[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 25.10.2007

COM(2007) 632 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 2006. évi jelentés

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja2006. évi jelentés

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A 2006. folyamán benyújtott új kérelmek 3

3. A 2005. folyamán benyújtott kérelmek 6

4. Aktuális kérdés: Árfolyam-alkalmazás az euróövezeten kívül 7

5. Finanszírozás 7

6. Ellenőrzés 8

7. Lezáró eljárások 9

8. Javaslat a Szolidaritási Alapról szóló új rendeletre 10

9. Következtetések 10

Annex 1 European Union Solidarity Fund applications received or completed in 2006 12

Annex 2 Criteria to mobilise the EU Solidarity Fund 13

Annex 3 Determination of the amount of aid 14

Annex 4 Thresholds for major disasters applicable in 2006 (based on 2004 figures for Gross National Income) 15

1. BEVEZETÉS

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 2002. november 15-én jött létre[1]. A Szolidaritási Alapról szóló rendelet 12. cikke előírja, hogy az alap előző évi tevékenységéről jelentést kell készíteni az Európai Parlament és a Tanács számára. A korábbi három jelentéshez hasonlóan ez a jelentés is a következő három területen foglalja össze az alap 2006. évben végzett tevékenységét: a 2006. folyamán érkezett új kérelmek elbírálása, a támogatások folyamatban lévő végrehajtásának ellenőrzése, valamint a végrehajtási jelentések értékelése lezárásuk előkészítése céljából.

Ezenkívül a jelentés bemutatja a Bizottság által 2005. április 6-án a Szolidaritási Alapról előterjesztett és a 2000-2006. közötti pénzügyi terv lejártát követő időszakra vonatkozó új rendeletjavaslat készítésében elért haladást.

2. A 2006. FOLYAMÁN BENYÚJTOTT ÚJ KÉRELMEK

2006. folyamán a Bizottsághoz négy új, Szolidaritási Alapból folyósítandó támogatás iránti kérelem érkezett. Az 1. melléklet részletes áttekintést ad valamennyi esetről. Ezek elbírálása a rendeletben meghatározott feltételek szerint és azoknak az információknak az alapján történt, amelyeket a kérelmező államok szolgáltatni tudtak.

Egyesült Királyság

2006. február 17-én az Egyesült Királyság a Hertfordshire grófságban található buncefieldi olajtároló telepen 2005. december 11-én történt robbanások és tűzeset okán folyamodott támogatásért a Szolidaritási Alaphoz. A robbanások vagyoni, infrastrukturális és környezeti károkat okoztak, valamint üzleti összeomláshoz vezettek. Átmenetileg 2000 embert lakoltattak ki otthonából. A katasztrófa okozta közvetlen károk összesen 730 millió EUR-t tettek ki. Az érintett terület lakosainak száma 138 000, közülük az Egyesült Királyság hivatalos becslése szerint legfeljebb 10 000 embert érintett a csapás.

A rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint elsősorban jelentős természeti katasztrófák esetén alkalmazható[2]. Jóllehet, nem zárja ki tehát az ipari katasztrófák esetén nyújtott támogatást, az ilyen esetek csak kivételes körülmények között tekinthetők támogathatóknak[3].

Az Egyesült Királyság esetében 2006-ban 3,203 milliárd EUR (2002. évi árakon számítva 3 milliárd EUR) volt az az elfogadott küszöbérték, amely mellett az EU Szolidaritási Alapja igénybe vehető volt. Minthogy a robbanás okozta közvetlen kár az EUSZA igénybevétele céljára elfogadott küszöbértéknél lényegesen alacsonyabb volt, az Egyesült Királyság kérelmét a rendeletnek az EUSZA nagyon különleges körülmények együttes teljesülése mellett megengedett felhasználásáról rendelkező 2. cikke (2) bekezdésében leírt „rendkívüli regionális katasztrófa” feltételeire hivatkozva nyújtotta be[4]. A rendelet előírja, hogy a Bizottság ezeket a feltételeket a „legszigorúbban” alkalmazza.

A kérelem értékelése kimutatta, hogy bár a robbanás helyi viszonylatban tetemes károkat okozott, a kérelem nem felel meg az alap igénybevételére rendeletben megszabott feltételeknek. A károk jelentős mértékben az alap igénybevételére elfogadott küszöbérték alatt maradtak (a küszöbértéknek mindössze 23 %-át tették ki), a térség lakosságnak pedig csupán töredékét érintette a csapás. E körülményekre figyelemmel az Egyesült Királyság hatóságai úgy döntöttek, hogy a Bizottsághoz intézett 2006. március 22-i keletű levelükben visszavonják a kérelmet.

