[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 20.11.2007

COM(2007) 724 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Egységes piac a 21. századi Európa számára

{COM(2007) 725 végleges}{SEC(2007) 1517}{SEC(2007) 1518}{SEC(2007) 1519}{SEC(2007) 1520}{SEC(2007) 1521}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A lehetőségek kihasználása a polgárok javára 5

2.1. A fogyasztók és a KKV-k megerősítése 5

2.2. A globalizáció előnyeinek kihasználása Európa javára 7

2.3. Új távlatok: tudás és innováció 9

2.4. A szociális, a környezeti és a kohéziós dimenzió 10

3. Eredmények elérése 12

3.1. Az egységes piac tényeken alapuló és hatásorientált irányítása 12

3.2. A szabályozások célirányosabb és jobb végrehajtása 13

3.3. Fokozottabb decentralizáció és hálózatalapú cselekvés 14

3.4. Elérhetőbbé tétel és a kommunikáció javítása 15

4. Következtetés 15

1. BEVEZETÉS

Az egységes piac az Európai Unió egyik pillére. Keretében megvalósult a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, valódi előnyöket kínálva valamennyi európai számára[1]. Munkahelyeket teremtett és élénkítette a növekedést. Lehetővé tette az európaiak számára, hogy más országban éljenek, dolgozzanak, tanuljanak és vonuljanak nyugdíjba. Például másfél millió Erasmus-hallgató élt az uniós szintű mobilitás előnyeivel. Az egységes piac megteremtette a fogyasztók számára az áruk és szolgáltatások széles kínálatát alacsonyabb árak mellett, ösztönözve a jobb minőséget és a biztonság javítását. Egységes szabályozást vezetett be a vállalkozásokra, és 500 millió fogyasztóból álló piachoz biztosít hozzáférést. Az egységes piac döntő jelentőségű Európa gazdasági és monetáris politikájának zökkenőmentes működése szempontjából, és szilárd alapját képezte az euro bevezetésének. A kibővített egységes piac Európát nyitottabbá, sokszínűbbé és versenyképesebbé tette – új lehetőségek megteremtése, a szociális jogok tiszteletben tartása, valamint az egészségügyet, a biztonságot és a környezetvédelmet érintő szigorú szabványok bevezetése mellett.

Ezen eredmények ellenére az egységes piac még több kihasználatlan lehetőséget rejt, és alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz. 2007 februárjában a Bizottság meghatározta a 21. századi egységes piacra vonatkozó elképzeléseit: ez egy erős, innovatív és versenyképes piacot jelent, mely maximalizálja a szolgáltatásokban rejlő potenciált, mely közvetlenül válik a fogyasztók és vállalkozók előnyére, és javítja Európa helyzetét a globalizáció kihívásaival szembeni helytállásban, illetve a globalizáció aktív alakításában[2].

Ez a jelentés a fenti elképzelést a gyakorlatba ülteti át. Az egységes piacnak a már meglévő, erős alapjaira kell épülnie, miközben újra meghatározza saját helyzetét, hogy megfelelő válaszokat adhasson a kihívásokra, melyeket a globalizáció, az innováció és a változás felgyorsulása, a változó társadalmi és környezeti valóság jelent. Most, hogy az EU nagyobb és sokszínűbb lett, az egységes piac a következő feladatok elé néz:

- a polgárokat, a fogyasztókat és a KKV-ket szolgáló eredményesebb működés: az egységes piacnak fokozottabban kell reagálnia a polgárok elvárásaira és aggodalmaira. A fogyasztók számára még több előnyt kell nyújtania az áruk és szolgáltatások alacsonyabb ára, minősége, választéka, elérhetősége és biztonsága tekintetében. Elő kell segítenie a kis- és középvállalkozásoknak megfelelő feltételek megteremtését.

- a globalizáció előnyeinek jobb kihasználása: az egységes piac hatékony eszköz, melyen keresztül az európaiak részesedhetnek a globalizáció előnyeiből, azonban további fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a globális piacokra belépő vállalatok számára ugródeszkául szolgálhasson, hogy a befektetők számára vonzó helyszínt jelentsen, és hogy globális szerepet tölthessen be a szabályokra és szabványokra vonatkozó viszonyítási alapok meghatározásában.

- új távlatok nyitása a tudás és innováció előtt az egységes piacnak fokozottabban kell ösztönöznie a tudás- és technológiaintenzív termékek gyártását és szolgáltatások nyújtását, melyek a jövőbeni növekedés motorját képezik.

- erős szociális és környezetvédelmi dimenzió kialakítása: az egységes piacnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a piacnyitás szociális és környezeti hatásait, emiatt olyan intézkedéseknek kell kísérnie, melyek lehetővé teszik valamennyi polgár és vállalkozás számára, hogy éljenek az új lehetőségek nyújtotta előnyökkel.

Mindez új munkamódszerek és különböző eszközök egész sorának alkalmazását kívánja. Az erőfeszítések a határokon átnyúló korlátok felszámolására helyezték a hangsúlyt, elsősorban jogi intézkedéseken keresztül. Az erőfeszítéseknek most az eszköztár kiszélesítésére és hatásvezéreltebb megközelítés kidolgozására kell irányulniuk: a piacokat hatékonyabbá kell tenni azokon a területeken, amelyek a fogyasztók, a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából a legjobb eredményeket hozzák. A „szabályozás javítására” irányuló európai célokkal összhangban több figyelmet fognak szentelni a végrehajtásnak és az érvényesítésnek; a hatásvizsgálatok készítésének és az érintettekkel folytatott konzultációknak; ahol lehetséges, a meglévő szabályozás egyszerűsítésének, csökkentve a felesleges bürokráciát; a szakpolitikákat és a törvényeket pedig szisztematikus vizsgálatnak vetik alá. Ezek az erőfeszítések „Brüsszelen” túlmutató elkötelezettséget igényelnek: egy nagyobb, sokszínűbb EU-ban a siker feltétele a tagállamokkal és az érintettek széles körével kialakított partnerségen alapuló együttműködés.

Az egységes piac központi eleme az EU-szakpolitikák egész sorának. Az euro létrehozása a századfordulón, valamint annak egyre több tagállam általi elfogadása megerősíti az egységes piac és a gazdasági és monetáris unió közötti kölcsönhatást. Az euróról bebizonyosodott, hogy a stabilitás megalapozója és az egységes piac folyamatai mögötti mozgatóerő, mely gazdasági előnyöket hozott az EU egészének, nemcsak az euro-övezetben. Az egységes piac, mint a növekedés és a munkahelyteremtés hatékony ösztönzője, kulcsszerepet tölt be a lisszaboni stratégia prioritásainak megvalósításában. E jelentést felül kellene vizsgálni a stratégia következő fázisában, melyre a Bizottság 2007 decemberében terjeszt majd elő javaslatokat. Az egységes piac a szociális és környezeti politikákkal együtt járul hozzá a fenntartható fejlődés célkitűzéseihez.

