[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 9.2.2007

SEC(2007) 161

A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA kísérő dokumentum a következőhöz

a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelvre vonatkozó javaslatról HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA {COM(2007) 51 végleges} {SEC(2007) 160}

1. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA

Az Európai Unióban a környezetkárosító bűncselekmények jelentik a legnagyobb veszélyt a környezetre és az emberi és állati egészségre, bár a statisztikák megbízhatatlansága miatt azok pontos mértékét nehéz meghatározni.

A bűncselekmények nagy többségének határokon átnyúló hatásuk van, és sok szervezett bűnözési struktúrákhoz kapcsolódik.

A környezetkárosító bűncselekmények legfőbb okai a területen ezáltal keletkező haszon, a felderítés alacsony kockázata, a növekvő nemzetközi kereskedelem és a tagállamok nem elégséges szankciói.

A környezetkárosító bűncselekmények szankcióinak típusai és mértékei tagállamonként változnak: sok tagállamban a büntetőjogi szankció helyett csak közigazgatási szankciót alkalmaznak még a súlyos bűncselekményekre is; néhány szankció olyan gyenge, hogy nincs elrettentő hatása. A veszélyeztetett fajokkal való kereskedelem és az illegális hulladékszállítás jó példa ezekre a különbségekre.

A különbségek lehetővé teszik az elkövetők számára, hogy könnyedén kijátsszák a működésükre szigorúbb jogszabályokat alkalmazó tagállamokat, és hogy később kihasználhassák az áruk és személyek Unión belüli szabad mozgását.

A környezetkárosító bűncselekmények határokon átnyúló hatásai, valamint annak igénye, hogy a Közösség egészében biztosítsák a környezetvédelemre vonatkozó közösségi jogszabályok teljes alkalmazását, igazolják a közösségi szintű cselekvés szükségességét. A közös fellépés szükségességét elismerték a tagállamok a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2003/80/IB kerethatározat elfogadásával, amelyet a helytelen jogalap miatt 2005 szeptemberében az Európai Bíróság megsemmisített.

Az Európai Közösségről szóló szerződés 174. cikke a Közösség számára előírja a környezet magas szintű védelmének kötelezettségét a környezetvédelmi politikán keresztül. E cél elérése céljából foglalkozni kell a környezetkárosító bűncselekmények problémájával. Ez nagy kihívást jelent az Európai Uniónak, mivel e bűncselekmények minden évben jelentős károkat okoznak az emberi és állati egészségben, valamint a levegő-, talaj és vízminőségben.

Bár a környezetkárosító bűncselekmények elleni küzdelem nyilvánvalóan különböző eszközöket kíván meg, a következő elemzés a büntetőjogon keresztüli lehetséges opciókat elemzi, különösen a bűncselekmények és az azokkal szemben alkalmazandó szankciók közös fogalommeghatározásait.

2. ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK ÉS KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL

A környezetkárosító bűncselekmények problémáját számos tanulmány és szakértői találkozó elemezte az elmúlt években.

A tanulmányokkal és konferenciákkal kapcsolatos információk megtalálhatók a Környezetvédelmi Főigazgatóság környezetkárosító bűncselekményekkel foglalkozó internetes oldalán: http://ec.europa.eu/environment/crime/index.htm

3. CÉLKITűZÉSEK

Az Európai Közösség célja a környezet magas szintű védelme a Közösség egészében.

E cél eléréséhez számos jogi aktust fogadtak el. A Közösségnek biztosítania kell a jogi aktusok teljes végrehajtását, alkalmazását és betartatását.

Ezenkívül szükséges, hogy a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő vállalkozások számára azonos versenyfeltételeket biztosítsunk, és megakadályozzuk, hogy az elkövetők Közösségen belüli rejtekhelyre találjanak.

4. POLITIKAI LEHETőSÉGEK

E célok elérése érdekében különböző lehetőségeket mérlegeltek:

1. lehetőség: Közösségi szintű fellépés elmaradása

2. lehetőség: A tagállamok közötti együttműködés javítása önkéntes kezdeményezéseken keresztül

3. lehetőség: A környezetkárosító bűncselekményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok korlátozott harmonizációja

A környezetkárosító bűncselekmények teljes harmonizációjának lehetőségét további elemzés nélkül kizárták, mivel ez meghaladná a szükséges mértéket és figyelmen kívül hagyná azt a tényt, hogy a nemzeti büntetőjogot még mindig erősen befolyásolják az egyes tagállamok kulturális értékei, ezért szükség van bizonyos rugalmasságra a végrehajtás során.

5. A LEHETőSÉGEK HATÁSA

A lehetőségeket és részlehetőségeket annak fényében vizsgálták, milyen hatást gyakorolnak a környezetre, a tagállamok közötti igazságügyi együttműködésre, a vállalkozásokra és hatóságokra.

Az 1. és 2. lehetőségnek nem lenne pozitív hatása a környezet védelmének szintjére, és nem oldaná meg a környezetkárosító bűncselekmények elleni küzdelem jelenlegi problémáit, amelyek jelentős mértékben a jogszabályok tagállamonkénti különbözőségéből fakadnak. Nem vagy csekély költséget róna a hatóságokra, de nem jár jelentős előnnyel a jogszabályokat betartó vállalkozások védelme szempontjából.

A 3. lehetőség a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok jobb végrehajtásához vezetne az egész Közösségben, így a környezet nagyobb védelméhez, a vállalkozások azon versenytársakkal szembeni védelméhez, amelyek nem felelnek meg a környezetvédelmi jogszabályoknak. A 3. lehetőség a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés erős javulásához vezetne. Előnye a hatóságok számára a büntetőeljárások számának és a környezetszennyezés költségeinek csökkenéséből származna a büntetőjogi szankciók nagyobb elrettentő hatásának következtében.

6. A VÁLASZTOTT POLITIKAI LEHETőSÉG

A pozitív hatások alapján választott politikai lehetőség a következő elemeket tartalmazó büntetőjog korlátozott harmonizációja:

- a bűncselekmények minimumlistája

- mind a természetes mind a jogi személy felelőssége mértékének harmonizációja

- a súlyosbító körülmények között elkövetett bűncselekményekre kiszabott büntetések harmonizációja mind a természetes mind a jogi személyek esetében.