Brüsszel, 17.4.2007

COM(2007) 187 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 2003. február 27-i 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokról

TARTALOMJEGYZÉK

Összefoglaló 3

1 BEVEZETÉS 3

1.1 HÁTTÉR ÉS CÉLKITŰZÉSEK 3

1.2 POLITIKAI HÁTTÉR 4

1.3 VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK 5

1.4 A TAGÁLLAMOK ÉS EGYÉB ORSZÁGOK LEFEDETTSÉGE 6

2 A RENDELET VÉGREHAJTÁSA 6

2.1 FELMERÜLT PROBLÉMÁK 6

2.1.1 A jogi kötelezettségek tiszteletben tartása 6

2.1.2 Az adatszolgáltató országok végrehajtási terhei és rendszeres adatszolgáltatása 9

2.1.3 Adatgyűjtési, -összeállítási és -értékelési folyamat 10

2.1.4 Módszertani kérdések 10

2.2 EREDMÉNYEK 10

2.2.1 Adattovábbítás és -értékelés 10

2.2.2 Módszertani útmutató 11

2.2.3 Adatterjesztés 11

3 KÖVETKEZTETÉSEK 13

3.1 RÖVID TÁVÚ FEJLŐDÉS 13

3.2 HOSSZÚ TÁVÚ FEJLŐDÉS 13

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. táblázat: A rendelet követelményeinek való megfelelés: éves adatállomány-szolgáltatás 10

2. táblázat: A rendelet követelményeinek való megfelelés: adatszolgáltató repülőterek száma adatállomány szerinti illetve éves bontásban 11

3. táblázat: Légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállítás országonkénti bontásban: 2005. évi adatok és 2003–2005 közötti növekedés 14

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 2003. február 27-i 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokról

összefoglaló

A légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 2003. február 27-i 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] 9. cikkének (2) bekezdése meghatározza, hogy egy hároméves időtartam alatt folytatott adatgyűjtést követően a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokról. E jelentés célja, hogy a Bizottság megfeleljen e követelménynek az első hároméves időtartam alatt folytatott adatgyűjtést követően (2003–2005).

A jogi aktus hátterének, célkitűzéseinek és politikai összefüggésének általános bemutatása után a végrehajtáshoz kapcsolódó egyes kérdések kerülnek megvitatásra. A jelentés az elért legfontosabb eredményekről is tájékoztat. Az utolsó szakasz ismerteti a következtetéseket és a fejlődés lehetséges jövőbeli útját.

E rendelet végrehajtásának eredményeképpen több részletes információ áll rendelkezésre az európai légiutas- és áruszállításról, valamint javult az adatok minősége és időszerűsége. A tagállamok erőfeszítéseket tettek a rendelet követelményeinek való megfelelésre; legtöbbjük a megadott határidőkön belül benyújtja valamennyi kért adatot.

1 BEVEZETÉS

1.1 HÁTTÉR ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az 1993-as referenciaévben kezdődött a légiszállításra vonatkozó önkéntes statisztikai adatgyűjtés, mely a tagállamok által elfogadott módszeren alapult. A 437/2003/EK rendelet elfogadása hivatalossá tette a már meglévő módszert és néhány új elemmel bővítette ki az adatszolgáltatás hatályát. Ennélfogva e rendeletet célja, hogy összehasonlítható, megbízható, harmonizált, rendszeres és átfogó statisztikai adatokat szolgáltasson az Európai Unión belüli légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállítás fejlődéséről a Bizottság, más EU-intézmények, nemzeti kormányok és a nyilvánosság számára.

A 437/2003/EK rendelet főbb jellemzői a következőképpen foglalhatók össze:

- Repülőtérszintű adatszolgáltatási kötelezettség. A repülőtereket néhány csoportba sorolták a válaszadók terhei moduláris elosztásának biztosítása érdekében, több adatot kérve a közepes és nagy repülőterektől és csökkentve vagy eltörölve a kisebb repülőterek adatszolgáltatási kötelezettségét.

- Az adatszolgáltatás két szintjét határozták meg: repülési szakasz és járaton belüli indulási/érkezési helyek. Ez fontos az EU-n belüli és kívüli légiszállításnak a légijármű-forgalom (repülési szakasz) vagy a személy-/áruszállítás (járaton belüli indulási/érkezési helyek) szerinti ellenőrzéséhez és a közvetlen tranzitutasok azonosításához.