Görögország

2006. május 22-én a görög hatóságok kérelmet nyújtottak be a Görögország keleti határán található Evrosz folyó térségében 2006 márciusában bekövetkezett árvízzel kapcsolatban. 2006 júliusában és novemberében kiegészítő információkat szolgáltattak, amelyeknek görög nyelvű eredetiről történő lefordítása jelentősen hátráltatta a kérelem elbírálását. Az Evrosz folyó térségében történt árvizekkel kapcsolatban 13 hónap leforgása alatt második alkalommal érkezett kérelem. Az első kérelmet 2005-ben terjesztették elő, ám mivel nem bizonyult támogathatónak, elutasították[5].

A 2006. évi árvíz mintegy 372 millió EUR közvetlen kárt okozott, majdnem háromszor annyit, mint az előző évben, ám még így is kevesebb, mint a Szolidaritási Alap igénybevételére jogosító elfogadott küszöbérték, Görögország bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,6 %-a, azaz 1004 milliárd EUR. Ezért tehát a kérelmet a rendkívüli regionális katasztrófákra vonatkozó feltételek alapján vizsgálták.

Az árvízsújtotta területek lakosságát alkotó mintegy 180 000 embernek több, mint 70 %-át találták közvetlenül érintettnek. Jelentős mértékben megrongálódtak a területen a hálózatok és az infrastruktúra, a gazdasági élet megbénult a térségben. A folyópartok mentén hozzávetőleg 100 millió m2 szántóföldet árasztott el a víz, mintegy 2000 állat vesztét okozva . Az árvíz a teljes mezőgazdasági termést tönkretette, új vetésre pedig az elárasztott területek lecsapolásának lassú üteme miatt nem volt lehetőség. A mezőgazdasági termény kiesése miatt a helyi ipar nagy része nem folytathatott mezőgazdasági, feldolgozóipari, illetve kereskedelmi tevékenységet ebben a térségben, ahol a lakosság 90 %-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. Az öntöző és vízellátó hálózat nagy mértékű megrongálódása miatt számos településen palackozott vizet kellett osztani. A vízellátó hálózatok javítása, a vízgyűjtő medencében szennyeződésmentes alternatív furatok megkeresése, valamint új források felkutatása miatt egy évnél hosszabb ideig lehetett kritikus helyzetre számítani a tágabb területen. Megjegyezték, hogy az árvíznek a gazdasági tevékenységre gyakorolt, 50 éve nem látott mértékű negatív hatása olyan területet sújtott, amely már 2005-ben is súlyos árvízkárokat szenvedett. Ez a halmozott hatás komoly csapást mért a helyi gazdaság lendületére.

2007. év elején ezért a Bizottság úgy döntött, hogy javasolja az alap igénybevételét, és 9,3 millió EUR támogatás kiutalását.

Magyarország

A 2006 áprilisában és májusában bekövetkezett árvizet követően június 9-én a magyar hatóságok a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás iránti kérelemmel fordultak a Bizottsághoz. Mivel a kérelmet angol nyelven nyújtották be, nem volt szükség fordításra a Bizottság szolgálatainak értékelő munkájának megkezdéséhez. A Bizottság szeptember 21-én kapta meg azokat a kért további információkat, amelyekre a vizsgálat befejezéséhez szüksége volt. Az árvíz a rendelet értelmében jelentős katasztrófának minősült, hiszen a mintegy 560 millió EUR-t kitevő közvetlen kár meghaladta az alap igénybevételének elfogadott küszöbértékét (Magyarország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 %-a, 459 494 millió EUR).

A csapás Magyarország 20 megyéje közül nyolcnak a lakosságát, a Duna és a Tisza folyók vízgyűjtő területén élő több mint 1,5 millió embert sújtott. A magyar hatóságok súlyos károkat jelentettek az infrastruktúra, különösen a víz- / szennyvíz-ágazat (136 millió EUR), az árvízvédelem (85 millió EUR) és a közlekedés (93 millió EUR) területén, valamint a mezőgazdaságban (több mint 61 millió).

