[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 11.6.2007

COM(2007) 314 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról

{SEC(2007) 777}

HÁTTÉR

Az európai polgárokat foglalkoztatja az őket körülvevő környezet, az egészségük és az életminőségük kérdése. Tíz európai polgár közül hat nagyon valószínűnek vagy inkább valószínűnek tartja, hogy a környezetszennyezés károsítja az egészségét,[1] valamint úgy véli, hogy az Európai Unió nem tesz eleget ez ellen.[2] Az európai polgárok azt is jelezték, hogy a környezet az innováció egyik hajtóereje, valamint hogy a környezetvédelmi politikák inkább ösztönzik a fejlődést, mintsem akadályt gördítenének a gazdasági teljesítmények útjába.[3]

Ezen véleményekre válaszul a Bizottság 2003 júniusában elfogadta az európai környezeti és egészségügyi stratégiát.[4] A stratégia végső célkitűzése az Európai Unión belül a környezeti tényezők okozta megbetegedések csökkentése, a környezeti tényezők által okozott új egészségügyi kockázatok felismerése és megelőzése, valamint az EU szakpolitikai kapacitásainak erősítése ezen a területen. A stratégiát a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv[5] követte, mely hangsúlyozta, hogy szükség van egy megfelelő információs bázis létrehozására, ezen belül az emberi biomonitoringgal kapcsolatos összehangolt megközelítés kialakítására, valamint hogy meg kell erősíteni a környezettel és az egészséggel kapcsolatos kutatásokat annak érdekében, hogy hatékonyabbá válhasson a környezeti tényezők emberi egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata. A stratégiát és a cselekvési tervet a többi EU-intézmény is támogatta.[6]

Egyértelműen utalnak a környezeti tényezők közegészségre gyakorolt hatásának fontosságára az Európa jövőjével kapcsolatos elképzelések is, amelyeket a Tanács által 2006 júniusában elfogadott, megújult fenntartható fejlődési stratégia [7] rögzített. Emellett az egészségügyi ágazatban a megfelelő intézkedések segítségével elért és elérni kívánt megtakarítások hozzájárulnak a lisszaboni menetrend céljainak megvalósításához. Az asztma jelenleg kontinensszerte 30 millió embert érint,[8] és az egészségpénztárak számára évente körülbelül 17,7 milliárd EUR költséget jelent[9].

Továbbá a környezet és az egészség integrált megközelítésének eddigi tapasztalatai példaként szolgálhatnak a hatékony ágazatközi munkára azon elvvel kapcsolatban, mely szerint minden szakpolitikában érvényre kell juttatni az egészségügyi szempontokat is ; ez a finn elnökség prioritása volt, majd a Bizottságnak köszönhetően az EU egészségügyi stratégiájában is helyet kapott.

E közlemény célja a cselekvési terv félidejéig elért eredmények áttekintése és bemutatása, a cselekvési terv által érintett szakpolitikák – például a vegyi anyagok, a levegő, a víz és a zaj – terén bekövetkezett fejlemények rövid ismertetése, valamint azon területek kiemelése, amelyeknek a jövőben kiemelt figyelmet kell szentelni.

A KÖRNYEZETI ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI POLITIKÁK INTEGRÁLÁSA

Köztudott, hogy elmúlt 30 évben az egészségügyi szempontok fontos szerepet játszottak a környezetvédelemmel kapcsolatos jogi keretek alakulásában. Ezzel egyidejűleg a környezet károsodása közegészségügyi intézkedések bevezetéséhez vezetett, és hatással volt számos közegészségügyi politikára is. A stratégia és a cselekvési terv azonban új kezdeményezéseket indított el a környezet és az egészség szakpolitikáinak integrálására. Emellett felhívták a figyelmet az egészségügynek a környezeti politikákban betöltött szerepére, kiemelve, hogy hatékony végrehajtásra és összehangolt megközelítésre van szükség. Mindehhez szükség van az információs bázis megerősítésére is, hogy fel lehessen mérni a meglévő politikák hatékonyságát, valamint az újak szükségességét.