- Külön információt kell szolgáltatni az érkezésekre és indulásokra, valamint aszerint, hogy menetrend szerinti vagy nem menetrend szerinti szolgáltatásokról van szó. Ez a bejövő és kimenő forgalom, valamint a menetrend szerinti vagy nem menetrend szerinti szolgáltatások különböző hatásainak részletes elemzését teszi lehetővé, különös tekintettel az EU-n kívüli szintre.

- Tervezik továbbá a légitársaságokra vonatkozó információszolgáltatást is, bár ennek hatályát e rendelet nem határozza meg konkrétan. Ez fontos a piacok liberalizálásának és különösen a különböző útvonalak versenyszintjének, valamint a fapados légitársaságok létrehozásának ellenőrzéséhez.

- A repülési szakaszra vonatkozó információk esetében három további változóra van szükség: a járatok száma, a légijármű típusa és a rendelkezésre álló utasülések. Ezek az információk a repülőterek közötti forgalomnak a túlterheltség, a kapacitás és a flottafelhasználás tekintetében történő részletes elemzéséhez fontosak.

1.2 POLITIKAI HÁTTÉR

A közös közlekedéspolitika fejlesztéséhez a légi személy- és áruszállítás kiterjedtségének és fejlődésének lehető legalaposabb ismeretére van szükség. Az „ Európai közlekedéspolitka 2010-ig: a döntés ideje" című fehér könyv [2] szerint a közös közlekedéspolitika célkitűzése annak biztosítása, hogy az európai polgárok hatékony szállítóeszközöket vehessenek igénybe. Ez a célkitűzés fennmaradt ugyan a fehér könyv félidős felülvizsgálatában[3], de sokkal inkább az európai fenntartható mobilitás biztosítására összpontosítva. Így a közösségi repülési statisztikákat az EU közlekedéspolitikája és egyéb uniós politikák – például a belső piac működése – keretbe foglalásához, ellenőrzéséhez és értékeléséhez használják fel.

Növekszik ezen adatok fontossága az EU döntéshozatala során. Például a Bizottságra ruházott hatáskörből adódóan ezeket az információkat egyre inkább a harmadik országokkal légiközlekedési megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások előkészítésére használják fel. A légiforgalmi irányításhoz kötődő kérdésekhez, az utas- illetve az áruforgalom méréséhez, valamint az EU-n belüli szállítás modális megoszlásának kiszámításához is ezt az információt használják fel. Egy másik példa: ezen adatok felhasználása annak mérésére, hogy repülőterenként hány belépés történik az EU területére.

Az utasokra vonatkozó adatok fontossága egyre növekszik, mivel a számítógépes foglalási rendszereken keresztül történő jegyrendelésekre vonatkozó adatok egyre inkább elveszítik reprezentativitásukat a piac egészének szempontjából, mivel egyre inkább elterjed az interneten keresztül történő foglalás. Ezen kívül a szolgáltatás típusára (menetrend szerinti vagy nem menetrend szerinti) vonatkozóan nagy nehézségekbe ütközik az egyéb forrásokból származó információk beszerzése, pedig ez különösen egyes olyan új, EU-n kívüli útvonalak esetében fontos, ahol a nem menetrend szerinti utasszállítás van túlsúlyban.

Légi áruszállítás esetében a jobb lefedettség és az adatok minőségének javulása lehetővé teszi azon információk gyakoribb felhasználását, melyek alternatív forrásokból nem szerezhetők be.

Egyéb példák ezen adatok szakpolitikai célokra történő felhasználására:

- A verseny és az állami támogatások ellenőrzéséhez hasznos, hogy a légitársaságok kódjait a rendelet előírásainak megfelelően lehet bejelenteni.

- A közepes és kis repülőterektől származó adatok összegyűjtése hasznos a regionális politika céljaira.

- Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szintén érdekelt ezen adatok biztonsági célokra történő felhasználásában.

- Ezen adatok környezetpolitikai célokra is felhasználhatók (pl. kibocsátás és zaj).

1.3 VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

A 437/2003/EK rendelet végrehajtási hatáskörökkel ruházza fel a Bizottságot, melyeket a 10. és 11. cikkben meghatározott komitológiai eljárás útján kell gyakorolnia. Az Eurostat ezt az eljárást arra használta, hogy a rendelet végrehajtásának különböző aspektusaira kiterjedő szabálycsomagot fogadjon el. E szabályokat bizottsági rendeletek formájában fogadják el, a Statisztikai Programbizottság véleményét követően.

