[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.6.2007

COM(2007) 329 végleges

2007/0116 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák (ikt) használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE |

1.1. A javaslat célkitűzései E javaslat célja a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban (a továbbiakban: AAL közös program) való közösségi részvételről szóló határozatnak a Tanács és a Parlament részéről az EK-Szerződés 169. cikke alapján történő elfogadása. Az AAL közös program általános célja, hogy az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: ikt) használata révén javítsa az idős emberek életminőségét és megszilárdítsa az iparág alapjait Európában. Az AAL közös program konkrét célkitűzései a következők: - Olyan, az otthon, a közösségben és a munkahelyen jólétben töltött időskort szolgáló innovatív ikt-alapú termékek, szolgáltatások és rendszerek létrehozásának ösztönzése, amelyek segítségével javítható az idős emberek életminősége, fokozható önállóságuk és a közösségi életben való részvételük, és fejleszthetők készségeik és foglalkoztathatóságuk, valamint csökkenthetők az egészségügyi- és szociális ellátás költségei; - A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz szükséges kritikus tömeg uniós szintű létrehozása az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló technológiák és szolgáltatások terén, beleértve a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételét ösztönző környezet megteremtését is; - A kutatási eredmények ipari hasznosítási feltételeinek javítása a különböző szociális igényeket kielégítő és a nemzeti- illetve regionális szintű szabályozási szempontoknak megfelelő közös szemléletmódok kidolgozását, valamint megoldások honosítását és elfogadását szolgáló egységes európai keretrendszer kialakítása révén. 1.2. A javaslat indokolása Az „i2010 – Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” zászlóshajó-kezdeményezést indított útnak, amely az öregedő társadalomban az emberekkel való törődéssel foglalkozik. Ennek megfelelően […]-án/-én az információs társadalomban jólétben töltött időskorra vonatkozó cselekvési tervet fogadtak el. |

120 | Az elektronikus társadalmi integrációról szóló, 2006-os rigai miniszteri nyilatkozat[1] megalapozta az e-integrációra irányuló átfogó politikát és javasolta egy közös kutatási kezdeményezés útnak indítását az ikt és az öregedés területén. A Bizottság „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című 2006-os közleményében[2] kihangsúlyozta azt a tényt, hogy az öregedés az Európai Unió tagállamainak egyik legjelentősebb kihívása, és hogy az új technológiák hozzájárulhatnak a költségek csökkentéséhez, az idős emberek jólétéhez és aktív társadalmi részvételéhez, és egyúttal fokozzák a versenyképességet is a megújult lisszaboni stratégia gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló célkitűzése jegyében. A Tanács 2007. február 22-i, „Az európai demográfiai változásokból eredő lehetőségek és kihívások:az idősebb emberek hozzájárulása a gazdasági és társadalmi fejlődéshez” című állásfoglalásban sürgette a demográfiai probléma megoldását, a hetedik kutatási keretprogram vonatkozásában is. A hetedik kutatási keretprogram a nemzeti kutatási programok összehangolását rendkívül fontosnak tartja. Ennek az egyik legfontosabb eszköze a közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való közösségi részvétel (a Szerződés 169. cikke). Az egyedi programokat elfogadó határozatok négy területet állapítanak meg, beleértve „A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló (AAL)” programot, amely a 2006. december 19-i tanácsi határozat szerint az „Együttműködés” egyedi program keretei között valósul meg. Végül, az „Együttműködés” egyedi program ikt-ra vonatkozó munkaprogramja kifejezetten megemlíti az AAL-kezdeményezést és megállapítja a szinergiákat és az egymást kiegészítő jelleget a hetedik keretprogrammal. 1.3. Általános összefüggések A népességöregedés és az ikt szerepe Európa lakossága öregszik: a várható élettartam az 1920-as 55 évről mára 80 évre emelkedett. 2010 és 2030 között a demográfiai robbanás generációjának visszavonulásával a 65–80 évesek száma csaknem 40%-kal nő. Ez a demográfiai változás jelentős kihívás elé állítja Európa társadalmát és gazdaságát. Az ikt fontos szerepet játszhat a problémák kezelésében. Az ikt segítségével az idősebbek javíthatják életminőségüket, egészségesebbek maradhatnak és tovább élhetnek önállóan. Innovatív megoldások tűnnek fel az életkor előrehaladtával jelentkező, az emlékezettel, a látással, hallással és mozgással kapcsolatos problémák legyőzésére. Az ikt segítségével az idősebbek munkahelyükön vagy közösségükben is tovább aktívak maradhatnak. Az ikt az egészségügyi és szociális ellátás hatékonyabb biztosítását (amelyre a népességöregedés miatt egyre nagyobb igény várható) és a közegészségügy hatékonyabb biztosítását teszi lehetővé és emellett nagyobb teret nyit a közösségi gondoskodás, az öngondozás és a szolgáltatásfejlesztés számára. Összességében az idősebb lakosság nagy vásárlóerőt képvisel, és mivel a társadalom elöregedése világszerte elterjedt jelenséggé válik, a szilárdan megalapozott európai ikt-képes megoldások világszerte ígéretes exportlehetőségeket teremthetnek. Nyilvánvaló az is, hogy a piaci erők önmagukban nem garantálják, hogy a szükséges ikt-képes megoldások időben rendelkezésre álljanak és elterjedjenek. Ennek okát – a fejlesztés és piacérvényesítés magas költségei mellett – az ikt-ban rejlő lehetőségek ismeretének és a felhasználói igények hiánya, a nem elégséges tapasztalatcsere, a megtérítési és tanúsítási rendszerek szétaprózódottsága, valamint az interoperabilitás hiánya jelentik. A nemzeti kutatási és fejlesztési programok összehangolása Európában a közpénzből finanszírozott kutatás több, mint 80%-a nemzeti szinten folyik, elsősorban nemzeti vagy regionális kutatási programok keretében. A nemzeti programok összehangolt végrehajtása igen kedvezően befolyásolná a kutatás hatását és eredményét, különösen az előteremtett pénzügyi és emberi erőforrások kritikus tömegének, a nemzeti programok különböző és egymást kiegészítő szempontjainak, a meglévő európai kezdeményezések és hatáskörök összekapcsolásából fakadó gyors eredményeknek, valamint a szétaprózodottság és a párhuzamos erőfeszítések felszámolásának köszönhetően. Egyúttal megteremtené a közös gazdasági-társadalmi prioritások, pl. a népességöregedés területén az európai kutatási politika feltételeit is. A hetedik keretprogramra vonatkozó „Hatásvizsgálat és előzetes értékelés” megállapítása szerint a nemzeti kutatási politikák összehangoltságának hiánya az uniós kutatási és fejlesztési rendszer legnagyobb szerkezeti hiányossága. Korábbi tevékenységek és tapasztalatok A korábbi keretprogramok keretében számos, az idősebb, illetve fogyatékossággal élő emberek ikt-használatával és az elektronikus egészségüggyel kapcsolatos programot finanszíroztak, amely megteremtette a jövőbeni, nemzeti feltételekhez igazodó alkalmazott kutatáshoz szükséges ismereti és technológiai alapokat. Az előző, 169. cikk alapján útnak indított kezdeményezés (az afrikai klinikai kísérletekről szóló, „Európai és Fejlődő Országok Klinikai Kísérletek Területén Létrejött Partnersége” (EDCTP) elnevezésű program) legfontosabb tanulsága az, hogy az ilyen kezdeményezések egy három – tudományos, igazgatási és pénzügyi – elemből álló integrációt tesznek szükségessé a nemzeti programok között, az utóbbi pedig a részt vevő országok határozott, többéves pénzügyi elkötelezettségét kívánja meg. |

