52007PC0492

Javaslat a Tanács rendelete a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról /* COM/2007/0492 végleges */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 3.9.2007

COM(2007) 492 végleges

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

110

- A javaslat célkitűzései

E javaslat célja, hogy a kereskedelmi szempontból legfontosabb balti-tengeri halállományok tekintetében meghatározza a tagállamok halászati lehetőségeit a 2008. évre.

120

- Általános háttér

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban a közös halászati politika fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel biztosítja az élő vízi erőforrások kiaknázását. E célkitűzések elérésének egyik fontos eszköze a halászati lehetőségek éves meghatározása a teljes kifogható mennyiségek (TAC), kvóták és halászatierőkifejtés-korlátozások formájában.

A balti-tengeri halászati lehetőségeket első alkalommal 2006-ra vonatkozóan rögzítették külön rendelettel az egyszerűsítés és az érthetőség érdekében, nevezetesen a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 52/2006/EK tanácsi rendelettel.

A 2008-as balti-tengeri halászati lehetőségeket illetően a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) 2007 júniusában bocsátott ki tudományos szakvéleményt. A tudományos szakvélemény alapján a Közösség nem hivatalos technikai konzultációt folytatott az Orosz Föderációval a teljes kifogható mennyiségekről, kvótákról és a kapcsolódó feltételekről tekintettel a 2006 júliusában parafált új kétoldalú halászati megállapodásra. Ez a megállapodás hivatalosan akkor lép hatályba, ha azt mindkét fél megkötötte, ami a Közösség részéről egy bizottsági javaslat alapján elfogadott tanácsi határozattal történik. A közös állományokra vonatkozóan egyelőre még nem dolgoztak ki közös gazdálkodási intézkedéseket.

A javaslat a balti-tengeri halászat 2008-as szabályozását illetően három fontos szakaszra tagolódik, nevezetesen a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat meghatározó szakaszra, a halászati erőkifejtés korlátozására vonatkozó szakaszra és a kapcsolódó technikai intézkedéseket megállapító szakaszra.

- Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A halászati lehetőségek meghatározását és azok tagállamok közötti elosztását az évente elfogadott rendeletek rendelkezései szabályozzák. A legutóbbi ilyen rendelet az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 11-i 1941/2006/EK tanácsi rendelet.

A balti-tengeri halászati gazdálkodás tekintetében fontos még a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelet.

A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. […]-i XXX/2007/EK tanácsi rendelet felvázolja a szóban forgó tőkehalállományok felduzzasztásával kapcsolatos ellenőrző és felügyeleti intézkedéseket. Az említett rendelet ezenkívül a nyugati és a keleti tőkehalállományok tekintetében előírja a teljes kifogható mennyiségek megállapításának szabályait és a kapcsolódó halászatierőkifejtés-korlátozásokat.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javasolt intézkedéseket a közös halászati politika célkitűzéseivel összhangban dolgozták ki, és azok összeegyeztethetők a Közösség fenntartható fejlődési politikájával.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Konzultáció az érdekelt felekkel

A javaslatnak a halászati erőkifejtés korlátozására és a kapcsolódó technikai intézkedések megállapítására vonatkozó szakaszai összhangban vannak azokkal a döntésekkel, amelyeket a Tanács 2006 decemberében hozott meg az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 22-i 1941/2006/EK tanácsi rendelettel és a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. […]-i XXX/2007/EK tanácsi rendelettel összefüggésben. 2005 és 2006 során mindkét rendeletet egyeztették a halászati ágazattal, a balti-tengeri halászattal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel és az érintett tagállamokkal.

A Bizottság – a 2008. évi halászati lehetőségekről szóló politikai nyilatkozatát alapul véve – konzultációt folytatott a 2006 márciusában létrehozott balti-tengeri regionális tanácsadó bizottsággal annak 2007. júniusban megtartott végrehajtó bizottsági ülésén. A javaslat tudományos alapját az ICES és a HTMGB szolgáltatta. A Halászati és Tengeri Ügyek Főigazgatósága a politikai nyilatkozat alapján előterjesztette azokat a szabályokat, amelyeket a 2008. évi teljes kifogható mennyiségek és kvóták megállapításakor követni fog. Az ülésen kifejtett előzetes álláspontokat és a későbbiekben írásban benyújtott ajánlásokat figyelembe vették a javaslatban.