2006. december 1-jén a Bizottság a Szolidaritási Alap felhasználása mellett döntött, és 15 millió EUR pénzügyi támogatásra tett javaslatot. Ennek megfelelően, a magyar és a görög károk fedezetét biztosító módosító költségvetési javaslatot 2007-ben, a görög kérelem vizsgálatának befejeztével terjesztette elő.

Spanyolország

A 2006 augusztusában kiütött galíciai erdőtüzeket követően a spanyol hatóságok október 4-én a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás iránti kérelemmel fordultak a Bizottsághoz. A kérelmet spanyol nyelven terjesztették elő, a fordítás több mint négy hetet vett igénybe.

A spanyol hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint a tüzek összesen mintegy 91 millió EUR kárt okoztak, amely a Szolidaritási Alap igénybevételére Spanyolország esetében elfogadott küszöbérték nem egészen 3 %-a (a 2002. évi árakon 3 milliárd EUR 3,203 milliárd EUR-nak felelt meg). Minthogy a kár összértéke a Szolidaritási Alap igénybevételére elfogatott küszöbérték alatt maradt, a kérelmet a „rendkívüli regionális katasztrófa” feltételei alapján bírálták el.

A spanyol kérelem Galícia teljes területére vonatkozott, amelynek lakossága összesen 2 760 millió főt számlál. Összesen 1908 tűzesetet jegyeztek fel 128 település területén, főként Galícia 1,5 millió lélekszámú nyugati részén, közöttük olyan nagyobb városokban is, mint Santiago de Compostela, Ourense és Vigo. Noha a kiterjedt erdő- és környezeti károk bizonyítottak voltak, a kérelem csak kevéssé tudta bizonyítani a lakosságot közvetlenül ért kárt. Mindent összevetve, a bemutatott tények nem tették lehetővé, hogy a Bizottság arra a következtetésre jusson, miszerint a kérelemben megnevezett térség lakosságának nagy részét közvetlenül érintette a természeti csapás.

Amint a kérelem is utal rá, nem vizsgálták alaposabban azt a lehetőséget, hogy a tüzek egy része nem természetes eredetű is lehetett.

Értékelésében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az a bizonyíték, amit a spanyol hatóságok szolgáltattak olyan súlyos környezeti károkra utal ugyan, amelyek az életkörülményeket hátrányosan érintik, a katasztrófa nem érintette a lakosság nagy részét, és nincs bizonyíték a régió gazdasági stabilitását ért tartós hatásra. Ez utóbbit támasztott alá az a tény is, hogy a kár Galícia GDP-jének mindössze 0,2 %-át tette ki.

Ezért a Bizottság 2007. február 20-án a kérelem elutasítása mellett döntött, s erről értesítette a Spanyol hatóságokat.

3. A 2005. FOLYAMÁN BENYÚJTOTT KÉRELMEK

A 2005 augusztusában Vorarlberg és Tirol tartományokat ért árvizek miatt 2005. október 19-én benyújtott osztrák kérelem – kivételes térségi katasztrófa feltételei szerint történő – elbírálása azután történt meg, miután az osztrák hatóságok 2006. január 12-én megadták a kért kiegészítő információkat.

A teljes közvetlen kár 591,94 millió EUR-ra volt tehető, amely Ausztria bruttó nemzeti jövedelmének 0,27 %-át, vagyis az EUSZA igénybevételéhez Ausztriára vonatkozó elfogadott küszöbérték (a GNI 0,6 %-ának megfelelő érték) 45 %-át jelenti. Az árvízsújtotta térségben élő 98 000 lakos több mint 60 %-át érte súlyos kár.

A bizonyítékok az infrastruktúra, különösen a közlekedés, a vízellátás, szennyvízelvezetés és az energiaellátás olyan súlyos és tartós megrongálódását mutatták, amely tartósan befolyásolta valamennyi gazdasági tevékenységet, közöttük a mezőgazdaságot is. A magánszférában okozott károkat a megrongálódott házak magas száma (csak Tirolban több mint 1200), a vállalkozások, különösen a térség fő bevételi forrását jelentő idegenforgalom szenvedte súlyos károk jellemezték. Az árvíz hatásai előreláthatóan egy évnél tovább maradtak érezhetők. Figyelemmel arra, hogy az árvíz okozta kivételes mértékű kár egy csaknem 100 000 lakosú térséget érintett, a következmények nem voltak csupán helyinek tekinthetők. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Szolidaritási Alapot fel kell használni, és 14,8 millió EUR pénzügyi támogatást javasolt.

