[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 18.6.2007

COM(2007) 330 végleges

2007/0114 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a közösségi vizeken kívül tartózkodó közösségi halászhajók halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat indokai és célkitűzései

Ez a javaslat a 2006–2008 időszakra szóló, a közös halászati politika egyszerűsítésére és javítására vonatkozó cselekvési tervben[1] szereplő javaslatokat követi. Tekintettel a halászati megállapodás alapján harmadik országok vizein folytatott halászat engedélyezésére vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3317/94/EK tanácsi rendelet[2] elfogadása óta a közösségi vizeken kívül folytatott halászat terén bekövetkezett változásokra, illetve a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a közösségi hajók által a közösségi vizeken kívül végzett halászati tevékenységek vonatkozásában be kell vezetni egy általános közösségi engedélyezési rendszert.

Újra kell fogalmazni a harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajók közösségi vizekre való belépésének a szabályait, amelyeket jelenleg több jogszabály állapít meg, továbbá e szabályokat – adott esetben – összhangba kell hozni a közösségi halászhajókra vonatkozó szabályokkal.

Az elektronikus adatcsere igazgatási eljárásba való bevezetése – ahol lehetséges – lehetővé teszi az eljárások felgyorsítását, a folyamat tekintetében jobb minőségi teljesítményt biztosít, lehetővé teszi, hogy az érintett igazgatási egységek online módon vagy e-mailen keresztül visszajelzést kapjanak, valamint fokozza az igazgatási eljárás általános hatékonyságát.

- Általános háttér

A közös halászati politika (KHP) nem csak a közösségi vizeken folytatott halászati tevékenységekre, hanem a közösségi hajók által az e vizeken kívül végzett halászatra is vonatkozik. A nemzetközi vizeken és a harmadik országok vizein folytatott halászati tevékenységeket főleg olyan két- vagy többoldalú megállapodások szabályozzák, amelyeknek a Közösség is szerződő fele. Az e megállapodásokból eredő kötelezettségeknek való megfelelés és a KHP célkitűzéseinek elérése érdekében fontos, hogy a halászati tevékenységek engedélyezésére, valamint azoknak a tagállamok és a Bizottság általi ellenőrzésére egyértelmű szabályok legyenek érvényben.

A közösségi halászflotta körülbelül 20 harmadik ország területi vizein folytat halászatot az ezen országok és a Közösség között létrejött kétoldalú megállapodások keretében. E megállapodások többsége a Közösség részéről pénzügyi ellentételezést biztosít különösen az afrikai és dél-afrikai államokkal, például Gabonnal, a Zöld-foki Köztársasággal, Szenegállal, Mauritániával, Madagaszkárral, Mozambikkal, Mauritiusszal, São Tomé és Príncipével, a Seychelle-szigetekkel, Kiribatival, Micronéziával és a Salamon-szigetekkel megkötött megállapodások esetében csakúgy, mint a Grönlanddal létrejött megállapodás esetében. Az Norvégiával, Izlanddal és a Feröer-szigetekkel, illetve Francia Guyanával megkötött ún. „északi megállapodások” azonban nem biztosítanak közösségi pénzügyi hozzájárulást, és főképpen a halászati jogok kereskedelmén alapulnak.

A nemzetközi vizeken a közösségi flotta különféle regionális halászati irányítószervezetekkel megkötött megállapodások keretében halászik. E szervezetek a következők: az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO), az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT), az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság (IOTC), az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC), Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC), az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmére Létrehozott Bizottság (CCAMLR), a Mediterrán Általános Halászati Bizottság (MÁHB), az Amerikaközi Trópusi Tonhal Bizottság (IATTC) és a Délkelet-Atlanti Halászati Szervezet (SEAFO).

Az említett megállapodások keretében szabályozott tevékenységeken kívül a közösségi halászhajók a nyílt tengeren is folytatnak halászati tevékenységet, amely területre egyetlen megállapodás sem vonatkozik.

A halászati tevékenységek irányítása úgy történik, hogy az érintett hajók számára engedélyeket bocsátanak ki. Megállapodásonként eltér a kiállítandó engedélyek típusa és az erre vonatkozó eljárás.

A kétoldalú egyezmények esetében az engedélyek kiadásáért a harmadik ország felelős. Azt követően, hogy a Tanács megkötötte a megállapodást és a tagállamok között elosztotta a halászati jogokat, a Bizottság továbbítja az adott harmadik országnak a kérelmeket, ezután pedig tájékoztatja a tagállamokat a megadott engedélyekről. Az ilyen típusú megállapodásokhoz kapcsolódó igazgatási eljárások gyakran mind a tagállamokban, mind a Bizottságon belül sok teherrel járnak, és minden egyes hajóra vonatkozóan részletes akták összeállítását követelik meg. Amennyiben a megállapodás közösségi pénzügyi ellentételezésről rendelkezik, további adminisztratív munkára van szükség a díjak kiszámításához, a hibák számbavételéhez stb. Ilyen megállapodások keretében évente mintegy 400 közösségi halászhajó osztozik 1600 engedélyen. Ami a pénzügyi ellentételezés nélküli megállapodásokat illeti, gyakori jelenség a kvóták átadása, ez pedig új engedélyek kérelmével jár. Ilyen megállapodások keretében évente mintegy 850 közösségi halászhajó osztozik 1600 engedélyen.

A regionális halászati irányítószervezetekkel megkötött megállapodások keretében folytatott halászati tevékenységek engedélyezését általában az adott regionális halászati irányítószervezet titkársága koordinálja. Az eljárások általában véve egyszerűbbek. Az engedélyezés a legtöbb esetben úgy történik, hogy összeállítják a jogosult hajók jegyzékét, és azt elküldik a regionális halászati irányítószervezet titkárságára. A különféle regionális halászati irányítószervezetek azonban nem hangolják össze alkalmazandó eljárásaikat. Jelenleg hozzávetőleg 8000 közösségi hajó számára engedélyezték (13 000 engedély), hogy a regionális halászati irányítószervezetekkel kötött megállapodások keretében halásszanak.

A harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajók kaphatnak engedélyt a közösségi vizekre való belépéshez. Pillanatnyilag 250 hajó rendelkezik ilyen engedéllyel, többségük norvég hajó, amelyek a Norvégia és a Közösség között évente kötendő megállapodások értelmében halászhatnak a közösségi vizekben. A harmadik országok hajói által a közösségi vizekben való halászat engedélyezésére vonatkozó eljárás más jellegű, mint a fent említett tevékenységek. A Bizottság az a hatóság, amely ilyen típusú engedélyeket kiadhat, és az eljárásokat és szabályokat közösségi jogszabályok állapítják meg, nem az adott megállapodás rendelkezésein alapulnak.

- Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A közösségi vizeken kívül tartózkodó közösségi halászhajók halászati tevékenységének engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket jelenleg több jogi szöveg állapítja meg. A 3317/94/EK rendelet tartalmazza a kérelmek harmadik országokba történő továbbításával kapcsolatos eljárások általános szabályait.

