[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 10.7.2007 COM(2007) 412 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Európa megújulása a XXI. században A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Európa megújulása a XXI. században Az Európai Bizottság véleménye a Szerződések felülvizsgálatára összehívott tagállami kormányképviselők konferenciájáról az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének megfelelően I EURÓPA KÖZÖS MEGÚJÍTÁSA Európa megváltozott, a világ megváltozott. A XXI. század új kihívásokat és új lehetőségeket hozott. A gazdaságok és az emberek közötti kölcsönhatás – legyen az hírközlés, kereskedelem, bevándorlás, közös biztonsági kérdések vagy kulturális kapcsolatok – világszerte állandóan fejlődik. Globalizált világunkban Európának versenyképesnek kell lenni ahhoz, hogy gazdasági növekedést, valamint több és jobb munkahelyet biztosítson, teljes körű fenntartható fejlődést elérve ezáltal. A klímaváltozásra mind globális, mind helyi szinten reagálni kell. A demográfiai változás megkérdőjelezett a társadalom működésével kapcsolatos néhány régi bizonyosságot. Az új biztonsági fenyegetésekre új stratégiákkal és politikákkal kell választ adni. E valamennyi területen Európának fel kell készülnie a változásra. A virágzó holnaphoz új képességeket kell szerezni, újfajta munkamódszerek kellenek, valamint politikai, gazdasági és szociális reformok. Az európai társadalomnak meg van a kreativitása és a képessége ahhoz, hogy e kihívásoknak megfeleljen. Bizonyított alapvető értékeken – szabadság, emberi méltóság, tolerancia, társadalmi igazságosság, jogállamiság – alapszik. De ezen értékek megőrzése és megerősítése érdekében Európának alkalmazkodnia kell. Szándékait pedig meg kell valósítania. A tagállamok egyedül nem felelhetnek meg a ma vagy a holnap kihívásainak: helyes válasz csak közös erőfeszítéssel és a szubszidiaritás teljes tiszteletben tartása mellett adható. Ez az Európai Unió feladata, és ezért szükségesek a megfelelő szerződések, a megfelelő intézmények és a megfelelő munkamódszerek. Európa számára a próbatétel az, hogy a polgárok elvárásainak és kívánságainak megfelelő politikákat kövessen: olyan Európa kell, amely kész együtt dolgozni a közös jövő megvalósításán. Az Európai Unió kivételesen jó helyzetben van ahhoz, hogy a jelen legsürgetőbb kérdéseire választ találjon. A 27 vagy több tagállamból álló Európának lehetősége van kontinentális szinten fellépni és a nemzeti határokat átlépő kihívásokkal szembenézni. Ötven év integráció és bővítés után Európa alapító atyáinak elképzelése most valósult meg igazán. A közös megoldás gyakran az egyetlen járható és helyes út Európa számára a globalizált világban: hogy az új versenynek megfelelően modernizálja az európai gazdaságot, hogy világszerte a klímaváltozás kezelésére tett erőfeszítések élmezejében maradjon, hogy fenntartható energiaellátást biztosítson, hogy hatékonyan kezelje a migrációt, hogy küzdjön a terrorizmus ellen, hogy segítse a fejlődő országokat a szegénység elleni küzdelemben és hogy az európai értékeket a globális közösségben hatékonyan előmozdítsa. Az Európai Unió képes arra, hogy politikáit mindezen területeken megerősítse: ezt a potenciált azonban nem hátráltathatják elavult munkamódszerek. Az Európai Uniónak korszerűsödnie kell és át kell alakulnia a benne rejlő lehetőségek kiaknázásához. A politikai rendelkezéseket modernizálni kell ahhoz, hogy a jelen igényeket tükrözzék. Az Unió intézményrendszerének finom egyensúlya még mindig a legjobb megoldás arra, hogy Európa erői egyesüljenek. A „közösségi módszer” – és különösen az Európai Bizottság speciális szerepe és kezdeményezési jogköre – kulcsfontosságú az európai rendszer sikeréhez. Az eszközöknek azonban lépést kell tartaniuk a kibővült Unió igényeivel. Hatékonynak és összefogó erejűnek kell lenniük, amelyek képesek kezelni a 27 tagállamból álló Európa irányításából származó elkerülhetetlen bonyodalmakat annak