[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 6.11.2007 COM(2007) 663 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2007–2008 {SEC(2007) 1429}{SEC(2007) 1430}{SEC(2007) 1431}{SEC(2007) 1432}{SEC(2007) 1433}{SEC(2007) 1434}{SEC(2007) 1435}{SEC(2007) 1436} A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2007–2008 1. BEVEZETÉS A bővítés az Európai Unió egyik leghatékonyabb politikai eszköze. A bővítés az EU stratégiai érdekeit szolgálja a stabilitás, a biztonság és a konfliktusmegelőzés terén. Hozzájárult a jólét és a növekedési lehetőségek ösztönzéséhez, valamint a létfontosságú közlekedési és energiaellátási útvonalak biztosításához. A jelenlegi bővítési menetrend a Nyugat-Balkánra és Törökországra vonatkozik, hiszen ezen országok számára nyílt meg az EU-tagság lehetősége a szükséges feltételek teljesítése esetén. A következő év nagyon fontos lesz a Nyugat-Balkán átalakulási folyamatának konszolidációja szempontjából. Az országok átvállalják a regionális együttműködés ösztönzésének felelősségét a Stabilitási Paktumból, ami központi szerepet játszik a megbékélésben és a jószomszédi viszonyok létesítésében. A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások megfelelően haladnak és döntő szakaszba érnek. Ez az egész térség számára mutatja, hogy az EU-tagság perspektívája valós. A következő évben várhatóan az összes érintett országgal lezárják a stabilizációs és társulási megállapodások megkötését, amelyek a térség partnerországait szorosabb szálakkal fűzik az EU-hoz a későbbi csatlakozás fényében. Ugyanakkor maga a térség jelentős problémákkal áll szemben, kezdve Koszovó státusza rendezésének szükségességével. Szerbia európai felzárkózása, az államszervezet kiépítése Bosznia és Hercegovinában a helyiek bevonásával, valamint a jobb kormányzás kialakítása Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Albániában és Montenegróban mind a tennivalók élén szerepelnek. Számos ország ezek közül jelentős kihívásokkal szembesül a kormányzás, valamint a stabilizációs és társulási folyamathoz kapcsolódó feltételek biztosításával kapcsolatban. Az EU-nak készen kell állnia arra, hogy a következő év során támogatást nyújtson, és politikai eszközeinek teljes mozgósításával választ adjon a fejleményekre. A parlamenti és elnökválasztásokat követően fontos Törökország számára, hogy előrelépést érjen el azon kulcsfontosságú reformok terén, amelyek az alapvető jogok és szabadságok konszolidálásához szükségesek. Folytatni kell Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat olyan ütemben, amely tükrözi az ország reformjainak haladási ütemét, valamint a vonatkozó feltételek Törökország általi teljesítését. Ennek tükrében a 2006. decemberi Európai Tanács által meghatározott, megújított konszenzus következetes végrehajtása fontosabb, mint bármikor korábban. Ez a konszenzus a kötelezettségvállalások megerősítése, tisztességes és szigorú feltételek alkalmazása és a közvéleménnyel folytatott jobb kommunikáció elvein, valamint azon alapul, hogy az EU mennyire képes integrálni az új tagállamokat. Annak az üteme, hogy egy tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ország milyen gyorsan közelít az EU-hoz, tükrözi az ország politikai és gazdasági reformjainak ütemét, valamint a tagságból fakadó jogok és kötelezettségek teljes vállalására vonatkozó kapacitását. A Bizottság azáltal javítja a bővítési folyamat minőségét, hogy korai szakaszban foglalkozik a közigazgatás és az igazságügy reformjával, valamint a korrupció elleni küzdelemmel, teljes mértékben kihasználva a teljesítményértékelés előnyeit, és átláthatóbbá téve a folyamatot. A Bizottság dolgozik az első hatástanulmányokon, amelyek a tagjelöltek csatlakozásának különböző politikaterületekre kifejtett hatását vizsgálják. A bővítés jogalapját az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke[1] szolgáltatja, amely a következőképpen hangzik: „Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított alapelveket. (…)” [2] . A 2006. decemberi Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy „a bővítés sikertörténet az Európai Unió és egész Európa számára. Segített felülkerekedni Európa megosztottságán, és a kontinens egészén hozzájárult a békéhez és a stabilitáshoz. Ösztönözte a reformokat, és megszilárdította a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának, valamint a jogállamiságnak és a piacgazdaságnak a közös elveit. A szélesebb belső piac és a gazdasági együttműködés növelte a gazdasági jólétet és megerősítette a versenyképességet, lehetővé téve ezáltal a kibővített Uniónak, hogy hatékonyabban nézhessen szembe a globalizációs kihívásokkal. A bővítés növelte az EU súlyát a világban, és megerősítette nemzetközi szerepében.” Az ötödik bővítési körben csatlakozott tizenkét ország megfelelő szintű összhangot biztosított az uniós joganyaggal. Ez jól mutatja a szigorú reformtörekvések, a tagállamok által egymásra gyakorolt nyomás és a fegyelem kombinációjának eredményességét. A megfelelő előkészületeknek köszönhetően az EU a bővítés után zökkenőmentesen folytatta működését. Az EU összes tagállama profitált a magasabb szintű gazdasági növekedésből. Szlovénia 2007 januárjában bevezette az eurót; Ciprus és Málta 2008-ban fogja ezt megtenni. Az érintett államok és a Bizottság gondos előkészületei a növekvő kereskedelmi és beruházási mozgásokkal együtt segítették az új tagállamokat abban, hogy fokozatosan közelítsenek az EU-ban jellemző átlagos életminőségéhez. Az ötödik bővítési körben csatlakozott tizenkét tagállam GDP-je 1998 és 2006 között átlagosan 4,3%-kal nőtt évente, míg a 15 régi tagállamban ez a mutató 2,2% volt[3]. A régi és új tagállamok közötti kereskedelem figyelemreméltóan nőtt az elmúlt évtizedben. A 2004-ben csatlakozott tíz tagállam és a 15 régi tagállam közötti export és import megnégyszereződött 1995 és 2006 között, míg a közöttük bonyolódó általános kereskedelem megduplázódott ez alatt az időszak alatt. A több mint 100 millió, egyre növekvő vásárlóerejű fogyasztóval rendelkező tizenkét dinamikus gazdaság bekapcsolása a belső piacba növeli az Unió versenyképességét és világgazdasági súlyát. Tíz hónappal csatlakozásuk után Bulgária és Románia már további gazdasági növekedést és beruházásokat generál. A Romániára és Bulgáriára vonatkozó 2007-es gazdasági növekedési előrejelzés sokkal magasabb, mint a várható EU-átlag. A Bizottság biztonsági intézkedéseket hozott 2006 végén annak érdekében, hogy kezeljen bizonyos hiányosságokat a két országgal kapcsolatban. Júniusban a Bizottság közzétette a bel- és igazságüggyel kapcsolatos együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról, valamint a védintézkedésekről szóló első jelentéseket[4]. A Bizottság áttekinti a területen elért haladást, és 2008 elején jelentést készít róla. Ciprus kérdését illetően a ciprusi görög és ciprusi török közösségek vezetőinek fokozniuk kell erőfeszítéseiket az ENSZ égisze alatti átfogó rendezésről szóló tárgyalások újrafelvétele érdekében. A Bizottság beindítja pénzügyi támogatási eszközét a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének támogatására, ezzel is megkönnyítve a sziget újraegyesítését. A személyek és áruk szabad mozgását Ciprus egész területén lehetővé tevő, zöld vonalról szóló rendelet nagyobb mértékű alkalmazása mindkét közösség érdekében áll. A Ciprus északi részével folytatott közvetlen kereskedelemről szóló rendelet, amelyet a Bizottság javasolt a ciprusi török közösség elszigeteltségének további csökkentése érdekében, a Tanács jóváhagyására vár. A jelenlegi bővítési menetrend által érintett országokban, azaz a Nyugat-Balkánon és Törökországban az EU húzóereje hozzájárul a stabilitáshoz, és fontos politikai és gazdasági reformokra ösztönöz. A reformok előtt azonban még számos jelentős kihívás áll. Alapvető fontosságú fenntartani ezen országok csatlakozási perspektívájának láthatóságát és hitelességét, valamint megnyerni a tagállamok támogatását a bővítési folyamathoz. A Bizottság tovább javítja a bővítési folyamat minőségét. A bővítési politika nagyobb hangsúlyt fog helyezni az államépítés, a megfelelő kormányzás, a közigazgatási és igazságszolgáltatási reform, a jogállamiság, a megbékélés, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel való együttműködés és a civil társadalom fejlődésének alapvető kérdéseire. Ösztönözni kell az emberek közötti kapcsolatok kialakítását; különösen annak jött el az ideje, hogy párbeszéd kezdődjön a Nyugat-Balkán országainak állampolgárai számára történő vízumliberalizációról. Folytatni kell a Nyugat-Balkán regionális együttműködésének fejlesztését, különösen a helyi szintű kezdeményezésekét ezen a területen. Az EU továbbra is teljes mértékben felhasználja előcsatlakozási eszközeit a kulcsfontosságú kihívások kezelésére minden bővítés által érintett országban. A – társulási megállapodásokból következő – kötelezettségvállalások végrehajtásának nyomon követése különösen fontos az uniós integráció menetrendjének egyik állomásáról a következőre való továbblépés tekintetében, ezért szigorúan ellenőrzik. A Bizottság számos intézkedést vázol fel ebben a dokumentumban az EU jogával és szakpolitikáival kapcsolatos tudatosság növelésére, és előkészíti a bővítési folyamat következő lépéseit. A Bizottság hozzáigazítja az előcsatlakozási politika eszközeit a bővítési politika aktuális kihívásaihoz. 2007 januárja óta új finanszírozási eszközt használ, az előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA). Az IPA-támogatások programozása során jobban összpontosítanak a reformok prioritásaira, és tükrözni fogják az összes partner előrehaladását az átmenet folyamatában. A Bizottság javasolja a csatlakozási és európai partnerségek felülvizsgálatát, amelyek referenciaként fognak szolgálni a prioritások meghatározásakor. Javaslatot tesz az IPA 2009–2011-es időszakra vonatkozó többéves indikatív pénzügyi keretének módosítására is. Kapacitásnövelés és csereprojektek segítségével ez a keret új eszközt fog tartalmazni a civil társadalom fejlődésének előmozdítására. További hangsúlyt fog helyezni azokra a programokra, amelyek az államépítés, a megfelelő kormányzás, az intézményi reform és az adminisztratív kapacitások támogatására irányulnak. A magánszektor fejlesztése és az infrastrukturális beruházásokra irányuló támogatások nagy nyomatékot kapnak az Európai Beruházási Bankkal (EBB), valamit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és más nemzetközi pénzintézetekkel (IFI-k) folytatott intenzívebb együttműködés által. A Bizottság minden tevékenységi területen szorosabb együttműködést fog biztosítani a többi donorral, és ösztönözni fogja őket arra, hogy aktívabb szerepet vállaljanak az ezen közleményben meghatározott prioritási területeken. A végrehajtást át fogják szervezni amiatt is, hogy az Európai Újjáépítési Ügynökségtől felelősségeket ruháznak át a Bizottság küldöttségeihez és irodáihoz. A tagállamok a legalkalmasabbak arra, hogy vezető szerepet vállaljanak annak kommunikálásában, hogy a bővítés az EU saját érdeke. A Bizottság továbbra is kiveszi a részét ebből a munkából a bővítési kérdésekkel kapcsolatos tényadatok jobb terjesztésének támogatásával. Az EU meglévő stratégiájára építve e közlemény elemzi az európai integráció felé vezető út legfontosabb kihívásait. Felvázol egy megközelítést az EU bővítéspolitikai eszközeinek kiigazítására, és jobban fókuszál a sürgősen fejlesztésre szoruló területekre, a korábbi bővítésekből levont tanulságokat is figyelembe véve. 2. A BőVÍTÉS ÁLTAL ÉRINTETT ORSZÁGOK ELőTT ÁLLÓ AKTUÁLIS KIHÍVÁSOK A Nyugat-Balkán és Törökország számára nyílt meg az EU-tagság lehetősége a megállapított feltételek teljesítése esetén. Ezen országok jelenlegi felkészültségét figyelembe véve csatlakozásukra valószínűleg közép- vagy hosszú távon fog sor kerülni. Jelenleg az alapos felkészülésre kell koncentrálni annak biztosítására, hogy a bővítési folyamat iránt elkötelezett országok rendezzék az alapvető kormányzási és gazdasági kérdéseket, valamint az EU jogával és szakpolitikáival kapcsolatos kérdéseket is. 2.1. A Nyugat-Balkán A Nyugat-Balkán országai által az elmúlt években elért eredményekhez nagy mértékben hozzájárult az EU-nak a régió országai iráni elkötelezettsége a stabilizációs és társulási folyamaton keresztül, amely adott esetben a tagságig is elvezethet. Fennmaradt a régió stabilitása, és az 1990-es évek háborúi utáni helyreállítások is majdnem befejeződtek. Demokratikusan megválasztott kormányok irányítják a régió összes országát. Nekilendült a gazdaság növekedése, javult a makrogazdasági stabilitás, és nőtt az életszínvonal. Fontos reformokat indítottak el a jogállamiság erősítésére, valamint a gazdaság és a társadalom szerkezetének modernizálására. Fokozódott a regionális együttműködés a kereskedelem, az energia, a közlekedés és a környezetvédelem területén is. A Nyugat-Balkán országai egyre növekvő részt vállalnak a regionális kezdeményezésekben. A Nyugat-Balkán minden állama haladást ért el az EU felé vezető úton, bár ez a haladás különböző sebességű. Horvátország már csatlakozási tárgyalásokat folytat az EU-val, és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tagjelölt státuszt kapott. Az EU nemsokára megköti a stabilizációs és társulási megállapodásokat a régió összes országával, és a gazdasági integráció is előrehaladott stádiumban van. A Nyugat-Balkán országai vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat is kötöttek az EU-val. Az elért eredményeket meg kell szilárdítani és visszafordíthatatlanná kell tenni. Kezelni kell a további jelentős kihívásokat. Számos országban lelassult az általános reformfolyamat. Az államépítés és a megfelelőbb kormányzás továbbra is aggodalomra ad okot a Nyugat-Balkán nagy részén. A koszovói helyzet[5] továbbra is markáns nemzetközi jelenlétet tesz szükségessé. Koszovó jelenlegi státusza nem fenntartható; további késedelem nélkül rendezésre szorul, hogy lehetővé váljon Koszovó politikai és gazdasági fejlődése, és hogy biztosítva legyen a régió stabilitása. Bosznia és Hercegovinában a főszerepet játszó politikai vezetők nacionalista retorikája veszélyezteti a daytoni/párizsi békemegállapodás által lefektetett egyezséget, és megakasztotta a reformokat. A rendőrség és az alkotmányos keret régóta szükséges reformja terén nem sikerült haladást elérni. Bosznia és Hercegovinának már teljes mértékben át kellene vennie kormányzását, de jelenleg még markáns nemzetközi jelenlétre szorul. Más országokban az alkotmányos kereteket kell kiteljesíteni, vagy teljes mértékben végrehajtani. Több párbeszédre és nagyobb mértékű toleranciára van szükség az egész Nyugat-Balkánon, nem utolsósorban az etnikumokkal kapcsolatos kérdésekben. Koszovóban az albánok és a szerbek közötti viszony továbbra is feszült. Ráadásul a koszovói szerbek nagyrészt nem vállaltak szerepet az intézményekben és a közigazgatásban. Bosznia és Hercegovina állami intézményeinek működését továbbra is etnikai választóvonalak mentén kell kompromisszumok között tartani. Szerbiában a demokratikus erőknek a parlamenti választásokon aratott győzelme és reformorientált kormány alakítása ellenére erősek maradtak a szélsőséges pártok és a nacionalista retorika, ami rossz hatással van az általános politikai hangulatra. Törékenyek a demokratikus erők. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban a politika szereplői közötti gyakori feszültségek és az elégtelen együttműködés kihatott az intézmények normális működésére, és lelassította a reformokat. A kormány és az ellenzéki párt között alkotmányos kérdésekről folyó vita ahhoz vezetett, hogy az ellenzéki párt bojkottálja a parlament munkáját. Albánia nagyon konfrontatív politikai légköre és Montenegró alkotmánya elfogadásának elhúzódó folyamata rámutat a modern demokráciák kiépítésének további kihívásaira. Horvátországnak további erőfeszítéseket kell tennie a kisebbségek iránti tolerancia javítására. Jelentős haladást sikerült elérni a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való együttműködésben, ami a stabilizációs és társulási folyamat egyik kulcsfeltétele. Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság teljes együttműködést biztosít a törvényszékkel. Montenegró együttműködése kielégítő a törvényszékkel. Szerbia ezen a területen tanúsított előrehaladása lehetővé tette, hogy újrakezdjék és technikailag lezárják a stabilizációs és társulási megállapodásról (STM) folyó tárgyalásokat. Bosznia és Hercegovina is eredményeket ért el az ICTY-vel való együttműködés elmélyítésében. Mindamellett Szerbia, illetve Bosznia és Hercegovina még mindig nem teljesít olyan teljes körű együttműködést a törvényszékkel, amely a még szabad lábon lévő vádlottak letartóztatásához vezetne. Koszovó elért néhány eredményt az ICTY-vel való együttműködésben, de a tanúk megfélemlítése még mindig aggodalomra ad okot. A menekültek visszatérésének tekintetében korlátozott haladás történt. Számos menekült és saját hazájában lakóhelyét elhagyni kényszerült személy nagyon nehéz körülmények között él. Előrelépés figyelhető meg a kisebbségi csoportok közszolgáltatásokban való részvételében. Azonban továbbra is a romák alkotják a régió legsebezhetőbb kisebbségét. Minden országban erősíteni kell a kisebbségek iránti tolerancia szellemét, és megfelelő intézkedéseket kell hozni azon személyek védelmére, akik potenciális diszkriminációnak, ellenségességnek vagy erőszaknak vannak kitéve. Ez alapvető fontosságú a megbékélés és a tartós stabilitás elérése szempontjából. Kiemelt prioritásnak számít a jogállamiság megvalósítása, konkrétan az igazságügy reformja által, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc. A legtöbb ország lépéseket tett az igazságügyi rendszer szervezetének és teljesítményének javítására. Lépések történtek a szervezett bűnözés elleni küzdelem intenzívebbé tételére, aminek meg is születtek az első eredményei. Jogszabályokat és intézményeket hoznak létre a korrupció elleni harcra; számos országban folyamatban van a nyomozás, és számos bűnvádi eljárás indult. Ugyanakkor az igazságszolgáltatási rendszerek az egész régióban jelentős fejlesztésre szorulnak még. Messzeható reformokat kell fenntartható módon végrehajtani ahhoz, hogy biztosított legyen az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége, hatékonysága és elszámoltathatósága. A korrupció továbbra is elterjedt, és mélyen beivódott a társadalomba. A Nyugat-Balkán összes országára jellemző, hogy a végrehajtott intézkedések nem arányosak a probléma nagyságával. Erős politikai akarat szükséges ahhoz, hogy felszámolható legyen a korrupció, és vádat emeljenek az elkövetők ellen, a nagy kaliberű ügyekben is. A szervezett bűnözés továbbra is komoly aggodalomra ad okot. A bűnszövetkezetek különböző társadalmi és gazdasági ágazatokra, valamint a politikára is kiterjednek. Gyakran húznak hasznot a közbeszerzési eljárások, a beruházások tervezésének és a privatizáció átláthatóságának hiányosságaiból. A térség az emberkereskedelem és a kábítószer-csempészet egyik forrás- és tranzitterülete. Jelentős és tartós erőfeszítésekre van szükség ezen a területen. A tagságból adódó kötelességek teljesítésére szolgáló képességről szóló koppenhágai tagsági kritérium megvalósítása szempontjából kritikus szempont az adminisztratív kapacitás, az Európai Tanács 1995. madridi ülésén elhangzottaknak megfelelően. A közigazgatás reformja az egész térségben folyik, és született már néhány eredmény a keretstratégiák és a jogalkotás terén. Horvátország megmutatta, hogy jelentős adminisztratív kapacitás áll rendelkezésére a stabilizációs és társulási megállapodás (STM) végrehajtására. Szerbia is jelentős adminisztratív kapacitással rendelkezik az STM végrehajtására. E két országnak erre a kapacitásra kell építenie, és korszerűsítenie kell azt az EU jogához és politikáihoz történő igazítás érdekében. Máshol továbbra is gyenge az adminisztratív kapacitás, és ez kihat a reformok és az EU-hoz történő igazodás véghezvitelére is; tehát további erőfeszítésekre van szükség ebben a vonatkozásban. Erősebb elkötelezettségre van szükség valamennyi ország részéről egy olyan közszolgálat megteremtése érdekében, amely hatékonyan működik, stabil és elszámolható mind központi, mind helyi szinten. Számos országban a köztisztviselők felvétele, előléptetése és elbocsátása nem objektív és átlátható feltételek alapján történik. Erősíteni kell a közszolgálatok etikai szabványait. A rendőrség és a biztonsági szolgálatok reformja még végrehajtásra vár Bosznia és Hercegovinában és más országokban. Az európai közélet lényegi eleme a civil társadalom. A Nyugat-Balkán országai lépéseket tettek olyan jogszabályok és stratégiák elfogadására, amelyek jobban kedveznek a civil társadalom fejlődésének. Történt néhány kezdeti lépés a részvételi demokrácia kiterjesztése felé. Ennek ellenére a civil társadalom továbbra is gyengének mondható a térségben. A háborúk és az etnikai villongások jelentős károkat okoztak a társég társadalmi szerkezetében. A helyi NGO-knak képzésre van szükségük az aktuális feltételekhez történő alkalmazkodáshoz. További erőfeszítések szükségesek az egyesülés szabadságának elmélyítéséhez, hogy szabályozási keret és közös kezdeményezések jöjjenek létre a civil társadalmi szervezetek fejlesztésére. Általában véve a gazdasági növekedés viszonylag magas maradt a térségben, és nőttek az átlagfizetések. Az inflációs adatok visszafogottak és stabilak. Óvatos költségvetési és monetáris politikát alkalmaztak a térség legtöbb országában. Tovább fejlődtek a pénzügyi rendszerek. Javultak az állami pénzeszközök felhasználásának rendszerei. Lépéseket tettek az üzleti környezet javítására. A Nyugat-Balkán minden országa folytatja gazdaságának szerkezeti átalakítását és megnyitását. A gazdasági integráció az EU-val már jelenleg is magas szintű, és tovább fejlődik. A stabilizációs és társulási megállapodások és az új Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) együttesen olyan kereskedelem- és beruházásösztönző keretet alkotnak a Balkánon, mint ami Közép- és Kelet-Európára volt jellemző az 1990-es években. Számos ország ambiciózus terveket készített a fizikai infrastruktúra korszerűsítésére és a társadalombiztosítási rendszerek modernizálására. A versenyképesség növelése, a munkanélküliség magas szintjének csökkentése, valamint a humán fejlesztés és az infrastruktúrák támogatása jelentős kihívások elé állítja az egész térséget. Továbbra is komoly pénzügyi kockázatok állnak fenn, és számos országban jelentős méreteket öltenek a külső egyensúlyi problémák. Egyenlőtlen a munkahelyteremtés fejlődése: a térség néhány országa 35% feletti munkanélküliségi rátával rendelkezik, és nő a rendelkezésre álló és a szükséges képesítések közötti különbség. A munkaerőpiacokról továbbra is hiányzik a rugalmasság és biztonság megfelelő kombinációja a munkavállalók és munkaadók számára, és a bejegyzett vállalatoknál dolgozók bérét terhelő adók viszonylag magasak. A vidéki gazdaságok további diverzifikációra szorulnak. Tovább kell folytatni a költségvetési konszolidációt és a vállalatok szerkezeti átalakítását. Végre kell hajtani az országok privatizációs terveit. A beruházásokat és a kkv-k növekedését továbbra is ösztönözni kell, a finanszírozáshoz jutás megkönnyítése által is. A kormányoknak folytatniuk kell az üzleti környezet javítását és a foglalkoztatás ösztönzését. Csökkenteni kell a bürokráciát, erősíteni a jogállamiságot, megbízható ingatlan-nyilvántartást és a privatizáció számára átlátható folyamatokat kell biztosítani. Néhány országban ki kell alakítani és be kell tartatni a piacok megfelelő működését biztosító jogi keretet. Az adórendszerek egyszerűsítésre szorulnak. Ez ösztönözné a gazdasági tevékenységeket, és csökkentené az informális gazdaság magas szintjét. Ezenkívül intézkedések szükségesek a finanszírozáshoz és az e-technológiák használatához való hozzáférés megkönnyítésére. Törökország Amióta az 1999. decemberi Európai Tanács tagjelölt státuszt adott Törökországnak, az ország jelentős változásokat hajtott végre. Az európai perspektíva a politikai, jogi, valamint gazdasági reform fő mozgatórugójának bizonyult Törökországban. Eltörölték a halálbüntetést, megváltoztatták a Nemzetbiztonsági Tanács funkcióit és összetételét annak érdekében, hogy nagyobb legyen a hadsereg feletti civil felügyelet, és alkotmánymódosítások sorozata gazdagította a demokratikus szabadságjogokat. Haladás történt olyan területeken, mint a nők és gyermekek jogai, a kínzás elleni küzdelem, és általában véve tovább csökkent a kínzás és az embertelen bánásmód bejelentett eseteinek száma. A gazdaság területén a 2001-es súlyos pénzügyi válság után a szilárd makrogazdasági politika és a gazdaság hosszú távú stabilitására irányuló strukturális reformok lehetővé tették a gazdaság gyors talpra állását és a befektetési környezet javulását. Mindez a GDP gyors növekedéséhez vezetett, ami 2006-ban elérte az évi 6,1%-ot. Az infláció 2001 óta csökkent, és erős maradt a török líra. Ugyanakkor Törökország fejlődésére továbbra is jelentős hatással vannak a nemzetközi pénzügyi folyamatok. A vámunió 1995-ös létrehozása óta az Európai Unióval folytatott kereskedelem értéke háromszorosára nőtt folyó árakon számítva. Ez az uniós termékek és szolgáltatások iránti kereslet erősségét és a török exportágazat jó teljesítményét tükrözi. Ezenkívül a külföldi közvetlen befektetések szintje 16 milliárd eurós rekordszintet ért el 2006-ban, ami a török GDP 4,9%-ának felel meg, és jórészt az Európai Unióból származik. Ezek a reformok és az EU Törökországhoz fűződő kapcsolatának stratégiai fontossága ahhoz vezetett, hogy 2005 októberében megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal. Ennek a folyamatnak kulcsfontosságú elve, hogy a tárgyalások üteme a török reformok ütemétől függ. A reformok végrehajtása egyenetlen volt, és 2005 óta lelassult. Az elmúlt évben Törökország alkotmányos válságot élt át a köztársasági elnök választását illetően, ami a parlamenti választások előrehozásához vezetett. A hadsereg illetékességén túlmutató nyilvános nyilatkozatokat tett. Ugyanakkor a választások előtt nyílt vita zajlott számos hagyományosan érzékeny kérdésről, és a civil társadalom kinyilvánította elkötelezettségét a demokrácia és a világi állam mellett. A nagy nemzetgyűlési választásokat a demokratikus szabályok és a jogállamiság teljes tiszteletben tartása mellett bonyolították le. Az új parlament összetétele tükrözi az ország politikai sokszínűségét. A köztársasági elnököt az alkotmányos szabályoknak megfelelően választották meg, és érvényesült a demokrácia a civilek és a katonaság közötti kapcsolatokban is. A kormány megkezdte az új alkotmány kidolgozásának munkáját. Törökországnak most meg kell újítania a politikai reformokra irányuló erőfeszítéseit További jelentős reformokra van szükség különösen a véleménynyilvánítás szabadsága és a nem muszlim vallású közösségek jogainak terén. További előrelépés szükséges különösen a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás reformja, a szakszervezeti jogok, valamint a nők és gyermekek jogainak kérdésében, és erősíteni kell a közigazgatás elszámoltathatóságát. Délkeleten Törökországnak meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy a túlnyomórészt kurd népesség teljes jogokat és szabadságot élvezzen. A Bizottság folytatni fogja a politikai reformfolyamat szoros ellenőrzését, beleértve a biztonsági erők polgári felügyeletét is. A PKK több áldozattal járó fegyveres támadássorozatára válaszul a parlament 2007 októberében elfogadott egy indítványt, amely felhatalmazza a kormányt, hogy katonai fellépést indítson Irak északi részében. Az EU elnöksége október 22-én megismételte, hogy az Unió teljes mértékben elítéli a PKK törökországi terrortámadásait. Kijelentette továbbá, hogy „a nemzetközi közösségnek, különösen a térségben érintett fő szereplőknek támogatniuk kell Törökországnak a lakosság védelmére és a terrorizmus elleni harcra irányuló erőfeszítéseit, tiszteletben tartva a jogállamiságot, megőrizve a nemzetközi és a regionális békét és stabilitást, valamint tartózkodva minden aránytalan katonai fellépés alkalmazásától”. További strukturális gazdasági reformokra és költségvetési konszolidációra van szükség a makrogazdasági instabilitás fennmaradó kockázatainak kiküszöbölésére. A legnagyobb kihívásokat a munkaerőpiac strukturális gyengeségei és rugalmatlanságai jelentik, valamint a munkaerő képzettségének szintje, az alacsony foglalkoztatási ráták különösen a nők esetében, az informális szektor nagysága, valamint a társadalombiztosítási rendszer és az energiaágazat reformja. A vidéki gazdaság diverzifikációja továbbra is korlátozott. A romák sebezhetőségét csökkenteni kell. Törökországnak átfogó koncepciót kell kidolgoznia a délkeleti részek gazdasági és társadalmi fejlesztésére. A jószomszédsági viszony továbbra is kulcsfontosságú. Törökország felé elvárás, hogy teljes mértékben, diszkriminációtól mentesen végrehajtsa a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét. 3. A BőVÍTÉSI STRATÉGIA: A JELENLEGI MENETREND VÉGREHAJTÁSA 3.1. A megújított bővítési konszenzus Az EU bővítési folyamata hozzájárul a békéhez és stabilitáshoz, reformokhoz és az európai értékek terjesztéséhez. A reformokat ösztönző feltételrendszer hatékonysága attól függ, hogy sikerül-e megőrizni az esetleges európai integráció politikai kilátásának hitelességét. Ezt még láthatóbbá kell tenni az érintett országok lakossága számára. A válságok, az állam gyengeségei és a demokrácia előtt álló kihívások kezeléséhez az országoknak nyújtott segítség szempontjából a tagság perspektívája korábban soha nem volt még annyira fontos, mint ma. A bővítési folyamat minden szakaszában megkövetelt szigorú feltételek segítenek megszilárdítani a reformokat minden tagjelölt és potenciális tagjelölt országban, és felkészíti a jövőbeni tagállamokat a csatlakozásból adódó kötelezettségeik teljesítésére. Az egyes országoknak az Európai Unió felé vezető úton tett előrehaladása a koppenhágai kritériumoknak, valamint a Nyugat-Balkán országainak esetében a stabilizációs és társulási folyamat feltételeinek a teljesítésére irányuló egyéni erőfeszítésektől függ. A csatlakozási folyamat kulcsfontosságú állomásain az EU integrációs kapacitását is teljes mértékben figyelembe veszik. A 2006. decemberi Európai Tanács elhatározta a bővítési folyamat minőségének a javítását, ami biztosítja, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok uniós tagság felé haladása azon múljon, hogy milyen sikeresen teljesítik a kulcsfontosságú követelményeket. A tárgyalási fejezetek megnyitásának és lezárásának kritériumai, az EU kulcsfontosságú szakpolitikáival kapcsolatban a bővítési folyamat főbb állomásain elvégzett hatástanulmányok, valamint a politikai reformok összekapcsolása egyre növekvő szerepet játszik a folyamatban. 