Ezen eljárási rendelkezéseken kívül egyes kétoldalú halászati megállapodások és a regionális halászati irányítószervezetekkel kötött megállapodások keretében folytatott halászati tevékenységek engedélyezése tekintetében különös szabályok is léteznek, mint például a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletben[3], a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendeletben[4], valamint a kétoldalú halászati megállapodásokkal és a regionális halászati irányítószervezetekkel kötött megállapodásokkal kapcsolatos rendelkezések elfogadásáról szóló több tanácsi rendeletben.

Ezenfelül, a harmadik országok halászhajói által a közösségi vizeken folytatott halászati tevékenységeket a 2847/93/EGK rendelet VI. címe, valamint az évenként kihirdetett TAC- és kvótarendeletek szabályozzák.

E javaslat célja, hogy összhangba hozza a meglévő rendelkezéseket, valamint hogy hatályon kívül helyezze a 3317/94/EK rendeletet és a fent említett rendelet egyes rendelkezéseit. A különféle megállapodások keretében alkalmazandó különös feltételek – amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a halászat engedélyezésére vonatkozó eljárásokhoz és feltételekhez – továbbra is hatályban maradnak.

- Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

E javaslat a KHP céljait szolgálja, továbbá lehetővé teszi a Közösség számára, hogy fokozottabb mértékben biztosítsa a nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelést.

2. Konzultáció az érdekelt felekkel és hatásvizsgálat

- Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása

A Bizottság több megbeszélést tartott a nemzeti hatóságokkal. A konzultációba a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó (HATB) bizottságot is bevonta.

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

A konzultációba bevont felek támogatták a Bizottság által a halászati engedélyek kezelési eljárásainak pontosítására, egyszerűsítésére és javítására vonatkozóan előterjesztett javaslatait.

Széles körű támogatást kapott a nemzetközi megállapodásoknak való jobb megfelelés biztosítására vonatkozó javaslat. A halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság (HATB) egyes tagjai aggodalmukat fejezték ki a kevésbé súlyos jogsértések miatt alkalmazandó szankciókkal és a kérelmek továbbítását illetően a Bizottság elutasítási jogával kapcsolatosan.

- Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudomány- és szakterületek

A nemzeti hatóságok és a Bizottság halászati engedélyekkel foglalkozó, vezető beosztású tisztviselői.

Alkalmazott módszer

Több ülést tartottak az érintett szakértők részvételével.

A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők

A halászati engedélyek kezelői: a tagállamok és a Bizottság tisztviselői.

A beérkezett és felhasznált javaslatok összefoglalása

A rendeletjavaslat tartalmi meghatározásához minden rendelkezésre álló szakértelmet igénybe vettünk.

A szakértői vélemények eredményeinek nyilvánosságra hozatalához használt eszközök

A szakértői vélemények és tanácsok az igazgatási feladatokra vonatkoztak. Ezeket nem tettük a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

- Hatásvizsgálat

E rendelet célja a halászati engedélyek kezelésével összefüggő eljárások egyszerűsítése és javítása.

Alkalmazása jelentősen egyszerűsíti a nemzeti hatóságok és a Bizottság mindennapi munkáját. A rendelet valamennyi halászati engedély kezelésére vonatkozóan egyértelmű szabályokat és egyetlen eljárást vezet be, és megállapítja az általános hatásköri megoszlást a tagállamok és a Bizottság között.

Csökkenti a munkaterhelést mind a tisztviselők, mind a halászok esetében, különösen a számítógépek fokozottabb használata és egyes eljárások automatizálása révén. Mivel a nemzeti hatóságoknak és a Bizottságnak évente hatalmas mennyiségű, közösségi hajóknak szóló engedéllyel kell megbirkóznia, a fenti intézkedések lehetővé teszik a munka jobb összehangolását és a hatóságok munkájának jelentős egyszerűsítését.

A jogosultsági kritériumok, szankciók, valamint a fogásokról és a halászati erőkifejtésről szóló jelentések bevezetése révén a rendelet alkalmazása megkönnyíti a szabályoknak való megfelelést a halászok számára, illetve a KHP-szabályok hatékonyabb végrehajtását.

3. A javaslat jogi elemei

- A javaslat összefoglalása

A javasolt rendelet megállapítja az általános szabályokat és feltételeket, amelyek az engedélykérelmek minden továbbítása esetén alkalmazandók. Ez egyrészt a tagállamok és a halászok számára egyértelművé teszi, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük, másrészt a Bizottság számára is segítséget nyújt az engedélyek továbbításának hatékonyabb és hatásosabb módon történő kezelésében. E rendelkezések alkalmazása leegyszerűsíti a nemzeti közigazgatások és Bizottság napi munkáját. A rendelet valamennyi halászati engedély kezelése tekintetében egyértelmű szabályokat és egyetlen eljárást vezet be, továbbá megállapítja a hatáskörök általános felosztását a Bizottság és a tagállamok között.

A javaslat ezenkívül létrehozza az egyszerűsített és egységes elektronikus adatátvitel alkalmazásához és a jelentéstételi rendszer javításához szükséges jogi keretet. Minderre nem csak azért van szükség, hogy lépést tartsunk a technikai fejlődéssel, hanem azért is, hogy az eljárások felgyorsítása az ügyintézési hibák kockázatának csökkentésével történjen. Egy ilyen rendszer lehetővé teszi a Bizottság és a tagállamok – valamint adott esetben a halászok – számára, hogy az eljárás valamennyi szakaszában online módon vagy e-mailen keresztül visszajelzést kapjanak, továbbá növeli az igazgatási eljárás általános hatékonyságát.

Az igazgatási eljárást érintő változásokon kívül a javaslat a jogosultsági kritériumok és szankciók bevezetésével, valamint a fogásokra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó jelentéstételi követelmények szigorításával biztosítja a szabályok halászok általi betartását és a KHP-szabályok hatékonyabb végrehajtását. A rendelet az engedélyezési eljárásból kizár minden olyan hajót, amely az előző évben nem tett eleget kötelezettségeinek, vagy amely valamely regionális halászati irányítószervezet nyilvántartásában „IUU-hajó”-ként, azaz jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan ( illegal, unreported and unregulated fishing , IUU) halászatot folytató hajóként szerepel.

Ezenfelül a rendelet fokozza a különféle nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeknek való megfelelést olyan intézkedések bevezetésével, amelyek a tagállamokat kötelezik arra, hogy a halászatot megtiltsák a súlyos szabálysértést elkövető vagy valamely IUU-listán szereplő hajóik számára.

Annak biztosítására, hogy a tagállamok megfeleljenek a megállapodások hatálya alá tartozó halászati tevékenységekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeiknek, a rendelet megerősíti a Bizottság hatáskörét a szabályok betartásának ellenőrzésére azáltal, hogy a Bizottság számára lehetővé teszi a kérelmek továbbításának elutasítását valamely tagállam esetében mindaddig, amíg az adott tagállam teljes mértékben eleget nem tesz az említett jelentéstételi kötelezettségeknek.

