20.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 168/47

1.1

A Szerződés 128. cikkének (2) bekezdésével összhangban a jelenlegi foglalkoztatási iránymutatások 2007-re való fenntartása az Európai Parlamenttel, a Régiók Bizottságával és az EGSZB-vel folytatott konzultációt követően tanácsi határozat általi megerősítést igényel.

1.2

Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy a 2005-2007-es időszakra szóló foglalkoztatási iránymutatásokat 2007-ben is fenntartsák, szem előtt tartva a kiemelt területeket és az ajánlásokat.

1.3

Az EGSZB nyomatékosan javasolja, hogy az érdekeltek széles köre számára kellő időben tegyék hozzáférhetővé az elfogadandó ütemtervet és folyamatot, hogy ezáltal az eljárás minél hasznosabb legyen, építeni lehessen a jó szándékra, az érdekeltek minél nagyobb számban részt vegyenek a folyamatban, és a kidolgozás időszakában uniós és országos szinten kellő idő álljon rendelkezésre a válaszadáshoz.

1.4

Az EGSZB azt ajánlja, hogy specifikus célkitűzések révén és a szociálpolitikai követelmények nagyobb mértékű elismerésével fektessenek nagyobb hangsúlyt a speciális igényekkel bíró emberek témakörének az új foglalkoztatási iránymutatásokba történő bevonására. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szociális partnereket és a civil társadalmat mielőbb bevonják az iránymutatások Európai Bizottság általi kidolgozásába, illetve kikérjék véleményüket a végső dokumentumról.

1.5

Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság mielőbb tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a foglalkoztatási iránymutatások kidolgozására az EGSZB-vel együtt formálisan és informálisan alakítsanak ki megfelelő kapcsolatokat, elősegítve az elkövetkező három évre vonatkozó foglalkoztatási iránymutatások kidolgozásának proaktív megközelítését.

1.6

Az EGSZB uniós és tagállami szinten az új iránymutatásokban viszonyítási alappal rendelkező, nagyra törőbb és mérhető célok kitűzését, valamint az Európai Bizottság szélesebb végrehajtási hatáskörét tartja szükségesnek.

1.7

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az adatgyűjtés javítása, illetve a tagállami és európai bizottsági nyomon követés megkönnyítése érdekében valamennyi tagállamban megfelelő IKT-rendszerek álljanak rendelkezésre.

1.8

Az EGSZB továbbra is javasolja, hogy a nemzeti reformprogramok a meghatározott célok, időkeretek, az előirányzott költségek és költségvetések konkrétabb megfogalmazását tartalmazzák.

2.1

2007 elején az Európai Bizottság A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2007-es iránymutatások véglegesítésére irányuló konzultációs folyamat keretében eljuttatta az EGSZB-hez javaslatát, amelyet a Tanácsnak határozatával még meg kell erősítenie.

2.2

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a 2005-2008-as időszakra (1) a Szerződés 128. cikke alapján meghatározott foglalkoztatáspolitikai iránymutatások maradjanak fenn 2007-re, és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáikban ezeket vegyék figyelembe (2).

2.3

Ezzel a határozati javaslattal az Európai Bizottság tekintetbe veszi a 2005-ös lisszaboni stratégiát, amely a kormányzás új ciklusán alapszik, és a 2008-ig érvényes iránymutatások gazdasági, szociális és környezeti dimenziót egyaránt felölelő, integrált csomagját tartalmazza.

2.4

A tagállamoknak nemzeti reformprogramokat kellett készíteniük; ezeket az Európai Bizottság értékelte. Ez az éves értékelés rögzíti az irányelveknek való megfelelés terén elért haladást, és következtetéseket tartalmaz, amelyek alapján az iránymutatások további alkalmazására vonatkozó javaslat megszületett.

—

Az iránymutatások kidolgozásának és elfogadásának ütemezése igen szoros volt, ami nem tette lehetővé, hogy e fontos kérdésben valódi eszmecsere folyjon a különböző érintettekkel uniós és országos szinten, és ez a nemzeti programok kidolgozásával összefüggésben hátrányosan befolyásolta a demokratikus folyamatokat.

—

A jelenlegi iránymutatások arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tagállamok maguk határozzák meg célkitűzéseiket, ami állandó aggodalomra ad okot abból a szempontból, hogy a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket így már nem lehet konkrét és számszerűsíthető célokhoz mérni, ahogy az a korábbi programokban lehetséges volt. Így a nemzeti reformprogramok a foglalkoztatáspolitika, illetve a munkavállalók jogai és kötelezettségei terén kevésbé ambiciózusak lettek.

—

Sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésére, bizonyos garanciát nyújtva olyan első munkahely megszerzésére, amely kilátásokat biztosít a jövőre nézve.

