[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.8.2007

COM(2007)466 végleges

2007/0167(CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007)1062}

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere és célkitűzése

Az Európai Bizottság már 1994-ben, a bevándorlási és menekültügyi politikákról szóló első közleményében[1] hangsúlyozta a migrációs hullámok átfogó és uniós szintű figyelemmel kísérését szolgáló mechanizmus létrehozásának fontosságát. Ezt követően 1996-ban megvalósíthatósági tanulmány készült[2].

Az Amszterdami Szerződés 1999. május 1-jei hatálybalépését és az Európai Tanács 1999. októberi tamperei ülését követően az Európai Unió elkötelezte magát egy közös bevándorlási és menekültügyi politika kidolgozása mellett az EU-ba irányuló migrációs hullámok hatékonyabb kezelése érdekében. E kötelezettségvállalás hangsúlyozza a harmadik országbeli állampolgárokkal való méltányos bánásmódot, a származási országokkal való partnerséget, a migrációkezelés kiegyensúlyozott megközelítését, valamint egy közös európai menekültügyi rendszer kialakítását.

A 2001 decemberében ülésező laekeni Európai Tanács következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy „hozzon létre egy olyan rendszert, mely biztosítja a menekültügyre, a migrációra és a származási országokra vonatkozó információcserét”. A migrációs kérdésekkel kapcsolatos szélesebb körű és pontosabb információkra való igényre válaszolva új költségvetési tételt (18 03 05 költségvetési tétel (ex B5-814)) vettek fel az Európai Közösségek 2002. évi költségvetésébe olyan kísérleti projektként, amelynek célja az „Európai Migrációs Megfigyelőközpont” felállítása, valamint a migrációra és a menekültügyre vonatkozó statisztikák javítása. A hálózat felállításának késése miatt a 2002-es költségvetési tételből finanszírozott tevékenységek ténylegesen csak 2003-ban kezdődtek meg, és azóta fennáll a költségvetési tétel éve és a végrehajtási év közötti egyéves eltolódás. A végül is az „Európai Migrációs Hálózat” nevet viselő projekt 2003-tól előkészítő fellépésként folytatódott egészen 2006-ig (2005. évi költségvetési tétel).

A 2003 júniusában ülésező theszaloníki Európai Tanácson az állam- és kormányfők elismerték a „többdimenziós migrációs jelenség figyelemmel kísérésének és elemzésének fontosságát” , és helyeselték az Európai Migrációs Hálózat létrehozását. Támogatták továbbá, hogy vizsgálják meg egy jövőbeli állandó struktúra létrehozásának lehetőségét.

A 2004. novemberi Európai Tanács által megerősítve a hágai program a tamperei program keretére épül, és a szabadság, a biztonság és jogérvényesülés területén új ütemtervet állít fel. Az európai bevándorlási és menekültügyi politika folyamatban lévő kialakításával kapcsolatban a hágai program hangsúlyozza, hogy a „valamennyi releváns migrációs fejleményre kiterjedő naprakész információk és adatok gyűjtésének, szolgáltatásának, cseréjének és hatékony felhasználásának megerősítése” kulcsfontossággal bír, valamint hogy szükség van az adatok és információk tagállami szintű harmonizációjára.

Az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta a bevándorlás és a menekültügy területére vonatkozó közös európai politikák folyamatos fejlődéséhez összehasonlítható, megbízható és objektív információkra és adatokra van szükség nemzeti és tagállami szinten egyaránt. A migráció jobb kezelését célzó közös politikák szükségessé teszik a migrációs jelenségek közös elemzését. Mind az európai uniós, mind a tagállami szinten felelős politikai döntéshozóknak továbbra is nagy szükségük van információkra a migráció és menekültügy területén, amely szükségletet már az 1996-os megvalósíthatósági tanulmány is jelezte, és az EMH 2005-ös értékelésében[3] újból megerősítették; az EMH jövőbeni struktúrája e szükséglet kielégítésére hivatott.

Először is, bár a nemzetközi migráció számos aspektusáról hatalmas mennyiségű információ született, ezen információkhoz nem könnyű hozzájutni, mivel szétszórtak és központilag nem hozzáférhetők. Ezért olyan központi iroda létesítésére lenne szükség, amely egységes referenciaként szolgálna, megszűrné és egységbe foglalná az információkat, hiszen ez kifejezetten hasznos lenne az EU-intézmények és a tagállamok szintjén mind a politikai döntéshozók, mind pedig a nagyközönség számára.

Másodszor sem nemzeti, sem uniós szinten nincs elég megbízható, összehasonlítható és naprakész információ, illetve elemzés a menekültüggyel és a migrációval kapcsolatos jogi és politikai fejlődésről. Ráadásul nem áll rendelkezésre elég összehasonlítható információ ezen a területen az uniós, illetve a nemzeti politikák hatásával kapcsolatban sem. Ezenfelül egyre nagyobb szükség van arra, hogy az EU és tagállamai a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos speciális kérdésekre gyors válaszokat kapjanak. Az ilyen információs hiányosságok kiküszöbölésére olyan hálózati struktúrát kellene bevezetni, amely kapcsolatban áll minden tagállammal, és bizonyos szintű központi koordinációval rendelkezik.

Harmadszor az egyik legnagyobb probléma a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos pontos, naprakész és összehasonlítható statisztikai adatok hiánya. E problémára a nemrégiben elfogadott, a bevándorlásra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat[4] nyújt majd megoldást, azonban továbbra is szükség van az ilyen statisztikai információk összehasonlító elemzésére.

Az EMH-val kapcsolatos kísérleti/előkészítő fellépés elindításának megkönnyítése érdekében szakaszos, lentről felfelé irányuló megközelítést fogadtak el, amely értelmében először is a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatát kell felállítani. A tagállamok által kijelölt e kapcsolattartó pontok jelentik az EMH lényegi elemét, és dokumentációs, elemzési, valamint kutatási tevékenységeket végeznek. A nemzeti kapcsolattartó pontoknak ezenkívül nemzeti partnerhálózatokat kell kialakítaniuk, amelyek a vizsgált különböző témákkal kapcsolatos álláspontjukkal és szakértelmükkel segítséget nyújtanak. Az Európai Bizottságnak a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága – nyílt pályázati eljárásban kiválasztott tudományos és igazgatási koordinációs csoport segítségével – figyelemmel kísérte az EMH általános fejlődését.

Mivel szükséges az EMH tevékenységeinek folytatása és megerősítése annak érdekében, hogy teljesíthető legyen a hágai programban megfogalmazott, a „valamennyi releváns migrációs fejleményre kiterjedő naprakész információk és adatok […] hatékony szolgáltatásának megerősítésére” vonatkozó követelmény, valamint hogy a közös európai bevándorlási és menekültügyi politika jelenlegi kialakítása során lehetővé váljon a szélesebb körű információkon alapuló politikameghatározás és döntéshozatal, a Bizottság javasolja az EMH formalizálását megfelelő jogi eszköz (az EK-Szerződés 66. cikkén alapuló tanácsi határozat) elfogadása révén. A Bizottság javasolja a jelenlegi struktúra számos elemének megtartását, noha az EMH működésének javítása érdekében néhány jelentős módosításra is sor került. A tanácsi határozat meghatározza az EMH működéséhez szükséges főbb elemeket, úgymint céljait, feladatait, struktúráját, információcsere-rendszerét, finanszírozási szabályait, valamint az egyéb szervezetekkel való kapcsolatait.

2. Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A jelenlegi EMH először olyan kísérleti projektként, majd előkészítő fellépésként működött, amelyekhez nem volt szükség megfelelő jogalapra, és amelyeket a közösségi költségvetés meghatározott tételéből (18 03 05 költségvetési tétel (ex B5-814)) finanszíroztak[5]. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom TANÁCSI RENDELET[6] 49. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint az előkészítő fellépések nem tarthatnak tovább három évnél. Az EMH tevékenységeinek folytatásához ezért jogi eszköz elfogadására van szükség.

3. Konzultáció

Az EMH jövőjéről az érintett szereplőkkel folytatandó konzultációhoz a Bizottság 2005. november 28-án zöld könyvet fogadott el „az Európai Migrációs Hálózat jövőjéről”[7], amely az EMH előkészítő szakaszbeli működésének értékelése alapján többek között az EMH megbízatásának és jövőbeli struktúrájának kérdésével is foglalkozik.

A zöld könyv nyílt konzultációt indított, amely 2006. január 28-ig tartott, és amely során a Bizottság 32 hozzájárulást kapott, körülbelül a felét a tagállamoktól, a többit pedig az EMH jelenlegi nemzeti kapcsolattartó pontjaitól, a tagállamok szövetségi és regionális hatóságaitól, valamint egyéb intézményektől, főként az egyetemi szférától[8].

2006. április 6-án Brüsszelben bizonyos kiválasztott szakértőkkel meghallgatást tartottak az Európai Migrációs Hálózat jövőjéről. A meghallgatás során a Bizottság bemutatta a nyilvános konzultáció során levont főbb következtetéseket, és számos szakértő előadást tartott az EMH jövőbeli megbízatásáról és struktúrájáról.

A nyilvános konzultáció és a szakértők meghallgatása rámutatott arra, hogy széles körű egyetértés van abban, hogy az EMH jelenlegi megbízatására és struktúrájára építve folytatni kell annak tevékenységeit.

Végezetül a Bizottság két alkalommal (2005. április 29-én és 2006. június 20-án) konzultált a tagállamok szakértőivel az EMH jövőjével kapcsolatos kérdésekről a Bevándorlási és Menekültügyi Bizottságban. A tagállamok mindkét alkalommal támogatták a Bizottságnak az EMH formalizálására irányuló szándékát.

4. A javasolt fellépés összefoglalása

A javaslat fő célkitűzése, hogy formalizálja az Európai Migrációs Hálózatot, és olyan megfelelő jogalappal lássa el, amely meghatározza céljait, feladatait, struktúráját, valamint az EMH működésének egyéb lényeges elemeit, mint például finanszírozásának módját és a nyilvánosság számára hozzáférhető információcsere-rendszer létrehozását.

Célkitűzés

A javaslat szerint az EMH célja , hogy „a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információk nyújtásával kielégítse a közösségi intézmények, a tagállami hatóságok és intézmények, valamint a nagyközönség ilyen információk iránti igényét, az Európai Unióban e területeken folyó politikameghatározás és döntéshozatal elősegítése érdekében”.

Tevékenységek

A fent említett cél elérése érdekében az EMH-nak számos tevékenységet kell folytatnia, amelyeket a 2. cikk tartalmaz. E tevékenységek többek között a következők: számos forrásból naprakész adatok, illetve információk gyűjtése és cseréje; ilyen adatok és információk elemzése; jelentések közzététele; internetalapú információcsere-rendszer létrehozása és fenntartása; együttműködés egyéb érintett európai és nemzetközi szervekkel.

Felépítés

A hálózat a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontokból és az Európai Bizottságból áll.

A tagállamok aktív részvételének biztosítása érdekében, valamint abból a célból, hogy az EMH politikai iránymutatást kapjon, irányítóbizottságot állítanak fel, amelyben valamennyi tagállam, a Bizottság és az Európai Parlament is képviselve lesz.

Az irányítóbizottság különösen:

- részt vesz az EMH éves tevékenységi programjának elkészítésében;

- felülvizsgálja az EMH által elért fejlődést, és adott esetben ajánlásokat tesz a szükséges intézkedésekre;

- évente legalább egyszer állapotjelentést készít az EMH folyamatban lévő tevékenységeiről és tanulmányainak legfontosabb megállapításairól, amely jelentést valamennyi európai intézményhez be kell nyújtani;

- azonosítja a migráció és a menekültügy területén illetékes egyéb szervekkel való legmegfelelőbb stratégiai együttműködési kapcsolatokat;

- tanácsot ad és segítséget nyújt a koordinátornak és a nemzeti kapcsolattartó pontoknak műveleteik javítása érdekében.

A nemzeti kapcsolattartó pontok számos követelménynek kell megfeleljenek, úgymint a menekültügy és a migráció területén szerzett tapasztalat; információtechnológiai készségek és felszerelés; képesség az egyéb nemzeti szervezetekkel és szervekkel való együttműködés kialakítására és azok hálózatba szervezésére; valamint képesség arra, hogy az európai intézmények valamely második hivatalos nyelvén dolgozzanak és írjanak.

Minden egyes tagállam kijelöl egy szervet, amely nemzeti kapcsolattartó pontként jár el. A nemzeti kapcsolattartó pontnak legalább három szakértőből kell állnia. E szakértők egyike, aki a nemzeti kapcsolattartó pont nemzeti koordinátora lesz, a kijelölt szerv tisztviselője vagy alkalmazottja kell legyen. A többi szakértő tartozhat ehhez a szervhez, vagy a tagállamban található nemzeti vagy nemzetközi köz- vagy magánszervezethez is.

A nemzeti kapcsolattartó pontok nemzeti jelentéseket készítenek, nemzeti adatokkal szolgálnak az EMH információcsere-rendszere számára, kapacitást alakítanak ki az egyéb nemzeti kapcsolattartó pontokhoz címzett ad hoc megkeresések elküldésére, illetve az azoktól érkező megkeresések gyors megválaszolására, valamint olyan nemzeti migrációs hálózatot alakítanak ki, amely a migráció és a menekültügy – ideértve a migráció munkaügyi, képzési és külkapcsolati/fejlesztési vonatkozásait is – területén tevékenykedő számos szervezetből és személyből áll, és valamennyi érintett szereplőt képvisel.