A jelentés új megközelítést mutat be az egységes piacra irányulóan. Nem klasszikus értelemben vett jogalkotási cselekvési programot tartalmaz. Célja inkább a rugalmasság és alkalmazkodóképesség erősítése, a jól működő egységes piac biztosításához szükséges jogbiztonság és szabályozás megőrzése mellett. Hogy ez milyen módon történik, azt az alábbiakban foglaljuk össze szemléltető példákkal. A részletes ismertetést a jelentést kísérő, a piacmonitoringról, az egységes piac eszközeiről és a kereskedelmi eszközökről szóló dokumentumok tartalmazzák. A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló kísérő dokumentum részletezi, hogy ezt a megközelítést miként alkalmazzák ebben a fontos ágazatban. A jelentést kiegészíti annak az elképzelésnek a bemutatása, hogy miként lehet ösztönözni a 21. századi Európában a lehetőségeket, a hozzáférést és a szolidaritás, valamint az általános érdekű szolgáltatásokról szóló kísérő dokumentum. Ezek a dokumentumok képezik - együtt az egységes piac eredményeiről szóló összefoglalásával - az ún. „jelentési csomagot”. E dokumentumok fontos részét képezik a Bizottságnak a globalizáció kihívásaira adott válaszára, melyet „Európai érdek – helytállás a globalizáció korában” címmel[3] mutatott be 2007 októberében az informális Európai Tanács keretében.

2. A LEHETőSÉGEK KIHASZNÁLÁSA A POLGÁROK JAVÁRA

2.1. A fogyasztók és a KKV-k megerősítése

Az egységes piacnak jobb eredményeket kell elérnie és kézzelfogható előnyöket kell nyújtania a fogyasztóknak és a KKV-k részére, figyelembe véve azok elvárásait és aggodalmait. Csak magabiztos és helyzetükkel tisztában lévő fogyasztók képesek arra, hogy teljes mértékben éljenek jogaikkal. A piacnyitás és a fogyasztóvédelmi politika szorosan összefügg. Napjainkban a fogyasztók más EU-országokban vagy az interneten vásárolhatnak úgy, hogy nem kell gondolkodniuk a vámok vagy kiegészítő ÁFA kifizetésén. Az élelmiszerekre és fogyasztási cikkekre szigorú előírások vonatkoznak. A termékek és az élelmiszerek címkézése, valamint az ártranszparenciára vonatkozó követelmények megkönnyítik a vásárlás során az összehasonlítást. Az olyan áruk, amelyek nem felelnek meg az eladási szerződésnek, visszaküldhetők, és azokat vagy ki kell cserélni vagy meg kell javítani. Jogszabályok tiltják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat és a megtévesztő reklámozást. Az európai fogyasztóvédelmi központok hálózata (ECC-hálózat) tanáccsal segíti és támogatja a fogyasztókat a határokon átnyúló vitákban. A Bizottság nemrég javaslatot terjesztett elő Energiafogyasztók Chartájának kidolgozására, mely meghatározza az alapvető fogyasztói jogokat a villamosenergia és a gázellátás terén. A fogyasztói jólétet az EU-versenyszabályok szigorú végrehajtása is védi: kartelleket számoltak fel a mozgólépcsőgyártástól kezdve egészen a sörgyártásig terjedő ágazatokban; versenyellenes összefonódásokat tiltottak meg légitársaságok között; az olyan vállalatokat, mint a Microsoft, a Telefonica, a Deutsche Telekom és a Wanadoo arra kötelezték, hogy ne éljenek vissza erőfölényükkel; az állami támogatások ellenőrzésével biztosítják a közpénzek megfelelő felhasználását. Mindez jobban működő és innovatívabb piacokhoz járult hozzá, melyek jobb minőségű árukat és szolgáltatásokat kínálnak jobb árakon.

Azonban ennél többet kell tenni. Az egységes piacnak továbbra is azokra a területekre kell összpontosítania, melyek érintik a fogyasztók mindennapi életét, mint pl. az energia, a távközlés, a lakossági pénzügyi szolgáltatások, valamint a nagy- és kiskereskedelem. Foglalkozni kell a hatékony verseny hiányával és a piacok – részben a fogyasztói szerződésekre vonatkozó eltérő nemzeti jogszabályokra visszavezethető – széttöredezettségével annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók ténylegesen részesülhessenek a piacnyitás előnyeiből, és hogy könnyebben felismerhessék, hogy miként állíthatják érdekeik szolgálatába az egységes piacot. A fogyasztók ismereteinek szélesítése és helyzetének erősítése révén – például a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén – az uniós szintű cselekvés ösztönzőleg hathat a termelékenységre és a hatékonyságra. Bár hatályban van az elektronikus kereskedelemre vonatkozó keretszabályozás, további lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a polgárok kihasználják az internet nyújtotta előnyöket.

Az egységes piacnak meg kell őriznie a szigorú szabványokat, különösen az olyan területeken, mint a termék- és élelmiszerbiztonság. Folyamatos erőfeszítéseket tesznek az árupiac szervezésének javítására - pl. a piacfelügyelet erősítésén és az akkreditáló, tanúsító és felügyeleti hatóságok közötti koordináció javításán keresztül. Mindez várhatólag elősegíti a termékeken található CE-jelzés fogyasztókban történő tudatosítását, akik így jobban védelmezhetők a nem biztonságos termékektől. Nemcsak a termékeknek, hanem a szolgáltatásoknak is meg kellene felelniük a biztonsági a minőségi követelményeknek. Gondolkodni kell továbbá azon, hogy a szolgáltatási ágazatban hogyan lehet a legjobban szavatolni a biztonságot és a minőséget, és hogy miként lehetne a rájuk vonatkozó ismereteket terjeszteni.

Az egységes piacnak a későbbiekben is javítania kell a vállalkozásokra vonatkozó keretfeltételeken. Ellentétben a nagy gazdasági szereplőkkel, melyek sikerrel aknázták ki az egységes piac lehetőségeit, a kis- és középvállalkozások gyakran úgy érzik, hogy az egységes piac széttöredezett, melybe nehéz behatolni. Így pl. Európa többnyelvűsége, a kulturális és fogyasztói preferenciák különbözősége – melynek értéke felbecsülhetetlen és az innováció forrása – növelik az egységes piac összetettségét a KKV-k szemében. A KKV-k egységes piacra való behatolását fékezhetik az eltérő adózási formák, valamint a közös adózási szabályok egyhangú támogatásának megteremtésében rejlő nehézségek. Miközben az utóbbi években gyorsabbá és egyszerűbbé vált Európa-szerte a vállalatok alapítása, többet kell tenni a KKV-k egységes piachoz való hozzáférésének javítása, növekedésük ösztönzése és üzleti lehetőségeik kibontakoztatása tekintetében. A Bizottság konzultálni fog valamennyi érintettel olyan kezdeményezések kidolgozása céljából, melyekkel az egységes piac jobban közelíthető a mai KKV-k igényeihez.