130 | 1.4. A javaslat által érintett területen meglévő rendelkezések E javaslat teljes mértékben kiegészíti a hetedik keretprogram és a versenyképességi és innovációs keretprogram egyéb, az ikt-kal és öregedéssel kapcsolatos rendelkezéseit. A hetedik keretprogram ikt-hoz kapcsolódó prioritási területén belül az „ikt és öregedés” összefüggésében végzett kutatások hosszú távúak, szabványos platformok kifejlesztésével és új termékeket és szolgáltatásokat biztosító technológiák (piacra jutás 5 év vagy annál több) létrehozásával foglalkoznak. Az AAL közös program mindezt piacorientált kutatási elemekkel egészíti ki, amelyek különösen vonzóvá teszik a kkv-k közötti európai együttműködést a jólétben töltött időskort szolgáló ikt-alapú termékek, szolgáltatások és rendszerek tekintetében (piacra jutás 2 év vagy annál több). Az AAL közös program keretében végzett piacorientált kutatások megteremtik a versenyképességi és innovációs keretprogrammal összefüggő tevékenységek alapját, amelyek a nemzeti innovációs környezetekkel szoros együttműködésben az innovációra és a meglévő megoldások piaci érvényesítésére összpontosítanak. Ez kiegészíti a kutatástól és az innovációtól a piaci értékesítésig tartó ciklust. |

140 |

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

2.1. Konzultáció az érdekelt felekkel |

211 | A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása Konzultációk folytak az érdekelt felek széles körével – beleértve a közigazgatási szereplőket, a kutatóintézeteket, egyetemeket, nagyvállalatokat, kkv-kat, szakmai szervezeteket, nemzetközi szervezeteket, érdekelt egyéneket és a tagállamokat is. A hetedik keretprogram érdekelt feleivel folytatott konzultáció során beérkezett válaszok igen magas száma jól tükrözi a kutatói és felhasználói közösség véleményét. Konkrét kérdések fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy a 169. cikket az európai kutatás integrációjának és koherenciájának erősítésére, illetve az erőfeszítések szétaprózódottságának csökkentésére kellene használni. A Tanács kérésére rendszeresen tartottak konzultációt a Tudományos és Műszaki Kutatási Bizottság (CREST) nemzeti tagjaival is, elsősorban a tudományos, igazgatási és pénzügyi integráció kérdésében. 2006 során további konzultációk folytak az információs társadalmi technológiákkal foglalkozó tanácsadó csoporttal, az i2010 kezdeményezés e-integrációs alcsoportjának magas rangú nemzeti tisztviselőivel és a nemzeti ikt igazgatók csoportjával. A korábbi szakmai műhelyek folytatásaként 2006 novemberében nyílt műhelyt tartottak több, mint 100, a tudomány és az ipar képviselőiből álló érdekelt fél részvételével, ahol az ipar álláspontjával foglalkoztak, valamint értékelték a kapcsolódó nemzeti szintű programokat és az AAL közös program támogatását célzó nemzeti stratégiákat. |

212 | A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja A hetedik keretprogrammal összefüggésben tartott nyilvános konzultáció során kiderült, hogy a 169. cikknek a nemzeti kutatási programok összehangolása céljából történő alkalmazása széles körű támogatást élvez. A Tudományos és Műszaki Kutatási Bizottsággal folytatott konzultációk és az EDCTP[3] működése során szerzett tapasztalat fényében a kezdeményezések sikerének legfontosabb előfeltételei a 169. cikk, valamint a tudományos, igazgatási és pénzügyi integráció. Az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy a 169. cikk alapján útnak indított kezdeményezéseknek meg kell felelniük ezeknek a követelményeknek. A magas rangú tagállami tisztviselőkkel folytatott konzultációk segítettek elhelyezni a közös programot a hetedik keretprogram és a versenyképességi és innovációs keretprogram összefüggésében, megerősítették az uniós pénzügyi támogatás fontosságát és ajánlásokat tettek a kezdeményezésben való részvétel elé gördülő akadályok elhárítására, különös tekintettel a kkv-kra. A kutatásban és fejlesztésben érdekelt felekkel való nyílt konzultáció megmutatta a kezdeményezés széleskörű támogatottságát és megerősítette, hogy a kiválasztott terület rendkívüli társadalmi és gazdasági jelentőséggel bír, amelyben az ikt és a közösségi támogatás kulcsfontosságú szerepet játszik. Megerősítette továbbá, hogy – a kkv-k fontos szerepvállalása mellett – az alkalmazott kutatásra és fejlesztésre kell összpontosítani. Ilyen módon a kkv-k részvételének megkönnyítése érdekében a bürokratikus eljárások lehető legnagyobb mértékű csökkentése került középpontba. |

2.2. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása |

229 | 2005-ben a főbb érdekelt feleket – beleértve a kutatókat, szállítókat, kkv-kat, felhasználói szervezeteket (úm. az idősek európai platformja (AGE) és a fogyatékkal élők európai fóruma) és a politikai döntéshozókat (úm. kutatásért felelős minisztériumok és helyi hatóságok) – képviselő 40 szakértő részvételével megrendezett két műhely során szakpolitikai javaslatokat dolgoztak ki a jólétben töltött időskort szolgáló ikt közösségi támogatására vonatkozóan. Egy ERA-NET támogatási program keretében 2005 és 2006 során átfogó elemzés készült, amely nemzeti konzultációkat foglalt magába és a részvétel szabályaira, a meglévő nemzeti programok jogalapjára, a lehetséges szervezeti felépítésre, a működési eljárásokra és egy közös program tartalmára terjedt ki. Az eredményeket az AAL közös program végrehajtására irányuló javaslatban közvetlenül alkalmazták. Piacelemzések (Walter studies, Seniorwatch, EU@inclusion) meggyőzően támasztották alá mind az idős emberek piacában rejlő lehetőségeket – feltéve, hogy az idős emberek számára felhasználóbarát ikt-at lehet kifejleszteni –, mind pedig az olyan megoldások iránti igényt, amelyek kielégítik az egyéni felhasználói szükségleteket és tekintetbe veszik az eltérő európai társadalmi mintákat is. Régiós (és régióközi) szintű – pl. a Silver Economy hálózat által végzett – piacelemzések ezt szintén megerősítették. Konkrét javaslatként fogalmazódott meg, hogy fokozottabb támogatásban kell részesíteni a meglévő technológián alapuló, az értéklánc összes szereplője részvételével történő megoldások kifejlesztését és bemutatását célzó rövid távú kutatásokat (kiegészítve a hetedik keretprogram keretében végzett hosszabb távú kutatásokat) és a jelenlegi szétaprózódottság felszámolása érdekében javítani kell az EU, a nemzeti és a régiós KTF-szereplők közötti együttműködést. A javasolt közös program középpontjában tehát az érdekelt felek és a szokásos kutatói közösségen kívüli szereplők fokozott részvételével megvalósuló piacorientált kutatás és fejlesztés áll. Egy, a közös programban szintén elfogadott további javaslat szerint biztosítani kell az etikai kérdések megfelelő figyelembevételét. |

