[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 20.4.2007

COM(2007) 200 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL 2006-BAN SZOLGÁLTATOTT KÖLTSÉGVETÉSI ADATOK MINŐSÉGÉRŐL

Tartalomjegyzék

1. Háttér 3

2. A kormáyzati hiány és adósság szintjére vonatkozó 2006-os jelentések főbb megállapításai 4

2.1. Időszerűség és teljesség 4

2.1.1. Időszerűség 4

2.1.2. A táblázatok és a kiegészítő információk teljessége 4

2.2. Megfelelés a számviteli szabályoknak és a statisztikai adatok összhangja 5

2.2.1. Információcsere és pontosítások 5

2.2.2. Konzultációs és módszertani látogatások 5

2.2.3. Konkrét tanácsadás, pontosítások és az Eurostat határozatai 6

2.2.4. Újkeletű módszertani kérdések 6

2.2.5. Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang 7

2.3. Közzététel 7

2.3.1. A címsor adatok és a jelentés részletes táblázatainak közzététele 7

2.3.2. Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban 8

2.3.3. A benyújtott adatok módosításai 8

2.3.4. Átmeneti időszak a rögzített járulékú tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolásához 10

2.3.5. Metaadatok közzététele (kimutatások) 10

3. Következtetések 11

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL 2006-BAN SZOLGÁLTATOTT KÖLTSÉGVETÉSI ADATOK MINŐSÉGÉRŐL

HÁTTÉR

A 2005-ös felülvizsgálatot követően a 3605/93/EK rendelet[1] 8a. cikkének (3) bekezdése megköveteli a Bizottságtól (Eurostat), hogy rendszeresen jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tagállamok által szolgáltatott tényleges adatok minőségéről. A jelentés tárgya a tagállamok által szolgáltatott tényleges adatok átfogó értékelése az elszámolási szabályok betartása, az adatok hiánytalansága, megbízhatósága, időszerűsége és ellentmondás-mentessége tekintetében.

Ez az első Európai Parlamentnek és Tanácsnak benyújtott jelentés, amely összefoglalja a hiány- és adósságadatokra vonatkozó túlzott hiány esetén követendő eljárásról (Excessive Deficit Procedure, EDP) szóló jelentésen alapuló költségvetési adatok minőségére vonatozó főbb megállapításokat. Célja, hogy a tagállamoknak átfogó értékelést adjon a jogilag megkövetelt statisztikai információkról. Az Eurostat rendszeresen értékeli a tagállamok által szolgáltatott tényleges adatok minőségét, valamint az ezek alapját képező kormányzati szektorszámlákat, amelyeket a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA95) szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelettel[2] összhangban állítanak össze.

Az értékelés javarészt az EDP-értesítések megérkezése után készült. A tagállamok évente kétszer – április 1-jén és október 1-jén – elküldik az Eurostatnak a hiányra és az adósságra vonatkozó adataikat. Az értékelés más kiegészítő információkból is táplálkozik, mint például a EDP-hez kapcsolódó kérdőívek és a tagállamokkal folytatott kétoldalú tisztázó megbeszélések. A tagállamokkal folytatott állandó párbeszéd fenntartása érdekében számos EDP nyomon követési kiküldetésre kerül sor az év során.

Ez a jelentés a tagállamok 2006-os EDP-jelentéseinek megállapításaira és eredményeire épül, a legfrissebb – vagyis a legutóbbi (2006. októberi) – információkra összpontosít, és adott esetben, ott összehasonlításokat tesz a 2006. áprilisi jelentésekkel is.

Az Eurostat által 2006-ban elvégzett EDP-konzultációs és -módszertani látogatások főbb következtetései a mellékletben vannak bemutatva.