1. keret: A fogyasztókat és a KKV-ket szolgáló piac

Fogyasztói jogok és jogorvoslat: A fogyasztói jogok átfogó megközelítése az EU egész területén egyszerű és könnyen végrehajtható szabályozási keretet fog létrehozni és elő fogja segíteni a határokon átnyúló vásárlás fogyasztók és a vállalkozások számára hátrányos akadályainak felszámolását. A fogyasztópolitikai stratégia központi eleme a fogyasztók – ideértve a különleges igényekkel rendelkező vagy fogyatékkal élő, kiszolgáltatottabb fogyasztókat – helyzetének megerősítése, a jogok és a hozzáférésre vonatkozó szabványok meghatározása, valamint az olyan kockázatok és fenyegetések elleni védelmük, melyek ellen egyedül nem tudnának fellépni. Az uniós fogyasztói politika vívmányainak felülvizsgálatára építve a Bizottság 2008-ban további kezdeményezéseket fog bemutatni a fogyasztók szerződéses jogai és a kollektív jogorvoslat terén, és megkönnyíti a fogyasztói jogok és versenyjog megsértéséhez kapcsolódó kártérítési igényeket.

Hozzáférés a minőségi lakossági pénzügyi szolgáltatásokhoz: A megfelelő folyószámla, a fizetési mód, a befektetési vagy biztosítási termék, a személyi kölcsön, a megtakarítások, a nyugdíj vagy az ingatlankölcsön formájának, illetve a gépjármű-biztosítás megválasztása – mindezek nagy horderejű személyes döntések, melyeknek jelentős hatása van a háztartások költségvetésére. A tények arra engednek következtetni, hogy ebben az ágazatban az ár, a választék, valamint a termékekbe és szolgáltatásokba vetett bizalom terén még lehet javítani. A Bizottság szolgálatainak e jelentést kísérő munkadokumentuma ismerteti a Bizottság által tervbe vett, a verseny élénkítésére és az önállóbb fogyasztói döntéshozatalra irányuló kezdeményezéseket. Ezek kiterjednek a pénzügyi ismeretek elmélyítésére, a szolgáltó- és a bankszámlaváltás megkönnyítésére, a versenyellenes árukapcsolás felszámolására és az ingatlankölcsön-piac élénkítésére irányuló intézkedésekre.

Élelmiszerbiztonság: Az EU elkötelezte magát amellett, hogy egész területén az élelmiszerbiztonság legmagasabb fokát garantálja. A Bizottság kezdeményezést fog bemutatni az élelmiszerek címkézésére és a tápértékjelölésre vonatkozóan, és felül fogja vizsgálni az újszerű élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat.

Gyógyszerek: A gyógyszerekre vonatkozó piacfelügyeleti mechanizmusok megerősítése és racionalizálása hozzá fog járulni Európában a betegek biztonságának növeléséhez. A gyógyszerekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információkhoz való könnyebb hozzáférés révén a betegek megalapozottabb döntéseket hozhatnak az egészségüket érintő kérdésekben. A Bizottság e célok megvalósítása érdekében intézkedéscsomagot készít elő, melynek segítségével megőrizhető Európa vezető pozíciója az egészségügyhöz kapcsolódó innováció és fejlődés terén.

Európai kisvállalkozói törvény: A Bizottság 2008-ban a KKV-k megerősítése érdekében kezdeményezések egész sorát fogja megvizsgálni a „kisvállalkozói törvény” formájában. Ez a KKV-kra szabott iránymutatást és rendelkezéseket tartalmazhat a „Gondolkozz először kicsiben” (think small first) elvnek megfelelően. Összevonhatja a különböző szakpolitikákban és törvényekben megtalálható KKV- elemeket, melynek célja a felesleges adminisztratív terhek csökkentése, a KKV-k uniós programokban való részvételének növelése, a KKV-k közbeszerzésekhez való hozzáférésének megkönnyítése, a határokon átnyúló kereskedelem korlátainak csökkentése, ami révén még inkább elősegíthető az innováció és a növekedés. A Bizottság azt is megvizsgálja, hogy az adópolitika és az adózási gyakorlatok hogyan befolyásolják a KKV-k növekedését, a KKV-k határokon átnyúló működésének elősegítése érdekében pedig európai magántársaságokról szóló statútumot fog javasolni.

Az adózási környezet javítása: Folytatódni fognak azok az erőfeszítések, melyek különösen a KKV-k tekintetében csökkentenék - a belső piac különböző adórendszereire visszavezethető - megfelelés költségeit, másrészt pedig lehetővé tennék, hogy a vállalatok uniószerte közös adóalapot választhassanak. A kettős adózás csökkentésére irányuló szakpolitikai kezdeményezések megkönnyítik a határokon átnyúló tevékenységeket mind a vállalatok, mind pedig az egyének számára.

2.2. A globalizáció előnyeinek kihasználása Európa javára

A globalizáció a dinamizmus és a változás jelentős forrása. Az egységes piac Európa számára a legjobb eszköz, melyen keresztül leginkább kiaknázhatja a globalizáció előnyeit. Az európaiak alacsonyabb árakon és nagyobb kínálaton keresztül profitálhatnak a globális piac megnyílásából. A vállalkozásokat a hatékonyság javítására és innovációra ösztönzi, és segíti őket versenyképességük megerősítésében, hogy ki tudjanak lépni a globális piacokra. Európát világszerte vonzóbbá teszi a befektetők és a vállalkozások számára. Lehetővé teszi Európa számára, hogy világméretekben is vezető szerepet töltsön be a viszonyítási alapok meghatározásában, a szabályok közelítésében, az európai kivitel megkönnyítésében és annak biztosításában, hogy a behozatal megfeleljen a szükséges szabványoknak, ami egyben az európai polgárok védelmét is szolgálja.

Szabályozási rendszerének kialakításakor az EU együttműködött a tagállamokkal, hogy összhangba hozza azok különböző megközelítéseit, és hogy megtalálja az eszközök megfelelő kombinációját, melyekkel a munkajog, az egészségügyi, a biztonsági és a környezeti szabványok tiszteletben tartása mellett felvirágoztatható a kereskedelem. Az EU ezáltal modern, innovatív szabályozási és felügyeleti keretet hozott létre, s ezáltal az EU elismerten globális szabványokat teremt olyan területeken, mint a termékbiztonság, az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem, a közbeszerzés, a pénzügyi szabályozás és a számvitel. A GSM-szabványt világszerte mintegy két és fél milliárd mobiltelefon-ügyfél használja. A CO2-kibocsátáskereskedelem, a repülésbiztonság és a vegyi anyagok terén az EU új szabályokat állított fel, melyeket világszerte fokozatosan átvesznek. Az EU versenypolitikájának globális vonatkozása is van: a Bizottság fellép az EU fogyasztóit és vállalkozásait károsító kartellek, versenyellenes összefonódások és az erőfölénnyel való visszaélés ellen, az érintett vállalatok származási országára való tekintet nélkül. A nemzetközi környezet gyorsan változik. Számos kihívás egyre inkább koordinált globális fellépést igényel – ilyen pl. az éghajlatváltozás vagy a szerzői jogi kalózkodás és a hamisítás elleni küzdelem. Új nemzetközi megközelítés van kialakulóban, mely a szabályozási együttműködésre, a szabványok közelítésére és a szabályok egyenértékűségére összpontosít. E megközelítés továbbfejlesztése az EU és partnerei közös érdeke. Ez elő fogja segíteni a magasabb szintre történő felzárkózást a lefelé húzó tendenciákkal szemben.

