15.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 305/53

—

a sport kezelni tudja a kirekesztés és a megkülönböztetés – a sportban és a szélesebb társadalomban egyaránt felmerülő – problémáját, továbbá kedvez a társadalmi értékek: a az együttműködés, a tolerancia és a szolidaritás előtérbe helyezésének;

—

a helyi és regionális önkormányzatoknak az általuk nyújtott sportkínálat és sportszolgáltatások révén tervszerűen fejleszteniük és támogatniuk kell az egyenlőséget;

—

bizonyos társadalmi csoportok jellemzően kevesebbet sportolnak, kisebb arányban képviseltetik magukat a döntéshozatalban, és egyes sportlétesítményekhez nem férhetnek hozzá; továbbá a sportért felelős ügyintézők összetétele több országban nem tükrözi az általuk szolgált közösség sokféleségét;

—

a helyi és regionális önkormányzatoknak sporteseményeken való részvételre kellene bátorítaniuk minden közösség tagjait – nézőket és sportolókat egyaránt –, valamint gondoskodniuk kellene a visszaélések és zaklatások elleni védelmükről; megkülönböztetés nélkül hozzáférhetővé kellene tenniük a saját tulajdonukban lévő, valamint az általuk működtetett, finanszírozott, illetve bérelt sportlétesítményeket; továbbá minden közösség tagjait részvételre kellene bátorítaniuk a sporttal kapcsolatos ügyintézés, vezetés és edzői tevékenység minden szintjén – ezekből a tevékenységekből kellene kialakítani a helyi és regionális önkormányzatok átfogó teljesítményének mutatóját;

—

a helyi és regionális önkormányzatoknak tanulniuk kellene Európa és a világ más önkormányzatainak tapasztalataiból, a bevált gyakorlatokat pedig helyi és regionális szinten kellene népszerűsíteniük;

—

az EU-nak referenciaalapokat (benchmark) kellene felállítania az esélyegyenlőségnek a sportban és a sport finanszírozásában való előmozdítása érdekében. Ezzel összefüggésben az RB kiáltványt fogalmazott meg a sportbéli egyenlőségért.

Előadó

:

Peter MOORE, a Sheffieldi Városi Tanács tagja (UK/ALDE)

1.

úgy véli, hogy a sport – a társadalmi élet más területeihez hasonlóan – össze is foghatja és meg is oszthatja a társadalmat;

2.

úgy véli, hogy a sportban is létezik kirekesztés és megkülönböztetés, de ezeket a – sportban és a szélesebb társadalomban egyaránt felmerülő – problémákat a sport kezelni tudja, továbbá kedvez a társadalmi értékek: a csapatszellem, a tiszta verseny, az együttműködés, a tolerancia és a szolidaritás előtérbe helyezésének;

3.

úgy véli, hogy a társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőséget – a sporton belül és a sport által – a legjobban az összes kormányzási szint közös és egymást kiegészítő erőfeszítéseivel lehet megvalósítani. A helyi és regionális önkormányzatoknak itt kulcsszerepük van;

4.

örömmel fogadja, hogy a 2007. év az Általános Esélyegyenlőség Európai Éve lett. Sajnálatát fejezi ki, amiért az RB és egyes tagállamok nem veszik ki ebből teljes mértékben a részüket, azonban úgy gondolja, hogy ez a vélemény hozzájárulást jelent az Év sikeréhez;

5.

utal a 2000. évi nizzai Európai Tanács nyilatkozatára, amely arra szólította fel az EU-t, hogy vegye figyelembe a sport sajátos tulajdonságait, valamint társadalmi, oktatási és kulturális funkcióit. Emlékeztet rá, hogy az Amszterdami Szerződéshez csatolt 29. számú nyilatkozat témája a sport társadalmi jelentősége; örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság 2007. július 11-én fehér könyvet bocsátott ki a sportról, és azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy foglalkozzon a benne foglalt, esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdésekkel;

6.

támogatja az Európa Tanács meghatározását a sportra, amely így szól: „sport a fizikai aktivitás minden formája, amely alkalmi vagy rendszeres gyakorlás által a fizikai állóképesség és mentális jóllét kifejezését vagy fejlesztését, szociális kapcsolatok létrehozását vagy versenyeredmények elérését célozza minden szinten.”;

7.