230 | 2.3. Hatásvizsgálat Alaphelyzet: nincs közös program és nincs keretprogram Szokás szerint mérlegelni kell egy alaphelyzeti lehetőséget: ebben az esetben azt a (feltételezett) helyzetet, hogy a kutatási közösségek kizárólag a rendelkezésre álló nemzeti programokra támaszkodhatnak. Miközben számos nemzeti program támogatja a jólétben töltött időskort szolgáló ikt-ra irányuló kutatást és fejlesztést, túlnyomó többségük nem képes az európai értékláncokon átnyúló együttműködést is támogatni. Egy közös szemléletmód és jövőkép kialakításának sem adottak a feltételei. Ez a lehetőség a kutatási erőfeszítések fokozottabb szétaprózódottságához és – a szükségtelen párhuzamos kutatások és az egységes szemléletmód hiánya miatt – a kutatás és fejlesztés kevésbé hatékony közfinanszírozásához vezetne. 1. lehetőség: nincs közös program, csak a hetedik keretprogram E lehetőség szerint a kutatás kizárólag a hetedik keretprogram „ikt és öregedés” keretében folyna. Ezek a kutatások hosszabb távúak lennének, szabványos platformok kifejlesztésével és új termékeket és szolgáltatásokat biztosító technológiák (piacra jutás 5 év vagy annál több) létrehozásával foglalkoznának. Ezek a rendkívül innovatív és előretekintő kutatások azonban kritikus hiányt okoznak az európai szintű, piacorientált, a jólétben töltött időskort szolgáló ikt-ra irányuló, 2-3 éves piaci kilátásokkal rendelkező és az értéklánc összes szereplőjét nemzeti, regionális és helyi szinten mozgósító kutatásban és fejlesztésben. A keretprogram számos, az ikt és öregedés területén működő kkv számára nem biztosítja a piacorientált kutatáshoz legjobban igazodó megoldást és a részvételt jelentős képzettséghez köti. A hetedik keretprogram ERA-NET és ERA-NET PLUSZ koordinációs programjai pedig nem biztosítanak tartós multiplikátor hatást a nemzeti programok összehangolása tekintetében. Ennélfogva a hetedik keretprogram által biztosított eszközök nem tekinthetők elégségesnek. 2. lehetőség: az AAL közös program Az AAL közös programban való közösségi részvétel a jólétben töltött időskort szolgáló ikt-ra irányuló, hosszú távú kutatás-fejlesztés követelményeinek leginkább megfelelő választás, mert egységes szemléletmódot és kritikus tömeget biztosít és az értéklánc összes szereplőjét mozgósítja. Egyúttal hozzájárul a hetedik keretprogram célkitűzéseinek megvalósításához, amennyiben – a kkv-k erőteljes, a hetedik keretprogram eszközeivel nehezen megvalósítható közreműködése mellett – az alkalmazott kutatás és innováció kulcsfontosságú területére terjed ki. A 169. cikk alkalmazása a nemzeti beruházások összehangolása és az iparági/kutatási projektek társfinanszírozása révén fokozza az uniós finanszírozás multiplikátor hatását a hetedik keretprogramhoz képest. Az 50%-os mértékben közpénzekből társfinanszírozott projektekre fordított, 150 millió eurót elérő uniós beruházások a multiplikátor hatás révén várhatóan legalább 600 millió eurónyi összes beruházást mozgósítanak meg 2008 és 2013 között a részt vevő államok és a kutatási szereplők részéről, ami a hetedik keretprogramhoz képest a multiplikátor hatás megkétszereződését jelenti. |

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | 3.1. A javasolt fellépés összefoglalása Az AAL közös program megteremti egy nagyszabású, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország, Izrael, Norvégia és Svájc között létrejövő, az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló ikt-ra irányuló, európai alkalmazott kutatási és innovációs program jogalapját. A részt vevő országok megállapodtak abban, hogy összehangolják és közösen hajtják végre az AAL közös program keretében végzett tevékenységeket. Az összes hozzájárulásuk a 2008-tól 2013-ig terjedő időszakra vonatkozóan várhatóan legalább 150 millió euro. Az AAL közös program hatásának és kritikus tömegének növelése érdekében a Közösségnek legfeljebb 150 millió euro pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a programhoz, a hatékony végrehajtástól, valamint a tagállamoknak a határozatjavaslatban meghatározott feltételek szerinti pénzügyi elkötelezettségétől függően. Független szakértők félidei és végső felülvizsgálat keretében értékelik a közösségi hozzájárulásnak a kezdeményezésre gyakorolt hatását. A Közösség és a Számvevőszék minden, a közösségi pénzalapok megfelelő kezelésének biztosításához és a Közösség pénzügyi érdekeinek bármilyen csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges ellenőrzést és vizsgálatot elvégezhet. |

310 | 3.2. Jogalap Az AAL közös programról szóló javaslat jogalapja a Szerződés XVIII. címének, a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban – beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban – való közösségi részvételről szóló 169. cikke. Ez a javaslat összhangban van a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott közvetett központosított irányítással. |

320 | 3.3. A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve érvényesül, mivel a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a javaslatot illetően. A szubszidiaritás érvényesülését az alábbiak biztosítják: a javaslatnak a 169. cikkre történő alapozása, amely kifejezetten a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban való közösségi részvételről rendelkezik; ahol lehetséges, a közös program működési vonatkozásainak nemzeti szinten történő végrehajtása, valamint európai szintű, egységes szemléletmódjának biztosítása. A javaslat célkitűzéseit az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, mert: |

az időskort szolgáló ikt-alapú termékek és szolgáltatások kutatásához és fejlesztéséhez szükséges konkrét szaktudás és szakmai kiválóság nem korlátozódik egyes országokra, ezért nem lehet kizárólag nemzeti szinten összefogni; európai szintű egységes, kritikus tömeget képviselő szemléletmód nélkül a párhuzamos kutatások kockázata és költségvonzata magas; nem valószínű, hogy az időskort szolgáló interoperábilis ikt-megoldások számára valódi belső piacot lehet teremteni egy európai méretű közös program nélkül. |

321 | A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték jelentős, mert: a közösségi beavatkozás a multiplikátor hatás révén magasabb nemzeti és magánszektor által történő finanszírozást biztosít (a közös program multiplikátor hatása négyszeres, a hetedik keretprogramé kétszeres); a javasolt program fokozza az ikt és öregedés összefüggésében végzett nemzeti és ipari kutatási és fejlesztési beruházásokat, amely hozzájárul a 3%-os kutatási és fejlesztési uniós GDP-ráfordítást előíró barcelonai célkitűzéshez. |

A javaslat tehát megfelel a szubszidiaritás elvének. |

3.4. Az arányosság elve A javaslat a következők miatt megfelel az arányosság elvének. |

331 | Egy egyszerű, de rendkívüli katalizátorhatást biztosító szemléletmód révén a közösségi szerepvállalás a koordináció javítását ösztönző intézkedésekre, valamint a keretprogram és a versenyképességi és innovációs keretprogram megfelelő kiegészítő tevékenységeivel való szinergia biztosítására korlátozódik. A közös stratégiai munkaprogram és az összes működési vonatkozás kidolgozása a tagállamok feladata. |

332 | A javasolt szervezeti felépítés különösen az adminisztrációs terheket csökkenti minimálisra olyan módon, hogy a fő adminisztrációs feladatokat az erre a célra létrehozott közös jogi struktúra felügyelete alatt működő és általános felelősségi köréhez tartozó nemzeti ügynökségek végzik el. |

3.5. Az eszközök megválasztása |

341 | Az EK-Szerződés 169. cikke végrehajtásának javasolt eszköze az Európai Parlament és a Tanács együttdöntési eljárása. |

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

401 | E határozat költségvetési vonzatairól a hetedik keretprogram jogalapja (2006. december 18-i 1982/2006/EK határozat, HL L 412., 2006.12.30.) valamint a hetedik keretprogram „Együttműködés” egyedi programja (2006. december 19-i 2006/971/EK határozat, HL L 400., 2006.12.30.) rendelkezik. |

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

510 | 5.1. Egyszerűsítés |

511 | A javaslat a magánszemélyek adminisztratív eljárásait is egyszerűsíti. Különösen az új közös program keretében elnyert kutatási támogatás kedvezményezettjei esetében azzal az előnnyel jár, hogy a közösségi hozzájárulás felhasználására vonatkozó külön jelentési kötelezettség nélkül csak a már ismerős nemzeti szabályoknak kell megfelelniük. |

5.2. Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék |

531 | A javaslat két év elteltét követő félidei felülvizsgálatra vonatkozó felülvizsgálati záradékot tartalmaz. A teljes időtartam legfeljebb hat év. |

560 | 5.3. Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus érinti az EGT-t, ezért azt ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. |

2007/0116 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 169. cikkére és 172. cikkének második bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

a Szerződés 251. cikkében[6] megállapított eljárással összhangban,

mivel:

(1) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[7] (a továbbiakban: hetedik keretprogram) határozza meg a Szerződés 169. cikke alapján a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban – beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban – való közösségi részvételt;

(2) A hetedik keretprogram a következő ismérvek alapján állapította meg az ilyen, a 169. cikk alapján útnak indított kezdeményezések területét: jelentőségük a közösségi célok szempontjából; a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a keretprogram céljai szempontjából; létező alapok (létező vagy tervezett kutatási programok); európai hozzáadott érték; kritikus méret, az érintett programok nagyságát és számát, és a lefedett tevékenységek hasonlóságát illetően; a 169. cikk hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként;