Hogyan érhető mindez el? A haladásnak a „Globális Európa” címet viselő menetrendben[4] meghatározott három pillérre kell épülnie.

2. keret: Globális Európa – haladás és előrelépés

Az európai vállalatok versenyképességi mozgásterének kitolása az egységes piac fizikai határain túlra, más piacok megnyitása a kereskedelem többoldalú és kétoldalú liberalizációja révén, valamint a piachoz való hozzáférés jogának aktív tiszteletben tartása. A Bizottság a továbbiakban is elkötelezi magát a dohai fejlesztési program sikerre vitele mellett. A Világkereskedelmi Szervezet által lefektetett alapokra építve a Bizottság tárgyalásokat indított a szabadkereskedelmi megállapodások elmélyítése érdekében, melynek célja az EU vállalatai számára a piachoz való hozzáférés javítása és a szabályozások nagymértékű közelítése. Külön kezdeményezéseket indítanak a szerzői tulajdonjogok védelmének erősítése és a szubvenciókra vonatkozó nemzetközi szabályok teljes mértékű tiszteletben tartása érdekében. Továbbá az állami támogatások ellenőrzése – mint a versenypolitika egyik eszköze – biztosítja az integrált és versenyképes belső piacot. Ezt ki kell egészíteni a kereskedelempolitikai eszközök aktív alkalmazásával, melynek célja a tisztességtelen külső szubvenciók és kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés, valamint nemzetközi viszonylatban egyenlő feltételek biztosítása, beleértve a külső piacok aktív megnyitását is.

Az egységes piac szabályozási terének kiszélesítése az európai szabványokra és értékekre irányuló, a külföld bevonásával történő együttműködés ösztönzésén keresztül, ami révén az európai szabályozás részesedhet a máshol bevált gyakorlatok előnyeiből, illetve biztosítható, hogy az európai szabványok globális szabványok referenciái legyenek. A Bizottság partnereivel és közvetlen szomszédaival többoldalú és kétoldalú párbeszédek egész sorát folytatja a szabályozások közelítésének javítása érdekében. A többoldalú kapcsolatok vonatkozásában fontos, hogy a koherens szabályozás kérdése terén haladás történjen a WTO keretében. A bilaterális fórumok, mint az EU-USA pénzügyi piacok szabályozásáról folytatott párbeszéd, valamint a nemrég létrehozott Transzatlanti Gazdasági Tanács az eredményes együttműködés jó példái. Ezeket az erőfeszítéseket oly módon kellene összpontosítani, hogy kiegészítsék a kereskedelmi tárgyalásokat, és eredményesebben szolgálják a képzési, segítségnyújtási és a kutatásra irányuló együttműködés keretében tett erőfeszítéseket. A Bizottságnak támogatnia kellene az európai felügyeleti és szabályozóhatóságokat az általuk folytatott nemzetközi együttműködés elmélyítésében. Az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell játszania a szabályokat és szabványokat meghatározó nemzetközi testületekben, és e cél érdekében egységesen kell fellépnie. A Bizottság például nemzetközi szinten törekedni fog a versenyszabályok nagyobb fokú közelítésére, pl. az OECD keretében. Végezetül az EU-nak képesnek kell lennie a tanulásra is: a globális szabványok figyelembe vétele Európa saját szakpolitikáinak kialakításakor és a külföldi szabályozók bevált gyakorlataiból való merítés hozzájárulnak az uniós szabályozás javításához és elősegíti azok nemzetközi elfogadását.

Biztosítani kell, hogy a nyitottsággal járó előnyök elérjék az európai polgárokat , jobb szabványokon, alacsonyabb árakon és szélesebb választékon keresztül. Ez a piacok szigorú megfigyelésével és a működésük javítását vagy versenyképesebb környezet kialakítását szolgáló megfelelő intézkedésekkel érhető el uniós szinten vagy a tagállamokban. Az EU különös felelősséget visel a kereskedelmi megállapodások figyelemmel kíséréséért és annak biztosításáért, hogy azok a kívánt hatásokat idézzék elő. A Bizottság az importok és a fogyasztói árak piacnyitásra visszavezethető alakulásának nyomonkövetését szolgáló új eszközök kialakítása mellett döntött. A textil- ágazat jól példázza azokat a feltételeket, melyeket a sikeres piacnyitás érdekében teljesíteni kell. 2005 januárjában, egy évtizedes átmeneti időszakot követően a WTO szabályok alapján eltörölték a textilekre és ruházati cikkekre meghatározott kvóták 40 éves rendszerét (ún. multifibre megállapodások).Egy nemrég elvégzett tanulmány szerint a fogyasztókra gyakorolt hatások, bár általában pozitívak, az EU-n belül nagyfokú eltérést mutattak a hazai textilipar struktúrájától, és a kiskereskedelmi ágazatot jellemző verseny mértékétől függően. Írországban és az Egyesült Királyságban a ruházati cikkek ára reál értéken 50 %-kal csökkent, miközben Olaszországban és Spanyolországban az árak nagyjából változatlanok maradtak.Ilyen típusú elemzésekre más ágazatokban is sor kerül, melynek során kísérő intézkedésekkel fogják biztosítani a nemzetközi kereskedelemmel járó előnyök továbbadását a fogyasztóknak.

Az e jelentést kísérő, az egységes piac külső dimenziójáról szóló dokumentum részletesebben ismerteti, hogy miként kellene az egységes piac eszközeit alakítani a változó globális környezetben való helytállás érdekében.

2.3. Új távlatok: tudás és innováció

Az eredetileg elsődleges és feldolgozóipari termékekre épülő gazdaságra kidolgozott egységes piacnak alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy elősegítse a nyitottságot és az integrációt napjaink tudásalapú és szolgáltatásorientált gazdaságában.

Manapság a szolgáltatások jelentik a meghatározó gazdasági erőt Európában. A szolgáltatási ágazat teszi ki a GDP 70 %-át, mely a munkavállalók 68 %-ának nyújt munkát, és az EU-ban teremtett új munkahelyek 96 %-áért felelős. Ugyanakkor az Unión belüli kereskedelemnek csupán 20 %-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatások lényegében helyi jellegűek, az ügyfél keresi a térbeni közelséget a szolgáltatás nyújtójához. Szükség van ugyanakkor a szolgáltatásokban rejlő további lehetőségek kihasználására, a korlátozások csökkentésére és a verseny növelésére a szolgáltatási ágazatban. A kihasználatlan lehetőségeket jól példázza, hogy az európaiak csupán 6 %-a bonyolít le határokon átnyúló elektronikus ügyleteket.