Eddig két végrehajtási rendeletet fogadtak el, egynek pedig 2007-ben kerül sor az elfogadására.

Az 1358/2003/EK bizottsági rendelet[4] nagyon átfogó végrehajtási rendelkezéscsomagot tartalmaz, különösen a közösségi repülőterek listáját, a tagállamonként engedélyezett eltéréseket, az adattovábbításra vonatkozó technikai szabályokat, valamint a fogalommeghatározások, a nómenklatúra, az egységes szerkezetbe foglalás és a szolgáltatandó adatállományok felülvizsgálatát.

Az 546/2005/EK bizottsági rendelet[5] elsődleges célja az EU 2004. évi, tíz új tagállammal történt bővülésének figyelembe vétele, mivel tartalmazza az említett tagállamok repülőtereinek listáját és a kért mentességeket.

A tervek szerint bizottsági rendelettervezet elfogadására kerül sor 2007-ben. Ez a közösségi repülőterek 2007 januárjától alkalmazandó listáját fogja teljes körűen felülvizsgálni. E lista nem tartalmaz eltéréseket, mivel azok mindegyike 2006-ban már lejárt.

1.4 A TAGÁLLAMOK ÉS EGYÉB ORSZÁGOK LEFEDETTSÉGE

A 437/2003/EK rendelet közvetlenül és teljes egészében alkalmazandó valamennyi tagállamban. Nem kell átültetni a nemzeti jogba. A rendelet azonban egyes repülőterek, adatállományok és változók tekintetében eltérések biztosítását tette lehetővé bizonyos szabályok értelmében, legfeljebb három éves időtartamra (2005 végéig).

Romániát és Bulgáriát illetően mindkét ország bejelentette, hogy a csatlakozás időpontjától kész teljes mértékben megfelelni az uniós jogszabályoknak ezen a területen, anélkül, hogy eltérést kérne. Bulgária és Románia csatlakozási szerződésében a statisztikai közösségi vívmányokra vonatkozó technikai kiigazítások címszó tartalmazza e két új tagállam repülőtereinek listáját.

A tagjelölt országokat illetően Horvátország és Törökország repülőtérszintű összesített adatokat szolgáltat, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság viszont egyáltalán nem szolgáltat információt.

2003-ban a 437/2003/EK rendeletet formálisan az EGT-megállapodás XXI. mellékletébe (Statisztika) vette fel az EGT-Vegyesbizottság egyik határozata[6]. E határozat értelmében Izlandnak és Norvégiának továbbítania kell a rendeletben előírt adatokat, Liechtenstein azonban mentességet kap e kötelezettség alól.

Svájc szintén szolgáltat a rendelet elvein alapuló adatokat az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodásnak[7] megfelelően.

2 A RENDELET VÉGREHAJTÁSA

2.1 FELMERÜLT PROBLÉMÁK

2.1.1 A jogi kötelezettségek tiszteletben tartása

A rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek való megfelelés kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban. 2003-ban az adatszolgáltatás – bár általánosságban szinte teljeskörű volt – egyes adatszolgáltató országok esetében különleges nehézségekbe ütközött az adatállományok gyakoriságát vagy az egyes elemekre (légijármű-forgalom, tranzitutasok vagy rendelkezésre álló utasülések) vonatkozó információszolgáltatásban mutatkozó hiányosságokat illetően. A következő két évben javult a helyzet az adatszolgáltatás terén, különösen az adatállományok gyakoriságát illetően, melyet ma már teljes mértékben tiszteletben tartanak.

Az 1. táblázat a 2003–2005 közötti időszakra vonatkozóan adatállományonként és gyakoriság szerint mutatja be az adatszolgáltatás helyzetét. Az 1358/2003/EK rendelet értelmében az A1 és a B1 havi adatállományt havonta kell szolgáltatni (kizárólag 2003-ban fogadtak el negyedévi adatállományt), a C1 adatállomány pedig legalább éves gyakoriságú.

