[pic] | COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES |

Brüsszel, 18.12.2006

COM(2006) 822 végleges

2006/0269 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról és egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó különleges rendelkezésekről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

1. Háttér

- A javaslat indokai és célkitűzései: A közös agrárpolitika (KAP) jogi keretének egyszerűsítése – huszonegy helyett egyetlen, horizontális közös piac

A javasolt rendelet fő célkitűzése, hogy a közös piacszervezésekre (KPSZ) vonatkozó huszonegy hatályos rendeletet felülvizsgálja és egyetlen, átfogó rendeletben fogja össze, ezáltal ésszerűsítse és egyszerűsítse a jogi keretet, anélkül azonban, hogy módosulnának az annak háttérében álló politikák.

A javaslat célja tehát az, hogy gondoskodjék a piacpolitika olyan hagyományos területeinek harmonizált szabályozásáról, mint az intervenció, a magántárolás, a behozatali vámkontingensek, az export-visszatérítések, a védintézkedések, az állami támogatásra és a versenyre vonatkozó szabályok, valamint az adatközlés és -szolgáltatás. Az e területekre vonatkozó fennálló ágazatspecifikus szabályokat jogszabályonként vagy politikai kérdésenként átdolgozták és lehetőség szerint horizontális rendelkezésekben egyesítették. A javasolt rendelet – mivel a jelenleg hatályos tanácsi szintű KPSZ-rendelkezéseket fogja egységbe – a jelenleg a KPSZ alá tartozó összes mezőgazdasági termékre vonatkozna.

- Általános háttér

Ez a javaslat nélkülözhetetlen része a Bizottság azon terveinek, hogy ésszerűsítse és egyszerűsítse a közös agrárpolitikát (KAP). A Bizottság szemléletmódjának sarkalatos pontjait a közös agrárpolitika egyszerűsítéséről és jobb szabályozásáról szóló 2005. évi bizottsági közlemény (a továbbiakban: a közlemény)[1] tartalmazza. Az említett dokumentumban a Bizottság hangsúlyozta: „A mezőgazdasági ágazat terén tapasztalható bürokráciának a szabályozás átláthatóbbá, érthetőbbé és egyszerűbbé tételével történő csökkentése mérsékelni fogja a vállalkozások költségeit, és biztosítani fogja, hogy az európai polgárok értékes ellenszolgáltatást kapjanak a pénzükért”.

- A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések

A KAP jelenlegi jogi keretének alapvető részét képezi a KAP bevezetése óta létrehozott huszonegy KPSZ (lásd: e dokumentum 1. melléklete ). E KPSZ-ek mindegyikét külön tanácsi alaprendelet szabályozza, amelyhez gyakran kiegészítő tanácsi szabályozás is járul.

Az alaprendeletek nagy részének ugyanaz a szerkezete és számos rendelkezésük azonos. Ez igaz például a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozására és az általános rendelkezésekre, sőt bizonyos fokig a belső piacot érintő szabályokra is. Ezenkívül az alaprendeletekben gyakran különbözőféleképpen oldottak meg azonos vagy hasonló problémákat. Ez utóbbit illetően a Bizottság megemlíti, hogy a KAP 2003. évi reformja „áttekinthetőbbé tette a KAP jogszabályi környezetét” azáltal, hogy „valamennyi közvetlen kifizetésre kiterjedő, horizontális jogszabályi keret[et]” teremtett és „számos támogatási rendszer[t] egységes támogatási rendszerbe” foglalt. Közleményében a Bizottság kifejezte szándékát, hogy horizontális szemléletmódját mind a huszonegy KPSZ-re kiterjessze, és ennek kapcsán megvizsgálja, hogy milyen mértékig lehet harmonizálni és az ágazati szemléletmódokat horizontálisakkal helyettesíteni.

- Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

A mezőgazdaságban ez a javaslat szervesen illeszkedik a Bizottságnak a jobb szabályozással és egyszerűsítéssel kapcsolatos általános szemléletébe, ahogy azt „A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról” című 2005 október 25-i közleményében[2] kifejti és a jogalkotás javításáról szóló 2003. december 16-i intézményközi megállapodással[3] magáénak vallja.

2. Konzultáció az érdekelt felekkel és hatásvizsgálat

- Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

2005. október 19-i közleményében jelentette be a Bizottság, hogy átfogó KPSZ-szabályozásra irányuló javaslatot kíván kidolgozni. A kialakult vita nyomán 2005 decemberében a Tanács olyan következtetéseket fogadott el, amelyek külön nem tértek ki e kérdésre. A javaslat előkészítő munkálatai során a tagállamoknak és az érintett feleknek egyaránt alkalmuk nyílt, hogy a tervezetről véleményt nyilvánítsanak. A tagállamok esetében az egyszerűsítéssel foglalkozó bizottsági szakértői csoport 2006. június 27-i ülésén, míg az érintett felek esetében a mezőgazdasági tanácsadó bizottság 2006. június 30-i ad hoc ülésén került sor a konzultációra, mindkét esetben a szóban forgó javaslat főbb irányvonalait összefoglaló tájékoztató feljegyzést alapul véve.

A tagállamok képviselői általában elismerték, hogy e szemléletmódnak köszönhetően egyszerűsödhet a KAP jogi kerete. Kormányuk nevében azonban nem kívántak nyilatkozni, amíg nincs előterjesztve a részletes jogalkotási javaslat.

Az érdekelt felek szintén vonakodtak részletesebben tárgyalni a szemléletmódot. Néhányan közülük készséget mutattak arra, hogy mérlegeljék a KPSZ átfogó szabályozására irányuló javaslatot, azzal a kikötéssel, hogy az pusztán technikai beavatkozásra korlátozódjék, a fennálló politikák módosítása nélkül. Fenntartások merültek fel annak kapcsán, hogy az összes piaci ágazattal egyetlen irányítóbizottság foglalkozna.

- A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Külső szakvéleményre nem volt szükség.

- Hatásvizsgálat

Nem alkalmazható. A hatásvizsgálat követelményei nem vonatkoznak a szóban forgó javaslatra, mivel az nem része a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjának.

3. A horizontális KPSZ jogi elemei és főbb jellemzői

- Jogalap

A Szerződés 36. és 37. cikke

- A javaslat tartalma

A szabályozási keret egyszerűsítése a politika módosítása nélkül

Egy ilyen nagyságrendű szabályozási tervezet, amelynek révén több különálló jogi aktus egyesül egyetlen átfogó rendeletben, nyilvánvalóan többet jelent, mint pusztán a hatályos jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása. Így elkerülhetetlenné válik sok érintett rendelkezés átalakítása és átfogalmazása. Ez azonban nem jelent kísérletet azon politikai döntések módosítására, amelyeket az évek során a Tanács hozott a KAP ügyében, és amelyek a hatályos KPSZ-ekben megjelennek. Noha az egyszerűsítésre irányuló kezdeményezéseknek nincs egyetemes és egyezményes tipológiája, a javasolt rendelet alapvetően „technikai egyszerűsítést” megvalósító jogi aktus, vagyis – a közlemény szavaival – „az adminisztratív eljárások és az irányítási mechanizmusok felülvizsgálatát foglalja magában azok ésszerűsítése és a költséghatékonyság növelése céljából, valamint a meglevő politikai célkitűzések hatékonyabb megvalósítása érdekében, anélkül, hogy az alapvető szakpolitikákat megváltoztatná”. Ennek megfelelően a javaslat nem irányul fennálló jogforrások hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, kivéve ha azok elavulttá, redundánssá váltak, vagy olyan jellegűek, hogy indokolatlan a Tanács szintjén foglalkozni velük. Ez azzal is jár, hogy a szóban forgó javaslat keretében sem a KPSZ-ek alkalmazási köre nem bővül, sem új jogforrások vagy intézkedések bevezetésére nem kerül sor.