3.2. Összpontosítás a legfőbb kérdésekre A fent felsorolt kihívások nagyobb figyelmet biztosítanak a kulcsfontosságú reformprioritásoknak, amelyek az államépítésre, a kormányzásra, és társadalmi-gazdasági reformokra irányulnak. A Bizottság átdolgozott csatlakozási partnerségeket és európai partnerségeket terjeszt elő, amelyek tükrözik ezeket a prioritásokat. A partnerségek eligazítást adnak az országoknak európai felzárkózásukhoz, és prioritásokat állapítanak meg az előcsatlakozás pénzügyi támogatásához. Már a felkészülés korai szakaszában elsőbbséget biztosítanak a kormányzási kérdéseknek, beleértve az intézményépítést, az igazságügy és a közigazgatás reformját, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció megelőzését. Nagyobb hangsúlyt fognak kapni ezek a nehéz kérdések, különösen a politikai és gazdasági párbeszéd összefüggésében. Fokozottabb együttműködésre van szükség a Nyugat-Balkán országai, az EU intézményei és ügynökségei, valamint a tagállamok között a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben. Az EU jogának és szakpolitikáinak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket az országok kapacitásának és az alapvető reformok végrehajtásában elért eredményeinek függvényében kell ütemezni. Az előcsatlakozási pénzügyi felügyeleti mechanizmus, amely 2006 óta áll a tagjelölt országok rendelkezésére, továbbra is támogatást fog nyújtani a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok gazdasági reformjaihoz. A regionális együttműködés és a jószomszédsági viszonyok továbbra is kulcsfontosságúak az európai integráció szempontjából. Az ezeken a területeken elért eredmények erősítik a bizalmat, és konkrét előnyöket jelentenek a térség stabilitása, a határokon átnyúló jobb kapcsolatok és az infrastruktúra javítása szempontjából. Mindez gazdasági előnyöket is eredményez: gyorsabb növekedést és több külföldi közvetlen befektetést. A kölcsönös ismeretek és megértés megkívánják a civil társadalom további fejlődését és az EU tagállamai és a bővítési országok állampolgárai közötti párbeszéd további fejlesztését. 2005 óta a Bizottság pénzügyi támogatást nyújt olyan projektekhez, amelyek a Nyugat-Balkán országaira irányuló és azok egymás közötti, valamint a Törökországra irányuló párbeszéddel kapcsolatosak. A civil társadalom támogatása kulcsfontosságú a kölcsönös megértés és a demokrácia rendszerének erősítése szempontjából az egész társadalomban. A Bizottság további intézkedéseket fog tenni a párbeszéd és a civil társadalom fejlődésének ösztönzésére az előcsatlakozási támogatás eszköz (IPA) használatán keresztül. 3.3. A csatlakozási tárgyalások haladása Horvátországgal és Törökországgal 2005 októberében kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások a tagállamok egyhangú döntése alapján, jelentős politikai és jogi reformok sorozatát követően. A tárgyalási folyamat mindkét országot közelebb hozza az EU-hoz, és stratégiai érdekeket szolgál. A tárgyalásokat a Tanács által elfogadott szigorú keretek között folytatják. A tárgyalások a politikai és gazdasági reformokkal, valamint az uniós jogszabályok átültetésével és végrehajtásával együtt haladnak előre. A 2006. decemberi Európai Tanács határozatot hozott a csatlakozási folyamat irányításáról és minőségéről. Jelentős lépések történtek az Európai Tanács következtetéseinek végrehajtására. A Bizottság teljes mértékben felhasználta a teljesítményreferenciák által nyújtott lehetőséget ahhoz, hogy a tárgyalási fejezetek megnyitását és lezárását a tényleges előrehaladás fényében határozza meg. Az első hatástanulmányok is kibocsátásra kerülnek, amint kulcsfontosságú fejezetek tárgyalása kezdődik meg. Ősszel a Bizottság hatástanulmányt fog készíteni Horvátországnak az EU közúti kabotázs ágazatába történő jövőbeni belépéséről. A tárgyalások előrehaladásának függvényében további hatástanulmányok fognak készülni a következő évben a munkavállalók szabad mozgásáról Horvátország vonatkozásában, valamint az energiaellátásról Törökország vonatkozásában. Az Unió elkötelezett az intenzív politikai és gazdasági párbeszéd iránt, melynek eredményeit beépítik a tárgyalási folyamatba. Ebben az összefüggésben különös figyelmet fordítanak a tagjelölt országok és az EU tagállamai között fennálló megoldatlan kétoldalú kérdések kezelésére, valamint a jószomszédi viszonyok fejlesztésére. Az igazságszolgáltatással és az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdéseket külön tárgyalási fejezet keretében fogják részletesen megvitatni. Szem előtt kell tartani, hogy a jelenlegi tárgyalási keret rendelkezése szerint a tárgyalásokat fel lehet függeszteni abban az esetben, ha az Unió alapját képező szabadság, demokrácia, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság elve tartós és súlyos csorbát szenvedne. Horvátország haladása a tagság felé vezető úton jelzés értékű a Nyugat-Balkán többi országának saját tagsági kilátásaikat illetően, amennyiben teljesítik a szükséges feltételeket. Horvátország csatlakozási folyamata hozzájárul a kétoldalú és regionális kérdések megoldásához, és elősegíti a megbékélés folyamatát. Az EU stratégiai érdekét szolgálja a biztonság és a konfliktusok megelőzése terén egy tagállamokkal határos térségben. A csatlakozási tárgyalások egyes uniós szakpolitikai fejezetekről folyó jelenlegi szakasza a jogszabályok kiigazításával kapcsolatos technikai problémák megoldását teszi szükségessé. A Bizottság eljuttatta a Tanácsnak a Horvátországról szóló összes átvilágítási jelentést. A figyelem most a vonatkozó fejezetek megnyitásához szükséges feltételek Horvátország általi teljesítésére irányul. Amennyiben Horvátország megfelel a referenciafeltételeknek, a következő évben jelentős előrelépés érhető el a csatlakozási tárgyalások folyamán. Horvátországnak további eredményeket kell még elérnie az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja, a kisebbségek jogai, a menekültek visszatérése és a nehézipar szerkezeti átalakítása terén. Törökország reformok iránti folyamatos elkötelezettsége nagy stratégiai jelentőséggel bír az EU saját biztonsága és stabilitása szempontjából. Törökország egyedülálló kapocs a Nyugat és a muszlin világ között. Ez a civilizációk szövetsége kezdeményezésben került egyértelmű kifejezésre, amely az ENSZ égisze alatt ösztönzi a párbeszédet. Törökország mélyreható demokratikus átalakuláson nyugvó EU-csatlakozása által érdekeltté válunk a Közel-Kelet és a tágabb muszlim világ eseményeiben. Törökország szintén támogatja a közel-keleti békefolyamatot és a nukleáris kérdésekről Iránnal folytatott párbeszédet. Jelentős biztonsági erőkkel rendelkezik, amelyeket számos EU- és NATO-misszió rendelkezésére bocsátott már a Nyugat-Balkántól a Kongói Demokratikus Köztársaságig, és Dárfúrtól Afganisztánig. Potenciális lehetőség van arra, hogy Törökország az EU és a világ legnagyobb olaj- és földgázforrásai közötti fő energia-útvonal részévé válik, és ezáltal főszerepet játszik Európa energia-ellátásbiztonságának szempontjából. Az EU politikáihoz történő alkalmazkodása különösen olyan területeken lesz előnyös, mint a migráció ellenőrzése és a környezetszennyezés. Törökország gazdasága következetesen magas és állandó növekedést tanúsít, és az ország az EU vezető kereskedelmi és befektetési partnerei közé tartozik. Ezek a stratégiai megfontolások folyamatosan jelen voltak az EU és Törökország 1959 óta fenntartott kapcsolataiban. Törökország EU-tagságának perspektívája 1963 óta áll fenn, amióta társulási megállapodást írt alá az Európai Gazdasági Közösséggel. Ez a megállapodás kifejezett célként említi a csatlakozást mind a preambulumban, mind a 28. cikkben. Ez tükrözi Törökországnak az EU korai alapítása óta fennálló kiemelkedő stratégiai szerepét. Törökország az egyetlen olyan ország, amellyel az EU vámuniót létesített, amelyről 1995-ben állapodtak meg. 1999-ben kapott tagjelölt státuszt. A tárgyalások közös célja a csatlakozás, az összes tagállam 2005. októberi megállapodása alapján. A Törökországgal folytatott tárgyalások nyitott végű folyamatot alkotnak, amelynek végeredményét nem lehet előre garantálni. A tárgyalások előrehaladása szorosan kapcsolódik a reformok végrehajtásának, illetve az uniós joganyaghoz és politikákhoz való közeledésnek a folyamatához. Alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió tiszteletben tartsa kötelezettségvállalásait, és nyomon kövesse a tárgyalási folyamatot, és amint adottak a technikai feltételek, megnyissa a tárgyalási fejezeteket a 2005. októberi tárgyalási kerettel és a 2006. december 11-i tanácsi határozattal összhangban. Az átvilágítási folyamat a végéhez ért Törökország esetében, és a Bizottság a legtöbb jelentést ez év végéig megküldi a Tanács számára. Törökországnak el kell köteleznie magát a szükséges reformok mellett annak érdekében, hogy elérje azokat a kezdeti referenciaszinteket, amelyeket a Tanács a legtöbb fejezetre vonatkozóan meghatározott. Törökország politikai reformfolyamatának új lendülete közvetlen hatással lesz a csatlakozási tárgyalások ütemére. Amennyiben Törökország megfelel a referenciafeltételeknek, a következő évben előrelépés érhető el a csatlakozási tárgyalások folyamán. A jószomszédsági viszony továbbra is kulcsfontosságú. Az EU 2005. szeptember 21-i nyilatkozatával és a 2006. decemberi 11-i tanácsi következtetésekkel összhangban Törökországnak végre kell hajtania azon kötelezettségét, hogy teljes mértékben megkülönböztetésmentes módon alkalmazza az ankarai megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, és lebont minden akadályt az áruk szabad mozgása elől, beleértve a közlekedési eszközökre vonatkozó megszorításokat a Ciprusi Köztársaság vonatkozásában is. Elvárjuk Törökországtól azt is, hogy lépéseket tegyen a Ciprusi Köztársasággal való kétoldalú kapcsolatok helyreállítása felé. 3.4. A Nyugat-Balkán országai európai perspektívájának erősítése, és a regionális együttműködés ösztönzése Minden nyugat-balkáni ország esetében nyitott az esetleges EU-tagság perspektívája. A Nyugat-Balkán országainka jövője az Európai Unióban van. Továbbra is a stabilizációs és társulási folyamat, valamint a 2003-as thesszaloniki cselekvési program szolgál a térségre vonatkozó uniós politika keretéül. A regionális együttműködés kézzelfogható pozitív eredményekkel jár a Nyugat-Balkán polgára számára, és segít a reformok és a megbékélés előmozdításában. Az EU továbbra is szigorú feltételeket fog szabni a Nyugat-Balkán országainak az EU-tagság felé vezető úton. A kielégítő eredmények elérése alapvető fontosságú az esetleges tagság felé vezető úton, különösen a stabilizációs és társulási megállapodásokból (STM) következő kötelezettségek végrehajtása terén, beleértve a kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseket is. A stabil intézményrendszer kritikus az STM rendelkezéseinek végrehajtása, valamint a különböző közös intézmények zökkenőmentes működése szempontjából. A Bizottság továbbra is támogatja a Nyugat-Balkán összes országát az európai felzárkózásban a 2005-ben meghatározott menetrend alapján végrehajtott haladásuknak megfelelően. A Bizottság elsőbbséget tulajdonít Koszovó stabilitásának és európai perspektívájának. A délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) 2007. májusi zágrábi csúcstalálkozóján előrevetítették a regionális felelősségvállalás felé történő átmenetet a regionális együttműködés folyamatában. A Stabilitási Paktum nagy mértékben végrehajtotta feladatát, és egy délkelet-európai együttműködési folyamathoz kapcsolódó új regionális együttműködési tanács fogja felváltani. Kinevezték a regionális együttműködési tanács főtitkárát, és Szarajevót jelölték ki titkárságának székhelyéül. A soros bolgár elnökség alatt aláírták a fogadó országgal kötött megállapodást Bosznia és Hercegovinával, és megkezdődött a titkárság felállítása. A tervek szerint a Stabilitási Paktum regionális kerekasztalának utolsó ülését és a regionális együttműködési tanács első ülését Szófiában tartják 2008 elején, amikor a Stabilitási Paktum különleges koordinátora átadja megbízatását a regionális együttműködési tanács főtitkárának. Az új rendszernek – különösen a titkárságnak és a brüsszeli összekötő irodának – gyorsan működőképessé kell válnia. A délkelet-európai együttműködési folyamat és a regionális együttműködési tanács a regionális együttműködés általános keretszervezete lesz. A Bizottság részt fog venni a regionális együttműködési tanácsban, és minden érintett felet arra bátorít, hogy vállaljon aktív szerepet. A Stabilitási Paktum releváns tanulságaira építve a Bizottság együtt szándékozik működni a délkelet-európai együttműködési folyamattal és a regionális együttműködési tanáccsal a katasztrófák kockázatainak csökkentésére irányuló közösségi kezdeményezés végrehajtásában, valamint a Stabilitási Paktum keretében indított, a katasztrófák megelőzésére és kezelésükre való felkészülésre vonatkozó kezdeményezésben is. A Bizottság szándéka az is, hogy jobban elkötelezze a Nyugat-Balkán országait a Közösség polgári védelmi mechanizmusához kapcsolódó munkában, amely olyan vészhelyzetekkel foglalkozik, mint az áradások, erdőtüzek és földrengések. Júliusban hatályba lépett az új Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA). Nemrégiben befejeződött az összes aláíró általi megerősítés, így ez a regionális szabadkereskedelmi övezet az egész térségben életbe lépett. Az Európai Bizottság támogatni szeretné a CEFTA-t, mind technikai segítségnyújtás által, mind pedig egy kezdeti, három évre szóló pénzügyi támogatással a CEFTA titkársága számára. Minden ország részt vesz az együttműködésben az európai kisvállalkozási charta keretében. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés végrehajtása előrehaladt. Folyamatban van az európai közös légtér megerősítése. A fennmaradó aláíróknak most ezen eszközök megerősítésével kell haladniuk. Ezek a megállapodások lehetővé teszik az EU energiai és repülési belső piacába történő korai integrációt. Részletes ütemtervek és cselekvési tervek készültek a villamos energiára és gázra vonatkozóan. Az uniós joggal és szakpolitikákkal kapcsolatos tudatosság növelése érdekében a Bizottság TAIEX[6] irodája technikai tájékoztató rendezvényeket fog szervezni a potenciális tagjelölt országok számára a kormányzat, az üzleti szektor és a társadalom érintett szereplőinek javára. A regionális államigazgatási iskola hozzá fog járulni a Nyugat-Balkán adminisztratív kapacitásainak erősítéséhez. Uniós alapokat mozgósítottak a létező hálózat iskolai rendszerűvé alakítására a Nyugat-Balkán térségében. A Nyugat-Balkán lakosságának országaik európai integrációjából fakadó, kézzelfogható javulást kell éreznie. Ez lényeges számukra ahhoz, hogy magukénak érezzék a megbékélést és a szükséges reformokat. Maximalizálni kell az emberek közti kapcsolatokat az EU tagállamai és a térség országai között, valamint magán a térségen belül is. Az Európai Unióba való beutazás megkönnyítése rendkívüli jelentősséggel bír a Nyugat-Balkán népei és kormányai számára. Thesszalonikiben az EU felismerte ezt a tényt, és kötelezettséget vállalt arra, hogy lépéseket tesz e cél elérése érdekében. Az utazás liberalizációjához vezető lépéseknek figyelembe kell venniük a nemzetközi biztonságot és az EU migrációs érdekeit. Horvátországgal évek óta vízummentesség van érvényben. A Bizottság nemrégiben tárgyalt vízumkönnyítési megállapodásokról és visszafogadási egyezményekről a térség többi országával. Ezeket szeptemberben írták alá, és várhatóan hamarosan jóváhagyja őket a Tanács, így hatályba léphetnek 2008. január elsejétől. A megállapodások jelentősen javítani fogják az EU-ba való beutazáshoz szükséges vízumok odaítélésének feltételeit. Fontos, hogy a tagállamok biztosítsák ezek megfelelő végrehajtását. A vízumkönnyítési megállapodások fontos lépést jelentenek a vízumrendszer teljes liberalizációjához. A Bizottság úgy látja, hogy elérkezett az ideje, hogy további konkrét lépéseken keresztül elmozduljunk a vízummentesség irányába a Nyugat-Balkán országaival kapcsolatban. Ebből a célból a Bizottság párbeszéd megindítását javasolja az érintett országokkal egy olyan menetrend kialakítása érdekében, amely a teljesítendő feltételeket tartalmazza. Ezek kiterjednének a visszafogadási egyezmények megfelelő végrehajtására, valamint az olyan kulcsterületeken való előrelépésre, mint a határrendészet, a dokumentumok biztonsága vagy a szervezett bűnözés elleni harc. Ezek a menetrendek lehetővé tennék az érintett országok számára, hogy jobban összpontosítsanak a reformokra irányuló erőfeszítéseikre, ugyanakkor javítsák az EU kötelezettségvállalásainak láthatóságát a térség lakossága számára. Az emberek közötti kapcsolatok javítására irányuló intézkedések közé tartozik az oktatási együttműködés és az egyetemi hallgatók és a diplomások mobilitási lehetőségeinek kiszélesítése a Tempus és az Erasmus-Mundus programokon keresztül. A térség további 100 diákja vehet részt posztgraduális képzésben az EU-ban a 2007/2008-as tanévben. 2008-tól évente 500 egyetemi hallgató vehet részt az EU tagállamai és a régió közötti csereprogramokban. A Bizottság a tagállamokkal és más bilaterális donorokkal közösen fel fogja mérni a további ösztöndíjas lehetőségeket. Előcsatlakozási pénzügyi támogatások fognak rendelkezésre állni a Nyugat-Balkán fiataljai, ifjúsági szervezetei, kulturális életének szereplői, civil társadalmi szervezetei és kutatói számára az uniós programokban való részvételhez. A Bizottság bátorítani fogja a 2008-as Interkulturális Párbeszéd Európai Évével kapcsolatos kezdeményezéseket és projekteket. A Bizottság új civil társadalmi alapjának keretében intézkedéseket fognak tenni a civil társadalmi csoportok és partnereik közti kapcsolatteremtés és cserék támogatására a térségben és európai szinten egyaránt. A parlamentek aktív részvétele kulcsfontosságú az országok előrehaladása szempontjából az EU-tagság felé vezető úton. A parlamentek közötti együttműködés tovább erősödött a Nyugat-Balkánon belül és az EU-val is. Az Európai Parlamenttel való együttműködésben a Bizottság bátorítani fogja az európai integrációra koncentráló tevékenységeket. 3.5. A reformok támogatásának fokozása Január elsején megkezdte működését az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA). Az volt a cél, hogy koherens támogatási keret jöjjön létre a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok számára. A Bizottság folytatja ezeknek az országoknak a támogatását abbéli törekvésükben, hogy megerősítsék demokratikus intézményrendszerüket és a jogállamiságot, megreformálják a közigazgatást, és működő piacgazdaságot alakítsanak ki. A támogatás intézményépítés és határokon átnyúló együttműködési projektek formájában fog megvalósulni, valamint az országok felkészültségi szintjének függvényében regionális, humán erőforrás és vidékfejlesztési intézkedések támogatásának formájában. Előrelépés történt a támogatások végrehajtásának az Európai Újjáépítési Ügynökségtől (EAR) a Bizottság küldöttségeihez és belgrádi, podgoricai, pristinai és skopjei irodáihoz történő zökkenőmentes átruházásának előkészítésében. A folyamat 2008 végére fog befejeződni. Az Ügynökség hozzájárult az újjáépítési segítségnyújtáshoz a konfliktus sújtotta országokban. Az IPA működésének megkezdésével a kedvezményezett hatóságok nagyobb részt vállalnak az előcsatlakozási támogatások programozásában. Fel kell készülniük arra, hogy átvegyék az uniós alapok igazgatásának felelősségét. Koszovó különös figyelmet érdemel. Jelentős külső finanszírozási szükségleteit nagymértékben a donoroknak kell támogatniuk. Az EU-nak és tagállamainak vezető szerepet kell vállalniuk a nemzetközi közösségben a Koszovó jogállásának meghatározását követő, meghatározó uniós szerepvállalással összhangban. Az IPA hozzá fog járulni a kedvezményezettek kapacitáserősítéséhez az intézmények kiépítésén, a megfelelő kormányzáson és a kkv-k fejlesztésén keresztül. Különös figyelmet fog kapni a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja, valamint a jogállamiság. Lépésekre kerül sor a partnerországok államháztartási irányításának javítására, valamint az előcsatlakozási támogatások legteljesebb kihasználására irányuló kapacitásaik növelésére. A TAIEX gyors válaszokat kínál a közszektor hivatalnokaitól a bővítési országok közintézményei számára. A SIGMA[7] és a TAIEX eredményeire építve a közigazgatások közötti ikerintézményi program (twinning) közép távú támogatást biztosít a kormányzáshoz, az EU jogához és szakpolitikáihoz kapcsolódó hagyományos ikerintézményi (twinning) projekteken túl. A Bizottság új finanszírozási eszközt hoz létre az IPA keretében, amely a civil társadalom fejlesztésére és a párbeszéd ösztönzésére irányul. A nemzeti és a több kedvezményezettre irányuló projekteket összehangolt módon fogják programozni, hogy minden országban ösztönözzék a civil társadalom fejlődését. Az lesz a cél, hogy erősödjenek a civil társadalom szervei és szerepük a politikai folyamatokban, erősödjön a civil társadalmi szervezetek határon átnyúló projektek és hálózatok kialakítására irányuló kapacitása, és hogy a civil társadalom képviselői és a véleményformálók jobban megismerkedjenek az európai ügyekkel. Az eszköz erősíteni fogja a helyi civil társadalom szervezeteinek kapacitását a polgárok mozgósításának, képviseletének, valamint a projektfejlesztés és –irányítás vonatkozásában a hálózatok kialakításának bátorítása érdekében, és támogatni fogja párbeszédüket a megfelelő uniós szervekkel. Az érintett területek közé tartoznak az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi integráció, az egészségügy, a környezet, a vállalati érdekképviselet és képviselet, valamint a fogyasztóvédelem. Az eszköz ösztönözni fogja a partnerországok vállalatai, szakszervezetei és szakmai szervezetei és a megfelelő európai szintű szervezetek közötti együttműködést és tudástranszfert. Látogatói programot indítanak a nemzeti és helyi politikában, a vallásban, újságírásban, szakszervezetekben, gazdasági társaságokban tevékenykedő legfontosabb véleményformálók részére, hogy azok megismerjék az európai ügyeket és uniós kollégáikat. Az új IPA-rendelet fontos eleme a donorok közti szorosabb koordináció, különösen a költségvetési korlátok tükrében. A Bizottság össze fogja hangolni az IPA támogatásait a nemzetközi pénzügyi intézmények és más donorok támogatásaival annak érdekében, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés legalapvetőbb igényei kielégítésre kerüljenek. A Bizottság 2008-tól kezdődően létrehoz egy IPA-ból finanszírozott infrastrukturális eszközt, amely hozzá fog járulni az infrastrukturális projektek előkészítéséhez. Az érintett területek közé tartozik a közlekedési, az energia- és környezetvédelmi infrastruktúra, valamint a szociális ágazatba történő beruházások is, mint például az egészségügy, az oktatás, a lakáskérdés és a menekültek. A többi kezdeményezés közé tartozik a magánszektor fejlesztésére irányuló Délkelet-Európáért Európai Alap (EFSE) és az energiahatékonysági eszköz. Emiatt az IPA keretében nyújtott támogatás célja, hogy megtalálja a támogatások és kölcsönök leginkább költséghatékony kombinációját. Az erre irányuló összehangolt erőfeszítésbe az EBB-t, az EBRD-t és olyan más nemzetközi pénzügyi intézményeket fognak bevonni, mint a Világbank és az Európa Tanács bankja. 3.6. A bővítés nyilvánosság általi támogatásának biztosítása A kommunikáció az EU bővítési stratégiájának egyik sarkalatos pontja. A bővítéssel járó előnyökről és kihívásokról jobban kell tájékoztatni a közvéleményt. Az elkövetkező bővítésről alkotott európai közvéleményt a korábbi bővítések tapasztalatai befolyásolják. Nagyon fontos meghallgatni a polgárokat, foglalkozni aggodalmaikkal, és további tájékoztatást nyújtani számukra. Az EU-nak további tényszerű tájékoztatást kell nyújtania a bővítésről annak érdekében, hogy a nyilvánosság számára világossá váljanak az előnyök és a kihívások egyaránt. Az EU-nak meg kell birkóznia a bővítés kommunikálása által jelentett kihívásokkal mind a tagállamokban, mind pedig a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban. A tagállamokban a legfőbb kihívást az ötödik bővítési fordulóval kapcsolatos adatok kommunikálása jelenti, különösen annak a gazdaság sikerére és az EU globális szerepének megerősítésére gyakorolt hatására vonatkozóké, valamint a jelenlegi bővítési folyamat előnyeinek és kihívásainak bemutatása. Az EU intézményeinek és a tagállamoknak tájékoztatniuk kell az EU közvéleményét a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokról, és el kell magyarázniuk, hogyan működik a bővítés fokozatos és körültekintően irányított folyamata. Hozzá kell járulni a társadalom minden szintjén zajló, bővítéshez kapcsolódó kérdésekről folytatott vitához. A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy hangsúlyozzuk az Unió elkötelezettségét ezen országok európai perspektívája mellett, és elmagyarázzuk az EU-hoz való közeledés minden országra érvényes feltételeit, amelyek mentén minden ország saját teljesítménye alapján kerül megítélésre. Az embereknek látniuk kell, hogy az EU-hoz való közeledés a reformok végrehajtásának ütemétől függ minden országban. Minél gyorsabb és hatékonyabb az ország reformfolyamata, annál gyorsabban halad előre a tagság felé vezető úton annak minden előnyével együtt. Az EU-nak támogatnia kell ezen országok kormányait az EU működésének bemutatására tett erőfeszítések során, és annak megvilágításában, hogy állampolgáraik milyen előnyökben részesülhetnek a tagságra való felkészülés során az EU-val kialakított szorosabb kapcsolatokból. A lakosságnak több információra van szüksége az olyan előnyökről, mint az előcsatlakozási pénzügyi támogatások és technikai tanácsadások, vízumkönnyítések és ösztöndíjas programok. Annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a bővítéssel kapcsolatos tájékoztatás, a Bizottság arra kéri fel a tagállamok, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok kormányait, hogy vázoljanak fel tájékoztatási terveket. Ezeknek a terveknek a politika, a média, a tudomány, az üzleti élet, a szociális partnerek és a fiatalság véleményformálóit kell megcélozniuk. A Bizottság civil társadalmi fejlődésre és párbeszédre irányuló új eszköze is hozzájárul ezekhez az erőfeszítésekhez. A tagállamoknak vezető szerepet kell vállalniuk azoknak a politikáknak a megismertetésében és megvédésében, amelyekről megállapodtak, a párbeszéd támogatásában, és a bővítés előnyeinek bemutatásában. Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői, valamint a regionális és helyi hatóságok és a civil társadalom fontos szerepet kell, hogy játsszanak. Ezeknek a szereplőknek, akik a legközelebb állnak a nyilvánossághoz, kulcsszerepük van a bővítésről folyó tájékozott vita generálásában. A Bizottság az EU bővítési politikájáról, valamint az előcsatlakozási támogatásokról történő tájékoztatással fogja kiegészíteni ezeket az erőfeszítéseket. Tények közlésével le fogja bontani a bővítés körüli mítoszokat. A Bizottság teljes mértékben be fogja vonni a folyamatba a tagállamokban található képviseleteit és a bővítési országokban található küldöttségeit. A Bizottság bővítési párbeszéd folytatására fog törekedni a véleményformálás főszereplőivel, és különösen a kereskedelmi kamarákkal és diákszervezetekkel 2007-ben folytatott számos sikeres tájékoztatási projekt tanulságaira fog építeni. 