1. táblázat: A rendelet követelményeinek való megfelelés: éves adatállomány-szolgáltatás

2003 | 2004 | 2005 |

A1 | B1 | C1 | A1 | B1 | C1 | A1 | B1 | C1 |

Belgium | M | M | Q | M | M | A/M | M | M | A/M |

Cseh Köztársaság | Q | Q | Q | M/Q | M/Q | M/Q | M | M | M |

Dánia | M | M | M | M | M | M | M | M | M |

Németország | M | M | A | M | M | A | M | M | - |

Észtország | Q | - | Q | Q | Q | Q/A | M | M | Q |

Görögország | M | M | M | M | M | M | M | M | M |

Spanyolország | M | M | M | M | M | M | M | M | M |

Franciaország | M | M | M | M | M | M | M | M | M |

Írország | M | - | - | M | M | A/M | M | M | A/M |

Olaszország | M | M | M | M | M | M | M | M | M |

Ciprus | Q | Q | Q | M/Q | M/Q | M/Q | M | M | M |

Lettország | M | - | Q | M | M | M/Q | M | M | M |

Litvánia | - | A | Q | - | Q | Q | M | M | M |

Luxemburg | A | - | A | A | - | - | M | - | - |

Magyarország | M | M | M | M | M | M | M | M | A/M |

Málta | M | M | M | M | M | M | M | M | M |

Hollandia | M | M | A | M | M | - | M | M | - |

Ausztria | M | M | A | M | M | A | M | M | A |

Lengyelország | - | - | A | M | M | A/M | M | M | A/M |

Portugália | Q | Q | Q | M | M | M | M | M | M |

Szlovénia | - | - | M | M | M | M | M | M | M |

Szlovákia | Q | Q | Q | M/Q | M/Q | M/Q | M | M | M |

Finnország | M | M | A/M | M | M | A/M | M | M | A/M |

Svédország | M | - | M | M | M | M | M | M | M |

Egyesült Királyság | M | M | M | M | M | M | M | M | M |

Bulgária | - | - | M | - | - | M | - | - | M |

Románia | - | Q | Q | Q | Q | Q | M | M | M |

Horvátország | - | - | - | - | - | A | - | - | A |

Törökország | - | - | M | - | - | M | - | - | M |

Izland | M | M | A/M | M | M | A/M | M | M | A/M |

Norvégia | M | M | M | M | M | M | M | M | M |

Svájc | Q | Q | A | M | M | A | M | M | A |

JELMAGYARÁZAT: M: Havi; Q: Negyedéves; A: Éves; -: Nincs adat. |

Egyes tagállamok továbbra is problémákkal szembesülnek. A megoldásra váró fő problémák az áruszállításra vonatkozó megfelelő adatszolgáltatás, a C1 adatállomány biztosítása és a rendelkezésre álló utasülésekre vonatkozó adatok minősége. A legtöbb esetben azonban az érintett országok kiigazító intézkedéseket hajtanak végre vagy rendszereik javítását célzó tervekkel rendelkeznek a jogi követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása érdekében.

Az engedélyezett eltérések alkalmazása során nem merültek fel különös problémák. Az eltéréseket kérő országok az eltérések lejártát követően megkezdték a szükséges adatszolgáltatást. Sőt, egyes országok úgy döntöttek, nem használják ki a teljes engedélyezett időtartamot és már azelőtt szolgáltattak adatokat, hogy az kötelező lett volna számukra. A 2. táblázat számos adatszolgáltató repülőteret sorol fel, országonkénti bontásban.

2. táblázat: A rendelet követelményeinek való megfelelés: adatszolgáltató repülőterek száma adatállomány szerinti illetve éves bontásban

2003 | 2004 | 2005 |

A1 | B1 | C1 | A1 | B1 | C1 | A1 | B1 | C1 |

Belgium | 1 | 1 | 1 | 2 | 2 | 5 | 2 | 2 | 5 |

Cseh Köztársaság | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 |

Dánia | 8 | 3 | 9 | 10 | 10 | 10 | 10 | 10 | 10 |

Németország | 70 | 69 | 40 | 68 | 68 | 40 | 71 | 71 | : |

Észtország | 1 | : | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 2 |

Görögország | 38 | 38 | 38 | 38 | 38 | 38 | 38 | 38 | 38 |

Spanyolország | 33 | 33 | 38 | 33 | 33 | 39 | 33 | 33 | 39 |

Franciaország | 80 | 80 | 80 | 64 | 64 | 64 | 66 | 66 | 66 |

Írország | 3 | : | : | 3 | 3 | 11 | 6 | 6 | 11 |

Olaszország | 30 | 30 | 42 | 34 | 34 | 42 | 34 | 34 | 43 |

Ciprus | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 |

Lettország | 1 | : | 2 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 2 |

Litvánia | : | 1 | 3 | : | 1 | 3 | 3 | 3 | 3 |

Luxemburg | 1 | : | 1 | 1 | : | : | 1 | : | : |

Magyarország | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 3 |

Málta | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

Hollandia | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | : | 5 | 5 | : |

