Javaslat a Tanács határozata az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról /* COM/2007/0119 végleges - CNS 2007/0043 */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 16.3.2007 COM(2007) 119 végleges 2007/0043 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról (előterjesztő: a Bizottság) INDOKOLÁS Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 54. cikke rendelkezik az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) létrehozásáról, és feladataként és legfontosabb kötelezettségeként azt határozza meg, hogy gondoskodjon az európai uniós felhasználók nukleáris anyagokkal való rendszeres és méltányos ellátásáról. Az Ügynökség alapszabálya 1958-ból származik, 1978-ban pedig az Ügynökség számviteli utasítást fogadott el. Tekintettel arra, hogy megnőtt az Európai Unió tagállamainak száma, továbbá abból a megfontolásból, hogy az Ügynökségnek korszerű pénzügyi előírásokra van szüksége és székhelyét is meg kell határozni, célszerű új alapszabályt elfogadni. Az új alapszabályban foglalt pénzügyi rendelkezések összhangban vannak az Európai Közösségek általános költségvetési rendeletével. Az alapszabály megállapításáról szóló határozat javaslatának előterjesztésével egyidejűleg a Bizottság az Ügynökségre alkalmazandó tanácsi költségvetési rendeletre is javaslatot tesz, amelynek jogalapja az Euratom-Szerződés 183. cikke. Változatlan marad az Ügynökség tőkéjének nagysága, és megmarad az Euratom-Szerződésben előírt azon lehetőség, hogy az Ügynökség az egyes ügyletekre ügyviteli díjat vethet ki. Az Ügynökség új alapszabálya az Európai Unió bővítése utáni helyzethez igazodik. Működési és hatékonysági megfontolásból megváltozik különösen az Ügynökség tanácsadó bizottságának létszáma. Igazodva ahhoz a döntéshez, hogy az Euratom-Szerződés végrehajtásával összefüggő közösségi tevékenységeket Luxembourgban kell összpontosítani, 2004-ben az Ügynökség teljes személyzete átköltözött Brüsszelből Luxembourgba. Az új alapszabály törvényesíti ezt a helyzetet. A javasolt tanácsi határozat elfogadása mérsékelt megtakarítást eredményez a közösségi költségvetésben, mert kevesebb költségtérítést kell kifizetni a tanácsadó bizottság tagjainak. 2007/0043 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 54. cikke második bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára,[1] tekintettel az Európai Parlament véleményére,[2] mivel: (1) A Szerződés VI. fejezete rendelkezik az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) létrehozásáról, és feladataként és legfontosabb kötelezettségeként azt határozza meg, hogy gondoskodjon az európai uniós felhasználók nukleáris anyagokkal való rendszeres és méltányos ellátásáról. Az Ügynökség alapszabálya 1958. november 6-án került elfogadásra. Tekintettel arra, hogy megnőtt a tagállamok száma, továbbá abból a megfontolásból, hogy az Ügynökségnek korszerű pénzügyi előírásokra van szüksége és székhelyét is meg kell határozni, a régi alapszabály helyett célszerű újat elfogadni. (2) Az új alapszabálynak olyan pénzügyi rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek összhangban vannak az Európai Közösségek általános költségvetési rendeletével. Egyidejűleg a Szerződés 183. cikke alapján, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel[3] összhangban el kell fogadni az Ügynökségre alkalmazandó új költségvetési rendeletet. Célszerű változatlanul hagyni az Ügynökség tőkéjének nagyságát, és fenntartani az Euratom-Szerződésben előírt azon lehetőséget, hogy az Ügynökség az egyes ügyletekre ügyviteli díjat vethet ki. (3) Az Ügynökség új alapszabályának igazodnia kell az Európai Unió bővítése utáni helyzethez. Működési és hatékonysági megfontolásból módosítani kell különösen az Ügynökség tanácsadó bizottságának létszámát, A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk A Tanács a mellékletben foglalt formában elfogadja az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályát. 