Ezenkívül a halászati jogosultságok túlzott mértékű felhasználásának elkerülésére a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elutasíthassa a halászati engedélyek iránti kérelem továbbítását abban az esetben, ha egy adott tagállam részére rendelkezésre álló halászati lehetőségek nyilvánvalóan nem elegendőek a kérelmezett engedélyek számához viszonyítva.

Végezetül annak biztosítására, hogy a Közösség számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek a lehető legnagyobb mértékben felhasználásra kerüljenek, szükségesnek tűnik egy olyan intézkedés bevezetése, amely a halászati lehetőségek kihasználatlansága esetén lehetővé tenné a halászati jogosultságok ideiglenes újraelosztását.

- Jogalap

Figyelemmel a rendelet széles alkalmazási körére, valamint a nemzetközi viszonylatban való működése szempontjából e szöveg fontosságára, a Szerződés 37. cikke szolgáltatja a jogalapot.

- A szubszidiaritás elve

A javaslat a KHP által szabályozott tárgyhoz kapcsolódik, amely a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ezért nem alkalmazandó.

- Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok(ok) miatt:

- a javaslat lehetővé teszi a Közösség számára, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek;

- a javaslat a pénzügyi és igazgatási terhek valamennyi fél közötti igazságos megoszlását tükrözi.

- Az eszköz megválasztása

Mivel a javaslat tárgya a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik, továbbá figyelemmel arra az igényre, hogy a szabályok valamennyi érintett fél által közvetlenül és hasonló módon legyenek alkalmazhatók, a javaslat rendelet formájában kerül előterjesztésre.

4. Költségvetési hatás

A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére.

2007/0114 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a közösségi vizeken kívül tartózkodó közösségi halászhajók halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[5],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[6],

mivel:

(1) A halászati megállapodás alapján harmadik országok vizein folytatott halászat engedélyezésére vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3317/94/EK tanácsi rendelet[7] meghatározza az azon halászati tevékenységek engedélyezésére vonatkozó eljárást, amelyeket közösségi halászhajók folytatnak olyan harmadik országok joghatósága alá tartozó vizeken, amelyekkel a Közösség halászati megállapodást kötött. Az említett rendeletben meghatározott eljárás a kétoldalú halászati megállapodásokból, valamint a regionális halászati irányítószervezetek keretében elfogadott többoldalú megállapodásokból és egyezményekből eredő kötelezettségek tiszteletben tartása tekintetében már nem felel meg az igényeknek. Ezenfelül az említett rendelet már nem elegendő a közös halászati politika (KHP) céljainak eléréséhez, különösen a fenntartható halászat és az ellenőrzés vonatkozásában.

(2) Tekintettel a közös halászati politika egyszerűsítését és javítását célzó, a 2006–2008 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervre[8] és a 3317/94/EK rendelet elfogadása óta a közösségi vizeken kívül folytatott halászat megváltozott körülményeire, továbbá a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében be kell vezetni egy általános közösségi rendszert a közösségi hajók által a közösségi vizeken kívül folytatott valamennyi halászati tevékenység engedélyezésére. Ezenkívül újra kell fogalmazni a harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajók közösségi vizekre való belépésének a szabályait, amelyeket jelenleg több jogszabály állapít meg, továbbá e szabályokat – adott esetben – összhangba kell hozni a közösségi halászhajókra vonatkozó szabályokkal.

(3) A közösségi hajók csak abban az esetben halászhatnak a közösségi vizeken kívüli területeken, ha arra engedélyt kaptak az érintett halászati tevékenységek engedélyezésére illetékes hatóságoktól, például azon harmadik ország illetékes hatóságától, amelynek vizein halásznak, a valamely regionális halászati irányítószervezet által elfogadott rendelkezések hatálya alá tartozó nemzetközi vizeken folytatott halászati tevékenységek engedélyezésére illetékes hatóságtól, vagy – az egyetlen megállapodásban sem szabályozott tevékenységek esetében – az érintett tagállam illetékes hatóságától.

(4) A közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységek engedélyezési eljárásával kapcsolatban fontos kijelölni a Bizottság, illetve a tagállamok hatásköreit; e tekintetben a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a nemzetközi kötelezettségeket és a KHP-rendelkezéseket betartsák, a kérelmek továbbítására vonatkozó kérelmek hiánytalanok legyenek, és hogy azok továbbítására az érintett megállapodásokban megállapított határidőkön belül kerüljön sor.

(5) Figyelemmel a nemzetközi kötelezettségekre és a KHP célkitűzéseire, az előző 12 hónap során súlyos jogsértést elkövető hajók, illetve a jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan halászatban részt vevő hajók nemzetközi jegyzékén (IUU-lista) szereplő hajók nem tekinthetők jogosultnak a közösségi vizeken kívül folytatott bármilyen halászati tevékenységre vonatkozó engedélyre. Ezenkívül a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy az említett tevékenységekben részt vevő hajóik halászati tevékenységei folytatásának megakadályozására azonnali intézkedéseket hozzanak.

(6) Ezenfelül, amennyiben valamely tagállam a KHP keretében nem teljesíti a hajói által a közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységekkel kapcsolatos kötelezettségeit, a Bizottságot – miután az érintett tagállamnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére – egyes esetekben fel kell jogosítani az adott tagállam halászati engedélykérelmei továbbításának elutasítására mindaddig, amíg a szóban forgó kötelezettségeket nem teljesíti.

(7) Az elosztásra vonatkozó preambulumbekezdés: [összhangban COM (2005) 238 végleges dokumentummal, az említett rendelet elfogadása után kerül beillesztésre].

(8) Annak biztosítására, hogy a halászati megállapodások keretében a Közösség számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeket teljes mértékben kihasználják, a Bizottságot fel kell hatalmazni az egyes tagállamok által nem felhasznált halászati lehetőségek oly módon történő ideiglenes újraelosztására, ami nem veszélyezteti a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásának viszonylagos állandóságát.

(9) A közösségi vizeken kívüli területekre vonatkozó halászati lehetőségek, illetve a közösségi vizeken harmadik országok számára biztosított halászati lehetőségek felhasználásának ellenőrzéséről szóló rendelkezéseket összhangba kell hozni egymással, továbbá e rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a halászati lehetőségek tagállamok vagy harmadik országok általi túllépésének megakadályozására kellő időben lehessen intézkedni.

(10) A jogsértések konzekvens és hatékony üldözése érdekében rendelkezni kell a bizottsági, közösségi, tagállami vagy harmadik országbeli ellenőrök által készített vizsgálati és felügyeleti jelentések maradéktalan kihasználásáról.

(11) A megállapodásokkal és a közösségi vizeken kívül halászó közösségi hajók tevékenységeivel kapcsolatos adatok legyenek naprakészek és – amennyire lehetséges – hozzáférhetők az érintett tagállamok és harmadik országok részére. E célra egy külön információs rendszert kell létrehozni.

