[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 13.2.2007

SEC(2007) 191 végleges

Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban Az Egyesült Királyság 2006/2007–2011/2012 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

ELőZMÉNYEK

A Stabilitási és Növekedési Paktum, amely 1998. július 1-jén lépett hatályba, a rendezett államháztartás célkitűzésén alapszik, amely az árstabilitás, valamint a munkahelyteremtést elősegítő erőteljes fenntartható növekedés feltételei javításának eszköze. A 2005. évi reform elismerte a Paktum eredményességét a költségvetési fegyelem megszilárdításában, ugyanakkor célul tűzte ki a Paktum hatékonyságának és gazdasági megalapozottságának erősítését, valamint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását.

A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet[1], amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része, előírja, hogy a tagállamoknak a Tanács és a Bizottság részére stabilitási vagy konvergenciaprogramokat kell benyújtaniuk (azon tagállamok esetében, amelyek már bevezették a közös valutát, (aktualizált) stabilitási programokat, a közös valutát még be nem vezetett tagállamok esetében pedig (aktualizált) konvergenciaprogramokat), és azokat évente aktualizálniuk kell. Az Egyesült Királyság első konvergenciaprogramját 1998 decemberében nyújtották be. A Tanács a rendelettel összhangban – a Bizottság ajánlása alapján, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően – 1999. február 8-án véleményt fogalmazott meg a konvergenciaprogramról. Ugyanezen eljárással összhangban a Bizottság értékeli, a fent említett Gazdasági és Pénzügyi Bizottság pedig megvizsgálja az aktualizált stabilitási és konvergenciaprogramokat, amelyeket a Tanács is megvizsgálhat.

AZ AKTUALIZÁLT PROGRAM ÉRTÉKELÉSÉNEK ELőZMÉNYEI

A Bizottság, miután megvizsgálta az Egyesült Királyság 2006. december 18-án benyújtott legfrissebb aktualizált konvergenciaprogramját, a programról szóló tanácsi véleményre irányuló ajánlást fogadott el (az értékelés fő szempontjai a keretben találhatók).

Az aktualizált konvergenciaprogramban szereplő költségvetési stratégia értékelésére szolgáló feltételek meghatározása céljából a következő bekezdések összefoglalják:

1. az utóbbi tíz év gazdasági és költségvetési teljesítményét

2. az országnak a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága alapján megítélt helyzetét (a túlzott hiány esetén követendő eljárást)

3. az országnak a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága alapján megítélt helyzetének legfrissebb értékelését (a konvergenciaprogram előző változatáról alkotott tanácsi vélemény összefoglalását);

4. a Bizottság értékelését a 2006. októberi nemzeti reformprogramról.

A közelmúlt gazdasági és költségvetési teljesítménye

Az Egyesült Királyság gazdasági teljesítménye az elmúlt tíz évben erőteljes volt, viszonylag magas növekedési rátákkal, alacsony inflációval és rugalmas munkaerőpiaccal, amelyek több gazdasági sokkot átvészeltek. Kiemelkedő jelentősége volt a javuló stabilitásnak, a ciklikus kibocsátási ingadozások elsimításának és az alacsonyabb inflációs volatilitásnak. A kibocsátás jelentős növekedését főként a háztartások erőteljes fogyasztása vezérelte, amelyhez ennek megfelelően a háztartások viszonylag alacsony megtakarítási kedve párosult. A munkaerő-, tőke- és termékpiacok a legtöbb intézkedés esetében figyelemre méltó rugalmasságot tanúsítottak, egyes kínálati oldali problémákat azonban nem sikerült megoldani. A termelékenység viszonylagos kedvetlensége bizonyos mértékig az összehasonlításban magas szintű foglalkoztatással magyarázható, noha valószínűleg a középfokú képzettség hiánya és az infrastrukturális – például közlekedési – beruházások elmaradása is szerepet játszott benne. Az időszak első részében tapasztalt figyelemre méltó költségvetési konszolidációhoz képest az államháztartás helyzete 2001-től jelentősen romlott, részben a kormányzat azon terveinek megfelelően, amelyeknek célja, hogy az említett problémákat a közszolgáltatásokra fordított kiadások nem teljesen finanszírozott emelése révén megoldja, de a tervezett bevételek elmaradása miatt is.

