52007DC0622

A Bizottság jelentése a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendeletnek a 2003–2004 közötti időszakban történő végrehajtásáról (a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok végrehajtásáról szóló 23. bizottsági jelentés) {SEC(2007) 1359} /* COM/2007/0622 végleges */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.10.2007

COM(2007) 622 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendeletnek a 2003–2004 közötti időszakban történő végrehajtásáról (a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok végrehajtásáról szóló 23. bizottsági jelentés)

{SEC(2007) 1359}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendeletnek a 2003–2004 közötti időszakban történő végrehajtásáról (a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok végrehajtásáról szóló 23. bizottsági jelentés)

ÖSSZEFOGLALÁS

Ez a jelentés a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló bizottsági jelentések sorában a hatodik. A rendelet a hivatásos gépkocsivezetők maximális vezetési idejére, minimális megszakításaira és pihenőidőire, valamint az ellenőrzési eljárásokra vonatkozik. A kapcsolódó irányelv[1] értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a hivatásos tehergépjármű- és buszvezetők által ledolgozott napoknak legalább az 1%-át ellenőrizzék a szállítási vállalkozásoknál a helyszínen vagy a közutakon.

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék, hogy az Európai Bizottság jelentést készítsen a rendelet alkalmazásáról, a tagállamok egy szabványos formanyomtatványt használva kötelesek kétévente benyújtani a szükséges információkat. Ez a jelentés azon adatok összeállításának és elemzésének eredménye, amelyeket a tagállamok a 2003–2004 közötti időszakban végzett, a 3820/85/EGK rendelettel összefüggő ellenőrzési és végrehajtási tevékenységről nyújtottak be. A legfontosabb statisztikák és az e területen elért legfőbb eredmények mellett a jelentés tartalmazza a tagállamoknak a rendelet alkalmazásával kapcsolatos véleményét is.

A rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségük ellenére egyes tagállamok nem juttaták el kellő időben a szükséges információkat, míg mások nem az előírt formában szolgáltatták az adatokat. Az egyik tagállam csak az ellene indított jogsértési eljárás megindítása után szolgáltatott adatokat. Mindez késedelmet okozott a Bizottság ezen kétéves jelentésének összeállításában. Annak érdekében, hogy a következő jelentés ne szenvedjen késedelmet, nagyon fontos, hogy a tagállamok 2005–2006-ra vonatkozó adatszolgáltatása 2007. szeptember 30-ig eljusson a Bizottsághoz. Ez lesz az első alkalom, hogy a tagállami jelentésekben a munkaidő-szervezésre vonatkozó 2002/15/EK irányelv alkalmazásáról is be kell számolni, az irányelv 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottság olyan átfogó jelentést készítsen, amely minden jelentős információt tartalmaz a közúti fuvarozásra vonatkozó szociális jogszabályok alkalmazásáról.

A beérkezett adatok elemzése alapján kitűnik, hogy öt tagállam (Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Ausztria) megnövelte az ellenőrzött munkanapok számát. A többi tagállam az ellenőrzött munkanapok számának csökkenését jelezte, noha azok továbbra is az elvárt minimumszint fölött voltak(. Összességében az ellenőrzött munkanapok átlagos összes száma (a belföldi és a külföldi állampolgároké együttvéve) körülbelül 2,3 millióra csökkent a 2003–2004 közötti időszakban, szemben az előző adatszolgáltatási időszakban ellenőrzött 2,6 milliós átlaggal.

Svédország és Portugália kivételével minden tagállam túllépte a hivatásos gépkocsivezetőknek a munkanapok 1%-ában történő ellenőrzésére vonatkozó szabványt, Németország, Spanyolország, Franciaország, Luxemburg és Málta pedig túllépte a 2%-ot. Norvégia és Svájc is egyértelműen túllépte a 2%-ot.