(12) Gondoskodni kell a rugalmasságról, hogy legyen lehetőség az e rendelettől való eltérésre, amennyiben a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés azt szükségessé teszi; az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[9] összhangban kell elfogadni.

(13) A 3317/94/EK rendeletet, valamint a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EGK rendeletben[10] és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK rendeletben[11] a harmadik országok hajóinak a közösségi vizekre való belépésére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály és célkitűzések

E rendelet rendelkezéseket állapít meg az alábbiak vonatkozásában:

a) közösségi halászhajók részére a következők engedélyezése:

i. a Közösség és valamely harmadik ország között megkötött megállapodás keretében halászati tevékenységek végzése az adott ország felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizeken, vagy

ii. a regionális halászati irányítószervezetek keretében elfogadott halászati megállapodások hatálya alá tartozó halászati tevékenységek végzése, vagy

iii. halászati tevékenységek végzése közösségi vizeken kívüli területeken, amely tevékenységek nem tartoznak halászati megállapodás hatálya alá;

b) a közösségi halászhajók kivételével valamely megállapodás keretében a tagállamok egyikének lobogója alatt közlekedő hajók számára tevékenységek végzése a közösségi vizeken kívül;

c) közösségi eszközök, hajók vagy létesítmények számára annak engedélyezése, hogy valamely megállapodás keretében a közösségi vizeken kívül haltenyésztési tevékenységben vegyenek részt;

d) harmadik országok hajói részére a közösségi vizeken végzett halászati tevékenységek engedélyezése;

valamint rendelkezik az engedélyezett tevékenységekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségekről.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „megállapodás”: a Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött vagy aláírt halászati megállapodás;

b) „halászati tevékenységek”: halak fogása, fedélzeten való tárolása, feldolgozása, átrakodása vagy szállítása;

c) „haltenyésztés”: halak ketrecben való tartása vagy ketrecbe való áthelyezése hízlalási vagy tenyésztési céllal, és az ahhoz kapcsolódó lehalászási és halfogási tevékenységek;

d) „közösségi halászhajó”: a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet[12] 3. cikkének d) pontjában említett közösségi halászhajó;

e) „közösségi flottanyilvántartás”: 2371/2002/EK 15. cikkének (3) bekezdésében említett közösségi halászhajóflotta-nyilvántartás;

f) „halászati lehetőség”: a 2371/2002/EK rendelet 3. cikkének q) pontja szerinti halászati lehetőség;

g) „engedélyező hatóság”: a közösségi hajók valamely megállapodás keretében folytatandó halászati tevékenységeinek engedélyezéséért felelős hatóság;

h) „halászati engedély”: halászati tevékenységek végzésére való jogosultság egy meghatározott időszakban vagy területen, illetve egy adott halászat vonatkozásában;

i) „halászati erőkifejtés”: a 2371/2002/EK rendelet 3. cikkének h) pontja szerinti halászati erőkifejtés;

j) „elektronikus adatküldés”: adatok elektronikus formában történő küldése, amelyek tartalmát, formátumát és protokollját a Bizottság, vagy egy megállapodás keretében a felek közös megegyezéssel állapítják meg;

k) „vegyes halászat”: egynél több fajra irányuló halászati tevékenységek, amelyek legalább két fajból álló fogásokat eredményeznek, és a célfajok egyenként a teljes fogás legalább 4%-át teszik ki az érték vagy a biomassza tekintetében;

l) „halászati kategória”: a flotta hajótípus, halászati tevékenységtípus vagy az alkalmazott halászeszköz szerinti felosztása;

m) „súlyos jogsértés”: a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásformák jegyzékének létrehozásáról szóló, 1999. június 24-i 1447/99/EK rendelet[13] szerinti súlyos jogsértés, vagy a vonatkozó megállapodás szerinti súlyos jogsértés vagy a megállapodás rendelkezéseinek súlyos megsértése;

n) „IUU-lista”: azon hajók jegyzéke, amelyeket valamely regionális halászati irányítószervezet jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő hajókként azonosított;

o) „a halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszer”: a Bizottság által a 16. cikkel összhangban létrehozandó információs rendszer;

p) „harmadik országbeli hajó”: valamely harmadik ország lobogója alatt hajózó, vagy valamely harmadik országban lajstromozott hajó.

II. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI HAJÓK ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VIZEKEN KÍVÜL FOLYTATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK

I. szakasz

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3. CIKK

Általános rendelkezés

A vonatkozó megállapodás hatálya alá tartozó vizeken csak az e rendelettel összhangban kiadott halászati engedéllyel rendelkező hajók jogosultak halászati tevékenységek végzésére.

II. szakasz

A MEGÁLLAPODÁSOK KERETÉBEN VÉGZENDő HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE

4. CIKK

Érdeklődés kinyilvánítása

1. Megállapodás megkötését követően a Bizottság erről értesíti a tagállamokat.

2. A tagállamok legfeljebb 15 nappal az (1) bekezdésben említett, a Bizottságtól kapott tájékoztatást követően elektronikus úton elküldik a Bizottságnak a vonatkozó megállapodás keretében a Közösség részére biztosított halászati lehetőségek felhasználásában érdekelt hajóik jegyzékét, amely tartalmazza a hajók flottanyilvántartási számát és nemzetközi rádióhívójelét, valamint tartalmaz bármilyen egyéb, az adott megállapodás alapján megkövetelt, vagy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban előírt adatot.

5. cikk

A halászati terv közlése

A tagállamok a kérelmek megállapodásban előírt beküldési határideje előtt legalább egy hónappal elektronikus úton elküldik a Bizottságnak halászati tervüket, amely tartalmazza azon hajók számát, amelyek részére halászati engedélyt kívánnak kérni, továbbá információt szolgáltatnak a tervezett halászati erőkifejtésre vonatkozóan.

6. cikk

Az engedélykérelmek továbbítása iránti kérelmek benyújtása

3. Legkésőbb 10 nappal a megállapodásban a kérelmek továbbítására előírt határidő előtt, vagy – amennyiben a megállapodás nem rendelkezik határidőről – legkésőbb 10 nappal a Bizottság által megállapított határidő előtt a tagállamok elektronikus úton benyújtják a Bizottságnak az érintett halászhajókra vonatkozó engedélyek iránti kérelmet, összhangban az 5. cikkben említett halászati tervvel.

4. Az (1) bekezdésben említett kérelmek tartalmazzák legalább az adott hajó közösségi flottanyilvántartási számát és nemzetközi rádióhívójelét, valamint bármilyen egyéb, az adott megállapodás alapján megkövetelt, vagy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban előírt adatot.

