52007PC0747




[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 28.11.2007

COM(2007) 747 végleges

2007/0267 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS IRÁNYELVE

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv biztosítás és pénzügyi szolgáltatások tekintetében történő módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 1554}{SEC(2007) 1555}

INDOKOLÁS A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat indokai és célkitűzései A javaslatnak két fő célkitűzése van: - a gazdasági szereplők és a nemzeti adóhatóságok jogbiztonságának növelése és a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó HÉA-mentesség megfelelő alkalmazásával járó adminisztratív terheik csökkentése, - a rejtett HÉA hatásának csökkentése a biztosítási és a pénzügyi szolgáltatók költségeire nézve. Ezeket a célokat a javaslatban tartalmazott három intézkedés révén lehet elérni: - a biztosítási és pénzügyi szolgáltatások HÉA-mentességére vonatkozó szabályok egyértelműsítése, - a jelenlegi adózási lehetőség kibővítése, a tagállamok választási jogának átruházása a gazdasági szereplőkre, - a költségmegosztási csoport fogalmának bevezetése, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplőknek a közös beruházásokat és ezen beruházások HÉA-mentes költségeinek felosztását a csoport tagjai között. A szabályok egyértelműsítése A biztosítási és pénzügyi szolgáltatások HÉA-mentességére vonatkozó szabályok egyértelműsítésének célja a HÉA-mentesség egyöntetűbb alkalmazása, a gazdasági szereplők jogbiztonságának növelése és a gazdasági szereplők – a szabályok teljesítéséből adódó – adminisztratív terheinek csökkentése. Az egyértelműsítés a következő két elemből áll: - a HÉA-mentességre vonatkozó feltételek alkalmazása objektív gazdasági kritériumokon nyugszik, leválasztva őket a nemzeti magánjogi fogalmakon alapuló értelmezéstől, ami az egyik alapvető oka az eltérő értelmezésnek és alkalmazásnak a tagállamokban (pl. a biztosítás tárgya a kockázat és kártérítést vagy vagyoni előnyt biztosít), Ezek az objektív gazdasági kritériumok biztosítják, hogy a HÉA-mentesség a jövőben kialakítandó – e kritériumoknak megfelelő – szolgáltatásokra is kiterjedjen. - az új szabályok egy új koncepciót vezetnek be: nevezetesen, hogy az adómentesség kiterjed a biztosítás vagy a pénzügyi szolgáltatás bármelyik önálló egészet alkotó és a mentesített szolgáltatás specifikus és lényegi jellemzőjével bíró elemének nyújtására, - a közvetítés közös, harmonizált fogalmát vezetik be a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan, - ahol ez lehetséges volt, az új fogalommeghatározások nagyobb összhangot teremtenek a belső piaci szabályokkal (pl. befektetési alapok). Az irányelvre vonatkozó javaslatot egy rendeleti javaslat kíséri, amely – a teljesség igénye nélkül – felsorolja a biztosítás és pénzügyi szolgáltatások HÉA-mentességének hatálya alá vagy azon kívül eső eseteket. Az adózás választásának lehetősége Az adózás kibővített koncepciója alapján a gazdasági szereplő határozza meg, hogy kíván-e teljes körű adókötelezettség alá esni, amikor ezt a jogát gyakorolja, levonhatja a befektetéseit terhelő input HÉA-t, mint bármely más gazdasági szereplő. Ily módon a pénzügyi szektor számára egyenlő feltételeket alkotnak, amelyet eddig nem sikerült elérni, mivel csak nagyon kevés tagállam biztosította ezt a vállalatoknak, és azt is eltérő feltételekkel. Ugyanakkor a tagállamok kellő szabadkezet kaptak abban, hogy pontosan meghatározzák és a nemzeti adóellenőrzés struktúrájához igazítsák az erre az opcióra vonatkozó szabályokat. Amennyiben szükséges, az irányelv 397. cikke alapján közösségi szintű végrehajtási intézkedések is várhatóak. Költségmegosztás A költségmegosztási javaslat szerint, főleg a kisebb gazdasági szereplők beruházásaikat (pl.: a szakmunkaerő rendelkezésére bocsátott informatikai berendezéseket) olyan csoportban egyesíthetik, amely ezeket a beruházásokat jobb piaci feltételekkel tudja megvásárolni, majd HÉA-mentesen felosztani a csoport tagjai között. |

