25.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 105/40

—

utal arra, hogy a sport fontos eszközt jelent valamennyi társadalmi réteg integrációjának elősegítése szempontjából, és megjegyzi, hogy a sport ösztönzőleg hat az egyéni teljesítőképességre és olyan alapvető értékeket közvetít, mint a tisztesség, a tolerancia és a szolidaritás,

—

azt a nézetet képviseli, hogy az erős, egészséges népesség – fiatalok és idősek, férfiak és nők – a gazdasági növekedés, a versenyképesség és általában a jólét növekedésének alapját és hajtóerejét jelenti Európában, ezáltal hozzájárul a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez,

—

üdvözli az Európai Bizottság sportról szóló fehér könyvét, amely hozzájárul a sport mint oktatás-, egészség-, szociál- és gazdaságpolitikai szempontból jelentős és egyre terjedő tevékenység ösztönzéséhez, hiszen maga a sport nagyban hozzájárul az Európai Unió szolidaritásról és jólétről szóló stratégiai céljainak megvalósításához,

—

mindenesetre aggodalommal veszi tudomásul a sportról szóló európai bizottsági fehér könyvben megfogalmazott célkitűzéseket, mivel azok egyértelműen afelé mutatnak, hogy a sport területén kibővítik az uniós jogköröket, túllépve ezzel a Nizzai Nyilatkozat jelenlegi tartalmán, illetve a hatályos szerződéses szabályozásokon,

—

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a sportban érdekelt felekkel az uniós sportfórumról és a tematikus vitákról folytatott párbeszéd fontos hozzájárulást jelenthet a sportról szóló európai vitához. Szükségesnek ítéli, hogy szerepének megfelelően aktívan vonják be a párbeszéd kialakításába.

Előadó

:

Helma KUHN-THEIS (DE/EPP), a saarlandi tartományi közgyűlés tagja

1.

megállapítja, hogy a sport az európai társadalom és számos polgár mindennapi életének szerves részét képezi;

2.

megerősíti, hogy a sportolás egészséges és segít az – elsősorban mozgáshiány és helytelen táplálkozás következtében kialakult – betegségek megelőzésében;

3.

hangsúlyozza, hogy a sport minden szempontból építőleg hat a felnövekvő generációkra, és a gyermekek és fiatalok nevelését támogatva hozzájárul ahhoz, hogy jól fejlett, felelősségteljes és szilárd jellemű felnőttekké váljanak;

4.

utal arra, hogy a sport fontos eszközt jelent valamennyi társadalmi réteg integrációjának elősegítése szempontjából: a külföldi és hazai polgárok, a fogyatékkal élők és egészségesek, illetve az idősek és fiatalok együttléte a társadalmi együttélés szinte semmilyen más területén nem sikerül olyan zökkenőmentesen, mint a sportban;

5.

azt a nézetet képviseli, hogy az erős, egészséges népesség – fiatalok és idősek, férfiak és nők – a gazdasági növekedés, a versenyképesség és általában a jólét növekedésének alapját és hajtóerejét jelenti Európában, ezáltal hozzájárul a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez;

6.

megjegyzi, hogy a sport ösztönzőleg hat az egyéni teljesítőképességre és olyan alapvető értékeket közvetít, mint a tisztesség, a tolerancia és a szolidaritás;

7.

ezért üdvözli az Európai Bizottság sportról szóló fehér könyvét, amely hozzájárul a sport mint oktatás-, egészség-, szociál- és gazdaságpolitikai szempontból jelentős és egyre terjedő tevékenység ösztönzéséhez, hiszen maga a sport nagyban hozzájárul az Európai Unió szolidaritásról és jólétről szóló stratégiai céljainak megvalósításához;

8.