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A fenti elemzés figyelembevételével a Bizottság az alábbi következtetéseket vonja le: 1) A bővítés hozzájárult a kontinens békéjéhez, demokráciájához és stabilitásához, és konkrét előnyökkel járt a fokozott kereskedelem, beruházások és gazdasági növekedés tekintetében. Az Unió versenyképesebbé vált, és megfelelőbb válaszokat tud adni a globalizáció kihívásaira. A bővítés hozzájárult az EU világban betöltött szerepének erősítéséhez. 2) Az EU bővítési folyamatának irányítása körültekintő, és összhangban áll a 2006. decemberi Európai Tanács által meghatározott megújított konszenzussal. Ez a konszenzus a kötelezettségvállalások megerősítése, tisztességes és szigorú feltételek alkalmazása és a közvéleménnyel folytatott jobb kommunikáció elvein, valamint az EU új tagállamok integrálásával kapcsolatos képességén alapul. A jelenlegi bővítési menetrend a Nyugat-Balkánra és Törökországra vonatkozik, hiszen ezen országok számára nyitott az EU-tagság a szükséges feltételek teljesítése esetén. 3) A Bizottság lépéseket tett a bővítési folyamat minőségének javítására. A reformok nehéz kérdéseit korai szakaszban igyekeznek kezelni. Biztosított a visszajelzés a politikai és gazdasági párbeszéd, valamint a bővítési folyamat között. A csatlakozási tárgyalások során teljes mértékben kihasználják a referenciákat a fejezetek megnyitásának és lezárásának feltételeként. A Bizottság ösztönzi a nagyobb átláthatóságot, például az átvilágítási jelentések nyilvánosságra hozatalával, és dolgozik az első hatástanulmányok elkészítésén. Minden ország akkor lép az EU-tagsághoz vezető út egyik állomásából a következőbe, amikor teljesítette a szükséges feltételeket, a Nyugat-Balkán számára készített 2005-ös ütemtervnek megfelelően. 4) A bővítési országok még mindig komoly kihívások előtt állnak. Alapvetően fontos, hogy fenntartsuk a csatlakozási kilátásaik láthatóságát és hihetőségét. Az egyes országok teljesítményét saját érdemeik alapján ítélik meg. Még sok tennivaló van olyan alapvető kérdések terén, mint az államépítés, a jogállamiság, a megbékélés, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc. A jószomszédsági viszony továbbra is kulcsfontosságú. 5) A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások megfelelően haladnak és döntő szakaszba érnek. Ez az egész térség számára mutatja, hogy az európai perspektíva valós. Horvátországnak további eredményeket kell még elérnie különösen az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformjának, a kisebbségek jogainak, a menekültek visszatérésének valamint az acélipar és a hajógyártás szerkezeti átalakításának terén. 6) Törökország fontos reformokat vezetett be, amióta 1999-ben tagjelölt országgá vált. Az elmúlt évben Törökország alkotmányos válságon ment keresztül, ami előrehozott parlamenti választásokhoz vezetett. Ezek szabad és tiszta választások voltak, és az új parlament tükrözi az ország politikai sokszínűségét. A köztársasági elnököt az alkotmányos szabályoknak megfelelően választották meg, és a demokrácia a civilek és a katonaság közötti kapcsolatokban is érvényesült. Törökországnak most meg kell újítania a politikai reformokra irányuló erőfeszítéseit. Késedelem nélkül további jelentős erőfeszítésekre van szükség különösen a véleménynyilvánítás szabadsága (a büntető törvénykönyv 301. cikke és a többi vonatkozó jogszabály) és a nem muszlim közösségek jogaival kapcsolatban. További javulásra van szükség különösen az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció elleni harc, a nők, gyermekek és szakszervezetek jogainak megerősítése, a kulturális jogok, valamint a biztonsági erők civil felügyeletének területén. Törökország nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy teljesen megkülönböztetésmentes módon végre kell hajtania a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, és nem tett lépéseket a Ciprusi Köztársasághoz fűződő kétoldalú kapcsolatainak normalizálására sem. A Bizottság folytatja a beszámolók készítését a soron következő éves jelentéseiben, az Európai Tanács által jóváhagyott 2006. december 11-i tanácsi következtetésekkel összhangban. 7) Világossá kell tenni Koszovó státuszát, amilyen gyorsan csak lehetséges. Az EU egységessége alapvető fontosságú ebben a kérdésben. A Bizottság teljes mértékben támogatja a trojka munkáját. Szükség van egy olyan fenntartható megoldásra, amely demokratikus és többnemzetiségű Koszovót eredményez, és hozzájárul a térség stabilitásához. 8) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság előrelépéseket ért el, de fokoznia kell a kulcsterületek reformjának ütemét. Albánia és Montenegró számos területen ért el fejlődést, de még mindig komoly kihívásokkal áll szemben. Bosznia és Hercegovinának még teljes egészében saját kézbe kell vennie kormányzását, és tovább kell vinnie a reformokat, különösen a rendőrségét. Szerbia megmutatta, hogy megfelelő adminisztratív kapacitással rendelkezik az európai perspektíva irányába való jelentős előrelépéshez. Ezt a stabilizációs és társulási megállapodásokról (STM) folytatott technikai tárgyalások hatékony kivitelezése bizonyította. Ugyanakkor ahhoz, hogy aláírhassa az STM-et, Szerbiának teljes körű együttműködést kell tanúsítania az ICTY-vel. Az egész térségnek fejlődnie kell a modern demokrácia, valamint a párbeszéd és tolerancia politikai kultúrájának kiépítése irányába. Ennek megfelelően: (a) A Bizottság lényeges haladásra számít a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokban a következő év folyamán, amely jelentős számú tárgyalási fejezet megnyitásához és számos fejezet ideiglenes lezárásához vezethet, amennyiben az ország megtartja a szükséges reformok lendületét, és megfelel a referenciáknak. (b) A Bizottság előrehaladásra számít a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokban az év folyamán. Azokat a fejezeteket, amelyek vonatkozásában megtörténtek a technikai előkészületek, meg kell nyitni a kialakított eljárásoknak megfelelően. A tárgyalások üteme a Törökországban zajló reformok eredményeitől függ. Törökország fejlődése lendületet kaphat, ha sikerül elérnie a kezdeti referenciákat. A Bizottság ígéretet tett a Tanácsnak, hogy a török büntető törvénykönyv véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálata (301. cikk és a többi vonatkozó cikk) az igazságügyről és az alapvető jogokról szóló fő fejezet megnyitásának feltétele lesz. Törökországnak eleget kell tennie a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes mértékben megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásának a Tanács 2006. december 11-i következtetéseinek megfelelően, és amíg Törökország nem tesz ennek eleget, nyolc tárgyalási fejezetet nem fognak megnyitni. (c) A EU kész további támogatást nyújtani Koszovó és a térség stabilitásához, és választ adni a fejleményekre politikai eszközeinek teljes mozgósításával. (d) Amennyiben megfelelnek a feltételeknek, az összes nyugat-balkáni országgal le lehet zárni a stabilizációs és társadalmi megállapodások megkötésének folyamatát 2008-ban, aláírt vagy hatályba lépett megállapodásokkal. (e) A Nyugat-Balkán országai át fogják venni a regionális együttműködés felelősségét a Stabilitási Paktumból az új regionális együttműködési tanácsba történő átmenet során, a délkelet-európai együttműködési folyamat keretében. Az EU a továbbiakban is támogatni fogja a regionális együttműködési kezdeményezések helyi kézben tartását. (f) Kiemelt figyelmet fog kapni az emberek közötti közvetlen kapcsolatok ösztönzése a Nyugat-Balkán és az EU országai között. A Bizottság párbeszédet fog kezdeményezni a Nyugat-Balkán országainak állampolgárai számára biztosítandó vízumliberalizációról a vízumkönnyítési és a visszafogadási egyezmények folytatásaként. (g) 2008 elején a Bizottság közleményt fogad el, amely számba veszi az elért eredményeket, és utat mutat a thesszaloniki cselekvési program és a Nyugat-Balkánnak az EU-hoz való közeledéséről szóló salzburgi közlemény nyomon követésével kapcsolatban. (h) A Bizottság átdolgozott csatlakozási és európai partnerségeket terjeszt elő, amelyek naprakész prioritásokat tartalmaznak a reformok tekintetében. Az államépítéshez, a kormányzáshoz, valamint a közigazgatás és az igazságügy reformjához kapcsolódó alapvető kérdéseket korai szakaszban kell kezelni. (i) Ezeket a prioritásokat figyelembe fogják venni az új előcsatlakozási támogatási eszközhöz (IPA) kapcsolódó pénzügyi támogatások programozása során. A Bizottság az IPA-n belül létre fog hozni egy kapacitásépítés és csereprojektek segítségével a párbeszéd ösztönzésére és a civil társadalom fejlesztésére vonatkozó pénzügyi eszközt is. Ez biztosítani fogja a többi donorral való szorosabb koordinációt, intenzívebbé teszi az EBB-vel, valamint az EBRD-vel és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködést. (j) Továbbra is alapvetően fontos a bővítés közvélemény általi támogatottságának biztosítása. Fontos, hogy figyeljünk az állampolgárokra, és világos és tényszerű tájékoztatással válaszoljunk kétségeikre. A bővítés kommunikálása mindannyiunk felelőssége, ami a tagállamok tevékeny szerepvállalását teszi szükségessé. A Bizottság ebben – az Európai Parlamenttel, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, illetve a civil társadalommal egyetemben – továbbra is szerepet vállal. MELLÉKLET Következtetések Albániáról, Bosznia és Hercegovináról, Horvátországról, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról, Montenegróról, Szerbiáról, Koszovóról [8], valamint Törökországról Albánia A politikai kritériumok tekintetében Albánia fejlődést ért el a demokrácia és a jogállamiság területén. Albánia továbbra is pozitív szerepet játszik a régió stabilitásának megőrzésében. Ugyanakkor a demokratikus kultúra és különösen a felek közti konstruktív párbeszéd fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a politikai rendszer hatékonyan és átlátható módon működhessen. A parlamentnek további jelentős előrelépéseket kell tennie a reformok keresztülvitelének kérdésében. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc komoly kihívást jelent. A demokrácia és a jogállamiság tekintetében fejlődés történt. Albánia parlamentje eleget tett alkotmányos szerepének az elnökválasztás során. A politikai pártok együttműködési szándékának hiánya azonban továbbra is visszatartja a reformokat, különösen a választási rendszer és az igazságügy területén. Albánia haladást ért el kormányzati rendszerének erősítése terén annak érdekében, hogy végrehajthassa uniós kötelezettségvállalásait, és kezelhesse fejlesztési szükségleteit. A koordináció és a kapacitások továbbra is gyengék, és a stratégiai tervezés fejlesztésre szorul. A foglalkoztatottak kevésbé cserélődtek Albánia közigazgatásában . Ugyanakkor jelentős erőfeszítésekre van szükség a hatékonyság és a pártatlanság biztosítása érdekében, beleértve a közszolgálati törvény teljes körű végrehajtását. Az államigazgatási részleg hatáskörét meg kell erősíteni. Széleskörű hiányosságok mutatkoznak továbbra is a közigazgatás humánerőforrás-menedzsmentje terén. Az igazságszolgáltatási rendszer reformjában korlátozott előrelépések születtek. A bírók értékelésének folyamata javult, a bíróságok rendszere racionálisabbá vált, és az ítéletek végrehajtása valamelyest gyorsult. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás továbbra is gyengén működik a korrupció és a függetlenség, az átláthatóság és a hatékonyság területén tapasztalható hiányosságok miatt. Késik az e kérdéseket kezelni hivatott jogszabály. A kormány stratégiai jellegű megközelítést vett fel a korrupció elleni harccal kapcsolatban, ami az európai partnerség egyik fő prioritása. Fejlődtek a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok. A korrupcióellenes vizsgálatok számos vezető beosztású hivatalnok letartóztatásához vezettek. Ennek ellenére a korrupció nagy méreteket ölt, és nagyon komoly problémát jelent. A kérdés minden szempontjából sok munkára van még szükség, beleértve a politikai pártok támogatásának jogi felelősségre vonhatóságát és átláthatóságát is. Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén előrelépés történt. Albánia minden esetre érvényesen eltörölte a halálbüntetést. Új törvény született a vérbosszúra felbujtókkal szemben. Az ügyészeknek és az igazságügyi rendészet alkalmazottjainak szóló formális utasítások kiemelték az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességét a büntetőeljárások során. A fogvatartási szabványok színvonala továbbra is alacsony. Javították azonban a fogvatartási infrastruktúrák állapotát, és a legtöbb előzetesen fogva tartott személyt áthelyezték a börtönök új, elkülönített részeibe. Ugyanakkor a börtönök továbbra is túlzsúfoltak. Az emberi jogokra vonatkozó szabályok betartásának számottevő javítása és az ezekkel visszaélők vád alá helyezése továbbra is szükséges. Az ingyenes jogsegély biztosítására vonatkozó jogszabályok még mindig nem megfelelőek. Albánia előrehaladást ért el a véleménynyilvánítás szabadsága terén, ami az európai partnerség egyik fő prioritása. Cselekvési tervet fogadtak el egy műsorszolgáltatásról szóló új jogszabály kidolgozásához. A közszolgálati rádió és televízió irányítóbizottságában már a civil társadalom képviselői is jelen vannak. Erősödött az ágazat versenyének kerete. Ugyanakkor a kormány médialicencekről és az adójogszabályok jobb végrehajtásáról szóló határozata az elfogultság vádját vetette fel. Nagyobb konszenzust élvező és jobban koordinált reformra van szükség, különösen a műsorszolgáltatás és a médiát kézben tartók átláthatósága terén. A meglévő jogszabályokat jobban kell végrehajtani. Kedvező jogi környezet alakult ki a civil társadalom szervezetei számára. Ugyanakkor a civil társadalom csoportjai még mindig gyengék. Nincsenek megfelelő mértékben bevonva a szakpolitikák meghatározásába, és nem rendelkeznek elegendő erőforrással, szervezeti kapacitással, képviseleti gyakorlattal és regionális kapcsolatokkal. Előrelépés történt a nők jogainak erősítése terén. Új jogszabály foglalkozik a családon belüli erőszakkal, és a jogszabály által lehetővé vált egy speciálisan a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó minisztériumi osztály létrehozása. Ennek ellenére továbbra sem elégséges a nők erőszak elleni védelme. A jogszabályokat meg kell erősíteni és teljes mértékben végre kell hajtani. Előrelépés történt a gyermekek jogainak kérdésében is. Javult a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás, a gyermekek jogainak ellenőrzése és az alapfokú oktatás helyzete. A továbblépést a kulcsfontosságú jogszabályok késése, különösen az anyakönyvezésre vonatkozóé, valamint az erőforrások hiánya akadályozzák. A szociális szolgáltatások helyzete valamelyest javult, az emberekre fordítható erőforrások nőttek. Ugyanakkor a szociális szempontból sebezhető személyek és a fogyatékkal élők támogatására irányuló intézkedések továbbra is korlátozottak. A kormányzati hivatalok jobb koordinációja javíthatna a helyzeten. Előrelépés született a tulajdonjogok erősítésének kérdésében, ami az európai partnerség egyik fő prioritása. A kormány elfogadott egy stratégiát, amely összeköti az ingatlanok első bejegyzésének, visszaszolgáltatásának, kárpótlásának és az előírásoknak nem megfelelően épített épületek legalizálásának folyamatait. A visszaszolgáltatás és a kárpótlás jobb kezelése valamelyest gyorsította a kérelmek feldolgozását, ami még így is nagyon lassú. Szükséges a bejegyzés, visszaszolgáltatás, kárpótlás és legalizálás megfelelő összehangolása, és a vonatkozó kérelmek kezelésének további gyorsítása. Albánia intézkedéseket tett a kisebbségek védelme terén vállalt kötelezettségeinek teljesítésére, konkrétan a kisebbségi nyelvek és hagyományos helységnevek használatának támogatásában. A további előrelépést a kisebbségek létszámát és helyzetét jelző megbízható adatok hiánya gátolja. Történt néhány lépés a roma népesség helyzetének javítására, de korlátozott maradt ezeknek az intézkedéseknek a hatása. A roma kisebbség továbbra is nagyon nehéz lakásfeltételekkel és diszkriminációval szembesül, különösen az oktatás, a szociális védelem, az egészségügy, a lakhatás és a foglalkoztatás terén. A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében Albánia továbbra is jó kapcsolatokat ápol a Nyugat-Balkán többi országával és a szomszédos EU-tagállamokkal, multilaterális és kétoldalú kapcsolatokon keresztül egyaránt. Az ország továbbra is aktívan részt vesz a regionális együttműködésben, beleértve a délkelet-európai együttműködési folyamatot és a regionális együttműködési tanácsot, valamint a módosított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást is. Albánia megtartotta építő jellegű hozzáállását a Koszovó státuszát rendező folyamathoz. Ez hozzájárult a régió stabilitásához. A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem felel meg a vonatkozó uniós közös álláspontnak és irányadó elveknek. Albánia gazdasága folytatta erőteljes növekedését. Az általános makrogazdasági stabilitás megmaradt, de – elsősorban az energiaágazat válságának köszönhetően – tovább nőtt a külső hiány. A jogállamiság megvalósításának hiányosságai továbbra is akadályozzák a piacgazdaság zavartalan működését, és hatással vannak az üzleti környezetre. A szegényes infrastruktúra és a megbízhatatlan energiaellátás a gazdasági fejlődés akadálya maradt. Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Albánia lépéseket tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. Jelentős reformok szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság hosszú távon képes legyen megbirkózni a verseny nyomásával és az Unión belüli piaci erőkkel. A gazdaságpolitika lényeges elemeivel kapcsolatos politikai konszenzust általában sikerült fenntartani. A makrogazdasági stabilitás nagyrészt megmaradt. A gazdasági növekedés továbbra is jelentős az energiaellátás zavarai ellenére. A monetáris politika hiteles maradt, biztosítva az infláció nagyon alacsony szintjét. A regisztrált munkanélküliek aránya ugyan még mindig magas, de csökkenésnek indult. Az adóbevételek szintje általában véve megfelelt a kitűzött céloknak, és javult a költségvetés végrehajtása. Az államháztartás reformja tovább haladt, de költségvetési kockázatok továbbra is fennállnak. Általában véve a makrogazdasági politika megfelelő volt. A 2006-os jelentős késedelmeket követően a privatizáció új lendületet kapott 2007-ben. A magánkézben lévő bankszektor növekszik, és általában véve biztos alapokon áll. A hitelbővülés erőteljes maradt. A bankfelügyelet jogszabályi kerete megfelelő. Az EU-val bonyolított kereskedelem szintje magas maradt. Ugyanakkor tovább nőtt a külső hiány, főként az energiaágazat nehézségei miatt. Előrelépés történt a bírósági határozatok végrehajtása és a tulajdonjogok érvényesítése tekintetében, de az igazságszolgáltatási rendszer és a törvények alkalmazásának hiányosságai hatással vannak az üzleti környezetre. Míg a cégbejegyzési eljárások javulni kezdtek, adminisztratív hiányosságok akadályozzák a piacra való bejutást és a piac elhagyását. Előrelépés történt a bankoktól különböző pénzügyi szereplők ellenőrzésének tekintetében, de még van tere a további fejlődésnek, különösen a nyugdíjágazat tekintetében. A strukturális munkanélküliség tartós. A képzett munkaerő hiánya és a szegényes infrastruktúra visszatartja a magánszektor fejlődését, amely fenntarthatóan hozzájárulhatna az ország fejlődéséhez. A nagy méreteket öltő informális gazdaság, amelyet a jogérvényesítés és a szabályozási keret tartós gyengeségei is táplálnak, csökkenti az adóalapot, leköti a kormány gazdaságpolitika végrehajtására irányuló kapacitásait, és negatív hatással van az üzleti környezetre. Albánia előrelépést ért el jogszabályainak, politikáinak és kapacitásainak az európai előírásokhoz való igazításában, és végrehajtja az ideiglenes megállapodásban vállalt kereskedelmi kötelezettségvállalásait. Néhány területen, mint a vámok, versenypolitika és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén az elmúlt években elért haladás fenntarthatónak bizonyult. Más területeken, mint az energia, a közlekedés és a szellemi tulajdonjogok, korlátozott maradt az előrelépés. Az olyan területek reformja, mint a növény- és állat-egészségügyi ellenőrzés kulcsfontosságú a stabilizációs és társulási megállapodás (STM) teljes körű hasznosítása szempontjából. Kihívást jelent az adminisztratív kapacitás biztosítása az STM nem kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezései és a jogszabályok hatékony végrehajtásához abból a szempontból, hogy fenntarthatóan nyomon követhető lesz-e az STM végrehajtása. Előrehaladás történt a belső piac egyes kérdéseiben, de további erőfeszítésekre van szükség Albánia STM-mel kapcsolatos kötelezettségeinek végrehajtásához. Az előírások átvétele és az akkreditáció jó ütemű. A metrológia és a piacfelügyelet kapacitását megerősítik, de a jogszabályok fejlesztése szükséges. A fogyasztóvédelem területén a panaszok kezelésében és a viták rendezésében van szükség javulásra. A tulajdonjogokkal kapcsolatos bizonytalanságok gátolják a vállalatok letelepedését . A tőkemozgásokkal kapcsolatban továbbra is fennállnak bizonyos korlátozások. Haladás történt a vámügyek számítógépesítése terén. Ez segített Albániának az STM kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek hatékonyabb végrehajtásában. A vámbevételek tovább nőttek. Albánia végrehajtotta az ideiglenes megállapodásban szereplő vámcsökkentéseket. Ugyanakkor szükséges az infrastruktúra fejlesztése és az EU gyakorlatához való igazodás. Az adóügyek igazgatása racionálisabbá vált, és előrelépés történt a számítógépesítés és az adófizetők kérvényeinek kezelése terén. Ugyanakkor az adóbehajtás szintje alacsony maradt. Tovább kell igazodni az uniós jogszabályokhoz és bevált gyakorlatokhoz, és átfogó adóbeszedési és -ellenőrzési stratégiát kell felállítani. Előrelépés történt a versenypolitika területén. Erősödött a versenyhivatal. Számos összefonódási bejelentést értékelt és bírságokat szabott ki a versenyszabályok megsértése miatt. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a versenyhivatal dolgozói számára nyújtandó képzésekhez. Albánia haladást ért el az állami támogatásokkal kapcsolatos STM-kötelezettségeinek teljesítése terén. Az állami támogatásokért felelős szervezeti egység függetlenedett a gazdasági minisztériumtól a jelentéstétel tekintetében. Az állami támogatásokért felelős szervezeti egység folytatta az állami támogatási rendszerekről készített átfogó felmérés értékelését és frissítését. Új közbeszerzési törvényt fogadtak el, amely jobban igazodik az uniós előírásokhoz. Erősödik a közbeszerzési hivatal pozíciója is, de az adminisztratív kapacitásokat fokozni kell annak érdekében, hogy megfelelően végre lehessen hajtani az új törvényt. Garantálni kell a felülvizsgálatot végzők pártatlanságát. A szellemi tulajdonjogok tekintetében a szerzői jogok hivatala megkezdte működését, és Albánia ratifikálta az ipari minták lajstromozására vonatkozó nemzetközi eszközöket. Azonban a szellemi tulajdonjogok érvényesítése továbbra is gyenge. Mind a szabadalmakért és védjegyekért felelős főigazgatóság, mind a szerzői jogok hivatala megfelelő erőforrások és szaktudás hiányával küzd. Szükség van az európai előírásokkal összhangban álló új iparjogvédelmi jogszabályokra. Jelentős további erőfeszítésekre van szükség az ideiglenes megállapodás szellemi tulajdonjogokra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítéséhez. Némi előrelépés történt a foglalkoztatási és szociális politikákkal kapcsolatos európai szabványokat illetően. Programokat indítottak a sérülékeny csoportok foglalkoztatásának ösztönzésére, és a munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabály elfogadásával javult az intézményi és szabályozási keret. Ugyanakkor a munkaügyi ellenőrzési kapacitás korlátozott, és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szintje továbbra is alacsony. Hiányos információk és nem megfelelő adminisztratív rendszer gátolják a társadalmi fejlettség és a foglalkoztatási helyzet felmérését, valamint megfelelő foglalkoztatási és társadalmi integrációs stratégiák kialakítását. Az oktatás európai szabványai tekintetében történt némi haladás. Jelentősen nőtt az oktatásra fordítható költségvetési előirányzat. Megkezdődött az egyetemet megelőző oktatásra és a szakképzésre vonatkozó nemzeti stratégiák végrehajtása, és elfogadtak egy új jogszabályt a felsőoktatásról. Fejlődés történt néhány ágazati politikában is. Az ipar és a kkv-k vonatkozásában létrejött az országos nyilvántartási központ a cégbejegyzések megkönnyítése érdekében. Elfogadták a kkv-k versenyképességének fokozására irányuló stratégiát. Útjára indult egy frissített cselekvési terv, amelynek célja az informális gazdaság kérdésének kezelése és a beruházások előtt álló adminisztratív akadályok lebontása. Exportgarancia-alapokat hoztak létre. Frissített cselekvési terv készült a befektetések előtt álló adminisztratív akadályok lebontására. Ugyanakkor további haladásra van szükség az informális gazdaság kezelése és az üzleti környezet javítása érdekében. A mezőgazdasági fejlődés korlátozott volt. Született néhány kezdeményezés a termelés növelésére, de a mezőgazdasági ágazat versenyképessége továbbra is alacsony. Az uniós állat- és növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelés, amely szükséges a stabilizációs és társulási megállapodás és az ideiglenes megállapodás kereskedelmi feltételeinek igénybevételéhez, továbbra sem megfelelő. Történt némi haladás a halászat ellenőrzése és felügyelete terén, bár a túlhalászat és az illegális halászat továbbra is problémát jelent. A környezetvédelem tekintetében történt némi előrelépés a horizontális jogszabályok területén, de a végrehajtás továbbra is gyenge. További erőfeszítésekre van szükség a hulladékkezelés és a vízminőség területén. Erősíteni kell az adminisztratív kapacitást a már átültetett jogszabályok végrehajtása érdekében. A közlekedés területén elért eredmények korlátozottak. Albánia ratifikálta az európai közös légtérről szóló megállapodást, és első átmeneti szakasz végrehajtásán dolgozik. Albánia aktívan részt vesz a regionális közlekedési főhálózat és a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpont fejlesztésében, különösen a második gördülő, öt évre szóló (2007–2011) többéves terv jóváhagyása által. Lényeges fejlődésre van szükség a tengeri szállítás biztonsága tekintetében. Az energiaágazatot illetően Albánia nem volt képes megteremteni a villamosenergia-ellátás biztonságát. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni az Energiaközösséget létrehozó szerződés előírásainak teljesítéséhez. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés szerződő feleként Albánia 2007 júliusától kezdve köteles végrehajtani a vonatkozó uniós jogszabályokat, különösen az energiára vonatkozókat. Némi előrelépés – beleértve a vízerőművek koncessziójára vonatkozó új jogszabályt és a számlák behajtása terén tapasztalható korlátozott javulást – ellenére az energiaágazat továbbra is kritikus állapotban van. Ez gátolja az ország társadalmi és gazdasági fejlődését. Elmaradások tapasztalhatók az Albánia STM-ből származó, információs társadalmat és médiát érintő kötelezettségeinek teljesítésére irányuló munkában. Az elektronikus kommunikáció és az információs technológiák piacának liberalizációja továbbra is kezdeti stádiumban van. A szabályozási keret továbbra sincs összhangban a közösségi vívmányokkal, és a telekommunikációs szabályozónak fejlesztenie kell kapacitásait. A pénzügyi ellenőrzés tekintetében új jogszabályt fogadtak el a belső ellenőrzésről. Szükség van megfelelő felügyeleti szerv létrehozására. Elfogadható előrelépés történt a statisztika területén. A legtöbb fő statisztikai osztályozás elkészült, és megfelel az uniós szabványoknak. A jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén egyes kérdésekben történt némi haladás. Általában véve további fejlődésre van szükség. Javult a vízumok kiállításának technológiája, illetve a diplomata és szolgálati útlevelek biztonságossága. Vízumkönnyítési megállapodást írtak alá az EU és Albánia között. Az uniós szabványoknak megfelelő biometrikus útleveleket kell kiállítani. A külföldiekről szóló törvény további módosítása szükséges ahhoz, hogy az elérje az uniós szabványok színvonalát. Új infrastruktúra, az informatikai összeköttetések kibővítése, valamint jobb hivatalközi és határokon átnyúló rendőri együttműködés javította a határellenőrzések színvonalát. A kormány integrált határrendészeti stratégiát fogadott el. Ugyanakkor a határátkelő pontok infrastruktúrája nem éri el az uniós szabványok szintjét. A menekültügyi jogszabályok megfelelnek a nemzetközi standardoknak, de még nincs koherens menekültügyi stratégia, és a végrehajtás továbbra is gyenge. Létrehoztak egy egységet a nemzeti migrációs stratégia végrehajtásának felügyeletére. A migráció határokon történő ellenőrzése valamelyest hatékonyabbá vált, de még mindig jelentős tere van a fejlődésnek. Albánia visszafogadási jegyzőkönyvet írt alá Ausztriával a 2006-os EK-Albánia visszafogadási megállapodásnak megfelelően. Hatékonyabbá kell azonban tenni az adatkezelést, és jobban együtt kell működni a szomszédos országokkal. A határrendészeti személyzetnek állandóbbá kell válnia, különösen az EK-Albánia visszafogadási egyezmény megfelelő végrehajtása érdekében. A bankrendszer jobban küzd a pénzmosás ellen; a legtöbb közigazgatásban dolgozó bankokon keresztül kapja a fizetését. A lopott áruk kezelése már büntetendő cselekménynek számít. Közös nyomozóegység köti össze a belügy- és a pénzügyminisztériumot, a főügyészi hivatalt és az állami hírszerző szolgálatot. A pénzmosás elleni küzdelem konkrét eredményei mindazonáltal továbbra is váratnak magukra. Javítani kell a jogszabályokon, a nyomozáshoz kapcsolódó erőforrásokon és szakértelmen, a technológiai támogatáson és az intézményközi együttműködésen. Az intézményközi kábítószer ellenes munkacsoportok hatékonyabb munkát végeznek. Javul a külföldi partnerekkel folytatott együttműködés. Megfelelő raktárhelyiségek épülnek a lefoglalt kábítószerek számára. A kábítószercsempészet mindamellett továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Jelentős mennyiségű kábítószert foglaltak le, de ez a mennyiség még mindig kevés ahhoz képest, amit becslések szerint Albánián keresztül csempésznek. Nagyobb határozottságra és a rendőrség, illetve az igazságszolgáltatás közötti jobb együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a kábítószerkereskedéssel gyanúsítottak és a korrupcióval gyanúsított hivatalnokok ellen megalapozott vád esetén eljárás indulhasson. Javítani kell a megelőző intézkedéseket és a határok felszereltségét. Új, a rendőrség depolitizálására irányuló jogszabályt fogadtak el az állami rendőrséggel kapcsolatban. Az immár ratifikált délkelet-európai rendőrségi együttműködési megállapodás, valamint az Europollal kötött stratégiai megállapodás hozzájárul az intenzív nemzetközi együttműködéshez. A rendőrség létszámát azonban annak figyelembevétele nélkül csökkentették, hogy a legfontosabb egységek kapacitása és folytonossága ne sérüljön. A nyomozás és bűnüldözés sikerét továbbra is akadályozza a rendőrség és az ügyészség közötti hiányos kommunikáció. Meg kell erősíteni a rendőrség irányítását és a belső ellenőrzési rendszereket. A szervezett bűnözés nagyon komoly probléma maradt. Számos nagy horderejű, szervezett bűnözéssel kapcsolatos letartóztatás történt. Javult a rendőrség súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos reakciója. Új taktikai és nyomozási eszközöket vezettek be. Javult az együttműködés az Interpollal, lehetővé téve számos nemzetközi elfogatóparancs végrehajtását. Ezzel együtt sok nemzetközi letartóztatás iránti megkeresésre nem reagáltak még. A szervezett bűnözés elleni küzdelem során tett erőfeszítéseket akadályozza a korrupció és a tanúvédelem gyengesége. Informatikai problémák gátolják a bűnügyi hírszerző funkciók használatát. Bár javult a szomszédos országokkal való együttműködés az autólopások terén, a hazai ügynökségek közötti egyeztetés nem megfelelő, és csökkenti a hatékonyságot. Albánia erőteljesen folytatta az emberkereskedelem mel kapcsolatos nyomozást és vádemelést. A határellenőrzések valamelyest hatékonyabbá váltak, és javult a nemzetközi együttműködés. Ugyanakkor Albánia továbbra is jelentős tranzitország, és az országon belül nőtt a szexuális célú emberkereskedelem szintje. Kevés áldozat hajlandó vallomást tenni az emberkereskedők ellen a tanúvédelem gyengesége miatt. Az elégtelen koordináció hátráltatja a nemzeti emberkereskedelem elleni stratégia végrehajtását. A rendőrség és a hírszerző szolgálat terrorizmus elleni egységei már jobban együttműködnek. Jó volt a nemzetközi szereplőkkel való együttműködés. Albánia a közösségi vívmányokkal összhangban exportellenőrzési jogszabályt fogadott el a hadászati eszközök tekintetében. Ennek ellenére továbbra sem megfelelő a terrorizmusellenes elemzők és nyomozók felszereltsége és kiképzése. A személyes adatok védelméről szóló jogszabályt felülvizsgálják, és összehangolják az európai előírásokkal. Ám még mindig nincsen elegendő hatalommal és erőforrásokkal rendelkező, független adatvédelmi felügyelő hatóság. Bosznia és Hercegovina A politikai kritériumok megvalósítása tekintetében lelassult a fejlődés Bosznia és Hercegovinában. Az országban folyó reformfolyamatot több tényező is aláássa: az intézményrendszer bonyolultsága, a daytoni/párizsi békemegállapodás figyelmen kívül hagyása, valamint a nacionalista retorika. Továbbra is megoldatlanok az európai partnerség kulcsfontosságú prioritásai. A rendőrségi reformot Bosznia és Hercegovina politikai vezetőinek nem sikerült megvalósítaniuk. Mivel ezenkívül más kérdésekben sem történt kellő előrelépés, a stabilizációs és társulási megállapodás (STM) megkötése késlekedik. A demokrácia és a jogállamiság területén kevés fejlődés történt. Bosznia és Hercegovina kormányzati rendszere továbbra is jelentős nemzetközi részvétel bevonásával működik. A főképviselő, illetve az EU különleges képviselőjének hivatala (OHR) szoros együttműködést folytat az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy Bosznia és Hercegovina közelebb kerüljön az EU-hoz. Bosznia és Hercegovina hatóságai ugyanakkor semmilyen jelét nem adták annak, hogy képesek lennének átvenni a további politikai szerepvállalást és felelősséget. Az állami szintű intézmények hatékony működésének biztosításához sürgős intézkedésekre van szükség. Az OHR bezárását a Béke-végrehajtási Tanács 2008. június 30-ra halasztotta, ám előtte 2008 februárjában felül kívánja vizsgálni a helyzetet. A 2006. októberi választások általában a nemzetközi normák betartásával zajlottak. Novemberben megalakult a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya, ugyanakkor az állami kormány és a Bosznia-hercegovinai Föderáció kormánya csak több mint négy hónap múlva jött létre. Javultak az állami szintű parlamenti közgyűlés technikai és emberi erőforrásai, de egyes fontos bizottságokat – például az európai integrációs bizottságot – még jobban meg kell erősíteni. Az állam és a közigazgatási egységek közötti koordináció tekintetében semmilyen javulás nem történt. A végrehajtó és a jogalkotó intézmények összteljesítménye továbbra is gyenge. Az alkotmányreformról folytatott megbeszélések elakadtak. A közigazgatás területén történt előrelépés, de további jelentős erőfeszítésekre van szükség. Megerősödött a közigazgatási reformmal foglalkozó koordinátori hivatal, és megtették az első lépéseket a közigazgatási reformra vonatkozó stratégia végrehajtása érdekében, amely az európai partnerség egyik fontos prioritása. Létrejött egy uniós támogatással működő közigazgatási reformalap. A közszolgálati hivatalok hatékonysága javult, és lépések történtek az állami szintű minisztériumok és intézmények – különösen munkaerővel és irodahelyiségekkel való – ellátására. Továbbra is fenn kell tartani az erőfeszítéseket a nemzeti közigazgatási stratégia megfelelő végrehajtása érdekében, és azért, hogy a közszolgálat hatékony, professzionális, stabil, átlátható és elszámoltatható legyen. Az igazságügyi rendszer tekintetében Bosznia és Hercegovinában fejlődés történt: a nemzetközi szakemberek helyét helyi bírák és ügyészek vették át, így az ország kevésbé függ a nemzetközi közösségtől. Az igazságügyi rendszer töredezettsége és a jogi keretben mutatkozó ellentmondások ugyanakkor továbbra is akadályozzák az igazságszolgáltatás működését. Még függetlenebbé és még hatékonyabbá kell tehát tenni az igazságügyi rendszert. A háborús bűnökkel foglalkozó állami szintű kamara továbbra is hatékonyan működött. A közigazgatási egységek szintjén ugyanakkor szigorúbban kell üldözni a bűnelkövetőket. A korrupció elleni küzdelem terén Bosznia és Hercegovina kevés eredményt tud felmutatni, ez a jelenség továbbra is általánosan elterjedt marad, és súlyos gondokat okoz. A nemzeti korrupció elleni stratégiát nem hajtották végre megfelelően. A korrupció ellen ezért határozottabb fellépéseket kell tenni. Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén kevés előrelépés történt. A nemzetközi emberi jogi egyezmények általános végrehajtásán javítani kell. Bosznia és Hercegovina jogszabályai még nem állnak teljes mértékben összhangban az emberi jogok európai egyezményével. Hatékonyabban meg kell akadályozni a bűnüldöző szerveknél a kegyetlen bánásmód gyakorlását , továbbá fokozni kell a büntetlenség elleni küzdelmet, valamint meg kell erősíteni az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és a jog előtti egyenlőséget. További erőfeszítésekre van szükség a börtönrendszer működésének általános javítására, beleértve a fogvatartottak életkörülményeinek javítását. A vallási türelem hiánya továbbra is megoldatlan problémát jelent. A véleménynyilvánítás szabadságával és a médiával kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem fogadták el a föderációs közcélú műsorszolgáltatásról szóló törvényt, holott ez szükséges az európai partnerség egyik kulcsfontosságú prioritásának teljesítéséhez. Az emberi jogokkal kapcsolatos ügyhátralék feldolgozása tekintetében Bosznia és Hercegovina előrelépéseket ért el, a bírósági határozatokat azonban nem mindig hajtják végre megfelelően. Bosznia és Hercegovina jogi keretében szerepelnek rendelkezések a nők , a gyermekek és a szociálisan sérülékeny személyek védelméről, de ezek végrehajtása általánosan hiányos. Nem léteznek átfogó diszkriminációellenes jogszabályok. A szakszervezetek szövetségének nyilvántartásba vétele kapcsán semmilyen előrelépés nem történt. A társadalmi párbeszédet továbbra is akadályozza a kormányzati rendszer bonyolultsága és az országban hatályos jogszabályok töredezettsége. Előrelépés történt a hatóságok által a civil társadalom fejlődéséhez nyújtott támogatások területén, bár ez az ágazat általánosan még mindig igen gyenge. A kisebbségvédelemmel kapcsolatban megjegyzendő, hogy további erőfeszítésekre van szükség az intolerancia és az etnikai alapú megkülönböztetés elleni küzdelemben, valamint a kisebbségekkel foglalkozó jogszabályok hatékonyabb végrehajtása terén. Az állami szintű Nemzeti Kisebbségek Tanácsa és a közigazgatási egységek megfelelő szervei nem működőképesek. Sok menekült és lakóhelyét elhagyni kényszerült személy nem részesül alapvető nyugdíj- és egészségügyi juttatásokban. Továbbra is gondot okoz a visszatérők társadalmi-gazdasági beilleszkedése. A roma kisebbség továbbra is nagyon nehéz életkörülményekkel küzd, és megkülönböztetés sújtja különösen az oktatás, a szociális védelem, az egészségügy, a lakhatás és a foglalkoztatás terén. A romákra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtásához konkrét fellépésekre van szükség. A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek területén előrelépés történt. Bosznia és Hercegovina aktív részese a regionális együttműködésnek, támogatja a délkelet-európai együttműködési folyamatot (SEECP) és a regionális együttműködési tanácsot (RCC). Számos regionális megállapodásnak részese, ilyen a módosított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), amelyeket most már megfelelően végre kell hajtani. Javult és így már általában kielégítő szintű Bosznia és Hercegovina együttműködése a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) is. Ugyanakkor továbbra is teljes körű együttműködésre van szükség az ICTY-vel annak érdekében, hogy aláírhassák az STM-t, és teljesüljön az egyik kulcsfontosságú európai partnerségi prioritás. Az Európa Tanács csatlakozás utáni követelményeinek ugyan nagy részét teljesíti Bosznia és Hercegovina, azok végrehajtása azonban elmaradt. A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem áll összhangban az EU vonatkozó közös álláspontjával és irányadó elveivel. Bosznia és Hercegovina összességében jó kapcsolatokat ápol szomszédaival, bár adódtak bizonyos feszültségek is, különösen a Nemzetközi Bíróság által a Bosznia és Hercegovina kontra Szerbia és Montenegró ügyben népirtás miatt hozott ítélet kapcsán. A megoldatlan kereskedelmi és határkérdésekben kevés előrelépés történt. Bosznia és Hercegovina gazdasága továbbra is gyorsan növekszik. Fennmaradt az általános makrogazdasági stabilitás, bizonyos tényezők ugyanakkor továbbra is fenyegetik a fiskális stabilitást. Súlyos gondokat okoz a tartósan magas munkanélküliség is. Az ország romló általános politikai légkörében lelassultak a strukturális reformok, és gyengült az üzleti környezet. Nem valósult meg teljesen a közigazgatási egységek közötti országos gazdasági integráció sem. Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Bosznia és Hercegovinában kevés előrelépés történt a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. Ahhoz, hogy hosszú távon megbirkózhasson az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel, jelentős reformok szükségesek. A gazdasági növekedés továbbra is magas szintű és gyorsulóban van, míg a külső egyenleg 2006-ban jelentősen javult. A makrogazdasági stabilitást továbbra is alátámasztotta a valutatanácsi megállapodás, és az infláció visszatért arra az alacsony szintre, amelyet a HÉA 2006. januári bevezetése előtt mértek. A HÉA bevezetésével a 2006. évi költségvetési bevételek megnövekedtek. A Föderáció lépéseket tett arra, hogy az ország többi részében 2007 januárjában megkezdett közvetlen adóreformot – amely az adórendszer egyszerűsítésével és a költségvetési terhek csökkentésével járt – a Boszniai Szerb Köztársaságban is bevezesse. A Boszniai Szerb Köztársaságban előrehaladt a privatizáció, amelynek élén a távközlési és olajágazatban történt nagyléptékű értékesítések álltak. 2007-ben jelentős mértékben nőttek a közvetlen külföldi befektetések (FDI), amelyek hozzájárultak a külső hiány finanszírozásához. Gyorsan fejlődött a pénzügyi szektor, míg az árak versenyképessége jobbára fennmaradt. Az általános politikai légkör és az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekben való hiányos belföldi konszenzus következtében ugyanakkor a reformok mind a közigazgatási egységek, mind a kormányzat más szintjein lelassultak. A reformok következetlen végrehajtása és az ezzel kapcsolatos egyetértés hiánya különösen föderációs szinten mutatkozott meg, ahol lelassult az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációja és szerkezetátalakítása. Az erőteljes gazdasági növekedés ellenére továbbra is magas a munkanélküliség. Jelentősen megnőttek a közkiadások, különösen a szociális kiadások, ezáltal gyengült a költségvetési kiigazítás minősége, és növekedtek a költségvetési kockázatok. A munkaerőpiac működését jelentős mértékű strukturális merevség akadályozza. Lassan haladt az állami tulajdonú vállalkozások szerkezetátalakítása, és a hálózatos iparágak piaci liberalizációja csak kis mértékben történt meg. Az üzleti környezetet továbbra is jelentős mértékben sújtja a közigazgatás hatástalan működése, gyenge a hitelezői jogok és az ingatlanjogok érvényesítése, és az állam nagymértékben beavatkozik a termelői ágazatba. A jelentős méreteket öltő informális szektor következtében – amelyet a hatástalan bűnüldözés és a gyenge szabályozási keret is támogat – alacsonyabb az adóalap, így a kormány nehezebben képes végrehajtani a gazdaságpolitikai intézkedéseket, és kedvezőtlen befolyások érik a gazdasági környezetet. Bosznia és Hercegovina általában véve korlátozott előrelépést tett a jogszabályok és a szakpolitikák európai normákhoz való közelítésében. Haladás történt olyan területeken, mint a versenypolitika, a közlekedés, az energiaügy, a vízumkezelés és a menekültügy. Más területeken ugyanakkor kevés előrelépés történt, ilyen a szociális politika és a foglalkoztatás. Bosznia és Hercegovina közigazgatása hozzáértő és hatékony módon folytatta le az STM-tárgyalásokat; ugyanakkor az ország általános közigazgatási kapacitása megerősítésre szorul. A belső piac tekintetében előrelépés történt az áruk szabad mozgása terén . Lassan ugyan, de haladtak a szabványosítás, a minősítés és a piacfelügyelet terén folytatott előkészületek. A megfelelőségértékelési szervek és eljárások hiánya ugyanakkor továbbra is gátolja az exportkapacitás kihasználását. A termékekre vonatkozó megfelelő jogszabályokon alapuló piacfelügyelet létrehozása és a forgalomba hozatal előtti ellenőrzések fokozatos megszüntetése még folyamatban van. A szolgáltatások, a letelepedéshez való jog és a társasági jog terén kevés előrelépés történt. Továbbra is nehézkesen halad a vállalkozások bejegyzése és az engedélyek megszerzése. Nincs állami szintű bankfelügyelet, a bankok felügyelete továbbra is a közigazgatási egységek hatáskörébe tartozik. Nem történt további jelentős előrelépés a tőke szabad mozgása terén, de halad ezen a területen Bosznia és Hercegovina felkészülése. Korlátozott fejlődés történt a vámszabályokkal kapcsolatban. Különös figyelmet érdemel a származási szabályok, a vámérték-megállapítás és a vámszabad területek kérdése. Az adózás tekintetében megjegyzendő, hogy a beszedett HÉA összege magasabb lett a vártnál, de nem született megállapodás arról, milyen rendszer szerint osztják újra a beszedett bevételeket a közigazgatási egységek és a Brcko körzet között. A közvetlen adózás harmonizációja tekintetében is történtek bizonyos fellépések. A versenypolitika tekintetében megjegyzendő, hogy Bosznia és Hercegovina folyamatosan halad a trösztellenes ellenőrzések területén. Előrelépés történt az állami támogatások területén is, mivel létrejött az állami támogatások előzetes nyilvántartása. Még mindig hiányzik ugyanakkor az állami támogatásokra vonatkozó megfelelő szabályozási keret. Előrelépés történt a közbeszerzés területén, különösen a közbeszerzési ügynökség és a közbeszerzési felülvizsgálati szerv jobb működése révén. A szellemi tulajdonjogok érvényesítésében kevés fejlődés történt. Nem történt semmilyen fejlődés a szociális politikákkal kapcsolatos európai normák tekintetében, és a foglalkoztatási politikákkal kapcsolatos európai normák betartásában is csak kevés fejlődés történt. A szociális és foglalkoztatási jogszabályok, illetve szakpolitikák továbbra is rendkívül szétszabdaltak. Az ország intézményi helyzete továbbra is nagymértékben akadályozza a szükséges összehangolt megközelítések kialakulását. Előrelépés történt az európai oktatási normák terén, ugyanis elfogadták azt a felsőoktatási törvényt, amely támogatja a bolognai folyamatban való részvételt. A kormány valamennyi szintjén erőfeszítéseket kell tenni az oktatásban érintett hatóságok munkájának fokozott összehangolására. Továbbra is problémát jelent a gyermekek etnikai alapon történő iskolai elkülönítése. A Bosznia és Hercegovinán belüli valódi belső piac biztosítása terén csekély további fejlődés történt, holott ez az európai partnerség egyik kulcsprioritása. Ezzel kapcsolatban nem fogadták el a kötelezettségekkel, a lízinggel és a gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos állami szintű jogszabályokat. Ami az ágazati politikákat illeti , az ipar és a kis- és középvállalkozások (kkv) területén nem történt jelentős előrelépés. Sem az iparpolitikai stratégiát, sem a kkv-fejlesztési stratégiát nem fogadták el. A mezőgazdaságot illetően kevés előrelépés történt. A szakpolitikát még mindig a közigazgatási egységek szintjén alakítják ki, a koordináció pedig elégtelen. Késik az átfogó mezőgazdasági stratégia fejlődése, bár lépések történtek a szükséges állami szintű jogi keret létrehozására. Az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi jogszabályok végrehajtása gyenge, elsősorban a nem megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások, valamint az állam és a közigazgatási egységek közötti gyenge koordináció miatt. Bosznia és Hercegovinában a környezetvédelem területén tett előkészületek továbbra is korai stádiumban vannak. Nem fogadtak el olyan állami szintű környezetvédelmi törvényt, amely az egész nemzetre kiterjedő, harmonizált környezetvédelmi keretet hoz létre, és nem állították fel az állami környezetvédelmi ügynökséget sem. Folytatódik a fenntartott, ámbár lassú előrelépés Bosznia és Hercegovinának a transzeurópai közlekedési hálózat kifejlesztésében való részvételét illetően: az ország aktívan részt vesz a regionális közlekedési főhálózat és a délkelet-európai közlekedési megfigyelőállomás (SEETO) fejlesztésében. Bosznia és Hercegovina dolgozik az európai közös légtérről szóló megállapodás (ECAA) első átmeneti szakaszának végrehajtásán. Az energiaügy területén csekély további előrelépés történt. Bosznia és Hercegovina az Energiaközösséget létrehozó szerződés szerződő fele, ezért végre kell hajtania a vonatkozó uniós energiaügyi jogszabályokat, különösen a gázszektor területén. A villamosenergia-ágazatban szétválasztották az energiaszállítást, és működik a független rendszerüzemeltető (ISO) és az energiaszállító vállalat (Transco). Néhány probléma továbbra is fennáll a kötelezettségek ISO és Transco közötti átadásával, amely hátrányosan érinti a rendszer működését. A gázágazat reformja különös mértékben késik. Az országos szintű energiastratégiát nem dolgozták még ki. Az információs társadalom és a média tekintetében előrelépés történt a távközlési ágazat liberalizációja, illetve a Hírközlési Szabályozó Hatóság által az audiovizuális jogszabályoknak a közösségi vívmányokhoz való közelítése tekintetében. A közcélú műsorszolgáltatás és az állami szintű Információs Hivatal felállítása területén nem történt semmilyen előrelépés. A pénzügyi ellenőrzést illetően korlátozott előrelépés történt. A statisztika területén nem hajtották végre megfelelően az ország állami, illetve a közigazgatási egységek szintjén működő statisztikai intézményei közötti együttműködési megállapodást. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy Bosznia és Hercegovinában hatékony és az uniós előírásoknak megfelelő statisztikai rendszert hozzanak létre. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén előrelépés történt, különösen a vízumkezelés, a határigazgatás, a menekültügy és a migráció tekintetében. Megerősítették, hogy valamennyi uniós polgárral szemben feloldják a vízumkötelezettséget. Aláírták az uniós szintű visszafogadási és vízumkönnyítési megállapodásokat. További előrelépések történtek a működő menekültügyi rendszer létrehozása terén. Javultak az eredmények az illegális migráció megakadályozása terén, bár az általános határigazgatást még tovább kell javítani. Olyan biometrikus útleveleket kell kiállítani, amelyek megfelelnek az uniós szabványoknak. A pénzmosás tekintetében előrelépés történt. Bővült a pénzügyi hírszerző egység személyzete, és javult a jogérvényesítés. A pénzmosás továbbra is súlyos problémát jelent, így az erőfeszítéseket fenn kell tartani. A kábítószer ek elleni küzdelem területén előrelépés történt, ugyanis létrejött a kábítószerekkel való visszaélés megelőzésével foglalkozó hivatal. Az uniós előírásoknak megfelelő, állami szintű kábítószer-ellenes politikát még nem dolgoztak ki. A rendőrség működésében előrelépés történt. Folytatódott az olyan eszközök alkalmazásba állítása, mint a számítógépes nyomozati eszközök, a bűnügyi elemzőrendszerek és a bűnügyi tudományos vizsgálatok. Az Europollal stratégiai megállapodás jött létre. Ugyanakkor a rendőrségi reform előrehaladásának hiánya aláássa azt a kilátást, hogy egységesebb és hatékonyabb rendőrség alakul ki. A szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni küzdelem tekintetében Bosznia és Hercegovina kevés további előrelépést tett, így ez továbbra is súlyos probléma marad. A szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló stratégia végrehajtása elégtelen. A szervezett bűnözés elleni küzdelem jogi keretét létrehozták ugyan, de a törvények végrehajtását tovább kell fejleszteni. Az Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség több alkalommal folytatott nyomozást, és több személyt tartóztatott le. A személyzet tekintetében el kell érnie teljes kapacitását. Végrehajtották az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2005–2007 közötti nemzeti cselekvési tervet, de nyomon követési stratégiát nem készítettek. Az állami és közigazgatási egység-szintű jogszabályok közötti következetlenségek továbbra is akadályozzák a súlyos bűncselekmények üldözését. Bosznia és Hercegovina folytatta a terrorizmus elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseket, de a források nem elegendők. Az adatvédelemmel foglalkozó állami ügynökséget még nem hozták létre. Horvátország Horvátország továbbra is teljesíti a politikai kritériumokat . Általánosságban előrelépések történtek, de több területen is fenn kell tartani az erőfeszítéseket, ilyen az igazságügyi és közigazgatási reform, a korrupció elleni küzdelem, a kisebbségi jogok és a menekültek visszatérése. A csatlakozási partnerség rövid távú prioritásainak teljesítéséhez részben már hozzákezdtek. Tovább erősödött a demokrácia és a jogállamiság . A kormány és a parlament továbbra is nagyobb nehézségek nélkül működött. Ugyanakkor további jelentős mértékű javulásra van szükség az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, valamint a korrupció elleni küzdelem területén. Az e területeken tett jelentős előrelépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy létrejöjjenek a közösségi vívmányok teljes körű végrehajtásának szilárd alapjai. A közigazgatás ban korlátozott előrelépés történt. Elfogadták az általános közigazgatási eljárásokról szóló törvény felülvizsgálatára vonatkozó elvekről szóló szakpolitikai dokumentumot, valamint a közszolgálati törvény két további végrehajtási rendeletét. Némileg javították a közszolgálati képzést és az emberi erőforrások kezelését. Ugyanakkor tovább késik a reform általános stratégiai kerete, valamint a közszolgálati törvény végrehajtásához szükséges rendelkezések elfogadása. A közigazgatási rendszer még mindig nem hatékony. Továbbra is általánosan elterjedt problémát jelentenek az emberi erőforrások kezelésének hiányosságai. A közszolgálatban továbbra is minden szinten nehézséget jelent a személyzet nagymértékű cseréje és a képzett munkaerő hiánya, valamint az illetéktelen politikai befolyásolás. További fenntartott erőfeszítésekre van szükség. Előrehaladás történt az igazságügyi rendszer reformjára irányuló stratégia végrehajtásában. Jogszabályi és szervezeti lépéseket tettek a bírói kar működésének javítása érdekében. Tovább haladt az ügyhátralék csökkenése. Ezek az eredmények ugyanakkor még nem elegendőek. Kevés előrelépés történt a bírói kar elszámoltathatósága, pártatlansága, szakszerűsége és kompetenciája terén. Az ügyhátralék még mindig jelentős. A bírósági hálózat racionalizálását illetően kevés előrelépés történt. A háborús bűnök ügyében folytatott eljárások tekintetében történt ugyan fejlődés Horvátországban, de további javulásra van szükség. Teljes mértékben fel kell számolni a szerb vádlottakkal szembeni elfogultságot, és meg kell oldani a tanúvédelem kérdését. A reform halad ugyan, de az igazságügyi rendszer hiányosságainak leküzdése érdekében jelentős erőfeszítésekre van szükség. Már jelentkeznek a korrupció elleni küzdelem első eredményei. Folyik a 2006–2008 közötti, korrupció elleni program végrehajtása. Tovább javult a korrupció elleni küzdelemre irányuló jogi keret. Fokozta működését a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó hivatal (USKOK), amely részt vesz néhány jelentős korrupciós ügy kivizsgálásában. A korrupció ugyanakkor továbbra is általánosan elterjedt jelenség. Nagyobb erőfeszítésekre van szükség a korrupció megelőzése, felderítése és üldözése terén. Magas szintű korrupciós ügyben sem vádemelésre, sem ítélethozatalra nem került sor. Az összeférhetetlenség fogalmának kis jelentőséget tulajdonítanak. A korrupció elleni program végrehajtását nem hangolták erősen össze, továbbá nincsen hatékony, elfogulatlan ellenőrzés. Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén előrelépés történt. Általában megfelelőek az emberi jogok védelmével kapcsolatos jogi rendelkezések, de a végrehajtás során még mindig nehézségek merülnek fel. Előrelépés történt a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos törvény (CLNM) végrehajtásában. Elfogadták a kisebbségek 2007. évi, állami közigazgatásba történő toborzási tervét, és tovább növelték a kisebbségek finanszírozását. A szerb kisebbség és az ortodox egyház ellen kevesebb esetben jelentettek etnikai alapú támadásokat. A roma kisebbség szintén nagyobb figyelmet kap. Ugyanakkor a kisebbségek továbbra is súlyos nehézségekkel küzdenek. Horvátországban ösztönözni kell a szerb kisebbséggel szembeni toleranciát, és megfelelő intézkedéseket kell tenni azon személyek védelmére, akik továbbra is fenyegetés, megkülönböztetés, ellenségeskedés vagy erőszak áldozatai lehetnek. A szerbek munkavállalása különös nehézségeket jelent. A roma kisebbség továbbra is nagyon nehéz életkörülményekkel és megkülönböztetéssel szembesül, különösen az oktatás, a szociális védelem, az egészségügy, a lakhatás és a foglalkoztatás terén. Nagyobb eltökéltséggel kell végrehajtani a jogi rendelkezéseket és a programokat, különösen a foglalkoztatás területén. Nem fogadtak még el a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájára vonatkozó átfogó stratégiát és cselekvési tervet. A menekültek visszatérése területén korlátozott előrelépés történt. Folytatódott a lakásrekonstrukció. A korábbi bérleti joggal rendelkezők lakásaira vonatkozó felújítási programok végrehajtása ugyanakkor továbbra is rendkívül gyengén folyik. A városi területeken alig változott a végrehajtás, és az ügyeknek legfeljebb 2%-át oldották meg. Nem történt fejlődés a nyugdíjjogok érvényesítése területén sem. A menekültek visszatelepülésének fenntarthatóságához szükséges gazdasági és szociális körülmények kialakítására tett erőfeszítéseket fel kell gyorsítani. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést továbbra is akadályozzák a hatályos jogsegélyrendszer korlátai, valamint a magas ügyvédi honoráriumok és az igazságügyi rendszer hiányosságai. Továbbra is javításra szorulnak a börtönökben uralkodó körülmények . A börtönök személyzete és befogadóképessége nem elegendő. A túlzsúfoltság továbbra is gondot jelent. Horvátország továbbra is biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát , beleértve a média szabadságát és pluralizmusát. Időnként ugyanakkor továbbra is politikai nyomás nehezedik a médiára. Növekedett a nők és a gyermekek jogainak ismertsége az ilyen jogok javítására irányuló terveknek köszönhetően. A végrehajtás területén ugyanakkor további javulásra van szükség. A nőknek az erőszak valamennyi formája elleni védelmét tovább kell javítani. A gyermekek jogainak védelmére vonatkozó végrehajtási intézkedéseket fel kell gyorsítani. A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében továbbra is teljes az együttműködés a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi törvényszékkel (ICTY), és a daytoni/párizsi és erduti megállapodások betartását teljes mértékben biztosították. Biztosítani kell az ICTY által a horvát igazságszolgáltatásnak átadott ügyek és a helyben indított ügyek pártatlan kivizsgálását. A regionális együttműködés általában folyamatosan fejlődik. Horvátország sikeresen töltötte be a délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) elnöki tisztét, amelynek következtében megfelelő előrelépést lehet tenni a stabilitási paktumról a regionálisabb szinten meghatározott keretre való áttérés tekintetében, így megerősödhet az SEECP és az új regionális együttműködési tanács. Horvátország ratifikálta az új Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA). Általánosabban csekély előrelépés történt a Horvátországgal és szomszédaival lezáratlan kétoldalú kérdések végleges megoldásai felé, különösen a határok tekintetében. Előrelépést jelent, hogy a horvát és a szlovén miniszterelnök nem hivatalos úton megállapodott, hogy a lezáratlan határkérdések tekintetében harmadik felek beavatkozását kéri. Ezt a folyamatot nyomon kell követni. 2006 decemberében a horvát parlament úgy határozott, hogy Horvátország 2008. január 1-jétől az uniós tagállamokra is alkalmazza a horvát ökológiai és halászatvédelmi övezetet. E határozat eltér attól a politikai megállapodástól, amelyet az érintett országok 2004 júniusában kötöttek, és amelyet a 2004. június 16–17-i európai tanácsi következtetések említenek; ezt a kérdést meg kell oldani. Erőfeszítéseket kell tenni az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok továbbfejlesztésére. Horvátország gazdasága erősen és gyors ütemben növekszik. Fennmaradt a makrogazdasági stabilitás, beleértve az alacsony inflációt. Ugyanakkor a külső egyensúlyhiányok befolyásolhatják a makrogazdasági stabilitást. Folytatódott és további lépéseket igényel a fiskális konszolidáció. A strukturális reformok és a privatizáció lassan haladt előre. Javult az általános üzleti környezet, de a közigazgatás és az igazságszolgáltatás területén tapasztalható elégtelenségek továbbra is akadályozták a magánszektor fejlődését. A gazdasági kritériumokat illetően Horvátország működő piacgazdaság. Várhatóan képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel, feltéve, hogy elszántan végrehajtja átfogó reformprogramját a strukturális hiányosságok csökkentése céljából. A piacgazdaság alapjait illetően változatlanul széles körű a politikai egyetértés. A stabilitásorientált makrogazdasági politikák hozzájárultak az infláció csökkenéséhez, az árfolyam stabilitásához és az államháztartási hiány jelentős csökkenéséhez. Erős maradt a gazdasági teljesítmény, és fellendültek a magánbefektetések. Növekedett a foglalkoztatás, és valamelyest csökkent, bár még mindig magas a munkanélküliség. Javult az üzleti környezet, előkészítettek és megkötöttek néhány fontos privatizációs ügyletet. Tovább erősödött a kormány képessége arra, hogy középtávú gazdaságpolitikai keretet alakítson ki. Az új prudenciális szabályozásoknak köszönhetően megerősödött a bankok feltőkésítése, így a pénzügyi szektor stabilizálódott. További fejlődést értek el a távközlési piacon zajló verseny fokozásában. Folytatódott a veszteséges vasutak reformja. Horvátország gazdasága jól beépült az Unióba. Ugyanakkor továbbra is gyenge a gazdaságpolitikai koordináció. A növekvő külső egyensúlyhiány azt jelenti, hogy a makrogazdasági stabilitás veszélyben van, és erősebb fiskális koordinációra van szükség. A kedvező gazdasági környezetet és az erős bevételeket nem használták fel teljes körűen a költségvetési hiány csökkentésére, sőt, a kiadások növekedtek. A veszteséges vállalkozások támogatása és a folyó kiadások magas szintje továbbra is lassította a strukturális változásokat, és megterhelte az állami pénzügyek helyzetét. A vállalkozói szektor átalakítása nem haladt egyenletesen, és továbbra is jelentős mértékű az állami beavatkozás. A közigazgatással és az igazságszolgáltatással kapcsolatos hiányosságok akadályozták a magánszektor kezdeményezéseit, részben aláásva ezzel a piacra jutás és a piac elhagyásának eljárásait, valamint a tulajdonjogok és a hitelezői jogok érvényesítését. A munkaerő-mobilitás korlátozott maradt. A fenntartható növekedés és a valós konvergencia kilátásainak javítása érdekében Horvátországnak meg kell erősítenie és el kell mélyítenie a strukturális reformokat. Horvátország jobban tudja vállalni a tagsággal kapcsolatos kötelezettségeket . Állandó ütemben haladnak előre az uniós követelmények betartása érdekében tett előkészületek, és az uniós szabályoknak való megfelelés néhány ágazatban már magas. A teljes körű megfelelés elérése érdekében ugyanakkor még jelentős erőfeszítéseket kell tenni. A legtöbb területen történt fejlődés, főként a jogszabályok összehangolása szempontjából, de a közigazgatási kapacitás kiépítése területén is. Egyes területeken– mint a közlekedés és a környezetvédelem – fennmaradt az előző években tett megfelelő ütemű haladás. Más területeken – mint a közbeszerzés és az adózás – korlátozott előrelépés történt. A jogharmonizáció és az igazgatási kapacitás általános szintje tekintetében még sok tennivaló van hátra. Az áruk szabad áramlásával kapcsolatban folytatott jogszabályi összehangolás területén fejlődés történt. A közösségi vívmányok sok eleme ugyanakkor még nem lépett életbe. Még mindig jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogszabályok összehangolása érdekében, és azért, hogy hatékonyan hajtsák végre és érvényesítsék azokat. A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok tekintetében előrelépés történt, de a jogszabályok összehangolása és hatékony végrehajtása érdekében még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség. Haladás történt a letelepedéshez való jog, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén. Az összehangolás általánosságban elfogadható mértékű, bár néhány területen jelentős erőfeszítésekre van még szükség. Horvátország a tőke szabad mozgása területén fejlődést ért el. A jogszabályok összehangolása összességében megfelelő. Ugyanakkor további erőfeszítések szükségesek, különösen a pénzmosás elleni küzdelem és az uniós polgárok ingatlanszerzésére vonatkozó eljárások tekintetében. Horvátország a közbeszerzés területén korlátozott előrelépést tett. Ugyanakkor a közigazgatási kapacitás a közbeszerzési rendszer egyik szintjén sem megfelelő. Nagyon jelentős erőfeszítések szükségesek a harmonizációra vonatkozó átfogó stratégia elkészítéséhez és az intézményi struktúra erősítéséhez. A társasági jog területén fejlődés történt. Folyik a jogszabályok közösségi vívmányokkal való összehangolása, az ütemezés és a részletes további munkaterv megfelelő. Megfelelő előrehaladás történt a szellemi tulajdonjogok területén, mind a jogszabályok átültetése, mind a szabályok betartása szempontjából. A közösségi vívmányokkal való összehangolás jól halad, de további erőfeszítésekre van szükség, különösen a végrehajtás területén. A versenypolitika területén Horvátország további előrelépéseket tett. Ugyanakkor folytatni kell a jogszabályok összehangolását, és meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást, különösen a versenyhivatalnál. E területen folyamatban van a közösségi vívmányokkal való összehangolás, de még jelentős erőfeszítésekre van szükség, különösen az acélágazat és a nehézségekkel küzdő hajógyárak átalakítása terén. A pénzügyi szolgáltatások területén Horvátország előrelépéseket tett, és jól halad a jogszabályok közösségi vívmányokkal való összehangolása. Ugyanakkor fokozott erőfeszítéseket kell tenni, különösen a bankfelügyelet megerősítése, illetve a bankon kívüli szektorban a pénzügyi ágazat felügyeleti hatóságának megerősítése érdekében. Haladás történt az információs társadalom és a média területén. További erőfeszítésekre van ugyanakkor szükség a távközlési piac hatékony liberalizációja érdekében, beleértve új elsődleges jogszabályok bevezetését és az ügynökség további megerősítését. Horvátország általánosságban megfelelő szinten hangolta össze jogszabályait a közösségi vívmányokkal. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén Horvátország tovább folytatta az előrelépést. A minőségpolitika és a biogazdálkodás tekintetében magas fokon állnak az előkészületek. A vidékfejlesztésben megfelelő előrelépés történt, bár az IPARD tekintetében meg kell erősíteni az előkészületeket. Jelentős erőfeszítésekre van szükség olyan közigazgatási struktúrák létrehozásához, amelyek biztosítják a közös agrárpolitika helyes alkalmazását. A halászatban Horvátország előrelépést ért el. Hiányosságok maradtak fenn a flottaigazgatás, -felügyelet és -ellenőrzés, a strukturális fellépések és állami támogatások területén. Jó előrelépés történt az élelmiszerbiztonsági, az állat- és növény-egészségügyi politika területén, különösen a keretszabályok és a másodlagos jogszabályok elfogadásával. Jelentős további előrelépésekre van ugyanakkor szükség, beleértve az igazgatási kapacitás megerősítését, és az élelmiszerbiztonsági stratégia elfogadását és végrehajtását. A közlekedés területén Horvátország továbbra is megfelelő előrelépést tett az összehangolás tekintetében, különösen a vasúti és tengeri közlekedés területén. Horvátország törekszik az európai közös légtérről szóló megállapodás első átmeneti szakaszának végrehajtására. Tevékenyen részt vesz a regionális közlekedési főhálózat és a délkelet-európai közlekedési megfigyelőállomás (SEETO) fejlesztésében. Jelentős erőfeszítésekre van ugyanakkor még szükség, beleértve azt, hogy a legtöbb közlekedési ágazatban biztosítani kell a megfelelő igazgatási kapacitást. Az energiaügy területén megfelelő fejlődés történt. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség a közösségi vívmányokkal való összehangolás területén, különösen az energiahatékonyság és a végrehajtási kapacitás kiépítése területén. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés aláírójaként Horvátországnak 2007 júliusától végre kell hajtania a vonatkozó uniós energiaügyi jogszabályokat. Az adózás területén nagyon korlátozott fejlődés történt. Az adójogszabályok összehangolása még messze nem teljes, és meg kell szüntetni a cigaretta jövedéki adójával kapcsolatban alkalmazott tényleges megkülönböztetést. Jelentős erőfeszítésekre van szükség az igazgatási kapacitás megerősítése érdekében, különösen az információtechnikai összekapcsolhatóság területén. A gazdasági és monetáris politika területén jelentős előrelépés történt. Magas fokon áll a közösségi vívmányokkal való összehangolás. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség, különösen a központi bank teljes függetlenségének biztosításának érdekében. A statisztika területén megfelelő előrelépés történt, az alapvető jogi keretet nagy mértékben összehangolták. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség különösen az igazgatási kapacitás megerősítése területén. Ugyancsak előrelépés történt a szociálpolitikai és a foglalkoztatási közösségi vívmányok területén. Az összehangolás befejezése érdekében fokozni kell az erőfeszítéseket, különösen az igazgatási és végrehajtási kapacitás megerősítése tekintetében. A vállalkozás- és iparpolitika területén Horvátország jó, de egyenetlen előrelépéseket tett. Az összehangolás megfelelő szinten valósult meg. Egyes ágazatokban, például a hajóépítésben azonban csak korlátozott előrelépés történt. A transzeurópai hálózatok területén hatályos közösségi vívmányokkal való összehangolás megfelelő mértékben előrehaladt. Előrelépés történt a regionális politikában és a strukturális eszközök koordinálásában is. Ugyanakkor jelentős erőfeszítések szükségesek az uniós finanszírozás kezeléséhez szükséges igazgatási struktúrák felállításához. A bírói kar és az alapvető jogok tekintetében fejlődés történt. Halad előre a bírói kar reformja, de még jelentős kihívások vannak hátra, különösen az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása terén. Előrelépés történt a korrupció elleni küzdelemben, megerősödtek a jogszabályok, és megszülettek az első eredmények az USKOK által kezelt néhány fontos ügyben. Ugyanakkor továbbra is elterjedt a korrupció, így az erőfeszítéseket fokozni kell és fenn kell tartani. Az alapvető jogok biztosítását szolgáló intézkedések általában megfelelőek. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség, különösen a kisebbségi jogok végrehajtása területén, beleértve a menekültek visszatérését. A jogérvényesülés , a szabadság és a biztonság területén Horvátország fejlődött, különösen a határigazgatás, a migráció és a menekültügy tekintetében. Ugyanakkor továbbra is végre kell hajtani az integrált határigazgatási cselekvési tervet, és fejlesztésre szorulnak a felszerelések is. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni az igazgatási és végrehajtási kapacitás biztosítására, különösen az ügynökségek közötti együttműködés területén, valamint a korrupció megelőzésére és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Megfelelő fejlődés történt a tudomány és kutatás , valamint az oktatás és a kultúra területén. Mindkét területen megfelelő általános összehangolási szintet értek el. A környezetvédelem területén megfelelő előrelépés történt, különösen a horizontális jogszabályok, a levegőminőség, a hulladékgazdálkodás és a vegyszerek területén. A közigazgatási kapacitást jelentős mértékben meg kell erősíteni, különösen helyi szinten. E tekintetben átfogó tervet kell kidolgozni, és meg kell határozni a közösségi vívmányok végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. A fogyasztó- és az egészségvédelem területén megfelelő előrelépés történt. Az összehangolást megfelelő szinten elérték. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség számos területen a jogszabályok összehangolása, hatékony végrehajtása és érvényesítése érdekében. A vámunió területén Horvátország további előrelépéseket tett, és jogszabályait megfelelően összehangolta a közösségi vívmányokkal. Ugyanakkor az igazgatási kapacitás javítását és az informatikai rendszerek kifejlesztését célzó előkészületek még gyerekcipőben járnak, különösen az információtechnológiai rendszerek összekapcsolhatósága tekintetében. A külkapcsolatok területén további fejlődés történt. Előrelépés történt a kül-, biztonság- és védelempolitika területén is, és az összehangolás jó szinten megvalósult. Ugyanakkor meg kell erősíteni a fegyverzetellenőrzés végrehajtását és érvényesítését. A pénzügyi ellenőrzés területén történt előrelépés, méghozzá az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzése területén. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség. Az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében teljes körűen működőképessé kell tenni a csalás elleni koordinációs szolgálatot. A pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében fejlődés történt. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság fejlődést ért el a politikai kritériumok megvalósításában. Ugyanakkor a főbb politikai szereplők közötti konstruktív párbeszéd megvalósítása során felmerülő gyakori feszültségek és problémák aláásták a politikai intézmények hatékony működését, és lelassították a reformokat. Az európai partnerség rövid távú prioritásai részben már teljesültek. Az ohridi keretmegállapodás folyamatos végrehajtása továbbra is hozzájárul a demokrácia és a jogállamiság megszilárdulásához. További erőfeszítésekre van szükség ugyanakkor annak érdekében, hogy teljes mértékben végrehajtsák a megállapodást, és megerősítsék az egyes etnikai közösségeket képviselő politikai pártok közötti bizalmat. Konszenzusos megközelítésre és kompromisszumkészségre van szükség, és következetesebben fenn kell tartani a megállapodás szellemiségét. Az egyik nagy ellenzéki párt bojkottálta a parlamentet, az elnök és a miniszterelnök között pedig gyenge az együttműködés, ami akadályozta a politikai intézmények hatékony működését. Súlyos aggodalomra ad okot a parlamentben folyt legutóbbi összecsapás és az újságírók elleni támadás, ezeket alaposan ki kell vizsgálni. Ami a közigazgatási reformot illeti, a köztisztviselői törvény végrehajtása fokozatosan zajlik. Folyamatosan zajlik a decentralizáció, és megkezdődött az államháztartás decentralizációjához kapcsolódó második szakasz. A közigazgatási szervek jobban együttműködnek az ombudsmannal. A rendőrségi törvény végrehajtására irányuló előkészületek már folynak. Ugyanakkor továbbra is komoly kihívást jelent a rendőrségi reform teljes körű és hatékony végrehajtása, amely az európai partnerség fontos prioritása. Még mindig gyenge és nem hatékony a közigazgatás, és a közszolgálati jogszabályokat csak kevéssé alkalmazzák. Több szinten is előfordult, hogy néhány tisztviselőt önkényesen, átláthatóság nélkül elbocsátottak, ami rombolta a közigazgatás működését. Továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tenni a stabil és szakszerű közszolgálat megteremtésére. Előrelépés történt az igazságügyi rendszer reformjára irányuló stratégia végrehajtásában, amely az európai partnerség fontos prioritása. A szervezett bűnözéssel foglalkozó öt újonnan létrehozott szakbírósági osztály egyike már teljes körűen működik. Beindult a bírókat és ügyészeket képző akadémia, és új informatikai rendszereket vezetnek be. A peres eljárási jogszabályok végrehajtása és érvényesítése is kezdi növelni az igazságügy hatékonyságát. Ugyanakkor a reformok általános hatása eddig korlátozott volt. A Bírói Tanácsban fennmaradó tagjainak kinevezésével kapcsolatos politikai holtpont következtében a Tanács kevésbé képes megerősíteni a bírói kar függetlenségét és pártatlanságát. Ezenkívül emiatt késnek a reform egyes fontos elemei, mint a közigazgatási bíróság felállítása. Az ügyészségről szóló jogszabályokat még el kell fogadni, és a bíróságok költségvetése nem elegendő. További erőfeszítésekre van szükség a bírói kar teljes függetlenségének, hatékonyságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Létre kell hozni a legfrissebb reformok végrehajtásának összesítését. Némi eredmény mutatható fel a korrupció elleni küzdelem területén az új jogi és intézményi keret végrehajtása kapcsán. Számos magas szintű vádemelésre és büntetőítéletre került sor. A bűnüldözési ügynökségek közötti együttműködés javulóban van. Ennek ellenére a korrupció nagy méreteket ölt, és igen komoly problémát jelent. Valamennyi szektorra kiterjedő, átfogó megközelítésre és a korrupció elleni jogszabályok teljes körű végrehajtására van szükség. Általánosságban javulás történt az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén, beleértve a nemzetiségek közötti kapcsolatokat. További lépések történtek az ohridi keretmegállapodás végrehajtása terén, például elfogadták a nemzeti közösségek közigazgatásban való igazságos képviseletéről szóló stratégiát. Ugyanakkor tovább kell fejleszteni a nemzeti közösségek közötti bizalmat, különösen a valamennyi kisebbséget sújtó társadalmi-gazdasági nehézségek elleni fellépés révén. A roma kisebbség helyzetében kevés előrelépés történt, továbbra is nagyon nehéz életkörülményekkel és diszkriminációval szembesülnek, különösen az oktatás, a szociális védelem, az egészségügy, a lakhatás és a foglalkoztatás terén. Intézkedéseket hoztak a fogvatartottakkal szembeni kegyetlen bánásmód ellen az ombudsman és a belügyminisztérium közötti együttműködéssel. Elkészült a közlések lehallgatásáról szóló jogi keret. A szabad vallásgyakorlás tekintetében új törvényt fogadtak el, amely lehetővé teszi a vallási intézmények nyilvántartásba vételét. A nők jogai tekintetében néhány további lépés történt az egyenlő lehetőségek megteremtése irányában. Ugyanakkor meg kell erősíteni a nők mindenfajta erőszak elleni védelmét. A gyermekek jogaira vonatkozó intézkedések végrehajtását fel kell gyorsítani. Fejleszteni kell a mindenkire kiterjedő szociális párbeszédet. A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság továbbra is aktívan részt vesz a regionális együttműködésben, és támogatja a délkelet-európai együttműködési folyamatot (SEECP), a regionális együttműködési tanácsot (RCC) és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA). Az ország fenntartja a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való együttműködést is, amelyet törvénybe is iktattak. Az igazságügyi intézmények hatékonyabb működése továbbra is fontos annak érdekében, hogy felkészüljenek az ICTY által a nemzeti bíróságokhoz visszautalandó ügyek megfelelő kezelésére. A Koszovó státuszát érintő folyamatban az ország konstruktív álláspontot tart fenn. A Nemzetközi Büntetőbíróság tekintetében az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás nem áll összhangban az EU vonatkozó közös álláspontjával és irányadó elveivel. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jó kapcsolatokat ápol a nyugat-balkáni országokkal. Elnevezésének kérdésében egy Görögországgal egyeztetett és kölcsönösen elfogadható megoldás érdekében konstruktív szemléletű, megújult erőfeszítésekre van szükség az ENSZ égisze alatt, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 817/93 és 845/93 számú határozatának keretében, ezáltal hozzájárulva a regionális együttműködéshez és a jószomszédi kapcsolatokhoz. Kerülni kell az olyan fellépéseket, amelyek hátrányosan érinthetnék a jószomszédi kapcsolatokat. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság gazdasága igen gyorsan növekedett. Fennmaradt a makrogazdasági stabilitás, és tovább folytatták a strukturális reformokat, de a tartósan nagyon magas munkanélküliség súlyos aggodalomra ad okot. A piacgazdaság zökkenőmentes működését továbbra is akadályozza a gyenge intézményrendszer és a jogállamiság hiányosságai. Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság magas fokon áll, és további lépéseket tett a működőképes piacgazdaság létrehozásának irányában. Várhatóan képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel, feltéve, hogy lendületesen folytatja reformprogramjának végrehajtását a még hátralévő hiányosságok pótlása céljából. Az ország széles körű konszenzust tart fenn a gazdaságpolitikák lényeges elemeivel kapcsolatosan. A szakpolitikák helyes összetételének eredményeképpen fennmaradt a makrogazdasági stabilitás és a kiszámíthatóság. Az ország teljesítménye nőtt, bár még további erőteljes növekedésre van szükség. Az infláció alacsony maradt. A folyó fizetési mérleg egyensúlyhoz közeli volt. A munkanélküliség ugyanakkor továbbra is viszonylag magas. Az FDI viszonylag alacsony maradt, miután 2006-ban jelentős privatizációs bevételek áramlottak be. A hatóságok aktívabb gazdasági beavatkozást gyakoroltak: csökkentették az adóterheket, javították az adóbehajtást, és növelték a kiadásokat. Ugyanakkor általánosságban az államháztartási mérleg egyenleg közeli volt. Az adóbehajtás mértéke növekedett, mivel nagyobbak a bevételek, és javultak a behajtási arányok. Az állami szektor viszonylag alacsony eladósodása tovább csökkent, ami többek között ahhoz vezetett, hogy csökkent az ország külső sebezhetősége. Az árak felszabadítása és a kereskedelem liberalizációja javarészt befejeződött, és az állami tulajdonú ingatlanok privatizációja előrehaladt. Rövidültek a csődeljárások, és gyorsult az ingatlanbejegyzés. Növekedett a pénzügyi közvetítés, és erősödött a pénzügyi szektor felügyelete. Ráadásul intézkedéseket foganatosítottak a humántőke minőségének javítására és az ország infrastruktúrájának korszerűsítésére. Magas fokon áll az EU-val való gazdasági integráció. Ugyanakkor a piacgazdaság működését továbbra is intézményi gyengeségek gátolják. Az igazgságszolgáltatás helyzete továbbra is akadályozza az előrelépést, és a szabályozó és felügyeleti hatóságok néha nem rendelkeznek a megfelelő függetlenséggel és forrásokkal ahhoz, hogy hatékonyan töltsék be feladatukat. A jogbiztonság még mindig alacsony szintű, és a közigazgatás hiányosságai akadályozzák a közigazgatás megfelelő működését és az üzleti környezetet. A munkaerőpiacok továbbra is gyengén működnek. A jelentős informális gazdaság következtében – amelyet a tartósan gyenge bűnüldözés és szabályozási keret segít elő – alacsonyabb az adóalap, a kormány nehezebben tudja végrehajtani a gazdaságpolitikákat, és kedvezőtlen befolyások érik a gazdasági környezetet. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság további erőfeszítéseket tett arra, hogy jobban tudja teljesíteni a tagsággal kapcsolatos kötelezettségeket . Előrehaladás történt az európai partnerség rövid távú prioritásainak teljesítésében. Az országban még mindig nagy nehézségekbe ütközik a jogszabályok végrehajtása és hatékony alkalmazása. Hiányoznak az STM teljes körű végrehajtásához szükséges megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások. Az igazgatási kapacitás javítása érdekében tett erőfeszítéseket akadályozta, hogy a politikai változásokat követően jelentős mértékben kicserélődött a szakképzett munkaerő. Az áruk szabad mozgása területén előrelépés történt az igazgatási kapacitás megerősítése és a jogszabályoknak a közösségi vívmányokkal való összehangolása terén, ez a kérdés azonban továbbra is gyerekcipőben jár. Ugyanez mondható el a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén . A tőke szabad mozgása területén elért eredmények nagyon korlátozottak. A jogszabályok összehangolása elmaradt, és nem megfelelő a pénzmosás elleni jogszabályok végrehajtására szolgáló igazgatási kapacitás. A közbeszerzés területén előrelépést történt, és halad a jogszabályoknak a közösségi vívmányokkal való összehangolása. Az ajánlatkérő hatóságok szintjén ugyanakkor az igazgatási kapacitás nem eléggé fejlett. A versenyjog területén jelentős előrelépés történt, a jogszabályok összehangolása azonban mérsékelten haladt. A szellemi tulajdonjogok területén előrelépés történt, különösen az ipari tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok összehangolása és a hamisított áruk határon való lefoglalása tekintetében. Ugyanakkor még mindig nem elegendő az igazgatási kapacitás a megfelelő jogérvényesítés megvalósításához. A kalózkodás letöréséhez erős politikai akarat szükséges. A versenypolitika , ezen belül az állami támogatási politika területén előrelépésről lehet beszámolni. A jogszabályok már többnyire összhangban állnak a közösségi vívmányokkal, és megerősödött a versenyhatóság kapacitása és függetlensége. További erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a közvélemény figyelmét felhívják a versenypolitika előnyeire, az állami támogatásokat nyújtó hatóságok pedig tisztában legyenek az állami támogatások ellenőrzési rendszerével. Módosítani kell a technológiai ipari fejlesztési övezetekről szóló jogszabályokat annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a közösségi vívmányokkal. A pénzügyi szolgáltatások területén fejlődés történt. Ugyanakkor tovább kell javítani a jogalkotást, különösen a biztosítási és értékpapírszektorban. További figyelmet igényel a biztosítatlan járművek problémája. Nem áll rendelkezésre elegendő igazgatási kapacitás, és nincsenek meg a nem pénzügyi szektor működési függetlenségének garanciái. Az információs társadalom és a média területén előrelépés történt a jogszabályoknak a közösségi vívmányokkal való összehangolásában és a verseny megerősítésében. Az elektronikus hírközlés területén ugyanakkor az ország még mindig nem tartja be a stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt kötelezettségeket. A jogszabályok végrehajtása és érvényesítése valamennyi szektorban továbbra is gyenge, és a szabályozók függetlenségét sem biztosítják kellő mértékben. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén előrelépés történt a politika kidolgozásában, de az összehangolás még kezdeti fázisban van. Szerény haladás mutatkozik az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi politika egyes területein. Az igazgatási kapacitás sem a személyzet száma, sem szakértelme tekintetében nem megfelelő a közösségi vívmányok megfelelő végrehajtásának biztosításához. A közlekedéspolitikai jogharmonizációban előrelépés történt. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság ratifikálta az európai közös légtérről szóló megállapodást. Tevékenyen részt vesz a regionális közlekedési főhálózat és a délkelet-európai közlekedési megfigyelőállomás (SEETO) fejlesztésében. Ugyanakkor az igazgatási kapacitás valamennyi ágazatban alacsony. Előrelépés történt a belső energiapiaci és a megújuló energiaügyi jogszabályok összehangolásában . Az Energiaközösséget létrehozó szerződés aláírójaként az országnak végre kell hajtania a vonatkozó uniós energiaügyi jogszabályokat. Az energiahatékonysági és sugárzásvédelmi rendelkezések végrehajtásához nem elegendő az igazgatási kapacitás. Erősíteni kell az energiaügyi szabályozó függetlenségét. Az adózás területén a közvetett adójogszabályokat megfelelő mértékben összehangolták, de a közvetlen adózás tekintetében jelentős eltérések vannak. Az igazgatási kapacitás megerősítésében előrelépés történt. Ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tenni a jogszabályok hatékony végrehajtása és érvényesítése érdekében. A gazdasági és monetáris politika területén az összehangolásban elért eredmények korlátozottak. Ugyanakkor e téren az előkészületek folyamatban vannak. A statisztika területén jelentős lépéseket tettek a prioritásként kezelt területeken. Ugyanakkor az igazgatási kapacitás megerősítésére több erőfeszítést kell tenni. A szociális politikára és foglalkoztatásra vonatkozó közösségi vívmányok tekintetében előrelépés történt a stratégiák kidolgozása területén. Ugyanakkor a politikai elszántság és igazgatási kapacitás hiánya miatt csak korlátozott fejlődés történt e politikák tényleges végrehajtásában. Előrelépés történt a vállalkozás- és iparpolitika egyes területein, méghozzá a kisvállalkozások támogatása tekintetében. A transzeurópai hálózatok tekintetében az ország részt vesz a regionális kezdeményezésekben, és a harmonizáció magas fokú. Az infrastruktúra fejlesztése továbbra is nagy kihívást jelent. A regionális politika és a strukturális eszközök koordinálása tekintetében haladásról lehet beszámolni. Ugyanakkor továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tenni a szükséges központi és helyi szintű intézményi és igazgatási kapacitás kialakítása területén. Haladás történt a bírói kar és az alapvető jogok területén. A hatóságok folytatták korrupció elleni erőfeszítéseiket, amelyeknek már jelentkeznek az első eredményei. Ugyanakkor a bírói kar függetlenségének és hatékonyságának biztosítása továbbra is nagy kihívás marad. A korrupció kezelésére irányuló megközelítés még nem terjed ki mindenre. E területen a jogszabályok kielégítőek, de folytatni kell a végrehajtást, és külön erőforrás-ráfordításra, valamint folyamatos politikai elkötelezettségre van szükség. A jogérvényesülés, szabadság, és biztonság területén az alapvető jogszabályok megszülettek, és a végrehajtó jogszabályokat is nagymértékben elfogadták. További erőfeszítésekre van szükség az aktív visszatérési politika biztosítása érdekében, és azért, hogy a menekültügyi eljárásokat összhangba hozzák az európai normákkal. A rendőrségi együttműködés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fejlődése nem volt egyenletes, ami továbbra is súlyos aggodalmakra ad okot. Nagy mennyiségű kábítószer-lefoglalásokra került sor. Az emberkereskedelem elleni küzdelem területén nem történt kielégítő előrelépés. A szervezett bűnözés elleni küzdelemben részt vevő ügynökségek közötti használatra szánt integrált hírszerzési rendszer még mindig nem működik. Az ügynökségek közötti együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem területén is meg kell erősíteni. A hatóságok több területen – bár elsősorban központi szinten – megerősítették a működési kapacitásukat. A helyi szintű igazgatási kapacitás általánosságban továbbra is gyenge. A határigazgatás és a schengeni térség tekintetében kommunikációs hálózatokra, műszaki berendezésekre és képzésekre van szükség. A biometrikus útlevelek bevezetése területén jelentős előrelépés történt. Általánosságban még ki kell dolgozni a végrehajtás és jogérvényesítés eredményeinek összesítését, különösen ami a szervezett bűnözés és korrupció ellen küzdelmet illeti, ami továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság még nem készült fel teljesen a jogérvényesítéssel, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos közösségi vívmányok végrehajtására. A tudomány és a kutatás területén hatályos jogszabályok összehangolásában kevés előrelépés történt, és még mindig alacsony a tudományos intézetek kapacitása. Az ország politikai intézkedéseket fogadott el az oktatási és kulturális terület összehangolásának javítására. Ugyanakkor a szakpolitikai reformok végrehajtásához nem állnak rendelkezésre a megfelelő források. Az országnak további előkészületeket kell tennie annak érdekében, hogy részt vehessen majd az egész életen át tartó tanulás és a Cselekvő ifjúság közösségi programokban. Előrelépések történtek a környezetvédelmi jogi keret kialakítása területén, de a jogszabályok végrehajtása még gyerekcipőben jár, különösen a nagyberuházásokat igénylő területeken. Még mindig nem áll rendelkezésre sem a megfelelő igazgatási kapacitás, sem elegendő pénzügyi források. A fogyasztóvédelem és az egészségvédelem területén előrelépés történt, mind a jogszabályok összehangolása, mind a fogyasztóvédelmi és egészségügyi intézményi kapacitások kiépítése tekintetében. A jogszabályok, a stratégiák és a cselekvési tervek teljes körű végrehajtásához több emberi és pénzügyi erőforrásra van szükség. A vámunió területén jelentős előrelépés történt. Ami az igazgatási kapacitást illeti, jelentős mértékű haladást értek el az illegális kereskedelem és korrupció elleni küzdelem, valamint az adóbehajtás területén. Folytatni kell az általános vámigazgatási modernizációs erőfeszítéseket. Fejlődés történt a külkapcsolatok és a kül-, a biztonság- és a védelempolitika bizonyos területein. Ugyanakkor az intézményi és igazgatási kapacitás még nem elegendő ahhoz, hogy az ország teljes körűen részt vegyen az e területeken folytatott uniós szakpolitikákban. A pénzügyi ellenőrzés területén tett előrelépés csak az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésére korlátozódott. A felelős intézmények igazgatási kapacitása továbbra is elégtelen ahhoz, hogy eleget tegyenek a közösségi vívmányokból fakadó kötelezettségeknek. A pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében nem történt különös fejlődés. Idejében létre kell hozni a megfelelő összehangolási struktúrákat és végrehajtási szabályokat, valamint meg kell erősíteni az igazgatást. Montenegró A politikai kritériumok tekintetében Montenegró némi előrelépést ért el. Foglalkozott továbbá az európai partnerség bizonyos kulcsprioritásaival, a jelentős eredmények azonban még mindig váratnak magukra, különösen az adminisztratív kapacitások és a korrupcióellenes küzdelem területén. Montenegró a függetlenné válást követően jó ütemben haladt a szükséges jogi keretek és intézmények kiépítésében. A parlament 2007 októberében egy az európai normáknak nagy vonalakban megfelelő alkotmányt fogadott el. Tovább kell folytatni azon törekvéseket, amelyek az államépítés alavető jellegzetességeire vonatkozó konszenzus kiszélesítésére irányulnak. A demokrácia és a jogállamiság területén csekély haladás történt. Montenegró folytatta erőfeszítéseit a közigazgatási és igazságügyi reform területén. Montenegró bizonyos haladást mutat az európai partnerség kulcsprioritásaival és az adminisztratív kapacitások megerősítésével kapcsolatos munkában. Az eredmények eddig mindenesetre korlátozottak, így Montenegró még nem rendelkezik hosszú reformintézkedési listával. Az igazságszolgáltatás reformja még kezdeti stádiumban van. A parlament és a kormány alkalmazkodott a függetlenség követelményeihez. Mindkettő folytatta a hatékonyság javítását. A parlament elkezdte a 2006-ban elfogadott eljárási szabályzat alkalmazását, munkája ésszerűsítését és adminisztratív kapacitásainak kibővítését. Javult a parlament ellenőrzési munkája. Az európai integrációs parlamenti bizottság szerepe kismértékben erősödött, azonban még mindig mutatkoznak hatékonysági és tematikus hiányosságok. Javítani kell a parlament általános kapacitásait. A kormányt átszervezték és folytatódott az új intézmények megerősítése, amelynek középponjában a védelmi politika reformja, a külügyek és a bel- és igazságügyi politika állt. Ugyanakkor tovább kell javítani a kormány munkájának javítását, különösen ami a jogalkalmazást illeti. Folytatódott a közigazgatás reformja, mindamellett a közigazgatási rendszer továbbra is gyenge és nem eléggé hatékony. További munka szükséges a közigazgatás pártatlanságának megteremtéséhez és kapacitásainak megerősítéséhez. Az európai témákban javult a koordináció. Folytatódtak a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásának előkészületei. A legfontosabb kormányzati szervezeteknél és egyéb hivataloknál dolgozó személyzetet, ideértve az új alkalmazottakat alapos képzésben kell részesíteni, hogy mind a koordinációs feladatok ellátására, mind pedig az európai partnerségből következő prioritások és a stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt kötelezettségek végrehajtására alkalmas legyen. Sikerült valamelyes haladást elérni az igazságszolgáltatási rendszer reformja terén. Az alkotmány egy új testület létrehozásával megerősíti a bírák függetlenségét: az Igazságszolgáltatási Tanács a bírák kinevezéséért és visszahívásáért felel majd. A kormányzat elfogadta az igazságügyi reform 2007–2012 közötti időszakra szóló stratégiáját. A bírák és ügyészek képzését javították. El kell azonban még fogadni a bírák és ügyészek függetlenségét, valamint elszámoltathatóságát biztosító jogi normákat. A parlament még mindig feleslegesen sok befolyással rendelkezik az ügyészek kinevezése és előléptetése vonatkozásában. A több mint 80 boszniai civil személy 1992-es deportálásával és eltűnésével kapcsolatos bírósági eljárás előkészületi szakasza még mindig folyamatban van, ami aggodalomra ad okot az ügy hosszadalmasságával kapcsolatban. Az igazságszolgáltatás hatékonysága nem kielégítő, és a polgári és büntetőügyek területén fennálló jelentős elmaradást is csak csekély mértékben sikerült csökkenteni. A korrupció nagy méreteket ölt és nagyon komoly problémát jelent. A Nemzeti Bizottság első, korrupcióval foglalkozó jelentésének elfogadása konkrét intézkedésnek tekinthető, ugyanakkor a végrehajtás továbbra is problémát jelent. A politikai pártok és választási kampányok finanszírozása terén az átláthatóság hiányosságokat mutat. A köztisztviselők összeférhetetlenségét szabályozó jogszabályok hiányosságokat/ellentmondásokat tartalmaznak. Jelentős korrupciós kockázatot képvisel az építésügy és a földhasználat-tervezés, a privatizáció, a koncessziók és a közbeszerzések területe. A helyzet sürgős intézkedést igényel annak érdekében, hogy a korrupció, különösen a magas szinten elkövetett korrupció területén eredményeket lehessen elérni. Az igaszságszolgáltatási és rendőrségi együttműködés területén fennálló nemzetközi együttműködést ki kell bővíteni. Az emberi jogok és a kisebbségek védelme terén a függetlenné válást követően haladást sikerült elérni a szükséges keretek kialakítása terén. 2007 májusában Montenegró felvételt nyert az Európa Tanácsba. Alkotmányában elismeri a nemzetközi emberi jogi szabályozás elsőbbségét. Az emberi jogokra vonatkozó jogi normák visszamenőleges hatályú alkalmazásával kapcsolatban kötelezettségvállalások is születtek, amelyek pontos jogi helyzete azonban nem tisztázott. A szociális jogok jogi szabályozása és a terület gyakorlati helyzete egészében véve összhangban van a (felülvizsgált) Európai Szociális Charta rendelkezéseivel. Előrelépés történt a nők és gyermekek jogainak erősítése terén. Ugyanakkor a nők mindenfajta erőszak elleni védelme továbbra sem elégséges. Folytatódik a nemzeti tulajdonba vett vagyon visszaszolgáltatása, a végrehajtás módja ugyanakkor még mindig számos panaszra ad okot. Az ombudsman mint az emberi jogok védelmezője és a közigazgatás éber őre szerepét meg kell erősíteni. Montenegró 2007 májusában csatlakozott a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményhez és a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájához. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló 2006. évi törvény csak részlegesen szabályozza a nemzetiségek meghatározásának összetett kérdését, illetve a kisebbségvédelmet. Az alkotmány szilárd jogi alapot biztosít a kisebbségek jogainak védelméhez. Komoly aggodalomra ad okot a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, köztük a romák helyzete. Kiemelendő a roma népesség, amely továbbra is nagyon nehéz lakásfeltételekkel és diszkriminációval szembesül, különösen az oktatás, a szociális védelem, az egészségügy, a lakhatás és a foglalkoztatás terén. A civil társadalom továbbra is törékeny, és folyamatosan feszült a viszony a kormányzati szervek és a nem kormányzati szervezetek között. A regionális problémák és a nemzetközi kötelezettségvállalások terén az ország továbbra is aktív szerepet vállal a regionális együttműködésben. Az ICTY-vel való együttműködés kielégítőnek mondható. Montenegró a függetlenné válás óta folyamatosan nemzetközi kötelezettségek vállalására törekeszik. Az ország 2007 januárjában tagságot kapott a legfontosabb nemzetközi pénzügyi intézményekben. Folyamatosak a tárgyalások a Világkeresledelmi Szervezethez történő csatlakozás ügyében is. Montenegró elkötelezett a délkelet-európai regionális együttműködés mellett: 2007 májusában bekapcsolódott a délkelet-európai együttműködési folyamatba (SEECP), és részt vesz a regionális együttműködési tanács munkájában is. Ratifikálta a módosított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), és jó kapcsolatokat tart fenn szomszédaival. A függetlenséget követően Szerbiával fennálló nézeteltérések többségét sikerült rendezni. Montenegró 2006 októberében jelentette be a Nemzetközi Büntetőbíróság római alapokmányának ratifikálását. Az Egyesült Államokkal áprilisban kötött kétoldalú mentességi megállapodás azonban nincs összehangban az EU e területre vonatkozó közös álláspontjával és iránymutatásaival. A montenegrói gazdaság folytatta gyors bővülését, javult a makrogazdasági stabilitás; kockázatot jelent azonban különösen a folyó fizetési mérleg magas hiánya, amelyet jelenleg nagy részben kompenzál a jelentős FDI. A folytatódó strukturális reformok ellenére a piacgazdaság megfelelő működését továbbra is akadályozzák a hiányos intézményi kapacitások és a jogállamiság gyengeségei. Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Montenegró további fejlődést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé, melynek üteme azonban lassult. Nagyszabású reformok szükségesek ahhoz, hogy hosszútávon megbirkózhasson az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel. A makrogazdasági stabilitás általánosságban javult. A gyors ütemű gazdasági növekedés hozzájárult a munkahelyteremtéshez, miközben az inflációt sikerült alacsony szinten tartani. A nagy mennyiségben beáramló külföldi befektetések megélénkítették a gazdasági tevékenységet. Óvatos költségvetési konszolidációs politikai irányvonalat valósítottak meg, ami folyamatos költségvetési többletet eredményezett. Folytatódott a nyugdíjrendszer reformja. Gyors növekedés volt tapasztalható a pénzügyi közvetítők tevékenységében. Új mechanizmusokat vezettek be a privatizációs folyamat átláthatóságának javítása érdekében. A vállalati csőd(eljárási) törvények elősegítették a piacról való kilépést. Támogatások csak egyes privatizációt követő támogatásokra érvényes konstrukciók esetében maradtak érvényben. Folytatódott a közszolgáltatások reformja. Az EU-val való mélyebb gazdasági integrációt tovább szilárdította a kereskedelem liberalizációja és a WTO-csatlakozás folyamata. A makrogazdasági stabilitás azonban bizonyos kockázatoknak van kitéve, különösen a magas külső államháztartási hiány miatt. Az energiaárak emelése vitát eredményezett az országban, illetve annak kormányán belül is a montenegrói energiapolitikával és az energiaszolgáltatók tervezett privatizációjával kapcsolatban. Az ipari termelés növekedése csekély mértékű. A vállalkozáshoz szükséges engedélyek beszerzése és a szerződések betartatása még mindig költséges és időigényes. Több erőfeszítésre van szükség a pénzügyi szolgáltatási ágazat hatékonyabbá tételéhez, ideértve a banktörvény felülvizsgálatát és végrehajtását, biztosításfelügyeleti ügynökség létrehozását és a lízingcégek felügyeletét. A fogyasztói hitelek állományának és a tartós fogyasztási cikkek árának gyors ütemű növekedése a makrogazdasági és pénzügyi egyensúlyhiány növekedésére utal. A munkanélküliségi ráta bár csökkent, még mindig magas. Ezzel egyidejűleg a munkaerő-költségek növekedése tovább rontja az ország versenyképességét. A szürke- és feketegazdaság kiterjedtsége, amelyet a jogkövetés és a szabályozási környezet állandósult hiányosságai táplálnak, csökkenti az adóalapot, akadályozza a kormány gazdaságpolitikai mozgásterét, és negatívan hat a vállalati klímára. Az ország eredményeket tud felmutatni az európai normák alkalmazása, valamint az adminisztratív kapacitások bővítése terén, melynek következtében stabilizációs és társulási megállapodást írt alá az EU-val. Érdemi előrelépés történt olyan területeken, mint a vám- és adóügy, a versenypolitika, a közbeszerzések, a tőke szabad mozgása és a mezőgazdaság, míg korlátozott maradt a szociális és foglalkoztatási politika, az energiaügy, a környezetvédelem, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés területén. Meg kell erősíteni a jogszabályok közelítésének folyamatát, valamint az újonnan alkotott jogi normák EU-kompatibilitásának ellenőrzését. Az ország általános közigazgatási kapacitása továbbra is gyenge. A belső piaccal kapcsolatban elmondható, hogy az áruk szabad mozgását alátámasztó intézményrendszer hatékonyabbá vált, de még nem épült ki teljesen. Az emberi és anyagi erőforrások nem felelnek meg az európai normáknak, és a fogyasztóvédelmi jogszabályok közelítése is kezdeti szakaszában tart. Montenegró a szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatban liberális politikát folytat, azonban a pénzügyi intézményrendszer felügyelete jelentős megerősítésre szorul. A pénzügyi ágazatra vonatkozó jogi szabályozási keretben hiányosságok tapasztalhatók a vállalatirányítás és a kockázatkezelés szabályozásában. Kevés előrelépés mutatkozik a vállalatalapítás szabadságával kapcsolatban: a cégalapításhoz még mindig túl sok adminisztatív teher kapcsolódik, emellett az enegedélyezési rendszer is felesleges korlátokat szab. A szabad tőkemozgás terén zajlanak a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásának előkészületei. A vámügyi jogalkotás már javarészt összhangban van a megállapodásban szereplő kötelezettségvállalásokkal. További jogközelítésre van szükség az eredetmegjelölési szabályok, a tranzitvámeljárások, a vámértékmeghatározás, továbbá a korrupció és csempészet elleni küzdelem területén. Montenegró jogszabályokat fogadott el arról, hogy 2007 végéig felszámolja a szárazföldi határain található vámmentes (duty-free) üzleteket. Ezen intézkedés végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. A vámokat csökkentették és összehangolták a WTO előírásaival. Bizonyos fejlődés érzékelhető a közvetlen adózás területén, a közelítés azonban még mindig elmaradást mutat a vállalati, illetve a közvetett adózás területén. Jelentős mozgástér áll rendelkezésre az adminisztratív kapacitás bővítésében. A versenypolitika terén folyik az általános előkészítő munka. Montenegrónak tovább kell erősítenie a jogi szabályozási keretet, és létre kell hoznia független versenyfelügyeleti és állami támogatási hatóságait. A közbeszerzési rendszert illetően történtek pozitív fejlemények, azonban az ágazat hatékony támogatása és felügyelete érdekében bővíteni szükséges a kapacitásokat és a szervezeti erőforrásokat. Általánosságban megállapítható, hogy további fejlődésre van szükség a szellemi tulajdonjogok védelme érdekében, tekintettel különösen a szűkös intézményi kapacitásokra, a végrehajtás alacsony színvonalára, a visszaélések és a hamisítás elterjedtségére, valamint a közintézmények és az érintettek körében a témával szemben tapasztalható érdektelenségre. Az európai szociálpolitikai normákkal összefüggésben a veszélyeztetett csoportok védelme érdekében jog- és stratégiaalkotási munkára van szükség. Fokozni kell az európai foglalkoztatási szakpolitikáknak való megfelelést is, különösen a munkajogi jogszabályalkotás és a szakképzés esetében. Bizonyos haladást sikerült elérni a Gazdasági és Szociális Bizottság keretében zajló háromoldalú szociális párbeszéd alkalmával, előbb azonban tisztázni kell annak megbízatását és képviseleti szabályait. Előrelépés történt az oktatás terén a jogi kerettel összefüggésben, és megtették az első lépéseket a túlcentralizált oktatási rendszer decentralizálását illetően. Erőfeszítéseket kell tenni a civil társadalom bevonására és a képzés hozzáférhetőbbé tételére. Ami az ágazati politikákat illeti, Montenegró mérsékelten előrehaladt az európai partnerségi prioritások végrehajtásában az ipar és a KKV-k területén. Stratégiai értékelést kell végezni a versenyelőnyök és szerkezetátalakítási igények azonosítása érdekében, valamint a munkajog szükséges fejlesztése, az energia- és környzetvédelmi politika, az igazgatási rendszer ésszerűsítése és az átláthatóság vonatkozásában. Fokozni kell az erőfeszítéseket a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növény-egészségügyi kérdések területén. A halászat területén ki kell bővíteni a vizsgálati és ellenőrzési kapacitásokat. Némi fejlődés történt az uniós környzetvédelmi normák átvétele terén, ahol a harmonizáció tovább folytatódik. A hatékonyabb végrehajtás és alkalmazás érdekében azonban további erőfeszítések szükségesek. Különös figyelmet kell fordítani az igazgatási kapacitások megerősítésére. Történt némi előrelépés a közlekedés területén, ahol az ország az európai közös légtér első átmeneti fázisának megvalósításán dolgozik. Aktívan részt vesz a délkelet-európai regionális közlekedési főhálózat fejlesztésében és a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpont (SEETO) munkájában. A kormánynak azonban még el kell fogadnia az új nemzeti közlekedésfejlesztési tervet. Meg kell erősíteni továbbá az e területhez kapcsolódó adminisztratív kapacitásokat. Némi haladásról lehet beszámolni az energia ágazat esetében, ez azonban nem egyenletesen oszlik el. Még mindig jelentős hiányosságok tapasztalhatók az energiaipari infrastruktúrában, valamint a jogi szabályozási és intézményi keretben. Továbbra is komoly gondok tapasztalhatók az energiaellátásban. További munkára lesz szükség az energiaipari stratégia véglegesítésével és elfogadásával, valamint az ágazatot érintő reformok végrehajtásával kapcsolatban. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés részes államaként Montenegrónak át kell ültetnie az EU energiapolitikai, alkalmazandó jogi aktusait. Némi haladás történt az információs társadalom és a média területén. Jogalkotási intézkedésekre van szükség az elektronikus kommunikációs piac hatékony liberalizálásához és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó közösségi vívmányok átvételéhez. Bár a műsorszolgáltatási hivatal összes funkcióját tekintve működik és független státuszt kapott, kapacitásai bővítésre szorulnak. Montenegró még nem ratifikálta az UNESCO kulturális sokféleségről szóló konvencióját, továbbá nem írta alá és nem ratifikálta a határok nélküli televíziózásról szóló európai egyezményt. Az e területtel kapcsolatos előkészületek még korai szakaszban tartanak. A nyilvános belső pénzügyi ellenőrzés és a külső ellenőrzés a kimunkálás korai szakaszában állnak, az állami ellenőrző intézményt pedig megfelelő eszközökkel tovább kell erősíteni. Némi fejlődés történt a statisztika területén. A kapacitások hiányosak, és még mindig jelentős hiányosságok állnak fenn a statisztikai infrastruktúra koordinálása és az erőforrások vonatkozásában. Kiemelt feladatként kell kezelni a megbízható hivatalos statisztikák kidolgozását. A szabadság, a biztonság és a jogállamiság területén Montenegró elkezdte a szükséges jogi és intézményi infrastruktúra létrehozását, azonban sok még a teendő. Montenegró és az Európai Közösség aláírta a vízum könnyítésről és a visszafogadásról szóló megállapodásokat, az országnak azonban továbbra is bővítenie kell a függetlenség miatt szükségessé vált saját vízumügyintézési kapacitásait, és fokozatosan be kell vezetnie az EU-normákat. Az EU-normáknak megfelelő biometrikus útleveleket kell kiállítani. Csekély előrelépés történt a határrendészet, a menekültügy és a bevándorlás területén, ezért itt további intézkedések szükségesek. A pénzmosás továbbra is komoly aggodalom forrása. A rendőri erőforrások korlátozottak, a bankrendszeren kívüli pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos ellenőrzés pedig még mindig nem megfelelő, különösen az ingatlanok és a külföldi befektetések vonatkozásában. A kábítószer-csempészet továbbra is súlyos problémát jelent, bár bizonyos előrelépésről lehet beszámolni az ellene folytatott küzdelem területén. A rendőrségi átszervezést illetően előrelépés történt. Azonban a továbbiakban szükség lesz a rendőrség szakemberállományának megerősítésére, speciális képzésre, valamint információszerzési és kockázatelemzési eszközök kidolgozására. Montenegró továbbra is el van maradva a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. A szervezett bűnözés továbbra is jelentős probléma, amelynek kezeléséhez intézkedések sorára lesz szükség. Az emberkereskedelem elleni küzdelem területén folyamatban van a jogalkotási reform. Montenegró a korábbiakhoz hasonlóan elsősorban cél- és tranzitország. Az adatvédelem helyzete továbbra is komoly aggodalomra ad okot. A személyes adatok védelméről szóló törvényt még nem fogadták el. A hatályos jogszabályok nem teljesítik az erre vonatkozó európai partnerségi prioritást, és még mindig nem működik a független felügyeleti hatóság. Szerbia Szerbia az európai partnerséggel összhangban némi előrelépést tett a politikai kritériumok kezelése terén. 