120 | Általános háttér Az adómentes biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó definíciók már elavultak és a tagállamok eltérő jogszabály-értelmezéséhez és -alkalmazásához vezettek. Az érdekelt felek az eltérő adminisztratív gyakorlat jelentős jogi bonyolultságával találták magukat szembe, ami jogbizonytalanságot eredményezett a gazdasági szereplők és az adóhatóságok számára. Ez a jogbizonytalanság növekvő számú bírósági ügyhöz vezetett és növelte az adómentességeket alkalmazó gazdasági szereplők és a hatóságok adminisztratív terheit. Ezért a nagyobb jogbiztonság megteremtése, valamint a gazdasági szereplők és hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egyértelművé kell tenni a biztosítási és pénzügyi szolgáltatások HÉA-mentességére vonatkozó szabályokat. Az érdekelt felekkel 2006-ban lefolytatott nyilvános konzultáció, és a Bizottság megrendelésére készült „Study to increase Understanding of the Economic Effects of the VAT Exemption for Financial and Insurance Services” (A pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó HÉA-mentesség gazdasági hatásainak jobb megértését célzó) független tanulmány is ezt a következtetést támasztotta alá. A második probléma a biztosítási és pénzügyi szolgáltatások költségszerkezetében lévő rejtett HÉA. A pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat nyújtó minden gazdasági szereplő a versenyképességének növelésére törekszik, mivel – az egységes pán-európai piac kialakulása felé mutató tendencia okán – egyre nagyobb mértékben ki van téve az egymás közötti, valamint az EU-n kívüli gazdasági szereplők gerjesztette versenynek is. Az ágazaton belüli konszolidációt nagyrészt a hatékonyság iránti igény mozdította elő, de a költségcsökkentésre irányuló stratégiák többféle módon jelennek meg. A pénzügyi szolgáltatásokról szóló cselekvési tervben felvázolt, az integrált európai pénzügyi szolgáltatások piacát szolgáló szélesebb szabályozási keret kialakulásával ezek a jelenségek felgyorsulnak. Az egyenlő feltételek megvalósulása irányába tett biztos lépések révén, ez a szabályozási keret fokozza a versenyt a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokat kínálók között. Ilyen környezetben a gazdasági szereplők többféle technikát fejlesztettek ki a versenyképességük javítására, de a legismertebb technikák a következők: - tevékenységek kiszervezése (az adminisztrációs- és munkabér stb. költségek csökkentésének szándékával, részvények letétbe helyezése, adminisztratív feladatok stb.), - tevékenységek egyesítése (költségmegosztási célzattal, például: több bank számítógépes rendszerének és szoftverének közös fejlesztése, konszolidálásához kötődően megvalósított hitelcentrumok létrehozása), - alvállalkozó megbízása (a pénzügyi termékek vagy biztosítások egy kiegészítő disztribúciós szintjének beszúrása). Ezek a technikák azzal járnak, hogy házon belül kevesebb érték jön létre, az viszont kiegészül egy független harmadik fél által a biztosítási és pénzügyi szolgáltató számára nyújtott szolgáltatásokkal . Ez azzal a problémával jár, hogy ezeket a szolgáltatásokat már nem illeti meg a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó adómentesség, ezért a számlázáskor HÉA felszámítására kerül sor. Ez a HÉA az ügyfél számára gyakran nem levonható, mert adómentes biztosítási és pénzügyi szolgáltatások értékesítőjeként nincs joga a HÉA levonására. Az ily módon levonhatatlan HÉA a költségek részévé válik. A javaslat tartalmaz olyan elemeket, amelyek mérséklik a költségekre gyakorolt kedvezőtlen hatást. |

130 | Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen A 135. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontja és a 137. cikk (1) bekezdésének (a) pontja és a 137. cikk (2). bekezdése. |

140 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A lehetőségekhez mérten az új definíciók nagyobb összhangot teremtenek a belső piaci szabályokkal (pl. befektetési alapok, hitelminősítés, származékos ügyletek tekintetében). A javaslat a szabályozási környezet egyszerűsítésére vonatkozó bizottsági stratégia része (COM(2006)690, 66. szakasz). A gazdasági szereplők és a tagállamok adóhatóságai számára is kedvezőek lesznek az egyszerűsítések. Ugyanakkor az előnyök nagyságát nem lehet számszerűsíteni. A javaslat javítja a jogbiztonságot, valamint csökkenti a gazdasági szereplők és a nemzeti adóhatóságok adminisztrációs terheit. Mivel a költségekre is kedvező hatással lesz, nem várható a lakosságnak nyújtott biztosítási és pénzügyi szolgáltatások fogyasztói áraira gyakorolt kedvezőtlen hatás. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