E kritériumoknak megfelelően a javasolt rendelkezések korlátozott számú pontban térnek el a hatályos rendeletekéitől. Ez különösen néhány olyan rendelkezés esetében fontos, amely a Tanácsot jelenleg felhatalmazza arra, hogy a Parlamenttel való konzultáció nélkül fogadjon el jogi aktusokat (úgynevezett „második generációs” aktusokat). A Szerződés 202. cikkének harmadik francia bekezdésében előírt intézményi egyensúllyal összhangban vagy az szerepelne a javaslatban, hogy az ilyen jogi aktusokat a Szerződés 37. cikkében megállapított eljárás szerint, tehát a Parlamenttel folytatott konzultáció után kell elfogadni, vagy az, hogy a Bizottság kap erre felhatalmazást.

Mivel azonban jelenleg nincs szükség a vonatkozó második generációs rendeletek lényegi módosítására vagy hatályon kívül helyezésére, a javaslat meghagyja őket, eközben azonban a Bizottságnak kifejezett felhatalmazást ad, hogy az ilyen aktusokat irányítóbizottsági eljárással módosítsa vagy hatályon kívül helyezze, amint szükségessé válik. Ezenkívül fontos tudni, hogy bizonyos olyan kérdések, amelyekről – technikai jellegük miatt – nem helyénvaló tanácsi alaprendeletnek rendelkeznie, a javaslat szerint átkerülnének a Bizottság hatáskörébe.

A javaslat alkalmazási köre

A javasolt rendelet alkalmazási köre a közleményben már leírt fokozatosságot tükrözi. Ennek megfelelően a javaslat értelmében az új alaprendeletet kezdettől alkalmazni kellene a KPSZ által szabályozott összes mezőgazdasági termékre. A teljesség és a következetesség érdekében indokolt, hogy olyan más mezőgazdasági termékekre – például a selyemhernyókra, a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra és a méhészeti termékekre – is kiterjedjen az új alaprendelet hatálya, amelyekre nem teljes értékű KPSZ, hanem a KPSZ-t nem minden tekintetben kimerítő külön mezőgazdasági szabályozás vonatkozik. Tudni kell azonban, hogy a gyapot – különleges jogi helyzete miatt, mivel nem terjed rá ki a Szerződés I. melléklete[4] – nem szerepel a javaslatban.

A jelenleg vagy hamarosan politikai felülvizsgálat alatt álló ágazatokat (feldolgozott gyümölcs és zöldség, bor) illetően indokoltnak tűnik csakis azokat a rendelkezéseket bevenni a javaslatba, amelyeket e felülvizsgálatok nem érintenek. Ez különösen igaz az olyan horizontális vagy közös szabályokra, mint az állami támogatásra és a versenyre, a komitológiai eljárásokra és a Bizottság tagállamok általi tájékoztatására vonatkozó rendelkezések. Ennek megfelelően minden felülvizsgálat külön javaslaton fog alapulni. Amint egy felülvizsgálati eljárás a végére ér, az ebben a keretben elfogadott jogi aktusokat egy második lépésben beépítik az új alaprendeletbe. E célból a Bizottság kellő időben megfelelő javaslatokat terjeszt a Tanács elé. E javaslatok elfogadásáig a szóban forgó szabályokra vonatkozó jelenlegi rendeletek hatályban maradnak az új alaprendelet mellett.

Beépített jogi aktusok

Az 1. pontban említett tanácsi aktusokon kívül a javaslatban az is szerepel, hogy az új rendelet további, olyan tanácsi szabályokat is tartalmazzon, amelyek jelenleg formailag nem részei a KPSZ-rendeleteknek, noha a jelenlegi KPSZ-ek és más tanácsi aktusok hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre alkalmazandók. Ebbe a kategóriába tartoznak a tejkvótákra vonatkozó szabályok, a magántárolásra és az állami intervencióra vonatkozó egyes rendelkezések[5], valamint az 1184/2006/EK rendeletnek[6] a mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére alkalmazandó versenyszabályokat és állami támogatási szabályokat érintő rendelkezései. E jogi aktusok teljes jegyzékét e dokumentum 2. melléklete tartalmazza.

Felépítés

Az új KPSZ felépítése alapvetően a legtöbb jelenlegi alaprendelet felépítését követi. A versenyszabályoknak azonban – fontosságuk miatt – helyénvaló külön részt fenntartani. Ennek megfelelően a javasolt rendelet az alábbi részekre oszlik:

- bevezető rendelkezések (például hatály, fogalommeghatározások, gazdasági évek),

- a belső piacra vonatkozó rendelkezések (például állami intervenció, magántárolás, különleges intervenciók intézkedések, kvóták, támogatási rendszerek),

- a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó rendelkezések (például engedélyek, behozatali vámok, vámkontingensek, különleges védintézkedések, exportvisszatérítések, védzáradék, aktív és passzív feldolgozás),

- versenyszabályok (versenykorlátozó megállapodások és állami támogatások),

- általános rendelkezések (például piaci zavarokra vonatkozó záradék, adatközlés, irányítóbizottság),

- átmeneti és záró rendelkezések (például módosítások, hatályon kívül helyezések, átmeneti záradék, hatálybalépés).

Ezenkívül a javasolt rendelet több mellékletet is tartalmaz, amelyek általában a jelenleg hatályos KPSZ-rendeletek mellékleteinek felelnek meg.

Bizottsági döntéshozatal

A jelenleg hatályos KPSZ-ekkel azonos módon a javaslat az esetek elsöprő többségében megkívánja, hogy a Bizottság az úgynevezett irányítóbizottsági eljárás keretében gyakorolja döntéshozói hatásköreit. Annak elkerülésére, hogy minden esetben külön utalni kelljen a vonatkozó komitológiai rendelkezésre, a javaslat horizontális szinten köti ki ezt a követelményt.

Hatálybalépés és alkalmazás

A rendelet hatálybalépésének javasolt ideje a Hivatalos Lapban való kihirdetés utáni hetedik nap.

