13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 161/23

1.1

Ez a javaslat a vállalati tőkeemelést terhelő adókról szóló, többször módosított 69/335/EGK tanácsi irányelv átdolgozására vonatkozik. Az irányelvet – amely eredetileg az adórendszerek összehangolására és a tagállamok hasonló adók kivetésében való megakadályozására irányult – több alkalommal is módosították egészen addig, amíg 1985-ben a 85/303/EGK irányelv elismerte, hogy a vállalkozásokat sújtó, kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt a tőkeilletéket teljesen el kellene törölni.

1.2

Néhány tagállam azonban elfogadhatatlannak tartotta az illeték eltörléséből következő bevételkiesést. Ezért az 1985-ös irányelvben lehetővé kellett tenni egy eltérést, amely elismerte a tagállamok jogát arra, hogy mentesítsék az ügyleteket a tőkeilleték alól, vagy hogy azokra legfeljebb 1 %-os mértékű, egységes kulcsú illetéket vessenek ki.

1.3

Az elv természetesen érvényben marad a vizsgált irányelvjavaslatban is, amely nem más, mint a korábbi szövegek átdolgozott változata, és amivel kapcsolatban az EGSZB nem tehet mást, mint hogy tudomásul veszi és jóváhagyja. Az Európai Bizottság szövege mindazonáltal olyan megfontolásokra adhat ösztönzést, amelyek talán – a későbbi kezdeményezések során – megszívlelendőek lehetnek a Tanács számára.

2.1

A 25 tagállam többsége a Tanács által 1985-ben kijelölt irányba ment el, és teljesen eltörölte a tőkeilletéket. Jelenleg csak 7 tagállam vet ki ilyet: Lengyelország és Portugália esetében a kulcs legfeljebb 0,50 %, Cipruson 0,60 %, míg Görögország, Spanyolország, Luxemburg és Ausztria a maximális 1 %-os kulcsot alkalmazza. Ez a különbség akadályozza az európai vállalkozásokkal szembeni egyenlő bánásmód megteremtését, amely pedig az egységes piac jó működésének egyik előfeltétele. Még ha igaz is, hogy az adópolitikában számos egyéb különbség és akadály áll még fenn, ez nem ok arra, hogy lemondjunk a tőkeilleték teljes eltörléséről.

2.2

Az eltérést továbbra is alkalmazó tagállamok számára hasznos volna, ha mérlegre tennék az adóbevételek formájában jelentkező előnyöket és a szinte már mindenhol eltűnt adónem által elriasztott, egyéb közösségbeli, illetve harmadik országok befektetéseinek elmaradása formájában jelentkező, feltételezhető (bizonyos fokig kalkulálható) hátrányokat. Az EGSZB véleménye szerint az eltérés alkalmazásáról való lemondás egyszerre jelentene előnyt az érintetteknek és előrelépést az egységes piac egészének jó működése szempontjából.

2.3

Az EGSZB ezen túlmenően szeretné felhívni a figyelmet arra a néhány tagországban alkalmazott gyakorlatra, melynek lényege, hogy a tőkeilleték eltörlését követően egyéb, az illetéket mintegy suba alatt visszacsempésző terhekkel sújtják a vállalkozásokat. Bizonyos esetekben az Európai Bizottság közbelépett, és jogsértési eljárást indított, de nem zárható ki további hasonló, fel nem tárt esetek előfordulása. E gyakorlat kiküszöbölésében hasznos lehet a szociális partnerek ébersége.