28.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 97/27

—

Keretirányelv: meghatározza a fő elveket, célokat és eljárásokat az elektronikus hírközlő szolgáltatások és hálózatok európai szabályozási politikája érdekében.

—

Hozzáférési és összekapcsolási irányelv: rögzíti a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók hálózataihoz való hozzáférésre és azokkal való összekapcsolódásra vonatkozó versenyserkentő kötelezettségek meghatározásának eljárásait és elveit.

—

Engedélyezési irányelv: bevezeti az általános engedélyezési rendszert az egyéni vagy csoportos licenc helyett, hogy megkönnyítse a piacra való belépést és csökkentse a vállalkozók adminisztratív terheit.

—

Egyetemes szolgáltatási irányelv: megköveteli az alapvető hírközlési szolgáltatások minimális szintű, elérhető árú rendelkezésre állását és biztosítja az elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználóinak és fogyasztóinak alapjogait.

—

Egyéni adatvédelemről szóló irányelv: meghatározza a magánélet és az egyéni adatok védelmét az adatok közszolgálati hírközlési hálózatokon keresztül történő felhasználása során.

—

Európai bizottsági versenyjogi irányelv: egységes szerkezetbe foglalja a Szerződés 86. cikkén alapuló jogi eszközöket, amelyek a távközlési ágazatot liberalizálták az elmúlt években (nem tartozik a jelen felülvizsgálat körébe).

—

Az Európai Bizottság ajánlása a releváns piacokról: meghatározza azon 18 alpiacot, amelyeket a nemzeti hatóságoknak meg kell vizsgálniuk.

—

az elektronikus hírközlés körében alkalmazni kell az Európai Bizottság 2005 szeptemberében közreadott közleményében (13) a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban megfogalmazott szemléletmódot,

—

az előzetes szabályozás körébe tartozó piacok felülvizsgálatával összefüggésben mérsékelni kell az eljárási terheket.

—

az egységes piac megszilárdítása,

—

a fogyasztók és a felhasználók érdekei érvényesülésének megerősítése,

—

a biztonság fokozása, és

—

egyes elavult rendelkezések hatályon kívül helyezése.

2.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások EU-keretszabályozásának felülvizsgálatáról szóló javaslatát. Az EGSZB gratulál az Európai Bizottságnak a felülvizsgálati eljárás során végzett kiterjedt és átfogó munkához, amely a szakértői tanulmányokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkkal együtt vezetett az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások EU-keretszabályozásának felülvizsgálatáról szóló javaslat (COM(2006) 334 final) ajánlásai és a hozzá csatolt európai bizottsági munkadokumentum (SEC(2006) 816) kidolgozásához. Az EGSZB azonban szeretné, ha az Európai Bizottság figyelembe venné a véleményben és az alább felsorolt ajánlásokban megfogalmazott fenntartásait.

2.2

A keretszabályozásnak összhangban kell lennie az IKT-ágazat fejlesztési stratégiájával és támogatnia kell az elektronikus hírközlésnek az Európai Unió gazdasági és szociális életében játszott jelentős szerepét. Az EGSZB határozottan egyetért a keretszabályozás felülvizsgálatának célkitűzéseivel, azzal, hogy tovább kell fejleszteni az i2010 kezdeményezést („i2010 kezdeményezés: európai információs társadalom 2010” (15)), amely az IKT ágazat hozzájárulása a növekedést, versenyképességet és foglalkoztatást előmozdító lisszaboni stratégiához. Az EGSZB különösen elismeri a keretszabályozás jelentőségét az Egységes Európai Információs térség létrehozásában, amely megfizethető és biztonságos szélessávú kommunikációt, gazdag és sokrétű tartalmat és digitális szolgáltatásokat; az IKT-kutatás és -innováció terén az Európa vezető versenytársaihoz képest kialakult lemaradást megszüntető, világszínvonalú teljesítményt; valamint mindenki számára nyitva álló, kiváló minőségű közszolgáltatásokat nyújtó és az életminőséget javító információs társadalmat kínál.