A javasolt rendelet egyes rendelkezései vonatkozásában azonban úgy kell meghatározni az alkalmazás kezdetének időpontját, hogy az új szabályozási keretbe való átmenet zökkenőmentes legyen. Ebből következően egyfelől az új rendelkezéseket nem szabad gazdasági év közben hatályba léptetni, másfelől a Bizottságnak elegendő időt kell hagyni, hogy a végrehajtási aktusokat előkészíthesse és elfogadhassa. Abból kiindulva, hogy a Tanács 2007 őszén fogja hivatalosan elfogadni a javasolt rendeletet, a rendelkezések alkalmazásának kezdete a következő lesz:

- azokban a ágazatokban, amelyeknél gazdasági évek vannak előírva, a vonatkozó gazdasági évek 2008. évi kezdete,

- azokban az ágazatokban, amelyeknél nincs előírva gazdasági év, 2008. január 1.

A hatályos intézkedésekkel és rendelkezésekkel összhangban a cukor- és tejkvóták nem alkalmazhatók a 2014/2015-ös cukor gazdasági/tejkvóta év végénél tovább.

- A szubszidiaritás elve

A javaslat célja, hogy egyszerűsítse a KPSZ-ek jogi keretét, anélkül hogy változtatna a háttérben álló politikai irányvonalakon.

- A jogi eszköz megválasztása

Javasolt eszköz: rendelet.

Más eszköz nem felelne meg, mivel a javaslat célja, hogy horizontális, a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó KPSZ-t hozzon létre.

4. Költségvetési vonatkozások

Mivel a javaslat nem jár a fennálló KAP-intézkedések módosulásával, nincs költségvetési kihatása.

5. Jogszabályok egyszerűsítése

A javaslat várhatóan jelentősen egyszerűsíteni fogja a hatályos jogi szabályozást:

- jelentősen csökkenteni fogja a KAP-ot szabályozó jogi aktusok és rendelkezések számát,

- harmonizálni és ésszerűsíteni fogja a KAP jogforrásait és intézkedéseit,

- a KAP jogi keretét átláthatóbbá és a termelők, a gazdasági szereplők és a nemzeti közigazgatás számára hozzáférhetőbbé teszi,

- az adminisztratív költségek csökkenéséhez vezet.

Végeredményben a KAP legnagyobb részét mindössze négy tanácsi rendelet fogja szabályozni:

- a közös piacszervezésről szóló tanácsi rendelet,

- a közvetlen kifizetésekre vonatkozó 1782/2003/EK tanácsi rendelet,

- a vidékfejlesztésre vonatkozó 1698/2005/EK tanácsi rendelet,

- a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet.

A javaslat tehát fontos hozzájárulás a jogi egyszerűsítés folyamatához.

A KAP egyszerűsítéséhez való hozzájárulást azonban nem szabad elszigetelten megítélni, hanem a Bizottság ilyen irányú erőfeszítéseinek általános kontextusába kell helyezni. A közleményből egyértelműen kiderül, hogy a Bizottságnak a KAP jobb szabályozása és egyszerűsítése felé mutató tevékenységei technikai és szakpolitikai intézkedések és kezdeményezések széles körét foglalják magukban, és ezek közül a javaslat csak egy, noha fontos elem.

A meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása 35 tanácsi rendelet hatályon kívül helyezését eredményezi.

1. MELLÉKLET

A JAVASOLT HORIZONTÁLIS KPSZ-BE BEÉPÜLő KÖZÖS PIACSZERVEZÉSEK

Rendelet | Alkalmazási kör |

1. | 234/68/EGK | Élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek |

2. | 827/68/EGK | „Maradvány” (a többi KPSZ alá nem tartozó számos termékre vonatkozó KPSZ) |

3. | 2759/75/EGK | Sertéshús |

4. | 2771/75/EGK | Tojás |

5. | 2777/75/EGK | Baromfihús |

6. | 2075/92/EGK | Nyersdohány |

7. | 1254/1999/EK | Marha- és borjúhús |

8. | 1255/1999/EK | Tej és tejtermékek |

9. | 1673/2000/EK | Len és kender |

10. | 2529/2001/EK | Juh- és kecskehús |

11. | 1784/2003/EK | Gabonafélék |

12. | 1785/2003/EK | Rizs |

13. | 1786/2003/EK | Szárított takarmány |

14. | 865/2004/EK | Olívaolaj |

15. | 1947/2005/EK | Vetőmag |

16. | 1952/2005/EK | Komló |

17. | 318/2006/EK | Cukor |

18. | 404/93/EGK | Banán |

19. | 2200/96/EK | Friss gyümölcs és zöldség |

20. | 2201/96/EK | Feldolgozott gyümölcs és zöldség |

21. | 1493/1999/EK | Bor |

2. MELLÉKLET

A HORIZONTÁLIS KPSZ-BE BEÉPÜLő, A KPSZ-ALAPRENDELETEKEN KÍVÜLI JOGI AKTUSOK

A KPSZ alá nem tartozó termékek

Rendelet | Alkalmazási kör |

845/72/EGK | Selyemhernyók |

707/76/EGK | Selyemhernyó-tenyésztők termelői csoportjai |

670/2003/EK | Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol |

797/2004/EK | Méhészeti termékek |

Horizontális rendelkezések

Rendelet | Alkalmazási kör |

1184/2006/EK | Az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló tanácsi rendelet (volt 26. rendelet) |

1055/77/EGK | Az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározásáról és szállításáról szóló tanácsi rendelet |

2931/79/EGK | A harmadik országokban megkülönböztetett behozatali elbánásban részesíthető mezőgazdasági termékek exportjának előmozdításáról szóló tanácsi rendelet |

(EEC) No 386/90 | A visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről szóló tanácsi rendelet |

Cukorágazat

Rendelet | Alkalmazási kör |

74/583/EGK | A cukor mozgásának figyelemmel kíséréséről szóló 1974. november 20-i tanácsi rendelet |

Gyümölcs- és zöldségágazat

Rendelet | Alkalmazási kör |

2517/69/EGK | A Közösség gyümölcstermelésének átszervezésére vonatkozó bizonyos intézkedések megállapításáról szóló tanácsi rendelet |

Sertéshúságazat

Rendelet | Alkalmazási kör |

2763/75/EGK | A sertéshús magánraktározási támogatására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló tanácsi rendelet |

Tejágazat

Rendelet | Alkalmazási kör |

1898/87/EGK | A tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló rendelet |

2204/90/EGK | A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a sajtra vonatkozó kiegészítő általános szabályairól szóló tanácsi rendelet (az előzetes engedély és a közigazgatási ellenőrzés rendszere) |

2991/94/EK | A kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló tanácsi rendelet |

2597/97/EK | A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól szóló tanácsi rendelet |

2250/1999/EK | Az Új-Zélandról származó vajra vonatkozó vámkontingensről szóló tanácsi rendelet |

1788/2003/EK | A tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló tanácsi rendelet |

Tojáságazat

Rendelet | Alkalmazási kör |

1028/2006/EK | A tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló tanácsi rendelet (volt 1907/90/EGK rendelet) |

Baromfihús-ágazat

Rendelet | Alkalmazási kör |

1906/90/EGK | A tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló tanácsi rendelet |

Virágtermesztési ágazat

Rendelet | Alkalmazási kör |

4088/87/EGK | A Ciprusról, Izraelből és Jordániából származó egyes virágok behozatalára vonatkozó kedvezményes vámok alkalmazására vonatkozó feltételek meghatározásáról szóló tanácsi rendelet |