azon a véleményen van, hogy az egyenlőségre való törekvés nem csupán az olyan helyzetek megoldását jelenti, ahol jogtalan megkülönböztetéssel lehet találkozni, hanem a szűklátókörűség és az előítéletek leküzdése végett a felfogás és a hozzáállás előrelátó módon történő megváltoztatását, valamint a közösségeinkben rejlő tehetségek lehető legjobb kihasználását, és lehetőséget mindenki számára arra, hogy kibontakoztathassa képességeit;

8.

tisztában van vele, hogy a megkülönböztetésnek számos formája létezik: közvetett és közvetlen; intézményi és egyéni; nyílt és burkolt; továbbá szerepet játszik egyes társadalmi rétegek hozzáférésének, lehetőségeinek és esélyeinek csökkentésében (vagy éppen növelésében) a társadalmi, a politikai és a gazdasági életben;

9.

tisztában van vele, hogy bizonyos társadalmi csoportok különféle okokból jellemzően kevesebbet sportolnak, kisebb arányban képviseltetik magukat a döntéshozatali szinteken, és – számos oknál fogva – egyes sportlétesítményekhez nem férhetnek hozzá. Tisztában van vele, hogy ennek következtében egyes közösségekben aránytalanul nagy mértékben fordulnak elő például a mozgáshiányos életmóddal összefüggő betegségek;

10.

tisztában van vele, hogy a sportért felelős ügyintézők összetétele több országban nem tükrözi az általuk szolgált közösség sokféleségét. Úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak foglalkozniuk kellene ezzel a problémával, többek között azáltal, hogy megfelelő képzést nyújtanak az ügyintézők számára annak biztosításaképpen, hogy a megkülönböztetést – legyen az szándékos vagy spontán – felismerjék és kezeljék;

11.

utal a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának (EUMC) a Football Against Racism in Europe (Labdarúgás az európai rasszizmus ellen – FARE) hálózattal és az UEFA-val karöltve végzett munkájára a labdarúgásban tapasztalható rasszizmus elleni küzdelem terén. Örömmel fogadja az Európai Alapjogi Ügynökség létrejöttét, amely az ügynökség tevékenységi köre kiszélesítésének lehetőségét is magával hozza. Számít arra, hogy az ügynökség az esélyegyenlőséggel és a sporttal is foglalkozik majd. Azt kéri az ügynökségtől, hogy évente számoljon be az RB-nek ezekről a kérdésekről;

12.

arra szólítja fel a főbb nemzetközi sportesemények szervezőit, hogy (a) vessék fel a sportágon belüli esélyegyenlőség kérdését, valamint (b) az eseménnyel párhuzamosan rendezzenek szemináriumokat a sportággal kapcsolatos egyenlőségi kérdések megvitatására, és vonják be a helyi és regionális dimenziót is;

13.

bár a sportpolitika érthető okokból általában a fiatalabb nemzedékeket célozza, tisztában van vele, hogy ahogyan az emberek öregszenek, jelentősen kevesebbet sportolnak, pedig a sportolás meghosszabbíthatja az életet és javíthatja az idősebb korúak életminőségét;

14.

úgy véli, hogy az idősebbek számára a sport remek lehetőség az egész életen át tartó tanulásra egyrészt a sportolással kifejlesztett ügyesség és jártasság révén, tágabb értelemben pedig az egész életen át tartó részvétel révén, amelybe az edzői, felelős vezetői és adminisztrátori minősítés is beletartozik;

15.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a sportpolitikáikban és a sporttal kapcsolatos ráfordításaikban az összes korcsoportra egyenlő hangsúlyt fektessenek, és a többivel egy szinten kezeljék a kevésbé mozgásigényes és nem versenysportokat, amelyek űzésére az idősebbeknek nagyobb lehetőségük van;

16.

tisztában van vele, hogy a fogyatékkal élők kisebb mértékben sportolnak. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők (idősek, fiatalok, férfiak és nők egyaránt) teljes joggal vehessenek részt a sportnak minden formájában;

17.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a sportpolitikáikban és a sporttal kapcsolatos ráfordításaikban vegyék figyelembe a fogyatékkal élőket, és a többivel egy szinten kezeljék a kevésbé mozgásigényes és nem versenysportokat, amelyek űzésére a fogyatékkal élőknek nagyobb lehetőségük van. Úgy véli, hogy külön ügyelni kell arra, hogy az idősebbeknek is lehetőségük legyen sporttevékenységeket folytatni és sportlétesítményeket látogatni, valamint fizikai és mentális egészségi állapotuknak megfelelő tanácsadásban részesülhessenek;