2006-ban fejeződött be annak a két árvíz okozta katasztrófának a vizsgálata, amelyek okán 2005-ben Románia nyújtott be kérelmet, miután a román hatóságok 2005. december 29-én megadták a Bizottság által kért információkat. Március 10-én a Bizottság úgy határozott, hogy igénybe veszi a Szolidaritási Alapot, és 18,8 millió EUR támogatást javasolt a tavaszi áradások, valamint 52,4 millió EUR-t a nyári árvíz okozta károk enyhítésére.

2005. december 23-án a Bizottság javasolta, hogy Bulgária a 2005 tavaszán bekövetkezett áradások miatt részesüljön 9,7 millió EUR, a nyári árvizek miatt pedig 10,6 millió EUR pénzügyi támogatásban.

2006. április 27-én a Tanács és a Parlament elfogadták a Bizottság módosító költségvetési javaslatát, amely egy csomagban biztosított fedezetet az Ausztriának, Romániának és Bulgáriának nyújtott támogatásokra, így a támogató határozatok Bulgária esetében június 19-én, Ausztria esetén június 29-én, Románia esetén pedig július 26-án megszülethettek.

4. AKTUÁLIS KÉRDÉS: ÁRFOLYAM-ALKALMAZÁS AZ EURÓÖVEZETEN KÍVÜL

A Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás iránt az euróövezeten kívüli országokból legutóbb előterjesztett kérelmek kapcsán felmerült a kérdés, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni a támogatás nemzeti fizetőeszközben történő kifizetésekor. A rendelet nem tartalmaz konkrét rendelkezést az euró használatára vonatkozóan.

A kérdés különösen árfolyam-ingadozások, például a kérelem benyújtásának és a támogatás kedvezményezett állam bankszámlájára történő jóváírásának időpontja közötti ingadozás miatt vet fel problémákat. Ha az átváltás napja a kérelem benyújtásának napja, és a kifizetésig terjedő időszakban az adott nemzeti valuta az euróhoz képest átértékelődik, akkor nemzeti valutában számítva a támogatás értéke csökken. Természetesen a kérelem benyújtása és a kifizetés időpontja közötti árfolyamváltozások hatásai előnyösek is, hátrányosak is lehetnek.

Eddig minden esetben a benyújtás időpontjában érvényes árfolyam alapján történt az euróra váltás. A támogatás pénzügyi végrehajtásának egyszerűsítése érdekében a Bizottság eddig arra kérte a kedvezményezett államokat, hogy a megvalósítás során mindvégig ezt az egy árfolyamot alkalmazzák a támogatásról készített megvalósítási jelentésben és a pénzügyi végrehajtásról szóló nyilatkozatban is. Annak az alapelvnek megfelelően, amely szerint EUSZA bürokrácia-mentes eszköz, a Bizottság továbbra is a jelenlegi gyakorlatot szándékozik folytatni.

Ezenkívül a Bizottság továbbra is azt a gyakorlatot kívánja fenntartani, amelynek keretében a kedvezményezett államot felszólítja, hogy a Bizottság pénzügyi elszámoló árfolyamát használják referencia-árfolyamként. Az e célra alkalmazandó árfolyamokat a Hivatalos Lap közli, de megtalálhatók az alábbi elektronikus címen is:

http://europa.eu.int/comm/budget/inforeuro

5. FINANSZÍROZÁS

Azt az öt 2005. évi esetet, amelyekben év vége előtt nem fejeződött be az eljárás (a romániai, bulgáriai és ausztriai árvizek esetében), egyetlen módosító költségvetésben rendezték. Az 1/2006 számú előzetes költségvetés-módosító tervezetet[6] 2006. április 27-én fogadta el a költségvetési hatóság. A kifizetések a támogató határozatok meghozatalát és a végrehajtási megállapodás aláírását követően történhettek meg. A kifizetések mind az öt esetben azért szenvedtek késedelmet, mert a kedvezményezett államok későn terjesztették elő a támogatás felhasználására vonatkozó indítványaikat, amelyeket a végrehajtási megállapodásba kellett foglalni (bővebben lásd az 1. mellékletet).