úgy véli azonban, hogy a sport területét az európai társadalom olyan új fenyegetései és kihívásai is érintik, mint a gazdasági kényszer, a fiatal sportolók kizsákmányolása, a dopping, az idegengyűlölet, az erőszak, a korrupció és a pénzmosás;

9.

mindenesetre aggodalommal veszi tudomásul a sportról szóló európai bizottsági fehér könyvben megfogalmazott célkitűzéseket, mivel azok egyértelműen afelé mutatnak, hogy a sport területén kibővítik az uniós jogköröket, túllépve ezzel a Nizzai Nyilatkozat jelenlegi tartalmán, illetve a hatályos szerződéses szabályozásokon. Nem szabad megkérdőjelezni a sportszervezetek autonómiáját és a tagállamok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörét. Ezért nyomatékosan utal rá, hogy a sport területén a Közösség csupán korlátozott jogkörrel bír;

10.

ebből kiindulva azonban üdvözölné, ha az Európai Bizottság támogató, koordinációs és kiegészítő intézkedések révén segítené a tagállami sportot és támogatná a sport szociális, nevelési, egészségügyi és kulturális vonatkozású értékeit anélkül, hogy a tagállamok és a sportszervezetek önállóságát korlátozná, illetve jogköreiket csorbítaná;

11.

abból kiindulva, hogy 2011 előtt nem valósítható meg a sportot célzó, önálló uniós támogatási program, azt javasolja, hogy a 2009-es uniós költségvetésben különítsenek el egy tételt a sportról szóló fehér könyv végrehajtását szolgáló előkészítő intézkedésekre és kísérleti projektekre, illetve javasolja, hogy a sport számára elérhető vagy elérhetővé váló pályázati lehetőségekről széles körű tájékoztatásra kerüljön sor;

12.

amellett érvel, hogy a sport területét az eddigieknél erőteljesebben vonják be az uniós politikákba és támogatási programokba. A Régiók Bizottsága szerint a sport területének az Európai Unióról szóló szerződést módosító szerződésbe és az Európai Közösséget létrehozó szerződésbe történő bevonása elegendő jogi alapot teremt a 2013-ban kezdődő következő támogatási időszakban a sportot célzó támogató, koordinációs és kiegészítő intézkedések meghozatalának indoklására;

13.

felkéri tagjait, hogy regionális szinten támogassák a sportról szóló fehér könyvben megfogalmazott kívánalmakat, azaz, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból származó uniós támogatási eszközök felhasználási körébe vonják be a sportot is;

14.

üdvözli, hogy a sportról szóló fehér könyv kiemelt feladatként határozza meg a sporttal kapcsolatos kérdések figyelembevételét a többi szakpolitikában, és kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen rendszeresen jelentést ennek végrehajtásáról;

15.

azon a véleményen van, hogy az Európai Bizottság felismerte a problémát, és egymást kiegészítő fehér könyveivel (a sportról szóló, illetve a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló fehér könyv) a nemzeti szint fölött is felhívja a figyelmet a fellépés szükségességére és egyben megoldási javaslatokkal is előáll;

16.

magától értetődőnek tartja, hogy az emberek általános egészségi állapotának testmozgás segítségével történő javításába bevonják a sportszervezeteket is, hiszen ezek szövetségeik és egyesületeik révén széles célcsoportot érnek el. Támogatja az Európai Bizottság arra irányuló elképzelését, hogy az (elsősorban a fiatalok körében bevált és a tömegsportra vonatkozó) tapasztalatcserét szolgáló hálózatok kiépítését eszmei, valamint az eddigieknél nagyobb mértékű anyagi támogatásban részesítse. Továbbá hangsúlyozza e területen az ágazatközi együttműködés jelentőségét, tekintettel arra, hogy a közösségi szinten megvalósuló együttes fellépés pozitív hatással lehet a több szektorra (sport, egészségügy, oktatás) elkülönült nemzeti kormányzati struktúrákra;

17.

egyúttal arra bíztatja az Európai Bizottságot, hogy nagyobb értéket tulajdonítson a spontán és a nem szervezett sportnak, valamint szálljon síkra amellett, hogy a sportszervezetek és az állami hatóságok a lehető legjobb feltételeket kínálják az ilyesfajta tevékenységek fejlesztése számára;

18.

azon a véleményen van, hogy az etikai alapot nélkülöző, elsősorban kereskedelmi és társadalmi teljesítményelvárások – más területekhez hasonlóan a sportban is – a teljesítménynövelés céljából használt, nem engedélyezett szerek alkalmazásának nagy veszélyét rejtik magukban;

19.

megállapítja, hogy a dopping nagyon káros hatással van a sportszerűség eszméjére és magára a sport megítélésére is. Ráadásul nagy egészségügyi kockázatot jelent az egyes sportolókra nézve. Más sportolók számára pedig demotiválóan hat;

20.