7. cikk

Jogosultsági kritériumok

5. A tagállamok nem nyújthatnak be a Bizottságnak engedélykérelmet a lobogójuk alatt közlekedő azon hajóik részére, amelyek:

a) a vonatkozó megállapodás alapján nem jogosultak halászati engedélyre vagy nem szerepelnek a 4. cikkel összhangban beküldött hajójegyzéken;

b) az előző 12 hónapban a megállapodás keretében végzett halászati tevékenységek során, vagy új megállapodás esetében az azt megelőző megállapodás alapján végzett halászati tevékenységek során súlyos jogsértést követtek el, vagy – adott esetben – az említett időszakra vonatkozóan még nem teljesítették a vonatkozó megállapodásban előírt feltételeket;

c) IUU-listán szerepelnek;

d) amelyek vonatkozásában a közösségi flottanyilvántartásban és a halászati engedélyek 16. cikk szerinti közösségi információs rendszerében szereplő adatok hiányosak vagy pontatlanok;

e) nem rendelkeznek a halászati engedélyek kezeléséről és az azokban feltüntetendő szükséges információkról szóló, 2005. augusztus 3-i 1281/2005/EK bizottsági rendeletben[14] említett érvényes engedéllyel;

f) amelyek esetében a megállapodásban előírt adatok nem állnak rendelkezésre és nem hozzáférhetők az engedélyező hatóság számára;

g) amelyeknél a halászati engedélykérelmek nincsenek összhangban a vonatkozó megállapodás és e rendelet rendelkezéseivel.

6. Valamennyi tagállam gondoskodik arról, hogy a továbbítási kérelemben szereplő halászati engedélyek száma arányban legyen az adott tagállam számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

8. cikk

A kérelmek Bizottság általi továbbítása

7. A Bizottság a tagállamok kérelmeit legkésőbb a kézhezvételüktől számított 10 napon belül és az e cikkben megállapított rendelkezésekkel összhangban továbbítja az illetékes engedélyező hatóságnak.

8. A Bizottság megvizsgálja a halászati terveket és az engedélykérelem továbbítása iránti kérelmeket, figyelembe véve:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikke vagy a Szerződés 300. cikke alapján a Tanács által minden egyes tagállam részére elosztott halászati lehetőségeket, és

b) a vonatkozó megállapodásban megállapított feltételeket.

9. A Bizottság ellenőrzi a következőket:

a) teljesülnek a 7. cikkben meghatározott feltételek;

b) a halászati engedélykérelmek száma, amelyek továbbítását az érintett tagállam kérelmezi, összeegyeztethető a megállapodás keretében rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel, figyelembe véve valamennyi tagállam kérelmeit és – adott esetben – a halászati terveket.

9. cikk

Egyes kérelmek továbbításának elutasítása

10. A Bizottság nem továbbítja az engedélyező hatóságnak azokat a kérelmeket, amelyek esetében:

a) a tagállam által szolgáltatott adatok hiányosak;

b) az érintett tagállam halászati lehetőségei nem elegendőek a tagállam által benyújtott kérelmek számához képest;

c) a megállapodásban vagy az e rendeletben meghatározott feltételek nem teljesülnek.

11. Egy vagy több kérelem továbbításának elutasítása esetén a Bizottság – indokainak megjelölése mellett – haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot.

10. cikk

A valamely tagállam által benyújtott összes kérelem továbbításának elutasítása

Amennyiben a Bizottságnak oka van feltételezni, hogy valamely tagállam a vonatkozó megállapodással összefüggésben nem teljesítette az I. mellékletben említett kötelezettségeket, erről értesíti az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára észrevételei megtételére. Amennyiben a Bizottság a tagállam észrevételei alapján arra a megállapításra jut, hogy kötelezettségszegés történt, a jogos elvárás és az arányosság elvének figyelembevételével határozatot hoz arról, hogy az adott tagállam hajóit ki kell zárni a vonatkozó megállapodás alapján folytatott tevékenységekben való részvételből.

11. cikk

Tájékoztatás

12. A Bizottság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti tagállamot az engedélyező hatóság által egy adott hajó vonatkozásában a halászati engedély megadásáról vagy elutasításáról meghozott határozatról. Az eredeti és kísérődokumentumokat papírformátumban kell elküldeni, amennyiben a megállapodás azt megköveteli vagy előírja.

13. A lobogó szerinti tagállam az (1) bekezdéssel összhangban megkapott információkról haladéktalanul tájékoztatja az érintett halászhajók tulajdonosait.

14. Ha valamely engedélyező hatóság arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy valamely közösségi halászhajónak a vonatkozó megállapodás keretében kiadott halászati engedélyét felfüggesztette vagy visszavonta, a Bizottság erről elektronikus úton haladéktalanul értesíti a hajó lobogója szerinti tagállamot. A lobogó szerinti tagállam ezt az információt haladéktalanul továbbítja a szóban forgó hajó tulajdonosának.

15. A Bizottság a lobogó szerinti tagállammal és az érintett engedélyező hatósággal konzultálva vizsgálatokat végez a megállapodásnak való megfelelés ellenőrzésére, és az eredményről mindkét említett felet tájékoztatja.

12. cikk

A halászati lehetőségek ideiglenes elosztása

Amennyiben a Tanács még nem fogadta el a valamely harmadik országgal kötött kétoldalú megállapodáshoz csatolt új jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról szóló és a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztását megállapító jogi aktust, a Bizottság az érintett harmadik ország számára e rendelettel összhangban továbbítja az engedélykérelmeket a Tanács által a későbbiekben elfogadott rendelkezések sérelme nélkül. E továbbítás érdekében a Bizottság az előző jegyzőkönyv alkalmazási időszakában hatályos elosztási módszert alkalmazza. [a szöveg összhangban áll a COM (2005) 238 végleges dokumentummal, és az említett rendelet elfogadása után annak megfelelően módosul].

13. cikk

A halászati lehetőségek részleges kihasználása

16. Amennyiben az 5. cikkben említett halászati terv vagy a 6. cikkben említett engedélykérelem továbbítása iránti kérelem alapján úgy tűnik, hogy a halászati engedélyek száma vagy a megállapodás keretében a Közösség számára kiosztott halászati lehetőségek nincsenek teljes mértékben kihasználva, a Bizottság erről tájékoztatja az érintett tagállamokat, és felkéri őket annak megerősítésére, hogy e halászati lehetőségeket valóban nem használják ki. Amennyiben a Bizottság által megállapított határidőn belül nem érkezik válasz, a Bizottság azt annak megerősítéseként értelmezi, hogy az érintett tagállam nem használja ki teljes mértékben a számára megítélt halászati lehetőségeket.

17. A tagállammal folytatott konzultációt követően a Bizottság felméri a kihasználatlan halászati lehetőségek összmennyiségét, és a felmérés eredményét hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára.

18. A (2) bekezdésben említett, kihasználatlan halászati lehetőségekkel élni kívánó tagállamok a Bizottságnak az 5. cikkel összhangban és a Bizottság által megállapított határidőn belül benyújtják valamennyi olyan hajójuk jegyzékét, amelyek részére halászati engedélyt szándékoznak kérni, valamint a 6. cikkel összhangban minden egyes ilyen hajóra vonatkozóan benyújtják az engedélykérelem továbbítása iránti kérelmet.