A Bizottság feladatai a következők lesznek:

- az EMH általános koordinálása;

- a hálózat éves tevékenységi programjának elfogadása;

- a Bizottság képviselője az irányítóbizottság tagja, és elnökli annak üléseit. E képviselőt a Bizottság által kijelölt két tudományos szakértő segíti;

- annak biztosítása, hogy az EMH munkája tükrözze a Közösségnek a migráció és a menekültügy területére vonatkozó politikai prioritásait;

- olyan szolgáltató kijelölése, amely segíti a Bizottságot az EMH mindennapi irányításában, ideértve az EMH információcsere-rendszerét is. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri e szolgáltató tevékenységeit, egyértelműen meghatározza annak feladatait és munkamódszereit, valamint szükség esetén bevonja a nemzeti kapcsolattartó pontok munkacsoportjait, hogy meghatározott tevékenységekben szorosan együttműködjenek a szolgáltatóval;

- a Bizottság ezenkívül biztosítja, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok képesek legyenek a rájuk bízott feladatokat ellátni. Ennek keretében ellenőrzi, hogy a tagállamok által javasolt nemzeti kapcsolattartó pontok megfelelnek-e valamennyi szükséges követelménynek, valamint az irányítóbizottságnak megfelelő intézkedéseket javasol, amennyiben valamely nemzeti kapcsolattartó pont munkájában olyan tartós hiányosságokat állapít meg, amelyek negatív következményekkel járhatnak az EMH munkájára;

- végül a Bizottság működési támogatásokat nyújt, vagyis társfinanszírozza azon nemzeti kapcsolattartó pontok éves munkaprogramját, amelyek valamennyi szükséges követelményt teljesítik.

Egy a Bizottságot segítő szolgáltató kijelölését indokolja egyes koordinációs feladatok technikai jellege, különösen az IT-rendszer és az internetes oldal létrehozása, illetve az összefoglaló jelentések elkészítése, valamint a 26 nemzeti kapcsolattartó pont közötti megfelelő együttműködés biztosításának összetettsége.

Információcsere-rendszer és tanulmányok

Döntő jelentőséggel bír, hogy az EMH az általa készített tanulmányokban és jelentésekben szereplő információkat a legfejlettebb technológiai eszközökkel széles körben terjessze, ideértve egy kifejezetten e célra létrehozott honlapot is. Az információcsere-rendszert a Bizottság felügyelete alatt a szolgáltató irányítja, amely segíti a Bizottságot. A rendszer nyitva áll a nyilvánosság számára, és a benne szereplő információkhoz főszabály szerint bárki hozzáférhet; ezen általános szabálya alól azonban lehetségesek kivételek, amennyiben az EMH tagállamai érzékeny/bizalmas információkat közölnek.

Az információcsere-rendszer tartalmazza majd többek között az EMH által készített tanulmányokat és jelentéseket , egy migrációs és menekültügyi tezauruszt, valamint a nemzeti és közösségi migrációs és menekültügyi jogszabályok adatbázisát.

Finanszírozás

Az EMH finanszírozásához szükséges költségvetési forrásokat felveszik az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzatai közé. E források társfinanszírozzák majd (80 %-ig) a nemzeti kapcsolattartó pontok támogatható költségeit, és fedezik a szolgáltató költségeit és egyéb kiadásokat, ideértve az értékelést, a különleges tevékenységeket, valamint az újonnan létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontok támogatását is. A rendelkezésre álló éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret korlátain belül, amely az EMH számára a 2007–2013 közötti időszakra 59,7 millió eurót kitevő előirányzatokat különített el. A 2007-re előirányzott 3 millió eurót azonban nem használják fel, mivel a hálózat várhatóan csak 2008. január 1-jén kezdi meg működését. A 2008–2013 közötti időszakra tehát 56,7 millió eurós előirányzatokat különítettek el. Ez azt is jelenti, hogy nem lesz többé egyéves eltolódás a költségvetési tétel és a végrehajtási év között.

A Bizottság felel majd a pénzügyi támogatások nyújtásáért azon nemzeti kapcsolattartó pontok számára, amelyek a szükséges követelményeknek megfelelnek, valamint a szolgáltatóval való szerződéses kapcsolat kialakításáért.

Az EMH finanszírozására vonatkozóan részletesebb információkat a hatásvizsgálat és a pénzügyi kimutatás tartalmaz.

5. Jogalap

A tanácsi határozat az EK-Szerződés 66. cikkén alapul. 2004. május 1-je óta a Nizzai Szerződés 67. cikkéről szóló jegyzőkönyv értelmében ezen intézkedéseket a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel hozza meg.

Az EK-Szerződés 66. cikke vonatkozik a tagállamok közigazgatásának megfelelő szervezeti egységei, valamint ezen egységek és a Bizottság között számos területen – ideértve a bevándorlást és a menekültügyet is – folytatott együttműködésre. A tagállamok közigazgatása jelentős szerephez jut majd a nemzeti kapcsolattartó pontok kijelölése, valamint az irányítóbizottságban való részvétele révén. Mivel számos nemzeti kapcsolattartó pont valószínűleg kormányzati szerv lesz, az EMH működésében bizonyára nagymértékben részt vesznek a nemzeti közigazgatások is. Ezek indokolják azt, hogy a javaslat jogalapja az EKSz. 66. cikke lett.

Az EK-Szerződés IV. címe az Egyesült Királyságra és Írországra nem alkalmazható, kivéve ha e tagállamok a Szerződésekhez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvben megállapított eljárással összhangban másképp nem döntenek. Hasonlóképpen a IV. cím nem alkalmazható Dániára a Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében.

6. Szubszidiaritás

E javaslat összefügg a Szerződések által kitűzött, valamint a tamperei és a hágai programban is megerősített céllal: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásával. Közelebbről az intézkedés célja a tagállamokban a migrációval és a menekültüggyel foglalkozó hatóságok, az egyetemi szféra, a kutatók és egyéb érintett szereplők összehozása, hogy azok a Közösség, a tagállamok és a nyilvánosság számára objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal szolgáljanak a migrációs és menekültügyi helyzetről európai és nemzeti szinten egyaránt. Mivel e célt, vagyis az együttműködés javítását, valamint európai szintű adatok gyűjtését, illetve elemzések készítését a tagállamok egyedül nem tudnák megvalósítani, közösségi szintű fellépésre van szükség. A javasolt határozat célja, hogy uniós szinten összehangoltan és egységesen megerősítse a valamennyi migrációs jelenséggel kapcsolatos információs mechanizmusokat.

7. Arányosság

A javaslat arra korlátozódik, hogy erősítse a migráció és a menekültügy területén működő nemzeti hatóságok és egyéb szervezetek közötti együttműködést annak érdekében, hogy a Közösség, a tagállamok és a nyilvánosság objektív, megbízható és összehasonlítható információkat kapjon a migrációs és menekültügyi helyzetről európai és nemzeti szinten egyaránt. A hálózatalapú struktúrát részesítették előnyben a föderatív struktúra fenntartása és valamennyi tagállam egyforma képviseletének biztosítása érdekében.