Jelenleg több intézkedés is folyamatban van. Az Unión belüli szolgáltatásnyújtást valószínűleg élénkíteni fogja a szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása, melyet 2009 végére kell átültetni a nemzeti jogba. Ehhez hasonlóan a hálózatos iparágakra – energia, távközlés, postai szolgáltatások és közlekedés – vonatkozó kezdeményezések akkor fogják éreztetni hatásukat, amint azokat maradéktalanul végrehajtják. Például a távközlés egységes európai keretének köszönhetően a polgárok és vállalatok alacsonyabb árakat, nagyobb választékot és innovatív szolgáltatásokat élvezhetnek. Az egységes piacban rejlő lehetőségek kihasználását elősegíti az állami támogatások átirányítása olyan horizontális célkitűzésekbe, mint az innováció és a tudás.

Azonban ennél többet is lehet tenni. Például lehetővé kellene tenni a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok számára, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásán keresztül kihasználják az európaszerte jelentkező új lehetőségeket. Az IKT meghatározó szerepet tölt be az „elektronikus belső piac” zökkenőmentes működésében azáltal, hogy olyan interoperábilis szolgáltatásokat teremt, mint az elektronikus számlázás, az elektronikus közbeszerzés és az elektronikus vámügyintézés. E technológiák gyors fejlődésével fennáll a veszélye annak, hogy a tagállamok eltérő vagy nem kompatibilis megoldások mellett döntenek, és a végső felhasználókat érintő új „elektronikus korlátok” alakulnak ki. A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve meg kell sokszorozniuk a piac széttöredezettségének megakadályozására irányuló erőfeszítéseiket, és ösztönözniük kell az IKT-megoldásokat, melyekről közösen megállapodtak.

További erőfeszítésekre van szükség a tudás és az innováció szabad mozgásának ösztönzésére, mely az egységes piac „ötödik szabadsága”. Az egységes piac az innováció ösztönzésének egyik kiindulópontja lehet Európában. Elősegíti az új technológiák terjedését az EU egész területén. Alkalmas a – virtuális és valódi – hálózatok létrehozására, és elősegíti egy magasan fejlett logisztikai ágazat kialakítását, mely lehetővé teszi az áruk, az energia, az információ, a szolgáltatások áramlásának és a személyek szállításának integrált irányítását. A munkavállalók, a kutatók és hallgatók mobilitásán keresztül elősegíti a tudás átadását. Az alábbiakban röviden ismertetünk néhány, a tudás és innováció egységes piacának élénkítésére irányuló kezdeményezést.

3. keret: A határok kitolása – innovatív emberek, termékek és szolgáltatások

A kutatók mobilitása: A 7. Kutatási keretprogram uniószerte közvetlen támogatást nyújt a hálózatokhoz és az integrált kutatáshoz. Az európai kutatási térség megvalósításának részeként folyamatban van a „kutatói útlevélre” irányuló munka, mely lebontja a kutatók mobilitása előtti akadályokat és elősegíti a kutatók cseréjét.

Az elektronikus hírközlés keretrendszerének korszerűsítése: Az EU telekommunikációs szabályaira irányuló új bizottsági reformjavaslatok célja a távközlési szolgáltatások egységes piacának létrehozása, mely alapvető fontosságú a tágabb digitális gazdaság és a társadalom számára. Ezek a javaslatok növelik az egységességet és az előreláthatóságot, és elősegítik új, határokon átnyúló szolgáltatások kiterjesztését. A javaslatok kibontakoztatják Európa vezeték nélküli technológiák terén betöltött vezető szerepének gazdasági potenciálját a rádióspektrum-politikák hatékonyabbá, rugalmasabbá és piacorientáltabbá tételén keresztül. 2008-ban a javaslatokat az egyetemes szolgáltatások aktualizálására irányuló kezdeményezés követi, melynek célja az „Információs társadalom mindenkinek” célkitűzés elérésének támogatása.

Szellemi tulajdonjogok: A meghozandó határozatok alapját a szabadalomvédelemről szóló közös uniós keretrendszer jelenti, melynek célja Európa számára egyszerű, költséghatékony és minőségi szabadalmi rendszer kialakítása. A Bizottság 2008-ban ipari tulajdonjogokra irányuló stratégiát mutat be, mely az ipari tulajdonjogok KKV-kban történő tudatosítására és az ipari tulajdonjogok érvényre juttatására irányuló, valamint az ipari tulajdonjogok közfinanszírozású kutatóintézetek általi kezelését elősegítő intézkedéseket tartalmaz. A stratégiában továbbá vámügyi cselekvési tervet javasolnak a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás ellen.

Szabványosítás: A Bizottság szabványügyi stratégiát mutat be 2008-ban a K+F eredményeinek - különösen KKV-ken keresztüli - piacra juttatása, valamint új, energiatakarékos és környezetvédelmi technológiák átvételének elősegítése érdekében. Különös hangsúlyt kell fektetni a KKV-k és a kutatási szféra közötti kapcsolatok kialakítására.

Elektronikus számlázás: A Bizottság európai elektronikus számlázási keretrendszerre irányuló javaslatot fog előterjeszteni, mely uniószerte elősegíti a számlák elektronikus formátumban történő továbbítását.

Elektronikus azonosítás és elektronikus aláírás: Az elektronikus kormányzat terén folyó munkára építve a Bizottság 2008-ban különleges cselekvési tervet mutat be, melynek célja ösztönözni a kölcsönösen elismert és interoperábilis elektronikus aláírások és az elektronikus autentikáció (elektronikus személyazonosítás) tagállamok általi alkalmazását, ami ezáltal elősegíti a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását.

Elektronikus vámügyintézés: A vámunió 2008-ban ünnepli 40. évfordulóját – a Bizottság és a tagállamok ez alkalomból megkezdik az elektronikus vámügyintézésről szóló határozat végrehajtását, melynek célja EU-szerte interoperábilissá tenni a vámhatóságok és a vállalatok IT-rendszereit.

2.4. A szociális, a környezeti és a kohéziós dimenzió

A piacnyitás és a gazdasági integráció szociális és környezeti hatásokkal jár, melyeket Európában és külföldön egyaránt figyelembe kell venni. Ehhez szükséges az egyes döntések által kiváltott hatások jobb értékelése, valamint olyan kollektív képességek kialakítása, melyek révén jobban előreláthatóvá, elősegíthetővé és kezelhetővé válnak a nagyobb fokú nyitás és a technológiai fejlődés által eredményezett változások. Ez azt is maga után vonja, hogy a piaci árak tükrözzék a társadalomra és a környezetre eső tényleges költségeket. Emellett tudatosítani kell a polgárokban azt is, hogy fogyasztói döntéseik milyen szociális és környezeti hatásokkal járnak. Ezek a prioritások döntő jelentőségűek az egységes piac hosszú távú életképessége szempontjából, és egyben a fenntartható fejlődési stratégia lényegét képezik: a nyitottabb világból származó előnyök így igazságosabban oszthatók el és átadhatóvá válnak a jövő generációi számára.

Az egységes piac kialakítása szorosan összefügg az Európai Szociális Menetrenddel. A reformszerződés 2. cikkében foglalt közös jogok és értékek egész sora, valamint a Közösség szociálpolitikai vívmányai tükrözik az elkötelezettséget a számos szociálpolitikai területen meghozandó európai cselekvés mellett.