2. cikk Az Euratom Ellátási Ügynökség 1958. november 6-i alapszabálya[4] hatályát veszti. 3. cikk Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [...] napon lép hatályba. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök MELLÉKLET Az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabálya (tervezet) 1. fejezet: Belső felépítés és működés 1. cikk: Célok és feladatok (1) Az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség): a) gyakorolja a Szerződésben előírt hatáskörét; b) ellátja a Bizottság által számára kijelölt egyéb feladatokat. (2) A Szerződéssel összhangban az Ügynökség jogosult továbbá nukleáris anyagokból készletet felhalmozni. 2. cikk: Jogállás és székhely (1) A Szerződés 54. cikkének megfelelően az Ügynökség jogi személy. Az Ügynökség közfeladatot ellátó, nonprofit alapon működő intézmény. (2) Az Ügynökségre, főigazgatójára és személyzetére alkalmazni kell az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit. (3) Az Ügynökség székhelye a Bizottság szolgálatainak valamely telephelye. Ebben a kérdésben a Bizottság dönt. (4) Saját kezdeményezésére, a Közösségen belüli és kívüli feladatainak ellátásához szükséges körben az Ügynökség további intézkedéseket hozhat belső szervezetéről. 3. cikk: A főigazgató jogai és kötelezettségei (1) A főigazgatót a Bizottság nevezi ki. (2) A főigazgató ellátja az Ügynökség képviseletét. Hatáskörét másokra átruházhatja. A hatáskör-átruházás szabályait az Ügynökség belső szabályzataiban kell meghatározni. (3) A főigazgató: - gyakorolja az Ügynökség elővételi jogát és a nukleáris anyagok szállítására vonatkozó szerződések körében fennálló kizárólagos szerződéskötési jogát; - napi szinten vezeti az Ügynökséget; - kezeli az Ügynökség valamennyi forrását; - elkészíti az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak becslését tartalmazó kimutatás tervezetét, végrehajtja az Ügynökség költségvetését; - ellátja a személyzettel kapcsolatos feladatokat. (4) A főigazgató jelentés formájában évenként beszámol a Bizottságnak az Ügynökség előző évi tevékenységéről, és a Bizottság elé terjeszti a következő évi munkaprogramot. 4. cikk: A főigazgató és a személyzet (1) A főigazgató és a személyzet tagjai az Európai Közösségek tisztviselői, foglalkoztatásuk az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek és az Európai Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzat alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alapján történik. A tisztviselőket a Bizottság nevezi ki, illetményüket a Bizottság fizeti. (2) A Szerződés 194. cikkével összhangban, mivel titokvédelmi minősítés alá eső tények, információk, ismeretek, iratok és tárgyak birtokába juthatnak, a főigazgatónak és az Ügynökség személyzete valamennyi tagjának biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. 5. cikk: A Bizottság felügyeleti jogköre (1) Az Ügynökség a Bizottság felügyelete alatt áll, amely irányelveket bocsát ki számára, és döntései felett vétójoggal rendelkezik. (2) A vétójog az Ügynökség határozatának meghozatala után tíz nappal elévül, kivéve abban az esetben, ha ezen időszak alatt a Bizottság vagy annak képviselője fenntartással él. A Bizottság vagy annak képviselője az elévülési idő lejárta előtt fenntartási jogáról lemondhat. (3) Ha a Bizottság vagy annak képviselője az előző bekezdésben előírt időszak alatt fenntartással él, a Bizottság legkésőbb a fenntartás időpontjától számított tíz munkanapon belül végleges állásfoglalást fogad el. (4) E cikk rendelkezései semmilyen körülmények között nem eredményezhetik a Szerződés 53. cikke alkalmazásának elmaradását. (5) Az Ügynökség bármely, a Szerződés 53. cikkében említett cselekedetével szemben az érintett fél az értesítés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül, értesítés hiányában a közzétételtől számított tíz munkanapon belül a Bizottsághoz fordulhat. Értesítés és közzététel hiányában a határidő kezdőnapja az a nap, amikor az érintett fél tudomást szerez az Ügynökség cselekedetéről. 