E javaslat kizárólag a kitűzött célok eléréséhez megkívánt minimumintézkedéseket határozza meg, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket. Továbbá nem érinti a fennálló együttműködési mechanizmusokat és struktúrákat sem.

8. Az EMH kapcsolata a migráció és a menekültügy területén fennálló egyéb információcsere-rendszerekkel, illetve eszközökkel

Az EMH javasolt célja, hogy a Közösség, a tagállamok és a nyilvánosság számára objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal szolgáljon a migrációs és menekültügyi helyzetről európai és nemzeti szinten egyaránt, segítve ezáltal az Európai Unióban e területeken folyó politikameghatározást és döntéshozatalt. Mindez nyilvánvalóan összekapcsolódik a kutatással és elemzéssel, a migrációs jelenségek valamennyi aspektusával kapcsolatos tudatosság növelésével, valamint azzal, hogy olyan adatokat, jelentéseket és tanulmányokat kell a politikai döntéshozók és a nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátani, amelyek alapul szolgálhatnak a menekültügyről és a migrációról folytatott informális vitához.

Nem az EMH lesz az egyetlen olyan közösségi eszköz/struktúra, amelynek célja a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos információk gyűjtése és cseréje. Ezen egyéb eszközökkel/struktúrákkal – úgymint az ICONet, az Alapjogi Ügynökség (ideértve a RAXEN hálózatot is), az Eurostat, a CIREFI, a beilleszkedéssel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok vagy a kölcsönös tájékoztatási mechanizmus – összehasonlítva azonban az EMH-nak számos olyan különlegessége van, amelyek a hálózatot kivételessé teszik, és amelyek a következő három szempont alapján foglalhatók össze:

- a feladatok széles köre;

- erőteljes összpontosítás az elemzésekre és az egyetemi szférával fennálló kapcsolatok;

- eredményeinek széles körű hozzáférhetősége (a nyilvánosság, valamint a politikai döntéshozók számára).

A Bizottság – amennyire csak lehetséges – törekszik szinergiák kialakítására, valamint az EMH munkája és az egyéb érintett eszközök és struktúrák tevékenységei közötti átfedések elkerülésére. E cél elérése érdekében a Bizottság felhasználja majd képességeit, és a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően javaslatot tesz az EMH éves tevékenységi programjára.

A hatásvizsgálat 1. melléklete részletesebb információkat tartalmaz az EMH és egyéb érintett eszközök, illetve struktúrák közötti különbségekről.

2007/0167(CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[9],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[10],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[11],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[12],

mivel:

(1) 2003-ban a Bizottság az Európai Migrációs Hálózat[13] létrehozására irányuló hároméves előkészítő fellépésről döntött annak érdekében, hogy a Közösséget és tagállamait a migrációval kapcsolatosan objektív, megbízható és naprakész adatokkal lássa el.

(2) A többdimenziós migrációs jelenség figyelemmel kísérésének és elemzésének fontosságára figyelemmel az Európai Tanács 2003. júniusi theszaloníki ülésén következtetéseiben[14] üdvözölte az EMH létrehozását, és kijelentette, hogy megvizsgálja egy jövőbeli állandó struktúra létrehozásának lehetőségét.

(3) 2004. november 4-én az Európai Tanács támogatta a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítését célzó, hágai program[15] néven ismert többéves programot, amely felszólít a menekültügy, migráció, vízumok és határigazgatás területére vonatkozó közös politika 2004. május 1-jén kezdődő második szakaszának kidolgozására, amely többek között a tagállamok szorosabb gyakorlati együttműködésén és a jobb információcserén alapul. A hágai program elismeri, hogy „Az európai menekültügyi és migrációs politika folyamatban lévő fejlődését a migrációs jelenségek minden vonatkozását felölelő közös elemzésre kell alapozni. A valamennyi releváns migrációs fejleményre kiterjedő naprakész információk és adatok gyűjtésének, szolgáltatásának, cseréjének és hatékony felhasználásának megerősítése kulcsfontossággal bír”.

(4) A Bizottság annak érdekében, hogy az EMH jövőjéről konzultáljon az érintett szereplőkkel, 2005. november 28-án zöld könyvet fogadott el „az Európai Migrációs Hálózat jövőjéről”[16], amely azon értékelés alapján, hogy az EMH az előkészítő szakasz első éveiben hogyan működött, többek között az EMH megbízatásának és jövőbeli struktúrájának kérdésével is foglalkozik.

(5) A nyilvános konzultáció rámutatott arra, hogy a legtöbb érintett szereplő támogatja az EMH tevékenységeinek folytatását és megerősítését, valamint az EMH eredeti céljának fenntartását, vagyis a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatosan naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információk nyújtását. Kiderült az is, hogy a legtöbb érintett szereplő az EMH-t a Bizottság mellett működően kívánja fenntartani.

(6) Az EMH-nak el kell kerülnie azon fennálló közösségi eszközök és struktúrák munkájával való átfedést, amelyek célja a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos információk gyűjtése és cseréje, továbbá azokhoz képest hozzáadott értéket kell jelentenie különösen feladatainak széles köre, az elemzésekre való erőteljes összpontosítás, az egyetemi szférával fennálló kapcsolatok és eredményeinek nyilvános hozzáférhetősége által.

(7) Céljának elérése érdekében az EMH mindegyik tagállamban egy nemzeti kapcsolattartó pontnak kell támogatnia. A nemzeti kapcsolattartó pontok tevékenységeit közösségi szinten a Bizottságnak kell összehangolnia, akit egy szolgáltató segít, amely megfelelő szakértelemmel rendelkezik az EMH mindennapi munkájának megszervezéséhez, ideértve annak információcsere-rendszerét is.

(8) Annak érdekében, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok rendelkezzenek a sokoldalú migrációs és menekültügyi kérdések kezeléséhez szükséges szakértelemmel, legalább három olyan szakértőből kell állniuk, akik a politikameghatározás, a jog, a kutatás és a statisztika területén egyénileg vagy közösen megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. E szakértők érkezhetnek a tagállamok közigazgatásából vagy bármely más szervezettől is.

(9) Minden egyes nemzeti kapcsolattartó pontnak nemzeti migrációs hálózatot kell létrehoznia, amely a migráció és a menekültügy területén tevékenykedő szervezetekből és személyekből áll, ideértve például az egyetemeket, kutatási szervezeteket és kutatókat, kormányzati és nem kormányzati, valamint nemzetközi szervezeteket, annak érdekében, hogy valamennyi érintett szereplő kifejezhesse véleményét.

(10) Az irányítóbizottságnak politikai iránymutatást kell nyújtania az EMH számára, ideértve az EMH éves tevékenységi programjának elkészítésében való részvételt is.

(11) Annak érdekében, hogy az EMH által készített tanulmányokban és jelentésekben szereplő információkat a lehető legszélesebb körben terjesszék, ezen információknak a legfejlettebb technológiai eszközök útján kell elérhetőeknek lenniük, ideértve egy kifejezetten e célra létrehozott honlapot is.