Az információs bázis 2006-ban elvégzett részletes elemzése[10] világosan megmutatta, hogy bár számos környezeti és egészségügyi információs rendszer került már bevezetésre, hosszú távon további erőfeszítésekre van szükség a rendszerek közti integráció és kompatibilitás szükség szerinti fejlesztése, valamint az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében. Különösen az emberi biomonitoring[11] során a környezeti szennyezőanyagoknak való tényleges kitettséggel és az ilyen szennyezőanyagoknak az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatban felvett reprezentatív adatokat kellene összehasonlítható formában gyűjteni. Ennek céljából a Bizottság intenzív együttműködésre ösztönözte a tagállamokat annak érdekében, hogy a nagyobb nehézségek (az adatok értelmezése, etikai kérdések, kommunikáció) még azelőtt megoldódjanak, mielőtt az emberi biomonitoringban rejlő összes lehetőséget kihasználnák.

Emellett a Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve a hatodik kutatási keretprogram (2002–2006)[12] keretén belül kutatási támogatásokat összpontosított a kiemelt figyelmet érdemlő betegségek, valamint a környezet és az egészség kölcsönhatásának kutatására. A Tanács és a Parlament is egyetértett azzal, hogy a hetedik kutatási keretprogram (2007–2013)[13] keretében ezen a területen – nevezetesen az emberi biomonitoring, a beltéri levegőminőség és a környezeti ártalomkeltőknek való korai kitettség hosszú távú egészségügyi hatásainak terén – további erőfeszítésekre van szükség. A Bizottság a továbbiakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a projektek eredményeit hasznosítsa a későbbi politikai intézkedések előkészítésénél. Az eredmények konkrét intézkedésekbe való átültetése hosszú távú prioritás, amely a cselekvési terv végrehajtása folyamán egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni.

Annak érdekében, hogy ezen az összetett területen előrelépést lehessen elérni, a tagállamoknak, a Bizottságnak, a nemzetközi szervezeteknek, köztük az Egészségügyi Világszervezetnek, valamint más érdekelt feleknek közösen kell fellépniük. A Bizottság ezért kezdettől fogva bevonta a folyamatba a tagállamokat és az érdekelt feleket, és a továbbiakban is együtt kíván működni velük. A környezetpolitika, az egészségpolitika és a vonatkozó kutatási területek közötti megerősített együttműködés az elmúlt három év egyik legnagyobb vívmánya, amely lehetővé tette egy integrált környezet- és egészségpolitikai terület létrejöttét; ehhez hasonlónak számos egyéb politikában, például a közlekedés, az energia, a vegyi anyagok és a foglalkoztatáspolitika területén is meg kell jelennie. A Bizottság fokozza ezirányú erőfeszítéseit, különösen a beltéri és kültéri levegő minősége, valamint az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatása terén, ahol az integráció alapvető fontosságú. E cél elérése érdekében a Bizottság fenntartható fejlődési stratégiájának keretein belül integrált megközelítésre van szükség.

Az erőfeszítések középpontjában állnak olyan új területek is, mint a nanotechnológia, amellyel kapcsolatban a Bizottság konkrét lépéseket javasol a nanotechnológia „biztonságos, integrált és felelős” fejlesztése érdekében; ehhez a nanotechnológia környezeti, egészségügyi és társadalmi vonatkozásait a lehető legkorábban figyelembe kell venni.[14] Hangsúlyt kaptak továbbá olyan új területek is, mint az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia, amely az emberi egészségre is hatással levő környezeti probléma.[15] A Bizottság jelenleg készül kikérni a felelős kockázatértékelési szervek véleményét a biocidok antibiotikum-rezisztenciát kiváltó hatásáról. Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásával is több EU által finanszírozott projekt[16] foglalkozott; az ezirányú kutatások a hatodik és hetedik kutatási keretprogram alatt is folytatódnak. Az éghajlatváltozás egészségügyi következményeiről 2008-ban várhatóan közlemény jelenik meg.

A Bizottság több kutatási projektben is kiemelt figyelmet fordított a veszélyeztetett csoportokra , például a gyermekekre, akik különösen érzékenyek a környezeti ártalmakra. A veszélyeztetett csoportokra a Bizottság a továbbiakban is kiemelt figyelmet fog fordítani.

A CSELEKVÉSI TERV VÉGREHAJTÁSA - AZ EDDIG ELÉRT Fő EREDMÉNYEK

A cselekvési terv 13 intézkedést határozott meg, melyek központi célja (1) az információs lánc javítása integrált környezeti és egészségügyi információk kialakítása révén; (2) a hiányzó ismeretek pótlása a környezetvédelem és az egészségügy területén folytatott kutatások erősítésén és a felmerülő kérdések azonosításán keresztül; továbbá (3) a kockázatcsökkentési politika felülvizsgálata és kiigazítása, valamint a kommunikáció javítása.

