[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.11.2006

SEC(2006) 1443 végleges

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban tett tanácsi ajánlás nyomán Lengyelország által foganatosított intézkedések eredménytelenségének a Szerződés 104. cikkének (8) bekezdésével összhangban történő megállapításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. Háttér: a túlzott hiány esetén követendő eljárás Lengyelország esetében

A túlzott hiány esetén követendő eljárást (EDP) a Szerződés 104. cikke, valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet[1] szabályozza, amely a Stabilitási és Növekedési Paktum részét képezi.

A Bizottság 2004 tavaszi gazdasági előrejelzései[2] alapján – amelyek 2003-ra a GDP 4,1%-ának megfelelő hiányt mutattak ki[3] – a Bizottság a Szerződés 104. cikkének (3) bekezdésével összhangban 2004. május 12-én túlzott hiány esetében követendő eljárást kezdeményezett Lengyelországgal szemben[4]. Lengyelország 2004 májusában benyújtotta konvergenciaprogramját, amellyel kapcsolatban a Tanács a Bizottság ajánlásából kiindulva 2004. július 5-én véleményt nyilvánított[5]. A Bizottság ajánlásából kiindulva ugyanakkor a Tanács a 104. cikk (6) bekezdésének megfelelően úgy határozott, hogy Lengyelország túlzott hiánnyal rendelkezik, és ennek következtében a 104. cikk (7) bekezdésének alapján a hiány korrekciójára vonatkozó ajánlást bocsátott ki a lengyel hatóságok számára[6]. Ezen ajánlásban a Tanács felkérte a lengyel hatóságokat arra, hogy „ a lehető legrövidebb időn belül szüntessék meg a jelenlegi túlzott hiányt ” és „ középtávú keretek között hozzanak intézkedéseket azon célkitűzésük elérése érdekében, hogy a hiányt 2007-ig hihető és fenntartható módon a GDP 3%-a alá csökkentsék, a Tanács 2004. július 5-i, a 2004. májusában benyújtott konvergenciaprogramról szóló véleményében meghatározott, a hiány csökkenéséhez vezető pályával összhangban ” az alábbi éves célkitűzésekkel: „a GDP 5,7%-a 2004-ben, a GDP 4,2%-a 2005-ben, a GDP 3,3%-a 2006-ban és a GDP 1,5%-a 2007-ben” . A Tanács 2004. november 5-ét jelölte ki határidőnek az eredményes intézkedések foganatosítására „ a 2005-re előirányzott hiány célértékének elérése érdekében ”. A lengyel hatóságoknak azt is ajánlották, hogy „ lehetséges többletbevételek elkülönítésével csökkentsék a központi költségvetési hiányt” . A Tanács ezenkívül felkérte a lengyel hatóságokat, hogy „gondoskodjanak az eladósodási ráta növekedésének megállításáról” .

2. A túlzott hiány esetében követendő eljárásban szereplő államháztartási adatok és a rendszerszerű nyugdíjreform

A nyugdíjrendszerek ágazati besorolásáról szóló 2004. március 2-i Eurostat-határozat leszögezte, hogy a rögzített járulékú tőkefedezeti nyugdíjrendszerek nem sorolhatók a társadalombiztosítási rendszerek közé, ezért nem tekinthetők az államháztartás részének. E kerethatározat végrehajtása előtt kétoldalú megbeszéléseket kellett folytatni a tagállamokkal.

Az említett határozatot követő megbeszéléseken az Eurostat elismerte, hogy „egyes tagállamoknak a határozat végrehajtása során átmeneti időszakra lehet szükségük, hogy elkerüljék a költségvetési politikájukban bekövetkező zavarokat” [7]. Az Eurostat hároméves átmeneti időszakot állapított meg, amely a 2007. április 1-jén esedékes első költségvetési adatbejelentéssel ér véget.