(12) Amennyiben céljainak eléréséhez szükséges, az EMH-nak képesnek kell lennie arra, hogy együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a migráció és a menekültügy területén működő egyéb szervekkel. E kapcsolatok kialakításakor különös figyelmet kell fordítani a Dániában, Norvégiában, Izlandon, Svájcban, a csatlakozó országokban, az európai szomszédságpolitika által érintett országokban és Oroszországban működő szervekkel való megfelelő együttműködés biztosítására.

(13) Az EMH-t a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel[17] összhangban a Bizottság által nyújtott támogatásokkal kell társfinanszírozni.

(14) Az EMH információcsere-rendszerével összefüggésben figyelembe kell venni a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[18], valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[19].

(15) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, így az nem kötelező, illetve nem alkalmazható rá,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

Létrejön az Európai Migrációs Hálózat (a továbbiakban: EMH).

Az EMH célja, hogy a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információk nyújtásával kielégítse a közösségi intézmények, a tagállami hatóságok és intézmények, valamint a nagyközönség ilyen információk iránti igényét, az Európai Unióban e területeken folyó politikameghatározás és döntéshozatal elősegítése érdekében.

2. cikk

Feladatok

Az 1. cikkben említett cél elérése érdekében az EMH:

a) számos forrásból – ideértve az egyetemi szférát is – aktuális adatokat, illetve információkat gyűjt és cserél;

b) elemzi az a) pontban említett adatokat és információkat, valamint könnyen hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátja azokat;

c) módszereket dolgoz ki a közösségi szintű adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítására olyan mutatók és kritériumok megállapításával, amelyek javítják az információk konzisztenciáját, és segítik a migrációs statisztikákkal kapcsolatos közösségi tevékenységek fejlesztését;

d) rendszeresen jelentéseket tesz közzé a Közösség és tagállamainak migrációs és menekültügyi helyzetéről;

e) olyan internetalapú információcsere-rendszert hoz létre és tart fenn, amely hozzáférést biztosít a migráció és a menekültügy területével kapcsolatos releváns dokumentumokhoz és kiadványokhoz;

f) növeli az EMH-tal kapcsolatos tudatosságot azáltal, hogy hozzáférést biztosít az általa gyűjtött információkhoz, és terjeszti az EMH eredményeit;

g) összehangolja az információkat, és együttműködik az egyéb érintett európai és nemzetközi szervekkel.

3. cikk

Összetétel

Az EMH a következőkből áll:

1. a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontok;

2. a Bizottság.

4. cikk

Irányítóbizottság

(1) Az EMH-t irányítóbizottság vezeti, amely a tagállamok egy-egy képviselőjéből, az Európai Parlament képviselőjéből, valamint a Bizottság két tudományos szakértő által segített képviselőjéből áll.

A Bizottság képviselője az irányítóbizottság elnöke.

Az irányítóbizottság valamennyi tagja – beleértve az elnököt is – egy-egy szavazattal rendelkezik. A határozatokat a leadott szavazatok kétharmados többségével hozzák.

(2) A irányítóbizottság különösen:

a) az elnök tervezete alapján részt vesz az EMH éves tevékenységi programjának elkészítésében;

b) felülvizsgálja az EMH által elért fejlődést, és adott esetben ajánlásokat tesz a szükséges intézkedésekre;

c) az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága számára évente legalább egyszer állapotjelentést készít az EMH folyamatban lévő tevékenységeiről és tanulmányainak legfontosabb megállapításairól;

d) azonosítja a migráció és a menekültügy területén illetékes egyéb szervekkel való legmegfelelőbb stratégiai együttműködési kapcsolatokat, és a 10. cikknek megfelelően szükség esetén jóváhagyja az ilyen együttműködés igazgatási szabályait;

e) tanácsot ad a nemzeti kapcsolattartó pontok számára működésük javítása érdekében, és segíti őket a szükséges intézkedések meghozatalában, amennyiben valamely nemzeti kapcsolattartó pont munkájában olyan tartós hiányosságokat állapítanak meg, amelyek negatív következményekkel járhatnak az EMH munkájára.

(3) Az irányítóbizottságot az elnök hívja össze, és évente legalább két alkalommal ülésezik.

Az irányítóbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

5. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pontok

(1) Minden egyes tagállam kijelöl egy szervet, amely nemzeti kapcsolattartó pontként jár el.

A nemzeti kapcsolattartó pont legalább három szakértőből áll. E szakértők egyike, aki nemzeti koordinátorként jár el, a kijelölt szerv tisztviselője vagy alkalmazottja. A többi szakértő tartozhat ehhez a szervhez, vagy a tagállamban található nemzeti vagy nemzetközi köz- vagy magánszervezethez is.

(2) Minden egyes nemzeti kapcsolattartó pont együttesen rendelkezik az alábbiakkal:

a) a migráció és a menekültügy területére vonatkozó olyan szakértelem, amely lefedi a politikameghatározás, a jog, a kutatás és a statisztika aspektusait;

b) információtechnológiai készségek és felszerelés;

c) képesség egyéb nemzeti szervezetekkel és szervekkel való együttműködés kialakítására és azok hálózatba szervezésére;

d) képesség európai szintű együttműködésre; és

e) képesség arra, hogy az európai intézmények valamely olyan hivatalos nyelvén dolgozzon és írjon, amely eltér a tagállamának nyelvétől, illetve nyelveitől.

A tagállamok értesítik a Bizottságot a nemzeti kapcsolattartó pontokat alkotó szakértők nevéről és teljes címéről, megjelölve azt, hogy előbbiek mennyiben felelnek meg az a)–e) pontban foglalt követelményeknek.

(3) A nemzeti kapcsolattartó pontok nemzeti szinten végzik az EMH feladatait, és különösen:

a) nemzeti jelentéseket készítenek, ideértve a 9. cikkben említett jelentéseket is;

b) nemzeti adatokkal szolgálnak a 8. cikkben említett információcsere-rendszer számára;

c) kapacitást alakítanak ki az egyéb nemzeti kapcsolattartó pontokhoz címzett ad hoc megkeresések elküldésére, illetve az azoktól érkező megkeresések gyors megválaszolására;

d) olyan nemzeti migrációs hálózatot alakítanak ki, amely a migráció és a menekültügy területén tevékenykedő számos szervezetből és személyből áll, és valamennyi érintett szereplőt képvisel. A nemzeti migrációs hálózat tagjait felkérhetik arra, hogy különösen a 8. és 9. cikkre tekintettel segítsék az EMH tevékenységeit.

(4) A nemzeti kapcsolattartó pont szakértői rendszeresen üléseznek munkájuk megvitatása érdekében – amely üléseken adott esetben részt vehetnek a (3) bekezdés d) pontjában említett nemzeti migrációs hálózat tagjai is –, valamint a folyamatban lévő és a jövőbeli tevékenységekkel kapcsolatos információcsere céljából.