Túlzott hiány esetén követendő eljárás az Egyesült Királyság esetében

2006. január 24-én a Tanács a 104. cikk (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy az Egyesült Királyság túlzott hiánnyal rendelkezik, és a 104. cikk (7) bekezdése alapján ajánlást fogalmazott meg, amelynek értelmében a túlzott hiányt a 2006/07-es költségvetési évig meg kell szüntetni és a hatóságoknak e célból 2006. július 24-ig, azaz a Paktumban meghatározott hat hónapon belül eredményes intézkedést kellett hozniuk 2006. szeptember 20-án a Bizottság a Tanácsnak címzett közleményben értékelte az Egyesült Királyság által hozott intézkedéseket. A rendelkezésre álló adatok alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Királyság láthatólag éppen a túlzott hiány megszüntetésének útján haladt, noha az eredmény nagy mértékben bizonytalan volt és a strukturális kiigazítás a látszat szerint elmaradt a GDP 0,5 %-át kitevő ajánlott mértéktől. A Tanács 2006.október 10-én elfogadta a Bizottság véleményét és megállapította, hogy az adott időpontban nem volt szükség további lépésekre.

Az előző programról alkotott tanácsi véleményben szereplő értékelés

2006. március 14-én a Tanács véleményt fogadott el a konvergenciaprogram előző, a 2005/06-os és a 2011/12-es költségvetési év közötti időszakra vonatkozó változatáról[2]. A Tanács véleménye szerint „az előre jelzett kiigazítási pálya kockázatokkal jár” és a 104. cikk (7) bekezdése értelmében, valamint a hosszú távú fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok megszüntetése érdekében arra kérte az egyesült Királyságot, hogy „biztosítsa, hogy a hiány 2006–07-re hiteles és fenntartható módon a GDP 3%-a alá csökkenjen; majd folytasson ezt követően – különösen a kiadások növekedésének 2007–08 utánra előre jelzett csökkentésének megvalósításán keresztül – költségvetési konszolidációt”, valamint valósítson meg olyan középtávú célkitűzést, amely biztosítja a fenntarthatóság irányába tett gyors előrelépést és a jóval a GDP 60%-a alatt maradó, óvatos adósságarányt, megfelelő biztonsági sávot biztosít a GDP 3%-ában meghatározott hiány-referenciaérték átlépésével szemben, aminek elkerülésére az Egyesült Királyságnak törekednie kell, valamint teret biztosít a költségvetési műveletek számára, figyelembe véve különösen az állami beruházások szükségességét”.

A Bizottság értékelése a 2006. októberi nemzeti reformprogramról

Az Egyesült Királyság 2006. október 16-án nyújtotta be a növekedést és a foglalkoztatást szolgáló megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben előírt végrehajtási jelentést a nemzeti reformprogramról. Az Egyesült Királyság nemzeti reformprogramja a következő kulcsfontosságú prioritásokat azonosítja: a költségvetés fenntarthatóságának biztosítása a demográfiai kihívásokkal szemben; nagy vállalkozói kedvű és rugalmas üzleti szektor kiépítése; az innováció és a K+F ösztönzése; a képzési lehetőségek bővítése; az erőforrás-felhasználással kapcsolatos innováció és alkalmazkodóképesség fokozása; valamint a méltányosság biztosítása egy modern és rugalmas jóléti állam révén.

