16.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/42

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli, hogy az Európai Bizottság az európai borpiac szervezésére vonatkozó reformtervezetében alapvetően a borspecifikus piacszervezés megőrzését javasolja. Az EGSZB azt remélte, hogy az Európai Bizottság többet elfogad majd azokból a javaslataiból, amelyeket a 2006. december 14-iA Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A fenntartható európai borágazat felé című véleményében (1) fogalmazott meg.

1.2

Az EGSZB ismét azt kéri, hogy a reform legfontosabb céljául az európai borok versenyképességének javítását és a piacrészek visszaszerzését tűzzék ki. A reform és a külkereskedelmi szabályozások során fontos, hogy az Európai Bizottság határozottabban vegye figyelembe az európai borágazat vezető világpiaci pozícióját.

1.3

Az EGSZB kiemeli, hogy a bor és a szőlőtermesztés az európai kultúra és életmód fontos és szerves alkotórésze. A szőlőtermesztés számos európai borvidéken meghatározza a társadalmi és gazdasági környezetet. Az EGSZB ezért súlyt helyez arra, hogy a reform során – úgy a célok, mint az intézkedések meghatározásakor – ne csupán a gazdasági következményeket vegyék figyelembe, hanem a foglalkoztatásra, a társadalom szerkezetére, valamint – különösen a kivágási programok folyományaképpen – a környezetre, illetve a fogyasztóvédelemre és az egészségre gyakorolt hatást is. Az Európai Bizottság tervezete azonban nincs kellőképp tekintettel minderre.

1.4

Az EGSZB rámutat arra, hogy a szőlőtermesztés az Európai Unióban 1,5 millió, túlnyomórészt kisméretű családi gazdaság számára jelent egzisztenciális alapot, és több mint 2,5 millió munkavállaló számára biztosít – legalább idényjellegű – foglalkoztatást. Ezért az EGSZB kiemelten ügyel arra, hogy a reform során a borászok jövedelmére és az európai szőlőtermesztés foglalkoztatási lehetőségeire kedvezően ható intézkedéseket részesítsenek előnyben.

1.5

Az EGSZB úgy véli, hogy az európai bizottsági javaslat, amely nemzeti pénzügyi keretet bocsát az egyes szőlőtermesztő tagállamok rendelkezésére, jelentős módon hozzájárul a szubszidiaritás megerősítéséhez és a regionális különbségek fokozott figyelembevételéhez. A reform céljainak elérése érdekében azonban további támogatási eszközök kifejlesztésére van szükség.

1.6

Az EGSZB nem találja elégségesnek azokat a javaslatokat, amelyeket az Európai Bizottság a fogyasztók tájékoztatását szolgáló intézkedésekre tett. Üdvözli az exportpiacokon történő értékesítés ösztönzésére tett javaslatokat, ugyanakkor azok belső piacra történő kiterjesztését is szükségesnek tartja.

2.1

Az Európai Bizottság elsősorban az alábbi területeken javasol borpiaci szervezési reformot:

3.1

Az EGSZB messzemenően támogatja az Európai Bizottság javaslatában kitűzött célokat. A javasolt intézkedéseket illetően azonban kiigazításokat és javításokat tart szükségesnek.

3.2

Az EGSZB ismételten azt kéri, hogy a belső piacon és az exportpiacokon is javítsanak az európai bortermelők versenyképességén, erősítsék az európai termelési térséget, támogassák a minőségért tett erőfeszítéseket, és fokozottan vegyék figyelembe a piac alakulását és a fogyasztói elvárásokat. Az Európai Bizottság által előterjesztett rendelettervezet nem felel meg kellőképpen ezeknek a követelményeknek.

3.3

Az EGSZB továbbra is szükségesnek tartja a gazdasági célok pontosítását és szociális, valamint foglalkoztatáspolitikai célokkal való kiegészítését. Ide tartozik a bortermelő gazdaságok jövedelmi helyzetének javítása, a pályakezdő borászok jobb előrelépési lehetőségei, a fenntartható foglalkoztatás, valamint a teljes munkaidőben dolgozók és az idénymunkások megfelelő bérezése.