6. cikk

Koordináció

(1) A Bizottság koordinálja az EMH munkáját, továbbá biztosítja, hogy az megfelelően tükrözze a Közösségnek a migráció és a menekültügy területére vonatkozó politikai prioritásait.

(2) Az EMH munkájának megszervezésében a Bizottságot egy közbeszerzési eljárásban kiválasztott szolgáltató segíti. E szolgáltató megfelel az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, valamint bármely egyéb, a Bizottság által meghatározott vonatkozó követelményeknek.

A Bizottság felügyelete alatt a szolgáltató többek között:

3. megszervezi a mindennapi működést;

4. létrehozza és irányítja a 8. cikkben említett információcsere-rendszert;

5. összehangolja a nemzeti kapcsolattartó pontoktól érkező hozzájárulásokat;

6. előkészíti a 7. cikkben említett üléseket;

7. elkészíti a 9. cikkben említett jelentések és tanulmányok gyűjteményeit és összefoglalóit.

(3) Az irányítóbizottsággal és a nemzeti kapcsolattartó pontokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság az 1. és 2. cikkben meghatározott általános cél és feladatok keretein belül elfogadja az EMH éves tevékenységi programját. A program meghatározza a célokat és a tematikus prioritásokat. A Bizottság figyelemmel kíséri az éves tevékenységi program végrehajtását, és rendszeresen jelentést tesz a program végrehajtásáról és az EMH fejlődéséről az irányítóbizottságnak.

(4) Az irányítóbizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett tanácsát követően a Bizottság az e cikk (5) bekezdésében említett támogatási megállapodások alapján meghozza a szükséges intézkedéseket.

(5) A Bizottság az EMH éves tevékenységi programja alapján meghatározza a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 75. cikke szerinti finanszírozási határozat keretében támogatásokra és szerződésekre rendelkezésre álló indikatív összegeket.

A Bizottság az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított követelményeket teljesítő nemzeti kapcsolattartó pontoknak működési támogatást nyújt a nemzeti kapcsolattartó pontok által benyújtott egyedi támogatási kérelmek alapján. A Bizottság a teljes támogatható költség legfeljebb 80 %-át társfinanszírozza.

A 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 113. cikkének (2) bekezdésével összhangban a támogatások megújításakor nem kell alkalmazni a fokozatos csökkentés elvét.

7. cikk

Ülések

(1) Az EMH évente legalább ötször ülésezik.

(2) Az egyes nemzeti kapcsolattartó pontokat az EMH ülésein legalább egyik szakértője képviseli. Az egyes nemzeti kapcsolattartó pontokból legfeljebb három szakértő vehet részt az üléseken.

(3) Az EMH üléseit a Bizottság képviselője hívja össze és elnökli.

(4) Az EMH időszakos üléseinek célja, hogy:

a) lehetővé tegyék a nemzeti kapcsolattartó pontok számára az ismeretek és tapasztalatok cseréjét, különösen az EMH működése tekintetében;

b) felülvizsgálják az EMH munkájában elért fejlődést, különös tekintettel a 9. cikkben említett jelentések és tanulmányok elkészítésére;

c) adatokat és véleményeket cseréljenek, különösen a 8. cikkben említett hozzáférhető információk szerkezetére, felépítésére, tartalmára és elérésére vonatkozóan;

d) platformot nyújtsanak a tagállamokban a migráció és a menekültügy területén felmerült gyakorlati és jogi problémák megvitatásához, különösen az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett ad hoc megkeresésekkel kapcsolatban;

e) konzultáljanak a nemzeti kapcsolattartó pontokkal az EMH-nak a 6. cikk (3) bekezdésében említett éves tevékenységi programja továbbfejlesztéséről.

(5) Az EMH üléseire olyan személyek és szervek is meghívhatók, akik nem tagjai az EMH-nak, amennyiben jelenlétük szükségesnek bizonyul. Egyéb hálózatokkal vagy szervezetekkel együttes ülések is szervezhetők.

8. cikk

Információcsere-rendszer

(1) E cikknek megfelelően létrehoznak egy erre a célra kialakított honlapon keresztül hozzáférhető internetalapú információcsere-rendszert.

(2) Az információcsere-rendszer tartalma általában nyilvános.

A bizalmas információkhoz való hozzáférés kizárólag az EMH-ra korlátozható.

(3) Az információcsere-rendszer legalább a következő elemeket tartalmazza:

a) hozzáférés a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos közösségi és nemzeti jogszabályokhoz, esetjoghoz és politikához, ideértve a migránsok meghatározott kategóriáira vonatkozó különös migrációs szabályokat is;

b) funkcionalitás az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett ad hoc megkeresésekhez;

c) egy migrációs és menekültügyi tezaurusz;

d) közvetlen hozzáférés az EMH összes kiadványához, ideértve a 9. cikkben említett jelentéseket és tanulmányokat, valamint a rendszeres hírlevelet;

e) az e célra létrehozott honlapon keresztül hozzáférhető postafiók, ahová a nagyközönség elküldheti az EMH tevékenységei által lefedett migrációs és menekültügyi témákkal kapcsolatos kérdéseit;

f) a migrációval és a menekültüggyel foglalkozó kutatók és kutatóintézetek jegyzéke.

(4) A (3) bekezdésben említett információkhoz való hozzáférés céljából az EMH szükség esetén megadhatja azon egyéb honlapokhoz vezető linkeket is, ahol az eredeti információ megtalálható.

(5) Az e célra létrehozott honlap megkönnyíti a nyilvánosság tájékoztatása érdekében hasonló témákban tett összehasonlítható kezdeményezésekhez és azon honlapokhoz való hozzáférést, amelyek információkkal szolgálnak a tagállamok és harmadik országok migrációs és menekültügyi helyzetéről.

9. cikk

Jelentések és tanulmányok

(1) Mindegyik nemzeti kapcsolattartó pont évente jelentést készít az adott tagállam migrációs és menekültügyi helyzetéről, amely bemutatja a politikai fejlődést, és statisztikai adatokat is tartalmaz.

(2) Az éves tevékenységi program tartalmazza többek között, hogy az egyes nemzeti kapcsolattartó pontok meghatározott migrációs és menekültügyi kérdésekre vonatkozó olyan egyéb tanulmányokat készítenek, amelyek a politikameghatározás és döntéshozatal elősegítéséhez szükségesek.

10. cikk

Együttműködés egyéb szervekkel

(1) Az EMH együttműködik a migráció és a menekültügy területén illetékes tagállami és harmadik országbeli szervekkel, ideértve a nemzetközi szervezeteket is.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködésre vonatkozó igazgatási szabályokat, amelyek szükség esetén magukban foglalhatják megállapodásoknak a Bizottság által a Közösség nevében történő megkötését is, az irányítóbizottságnak jóvá kell hagynia.

11. cikk

Költségvetési források

Az e határozatban előirányzott fellépésekre elkülönített költségvetési forrásokat felveszik az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzatai közé. A rendelkezésre álló éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret korlátain belül.