Ausztria | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 |

Lengyelország | : | : | 12 | 1 | 1 | 12 | 1 | 1 | 10 |

Portugália | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | 10 | 10 | 10 | 10 |

Szlovénia | : | : | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

Szlovákia | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 6 | 2 | 2 | 6 |

Finnország | 31 | 28 | 26 | 31 | 30 | 26 | 30 | 30 | 26 |

Svédország | 18 | : | 42 | 18 | 3 | 42 | 18 | 3 | 32 |

Egyesült Királyság | 47 | 47 | 60 | 47 | 47 | 61 | 48 | 48 | 61 |

Bulgária | : | : | 4 | : | : | 4 | : | : | 4 |

Románia | : | 17 | 17 | 16 | 16 | 16 | 3 | 3 | 9 |

Horvátország | : | : | : | : | : | 8 | : | : | 9 |

Törökország | : | : | 14 | : | : | 15 | : | : | 14 |

Izland | 1 | 1 | 24 | 1 | 1 | 24 | 1 | 1 | 24 |

Norvégia | 81 | 54 | 133 | 81 | 55 | 137 | 82 | 52 | 166 |

Svájc | 7 | 7 | 62 | 7 | 7 | 62 | 7 | 7 | 7 |

2.1.2 Az adatszolgáltató országok végrehajtási terhei és rendszeres adatszolgáltatása

A legtöbb adatszolgáltató országban a rendeletnek való megfelelés új adatgyűjtési és –összeállítási eljárást tett szükségessé. Más országokban a meglévő eljárásokat kellett kibővíteni vagy kiigazítani. Nagyon kevés esetben előfordult, hogy nem került sor különleges intézkedések bevezetésére, mivel a meglévő eljárások elegendőek voltak a követelmények teljesítéséhez. Meg kell említeni, hogy a rendelet nem irányzott elő pénzügyi támogatást a rendelet végrehajtásához kapcsolódó költségek fedezéséhez.

A legtöbb adatszolgáltató ország elfogadhatónak tartja a rendszeres adatszolgáltatással járó munkaterhet. Mindazonáltal egyes országokban ez nagyobb terhet jelent, különösen a repülőterek – mint elsődleges adatszolgáltatók – számára.

Az Európai Statisztikai Rendszerprogramozási és Koordinációs Munkacsoport megbízásából készült, 2006. évi kísérleti tanulmány rámutatott, hogy a költségek tekintetében nagyon heterogén a helyzet, mivel országonként igen eltérőek az adatszolgáltató repülőterek átlagos éves költségei. Ez bizonyos mértékig az Eurostat számára történő adatszolgáltatásért felelős illetékes nemzeti hatóság (Competent National Authority, CNA) és a nemzeti adatszolgáltatók – rendszerint a repülőterek – közötti kapcsolatot tükrözi. A CNA lehet a nemzeti statisztikai hivatal, a polgári légiközlekedési hatóság, a Közlekedési Minisztérium vagy akár az adatszolgáltató ország repülőtér-üzemeltetője is, ha az adott országnak csak egy repülőtere van.

2.1.3 Adatgyűjtési, -összeállítási és -értékelési folyamat

Az adatszolgáltató országokból származó adatok gyűjtése és összeállítása hagyományos, alulról felfelé haladó információáramlás alapján történik. Általában ez az információáramlás azoknál a légitársaságoknál és/vagy kezelőügynököknél kezdődik, melyek a repülőtéri szervezetek számára szolgáltatnak adatokat, rendszerint elektronikus szabványüzenetek alapján. Ezt követően a repülőterek továbbítják az információkat a CNA-nak, mely összeállítja, értékeli és az Eurostat részére továbbítja a nemzeti adatokat.

Vannak azonban eltérések ettől az általános információáramlástól. Egyes esetekben a repülőterek saját adatbázisaikat vagy forrásaikat használják fel az információszolgáltatáshoz, különösen a C1 adatállományhoz szükséges egyes változók – mint a légijármű-forgalom – esetében. Más esetekben a légitársaságok vagy a kezelőügynökök közvetlenül a CNA-hoz továbbítják az információkat.