Számos tagállamban tovább nőtt a szabálysértések összesített száma, néhányban pedig jelentősen megemelkedett. Általában nőtt a megszakításokkal és pihenőidőkkel kapcsolatos szabálysértések száma, miközben a vezetési idővel összefüggő szabálysértéseké csökkent. Az észlelt szabálysértések összesített átlaga változatlan maradt. 100 ellenőrzött munkanap során az európai bűnüldöző szervek átlagosan 2,8 szabálysértést állapítottak meg, ami majdnem megegyezik a 2001–2002 közötti időszak szintjével. Ennek ellenére nagy az eltérés a tagállamok között: egyes országokban a felderített szabálysértések aránya meghaladja az 5-öt, míg másokban 1-nél kevesebb.

A helyzetnek jelentősen javulnia kell a 2006. május 1-jén és részben 2007. április 11-én hatályba lépett, a közúti közlekedésben alkalmazott vezetési időre és pihenőidőre vonatkozó új jogszabályokkal[2], amelyek szilárd alapot biztosítanak az iparág és a jogszabályok végrehajtói számára. E szabályok kockázatértékelésen alapuló, célzottabb megközelítésről rendelkeznek, erősítik a tagállamok közötti együttműködést, és végrehajtási hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, amelyet az egy szabályozási bizottság segítségével fog majd gyakorolni. Jelenleg minden erőfeszítésnek a fejlettebb szociális jogszabályrendszer hatékony és összehangolt végrehajtására kell irányulnia.

1. BEVEZETÉS

Ez a 2003–2004 közötti kétéves időszakra vonatkozó jelentés a tagállamok által, az 1993. február 22-i bizottsági határozattal[3] összhangban bevezetett szabványos formanyomtatvány felhasználásával szolgáltatott információkon alapul.

Valamennyi tagállam a szabványos formanyomtatványon nyújtotta be az adatokat a Bizottsághoz. Jelentéseik jórészt teljesek voltak, de még mindig nem egységesek, és a benyújtott adatok némelyike bizonyos vonatkozásokban töredékes vagy hiányos volt. A jelentéseket késedelmesen nyújtották be. Az egyik tagállam csak az ellene indított jogsértési eljárás megindítását követően szolgáltatott adatokat. Néhány tagállam hiányos adatokat szolgáltatott. Ez késleltette a jelentés összeállítását, és csökkentette a statisztikai adatok korai és hatékony összevetésének lehetőségét.

Azon tagállamok számára, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, még nem írták elő az adatszolgáltatást a 2003–2004-es időszakra vonatkozóan. Magyarország ennek ellenére benyújtotta az egész időszakra kiterjedő jelentését, Málta pedig a csatlakozásától az időszak végéig, azaz 2005. május 1-jétől 2004. december 31-ig terjedő időtartamról szolgáltatott adatokat.

Norvégia és Svájc szintén elküldte jelentését a Bizottságnak.

2. ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATOK

2.1. Ellenőrzések: összefoglalás

A ténylegesen ellenőrzött napok száma az ellenőrizendő munkanapok minimális számának arányában.

-a - | -b - | - c - | - d - | - e - |

Tagállam | Az ellenőrizendő munkanapok minimális száma | Az ellenőrzött munkanapok száma (belföldi állampolgárok) | Az ellenőrzött munkanapok száma (külföldi állampolgárok) | Az ellenőrzött munkanapok összes száma | Az ellenőrzött munkanapok száma az ellenőrizendő napok minimális számának arányában (d/a) |