—

Továbbra is kiemelt kérdésként kell kezelni a korral, fogyatékossággal vagy etnikai származással összefüggő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet.

—

A tudásalapú gazdaságra való áttérés sokkal szigorúbb és célzottabb megközelítést igényel a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás terén, az új technológiákhoz való alkalmazkodás, illetve az ipari bázis átalakítása érdekében, és azért, hogy az egyének másutt is használható ismereteket szerezhessenek.

—

A gazdaság ösztönzése és új munkahelyek teremtése érdekében több összhangra lenne szükség a kutatási-fejlesztési és innovációs beruházások integrálása terén.

—

Nem fordítottak kellő figyelmet a nemek közötti egyenlőségre, valamint a munka és a család összeegyeztethetősége iránti igényre.

—

Több figyelmet kell fordítani a demográfiai változások hatásaira és a munkaképes népesség elöregedésével járó problémákra.

—

A bevándorlási politikák végrehajtása erősítésének és nyomon követésének szükségessége és a nemzeti munkaerő-tervezésre gyakorolt hatás.

—

A megfelelő országos és uniós szintű nemzeti szintű finanszírozás fontossága a foglalkoztatáspolitikai intézkedések végrehajtásában.

4.1

Az EGSZB korábbi véleményeiben üdvözölte a 2005-2008-ra szóló integrált iránymutatások elfogadását, és továbbra is hangsúlyozza, hogy a siker attól függ, hogy a tagállamok komolyan veszik-e felelősségüket, és a megállapodás szerinti prioritásokat nemzeti szinten átültetik-e a gyakorlatba. Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy valamennyi szociális partnert és a civil társadalmat is valóban bevonják a kidolgozás és végrehajtás minden szakaszába.

4.2

Az EGSZB elismeri, hogy történt előrelépés a 25 tagú EU gazdasági növekedése és a specifikus foglalkoztatási intézkedések (4) terén, ám továbbra is aggódik amiatt, hogy ezentúl is fennáll majd az egyenlőtlenség a különböző intézkedések végrehajtása terén a tagállamokon belül és azok között is, és továbbra is úgy véli, hogy a lényeges változások előidézéséhez hiányzik az ügy sürgős és kiemelt kezelése.

4.3

Az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Bizottság jelentősebb szerepet játszana az európai és országos szintű célok kialakításában, illetve a nyomon követés és értékelés folyamatában, ami növelné az egyes tagállamok nemzeti reformprogramjairól készült éves jelentések súlyát és értékét.

4.4

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a strukturális, szociális és globalizációs alapokból juttassanak finanszírozást a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtására. Az EGSZB továbbra is hangsúlyozza annak fontosságát, hogy európai és nemzeti szinten megfelelő finanszírozás álljon rendelkezésre a foglalkoztatási kezdeményezések kiemelt kezelésére.

4.5

Az EGSZB ismételten kifejezi aggodalmát az előrelépés hiánya miatt, és a 2008-2010-es időszakra szóló foglalkoztatási iránymutatásokban olyan intézkedéseket és módosításokat szeretne látni, amelyek tükrözik a korrekciók igényét.

—

Nem valószínű, hogy ezen az időszakon belül sikerül elérni azt az általános célt, hogy az összesített foglalkoztatottság elérje a 70 %-ot. Noha a nők foglalkoztatottsága el fogja érni a javasolt 60 %-os arányt, ez részmunkaidős és ideiglenes munkahelyekből, illetve rugalmas munkavégzésből tevődik össze.

—

Az idősebb dolgozók (az Európai Bizottság meghatározása szerint ez a 45-65 év közötti korosztályt jelenti) foglalkoztatottsága, bár történt előrehaladás, szintén nem fogja elérni a javasolt 50 %-os célkitűzést.

—

A fogyatékkal élő vagy speciális igényű emberekre vonatkozó stratégiák kidolgozása és a munkába való bevonásuk még mindig kívánnivalót hagy maga után.

—

Folyamatos aggodalomra ad okot a fiatalok munkanélkülisége, amely továbbra is emelkedik, és az is, hogy a helyzet javítására megfelelő intézkedéseket tesznek-e.

—

Fontos kérdés az alapoktatásnak a korszerű munkaerőpiachoz való viszonya, mivel az alap- és középszintű készségek oktatásában hiány tapasztalható, illetve a megszerzett ismeretek és képzettségek nem felelnek meg a munkaerő-piaci igényeknek.

—

Továbbra is jelentős aggályok vannak azzal kapcsolatban, hogy a szakképzést és az egész életen át tartó tanulást szolgáló intézkedéseket hatékonyan hajtják-e végre, és hogy a magán-, illetve az állami szféra kellően elkötelezett-e a pénzügyi támogatás iránt.