A támogatás összegét minden esetben annak a Bizottság által korábban kidolgozott egységes módszer alapján állapították meg, amelynek részletes kifejtése a 2002/2003. évi jelentésben található (lásd e jelentés 3. mellékletét). 2006-ban a következő összegeket fizették ki támogatásként:

Kedvezményezett | Csapás | Kategória | A támogatás összege (euró) |

Ausztria | árvíz | regionális | 14 798 589 |

Románia | tavaszi áradás | jelentős | 18 797 800 |

Románia | nyári árvíz | jelentős | 52 406 870 |

Bulgária | tavaszi áradás | jelentős | 9 722 183 |

Bulgária | nyári árvíz | jelentős | 10 632 185 |

Összesen | 106 357 627 |

Minthogy az árvízzel kapcsolatos öt esetben a szükséges források összege jelentős volt, a kifizetés céljára pedig a költségvetési eljárás időpontjában nem álltak rendelkezésre a megfelelő szabad keretek, kérelmezni kellett további kifizetési keretek biztosítását az 1/2006. előzetes költségvetés-módosítási tervben.

A Görögországtól és Magyarországtól 2006-ban érkezett kérelmekkel kapcsolatban a Bizottság a 2/2007. előzetes költségvetés-módosítási tervet[7] terjesztette elő, amelyet a költségvetési hatóság 2007. június 7-én hagyott jóvá, erről a következő évi jelentés számol majd be.

6. ELLENőRZÉS

2006 folyamán a bizottság több ellenőrző látogatást is tett: Az első látogatást júniusban Szlovákiába (tátrai vihar) tették, a második körben pedig azt a négy országot látogatták meg (Svédországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát), amelyeken a 2005. januári erőteljes vihar végigsöpört. Romániát októberben, Bulgáriát novemberben látogatták meg, mindkettőt a 2005-ben bekövetkezett kettős árvizet követő, Szolidaritási Alapból nyújtott támogatásokkal kapcsolatban.

Akárcsak a korábbi alkalmakkor, az érintett hatóságok most is melegen üdvözölték ezeket a látogatásokat, és lehetőséget biztosítottak a szakmai kérdések, például a kiadások támogathatóságának és az ellenőrzési kérdéseknek a tisztázására. A szlovák hatóságok felvetették az euróövezeten kívüli kedvezményezettek által alkalmazandó árfolyam kérdését. Az a megoldás, amelyről megegyezés született (lásd a fenti 4. pontot), minden olyan kedvezményezettre vonatkozik, amely 2005-ben, 2006-ban vagy azt követően kapott, illetve kap támogatást. A látogatások arra is lehetőséget teremtettek, hogy a Bizottság benyomást szerezzen a Szolidaritási Alap hozzáadott értékéről, és bővebb tájékoztatást kapjon a végrehajtó rendszerekről. Úgy találták, hogy bár a végrehajtó rendszerek országról országra eltérőek, azok általában véve hatékonyaknak és átláthatóknak nevezhetők, a legtöbb ország a már felállított szervezeteket és eljárásokat használja a Szolidaritási Alap céljaira. Úgy találták, hogy a végrehajtás kielégítő ütemben zajlik, s a legtöbb országban megfelelő intézkedések történtek a megfigyelési és ellenőrzési kötelezettségek betartása érdekében. Ahol nem teljesen ez volt a helyzet, ott a Bizottság újfent kiemelte: kezdettől fogva szükség van arra, hogy a figyelemmel kísérést és ellenőrzést a végrehajtás folyamatának szerves részévé tegyék.

7. LEZÁRÓ ELJÁRÁSOK

A 2012/2002. rendelet 8. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy legkésőbb hat hónappal a támogatás kifizetésének időpontját követő egyéves időszak lejárta után a kedvezményezett állam a támogatás pénzügyi végrehajtásáról jelentés köteles készíteni) a továbbiakban „végrehajtási jelentés”), amelyben nyilatkozik a kiadások indokáról (a továbbiakban: „érvényességi nyilatkozat”). Az eljárás végén a Bizottság lezárja az alapon keresztül folyósított támogatást.