Ausztria | 464 904 | 611 790 | 299 277 | 911 067 | 1,96 |

Belgium[4] | 726 000 | 1 028 094 | 200 642 | 1 228 736 | 1,69 |

Dánia | 220 000 | 284 954 | 28 624 | 313 578 | 1,43 |

Finnország | 297 000 | 340 885 | 39 801 | 380 686 | 1,28 |

Franciaország | 2 505 000 | 6 143 979 | 1 215 203 | 7 359 182 | 2,94 |

Németország | 2 987 237 | 8 325 897 | 6 787 877 | 15 113 774 | 5,06 |

Görögország | 10 705 | 54 211 | 5 155 | 59 366 | (5,55)[5] |

Magyarország | 560 002 | 669 819 | 148 155 | 817 974 | 1,46 |

Írország | 721 524 | 852 167 | 9 248 | 861 415 | 1,19 |

Olaszország | 2 818 497 | 5 121 603 | 194 565 | 5 316 168 | 1,89 |

Luxemburg | 49 455 | 166 382 | 31 204 | 197 586 | 4,00 |

Hollandia | 544 212 | 498 801 | 64 248 | 563 049 | 1,03 |

Málta[6] | 128 | 795 | 16 | 811 | 6,34 |

Portugália[7] | 585 077 | 123 864 | 866 | 124 760 | 0,21 |

Spanyolország | 2 169 600 | 4 093 346 | 419 854 | 4 513 200 | 2,08 |

Svédország | 484 000 | 398 733 | 75 862 | 474 595 | 0,98 |

Egyesült Királyság | 2 203 049 | 3 586 801 | 236 706 | 3 823 507 | 1,74 |

Norvégia | 320 000 | 873 778 | 94 788 | 968 566 | 3,03 |

Svájc[8] | 204 397 | 846 000 | 158 073 | 1 004 073 | 4,91 |

2.2. Szabálysértések: összefoglalás

Feljegyzett szabálysértések száma: a 3820/85/EGK rendelet 6., 7., 8. és 14. cikke

Tagállamonkénti áttekintés

Tagállam | Utasok | Áruk | Összesen |

6 | Vezetési idők | 313 782 |

7 | Megszakítások | 431 039 |

8 | Pihenőidők | 435 849 |

14 | Szolgáltatási menetrend és szolgálati beosztás | 4 725 |

Összesen | 1 185 395 |

*Svédországtól és Görögországtól nem álltak rendelkezésre adatok, következésképpen azokat nem tartalmazza a táblázat.

3. A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT ÉS EGYÜTTMűKÖDÉS

A végrehajtási intézkedések bevezetésével kapcsolatban egyes tagállamok néhány esetben együttes ellenőrzéseket hajtottak végre, és közösen léptek fel.

A svéd felügyeleti hatóságok a többi skandináv ország (Dánia, Finnország és Norvégia) felügyeleti hatóságaival együtt hajtottak végre ellenőrzéseket.

Ausztria német tisztviselőkkel való együttes ellenőrzésekről számolt be Kundl (Tirol) területén. Ausztria felhatalmazta a német rendőrséget arra, hogy az osztrák kollégákkal együttműködve ellenőrizze a járműveket Ausztria útjain.

Az Egyesült Királyság olyan ellenőrzésekről számolt be, amelyeket más bűnüldöző szervekkel együtt hajtott végre a nemzetközi utak forgalmával kapcsolatban, és egy olyan páneurópai ellenőrzést jelentett, amely különösen a veszélyes anyagokat szállító járművekre irányult.

4. ÉSZREVÉTELEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

4.1. A tagállamok javaslatai

A 3821/85/EGK rendelet 18. cikke értelmében létrehozott tanácsadó bizottság meg fogja vitatni az előző adatszolgáltatási időszakban felmerült javaslatokat. Ebben az adatszolgáltatási időszakban nem merült fel újabb javaslat a tagállamok részéről.

4.2. Megjegyzések

A hatályos jogi szabályozás alkotja mindeddig a Közösség közös referenciáját a vezetési idő, a megszakítások és a pihenőidő meghatározására a közúti fuvarozók esetében. Ennek a tagállamokban való alkalmazása létfontosságú a közúti biztonság és a tisztességes verseny növelése, illetve a járművezetők munkakörülményeinek javítása szempontjából.

Annak ellenére, hogy a rendelet több mint 20 éve kötelező erővel bír, a tagállamoknak még mindig eltérő nézeteik vannak e jogszabály értelmezését és alkalmazását illetően. Minden tagállamban más és más intenzitással és gyakorisággal végeznek ellenőrzéseket, gyakran különböző hatóságok bevonásával, amelyek eltérő prioritások és nemzeti szabályok szerint tevékenykednek. A tagállamok által rendelkezésre bocsátott egyes információk gyakran következetlenek, így meglehetősen nehéz pontos összevetéseket készíteni.