2.3

Az EGSZB rendkívül elégedett a keretszabályozás bevezetése óta elért eredményekkel, így a pán-európai távközlési ipar fellendülésével, a piacokon tapasztalható élénk versennyel, a magas szintű innovációval és az EU távközlési szolgáltatásainak lényeges árcsökkenésével. Az EGSZB ugyancsak figyelembe veszi a befektetéseknek az elmúlt években történt bővülését a piacon, valamint azt, hogy az európai befektetések szintje túlszárnyalta az Egyesült Államokban, illetve az ázsiai és csendes óceáni térségben történt befektetésekét. Az a tény, hogy azokban az országokban a legmagasabb a beruházások száma, ahol a keretszabályozást időben és hatékonyan alkalmazták, szintén a szabályozás kedvező hatásait támasztja alá. A pozitív hatások mellett azonban az EGSZB megjegyzi, hogy Európában továbbra is növekszik a digitális megosztottság.

2.4

Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét korábbi véleményeire (16), amelyek támogatják a keretszabályozást, és ajánlásokat fogalmaznak meg arra nézve, hogy hogyan lehetne az elektronikus kommunikációs szektor fejlesztésével és növekedésével kapcsolatos politikákat előmozdítani az i2010 stratégia érdekében.

Ebben a véleményben az EGSZB szeretné kiemelni a különös figyelmet igénylő területeket, és további intézkedésekre tesz javaslatot.

3.1

A szabályozás alapvető elve, hogy a közérdek – a „közjó ”– elsőbbséget élvez az egyéni és üzleti érdekekkel szemben. Az EGSZB úgy véli, hogy a piac önmagában nem képes önszabályozásra a közjó érdekében, ezért – a lisszaboni stratégiának megfelelően – erős szabályozási keretre van szükség a polgárok többségi érdekeinek támogatására.

3.2

A 3.1. pontban megfogalmazott fenntartásra tekintettel Európának minél hamarabb a piaci alapú, a piaci szereplőknek szélesebb körű jogosítványokat adó frekvenciagazdálkodás felé kell elmozdulnia, továbbá be kell vezetni a szélesebb körű frekvenciakereskedelmet, valamint csökkenteni kell a nemzeti bürokratikus előírásokat a sávszélesség-kiosztás során.

3.3

Európai Frekvenciaügynökséget kell létrehozni a páneurópai frekvenciagazdálkodás koherens és integrált rendszerének megteremtése érdekében.

3.4

A 7. cikk szerinti eljárás bejelentési kötelezettségeinek lazításával együtt az Európai Bizottságnak nagyobb figyelemmel kell kísérnie a nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazott intézkedéseket a kínálat sokszínűségének növelése érdekében.

3.5

Az Európai Bizottságnak tiszteletben kell tartania a különböző nemzeti piacokon érvényesülő feltételek közti eltéréseket és az ezekre a feltételekre vonatkozó, a nemzeti szabályozó hatóságokon belüli speciális szakismereteket. Ezért az EGSZB-nek komoly fenntartásai vannak az Európai Bizottság számára a 7. cikk szerinti eljárásban biztosítandó vétójoggal szemben, és hangsúlyozza, hogy különös elővigyázatosságra van szükség, mielőtt ezen jog gyakorlásra kerül.

3.6

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a keretszabályozás indokolatlan részrehajlása a nagy multinacionális IKT-szolgáltatók és hálózatüzemeltetők irányába adott esetben oligopóliumhoz vezethet. A keretszabályozásnak ezt tudomásul kell vennie és nem szabad egyoldalúan előnyben részesítenie a nemzetközi társaságokat.