úgy véli, hogy az élsportban nem csak a profi sportolók vannak kitéve a számos társadalmi szereplő által megfogalmazott magas teljesítményelvárásoknak. Ebből kifolyólag mára az élsportot megelőző amatőr sport és az utánpótlás terén is jelentősen megnövekedett a fokozatos dopping veszélye;

21.

úgy véli, hogy a doppingmentes sport iránti elkötelezettség csak hatékony doppingellenőrzés mellett valósítható meg; ehhez uniós szintű és világméretű doppingellenes fellépés szükséges;

22.

összehangoltabb doppingellenes küzdelmet ajánl az EU-ban, amely figyelembe veszi az UNESCO Nemzetközi Doppingellenes Egyezményét és azt, hogy szükség van egy szakmailag valóban független doppingellenes ellenőrző hatóságra;

23.

a helyi és regionális önkormányzatokat és szervezeteket kimondottan alkalmasnak tartja arra, hogy az iskolákban, sportegyesületekben és általában a sport területén folytatott, a doppingról szóló felvilágosító kampányok révén felhívják a szükséges mértékben a figyelmet erre a problémára és ösztönözzék az ismeretek közvetítését. Felszólítja minderre ezeket az önkormányzatokat, illetve szervezeteket, és megerősíti arra irányuló szándékát, hogy helyi és regionális szinten figyelemmel kíséri és támogatja az ilyen jellegű tevékenységeket;

24.

üdvözli és támogatja a sportnak és a testmozgásnak az Európai Bizottság különböző politikai kezdeményezései által történő támogatását és ösztönzését, valamint azt, hogy európai díjat ítéljenek oda azoknak az iskoláknak, amelyek különösen sokat tesznek a testmozgás népszerűsítése érdekében, illetve azoknak a sportegyesületeknek, amelyek különösen ügyelnek az általuk nyújtott szolgáltatás minőségére;

25.

hangsúlyozza, hogy a gyermekek és fiatalok testi, mentális, kognitív és szociális fejlődése szempontjából az iskolakezdést megelőző életkorban mennyire fontos szerepet játszik a teljes nevelési és oktatási folyamat elengedhetetlen részét jelentő mozgás, játék és sport. Ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet az iskolás kornál fiatalabb gyermekek testmozgására;

26.

ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság valamennyi, az oktatás és a sport területére vonatkozó támogatási, koordinációs és kiegészítő intézkedése során vegye figyelembe a tagállamok hatáskörét, illetve a tagállami szubnacionális szinteket;

27.

hangsúlyozza az önkéntesség kiemelt fontosságát és kéri az Európai Bizottságot, hogy már a kezdetektől fogva mutasson rá az eszmei értékeken alapuló önkéntesség jelentőségére a sportban. Továbbá utal rá, hogy veszélyes, ha a sportot pusztán gazdasági tevékenységként fogjuk fel, mivel ez nem felel meg a sportról alkotott összképnek, illetve a sport eszméjének. A profisport a teljes sportmozgalomnak csak töredékét teszi ki, amire a sportról szóló fehér könyv nincs kellőképp tekintettel;

28.

azon a véleményen van, hogy a polgári elkötelezettség éppen a sport területén kötődik közvetlenül a közösségi érzés fejlődéséhez és a sportközpontú célok mellett szociális és közösségi célokat is szolgál;

29.

a tömegsport ösztönzése kapcsán üdvözli az „Európa a polgárokért” elnevezésű programot;

30.

a „Cselekvő ifjúság” program kapcsán támogatja az Európai Bizottság arra tett javaslatát, hogy ösztönözzék a fiataloknak a sport terén önkéntes munka formájában végzett tevékenységét;

31.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság olyan európai tanulmányra készül megbízást adni, amely a sport területén végzett önkéntes munkát tárja fel, hiszen ez hasznos eszköz lesz majd a jövőbeli feladatkialakítás, valamint a sport területén végzett önkéntes munka tervezési biztonságát illetően;

32.

