[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 23.1.2007

SEC(2007) 72 végleges

Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban Szlovákia 2006–2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

Előzmények

A Stabilitási és Növekedési Paktum, amely 1998. július 1-jén lépett hatályba, a rendezett államháztartás célkitűzésén alapszik, amely az árstabilitás, valamint a munkahelyteremtést elősegítő erőteljes fenntartható növekedés feltételei javításának eszköze. A 2005. évi reform elismerte a Paktum eredményességét a költségvetési fegyelem megszilárdításában, ugyanakkor célul tűzte ki a Paktum hatékonyságának és gazdasági megalapozottságának erősítését, valamint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását.

A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet[1], amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része, előírja, hogy a tagállamoknak a Tanács és a Bizottság részére stabilitási vagy konvergenciaprogramokat kell benyújtaniuk (azon tagállamok esetében, amelyek már bevezették a közös valutát, (aktualizált) stabilitási programokat, a közös valutát még be nem vezetett tagállamok esetében pedig (aktualizált) konvergenciaprogramokat), és azokat évente aktualizálniuk kell. Szlovákia első konvergenciaprogramját 2004 májusában nyújtották be. A Tanács a rendelettel összhangban – a Bizottság ajánlása alapján, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően – 2004. július 5-én véleményt fogalmazott meg a konvergenciaprogramról. Ugyanezen eljárással összhangban a Bizottság értékeli, a fent említett Gazdasági és Pénzügyi Bizottság pedig megvizsgálja az aktualizált stabilitási és konvergenciaprogramokat, amelyeket a Tanács is megvizsgálhat.

AZ AKTUALIZÁLT PROGRAM ÉRTÉKELÉSÉNEK ELőZMÉNYEI

A Bizottság, miután megvizsgálta Szlovákia 2006. december 1-jén benyújtott legfrissebb aktualizált konvergenciaprogramját, a programról szóló tanácsi véleményre irányuló ajánlást fogadott el (az értékelés fő szempontjai a keretben találhatók).

Az aktualizált konvergenciaprogramban szereplő költségvetési stratégia értékelésére szolgáló feltételek meghatározása céljából a következő bekezdések összefoglalják:

1. az utóbbi tíz év gazdasági és költségvetési teljesítményét

2. az országnak a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága alapján megítélt helyzetét (a túlzott hiány esetén követendő eljárást)

3. az országnak a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága alapján megítélt helyzetének legfrissebb értékelését (a konvergenciaprogram előző változatáról alkotott tanácsi vélemény összefoglalását); valamint

4. a Bizottság értékelését a 2006. októberi nemzeti reformprogramról.

A közelmúlt gazdasági és költségvetési teljesítménye

Szlovákia gazdasága az utóbbi tíz év során szinte mindvégig erőteljesen növekedett. Ennek ellenére sem a munkaerő-piaci helyzet, sem a regionális egyenlőtlenségek nem javultak. Noha a munkaerőpiac teljesítménye 2005-ben végül javulni kezdett, az 54,2 %-os foglalkoztatási ráta még mindig jóval a 70 %-os lisszaboni cél alatt maradt. A munkanélküliségi ráta 2005-ben 16,3 %-kal a második legmagasabb volt az EU-ban, a munkanélküliség főképp a fiatalokat sújtotta. A regionális egyenlőtlenségek kiegyenlítése nem történt meg. Az energiaárak továbbra is meglehetősen erősen befolyásolják a szlovákiai HICP-inflációt, és ezáltal veszélybe sodorhatják az ország inflációs konvergenciáját az euro-övezethez, különösen az olajárakra vonatkozó bizonytalan kilátások miatt. 2005 óta a végrehajtott nyugdíjreformnak köszönhetően enyhült az elöregedés következtében az államháztartás fenntarthatóságára nehezedő nyomás.