Lengyelország az 1999-ben végrehajtott nyugdíjreform okán jelenleg kihasználja az átmeneti időszak lehetőségét. Ezért a rögzített járulékú tőkefedezeti nyugdíjrendszerek által beszedett társadalombiztosítási járulékokat és egyéb bevételeket (illetve a felmerült kiadásokat) államháztartási bevételként (illetve kiadásként) tartották nyilván, ami az e nélkül számítottnál valamelyest kisebb hiány- és adósságadatokat eredményezett. Az átmeneti időszak végével csak a nyugdíjreform okozta költségeket figyelembe vevő számítás lesz érvényes.

A nyugdíjjárulékokból származó bevételek mintegy 20%-a a felosztó-kirovó rendszerből átkerült a rögzített járulékú teljes tőkefedezeti nyugdíjrendszerbe. Noha a reform javítja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, rövid távon kedvezőtlen hatást gyakorol a költségvetésre: a nem régi információk alapján a reform éves költsége a GDP mintegy 2%-a lesz 2006-ban és 2007-ben.

A Tanács által 2004. július 5-én jóváhagyott hiánycsökkentési pálya nem vette figyelembe az 1999-ben végrehajtott lengyel nyugdíjreform költségét. Abban az időpontban, amikor a Tanács az első lengyel konvergenciaprogramot értékelte (2004. július 5.), a lengyel nyugdíjreform éves költségét a GDP 1,6 százalékpontra becsülték. Ezzel összhangban a Tanács a programról alkotott véleményében kijelentette, hogy a „hiány tervezett értékeit lehet, hogy 1,6 százalékponttal felfelé kell kiigazítani” . Tekintve a 2007-re a GDP 1,5%-ában meghatározott hiánycélt – és figyelembe véve a költségvetési konszolidációs stratégiával kapcsolatos kockázatokat – a Tanács véleményében megállapította, hogy „a programban ismertetett költségvetési politika hatása nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy a program időtartama alatt” [azaz 2007-ig] „a hiányt a GDP 3%-a alá csökkentse” .

3. A költségvetés alakulása 2005-ig

A 2004. július 5-i tanácsi ajánlásban kitűzött 2004. november 5-i határidő lejárta után a Bizottság a Tanácsnak címzett 2004. december 14-i közleményében megállapította, hogy – a 2005. évi hiánycélt figyelembe véve – Lengyelország esetében nincs szükség további intézkedésekre a túlzott hiány esetében követendő eljárás során[8].

A Tanács 2005. február 17-én a Bizottság ajánlása alapján véleményt[9] nyilvánított Lengyelország 2004. novemberében benyújtott aktualizált konvergenciaprogramjáról. Az aktualizált program a 2007-es hiánycélt felfelé módosította, mivel úgy látta, hogy az államháztartási hiány a GDP 5,4%-ának megfelelő 2004-es értékről 2007-ig fokozatosan a GDP 2,2%-ára csökken (szemben a GDP 1,5%-ának megfelelő korábbi 2007-es céllal). A felfelé történő korrekciót a tartósan erős (a programban évente átlagosan több mint 5%-ra előre jelzett) növekedés ellenére hajtották végre, míg a 2004–2006 közötti évek megvalósult hiányértékeit illetve hiány-előrejelzéseit mind csökkentették. A Tanács véleményében rámutatott a konszolidációs stratégiával kapcsolatos kockázatokra és arra figyelmeztetett, hogy „a hiányszintet körülbelül 1,5 százalékponttal felfelé kell kiigazítani. Ez a kiigazítás azt jelenti, hogy az aktualizált program alapján és a további megtakarítási intézkedések hiányában Lengyelország nem tudja 3% alá szorítani a hiányt a program utolsó évében” , mivel a 2007-es hiánycél a nyugdíjreform költségeit figyelembe véve a GDP 3,7%-át tenné ki. A Tanács emellett felhívta a figyelmet a költségvetési konszolidáció tervében előirányzott intézkedések késleltetett vagy befejezetlen végrehajtásának kockázatára. Ezzel összhangban a Tanács felkérte Lengyelországot többek között a költségvetési kiigazítás 2005 utáni erősítésére és a 2007-es hiánycél csökkentésére. Az intézkedéseknek csak kis részét hajtották végre, mindazonáltal a 2005. évi költségvetés eredménye a GDP 2,5%-ának megfelelő hiánnyal a vártnál jobbnak bizonyult.