E problémák kezelésére új intézkedések kerültek bevezetésre 2006-ban. A tagállamokban kötelezővé vált a digitális menetíró készülék új járművekbe való beépítése, 2007 áprilisában pedig hatályba léptek a 3820/85 rendelet[14] felülvizsgált változatai és az azt végrehajtó 88/599/EGK irányelv[15].

A rendelet és az irányelv a végrehajtással kapcsolatban a következő változtatásokat vezette be:

- Egy új bizottság jön létre, amely a tagállamok végrehajtó hatóságainak tagjaiból áll, és amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson a Bizottságnak a jogszabályok összehangolt értelmezésének és alkalmazásának biztosításában;

- A szankciók extraterritoriális hatálya lehetővé teszi, hogy a közúti ellenőrzések során egy szabálysértést az elkövetés helyétől függetlenül büntetni lehessen;

- A tagállamok azonos szankciókat vezetnek be;

- A tagállamok közös képzési programokat hoznak létre a legjobb gyakorlatról;

- Fokozott együttműködés: közös ellenőrzések, a tagállamok ellenőreinek kölcsönös képzései; a nem belföldi illetőségű szabálysértőkről való információcsere.

Ezeken kívül a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló 2002/15/EK rendeletnek a nemzeti jogszabályba való átültetésére biztosított idő 2005. március 23-án lejárt. A jövőbeli jelentésekben a helyzet javulását várjuk ezen új intézkedések eredményeként.

4.2.1. Adatszolgáltatás

Az információküldés pontosságának néhány tagállam részéről tapasztalható hiánya akadályozza az adatok átfogó összeállítását, és késlelteti a jelentés véglegesítését. A nem szabványos számadatok és a hiányos adatok emellett gátolják az országok közötti átfogó összehasonlítás elvégzését. Görögország nem küldött szabálysértésre vonatkozó adatokat, és nagyon alacsonynak tűnik a 3820/85/EGK rendelet hatálya alá eső járművek bejelentett száma, így alacsony lett a minimálisan ellenőrizendő munkanapok száma, a végrehajtott ellenőrzések aránya tehát látszólag magas[16] Portugália jelentéséből, amelynek benyújtására csak a jogsértési eljárás következtében került sor, hiányoztak a minimális ellenőrzések kiszámítására vonatkozó adatok. Bár Norvégia és Svájc a szabványos formanyomtatványt használta, adataik mégsem voltak teljesek.

4.2.2. Ellenőrzések

A legutóbbi jelentési időszakkal (2001–2002) összehasonlítva öt tagállam, nevezetesen Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország és Luxemburg jelezte az ellenőrzések számának megnövelését.

A legtöbb tagállam eleget tett a munkanapok 1%-ban történő ellenőrzésére vonatkozó szabványnak. Portugália, Svédország és Hollandia hajtotta végre a legkevesebb ellenőrzést. Svédország nem valósította meg a munkanapok 1%-ban történő ellenőrzését (0,98%), míg Hollandia éppen csak meghaladta azt (1,03%). Portugália teljesítménye messze a minimumkövetelmény alatt maradt a munkanapok mindössze 0,21%-ban való ellenőrzésével. Németország, Görögország, Franciaország és Spanyolország továbbra is meghaladta a 2%-ot, és ez alkalommal Luxemburg szintén átlépte azt. Azon országok közül, amelyek az ellenőrzött munkanapok százalékának az előző adatszolgáltatási időszakhoz viszonyított csökkenéséről számoltak be, négyen mintegy 0,3 százalékpontos, vagyis jelentős csökkenést jelentettek. Ez a négy ország Svédország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Írország volt. Portugália statisztikái majdnem 1%-kal csökkentek (1,11%-ról 0,21%-ra).