Az információs lánc javítása

A jelenlegi környezeti és egészségügyi információs és monitoring rendszereknek a Bizottság által 2006-ban elvégzett felülvizsgálata[17] kimutatta, hogy számos, az EU egészére kiterjedő környezeti és egészségügyi monitoring- és információs rendszer létezik, és az emberi egészséget valószínűleg érintő környezeti tényezők körét lefedő értékelési stratégiák állnak rendelkezésre. A védelem szintjének növelése céljából sok esetben további fejlesztések vannak folyamatban. A felülvizsgálat konkrét ajánlásokat tesz a meglévő rendszerek közti kapcsolat és integráció javítására, a kutatást és az emberi biomonitoringot érintő erőfeszítések fokozására, valamint az adatgyűjtési eljárások fejlesztésére.

2004 óta a Bizottság tagállamokkal és szakértőkkel szorosan együttműködve egy emberi biomonitoringgal kapcsolatos kísérleti EU-projekt[18] előkészítésén dolgozik, melynek célja annak megvizsgálása, hogy kialakítható-e Európában az emberi biomonitoring koherens megközelítése. A hetedik kutatási keretprogram[19] első ajánlattételi felhívásai keretében az EU kísérleti projektjének támogatása céljából elkülönítettek egy összeget az európai emberi biomonitoring-hálózat számára.[20] A kísérleti szakasz középpontjában a kapacitásbővítés és az eljárások harmonizációja , az emberi biomonitoring jövőbeni politikai szerepe , valamint a megfelelő egyéni és közösségi szintű kommunikáció áll majd. A kísérleti szakaszt követően a Bizottság meg fogja vizsgálni, miként illeszthetők az emberi biomonitoringgal kapcsolatos jövőbeli tevékenységek olyan, már meglévő keretek közé, mint az EU egészségvizsgálati felmérése,[21] és biztosítani fogja, hogy az emberi biomonitoring kapcsolódjon a meglévő szabályozási keretekhez. A hatodik kutatási keretprogram keretében a Közös Kutatóközpont vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy miként alkalmazható a metabonomika az emberi biomonitoring során.

A hiányzó ismeretek pótlása

Az uniós környezeti és egészségügyi kutatások integrálása és erősítése céljából számos közösségi finanszírozású projekt indult. 2004 óta sor került a projektek eredményeinek elemzésére és összevetésére, és az eredmények hangsúlyozása érdekében konferenciákat és workshopokat rendeztek. A legfontosabb eredményeket a 2. táblázat tekinti át. 2007 és 2010 között a cél a közbenső és végső eredmények elemzése, valamint workshopok rendezése meghatározott környezeti és egészségügyi kérdésekről annak érdekében, hogy kiemeljék a kutatási eredményeket, és meghatározzák a kutatási szükségleteket a közösségi programok keretében kiírandó későbbi ajánlattételi felhívások számára.

A Bizottság célzott kutatási projekteket indított egyes betegségek, rendellenességek és kitettségek vizsgálatára. 2004 óta a közösségi kutatások foglalkoztak az asztma és az allergia okaival, a neuroimmun rendellenességek okaival és mechanizmusaival[22], a fémeknek való kitettség egészségügyi hatásaival, továbbá előmozdították egy, a rák ritka formáinak kutatását célzó európai hálózat létrehozását, és vizsgálták a gének és a környezet kölcsönhatásának szerepét a magas kockázatú csoportoknál a rák kialakulásában[23] . 2007 és 2010 között cél a környezettel összefüggő betegségek okainak tanulmányozása, valamint a környezeti ártalomkeltőknek való kitettség hosszú távú egészségügyi hatásainak vizsgálata meglévő vagy új kohortok segítségével. A kitettségek – különösen a vegyi anyagoknak való kitettség – és egészségügyi hatásaik közti összefüggések megértését biztosító tudományos alapok megerősítésén keresztül ezek a projektek számos EU-politika kialakításához járulnak hozzá a vegyi anyagoknak való kitettség kockázatainak értékelése révén.[24]