Az európai gazdasági, szociális és területi kohéziós politika, melyet az EU strukturális alapjai erősítenek, összekapcsolja az európai polgárokat és vállalkozásokat és megerősíti a helyzetüket, felszabadítva az egységes piac teljes potenciálját. Ez a szakpolitika elősegítette, hogy a belső piac előnyei az Unió összes régiójába eljussanak, biztosítva, hogy a piacnyitás előnyeiből a társadalom széles rétegei részesülhessenek, és tompítva az alkalmazkodás lehetséges káros hatásait.

Az európai társadalmak gyorsan változnak. A technológiai haladás és a globalizáció befolyásolja az európaiak életmódját és a munkavégzést – új lehetőségeket teremt a munkahelyek, a szakmai fejlődés és a szolgáltatások terén, új képességek iránti keresletet támaszt és egyre gyorsuló ütemű változást hoz. Az egységes piac új trendeket teremtett az Unión belüli mobilitás terén. Vannak olyan munkavállalók, akik számára nehézséget jelent az alkalmazkodás, ezeket a nagy hatókörű folyamatokat veszélynek tekintik, különösen a helyi közösségeikre nézve. Ezek jogos aggályok, melyeket kezelni kell. Garantálni kell a munkavállalók jogait és egyenlő feltételeket kell teremteni, nevezetesen az EU munkajogának megfelelő alkalmazása révén.

A környezeti dimenzió fokozottabb figyelembevétele nemcsak önmagában fontos, hanem számos új lehetőségeket is teremthet. Az öko-iparban már többen dolgoznak, mint az autó- vagy a gyógyszergyártásban. Az EU határozott fellépése, és szabványainak világszerte történő hirdetése előnyös helyzetbe fogja hozni az új technológiák bevezetése és új munkahelyek teremtése tekintetében. Európa éghajlatváltozás elleni küzdelemben szerzett tapasztalata, például a szénszegény termékek és szolgáltatások elősegítése terén, világszerte példaértékű, mellyel viszonyítási alapot teremtett és új exportpiacokat nyitott meg.

4. keret: A szociális Európa megerősítése

Út a megújított szociális menetrend felé: A Bizottság polgárközpontú programja részeként folyamatban van az Európa szociális valóságáról szóló konzultáció. E jelentéssel párhuzamosan a Bizottság közzéteszi arra vonatkozó elképzelését, hogy az európaiak miként férhetnek hozzá a nyitott, modern és változó Európa által létrehozott lehetőségekhez. Az erre az elképzelésre adott válaszokat figyelembe veszik a megújított szociális menetrend kidolgozásakor, mely meghatározza az uniós szintű kezdeményezéseket. A Bizottság 2008 közepén mutatja be a dokumentumot.

Általános érdekű szolgáltatások: A Lisszaboni Szerződéssel párhuzamosan elfogadott jegyzőkönyv meghatározza az általános érdekű szolgáltatásokra alkalmazandó uniós elveket és új, átlátható és megbízható keretrendszert alakít ki a szerződés szintjén. A jegyzőkönyv levonja a következtetéseket az EU szerepéről szóló egy évtizedes vitából, emellett kiemeli a különböző nézőpontok közelítését, melyre különösen a Bizottság 2004. évi fehér könyve óta került sor. E jelentéssel párhuzamosan közzéteszik az általános érdekű szolgáltatásokról – köztük a közérdekű szociális szolgáltatásokról – szóló dokumentumot, mely felméri az új helyzetet. Ezt hamarosan az egészségügyi szolgáltatásokról szóló kezdeményezés követi.

A mobilitás elősegítése: A munkavállalók mobilitása az EU-Szerződésben meghatározott jog, és alapvető fontosságú az egységes piac működése szempontjából. A munkavállalók szabad mozgását a jövőben még inkább elősegíti, ha az új tagállamokra vonatkozó átmeneti megállapodások hatálya lejár. A munkavállalói mobilitás európai évét (2006) követően a Bizottság 2007 végéig cselekvési tervet mutat be a szakmai mobilitásról, amely tartalmazza majd a társadalombiztosítás koordinációjára vonatkozó közösségi szabályokat.

Uniós munkajog: Az uniós szinten hatályos szabályok elismerik a munkavállalók alapvető jogait, pl. a tájékozódás és a konzultáció terén, és meghatározzák azokat a minimális követelményeket, melyek a munkavállalók és a vállalatok számára egyenlő feltételeket biztosítanak. 2008-ig a Bizottság javaslatot terjeszt elő az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról szóló irányelv módosítására.

A határokon átnyúló integráció: A határmenti régiókban élő és dolgozó uniós polgárok megsegítésére új jogi eszközt hoztak létre „európai területi együttműködési csoportosulás” (EGTC) néven, melynek célja elősegíteni új, határokon átnyúló megközelítések kidolgozását olyan területeken, mint az egészségügy, kockázatmegelőzés, környezetvédelem, kultúra, turizmus és a helyi, határokon átnyúló infrastruktúra.

3. EREDMÉNYEK ELÉRÉSE

Az eredmények elérése érdekében az egységes piacnak alkalmazkodnia kell, és új megközelítéseket kell alkalmaznia. Azáltal, hogy az EU nagyobbá és sokszínűbbé vált, mára ennek egyre nagyobb jelentősége van. Az irányítás és a felügyelet valamennyi szintje közösen felelős az egységes piac működéséért. Az egységes piac a bizalomra épül – olyan bizalomra, melyet mind a szoros közigazgatási együttműködés, mind a jobb információcsere segíthet és erősíthet. Megújított partnerségre van szükség, hogy az egységes piac ténylegesen nyújtani tudja a benne rejlő lehetőségeket.

3.1. Az egységes piac tényeken alapuló és hatásorientált irányítása

Az EU-nak azokra a területekre kell koncentrálnia, amelyek a legfontosabbak, és azokon a piacokon kell fellépnie, amelyek nem az elvárások szerint működnek és ahol az intézkedések a legnagyobb hatást váltják ki. Cselekvésre valamennyi érintett részéről szükség van a piaci fejlemények figyelemmel kísérése, a problémák meghatározása, a cselekvés iránti igény felmérése és a visszajelzések összegyűjtése érdekében. Erre jó példát szolgáltatnak a gáz- és a villamosenergia-piacok működésének javítására tett erőfeszítések.

A Bizottság és a nemzeti hatóságok széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek a piac- és ágazatmonitoring terén. Ezeket a tevékenységeket tovább kell fejleszteni A versenyágazatra irányuló vizsgálatok, a vezető piacok azonosítása és a közös technológiai kezdeményezések jelentősen hozzájárulnak e kérdés megválaszolásához. Azonban számos területen több adatot kell gyűjteni az egységes piac gyakorlati működésével kapcsolatos visszajelzések alapján. Jobban figyelembe kell venni a fogyasztókat, a KKV-kat, a globális dimenziót, valamint a szociális és környezeti hatásokat is.