Az ülésen különösen a keleti tőkehalállományról és a Balti-tenger fő medencéjében található lazacállományokról folytattak megbeszéléseket. A keleti tőkehalállomány esetében állandó problémát jelent a téves fogási jelentések gyakorisága. Az ICES fogásokra vonatkozó előrejelzésében becslést ad a téves fogási jelentésekről, azonban azt javasolja, hogy a teljes kifogható mennyiségek meghatározásakor ne vegyék figyelembe a még kiosztatlan fogásokat, hacsak be nem tiltják a fogások jogellenes kirakodását. A tőkehalhalászat esetében a téves fogási jelentések problémájának kezelésére szolgáló ellenőrző és felügyeleti intézkedések – amelyeket tartalmaz a két balti-tengeri tőkehalállományra és a rájuk irányuló halászatra vonatkozó többéves terv – 2008-ban lépnek hatályba.

- A Balti-tenger fő medencéjében található lazacoknál csökken a fiatal egyedek túlélési aránya, aminek eredményeképpen 2007–2008-ban csökkenni fog az ívó egyedek száma. A Bizottság ezért a teljes kifogható mennyiség 15 %-os csökkentését javasolja.

- Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

A Közösség minden évben tudományos szakvéleményt kér az ICES-től és a HTMGB-től a fontos halállományok állapotáról. A kapott szakvélemény kiterjed minden olyan balti-tengeri állományra, amely tekintetében teljes kifogható mennyiséget javasolnak; ez alól kivételt képez a sima lepényhal, amelyet illetően az idén nem bocsátanak ki szakvéleményt. A javasolt teljes kifogható mennyiségek a szakvéleményen alapulnak, de nem követik okvetlenül szó szerint az abban foglaltakat. A Bizottság biztosítani kívánja mind a halászati lehetőségek stabilitását, mind a halászati erőforrások fenntartható felhasználását, ennek megfelelően a teljes kifogható mennyiségek évenkénti ingadozása nem haladhatja meg a 15 %-ot, hacsak az állomány állapota nem követel meg szigorúbb intézkedéseket. Amennyiben az állomány gazdálkodási terv hatálya alá tartozik, a javasolt teljes kifogható mennyiségek összhangban vannak a tervvel.

A tőkehalállományok tekintetében a javasolt teljes kifogható mennyiségek a balti-tengeri tőkehalállományokra és a rájuk irányuló halászatra vonatkozó többéves tervben alkalmazott fokozatos megközelítést tükrözik. A terv központi eleme a halászati erőkifejtésnek a hosszú távon fenntartható szintekre való fokozatos csökkentése, ami biztosítja az állományok helyreállását, valamint nagy és stabil hozamokat tesz lehetővé.

Amíg az ICES-nek a teljes kifogható mennyiséggel kapcsolatos előrejelzései a kirakodott összmennyiségen alapulnak – amely a téves jelentések becsléseit is tartalmazza –, a tőkehalállományok esetében a teljes kifogható mennyiségre vonatkozó javaslat kizárólag a jogszerűen kirakodott mennyiségeken alapul, és figyelembe veszi a többéves terv keretében 2008-ban bevezetésre kerülő szigorított ellenőrző és felügyeleti intézkedéseket, valamint a Bizottság azon szándékát, hogy az érintett tagállamokban 2008-ban jelentős mértékben visszaszorítsa a téves jelentések előfordulását. Figyelemmel a keleti tőkehalállomány súlyos állapotára, illetve mindkét állomány esetében a halászat okozta halpusztulás jelenlegi magas arányára, a teljes kifogható mennyiségeket a javaslat szerint mindkét állomány esetében a halászat okozta halpusztulás 10 %-os csökkentését lehetővé tévő szintnek megfelelően kell meghatározni tekintet nélkül a teljes kifogható mennyiség éves ingadozásának 15 %-os felső határára.