A Bizottság a program értékelése alapján (amelyet a 2006. decemberi éves értékelő jelentés [3] részeként fogadott el) úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság jó eredményeket ér el a nemzeti reformprogram végrehajtásában. Minden szakpolitikai területen jelentős előrehaladás történt, különösen a mikrogazdaságban és a foglalkoztatásban. A makrogazdasági szakpolitikában kidolgozták a költségvetési konszolidáció és a nyugdíjreform terveit, amelyek még végrehajtásra várnak. Az Egyesült Királyság az érdekelt felek bevonására törekszik.

Keret: Az értékelés fő szempontjai Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése (stabilitási programok esetében) és 9. cikkének (1) bekezdése (konvergenciaprogramok esetében) alapján az értékelés a következő szempontokra terjed ki: megalapozottak-e a program alapjául szolgáló gazdasági feltételezések; megfelelő-e a tagállam által benyújtott középtávú költségvetési célkitűzés és a felé vezető kiigazítási pálya; elégségesek-e a kiigazítási pályán maradás érdekében hozott és/vagy javasolt intézkedések ahhoz, hogy a középtávú költségvetési célkitűzés az adott ciklusban megvalósuljon; a középtávú költségvetési célkitűzés felé vezető kiigazítási pálya értékelésekor meg kell vizsgálni, hogy a kedvező gazdasági időszakokban nagyobb erőfeszítéseket tesznek-e a kiigazításra, miközben a kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek, valamint – az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok esetében – hogy a tagállam törekszik-e arra, hogy a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósítása érdekében irányadó szinten évente a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben javítsa a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleget; a középtávú költségvetési célkitűzés felé vezető kiigazítási pálya meghatározásakor (az azt még el nem ért tagállamok esetében) vagy az attól való átmeneti eltérés engedélyezésekor (az azt elért tagállamok esetében) figyelembe kell venni a hosszú távon közvetlen költségtakarékossági hatásokkal (köztük a potenciális növekedési ráta emelésével) járó, és ezért az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát kimutathatóan befolyásoló főbb strukturális reformok végrehajtását (azzal a feltétellel, hogy a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre, és hogy a költségvetés egyenlege a programidőszakon belül várhatóan visszatér a középtávú költségvetési célkitűzéshez), különösen a kötelező, teljes tőkefedezeti pillért tartalmazó többpilléres rendszert bevezető nyugdíjreformokat; a tagállam gazdaságpolitikája összhangban van-e az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal. A program makrogazdasági feltételezéseinek megalapozottságát a Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése alapján értékelik, felhasználva a potenciális kibocsátás és a ciklikusan kiigazított egyenlegek becslésére közösen megállapított módszertant is. Az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak való megfelelés értékelésénél az államháztartási terület átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat veszik figyelembe, amely a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó integrált iránymutatások része. Az értékelés kitér a következőkre is: az adósságráta alakulása és az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága, amelyeknek a költségvetési egyenleg felügyelete során megfelelő figyelmet kell szentelni, a 2005. március 20-i, „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának javítása” című tanácsi jelentéssel összhangban. A hosszú távú fenntarthatóság értékelésének szempontjait egy 2006. október 12-i bizottsági közlemény határozza meg[4]; a tagállamok által a növekedést és a foglalkoztatást szolgáló megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben benyújtott nemzeti reformprogrammal való összhang mértéke. A 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó átfogó, 2005. június 7-i gazdaságpolitikai iránymutatások fedőlapján az ECOFIN Tanács megállapította, hogy a nemzeti reformprogramoknak összhangban kell lenniük a stabilitási és konvergenciaprogramokkal; a magatartási kódex[5] betartása, amely többek között előírja, hogy a stabilitási és a konvergenciaprogramok szerkezete és adattáblázatai egységesek legyenek. |

- Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban Az Egyesült Királyság 2006/2007–2011/2012 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

5. [2007. február 27-én] a Tanács megvizsgálta az Egyesült Királyságnak a 2006/2007-es költségvetési év és a 2011/2012-es költségvetési év közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját[7].