19. A Bizottság a 33. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban határoz az újraelosztásról törekedve arra, hogy az érintett tagállamok közös megegyezésre jussanak, és – ilyen megegyezés hiányában – figyelembe véve a II. mellékletben megállapított feltételeket, és erről tájékoztatja az érintett tagállamokat.

20. A Bizottság a szóban forgó kérelmeket a (4) bekezdésben említett értesítés napját követően 10 munkanapon belül továbbítja az engedélyező hatóságnak a 8. cikkel összhangban.

21. A kérelmek e cikkel összhangban történő továbbítása semmilyen módon nem befolyásolja a halászati lehetőségek tagállamok közötti jövőbeli elosztását.

III. szakasz

A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK

14. CIKK

Általános rendelkezések

22. A tagállamok információt gyűjtenek arról, hogy polgáraik és valamely harmadik ország között létezik-e bármilyen megállapodás, amelynek alapján a lobogójuk alatt közlekedő hajók halászati tevékenységet folytathatnak az adott harmadik ország felségterülete vagy joghatósága alá tartozó vizeken, és erről az érintett hajók jegyzékének benyújtásával tájékoztatják a Bizottságot.

23. Ha az (1) bekezdésben említett halászati tevékenységek olyan állományokra irányulnak, amelyek a 2371/2002/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti biztonságos biológiai határértéken kívül esnek, a Bizottság felkérheti az érintett tagállamot, hogy értékelést nyújtson be az állományok állapotáról, és amennyiben az állományok védelméhez szükséges, a 2371/2002/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) véleményének beszerzését követően korlátozásokat vezet be az érintett halászati tevékenységekre vonatkozóan.

15. cikk

A tagállamok általi engedélyezés

24. A közösségi hajók csak abban az esetben jogosultak halászati tevékenységek végzésére a Közösségen kívüli, megállapodás hatálya alá nem tartozó vizeken, ha erre a lobogójuk szerinti tagállamtól a nemzeti rendelkezésekkel összhangban engedélyt kaptak.

25. Azok a közösségi halászhajók, amelyek az engedélyek érvénybe lépésének napját megelőző 12 hónapban súlyos jogsértést követtek el, vagy amelyek IUU-listán szerepelnek nem kaphatnak engedélyt az (1) bekezdésben említett halászati tevékenységek végzésére.

26. A tagállamok az (1) bekezdésben említett halászati tevékenységek megkezdése előtt 30 nappal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdéssel összhangban halászatra feljogosított hajókról, megjelölve azt az időszakot és területet, amelyre az adott engedély vonatkozik.

IV. SZAKASZ

JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ TILALOM BEVEZETÉSE

16. cikk

A halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszer

27. A Bizottság létrehozza a halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszert, amely az e rendelettel összhangban kiadott engedélyek adatait tartalmazza. A Bizottság e célra egy weboldalt is létrehozhat.

28. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a halászati engedélyek közösségi információs rendszere tartalmazza a halászati engedélyekkel kapcsolatos, valamely megállapodás értelmében megkövetelt adatokat. A tagállamok biztosítják, hogy ezen adatok mindig naprakészek legyenek.

17. cikk

A fogásokról és a halászati erőkifejtésről szóló jelentések

29. A 2847/93/EGK rendelet II. és IIa. címében foglalt rendelkezések sérelme nélkül azok a közösségi halászhajók, amelyek számára a halászati engedélyt a II. vagy a III. szakasz alapján állították ki, a fogásaikról és halászati erőkifejtésükről szóló adatokat naponta elküldik az illetékes nemzeti hatóságuknak.

30. A tagállamok gyűjtik az (1) bekezdésben említett adatokat, és a Bizottságnak vagy a Bizottság által e célra kijelölt testületnek minden egyes naptári hónap 15. napja előtt elektronikus úton elküldik valamennyi halállomány, halállomány-csoport vagy halászati tevékenységkategória tekintetében a kifogott mennyiségekre vonatkozó adatokat, valamint – amennyiben azt a vonatkozó megállapodás vagy e megállapodást végrehajtó bármely rendelet előírja – a lobogójuk alatt közlekedő hajók által az előző hónap során a vonatkozó megállapodás hatálya alá tartozó vizeken, illetve a megállapodások hatálya alá nem tartozó, Közösségen kívüli vizeken folytatott halászati tevékenységek során alkalmazott halászati erőkifejtéssel kapcsolatos adatokat.

18. cikk

A fogások és a halászati erőkifejtés ellenőrzése

31. A 2371/2002/EK rendelet V. fejezetében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok biztosítják a fogásokkal és a halászati erőkifejtéssel kapcsolatos, a vonatkozó megállapodásban előírt jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelést.

32. A tagállamok értesítik a Bizottságot a halászati lehetőségek azon, lobogójuk alatt közlekedő hajók általi túllépésének megakadályozására foganatosított intézkedésekről, amelyek számára a halászati engedélyeket e rendelettel összhangban állították ki.

19. cikk

Halászati tilalmak bevezetése

33. A 2371/2002/EK rendelet 26. cikke (4) bekezdésének és a 2847/93/EGK rendelet 21. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy a számára kiosztott halászati lehetőségek kimerültek, haladéktalanuk betiltja a halászatot a vonatkozó területre, állományra vagy állománycsoportra vonatkozóan.

34. Abban az esetben, ha a valamely tagállam számára kiosztott halászati lehetőségeket mind a fogások, mind a halászati erőkifejtés tekintetében meghatározzák, az adott tagállam betiltja a vonatkozó területen folytatott, illetve a vonatkozó állományra vagy állománycsoportra irányuló halászatot, amint e halászati lehetőségek bármelyike kimerítettnek tekinthető.

35. Amennyiben vegyes halászatra vonatkozóan is kiadtak engedélyt, és az érintett állományok vagy állománycsoportok egyike kimerítettnek tekinthető, a tagállam betiltja a vegyes halászat részét képező valamennyi halászati tevékenységet.

36. A tagállamok a halászati tevékenységek bármely, e cikkel összhangban bevezetett tilalmáról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

37. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Közösség vagy az adott tagállam számára kiosztott halászati lehetőségek kimerítettnek tekinthetők, a Bizottság erről értesíti az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy a halászati tevékenységeket az (1)–(4) bekezdésben megállapított rendelkezésekkel összhangban tiltsa be.

20. cikk

A halászati engedélyek felfüggesztése

38. Amennyiben egy közösségi halászhajó súlyos jogsértést követett el, a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az adott hajó a vonatkozó megállapodás alapján kiadott halászati engedélyt ne használhassa az engedély hátralévő érvényességi idejében, és erről elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

39. Az adatoknak az (1) bekezdéssel összhangban történő kézhezvételét követően a Bizottság tájékoztatja az illetékes engedélyező hatóságot, és felkéri a halászati engedély visszavonására.