A balti-tengeri lazacállományok esetében további gazdálkodási intézkedésekre van szükség a tengeren és a belvizeken annak érdekében, hogy – ahol szükséges – elő lehessen segíteni az állományok hatékony helyreállítását. Ezért 2008-ban lazacgazdálkodási terv kidolgozására kerül sor.

Az egyeztetésbe bevont főbb szervezetek/szakértők

A konzultációba bevont tudományos szervezetek a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB).

- Hatásvizsgálat

A javasolt intézkedések végrehajtásuk esetén a közösségi hajók balti-tengeri halászati lehetőségeinek 10 %-os csökkenését fogják eredményezni. Több hering- és sprattállomány esetében a csökkentést az állományok egyre kisebb pótlódási aránya indokolja. A teljes kifogható mennyiségek legjelentősebb mértékű csökkentése a többéves tervvel összhangban a balti-tengeri tőkehalállományokat, illetve a fiatal egyedek alacsonyabb túlélési arányából kifolyólag a Balti-tenger fő medencéjében honos lazacállományokat érintik. A Balti-tenger fő medencéjében élő lazac, illetve a sima lepényhal esetében a javasolt csökkentések alapján megállapított teljes kifogható mennyiség meghaladja a tényleges fogások mennyiségét, ezért várhatóan nem lesz hatással a kirakodott halfogások közvetlen értékére. A Balti-tenger középső részén honos hering esetében a teljes kifogható mennyiség növelésére került sor.

A javaslat nem csupán a rövid távú döntéseket tükrözi, hanem egyúttal egy hosszabb távú megközelítés része is, amellyel a halászat mértékét fokozatosan a hosszú távon fenntartható szintekre csökkentik.

A javaslatban alkalmazott megközelítés ezért közép- és hosszú távon kisebb halászati erőkifejtést, hosszú távon azonban stabil vagy növekvő kvótákat fog eredményezni. A megközelítés hosszú távú következményei várhatóan a következők lesznek: a halászati erőkifejtés csökkenése eredményeként kevesebb hatás éri a környezetet, a halfogási ágazatban csökken a hajók száma és/vagy a hajónkénti átlagos halászati erőkifejtés, és a kirakodások mennyisége változatlan marad vagy növekszik. Az ágazat tehát hosszú távon stabilabb lesz.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- Jogalap

E javaslat jogalapja a 2371/2002/EK tanácsi rendelet és különösen annak 20. cikke.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére.

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

- Részletes magyarázat

A javaslat meghatározza a Balti-tengeren halászatot folytató tagállamok halászati lehetőségeit a 2008. évre.

A teljes kifogható mennyiségeket és a tagállamok között elosztott kvótákat az I. melléklet tartalmazza. A javaslatban szereplő számadatok tükrözik a tudományos szakvéleményben foglaltakat és a teljes kifogható mennyiségek és kvóták meghatározásának keretét, amelyet az Európai Bizottság Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, a 2008. évi halászati lehetőségekről szóló politikai nyilatkozatáról szóló bizottsági közlemény körvonalaz.

A két tőkehalállományra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek és kvóták szorosan kapcsolódnak a II. mellékletben megállapított halászatierőkifejtés-korlátozáshoz.

A III. mellékletben szereplő technikai intézkedések az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatát szabályozó kiegészítő intézkedések.

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/1996/EK tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a Tanácsnak a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság által készített jelentések figyelembevételével meg kell hoznia a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható végzésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata a halászati lehetőségek korlátozásainak halászatonkénti vagy halászati tevékenységcsoportonkénti meghatározása és e lehetőségeknek a tagállamok közötti elosztása.

(3) A halászati lehetőségekkel való hatékony gazdálkodás biztosítására meg kell állapítani a halászati műveletek végzésének egyedi feltételeit.

(4) A halászati gazdálkodásra vonatkozó elveket és egyes eljárásokat közösségi szinten kell megállapítani annak érdekében, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók irányítását.

(5) A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztása szempontjából lényeges fogalommeghatározásokat.

(6) A 847/96/EK tanácsi rendelet 2. cikkével összhangban azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(7) A halászati lehetőségeket a vonatkozó közösségi jogszabályokkal és különösen a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelettel[3], a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelettel[4], a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelettel[5], a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelettel[6], a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelettel[7], az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendelettel[8], valamint a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelettel[9] és a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. […]-i XXX/2007/EK tanácsi rendelettel[10] összhangban kell felhasználni.