5. keret: Cselekedni ott, ahol szükséges

Piac- és ágazatmonitoring: E jelentés részeként a Bizottság szolgálatai módszertant dolgoztak ki a kulcsfontosságú áru- és szolgáltatáspiacok működésének rendszerezettebb nyomon követésére. E módszertan első szakasza a növekedés, a munkahelyteremtés és a fogyasztói jólét szempontjából legtöbb előnyt kínáló ágazatok átvilágítása. A második szakaszban a kiválasztott ágazatokat részletes vizsgálatnak vetik alá annak érdekében, hogy meghatározzák a piac gyenge teljesítményének okait (a nyitottság/integráció hiánya, a fogyasztók tekintetében a választék és az átláthatóság hiánya, a verseny alacsony foka, gyenge szabályozási környezet és az innováció hiánya). Így fontos következtetések vonhatók le az érintett ágazat(ok)ban mutatkozó különleges kihívások kezelésekor. Az első megállapításokat a szolgálatok e jelentéssel párhuzamosan bemutatott munkadokumentuma tartalmazza. A Bizottság szorosan együtt kíván működni a nemzeti hatóságokkal az új megközelítés kidolgozásában.

Fogyasztói eredménytábla: A fent bemutatott módszertanhoz a fogyasztói eredménytábla szolgáltatja majd az adatokat, melyet a piac teljesítményének fogyasztói szemszögből való nyomon követésére hoztak létre. Ez alapján meghatározhatók a gazdasági és szociális téren nem teljesítő piacok. Ennek során olyan kulcsfontosságú mutatókat használnak, mint a panaszok, árak, a fogyasztók elégedettsége, a váltás lehetőségei és biztonság, és ahol az lehetséges, ágazatspecifikus mutatókat. Új adatforrásokat dolgoznak ki, pl. a fogyasztói árak összehasonlítására. Ezt az eredménytáblát beépítik a 2009. évi egységes piac eredménytáblájába.

3.2. A szabályozások célirányosabb és jobb végrehajtása

Az egységes piac előmozdítása során a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy „intelligensebb” eszközkombinációt alkalmazzon – olyan eszközöket, melyek egyszerűek és teljes mértékben figyelembe veszik a szubszidiaritást, az arányosságot és a különböző nemzeti hagyományokat.

A polgároknak és vállalkozásoknak jogbiztonságra van szüksége, hogy magabiztosan vehessenek részt a határokon átnyúló tevékenységekben. A szabályozás emiatt egyes területeken továbbra is fontos marad, azonban erre nem mindig van szükség és nem is minden esetben célravezető, pl. olyankor, amikor az egységes piac működésének korlátai elsősorban nem jogi, hanem túlnyomórészt viselkedési vagy intézményi természetűek. Egy sokszínű Európa még inkább igényli az egyszerű jogszabályokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a legjobb eredmények különböző eszközök kombinációjával (pl. egységes piac és verseny) érhetők el, mely a jogilag kötelező eszközöket olyan megközelítésekkel egészíti ki, mint az útmutatás, önszabályozás, képzés vagy képviselet. További erőfeszítésekre van szükség, hogy az egységes piacra irányuló politika kérdéseibe bevonják az érintetteket. A fontos javaslatokat szigorú hatásvizsgálatnak kell alávetni, és a Bizottság meg fogja szüntetni a kívánt célok eléréséhez már nem hozzájáruló, illetve – akár a piaci fejlemények, akár helyi, regionális, nemzeti vagy globális szintű cselekvések miatt – feleslegessé vált uniós fellépéseket.

EU-szerte alapvető fontosságú az egységes piac szabályainak végrehajtása és érvényre juttatása. Az egységes piac előnyei nem fognak jelentkezni akkor, ha az uniós jogszabályokat nem alkalmazzák megfelelően, illetve ha a létrehozott jogokat nem őrzik meg kielégítő mértékben és nem biztosítanak jogorvoslatot. A közösségi jog alkalmazásának javítására irányuló erőfeszítések továbbra is biztosítani fogják, hogy a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások megértsék és eredményesen alkalmazzák az egységes piac szabályozási keretét.

6. keret: Az egységes piac eszközeinek leghatékonyabb alkalmazása

Az eszközök megfelelőbb kombinációja: E jelentéssel párhuzamosan közzétételre kerül a szolgálatok munkadokumentuma, mely ismerteti az egységes piacra irányuló politikák alakítására, szervezésére és megvalósítására rendelkezésre álló eszközöket, emellett bemutatja, hogy miként érhetők el a legjobb eredmények az irányítás valamennyi szintjén.

A végrehajtás javítása: Az EU-jog alkalmazásáról szóló legutóbbi közleményében[5] foglaltak szerint a Bizottság a tagállamokkal folytatott szoros együttműködésben lépéseket tesz a közösségi szabályok alkalmazására visszavezethető problémák megelőzése és a felmerülő problémák gyors megoldása céljából. Az olyan esetekben, amikor közösségi jogot sértenek, megfelelő lépéseket hoznak a jogsértés ellen, a Bizottság pedig prioritásként kezeli a legnagyobb hatást kiváltó jogsértéseket. A tagállamokat felkérik, hogy szolgáltassanak információt a jogszabályi megfelelésekről, azaz arról, hogy a közösségi jogszabályokat hogyan ültetik át a nemzeti jogba. A Bizottság a jogszabályok végrehajtásáról és a közösségi jog megsértésének korrekciójára irányuló jogi eljárásokról általános információkat fog közzétenni.

Gyakorlatias problémamegoldás: A SOLVIT az egységes piac szakértőiből álló hálózat, mely segíti a polgárokat és a vállalkozásokat az olyan problémák megoldásában, melyeket az EU-jog nemzeti hatóságok általi nem megfelelő alkalmazása okozott. Azóta, hogy 2002 júliusában létrehozták, a nemzeti SOLVIT-központok hálózata és a Bizottság SOLVIT munkacsoportja több, mint 1300 problémát oldott meg. Néhány esetben ez a nemzeti jogszabályok lényegi módosítását eredményezte. A felmerült problémák 80 %-át igazságügyi hatóságok bevonása nélkül oldották meg, a legtöbb esetben a tízhetes határidőn belül. Ahogy egyre több ember értesül a SOLVIT szolgáltatásáról, egyre több ügyet nyújtanak be nap mint nap.

3.3. Fokozottabb decentralizáció és hálózatalapú cselekvés

Az egységes piac a hatóságok és az érintettek részéről egyaránt erőfeszítéseket kíván az EU valamennyi szintjén. Együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek ismerjék, megértsék, alkalmazzák és végrehajtsák az egységes piac szabályait. Az egységes piac eredményes működésének kulcsa a tulajdonosi szemlélet megerősítése és a kölcsönös bizalom: ez új munkakapcsolatokat és új megközelítéseket kíván.