Túlzott hiány esetén követendő eljárás Szlovákia esetében

2004. július 5-én a Tanács a 104. cikk (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Szlovákia túlzott hiánnyal rendelkezik. Ezzel egy időben a Tanács a 104. cikk (7) bekezdése értelmében ajánlásokat tett Szlovákiának, amelyben előírta, hogy a túlzott hiányt 2007-ig meg kell szüntetni. A tanács különösen azt ajánlotta Szlovákiának, hogy 2004. november 5-ig hozzon eredményes intézkedéseket a 2005-ös hiánycél elérésére, szigorúan hajtsa végre a 2004. májusi programban előirányzott intézkedéseket, és amennyiben a végrehajtott strukturális reformok a programban vártnál magasabb növekedést eredményeznek, úgy gyorsítsa fel a költségvetés korrekcióját, az esetleges előre nem látott bevételi többletet pedig fordítsák elsődlegesen a hiány csökkentésére.

A Bizottság 2004. december 22-i közleményében megállapította, hogy az akkor rendelkezésre álló adatok és a 2005-ös költségvetésben ismertetett intézkedések alapján úgy tűnt, hogy a szlovák kormány – a 104. cikk (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány legkésőbb 2007-ig történő megszüntetését előíró tanácsi ajánlásra válaszul – a november 5-i határidőig eredményes intézkedéseket tett a 2005-ös hiánycél elérésére.

Az előző programról alkotott tanácsi véleményben szereplő értékelés

2006. január 24-én a Tanács véleményt fogadott el a konvergenciaprogram előző, 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó változatáról. A Tanács véleménye szerint „a program követi a hiány kiigazítására a 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlások által meghatározott utat”. A Tanács kérése alapján Szlovákiának „i. az erőteljes növekedési eredmények és kilátások összefüggésében fokoznia kell a strukturális költségvetési kiigazítási erőfeszítéseket, a középtávú célkitűzés elérésének felgyorsítása érdekében; valamint ii. meg kell erősítenie a központi kormányzatra vonatkozó középtávú kiadási plafonok kötelező jellegét”

A Bizottság értékelése a 2006. októberi nemzeti reformprogramról

Szlovákia 2006. október 13-án nyújtotta be a növekedést és a foglalkoztatást szolgáló megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben előírt végrehajtási jelentést a nemzeti reformprogramról. Szlovákia nemzeti reformprogramja a következő kulcsfontosságú kihívásokat/prioritásokat azonosítja: az információs társadalom fejlesztése; fokozott K+F és innováció; az üzleti környezet javítása; az oktatás javítása és a foglalkoztatottság növelése.

A Bizottság a program értékelése alapján (amelyet a 2006. decemberi éves értékelő jelentés [2] részeként fogadott el) úgy ítéli meg, hogy Szlovákia eredményeket ér el a nemzeti reformprogram végrehajtásában. Vannak még azonban jelentős kihívások és további intézkedésekre is szükség van, különösen a mikrogazdaság és a foglalkoztatás terén.

A megállapított erősségeket és gyengeségeket értékelve Szlovákiának azt ajánlották, hogy hozzon intézkedéseket a következő területeken: K+F és innováció; egész életen át tartó tanulás és oktatási reform; valamint aktív munkaerő-piaci politika a leginkább rászoruló csoportok érdekében.