4.2.3. Szabálysértések

A tagállamok többsége elegendő adattal szolgált a vonatkozó időszak szabálysértéseivel kapcsolatosan. Görögország nem szolgáltatott adatokat. Az Egyesült Királyság által szolgáltatott adatok jelzik a vezetési időkkel, pihenőidőkkel és megszakításokkal szembeni szabálysértésekre vonatkozó számadatok hozzárendelésének nehézségeit. Svédország nem sorolta be a szabálysértéseket a rendelet különböző cikkeibe.

Az adatok elemzése azt mutatja, hogy néhány tagállamban, például Belgiumban, Dániában, Finnországban, Írországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban megnőtt a szabálysértések összes száma ebben az időszakban. Ezzel összefügg, hogy Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban és Luxemburgban nőtt az ellenőrzött munkanapok száma, míg Írországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban csökkent.

Az előző jelentéshez hasonlóan, annak ellenére, hogy számos tagállam növekedésről számolt be, a jelek szerint csak kis mértékben nőtt az EU-ban észlelt szabálysértések összesített száma. Az 2001–2002 közötti időszakban összesen 1 183 379 szabálysértést jegyeztek fel, míg a 2003–2004 közötti időszakban 1 185 395-öt.

Az előző adatszolgáltatási időszakkal összehasonlítva a megszakításokkal és pihenőidőkkel kapcsolatos szabálysértések száma nőtt, miközben az egyéb szabálysértések száma csökkent. A vezetési időkkel kapcsolatos szabálysértések összes száma csökkent, noha a tagállamok fele a 6. cikkel (a vezetési időkkel) kapcsolatos szabálysértések növekedéséről számolt be. A 7. cikkel (a megszakításokkal) kapcsolatos szabálysértések összes száma 29%-kal nőtt, míg Spanyolországban, Luxemburgban és Hollandiában csökkent ezek száma. Mérsékelten nőtt a 8. cikkel (a pihenőidőkkel) kapcsolatos szabálysértések száma. Észrevehető volt a csökkenés a szolgáltatási menetrendről és szolgálati beosztásról szóló 14. cikkel szembeni szabálysértések vonatkozásában.

Az észlelt szabálysértések összesített számának aránya az ellenőrzött munkanapok összesített számához viszonyítva azt mutatja, hogy tagállamonként még mindig nagyok az eltérések a potenciális szabálysértők meghatározásának eredményességét illetően. 2003 és 2004 során Ausztria, Németország és Finnország volt a legsikeresebb, 100 ellenőrzött munkanaponként 5,1, 5,0, illetve 4,26 szabálysértés észlelésével a vonatkozó időszakban. Egyes tagállamokban (Dániában és Olaszországban) a megállapított szabálysértések száma 100 ellenőrzött munkanaponként meghaladta a 2 vagy az 1 szabálysértést (Franciaországban, Írországban, Hollandiában, Magyarországon, az Egyesült Királyságban, Portugáliában), míg más tagállamok nem érték el ezt az arányt. Az átlagos észlelési szint nagyjából megegyezik az előző adatszolgáltatási időszakkal, azaz 2,8 szabálysértést állapítottak meg 100 ellenőrzött munkanaponként.

4.2.4. A 3820/85 és 3821/85 tanácsi rendeletek értelmezése az Európai Közösségek Bíróságának ítéletei alapján

A 2003. január 16-i ítéletében (a C-439/2001. sz., Libor Cipra és Vlastimil Kvasnicka kontra Bezirkshauptmannschaft Mistelbach ügy), a Bíróság megállapította, hogy több mint egy járművezető általi fuvarozás esetén a 3820/85 tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdését lex specialisnak kell tekinteni, amely elsőbbséget élvez a cikk (1) bekezdésével szemben. Következésképpen a rendelkezéseket nem halmozottan kell alkalmazni, és a járművezetők napi pihenőideje 30 órás időszakra vonatkozik. Ugyanígy értelmezendő a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR) 8. cikkének (1) és (2) bekezdése is. A Bíróság ezen kívül úgy döntött, hogy az egy, illetőleg a legalább két járművezetőből álló személyzet pihenőidőivel kapcsolatos követelmények a 3820/85 rendelet 8. cikke (1) és (2) bekezdéseinek megszövegezéséből, azok szövegkörnyezetéből és célkitűzéseiből nyilvánvalóak és kellően világosak.