A kormáyzati hiány és adósság szintjére vonatkozó 2006-os jelentések főbb megállapításai

Időszerűség és teljesség

Időszerűség

A tagállamok hiányuk és adósságuk szintjét (a tervezett és a tényleges adatokat) n. év április 1. és október 1. előtt bejelentik[3]. A 2006. évben a túlzotthiány-eljárásra (EDP) vonatkozó jelentés a 2002–2006 éveket ölelte fel. A 2006-os adatok a nemzeti hatóságok által tervezettek, míg a 2002–2005-ös adatok véglegesek, részben véglegesítettek, előzetesek vagy becsültek. A jelentések határidejét általában jól betartják. A 2006. évi második jelentést Luxemburg kivételével valamennyi tagállam elküldte 2006. szeptember 30-ig. Luxemburg október 3-án küldte el. Az április jelentéssel kapcsolatban Írország küldte el az adatait a határidőn túl, 2006. április 4-én.

A tagállamok általában hajlanak rá, hogy felülvizsgálják jelentésüket, vagy csak az első elküldések után véglegesítsék EDP-táblázataikat. Az Eurostat 2006 áprilisában 19 országtól 36 felülvizsgálatot nyújtottak be, 2006 októberében pedig 16 ország 28 felülvizsgálatot küldött el[4]. A legtöbb felülvizsgálatot az Eurostat által a tagállamokhoz intézett észrevételekre, technikai kérdésekre vagy megjegyzésekre küldték válaszként.

A táblázat ok és a kiegészítő információk teljessége

A jelentés táblázatainak kitöltést jogi kötelezettség, és az Eurostatnak szüksége van rá, hogy megfelelően figyelemmel kísérhesse az adatok minőségét. A 3605/93/EK rendelet 8a. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak el kell látniuk a Bizottságot a megfelelő statisztikai információkkal, és ezek „különösen az alábbiak: a nemzeti számlákból származó adatok, kimutatások, az EDP-értesítésekkel kapcsolatos táblázatok és az értesítésekre vonatkozó kiegészítő kérdőívek és pontosítások”.

A jelentés táblázatainak[5] teljességével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a legtöbb tagállam az összes túlzotthiány-eljárásról (EDP) szóló értesítéssel kapcsolatos táblázatot kitöltötte (bár a 4. táblázat kitöltése továbbra is egyenetlen, az információ pedig hiányos). A legutóbbi 2006. októberi EDP-értesítésben nyolc tagállam nem mutatta be a forgóegyenleg és az ESA95 kormányzati többlet/hiány közötti kapcsolatot valamennyi alszektorban vagy az egész évben, vagy a nettó hitelnyújtással/nettó hitelfelvétellel megegyező forgóegyenleget jelentett.

A 3. EDP-táblázat esetében nem mindentagállam nyújtotta be a kért részletezéseket a hitel és tulajdonosi követelés sorokban a 3A. táblázatban (az általános kormányzat esetében), ami különbséget tesz az eszközfelhalmozás (általánosan megfelel a pénzkiadásnak) és az értéktárgyak eladása (pénzbevétel) között. Kilenc tagállam nem adta meg a hitelek részletezését, hat tagállam pedig nem bontotta a tulajdonosi követelést.

Az Eurostat felkérte a tagállamokat arra is, hogy válaszoljanak egy az értesítési táblázatokhoz kapcsolódó kérdőívre is [6] . A kérdőívet valamennyi tagállam visszaküldte[7], általában értesítésével együtt. A válaszok kiterjedése javult 2006. április és október között. Néhány tagállam azonban elmulasztott fontos információkat megadni. 2006 októberében például Görögország nem adta meg a privatizációról kért részleteket, Németország pedig nem adott minőségi választ katonai kiadásairól.

Megfelelés a számviteli szabályoknak és a statisztikai adatok összhangja

Információcsere és pontosítások

Az értékelési időszakban (a 2006. október 1-jei határidő utáni három hét) az Eurostat kapcsolatba lépett valamennyi tagállam nemzeti statisztikai hatóságával, hogy további információt kérjen, és pontosítsa a konkrét tranzakciókra vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását. Ez a folyamat számos levélváltást eredményezett az Eurostat és a nemzeti hatóságok között, szoros határidőkkel. A pontosítási kérelmek első körét október 6-án küldték ki (néhány napos válaszadási határidővel), október 10–12. között pedig kiküldtek egy második kört is (szintén pár napos válaszadási határidővel). Néhány esetben harmadik, sőt negyedik pontosítási kérelmet is küldtek. Pár alkalommal az Eurostat felülvizsgált értesítési táblázatokat kért[8].