úgy véli, hogy figyelembe kell venni, hogy milyen különleges szerepet játszik a sport a fogyatékkal élő emberek életében;

33.

ezért felszólítja a tagállamokat, a helyi és a regionális önkormányzatokat és a sportszervezeteket, hogy vegyék figyelembe a fogyatékkal élők igényeit és biztosítsák, hogy a sportrendezvények helyszínei és a szállások a fogyatékkal élők számára is megközelíthetőek legyenek;

34.

véleménye szerint ösztönözni kell, hogy az edzők, a gyakorlatvezetők, az önkéntesek és a sportegyesületek és – szervezetek munkatársainak képzése nyitva álljon a fogyatékkal élők előtt is;

35.

úgy véli, hogy a sport révén az idősebbek a lehető legtovább meg tudják őrizni testi és szellemi aktivitásukat, illetve önállóságukat, és így mások segítsége nélkül is önálló életet képesek élni. Mobilisnak lenni és maradni azt jelenti, hogy az idősebbek fenntartják társas kapcsolataikat, és saját döntésük szerint biztosítani tudják a társadalmi életben való részvételüket. Ehhez többek között a sporttevékenységek kínálata is célirányosan hozzájárulhat;

36.

osztja azt a nézetet, hogy az Európai Szociális Alappal, az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, és az Európai Integrációs Alappal kapcsolatos tervezésük során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a sport integrációs hatását;

37.

üdvözli azokat a nemzeti és nemzetközi szinten tapasztalható törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy központi információs pontok létrehozásával, illetve a rendőrhatóságok és a sportegyesületek közötti együttműködés megteremtésével sikeresen felvegyék a harcot a sport területén jelentkező erőszakos és rasszista megnyilvánulások ellen;

38.

megállapítja, hogy a Németországban rendezett 2006-os labdarúgó-világbajnokság példája mutatja, hogy ez a fajta együttműködés működőképes és eredményes;

39.

arra bíztatja az Európai Bizottságot, hogy fejlesztési politikájának eszközeként fokozottan támogassa a sportot;

40.

ezért azt javasolja, hogy használják fel az ENSZ-nek és a tagállamoknak a sport és a sport általi nevelés nemzetközi éve (2005) alapján nyert tapasztalatait és ismereteit, valamint, hogy adott esetben fejlesszék tovább, illetve folytassák a már meglevő projekteket és intézkedéseket;

41.

a szubszidiaritási szempontok alapján nem tartja szükségesnek a harmadik országokból származó sportolók bevándorlásának egységes, uniós szabályozását, illetve azt, hogy a megfelelő körkörös migrációs mechanizmusokat kiterjesszék erre. A sportolók bevándorlása tehát továbbra is nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon;

42.

támogatja, hogy az európai sportszervezők és sportrendezvény-szervezők környezetvédelmi célokat határozzanak meg, valamint az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy felszólítson az európai hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszerben (EMAS), illetve az ökocímke odaítélésére szolgáló közösségi rendszerekben való részvételre és ezeknek a tömeges sportrendezvényeken történő reklámozására;

43.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a sportot az új LIFE+ program alkotórészeként fogja értelmezni;

44.

utal rá, hogy a sportnak a turizmusra gyakorolt gazdasági hatása nem merül ki a nagyobb sportrendezvényekben, hiszen az aktív sport a pihenőturizmus keretében nagyban hozzájárul a regionális fejlődéshez és különösen a szerkezeti átalakuláshoz. A régiók stratégiai koncepciói jelentős szerepet játszanak ebben. Az Európai Bizottságnak tehát továbbra is támogatnia kellene a régiók azon törekvéseit, hogy strukturális fejlődésüket a regionális igényekhez igazított intézkedések révén mozdítsák elő. Arra bátorítja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a strukturális alapokból rendelkezésükre álló eszközöket fordítsák sport és szabadidős létesítményekre is;

45.

aggodalmának ad hangot, amiért jobb adatállományt szorgalmaznak anélkül, hogy egyetértés született volna a tagállamok és az európai régiók között egy ilyen jellegű intézkedés céljait illetően;

46.