4. A költségvetés alakulása 2006-ban és a 2007-es kilátások

A 2005. február 17-i tanácsi ajánlásban megfogalmazott kérés ellenére a 2006. januári aktualizált konvergenciaprogram csak az államháztartási hiány lassú (a 2006–2008 közötti időszakban évente átlagosan a GDP mintegy 0,3%-ának megfelelő mértékű) csökkentését célozta meg annak érdekében, hogy a parlamenti ciklus végéig (azaz 2009 végéig) teljesítsék a költségvetési konvergenciakritériumokat. Noha a 2004–2006 közötti időszak megvalósult hiányértékeit és hiány-előrejelzéseit újra lefelé módosították, a program megerősítette a GDP 2,2%-ának megfelelő (a nyugdíjreform költségei nélkül számított) 2007-es hiánycélt. Sőt, a program a GDP 0,4%-ának megfelelő értékkel felfelé módosította a nyugdíjreform költségét. A nyugdíjreform költségeivel számított 2007-es hiánycél magasabb volt, mint a korábbi aktualizált programban (a GDP 4,1%-a a GDP 3,7%-ához képest), mivel a nyugdíjreform költségei az aktualizált becslések szerint 2007-ben várhatóan elérik a GDP 1,9%-át.

A Bizottság ajánlása alapján a Tanács 2006. március 14-én véleményt fogadott el Lengyelország 2006. januári aktualizált konvergenciaprogramjáról. A Tanács rámutatott a költségvetési konszolidációs stratégiához kapcsolódó számos kockázatra, például a programidőszak utolsó évének (2008) növekedésével kapcsolatos meglehetősen derűlátó feltételezésekre, az adórugalmassággal kapcsolatos meglehetősen optimista feltételezésekre és a szociális terhek nyomása miatt a kiadások visszafogásával kapcsolatos esetleges problémákra. A Tanács megállapította, hogy „a konvergenciaprogram — némi előrelépés prognosztizálása mellett — nem tervezi a túlzott hiány hatékony kiigazítását 2007-re (…) és a Bizottság a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretén belül további lépéseket szándékozik ajánlani a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírtaknak megfelelően” . A Tanács ezenkívül megemlítette, hogy a strukturális egyenleg (azaz a ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg az egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül, amelyet a közösen megállapított módszertan használatával a Bizottság szolgálatai a program adatai alapján számítanak) tervezett kiigazítása várhatóan évente átlagosan a GDP 0,25 %-ának megfelelő mértékben javul a programidőszak során.

A 2007. évi költségvetés (2006. szeptember 27-én elfogadott) tervezetében a 2006-os államháztartási hiányt a GDP 2,1%-ára becsülik (a nyugdíjreform költségei nélkül), szemben a 2006. januári aktualizált konvergenciaprogramban a GDP 2,6%-ában meghatározott céllal (és a 104. cikk (7) bekezdése szerinti 2004. júliusi tanácsi ajánlásban szereplő 3,3%-kal). A kedvezőbb eredmény az előre jelzettnél lendületesebb növekedésnek, valamint a kiadások visszafogottabb növekedésének (különösen a tervezettnél alacsonyabb szintű állami beruházásoknak) köszönhető magasabb bevételekre (főként személyi jövedelemadóra) vezethető vissza. A 2007. évi költségvetés tervezetében a lengyel kormány a következő évekre az alábbi hiánycélokat határozta meg: 1,7% 2007-ben, 1,2% 2008-ban, és 0,5% 2009-ben.