Keret: Az értékelés fő szempontjai Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése (stabilitási programok esetében) és 9. cikkének (1) bekezdése (konvergenciaprogramok esetében) alapján az értékelés a következő szempontokra terjed ki: megalapozottak-e a program alapjául szolgáló gazdasági feltételezések; megfelelő-e a tagállam által benyújtott középtávú költségvetési célkitűzés és a felé vezető kiigazítási pálya; elégségesek-e a kiigazítási pályán maradás érdekében hozott és/vagy javasolt intézkedések ahhoz, hogy a középtávú költségvetési célkitűzés az adott ciklusban megvalósuljon; a középtávú költségvetési célkitűzés felé vezető kiigazítási pálya értékelésekor meg kell vizsgálni, hogy a kedvező gazdasági időszakokban nagyobb erőfeszítéseket tesznek-e a kiigazításra, miközben a kedvezőtlen időszakokban az erőfeszítések korlátozottabbak lehetnek, valamint – az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok esetében – hogy a tagállam törekszik-e arra, hogy a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósítása érdekében irányadó szinten évente a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben javítsa a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleget; a középtávú költségvetési célkitűzés felé vezető kiigazítási pálya meghatározásakor (az azt még el nem ért tagállamok esetében) vagy az attól való átmeneti eltérés engedélyezésekor (az azt elért tagállamok esetében) figyelembe kell venni a hosszú távon közvetlen költségtakarékossági hatásokkal (köztük a potenciális növekedési ráta emelésével) járó, és ezért az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát kimutathatóan befolyásoló főbb strukturális reformok végrehajtását (azzal a feltétellel, hogy a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaérték tekintetében megfelelő biztonsági tartalék áll rendelkezésre, és hogy a költségvetés egyenlege a programidőszakon belül várhatóan visszatér a középtávú költségvetési célkitűzéshez), különösen a kötelező, teljes tőkefedezeti pillért tartalmazó többpilléres rendszert bevezető nyugdíjreformokat; a tagállam gazdaságpolitikája összhangban van-e az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal. A program makrogazdasági feltételezéseinek megalapozottságát a Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése alapján értékelik, felhasználva a potenciális kibocsátás és a ciklikusan kiigazított egyenlegek becslésére közösen megállapított módszertant is. Az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak való megfelelés értékelésénél az államháztartási terület átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat veszik figyelembe, amely a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó integrált iránymutatások része. Az értékelés kitér a következőkre is: az adósságráta alakulása és az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága, amelyeknek a költségvetési egyenleg felügyelete során megfelelő figyelmet kell szentelni, a 2005. március 20-i, „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának javítása” című tanácsi jelentéssel összhangban. A hosszú távú fenntarthatóság értékelésének szempontjait egy 2006. október 12-i bizottsági közlemény határozza meg[3]; a tagállamok által a növekedést és a foglalkoztatást szolgáló megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben benyújtott nemzeti reformprogrammal való összhang mértéke. A 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó átfogó, 2005. június 7-i gazdaságpolitikai iránymutatások fedőlapján az ECOFIN Tanács megállapította, hogy a nemzeti reformprogramoknak összhangban kell lenniük a stabilitási és konvergenciaprogramokkal; a magatartási kódex[4] betartása, amely többek között előírja, hogy a stabilitási és a konvergenciaprogramok szerkezete és adattáblázatai egységesek legyenek. |

- Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban Szlovákia 2006–2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[5] és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

5. [2007. február 27-én] a Tanács megvizsgálta Szlovákia 2006–2009 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

6. A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a 2006-os 6,6 %-ról 2007-ben 7,1 %-ra nő, ezután 2008-ban és 2009-ben 5,5 %-ra, illetve 5,1 %-ra csökken. A jelenleg rendelkezésre álló információk fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2006 tekintetében óvatos, a programidőszak hátralévő része tekintetében pedig magalapozott növekedési feltételezéseken alapul. A program inflációs előrejelzése is valószerűnek tűnik.

7. A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2006-ban a GDP 3,4 %-a lesz, szemben a konvergenciaprogram előző változatában foglalt, a GDP 4,2 %-ának megfelelő céllal. A jobb eredmény oka a GDP és a foglalkoztatás vártnál sokkal erőteljesebb növekedése, továbbá a kamatkiadások és a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségek vártnál alacsonyabb szintje. Az előre nem látott növekedésből származó bevételi többlet egy részét azonban elköltötték, és nem a hiány gyorsabb csökkentésére fordították.