3.4

Az EGSZB továbbra is kritikusan vélekedik a hatásköröknek a Miniszterek Tanácsáról az Európai Bizottságra való átruházásával kapcsolatban, például az új borkészítési eljárások engedélyezését illetően, mivel az Európai Bizottság a bilaterális egyezményekkel kapcsolatos tárgyalás során nem képviselte megfelelően az európai bortermelők érdekeit.

3.5

Az EGSZB még mindig úgy véli, hogy – tekintettel két új bortermelő ország uniós csatlakozására – bővíteni kell a jelenlegi pénzeszközöket.

3.6

Az EGSZB ismételten jobb és átfogóbb piacfigyelést követel, hogy a borpiac szervezésének alapját jelentve megbízhatóbb termelési, kereskedelmi és fogyasztási adatok álljanak rendelkezésre. A mostanáig felhasznált általános adatok fontosak, azonban nem elégségesek. Naprakész információkra van szükség a gyártási struktúrák, az értékesítési csatornák és a fogyasztói magatartás változásairól is.

3.7

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy minél előbb hatályba kell lépnie az új borpiacszervezésnek. Szükségesnek tart azonban egy átmeneti időszakot (phasing out), hogy – amennyiben szükséges – lehetővé váljon a gazdaságok számára az új keretfeltételekhez való fokozatos alkalmazkodás.

3.8

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság módosította a kivágási programra vonatkozó javaslatát. Ugyanakkor ésszerűnek tartja, hogy az egyedi kivágások káros hatásainak (pl. parlagföld egy szőlőhegyen) megakadályozása és a szabályos végrehajtás biztosítása érdekében ezeket az intézkedéseket regionális és nemzeti strukturális programok keretében hajtsák végre.

3.9

Az EGSZB továbbra is ellenzi a telepítésre vonatkozó szabályozás teljes liberalizálását, mivel ez veszélyeztetné a borpiac reformjának gazdasági, szociális, környezetpolitikai és a tájmegőrzéssel kapcsolatos célkitűzéseit.

4.1.1

Az EGSZB üdvözli, hogy a nemzeti pénzügyi keret bevezetésével alapvetően figyelembe veszik a regionális különbségek fokozott tekintetbevételére és a szubszidiaritás elvének a borágazatban történő konzekvensebb alkalmazására irányuló kérését. A javasolt támogatási intézkedéseket viszont nem tartja kielégítőnek.

4.1.2

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy meg kell tartani a konzekvens és megfelelő közösségi keretet. A kereten belül a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia, hogy milyen intézkedéseket választanak ki szőlőtermő területeikre. Ennek során fontos szerepet játszhatnak a termelői szervezetek, az ágazati szövetségek, a szabályozó szervezetek, valamint a hasonló célkitűzéssel működő, egyéb intézmények.

4.1.3

Az EGSZB átfogóbb intézkedéscsomagot javasolt a piacszervezési célok megvalósítása érdekében. Utal a borpiac közös szervezésének reformjáról szóló korábbi véleményeire (2), amelyekben többek között olyan programokat sürgetett, amelyek a minőségi termékeket támogatják a szőlészetben, a borászatban és az értékesítésben, illetve az ilyen termékek szerepeltetését ösztönzik a fogyasztói reklámokban. Ezekben a véleményekben a hátrányos helyzetű területeket segítő intézkedések meghozatalát, valamint a területspecifikus közvetlen támogatások lehetőségét is sürgette.

4.1.4

A minél nagyobb hatékonyság elérése érdekében az EGSZB újfent koherens és integrált intézkedések meghozatalát kéri. Ezeket az intézkedéseket tehát be kell illeszteni a teljes termelési folyamatra vonatkozó átfogó tervekbe, amelyek a szőlőtermesztéstől kezdve a feldolgozáson át, egészen a termék értékesítéséig tartó szinteket ölelik fel. Ide tartoznak még a valamennyi borászati termék alternatív piacainak felderítését szolgáló intézkedések is.