6. A program két makrogazdasági forgatókönyvet tartalmaz: egy központi forgatókönyvet és egy alternatív forgatókönyvet, amely a központi forgatókönyvben foglaltnál negyed százalékponttal alacsonyabb növekedési trenden alapul. Az aktualizált konvergenciaprogramban szereplő államháztartási előrejelzések az utóbbi forgatókönyvön alapulnak, ezért ez tekintendő az értékelés referencia-forgatókönyvének. Eszerint a reál-GDP növekedése 2006-ban és 2007-ben 2,75 %-ot ér el, a programidőszak hátralévő részében pedig nagyjából 2,5 %-on stabilizálódik. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a forgatókönyv megalapozott növekedési feltételezéseken alapul. Az inflációs előrejelzések, amelyek szerint az áremelkedés üteme a 2006-os 2,5 %-ról 2 %-ra csökken 2007-től, a legutóbb közzétett eredmények fényében rövid távon kissé alulbecsültnek, egyébként megalapozottnak tűnnek.

7. A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2006/07-ben a GDP 3,0 %-a lesz. Az aktualizált konvergenciaprogram ugyanerre az évre a GDP 2,8 %-ának megfelelő hiányt becsül, ami azt feltételezi, hogy a bevételek erőteljes növekedését és a kiadások alacsonyabb növekedését mutató közelmúltbeli tendenciák a költségvetési év hátralévő hónapjaiban is fennmaradnak.

8. A költségvetési politikának az aktualizált konvergenciaprogramban meghatározott kulcsfontosságú célkitűzései a hosszú távú fenntarthatóságra, a generáción belüli és generációk közötti méltányosságra, továbbá ennek függvényeként a monetáris politika támogatására irányulnak, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik az automatikus stabilizátorok alkalmazását a gazdasági pálya kisimítására. A program előrejelzése szerint a hiány 2006/2007-ben a GDP 3 %-a alá esik (2,8 %-ra), a programidőszak végén, 2011/2012-ben pedig a GDP 1,4 %-ára. Az elsődleges egyenleg 2005/2006-ban a GDP 0,6 %-ára becsült hiánya 2008/09-re várhatóan megszűnik, 2011/2012-re pedig a GDP 0,7 %-ának megfelelő többletté alakul. A programidőszak alatti költségvetési kiigazítás egyenlő mértékben támaszkodik a bevételi és a kiadási oldalra. A bevételi arány – részben a diszkrecionális intézkedéseknek köszönhető – növekedésére a programidőszak első két évében lehet számítani, míg a kiadási oldali jelentős kiigazítás 2008/2009-től várható, a jelenlegi kiadásnövekedés visszafogása révén. A konvergenciaprogram szerinti értelemben vett állami beruházások[8] a tervek szerint 2006/07-től a GDP 2,25 %-án stabilizálódnak, így 2007/2008-tól a hiány az előrejelzések szerint teljes mértékben ezek finanszírozásából ered majd. A kiigazítási pálya nagyjából összhangban van a 2005-ös aktualizált programban szereplővel, rövidtávon kedvezőbb makrogazdasági kilátások mellett.

9. A közös módszertannak megfelelő strukturális egyenleg (tehát a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) a 2006/2007-ben a GDP 2,5 %-ának megfelelő hiányról az előrejelzés szerint a programidőszak utolsó évében, 2011/2012-ben 1,25 %-os hiányra javul. A kiigazítás főként 2006/2007-ben és 2008/2009-ban erőteljes, azután lelassul. A 2005-ös aktualizált programhoz hasonlóan nem határoztak meg számszerű középtávú célkitűzést a strukturális egyenleg tekintetében. A program a költségvetési célkitűzések ügyében a nemzeti szabályokra hivatkozik, amelyek a ciklikusan kiigazított hiány tekintetben olyan középtávú pályát írnak elő, amely összhangban van a GDP/adósság-arány viszonylag alacsony szinten való stabilizálásával, az államháztartási hiányra vonatkozó, a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték tekintetében azonban csak bizonyos körülmények között nyújt biztonsági tartalékot.