211 | A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A 2004. decemberében Dublinban megtartott Fiscalis szeminárium a biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat, valamint a tagállamok adóhatósági képviselőinek részvételével A 2006. május 11-én Brüsszelben megtartott adókonferencia a biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat, valamint a tagállamok pénzügyi hatósági képviselőinek részvételével Az érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultáció 2006 júniusában Fiscalis szeminárium 2007 márciusában Az első jogi tervezeteket tartalmazó munkadokumentumok közzététele a Főigazgatóság honlapján 2007 júniusában Kerekasztal-megbeszélések az érdekelt felekkel 2007 júliusában. |

212 | A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja A 2004 decemberében, Dublinban megtartott Fiscalis szeminárium a gazdasági szereplők különböző problémáit elemezte, különös tekintettel a kiszervezés (outsourcing) jelenségére. A gazdasági szereplők és a tagállamok egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy a Bizottság jogalkotói kezdeményezésére van szükség. A szemináriumot követően az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó HÉA-mentesség gazdasági hatásainak pontosabb megértése céljából egy független szakértői tanulmány elkészítésére adott megbízást. Ezenkívül egy sor kétoldalú konzultációt folytatott le a tagállamokkal és a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatósággal, amelyek végeredménye az alapproblémákat és a lehetséges technikai megoldásukat felvázoló alapdokumentum (Working Document Taxud 1802/06 munkadokumentum) lett. A 2006. májusi brüsszeli adókonferencián ennek a dokumentumnak a megvitatására került sor az érdekelt felekkel és a tagállamokkal. 2007 márciusában egy második Fiscalis szemináriumot tartottak azért, hogy az adóhatóságok illetékes tisztviselői megismerjék a szabályozásban bekövetkező változás mögött meghúzódó politikát, és a határokon átnyúló pénzügyi integráció gazdasági mozgatórugóit. A program kitért a jelenleg érvényben lévő szabályozás gyakorlati alkalmazásának kérdéseire is. A jogszabálytervezetet alaposan megvitatták az összes résztvevő érdekelt féllel. |

213 | 2006. május 9. és június 9. között nyílt internetes konzultáció zajlott. A Bizottság 82 visszajelzést kapott. Az eredmények a http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/consultations/tax/article_2447_en.htm oldalon érhetők el. |

Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

221 | Érintett tudományos/szakértői területek A pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó HÉA-mentesség gazdasági hatásainak jobb megértését célzó tanulmány (tenderszám: taxud/2005/AO-006) |

222 | Alkalmazott módszertan Független, külső tanulmány |

223 | Megkérdezett fő szervezetek/szakértők Price Waterhouse Coopers |

2249 | A kapott és felhasznált tanácsok összefoglalása Visszafordíthatatlan következményekkel járó, potenciálisan súlyos kockázatokról nem történt említés. |

225 | A tanulmány következtetései, a Bizottságnak a Taxud 1802/06 munkadokumentumban kifejtett saját elemzése és a nyilvános konzultációban résztvevő érdekelt felek véleménye között nagy volt az összhang, ami lehetővé tette az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság számára, hogy döntsön a szükséges prioritásokról, és a munkáját a legmegfelelőbb megoldásokra összpontosítsa. |

226 | A szakértői tanácsok nyilvánosság számára elérhetővé tételére használt eszközök A Főigazgatóság honlapján történő közzététel http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/publications/studies/index_en.htm |

230 | Hatásvizsgálat A szóba jött megoldások részletes leírása a hatásvizsgálatban található Nulla kulcs alkalmazása, 31. oldal A mentesített szolgáltatások alkalmazási körének bővítése, 32. oldal Egységes, korlátozott adólevonási jog, 33. oldal Választható adózás a 34. oldalon Határokon átnyúló HÉA-szervezetek, 37. oldal Különálló jogi személyek és határokon átnyúló ügyletek, 37. oldal Csoportos HÉA–alanyiság, 38. oldal Költségmegosztási megállapodások, 41. oldal Csökkentett HÉA-kulcs a megvásárolt szolgáltatásokra, 44. oldal Egyéb lehetőségek, 44. oldal |