4.1.5

Az EGSZB újra nyomatékosan kéri a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező – például a meredek és lejtős fekvésű – szőlőtermő területek, illetve a szélsőséges éghajlati feltételeknek kitett vidékek támogatására szolgáló speciális program kidolgozását.

4.1.6

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság a nemzeti pénzügyi kereten belül nagy jelentőséget tulajdonított az exporttámogatási intézkedéseknek. Mindazonáltal olyan további intézkedésekre is szükség van, amelyek a belső piacon megismertetik a fogyasztókkal a szőlőtermesztési kultúrát, valamint felvilágosítással szolgálnak a mértékletes borfogyasztás előnyeiről, illetve az alkoholfogyasztás veszélyeiről. Továbbra is kéri az európai piacfigyelés megvalósításának támogatását.

4.1.7

Az EGSZB nem tartja elfogadhatónak az intervenciós intézkedések azonnali felszámolását. Ezért azt ajánlja, hogy a nemzeti pénzügyi kereten belül a 2008-tól 2010-ig terjedő átmeneti időszakban támogatásokat lehessen nyújtani az élelmezési célú pálinka előállítása céljából történő lepárláshoz és a magántároláshoz.

4.1.8

Az EGSZB véleménye szerint a nemzeti pénzügyi kereten belül elő kell irányozni a termelők társfelelősségén alapuló, válságkezelést szolgáló intézkedéseket. A konjunkturális válságok kezelésének szempontjából nem kielégítőek az eddig tervezett intézkedések (betakarítási biztosítás és kockázati alapok). Ezért meg kellene vizsgálni, hogy beváltak-e az eddigi krízislepárlások és hogy a krízislepárlás történhet-e a nemzeti pénzügyi kereten belül.

4.1.9

A szőlő, a cefre és a seprő teljes kipréselésének hatályban levő tilalma alkalmasnak bizonyult arra, hogy biztosítsák a borászati termékek minőségét, és hogy elkerüljék az esetleges visszaéléseket. Ezért továbbra is fenn kellene tartani ezt a tilalmat. A tagállamok hatáskörébe kellene utalni, hogy bizonyos években megemeljék a termelés lepárolandó részének százalékarányát.

4.1.10

Az EGSZB tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki a költségvetésnek a nemzeti pénzügyi keretre vonatkozó elosztásáról. Azokra az új uniós tagállamokra vonatkozóan pedig, amelyek nem rendelkeznek korábbi viszonyítási alappal, a szőlőültetvények részarányának megfelelően, önálló támogatási sémát kellene meghatározni.

4.2.1

Az EGSZB különböző véleményeiben már hangsúlyozta, hogy a vidéki területek – ideértve az európai szőlőtermő területeket is – jövőbeli fejlődése szempontjából milyen fontos szerepe van a 2. pillérnek. A borágazat speciális problémáinak megoldását illetően még a fenti alapvető célkitűzések figyelembevételével is amellett van, hogy borpiaci reform keretében tárgyalt intézkedéseket teljes mértékben a borászatra elkülönített költségvetésből finanszírozzák. Ezért nem lehet megszorításokkal vagy átcsoportosításokkal lefaragni a költségvetésből.

4.3.1

Az EGSZB feltétlenül szükségesnek tartja a bor mint termék nemzetközileg elfogadott meghatározását. Ez az elismert termelési módszerek rögzítését is szükségessé teszi. Egyértelművé kellene tenni, hogy az úgynevezett „gyümölcsborok” nem képezik a borpiaci reform tárgyát.

4.3.2

Az EGSZB azt javasolja, hogy a borkészítési eljárásoknak az OIV-előírásokhoz való közelítését következetesebben építsék be a bilaterális és nemzetközi kereskedelmi szerződések stratégiai irányvonalába. Ha az importborok esetében minden olyan eljárást engedélyeznénk, amely a világ valamely pontján elfogadott, az ellentmondana az európai boroknak az OIV-szabványokhoz történő fokozott közelítésének, és további versenytorzulásokat eredményezne. Az EGSZB azt a javaslatot is ellenzi, hogy az exportált borok esetében olyan borászati eljárásokat is engedélyezzenek, amelyek egyébként a belső piaci értékesítés során tiltottak.