Dohányágazat

Rendelet | Alkalmazási kör |

2077/92/EGK | A dohányágazaton belüli ágazati szervezetekről és megállapodásokról szóló tanácsi rendelet |

A vágott testek osztályozása

Rendelet | Alkalmazási kör |

1358/80/EGK | Az 1980/81-es gazdasági évre a kifejlett szarvasmarhák irányárának és intervenciós árának meghatározásáról, valamint a kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszerének bevezetéséről szóló tanácsi rendelet |

1183/2006/EK | A hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszeréről szóló tanácsi rendelet (volt 1208/81/EGK rendelet) |

3220/84/EGK | A hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének meghatározásáról szóló tanácsi rendelet |

1186/90/EGK | A hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztéséről szóló tanácsi rendelet |

2137/92/EGK | A hasított juhok közösségi osztályozási rendszeréről és a nyers vagy fagyasztott hasított juh közösségi szabványminőségének meghatározásáról, valamint a 338/91/EGK rendelet időbeli hatályának kiterjesztéséről szóló tanácsi rendelet |

2006/0269 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról és egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó különleges rendelkezésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[7],

TARTALOMJEGYZÉK

I. RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 35

II. RÉSZ BELSŐ PIAC 38

I. CÍM PIACI INTERVENCIÓ 38

I. FEJEZET ÁLLAMI INTERVENCIÓ ÉS MAGÁNTÁROLÁS 38

I. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 38

II. SZAKASZ ÁLLAMI INTERVENCIÓ 40

I. alszakasz Általános rendelkezések 40

II. alszakasz Felvásárlás megnyitása és felfüggesztése 41

III. alszakasz Intervenciós ár 42

IV. alszakasz Intervencióból történő értékesítés 44

III. SZAKASZ MAGÁNTÁROLÁS 46

I. alszakasz Kötelező támogatás 46

II. alszakasz Nem kötelező támogatás 47

IV. SZAKASZ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 49

II. FEJEZET KÜLÖNLEGES INTERVENCIÓS INTÉZKEDÉSEK 52

I. SZAKASZ KIVÉTELES PIACTÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK 52

II. SZAKASZ INTÉZKEDÉSEK A GABONA- ÉS RIZSÁGAZATBAN 53

III. SZAKASZ INTÉZKEDÉSEK A CUKORÁGAZATBAN 53

IV. SZAKASZ A KÍNÁLAT KIIGAZÍTÁSA 56

III. FEJEZET TERMELÉSKORLÁTOZÁSI RENDSZEREK 57

I. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 57

II. SZAKASZ CUKOR 57

I. alszakasz A kvóták kiosztása és igazgatása 57

II. alszakasz A kvóták-túllépése 59

III. SZAKASZ TEJ 61

I. alszakasz általános rendelkezések 61

II. alszakasz A kvóták kiosztása és kezelése 63

III. alszakasz A kvóták túllépése 68

IV. SZAKASZ ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 71

IV. FEJEZET TÁMOGATÁSI RENDSZEREK 72

I. SZAKASZ A FELDOLGOZÁSHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS 72

I. alszakasz Szárított takarmány 72

II. alszakasz Rostlen és rostkender 74

II. SZAKASZ TERMELÉSI VISSZATÉRÍTÉS 76

III. SZAKASZ A TEJ- ÉS TEJTERMÉKÁGAZATBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK 77

IV. SZAKASZ AZ OLAJBOGYÓ-ÁGAZATBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK 78

V. SZAKASZ KÖZÖSSÉGI DOHÁNYALAP 80

VI. SZAKASZ A MÉHÉSZETI ÁGAZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 80

VII. SZAKASZ A SELYEMHERNYÓ-ÁGAZATBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK 82

II. CÍM A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 82

I. FEJEZET FORGALMAZÁSI ELőÍRÁSOK ÉS A TERMELÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK 82

I. SZAKASZ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK 82

II. SZAKASZ A TERMELÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK 85

III. SZAKASZ Eljárási szabályok 85

II. FEJEZET TERMELőI SZERVEZETEK, SZAKMAKÖZI SZERVEZETEK, A PIACI SZEREPLőK SZERVEZETEI 86

I. SZAKASZ ÁLTALÁNOS ELVEK 86

II. SZAKASZ A DOHÁNYÁGAZATBAN MŰKÖDŐ SZAKMAKÖZI SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 88

III. SZAKASZ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 89

III. RÉSZ HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM 90

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 90

II. FEJEZET BEHOZATAL 90

I. SZAKASZ BEHOZATALI ENGEDÉLYEK 90

II. SZAKASZ BEHOZATALI VÁMOK ÉS ILLETÉKEK 92

III. SZAKASZ A BEHOZATALI KONTINGENSEK KEZELÉSE 95

IV. SZAKASZ MEGHATÁROZOTT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 96

I. alszakasz A gabonafélék és a rizs behozatalára vonatkozó különös rendelkezések 96

II. alszakasz A cukorra vonatkozó preferenciális behozatali rendelkezések 97

III. alszakasz A kender behozatalára vonatkozó különös rendelkezések 99

IV. alszakasz A komló behozatalára vonatkozó különös rendelkezések 100

V. SZAKASZ VÉDINTÉZKEDÉSEK ÉS AKTÍV FELDOLGOZÁS 100

III. FEJEZET KIVITEL 101

I. SZAKASZ KIVITELI ENGEDÉLYEK 101

II. SZAKASZ EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSEK 102

III. SZAKASZ A KIVITELI KONTINGENSEK KEZELÉSE A TEJ- ÉS TEJTERMÉKÁGAZATBAN 107

IV. SZAKASZ HARMADIK ORSZÁGOK ÁLTAL ALKALMAZOTT KÜLÖNLEGES BEHOZATALI ELBÁNÁS 107

V. SZAKASZ AZ ÉLŐ NÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 108

VI. SZAKASZ PASSZÍV FELDOLGOZÁS 108

IV. RÉSZ VERSENYSZABÁLYOK 109

I. FEJEZET A VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 109

II. FEJEZET AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 111

V. RÉSZ EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 113

VI. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 116

VII. RÉSZ VÉGREHAJTÁSI, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 118

I. FEJEZET VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK 118

II. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 119

mivel:

1. A mezőgazdasági termékek közös piacának működését és fejlődését közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) létrehozásának kell kísérnie, amely magában foglalja különösen a mezőgazdasági piacoknak a közös szervezését (a továbbiakban: KPSZ), amely a Szerződés 34. cikkének megfelelően a terméktől függően különböző formában történhet.