2007 januárjában parlamenti választásokra került sor, amelyet a nemzetközi normáknak megfelelően bonyolítottak le. A rákövetkező időszakban azonban éles nézetkülönbségek mutatkoztak az egyes politikai pártok között. Ez lassulást idézett elő a reformok általános ütemében. A koszovói kérdés továbbra is uralta a politikai napirendet. A nacionalista retorika erős maradt, és negatívan befolyásolta a politikai klímát. Több hónapos bizonytalanságot követően 2007 májusában új, reformszellemiségű kormány alakult. Az ICTY-vel való együttműködés terén korán pozitív eredményeket sikerült elérni, ami lehetővé tette a Bizottság számára a stabilitási és együttműködési megállapodásról (STM) szóló tárgyalások lezárását. Szerbiának az STM aláírásához még teljesíteni kell nemzetközi kötelezettségeit, amelyekkel eleget tesz az ICTY-vel való teljes körű együttműködésnek. A demokrácia és a jogállamiság további megerősítésre szorul Szerbiában. A 2006 novemberében hatályba lépett új alkotmány végrehajtását illetően történt némi haladás. Elfogadták az alkotmányról szóló törvényt, azonban számos, így különösen az igazságszolgáltatásról szóló rendelkezést még végrehajtási rendelkezések formájába kell önteni az európai normákkal összhangban. A parlament munkáját a politikai helyzet akadályozta. A parlament megalakulást követő első ülését csaknem három hónapra elhalasztották az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások miatt. A kormányalakítással kapcsolatos késedelmek és az éles politikai nézetkülönbségek negatív hatást gyakoroltak a parlament tevékenységére. A parlamenti választásokat követő hónapokban az ügyvivő kormány alacsony szintű aktivitást mutatott. Az új kormány programjában az európai integrációt állította középpontba, az eredmények azonban vegyesek. A kormány 2007 augusztusában – a reformfolyamat felgyorsítására irányuló intézkedésként – cselekvési programot fogadott el a nemzeti jog közösségi vívmányokkal történő harmonizációjáról. A szerb adminisztráció felkészülten vett részt az STM-tárgyalásokon, ami hozzájárult az egyes minisztériumok és hivatalok közötti összehangolt munkához. Továbbfejlesztésre szorul mindamellett a szakpolitikai koordináció. Az önkormányzati igazgatás jogi kereteit még nem alakították ki teljes egészében. A közigazgatás teljesítménye általában véve jónak mondható. Kinevezték az országos ombudsmant, melyet követően a kormánynak most meg kell hoznia az ombudsmani hivatal teljes körű működéséhez szükséges valamennyi intézkedést. A jogi kötelezettségek szükséges ellenőrzésének és végrehajtásának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a szabályozó szerveket. A központi, illetve kormányzati szint alatti pártatlan, elszámoltatható és eredményes – szakmai karrierfejlesztési kritériumokra épülő – közszolgálat létrehozása érdekében folytatni kell a reformokat. A hadsereg civil felügyelete , amely az európai partnerség egyik kulcsprioritása, javulást mutat; e területen a hangsúlyt a parlamenti ellenőrzés és a pénzügyi felügyelet kell hogy kapja. Általánosabb értelemben egy új, felülvizsgált és az alkotmány által előírt védelempolitikai jogi szabályozási keretre van szükség, és el kell fogadni egy sor törvényt is. A szintén a partnerség egyik kulcsprioritását jelentő igazságügyi reform elhúzódik, és az új jogi keret várat magára. Az alkotmány és az alkotmánytörvény jelenleg mozgásteret hagy a politika számára a bírák kinevezése ügyében. A fellebbviteli és a közigazgatási bíróságokat még nem hozták létre, az alkotmánybíróság pedig 2006 októbere óta nem működik. További jogi és irányítási intézkedésekre van azonban szükség a bírói testület függetlenségének és hatékonyságának biztosítása érdekében. A korrupció elleni küzdelem terén hozott intézkedések közé tartozik a nemzeti korrupcióellenes stratégia végrehajtását célzó cselekvési terv elfogadása. Korrupcióval összefüggő bűncselekmények esetében említhető néhány sikeres vádemelés. Ennek ellenére a korrupció nagy méreteket ölt, és komoly problémát jelent. Létre kell hozni a korrupcióellenes ügynökséget, és teljes mértékben végre kell hajtani a korrupcióellenes tervet is. A korrupció elleni küzdelemhez, ideértve a pénzügyi ellenőrzést, az átlátható közbeszerzési eljárásokat és a hatékony parlamenti felügyeletet, szisztematikusabb megközelítésre van szükség. Az emberi jogok tiszteletben tartása és a kisebbségvédelem általános feltételeiben javulás következett be, Szerbia viszonylag előrehaladt kötelezettségei teljesítésében. Az új alkotmány számos rendelkezést tartalmaz az emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatban, azonban létre kell jönnie a bírósági ítélkezési gyakorlatnak, beleértve az alkotmányos felülvizsgálatot. Az új alkotmány tiltja a diszkriminációt, azonban még elfogadásra vár az átfogó diszkriminációellenes törvény. Előrelépés történt a nők és gyermekek jogainak erősítése terén. Ugyanakkor meg kell erősíteni az erőszak valamennyi formájával szembeni védelmüket, és el kell fogadni a nemek közötti egyenlőségről szóló törvényt. Nem oldódtak meg a tulajdonvisszaszolgáltatással kapcsolatos problémák. Javulás következett be a kisebbségek közszolgálaton belüli képviselete, valamint a kisebbségi nyelvek használata területén. Azonban nem kerültek elfogadásra a nemzeti tanácsok és feladataik szabályozásához szükséges jogszabályok. A Vajdaságban javult a nemzetiségek közötti helyzet. A dél-szerbiai helyzet továbbra is stabil, de kiélezett. Hatékonyabbá vált a multietnikai rendőri alakulatok munkája. Az etnikai albán közösségen belül és annak szerb népességgel való viszonyában azonban feszültségek tapasztalhatók. A Szandzsákban romlott a helyzet, mélyült a vallási megosztottság a muszlim közösségen belül, és erőszakos cselekményekre is sor került. Intézkedéseket hoztak a roma népesség helyzetének javítását célzó tevékenységek koordinálása érdekében. A roma népesség továbbra is nagyon nehéz lakásfeltételekkel és diszkriminációval szembesül, különösen az oktatás, a szociális védelem, az egészségügy, a lakhatás és a foglalkoztatás terén. Sok roma nehézségekkel találja magát szemben a személyes dokumentumok beszerzése terén, ami viszont az alapszolgáltatások igénybe vételében jelent akadályokat. A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségvállalások terén Szerbia pozitív szerepet töltött és tölt be a regionális együttműködés javításában, jelesül a kelet-európai együttműködési folyamatban (SEECP), a regionális együttműködési tanácsban (RCC) és a módosított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (CEFTA). Szerbiának ugyanakkor konstruktívabb magatartást kell tanúsítania Koszovónak az ENSZ BT 1244. sz. határozatában előírt, regionális együttműködési és egyéb fórumokon való részvételével kapcsolatban. A szomszédos országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok általában véve jónak mondhatók. Az új kormány programjában egyértelmű ígéretet tett nemzetközi kötelezettségei teljesítésére. Ezt követően a szerb hatóságok javították az ICTY-együttműködés színvonalát, ami két vádlott letartóztatását és Hágába szállítását eredményezte. Létrehozták a Nemzeti Biztonsági Tanácsot, amelynek elnöke a köztársasági elnök, feladata pedig a katonai és civil biztonsági szolgálatok munkájának koordinálása. Újból létrehozták az ICTY-együttműködés koordinálásáért felelős nemzeti tanácsot. Szerbia azonban ezidáig még nem valósította meg a teljes körű együttműködést az ICTY-vel, melynek célja a még el nem fogott szökevények letartóztatása. A teljes körű együttműködés továbbra is feltétele a stabilizációs és társulási megállapodás aláírásának. 2007 februárjában a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy Srebrenicában népirtást követtek el. A Bíróságnak a Bosznia és Hercegovina kontra Szerbia és Montenegró esetében hozott határozata szerint Szerbia a megfelelő egyezmény értelmében nem követett el népirtást. A Bíróság ugyanakkor megállapította, hogy Szerbia nem tett meg minden olyan intézkedést, amely a srebrenicai mészárlás megelőzéséhez és az elkövetők törvényes felelősségre vonásához szükséges lett volna. Szerbia az ENSZ-főtitkár koszovói megbízottjának felügyelete alatt részt vett a Koszovó jövőbeli státuszáról folytatott tárgyalásokon. Szerbia ugyanakkor elutasította az ott megfogalmazott javaslatokat, és kitartott amellett, hogy Koszovó az ország elidegeníthetetlen része kell hogy maradjon, megfelelő autonómia biztosítása mellett. A szerb hatóságok jelenleg az EU-USA-Oroszország trojka égisze alatt Koszovó jövőbeli státuszáról folytatott politikai megbeszélésekben vesznek részt. Szerbia továbbra is igyekszik lebeszélni a koszovói szerbeket az ideiglenes regionális kormányzati intézményekben, illetve a koszovói választásokon való részvételről. Szerbia felszólította a koszovói szerbeket, hogy ne vegyenek részt a koszovói ideiglenes nemzetgyűlési és az önkormányzati választásokon. A szerb gazdaság folyamatosan erőteljes növekedést mutat, azonban a makrogazdasági stabilizációval kapcsolatos fejlemények vegyes képet mutatnak. A költségvetési konszolidáció visszafordítása hozzájárult a fiskális-makroökonómiai kockázatok növekedéséhez. A régóta várt strukturális reformok lassú ütemben folytatódtak, azonban továbbra is jelentős kihívás a munkanélküliség magas aránya. Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Szerbia előrehaladt a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. További reformtörekvéseket kell folytatni annak érdekében, hogy az ország középtávon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel. A hatóságok jelentős mértékben betartották az egészséges gazdaságpolitika főbb elemeit. Folytatódott a gazdaság erőteljes bővülése. A külföldi tőke beáramlása továbbra is jelentős. Az infláció mérséklődése hozzájárult a gazdasági szereplők számára stabil gazdasági környezet kialakulásához. A költségvetés többlete fennmaradt, a beruházási aktivitás érzékelhetően intenzívebbé vált. Jó ütemben halad az állami bankok privatizációja, a bankok között éles verseny zajlik. Az új kormány mérsékelt készséget tanúsított az állami tulajdonú vállalatok privatizációjának újbóli megélénkítése iránt. Megnövekedett a kkv szektor súlya. Tovább növekedett a külkereskedelem és a beruházások volumene, előrelépés történt az EU-val való gazdasági integrációban. Az erőteljes gazdasági teljesítmény ellenére azonban a munkanélküliség továbbra is magas. A privatizációban elért haladás ellenére még mindig nem alakult ki versenyképes és dinamikus magánszektor. A költségvetési politika 2006 második felében és 2007-ben expanziós irányt vett. A közszférán belüli bérek jelentősen emelkedtek. Ez 2007-ben a GDP százalékában kifejezett jelentős kiadásnövekedést eredményezett, és hozzájárult a külső egyensúlyhiány és az inflációs nyomás kialakulásához. A munkahelyteremtést továbbra is akadályozza a munkaerőpiac rugalmasságának hiánya és a magas társadalombiztosítási járulékok. A beruházási kedvet a túlzott bürokratikus előírások és az összetett jogalkotási folyamat is apasztotta. A kereskedelmi bíróságok továbbra is szűkös kapacitásokkal és ismerethiánnyal küszködnek. A szürke- és feketegazdaság kiterjedtsége, amelyet a jogkövetés és a szabályozási környezet hiányosságai táplálnak, csökkenti az adóalapot, akadályozza a kormány gazdaságpolitikai szabályozási mozgásterét, és negatívan hat a vállalati klímára. Az európai normák terén a stabilizációs és társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalásokon bebizonyosodott, hogy Szerbia adminisztratív kapacitásai megfelelőek az EU-hoz történő felzárkózáshoz. Szerbia jó adottságokkal rendelkezik a majdan megkötendő stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtására nézve, amennyiben említett lehetőségeit megfelelően hasznosítja. Szerbia a belső piachoz kapcsolódó partnerségi prioritásokkal összhangban némi előrelépést ért el. Az áruk szabad mozgása terén új akkreditációs testületet hozott létre, és előrehaladt a nemzeti szabványok közzétételében, azonban az igazgatási és jogi szabályozási keretek további fejlesztésre szorulnak. A WTO -tagsággal kapcsolatban megfogalmazott célok elérése terén haladás következett be. Az adó- és vámügyek területén mind igazgatási, mind jogalkotási szempontból fejlődés tapasztalható. Módosították a jövedéki adóra vonatkozó jogi normákat, és a vámtarifa-törvényt harmonizálták az EU Kombinált Nómenklatúrájával. Ugyanakkor a végrehajtási kapacitások még mindig szűkösek. A versenyvédelmi bizottság létrehozását követően némileg javult a verseny szabályozási helyzet is. Biztosítani kell e bizottság függetlenségét. Az állami támogatások szabályozása terén azonban kevés fejlődés érzékelhető, nem hozták még létre a független állami támogatási felügyeleti hatóságot sem. Nem kielégítő a fejlődés a közbeszerzések terén, továbbá a törvénymódosítások és az adminisztratív kapacitások megerősítése terén is további munkára van szükség. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok terén történt némi előrelépés, különösen a szellemi tulajdonjoggal foglalkozó intézet státuszának tisztázását követően, amely egy egy évig tartó intézményi huzavona végére tett pontot. Kevés a haladás a foglalkoztatásban , ugyanakkor a munkahelyi egészség és biztonság jogi szabályozásának kidolgozásával tovább folytatódott a munka a szociálpolitikai intézkedések terén. A oktatásban kevés pozitív fejlemény tapasztalható, ezért javítani kell az adminisztratív kapacitásokat, a felelős intézmények közötti koordinációt, valamint a munkaerőpiachoz fűződő viszonyt. Szerbia az európai normák átvétele terén számos ágazati politikában fejlődést mutat. Az ipar és a kkv-k terén teljes elkötelezettséget mutat a kis- és középvállalkozásokról szóló európai charta által képviselt folyamat iránt. A mezőgazdaságot illetően jól haladnak az előkészületek. Azonban a munkát tovább kell folytatni, és ki kell terjeszteni olyan speciálisabb területekre is, mint az állat- és növényegészségügy, valamint az élelmiszer-biztonság. A munkaerőpiaci és vállalkozási tevékenységi statisztika minőségének és megbízhatóságának javítására irányuló munka jól haladt, míg a mezőgazdasági statisztika és az adminisztratív kapacitások bővítése terén további intézkedésekre van szükség. Szerbia a közlekedéshez kapcsolódó európai partnerségi prioritásokkal összhangban némi előrelépést ért el, ahol az ország az európai közös légtérről szóló megállapodás első átmeneti fázisának megvalósításán dolgozik. A gyakorlatban azonban nem alkalmazza e megállapodást. Aktívan részt vesz a délkelet-európai regionális közlekedési főhálózat fejlesztésében és a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpont (SEETO) munkájában. További intézkedések szükségesek a közúti, vasúti és kombinált közlekedésben, az egész közlekedési ágazatra nézve pedig egy nemzeti stratégia. Az energia szektorban a hazai energiapiac liberalizálása formájában némi haladást értek el. Az energiapolitika azonban még mindig korai fejlődési szakaszánál tart, és különös hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiára és a sugárzásvédelemre. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés aláírójaként Szerbiának át kell ültetnie az EU energiapolitikával kapcsolatos alkalmazandó jogi aktusait. Csekély haladás történt az információs társadalom és a média területén. A nemzeti műsorszolgáltatási ügynökségnek javítani kell az általános átláthatóságot és elszámoltathatóságot. A környezetvédelmi jogszabályoknak az európai partnerséggel összhangban történő elfogadása terén némi előrelépést tettek. Történtek ugyan erőfeszítések a vizsgálati szervek létrehozására, azonban ezek nem rendelkeznek a környezetvédelmi jogszabályok egységes végrehajtásának biztosításához szükséges megfelelő kapacitással. Szerbia nem halad megfelelően a pénzügyi ellenőrzés terén, a vizsgálati időszakban kevés előrelépés történt. Számos intézkedést kell elfogadni a nyilvános belső pénzügyi ellenőrzés átfogó és hatékony rendszerének létrehozása érdekében. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén némi előrelépés történt. Szerbia és az Európai Unió aláírta a vízum könnyítésről és a visszafogadásról szóló megállapodásokat, és elfogadták az úti okmányokról szóló törvényt. A jelenlegi vízumrendszer nem felel meg teljesen az európai normáknak. Emellett az EU-normáknak megfelelő biometrikus útleveleket kell kiállítani. A külföldiekről szóló törvényt még nem fogadták el. A határellenőrzés területén némi fejlődés történt, ideértve az államhatárok igazgatásának a szerb hadseregtől a Belügyminisztérium részére történő átadását. Az integrált határellenőrzési rendszer kifejlesztéséhez további erőfeszítések szükségesek. Az illegális migráció kezelésében jobb eredmények mutatkoznak, de a menedék jog kérdésében kevés az előrelépés. Szerbiában különös problémát jelent a pénzmosás . Az új jogi keret végrehajtása lassan halad, és elfogadásra várnak a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályok, illetve stratégia. Nincsenek érvényben a vagyonnyilatkozatok gyakorlati alkalmazására és ellenőrzésére irányuló intézkedések. A felelős állami hatóságok közötti együttműködést fejleszteni kell. A kábítószer elleni küzdelem területén a jogalkotás egészében véve összhangban van a nemzetközi egyezményekkel; a szerb hatóságok bizonyos fokú haladást értek el a kábítószercsempészet elleni küzdelemben, a rendelkezésükre álló korlátozott erőforrások felhasználása mellett. Az egyik balkáni tranzitútonalon fekvő Szerbia tranzitállomást jelent sokféle kábítószer illegális kereskedelmében. A kábítószervisszaélések problémájának kezelése és a nemzeti stratégia elfogadása terén kevés előrelépés történt. A rendőrségi törvény végrehajtása folyamatban van, és mostanra a rendeletek többségét elfogadták. További intézkedések szükségesek a rendőri alakulatok adminisztratív és szakmai kapacitásainak növeléséhez és az átláthatóság növeléséhez. A szervezett bűnözés elleni harcban haladás tapasztalható; fontos ügyekben sikerült egyetértésre jutni, beleértve a Djindjic korábbi miniszterelnök meggyilkolásában bűnösnek talált személyek letartóztatását és bíróság általi elítését. A szervezett bűnözés azonban továbbra is jelentős probléma Szerbiában, amelynek kezeléséhez koncentráltabb intézkedésekre lesz szükség. A szervezett bűnözés elleni harc nemzeti stratégiájának végrehajtására vonatkozó cselekvési tervet még nem fogadták el, és a speciális rendőri szolgálatok kapacitásai nem elegendőek feladataik teljes körű ellátásához. A bűncselekményekből származó jövedelmek elkobzására vonatkozó rendelkezéseket nem hajtják végre megfelelően, és további jogszabályokra van szükség a vagyonlefoglalás vonatkozásában. Az emberkereskedelem elleni küzdelem területén a regionális együttműködés javítása és a nemzeti stratégia elfogadása révén előrelépést sikerült elérni. Szerbiát mint származási, tranzit- és célországot azonosították. A terrorizmus elleni küzdelem átfogó megközelítésének kidolgozása Szerbiában még kezdeti szakaszánál tart. A bűnügyi rendőrségi szolgálatokon belül létrehoztak egy speciális egységet. Számos nemzetközi megállapodás ratifikációja folyamatban van. A személyes adatok védelme terén kevés előrelépés történt, a hatályos jogszabályok nincsenek összhangban az európai normákkal. Koszovó és az ENSZ BT 1244. határozatának végrehajtása A politikai kritériumok tekintetében Koszovó fejlődést ért el a partnerségi kulcsprioritásokkal kapcsolatos munkában. Az ideiglenes önkormányzati intézmények illetékességi területeiken ellátják fő feladataikat. A legfelsőbb szintű jogalkotási és jogalkalmazási feladatokat azonban továbbra is az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója (UNMIK) látja el. A koszovói szerbek és a koszovói albánok között változatlanul feszült viszony uralkodik. A Koszovó előtt álló főbb politikai kihívások közé tartozik a jogállamiság megerősítése, a korrupcióellenes politika, a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a közösségek közötti párbeszéd továbbfejlesztése. A demokrácia és jogállamiság területén a státuszrendezési folyamatban tapasztalható késedelmek és egyes incidenesek ellenére általában stabilnak mondható a helyzet. A feladatkörök ideiglenes önkormányzati intézmények részére történő átruházása területén további haladás történt. A koszovói státuszrendezési kérdés azonban továbbra is uralta a politikai napirendet. A koszovói politikai vezetők részt vettek a Koszovó státuszrendezésére irányuló folyamatban, és az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának csomagjával[9] összhangban együttműködést folytattak a nemzetközi közösséggel és az EU tervezési csoportjaival a státuszrendezés végrehajtásának előkészületeiben. Jelenleg az EU-USA-Oroszország trojka égisze alatt Koszovó jövőbeli státuszáról folytatott politikai megbeszélésekben vesznek részt. A koszovói szerbek nem vesznek részt az ideiglenes önkormányzati intézmények munkájában. A hatóságok korlátozott felügyelettel rendelkeznek egyes olyan területek felett, ahol kettős intézményrendszer alakult ki és működik, beleértve a szerb jogot alkalmazó bíróságok párhuzamos rendszerét. Ez különösen az északon fekvő települések esetében igaz. A koszovói intézmények minden szinten megerősítésre szorulnak. A nemzetgyűlés kibővített adminisztratív és jogalkotási kapacitásaival aktívabban vesz részt a jogalkotási folyamatban. A nemzetgyűlés első alkalommal alapozta munkáját éves munkaprogramra. A nemzetgyűlés jogalkotási és adminisztratív kapacitásait azonban mindenképpen meg kell erősíteni. A koalíciós kormány továbbra is stabil. Javult a miniszterelnöki hivatal központi koordinációs képessége. A kormány kiemelt hangsúllyal kezeli az európai integrációs ügyeket. Aktív szerepet töltött be a stabilizációs és társulási folyamat nyomonkövetési mechanizmusa keretében megtartott találkozókon. A kormány fokozta információs tevékenységét az etnikai kisebbségek és a koszovói szerbek vonatkozásában. Kinevezést kapott egy koszovói szerb nemzetiségű miniszter. A települési önkormányzatok jobban igazodtak költségvetési kereteikhez. A kormányzati szervek közötti, valamint a központi és helyi hatóságok közötti együttműködés azonban problémás maradt. A kormányzatnak a kisebbségek közigazgatáson belüli képviseletére vonatkozó tervszámait még nem teljesítették. Javult a közigazgatás hatékonysága. A kormány elfogadott egy közigazgatási reformra vonatkozó cselekvési tervet. A független felügyeleti tanács jelenleg azon dolgozik, hogy biztosítsa a professzionális, pártatlan és elszámoltatható közszolgálat létrehozását. Koszovó központi és helyi közigazgatási rendszere azonban továbbra is gyenge és alacsony hatékonyságú. A közszolgálati alkalmazottak továbbra is ki vannak téve a politikai befolyásolásnak. A reform a gyakorlati megvalósításra vár. Az igazságszolgáltatási rendszer gyenge és nem eléggé stabil, azonban a szükséges struktúrák létrehozására irányuló első jogalkotási intézkedéseket már meghozták, amelyek végrehajtását most kell elindítani. Az igazságügyi minisztérium és a koszovói Igazságszolgáltatási Tanács jelenleg építi ki azon kapacitásait, amelyek az UNMIK által rájuk átruházott hatáskörök gyakorlásához szükségesek. Mindkét intézmény reformstratégiát fogadott el. A minisztérium 2007-re operatív tervet készített. Megkezdte működését a Főügyészség. Az igazságszolgáltatási rendszer azonban továbbra is gyenge és sérülékeny, mivel összetett jogi működési környezetét jelentős bizonytalanság jellemzi. Jelentős az ügyhátralék, ideértve a 2004. márciusi zavargásokkal kapcsolatos ügyeket. A korrupcióellenes hivatal 2007 februárjában kezdte meg működését. A korrupcióellenes törvénnyel, illetve cselekvési tervvel összhangban a politikusok és a magas beosztású közszolgálati tisztviselők vagyonnyilatkozatot tettek. Ennek ellenére a korrupció nagy méreteket ölt, és nagyon komoly problémát jelent. Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén kevés előrelépés történt. Miközben a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére szolgáló intézmények és jogi keretek megerősödtek, a médiára nehezedő informális nyomás továbbra is fennáll, ami súlyosan korlátozza a nyitott nyilvános vitát. A kisebbségek és egyéb védelemre szoruló csoportok nehézségekkel szembesülnek gyülekezési és egyesülési jogaik gyakorlása terén. A vallásszabadság tiszteletben tartása nem teljes mértékben biztosított; folytatódtak a vallási helyszínek elleni támadások, a nyomozások pedig nem minden esetben vezetnek eredményre. A jogsegélyrendszer még nem teljes mértékben működőképes. A büntetőintézeti rendszer fejlesztésében történt némi előrelépés, azonban korszerűsítésre szorul az infrastruktúra, illetve a biztonsági szabványok. Továbbra is alacsony a nők jogaival kapcsolatos tudatosság. A nemek egyenjogúságával kapcsolatos jogalkotást tovább kell fejleszteni, és a jogalkalmazás hatékonyságát fokozni kell. A nők erőszakkal szembeni védelmét meg kell erősíteni. A gyermekek jogait nem tartják teljes mértékben tiszteletben, a védelmi mechanizmusok nem megfelelőek. Koszovóban továbbra is magas a gyermekhalandóság. A társadalmilag védelemre szoruló csoportok integrációja és védelme nem teljes mértékben garantált. Az EU-normákkal összhangban megalkották a diszkriminációellenes jogszabályokat, ezek végrehajtása terén azonban kevés előrelépés történt. A tulajdonjogok nem minden esetben biztosítottak, ráadásul kétértelműség és a jogbiztonság hiánya jellemzi őket. A határozatok és ítéletek végrehajtása gyenge. A hazatelepülők, menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek ügyében nagyon kevés haladást sikerült elérni. A menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek integrációja és védelme nem teljes mértékben garantált. A koszovói kisebbségek jogai törvényileg biztosítottak, a gyakorlatban azonban korlátozottak a biztonsági megfontolások miatt. Kormányzati vezetők erőfeszítéseket tettek a kisebbségi közösségek megszólítására, ezen tevékenységeket azonban javítani kell, és konkrét intézkedéseknek kell követniük őket. A kisebbségek egyre nagyobb bizalmat tanúsítanak az ombudsman intézménye iránt. Az általános helyzetet tekintve azonban a kisebbségi jogok élvezete korlátozott. A roma, askáli és egyiptomi közösség továbbra is nagyon nehéz lakásfeltételekkel és diszkriminációval szembesül, különösen az oktatás, a szociális védelem, az egészségügy, a lakhatás és a foglalkoztatás terén. A roma, askáli és egyiptomi közösség számára még nem alakítottak ki egységes integrációs stratégiát. A regionális problémák és a nemzetközi kötelezettségvállalások terén Koszovó továbbra is aktív és konstruktív szerepet vállal a regionális együttműködési kezdeményezésekben, a jelenlegi státuszának megfelelő mértékben. Aáírták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA). Koszovó részt vesz a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpont (SEETO) munkájában, emellett folytatja az Energiaközösséget létrehozó szerződés, illetve az európai közös légtérről szóló megállapodás alapján rá vonatkozó rendelkezések végrehajtását. A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való együttműködés tekintetében tapasztalható némi haladás, azonban a tanúk megfélemlítése továbbra is probléma. Koszovó gazdasági fejlődését továbbra is jelentősen hátráltatják a politikai bizonytalanságok, a jogállamiság hiányosságai, a korlátozott termelési kapacitások és az alulfejlett infrastruktúra. Továbbra is aggodalomra ad okot a munkanélküliség nagyon magas szintje. A gazdaságpolitika egészében véve megalapozott maradt, és bizonyos reformokra is sor került, ám a gazdasági növekedés újra mérsékelt ütemű volt, a külső egyensúly pedig ingatag maradt. Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Koszovó korlátozott fejlődést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. További nagyarányú reformtörekvéseket kell folytatni annak érdekében, hogy az ország hosszú távon képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel. A gazdaságpolitikai intézkedések általában véve megalapozottak és piacorientáltak. Az infláció alacsony volt, a belföldi termék- és szolgáltatásárak csökkentek. A költségvetés 2006. évi és 2007-es első félévi végrehajtása jelentős többletet eredményezett. Ez javarészt annak volt köszönhető, hogy a bevételek rendkívüli és a tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek, valamint hogy a kormányzati beruházási kiadások elmaradtak a költségvetésben tervezetthez képest. Koszovónak külső államadóssága nincs. A korábbi szocialista vállalatok privatizációja jelentősen felgyorsult, bár sok még a tennivaló. Az állami vállalatok független vállalatokká történő átalakítása csaknem teljesen befejeződött, azonban a szerkezetátalakítást folytatni kell. A külfödiek általi tulajdonszerzés növekedésével összefüggésben a pénzügyi szektor tovább növekedett és erősödött. A növekedés mindenesetre viszonylag szerény mértékű volt, a munkanélküliség pedig magas. A piaci mechanizmus működését és az üzleti környezetet továbbra is a jogállamiság nem megfelelő működése, a státuszrendezési bizonytalanságok és a költségvetési kockázatok határozták meg. A gazdaságpolitikai koordináció gyenge maradt, ami nehézzé tette a politikai konszenzus biztosítását és a politikai kötelezettségvállalások tiszteletben tartását. A kereskedelmimérleg-hiány növekedése miatt a külső fizetési mérleg hiánya instabillá vált. Koszovó az exportkapacitások és a versenyképesség hiányával küzd. Az életképes magánszektor kialakulását akadályozta a finanszírozási források korlátozott hozzáférhetősége, a jogi bizonytalanság, a nem megfelelő szakismeretek és szakképzés, a gyenge technológiai alapok, valamint a közlekedési, energetikai és kommunikációs infrastruktúra nem kielégítő állapota. A pénzügyi közvetítői ágazatban a kamatok széles sávon való szóródása jelentett akadályokat. A szürke- és feketegazdaság kiterjedtsége, amelyet a jogkövetés és a szabályozási környezet állandósult hiányosságai táplálnak, csökkenti az adóalapot, akadályozza a kormány gazdaságpolitikai szabályozási mozgásterét, és negatívan hat a vállalati klímára. Koszovó érdemi előrelépést tett a jogszabályok és politikák európai szabványokhoz való közelítésében. Egyes területeken, mint pl. a vámügy vagy az áruk szabad mozgása, megmaradt a korábbi évek lendülete. Ugyanakkor csekély fejlődés történt a jogszabályok hatékony végrehajtásában és betartatásában. További erőfeszítések szükségesek azon adminisztratív kapacitás megteremtéséhez, amely az európai szabványokhoz való további igazodást és azok alkalmazását biztosítja majd, különösen a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a külső határok védelme, valamint az adózás és energiaügy területén. Némi előrehaladás történt az európai partnerség uniós belső piaccal kapcsolatos prioritásainak teljesítésében, az európai normáknak való megfelelést biztosító munkának azonban még mindig nagyon az elején tart. Pozitív elmozdulás tapasztalható az áruk szabad mozgása terén, különösen a szükséges jogszabályok elfogadása és a horizontális infrastruktúra vonatkozásában. A horizontális intézkedések és szabványosítás tekintetében alig történt fejlődés. A letelepedési jog, valamint a szabad szolgáltatásnyújtás jogi kerete még mindig nem egységes. A tőke szabad mozgásával összefüggésben átláthatóbbá kell tenni a szerb dínárnak a túlnyomórészt koszovói szerbek lakta területeken történő bevezetését. A vámügyekben érdemi előrelépés történt. A vámőrség bővítette kapacitásait, továbbá támogatást kapott és működésbe lépett a vámszabály-ellenőrzési egység, az információs egység és a nyomozati csoport. Az adóügy területén csekély előrelépés történt. Az adóigazgatás szervezete nem megfelelő hatékonyságú. Az igazgatási szervezet jogszabály-végrehajtási képessége még mindig gyenge. A versenypolitikában kevés fejlődés érzékelhető. A 2004-es közbeszerzési törvényt módosító törvény hatályba lépett. További munka szükséges ugyanakkor a koszovói közbeszerzési gyakorlat európai normákkal való harmonizálásának javítására. A szellemi tulajdonjogok terén alig történt előrehaladás. Elterjedt a hamisítás és a kalózkodás. A