Hasonló megközelítést követtek 2006 áprilisában is: a kérelmek első köre április 7-én ment ki, a második pedig április 12-én; a további kérelmek megválaszolásának határideje április 18. volt.

Konzultációs és módszertani látogatások

A 3605/93/EK rendelet konzultációs és módszertani látogatásokat ír elő. Konzultációs látogatásokat rendszeres tesznek azzal a céllal, hogy áttekintsék a jelentett adatokat, megvizsgáljanak módszertani kérdéseket, megvitassanak a kimutatásokban leírt statisztikai forrásokat és folyamatokat, és értékeljék a vonatkozó – például az általános kormányzati elkülönülésről, a nyilvántartásba vétel idejéről és a kormányzati tranzakciók és kötelezettségek osztályozásáról szóló – számviteli szabályoknak való megfelelést. Módszertani látogatásokra általában csak akkor kell vállalkozni, ha a Bizottság (Eurostat) az adatok minőségével kapcsolatban jelentő kockázatot vagy lehetséges problémákat azonosít, különösen ha az a tagállamok által kötelezően benyújtandó adatok esetében alkalmazott módszerhez, fogalmakhoz vagy osztályozáshoz kötődik.

2006 során az Eurostat a következő konzultációs látogatásokat tette: Portugália (január 23–14.), Szlovénia (február 9–10.), Litvánia (március 9–10.), Málta (március 21.), Franciaország (április 5.), Belgium (április 10.), Ciprus (június 7.), Írország (július 4–5.), Magyarország (július 20–21.), Dánia (szeptember 18.), Görögország (szeptember 29.), Luxemburg (november 20.), és Lettország (december 18–19.). A látogatások megállapításait elküldték a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak, és néhány hónap alatt közzé tették az Eurostat honlapján is. Görögországban egy módszertani látogatásra is sor került két alkalommal (2006. május 29–június 2. és szeptember 27–29.). Ezeknek a látogatásoknak a főbb következtetései a 2. mellékletben vannak összefoglalva. Ezen kívül a csatlakozó országokban is tettek konzultációs látogatásokat: június 20–22-én (Románia) és július 10–12-én (Bulgária).

Konkrét tanácsadás, pontosítások és az Eurostat határozatai

Számos ország konzultált 2006 áprilisa óta az Eurostattal, már elvégzett vagy még a tervezési szakaszban lévő tranzakciókhoz kapcsolódó különböző számviteli kérdésekről Az Eurostat a még nem végrehajtott műveletekhez vagy intézkedésekhez – vagyis tervezett műveletekhez (előzetes tanácsadás) – ad konkrét tanácsot , a már megtörtént esetek (pontosítások és határozatok) helyett, az ilyen tanácsadáshoz közzétett iránymutatással összhangban[9]. Az Eurostat jelenleg arról konzultál az érintett tagállamokkal, hogy beleegyeznek-e, hogy közzé tegyék a számukra az Eurostat által 2006-ban adott tanácsokat. Az Eurostat azt tervezi, hogy a kormányzati pénzügyekről szóló weboldalán közzé teszi a tagállamoknak adott tanácsait (ti. egy levél formájában).

Újkeletű módszertani kérdések

Szokás szerint az Eurostat 2006-ban is különös figyelmet szentelt az ESA95 szabályok alkalmazásának . Legutóbbi határozatainak jó része is ezzel foglalkozik a szabályok néhány módszertani szempontját tisztázva azzal a céllal, hogy biztosítsa a tagállamok által történő végrehajtásukat. A legutóbb közzétett Eurostat módszertani határozatok a „Pénzmozgások az EU költségvetéséből és az EU költségvetésébe” és „Katonai kiadások”.

Pénzmozgások az EU költségvetéséből és az EU költségvetésébe (Flows from and to the EU budget). Számos tagállam esetében még vizsgálják az Eurostat azon határozatának alkalmazását, amely az EU költségvetéséből a tagállamok[10] felé történő transzferek kezelését pontosítja. A legtöbb tagállam kijelentette, hogy teljes mértékben alkalmazzák az Eurostat határozatát, kivéve Dánia, Franciaország, Luxemburg, Németország és Svédország.