2. A KAP bevezetése óta a Tanács 21 közös piacszervezést fogadott el minden egyes termékre vagy termékcsoportra vonatkozóan, melyek mindegyikét külön tanácsi alaprendelet szabályozza:

3. a Tanács 1968. február 27-i 234/68/EGK rendelete az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek piaca közös szervezésének létrehozásáról[8].;

4. a Tanács 1968. június 28-i 827/68/EGK rendelete egyes, a Szerződés II. mellékletében felsorolt termékek piacának közös szervezéséről[9];

5. a Tanács 1975. október 29-i 2759/75/EGK rendelete a sertéshús piacának közös szervezéséről[10];

6. a Tanács 1975. október 29-i 2771/75/EGK rendelete a tojás piacának közös szervezéséről[11];

7. a Tanács 1975. október 29-i 2777/75/EGK rendelete a baromfihús piacának közös szervezéséről[12];

8. a Tanács 1992. június 30-i 2075/92/EGK rendelete a nyersdohány piacának közös szervezéséről[13];

9. a Tanács 1993. február 13-i 404/93/EGK rendelete a banánpiac közös szervezéséről[14];

10. a Tanács 1996. október 28-i 2200/96/EK rendelete a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről[15];

11. a Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldolgozott gyümölcs- és -zöldségtermékek piacának közös szervezéséről[16];

12. a Tanács 1999. május 17-i 1254/1999/EK rendelete a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről[17];

13. a Tanács 1999. május 17-i 1255/1999/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről[18];

14. a Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről[19];

15. a Tanács 2000. július 27-i 1673/2000/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről[20];

16. a Tanács 2001. december 19-i 2529/2001/EK rendelete a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről[21];

17. a Tanács 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendelete a gabonafélék piacának közös szervezéséről[22];

18. a Tanács 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK rendelete a rizs piacának közös szervezéséről[23];

19. a Tanács 2003. szeptember 29-i 1786/2003/EK rendelete a szárított takarmány piacának közös szervezéséről[24];

20. a Tanács 2004. április 29-i 865/2004/EK rendelete az olívaolaj és az étkezési olajbogyó piacának közös szervezéséről és a 827/68/EGK rendelet módosításáról[25];

21. a Tanács 2005. november 23-i 1947/2005/EK rendelete a vetőmagok piacának közös szervezéséről, valamint a 2358/71/EGK és a 1674/72/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről[26];

22. a Tanács 2005. november 23-i 1952/2005/EK rendelete a komló piacának közös szervezéséről és az 1696/71/EGK, az 1037/72/EGK, a 879/73/EGK és az 1981/82/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről[27];

23. a Tanács 2006. február 20-i 318/2006/EK rendelete a cukorágazat piacának közös szervezéséről[28].

24. Ezenfelül a Tanács elfogadott három, egyes termékek vonatkozásában egyedi szabályokat tartalmazó rendeletet, amelyek azonban nem hozzák létre e termékek piacának közös szervezését:

25. a Tanács 2003. április 8-i 670/2003/EK rendelete a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacával kapcsolatos egyedi intézkedések megállapításáról[29];

26. a Tanács 2004. április 26-i 797/2004/EK rendelete a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekről[30];

27. a Tanács 2006. október 5-i 1544/2006/EK rendelete a selyemhernyó-tenyésztés ösztönzésére szolgáló különleges intézkedések megállapításáról[31].

28. A fent említett rendeleteket (a továbbiakban: alaprendeletek) gyakran kíséri egy sor kiegészítő tanácsi rendelet. A legtöbb alaprendelet azonos szerkezet szerint épül fel, és számos rendelkezésük azonos. Ez igaz különösen a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályai és az általános rendelkezések, de bizonyos mértékben a belső piacra vonatkozó szabályok tekintetében is. Az alaprendeletek gyakran foglalnak magukban különböző megoldásokat azonos vagy hasonló problémákra.

29. A Közösség egy ideje a KAP szabályozási környezetének egyszerűsítésére törekszik. Ennek megfelelően a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet[32] elfogadásával számos támogatási rendszert egységes támogatási rendszerbe foglaló, valamennyi közvetlen kifizetésre kiterjedő, horizontális jogszabályi keretet teremtett meg. Ezt a megközelítést ki kell terjeszteni az alaprendeletekre is. Ebben az összefüggésben az alaprendeletekben foglalt szabályokat egyetlen jogszabályi keretben kell egyesíteni és ahol lehetséges, az ágazati megközelítéseket horizontális megközelítésekkel helyettesíteni.

30. Az egyszerűsítés nem kérdőjelezheti meg az évek során a KAP keretében hozott politikai döntéseket. E rendeletnek ezért alapvetően technikai egyszerűsítést jelentő jogi aktusnak kell lennie, következésképpen nem helyezhet hatályon kívül vagy nem változtathat meg létező jogforrásokat, kivéve ha azok elavulttá, redundánssá váltak vagy természetüknél fogva nem tanácsi szinten tárgyalandók, valamint nem vezethet be új eszközöket vagy intézkedéseket sem.

31. Ennek alapján e rendelet nem foglalhatja magában a közös piacszervezések szakpolitikai felülvizsgálat tárgyát képező részeit. Ez áll fenn a gyümölcs- és zöldségfélék, a banán és a bor ágazatainak bizonyos részei tekintetében. A 404/93/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1493/1999/EK rendeletben foglalt szabályok ezért csak akkor építhetők be ebbe a rendeletbe, ha maguk nem képezik valamely szakpolitikai reform tárgyát.

32. A fent említett megfontolások fényében az alaprendeleteket hatályon kívül kell helyezni, és helyükbe egyetlen rendeletet léptetni.

33. A gabonafélékre, a rizsre, a cukorra, a szárított takarmányra, a vetőmagokra, az olajbogyóra, a lenre és a kenderre, a banánra, a borra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a selyemhernyókra vonatkozó közös piacszervezés az egyes termékek biológiai termelési ciklusához nagyjából igazodó gazdasági éveket határoz meg. A gyümölcs- és zöldségfélékre, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó közös piacszervezésben a Bizottság felhatalmazást kapott a gazdasági évek meghatározására, mivel e termékek termelési ciklusa nagy mértékben változó és néhány esetben nem szükséges gazdasági évet meghatározni. Az említett ágazatokban meghatározott gazdasági éveket és a Bizottság felhatalmazását arra, hogy meghatározza a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék ágazatában a gazdasági éveket, bele kell építeni e rendeletbe.

34. A piacok stabilizálása és a mezőgazdasági népesség méltányos életszínvonalának biztosítása érdekében, figyelembe véve egyrészt minden egyes ágazat eltérő igényeit, másrészt a különböző ágazatok közötti kölcsönhatásokat, a közvetlen támogatási rendszerekkel párhuzamosan kialakult a különböző ágazatok differenciált ártámogatási rendszere. Ezek az intézkedések állami intervenció, vagy a gabona, a rizs, a cukor, az olajbogyó, a marha- és borjúhús, a tej és tejtermékek, a sertéshús valamint a juh- és kecskehús ágazatának termékei után nyújtott magántárolási támogatás formájában valósulnak meg. E rendelet célkitűzéseit tekintve szükséges a múltban kialakított eszközökben előirányzott ártámogatási intézkedések fenntartása, az előző jogi helyzethez képest lényeges változtatások nélkül.

35. Az egyértelműség és átláthatóság érdekében az ezeket az intézkedéseket szabályozó előírásokat közös szerkezetbe kell foglalni, az egyes ágazatokban követett politikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referenciárak és az intervenciós árak között.