Az Eurostathoz történő adattovábbítást megelőzően valamennyi CNA érvényességi ellenőrzéseket végez, melyek során belsőleg kifejlesztett ellenőrzési eljárásokat és/vagy az Eurostat által biztosított, értékelést megelőző szoftvert alkalmaz. Az értékelésre vonatkozó szabályok a folyamat több szempontjára is kiterjednek, beleértve az adatformátumot, az egységes szerkezetbe foglalást, az adatállományok és a változók közötti összhangot, stb.

2.1.4 Módszertani kérdések

Az 1358/2003/EK végrehajtási rendelet módszertani rendelkezései közös keretet hoztak létre a harmonizált adatgyűjtés és az összehasonlítható eredmények biztosítása céljából. A figyelembe vett időszakban nem merültek fel jelentős módszertani problémák.

2.2 EREDMÉNYEK

2.2.1 Adattovábbítás és -értékelés

A 437/2003/EK rendelet 7. cikke előírja, hogy az adattovábbítás legkésőbb a megfigyelési időszak vége után hat hónappal történik. A figyelembe vett időszakban jelentősen javult az e határidőnek való megfelelés. Jelenleg általában tiszteletben tartják ezt a határidőt, sőt sok esetben le is rövidül.

Az adattovábbításra vonatkozó technikai szabályok terén nagyfokú szabványosítást lehetett elérni. Az Eurostat számára elektronikusan továbbított adatok megfelelnek az adatállományok és a rekordformátum tekintetében előírt struktúráknak. Ez az információknak az Eurostat termelési adatbázisába történő gyors integrálását, valamint az alapvető hibák és ismeretlen kódok korai felismerését teszi lehetővé.

Az adatoknak az Eurostat-adatbázisba történő feltöltését követően részletes értékelési eljárásokat alkalmaznak a továbbított adatok minőségének biztosítása érdekében. Az értékelés magában foglalja az adatállományok belső összhangját, az időbeli összhangot, az adatállományok közötti koherenciát és a két adatszolgáltató ország közös útvonalaira vonatkozó eredmények összehasonlítását.

Az átlagos adatminőség magasszintűnek tekinthető. E megállapítás a stabil, közös módszertani keret megvalósításán, a nemzeti szintű adatösszeállítási és –értékelési eljárásokra irányuló erőfeszítéseken, valamint az adatterjesztést megelőzően az Eurostat által végzett minőségellenőrzéseken alapul.

2.2.2 Módszertani útmutató

Az Eurostat elkészítette a Légiszállításra vonatkozó statisztika referencia-kézikönyvét, mely útmutatóul szolgál a tagállamok és más adatszolgáltató országok számára a rendelet végrehajtásában. A referencia-kézikönyvet évente aktualizálják az e statisztikák gyűjtéséhez kapcsolódó legfrissebb információk, dokumentumok vagy iránymutatások felvétele céljából.

2.2.3 Adatterjesztés

Az 1358/2003/EK rendelet 3. cikke alapján a Bizottság az összes olyan adatot terjesztheti, melyet a tagállamok nem nyilvánítottak bizalmasnak. A gyakorlatban nagyon kevés ország élt ezzel a lehetőséggel és az Eurostat számára továbbított adatok döntő többsége terjeszthető.

Mindazonáltal a légitársaságokra vonatkozó információk terjesztését összesített értékekre korlátozták az uniós és az Unión kívüli engedélyezett szállítók esetében. A légitársaságokra vonatkozó részletes információszolgáltatás önkéntes, és a gyakorlatban a titkosságra vonatkozó nemzeti korlátozások eredményeképpen számos ország vagy nem szolgáltat információkat vagy azokat összesített értékekre korlátozza.

Az Eurostat ingyenesen hozzáférhetővé teszi az összegyűjtött adatokat a terjesztési adatbázisán keresztül az Eurostat honlapján. Méretkorlátozások miatt a repülőterek közötti (légi útvonalak) adatok terjesztésére szerkezetbeli korlátozások érvényesek. Az Eurostat olyan különleges kiadványokban is terjeszti ezeket az információkat mint a „ Statistics in Focus” -sorozat vagy olyan sajtóközleményekben, melyek a média és a nyilvánosság figyelmét hívják fel ezen adatokra.

A 3. táblázat az e rendelet alapján összegyűjtött, az európai légiszállításra vonatkozó legfontosabb adatok közül tartalmaz néhányat.