2. fejezet: Pénzügyi rendelkezések 6. cikk: Pénzügyi műveletek (1) Az Ügynökség pénzügyi autonómiát élvez. Működése során igazodik a tevékenységi területén érvényes kereskedelmi alapelvekhez. (2) Ha a Szerződésben meghatározott céljai érdekében szükségessé váló, ezen alapszabállyal összhangban végzett pénzügyi vagy kereskedelmi ügyletei úgy kívánják, a Bizottság bármikor jogosult euróban tartott pénzeszközeit más pénznemre átváltani. Az Ügynökség lehetőség szerint tartózkodik az ilyen átváltástól, ha a szükséges pénznemben rendelkezik készpénzzel vagy likvid eszközökkel. Az Ügynökség a kötelezettségei teljesítéséhez közvetlenül nem szükséges pénzeszközökkel – céljaival összhangban – pénzügyi műveleteket végezhet. (3) Az Ügynökség a Tanács által előírt határok között jogosult az Európai Atomenergia-közösség nevében kölcsönt felvenni, az ebből befolyó összeget köteles feladatai ellátására fordítani. (4) Az Ügynökség által ezen alapszabály alapján vállalt kötelezettségekért az Európai Atomenergia-közösség kezességet vállal. 7. cikk: Bevételek és kiadások (1) Minden pénzügyi évre vonatkozóan becslést kell készíteni az Ügynökség bevételeiről és kiadásairól, amelyet rögzíteni kell az Ügynökség költségvetésében. A pénzügyi év egybeesik a naptári évvel. (2) A költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük. (3) Az Ügynökség bevételei: a Közösség hozzájárulása, az Ügynökség tőkepiaci befektetéseinek és bankbetéteinek kamatai és jövedelmei, szükség esetén a Szerződés 54. cikkében előírt ügyviteli díj, valamint a felvett kölcsönök. (4) Az Ügynökség kiadásai: a személyzet és a Tanácsadó Bizottság igazgatási költségei, valamint a harmadik személyekkel kötött szerződésekből eredő költségek. (5) A főigazgató minden évben a következő pénzügyi évre vonatkozóan elkészíti az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak becslését. Ezt a becslést, amelynek a létszámterv tervezetét is magában kell foglalnia, a Tanácsadó Bizottság véleményének beszerzése után, legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottságnak. (6) A becslés alapján a Bizottság a létszámterv céljára általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe. (7) A költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat, továbbá elfogadja az Ügynökség létszámtervét, amelyet elkülönítve a Bizottság létszámtervébe kell foglalni. (8) A költségvetést a Bizottság fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének elfogadását követően válik véglegessé. A költségvetést szükség szerint megfelelően ki kell igazítani. Az Ügynökség költségvetését közzé kell tenni az Ügynökség internetes honlapján. (9) Az Ügynökség létszámtervének és költségvetésének esetleges módosításához költségvetés-módosítást kell készíteni, amelyet ugyanazzal az eljárással kell elfogadni, mint az eredeti költségvetést. A létszámterv módosítását be kell nyújtani a költségvetési hatóságnak. A költségvetés-módosítást tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 8. cikk: A költségvetés végrehajtása, pénzügyi ellenőrzés, pénzügyi szabályok (1) Az Ügynökség költségvetését a főigazgató hajtja végre. (2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az Ügynökség előzetes beszámolóját minden pénzügyi évet követően benyújtja: a) legkésőbb március 1-jéig konszolidálás céljából a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének; b) legkésőbb a pénzügyi évet követő év március 31-éig a Számvevőszéknek. (3) Miután megkapta a Számvevőszék észrevételeit az Ügynökség előzetes beszámolójáról, a főigazgató saját feladatkörében elkészíti, majd véleményezésre megküldi a Tanácsadó Bizottságnak az Ügynökség végleges beszámolóját. (4) A Tanácsadó Bizottság véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges beszámolójáról. (5) A főigazgató a végleges beszámolót a Tanácsadó Bizottság véleményével együtt minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek. (6) A végleges beszámolót közzé kell tenni az Ügynökség internetes honlapján. (7) Az Ügynökség főigazgatója legkésőbb szeptember 30-ig megválaszolja a Számvevőszék észrevételeit. (8) A főigazgató az Európai Parlament kérésére az Európai Parlament rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges. (9) A Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az Európai Parlament az N+2-edik év április 30. előtt mentesíti a főigazgatót az N-edik évi költségvetés végrehajtásáért viselt felelőssége alól. (10) A Szerződés 183. cikkének megfelelően el kell fogadni az Ügynökségre alkalmazandó költségvetési rendeletet. 