3.7

A belső piac fejlesztése és a távközlési politika harmonizálása, valamint a szabályozási módszer egységessége érdekében az Európai Bizottságnak jobban ki kellene használnia a Kommunikációs Bizottság és a Rádiófrekvencia Bizottság, valamint az Európai Szabályozási Csoport és Rádiófrekvencia Csoport adta lehetőségeket.

3.8

Annak érdekében, hogy a fogyasztókat megfelelően lehessen tájékoztatni a rendelkezésükre álló szolgáltatások választékáról, az EGSZB azt javasolja, hogy a Nemzeti Szabályozó Hatóságokat bátorítsák az internet alapú eszközök használatára, megkönnyítve a fogyasztóknak a piacon jelen lévő, egymással versenyző szolgáltatók elektronikus kommunikációs ajánlatainak szolgáltatás- és ár-összehasonlítását.

3.9

A 2007-es, az egyetemes szolgáltatásokról szóló zöld könyvnek el kellene ismernie, hogy szükség van az EU legfejlettebb és legkevésbé fejlett térségei közötti egyre növekvő infrastrukturális és szolgáltatási szakadék áthidalására. Amennyiben egy – később meghatározandó eszközökön alapuló és határidőn belül elkészítendő – elemzés szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nem foglalkozik ezzel, más alternatív megoldást kell találni a problémára, például az EU strukturális alapjai által támogatott nemzeti beruházási programokon keresztül.

3.10

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy mivel a szélessávú szolgáltatás egyre fontosabb a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a szélessávú kapcsolat nyújtását bele kellene foglalni az egyetemes szolgáltatás meghatározásába (17).

3.11

Ezentúl az EGSZB megismétli a „A szélessávú szakadék áthidalása ”című véleményében (18) tett ajánlást, miszerint az Európai Bizottságnak meg kell jelölnie a „szélessáv ”definíciójában szerepeltetendő legkisebb átviteli sebességet és minimális szolgáltatási színvonalat.

3.12

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy a Nemzeti Szabályozó Hatóságokkal együtt dolgozzon ki az elektronikus hírközlés biztonsága elleni bűncselekményekre vonatkozó közösségi szintű büntetőrendszert. Az EU-ban elterjedt, a fogyasztóknak az egyéni elkövetők ellen alkalmazható „gyorsított eljárás szerinti keresetindítási jogát ”(egyéni vagy csoportos kereset formájában) megkönnyítő mechanizmusokat is fontolóra kell venni.

3.13

Az EGSZB felhívja az Európai Bizottságot, hogy a keretszabályozáson túlmenően rendszeresen vizsgálja meg az EU-n kívüli elkövetők által végrehajtott biztonsági támadásokat – mint a spam, phishing vagy illetéktelen betörések –, és folytasson kormányközi szintű jogorvoslati eljárásokat.

4.1.1

Az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások koherens, páneurópai piaca megfelelő szabályozási keretet igényel, hogy összekapcsolhassa azokat az összetett politikai és társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyeket harmonizálni kell. A jelenlegi keretszabályozás hatékonynak bizonyult: kiépült a hírközlési szolgáltatások versenyképes, innovatív és gyors növekedést biztosító piaca Európában, amely egyaránt figyelembe szándékozik venni a szolgáltatók, a fogyasztók és a tagállamok érdekeit.

4.1.2

A jelenlegi keretszabályozás három évvel ezelőtt lépett hatályba, eljött tehát az idő, hogy felülvizsgálatra kerüljön az eddigi tapasztalatok és a jövőbeli kihívások fényében. Az Európai Bizottság által figyelembe vett szakértői tanulmányok (19) és az érdekeltekkel folytatott, kiterjedt konzultációs eljárás teljes egészében tájékoztatást nyújtott a felülvizsgálati eljárásról, ezentúl az Európai Bizottság javaslata is azt mutatja, hogy minden tényezőt alaposan megfontolt.