(8) A Tanács 2007. június 11–12-i ülésén kihirdetett bizottsági nyilatkozattal összhangban helyénvaló figyelembe venni a tagállamok által az utóbbi években a balti-tengeri flottakapacitásuk kiigazítására tett erőfeszítéseket a XXX/2007/EK rendeletben foglalt, a halászati erőkifejtésre vonatkozó rendszer általános céljának veszélyeztetése nélkül.

(9) A halállományok védelméhez való hozzájárulás érdekében 2008-ban végre kell hajtani bizonyos, a halászat műszaki feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket.

(10) A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy ezeket a halászatokat 2008. január 1-jén megnyissák. Tekintettel az ügy sürgősségére, rendkívül fontos, hogy az eljárás mentesüljön az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. szakaszának 3. pontjában meghatározott hathetes időszak alól,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet az egyes balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében megállapítja a 2008. évi halászati lehetőségeket, valamint azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek mellett e halászati lehetőségek felhasználhatók.

2. cikk Hatály

(1) Ez a rendelet a közösségi halászhajókra (a továbbiakban: közösségi hajók) és a Balti-tengeren működő, harmadik országok lobogója alatt közlekedő és ott lajstromozott halászhajókra alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos célú, az érintett tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott halászati tevékenységekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik.

3. cikk Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

a) az ICES-övezetek (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) a 3880/91/EGK rendeletben meghatározott övezetek,

b) „Balti-tenger”: az ICES IIIb, IIIc és IIId körzet,

c) „teljes kifogható mennyiség (TAC)”: az egyes állományokból évente kifogható mennyiség,

d) „kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek a Közösség, valamely tagállam vagy egy harmadik ország részére kiosztott hányada,

e) „kikötőn kívül töltött nap”: az a folyamatos 24 órás időszak vagy annak egy része, amely során a hajó kikötőn kívül tartózkodik.

II. FEJEZETHalászati lehetőségek és kapcsolódó feltételek

4. cikk Fogási korlátozások és elosztásuk

A 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban a fogási korlátozásokat, az ilyen korlátozásoknak a tagállamok közötti elosztását, valamint a további feltételeket e rendelet I. melléklete tartalmazza.

5. cikk Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A fogási korlátozások tagállamok közötti, az I. mellékletben meghatározott módon történő elosztása nem érinti az alábbiakat:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék,

b) a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újraelosztások,

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások,

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek,

e) a 847/96/EK rendelet 5. cikke szerinti levonások.

(2) A 2009-re átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából – az említett rendelettől eltérve – a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alkalmazható valamennyi, analitikai TAC alá tartozó állomány esetében.

6. cikk A fogásokra és járulékos halfogásokra vonatkozó feltételek

(1) A fogási korlátozások alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói halászták és e kvóta még nem merült ki;

b) a heringtől és a sprattól eltérő fajok más fajokkal keverednek, a fogásokat 32 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel ejtették, és a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatták szét.

(2) Minden kirakodást a kvóta terhére vagy – ha a közösségi részesedést nem osztották szét kvótánként a tagállamok között – a közösségi részesedés terhére számolnak el, kivéve az (1) bekezdés b) pontja szerinti fogások esetében.

(3) Amennyiben valamely tagállam heringkvótája kimerül, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületen működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, nem rakodhatják ki a szét nem válogatott, illetve heringet tartalmazó fogásokat.

7. cikk A halászati erőkifejtés korlátozásai

A halászati erőkifejtés korlátozásait a II. melléklet tartalmazza.

8. cikk Átmeneti technikai intézkedések

Az átmeneti technikai intézkedéseket a III. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET Záró rendelkezések

9. cikk Adatküldés

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak elküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

10. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Rendelkezéseit 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

Kirakodási korlátozások és kapcsolódó feltételek az olyan területeken lévő közösségi hajókra alkalmazandó fogási korlátozások éves kezelése vonatkozásában, amelyek esetében fajonkénti és területenkénti fogási korlátozások vannak érvényben

Az alábbi táblázatok állományonként megállapítják a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat (élősúlytonnában, kivéve, ahol ezt másként határozzák meg), azok tagállamok közötti elosztását és a kvóták éves kezelésére vonatkozó kapcsolódó feltételeket.