10. A programban szereplő költségvetési előrejelzések kockázatai 2007/2008-ig nagyjából kiegyensúlyozottnak tűnnek, azután azonban a programban előre jelzettnél rosszabbul alakulhat a költségvetés teljesítménye. Az adó/GDP-arány előre jelzett növelése részben olyan változékony tényezőktől függ, mint a pénzügyi és az olajágazatból származó bevételek. A gazdaság közelmúltbeli alakulása, például az erőteljes jövedelmezőség révén azonban úgy tűnik, hogy alátámasztja a viszonylag jó bevételi kilátásokat. 2008/2009-től azonban a programban szereplő hiánycsökkentési pálya a kiadások növekedési ütemének tervezett visszafogásától, valamint a kiadási korlátok betartatásának aktív ellenőrzésétől függ majd. Noha az Egyesült Királyság hatóságai előzetesen több kisebb minisztérium költségvetésének csökkentését bejelentették, a 2008/2009-től tervezett kiadáscsökkentés legnagyobb részét még nem támasztották alá konkrét intézkedésekkel, hanem a hatóságok által kibocsátandó, 2007 júliusára tervezett – a 2010/2011-ig tartó időszak kemény kiadási terveit tartalmazó – átfogó kiadási áttekintésben szereplő megerősítéstől tették függővé. A kiadási korlátok aktív ellenőrzése az eddigi adatok alapján sikeres.

11. E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal nagyjából alkalmasnak tűnik arra, hogy 2006/2007-ig a Tanács ajánlásának megfelelően megszüntessék a túlzott hiányt. Az irányvonal normál makrogazdasági ingadozások esetén azonban csak 2009/2010 tájékán nyújt majd elegendő biztonsági tartalékot a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben, azaz akkor, amikor az előrejelzések kimenetele az átfogó kiadási áttekintés eredményeitől függ. A túlzott hiány korrekcióját követő években erősíteni kell a programból következő költségvetési konszolidáció ütemét, különösen a programidőszak vége felé, amikor az összességében kedvező gazdasági kilátások ellenére nem terveznek további jelentős kiigazítást.

12. A bruttó adósságráta, amely 2005/2006-ban a GDP 42,1 %-a volt, – noha jóval a GDP 60 %-ában megállapított küszöbérték alatt marad – az előrejelzés szerint lassan emelkedni fog a programidőszak alatt, és 2008/2009-ben a GDP 44 %-án fog tetőzni. Ezt követően a ráta várhatóan stabilizálódik, majd a programidőszak végén csökkenni kezd.

13. Az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása az Egyesült Királyságban az EU átlagát közelíti, miközben a nyugdíjkiadások az uniós átlagnál valamelyest kisebb mértékben nőttek, részben annak köszönhetően, hogy az Egyesült Királyság már a múltban is a többi uniós országnál jobban hagyatkozott a magánnyugdíjrendszerre. A nyugdíjellátások tervezett reformja a magán-nyugdíjtakarékosság fokozott ösztönzése és az állami nyugdíjellátás növelése révén a jövőbeni, potenciálisan elégtelen ellátással kapcsolatos aggodalmakra ad választ, ennek eredményeként az állami nyugdíjkiadások az előre jelzettnél kissé gyorsabban növekednek; a reform részeként fokozatosan emelni kívánják a kötelező állami nyugdíjkorhatárt is. A kiinduló költségvetési egyenleg – noha 2005-höz képest javult – a népesség elöregedése okozta hosszú távú költségvetési hatások nélkül is még mindig kockázatot jelent az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára nézve. A költségvetési egyenleg konvergenciaprogramban tervezett mértékűnél nagyobb javítása révén az államháztartás konszolidációja hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez. Az államháztartás fenntarthatóságát tekintve az Egyesült Királyság összességében közepes kockázattal szembesül.