4.1.3

A közleményben foglalt javaslatok és a csatolt személyzeti munkadokumentum kiegyensúlyozott és helyénvaló változtatásokat javasol a jelenlegi keretszabályozás kapcsán.

4.1.4

Az EGSZB tudomásul veszi azokat a javaslatokat, amelyek a keretszabályozás bizonyos elavult rendelkezéseinek törlésére vonatkoznak.

4.2.1

A rádiófrekvencia, mint az elektronikus hírközlési szolgáltatások és hálózatok (mobil, vezeték nélküli és műholdas hírközlés, TV- és rádióközvetítés), valamint egyéb alkalmazások (rövidhullámú berendezések, védelmi, szállítási, rádió- és GPS/Galileo műholdas helymeghatározó rendszerek) termelési tényezőjének jelentősége óriásit nőtt az elmúlt évtizedben. A rádiófrekvenciát igénylő szolgáltatások összértékét az EU-ban több mint 200 milliárd euróra becsülik, ez az éves európai össztermék 2-2,5 %-a körül van.

4.2.2

Mivel a legtöbb frekvencia már kiosztásra került a felhasználók között, ezért minden újabb elosztás csak a jelenlegi felhasználók közötti átcsoportosítással lehetséges. A frekvenciagazdálkodási politikának nemcsak az elektronikus hírközlési szolgáltatások szükségleteit, hanem minden más frekvenciahasználatot is figyelembe kell vennie, így a kutatási, repülő-, tengeri, űr-, audiovizuális (tartalmú), védelmi politikai, földmegfigyelési, orvosi, kapcsolattartási, útbiztonsági, tudományos célú felhasználást is. A rádiófrekvenciákért versengő politikákat egyre inkább az Európai Unió egészét szem előtt tartva fejlesztik és hangolják össze.

4.2.3

A gyors technikai fejlődés és az átvitel digitalizálása, valamint a hírközlési szolgáltatások konvergenciája nyomán a vezeték nélküli hozzáférési platformok és a frekvenciagazdálkodás hagyományos alapjául szolgáló szolgáltatások közti kapcsolat fellazult.

4.2.4

A technológiai fejlődés jelentősen csökkenti a különböző frekvenciát használók közötti interferencia kockázatát, így csökken a kizárólagos frekvenciaforrásokhoz való hozzáférés igénye is, és lehetővé válik a könnyített technikai frekvenciahasználati megszorításokat tartalmazó általános engedélyek szélesebb körű használata. Az innovatív technológiák használata így csökkentheti a frekvenciához való hozzáférés útjában álló akadályokat és elősegítheti a hatékonyabb felhasználást.

4.2.5

Az elektronikus hírközlő szolgáltatási technológiák óriási igénye egy páneurópai frekvencia iránt, valamint az egyéb kritikus alkalmazásokhoz szükséges frekvencia védelme az EU frekvenciagazdálkodási mechanizmusának átfogó vizsgálatát teszi szükségessé.

4.2.6

A gyakorlatban nem várható el a jelenleg frekvenciaelosztást végző különböző európai szabályozó hatóságoktól, hogy egységes európai frekvenciarendszert hozzanak létre. Sokkal több értelme van egy központi hatóság – az Európai Frekvenciaügynökség – létrehozatalának, hogy koordinálja, vezesse és ellenőrizze az ezzel a fontos forrással folyó gazdálkodást. Mivel tevékenységi köre szoros kapcsolatban lenne az alapvető szabadságjogokkal, a hatóságnak tájékoztatnia kellene tevékenységéről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

4.2.7

Nagyobb teret kellene engedni a kereskedelmi érdekeknek, hogy szabályozott módon lehessen kereskedni a frekvenciákkal úgy, hogy az elektronikus hírközlés területén a kereskedelmi frekvenciát hasznosan, a lehető leggazdaságosabb célokra lehessen felhasználni.