Katonai kiadások (military expenditure). Ez az Eurostat-határozat azt pontosítja, hogyan kell elszámolni a katonai kiadásokat[11]. Úgy tűnik, 21 tagállam a leszállítás alapján (két tagállam azt jelentette, hogy nincsenek kiadásai katonai felszerelésre), vagy – a katonai szerződések jelenlegi helyzetéből adódóan – meghatalmazást használnak, és így a készpénzadatokhoz képest nem lesz jelentős a különbség. Úgy látszik, az Eurostat határozatát Németország és Görögország nem alkalmazza teljes mértékben. Mindkét ország még mindig tisztán készpénzalapon számolja el a katonai felszerelés beszerzésére fordított kiadásokat.

Az Eurostat 2006-ban más, közérdekű fogalmi kérdéseket is felvetett. Az Eurostat jelenleg vitatja meg a megfelelő munkacsoportokkal a az olyan kérdések számviteli kezelését, amelyek hatással vannak a kormányzati pénzügyi statisztikákra: a kormány által elvégzett értékpapírosítási műveletek, úthasználati díjak, értékvesztett kormányzati követelések, nyugdíj-kötelezettségvállalások transzfere és széndioxid-kibocsátási jogok. A legutóbbi kivételével valamennyi a 2006. áprilisi sajtóközleményben (News Release) jelentették be, és a 2006. októberi sajtóközleményben is megemlítették őket.

Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang

A 3605/93/EK rendeletben az értesítésre meghatározott új határidőket – minden év április 1. és október 1. – azért vezették be, hogy biztosítsák a különböző Eurostat részére jelentett ESA95 adatbenyújtásokban az összhangot az alapul szolgáló éves és negyedéves állami szektorszámlákkal . Az új határidőket először 2006-ban alkalmazták. Így az Eurostat által 2006-ban az EDP-jelentés közzététele előtt elvégzett értékelés tartalmazta az EDP-értesítések és az alapot jelentő kormányzati szektorszámlák más adatbenyújtásai közötti összhang szisztematikus elemzését. Például a kiadás és a bevétel összegének összhangban kell állnia a bejelentett hiányadatokkal. Ahol eltérések voltak vagy ahol felülvizsgálták az EDP-adatokat, az Eurostat felkérte a tagállamokat, hogy összefésült kiadási és bevételi adatokat küldjenek. A GDP százalékában számított bevételi és kiadási adatokat szintén közzétették az Eurostat kormányzati hiányról és adósságról szóló sajtóközleményében.

Az EDP-adatok és a bejelentett ESA95 kormányzati számlák közötti általános összhang kielégítő. Az első ilyen összehasonlítás időpontjával, vagyis 2006 áprilisával összevetve bizonyítható, hogy az összhang javul, mégpedig a pénzügyi oldalon.

Közzététel

A címsor adatok és a jelentés részletes táblázatainak közzététele

A 3605/93/EK rendelet 8g. cikke megállapítja: „A Bizottság (Eurostat) a […] határidő leteltét […] követő három héten belül rendelkezésre bocsátja a tényleges kormányzati hiánynak és adósságnak a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásához felhasználandó adatait. Az adatszolgáltatás közzététel útján történik.”

A kormányzati hiány és adósság adatait (a 2006-ra tervezett adatok kivételével) 2006. április 24-én és 2006. október 23-án tették közzé[12]. A közzétett adatok megtalálhatók az 1. mellékletben. Az Eurostat 2006. október 23-án a jelentések valamennyi táblázatát elhelyezte honlapja kormányzati pénzügyekkel foglalkozó részén, ahogy azokat az országok a legutóbbi adatbenyújtáskor az Eurostatnak elküldték. Az Eurostat szintén közzé teszi honlapján[13] az EDP-adatokat alátámasztó kormányzati pénzügy statisztikákat és az állományalkalmazkodásra vonatkozó korrekciót a tagállamok, az euróövezet és az EU25 esetében. Szintén publikálják a kormányzatnál megjelenő negyedéves bevételt és kiadást, negyedéves pénzügyi számlákat és negyedéves adósságadatokat.