36. A gabonafélékre, a marha- és borjúhúsra és a tejre és tejtermékekre vonatkozó közös piacszervezések olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyek alapján a Tanács a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban megváltoztathatja az árak szintjét. Az árrendszerek érzékenysége miatt meg kell tartani erre a lehetőségre vonatkozó rendelkezést. Mivel azonban ez a lehetőség nem csak a fent említett ágazatokra vonatkozik, ki kell terjeszteni minden, e rendelet hatálya alá tartozó ágazatra.

37. A közösségi piaci cukorárakra vonatkozó megbízható tájékoztatás érdekében a cukor közös piacszervezésében foglalt árbejelentő rendszert, amely alapján meg kell határozni a fehércukor piaci árszintjeit, be kell építeni e rendeletbe.

38. Annak megakadályozása érdekében, hogy maga az intervenciós rendszer a gabonafélék, a rizs, a vaj és a sovány tejpor tekintetében önálló felvevőpiaccá váljon, fenn kell tartani annak elrendelésének lehetőségét, hogy csak az év bizonyos időszakaiban lehessen állami intervenciót nyitni. A marha- és borjúhús-termékek valamint a vaj tekintetében az állami intervenció megnyitásának és lezárásának a piaci ár egy bizonyos időszak alatti szintjétől kell függenie. A rizs- és a cukorágazatban fenn kell tartani az állami intervenció keretében történő felvásárlás mennyiségi korlátozását. A vaj és a sovány tejpor esetében fenn kell tartani a Bizottság arra való felhatalmazását, hogy a szokásos intervenciós felvásárlást felfüggessze, amikor az egy bizonyos mennyiséget elér, illetőleg pályázati eljárás keretében történő felvásárlással váltsa fel.

39. A gabonafélékre, a rizsre és a marha- és borjúhúsra vonatkozó közös piacszervezésekben a múltban csökkentették azt az árszintet, amelyen az állami intervenció keretében a felvásárlást végre kell hajtani (intervenciós ár), és rögzítették is a közvetlen támogatási rendszereknek ezen ágazatokban való bevezetésével egyidejűleg. Ezért szoros kapcsolat van egyfelől az e rendszerek szerinti támogatások, másfelől az intervenciós árak között. A tej és tejtermékek ágazatában a termékek intervenciós árát azzal a szándékkal rögzítették, hogy ezzel az ágazat termékeinek fogyasztására ösztönözzenek és növeljék e termékek versenyképességét. A rizs- és a cukorágazatban az árak rögzítése annak érdekében történt, hogy olyan esetekben, amikor a piaci ár egy adott gazdasági évben a következő gazdasági évre meghatározott referenciár alá zuhan, stabilizálható legyen a piac. A Tanács e szakpolitikai döntései továbbra is érvényesek.

40. Eddig a rizs- és a cukorágazatban a Tanács által meghatározott szabványos minőségű termékek árszintjeit rögzítették. Mivel e fogalom nagyon technikai jellegű, helyénvaló a szabványos minőségek meghatározásának hatáskörét a Bizottságra ruházni. E fogalom meghatározásában a Bizottságot különösen az érintett termék piaci és kereskedelmi környezete vezérli.

41. Ahogy a korábbi közös piacszervezések esetében, e rendeletben is rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket oly módon kell meghozni, hogy elkerüljék a piac bármiféle zavarát, és a vásárlóknak biztosítva legyen az árukhoz való egyenlő hozzáférés és az azonos bánásmód.

42. A Közösségnek – a különböző mezőgazdasági termékek intervenciós készletei révén – megvannak a lehetséges eszközei ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljon a leginkább rászoruló polgárok jólétéhez. A Közösség érdekében áll, hogy tartós alapon kihasználja az ebben rejlő lehetőséget, amíg a készleteket a megfelelő intézkedések bevezetésével a szokásos szintre csökkentik. E megfontolások fényében a kijelölt szervezeteknek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel a Közösség leginkább rászoruló személyei számára történő szétosztás céljából való ellátására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1987. december 10-i 3730/87/EGK tanácsi rendelet[33] rendelkezett eddig a élelmiszerek jótékonysági szervezetek általi szétosztásáról. Ezt a fontos szociális intézkedést – amely sokat jelenthet a kedvezményezetteknek – fenn kell tartani és bele kell építeni e rendelet keretébe.

43. A tejpiac kiegyensúlyozásához és a piaci árak stabilizálásához való hozzájárulás érdekében a tejre és tejtermékekre vonatkozó közös piacszervezés magántárolási támogatás nyújtásáról rendelkezett egyes vajtermékek és egyes sajttermékek tekintetében. Ezenfelül a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy határozzon bizonyos egyéb sajttermékek, valamint a fehér cukor, egyes olívaolajak és marha- és borjúhús termékek, a sovány tejpor, a sertéshús és juh- és kecskehús magántárolásának támogatásáról. E rendelet célját szem előtt tartva ezeket az intézkedéseket fenn kell tartani és bele kell foglalni a rendeletbe.

44. A marha- és borjúhús, a sertéshús és a juh- és kecskehús ágazata vonatkozásában az alaprendeletek létrehozták a hasított testek közösségi osztályozási rendszereit. Ezek a rendszerek alapvető fontosságúak az árak nyilvántartása és az intervenciós intézkedések alkalmazása céjából a marha- és borjúhús, valamint a sertéshús ágazatában. Sőt, a piac átláthatóságának fokozására irányuló célkitűzéshez is hozzájárulnak. A hasított testek osztályozásának ilyen rendszereit fenn kell tartani. Főként technikai jellegük miatt azonban helyénvalónak tűnik kellően felhatalmazni a Bizottságot, hogy a meglévő rendszerek alapjául szolgáló kritériumok alapján elfogadhassa a vonatkozó szabályokat.

45. A szabad forgalomnak az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő korlátozásai nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállamban egyes termékek piacán. A tapasztalatok szerint a közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztéssel olyan súlyos piaci zavarok hozhatók összefüggésbe, mint a fogyasztás vagy az árak jelentős csökkenése.

46. A marha- és borjúhúsra, a tejre és tejtermékekre, a sertéshúsra, a tojásra és a baromfira vonatkozó közös piacszervezésekben az ilyen helyzetek orvoslására előírt kivételes piactámogató intézkedéseket ezért bele kell foglalni e rendeletbe, az eddigi feltételek mellett. A kivételes piactámogató intézkedéseket a Bizottságnak kell meghoznia, és azoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk a betegségek terjedése elleni küzdelem érdekében elfogadott egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedésekhez, vagy közvetlenül következniük kell belőlük. Az intézkedéseket a tagállamok kérésére kell meghozni, az éintett piacok súlyos zavarainak elkerülése érdekében.

47. Meg kell tartani e rendeletben a Bizottság lehetőségét arra, hogy – a gabonafélékre és a rizsre vonatkozó közös piacszervezésekben előírtak szerinti - különleges intervenciós intézkedéseket hozzon, ha erre szükség van ahhoz, hogy a gabonaágazatban hatékonyan lépjenek fel a piaci zavar veszélye ellen, hogy a Közösség egyes régióiban megakadályozzák az állami intervenció nagyarányú alkalmazását a rizságazatban, vagy hogy pótolják a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében jelentkező hiányait.