231 | A Bizottság elvégezte a munkaprogramban szereplő hatásvizsgálatot, az arról szóló jelentés megtekinthető a Taxud 15570. sz. dokumentumban. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt intézkedés összefoglalása A javaslat három intézkedésből áll: - a biztosítási és pénzügyi szolgáltatások HÉA-mentességére vonatkozó szabályok egyértelműsítése, - a jelenlegi adózási lehetőség kibővítése a tagállamok választási jogának a gazdasági szereplőknek történő átengedése révén, - a költségmegosztási csoport fogalmának bevezetése, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplőknek a közös beruházásokat és ezen beruházások HÉA-mentes költségeinek felosztását a csoport tagjai között. |

310 | Jogalap A Szerződés 93. cikke |

329 | A szubszidiaritás elve A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ennélfogva nem alkalmazandó. |

Az arányosság elve A javaslat az alábbi ok(ok) miatt tesz eleget az arányosság elvének. |

331 | A javaslatokat az irányelvtervezet tartalmazza, a biztosítási és pénzügyi szolgáltatások HÉA-mentességére vonatkozó, a Közösség teljes területén alkalmazandó szabályoknak csak egy helyes értelmezése lehet, ezt a célkitűzést csak a 2006/112/EK irányelv régi szabályainak módosításával lehet elérni. Ahhoz, hogy a mentesített biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók közös beruházásait és azok költségeinek a csoport tagjai között HÉA-mentesen történő felosztását lehetővé lehessen tenni, egy olyan megfelelő eszközre van szükség, amely határokon átnyúló helyzetekben is működik, ilyen eszköz megalkotása csak a 2006/112/EK irányelv módosításával valósítható meg. |

332 | A gazdasági kritériumokon nyugvó egyértelmű szabályok csökkentik a lehetséges pereskedés alapját, ennélfogva jogbiztonságot nyújtó környezetet teremtenek, ahol a szabályok értelmezéséről és alkalmazásáról folytatott lehetséges többoldalú tagállami megállapodások jelentette adminisztratív terhek jelentősen csökkennek. |

Az eszközök megválasztása |

341 | Javasolt eszköz: irányelv. |

342 | Más eszközök nem lennének alkalmasak a következő ok(ok) miatt: A jelenlegi 2006/112/EK tanácsi irányelvet csak egy másik irányelv módosíthatja. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

409 | A javaslat nincs kihatással a Közösség költségvetésére. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

510 | Egyszerűsítés |

511 | A javaslat rendelkezik a jogszabályok egyszerűsítéséről. |

512 | A javaslat az alábbi egyszerűsítésre vonatkozó elemeket tartalmazza: - a HÉA-mentesség alkalmazásának feltételeit objektív gazdasági szempontokra helyezi, ezáltal a HÉA-mentesség jobban kezelhetővé válik, - a javaslat egyértelművé teszi, hogy az adómentesség kiterjed a biztosítás vagy a pénzügyi szolgáltatás bármelyik – önálló egészet alkotó és a mentesített szolgáltatás specifikus és lényegi jellemzőjével bíró – elemének nyújtására, ez csökkenti a jogviták lehetőségét, - a javaslat bevezeti a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó közvetítés közös, harmonizált fogalmát, a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra azonos elvek vonatkoznak. |

513 | Megfelelési táblázat A tagállamok az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot kötelesek eljuttatni a Bizottsághoz. |

1. 2007/0267 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS IRÁNYELVE

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv biztosítás és pénzügyi szolgáltatások tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 93. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

Mivel:

(1) A pénzügyi szolgáltató ágazat jelentősen hozzájárul a növekedéshez, a versenyképességhez és a munkahelyek teremtéséhez, de a szerepét csak semleges belső piaci versenyfeltételek mellett képes ellátni. Egy olyan keret biztosítására van szükség, amely a pénzügyi termékek, valamint a forgalomba hozataluk és kezelésük hozzáadottérték-adó (HÉA) vonatkozásában jogbiztonságot nyújt.

(2) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvben[4] megállapított, a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások HÉA-mentességére vonatkozó hatályos szabályok elavultak, azokat eltérően értelmezték és alkalmazták. A szabályok bonyolultsága és az eltérő adminisztratív gyakorlatok jogbizonytalanságot teremtenek a gazdasági szereplők és az adóhatóságok számára. Ez a bizonytalanság több peres ügyhöz vezetett és növelte az adminisztrációs terheket. Ezért egyértelműsíteni kell, hogy mely biztosítási és pénzügyi szolgáltatások mentesülnek az adó alól, ezáltal nő a jogbiztonság és csökkennek a gazdasági szereplők és hatóságok adminisztratív terhei.

(3) Az adózási semlegesség biztosítása céljából az adómentességeket – objektív gazdasági kritériumok alapján – az adott szolgáltatás természetétől és nem a szolgáltatást nyújtó személytől kell függővé tenni.