utal rá, hogy a további öncélú sport- és sportot érintő statisztikák, amelyek tulajdonképpen szükségtelenek a sport hozzáadott értékének jobb megjelenítéséhez, többletráfordítást eredményezhetnek. A bürokrácia csökkentésére irányuló törekvések jegyében európai szinten is feltétlenül kerülendő az ilyen adminisztrációs többletteher;

47.

arra kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy élénkítse a tagállamokkal és különösen a régiókkal folytatott párbeszédet, hogy első lépésként közösen meg lehessen állapodni az ilyen új adatállomány célkitűzéseiről. A követendő cél a statisztikák elkészítésével járó adminisztrációs többletterhek minimalizálása kell, hogy legyen;

48.

nyugtázza, hogy az Európai Bizottság megbízást fog adni egy olyan tanulmány elkészítésére, amely a sportnak a lisszaboni menetrendhez nyújtott közvetlen és közvetett hozzájárulását vizsgálja. Felteszi ugyanakkor a kérdést, hogy az Európai Bizottság által hiányolt adatállomány tükrében nem szűkre szabottak-e a sportnak a lisszaboni menetrendhez való hozzájárulását vizsgáló, alapos tudományos elemzés korlátai. A Régiók Bizottsága felkéri az Európai Bizottságot, hogy tájékoztassa majd a felmérés eredményeiről;

49.

a sportszervezetek hosszú távú támogatására szolgáló fenntartható finanszírozási modelleket a tagállami sporttámogatás nélkülözhetetlen alapjának tartja;

50.

elengedhetetlennek tartja a tömegsport állami támogatását és emlékeztet rá, hogy a tömegsportot számos tagállamban jelentős mértékben állami vagy államilag engedélyezett lottók és sportfogadások közvetlen vagy közvetett hozzájárulásaival (azaz ezekre kivetett adók és illetékek útján) finanszírozzák;

51.

ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy azok a meglévő állami szerencsejáték- és sportfogadási monopóliumok, amelyek a közérdekhez, valamint a játékszenvedély megelőzéséhez és a közrend fenntartásához kötődő kényszerítő okokra vezethetők vissza, és következetesen ezeket a célokat szolgálják, az Európai Bíróság állandó joggyakorlata alapján megfelelnek az uniós jognak. Ezekben az esetekben célszerűnek tartja, hogy az alapvetően nemkívánatos szerencsejátékokból származó pénzeket közérdekű célokra (pl. a sportra) használják fel;

52.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a tömegsport tagállami finanszírozását vizsgáló, független tanulmány elkészítésére ad majd megbízást, és kéri az Európai Bizottságot, hogy a tömegsport állami támogatását veszélyeztethető politikai döntések meghozatalával várja meg az említett tanulmány eredményeit;

53.

javasolja az Európai Bizottságnak, hogy utaljon arra, hogy kifinomult módszereket kellene kidolgozni az állami támogatások sportra gyakorolt hatásainak felméréséhez. A nemzeti, regionális és helyi támogató intézkedések szerkezete eltérő. Tanulmányok és összehasonlító elemzések útján kellene felmérni, hogy a különböző állami támogatási formák milyen szerepet játszanak a sport fejlesztésében.

54.

támogatja az Európai Bizottság azon szándékát, hogy megtartsa a sport területére jellemző alacsonyabb HÉA-kulcsok jelenlegi lehetőségeit;

55.

az Európai Bizottsághoz hasonlóan elismeri a sportszervezetek és a képviseleti struktúrák autonómiáját és hiányolja, hogy a sportról szóló fehér könyv nem hangsúlyozza, hogy milyen fontos a szövetségek önállósága, ahogy azt a Nizzai Nyilatkozatban is megfogalmazták és elfogadták;

56.

a sport sajátosságait a sport alapvető és szerves tulajdonságának tekinti és hiányolja a sportról szóló fehér könyvben az idevonatkozó egyértelmű kijelentéseket. Attól tart, hogy az esetjogon alapuló megközelítési mód a sportszervezetek szempontjából nem felel meg a sport sajátosságának és a meglévő jogbizonytalanság megszilárdulását eredményezi;

57.