40. A Bizottság, a Közösség, a tagállam vagy a vonatkozó megállapodásban részt vevő valamely harmadik állam ellenőrei által készített vizsgálati vagy felügyeleti jelentések bármely tagállam igazgatási vagy jogi eljárásai keretében elfogadható bizonyítéknak minősül. A tények megállapítása érdekében a tagállamok vizsgálati és felügyeleti jelentéseit egyformán kell kezelni.

V. SZAKASZ

HOZZÁFÉRÉS AZ ADATOKHOZ

21. cikk

Hozzáférés az adatokhoz

41. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv[15] alapján meglévő kötelezettségek sérelme nélkül, a tagállamok által az e fejezettel összhangban a Bizottságnak vagy a Bizottság által kijelölt testületnek benyújtott adatok legyenek hozzáférhetők:

a) a tagállamok valamennyi érintett felhasználója és az illetékes engedélyező hatóságok számára a halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszer weboldalán keresztül. Az e személyek részére elérhető adatok köre a halászati engedélyezési eljárás keretében szükséges adatokra korlátozódik;

b) az illetékes engedélyező hatóságok valamennyi érintett felhasználója számára a halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszer weboldalán keresztül. Az e személyek részére elérhető adatok köre a vizsgálati tevékenységek keretében szükséges adatokra korlátozódik.

42. A halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszerben nyilvántartott hajók tulajdonosai vagy ügynökei megkaphatják a nyilvántartásban szereplő adatok elektronikus másolatát, ha erre vonatkozóan a tagállam közigazgatásán keresztül hivatalos kérelmet küldenek a Bizottságnak.

III. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI HALÁSZHAJÓK KIVÉTELÉVEL A TAGÁLLAMOK EGYIKÉNEK LOBOGÓJA ALATT KÖZLEKEDŐ HAJÓK ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VIZEKEN KÍVÜL FOLYTATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK

22. cikk

A valamely megállapodás keretében folytatott halászati tevékenységek

A II. fejezet II. és IV. szakasza – amennyire azt a vonatkozó megállapodás megköveteli vagy előírja – a közösségi halászhajók kivételével a tagállamok egyikének lobogója alatt közlekedő azon hajókra is vonatkozik, amelyek a vonatkozó megállapodás keretében a közösségi vizeken kívül folytatnak halászati tevékenységet.

IV. FEJEZET

HALTENYÉSZTÉS A KÖZÖSSÉGI VIZEKEN KÍVÜL

23. cikk

A valamely megállapodás keretében végzett haltenyésztés

A II. fejezet II. és IV. szakasza – amennyire azt a vonatkozó megállapodás megköveteli vagy előírja – a megállapodás keretében a közösségi vizeken kívüli területeken haltenyésztésre használt hajókra és létesítményekre is vonatkozik.

V. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGOK HAJÓI ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VIZEKEN FOLYTATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK

24. cikk

Általános rendelkezések

43. A harmadik országok hajói jogosultak a következőkre:

a) halászati tevékenységek folytatására a közösségi vizeken, feltéve hogy rendelkeznek az e fejezettel összhangban kiadott halászati engedéllyel;

b) a fogások átrakodására vagy feldolgozására, feltéve hogy erre előzetesen engedélyt adott az a tagállam, amelynek vizein a művelet elvégzik.

44. Az alábbi megállapodások alapján bármely adott naptári év december 31. napján halászati tevékenységek végzésére jogosult harmadik országbeli hajók a következő év január 1-jétől folytathatják az említett megállapodások keretében végzett halászatot mindaddig, amíg a Bizottság az adott hajó tekintetében a 26. cikkel összhangban meg nem hozza az utóbbi évre szóló halászati engedély kiadására vonatkozó döntést.

45. [beillesztendő: a megállapodások listája]

46. A Bizottság a (2) bekezdésben foglalt megállapodások listáját a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatja.

25. cikk

A kérelmek továbbítása

47. Az érintett harmadik ország a közösségi vizeken számára halászati lehetőségeket biztosító megállapodás hatálybalépésének napján elektronikus úton elküldi a Bizottságnak a lobogója alatt hajózó vagy az abban az országban lajstromozott azon hajók jegyzékét, amelyek élni kívánnak e halászati lehetőségekkel.

48. A harmadik ország illetékes hatóságai a megállapodásban vagy a Bizottság által megállapított határidőn belül elektronikus úton elküldik a Bizottságnak az adott harmadik ország lobogója alatt hajózó vagy ott lajstromozott hajók jegyzékében szereplő hajók engedélykérelmeit, amely jegyzék tartalmazza a hajók nemzetközi rádióhívójelét és egyéb, a megállapodás alapján szükséges vagy a 33. cikk (2) bekezdésével összhangban előírt adatokat.

26. cikk

A halászati engedélyek kiadása

49. A Bizottság megvizsgálja az engedélyeket figyelembe véve a harmadik ország számára megítélt halászati lehetőségeket, és a Tanács által elfogadott intézkedésekkel, illetve a vonatkozó megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban kiadja a halászati engedélyeket.

50. A Bizottság a harmadik országok és a tagállamok illetékes hatóságait tájékoztatja a kiadott halászati engedélyekről.

27. cikk

Jogosultság

A Bizottság csak olyan harmadik országbeli hajók részére ad ki engedélyt, amelyek:

a) a vonatkozó megállapodás alapján jogosultak halászati engedélyre, illetve – adott esetben – amelyek szerepelnek a Bizottság számára eljuttatott, a megállapodás keretében halászni kívánó hajók jegyzékén;

b) az előző 12 hónapban a megállapodás keretében végzett halászati tevékenységek során, vagy új megállapodás esetében az azt megelőző megállapodás alapján végzett halászati tevékenységek során nem követtek el súlyos jogsértést;

c) nem szerepelnek IUU-listán;

d) amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak a megállapodásban előírt adatok;

e) amelyek esetében a kérelmek összhangban állnak a vonatkozó megállapodás és e fejezet rendelkezéseivel.

28. cikk

Általános kötelezettségek

Azon harmadik országbeli hajóknak, amelyek számára e fejezet rendelkezéseivel összhangban adtak ki halászati engedélyt, meg kell felelniük a közös halászati politika rendelkezéseinek az állományvédelmi és az ellenőrzési intézkedések tekintetében, valamint a működési övezetükben a közösségi halászhajók által folytatott halászatra irányadó egyéb rendelkezéseknek, továbbá a megállapodásban meghatározott rendelkezéseknek.

29. cikk

A fogások és a halászati erőkifejtés ellenőrzése

51. A közösségi vizeken halászati tevékenységeket folytató harmadik országbeli hajók nemzeti hatóságaiknak és a Bizottságnak, illetve a Bizottság által kijelölt testületnek naponta elküldik az alábbi adatokat:

a) a megállapodásban előírt adatokat,

b) a Bizottság által a megállapodás szerinti eljárásnak megfelelően megállapított adatokat.

c) a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapított adatokat.