foglalkoztatást és a szociálpolitikát érintő európai normák vonatkozásában nincs különösebb haladás. Nem létezik átfogó foglalkoztatási stratégia, a munkaügyi felügyeleti hatóságnak nincs meg a megfelelő felkészültsége az alapvető munkajogi jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére. Az európai oktatás- és kutatáspolitikai normák terén történt némi haladás az oktatásügyben, bár az oktatási-szakképzési rendszer kapacitásai még mindig eléggé kezdetlegesek, és dolgozni kell a szabványok kidolgozásán és a felsőoktatási rendszer egységesítésén. Az ágazati politikák kidolgozásán belül az ipar- és kkv-politikában lehet pozitív fejleményekről beszámolni, amelyek a vállalkozások gyorsabb és egyszerűbb elindítását célozzák. Az e területtel kapcsolatos előkészületek azonban még korai szakaszban tartanak. A mezőgazdaságban , az állat- és növényegészségügyben, valamint a halászatban csekély előrelépés történt. A környezetvédelem területén némi előrelépés történt. Elfogadtak egy sor fontos törvényt, konszolidálták és külön vállalati formába szervezték az állami víz- és hulladékgazdálkodási vállalatok döntő többségét. Az állami (önkormányzati) víz- és hulladékgazdálkodási vállalatok azonban díjárbevételi nehézségekkel néznek szembe. Az igazgatási szervezetek továbbra is többségében törékenyek, ezért meg kell őket erősíteni, hogy Koszovó szembenézhessen az előtte álló környzetvédelmi kihívásokkal. A lakosság környezeti tudatossága nagyon alacsony fokú. A közlekedés területén némi általános előrelépés történt. Az UNMIK Koszovó nevében aláírta az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodást. Aktívan részt vesz a délkelet-európai regionális közlekedési főhálózat fejlesztésében és a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpont (SEETO) munkájában. A vasúti ágazatban azonban korlátozott a fejlődés. Az Energiaközösséget létrehozó szerződés aláírójaként Koszovó köteles alkalmazni az EU energiapolitikai vívmányait. E területen azonban még mindig igen jelentősek a fennmaradó kihívások. Az illetékes közigazgatási szervezetek intézményi és jogi szabályozási kapacitásai továbbra is gyengék. Az energiaellátás megbízhatósága nem biztosított. Ez különösen a vidéki és távol eső területek esetében hátrányos. A bevételek beszedése továbbra is problémás. Csekély haladás történt az információs társadalom és a média területén. Továbbra is elérendő cél az elektronikus kommunikációs piac hatékony liberalizációja és a verseny élénkítése. A médiareform területén haladás történt, megoldandó problémát jelent azonban a közszolgálati műsorszolgáltató stabil és fenntartható finanszírozása, a független médiabizottság és a kisebbségi médiaalap. A pénzügyi ellenőrzést illetően csekély előrelépés történt. A statisztika területén alig történt előrelépés. A statisztikai hivatal statisztikai inrastruktúrája és irányítási kapacitása továbbra is hiányos. A jogérvényesülés, szabadság és biztonság tekintetében különböző mértékű előrelépés történt a koszovói törvények és szabályok európai normákhoz történő közelítése területén. Koszovó nem rendelkezik vízumrendszerrel. Folytatni kell az EU-normáknak megfelelő biometrikus útlevelek létrehozására irányuló munkát. A legfelsőbb szintű határigazgatási feladatokat továbbra is az UNMIK látja el, a zöldhatárért pedig a KFOR felel; ugyanakkor a koszovói rendőrség határrendészete felelős a Koszovón átmenő személyforgalomért. A határrendészet, a vámőrség, a növény- és állategészségügyi hatóság, valamint a Kulturális, Ifjúsági és Sportminisztérium együttműködési és kölcsönös támogatási egyezményt kötöttek egymással. A Koszovóba belépő és onnan kilépő személyforgalom ellenőrzése azonban nem minden esetben felel meg az európai normáknak. A menedékjog nincs törvénybe foglalva. Hiányoznak a menedékkérők elhelyezésére szolgáló menedékházak és lakhatási lehetőségek. Koszovóban nagyon kevés személy folyamodik menedékjogért. A visszatérések ügyében az ideiglenes önkormányzati intézményeknek az európai normákkal összhangban javítaniuk kell a növekvő számú visszatérőre való felkészülés előkészítő munkáit; nem léteznek idevágó törvények, stratégiák vagy cselekvési tervek, sem megfelelő költségvetési előirányzatok. A pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos hatásköröket csak részben ruházták át az ideiglenes önkormányzati intézményekre. A pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatban különböző szintű előrehaladásról lehet beszámolni. Számos ügyben lezárták a nyomozást, de bírósági határozathozatalra még nem került sor. A pénzmosási ügyek felelőseinek nagy száma és az egyértelmű hatáskör-megosztás hiánya akadályt jelent a pénzmosási bűncselekményekre vonatkozó nyomozásokban és vádemelésekben. Továbbra is problémát jelent a pénzmosásra és a gazdasági bűncselekményekre specializálódó (szak)ügyészek hiánya. Koszovón keresztül halad a Nyugat-Európába tartó egyik fő kábítószer -szállítási útvonal. Az új jogszabályok elfogadása és az adott feladatot ellátó igazgatási struktúrák megerősítése terén történt némi előrelépés. Növekedés tapasztalható a kábítószer-lefoglalások számában. Ugyanakkor hiányzik a stratégia az illegális kábítószer-kereskedelem és -használat megelőzése, illetve az ellenük való küzdelem vonatkozásában. A kábítószer-csempészet továbbra is súlyos problémát jelent. A rendőri munka területén történt némi előrelépés. A koszovói rendőrség , különösen a kisebb súlyú bűncselekményeket illetően általában véve magas szakmai színvonalon és hozzáértéssel látja el feladatát. A súlyos bűncselekmények ügyében folytatott nyomozások azonban még mindig nem megfelelő hatékonyságúak. A nemzetközi, illetve egyes ügynökségek közötti együttműködés nem minden esetben problémamentes. Nem létezik hatályos rendőrségi törvény. A rendőrségi fogvatartási infrastruktúra nem felel meg a nemzetközi előírásoknak. Nincsenek egységes eljárások kidolgozva a rendőrségi fogvatartásra nézve, így ennek formái sem tisztázottak. Koszovóban mind központi, mind regionális szinten hiányzik a bűnözés csökkentésére irányuló stratégia. A szervezett bűnözés elleni küzdelem, ezen belül az emberkereskedelem felszámolása továbbra is jelentős kihívás. 2007 első felében lényegesen növekedett a szervezett bűnözés körébe tartozó azon ügyek száma, melyek esetében nyomozás indult. A feladatot ellátó igazgatási struktúrákat megerősítették, ezek azonban a szakismeretek és felszerelések hiányosságai miatt alacsony hatékonyságúak. A szervezett bűnözésre vonatkozó jogi szabályozási keret még most sem teljes, különösen a tanúvédelem, az álcázott ügynökök, a vagyonelkobzás, a maffiaellenes törvények, sőt a szervezett bűnözés elleni törvény esetében. Nem létezik stratégia a lőfegyverek összegyűjtésére. Az emberkereskedelem szempontjából Koszovó továbbra is cél- és tranzitország. Az emberkereskedelemre vonatkozóan nem létezik speciális jogi szabályozás. A személyes adatok védelme terén nincsenek új fejlemények. Nem létezik általános adatvédelmi törvény, és nem hozták létre a független adatvédelmi felügyeleti hatóságot. Törökország Törökország továbbra is megfelelően teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat . A tavaszi alkotmányos válságot követően előrehozott parlamenti választásokat tartottak a demokratikus normák és a joguralom teljes tiszteletben tartása mellett. A politikai reformokkal kapcsolatban azonban 2007 folyamán csak korlátozott eredményeket sikerült elérni. További jelentős intézkedések szükségesek különösen a szólásszabadság, a hadsereg civil felügyelete, valamint a nem muzulmán vallási közösségek jogai területén. Előrelépés szükséges továbbá a korrupcióellenes küzdelem, az igazságszolgáltatási reform, a szakszervezetek jogai, valamint a nők és gyermekek jogai vonatkozásában. A demokrácia és a jogállamiság témakörében elmondható, hogy a parlamenti választások szabadok és méltányosak voltak, a részvétel magas volt, az új parlament pedig immár realisztikusabban tükrözi az ország politikai sokféleségét. Az alkotmánynak megfelelően augusztusban a parlament megválasztotta az államelnököt. Megalakult az új kormány, és előterjesztette uniós orientációjú reformprogramját. A közigazgatás és a közszolgálat jogalkotási reformja terén szintén történt előrehaladás. A biztonsági erők civil felügyelete vonatkozásában a 2007. tavaszi alkotmányos válság eredménye megerősítette a demokratikus folyamat elsőbbségét. A hadsereg ugyanakkor olyan kérdésekben is nyilvánosan állást foglalt, amelyek nem tartoznak az illetékességébe; emellett ki kell alakítani a hadsereg teljes körű civil ellenőrzését és a védelmi kiadások parlamenti felügyeletét. Némi haladás történt az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása területén. Folytatódott a bírák, ügyészek és bírósági alkalmazottak továbbképzése, továbbá a korszerűsítések. Továbbra is maradtak fenntartások az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát illetően. A korrupcióellenes küzdelmet illetően csekély előrelépés történt. A korrupció általánosan elterjedt. Aggodalomra ad okot, hogy nem készült el az általános korrupcióellenes stratégia, cselekvési terv és koordinációs mechanizmus. Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén Törökország haladást ért el a nemzetközi emberi jogi eszközök ratifikációjában és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásában. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség. Korszerűsíteni kell az emberi jogok intézményes keretét. A török jogi szabályozási keret széles körű biztosítékrendszert tartalmaz a kínzás és embertelen bánásmód ellen. A kínzás és embertelen bánásmód bejelentett eseteinek számát jellemző csökkenő tendencia folytatódott. Ilyen esetek azonban továbbra is előfordulnak, különösen a letartóztatások elindításával összefüggésben. Törökországnak alaposabban ki kell vizsgálnia azokat az eseteket, amelyekben a biztonsági erők tagjai feltételezhetően emberi jogi jogsértéseket követtek el. A véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban megjegyzendő, hogy 2007-ben növekedett azon esetek száma, amikor újságírókat, értelmiségieket és emberi jogi aktivistákat békés véleménynyilvánítás miatt üldöztek. Ez öncenzúrát eredményezett. A török büntető törvénykönyv 301. cikkét és a szólásszabadságot korlátozó egyéb rendelkezéseit összhangba kell hozni az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatával. A vallásszabadsággal összefüggésben jogi keretet kell kialakítani az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel összhangban annak érdekében, hogy az összes vallási közösség indokolatlan kötöttségek nélkül tudjon működni. A nem muzulmán vallási közösségek és az alevi közösség által tapasztalt nehézségekkel kapcsolatosan nem történt pozitív elmozdulás. A hatóságoknak még intenzívebben kell törekedniük a megkülönböztetés, a türelmetlenség és az ezekhez kapcsolódó erőszakos cselekmények megelőzésére. Erősödött a közérdeklődés a nemek közötti esélyegyenlőségi kérdések iránt, a nők jogainak hatékonyabb biztosításával kapcsolatban több intézkedés történt. Különösen a nők erőszakkal szembeni védelme ügyében lehet sikerekről beszámolni. Ezen erőfeszítéseket azonban intenzívebbé kell tenni. A jogi keret hatályba lépett, azonban teljes körű végrehajtása még nem történt meg. A gyermekek jogait illetően számos területen történt elmozdulás, közelebbről a gyermekek anyakönyvezése és az oktatás területén. E területeken azonban további intézkedések szükségesek, akárcsak a gyermekekkel szembeni erőszak és a hatályos jogszabályok általánosságban hatékonyabb végrehajtásának biztosításával összefüggésben. Törökország nem tett meg minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsa a szakszervezeti jogok összességének az EU-normákkal és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetről (ILO) szóló egyezménnyel összhangban történő tiszteletben tartását, különösen a gyülekezési és sztrájkjog és a kollektív tárgyaláshoz való jog tekintetében. A szakszervezeti jogok megerősítéséhez új jogszabályok szükségesek. Törökországban a kisebbségi jogok helyzete nem változott. A törökországi gyakorlatoknak az európai normákkal történő harmonizálása terén nem tapasztalható előrelépés. A kulturális jogok gyakorlására vonatkozó megszorítások továbbra is érvényesek, különösen amelyek a törökön kívüli nyelveknek a műsorszolgáltatásban, a politikai életben és a közszolgáltatásokban való használatával kapcsolatosak. A magán- és az állami oktatásban a kurd nyelv tanulására nincs lehetőség. A romák továbbra is diszkriminációval szembesülnek a megfelelő színvonalú lakhatás, az oktatás, a szociális védelem, az egészségügy és a foglalkoztatás terén. Az erőszakos kilakoltatás továbbra is súlyos problémát jelent. A keleti és délkeleti régióval kapcsolatban átfogó megközelítés szükséges a régió előtt álló gazdasági-társadalmi nehézségek megoldásához, valamint ahhoz, hogy megteremtsék a feltételeket a túlnyomórészt kurd népesség jogainak teljes élvezetéhez. A hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek kártalanítása folytatódott, és intézkedéseket hoztak a hatályos törvény alkalmazásának javítására. A kormány azonban nem rendelkezik átfogó nemzeti stratégiával sem ezen kérdés, sem pedig az ennek részét képező visszatérések kezelésére. Megnövekedett a terrorista támadások száma a terrorista szervezetek uniós listáján szereplő PKK részéről. Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Törökország folyamatosan támogatta a ciprusi kérdés átfogó rendezésére tett ENSZ erőfeszítéseket. Ugyanakkor nem történt előrelépés a Ciprusi Köztársasággal való kétoldalú kapcsolatok helyreállítása felé. A társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírása óta Törökország nem lépett előre annak teljes végrehajtásában és az áruk szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolásában, beleértve a Ciprussal való közvetlen szállítási útvonalakra vonatkozó megszorításokat. A Görögországhoz fűződő kapcsolatok pozitív fejleményeket mutatnak. További bizalomerősítő lépésekre került sor, a határvitákat illetően azonban nem jött létre megállapodás. Törökország továbbra is pozitív szerepet tölt be a Nyugat-Balkánon . A jószomszédsági viszony továbbra is kulcsfontosságú. A nagy mennyiségben beáramló külföldi befektetések mellett folytatódott a török gazdaság gyors növekedése. A monetáris és költségvetési politikai intézkedések javarészt megfelelőnek bizonyultak. A makrogazdasági stabilitásra hatással lehet az inflációs nyomás, a növekvő külső egyensúlyhiány és a 2007. évi lazább költségvetési fegyelem. A strukturális reformok veszítettek lendületükből, a munkahelyteremtést pedig a munkaerőpiac rugalmatlanságai akadályozzák. A gazdasági kritériumokat illetően Törökország működő piacgazdaságnak tekinthető. Feltételezhetően képes lesz arra, hogy középtávon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel, feltéve hogy végrehajtja a strukturális hiányosságok felszámolását célzó átfogó reformprogramját. A gazdasági növekedés elsősorban az exportnövekedésnek köszönhetően továbbra is erőteljes, a vállalkozói bizalom erős. Az új kormány erős elköteleződést mutat a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok iránt. Az erős líra és a költségvetési fegyelem csökkentette az államadósságot a hitelfelvétel magas költségei és a pénzügyi piacok bizonyos zavarai ellenére is. A központi bank óvatos és felelősségteljes monetáris politikát folytat. A közvetlen külföldi befektetések jelentős mértékben megnövekedtek, melynek elsődleges formája török vállalatok külföldi cégek általi felvásárlása volt, ami jelentősen megnövelte e befektetések szerepét a makrogazdasági egyensúlyhiányhoz kapcsolódó kockázatok enyhítésében. Az adókedvezmények és a magasabb infrastrukturális kiadások ugyanakkor a költségvetési fegyelem lazulását eredményezték 2007-ben. A 2007-es költségvetési sarokszámok teljesítéséhez korrekciós intézkedéseket kell végrehajtani. Elsősorban az élelmiszerek és a szolgáltatások árának és a béreknek köszönhetően növedett az inflációs nyomás, melynek következtében nem biztos, hogy teljesíthető lesz a kormány és a központi bank által meghatározott 2007. év végi inflációs cél, amennyiben nem kerül sor jelentős gazdaságpolitikai intézkedésekre. A folyó fizetési mérleg növekvő hiányát továbbra is jelentős részben a rövid lejáratú tőkebeáramlások finanszírozzák. A munkaerő járulékos költségei nagyon magasak, ami rontja a hivatalos gazdaságon belüli munkahelyteremtési lehetőségeket. A munkahelyteremtést akadályozzák még a munkaerőpiac strukturális rugalmatlanságai, amelyek a nők foglalkoztatásának bővülését is akadályozzák. A privatizáció üteme lelassult. A humán tőke az alkalmazkodás szempontjából sok tekintetben ma is elmarad a gyorsan növekvő és fejlődő gazdaság igényei mögött, különösen az exportorientált ágazatok esetében. Továbbra is jelentősek a regionális különbségek. Az állami támogatások terén hiányzó átláthatóság akadályozza a gazdaságpolitikai intézkedések hatékonyságát. A szociális ellátórendszer és az energiaszektor tervezett reformját elhalasztották. A szürke- és feketegazdaság kiterjedtsége, amelyet a jogkövetés és a szabályozási környezet hiányosságai táplálnak, csökkenti az adóalapot, akadályozza a kormány gazdaságpolitikai szabályozási mozgásterét, és negatívan hat a vállalati klímára. Fejlődött Törökország azon képessége, hogy a tagsággal kapcsolatos kötelezettségeket teljesítse . A területek többségén haladás tapasztalható, különösen az áruk szabad mozgását, a pénzügyi szolgáltatásokat, a transzeurópai hálózatokat, valamint a tudományt és a kutatást érintő fejezetekben. A közelítés bizonyos területeken különösen jól halad, így az áruk szabad mozgása, a szellemi tulajdonjogok, a kartellpolitika, az energiaügy, a statisztika, a vállalkozás- és iparpolitika, a fogyasztó- és egészségvédelem, illetve a tudomány és kutatás területén. Folytatni kell ugyanakkor a harmonizációs erőfeszítéseket különösen a szolgáltatások szabadsága, az állami támogatások, a mezőgazdaság, a halászat, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika,valamint a környezetvédelem területén. Az EU-val létrehozott vámunió vonatkozásában tett számos török kötelezettségvállalást nem teljesítettek. Tovább kell bővíteni Törökországnak a vívmányok átvételével foglalkozó adminisztratív kapacitását. Az áruk szabad mozgása terén a harmonizáció általában jó ütemben halad, kivéve a bejelentési eljárásokat és a kölcsönös elismerést. Az akkreditáció, a szabványosítás, a megfelelőségértékelés és a piacfelügyelet területén előrelépés történt. A kereskedelmet továbbra is technikai akadályok nehezítik. Korlátozottan igazodtak a közösségi vívmányokhoz a letelepedés szabadsága , valamint a szolgáltatások szabad nyújtásának területén. A tőke szabad mozgásával kapcsolatban Törökország a tőkemozgások és a pénzmosás megelőzése vonatkozásában haladt előre. Érdemi fejlődés történt a pénzügyi szolgáltatások területén, különösen a banki, biztosítási és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatások területén, az értékpapírpiacok és a befektetési szolgáltatások vonatkozásában ugyanakkor csekélyebb volt az előrelépés. A közbeszerzés területén igen kevés eredmény született. Az adminisztratív kapacitás javult. Ugyanakkor a szakpolitikák kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatkörök továbbra is töredezettek. A társasági jog területén Törökország kevés fejlődést ért el. A kereskedelmi jogi törvénykönyv tervezetét nem fogadták el. A szellemi tulajdonjogok tekintetében magas fokon áll a harmonizáció, és további előrelépés történt. Ugyanakkor jelentősen meg kell erősíteni a végrehajtást és a jogérvényesítést. Az információs társadalom és a média tekintetében Törökország előrelépéseket tett. Tovább folytatódott az elektronikus hírközlési és az információtechnológiai piacok liberalizációja. A versenypolitika területén elmondható, hogy a trösztellenes kérdésekben haladás történt, és a jogszabályok összehangolása magas fokon áll. Az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok elfogadásában és az állami támogatásokat nyomon követő hatóság létrehozásában ugyanakkor semmilyen előrelépés nem történt. A nemzeti acélipari szerkezetátalakítási program véglegesítése továbbra is prioritás. Törökország a Bizottságnak semmilyen állami támogatási programot nem jelentett be. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén továbbra is korlátozott mértékű a jogszabályok összehangolása. A biogazdálkodással kapcsolatban előrelépés történt. A vidékfejlesztési program kidolgozása és a közösségi finanszírozáshoz szükséges végrehajtási jogszabályok elfogadása tekintetében megindult a fejlődés. Az operatív struktúrákhoz szükséges előkészületek ugyanakkor jelentős mértékben elmaradtak. A marhahús és az élő szarvasmarhafélék kereskedelmének technikai akadályait Törökország nem számolta fel. A halászat területén előrelépés történt az erőforrások kezelése és a flottaigazgatás tekintetében. A jogszabályok összehangolásával kapcsolatban ugyanakkor semmilyen fejlődés nem történt. A végrehajtási kapacitások mind a mezőgazdaság, mind a halászat területén gyerekcipőben járnak. Az élelmiszer-biztonsági és az állat- és növény-egészségügyi politika területén kevés előrelépés történt. Továbbra is súlyos problémát jelent az állati megbetegedések, különösen a száj- és körömfájás hatékony ellenőrzése. A jogszabályok összehangolása még gyerekcipőben jár. A közlekedéspolitika területén némi előrelépés történt. A közúti, légi és tengeri közlekedés területén folytatódott a jogszabályi összehangolás. A vasúti közlekedés területén ugyanakkor Törökország semmilyen előrelépést nem tett. Az ország nem hajlandó összehangolni a tagállamokkal kötött, légi járatokra vonatkozó kétoldalú megállapodásait a közösségi joggal. A törökországi és ciprusi köztársaságbeli légi irányító központok közötti kommunikáció hiánya veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát. A transzeurópai hálózatok területén megfelelő mértékű előrelépés történt. A közlekedési infrastruktúrát meg kell vizsgálni. Az infrastruktúra tekintetében jelentős előrelépés jelent a nemsokára elkészülő, Törökországot és Görögországot összekötő gázvezeték. A Nabucco csővezeték sikere továbbra Törökország részvételétől függ. Az energiaügy területén előrelépés történt. Keretjogszabályt fogadtak el az energiahatékonyságról. Ugyanakkor a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban Törökország nem tűzött ki maga elé nagyra törő célokat. Általában véve a jogszabályok összehangolása mérsékelt ütemben halad előre. Az adózás területén történt némi előrelépés. Ugyanakkor Törökország nem határozta meg a HÉA alkalmazási körét és kulcsát, a jövedéki adók szerkezetét és mértékét, és nem tett lépéseket a közvetlen adózás területén sem. Tovább folytatódott az alkohol és a dohánytermékek megkülönböztetett adózása. A statisztika területén előrelépés történt, különösen az infrastruktúrával, az osztályozásokkal és az ágazati statisztikákkal kapcsolatban. A jogszabályok összehangolása általában magas fokon áll. A nyilvántartások, a mezőgazdasági statisztikák és a gazdasági és monetáris statisztikák tekintetében ugyanakkor az összehangolás még nem teljes. A gazdasági és monetáris politika területén előrelépés történt. A jogszabályi közelítés mindkét területen magas fokú. Ugyanakkor fokozni kell a szakpolitikákat kidolgozó szervek közötti együttműködést. A foglalkoztatási és a szociális politikával kapcsolatos jogszabályoknak a közösségi vívmányokkal való összehangolása tekintetében Törökország kevés előrelépést tett. Fokozni kell a társadalmi párbeszédet, és korlátozni kell az informális gazdaságot. A vállalkozás- és iparpolitika tekintetében előrelépés történt: működésbe lépett a beruházás-támogatási és -ösztönzési hivatal, és elfogadták az idegenforgalmi stratégiát. A jogszabályok általános összehangolási szintje Törökországban magas. A tudomány és a kutatás területén az uniós politikákkal való összehangolás tekintetében megfelelő előrelépés történt. A kutatók száma és a magánszektor kutatásban való részvétele ugyanakkor még mindig alacsony. Az oktatás és a kultúra területén fejlődés történt, méghozzá a közösségi programokban való részvétellel kapcsolatban. E területeken a jogszabályok összehangolását Törökország általában megfelelően megvalósította. A regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása területén előrelépések történtek, különösen azáltal, hogy kijelölték az új közösségi előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) regionális fejlesztési elemének végrehajtási struktúráit. A jogszabályok összehangolása ugyanakkor korlátozott maradt. A központi szintű adminisztratív kapacitás elmarad a szükségestől. Regionális szinten elakadt a regionális politikai intézkedések végrehajtására szóló struktúrák kialakítása. Az igazságügy terén előrelépésről lehet beszámolni, különösen a képzés és az ügyek információtechnológia alkalmazásával történő kezelése tekintetében, ugyanakkor erőfeszítésekre van szükség a bírói kar függetlenségének megerősítésére, különösen a bírói és ügyészi főtanács összetétele tekintetében. A korrupció elleni küzdelem tekintetében kevés előrelépést tettek. Sem általános stratégia, sem cselekvési terv nem készült. Az alapvető jogok tekintetében kevés jogszabályi és gyakorlati lépés történt. E területen még jelentős erőfeszítésekre van szükség. A jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság tekintetében Törökország további előrelépéseket tett, különösen a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Ugyanakkor a rendőrségi együttműködés, a menekültügy, a migráció és a külső határok tekintetében jelentős és folyamatos erőfeszítésekre van szükség. A környezetvédelemmel kapcsolatban Törökország jelentős előrelépést tett a központi szintű adminisztratív kapacitás megerősítésével. Kevés haladás történt ugyanakkor a horizontális jogszabályok, a levegőminőség, a vegyszerek, a zaj és a hulladékgazdálkodás terén. Az ipari szennyezéssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatban Törökország semmilyen előrelépést nem tett. A jogszabályok összehangolásának általános szintje alacsony. A fogyasztóvédelem területén magas fokú a harmonizáció. Előrelépések történtek ugyan, de a végrehajtás még késlekedik. A törökországi fogyasztói mozgalom továbbra is gyenge lábakon áll. Törökország az egészségügy területén tett némi előrelépést. A jogszabályok összehangolása is mérsékelt szintű. Az adminisztratív kapacitás javulásnak indult. A vámunió tekintetében Törökország magas fokon összehangolta jogszabályait. Ugyanakkor a szabadkereskedelmi zónák, a vámmentesség, a hamisított áruk elleni küzdelem és a vámkezelés utáni ellenőrzések kérdésében a jogszabályok összehangolása nem történt meg. A törökországi beléptető határállomásokon működő vámmentes üzletek nem állnak összhangban a közösségi vívmányokkal. Törökország ezenkívül magas szinten összehangolta a külkapcsolatok területén hatályos jogszabályait, de a WTO-ban és az OECD-ben nem igazodik teljes mértékben az uniós álláspontokhoz . Törökország folytatta a közös uniós kül- és biztonságpolitikához való igazodását. Törökország az uniós szakpolitikáknak megfelelően fenntartotta a regionális stabilitás előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. Üdvözlendő, hogy Törökország folytatni kívánja az európai biztonság- és védelempolitikával való együttműködését. Ugyanakkor Törökország ellenzi a Ciprusi Köztársaság és Málta bevonását az EU és a NATO együttműködésébe. Bizonyos beszállítói csoportok tagságával kapcsolatban Törökország nem igazodik az EU álláspontjához. Törökország még nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát. Ezenkívül Törökország Örményországgal közös határát zárva tartja. A pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos előkészületek magas fokon állnak. Kiadtak néhány további végrehajtási jogszabályt. A török számvevőszékről szóló törvény felülvizsgált változatának elfogadása ugyanakkor várat magára. Törökország nem korszerűsítette az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó politikáját és jogszabályait. Az Európai Csalás Elleni Hivatallal való együttműködést szolgáló állandó struktúrák előkészítése korai szakaszban jár. A pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében nem történt különösebb fejlemény. [1] A 2007. októberi Európai Tanács új szerződésről állapodott meg. [2] A 6. cikk (1) bekezdése a következőképpen hangzik: „ Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban ”. [3] Az Eurostat adatai alapján. [4] Bulgária és Románia kísérő intézkedésekkel kapcsolatos, csatlakozást követő előrehaladásáról szóló jelentések, COM(2007) 377 és COM(2007) 378, 2007. június 27. [5] Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. határozata értelmében. [6] Technical Assistance and Information Exchange – technikai segítségnyújtás és információcsere. [7] SIGMA – Support for Improvement in Governance and Management – kormányzás- és vezetésfejlesztési támogatás. A bővítés kontextusában a Bizottság által is támogatott OECD-program. [8] Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. határozata értelmében. [9] S/2007/168/.1. kieg.