A Bizottság több olyan projektet finanszírozott, melyek célja a környezet és az egészség kölcsönhatásának elemzésére szolgáló módszertani rendszerek kialakítása. A projekteken keresztül fejlesztésre kerülnek az integrált kockázatértékelés elvégzéséhez (beleértve a halmozott kitettségek vizsgálatát) szükséges módszerek és modellek, valamint az egészségügyi hatásvizsgálatokhoz és a költség–haszon elemzésekhez szükséges módszerek és eszközök is. A 2004–2006 közötti időszakra vonatkozó célkitűzés a halmozódó hatások, az ártalomkeltők közti kölcsönhatások és az emberi egészségre gyakorolt hatásaik értékeléséhez szükséges integrált kockázatértékelési módszertanok és modellek kidolgozása, valamint a környezet és az egészség komplex kölcsönhatásával foglalkozó módszertanok, technikák és modellek kifejlesztése volt.[25]. A Bizottság célul tűzte ki továbbá a különféle környezeti ártalomkeltőkhöz kapcsolódó externáliákat figyelembe vevő számviteli keretek kidolgozását, valamint az egészséggel kapcsolatos externáliák értékelését és a fenntarthatósági küszöb meghatározását. Ezenfelül kutatások indultak a környezeti és egészségügyi hatásvizsgálatoknál, a költség–haszon elemzéseknél és a szennyezőforrások azonosításánál alkalmazott módszerek és eszközök kiterjesztésével és hitelesítésével kapcsolatban,[26] továbbá arról, hogy a lehetséges környezeti szennyezőanyagok egészségügyi kockázataival szemben milyen kedvező hatást gyakorolhatnak az egészségre az élelmiszerek.[27] 2007 és 2010 között cél az ötödik és a hatodik kutatási keretprogram keretében megvalósult projektek szakpolitikailag lényeges eredményeinek elemzése a következők tekintetében: (i) a kockázatértékelés integrált módszerei és modelljei, (ii) a környezeti és egészségügyi hatásvizsgálatoknál, a költség–haszon elemzéseknél és a szennyezőforrások azonosításánál alkalmazott módszerek és eszközök, valamint (iii) kockázat–haszon elemzés a környezetszennyezés által érintett élelmiszerek esetében.

A lehetséges környezeti és egészségügyi veszélyek azonosításának és elhárításának biztosítása céljából finanszírozott projektek kutatási hátteret biztosítanak az éghajlatváltozás, a vízminőség és a nanotechnológiák kockázatértékelése terén hozott politikai intézkedésekhez. A 2004–2006 közötti időszakra vonatkozó célok között szerepelt annak feltárása, hogy hogyan lehetne javítani az egészségügyi ágazati tervezést a jövőbeli szélsőséges időjárási eseményekre tekintettel, a felmerülő veszélyek gyors értékelésének megkönnyítése; emellett további cél volt kutatási tevékenységek indítása a globális változások következtében megjelenő, az emberi betegségek behurcolásának vagy elterjedésének veszélyéhez kötődő tényezők értékelésével kapcsolatban, valamint olyan kérdések megvitatása, mint (i) az éghajlatváltozás és az egészség; (ii) a vízszennyezés, beleértve az ivóvízforrásokban megjelenő kórokozókat; és (iii) a nanorészecskék által a környezetre és az egészségre gyakorolt lehetséges hatások.[28]

A 2007 és 2010 közötti időszakban az éghajlatváltozás emberi és állati egészségre gyakorolt hatásai és a nanorészecskék lehetséges egészségügyi kockázatai kerülnek megvizsgálásra.

A kockázatcsökkentési politika felülvizsgálata és kiigazítása, és a kommunikáció javítása

Előrelépés történt a közegészségügyi tevékenységek fejlesztése és az egészséget meghatározó környezeti tényezőkkel kapcsolatos hálózatépítés terén. A környezet és az egészség kapcsolata a közegészségügyi program[29] kulcsfontosságú prioritása, amely valamennyi éves munkaprogramban szerepel. Több projekt indult a levegőminőséggel kapcsolatban az aktív és a passzív dohányzás csökkentése céljából (lásd lent). Egy 2005-ben lezárult, az elektromágneses mezőkkel kapcsolatos projekt[30] keretében létrejött az EU döntéshozóinak e témával foglalkozó hálózata, mely kapcsolódási pont a tudomány és a politika között; továbbá megjelentek a nyilvánosság tájékoztatását segítő kommunikációs eszközök is.