érdekében, hogy megvalósuljon az EU közös elképzelése: az intézmények és a munkamódszerek világos döntéshozatalt igényelnek, amely megfelel korunk változó kihívásainak. Legyenek demokratikusak is, a modern európai társadalom jogosan követel magas elszámoltathatósági, átláthatósági és képviseleti szintet. Az európai terv legitimitásának azon kell alapulnia, hogy mit tesz és hogyan teszi. ***************** Az elmúlt évtizedben az Európai Unió azon munkálkodott, hogy hogyan lehet jól modernizálni és jobban megfelelni a polgárok aggodalmainak és kívánságainak. Ebben a folyamatban a Bizottság mindig aktív szerepet vállalt. A laekeni nyilatkozat előírta, hogy mit kell az Unióban megreformálni. A 2004-es és 2007-es bővítés még inkább szükségessé tette, hogy modernizálják az Unió működését. A 2004-es konvent és kormányközi konferencia célja az volt, hogy az európai alkotmányt létrehozó szerződés formájában adjon választ. A Bizottság mindig erősen támogatta az alkotmányszerződést, mondván ennek útján lehet szembenézni az Európa előtt álló kihívásokkal. Az alkotmányszerződés – noha a tagállamok többségében ratifikálták – nem kapott egyhangú támogatást. Az elméleti útkeresési időszakban az Uniónak sikerült megoldást találnia arra, hogy utat találjon a demokratikusabb, átláthatóbb és hatékonyabb EU felé, amelyben a Bizottság vezető szerepet vállalt a D-terv kezdeményezés[1] révén. Az alkotmányszerződés megfeneklett ratifikálásával az európai munkamódszerek reformja sürgetőbb lett, mint valaha. Az Európai Bizottság új ütemtervet írt elő, amely a 2005. októberi Hampton Court-i informális Európai Tanácson támogatást kapott, és amelyet a „Polgárközpontú program”-ban[2] előírt kettős megközelítésben követtek. Ez azt mutatta, hogy az Európa előtt álló, sürgető politikai kérdéseket megfelelő eszközökkel és megfelelő munkamódszerekkel kell megválaszolni. Lépéseket tettek az intézményi elrendezés felé: keretrendszer a 2006. júniusi Európai Tanácson, 2007 márciusában a berlini nyilatkozat és 2007. júniusában a reformelemekről szóló átfogó megállapodás. Az Európai Unió ugyanakkor az európai polgárok előtt számos területen megerősítette kötelezettségvállalásait a politikai reformra: a gazdasági növekedéstől a munkahelyteremtésig, az energiától a migrációig, a klímaváltozástól az innovációig. Mindezen területeken Európa eredményeket ért el. A Római Szerződés megkötése 50. évfordulójának megünneplése mellett a berlini nyilatkozat kötelezettséget vállalt az Uniónak a 2009-es európai parlamenti választások előtt történő, új közös alapra helyezéséről. Politikai konzultációs időszak után a 2007. júniusi Európai Tanács megállapodott abban, hogy 2007 júliusában kormányközi konferenciát hívnak össze. A reformelemeket részletező pontos megbízatást adtak e konferenciának. A kormányközi konferencia célja, hogy elfogadja a reformszerződés szövegét, amely úgy módosítja a hatályos szerződéseket, hogy erősíti a kibővült Európai Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint külső fellépésének koherenciáját. A megbízatásról szóló megállapodás megerősíti, hogy a kettős stratégia a helyes megközelítés az Unió számára. Európa akkor tudja a legjobban kezelni az intézményi változást, ha az intézmények megmutatják a politikai, gazdasági és szociális kérdések megoldása melletti kötelezettségvállalásukat. Az Unió célja, hogy szolgálja polgárait, eredményeket érjen el abban, hogy életük virágzóbb és biztonságosabb legyen, és hogy olyan Európát teremtsen, amely az európai integráció 50 évének alapértékeire épül. II A REFORMSZERZőDÉS A 2007 júniusi Európai Tanács pontos megbízatást adott a kormányközi konferenciának. A megbízatás gondosan kidolgozott kompromisszum gyümölcse volt. Számos, üdvözlendő pozitív elem mellett ez a kompromisszum azt jelentette, hogy néhány, a 2004-es kormányközi konferencián elfogadott változtatást nem őriztek meg, és számos korlátozást vezettek be egyes tagállamok felé. Néhány – köztük szimbolikus – elem eltűnése, valamint azon változások, amelyek csökkentették a szerződés szövegének elkészültét, szükséges részei voltak annak a megállapodáscsomagnak, amelyet valamennyi tagállam aláírhatott volna. A Bizottság aktívan hozzájárult e kompromisszumhoz azzal, hogy olyan megoldásokat talált, amelyek a politikai realizmust egyensúlyba hozták az ambícióval. A hatályos szerződésekkel összevetve a javasolt változtatások az Európai Uniónak szilárd intézményi és politikai alapot nyújtanak polgárai elvárásainak teljesítéséhez. A javasolt reformszerződés módosítani fogja az EU két alapszerződését. Eredményként olyan jogi keret jön majd létre, amelynek célja, hogy az Unió számára szükséges eszközöket biztosítsa a jövő kihívásaival való szembenézéshez, előmozdítva a reformot, de tiszteletben tartva az Európát az előző ötven évben olyan jól kiszolgáló intézményi egyensúly erős alapjait. A megbízatás igen részletesen előírja, hogyan fogja az intézményközi konferencia elkészíteni a reformszerződést. Meghatározza a kormányközi konferencia hatáskörét, és kizárólagos alapot teremt a kormányközi konferencia számára, részletezve mely, a 2004-es kormányközi konferencián elfogadott innovációk kerülnek asztalra, és milyen új elemeket vezetnek be. Így világos képet nyújt a két egyenjogú szerződésről, amelyeket a folyamat végén ratifikálásra fognak benyújtani. A kormányközi konferencia számára kitűzött megbízatás jó alapot teremt ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan megállapodhassanak egy rövid idő alatt ratifikálható szerződésben. Az Európai Tanács azon célja, hogy a ratifikálást a 2009-es európai parlamenti választások előtt biztosítsa, kívánatos és reális. E célt el kell érni. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a kormányközi konferencia és a ratifikációs folyamat alatt az EU-nak erősítenie kell a kommunikációt polgáraival, teljes és átfogó tájékoztatást nyújtva számukra és folyamatos párbeszédbe vonva be őket. A választott megközelítés – a hatályos szerződések módosítása – különösen fontossá teszi, hogy kommunikálják a javasolt reformokat és ezek magyarázatait, és hogy a lehető leghamarabb közzétegyék a szerződések könnyen hozzáférhető és értelmezhető szövegét. Demokratikusabb és átláthatóbb Európa A reformszerződéssel Európa demokratikus infrastruktúrája felfrissül és megerősödik. Nyitottabb intézményeket és több lehetőséget fog nyújtani az európaiak számára arra, hogy lássák: hozzászólhatnak az Unió munkájához. A szerződés új szakasza az Unió demokratikus elszámoltathatóságát megalapozó elveket írja elő. - Az együttdöntés mintegy 50 területen való szélesítésével az Európai Parlament egyenrangú lesz a Tanáccsal az uniós törvényhozás nagy részén. Ebbe kulcsfontosságú területek is beletartoznak majd, köztük a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés. A Parlament jelentős új hatásköröket kap a költségvetési és nemzetközi megállapodások területén. - A nemzeti parlamenteknek több lehetősége lesz az EU munkájához hozzászólni az EU-intézmények meghatározott szerepeinek tiszteletben tartása mellett. Ebbe beletartozik egy kétlépcsős eljárás is, amely ellenőrzi a szubszidiaritást, így a nemzeti parlamentek aggodalmaikat közölhetik a Bizottsággal: amennyiben a többségnek egy adott javaslattal ugyanaz a problémája, a Bizottság, a visszavonási vagy módosítási opció mellett, érveit megmagyarázva fenntarthatja javaslatát, hogy a végső döntést az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa hozza meg. - A polgárok és nemzeti parlamentek elsőkézben belelátnak a kormányaik által meghozott határozatokba, mivel a Miniszterek Tanácsában a törvényhozási vitákat megnyitják a közönség előtt. - A polgárok kezdeményezése lehetőséget teremt a különböző tagállamok egy millió polgárának – az Unió mintegy 500 milliós népességéből –, hogy felkérhesse a Bizottságot, hogy egy új javaslatot vigyen tovább. - A tagállamok és az Európai Unió közötti kapcsolat világosabbá