A GDP 1,7%-ában meghatározott módosított 2007-es hiánycél (a nyugdíjreform költségei nélkül) már megközelíti, de még mindig meghaladja a 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásban meghatározott, a GDP 1,5%-ának megfelelő eredeti hiánycélt. A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint azonban a 2007-es hiány a GDP 2%-a lesz (a nyugdíjreform költségei nélkül). A Bizottság szolgálatai óvatosabban becsülik a bevételeket, különösen a közvetlen adók esetében (ahol a nominális bevételnövekedés 9,7% az adósávok tervezett indexálása és a családi adókedvezmények bevezetése ellenére, szemben a GDP feltételezett 6,2%-os nominális növekedésével). A 2007-es költségvetés kimenetelét illetően a helyi önkormányzatok szintjén is tapasztalható némi bizonytalanság. A 2007-es költségvetési tervezettel nem teljesen összhangban lévő jogszabályok elfogadása miatt valószínűleg a társadalombiztosítási kiadások is magasabbak lesznek.

A költségvetés alakulása, 2005–2008

a GDP %-ában, kivéve ellenkező értelmű utalás esetén | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 |

A nyugdíjreform költsége(2) | 1,9 | 2,0 | 2,0 | 2,0 | 2,0 | 2,1 | 2,1 |

Államháztartási egyenleg az Eurostat-határozat figyelembe vételével | −4,4 | −4,2 | −4,1 | −4,0 | −3,7 | −3,9 | −3,3 |

Elsődleges egyenleg | 0,1 | 0,2 | 0,3 | 0,4 | 0,8 | 0,6 | 1,3 |

Strukturális egyenleg(1) | −2,3 | −2,3 | n.a. | −2,1 | n.a. | −1,8 | n.a. |

Strukturális elsődleges egyenleg(1) | 0,2 | 0,1 | n.a. | 0,3 | n.a. | 0,6 | n.a. |

Bruttó államadósság | 42,0 | 42,4 | 42,4 | 43,1 | 43,1 | 42,7 | 42,7 |

Pm Reál GDP-növekedés (%) | 3,5 | 5,2 | 5,2 | 4,7 | 4,6 | 4,8 | 4,8 |

Pm Kibocsátási rés | −0,3 | 0,4 | n.a. | 0,3 | n.a. | 0,1 | n.a. |

(1) Ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül (Lengyelország esetében nullával egyenlő). (2) A nyugdíjreform költsége a következő adatok különbsége i.) az ESA 95 szabályok és a 2004. március 2-i Eurostat-határozat alapján számított államháztartási hiány és ii.) az alternatív államháztartási hiány, amely akkor lenne érvényes, ha a nyugdíjrendszert továbbra is az államháztartási szektorba sorolnák. (3) A politika változatlanságával élő feltételezés. Források: A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése (BIZ) és a lengyel pénzügyminisztérium (PM) által adott 2007. évi költségvetési adatok. |

5. Következtetések

A fenti értékelés alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

- A 2007-es hiánycél (a GDP 1,7%-a a nyugdíjreform költségei nélkül) a 2004–2006 közötti időszak vártnál jobb költségvetési eredményei ellenére magasabb, mint a Tanács által 2004 júliusában jóváhagyott hiánycél (a GDP 1,5%-a).

- A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint a 2007-es hiány a GDP 2,0%-a lesz, azaz a GDP 0,3%-ával több, mint a lengyel hatóságok által előirányzott érték.

- 2007-ben véget ér a nyugdíjrendszerek besorolásáról szóló, 2004. március 2-i Eurostat-határozat végrehajtására engedélyezett átmeneti időszak, és a meghatározott járulékú tőkefedezeti nyugdíjalapok tovább már nem sorolhatók az államháztartási körbe. Emiatt felfelé kell módosítani a lengyel hiánycélokat. 2007 esetében (a nyugdíjreformok költségei nélkül) a GDP 1,7%-ában meghatározott hiánycél a nyugdíjreformok költségeinek beszámításával a GDP mintegy 3,7%-ára módosul. A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány (a nyugdíjreform költségeivel együtt) eléri a GDP 4%-át.

- Figyelembe véve, hogy a Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint a 2007-es hiány az előirányzottnál is magasabb lesz, ez az érték jóval a GDP 3%-ában megállapított referenciaérték felett van és nem tekinthető összhangban lévőnek a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére előírt 2007-es határidőre vonatkozó ajánlással.

Ezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a lengyel hatóságok által a 104. cikk (7) bekezdése szerinti, 2004. júliusi tanácsi ajánlás nyomán hozott intézkedések – a lengyel költségvetési helyzet javulása ellenére – nem elegendőek a túlzott hiány 2007-ig történő megszüntetésére és azt ajánlja, hogy a Tanács a 104. cikk (8) bekezdése értelmében[10] hozzon ezzel összhangban lévő határozatot.

Az államháztartási egyenlegre vonatkozó célok, eredmények és a nyugdíjreform költségei (a GDP %-ában)

2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 |

KP 2004. május | NyRK nélkül | –5,7 | –4,2 | –3,3 | –1,5 | n.a. |

NyRK becslés | 1,6 | 1,6 | 1,6 | 1,6 | n.a. |

NyRK-val együtt* | –7,3 | –5,8 | –4,9 | –3,1 | n.a. |

KP 2004. november | NyRK nélkül | –5,4 | –3,9 | –3,2 | –2,2 | n.a. |

NyRK becslés | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 1,5 | n.a. |

NyRK-val együtt* | –6,9 | –5,4 | –4,7 | –3,7 | n.a. |

KP 2006. január | NyRK nélkül | –3,8 | –2,9 | –2,6 | –2,2 | –1,9 |

NyRK becslés | 1,8 | 1,8 | 2,0 | 1,9 | 1,8 |

NyRK-val együtt* | –5,6 | –4,7 | –4,6 | –4,1 | –3,7 |

KAB 2006. október | NyRK nélkül | –3,9 | –2,5 | –2,1 | –1,7 | –1,2 |

és a 2007. évi költségvetési tervezet | NyRK becslés | 1,8 | 1,9 | 2,0 | 2,0 | 2,1 |

NyRK-val együtt* | –5,7 | –4,4 | –4,1 | –3,7 | –3,3 |

NyRK: a nyugdíjreform költsége; KP: konvergenciaprogram; KAB: költségvetési adatbejelentés * A 2007 tavaszától alkalmazandó meghatározás szerinti államháztartási egyenleg |

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban tett tanácsi ajánlás nyomán Lengyelország által foganatosított intézkedések eredménytelenségének a Szerződés 104. cikkének (8) bekezdésével összhangban történő megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (8) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1) A Szerződés 104. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott államháztartási hiányt.

(2) A Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletet[11], amelyet a túlzott államháztartási hiány azonnnali korrekciójának elősegítése érdekében fogadtak el.

(3) Az amszterdami Európai Tanács 1997. június 17-i állásfoglalása[12] ünnepélyesen felkéri valamennyi részt vevő felet – azaz a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot – a Szerződés, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum következetes és időben történő végrehajtására.

(4) A nyugdíjrendszerek ágazati besorolásáról szóló 2004. március 2-i Eurostat-határozat[13] leszögezte, hogy a rögzített járulékú tőkefedezeti nyugdíjrendszerek nem sorolhatók a társadalombiztosítási rendszerek közé. E rendszer ezért nem tekinthető az államháztartás részének. E kerethatározat végrehajtása előtt kétoldalú megbeszéléseket kellett folytatni a tagállamokkal. Az említett megbeszéléseken az Eurostat elismerte, hogy „egyes tagállamoknak a határozat végrehajtása során átmeneti időszakra lehet szükségük, hogy elkerüljék a költségvetési politikájukban bekövetkező zavarokat” [14] . Az Eurostat által engedélyezett átmeneti időszak a 2007. április 1-jén esedékes első költségvetési adatbejelentéssel ér véget. Lengyelország úgy döntött, hogy kihasználja az átmeneti időszak lehetőségét. Ezért a rögzített járulékú tőkefedezeti nyugdíjrendszerek által beszedett társadalombiztosítási járulékokat és egyéb bevételeket (illetve a felmerült kiadásokat) államháztartási bevételként (illetve kiadásként) tartották nyilván, ami az e nélkül számítottnál kisebb hiány- és adósságadatokat eredményezett.