Erőfeszítéseket tettek a szakemberek képzésének előmozdítása és a környezet és az egészség területét érintő szervezeti kapacitás javítása érdekében. Az oktatás elsősorban a tagállamok hatásköre; a cselekvési terv ezért őket kéri a megfelelő lépések megtételére Közösségi szinten a közegészségügyi program segítséget nyújtott ugyan, projekteket azonban nem nyújtottak be. A gyermekek környezetével, egészségével és biztonságával kapcsolatban olyan oktatási segédanyagok készültek, amelyek egészségügyi dolgozók és szakemberek továbbképzéséhez használhatóak.[31] A hatodik kutatási keretprogram projektjeinek többsége közösségi szinten igen gazdag képzési programokat fejlesztett ki környezetvédelmi és egészségügyi szakemberek és kutatók számára, ezek között az érdekeltek részére szervezett célzott képzések és nyári szemináriumok, valamint webalapú kezdeményezések is szerepelnek.

Előrelépés történt a kiemelt figyelmet érdemlő betegségekkel kapcsolatos folyamatban lévő kockázatcsökkentési intézkedések összehangolásának terén. A legfontosabb kockázatcsökkentési intézkedések a légzőszervi megbetegedéseket, a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedéseket, az idegrendszer fejlődési rendellenességeit és a hormonális változásokat okozó hatásokat érintik. Jelentős előrelépés történt a kockázatcsökkentési intézkedések összehangolását lehetővé tevő mechanizmusok felismerése terén. Ugyanakkor további munkára van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön a kapcsolat a prioritást élvező betegségekkel kapcsolatos kutatás és a megfelelő szakpolitikai folyamatok és információs rendszerek között. A jövőben többek között a következő intézkedésektől várhatók további előrelépések: az EU egészségügyi portálján található „Környezet” rovat használata; lényeges kérdések megfogalmazása egészségügyi felmérésekhez és közvéleménykutatásokhoz; a kiemelt figyelmet érdemlő betegségek gyakoriságával, a halálozási aránnyal, valamint a vonatkozó egészségügyi kiadásokkal kapcsolatos egészségügyi információs rendszerek egyesítése, szükség esetén az európai statisztikai rendszerrel egyeztetve. A beltéri levegő minőségének javítását számos intézkedés szolgálta. A Bizottság 2007 januárjában elfogadta „ A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei”[32] című zöld könyvet, és széles körű konzultációt indított arról a kérdésről, hogy mi a passzív dohányzás visszaszorításának legmegfelelőbb módja az Európai Unióban. A Bizottság jelenleg készíti elő a füstmentes környezettel kapcsolatos kezdeményezés folytatását, amely 2008-ban kerül elfogadásra, valamint a dohányzás megelőzéséről és a dohányzás szabályozásának megerősítésére irányuló kezdeményezésekről szóló tanácsi ajánlás[33] végrehajtásáról szóló jelentését.

2005 májusában a Bizottság megbízta az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságát (EKKBT), hogy a beltéri levegőminőséggel kapcsolatos politikát segítendő alkosson véleményt egy lehetséges kockázatértékelési stratégiáról, azonosítsa azokat a területeket, melyek a különféle szennyezőanyagok tekintetében aggodalomra adhatnak okot, valamint értékelje a légfrissitők használatának kockázatait. Az EKKBT 2006 januárjában külön szakvéleményt[34] adott ki a légfrissitőkről. A megbízás által érintett többi kérdésről az EKKBT 2007 januárjában előzetes jelentést terjesztett elő nyilvános konzultáció céljára.

2006 októberében szakértői munkacsoport állt fel a tudományos bizottság által kiadott vélemények nyomon követésére, valamint a politikai szereplők, a tagállamok és egyéb érdekelt felek[35] azon elvárásának kielégítésére, hogy a Bizottság átfogó szemléletmódot alkalmazzon, és egyes szennyezőanyagok/területek esetében konkrét intézkedéseket tegyen.

A hatodik kutatási keretprogram két projektje a beltéri levegőminőséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott.[36][37] A Közös Kutatóközpont több európai városban végzett méréseket bizonyos anyagok beltéri és kültéri koncentrációjának megállapítása és az anyagoknak való egyéni kitettség felmérése céljából.[38] 2006-ban a Közös Kutatóközpont szakaszjelentést adott ki, amelyben bemutatta azon stratégiákat, amelyek segítségével meghatározható és ellenőrizhető, hogy milyen mértékben járul hozzá a beltéri levegőszennyezés a teljes belégzési kitettséghez.[39]

A Bizottság a továbbiakban is támogatni fogja a beltéri levegőminőséggel kapcsolatos kutatásokat. A jövőbeni intézkedések középpontjában a nyilvánosság és a szakmai körök tájékoztatása, a legjobb gyakorlatok nemzeti és helyi szintű cseréjének előmozdítása és a beltéri levegőminőséggel kapcsolatos folyamatban levő politikák összehangolása áll.