A halállományokra minden területen a fajok latin nevének betűrendi sorrendjében történik utalás. Az alábbi táblázatokban a különféle fajokat a következő kódok jelölik:

Tudományos név | Alfa-3 kód | Közönséges név |

Clupea harengus | HER | Hering |

Gadus morhua | COD | Közönséges tőkehal |

Platichthys flesus | FLX | Érdes lepényhal |

Pleuronectes platessa | PLE | Sima lepényhal |

Psetta maxima | TUR | Nagy rombuszhal |

Salmo salar | SAL | Lazac |

Sprattus sprattus | SPR | Spratt |

Faj: | Hering | Övezet: | 30–31 alkörzet |

Clupea harengus | HER/3D30.; HER/3D31. |

Finnország | 63 834 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Svédország | 14 026 |

EK | 77 860 |

TAC | 77 860 |

Faj: | Hering | Övezet: | 22–24 alkörzet |

Clupea harengus | HER/3B23.; HER/3C22.; HER/3D24. |

Dánia | 5 551 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 21 848 |

Finnország | 3 |

Lengyelország | 5 153 |

Svédország | 7 045 |

EK | 39 600 |

TAC | 39 600 |

Faj: | Hering | Övezet: | 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet |

Clupea harengus | HER/3D25.; HER/3D26.; HER/3D27.; HER/3D28.; HER/3D29.; HER/3D32. |

Dánia | 3 265 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 866 |

Észtország | 16 673 |

Finnország | 32 546 |

Lettország | 4 115 |

Litvánia | 4 333 |

Lengyelország | 36 975 |

Svédország | 49 634 |

EK | 148 407 |

TAC | Nem releváns |

Faj: | Hering | Övezet: | 28.1 alkörzet |

Clupea harengus | HER/03D.RG |

Észtország | 16 668 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Lettország | 19 426 |

EK | 36 094 |

TAC | 36 094 |

Faj | Közönséges tőkehal | Övezet: | a 25–32 alkörzet közösségi vizei |

Gadus morhua | COD/3D25.; COD/3D26.; COD/3D27.; COD/3D28.; COD/3D29.; COD/3D30.; COD/3D31.; COD/3D32. |

Dánia | 7 250 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 2 884 |

Észtország | 706 |

Finnország | 555 |

Lettország | 2 696 |

Litvánia | 1 776 |

Lengyelország | 8 349 |

Svédország | 7 345 |

EK | 31 561 |

TAC | Nem releváns |

Faj: | Közönséges tőkehal | Övezet: | a 22–24 alkörzet közösségi vizei |

Gadus morhua | COD/3B23.; COD/3C22.; COD/3D24. |

Dánia | 7 827 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 3 826 |

Észtország | 174 |

Finnország | 154 |

Lettország | 647 |

Litvánia | 420 |

Lengyelország | 2 094 |

Svédország | 2 788 |

EK | 17 930 |

TAC | 17 930 |

Faj: | Sima lepényhal | Övezet: | a IIIbcd övezet közösségi vizei |

Pleuronectes platessa | PLE/3B23.; PLE/3C22.; PLE/3D24.; PLE/3D25.; PLE/3D26.; PLE/3D27.; PLE/3D28.; PLE/3D29.; PLE/3D30.; PLE/3D31.; PLE/3D32. |

Dánia | 2 293 | Elővigyázatossági TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 255 |

Lengyelország | 480 |

Svédország | 173 |

EK | 3 201 |

TAC | 3 201 |

Faj: | Lazac | Övezet: | a IIIbcd övezet közösségi vizei a 32 alkörzet kivételével |

Salmo salar | SAL/3B23.; SAL/3C22.; SAL/3D24.; SAL/3D25.; SAL/3D26.; SAL/3D27.; SAL/3D28.; SAL/3D29.; SAL/3D30.; SAL/3D31. |

Dánia | 75 511 | (1) | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 8 401 | (1) |