(5) A 2004. július 5-i 2005/183/EK tanácsi határozat[15] a Szerződés 104. cikkének (6) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Lengyelország esetében túlzott hiány áll fenn.

(6) A Szerződés 104. cikke (7) bekezdésével és az 1467/97/EK rendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban a Tanács 2004. július 5-én egy ajánlást is elfogadott, amelyet a lengyel hatóságoknak címzett abból a célból, hogy a túlzott hiányt a lehető legrövidebb időn belül szüntessék meg, valamint hogy hozzanak középtávú intézkedéseket annak a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében, hogy 2007-re a hiányt – a hatóságok által 2004 májusában benyújtott, és a Tanács 2004. július 5-i véleményében jóváhagyott konvergenciaprogramban meghatározott hiánycsökkentő pályával összhangban – hiteles és fenntartható módon a GDP kevesebb mint 3%-ára csökkentsék, az alábbi éves célok mellett: a GDP 5,7%-a 2004-ben, a GDP 4,2%-a 2005-ben, a GDP 3,3%-a 2006-ban és a GDP 1,5%-a 2007-ben. A Tanács 2004. november 5-ét jelölte ki határidőnek az eredményes intézkedések foganatosítására „ a 2005-re előirányzott hiány célértékének elérése érdekében ”.

(7) A Tanács által 2004. július 5-én jóváhagyott hiánycsökkentési pálya nem vette figyelembe az 1999-ben végrehajtott nyugdíjreform költségét. A nyugdíjjárulékokból származó bevételek mintegy 20%-a a felosztó-kirovó rendszerből átkerült a rögzített járulékú teljes tőkefedezeti nyugdíjrendszerbe. A 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásában a Tanács kifejezetten figyelembe vette, hogy a hiánycélokat a lengyel nyugdíjreformnak az éves szinten a GDP 1,5%-ára becsült költségével felfelé kell majd módosítani. Ennek fényében, és a költségvetési konszolidációs stratégiával kapcsolatos kockázatokat is figyelembe véve a Tanács a 2004. májusi konvergenciaprogramról kinyilvánított véleményében megállapította, hogy „a programban ismertetett költségvetési politika hatása nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy a program időtartama alatt” [azaz 2007-ig] „a hiányt a GDP 3%-a alá csökkentse” .

(8) A 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásban kitűzött 2004. november 5-i határidő lejárta után a Bizottság a Tanácsnak címzett 2004. december 14-i közleményében megállapította, hogy – mivel a lengyel kormány eredményes intézkedéseket foganatosított a 2005-ös hiánycél megvalósítására – Lengyelország esetében nincs szükség további intézkedésekre a túlzott hiány esetében követendő eljárás során[16].

(9) A Tanács 2005. február 17-én véleményt nyilvánított Lengyelország 2004. novemberében benyújtott aktualizált konvergenciaprogramjáról. Az aktualizált program a 2007-es – a 2004. májusi konvergenciaprogramban meghatározott 1,5%-os – hiánycélt felfelé módosította, a GDP 2,2%-ára, azaz a nyugdíjreform költségét beszámítva a GDP 3,7%-ára. A felfelé történő korrekciót a tartósan erős (a programban évente átlagosan több mint 5%-ra előre jelzett) növekedés ellenére hajtották végre, míg a 2004–2006 közötti évek megvalósult hiányértékeit illetve hiány-előrejelzéseit mind csökkentették. A Tanács felhívta a figyelmet a költségvetési konszolidációs intézkedések késleltetett vagy befejezetlen végrehajtásának kockázatára. A költségvetési konszolidációs stratégiával kapcsolatos kockázatok tekintetében a Tanács felkérte Lengyelországot – többek között – a költségvetési kiigazítás 2005 utáni erősítésére és a 2007-es hiánycél csökkentésére. Az intézkedéseknek csak kis részét hajtották végre, mindazonáltal a 2005. évi költségvetés eredménye a GDP 2,5%-ának megfelelő hiánnyal a vártnál jobbnak bizonyult.