(3) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 971/2006/EK tanácsi határozat[8] (a továbbiakban: „Együttműködés” egyedi program) megállapítja, hogy a „169. cikk alapján útnak indított kezdeményezés a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésére” a Szerződés 169. cikke alapján közösen végrehajtott nemzeti kutatási programban való közösségi részvételre alkalmas terület;

(4) A Bizottság 2005. június 1-jei, „i2010 – Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleményében[9] az öregedő társadalomban az emberekkel való törődéssel foglalkozó zászlóshajó-kezdeményezés útnak indítását javasolta;

(5) A Bizottság 2006. október 12-i, „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című közleményében[10] kihangsúlyozta azt a tényt, hogy a népességöregedés az Európai Unió tagállamainak egyik legjelentősebb kihívása, és hogy az új technológiák fokozottabb használata hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, az idős emberek jólétéhez és aktív társadalmi részvételéhez, és egyúttal növeli az európai gazdaság versenyképességét is a megújult lisszaboni stratégia gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló célkitűzése jegyében;

(6) Az EU idősödéssel kapcsolatos szemléletmódja – amely a megújult foglalkoztatási iránymutatások központi elemére, az aktív idősödésre épít – igyekszik minden korosztály képességeit teljes mértékben mozgósítani és átállást sürget egy, a szétaprózódottságot felváltó, a munka életciklus alapú szemléletmódján alapuló átfogó idősödéssel kapcsolatos stratégiára;

(7) Jelenleg számos, az egyes tagállamok által nemzeti szinten lebonyolított, az időskort szolgáló ikt-ra irányuló kutatási és fejlesztési program, illetve tevékenység nincsen megfelelően koordinálva európai szinten, és nem teszi lehetővé a jólétben töltött időskort szolgáló innovatív ikt-alapú termékek, szolgáltatások és rendszerek létrehozására irányuló kutatás és fejlesztés európai szintű, egységes szemléletmódjának kialakítását;

(8) Azzal a szándékkal, hogy a jólétben töltött időskort szolgáló innovatív ikt tekintetében európai szintű, egységes szemléletmódot alakítson ki, több tagállam közösen kezdeményezte egy, az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló ikt-ra irányuló, a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló kutatási és fejlesztési program (a továbbiakban: AAL közös program) elindítását, amely az igazgatási és pénzügyi erőforrások, valamint az Európa különböző országaiban fellelhető további szakértelem és erőforrások között igyekszik szinergiát teremteni;

(9) Az AAL közös program célja, hogy egy nagyszabású, tagállamok között létrejövő, az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló IKT-ra irányuló, európai alkalmazott kutatási és innovációs program jogi alapjainak megteremtésével megoldja a népességöregedés problémáját. Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország (a továbbiakban: részt vevő tagállamok), valamint, Izrael, Norvégia és Svájc megállapodtak abban, hogy összehangolják és közösen hajtják végre az AAL közös program keretében végzett tevékenységeket. Az összes hozzájárulásuk a hetedik keretprogram időtartamára várhatóan legalább 150 millió euro;

(10) Az AAL közös program hatásának növelése érdekében a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc hozzájárultak az AAL közös program közösségi részvételéhez. A Közösségnek legfeljebb 150 millió euro pénzügyi hozzájárulással kell részt kell vennie a programban. Mivel az AAL közös program összhangban van a hetedik keretprogram tudományos célkitűzéseivel és az AAL közös program kutatási területe kapcsolódik a hetedik keretprogram „Együttműködés” egyedi programjának információs és kommunikációs technológiák (ikt) témaköréhez, a közösségi pénzügyi hozzájárulás az e témakörre elkülönített költségvetési előirányzatából fizetendő ki;

(11) A közösségi pénzügyi hozzájárulást megadását egy olyan finanszírozási terv kidolgozásához kell kötni, amely az illetékes nemzeti hatóságoknak a nemzeti szinten folytatott kutatási és fejlesztési programok és tevékenységek közös végrehajtására és az AAL közös program közös végrehajtásának finanszírozására vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalásain alapul;

(12) A nemzeti kutatási programok közös végrehajtása egy célzott végrehajtó struktúra létrehozását vagy meglétét teszi szükségessé, az „Együttműködés” egyedi programban meghatározottak szerint;

(13) A részt vevő tagállamok megállapodtak egy ilyen, az AAL közös program végrehajtását szolgáló célzott végrehajtó struktúra létrehozásában;

(14) A közösségi pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettje a célzott végrehajtó struktúra, amely biztosítja az AAL közös program hatékony végrehajtását;

(15) Az AAL közös program hatékony végrehajtása érdekében a célzott végrehajtó struktúra pénzügyi támogatásban részesíti az AAL közös programban részt vevő, pályázati eljárásban kiválasztott harmadik feleket;

(16) A közösségi hozzájárulás a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc erőforrásbeli kötelezettségvállalásaitól és a pénzügyi hozzájárulásaik tényleges megfizetésétől függ;

(17) A Közösségnek – egy, a közösségi hozzájárulás részletes szabályait tartalmazó, a Közösség és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő megállapodásban meghatározott feltételek szerint – joga van csökkenteni a pénzügyi hozzájárulását, amennyiben az AAL közös programot nem megfelelően, részben vagy késéssel hajtják végre, vagy ha a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc nem, részben vagy késéssel nyújtanak pénzügyi hozzájárulást az AAL közös programhoz;

(18) Az AAL közös programhoz minden tagállam csatlakozhat;

(19) A hetedik keretprogrammal összhangban az AAL közös program végrehajtása során a Közösségnek az e határozatban meghatározott szabályok és feltételek alapján jogában áll megállapítania a programhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásának feltételeit a hetedik keretprogramhoz társuló bármely ország, illetve – ha az AAL közös program végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen – bármely más ország részvétele tekintetében;

(20) Megfelelő intézkedéseket kell hozni a rendellenességek és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzalapok visszaszerzésére összhangban az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[11], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[12] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlament és tanácsi rendelettel[13];

(21) Összhangban az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel[14] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel[15] (a továbbiakban: végrehajtási szabályok), a közösségi hozzájárulást a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 56. cikke, valamint a végrehajtási szabályok 35. és 41. cikke rendelkezéseinek megfelelően közvetett központosított irányítás keretei között kell kezelni;

(22) Lényeges, hogy az AAL közös program keretében végzett kutatási tevékenységek megfeleljenek az alapvető etikai elveknek, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében és az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt elveket, továbbá kövessék a nemi egyenjogúsítás és a nemek közötti egyenlőség elveit;

(23) A Bizottság az AAL közös programot a végrehajtás minősége és hatékonysága, és a meghatározott célkitűzések megvalósítása irányában elért előrehaladás szempontjából értékelő időközi, valamint végső értékelést készít,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

1. Az 1982/2006/EK határozat által létrehozott, az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007–2013) (a továbbiakban: hetedik keretprogram) végrehajtása keretében a Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújt a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló kutatási és fejlesztési programhoz (a továbbiakban: AAL közös program), amelyet [Belgium, Dánia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Ausztria és Finnország] (a továbbiakban: résztvevő tagállamok), Izrael, Norvégia és Svájc közösen hajtanak végre.

2. A Közösség a hetedik keretprogram időtartamára legfeljebb 150 millió euro pénzügyi hozzájárulást nyújt az AAL közös program végrehajtásához, az I. mellékeltben meghatározott feltételek szerint.

3. A közösségi pénzügyi hozzájárulás a hetedik keretprogram „Együttműködés” egyedi programjának információs és kommunikációs technológiák (ikt) témakörére elkülönített költségvetési előirányzatából fizetendő ki.