—

Továbbra sem irányul kellő figyelem a minden korosztályt érintő, egész életen át tartó tanulásra, különös tekintettel az idősebb munkavállalókra. Ez különösen fontos probléma a munkaerő alkalmazkodóképessége szempontjából.

—

Továbbra is problémát jelent a más tagállamból érkező migráns munkavállalók beilleszkedése, akik jelentős munkaerő-piaci hiányokat töltenek be.

—

Miközben támogatja a munkavállalók tagállamok közötti mobilitását, az EGSZB-t aggasztja az a hatás, amelyet a szakmunkások egyik uniós tagországból a másikba történő átáramlása és a szakismeretek kivonása okoz a származási országban. Ezt nyomon kell követni, és lépéseket kell tenni, hogy a fenntarthatóság érdekében megmaradjon a képzett és képesítéssel rendelkező munkaerő megfelelő aránya.

—

Meg kell vizsgálni a helyi foglalkoztatási lehetőségekre gyakorolt hatást azzal összefüggésben, hogy a munkanélküliek miért nem töltik be a helyi üres álláshelyeket.

—

Fel kell ismerni, hogy a kutatáson és innováción alapuló tudásgazdaság megvalósítása terén még mindig lemaradásban vagyunk.

—

Nem fordítanak kellő figyelmet a tagállamok integrált „életciklus”-megközelítésére. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a tagállamok továbbra is erőfeszítéseket tegyenek azért, hogy a munka és a családi élet összeegyeztethetővé váljon. Ez a társadalom egészének feladata. Különösen a gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító intézmények segítik elő a családi és a munkahelyi kötelezettségek összeegyeztetését, és teszik lehetővé a nők számára, hogy kenyérkeresővé váljanak, illetve hogy rövid szünet után újra elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon (5).

—

A tagállamoknak fejleszteniük kell a dolgozók és vállalkozások alkalmazkodóképességének növelésére és különösen a „rugalmas biztonság” koncepciójában rejlő lehetőségekre vonatkozó stratégiákat (6).

—

A „bejelentetlen munka” hatásával és az ehhez kapcsolódó kérdésekkel továbbra is foglalkozni kell, mivel azok a tagállamokat és az egyéneket érintik.

—

A „Tisztességes munka”-menetrend (7) és a munkaminőségi alapelvek (8) elfogadása és végrehajtása még számos tagállamban nem történt meg.

—

Az Egyesült Államok átlagával összevetve az európai termelékenységi adatok továbbra is alacsonyak, ami az emberekbe és elgondolásokba történő beruházások arányát és szintjét tükrözi.

—

Bár az EU-ban a közszféra beruházási szintje hasonló az egyesült államokbelihez, a magánszektor befektetései lényegesen lemaradnak amögött.

6.1

Miután a tagállamoktól beérkeztek az éves jelentések, az Európai Bizottság áttekintette azokat, és ennek alapján elkészítette A növekedést és foglalkoztatást célzó, megújult lisszaboni stratégia megvalósítása – „Az eredmények éve” című közleményt, amely összefoglalja az elért haladást. Ebben az évben szerepel az anyagban egy részletes melléklet is, amely rögzíti az egyes tagállamok által konkrétan igényelt, ajánlott tennivalókat. Ez igen fontos az iránymutatások általános hatásértékeléséhez, még hangsúlyosabbá teszi azonban az EGSZB azon aggályait, hogy az iránymutatások végrehajtását nem kezelik kellő sürgősséggel, illetve hogy a végrehajtásban eltérések mutatkoznak. Az Európai Bizottságnak nagyobb hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy mérhető célokat tűzhessen ki, összehangolhassa a tevékenységeket, és előrelépéseket tudjon kieszközölni.

6.2

Az EGSZB üdvözli a javasolt hatásértékelést, amelyet az Európai Bizottság több hivatallal együtt fog elvégezni a hároméves programra nézve, hogy lemérje hatékonyságát, és az új, 2008-2010-re szóló foglalkoztatáspolitikai iránymutatások kidolgozása ennek megfelelően alakuljon.

6.3

Az EGSZB üdvözli az új foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokra nézve javasolt konzultációs folyamatot, amely az Európai Bizottság által készítendő tervezet 2007. decemberi közzétételét követően kezdődik majd meg, hogy a végleges javaslatot elfogadásra a Tanács 2008. júniusi ülése elé lehessen terjeszteni. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e folyamat során – amelybe a tagállamokat és minden érdekeltet is be kell vonni – mind uniós, mind országos szinten mielőbb konzultáció folyjék.

6.4

Az EGSZB szerint fontos, hogy a hatásértékelést a 2007-es év folyamán minél előbb át lehessen tekinteni, s így a tartalom figyelembevétele, az információszerzés és a proaktív válaszadás révén az iránymutatások és a nemzeti programok kidolgozására hatást lehessen gyakorolni.