(10) A Tanács 2006. március 14-én véleményt fogadott el Lengyelország 2006. januárjában benyújtott aktualizált konvergenciaprogramjáról. Az aktualizált program az államháztartási hiány lassú (a 2006–2008 közötti időszakban évente átlagosan a GDP mintegy 0,3%-ának megfelelő mértékű) csökkentését célozta meg annak érdekében, hogy a parlamenti ciklus végéig (azaz 2009 végéig) teljesítsék a költségvetési konvergenciakritériumokat. Noha a 2004–2006 közötti időszak megvalósult hiányértékeit és hiány-előrejelzéseit újra lefelé módosították, a program megerősítette a GDP 2,2%-ának megfelelő (a nyugdíjreform költségei nélkül számított) 2007-es hiánycélt. A nyugdíjreform költsége miatti felfelé módosítás eredményeként a 2007-es hiánycél a GDP 0,4 százalékpontjával meghaladja a korábbi aktualizált programban foglalt hiánycélt (a GDP 4,1%-a a GDP 3,7%-ával szemben). A Tanács rámutatott a költségvetési konszolidációs stratégiához kapcsolódó számos kockázatra, például a programidőszak utolsó évének (2008) növekedésével kapcsolatos meglehetősen derűlátó feltételezésekre, az adórugalmassággal kapcsolatos meglehetősen optimista feltételezésekre és a szociális terhek nyomása miatt a kiadások visszafogásával kapcsolatos esetleges problémákra. A Tanács megállapította, hogy „a konvergenciaprogram – némi előrelépés prognosztizálása mellett – nem tervezi a túlzott hiány hatékony kiigazítását 2007-re (…)”. A Tanács ezenkívül megemlítette, hogy a strukturális egyenleg (azaz a ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg az egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül, amelyet a közösen megállapított módszertan használatával a Bizottság szolgálatai a program adatai alapján számítanak) tervezett kiigazítása várhatóan évente átlagosan a GDP 0,25 %-ának megfelelő mértékben javul a programidőszak során.

(11) A 2007. évi költségvetés (2006. szeptember 27-én elfogadott) tervezete a 2006-os államháztartási hiányt a GDP 2,1%-ára becsüli (a nyugdíjreform költségei nélkül), szemben a 2006. januári aktualizált konvergenciaprogramban a GDP 2,6%-ában meghatározott céllal (és a 104. cikk (7) bekezdése szerinti 2004. júliusi tanácsi ajánlásban szereplő 3,3%-kal). A kedvezőbb eredmény az előre jelzettnél lendületesebb növekedésnek, valamint a kiadások visszafogottabb növekedésének (különösen a tervezettnél alacsonyabb szintű állami beruházásoknak) köszönhető magasabb bevételekre (főként személyi jövedelemadóra) vezethető vissza. A 2007. évi költségvetés tervezete a következő évekre az alábbi hiánycélokat határozta meg: 1,7% 2007-ben, 1,2% 2008-ban, és 0,5% 2009-ben.

(12) A 104. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlás nyomán Lengyelország által a túlzott hiány 2007-ig történő megszüntetése céljából foganatosított intézkedések értékelése az alábbi következtetésekhez vezet:

- A 2007-es költségvetés tervezetében meghatározott módosított 2007-es hiánycél (a GDP 1,7%-a a nyugdíjreform költségei nélkül) magasabb, mint a Tanács 2004 július 5-i ajánlásában a túlzott hiány megszüntetésére jóváhagyott hiánycél (a GDP 1,5%-a). A 2007-es hiánycél módosítása annak ellenére történt, hogy a hiányértékek a 2004–2006 közötti időszakban jóval alacsonyabban alakultak, mint az ajánlásban várták.

- A 2007. április 1-jén esedékes első adatbejelentéssel véget ér a nyugdíjrendszerek besorolásáról szóló, 2004. március 2-i Eurostat-határozat végrehajtására engedélyezett átmeneti időszak. A nyugdíjreform költségének beszámítása miatt a 2007-es hiánycél a GDP 3,7%-ára módosul.