2. cikk

A Közösség pénzügyi hozzájárulása az alábbiaktól függ:

1. a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc meggyőzően demonstrálják, hogy az AAL közös programot az e határozat I. mellékletében meghatározott módon hatékonyan létrehozták;

2. a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc, vagy a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc által kinevezett szervezetek hivatalosan létrehoznak egy jogi személyiséggel rendelkező struktúrát (a továbbiakban, e határozat alkalmazásában: célzott végrehajtó struktúra), amely az AAL közös program végrehajtásáért, valamint a közösségi pénzügyi hozzájárulás kezeléséért, szétosztásáért és ellenőrzéséért felel a költségevetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint;

3. az AAL közös program számára megfelelő és hatékony igazgatási modellt fogadnak el, az e határozat II. mellékletében meghatározott iránymutatásokkal összhangban;

4. a célzott végrehajtó struktúra hatékonyan kivitelezi az AAL közös program keretében végzett tevékenységeket, amely magában foglalja a támogatások odaítéléséhez szükséges pályázati felhívások közzétételét;

5. a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc kötelezettséget vállalnak arra, hogy hozzájárulnak az AAL közös program finanszírozásához, továbbá arra, hogy a pénzügyi hozzájárulást ténylegesen megfizetik, különös tekintettel a program keretében rendezett pályázati eljárások során kiválasztott projektek résztvevőinek finanszírozására;

6. az AAL közös program megfelel a Közösség állami támogatásra vonatkozó szabályainak és különösen a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerében[16] foglalt szabályoknak;

7. az etikai elvek betartása mellett magas tudományos színvonal valósul meg a hetedik keretprogram általános elveinek megfelelően; valamint

8. az AAL közös program keretében végzett tevékenységek kapcsán felmerülő szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan rendelkezéseket dolgoznak ki, és a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc által nemzeti szinten útnak indított kutatási és fejlesztési programokat és tevékenységeket olyan módon hajtják végre és koordinálják, amely az ilyen tudás létrehozását szolgálja és a létrehozott tudás széleskörű használatát és terjesztését támogatja.

3. cikk

Az AAL közös program végrehajtása során a célzott végrehajtó struktúra által harmadik fél részére nyújtott pénzügyi támogatásra – és különösen a program keretében rendezett pályázati eljárások során kiválasztott projektek résztvevőinek nyújtott finanszírozásra – az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve vonatkozik. A harmadik fél részére nyújtott pénzügyi támogatást tudományos kiválóság, valamint az e határozat I. mellékletében meghatározott elvek és eljárások alapján kell odaítélni.

4. cikk

A közösségi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó intézkedéseket, a pénzügyi felelősségvállalásra és a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályokat, valamint a célzott végrehajtó struktúra által harmadik fél részére nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a Közösség nevében eljáró Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő általános megállapodás és az éves finanszírozási megállapodások határozzák meg.

5. cikk

Ha az AAL közös programot nem megfelelően, részben vagy késéssel hajtják végre, vagy ha a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc nem, részben vagy késéssel nyújtanak pénzügyi hozzájárulást az AAL közös programhoz, a Közösség csökkentheti a pénzügyi hozzájárulását az AAL közös program tényleges végrehajtása és a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc által az AAL közös program végrehajtásához nyújtott közfinanszírozás mértéke szerint, a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

6. cikk

Az AAL közös program végrehajtása során a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc minden jogalkotási, szabályozási, adminisztratív vagy egyéb intézkedést megtesznek a Közösség pénzügyi érdekei védelmében. A részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc megfelelő biztosítékokat nyújtanak a Közösséget megillető összegeknek a célzott végrehajtó struktúrától történő teljes körű beszedése tekintetében.

7. cikk

Tisztségviselői vagy megbízottai révén a Közösség és a Számvevőszék minden, a közösségi pénzalapok megfelelő kezelésének biztosításához és a Közösség pénzügyi érdekeinek bármilyen csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges ellenőrzést és vizsgálatot elvégezhet. Ennek érdekében a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc és/vagy a célzott végrehajtó struktúra minden vonatkozó dokumentumot a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsát.

8. cikk

A Bizottság minden vonatkozó információt közöl az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a Számvevőszékkel. A részt vevő tagállamokat, Izraelt, Norvégiát és Svájcot felkérik, hogy továbbítsanak a közös végrehajtó struktúrán keresztül a Bizottság részére minden további, a közös végrehajtó struktúra pénzügyi kezelésére vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék által igényelt információt.

9. cikk

Az AAL közös programhoz az e határozatban megállapított szabályok szerint bármely tagállam csatlakozhat.

10. cikk

Az AAL közös programhoz az e határozatban megállapított szabályok szerint bármely harmadik ország csatlakozhat, feltéve hogy az ilyen részvételt megfelelő nemzetközi megállapodás szabályozza és a csatlakozáshoz mind a Bizottság, mind a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc egyaránt hozzájárulnak.

11. cikk

A Közösség az e határozatban megállapított szabályok, illetve bármely végrehajtási szabály vagy megállapodás alapján megállapíthatja az AAL közös programhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásának feltételeit a hetedik keretprogramhoz társuló bármely ország, illetve – ha az AAL közös program végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen – bármely más ország részvétele tekintetében.

12. cikk

4. A Szerződés 173. cikke szerint a hetedik keretprogramról az Európai Parlament és a Tanács részére beterjesztett éves jelentésnek tartalmaznia kell az AAL közös programban keretében végzett tevékenységekről szóló összefoglalót.

5. Az AAL közös programról annak kezdetétől számított két évet követően, de 2010-nél nem később közbenső értékelés készül. Ez az értékelés az AAL közös program végrehajtásának minőségére és hatékonyságára terjed ki – beleértve az AAL közös program tudományos, igazgatási és pénzügyi integrációs vonatkozásait – és megvizsgálja a meghatározott célkitűzések megvalósítása irányában elért előrehaladást, beleértve az integráció fokozásának legmegfelelőbb módjaira tett javaslatokat. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az értékelés következtetéseiről, saját észrevételeivel és – adott esetben – az e határozat kiigazítására vonatkozó javaslataival együtt.

6. A Bizottság 2013 végén végső értékelést készít az AAL közös programról. A végső értékelés eredményeit az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz kell beterjeszteni.

13. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban való kihirdetését követő [...] napon lép hatályba.

14. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Az AAL közös program célkitűzéseinek, tevékenységeinek és végrehajtásának leírása

I. Konkrét célkitűzések

Az AAL közös program konkrét célkitűzései a következők:

- Olyan, az otthon, a közösségben és a munkahelyen jólétben töltött időskort szolgáló innovatív ikt-alapú termékek, szolgáltatások és rendszerek létrehozásának ösztönzése , amelyek segítségével javítható az idős emberek életminősége, önállósága, a közösségi életben való részvétele, készségei és , munkahelyen történő alkalmazhatósága. Ez pl. az ikt innovatív felhasználása, új ügyfélkapcsolati módszerekkel vagy a független életmódot támogató szolgáltatások terén létrejövő új értékláncok révén valósulhat meg.

- A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz szükséges kritikus tömeg uniós szintű létrehozása az információs társadalomban jólétben töltött időskort szolgáló technológiák és szolgáltatások terén, beleértve a kis- és középvállalkozások (kkv) részvételét ösztönző környezet megteremtését is.

- A kutatási eredmények ipari hasznosítási feltételeinek javítása a különböző szociális igényeket kielégítő és a nemzeti- illetve regionális szintű szabályozási szempontoknak megfelelő közös megközelítések és megoldások honosítását és elfogadását szolgáló egységes európai keretrendszer kialakítása révén.

Mivel az alkalmazott kutatásra összpontosít, az AAL közös program kiegészíti a hetedik keretprogram alapján tervezett, kapcsolódó hosszabb távú kutatási tevékenységeket, valamint a meglévő megoldások nagyobb szabású felhasználására összpontosító, a 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban[17] létrehozott versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) keretében végzett demonstrációs tevékenységeket.

A nemzetközi iránymutatásoknak megfelelően figyelembe kell venni az esetlegesen felmerülő etikai és adatvédelmi szempontokat is.

II. Tevékenységek

Az AAL közös program az alábbi két tevékenységet tartalmazza:

Kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek , amelyeket megosztott költségű, több államot érintő projektek keretében hajtanak végre legalább három részt vevő tagállam vagy más részt vevő ország közreműködésével, és amelyek kutatási, technológiai fejlesztési, demonstrációs és terjesztési tevékenységeket tartalmaznak. E tevékenységeknek piacorientált kutatásra kell irányulniuk, rövid- illetve hosszú távúaknak kell lenniük és bizonyítaniuk kell, hogy a projekteredmények reális időkereten belül hasznosíthatók.