(4) Különösen nagy a bizonytalanság, amikor a gazdasági szereplők kiszervezik tevékenységeiket független külső személyeknek, illetve több gazdasági szereplő közösen végez egy adott tevékenységet. Az ilyen bizonytalanság elkerülésére célszerű egyértelművé tenni, hogy azok a tevékenységek, amelyek egy biztosítási vagy pénzügyi szolgáltatás alkotó elemei, önálló egészet alkotnak és a mentesített szolgáltatás specifikus és lényegi jellemzőjével bírnak, akkor az érintett szolgáltatásra vonatkozó mentesség hatálya alá tartoznak.

(5) A biztosítási és pénzügyi szolgáltatásoknak hasonló a közvetítési formákra van szükségük. Ezért célszerű a biztosítási és pénzügyi közvetítői szolgáltatásokat egyformán kezelni.

(6) A biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó adómentesítések korszerűsítése egyúttal a belső piaci rendelkezésekkel való összhangra is törekszik, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokról szóló cselekvési tervre[5], valamint az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályokra. Mindamellett a HÉA-mentesség - szigorú értelmezésére vonatkozó követelmény betartása céljából bizonyos esetekben a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó adómentesség meghatározása szűkebb lesz, mint a belső piaci szabályok által meghatározott definíciók alapján.

(7) A biztosítási és pénzügyi szolgáltatók egyre inkább képesek lesznek átlátni, hogy a felmerülő költségeikre előzetesen felszámított adó pontosan mely adóköteles értékesítéseikhez köthető. Ha kínált szolgáltatásaikat díjfizetés ellenében nyújtják, akkor könnyedén meg tudják állapítani e szolgáltatások adóalapját. Ezért célszerű az adózás választásának lehetőségét kiterjeszteni az ilyen gazdasági szereplőkre.

(8) A határokon átnyúló együttműködés erősítésével a biztosítási és pénzügyi szolgáltatók növelhetik versenyképességüket és hozzájárulhatnak a belső piac megvalósulásához. Az adósemlegesség elvének betartása mellett, biztosítani kell az érintett gazdasági szereplőknek az adózás választásához, és a költségmegosztási alapon történő együttműködéshez való jogát.

(9) A 2006/112/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1) Az 135. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés a)–g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) biztosítás és viszontbiztosítás;

b) hitelnyújtás és a hitelnyújtásból eredő tartozások utáni kezességvállalás;

c) pénzbetétekkel és számlakezeléssel kapcsolatos ügyletek;

d) valutaváltás és készpénzellátás;

e) értékpapír-értékesítés;

f) az a)–e) pontban felsorolt biztosítási és pénzügyi ügyletek közvetítése;

g) befektetési alapkezelése;”

b) A szöveg a következő, (1a), (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a)–e) pontjában előírt adómentesség kiterjed a biztosítás vagy a pénzügyi szolgáltatás bármelyik, önálló egészet alkotó és a mentesített szolgáltatás specifikus és lényegi jellemzőjével bíró elemének nyújtására.

(1b) Ha egy összetett ügylet olyan biztosítási elemet tartalmaz, amelyet elkülönítetten tüntetnek fel, akkor a biztosítás önálló, az (1) bekezdés a) pontja értelmében mentesített szolgáltatásnak minősül.

(1c) Ha a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás olyan hitelnyújtást tartalmaz, amelyet nem tüntetnek fel elkülönítetten, akkor a hitelnyújtás nem minősül önálló, az (1) bekezdés b) pontja értelmében mentesített szolgáltatásnak.”

(2) A szöveg a következő 135a. cikkel egészül ki:

„135a. cikk

A 135. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában biztosított mentesítések alkalmazásában:

1. „biztosítás és viszontbiztosítás” olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján valaki, fizetés ellenében, valamely biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a kötelezettségvállalásban meghatározott – kártérítést vagy vagyoni előnyt nyújt más részére;

2. „hitelnyújtás” pénz kölcsönadása illetve pénz kölcsönadásának ígérete;

3. „tartozások utáni kezességvállalás” egy másik személy tartozásáért vállalt felelősség;

4. „pénzbetét” betétként elhelyezett pénz tartása a betétes nevében, aki fenntartja a betétekre vonatkozó jogot, amelyek a vonatkozó jogi és szerződéses feltételek alapján visszafizetendők;

5. „számlavezetés” pénzügyi számla vezetése az ügyfél számára;