9. cikk: Tőke (1) Az Ügynökség tőkéje 5 824 000 EUR. (2) A tőkét a tagállamok a következőképpen jegyzik: Belgium | EUR | 192 000 | Bulgária | EUR | 96 000 | Csehország | EUR | 192 000 | Dánia | EUR | 96 000 | Németország | EUR | 672 000 | Észtország | EUR | 32 000 | Görögország | EUR | 192 000 | Spanyolország | EUR | 416 000 | Franciaország | EUR | 672 000 | Írország | EUR | 32 000 | Olaszország | EUR | 672 000 | Ciprus | EUR | 32 000 | Lettország | EUR | 32 000 | Litvánia | EUR | 32 000 | Luxemburg | EUR | – | Magyarország | EUR | 192 000 | Málta | EUR | – | Hollandia | EUR | 192 000 | Ausztria | EUR | 96 000 | Lengyelország | EUR | 416 000 | Portugália | EUR | 192 000 | Románia | EUR | 288 000 | Szlovénia | EUR | 32 000 | Szlovákia | EUR | 96 000 | Finnország | EUR | 96 000 | Svédország | EUR | 192 000 | Egyesült Királyság | EUR | 672 000 | (3) Amikor egy tagállam csatlakozik a Közösséghez, befizeti az általa jegyzett tőke 10%-át. A tőke további részleteinek befizetéséről a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel határoz. A határozatban megjelölt részletet a határozat elfogadását követő harminc napon belül be kell fizetni az Ügynökségnek. (4) A tőkebefizetés nem jogosít osztalékra vagy kamatra. A tőkebefizetés csak az Ügynökség felszámolásakor jogosít a befizetett hozzájárulás névleges összegének visszafizetésére. (5) Valamennyi befizetést euróban kell teljesíteni. 10. cikk: Ügyviteli díj (1) Az Ügynökség a Szerződés 54. cikkével összhangban ügyviteli díjat vethet ki azokra az ügyletekre, amelyekben elővételi jogát vagy a nukleáris anyagok szállítására vonatkozó szerződések körében fennálló kizárólagos szerződéskötési jogát gyakorolva részt vesz. Az Ügynökség az ügyviteli díjból származó bevételeket kizárólag működési költségeinek fedezésére használhatja fel. Az ügyviteli díjra vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási határozatban kell meghatározni. 3. fejezet: Tanácsadó Bizottság 11. cikk: A Tanácsadó Bizottság összetétele (1) A Tanácsadó Bizottságban (a továbbiakban: bizottság) egy-egy fő képvisel minden olyan tagállamot, amely nem folytat a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységet, és két-két fő képvisel minden olyan tagállamot, amely folytat a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységet. Bármely tagállam dönthet úgy, hogy nem vesz részt a bizottság munkájában. Minden tag mellé helyettes tagot kell kijelölni, aki jogosult a teljes jogú tag mellett részt venni a bizottság ülésein, de ha a teljes jogú tag jelen van, nem adhat le szavazatot. Ha egy tag lemond tagságáról vagy feladatait nem képes ellátni, a megbízatási idő fennmaradó részére utódot kell helyette kinevezni. A bizottság tagjait és helyettes tagjait a delegáló tagállam a nukleáris üzemanyagciklus vagy az atomenergia-termelés területén szerzett gyakorlat és szakértelem alapján nevezi ki. A megbízatás három évre szól. A megbízatás egy alkalommal megújítható. 12. cikk: A bizottság elnöke és alelnökei (1) A bizottság saját tagjai közül egy elnököt és két alelnököt jelöl ki. Ezeket a tisztségviselőket az ipar egyes oldalairól kell kijelölni oly módon, hogy a termelők és a felhasználók egyaránt képviselve legyenek. Az elnököt akadályoztatása esetén a rangidős alelnök helyettesíti. (2) Az elnök és az alelnökök megbízatása három évre szól. A megbízatási idő nem újítható meg, és az elnöki tisztséget betöltő személyt az ipar egyes oldalairól felváltva kell kijelölni. Az elnök, illetve alelnök megbízatása automatikusan megszűnik akkor, ha a bizottságban betöltött tagsági jogviszonya megújítás nélkül megszűnik. 