Az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR) 2007. március 21-én véleményt fogadott el az elektromágneses mezők (EMF) emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásairól.[40] A közegészségügyi program és a hetedik kutatási keretprogram a továbbiakban is támogatni fogja a feltárt kutatási hiányosságok pótlását célzó projekteket. A Bizottság emellett számíthat a kutatók és szakértők által alkotott, széles körű európai uniós hálózatra, az EMF-NET-re[41], amely az elektromágneses mezőknek való kitettség lehetséges egészségügyi hatásaival kapcsolatos új tudományos felismerések vizsgálatával és értékelésével foglalkozik. Ezen felül a belső piaci jogszabályok keretében olyan termékszabványokat fogadtak el és korszerűsítettek, amelyek által biztosítható, hogy a forgalomba kerülő és üzembe helyezett termékek nem okoznak olyan fogyasztói kitettséget, amely túllépné az elismert egészségügyi határértéket.

AZ EGÉSZSÉGGEL ÖSSZEFÜGGő KÖRNYEZETPOLITIKÁK ÉS A KAPCSOLÓDÓ ÉLELMISZERPOLITIKÁK TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK

Mivel a cselekvési terv általános célja a környezet- és az egészségvédelem integrálása és annak biztosítása, hogy az emberi egészség szempontjai megfelelő figyelmet kapnak a környezetpolitikában (és fordítva), a terv hatékony végrehajtása a konkrét környezeti és egészségügyi politikák függvénye. Ezzel kapcsolatban az egészségügyi kockázatok csökkentése és az információk jobb összegyűjtése céljából 2004 óta számos új kezdeményezés került elfogadásra. Ezek a kezdeményezések a következőképpen foglalhatók össze:

A Bizottság szolgálatai, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a tagállamok kialakítottak és jóváhagytak egy európai vízügyi információs rendszert [„Water Information System for Europe” (WISE)]. A WISE részletes végrehajtási tervében a további fejlesztések között szerepel az ivóvízzel kapcsolatos adatok integrálása; emellett a jelentéstételre vonatkozóan új, WISE-alapú iránymutatások kerültek kidolgozásra, melyek végső jóváhagyása 2007 végére várható. A Bizottság várhatóan 2008 végén terjeszt elő javaslatot az ivóvízről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban. A Bizottság javaslatot fogadott el a felszíni vizek szennyezésekkel szembeni védelméről szóló új irányelvre vonatkozóan[42], amely határértékeket szabna meg 41 olyan kémiai anyag felszíni vizekben való koncentrációjára vonatkozóan, melyek veszélyeztethetik a vízi környezet állat- és növényvilágát, valamint az emberi egészséget.

2004-ben elfogadásra került a levegőminőségről szóló utolsó származékos irányelv,[43] amely célértékeket állapít meg a környezeti levegőben található arzén, nikkel, kadmium és benzo(a)pirén koncentrációjára vonatkozóan. A Bizottság 2005-ben elfogadta a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiát,[44] valamint a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot.[45] A nehéz tehergépjárművek szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozó új EURO VI szabványról szóló bizottsági javaslat elfogadása, valamint az ipari szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata[46] 2007-ben várható.

Lényeges előrelépések történtek a vegyi anyagok terén. A 2005-ben elfogadott higanystratégia [47] óta a Bizottság számos javaslatot fogadott el az Európai Unióban a higany bizonyos célokra való felhasználásának betiltása[48], valamint 2011-től kezdődően a higany Európai Unióból való kivitelének betiltása[49] érdekében, valamint a fel nem használt higany biztonságos tárolásának előírása kapcsán. Az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága jelenleg végez vizsgálatokat azzal kapcsolatban, hogy mennyire biztonságos a betegek és a felhasználók számára a fogászati amalgám, illetve az alternatív fogászati tömőanyagok használata.[50] Az EKKBT ezzel egyidőben egy felkérés nyomán véleményt készít a fogászati amalgámban található higany környezeti kockázataira és közvetett egészségügyi hatásaira vonatkozóan.[51]