3. táblázat: Légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállítás országonkénti bontásban: 2005. évi adatok és 2003–2005 közötti növekedés

Utasok | Áru és postai küldemény |

2005. évi adatok | 2003–2005 közötti növekedés | 2005. évi adatok (tonnában) | 2003–2005 közötti növekedés |

Belgium | 17 813 943 | 18,0% | 694 523 | 14,5% |

Cseh Köztársaság | 11 265 764 | 45,2% | 56 259 | 5,7% |

Dánia2 | 22 172 778 | 14,1% | 7 465 | -17,0% |

Németország | 145 977 422 | 20,5% | 3 005 967 | 23,0% |

Észtország | 1 393 105 | 96,.2% | 9 739 | 92,8% |

Görögország | 30 798 527 | 9,3% | 105 502 | -23,0% |

Spanyolország | 143 679 871 | 19,5% | 526 125 | 19,6% |

Franciaország | 107 955 149 | 12,1% | 1 476 721 | 4,3% |

Írország | 24 254 298 | 24,4% | 89 356 | 114,6% |

Olaszország | 87,906,423 | 18.9% | 754,302 | 10.3% |

Ciprus | 6 782 277 | 11,.6% | 39 220 | 23,3% |

Lettország | 1 872 040 | 165,5% | 15 428 | 14,0% |

Litvánia | 1 434 241 | 98,7% | 9 580 | 83,6% |

Luxemburg | 1 538 152 | 6,1% | 624 803 | 3,7% |

Magyarország | 8 048 760 | 60,6% | 55 472 | 9,8% |

Málta | 2 757 240 | 4,1% | 16 891 | 2,2% |

Hollandia | 46 433 037 | 12,8% | 1 550 736 | 11,7% |

Ausztria | 19 684 822 | 24,6% | 181 533 | 41,0% |

Lengyelország1 | 7 080 325 | 16,2% | 31 130 | -48,3% |

Portugália | 20 272 160 | 14,3% | 129 516 | 4,8% |

Szlovénia1 | 1 217 167 | 16,3% | 4 549 | -27,1% |

Szlovákia | 1 582 978 | 152,9% | 4 069 | -68,3% |

Finnország | 12 348 113 | 17,4% | 119 569 | 33,3% |

Svédország | 22 899 135 | 12,0% | : | - |

Egyesült Királyság | 204 013 386 | 14,7% | 2 450 838 | 7,2% |

Európai Unió 251 | 705 820 750 | 8,5% | 10 953 661 | 3,5% |

Bulgária | 5 022 584 | 40,5% | 16 845 | 8,5% |

Románia | 3 493 783 | 28,6% | 17 980 | 13,5% |

Horvátország1 | 3 915 666 | 18,7% | 18 109 | 82,3% |

Törökország | 53 515 594 | 58,9% | 333 511 | 19,5% |

Izland | 2 111 100 | 35,2% | 62 969 | 38,7% |

Norvégia | : | - | : | - |

Svájc | 28 876 072 | 12,5% | 334 024 | 3,8% |

Az EU összesített adatok kiszámítására az uniós partner-repülőterek közötti kettős elszámolás kizárásával került sor. |

1 A rendelkezésre álló adatok alapján a növekedést a 2004–2005 közötti időszakra számították ki. |

2 A dán áruszállításra vonatkozó adatok nem tartalmazzák Kobenhavn/Kastrup repülőtér adatait, mivel azok nem állnak rendelkezésre. |

3 KÖVETKEZTETÉSEK

A 437/2003/EK rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok és elért eredmények általánosságban nagyon kedvezőnek tekinthetők. Még ha a rendelet elfogadása előtt működött is hasonló rendszer, a jogi követelmények meghatározásába fektetett munka és a felhasznált források nemzeti és Eurostat-szinten is összehasonlítható és megbízható eredmények gyors előállítását tették lehetővé. Ez különösen fontos a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam esetében, melyek korábban korlátozott mértékű tapasztalatokkal rendelkeztek a légiszállításra vonatkozó adatgyűjtés terén.

A rendelet értelmezéséhez, az adatgyűjtéshez, -összeállításhoz, -továbbításhoz és -értékeléshez kapcsolódó legtöbb kérdést megvitatták és megfelelően kezelték. E rendelet végrehajtásának eredményeképpen több információ áll rendelkezésre az ágazatról, valamint javult az adatok minősége és időszerűsége. Az adatok felhasználását illetően a kapott eredmények azonnal alkalmazhatók a politikai döntéshozatalban, különös tekintettel a légiközlekedési politika fejlesztésére, végrehajtására és ellenőrzésére nemzeti és uniós szinten. A különböző csatornákon történő adatterjesztés hozzájárult az egész folyamat láthatóvá tételéhez és a polgárok tájékoztatásához a megvalósított beruházásokat illetően.