A 3605/93/EK rendelet szerint a tagállamoknak közzé kell tenniük tényleges hiány- és adósságadataikat. Mindössze 13 tagállam jelentette az Eurostatnak, hogy közzéteszi, vagy most kezdi el közzétenni a jelentés valamennyi táblázatát (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Lettország, Magyarország, Portugália és Svédország). Miközben úgy tűnik, hogy még bőséges lehetőség lenne a javulásra, ígéretes azt látni, hogy a 2006. áprilisinál hattal több tagállam teszi közzé a jelentés táblázatait.

Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban

Az Eurostat 2006 októberében visszavonta a Belgium és Görögország által benyújtott 2006. áprilisi adatok minőségével kapcsolatos fenntartásait, más adatokkal kapcsolatos fenntartásának pedig nem adott hangot.

Belgium esetében a fenntartások azt követően lettek visszavonva, hogy az Eurostat 2005-re módosította az adatokat (lásd 2.3.3. szakasz). A 2006. április fenntartás rámutatott: „Az Eurostat úgy véli, hogy a kormány részéről az SNCB vasúttársaság 7400 millió eurós adóssága 2005. évi átvállalásának az ESA95 szabályok szerint egy a kormánytól az SNCB irányába mutató tőketranszfert kell eredményeznie, amelynek ugyanekkora összegű (a GDP 2,5%-ának megfelelő) hatása van a kormányzati hiányra. A belga statisztikai hatóságok ugyanakkor arról tájékoztatták az Eurostatot, hogy a művelet megsemmisítése érdekében a kormány egy visszamenőleges jogszabály bevezetésére törekszik. A 2006. októberi következő EDP-értesítés előtt mindenképpen tisztázni kell ennek számviteli következményeit.”

Görögország esetében szintén visszavonták a 2005. szeptemberi és 2006. áprilisi adatokkal kapcsolatban kifejezett fenntartásokat. Ez a 2006 júniusában és szeptemberében tett módszertani látogatások megállapításai után történt, amelyek az EU költségvetésével kapcsolatos tranzakciók elszámolásával, a társadalombiztosítási és a költségvetésen kívüli alapok számláival és az egyéb követelések és kötelezettségek összegeivel foglalkoztak, ami a görög hiány jelentős felülvizsgálatát eredményezte a 2002–2005. évekre. A 2006. április fenntartás rámutatott: „A statisztikai folyamatok újabban tapasztalható javulása és az Eurostat és Görögország nemzeti statisztikai hatóságai közötti jó együttműködés ellenére továbbra is maradtak a görög kormányzati számlákkal kapcsolatban szerkezeti és rendszer-jellegű kérdések. A függőben lévő ügyek tisztázása érdekében az Eurostat a következő hetekben módszertani látogatást tesz.” A 2005. szeptember 26-i sajtóközleményben a következőképpen jelent meg a görög adatokkal kapcsolatos fenntartás: „Néhány kérdés függőben maradt az EU tranzakciók elszámolásával, a társadalombiztosítási számlákkal és más követelések és kötelezettségek összegével kapcsolatban a 2002–2004. évekre.”

A benyújtott adatok módosításai

Az Eurostat 2006-ban három tagállam (Belgium[14], az Egyesült Királyság és Franciaország) bejelentett költségvetési adatait módosította. 2006 októberében módosították a Belgium és az Egyesült Királyság által benyújtott adatokat. Az Eurostat azt is elhatározta, hogy nem használja a Görögország által 2006 októberében benyújtott GDP-adatokat, és a felülvizsgálat kiterjedése és összetettsége miatt a GDP-adatokat teljes egészében ellenőrzi. 2006 áprilisában módosították az Egyesült Királyság által benyújtott adatokat, és a Franciaország által jelentett hiányadatokat. Az Eurostat magyarázatai mind az áprilisi mind pedig az októberi jelentésekkel kapcsolatosan a következők voltak[15]:

A 2006. októberi EDP-jelentés

Belgium : „Az Eurostat módosított a Belgium által benyújtott 2005. évi hiány- és adósságadatokat azzal kapcsolatban, hogy a kormány (vasúti infrastruktúra-alap, Fonds de l'Infrastructure Ferroviaire, FIF) 2005-ben átvállalta az SNCB vasúttársaság 7400 millió eurós (a GDP 2,5%-ának megfelelő) adósságát. Az ESA95 szabályai szerint a kormányzati hiányt ugyanekkora összegű hatás éri; a kormányzati adósságra vonatkozó hatás 2005 végén 5200 millió euróra (a GDP 1,7%-ára) rúg.”

A kérdés a belga vasút átszervezésének számviteli hatásához kapcsolódik, amikor az SNCB-t számos jogalanyra szeletelték, mégpedig: egy működtető (SNCB), egy infrastruktúra-kezelő (Infrabel) és egy sajátos jogalany (FIF), amely az SNCB 7400 millió eurós piaci adósságának (a GDP 2,5%-a) nagyrészét átvállalta. A művelet részleteinek elemzése alapján az Eurostat úgy véli, hogy a FIF-et mindenképpen kormányzaton belülinek kell minősíteni, és ezért a 7400 millió euró adósság kormányzati adósságnak számít. Azt Eurostat továbbá úgy véli, hogy ennek az adósságnövekedésnek a hiányban is tükröződnie kell, hiszen az adósság átvállalása nem felel meg az ESA95 5.16. pontjában említett egyik eltérésnek sem (kvázi vállalat, intézményi egység eltűnése vagy privatizáció).

Egyesült Királyság (egy azonos nyilatkozatot 2006 áprilisában is közzétettek): „Az Eurostat módosított az Egyesült Királyság által a 2002–2005-ös évekre benyújtott adatokat az UMTS engedélyeztetési eljárások elszámolásának összhangja érdekében. Ez a kormányzati hiány növekedéséhez vezet: a 2002, 2004 és 2005 évben (valamint a 2002/03, 2004/05 és 2005/06 pénzügyi évben) 1045 millió fonttal (a GDP 0,1%-a), a 2003. évben pedig (2003/04 pénzügyi év) pedig 1044 millió fonttal (a GDP 0,1%-a). A benyújtott adósságadatok nem változnak.” Az Egyesült Királyság adatainak ezt a módosítását az Eurostat rutinszerűen végezte el az elmúlt években, azt a tényt tükrözi, hogy a nemzeti statisztikai hatóságok továbbra is anélkül nyújtották be az adatokat, hogy figyelembe vették volna az Eurostat 2000. évi határozatát az UMTS (Universal Mobile Telecommunications System) mobiltelefon-engedélyeztetési eljárások besorolásáról. A határozat szerint az ilyen eljárásokat az engedélyek kiosztásának évében kell hiánycsökkentőként elszámolni, az Egyesült Királyság viszont az engedélyek teljes érvényessége alatt jelenti őket.

Görögország: „Az Eurostat az EDP-értesítések céljára a 2006 áprilisában bejelentett GDP-adatokat használja, és nem a görög hatóságok által 2006. október 1-jén benyújtott felülvizsgált GDP-adatokat. A felülvizsgált GDP-adatok (a régi adatokhoz képest 25%-os növekedés) kiterjedése és összetettsége miatt az Eurostat el fogja végezni a GDP-adatok teljes ellenőrzését, amint Görögország elküldi az új számításokhoz használt források és módszerek teljes kimutatását.”