Javaslat született a növényvédő szerek forgalomba hozatali eljárásának javításával kapcsolatban. Emellett a peszticidek Közösségen belüli használatából fakadó kockázatok csökkentését szem előtt tartva a Bizottság elfogadta a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégiát,[52] valamint egy keretirányelv-javaslatot,[53] amely többek között megfelelő képzést ír elő a hivatásos felhasználók számára, bizonyos területeken szűkíti a peszticidek alkalmazási lehetőségeit, és megkezdi a vonatkozó indikátorok kidolgozását . A jogszabályok kidolgozásánál a jogalkotók figyelembe veszik a közelmúltban készült listát, amely a hormonrendszerre gyakorolt hatásukkal kapcsolatban további vizsgálatokra szoruló anyagokat tartalmazza. Ezen a listán az anyagok aszerint vannak feltüntetve, hogy milyen hatással lehetnek az élővilágra és az emberi egészségre, illetve hogy milyen kockázatokkal járhat az egyes anyagoknak való kitettség. A vegyi anyagok tekintetében fontos előrelépést jelent a 2006 decemberében végleg elfogadott és 2007 júniusában életbe lépő REACH-rendelet[54], melynek értelmében a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökségnek információkat kell gyűjtenie a vegyi anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozóan. A REACH az endokrin zavarokat okozó anyagokat a különös aggodalomra okot adó anyagok közé sorolja, így ezek az engedélyezési rendszer hatálya alá kerülnek. A dioxinokra és a ploriklórozott bifenilekre vonatkozó stratégia területén fontos előrelépés volt 2004-ben a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló rendelet,[55] valamint az ezzel kapcsolatos közösségi végrehajtási terv[56] elfogadása – ez utóbbi felsorolja a jövőbeni uniós intézkedéseket, köztük az ipari és a háztartási dioxinkibocsátás forrásaival kapcsolatban a következő években életbe léptetendő intézkedéseket is.

Az élelmiszerekben található környezeti és ipari szennyezőanyagokra vonatkozóan az uniós jogszabályok maximális értékeket írnak elő, valamint mintavételi és elemzési eljárásokat határoznak meg az előírások betartásának ellenőrzésére a fogyasztók biztonságának garantálása céljából.

A zajterheléssel és egészségügyi hatásaival kapcsolatban a Bizottság az elmúlt három évben hatékonyan járult hozzá a WHO éjszakai zajról szóló iránymutatásokkal kapcsolatos projektjéhez; ennek eredményeit 2007-ben a zaj egészségügyi hatásainak vizsgálatát célzó tevékenységei során fogja hasznosítani. A nanotechnológiai stratégia[57] és az ezzel kapcsolatos, 2005–2009-re vonatkozó cselekvési terv keretében a Bizottság konkrét lépéseket javasol a nanotechnológia „biztonságos, integrált és felelős” fejlesztése irányában; ennek értelmében a nanotechnológia környezeti, egészségügyi és társadalmi kihatásait a lehető legkorábban figyelembe kell venni. 2006-ban többek között megtörtént a hatályos szabályozási keretek felülvizsgálata annak megállapítása céljából, hogy a keretek megfelelően lefedik-e a gyártás során felhasznált nanoszerkezetű anyagokat, és megfelelő védelmet nyújtanak-e káros hatásaikkal szemben.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A KÖVETKEZő LÉPÉSEK

Bár három év rövid idő egy átfogó cselekvési terv végrehajtására, a környezetvédelem, az egészségügy és a kutatás közti közösségi és tagállami szintű együttműködés erősítése számottevő eredmény.

A következő három évben a Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve folytatni fogja a cselekvési tervben előrevetített intézkedések végrehajtását. E célból a Bizottság továbbra is központi kérdésnek fogja tekinteni a környezeti és egészségügyi szempontok egyéb politikákba történő beemelését, valamint az érintett szereplők integrációját. Az EU ezen területre vonatkozó politikáinak erősítése céljából a Bizottság fokozatosan növelni fogja erőfeszítéseit a kutatási projektek és más információgyűjtési módok eredményeinek felhasználása és konkrét intézkedésekbe való átültetése érdekében.

2010-ben a Bizottság meg fogja határozni azokat a kérdéseket, amelyekkel a következő ciklusban kell foglalkozni.

Ezen félidős értékelést a Bizottság 2007 júniusában Bécsben, a környezet és az egészség kérdéseiről tartandó félidős kormányközi értekezleten fogja bemutatni.

[1] Eurobarometer 238. különjelentés (2006) a kockázati tényezőkről.

[2] Eurobarometer 217. (2005).

[3] Eurobarometer 215. (2005).

[4] COM (2003) 338.

[5] COM (2004) 416.