3.1 RÖVID TÁVÚ FEJLŐDÉS

Rövid távon az alábbi kérdésekre kellene összpontosítani az erőfeszítéseket:

- Egyes elemek esetében az adatminőség további javítása. Egyes adatszolgáltató országoknak további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy rendszeresen megbízható és összehasonlítható adatokat szolgáltassanak az áruváltozók, a rendelkezésre álló utasülések vagy a C1 adatállomány egyes elemeinek tekintetében.

- Légitársaságokra vonatkozó információk szolgáltatása. Valamennyi tagállam számára az elérhető cél az kellene, hogy legyen, hogy a titkosságra vonatkozó korlátozásaik enyhítése nélkül információkat szolgáltassanak a légitársaságokról, legalább uniós és Unión kívüli szállítók szerinti bontásban. Ezen kívül különleges esetekben – mint a harmadik országokkal folytatott légiközlekedési megállapodásokat célzó tárgyalások – szükség lehet olyan eljárás kialakítására, mellyel kapcsolatban felkérést kaphatnak a tagállamok, hogy – a rendszeres adatszolgáltatás keretein kívül – részletes információkat szolgáltassanak a légitársaságokról.

- Az EU Bulgáriával és Romániával való bővülése. Az Eurostat különös figyelmet fordít majd annak biztosítására, hogy e két új tagállam megfeleljen a légiszállításra vonatkozó statisztikákra irányadó uniós jogi szabályozásnak.

3.2 HOSSZÚ TÁVÚ FEJLŐDÉS

A hosszú távú fejlődés valószínűleg szükségessé fogja tenni, hogy az adatgyűjtést az alábbi új változókra terjesszék ki: az utasok tényleges indulási helye/végső érkezési helye abban az esetben, amikor az utazás több repülőutat foglal magában (legalábbis olyan utasok számára, akik az egész utazáshoz egyetlen jegyel rendelkeznek); az Unión kívülről belépő utasok nemzetisége; a jegyek árképzése; a közvetett tranzitutasok (azaz transzferutasok) száma repülőterenként, vagy a mozgások száma napszakonként vagy technológia szerinti bontásban a hitelesített zajszintekre vonatkozó szabványoknak megfelelően.

E változók megfelelnek az új politikai szükségleteknek és túllépnek a rendelet jelenlegi hatályán. Az adatszolgáltató országok azonban egyértelműen kifejezték, hogy jelenleg nem képesek ilyen információk összegyűjtésére, és hogy a légiszállításra vonatkozó statisztikák gyűjtéséhez kapcsolódó további terhek kellő indoklására van szükség.

Mindenesetre legalább két olyan jövőbeli fejlemény várható, melyek egyike sem kapcsolódik az adatokra vonatkozó új követelményekhez:

- Az adattovábbítási időszak öt hónapra történő lerövidítése a megfigyelési időszak végét követően, az egyéb szállítási módokat érintő statisztikai adatgyűjtéssel összhangban.

- A földrajzi lefedettség kiterjesztése az EU jövőbeli bővítései vagy harmadik országok együttműködési megállapodások útján történő önkéntes részvétele miatt.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 437/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (HL L 66., 2003.3.11., 1. o.).

[2] COM(2001) 370., 2001. szeptember 12.

[3] COM(2006) 314., 2006. június 22. „Tartsuk mozgásban Európát – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára. Az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidős felülvizsgálata.”

[4] A Bizottság 1358/2003/EK rendelete (2003. július 31.) a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint annak I. és II. melléklete módosításáról (HL L 194., 2003.8.1., 9. o.).

[5] A Bizottság 546/2005/EK rendelete (2005. április 8.) az adatszolgáltató országkódok elosztásának vonatkozásában a 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiigazításáról és a közösségi repülőterek listájának frissítése vonatkozásában az 1358/2003/EK rendelet módosításáról (HL L 91., 2005.4.9., 5. o.).

[6] Az EGT-Vegyesbizottság 132/2003 határozata (2003. szeptember 26.) az EGT-megállapodás XXI. mellékletének (Statisztika) módosításáról (HL L 331., 2003.12.18., 68. o.).

[7] 2004. október 26-án került aláírásra és a 2006. február 27-i tanácsi határozattal került jóváhagyásra az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodás, HL L 90., 2006. március 28., 1–21. o.