8. A program előző változatával egyezően az új program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának megvalósítása 2010-ig, főként a strukturális egyenleg (a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb intézkedések nélkül számított egyenleg) tekintetében a GDP 0,9 %-ának megfelelő középtávú költségvetési hiánycél megvalósítása révén. A program szerint a 2006-ban a GDP 3,7 %-át kitevő államháztartási hiány 2009-ig fokozatosan a GDP 1,9 %-ára csökken, az elsődleges hiány pedig 1,9 %-ról 0,2 %-ra. Az előirányzott költségvetési konszolidáció a kiadások – mind a folyó, mind a tőkekiadások – visszafogására épül (a kiadások GDP-hez viszonyított aránya 3,25 százalékponttal csökken), amit csaknem teljesen semlegesít a bevételi arány (1,5 százalékpontos) csökkenése. A program előző változatával összehasonlítva az új program sokkal kedvezőbb makrogazdasági forgatókönyv mellett nagyjából ugyanazt a kiigazítást tervezi.

9. A közösen megállapított módszertannal összhangban számított strukturális hiány a tervek szerint a 2006-ban a GDP 3,5 %-át kitevő értékről 2009-ig a GDP mintegy 2,5 %-ára csökken. A program az előző változathoz hasonlóan középtávú költségvetési célkitűzésként a strukturális hiánynak éppen a GDP 1 %-a alatt maradó szintjét határozza meg, amelyet nem a programidőszakban, hanem 2010-ben akarnak elérni. Mivel a középtávú célkitűzés szigorúbb az irányadó minimumértéknél (amely a becslések szerint a GDP mintegy 2 %-át kitevő hiány), megvalósítása valószínűleg biztonsági tartalékot nyújt a túlzott hiány felmerülésével szemben. A középtávú célkitűzés a Stabilitási és Növekedési Paktumban és a magatartási kódexben az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok számára kijelölt sávon belül van, és megfelelően tükrözi a potenciális kibocsátás hosszú távú átlagos növekedését és az adósságrátát.

10. A programban szereplő költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatos kockázatok összességében kiegyensúlyozottak. A makrogazdasági forgatókönyvből eredő kockázatok nagyjából semlegesek, míg az adó-előrejelzések egészében nézve úgy tűnik, hogy megbízható feltételezéseken alapulnak. A programban előirányzott költségvetési konszolidáció a kiadások visszafogására épül, a program ugyanakkor nem ad megfelelő tájékoztatást az ezt támogató (2007 utáni) intézkedésekről, és nem határoz meg kötelező jellegű középtávú kiadási kereteket. Másfelől Szlovákia az elmúlt években jó eredményeket ért el, noha a költségvetési célok elérését megkönnyítette a vártnál nagyobb növekedés és az uniós pénzeszközök vártnál alacsonyabb igénybevétele.

11. E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal nagyjából alkalmasnak tűnik arra, hogy 2007-ig a Tanács ajánlásának megfelelően megszüntessék a túlzott hiányt. A növekedési kilátások javulása és a kedvező gazdasági időszak miatt azonban a korrekciós időszak alatt strukturális szempontból szigorítani kellene a kiigazítási pályát. Úgy tűnik, hogy a programban szereplő költségvetési irányvonal normál makrogazdasági ingadozások esetén a elkövetkező években nem képes elegendő biztonsági tartalékot nyújtani a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben. Az irányvonal ahhoz is kevésnek tűnik, hogy biztosítsa a középtávú célkitűzés program szerinti, 2010-es megvalósítását. A túlzott hiány megszüntetését követő években a középtávú célkitűzés irányába ható kiigazítás program szerinti ütemét fokozottan összhangban kellene állítani a Stabilitási és Növekedési Paktummal, amely az euro-övezeti és az ERM II-höz csatlakozott tagállamok esetében előírja, hogy a strukturális egyenleg éves javításának irányadó mértéke a GDP 0,5 %-a, kedvező gazdasági időszakokban viszont magasabbnak kell lennie. A 2007 és 2009 közötti, előre láthatólag kedvező gazdasági időszakban a strukturális egyenlegnek mindössze 0,75 %-os GDP-arányos javulása várható.