1 2. cikk

A költségvetés végrehajtása

A Bizottság a közösségi pénzügyi támogatást a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel összhangban hajtja végre.

13. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb e határozat hatálybalépését követő három éven belül és azt követően háromévente a Bizottság az EMH fejlődéséről jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság számára. A jelentéshez szükség esetén csatolni kell az e határozat módosításaira irányuló javaslatokat.

14. cikk

A z EMH alapvető összetevőinek létrehozása

Legkésőbb e határozat hatálybalépését követő három hónapon belül a tagállamok közlik a Bizottsággal az 5. cikk (2) bekezdésében előírt információkat.

15. cikk

Az alkalmazás időpontja

Ezt a határozatot 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

E dokumentum célja, hogy az indokolást kísérje és kiegészítse. Ezért e pénzügyi kimutatás kitöltésekor – érthetőségére is figyelemmel – amennyire lehet, kerülni kell az indokolásban szereplő információk ismétlését. Mielőtt kitölti, kérjük, olvassa el az útmutatót, amely azért készült, hogy iránymutatást és felvilágosítást adjon az alábbi tételekhez.

1. A JAVASLAT CÍME:

Javaslat az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról szóló tanácsi határozatra

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

Bevándorlási és menekültügyi politika

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)), beleértve a következő megnevezéseket:

18 03 05 – Európai Migrációs Megfigyelőközpont

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

A fellépés időtartama: 2008-tól kezdve. A pénzügyi hatást kizárólag a 2008–2013-as pénzügyi időszakra vonatkozóan értékelték.

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető):

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

18 03 05 | nem kötelező | diff[20]/ | nem | nincs | nincs | 3A. sz. |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5. és később | Összesen |

Működési kiadások[21] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 6,500 | 8,800 | 10,100 | 10,300 | 10,500 | 10,500 | 56,700 |

Kifizetési előirányzatok | b | 2,790 | 8,110 | 9,450 | 10,200 | 10,400 | 10,500 | 51,450 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[22] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 6,500 | 8,800 | 10,100 | 10,300 | 10,500 | 10,500 | 56,700 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 2,790 | 8,110 | 9,450 | 10,200 | 10,400 | 10,500 | 51,450 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[23] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 0,234 | 0,234 | 0,234 | 0,234 | 0,234 | 0,234 | 1,404 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások | 8.2.6. | e |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 6,734 | 9,034 | 10,334 | 10,534 | 10,734 | 10,734 | 58,104 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 3,024 | 8,344 | 9,684 | 10,434 | 10,634 | 10,734 | 52,854 |

A társfinanszírozás részletezése

Amennyiben a javaslat társfinanszírozással jár a tagállamok vagy más szervek részéről (kérjük, nevezze meg ezeket), az alábbi táblázatban fel kell tüntetni a társfinanszírozás becsült mértékét (ha a tárfinanszírozást különböző szervek nyújtják, a táblázat további sorokkal egészíthető ki):

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5. és később | Összesen |

26 tagállam (Dánia kivételével) Az összegek tartalmazzák az összes 26 tagállam általi társfinanszírozást | f | 1,175 | 1,669 | 1,944 | 1,986 | 1,986 | 1,986 | 10,751 |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f | 7,909 | 10,703 | 12,278 | 12,520 | 12,720 | 12,720 | 68,850 |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[24] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

NB.: A bevételre gyakorolt hatás kiszámításának módszerével kapcsolatos részleteket és észrevételeket külön mellékletben kell feltüntetni.

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az indokolásban részletesen ismertetni kell a javaslat keretét. A pénzügyi kimutatás e szakaszának a következő kiegészítő információkat kell tartalmaznia:

5.1. A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A valamennyi releváns migrációs fejleményre kiterjedő naprakész információk és adatok gyűjtésének, szolgáltatásának, cseréjének és hatékony felhasználásának megerősítése.

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A javasolt intézkedés célja, hogy hálózatba szervezze a tagállamokban a migrációs és menekültügyi kérdésekkel foglalkozó hatóságokat, az egyetemi szférát, a kutatókat és egyéb érintett szereplőket annak érdekében, hogy a Közösség, a tagállamok és a nyilvánosság számára objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal tudjanak szolgálni a migrációs és menekültügyi helyzetről európai és nemzeti szinten egyaránt. Mivel e célkitűzést – nevezetesen az európai szintű együttműködés javítását, valamint ilyen adatok és kutatási eredmények szolgáltatását – a tagállamok egyedül nem tudják megvalósítani, közösségi szintű fellépésre van szükség.

Az indokolás és a hatásvizsgálat mutatja be az egyéb kezdeményezésekkel, hálózatokkal stb. való szinergiákat és az azokhoz fűződő kapcsolatokat.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A javaslat célkitűzése olyan struktúra létrehozása, amely a Közösség, a tagállamok és a nyilvánosság számára objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal tud szolgálni a migrációs és menekültügyi helyzetről európai és nemzeti szinten egyaránt. A javaslat ezért olyan hálózatot hoz létre, amely a Bizottságból és az egyes tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjaiból áll. Ők a felelősek a hálózatnak a javaslat 2. cikkében leírt feladatai ellátásáért, valamint a hatásvizsgálat 4. pontjában felsorolt eredmények eléréséért.

A hálózat számára elkülönített forrásoknak két fő operatív célkitűzést kell fedezniük: a nemzeti kapcsolattartó pontok közvetlen támogatása, valamint a hálózat e kapcsolattartó pontokat nem érintő tevékenységeinek támogatása; utóbbiak a következő tevékenységeket foglalják magukban:

- - A Bizottság támogatása a koordinációs feladatok elvégzésében

- - Értékelési költségek

- - Az EMH hatáskörével kapcsolatos különleges/előre nem látható tevékenységekre elkülönített tartalék

- - Egyéb szervekkel fennálló kapcsolatok

- - A nemzeti kapcsolattartó pontok számára nyújtott különleges támogatás a fellépés első végrehajtási évében.

A 8.1. pontban lévő táblázat mutatja be a fent említett célkitűzések pénzügyi költségét.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a cselekvés végrehajtásához választott módszert (módszereket)[26].

X Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel való közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzés:

A hálózat finanszírozásához szükséges költségvetési forrásokat felveszik az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzatai közé. E források társfinanszírozzák majd a nemzeti kapcsolattartó pontok költségeit, és fedezik a koordinációs feladatok ellátásának segítésére kiválasztott szolgáltató költségeit és egyéb kiadásokat, ideértve az értékelést, a különleges tevékenységeket, valamint az újonnan létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontok támogatását is. A rendelkezésre álló éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret korlátain belül.

A Bizottság felel majd a pénzügyi támogatások nyújtásáért azon nemzeti kapcsolattartó pontok számára, amelyek a szükséges követelményeknek megfelelnek, valamint a Bizottságot a koordinációs feladataiban segítő kiválasztott szolgáltatóval és egyéb szolgáltatókkal való szerződéses kapcsolat kialakításáért.