18.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy kísérjék figyelemmel a fogyatékkal élők sportért felelős ügyintézői és edzői állásokba történő felvételét;

19.

tisztában van vele, hogy egyes tagállamokban a férfiak nagyobb arányban vesznek részt sporttevékenységekben, mint a nők, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a különbség csökken;

20.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy alapvetően szakképzési és oktatáspolitikáik segítségével lehetőleg kerüljék a nemek szerinti sztereotípiák követését akkor, amikor a lányokat bizonyos sportágak űzésére ösztönzik más sportágakkal szemben. Azt kéri, hogy ugyanolyan lehetőségeket biztosítsanak a fiúknak és a lányoknak arra, hogy olyan sportágat űzhessenek, amely érdekli őket. A helyi és regionális önkormányzatoknak a sportlétesítmények előzetes költségvetésének elkészítése, valamint a sportkínálat megtervezése során alkalmazniuk kellene a gender budgeting eljárást;

21.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, kísérjék figyelemmel, hogy a sportért felelős ügyintézői és edzői állásokba történő felvétel során ügyelnek-e a nemek egyenlő arányára;

22.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak külön ügyelniük kell arra, hogy a várandós nőknek és a kismamáknak is lehetőségük legyen sporttevékenységeket folytatni és sportlétesítményeket látogatni, valamint állapotuknak megfelelő tanácsadásban részesülhessenek, hogy a sportlétesítményekben és a sportesemények helyszínein gyermekgondozási szolgáltatásokat nyújtsanak, valamint ezeket a helyszíneket biztonságos, könnyen hozzáférhető és megfizethető tömegközlekedéssel meg lehessen közelíteni;

23.

tisztában van vele, hogy az olyan sportokban, mint például a kosárlabda, a baseball, a futás, a tenisz és a röplabda, mind-mind hasonló jellegű „biológiai energiára” van szükség. Sok jel utal azonban arra, hogy az egyén inkább társadalmi és kulturális, mintsem fizikai okból dönt egy bizonyos sportág mellett;

24.

hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a népesség valamennyi csoportja megkülönböztetés nélkül hozzájusson a sporttevékenység minden formájához;

25.

örömmel fogadja az Európai Parlament nyilatkozatát a futballban előforduló rasszizmus elleni küzdelemről (2006.03.14.), amelyben arra kéri az érintetteket, hogy tegyenek meg minél többet a rasszizmussal szembeni küzdelem érdekében;

26.

úgy véli, hogy a rasszok diverzitásának az élsportban – főként a labdarúgásban – jellemző viszonylag magas szintje a sporttevékenység más szintjein nem tapasztalható. Az, hogy egyes sportok legfelső szintjein nem fehér bőrű sportolók is felbukkannak, azt a látszatot keltheti, hogy a rasszizmusnak vége. A valóságban azonban a professzionális sport viszonylag keveseknek szünteti meg a hátrányos társadalmi helyzetét. Rasszizmus továbbá akkor is előfordulhat, ha nem fehér bőrű játékosokra sztereotip szerepet osztanak;

27.

azt kéri, hogy vegyék elejét a tanárok és edzők részéről esetlegesen tapasztalható rasszista sztereotípiáknak, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyes etnikai kisebbségeket bizonyos sportágakra ösztönöznek vagy azokról lebeszélnek;

28.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, kísérjék figyelemmel, hogy a sportért felelős ügyintézői és edzői állásokba történő felvétel során ügyelnek-e a faji és etnikai csoportok megfelelő arányára;

29.

tisztában van vele, hogy minden vallásnak és hívőcsoportnak megvannak a maga szokásai (pl. csak azonos neműek fürödhetnek együtt) és gyakorlatai (pl. rítusok, az imák gyakorisága és ideje), amelyek akaratlanul is kirekesztik őket a sportból: így például az iszlám fejkendő (hidzsáb) viselésének betiltása esetleg ellehetetlenítheti a muzulmán nők teljes körű részvételét a labdarúgásban. Úgy véli, hogy bizonyos csoportok kirekesztése az iszlámtól való félelemből, antiszemitizmusból és egyéb fóbiákból vagy gyűlöleti formákból is eredhet, ezért arra kéri az EU-t, hogy a megkülönböztetésnek ezt a formáját a rasszizmussal és az idegengyűlölettel egyként kezelje. Ebben az összefüggésben az EU-nak a tagállamok, a régiók, a helyi önkormányzatok mint infrastruktúra-szolgáltatók, illetve a lakosság és a sportszervezetek mint felhasználók körében ösztönöznie és támogatnia kellene a gyakoribb játékos és spontán sporttevékenységeket mint olyan területet, amely mindenki számára egyenlő esélyeket kínál;

