16.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/103

1.1

Az EGSZB elfogadja a javasolt rendeletet és annak jogalapját, mivel a javaslat megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének, miközben lehetővé teszi a világos jogi keretet igénylő munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi stratégia végrehajtása szempontjából hasznos statisztikák összegyűjtését.

1.2

Hangsúlyozza a közös meghatározások és elismerési rendszerek fontosságát, főként a munkavállalók mobilitása szempontjából, a következőkre vonatkozóan:

1.3

Az egyes baleseti kategóriákban érintett személyek számának felmérése során az EGSZB hasznosnak tartja az áldozatok nemének és korának, valamint – a lehetőségek függvényében – szerződéses jogviszonyuk természetének figyelembevételét. Különös figyelemmel kell lenni az összegyűjtött személyes adatok bizalmas természetére.

1.4

Az EGSZB úgy véli, hogy fejleszteni kell az ILO-val, illetve a WHO-val kialakított együttműködést. Az EGSZB véleménye szerint a javasolt rendelet rendkívül hasznos eszköze a gyűjtendő adatok természete és meghatározása, valamint az adatgyűjtési és -elemzési módszerek harmonizálásának.

2.1

A rendelet kizárólag az Európai Közösséget létrehozó szerződés 285. cikke alapján kidolgozott statisztikai tevékenységekre összpontosít. Célja nem a két területtel – a közegészség, illetve a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területével – kapcsolatos politikák végrehajtása, amelyeket a Szerződés 152. illetve 137. cikke határoz meg.

2.2

A közösségi statisztikák elkészítésénél az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben megállapított szabályok az irányadók (1).

2.3

A személyes adatok feldolgozásának vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), valamint az azt a közösségi intézmények és szervek által történő alkalmazásra kiterjesztő, 2000. december 18-i és 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) – megfelelő biztosítékok mellett – alapvető közérdekből lehetővé teszi az egészségre vonatkozó személyes adatok feldolgozását.

2.4

A közegészség és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén a közösségi és nemzeti politikai intézkedések és stratégiák alapvető közérdeket képeznek, és a 322/97/EK tanácsi rendelet, valamint a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/EGK, Euratom tanácsi rendelet biztosítja a közegészségre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztika előállítása esetében az egyének védelmére irányuló megfelelő biztosítékokat (4).

2.5

A közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5), a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi stratégiáról (2002–2006) szóló, 2002. június 3-i 2002/C 161/01. sz. tanácsi állásfoglalás (6) és „A szociális védelem korszerűsítése a magas színvonalú, hozzáférhető és fenntartható egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás kiépítése érdekében: a nemzeti stratégiák támogatása a »nyílt koordinációs módszer« alkalmazásával” című, 2004. április 20-i bizottsági közlemény (7) igényes statisztikai információs rendszert követel meg a politikai eredmények értékelése és mindkét területen a további intézkedések kidolgozása és nyomon követése tekintetében. Ezt a megközelítést az utódprogramok és -stratégiák alapján folytatni fogják, és elmélyítik.

2.6

A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi stratégia (2007–2012) tárgyú SEC(2007)214, 215, 216 nem jogalkotási közleményében (8) az Európai Bizottság kiemeli, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság elsőrendű helyet érdemel az új közösségi politikai menetrendben. A munkavállalók biztonsága és egészsége döntő fontosságú a vállalatok termelékenységének és versenyképességének növelése szempontjából, és hozzájárul a társadalmi védelmi rendszerek jobb fenntarthatóságához, mivel csökkenti a balesetek és betegségek következtében jelentkező költségeket. A cél a munkahelyi jólét tényleges megteremtése a polgárok számára, amely hozzájárul a 2006. május 10-én elfogadott, polgárok számára készült menetrend megvalósításához.

2.7

Mindezidáig a statisztikai adatgyűjtéseket szóbeli megegyezések („gentlemen's agreements”) alapján végezték a tagállamokkal az ötéves közösségi statisztikai programok (jelenleg a Közösség 2003-tól 2007-ig terjedő időszakra vonatkozó statisztikai programjáról szóló, 2002. december 16-i 2367/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat) (9) és azok éves összetevőinek keretében.

2.8

A közegészségügyi statisztikák területén három kérdéskör (halálokok, egészségügyi ellátás és egészségügyi adatfelvételi felmérések, fogyatékosság és megbetegedések) fejlesztését és végrehajtását irányítják és szervezik egy, az Eurostat és a tagállamok közötti partnerségi struktúrán keresztül, a vezető országokkal (jelenleg az Egyesült Királyság, mint általános koordinátor és a területtel foglalkozó, megfelelő észtországi, luxemburgi és dániai vezetők) együttesen. Ebben a keretben számos módszertani munkálatot – köztük iránymutatások elkészítését – végeztek már el, továbbá az adatgyűjtések végrehajtása is megkezdődött.