- A Bizottság szolgálatainak 2006. őszi előrejelzése szerint a 2007-es hiány a a GDP 0,3%-ával több, mint a lengyel hatóságok által előirányzott érték. Főként a közvetlen adókból származó bevételek lesznek várhatóan alacsonyabbak, mint a hatóságok tervezik, míg a szociális kiadások és az állami beruházások valószínűleg magasabbak lesznek.

- Ez ahhoz a következtetéshez vezet, hogy a 2007-es hiány jóval meghaladja majd a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket, ami nem áll összhangban a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére előírt 2007-es határidőre vonatkozó ajánlásokkal.

Az amszterdami Európai Tanács Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló állásfoglalásával összhangban Lengyelország hozzájárult a Tanács 2004. július 5-i ajánlásának közzétételéhez[17].

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács 2004. július 5-én tett, a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlása nyomán Lengyelország által végrehajtott intézkedések eredménytelennek bizonyulnak a túlzott hiány Tanács által előírt határidőn belüli megszüntetéséhez.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 209., 1997.8.2., 6. o. A legutóbb az 1056/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 5. o.) módosított rendelet.

[2] A Bizottság 2004. tavaszi gazdasági előrejelzése figyelembe vette a Lengyelország által 2004 márciusában jelentett adatokat.

[3] A szokásos eljárásoknak megfelelően időközben módosították a 2003-as hiányadatot, értéke most a GDP 4,7%-a.

[4] Lásd: http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/edp/edppl_en.htm)

[5] HL C 320., 2004.12.24., 15. o.

[6] Lásd: http://register.consilium.eu.int/pdf/en/04/st11/st11220.en04.pdf

[7] Lásd az Eurostat News Release 2004. március 2-i 30/2004 és 2004. szeptember 23-i 117/2004 számát, továbbá az Eurostat államháztartási hiányról és államadósságról szóló kézikönyvének I.1.3., „A tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolása és az államháztartásra gyakorolt hatás” című fejezetét. A kézikönyv elérhető az alábbi internetes címen: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-BE-04-002/EN/KS-BE-04-002-EN.PDF.

[8] A Bizottság közleménye a Tanácsnak: A túlzott deficit esetén követendő eljárás alatt a Tanács ajánlásai nyomán a Cseh Köztársaság, Ciprus, Málta, Lengyelország és Szlovákia által foganatosított intézkedésekről, SEC(2004) 1630.

[9] HL C 136., 2005.6.3., 23. o.

[10] A 104. cikk (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a Tanács megállapítja, hogy a 104. cikk (7) bekezdésével összhangban tett ajánlásait a meghatározott időn belül nem követte eredményes intézkedés, nyilvánosságra hozhatja az ajánlásokat. Az Európai Tanács Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló állásfoglalásával összhangban (HL C 236., 1997.8.2., 1. o.) azonban Lengyelország már 2004 júliusában hozzájárult az ajánlás közzétételéhez (lásd: http://register.consilium.eu.int/pdf/en/04/st11/st11220.en04.pdf).

[11] HL L 209., 1997.8.2., 6. o. Az 1056/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 5. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 236., 1997.8.2., 1. o.

[13] Lásd az Eurostat News Release 2004. március 2-i 30/2004 és 2004. szeptember 23-i 117/2004 számát, továbbá az Eurostat államháztartási hiányról és államadósságról szóló kézikönyvének I.1.3., „A tőkefedezeti nyugdíjrendszerek besorolása és az államháztartásra gyakorolt hatás” című fejezetét. A kézikönyv elérhető az alábbi internetes címen: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-BE-04-002/EN/KS-BE-04-002-EN.PDF.

[14] Ugyanott.

[15] HL L 62., 2005.3.9., 18. o.

[16] A Bizottság közleménye a Tanácsnak: A túlzott deficit esetén követendő eljárás alatt a Tanács ajánlásai nyomán a Cseh Köztársaság, Ciprus, Málta, Lengyelország és Szlovákia által foganatosított intézkedésekről, SEC(2004) 1630.

[17] Lásd: http://register.consilium.eu.int/pdf/en/04/st11/st11220.en04.pdf