4.3.1

A belső piac megteremtése az egyik olyan kulcstényező, amely hozzájárul az életminőség javulásához és a jólét növekedéséhez Európában. A keretszabályozás az iránymutatások, a rendelkezések és a jogérvényesítés kiegyensúlyozott ötvözetének alkalmazásával létrehozta az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások belső piacának fejlődéséhez szükséges politikai alapokat. Mindezt az egyes államok előtt álló kihívások és különböző körülményeik tiszteletben tartásával, valamint a növekvő verseny és a hálózatokba és szolgáltatásokba történő beruházások serkentésével sikerült elérni.

4.3.2

A belső piac létrehozása során mindvégig garantálni kell, hogy a közérdek – a „közjó ”– elsőbbséget élvezzen az egyéni és üzleti érdekekkel szemben. A piac egyedül nem képes önszabályozásra a közjó érdekében, ez különösen igaz akkor, amikor a szolgáltatás minőségéről van szó, olyan körülmények között, ahol gyenge a verseny. Ezért – a lisszaboni stratégiának megfelelően – erős szabályozási keretre van szükség a polgárok többségi érdekeinek támogatására, és egyben biztosítani kell számukra a legjobb technológiákat, a legjobb árakon.

4.3.3

A hálózati szolgáltatók nagy része egységes nemzeti piacon működik. Az EGSZB azonban aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a keretszabályozás indokolatlan részrehajlása a nagy multinacionális hálózati szolgáltatók irányába adott esetben néhány, az európai piacot uraló vállalat oligopóliumához vezethet. A keretszabályozásnak kellően tekintetbe kell vennie ezt az aggályt, és nem szabad egyoldalúan előnyben részesítenie a nemzetközi társaságokat a nemzeti vállalatok hátrányára.

4.3.4

Bár a bankszektorban létezőhöz hasonló központi európai szabályozó hatóság valószínűleg gyorsabb és közvetlenebb módon tudna hozzájárulni az elektronikus hírközlés belső piacának kiteljesítéséhez, elképzelhető, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok által jelenleg nyújtott szakértői és bíráskodási hatáskörök elvesztése kárára válna egyes országoknak, illetve a nemzeti ellenállás is hátráltathatná a belső piac teljessé tételét.

4.3.5

Pillanatnyilag az tűnik a legjobb megoldásnak, ha a jelenlegi decentralizált szabályozás kiegészülne azzal, hogy az Európai Bizottság jobban igénybe veszi a meglévő bizottsági és szakpolitikai tanácsadói rendszert. Jobb megállapodni egy közös megközelítésben, mint mindenki számára egyetlen uniformizált modellt erőltetni.

4.3.6

Bár nem tartozik a keretszabályozás hatálya alá, az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül nyújtott nemzetközi médiaszolgáltatások rohamosan növekvő elérhetősége az alacsony színvonalú médiatartalom nemkívánatos elterjedéséhez vezethet. Az Európai Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogyan támogathatná az EU a színvonalas, és különösen az EU gazdag kulturális sokszínűségét tiszteletben tartó médiatartalom előállítását és terjesztését.

4.4.1

A rendelkezésre álló szolgáltatások összetettebbé válásával és az új, páneurópai szolgáltatások elterjedésével lényeges, hogy a fogyasztók alapos tájékoztatást kapjanak a választási lehetőségeikről. A szolgáltatások jó színvonalának és az árak átláthatóságának feltétele, hogy a fogyasztók megfelelő információval rendelkezzenek a versengő ajánlatokról. A fogyasztói jogokra vonatkozó szabályozást szintén rendszeresen meg kell újítani, hogy megfeleljen a piac új dinamikájának. Az EGSZB azt javasolja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat ösztönözzék egységesített viszonyítási pontokat tartalmazó internet alapú eszközök közzétételére, hogy megkönnyítsék a fogyasztók számára a szolgáltatások és árak összehasonlítását a piacon rendelkezésre álló, egymással versengő elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalatok ajánlatai között.