6. „valutaváltás” olyan szolgáltatás, amelynek során egy személy – az országok fizetőeszközei között fennálló átváltási árfolyamok alapján – rendszerint törvényes fizetőeszközként használatos bankjegyeket és pénzérméket, pénzbeli letéteket vagy pénzügyi számlán lévő pénzt vált át;

7. „készpénz” rendszerint törvényes fizetőeszközként használatos bankjegyek és érmék, illetve forgalomképes fizetőeszközök;

8. „értékpapír-értékesítés” olyan, pénzben kifejezett értéket képviselő átruházható eszközök értékesítése, amelyek nem árukat, illetve a 15. cikk (2) bekezdésében említett jogokat megtestesítő eszközök és az alábbi jellemzők legalább egyikével rendelkeznek:

a) törzsrészvényesi tulajdonosi helyzet egy vállalatnál vagy más társaságnál,

b) hitelezői pozíció pénztartozás tekintetében,

c) az a) illetve b) pontban említett, átruházható értékpapírokkal és egyéb a 135. cikk (1) bekezdése a)–d) pontokban említett adómentes pénzügyi eszközökkel foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokban levő vagy más kollektív befektetési vállalkozásban levő tulajdoni rész;

9. „biztosítási és pénzügyi ügyletek közvetítése” valamely szerződéses fél részére, az általa díjazásban részesített harmadik személy közvetítő által a 135. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett biztosítási, illetve pénzügyi ügyletekkel kapcsolatban, önálló közvetítési tevékenységként nyújtott szolgáltatás;

10. „befektetési alapok” a 135. cikk (1) bekezdésének a) – e) pontjaiban említett adómentes pénzügyi eszközökkel, illetve ingatlanokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások;

11. „befektetési alapkezelés” az érintett befektetési alap befektetési céljainak megvalósítását célzó tevékenységek.”

(3) A 137. cikk (1) bekezdésének a) pontját el kell hagyni.

(4) A rendelet a következő 137a. és 137b. cikkel egészül ki:

„137a. cikk

(1) 2012. január 1-től a tagállamok lehetővé teszik az adóalanyok számára az adózás választásának jogát a 135. cikk (1) bekezdésének a) – g) pontjában felsorolt szolgáltatások tekintetében.

(2) A Tanács – a 397. cikkben meghatározott eljárás szerint – meghozza az (1) bekezdés végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Addig, amíg a Tanács meg nem hozza ezeket az intézkedéseket a tagállamok állapíthatják meg az (1) bekezdésben foglalt választási lehetőség gyakorlását szabályozó részletes szabályokat.

137b. cikk

Az adóalanyok egy csoportja által a csoport tagjainak értékesített szolgáltatásokat a tagállamok az alábbi feltételekkel mentesíthetik az adó alól:

1. a csoport maga és minden tagja a Közösség területén letelepedett vagy állandó lakhellyel rendelkezik,

2. a csoport önálló tevékenységet folytat és a tagjaival szemben mint független szervezet jár el,

3. A csoport tagjai olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a 135. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontja értelmében adómentesek, vagy más olyan szolgáltatásokat, amelynek tekintetében nem számítanak adóalanynak,

4. A csoport által értékesített szolgáltatásokat csak a tagjainak értékesíti, és azok szükségesek ahhoz, hogy a tagjainak lehetővé tegye a 135. cikk (1) bekezdésének a) – g) pontja alapján adómentes szolgáltatások értékesítését,

5. A csoport a tagjaitól csak a közös költségek rájuk eső részének pontos megtérítését követelheti, eltekint bármilyen a közvetlen adózás céljából végrehajtott transzferár-képzési kiigazításoktól.”

(5) A 174. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a 135. cikk (1) bekezdésének b)–g) pontjában meghatározott ügyletekhez kapcsolódó árbevétel összege, amennyiben kiegészítő jellegű ügyletekről van szó.”

2. cikk Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2009. december 31-éig megfeleljenek. Haladéktalanul kötelesek benyújtani a Bizottságnak a rendelkezések szövegét és az irányelv és a rendelkezések közötti megfelelési táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [...] napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.[…]

a Tanács részéről

az elnök

[…]

[1] HL C […], […], […]. o.

[2] HL C […], […], […]. o.

[3] HL C […], […], […]. o.

[4] HL L 347., 2006.12.11., 1. o. A 2006/138/EK irányelvvel (HL L 384., 2006.12.29, 92. o.) módosított irányelv.

[5] COM(1999) 232