válik a hatáskörök világos kategorizálása által. - A reformszerződés világossá teszi, hogy a tagállamok saját választásukból maradnak az Unióban, rendelkezés fogja elismerni, hogy lehetőség van az EU-ból kilépni. Hatékonyabb Európa Ahhoz, hogy a politikai várakozásokból hatékony változásokat kapjanak a polgárok, az EU-nak kapacitásokra van szüksége. Ehhez hatékony és meghatározott intézmények és munkamódszerek szükségesek. A közösségi módszer, az Unió egyetlen intézményrendszere, alapvető struktúrát ad ahhoz, hogy a különböző európai államok és népek érdekeit összehangolják az Unió mint egész érdekeivel. A Bizottság különleges jelentőséget tulajdonít az EU-jog elsőbbségének, amelyet világosan beleépítenek a hatályos ítélkezési gyakorlatba és elismernek a megbízatásban. Továbbra is fel fogja használni hatáskörét olyan területeken, mint a versenyjog, hogy polgárai számára biztosítsa a belső piacból származó előnyöket. A reformszerződés felfrissíti az Unió intézményrendszerét annak érdekében, hogy az a kibővített Uniónak a gyorsan mozgó világhoz való alkalmazkodásának igényét tükrözze. - A reformszerződés gyorsabb és következetesebb döntéseket fog hozni a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén. Ezzel Európa lépést fog váltani a terrorizmus, a bűnözés és az emberkereskedelem elleni küzdelemben és a bevándorlási hullámok kezelésében. Azon tagállamok, amelyek nem kívánnak résztvenni a szabadság, biztonság és jogérvényesülés politikáiban, a jövőben is vállalhatnak teljes szerepet e területeken. - Az Unió erősebben tud majd fellépni napjaink kiemelt uniós területein, az új és megerősített jogalapok révén olyan területeken, mint az energiapolitika, a közegészségügy és a polgári védelem, a klímaváltozás, a közérdekű szolgáltatások, a kutatás és technológiai fejlesztés, a területi kohézió, a kereskedelempolitika, az űrkutatás, a humanitárius segítségnyújtás, a sport, a turizmus és az igazgatási együttműködés. - A meghatározott gazdasági irányítási eljárások erősítik a koordinációt és megkönnyítik a döntéshozatalt az euróövezetben. - A Miniszterek Tanácsában a minősített többségi szavazás biztosítani fogja, hogy a közös kérdéseket közös döntéshozatallal tárgyalják, amely igazságosan tükrözi az EU-tagállamok méretbeli különbségeit. A minősített többségi szavazás több mint 40 új esetre történő kiterjesztése révén az EU e területeken valóban fel tud majd lépni. - A minősített többségi szavazás kiszámításának egyszerűsített módja révén erősödik a Tanács hatékonysága és világos egyensúly áll be a tagállamok száma és népességük száma között, amikor 2014 novemberében alkalmazni kezdik. - Amennyiben legalább kilenc tagállam közös fellépést szeretne eszközölni az uniós kereten belül, a megerősített együttműködési eljárásokat használhatják majd. Különösen egyszerűbb lesz a megerősített együttműködéshez vezető út a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a rendőrségi együttműködés területein. Míg a megerősített együttműködés révén a kibővített Unió diverzitása figyelembe vehető, az együttműködés a valamennyi tagállam számára szükséges közös keretben működik. - Az Európai Tanács állandó elnöke, a Bizottság elnökével együttműködve jobb előkészítő munkát és folyamatosságot biztosít az Európai Tanácsban. - A meghatározott Bizottság, elnökének megerősített szerepével továbbra is központi szerepet játszik az EU döntéshozatali folyamatában és az Unió különböző részeit tükrözi az egyenlő rotációs rendszer révén. - Az európai parlamenti képviselők számának maximalizálása, az egyes tagállamok számára előírt felső és alsó határokkal, stabilizálni fogja a polgárok képviseltségét az Európai Parlamentben. - Az Unió igazságügyi rendszerének jövőbeli reformjaiban a minősített többségi szavazás és az együttdöntés bevezetése révén ez a rendszer könnyebben alkalmazkodni fog a jövő kihívásaihoz. - A külpolitika irányítására vonatkozó rendelkezések a tagállamok és az intézmények közötti jelenlegi