A 2005. március 17-i C-128/2004. sz. ítéletében ( Annic Andréa Raemdonck és Raemdonck-Janssens BVBA elleni büntetőeljárás) a Bíróság megállapította, hogy a 3820/85/EGK tanácsi rendelet 13. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő „anyag vagy berendezés” kifejezéseknek (a 3821/85/EGK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében előírt mentességgel összefüggésben) magukban kell foglalniuk nemcsak a szerszámokat és berendezéseket, hanem az olyan árukat is, mint amilyenek az építőanyagok vagy kábelek, amelyek szükségesek a járművezetők fő tevékenységének végzéséhez. A Bíróság emlékeztetett arra is, hogy kivétel csak akkor alkalmazható, ha a járművezető fő feladata nem a jármű vezetése. Ezen kívül a járművezetőnek a munkája során kell használnia a szóban forgó anyagot vagy berendezést. Ez a két feltétel tehát a járművezető és nem az érintett vállalkozás tevékenységére vonatkozik.

4.2.5. A digitális menetíró készülék

A 2002. június 13-i, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődéshez történő hetedik hozzáigazításáról szóló 1360/2002/EK rendelet 1B. melléklete tartalmazza a digitális menetíró készüléknek a 2135/98/EK tanácsi rendelettel bevezetett műszaki előírásait.

A digitális menetíró készülék minden új járműbe való beépítése 2006. május 1-jén[17] vált kötelezővé a tagállamokban. A digitális menetíró készülék bevezetésének legfőbb célja az volt, hogy összehangolja a vezetési időről szóló rendelet végrehajtását, továbbá hogy egységesítse és javítsa a tagállamok végrehajtási gyakorlatait.

A digitális menetíró készülék arra kötelezi a bűnüldöző szerveket, hogy naprakésszé tegyék a szabályok betartatásának és a szabálysértőkkel szembeni büntető eljárásnak a módszereit. A Bizottság pénzügyi támogatást nyújtott egy olyan projekthez, amely elősegítette a tagállamok együttműködését a végrehajtással kapcsolatos közös tervek kidolgozásában, az információcserében, valamint a bevezetésre vonatkozó kérdések összehangolt és hatékony megoldásainak kifejlesztésében. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz tagállamban célirányos fellépéssel támogatták a digitális menetíró készülék bevezetését.

A digitális menetíró készülékre vonatkozó rendelkezések 2006. június 16. óta vannak hatályban a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodásban (AETR) is, a nem EU-tag AETR szerződő felek számára 2010. június 16-ig biztosított átmeneti időszakkal. A digitális menetíró készülék használata minden, az Európai Gazdasági Térséggel határos európai harmadik országban kötelezővé válik.

4.2.6. A 3820/85 tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése

Az új 561/2006/EK[18] rendelet 2007. április 11-én lépett hatályba, a digitális menetíró készülékre vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyek korábban, 2006. május 1-jén léptek hatályba.

Az új rendelet pontosítja és naprakésszé teszi a 20 éves jogszabályt. Célja a közúti biztonság és a tisztességes verseny növelése, illetve a járművezetők munkakörülményeinek javítása a tagállamokban. A jobb társadalmi és biztonsági feltételek mellett az új intézkedések biztosítják ezeknek a szabályoknak a szigorú és összehangolt végrehajtását. A rendelet szigorítja a munkaadói felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, és előkészíti a komoly szabálysértések miatti közös szankciók alkalmazását. 2007. május 24-én tanácsadó bizottság alakult a rendelet végrehajtásában való további részvétel és az amelletti elkötelezettség elősegítése érdekében.

4.2.7. A 88/599/EGK irányelv hatályon kívül helyezése

Az új 2006/22/EK irányelv[19] 2006. május 1-jén lépett hatályba. A tagállamoknak 2007. április 1-jéig kellett átültetniük azt a nemzeti jogszabályaikba.