Annak a két olaszországi esetben folyósított támogatásnak a lezárásával kapcsolatban, amelyekről 2005. november 18-án érkezett jelentés (a Molise/Apuliában történt földrengés és az Etna vulkánkitörése), a Bizottság megjegyezte, hogy az olasz hatóságok elköltötték az EUSZA-támogatások teljes összegét (vagyis 16 798 000 EUR-t az Etna hegy kitörésével, illetve 30 826 000 EUR-t a molisei/apuliai földrengéssel kapcsolatban). A Bizottság az olasz hatóságokat arra kérte, hogy (a végrehajtási megállapodás 9. cikkének megfelelően) tegyék meg a támogatás pénzügyi végrehajtásával kapcsolatos érvényességi nyilatkozatokat, amelyek 2006. november 22-én meg is érkeztek. A további információk tüzetes vizsgálatát követően a Bizottság 2007. április 30-án lezárta a támogatást.

A Portugáliának (a 2003. évi erdőtüzek miatt) nyújtott segéllyel kapcsolatban 2005 júniusában érkezett meg a végrehajtási jelentés, és a Bizottság 2006. május 8-án. illetve 2006. augusztus 25-én kapta meg a portugál hatóságoktól a kiegészítő információkat. A portugál hatóságok jelezték, hogy (az összesen 48 539 000 EUR összegű támogatásból) 42 359 112,21 EUR-t költöttek el ténylegesen. Következésképpen a 6 179 887,79 EUR egyenleget vissza kell fizetniük. Ezenkívül a támogatást lezáró nyilatkozatban a portugál hatóságok jelezték, hogy a könyvvizsgálat nyomán 211 613,80 EUR összegről nem igazolható, hogy a Szolidaritási Alap keretében jogos támogatás. Következésképpen, ezt az összeget is vissza kell utalni. A jelen éves jelentésben tárgyalt időszak végén azonban még nem lehetett lezárni a támogatást, mivel a kérelemben megjelölt károk felbecsülésének igazolása még folyamatban volt. A rendelet 10. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, ha új tények arra utalnak, hogy a felmerült károk becslése lényegesen alacsonyabb, akkor a Bizottság a kedvezményezett államtól a támogatás megfelelő részének visszafizetését követeli. Ezért a portugál hatóságokat felszólították, hogy igazolják a közvetlen károk összegét. 2007. április 16-án érkezett levelükben a portugál hatóságok megerősítették, hogy a tényleges közvetlen károk összegének megállapítása megtörtént (a kérelemben becsült 1228 millió EUR-val szemben 1302 millió EUR). Következésképpen a teljes visszafizetendő összeg 6 391 501,59 EUR. A nevezett összeg visszafizetési eljárásának indítványozása megtörtént

2006-ban a Bizottság megkapta Spanyolországtól (a Portugál határ mentén történ erdőtüzek miatt) és Máltától (az árvíz miatt) folyósított támogatásokról szóló végrehajtási jelentést. A végrehajtási jelentést kiegészítő információ érkezett a Prestige olajszállító tartályhajó Spanyolországban történt kiömlése miatt nyújtott támogatással kapcsolatban. A jelen éves jelentés tárgyidőszakának végén ezeknek a végrehajtási jelentéseknek az értékelése még zajlott. A Rhone folyó deltájában 2004-ben bekövetkezett árvíz okán Franciaországnak nyújtott 19 625 millió EUR-ra vonatkozó végrehajtási jelentés szintén 2003-ban érkezett meg, a támogatást 2006. november 29-én zárták le. Mivel 135 492,09 EUR-t nem költöttek el, a Bizottság visszafizetési eljárást kezdeményezett.

8. JAVASLAT A SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL SZÓLÓ ÚJ RENDELETRE

Miután az Egyesült Királyság Tanácsi Elnöksége idején a Tanács Pénzügyi Tanácsadó csoportja megkezdte a Szolidaritási Alapról szóló új rendelet javaslatának vizsgálatát, Ausztria Elnöksége alatt intenzívebbé vált a munka. Míg néhány tagállam ellenezte e jogi eszköz hatályának kiterjesztését, a delegációk túlnyomó többsége fenntartását fejezte ki a javaslatban foglalt szinte valamennyi új elemmel szemben. A Bizottság vitaanyagok sorozatát terjesztette elő annak illusztrálására, hogy az aggodalmak alaptalanok, különösen a felülvizsgált Alap finanszírozásával kapcsolatban, haladást nem értek el. A március 15-i értekezleten az osztrák elnökség úgy határozott, hogy a javaslatot egyelőre félreteszi.