13. cikk: A bizottság működése (1) Véleménye kinyilvánításával és információk nyújtásával a bizottság segíti az Ügynökséget feladatai ellátásában. A bizottság kapcsolatot tart fenn az Ügynökség és az atomenergia-ipar termelői és felhasználói oldala között. (2) Ülésein szóban, ülései között írásban a bizottsággal bármely olyan kérdésben lehet konzultálni, amely az Ügynökség tevékenységi területébe tartozik. Tagjai legalább egyharmadának kezdeményezésére a bizottság ezekben a kérdésekben véleményt is nyilváníthat. (3) A főigazgató köteles konzultálni a bizottsággal, mielőtt döntést hozna a következő kérdésekkel összefüggésben: a) a kínálat és a kereslet összeegyeztetésének módjára vonatkozó szabályok (a Szerződés 60. cikkének hatodik bekezdése); b) az Ügynökség tőkéje, a tőkeemelés vagy tőkecsökkentés, valamint a pótlólagos tőkejegyzés (a Szerződés 54. cikkének negyedik bekezdése); c) az Ügynökség működési költségeinek fedezése céljából az ügyletekre kivetett ügyviteli díj alkalmazása (a Szerződés 54. cikkének ötödik bekezdése); d) az Ügynökség által a kereskedelmi készletek felhalmozása során alkalmazott feltételek (a Szerződés 72. cikkének első bekezdése); e) az Ügynökség éves költségvetésére, beszámolójára, piaci jelentésére és munkaprogramjára alkalmazandó pénzügyi szabályok. (4) A főigazgató szükség esetén határidőt szabhat a bizottság véleményének benyújtására. Ez a határidő a bizottság tagjainak ebből a célból küldött értesítés elküldésének napjától számítva nem lehet egy hónapnál rövidebb. (5) Ha a bizottság véleménye ez alatt az idő alatt nem szerezhető be, akkor a főigazgató jogosult meghozni a döntést. (6) Az ebben a cikkben megjelölt kérdésekben a bizottság véleményétől eltérő döntést a főigazgató saját hatáskörben csak a bizottság véleményének megalkotása után legalább tíz munkanap elteltével hozhat. (7) A bizottság megalkotja saját eljárási szabályzatát, és ebben minden olyan kérdést szabályoz, amelyről ez az alapszabály nem rendelkezik. 14. cikk: A bizottság ülései (1) A bizottság ülését az Ügynökség székhelyén kell összehívni: a) rendesen évente kétszer; b) az Ügynökség főigazgatójának kérésére; c) a bizottság tagjainak legalább egyharmada által írásban, a javasolt napirendi pontok megjelölésével benyújtott kérelemre. (2) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. Vélemény elfogadásához a jelen lévő és a képviselt tagok többségének igenlő szavazata szükséges. (3) A bizottság minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. Ha egy adott tag és helyettese nem tud jelen lenni az ülésen, a teljes jogú tag írásban meghatalmazhatja a bizottság egy másik tagját arra, hogy nevében szavazatot adjon le. Egy-egy tag legfeljebb egy másik tag helyett adhat le szavazatot. (4) A főigazgató vagy az általa kijelölt személy részt vesz a bizottság ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik. Az Ügynökség személyzetéhez nem tartozó személyek az ülésen akkor vehetnek részt, ha abba a bizottság valamennyi megjelent tagja beleegyezik, és csak úgy, ha vállalják az (5) bekezdésben előírt kötelezettséget. (5) A Szerződés 194. cikkével összhangban a bizottság tagjai kötelesek titkosként kezelni minden olyan titokvédelmi minősítés alá eső tényt, információt, ismeretet és iratot, amelynek birtokába jutnak vagy amelyet megismernek. (6) A bizottság számára titkársági szolgáltatásokat az Ügynökség nyújt. (7) A bizottság tagjainak utazási költségeit az Ügynökség téríti meg. Záró rendelkezések 15. cikk: Az Ügynökség jogképessége Az Ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezni és elidegeníteni, valamint jogi eljárásban félként részt venni. [1] HL C […]., […]., […]. o. [2] HL C […]., […]., […]. o. [3] HL L 248., 2002.9.16., 1. o. [4] HL 27., 1958.12.6., 534–540. o.