52. Amennyiben azt a megállapodás előírja, a harmadik országok gyűjtik a hajóik által az (1) bekezdésnek megfelelően elküldött fogási adatokat, továbbá a Bizottságnak vagy a Bizottság által e célra kijelölt testületnek minden egyes naptári hónap 15. napja előtt elektronikus úton elküldik valamennyi halállomány, halállomány-csoport vagy halászati kategória tekintetében a lobogójuk alatt közlekedő összes hajó által az előző hónap során kifogott mennyiségekre vonatkozó adatokat.

30. cikk

Halászati tilalmak bevezetése

53. Amennyiben a harmadik országnak megítélt halászati lehetőségek kimerítettnek tekinthetők, a Bizottság erről haladéktalanul értesíti az érintett harmadik országot és a tagállam illetékes vizsgálati hatóságait.

54. Ezen időponttól kezdve a harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajók számára kiadott engedélyeket az érintett halászati tevékenységekre vonatkozóan felfüggesztettnek kell tekinteni, és e hajók számára ezt követően már nem engedélyezhető az említett halászati tevékenységek végzése.

55. Amennyiben vegyes halászatra vonatkozóan is kiadtak engedélyt, és az érintett állományok egyike kimerítettnek tekinthető, a vegyes halászat részét képező valamennyi halászati tevékenységre a (2) bekezdés alkalmazandó.

56. Amennyiben a halászati tevékenységeknek a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban alkalmazandó felfüggesztése minden olyan tevékenységre vonatkozik, amelyre halászati engedélyt adtak, e halászati engedélyeket visszavontnak kell tekinteni.

57. A harmadik ország gondoskodik arról, hogy az érintett halászhajókat haladéktalanul tájékoztassák e cikk alkalmazásáról, illetve arról, hogy e hajók minden vonatkozó halászati tevékenységet befejezzenek.

31. cikk

Engedélyek felfüggesztése vagy visszavonása jogsértések esetén

58. A tagállamok a megállapodás alapján a közösségi vizekben folytatott halászati tevékenységekkel kapcsolatban a harmadik országok halászhajóival összefüggő bármilyen feljegyzett jogsértésről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

59. Ezen értesítéseket követően a Bizottság felfüggesztheti vagy visszavonhatja az e fejezettel összhangban kiadott halászati engedélyeket. A Bizottság határozatáról értesítik a harmadik országot.

60. A harmadik ország gondoskodik arról, hogy az érintett halászhajókat haladéktalanul tájékoztassák e cikk alkalmazásáról, illetve arról, hogy e hajók minden vonatkozó halászati tevékenységet befejezzenek.

61. A Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban hozott intézkedésekről értesíti a tagállamok felügyeleti hatóságait.

VI. FEJEZET

Végrehajtási intézkedések

32. cikk

Részletes szabályok

E rendelet alkalmazásának részletes szabályai a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el. E szabályok rendelkezhetnek az e rendeletben megállapított kötelezettségektől való eltérésről is, amennyiben az eltérések a megállapodásokban előírt kötelezettségek alapján megindokolhatók, vagy amennyiben az e rendeletben meghatározott kötelezettségek aránytalan terhet rónának az üzemeltetőre tevékenységének gazdasági jelentőségéhez képest.

33. cikk

Bizottsági eljárás

62. A Bizottság munkáját a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkében említett Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság segíti.

63. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartamot 20 munkanapban kell meghatározni.

VII. FEJEZET

KÖZÖS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Nemzetközi kötelezettségek

E rendelet nem sérti a vonatkozó megállapodásokban megállapított rendelkezéseket és az e rendelkezéseket végrehajtó közösségi rendelkezéseket.

35. cikk

Módosítások és hatályon kívül helyezés

64. A 1627/94/EK rendeletben a 3. cikk (2) bekezdését, a 4. cikk (2) bekezdését, a 9. és a 10. cikket el kell hagyni.

65. Az 2847/93/EGK rendeletben a 18., a 28b., a 28c. és a 28d. cikket el kell hagyni.

66. A 3317/94/EK rendelet hatályát veszti.

67. A hatályon kívül helyezett vagy törölt rendelkezésekre való hivatkozásokat az e rendelet III. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően az e rendeletre való hivatkozásokként kell érteni.

36. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

A 10. cikkben említett kötelezettségek jegyzéke

- a fogásra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó valamennyi adatnak a megállapított határidőkön belül történő közlése az ilyen adatok közlésére illetékes tagállami hatóság által;

- halászati tilalmak bevezetése a 19. cikkel összhangban és azok megfelelő érvényesítése;

- halászati tevékenységek folytatásának megakadályozása a 20. cikkel összhangban;

- a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendeletben[16] vagy a vonatkozó megállapodásban a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozóan előírt kötelezettségek;

- halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítésével és jelentésével, valamint a távérzékeléssel összefüggő kötelezettségek a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló, 2006. december 21-i 1966/2006/EK tanácsi rendeletben[17] foglaltaknak megfelelően.

II. MELLÉKLET

A 13. cikkben említett újraelosztás kritériumai

A halászati lehetőségek újraelosztásakor a Bizottság figyelembe veszi különösen a következőket:

- minden egyes kérelem beérkezési dátuma;

- az újraelosztás céljára rendelkezésre álló halászati lehetőségek

- a beérkezett kérelmek száma;

- a kérelmező tagállamok száma;

- amennyiben a halászati lehetőségek teljes mértékben vagy részlegesen a halászati erőkifejtés vagy a fogások mennyiségén alapulnak: minden egyes érintett hajó esetében a tervezett halászati erőkifejtés vagy a fogások várható mennyisége.

III. MELLÉKLET

Az 1627/94/EK rendelet | A megfelelő rendelkezés e rendeletben |

3. cikk (2) bekezdés | V. fejezet |

4. cikk (2) bekezdés | V. fejezet |

9. cikk | 25–27. cikk |

10. cikk | 31. cikk |

A 2847/93/EGK rendelet | A megfelelő rendelkezés e rendeletben |

18. cikk | 17. cikk |

28b. cikk | 24. cikk |

28c. cikk | 28. cikk |

28. cikk d) pont | 30. cikk |

[1] A Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez címzett 2005. december 8-i közleménye, COM (2005) 647 végleges.

[2] HL L 350., 1994.12.31., 13. o.

[3] HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 768/2005/EK rendelettel (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 18., 2007.1.25., 11. o.

[5] HL C […]., […]., […]. o.

[6] HL C […]., […]., […]. o.

[7] HL L 350., 1994.12.31., 13. o.

[8] A Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez címzett 2005. december 8-i közleménye, COM (2005) 647 végleges.

[9] HL L 184., 2003.2.14., 23. o.

[10] HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

[11] HL L 261., 1993.10.20., 1. o.. A legutóbb a 768/2005/EK rendelettel (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

[13] HL L 167., 1999.7.2., 5. o.

[14] HL L 203., 2005.8.4., 3. o.

[15] HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

[16] HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

[17] HL L 409., 2006.12.30., 1. o.