30.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy szorgalmazzanak párbeszédet e csoportok és a sportesemények szervezői között, hogy mindkét fél megértse a problémákat, és vizsgálják meg, hogy miképpen lehetne bizonyos szokásokat és gyakorlatokat toleráns és konstruktív módon befogadni, egyben felismerve, hogy nem biztos, hogy minden esetben létezik kivitelezhető megoldás;

31.

úgy véli, hogy a homoszexuális férfiakhoz és nőkhöz való viszonyulás a sportban külön ok az aggodalomra. Gyakran nem marad számukra más választás, mint az, hogy vagy letagadják szexuális irányultságukat, vagy pedig sportklubokat és -rendezvényeket kell szervezni kizárólag melegek és leszbikusok számára. Az RB észrevételezi, hogy míg Európa lakosságának jelentős hányada homoszexuális, a professzionális futballjátékosok egyike sem nyíltan az. A letagadás és az elkülönülés nem lehet hosszú távú megoldás: azt kell célul kitűzni, hogy szexuális irányultságuktól függetlenül minden férfi és nő előtt minden sportklub ajtaja nyitva álljon;

32.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a helyi és regionális leszbikus, meleg, biszexuális és transzszexuális csoportokkal együttműködve próbáljanak megoldást találni ezekre a problémákra;

33.

örömmel fogadja a FARE hálózat 2006-os, a labdarúgásban a homofóbia elleni küzdelemről szóló ötpontos útmutatóját;

34.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy szálljanak szembe a sportban és a sport finanszírozásában jelen levő megkülönböztetéssel, és szüntessék meg azt;

35.

úgy véli, hogy a kisebbségek sportbéli helyzetéről mélyebb kutatást kellene végezni. Figyelmet kell fordítani a megkülönböztetés minden formájára, amelyek nemcsak országonként és régiónként, de sportonként is különbözőek lehetnek;

36.

arra kéri az egész EU-ra kiterjedő sportszervezeteket – különösen az UEFA-t –, hogy vezessenek be értelmes és hatékony szankciókat a hatáskörükbe tartozó rendezvényeken előforduló, faji és egyéb megkülönböztetésen alapuló visszaélések esetére, az UEFA-t pedig külön felkéri, hogy pótolja az e téren tapasztalható hiányosságokat, és a 2008. évi európai labdarúgó-bajnokságok után számoljon be az RB-nek;

37.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy bátorítsák sporteseményeken való részvételre minden közösség tagjait – nézőket és sportolókat egyaránt – az eseményen pedig gondoskodjanak megfelelő fogadtatásról, valamint a visszaélések és zaklatások elleni védelemről, akkor is, ha azt nem önkormányzat szervezte;

38.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy megkülönböztetés nélkül mindenki számára tegyék hozzáférhetővé a saját tulajdonukban lévő, illetve az általuk működtetett, közvetlenül vagy közvetetten finanszírozott, illetve sporttevékenységek céljára bérelt sportlétesítményeket;

39.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy minden közösség tagjait bátorítsák részvételre a sporttal kapcsolatos ügyintézés, vezetés és edzői tevékenység minden szintjén;

40.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a sport révén népszerűsítsék a társadalmi beilleszkedés terén a toleranciát és a megértést, illetve a megkülönböztetés elleni küzdelmet;

41.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy aktívabban vegyenek részt a sport finanszírozásában;

42.

arra kéri az oktatásért felelős hatóságokat, hogy a gyermekeket ne csak sportolásra biztassák, hanem arra, is hogy tanulják meg értékelni a sport társadalmi és kulturális dimenzióját, annak teljes sokféleségében;

43.

arra kéri az európai sportszervezői, edzői és sportadminisztrátori hálózatokat, hogy ügyeljenek munkájuk egyenlőségi dimenziójára, és törekedjenek annak előtérbe helyezésére;

44.

arra szólítja fel a helyi és regionális önkormányzatokat, szervezeteket és klubokat, hogy személyzetük és oktatóik számára szervezzenek képzést a multikulturalizmus, a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése és a tolerancia témájában;

45.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak elsődleges feladataik közé tartozik, hogy sport-, szabadidős és kulturális szolgáltatásokat nyújtsanak. Ezeket a szolgáltatásokat alapvető eszközöknek kell tekinteni a társadalmi integráció elősegítése és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében;

46.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak – a gender budgeting eszközét is felhasználva – az általuk nyújtott sportkínálat és sportszolgáltatások révén tervszerűen fejleszteniük és támogatniuk kell az egyenlőséget;

47.