2.9

A jelenlegi helyzetet azonban a következő korlátok jellemzik. Először is a már végrehajtott adatgyűjtés tekintetében – jóllehet az adatminőség és az összehasonlíthatóság vonatkozásában történtek előrelépések – a tagállamok számára szilárd alapot kell nyújtani a végrehajtásra.

2.10

A jogi keret lehetővé tenné a valamennyi kapcsolódó rutinadatgyűjtésre vonatkozó jobb minőséggel és összehasonlíthatósággal kapcsolatos standardok felé való haladás megszilárdítását. Középtávon biztosítani fogja az európai követelmények jobb fenntarthatóságát és stabilitását, és egyértelmű célokkal szolgálna az összehasonlíthatóság tekintetében az EU szintjén elérendő standardok vonatkozásában.

2.11

Ezen túlmenően a legtöbb új tagállam bejelentette, hogy európai jogi keret nélkül nem lesznek képesek megfelelni a közegészséggel és a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos statisztikák területén meglévő európai uniós követelményeknek.

2.12

Végül pedig valamennyi tagállamnak alaposabb ismeretekre van szüksége a jelenleg kidolgozás alatt álló, új statisztikai eszközök és a minőségi javításra előkészített intézkedések végrehajtására vonatkozó menetrenddel és lépésekkel kapcsolatban. A javasolt rendelet megfelelő keret lesz az egészségügyi és biztonsági statisztikák különféle területeire és kérdésköreire vonatkozó részletes útitervek elkészítéséhez.

2.13

Az Európai Bizottság (Eurostat) ezért tartja most szükségesnek, hogy egy a közegészséggel és a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos statisztikák területén meglévő alapvető jogi aktus előírásán keresztül szilárd alappal szolgáljon. Az európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat hatálya alá tartozó területek az Eurostat vagy – a közegészségügy területén – a közegészségügyi statisztikákkal kapcsolatos partnerség különféle csoportjain belül a tagállamokkal együtt végzett, jelenleg zajló tevékenységekhez és fejlesztésekhez kapcsolódnak. A legfőbb cél egy egységes és szilárd alap nyújtása a már végrehajtott adatgyűjtések és azon adatgyűjtések számára, amelyek tekintetében a módszertant jelenleg alakítják ki, vagy amelyek végrehajtását most készítik elő.

2.14

A közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) (10) kimondta, hogy a közegészségre vonatkozó információs rendszer statisztikai elemét a tagállamokkal együttműködve kell kialakítani, a közösségi statisztikai program szükség szerinti felhasználásával, a szinergia erősítése és az ismétlődés elkerülése érdekében.

2.15

A közegészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program létrehozásáról (2007–2013) (11) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló módosított javaslat kimondta, hogy – szükség esetén közösségi statisztikai program felhasználásával – ki kell terjeszteni az EU egészségügyi figyelemmel kísérési rendszerének kidolgozására irányuló jelenlegi munkát. A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi stratégia (2002–2006) (12) felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a munkahelyi balesetekre és a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó statisztikák harmonizációjára irányuló együttműködést annak érdekében, hogy így olyan összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, amelyekből a közösségi stratégia alapján meghozott intézkedések hatása és hatékonysága objektíven értékelhető.

3.1

Az EGSZB elfogadja a javasolt rendeletet és annak jogalapját, mivel a javaslat megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének, miközben lehetővé teszi a világos jogi keretet igénylő munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi stratégia végrehajtása szempontjából hasznos statisztikák összegyűjtését.

3.2

Hangsúlyozza a közös meghatározások és elismerési rendszerek fontosságát, főként a munkavállalók mobilitása szempontjából, a következőkre vonatkozóan:

3.3

Az egyes baleseti kategóriákban érintett személyek számának felmérése során az EGSZB hasznosnak tartja az áldozatok nemének és korának, illetve a gazdasági ágazatnak, valamint – a lehetőségek függvényében – szerződéses jogviszonyuk természetének (állandó munkaszerződés, atipikus munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munka, egyéni vállalkozó) figyelembevételét. Különös figyelemmel kell lenni – az érvényes jogszabályok szerint – az összegyűjtött személyes adatok bizalmas természetére.

3.4

Az EGSZB úgy véli, hogy fejleszteni kell az ILO-val, illetve a WHO-val kialakított együttműködést, mivel ez hasznos adalékkal szolgálhat valamennyi fél számára az elméleti (kutatások a betegségek és balesetek eredete, ergonómia és rehabilitáció tekintetében), illetve a módszertani területen a felmérések és a statisztikai módszerek szempontjából.

3.5

Az EGSZB véleménye szerint a javasolt rendelet rendkívül hasznos eszköze a gyűjtendő adatok természete és meghatározása, valamint az adatgyűjtési és -elemzési módszerek fokozatos harmonizálásának, annak érdekében, hogy folyamatosan javuljon minőségük, kompatibilitásuk és összehasonlíthatóságuk.