[6] A Tanács következtetései a stratégiáról, az Európai Parlament állásfoglalása a stratégiáról és a cselekvési tervről, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a cselekvési tervről. A holland és a luxemburgi elnökség idején 2004 decemberében, illetve 2005 júniusában rendezett konferenciák.

[7] http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/06/st10/st10917.en06.pdf.

[8] The European Lung White Book: The First Comprehensive Survey on Respiratory Health in Europe 2003.

[9] GINA Global Initiative for Asthma (Világmozgalom az Asztmásokért). The Global Burden of Asthma Report, 2004.

[10] SEC(2006)1461. Felhasználóbarát tájékoztató füzet a http://europa.eu.int/comm/environment/health/index_en.htm oldalon található.

[11] Az emberi szövetekben és testfolyadékokban található szennyezőanyagok mérése.

[12] http://cordis.europa.eu/fp6/.

[13] http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.html.

[14] Nanotechnológiai cselekvési terv 2005-2009.

[15] http://www.who.int/foodborne_disease/resistance/en/http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs194/en/http://www.emea.eu.int/pdfs/vet/regaffair/081899en.pdfhttp://www.antibioticos.msc.es/PDF/resist_emea_paper_on_antibiotic_resistance.pdfhttp://www.oie.int/eng/publicat/ouvrages/A_119.htmhttp://europa.eu/scadplus/leg/en/cha/c11561.htm.

[16] http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/unexpected/unexpected_2_en.htm.

[17] SEC(2006) 1461.

[18] www.http://www.eu-humanbiomonitoring.org.

[19] http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.html.

[20] Az együttműködési program környezetvédelmi témája a környezetvédelmi és egészségügyi alfejezetben.

[21] http://ec.europa.eu/health/ph_information/dissemination/reporting/ehss_06_en.htm.

[22] A projektekre jutó teljes közösségi hozzájárulás 28 millió EUR (6. táblázat).

[23] A projektekre jutó teljes közösségi hozzájárulás 30 millió EUR.

[24] Lásd a III. melléklet táblázatait.

[25] A projektekre jutó teljes közösségi hozzájárulás 35 millió EUR (9. táblázat).

[26] A projektekre jutó teljes közösségi hozzájárulás 11 millió EUR (10. táblázat).

[27] A projektekre jutó teljes közösségi hozzájárulás 5 millió EUR (11. táblázat).

[28] A projektekre jutó teljes közösségi hozzájárulás 25 millió EUR (12. táblázat).

[29] http://ec.europa.eu/health/ph_programme/programme_en.htm.

[30] http://www.jrc.ec.europa.eu/eis-emf/home.cfm.

[31] Children's health, environmental and safety training - http://ec.europa.eu/health/ph_projects/2003/action3/action3_2003_09_en.htm.

[32] http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/socio_economics/keydo_socioeco_en.htm.

[33] 2003/54/EK . http://europa.eu/scadplus/leg/en/cha/c11574.htm.

[34] http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scher/scher_opinions_en.htm.

[35] Az Európai Parlament állásfoglalása, végleges A6 – 0008/2005; a holland és a luxemburgi elnökség idején 2004 decemberében, illetve 2005 júniusában rendezett konferenciák.

[36] http://indoorairenvie.cstb.fr/.

[37] http://www.proneteurope.eu.

[38] European indoor air monitoring and exposure assessment project ( Európai beltéri levegőmegfigyelési és kitettség-értékelési projekt ) – www.jrc.ec.europa/project/airmex/index.htm.

[39] STRATEX http://www.jrc.cec.eu.int/pce/modnoiseca_ecareports.htm.

[40] http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scenihr/scenihr_opinions_en.htm. Az eredmények összefoglalása a technikai mellékletekben található.

[41] http://www.jrc.cec.eu.int/emf-net/.

[42] COM (2006) 397.

[43] 2004/107/EK.

[44] COM (2005) 446.

[45] COM (2005) 447.

[46] IPPC 96/61/EC.

[47] COM (2005) 20.

[48] COM (2006) 69.

[49] COM (2006) 636.

[50] http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scenihr/docs/scenihr_q_009.pdf.

[51] http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scher/docs/scher_q_050.pdf.

[52] COM (2006) 372.

[53] COM (2006) 373.

[54] http://ec.europa.eu/environment/chemicals/reach_intro.htm.

[55] A 79/117/EGK irányelvet módosító 850/2004/EK rendelet, HL L 158., 2004.4.30.

[56] SEC(2007) 341.

[57] COM (2004) 338.