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Az irányítóbizottság egyik feladata az lesz, hogy „ felülvizsgálja a hálózat által elért fejlődést ” (a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja). Ez folyamatos nyomon követési rendszert jelent majd. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak is fontos szerepe lesz, mivel „ figyelemmel kíséri az éves tevékenységi program végrehajtását, és rendszeresen jelentést tesz a program végrehajtásáról és a hálózat fejlődéséről az irányítóbizottságnak és a Bizottságnak ” (a 6. cikk (3) bekezdése).

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A DG JLS megbízást adott az EMH előkészítő fellépés értékelésére, amely magában foglalta a jövőbeli EMH előzetes értékelését is. Az értékelést egy szolgáltató (GHK – EPEC) végezte el, és a végleges értékelést a Bizottság szolgálatai 2005 júliusában kapták meg.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A jogalap kidolgozása során figyelembe vették a jelenlegi EMH előkészítő fellépés sikereit és hiányosságait. Ezzel kapcsolatban néhány példa:

- A javaslat kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti kapcsolattartó pontokat hozzanak létre; ennek célja a jelenlegi helyzet elkerülése, ugyanis számos tagállam nem vesz részt az EMH munkájában, mivel nem jelöltek ki nemzeti kapcsolattartó pontot (a részvétel jelenleg önkéntes).

- A javaslat egyértelműen leírja a különböző szereplők (nemzeti kapcsolattartó pontok, Bizottság) szerepét az azzal kapcsolatos bizonytalanság elkerülése érdekében, hogy ki milyen feladatot végez a hálózatban.

- A javaslat biztosítja a tagállamok politikai bevonását az irányítóbizottságban való részvételük révén. Ilyen bevonásra az EMH első szakaszában (előkészítő fellépés) nem került sor.

- A nemzeti kapcsolattartó pontoknak egy sor követelményt kell teljesíteniük, és különböző területekkel foglalkozó több szakértőből kell állniuk. Ez biztosítja, hogy valamennyi nemzeti kapcsolattartó pont magas színvonalú outputot nyújtson.

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

A jogalap (13. cikk) előírja, hogy a Bizottság legkésőbb a határozat hatálybalépését követő három éven belül és azt követően háromévente készítsen jelentést az EMH fejlődéséről. A pénzügyi programozás figyelembe veszi az értékeléshez szükséges forrásokat.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e fellépés keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a csalás, korrupció és bármilyen egyéb illegális tevékenység elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtásával, szabálytalanságok észlelésekor pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal védjék.

Az e fellépés keretében finanszírozott közösségi intézkedések tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanságok a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződéses kötelezettségnek egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértését jelentik, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, indokolatlan kiadási tételek miatt.

A szerződések és megállapodások rendelkeznek különösen a Bizottság (vagy az általa felhatalmazott bármely képviselője) által történő felülvizsgálatról és pénzügyi ellenőrzésről, valamint az Európai Számvevőszék általi, szükség esetén helyszíni ellenőrzésekről.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei[27]

Célkitűzés | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Összesen 2008-2013 |

1. A hálózat nem NKP-specifikus tevékenységeinek támogatása | 1.600.000 | 1.825.000 | 2.125.000 | 2.150.000 | 2.450.000 | 2.450.000 | 12.600.000 |

1. fellépés: A Bizottságnak nyújtott koordinációs támogatás | 1.000.000 | 1.100.000 | 1.500.000 | 1.500.000 | 1.600.000 | 1.700.000 | 8.400.000 |

4. fellépés: Egyéb szervekkel való kapcsolatok | 100.000 | 125.000 | 125.000 | 150.000 | 150.000 | 150.000 | 800.000 |

TELJES KÖLTSÉG | 6.500.000 | 8.800.000 | 10.100.000 | 10.300.000 | 10.500.000 | 10.500.000 | 56.700.000 |

8.2. Igazgatási kiadások

8.2.1. Személyi állomány létszáma és típusa

Foglalkoztatás jellege | A fellépés kezelésére a meglévő és/vagy pótlólagos állományból kirendelendő létszám (álláshelyek száma/teljes munkaidős egyenérték) |

n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[28] (XX 01 01.) | A*/adminisztrátor | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

B*,C*/asszisztens | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[29] |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[30] |

ÖSSZESEN | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A hálózat munkájának koordinálása, a szolgáltató munkájának felügyelete, a koordinátorral és a nemzeti kapcsolattartó pontokkal való kapcsolatok kialakítása, valamint annak biztosítása, hogy a hálózat tagjaival kötött szerződéseket megfelelően kezelik.

8.2.3. A – jogszabályban meghatározott – állomány eredete

Több eredethely megjelölése esetén kérjük az álláshelyek számát minden eredethelyre vonatkozóan megadni.

X A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (3 tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

– belső |

– külső |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (3 tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.234 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.234 | 0.234 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni.

2 x 117 000 € = 234,000 €

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni.

nem alkalmazandó

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (3 tizedesjegyig) |

n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01. – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03. – Bizottságok[32] |

XX 01 02 11 04. – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05. – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen |

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

nem alkalmazandó

[1] COM(94)23 – a Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a bevándorlási és menekültügyi politikákról.

[2] Az Európai Migrációs Megfigyelőintézet létrehozásáról szóló 1996-os megvalósíthatósági tanulmány.

[3] Az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeiről szóló értékelés, 2005.

[4] COM(2005)375.

[5] Lásd 2003. évi költségvetés, B5-8. cím, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség.

[6] HL L 248., 2002.9.16.

[7] COM(2005)606.

[8] A nyilvános konzultációval kapcsolatos valamennyi dokumentum, ideértve az érintett szereplők hozzájárulásait is, megtalálható a következő internetes oldalon: http://ec.europa.eu/justice_home/news/consulting_public/emn/news_contributions_emn_en.htm

[9] HL C […]., […]., […]. o.

[10] HL C […]., […]., […]. o.

[11] HL C […]., […]., […]. o.

[12] HL C […]., […]., […]. o.

[13] A továbbiakban: EMH.

[14] 11638/03 tanácsi dokumentum.

[15] 14292/1/04 REV 1 tanácsi dokumentum.

[16] COM (2005) 606.

[17] HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb a 2006. december 13-i 1995/2006 tanácsi rendelettel módosított rendelet (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.).

[18] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[19] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[20] Differenciált előirányzatok.

[21] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[22] A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[23] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[24] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[25] zükség esetén, ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.

[26] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében a további részleteket.

[27] A hatásvizsgálat 2. melléklete tartalmazza a megnövelt források felhasználásának módjára vonatkozó magyarázatokat, valamint tisztázza azon alapvető outputokat, amelyek indokolják a nemzeti kapcsolattartó pontoknak nyújtandó összegeket.

[28] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[29] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[30] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[31] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok) vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[32] Adja meg a bizottság típusát, valamint azt a csoportot, amelyhez tartozik.