Az új irányelv az ellenőrzések minimális arányát 1%-ról 3%-ra növeli, a hivatásos gépkocsivezetők munkanapjainak teljes száma arányában; ezen általános százalékos arányon belül a közúti ellenőrzésekhez kapcsolódó minimális százalék 15%-ről 30%-ra nő, a helyszíni ellenőrzéseké pedig 25%-ről 50%-re.

Az ellenőrzések minőségének javítása érdekében az irányelv koordinációs végrehajtási szerv létrehozásáról rendelkezik minden tagállamban, a végrehajtó személyzet kellő ellátását az együttműködtethető berendezések jegyzékével, valamint kellő számú leállóhellyel vagy szervizállomással rendelkező közúti infrastruktúra biztosítását.

A tagállamok végrehajtó hatóságai közötti együttműködést a gyakoribb együttes fellépések, az elektronikus hálózaton történő jobb információcsere, valamint egy olyan szabályozási bizottság biztosítja, amely egyértelművé teszi az irányelv végrehajtását. A tagállamok a Közösségen belüli kapcsolattartásra létrehoznak egy szervet, amely képviselteti magát a Bizottságban. A szabályozási bizottság 2006. október 9-én alakult. 2007. január 19-én ült össze, és jóváhagyta a betegszabadságra vonatkozó egységes formanyomtatványt, amely a 27 különböző nemzeti változat helyébe lép, és így hatékonyan hozzájárul az adminisztrációs terhek csökkentéséhez. A Bizottság 2007. április 12-i határozatában fogadta el a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokat érintő formanyomtatvány modelljét.

4.2.8. A munkaidőre vonatkozó jogszabályok a közúti fuvarozási ágazatban: a 2002/15/EK irányelv

A 2002/15/EK irányelvet[20] 2005. március 23-ig kellett átültetni a nemzeti jogszabályokba. Ennek ellenére még mindig vannak olyan tagállamok, amelyek nem ültették át teljesen az irányelv rendelkezéseit, és amelyek ellen jogsértési eljárások vannak folyamatban.

A Bizottság meggyőződése, hogy az irányelv, amennyiben azt valamennyi tagállamban végrehajtják, hozzájárul majd a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek szociális helyzetének, valamint a közúti biztonságnak a javításához.

A következő, 2005–2006 közötti adatszolgáltatási időszak kiterjed majd a 2002/15/EK irányelv végrehajtására is.

4.2.9. Következtetések

A vezetési időkre, a megszakításokra és a pihenőidőkre vonatkozó szabályok hatékony alkalmazása mindenki érdeke. A Bizottság ösztönzi valamennyi tagállamot az ellenőrzések mennyiségi és minőségi javítására, együttes ellenőrzések végzésére, továbbá az információ és a személyzet cseréjét elősegítő, együttműködésen alapuló kezdeményezések megtételére. Ezek a fellépések hozzájárulnak majd a végrehajtási tevékenységek javításához és a rendelet összehangolt és hatékonyabb végrehajtásához.

A következő adatszolgáltatás a 2005–2006 közötti időszakra fog vonatkozni. Ez lesz a „régi” jogszabály szerinti utolsó jelentés. Ugyanakkor ez lesz az első jelentés, amelyhez csatolják az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR) végrehajtására vonatkozó egyidejű jelentést. Emellett ez lesz az első jelentés, amely kitér a munkaidő-szervezésről szóló irányelv 2005–2006 közötti végrehajtására. Ezért tehát kiemelten fontos, hogy az országok jelentései a rendeletben meghatározott időben és egységes formában érkezzenek be. Továbbá a 2002/15/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatos információknak is ugyanaddig a dátumig kell beérkezniük.

A Bizottság megállapítja, hogy majdnem minden tagállam eleget tett a hivatásos gépkocsivezetők által ledolgozott munkanapok legalább 1%-os mértékű végrehajtására vonatkozó követelménynek. Fontos, hogy a végrehajtási hatóságok törekedjenek az ellenőrzések számának növelésére, amely 2008. január 1-jétől a munkanapok összes számának 2%-a kell, hogy legyen.