ésszerűnek, célravezetőnek és a sport sajátosságait figyelembe véve szükségesnek is tartja a fehér könyvben a szabad mozgás elvének korlátozott és arányos korlátozásaira vonatkozóan felsorolt eseteket;

58.

a sportegyesületek közötti verseny egyensúlyának fenntartása érdekében elengedhetetlennek tartja az áthelyezésekre vonatkozó szabályokat;

59.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság hatásvizsgálatot fog végezni annak érdekében, hogy áttekintést kapjon a játékosok menedzsereinek tevékenységéről az Unióban;

60.

az uniós szintű intézkedések szükségességét illetően azt ajánlja, hogy a nemzetközi szövetségekkel közösen egyeztessék az állami és a szövetségekre vonatkozó jogi intézkedéseket;

61.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy kiemelten kezelve valósítsa meg a fehér könyvben javasolt, a tagállamokkal és a sportszervezetekkel a kiskorúak védelmének területén történő együttműködést;

62.

üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó szándékát, hogy támogatja a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságokat, és hogy ellenőrzi a sport területére vonatkozó pénzmosás leküzdését célzó uniós előírások végrehajtását;

63.

az engedélyezési rendszerek fejlesztését a sportszervezetek autonóm feladatának tartja, amennyiben ezek a rendszerek összeegyeztethetők a versenyre és a belső piacra vonatkozó előírásokkal;

64.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság továbbra is támogatja a tájékoztatáshoz való jogot és az állampolgároknak a sportesemények közvetítéséhez való széles körű hozzáférését;

65.

a tájékoztatás szabadsága és a szabad véleményalkotás biztosításához fontos és bevált eszköznek tartja a rövid híradások szolgáltatásának jogára vonatkozó jelenlegi európai szabályozásokat;

66.

ezért támogatja, hogy az audiovizuális médiumokra vonatkozó európai jogi keret soron következő értékelései során vizsgálják meg, hogy helyénvaló-e (és ha igen, milyen mértékben) a rövid híradások szolgáltatása jogának további médiumokra – például a rádióra – történő kiterjesztése;

67.

nyomatékosítja, hogy a közszolgálati rádiózás hozzájárul a (média területére vonatkozó) sokféleség biztosításához. A közszolgálati rádió felelőssége abban rejlik, hogy gazdaságilag független „Public Service”-ként még a szűk rétegeket érintő sportágakról szóló hírszolgáltatás területén is elvárják tőle, hogy a pusztán a tömegeket megszólító híradásokon túl is törekedjen a publicisztikai sikerekre;

68.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a sportban érdekelt felekkel az uniós sportfórumról és a tematikus vitákról folytatott párbeszéd fontos hozzájárulást jelenthet a sportról szóló európai vitához. Szükségesnek ítéli, hogy szerepének megfelelően aktívan vonják be a párbeszéd kialakításába. Ebben az összefüggésben különösen azt emeli ki, hogy szükség van egy olyan fórumra, amely tömöríti a különböző sportágak, valamint a nyilvános sportstadionok tulajdonosainak képviselőit a sportstadionokra és -létesítményekre vonatkozó aktuális és jövőbeli igények felmérése érdekében. Reményének ad hangot, hogy az Európai Bizottság e célból a strukturált párbeszédet veszi igénybe;

69.

szakmai szervezetek közreműködésével tartott szemináriumokat javasol annak érdekében, hogy tájékoztassák és felvilágosítsák az európai sportszervezeteket a közösségi vívmányok alkalmazásáról;

70.

a sport és a regionális fejlesztés témájáról tartandó konferenciák megrendezését javasolja. Ennek keretében be lehetne mutatni a sportnak a regionális fejlesztésekre gyakorolt kedvező hatását, illetve példaértékű eljárásokat is ismertetni lehetne;

71.

javasolja, hogy az Európai Bizottság segítse elő és fenntarthatóan támogassa az olyan határokon átnyúló, régióközi egyesületek és projektek fejlesztését, mint amilyen például a SaarLorLux nagyrégió Európai Interregionális Sportügyi Érdekszövetsége;

72.

úgy véli, hogy a nem állami sportmozgalmat – az Európa Tanács eljárásához hasonlóan – jobban be kellene építeni az Európai Bizottság és a tagállamok közötti párbeszédbe;

73.

ennek kapcsán utal arra, hogy az együttműködés keretében figyelemmel kell lenni a sportra vonatkozó tagállami hatáskörökre.