Ezzel szemben az Európai Parlament május 18-án elfogadta a rendkívül kedvező Berend-jelentést, amelyet a Regionális Fejlesztési Bizottság készített. Bár egy sor módosítást írt elő, a jelentés általában véve támogatta a Bizottság indítványának valamennyi elemét. A Berend-jelentés elfogadását követően május 30-án a Tanács munkacsoportja ismét napirendjére tűzte a kérdést, jóllehet ez az új elem nem változtatta meg a tagállamok állaspontját.

A Bizottság, többek között maga a Bizottság elnöke is, különösen a Tanács soron következő finn, majd 2006, év végén német elnöksége számos kísérletet tett arra, hogy meggyőzze a tagállamokat a javaslat megvitatásának újraindításáról. 2006. végéig azonban nem történt előrelépés.

9. KÖVETKEZTETÉSEK

2006. folyamán az előző három évhez képest korlátozott számú, összesen négy kérelem érkezett a Szolidaritási Alapból nyújtható támogatás iránt. Egyedül a magyar kérelem vonatkozott a Szolidaritási Alap fő alkalmazási területét alkotó olyan jelentős természeti katasztrófára, amelyre a Bizottság indítványozhatta az Alap igénybevételét. A költségvetési hatóság ezt követően jóváhagyta a javaslatot.

Három további kérelmet a regionális katasztrófák feltételei alapján nyújtottak be, ezek közül egy kérelmet – amely a buncefieldi olajraktár felrobbanásával volt kapcsolatos – a rendeletben megszabott feltételek teljesülésének kétsége miatt az Egyesült Királyság kormánya visszavont, mivel az ipari eredetű katasztrófák esetén nyújtott támogatás általában kizárt (megjegyzés: a Szolidaritási Alapról szóló új rendeletre vonatkozó indítvány kifejezetten utal az ipari katasztrófákra). A 2006. év során második regionális katasztrófaként, az Evrosz folyó kiáradásával kapcsolatban benyújtott görög kérelem alátámasztására előterjeteszett adatok a feltételeknek megfelelőeknek bizonyultak, ezért javaslat született az Alap igénybevételre. A galíciai erdőtüzekkel kapcsolatos kérelmet elutasították, mivel nem felelt meg a rendeletben megszabott feltételeknek.

A 2006. folyamán benyújtott kérelmekkel összefüggésben a Bizottság az alapból összesen 24,4 millió EUR támogatásra tett javaslatot. Az alap 2002-ben történt létrejötte óta a 2004-ben folyósított támogatások után ez volt a második legalacsonyabb éves összeg.

Bár az előző éveknél kisebb mértékben, a 2006. évi tapasztalatok tovább erősítették azt az általános tendenciát, mely szerint a Szolidaritási alaphoz benyújtott támogatási kérelmek alapjának többsége nem az alap fő profilját képező jelentős katasztrófák körébe tartozik, hanem inkább a regionális katasztrófák kivételek feltételeinek felel meg. Ezeknek a feltételeit pedig – amelyeket a Bizottságnak a rendelet előírása szerint a „legszigorúbban” kell vizsgálnia – továbbra is viszonylag nehéz teljesíteni. Továbbra is magas a regionális (kivételes) feltételekre hivatkozó elutasított kérelmek aránya: 60 % körül alakult. A jelentős katasztrófa miatt benyújtott kérelmek, amelyekkel szemben egyetlen mennyiségi kritériumot támasztottak, eddig 100 % arányban kaptak kedvező elbírálást.

A Bizottság továbbra is úgy véli, hogy a Szolidaritási Alap felhasználásának hatékonyságát növelné, ha egyrészt az alap igénybevételéhez egyetlen feltételként a jelenleginél alacsonyabb mennyiségi küszöbértékeket szabnának meg, másrészt eltörölnék a „kivételes” regionális katasztrófa jelenleg alkalmazott (nem mennyiségi jellegű) feltételeit. Ezzel az elutasított kérelmek miatti csalódottság is elkerülhető volna, hiszen a kivételesség feltételeit igen nehéz teljesíteni.

A múltbeli tapasztalatok alapján az ilyen változtatások általában véve semlegesek lennének abban az értelemben, hogy az alap igénybevételére vonatkozó döntések az új kritériumok szerint születnének meg. A feltételek tisztázásával és a nem teljesen egyértelmű regionális feltételek rendeletből kiiktatásával azonban a kérelmező államok világosabb jelzést kapnának arra nézve, hogy áldozzanak-e jelentős forrásokat az EUSZA iránti kérelem elkészítésére. Ezért az új feltételek kézzelfoghatóan hozzájárulnának a „jobb szabályozás” kialakításához.