12. A bruttó államadósság a becslések szerint 2006-ben elérte a GDP 33,1 %-át, azaz jóval a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaérték alatt maradt. A program előrejelzése szerint az adósságráta a programidőszak alatt 3,4 százalékponttal csökken.

13. Az elöregedés hosszú távú költségvetési hatása Szlovákiában kisebb, mint az EU-átlag, mivel a közelmúlt nyugdíjreformja által befolyásolt nyugdíjkiadások kevésbé nőttek, mint más országokban. A kiinduló költségvetési egyenleg még a népesség elöregedése okozta hosszú távú költségvetési hatások nélkül is kockázatot jelent az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára nézve. Az államháztartás konszolidációja ezért hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez. Az államháztartás fenntarthatóságát tekintve Szlovákia összességében közepes kockázattal szembesül.

14. A konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából nem értékeli minőségileg a nemzeti reformprogram 2006. októberi végrehajtási jelentésének általános hatását. A program mindamellett ad némi tájékoztatást a nemzeti reformprogramban tervezett fő reformokkal járó közvetlen költségvetési költségekről vagy megtakarításokról, költségvetési előrejelzései pedig úgy tűnik, hogy figyelembe veszik a nemzeti reformprogramban körvonalazott intézkedések államháztartási hatásait. Úgy tűnik, hogy a konvergenciaprogramnak az államháztartás területére tervezett intézkedései nem állnak teljesen összhangban a nemzeti reformprogramban előirányzott intézkedésekkel. Az oktatást leszámítva a programban felsorolt kiadási prioritások eltérnek a nemzeti reformprogramban megállapított fő kihívásoktól. A nemzeti reformprogramban említett jelentős oktatási támogatás pedig nem jelenik meg egyértelműen a 2007-es költségvetésben vagy a konvergenciaprogramban.

15. A programban szereplő költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó, az integrált iránymutatásokban foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásoknak.

16. Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illeti, a program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza[6].

Általános következtetésként megállapítható, hogy a program biztosítja a túlzott hiány 2007-ig történő megszüntetését, de azután csak korlátozott eredményeket hoz a középtávú célkitűzés megvalósításában.

A fenti értékelés alapján és a 2005. július 5-i, a 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás fényében Szlovákiát a következők megvalósítására kérik:

i. használja ki az erőteljes növekedést ígérő kilátásokat arra, hogy a túlzott hiány 2007-ig történő, nagyobb biztonsági tartalékot nyújtó megszüntetése érdekében fokozza a strukturális kiigazítást, és hogy gyorsítsa fel a középtávú célkitűzés megvalósítását; valamint

ii. erősítse meg a középtávú kiadási korlátok kötelező jellegét a központi kormányzat esetében.

A kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 |

Reál-GDP (%-os változás) | KP 2006. december | 6,1 | 6,6 | 7,1 | 5,5 | 5,1 |

BIZ 2006. november | 6,0 | 6,7 | 7,2 | 5,7 | nincs adat |

KP 2005. december | 5,1 | 5,4 | 6,1 | 5,6 | nincs adat |

HICP infláció (%) | KP 2006. december | 2,8 | 4,4 | 3,1 | 2,0 | 2,4 |

BIZ 2006. november | 2,8 | 4,5 | 3,4 | 2,5 | nincs adat |

KP 2005. december | 2,2 | 1,5 | 2,2 | 2,5 | nincs adat |

Kibocsátási rés (a potenciális GDP %-ában) | KP 2006. december1 | -2,2 | -0,9 | 1,0 | 1,6 | 1,9 |

BIZ 2006. november5 | -2,0 | -0,7 | 1,1 | 1,6 | nincs adat |

KP 2005. december1 | -1,6 | -1,1 | 0,1 | 0,8 | nincs adat |

Államháztartási egyenleg6 (a GDP %-ában) | KP 2006. december | -3,1 | -3,7 | -2,9 | -2,4 | -1,9 |