14. A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából minőségileg értékeli a nemzeti reformprogram 2006. októberi végrehajtási jelentésének általános hatását. A program emellett rendszerezett tájékoztatást ad a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig kifejezetten figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. A konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései láthatólag összhangban állnak a nemzeti reformprogramban előirányzottakkal. Mindkét program a kormányzat hatékonyságnövelésre és a közszolgáltatások értéktartalmára vonatkozó célkitűzéseinek fokozatos végrehajtását tervezi, a hosszú távú államháztartási előrejelzések pedig figyelembe veszik a tervezett nyugdíjreform becsült költségeit.

15. A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak.

16. Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében is hiányos[9], az előző aktualizált programnál sokkal komolyabb mértékben, mivel rövidebb a kiadási tervekre meghatározott időszak.

Általános következtetésként megállapítható, hogy a program a látottak alapján nagyjából biztosítja a túlzott hiánynak a Tanács által megszabott határidőig (a 2006/2007-es költségvetési évig) történő megszüntetését. 2009/2010 utánra azonban nem terveznek további jelentős konszolidációt, és a költségvetési célok 2007/2008 utáni elérése attól függ, hogy sikerül-e eredményesen végrehajtani a kiadások előre jelzett visszafogását.

A fenti értékelés alapján az Egyesült Királyságot felkérik, hogy a programidőszak alatt törekedjen a költségvetés konszolidációjára, különösen a kiadások növekedési ütemének 2007/2008 utánra tervezett visszafogásának végrehajtása révén, és az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok megszüntetése érdekében folytassa a költségvetés helyzetének megszilárdítását.

Az Egyesült Királyságot arra is felkérik, hogy teljesítse a magatartási kódex adatszolgáltatási előírásait.

A kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

2005/06 | 2006/07 | 2007/08 | 2008/09 | 2009/10 | 2010/11 | 2011/12 |

[1] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az 1055/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 1. o.) módosított rendelet. Az e szövegben említett összes dokumentum megtalálható a következő weboldalon:

http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

[2] Az Egyesült Királyság pénzügyi éve áprilistól márciusig tart.

[3] A Bizottság közleménye a tavaszi Európai Tanácsnak, „A növekedést és a foglalkoztatást szolgáló, megújult lisszaboni stratégia végrehajtása – A megvalósítás éve”, 2006.12.12., COM(2006)816.

[4] „Az uniós államháztartások hosszú távú fenntarthatóságáról” szóló bizottsági közlemény a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, COM (2006) 574. végleges, 2006.10.12., és „Az államháztartások hosszú távú fenntarthatósága az Európai Unióban”, Európai Bizottság, Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (2006), European Economy, 2006/4. szám.

[5] „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási és konvergencia programok tartalmára és formájára vonatkozóan”, amelyet az ECOFIN-Tanács 2005. október 11-én jóváhagyott.

[6] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az 1055/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 1. o.) módosított rendelet. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el:

http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

[7] Az Egyesült Királyság pénzügyi éve áprilistól márciusig tart.

[8] Az állami beruházásoknak az Egyesült Királyság konvergenciaprogramjában szereplő meghatározása, amely nem ESA-konform, magában foglalja a közszektor minden beruházását (tehát az állami vállalatokét éppúgy, mint a kormányzatét), és tartalmazza a magánszektornak nyújtott tőketámogatások értékcsökkenés nélkül számított összegét.

[9] Hiányoznak a foglalkoztatással, munkanélküliséggel és bérinflációval kapcsolatos előrejelzések, továbbá nem adták meg az bevételi és kiadási előrejelzések 2007/08 utáni részletes, államháztartási szintű bontását. A 2005-ös aktualizált programmal szemben a kiadások államháztartási szintű bontásának tárgyidőszaka rövidebb a jelenlegi aktualizált programban, amely az utolsó aktualizált program, mielőtt a 2007. júliusi átfogó kiadási áttekintésben meghatároznák az új, részletes kiadási terveket.