egyensúlyt fogják tükrözni, míg az EU számára lehetővé teszik, hogy egészként globális szinten jobban előmozdítsa és védje az európai érdekeket és értékeket. - A jelenlegi hatáskörökön belüli politikák jövőbeli változtatásaihoz, a minősített többségi szavazás kiterjesztéséhez és az együttdöntés bevezetéséhez nem lesz szükség újabb kormányközi konferencia összehívására, feltéve hogy egyhangú megállapodás születik. - Az „Európai Közösség” és az „Európai Unió” közötti bonyolult megkülönböztetésnek vége. A jogok és értékek, a szolidaritás és a biztonság Európája A reformszerződés megerősíti az Unión belüli szolidaritásra és biztonságra vonatkozó kötelességeket, amelyek összekötik az Uniót, a tagállamokat és az európai polgárokat, és az Uniót a kölcsönös támogatás és kölcsönös védelem burkába zárják. Ugyanakkor a szerződés gyakorlati lépéseket tesz annak érdekében, hogy az olyan területeken, mint például az éghajlatváltozás és az egészségügy, uniós lépéseket fejlesszen ki, és új lehetőségeket nyisson az Unió számára a fokozottabb szolidaritás és kohézió elősegítése érdekében Európa-szerte. Az Unió cselekvési képességének kibővítése a szabadság, biztonság és jogérvényesülés terén közvetlen előnyöket biztosít annak vonatkozásában, hogy képes legyen küzdeni a bűncselekmények és a terrorizmus ellen. A reformszerződés új hangsúlyt fektet az egyén mint uniós polgár jogaira. - Az Unió értékeit és célkitűzéseit a korábbinál pontosabban határozzák majd meg. Az európai polgárok számára ezek szolgálnak majd referenciaként, és felölelik mindazt, amit Európa partnerei számára világszerte kínálni tud. Megmutatják, hogy az Európai Unió miként tudja kiegyensúlyozni a különböző európai célokat, törekedve a fenntartható fejlődésre és eközben támogatva a szakpolitikai, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. - Az Alapjogi Charta az európai emberek számára – szerződésekével megegyező jogállású – garanciákat kínál, egyesítve a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyeket az uniós lépéseknek tiszteletben kell tartaniuk. Rendelkezései teljes mértékben vonatkoznak majd az uniós jog végrehajtására, ha nem is minden tagállamban. Az Unió csatlakozni tud az emberi jogok védelmének egyedülálló rendszeréhez, amelyet az emberi jogokról szóló európai egyezmény hozott létre. - Az Európai Bíróság által biztosított jogi védelem hézagjait megszüntetik annak érdekében, hogy a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén biztosított legyen a joghatóság, valamint hogy javuljon az egyén azon jogának érvényesülése, hogy a Bírósághoz forduljon. - A szolidaritásra vonatkozó új záradék nyomatékot ad a tagállamok azon kötelezettségének, hogy terrortámadás, természeti vagy ember okozta katasztrófa esetén segítséget nyújtsanak egymásnak. - Az Unió hatáskörében kiemelkedő jelentőséget kap az energia terén való szolidaritás, annak érdekében, hogy a nem megfelelő energiaellátás esetén segítséget nyújtson, ezen kívül hangsúlyozni kell, hogy a szolidaritás fontos aspektusa az energiát illető új rendelkezéseknek. - A polgári védelemre, a humanitárius segélyekre és a közegészségügyre vonatkozó új rendelkezések célja fokozni az Unió azon képességét, hogy az európai polgárok biztonságára irányuló veszélyekre válaszoljon. - Az új horizontális szociális záradék kiemeli az Uniónak a foglalkoztatottságra és szociális védelemre irányuló elkötelezettségét, továbbá politikai, gazdasági és szociális elrendeződése részeként megerősödik a régiók és a szociális partnerek szerepe. Európa, a globális színtér szereplője Az Európai Unió számára különös kihívást jelent, hogy képes legyen kihasználni gazdasági, politikai és diplomáciai erejét annak érdekében, hogy világszerte érvényesítse az európai érdekeket és elősegítse az európai célok megvalósítását. A globalizáció miatt egyre fontosabb, hogy foglalkozunk az olyan sürgető kérdésekkel, mint a fenntartható fejlődés, a versenyképesség, az éghajlatváltozás, az