Észtország | 7 674 | (1) |

Finnország | 94 157 | (1) |

Lettország | 48 028 | (1) |

Litvánia | 5 646 | (1) |

Lengyelország | 22 907 | (1) |

Svédország | 102 068 | (1) |

EK | 364 392 | (1) |

TAC | Nem releváns |

__________ |

(1) A halegyedek számában kifejezve. |

Faj: | Lazac | Övezet: | 32 alkörzet |

Salmo salar | SAL/3D32. |

Észtország | 1 581 | (1) | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Finnország | 13 838 | (1) |

EK | 15 419 | (1) |

TAC | Nem releváns |

_________ |

(1) A halegyedek számában kifejezve. |

Faj: | Spratt | Övezet: | a IIIbcd övezet közösségi vizei |

Sprattus sprattus | SPR/3B23.; SPR/3C22.; SPR/3D24.; SPR/3D25.; SPR/3D26.; SPR/3D27.; SPR/3D28.; SPR/3D29.; SPR/3D30.; SPR/3D31.; SPR/3D32. |

Dánia | 42 614 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 26 997 |

Észtország | 49 484 |

Finnország | 22 307 |

Lettország | 59 765 |

Litvánia | 21 619 |

Lengyelország | 126 833 |

Svédország | 82 381 |

EK | 432 000 |

TAC | Nem releváns |

II. MELLÉKLET

1. A halászati erőkifejtés korlátozásai

1.1. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, sodortatott horogsortól eltérő horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel folytatott halászatot legfeljebb:

a) 223 kikötőn kívül töltött napig engedélyezik a 22–24 alkörzetben az április 1. és 30. közötti időszak kivételével, amikor a XXX/2007/EK tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, illetve

b) 200 kikötőn kívül töltött napig engedélyezik a 25–27 alkörzetben a július 1. és augusztus 31. közötti időszak kivételével, amikor a XXX/2007/EK tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó.

1.2. A Bizottság 4 további kikötőn kívül töltött napot oszthat ki a tagállamoknak a(z) XXX/2007/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott halászeszközök bármelyikével folytatott halászati tevékenységeknek az érintett területeken 2005. január 1-je óta történt, a 2792/1999/EK tanácsi rendelet 7. cikke szerinti végleges beszüntetése alapján.

1.3. A 2. pontban leírtak szerinti többletnapok kiosztásából részesülni kívánó tagállamok kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza a szóban forgó halászati tevékenységek 2008. január 30-ig történő végleges beszüntetésének részleteit. A Bizottság az említett kérelem alapján és a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban módosíthatja az adott tagállam számára megállapított, az 1. pontban meghatározott, kikötőn kívül töltött napok számát.

III. MELLÉKLET Átmeneti technikai intézkedések

1. Az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó korlátozások

1.1. Tilos az alábbi földrajzi területeken, az alábbi időszakokban kifogott következő halfajok fedélzeten tartása:

Faj | Földrajzi terület | Időszak |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | 26–28 és 29 alkörzet az ÉSZ 59°30'-től délre 32 alkörzet | február 15-től május 15-ig február 15-től május 31-ig |

Nagy rombuszhal (Psetta maxima) | 25–26 és 28 alkörzet az ÉSZ 56°50'-től délre | június 1-jétől július 31-ig |

2. A 1. ponttól eltérve, a 105 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve a 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval történő halászat során az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal járulékos fogásai – az abban a pontban említett tilalmi időszakokban a fedélzeten tartott és kirakodott teljes fogás élősúlyának 10 %-áig – a fedélzeten tarthatók és kirakodhatók.

[1] HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

[2] HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

[3] HL L 132., 1987.5.21., 9. o.

[4] HL L 276., 1983.10.10., 1. o. A legutóbb az 1965/2001/EK rendelettel (HL L 268., 2001.10.9., 23. o.) módosított rendelet.

[5] HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1954/2003/EK rendelettel (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

[6] HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

[7] HL L 274., 1986.9.25., 1. o. A 3259/94/EK rendelettel (HL L 339., 1994.12.29., 11. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 365., 1991.12.31., 1. o.

[9] HL L 16., 2005.1.20., 184. o.

[10] HL L