48. A közösségi cukorrépa-termelők és nádcukor-termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében minimális árat indokolt meghatározni az olyan cukorrépa vonatkozásában, amely megfelel az e célból meghatározandó szabványos minőségnek. A kvóta-cukorrépa szabványos minőségét eddig a 318/2006/EK rendelet I. melléklete határozta meg. E rendelkezések erősen technikai jellege miatt helyénvalóbb e kérdésekkel bizottsági szinten foglalkozni.

49. Különleges eszközökre van szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ezért indokolt átemelni e rendeletbe a cukorrépa-felvásárlók és a cukorrépa-eladók közötti szerződéses viszonyok szabályozására vonatkozó azon állandó rendelkezéseket, amelyek eddig a cukor közös piacszervezésében szerepeltek. A részleteket eddig a cukor közös piacszervezésében a 318/2006/EK rendelet II. melléklete tartalmazta. E rendelkezések erősen technikai jellege miatt helyénvalóbb e kérdésekkel bizottsági szinten foglalkozni.

50. A természeti, gazdasági és technikai körülmények sokfélesége a cukorrépa tekintetében megnehezíti a Közösség egészére vonatkozó egységes felvásárlási feltételek előírását. Már léteznek szakmán belüli megállapodások a cukorrépa-termelők szervezetei és a cukorgyártó vállalkozások között. A keretrendelkezéseknek ezért csak azokat a minimális garanciákat kell megállapítaniuk, amelyeket a cukorpiac zavartalan működésének biztosításához mind a cukorrépa-termelők, mind a cukoripar szükségesnek tartanak, és lehetővé kell tenni, hogy bizonyos szabályoktól szakmán belüli megállapodás keretében el lehessen térni.

51. Termelési díjat kell alkalmazni, amely hozzájárul a cukorágazat piacának közös szervezése keretében felmerülő kiadások finanszírozásához.

52. Ahhoz, hogy a cukorpiacok szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen tartani, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy döntsön arról, hogy cukrot von ki a piacról addig, amíg a piac egyensúlya helyre nem áll.

53. Az élő növények, a marha- és borjús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfi közös piacszervezései rendelkeznek olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek elősegítik a kínálat hozzáigazítását a piaci követelményekhez. Az ilyen intézkedések hozzájárulhatnak a piacok stabilizálásához és a mezőgazdasági népesség méltányos életszínvonalának biztosításához. E rendelet célkitűzéseire figyelemmel fenn kell tartani ezt a lehetőséget. Az említett rendelkezések szerint a Tanács elfogadhatja az ilyen intézkedésekre vonatkozó általános szabályokat, a Szerződés 37. cikkében meghatározott eljárással összhangban. Az ezen intézkedések által követendő célok egyértelműen körül vannak határolva, ami egyúttal behatárolja az elfogadható intézkedések jellegét is. Ezért nincs szükség arra, hogy a Tanács kiegészítő általános szabályokat fogadjon el, és erről nem is kell a továbbiakban rendelkezni.

54. A termelési mennyiségnek a cukor és a tej és tejtermékek ágazatában bevezetett korlátozása, amelyet a 318/2006/EK rendelet és a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendelet[34] határoz meg, sok éve alapvető piacpolitikai eszköz. Továbbra is fennállnak azok az okok, amelyek ahhoz vezettek, hogy a Közösség mindkét ágazatban termelésikvóta-rendszereket fogadjon el. Míg a cukorkvóta-rendszer a 318/2006/EK rendelet[35] közvetlen részét képezte, a tejágazat megfelelő rendszerét eddig egy különálló jogi aktus, a 1788/2003/EK rendelet szabályozta. A rendszerek alapvető fontosságát és e rendelet célkitűzéseit tekintve indokolt a vonatkozó rendelkezéseket beépíteni ebbe a rendeletbe, a rendszereknek és működési módjuknak a korábbi jogi helyzethez viszonyított lényegi változtatása nélkül.

55. Az e rendeletben szereplő cukorkvóta-rendszernek ezért tükröznie kell a 318/2006/EK rendeletben mehatározott szabályozást, és különösen fenn kell tartania a kvóták jogi státuszát annyiban, amennyiben – a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint – a kvótarendszer a cukorágazat olyan piacszabályozó mechanizmusának minősül, amely közérdekű célok elérésének biztosítására irányul.

56. E rendeletnek ezért fel kell hatalmaznia a Bizottságot arra, hogy a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendelet[36] által létrehozott szerkezetátalakítási alap 2010-es megszűnése után a kvótákat fenntartható szinten igazítsa ki.

57. Mivel szükség van bizonyos nemzeti rugalmasságra a feldolgozóipar, valamint a cukorrépa- és cukornád-termelés szerkezeti kiigazításával kapcsolatban abban az időszakban, amikor a kvóták alkalmazandók, meg kell engedni, hogy a tagállamok bizonyos korlátok között változtassák a vállalkozások kvótáit, miközben nem korlátozzák a szerkezetátalakítási alap eszközként való működését.

58. Annak érdekében, hogy a többletcukor ne torzíthassa a piacot, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság bizonyos kritériumok alapján rendelkezzen a többletcukor, az izoglükóz vagy az inulinszirup átviteléről, amely így a következő gazdasági év kvótatermelésének részeként kezelendő. Ezenfelül, ha bizonyos mennyiségek nem felelnek meg az alkalmazandó feltételeknek, a többletre illetéket kell kivetni, amely az ilyen, piaci helyzetet fenyegető mennyiségek felhalmozása ellen hat.

59. E rendelet céljával összhangban a tejkvóta szerkezetét össze kell hangolni a cukorkvóta rendelkezéseiben foglalt szerkezettel. Ennek megfelelően a tejágazat szabályainak kiindulási pontja többé nem a nemzeti referenciamennyiség túllépése esetén felmerülő kiegészítőilleték-fizetési kötelezettség lesz, hanem olyan nemzeti kvóták meghatározása, melyek túllépése többletilleték beszedésére ad alkalmat.

60. A lényeget illetően a tejkvóta-rendszert az 1788/2003/EK rendelet szerint kell alakítani. Fenn kell tartani különösen a szállítások és a közvetlen eladások közti különbségtételt, és a rendszert az egyedi reprezentatív zsírtartalmak és a nemzeti referencia-zsírtartalmak alapján kell alkalmazni. A mezőgazdasági termelők számára bizonyos körülmények között engedélyezni kell egyéni kvótájuk ideiglenes átruházását. Bár fenn kell tartani az elvet, hogy amikor egy gazdaságot eladnak, bérbe adnak vagy örökléssel átruháznak, az adott földterülettel együtt a megfelelő kvótát is át kell ruházni a vevőre, bérlőre vagy örökösre, a tejtermelés szerkezeti átalakításának folytatása és a környezet javítása érdekében néhány kivételt kell tenni azon elv alkalmazásában, hogy a referenciamennyiségek gazdaságokhoz kötődnek. A referenciamennyiségek különböző típusú átruházásával összhangban és objektív kritériumok alkalmazásával a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy az átruházott mennyiségek egy részét a nemzeti tartalékban helyezzék el.