A 2006. áprilisi EDP-jelentés

Franciaország: „Az SNCF vasúttársaságnak juttatott tőkeinjekció tőketranszferré történő átminősítése miatt az Eurostat 250 millió eurónyi összeggel (a GDP 0,01%-a) módosított a Franciaország által a 2005. évre benyújtott hiányadatokat. A benyújtott adósságadatok nem változnak.” A francia kormány tőkeinjekciót juttatott a Fret SNCF-nek, amelyet a Bizottság összeegyeztethető állami támogatásnak minősített. Az, hogy az ilyen tranzakció tőketranszfernek vagy alternatív módon való részesedésszerzésnek minősül-e, nem a művelet formáján, hanem tartalmán múlik, mégpedig azon, hogy az esemény múltbeli veszteségekre is kiterjed-e, vagy hogy a kormány egy magánbefektetőhöz hasonlóan cselekszik-e. Az Eurostat úgy véli, hogy az ügy – vagyis a C(2004) 3955 állami támogatásról szóló bizottsági határozat – különböző összetevői alapján a művelet nem befektetés-jellegű és így tőketranszferként kell elkönyvelni.

Átmeneti időszak a rögzített járulékú tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolásához

Sajtóközleményei mellékletében az Eurostat a szokásoknak megfelelően tájékoztatást adott a rögzített járulékú tőkefedezeti nyugdíjrendszerek szektorális besorolásáról szóló határozatának becsült hatásairól azon tagállamok esetében, amelyek 2007 márciusáig kihasználták az átmeneti időszakot.

Az átmeneti időszak végén a 2005-re a tagállamok által bejelentett és az Eurostat által közzétett hiány- és többletadatokat a következőknek megfelelően kell felülvizsgálni[16]: Dánia esetében a többlet a GDP 0,9%-ával csökken a GDP 4,0%-ára; Magyarország esetében a hiány a GDP 1,3%-ával növekszik a GDP 7,8%-ára; Lengyelország esetében a hiány a GDP 1,9%-ával növekszik a GDP 4,4%-ára; Svédország esetében pedig a többlet a GDP 1,0%-ával csökken a GDP 2,0%-ára.

Az adósság Dánia esetében a GDP 0,3%-ával, Magyarország esetében a GDP 3,9%-ával, Lengyelország esetében a GDP 5,3%-ával, Svédország esetében pedig a GDP 0,6%-ával emelkedik. Az adósságra gyakorolt meglehetősen változatos hatás az alapok befektetéseit vezérlő különböző stratégiákat tükrözi: állampapírokba vagy egyéb eszközökbe – például nem a kormány által kibocsátott kötvényekbe vagy részvényekbe – fektetnek-e.

Metaadatok közzététele (kimutatások [17])

Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország és Franciaország azt jelentette, hogy már közzétette kimutatásait, míg Belgium, Ciprus, Észtország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Svédország és Szlovénia azon szándékát jelentette be, hogy rövidesen közzéteszi ezeket. A 2007. év során az Eurostat honlapján közzé fogják tenni a kimutatásokat, ami a rendelet szerint kötelező is.

Következtetések

Általánosságban a 2006. év során a költségvetési adatok minőségének javulásában haladás volt tapasztalható, hiszen a tagállamok mind az EDP-értesítések táblázatait mind az ezekhez kötődő kérdőíveket teljesebb információkkal nyújtották be. Az EDP-adatok összhangjai az ESA95 kormányzati számlákkal általánosságban már kielégítő és a 2006. áprilisi helyzethez képes – különösen a pénzügyi oldalon – javul.

Ebben az összefüggésben 2006 során növekedett a benyújtott adatokkal kapcsolatos fenntartások száma, ám az Eurostat által 2006 áprilisában emelt kifogásokat 2006 októberében visszavonták. Nem fejeztek ki újabb fenntartásokat a 2006 októberében közzé tett adatokkal kapcsolatban.

Mindazonáltal – mivel a statisztikai környezet ilyen magas követelményeket támaszt – továbbra is fennáll néhány probléma a számviteli szabályoknak való megfeleléssel és a benyújtott statisztikai információ egy részének minőségével kapcsolatban. A Bizottság ezért a kormányzati pénzügyi statisztikák minőségébe történő további beruházásokra bátorítja a tagállamokat, hogy megfelelhessenek a Szerződés előírásainak. Kizárólag így érhető el a kívánatos minőség a kormányzati adatoknak a számviteli szabályoknak való megfelelése, teljessége, megbízhatósága, időszerűsége és összhangja tekintetében.

[1] HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 2103/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 310., 1996.11.30., 1.o. A legutóbb a 2003. június 16-i 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.) módosított rendelet.