4.3.3

Az EGSZB azt javasolja, hogy a szóban forgó rendelethez csatolják mellékleteként az engedélyezett borászati eljárások listáját, és hogy továbbra is maradjon a Tanács hatáskörében ezeknek az eljárásoknak az aktualizálása, illetve az újak engedélyezése.

4.3.4

Az EGSZB helyesli, hogy az Európai Bizottság elhatárolódott annak tervezett engedélyezésétől, hogy Európában importált szőlőmustból vagy mustsűrítményből lehessen bort készíteni, illetve harmadik országokból származó termékekkel házasítani.

4.3.5

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a termelési szabályokra tett javaslataiban vegye figyelembe az Európai Unión belüli különböző területi, éghajlati és időjárási feltételeket. Utal arra, hogy ez nagyon kényes téma, amely nem szabad, hogy az európai borágazat kettészakadásához vagy akár a reformjavaslatok bojkottjához vezessen. Az EGSZB egyetért azzal a követeléssel, hogy a borminőség javítása és biztosítása érdekében minden borászati eljárást szigorúbban ellenőrizzenek.

4.3.6

Az EGSZB ezért az Európai Bizottság javaslatait saját korábbi véleményei, az Európai Bizottság bemutatott elemzései, a borkészítési eljárások javasolt liberalizálása, a borkészítési eljárásoknak a bilaterális szerződésekben való elismerése figyelembevételével, valamint a reformcélok – főként a versenyképesség növelése és a termelési költségek csökkentése – fényében értékeli. Az Európai Bizottság javaslata mellett és ellen szóló érveket mérlegelve a répacukor felhasználásával, valamint a mustsűrítményekre nyújtott támogatásokkal kapcsolatos hatályos szabályozások lényegében változatlanul hagyása mellett foglal állást.

4.4.1

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság pontosította a borok eredetmegjelölésére vonatkozó javaslatait. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan úgy véli, hogy a Közösségen belül a minőségi borok koncepciója többek között a bor földrajzi eredetére visszavezethető, különleges ismérvekre épül. Nagyon fontos az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés védelme. Éppen ezért bármilyen eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatát egy meghatározott földrajzi területen folyó borkészítéshez kell kötni.

4.4.2

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság időközben arra vonatkozóan világossá tette és pontosította javaslatait, hogy továbbra is alkalmazhatók a minőségpolitika olyan bevált módszerei, amelyek nem vagy nem kizárólag az eredetmegjelölés elvén alapulnak. A termelők, illetve elsősorban a fogyasztók szempontjából számos országban főleg a minőségi borok ellenőrzése vált be.

4.4.3

Ennek során azonban a bizonyos borászati termékek leírásáról, elnevezéséről, kiszereléséről és védelméről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtási rendelkezéseiről szóló, 2002. április 29-i 753/2002/EK európai bizottsági rendelettel (3) történő összeegyeztethetőség kapcsán számos kérdést figyelmen kívül hagynak. Az EGSZB ezért azt kéri, hogy a földrajzi és hagyományos elnevezésekre gyakorolt hatások feltérképezésére készítsenek megfelelőségi táblázatot.

4.5.1

Az EGSZB rendkívül bonyolultnak tartja a javaslatokat, és azt várja az Európai Bizottságtól, hogy pontos szimulációval mutassa be a javasolt módosítások következményeit.

4.5.2

Az EGSZB rámutat arra, hogy több éven át tartó vitát követően csak nemrégiben módosították a jelöléssel kapcsolatos jogot. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy tárja fel: melyek azok az új szempontok, amelyeket nem vettek figyelembe az éppen lezárult vita során.