úgy véli, hogy a sportcélú finanszírozás, valamint az abban és az által tapasztalható esélyegyenlőség kell, hogy legyen a helyi és regionális önkormányzatok átfogó teljesítményének mutatója;

48.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy ismerjék fel az intézményesített megkülönböztetést, és tegyenek ellene. Intézményesített megkülönböztetés alatt értendő az, ha az intézmények egyeseknek nem nyújtanak megfelelő szolgáltatást koruk, fogyatékosságuk, nemük, faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, illetve szexuális irányultságuk miatt, ez a hiányosság pedig akkor érhető tetten, ha valamely folyamat, hozzáállás vagy viselkedés előítélet, tudatlanság, meggondolatlanság, illetve sztereotip gondolkodás folytán – akaratlanul is – megkülönböztetéssé fajul, és hátrányos helyzetbe hozza az adott társadalmi csoportot;

49.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy három fő területen tegyenek lépéseket:

50.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a civil társadalommal, partnerszervezetekkel, sportegyesületekkel, helyi sportklubokkal és civil szervezetekkel együttműködve törekedjenek közös célok elérésére ezen a területen, és vegyék kézbe a politikai irányítást;

51.

azt ajánlja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok dolgozzanak ki médiastratégiát az egyes célcsoportok számára hozzáférhető sportlehetőségek reklámozására – hogy ezek a csoportok nagyobb számban vegyenek részt ezekben –, valamint tevékenységeik és eredményeik hirdetésére. A helyi és regionális önkormányzatoknak arra kellene törekedniük, hogy a sporteredmények közlésekor – az általuk kibocsátott vagy finanszírozott kiadványokban is – mellőzzék a sztereotípiákat, a megkülönböztetést és a rasszizmust: például a női futballról szóló tudósításban a sportágat ne újdonságként, hanem természetes dologként kezeljék;

52.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy osszák meg tapasztalataikat Európa és a világ más önkormányzataival, és tanuljanak az övéikből, a bevált gyakorlatokat pedig népszerűsítsék helyi és regionális szinten. Arra kéri az uniós intézményeket, hogy könnyítsék meg ezeknek a bevált gyakorlatoknak a cseréjét. Különösen a Régiók Bizottságának és a helyi önkormányzatok európai szövetségeinek (CEMR, AER, Eurocities stb.) kellene azon munkálkodniuk, hogy megkönnyítsék a hálózatépítést az olyan városok, helyi önkormányzatok és régiók között, amelyek egyedi tapasztalatokkal rendelkeznek az említett tevékenységekkel kapcsolatban;

53.

arra kéri az EU-t, hogy állítson fel referenciaalapot (benchmarkot) a helyi és regionális önkormányzatok számára a sportban és a sport finanszírozásában az esélyegyenlőség előmozdítása tekintetében. Ezzel összefüggésben az RB kiáltványt fogalmaz meg a sportbéli egyenlőségért:

—

szembeszállunk a sportbéli megkülönböztetéssel és felszámoljuk azt,

—

minden közösség tagjait a sportban való részvételre buzdítjuk,

—

minden közösség tagjait – nézőket és sportolókat egyaránt – megfelelő fogadtatásban részesítjük, és megvédjük a megkülönböztetésen alapuló visszaélésektől és zaklatásoktól,

—

minden közösség tehetséges és jártas tagjait a sporttal kapcsolatos adminisztráció, vezetés és edzői tevékenység minden szintjén részvételre buzdítjuk,

—

a lehető legjobb egyenlőségi politikákat és gyakorlatokat alakítjuk ki, és azokat rendszeresen felülvizsgáljuk és naprakészen tartjuk,

—

a sportbéli sokféleség eszméjét hirdetjük.”

54.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy írják alá ezt a kiáltványt, és jelenlegi megközelítésüket a fentiek szellemében vizsgálják felül;

55.

vállalja, hogy évente odaítélendő RB-díjat hoz létre a kiáltványt a lehető legjobban megvalósító helyi és regionális önkormányzatok számára.