Közvetítési, programhoz kapcsolódó promóciós és kapcsolatteremtési tevékenységek, amelyeket célzott eseményeken keresztül vagy meglévő eseményekhez kapcsolódva kell végrehajtani.Ilyen tevékenység a műhelyek szervezése és a kapcsolatteremtés az értéklánc többi érdekelt felével.

Az AAL közös program kutatási prioritásairól és végrehajtásáról az európai érdekelt felek (úm. minisztériumi és közhatósági döntéshozók, magánszolgáltatók és -biztosítók, valamint az iparágak, a kkv-k és a felhasználók képviselői) kötelesek konzultációt tartani.

III. A program végrehajtása

Az AAL közös programot a pályázati felhívások témaköreit megállapító és a közösségi pénzügyi hozzájárulás alapjául szolgáló éves munkaprogramok alapján kell végrehajtani, amelyeket a Bizottság hagy jóvá.

Az AAL közös program rendszeres pályázati felhívásokat tesz közzé a jóváhagyott munkaterv szerint. A pályázatokat a pályázók központilag a célzott végrehajtó struktúrának nyújtják be (egypontos adatbeviteli rendszer).

A projektekre tett pályázati ajánlatokat központi szinten értékelik és választják ki olyan, a munkatervben meghatározott, átlátható és közös támogathatósági és értékelési feltételek alapján, amelyek – egyes, a program végrehajtása során konkrétan meghatározott, korlátozott számú eset kivéve – az összes részt vevő tagállam, Izrael, Norvégia és Svájc számára kötelezőek.

A célzott végrehajtó struktúra feladata, hogy a projekteket felügyelje és a teljes projektciklus lebonyolítására közös működési eljárásokat léptessen életbe.

Mivel az AAL közös program keretében útnak indított projektekben részt vevő nemzeti projektpartnerekkel kapcsolatos adminisztratív ügyintézést a nemzeti programirányító ügynökségek bonyolítják, a nemzeti finanszírozási elveket is alkalmazni kell. A sikeresen pályázó nemzeti résztvevőket ezért minden ország maga finanszírozza a nemzeti ügynökségein keresztül, amelyek a célzott végrehajtó struktúra által biztosított pénzösszegeket is felhasználják egy, az adott nemzeti ügynökség és a nemzeti résztvevő között minden egyes projektre külön létrejövő megállapodás szerint.

Az AAL közös program a részt vevő nemzeti programok tudományos integrációját az összes nemzeti programra vonatkozó közös munkaprogramok és pályázati témakörök kidolgozásával biztosítja.

A nemzeti programok igazgatási integrációját a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc által létrehozott jogi személy biztosítja. Az AAL közös program igazgatási integrációja az alábbiakat tartalmazza:

- a pályázati felhívások központi szervezése;

- a pályázatok tudományos kiválóság szerinti kiválasztására és értékelésére vonatkozó közös szabályok és követelmények alapján történő európai szintű, központi, független és átlátható szakértői értékelések;

- egyetlen benyújtási cím (várhatóan elektronikus formában kell benyújtani a pályázatokat).

Az AAL közös program a pénzügyi integrációt az alábbiak révén erősíti:

- általános nemzeti finanszírozási kötelezettségvállalásokat biztosít a kezdeményezés időtartamára, az egyes javasolt munkaprogramokra vonatkozóan pedig éves kötelezettségvállalásokat;

- biztosítja, hogy az értékelések alapján jóváhagyott javaslatok végső rangsorolása a partnerállamok számára kötelező legyen, kivéve megfelelően megalapozott esetekben, úm. jogi- vagy pénzügyi életképességi problémák;

- a kivételek kezelése érdekében a nemzeti költségvetési előirányzat tekintetében – amennyire lehetséges – támogatja a rugalmasságot, pl. a nemzeti hozzájárulások vagy a keresztfinanszírozás növelése révén.

A részt vevő tagállamok mindent erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy erősítsék az integrációt, és hogy felszámolják a nemzetközi együttműködést akadályozó, meglévő nemzeti jogi korlátokat.

IV. Finanszírozási elvek

A közösségi hozzájárulás a nemzeti programokból származó összes közfinanszírozás meghatározott százaléka, de semmilyen esetben sem haladhatja meg az AAL közös program keretében rendezett pályázati eljárások során kiválasztott projektekhez nyújtott közfinanszírozás 50%-át. E meghatározott százalék értékét egy, a célzott végrehajtó struktúra és a Bizottság között létrejövő megállapodás határozza meg a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc többéves elkötelezettsége, valamint a közösségi hozzájárulás alapján.

A projektekhez a résztvevők társfinanszírozást kötelesek biztosítani.

V. Az AAL közös program végrehajtásától elvárt teljesítések

A célzott végrehajtó struktúra éves jelentést készít, amely részletesen áttekinti az AAL közös program végrehajtását (pályázott és finanszírozásra kiválasztott projektek, a közösségi finanszírozás felhasználása, a nemzeti pénzalapok elosztása, a résztvevők fajtái, országos statisztikák, közvetítői és terjesztési tevékenység stb.) és a további integráció irányában elért előrehaladást.

Az AAL közös program végrehajtásától elvárt teljesítéseket részletesebben tartalmazza a Közösség nevében eljáró Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő megállapodás.

II. MELLÉKLET

Az AAL közös program irányítására vonatkozó iránymutatások

Az AAL közös program szervezeti felépítése a következő:

Az AAL szövetség – a belga törvények szerint alapított nemzetközi nonprofit szövetség – testesíti meg a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc által létrehozott célzott végrehajtó struktúrát.

Az AAL szövetség felel az AAL közös program keretében végzett összes tevékenységért. Az AAL szövetség feladata a szerződések és a költségvetés kezelése, az éves munkaprogramok kidolgozása, a pályázati felhívások közzététele, és a projektek értékelése és rangsorolása. Ezenkívül felügyeli a projektellenőrzéseket és átutalja a közösségi hozzájárulásból nyújtott pénzösszegeket a kinevezett nemzeti programügynökségek részére. Terjesztési tevékenységeket is szervez.

Az AAL szövetséget a közgyűlés irányítja. A közgyűlés – az AAL közös program döntéshozó szerve – kinevezi az igazgatótanács tagjait és felügyeli az AAL közös program végrehajtását, beleértve az éves munkaprogramok, a nemzeti projektfinanszírozás és az új tagság iránti kérelmek jóváhagyását. Minden országot egy szavazati jog illet meg. A döntéseket egyszerű többséggel fogadják el, az utódlással, tagfelvétellel vagy -kizárással, vagy a szövetség megszűnésével kapcsolatos döntéseket kivéve: ilyen esetekre vonatkozóan a szövetség alapszabálya különleges szavazási követelményeket határozhat meg. A Bizottság megfigyelői státuszban vesz részt a közgyűlés munkájában.

Az AAL igazgatótanácsát – amely egy igazgatóból és két igazgatóhelyettesből (vagy egy igazgatóhelyettesből és egy gazdasági igazgatóból) áll – a közgyűlés választja meg konkrét igazgatási feladok végrehajtására, úm. költségvetési tervezés, személyzetfelvétel és szerződések kötése. Jogilag képviseli a szövetséget és a közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

A nemzeti programügynökségeket a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc felhatalmazzák arra, hogy a projektigazgatással és a nemzeti projektpartnerekkel kapcsolatos adminisztratív és jogi vonatkozású feladatokat ellássák, valamint támogatást nyújtsanak a projekt javaslatok értékelése és kiválasztása tekintetében. Az AAL szövetség felügyelete alatt dolgoznak.

Egy, az iparág és az egyéb érdekelt felek képviselőiből álló tanácsadó testület javaslatokat tesz az AAL közös program keretében rendezett pályázatok prioritásaira és témaköreire vonatkozóan.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák (ikt) használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvétel.

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

Kutatás és technológiai fejlesztés: Hetedik keretprogram.

Az EK-Szerződés 169. cikke.