Néhány tagállam tapasztalata azt mutatja, hogy az egységes piac működésére irányuló nemzeti erőfeszítések koordinálását szolgáló „egységes piac központok” létrehozása látványos eredményekkel járhat. Uniós szinten az Európai Verseny Hálózat jó példa arra, hogy a tagállamok versenyhatóságai által létrehozott hálózat és a Bizottság hogyan tudja biztosítani az uniós szabályok eredményes és következetes alkalmazását. Mint ahogy az például a vámok területén és a fogyasztóvédelmi hálózat keretében keresztül megvalósult, az EU szerepet játszhat a nemzeti közigazgatások közötti információátadás és az alkalmazottak cseréjének elősegítésében is. Több területen is javítható még a tagállamok igazgatási, igazságügyi és szabályozási hatóságai, illetve az uniós szabályozó hatóságok közötti együttműködés, a hálózatok kiépítése, valamint a gyakorlatok átadása.

7. keret: Partnerségen alapuló együttműködés

Az utóbbi években számos kezdeményezés született helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten az EU-jog átültetése, végrehajtása és érvényre juttatása, az információ terjesztése és a közigazgatások közötti, határokon átnyúló együttműködés javítása érdekében. Az EU építhet ezekre a tapasztalatokra, hogy meghatározza, mi működik jól és mi nem, illetve hogy meghatározza az egységes piac megvalósítása tekintetében további erőfeszítésekre szoruló területeket. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal a belső piaci tanácsadói bizottságban a legjobb gyakorlatok meghatározása, iránymutatások elfogadása és egymás támogatása céljából. Célravezető a lisszaboni stratégiáért felelős nemzeti koordinátorok bevonása: ők kulcsfontosságú szerepet tölthetnének be a stratégiai koordináció és a tapasztalatcsere terén.

3.4. Elérhetőbbé tétel és a kommunikáció javítása

Sokkal többet is lehet tenni a kommunikáció és az egységes piac kínálta lehetőségekről szóló tájékoztatás hatékonyabbá tétele terén. A polgárok, a vállalatok, valamint a helyi és regionális hatóságok számára biztosítani kell az információkhoz való hozzáférést, és elő kell segíteni a szabályok megértését annak érdekében, hogy élhessenek az egységes piac kínálta lehetőségekkel. A szabályok átláthatósága és az információhoz való könnyű hozzáférés különösen fontos az Unión kívüli partnerek számára is.

A tagállamokat felkérjük az egységes piacra vonatkozó kommunikációs tevékenységeik megerősítésére és az információs források közzétételének javítására. A Bizottság támogatja ezeket az erőfeszítéseket. E jelentés részeként felgyorsultak a kommunikációs tevékenységek: útnak indították az „egységes piac követei” elnevezésű kísérleti projektet és fejlesztés alatt áll az egységes internetes hozzáférési pont az EU különböző, az egységes piac kérdéseivel foglalkozó segítségnyújtási szolgálata számára. Ez egészíti ki majd a Bizottság és a tagállamok közötti, az információnyújtásra és a polgárokat és vállalkozásokat segítő problémamegoldásra irányuló munkát.

8. keret: Az információhoz való hozzáférés elősegítése

Segítségre van szüksége? Az EU segítségnyújtási szolgálatai: Európán belül költözik és tájékozódni kíván a jogairól? Munkát keres? Problémái vannak gépkocsija regisztrációjával? Nehézségekbe ütközik vállalkozásának alapítása? Európa mindezekre a kérdésekre választ ad és segít Önnek. A polgárok és vállalkozások számára a létező uniós online szolgáltatásokat összefogó portált alakítanak ki az egységes piac kérdéseiről, melyben egyetlen ablakon keresztül tájékozódhat az aktuális információkról, vehet igénybe segítségnyújtást és férhet hozzá az EU által működtetett problémamegoldó rendszerekhez (ideértve a következőket:Europe Direct, Your Europe, SOLVIT, a polgárok számára létrehozott útmutató-szolgálat, az EURES és az új integrált üzlettámogatási hálózat).

Kíváncsi az egységes piac eredményeire? Az egységes piaci eredménytábla: A Bizottság figyelemmel kíséri az egységes piac teljesítményét és a prioritásokról rendszeres jelentést nyújt be a tavaszi Európai Tanácsnak. Ez tartalmazni fogja az összegyűjtött információkat az EU-irányelvek átültetéséről, a jogsértésekről és az olyan problémamegoldó rendszerek alkalmazásáról, mint a SOLVIT. Emellett gazdasági mutatókat is tartalmaz, pl. a piacmonitoringra vonatkozóan, valamint az EU teljesítményének mérését szolgáló viszonyítási alapokat. E kibővített egységes piaci eredménytábla első kiadását 2008-ban teszik közzé.

4. KÖVETKEZTETÉS

Az egységes piac, mely Európa egyik legkézzelfoghatóbb sikere, segítheti Európát abban, hogy megfeleljen a 21. század kihívásainak. A nyitott, integrált és versenyképes egységes piac élénkíteni fogja a gazdasági növekedést és az egészséges kereskedelmi kapcsolatok kialakítását, miközben új lehetőségeket és munkahelyeket teremt. A globalizáció korszakában megerősíti az európaiak érdekeit és az általuk vallott értékeket. Az egységes piac szorosan együtt jár a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való tényleges egyetemes hozzáférés biztosításával, a szigorú szociális és környezeti szabványokkal, valamint a kutatásba és az oktatásba irányuló befektetések magas szintjével. Valamennyi érintett és valamennyi irányítási szint közös erőfeszítéseként az egységes piac szemléltetni fogja, hogy Európa hogyan szolgálhatja polgárait.

Az e jelentésben ismertetett elképzelések megvalósítása érdekében a Bizottság az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát felkéri, hogy:

- segítsék elő az egységes piac helyzetének az e közleményben leírtaknak megfelelő újbóli meghatározását; különösen a 2008-as tavaszi Európai Tanácsnak biztosítania kellene, hogy az egységes piac prioritásai - beleértve annak külső dimenzióit is – hangsúlyosabban szerepeljenek a lisszaboni stratégiában, valamint azt is, hogy az e jelentésben foglalt megállapításokat figyelembe vegyék a Gazdasági és Monetáris Unió következő – 2008 májusában, annak 10. évfordulója alkalmából elvégzendő – felülvizsgálata során;

- emeljék ki az egységes piaccal járó, a lehetőségek, a hozzáférés és a szolidaritás tekintetében jelentkező szociális előnyöket az e közleményt kísérő, a társadalmi dimenzióra irányuló elképzeléseket tartalmazó dokumentumban foglalt megközelítés jóváhagyása révén;

- támogassák az általános érdekű szolgáltatásokra, köztük az általános érdekű szociális szolgáltatásokra vonatkozó, a jelentést kísérő közleményben meghatározott megközelítést.

[1] A Bizottság szolgálatainak e jelentéssel párhuzamosan közzétett munkadokumentuma tartalmazza az egységes piac eredményeit.

[2] COM(2007) 60, 2007. február 21.

[3] COM(2007) 581, 2007. október 3.

[4] COM(2006) 567, 2006. október 4.

[5] COM(2007) 502, 2007. szeptember 5.