4.5.3

Az EGSZB üdvözli a címkézési szabályok egyszerűsítéseit, ha ezek a fogyasztók jobb tájékoztatását szolgálják. Az ilyen jellegű változások azonban nem vezethetnek a versenytorzulások vagy a fogyasztók félrevezetése veszélyének növekedéséhez, ami bírósági perek áradatát eredményezné. Ebből a szempontból ugyancsak elgondolkodtató az Európai Bizottságnak az eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés nélküli borokat illetően a szőlőfajta és az évjárat fakultatív megadására vonatkozó javaslata is. Ez a javaslat csak akkor fogadható el, ha a fogyasztóvédelmi szempontokat figyelembe véve, illetve a megtévesztés és a tisztességtelen verseny elkerülésének érdekében az ilyen borok nyomon követhetőségére ellenőrzési és tanúsítási rendszert biztosítanak.

4.5.4

Az EGSZB rámutat arra, hogy az egyre bővülő Európai Unióban növekszik a nyelvi sokszínűség, és ebből kereskedelmi akadályok alakulhatnak ki – ahogyan ez jelenleg a szulfitok feltüntetése esetében is fennáll. Ezért meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a kötelezően feltüntetendő információk (pl. összetevők) megadásakor közérthető szimbólumokat lehessen alkalmazni.

4.6.1

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság módosította a kivágási szabályozásokra vonatkozó javaslatait és csökkentette az erre szánt költségvetési keretet. Elismeri a kivágás mint piacszervezési eszköz jelentőségét, amelyet a regionális és nemzeti strukturális programok részeként, a közösségi közös kereten belül, háromtól öt évig tartó, korlátozott időszakra kell felajánlani. A kivágás önkéntes lehetőségét az olyan területeken levő szőlőre vonatkozóan kellene felajánlani, amelyek nem alkalmasak a szőlőtermesztésre, valamint a nem jövőképes üzemek tevékenységének megszüntetéséből adódó szociális következmények ellensúlyozására.

4.6.2

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság módosította a telepítési szabályok liberalizációjának határidejére vonatkozó eredeti terveit. Az EGSZB ugyanakkor továbbra is ellenzi a teljes liberalizációt (még akkor is, ha erre csak később kerülne sor), mivel ez veszélyezteti a borpiaci reform gazdasági, szociális, környezetpolitikai és a tájmegőrzéssel kapcsolatos célkitűzéseit. A szőlőtermő vidékek foglalkoztatása, gazdasága és infrastruktúrája, illetve a társadalom szerkezete, a környezet és a természetvédelem iránt érzett felelősség alapján nem támogatható a szőlőtermesztésnek a kulturális szempontból értékes borvidékekről az olcsóbban művelhető területekre való áthelyezése.

4.6.3

Ha az új ültetvények tilalmával összekapcsolt európai telepítési szabályozás nem állhat fenn tovább, akkor felhatalmazási keretet kell teremteni annak érdekében, hogy a szőlőtermő régiók telepítési jogi és termesztési szabályozásaikat az EU borpiaci szervezésének céljaival összhangban őrizhessék meg, illetve alakíthassák ki.

4.7.1

Az EGSZB megítélése szerint az Európai Bizottság javaslatai nem kielégítőek ahhoz, hogy a harmadik országokból származó, és különösen az újvilági boroktól vissza lehessen szerezni a belső piacon korábban birtokolt piacrészeket.

4.7.2

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a nemzeti pénzügyi keretekben ne csak az exportpiacokra, hanem a belső piacra vonatkozóan is ösztönözze a fogyasztók tájékoztatását és a promóciót szolgáló intézkedések meghozatalát. Ennek során különös figyelmet kell fordítani az egészségtudatos táplálkozás és a modern életstílus alkotórészének tekinthető mértékletes borfogyasztás előnyeiről történő átfogó tájékoztatásra.

4.7.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tájékoztatást és a promóciót szolgáló intézkedéseknek minden szőlőből készült terméket figyelembe kell venniük.

4.7.4

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a borászati termékek kommunikálására vonatkozó intézkedéseket ötvözzék a turizmussal, a vendéglátással és a borvidékek egyéb termékeivel.