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)), beleértve a következő megnevezéseket:

09 04 01. jogcímcsoport – Az információs és kommunikációs technológiák terén folytatott kutatási együttműködés támogatása (IKT – Együttműködés)

09 01 05. jogcímcsoport – Az „Információs társadalom és média” szakpolitikai terület kutatási tevékenységeire vonatkozó támogatási kiadások

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

Az AAL közös programhoz nyújtott közösségi hozzájárulást – egy 2013. december 31-ig tartó kezdeti időtartamra – a Parlament és a Tanács együttdöntési eljárás keretében fogadja el, várhatóan 2007 decemberében. Az EU költségvetésére tett pénzügyi kihatása 2013 után megszűnik.

3.3. Költségvetési jellemzők:

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2007-es év | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 és később | Összesen |

Működési kiadások[18] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok (KVE) | 8.1. | a | 0 | 25 | 25 | 25 | 25 | 50 | 150 |

Kifizetési előirányzatok (KE) | b | 0 | 10 | 25 | 25 | 25 | 65 | 150 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[19] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás | 8.2.4. | c | 0 | 0,320 | 0,345 | 0,345 | 0,345 | 0,715 | 2,070 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 0 | 25,320 | 25,345 | 25,345 | 25,345 | 50,715 | 152,070 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 0 | 10,320 | 25,345 | 25,345 | 25,345 | 65,715 | 152,070 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[20] |

Személyi és kapcsolódó kiadások | 8.2.5. | d |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások | 8.2.6. | e |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 0 | 25,320 | 25,345 | 25,345 | 25,345 | 50,715 | 152,070 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 0 | 10,320 | 25,345 | 25,345 | 25,345 | 50,715 | 152,070 |

A társfinanszírozás részletei

A Közösség legfeljebb évi 25 millió euro összegű meghatározott hozzájárulást nyújt a partnerállamok legalább évi 25 millió euro összegű beruházásaihoz. A partnerállamok a nemzeti költségvetéseikből legalább 150 millió euróval járulnak hozzá az AAL közös programhoz a 2008-tól 2013-ig tartó időszakban.

Az AAL közös program működési költségei a költségvetés teljes összegének legfeljebb 6%-át teszik ki.

A közösségi hozzájárulás a nemzeti programokból származó összes közfinanszírozás meghatározott százaléka, de semmilyen esetben sem haladja meg az AAL közös programhoz nyújtott közfinanszírozás 50%-át. E meghatározott százalék értékét egy, a célzott végrehajtó struktúra és a Bizottság között létrejövő megállapodás határozza meg a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc többéves elkötelezettsége, valamint a közösségi hozzájárulás alapján.

Millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | 2007-es év | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 és később | Összesen |

Partnerállamok………... | f | 0 | min. 25 | min. 25 | min. 25 | min. 25 | min. 50 | min. 150 |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f | 0 | min. 50,320 | min. 50,345 | min. 50,345 | min. 50,345 | min. 100,715 | min. 302,070 |

Ezenkívül a program keretében rendezett pályázati eljárásokban kiválasztott kutatási és fejlesztési projektekben részt vevő szervezetek társfinanszírozást nyújtanak ezekhez a projektekhez. Ezek a hozzájárulások várhatóan legalább 300 millió euróra tehetők a program időtartama alatt.

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[21] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatás a következő:

Millió EUR (egy tizedesjegyig)

Az intézkedés előtt [n–1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 1 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 5 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló program (a továbbiakban: AAL közös program) létrehozásához és működtetéséhez nyújtott közösségi hozzájárulás a program működéséhez és a nemzeti résztvevők nyílt pályázat útján kiválasztott kutatási és fejlesztési projektjeinek költségeihez járul hozzá.

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

Az AAL közös kutatási és fejlesztési innovációs program a közösségi, nemzeti és magánszférabeli erőforrásokat hozza össze olyan innovatív ikt-megoldások megvalósítása érdekében, amelyek az európai polgároknak lehetővé teszi, hogy önállóan és jólétben töltsék el öregkorukat, miközben hozzájárul az idős emberekről való gondoskodás általános fenntarthatóságához és egyúttal új gazdasági lehetőségeket teremt az európai ipar számára.

A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték jelentős, mert:

- A közösségi részvétel új jogi keretrendszer létrehozását teszi lehetővé, amely révén egy közös stratégia égisze alatt a nemzetközi kutatási és fejlesztési együttműködés és innovációs projektek ösztönzésére összekapcsolja a közösségi és nemzeti finanszírozást, különös hangsúlyt fektetve a kkv-k bevonására. Ezt nem lehetne a meglévő struktúrák segítségével megvalósítani.

- Az új közös program olyan, az otthon, a közösségben és a munkahelyen jólétben töltött időskort szolgáló innovatív ikt-alapú termékek és szolgáltatások létrehozásával segít megoldani a népességöregedés problémáját, amelyek segítségével javítható az idős emberek életminősége, önállósága, a közösségi életben való részvétele, készségei és munkahelyen történő alkalmazhatósága, és csökkenthetők a gondoskodás költségei. Ez nagyobb kritikus tömeget érintve egységes és a szétaprózódottságot megszüntető módon valósul meg, ami költséghatékony és interoperábilis megoldásokat eredményez.

- A kritikus tömegnek és az interoperábilis megoldásokra vonatkozó átfogó európai szemléletmódnak köszönhetően az ipar – és különösen a kkv-k – hatékonyabb támogatásban részesülnek. Ezenkívül az AAL közös program megoldásait nemzeti/regionális társadalmi igényeknek és szabályozásnak megfelelően is lehet majd alkalmazni. Ez a kereskedelmi felhasználás és a piaci fejlesztés fontos előfeltétele, és nagy jelentősége van a kkv-k bevonása szempontjából.

- Végül, a javasolt program fokozza az ikt és öregedés összefüggésében végzett nemzeti és ipari kutatási és fejlesztési beruházásokat, amely hozzájárul a 3%-os kutatási és fejlesztési uniós GDP-ráfordítást előíró barcelonai célkitűzéshez.

- Az AAL közös program eredményeinek felhasználásából az európai gazdaság és társadalom számára jelentkező makrogazdasági értékekkel e pénzügyi kimutatás nem foglalkozik.

5.3. A javaslat célkitűzései, várható eredményei, illetve kapcsolódó mutatói a tevékenységalapú gazdálkodási keret összefüggésében

E jogalkotási javaslat legfőbb működési célkitűzését – nevezetesen a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételt – a hetedik keretprogram ktf-re vonatkozó része és az „Együttműködés” egyedi programja már tartalmazza.

E működési célkitűzéshez kapcsolódó szakpolitikai célkitűzések:

- A népességöregedés problémájának megoldása a jólétben töltött időskort szolgáló ikt-alapú megoldásokra irányuló kutatási, fejlesztési és innovációs beruházások ösztönzése révén.

Technológiai és gazdasági célkitűzések:

- Olyan, az otthon, a közösségben és a munkahelyen jólétben töltött időskort szolgáló innovatív ikt-alapú termékek, szolgáltatások és rendszerek létrehozásának ösztönzése, amelyek segítségével javítható az idős emberek életminősége, önállósága, a közösségi életben való részvétele, készségei és , munkahelyen történő alkalmazhatósága. Ez pl. az ikt innovatív felhasználása, új ügyfélkapcsolati módszerekkel vagy a független életmódot támogató szolgáltatások terén létrejövő új értékláncok révén valósulhat meg

A bizottsági ráfordítások a 4.1. szakaszban felsorolt erőforrások.

A teljesítmények a) az AAL közös program létrehozása és b) kutatási és fejlesztési és innovációs projektek kiválasztása és útnak indítása a közös program keretében rendezett pályázatok nyomán.

A várható eredmények a kapcsolódó mutatók segítségével mérhetők (2008):

- A beruházásokra és a nemzeti erőfeszítésekre gyakorolt multiplikátor hatás ; a közös stratégiákat és a végrehajtást ösztönzi.

- Mutatók: i) a részt vevő országok száma; ii) a 4.1.1 szakasz rendelkezése szerinti elkötelezettségek és befizetések; iii) előirányzott nemzeti finanszírozás, amelyet az AAL közös program projektjeire költöttek; iv) az iparág és más érdekelt felek részvétele és projekt-társfinanszírozása révén megvalósuló beruházások.