energia, a terrorizmus, a migráció és a szegénység elleni küzdelem, amelyek összekapcsolják a belső és a külső szakpolitikákat. A jólét, a szabadság és a biztonság mind függ attól, hogy Európa képes-e érvényesülni a világban. A figyelem ezért arra a potenciálra irányul, amely valamennyi tagállam konkrét erősségének és az Unió kollektív súlyának egyesítése révén jön létre, teljes mértékben tiszteletben tartva az unió intézményi egyensúlyát. Az Unió külpolitikájának sikeréhez szükség van arra, hogy külpolitikai eszközei a legnagyobb hatékonyság érdekében együttesen működjenek. A megbízatás ezt az összetartozást maximalizálja azáltal, hogy valamennyi külpolitikai intézkedés – mint például a közös kül- és biztonságpolitika, a kereskedelem, a bővítés, és a humanitárius segítségnyújtás – egyenlő politikai és jogi alapokon nyugszik. A reformszerződés kibővíti az Unió cselekvési képességét azáltal, hogy egy helyre kerül Európa külső politikai eszközeinek kidolgozása és megvalósítása. A reformszerződés nyomán Európa egységesebben léphet fel a partnereivel folytatott kapcsolataiban világszerte, üzenetének láthatósága és hatása nő. Az uniós külpolitika alkotóelemeinek – úgy mint a diplomácia, biztonság, kereskedelem, fejlődés, humanitárius segély, és a számos globális kérdésről folyó nemzetközi tárgyalások – koherenciája is megnő. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi ügyekben az EU felkészültebb és hatékonyabb szerepet tud játszani. - Az Unió különálló jogi személyként való meghatározása megerősíti az Unió tárgyalóképességét, miáltal a nemzetközi színtéren hatékonyabb szerepet tud játszani és mind a harmadik országoknak, mind pedig a nemzetközi szervezeteknek erősebb partnerévé válik. - Az Unió új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke megerősíti az EU külpolitikai lépéseinek hatását, koherenciáját és láthatóságát. - Az Európai Külügyi Szolgálat hatékonyabb és koherensebb módon biztosít szerkezetet az európai külpolitika teljes skálájának – valamint a belpolitikai kérdések külső dimenzióinak – támogatásához. - A külkapcsolatok új szerkezetét egyesítik a tagállamok konkrét érdekeinek figyelembevételével úgy, hogy a közös kül- és biztonságpolitika területén megőrzik a konkrét határozathozatali eljárásokat. - Az Unión belül az európai biztonság- és védelempolitika egyértelműbbé válik, megőrizve a különleges határozathozatali rendelkezéseket és előkészítve a tagállamok kisebb csoportjai közötti megerősített együttműködés felé vezető utat. III VÉLEMÉNY AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZőDÉS 48. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN Az európai polgárok legalapvetőbb elvárásai közül néhány teljesül a reformszerződés révén. A szerződés megerősíti az alapvető értékeket, tisztázza a kulcsfontosságú kérdéseket és eloszlatja a régóta fennálló kétségeket. Mindezek felett lehetővé teszi, hogy az Unió változásokat hajtson végre, az európaiaknak nagyobb biztonságban és jólétben élhessenek, és lehetőségük nyíljon a globalizáció fokozott alakítására. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az Európai Tanács határozatai alapján elfogadott reformszerződés lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy lépést tartson a XXI. századi szükségleteivel. A Bizottság örömmel fogadja a kormányközi konferencia összehívását, teljes mértékben támogatja az Európai Tanács által elfogadott megbízatást, valamint elkötelezi magát a siker érdekében. Európának szüksége van arra, hogy még a 2009. júniusi európai választások előtt megállapodjanak a reformszerződésben és ratifikálják azt. A kormányközi konferencia valamennyi résztvevőjének felelőssége, hogy e cél eléréséhez biztosítsák a feltételeket. [1] A Bizottság hozzájárulása az elméleti útkeresési szakasz munkájához és azon túl: D-terv a Demokrácia, Dialógus és Diszkusszió érdekében - COM (2005) 494, 13.10.2005. [2] Polgárközpontú program: Eredményeket Európának - COM(2006) 211, 10.5.2006.