Az eredmények még mindig aggodalomra adnak okot, hiszen a szabálysértések átlaga idővel nem csökkent. Egy rendkívüli mértékben versenyorientált piacon, ahol a vállalatok a költségek minimalizálására kényszerülnek, intézkedéseket kell hozni az ezen alapvető szabályoknak való jobb megfelelés érdekében. A Bizottság bízik abban, hogy az új jogszabályok jótékony hatással lesznek erre a területre. Emellett hangsúlyozni kívánja, hogy az ágazat arra törekszik, hogy a munkaidőre vonatkozó új szabályokat egységesen és méltányosan alkalmazzák és hajtsák végre szerte az egész Unióban, a verseny torzulásának elkerülése érdekében.

Csak a tagállamok által a végrehajtás céljából biztosított nagyobb fokú erőfeszítés és befektetés révén lehet elérni, hogy jobban tiszteljék a közösségi társadalmi normákat a közúti fuvarozási ágazatban. Ennek tudatában a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri majd az e téren megvalósuló fejleményeket a szociális jogszabályok összehangolt végrehajtásának biztosítása, a helyes gyakorlatok ösztönzése és a szabályok betartatása szintjeinek és hatékonyságának erősítése érdekében.

[1] HL L 325., 1988.11.29., 5.o.

( A 2007. április 1-jén a jogszabályokban bekövetkezett változás tekintetében az ellenőrizendő munkanapok számának 2008-ban minden tagállamban 2%-ra kell emelkednie.

[2] A 2006. március 15-i, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendeletek módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.) és a 2006. március 15-i, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/22/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 102., 2006.4.11., 35. o.).

[3] HL L 72., 1993.3.25., 33. o.

[4] Ezek a számadatok nem tartalmazzák a szociális felügyelet és a rendőrség által végrehajtott ellenőrzéseket, mivel azokat nem bontották le megfelelően.

[5] A Görögországtól kapott adatok azt mutatják, hogy különösen kevés jármű tartozik a 3820/85/EGK rendelet hatálya alá, következésképpen az ellenőrizendő munkanapok minimális száma, amely az említett járművek összes számának és a vezetőnkénti napok számának szorzata, szintén különösen alacsonynak bizonyul. Ezeknek a számadatoknak a további ellenőrzéséig a számtanilag megállapított teljesítményarányt a továbbiakban nem vesszük figyelembe.

[6] Adatszolgáltatási időszak: 2004.5.1–2004.12.31.

[7] A Portugáliától kapott jelentésből hiányoztak a minimális ellenőrzések kiszámításának adatai, következésképpen az előző jelentésben szereplő ellenőrizendő munkanapokra vonatkozó minimális számadatot vettük figyelembe.

[8] Adatszolgáltatási időszak: a 2004. év.

[9] A fenti táblázat nem tartalmazza a rendőrség és a szociális felügyelet által feljegyzett szabálysértéseket, mivel azokat nem bontották le megfelelően.

[10] Franciaország nem a belföldi és a külföldi állampolgárok között tesz különbséget, hanem a belföldi és a külföldi illetőségűek között. Franciaország nem szolgáltatott részletes számadatokat a személy- és áruszállításban elkövetett szabálysértésekről, de a közutakon és a vállalkozások létesítményeiben tapasztalt szabálysértésekről igen.

[11] A tagállam nem nyújtotta be ezt az adatot.

[12] Írország csak a belföldi állampolgárok és a más tagállamok állampolgárai által elkövetett szabálysértéseket jelentette.

[13] Svájc csak a teljes számadatot jelentette.

[14] HL L 370., 1985.12.31., 1. o.

[15] HL L 325., 1988.11.29., 5.o.

[16] Vö. a 6. lábjegyzettel.

[17] Az 561/2006/EK rendelet 29. cikke

[18] HL L 102., 2006.4.11., 1. o.

[19] HL L 102., 2006.4.11., 35. o.

[20] HL L 80., 2002.3.23., 35. o.