[3] A 3605/93/EK rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdése.

[4] Ez összehasonlítható a 2005. szeptember 10 ország által elküldött 19 felülvizsgált továbbítással, és a 2005. márciusi nyolc ország által elküldött 15 új továbbítással.

[5] Az EDP-értesítési táblázatok négy táblázatból állnak össze, amelyek olyan főbb aggregátumokra terjednek ki, mint például az alszektoronként bontott általános kormányzati hiány/többlet, pénzügyi eszközök szerint bontott adósság és GDP (1. táblázat), a kormányzati egyenlegeken alapuló tételek, amelyek elmagyarázzák az egyes alszektorok forgóegyenlegeinek átszámítását az ESA95-re (2. táblázat) vagy a kormányzati egyenleg és az adósságszint változása közötti kapcsolat (3. táblázat), szintén alszektoronként. A 4. táblázat néhány olyan változót tartalmaz, amelyek nincsenek jogi aktusokban kifejezetten megemlítve, ám az országok vállalták, hogy továbbítják őket a Bizottságnak („kereskedelmi hitelek és előlegek”, bruttó nemzeti jövedelem és az adósság névértéke és jelenlegi értéke közötti különbség). A táblázatok tartalmának leírása megtalálható az Eurostat kormányzati pénzügyekről szóló weboldalán:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=2373,58110711&_dad=portal&_schema=PORTAL

[6] Ez a kérdőív hét szakaszból áll, és mennyiségi információkat kér számos területen, mint például az EU költségvetéséhez kapcsolódó tranzakciók, kormánygaranciák, adósságtörlések, kormány által elvégzett tőkeinjekciók állami vállalatokba stb.

[7] Ciprus először 2006. októberében töltötte ki a kérdőívet.

[8] Lásd a 2.1. szakaszt.

[9] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/pls/portal/docs/PAGE/PGP_DS_GFS/PGE_DS_GFS_0/TAB_MET/EUROSTAT%20EX-ANTE%20ADVISE-%2019%20JULY%202006%20-%20FINAL%20(2)_1.PDF

[10] „The treatment of transfers from the EU budget to Member States” (Az EU költségvetéséből a tagállamok felé irányuló transzferek kezelése) 2005. február 15. (Eurostat News Release 22/2005).

[11] „The recording of military equipment expenditures” (A katonai felszerelésekre fordított kiadások nyilvántartása) 2006. március 9. (Eurostat News Release 31/2006).

[12] 48/2006 és 139/2006 Eurostat News Release (sajtóközlemény)

[13] Az Eurostat honlapjának (2006 áprilisában megnyitott) kormányzati pénzügyi része nyilvános hozzáférést biztosít az EDP-statisztikákra és az ezek alapjául szolgáló kormáyzati számlákra vonatkozó információkhoz, többek között a bejelentett adatokhoz és az ezek alapját képező számlákhoz, a módszertani döntésekhez és kézikönyvekhez és a konzultációs EDP-látogatások megállapításaihoz: http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal/page?_pageid=2373,47631312,2373_58674332&_dad=portal&_schema=PORTAL

[14] Belgium az Elsőfokú Bíróságon vonta kétségbe az Eurostat adatmódosításait (T-403/06. sz. Belgium kontra Bizottság ügy).

[15] A 3605/93/EK tanácsi rendelet 8h cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság (Eurostat) módosíthatja a tagállamok által megküldött tényleges adatokat és rendelkezésre bocsáthatja a módosított adatokat és a módosítás indoklását, amennyiben bizonyítékai vannak arra, hogy a tagállamok által megküldött tényleges adatok nem felelnek meg a 8a. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek.

[16] Amennyiben 2007 áprilisától kezdődően is továbbítanak adatokat, az általános kormányzatin kívüli nyugdíjrendszerekről besorolása a hiány növekedését / a többlet csökkenését, illetve az adósságszint emelkedését eredményezi.

[17] A tényleges hiány- és adósságadatok, illetve az ezek alapjául szolgáló kormányzati számlák összeállításához használt módszerek, eljárások és források kimutatásai.