4.4.2

Az EGSZB elismeri, hogy az egyetemes szolgáltatásokról szóló irányelvet meg kell újítani, valamint üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a jövő évben zöld könyv formájában vitadokumentumot adjon ki. Lényegesnek tartja ugyanakkor, hogy a kevésbé fejlett régiókban élőket nem szabad még hátrányosabb helyzetbe hozni az egyetemes szolgáltatási kötelezettség megszüntetésével. A digitális megosztottság problémája egyre akutabbá válik, ha új üzleti modellek diktálják majd a nagy sebességű szélessávú kapcsolattal rendelkezőknek szóló internet alapú televíziózás növekedését.

4.4.3

Amennyiben olyan döntés születik, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nem megfelelő vagy nem célszerű módja a 21. századi alapvető elektronikus hírközlési szolgáltatások (például a szélessávú internet) biztosításának, alternatív finanszírozási megoldást – például az EU strukturális alapokat – kell találni a digitális megosztottság megszüntetésére.

4.5.1

Az EGSZB utal a COM(2006) 251 számú európai bizottsági dokumentum alapján készített véleményére (Biztonságos információs társadalmi stratégia), valamint az európai kezdeményezéseket összekapcsoló integrált információs biztonsági stratégia megteremtésére vonatkozó korábbi felhívására.

4.5.2

Az elektronikus hírközlési hálózatok biztonságát érintő betörések súlyosan aláássák a fogyasztók bizalmát és zavarják a szolgáltatások élvezetét, továbbá sértik a polgárok személyes jogait. Alapvető jelentőségű, hogy az Európai Bizottság kényszerrel is megvédje a hálózatok biztonságát és a polgárok jogait. Az EGSZB üdvözli a keretszabályozás felülvizsgálatában javasolt intézkedéseket ezen a területen.

4.5.3

Az elektronikus hírközlés biztonsága nagy jelentőséggel bír az információs technológiák és szolgáltatások elfogadása és növekedése szempontjából. Szigorú büntetésre van szükség európai szinten az olyan bűncselekmények megelőzésére, amelyek aláássák a fogyasztók bizalmát és hátráltatják az információs társadalom fejlődését. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy a Nemzeti Szabályozó Hatóságokkal együtt dolgozzon ki az elektronikus kommunikációs biztonság elleni bűntettekre vonatkozó közösségi szintű büntetőrendszert. A fogyasztóknak az egyéni elkövetők ellen alkalmazható „keresetindítási jogát ”megkönnyítő mechanizmusok bevezetését is meg kell fontolni.

4.5.4

Az EU-n belüli személyek okozta biztonsági problémákon kívül az európai hálózatok és polgárok ki vannak téve az EU-n kívülről érkező, napi szintű támadásoknak is. Mindent meg kell tenni azért, hogy felelősségre vonják a támadások elkövetőit, akár az adott országot, ahonnan a támadást elkövették, kártérítésre kell kötelezni.

—

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az internetes vállalkozások politikáinak adaptálása változó környezethez: A „Go Digital ”kezdeményezés tanulságai és a soron következő kihívások (HL C 108., 2004.4.30. 23. o.)

—

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az Internet és az új on-line technológiák biztonságosabb használatának előmozdítását célzó többéves közösségi program létrehozásáról (HL C 157., 2005.6.28., 136. o.)

—

Az Európai Bizottság közleménye a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére – Európa nagy sebességű összekapcsolása: új fejlemények az elektronikus hírközlési ágazatban (HL C 120., 2005.5.20., 22. o.)

—

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért (HL C 110., 2006.5.9., 83. o.)

—

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – elektronikus hozzáférhetőség (HL C 110., 2006.5.9., 26. o.)

—

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szélessávú szakadék áthidalása – CESE 1181/2006.

—

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért (R/CESE 1474/2006, folyamatban lévő munka).