- A jólétben töltött időskort szolgáló ikt összefüggésében végzett kutatás, fejlesztés és innováció koherenciájának javítása Európában; az erőfeszítések jelenlegi szétaprózodottságának megszüntetése közös stratégiák és kritikus tömegeket mozgósító pályázati felhívások közös szervezése révén.

- Mutatók: Ezek az eredmények akkor valósulnak meg, ha az AAL közös program – jelentős számú részt vevő ország közreműködésével – teljesen működőképessé válik.

- A program hatékonysága; nemzeti költségvetési előirányzatok biztosítása, központi javaslat megléte, értékelési és kiválasztási program és felhasználóbarát, együttműködésen alapuló európai alkalmazott és piacorientált kutatási és fejlesztési program, a már ismerős nemzeti szabályok szerint. Ez újabb és hatékonyabb támogatást biztosít a részt vevők – különösen a kkv-k – számára, ami nagyobb mértékű ipari beruházásokat és a kutatási eredmények felhasználásának gyorsabb piacra jutását eredményezi.

- Mutatók: v) a javaslat benyújtása és a projekt útnak indítása között eltelt idő; vi) a részt vevő kkv-k száma; vii) az AAL közös program működésének általános költségei.

- Jelentős gazdasági és társadalmi előnyök, és a főbb szakpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulás; ezt a tervezett félidei és végső értékelésben adnak számot; a felsorolt többi mutató révén mérik.

5.4 Végrehajtási módszer (indikatív)

X Központosított irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

X közvetetten hatáskör-átruházással a következők számára:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott szervek a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerint

X tagállami vagy nemzetközi közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzés:

A közösségi pénzügyi hozzájárulást a részt vevő partnerállamok által az AAL közös program számára létrehozott célzott végrehajtó struktúrának fizetik ki, amely közösségi hozzájárulást a költségvetési rendelet 54. és 56. cikkével összhangban kezeli. A közösségi hozzájárulás egy munkaprogram és a kapcsolódó nemzeti költségvetési előirányzatok elfogadásától függ.

Az AAL közös program szervezeti felépítése a következő:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Létrehozását követően az AAL közös programot a célzott végrehajtó struktúra által készített éves jelentések révén felügyelik. Ezek – az 5.3 szakaszban felsorolt mutatók segítségével – részletes áttekintést nyújtanak az AAL közös program végrehajtásáról.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A javasolt kezdeményezéssel a hetedik keretprogram előzetes értékelésében már foglalkoztak.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A javasolt igazgatási modellt az első, az EK-szerződés 169. cikke alapján útnak indított kezdeményezés – az afrikai klinikai kísérletekről szóló EDCTP program – működése során szerzett tapasztalatokra alapozták.

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

Az AAL közös program kezdetétől számított két évet követően független szakértők félidei értékelést készítenek, amelyben az alábbiakat értékelik: 1) a program végrehajtása további tudományos, igazgatási és pénzügyi integráció tekintetében; 2) a program célkitűzései által képviselt hozzáadott érték és megvalósítás hatékonysága. A program végét követően külső szakértők utólagos értékelést készítenek.

7. CSALÁSELLENES INTÉZKEDÉSEK

Az AAL közös programról szóló határozat 6. cikke úgy rendelkezik, hogy Az AAL közös program végrehajtása során a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc minden jogalkotási, szabályozási, adminisztratív vagy egyéb intézkedést megtesznek a Közösség pénzügyi érdekei védelmében. A részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc megfelelő biztosítékokat nyújtanak a Közösséget megillető összegeknek a célzott végrehajtó struktúrától történő teljes körű beszedése tekintetében.

Az AAL közös programról szóló határozat 7. cikke úgy rendelkezik, hogy Tisztségviselői vagy megbízottai révén a Közösség és a Számvevőszék minden, a közösségi pénzalapok megfelelő kezelésének biztosításához és a Közösség pénzügyi érdekeinek bármilyen csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges ellenőrzést és vizsgálatot elvégezhet. Ennek érdekében a részt vevő tagállamok, Izrael, Norvégia és Svájc és/vagy a célzott végrehajtó struktúra minden vonatkozó dokumentumot a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsát.

További csalásellenes intézkedések végrehajtásáról a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra között létrejövő részletes megállapodás rendelkezik.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[24] (XX 01 01.) |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[25] |

A XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[26] | A*/adminisztrátor | 0,50 | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 1,5 |

B*, C*/asszisztens | 0,50 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

ÖSSZESEN | 1,0 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A fellépés keretében felmerülő feladatok a következők:

- Bizottsági megfigyelőként részvétel az AAL szövetség közgyűlésében, évente 4 kétnapos ülés (igazgatói szint)

- Részvétel a műhelyekben és terjesztési eseményekben évente 3 alkalommal (csoportvezetői szint)

- Támogatási szerződések megbeszélése és előkészítése a célzott végrehajtó struktúrával (projektvezetői szint + B/C asszisztensi szint)

- A végrehajtás felügyelete + segítségnyújtás a félidei és végső értékeléshez (projektvezetői szint)

- Az AAL közös program végrehajtásának pénzügyi és jogi ellenőrzése (pénzügyi tisztviselői szint)

8.2.3. A – jogszabályban meghatározott – állomány eredete

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának keretében igénylendő álláshelyek

X Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások ( XX 0104/ 05. – Igazgatási kiadások )

Millió EUR (három tizedesjegyig)

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

- belső |

- külső | 0 | 0 | 0,025 | 0,025 | 0,025 | 0,075 | 0,150 |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 0 | 0,320 | 0,345 | 0,345 | 0,345 | 0,715 | 2,070 |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek (nem alkalmazható)

Millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | n. év | n+1 év | n+2. év | n+3 év | n+4. év | n+5. év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A 8.2.1. szakaszban feltüntetett személyi állomány alkalmazásának átlagos költsége 117 000 EUR/teljes munkaidős egyenérték.

Kiküldetések: Kiküldetésenként 1 250 euróval számoltunk, továbbá a következőkkel: évente 2 kiküldetés 2 tisztviselő számára a közgyűlésen való részvétel céljából, évente 3 kiküldetés 1 tisztviselő számára az igazgatótanács ülésein való részvétel céljából, és évente 3 kiküldetés egy tisztviselő részére műhelylátogatás és pályázati eseményeken való részvétel céljából. Évente további 12, pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos kiküldetéssel kell számolni.

Külső támogatás: Az éves felülvizsgálatokhoz és a közbenső/végső értékelésekhez nyújtott külső támogatás költségbecslésének alapja hat éven át évente egy felülvizsgálat/közbenső értékelés (3 külső szakértő bevonásával 3 napra napi 485 euro + szakértőnként 1 250 euro utazási költség) + egy végső értékelés 2013-ban.

Számítás – A XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások (nem alkalmazható) Millió EUR (három tizedesjegyig) |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[28] |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadásával) |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen |

Számítás - A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

[1] Az ikt integrált társadalomért témában Rigában megrendezett miniszteri konferencia és a rigai miniszteri nyilatkozat, 2006. június.

[2] COM(2006) 571 végleges

[3] Európai és Fejlődő Országok Klinikai Kísérletek Területén Létrejött Partnersége

[4] HL C […]., [ …]., […]. o.

[5] HL C […]., [ …]., […]. o.

[6] HL C […]., [ …]., […]. o.

[7] HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

[8] HL L 400., 2006.12.30., 86. o.

[9] COM(2005)

[10] COM(2006)

[11] HL L 312., 1995.23.12., 1. o.

[12] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[13] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[14] HL L 248., 2002.09.16., 1. o. A legutóbb az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

[15] HL L 357., 2002.12.30., 1. o. A legutóbb a(z) […]/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L […]., […]., […]. o.) módosított rendelet.

[16] HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

[17] HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

[18] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01 alcíme alá.

[19] A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[20] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[21] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[22] Szükség esetén, ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető

[23] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[24] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[25] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[26] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[27] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok) vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[28] Adja meg a bizottság típusát és a csoportot, amelyikhez tartozik.

52007PC0329