A fentiek miatt a Bizottság reméli, hogy a Tanács készen áll a Bizottság 2005. április 6-án tett indítványának ismételt megfontolására, amely a Szolidaritási Alap lényeges rendelkezéseit érintő új rendeletre vonatkozik. Ha ezen felül az alapot kiterjesztenék a természeti csapásokon túli egyéb katasztrófákra is, ezzel a Közösség lehetőséget kapna arra, hogy a nem természeti eredetű válságok esetén is kinyilvánítsa szolidaritását.

Annex 1 European Union Solidarity Fund applications received or completed in 2006

Country | GNI 2004 | 0.6% of GNI | Major disaster threshold 2006 |

AT | ÖSTERREICH | 234 184 | 1 405.103 | 1 405.103 |

BE | BELGIQUE-BELGIË | 290 703 | 1 744.220 | 1 744.220 |

BG | BALGARIJA | 18 927 | 113.563 | 113.563 |

CY | KYPROS | 12 297 | 73.784 | 73.784 |

CZ | ČESKA REPUBLIKA | 82 560 | 495.358 | 495.358 |

DE | DEUTSCHLAND | 2 216 000 | 13 296.000 | 3 202.578* |

DK | DANMARK | 195 471 | 1 172.825 | 1 172.825 |

EE | EESTI | 8 456 | 50.733 | 50.733 |

EL | ELLADA | 167 356 | 1 004.137 | 1 004.137 |

ES | ESPAÑA | 827 642 | 4 965.852 | 3 202.578* |

FI | SUOMI/FINLAND | 149 197 | 895.182 | 895.182 |

FR | FRANCE | 1 657 132 | 9 942.792 | 3 202.578* |

HR | HRVATSKA | 27 623** | 165.739 | 165.739 |

HU | MAGYARORSZÁG | 76 582 | 459.494 | 459.494 |

IE | IRELAND | 125 714 | 754.285 | 754.285 |

IT | ITALIA | 1 343 620 | 8 061.718 | 3 202.578* |

LT | LIETUVA | 17 591 | 105.543 | 105.543 |

LU | LUXEMBOURG (G-D) | 22 643 | 135.855 | 135.855 |

LV | LATVIJA | 10 945 | 65.667 | 65.667 |

MT | MALTA | 4 203 | 25.220 | 25.220 |

NL | NEDERLAND | 489 791 | 2 938.746 | 2 938.746 |

PL | POLSKA | 186 029 | 1 116.176 | 1 116.176 |

PT | PORTUGAL | 140 465 | 842.788 | 842.788 |

RO | ROMÂNIA | 58 947** | 353.681 | 353.681 |

SE | SVERIGE | 281 444 | 1 688.665 | 1 688.665 |

SI | SLOVENIJA | 25 905 | 155.429 | 155.429 |

SK | SLOVENSKÁ REPUBLIKA | 32 790 | 196.738 | 196.738 |

TR | TÜRKIYE | 24 1373 | 1 448.237 | 1 448.237 |

UK | UNITED KINGDOM | 1 754 367 | 10 526.204 | 3 202.578* |

* ~ EUR 3 billion in 2002 prices

** GDP (GNI not available)

[1] A Tanács 2002. november 11-i 2012/2002/EK rendelete az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról, HL L 311, 2002.11.14. 3.o., a továbbiakban: „rendelet”.

[2] A 2. cikk (1) bekezdése kimondja: „Egy tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország kérelmére (a továbbiakban: „kedvezményezett állam”) az alapból elsősorban akkor nyújtható támogatás, ha az adott állam területén egy vagy több régiót, illetve egy vagy több országot érintő, az életkörülményekre, a természetes környezetre vagy a gazdaságra nézve komoly következményekkel járó jelentős természeti katasztrófa következik be”.

[3] Az egyetlen olyan eset, amelynek alkalmával az EU a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatást, a Prestige nevű olajszállító tartályhajó spanyol partok közelében történt elsüllyedése volt.

[4] „…ha a régiót rendkívüli, elsősorban természeti, a lakossága nagyobb részére ható, a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következményekkel járó katasztrófa éri.”

[5] További részleteket a COM(2006) 444 számú végleges 2005. évi jelentés közöl.

[6] SEC(2006) 325 végleges 2006.3.10.

[7] COM(2007) 148 végleges, 2007.3.28.