BIZ 2006. november | -3,1 | -3,4 | -3,0 | -2,9 | nincs adat |

KP 2005. december | -4,9 | -4,2 | -3,0 | -2,7 | nincs adat |

Elsődleges egyenleg6 (a GDP %-ában) | KP 2006. december | -1,4 | -1,9 | -0,9 | -0,6 | -0,2 |

BIZ 2006. november | -1,4 | -1,7 | -1,1 | -0,9 | nincs adat |

KP 2005. december | -3,1 | -2,3 | -1,1 | -0,8 | nincs adat |

Ciklikusan kiigazított egyenleg6 (a GDP %-ában) | KP 2006. december1 | -2,4 | -3,4 | -3,2 | -2,9 | -2,5 |

BIZ 2006. november | -2,5 | -3,2 | -3,3 | -3,3 | nincs adat |

KP 2005. december1 | -4,4 | -3,9 | -3,0 | -2,9 | nincs adat |

Strukturális egyenleg2 (a GDP %-ában) | KP 2006. december3 | -1,6 | -3,5 | -3,2 | -2,9 | -2,5 |

BIZ 2006. november4 | -1,7 | -3,3 | -3,3 | -3,3 | nincs adat |

KP 2005. december | -3,6 | -3,9 | -3,1 | -2,9 | nincs adat |

Bruttó államadósság6 (a GDP %-ában) | KP 2006. december | 34,5 | 33,1 | 31,8 | 31,0 | 29,7 |

BIZ 2006. november | 34,5 | 33,0 | 31,6 | 31,0 | nincs adat |

KP 2005. december | 33,7 | 35,5 | 35,2 | 36,2 | nincs adat |

Megjegyzések: 1A Bizottság szolgálatainak számításai a programban megadott információk alapján. 2Ciklikusan kiigazított egyenleg, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül (hasonlóan az előző sorokhoz). 3Egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a program szerint (a GDP 0,8 %-a 2005-ben , hiánynövelő; a GDP 0,1 %-a 2006-ban, hiánycsökkentő). 3Egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a program szerint (a GDP 0,9 %-a 2005-ben, hiánynövelő; a GDP 0,1 %-a 2006-ban, hiánycsökkentő). 5A 2005–2008 közötti időszakra vonatkozóan 5,2%-os, 5,3%-os, 5,3%-os és 5,2%-os becsült potenciális növekedés alapján. 62006 októbere óta Szlovákia végrehajtja a második pillért képező tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolásáról szóló, 2004. március 2-i Eurostat-határozatot. A program előző változatából származó államháztartási adatokat ennek megfelelően módosították, hogy lehetővé tegyék az új változattal és a Bizottság szolgálatainak őszi előrejelzésével való összehasonlítást. Forrás: Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak 2006. őszi gazdasági előrejelzései (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai |

[1] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az 1055/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 1. o.) módosított rendelet. Az e szövegben említett összes dokumentum megtalálható a következő weboldalon:

http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

[2] A Bizottság közleménye a tavaszi Európai Tanácsnak, „A növekedést és a foglalkoztatást szolgáló, megújult lisszaboni stratégia végrehajtása – A megvalósítás éve”, 2006.12.12., COM(2006)816.

[3] „Az uniós államháztartások hosszú távú fenntarthatóságáról” szóló bizottsági közlemény a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, COM (2006) 574. végleges, 2006.10.12., és „Az államháztartások hosszú távú fenntarthatósága az Európai Unióban”, Európai Bizottság, Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (2006), European Economy, 2006/4. szám.

[4] „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási és konvergencia programok tartalmára és formájára vonatkozóan”, amelyet az ECOFIN-Tanács 2005. október 11-én jóváhagyott.

[5] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az 1055/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 1. o.) módosított rendelet. Az ebben a szövegben említett dokumentumok az alábbi weboldalon érhetők el:

http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm

[6] A program nem szolgáltat adatot a 2009-es év államháztartási kiadásairól feladatkörök szerinti bontásban.