61. A többletilletéket úgy kell megállapítani, hogy visszatartó erejű legyen, és azt a nemzeti referenciamennyiség meghaladásakor a tagállamoknak haladéktalanul be kelljen fizetniük. Ezután a tagállamnak a fizetés terhét fel kell osztania azon termelők között, amelyek hozzájárultak a túltermeléshez. E termelők pedig a tagállam előtt – azon egyszerű tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló mennyiséget – felelősek az esedékes illetékből rájuk eső hozzájárulás megfizetéséért. A tagállamok a nemzeti referenciamennyiségeik túllépésének megfelelő illetéket egy 1%-os átalányösszeg visszatartásával fizetik be az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba (EMGA); a visszatartott összeg arra szolgál, hogy számításba vegyék az egyes termelők esetleges csődeseteit vagy végleges képtelenségét arra, hogy megfizessék az esedékes illetékből rájuk eső hozzájárulást.

62. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet[37] 34. cikke (1) bekezdésének b) pontja a kiegészítő illeték tejágazatbeli alkalmazásából eredő bevételeket „célhoz kötött bevételeknek” minősíti, amelyeket a közösségi költségvetésbe kell befizetni, és újrafelhasználás esetén kizárólag az EMGA vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében felmerülő kiadásokra lehet felhasználni. Az 1788/2003/EK rendelet 22. cikke - amely szerint az illetékjövedelmek a mezőgazdasági piac stabilizálását szolgáló beavatkozásnak minősülnek és a tejágazat kiadásainak finanszírozására használandók fel - ezért elavulttá vált és nem került át ebbe a rendeletbe.

63. A különböző közös piacszervezések különféle támogatási rendszereket írnak elő.

64. A szárított takarmányra és a lenre és a kenderre vonatkozó közös piacszervezések ezen ágazatokban feldolgozási támogatást vezettek be annak eszközéül, hogy az érintett ágazatok tekintetében szabályozzák a belső piacot.

65. Tekintettel a gabona- és burgonyakeményítő különleges piaci helyzetére, a gabonafélékre vonatkozó közös piacszervezés olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelyek szükség esetén termelési visszatérítés nyújtását tették lehetővé. A termelési visszatérítés olyan jellegű, amelynek révén az érintett ágazat által felhasznált alaptermékek a közös árak alkalmazásából származó árnál alacsonyabb áron állnak az adott ágazat rendelkezésre. A cukorra vonatkozó közös piacszervezés lehetőséget teremtett termelési visszatérítés nyújtására olyan esetekben, amikor az ipari, vegyipari vagy gyógyszeripari termékek gyártására tekintettel felmerül az igény egyes cukortermékek hozzáférhetővé tételét célzó intézkedések meghozatalára.

66. A közvetlen támogatásból – az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikkének (4) bekezdésével összhangban – a tagállamok által visszatartható bizonyos százaléknak megfelelő közösségi finanszírozás szükséges ahhoz, hogy ösztönözzék a piaci szereplők elismert szervezeteit az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítását célzó munkaprogramok létrehozására. Ebben az összefüggésben az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra vonatkozó közös piacszervezés a szóban forgó munkaprogramok keretében vállalt tevékenységekhez kapcsolódó prioritásokkal összhangban elosztandó közösségi támogatásról rendelkezik.

67. A tejpiac kiegyensúlyozásához való hozzájárulás, valamint a tej és tejtermékek piaci árainak stabilizálása érdekében a tejtermékek értékesítési lehetőségét növelő intézkedésekre van szükség. A tejre és tejtermékekre vonatkozó közös piacszervezés ezért az egyedi felhasználásokra és rendeltetésekre figyelemmel bizonyos tejtermékek forgalmazására vonatkozó támogatás odaítéléséről rendelkezett. Ezenfelül az említett közös piacszervezés arról rendelkezett, hogy a fiatalok tejfogyasztásának ösztönzése céljából a Közösség fedezze az iskolai tanulók számára történő tejjuttatás támogatása során felmerült költségek egy részét.

68. A dohányágazat támogatási programjaiból történő levonásokkal finanszírozott Közösségi Dohányalap a 2075/92/EGK rendelet alapján jött létre az ágazatot érintő különféle intézkedések végrehajtása céljából. A 2007-es év lesz az utolsó, amikor az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10c. fejezetében foglalt támogatási programból történő levonások a Közösségi Dohányalap rendelkezésére állnak. Bár az alap finanszírozása e rendelet hatálybalépése előtt lejár, a 2075/92/EGK rendelet 13. cikkének rendelkezéseit mindenképp fenn kell tartani a Közösségi Dohányalap által finanszírozható többéves programok jogalapjaként.

69. A méhészetet, mint mezőgazdasági ágazatot a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is közösségi szintű cselekvésre van szükség, mivel a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének engedélyezett termékekkel kell történnie. A fenti körülmények ismeretében, továbbá a méhészeti termékek közösségi termelésének és forgalmazásának javítása érdekében, olyan hároméves nemzeti programokat kell kidolgozni, amelyek magukban foglalják a technikai segítségnyújtást, a varroatózis elleni védekező intézkedéseket, a vándorméhészet ésszerűsítését, a Közösségen belül található kaptárak állománypótlásának irányítását, valamint a méhészettel és méhészeti termékekkel foglalkozó kutatási programokban való együttműködést, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételei javításának céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben a Közösség finanszírozza.

70. Az 1544/2006/EK rendelet az összes nemzeti selyemhernyó-támogatás helyébe egy közösségi selyemhernyó-tenyésztési támogatást léptetett, amely a felhasznált, selyemhernyó-petéket tartalmazó dobozok után fizetendő átalányösszeg formájában valósul meg.

71. Mivel a fenti programok bevezetéséhez vezető szakpolitikai megfontolások még mindig fennállnak, ezeket a támogatási programokat mind bele kell építeni e rendeletbe.

72. A mezőgazdasági termékek forgalmazására vonatkozó előírások alkalmazása hozzájárulhat a termelés és a forgalmazás gazdasági feltételeinek valamint a termékek minőségének javulásához. Az ilyen előírások alkalmazása ezért a termelők, a keresedők és a fogyasztók érdekeit is szolgálja. Ennek megfelelően a banánra, az olajbogyóra, az élő növényekre, a tojásra és a baromfira vonatkozó közös piacszervezések keretében olyan forgalmazási előírások léptek életbe, amelyek különösen a minőséghez, az osztályozáshoz, a tömeghez, a méretezéshez, a csomagoláshoz, a göngyöleghez, a tároláshoz, a szállításhoz, a kiszereléshez és a címkézéshez kapcsolódnak. Helyénvaló e megközelítés fenntartása ebben a rendeletben.

73. Az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, valamint a banánra vonatkozó közös piacszervezések keretében eddig a Bizottságot hatalmazták fel a forgalmazási előírásokat érintő rendelkezések elfogadására. Mivel az előírások erősen technikai jellegűek, és mivel folyamatos hatékonyságnövelésre és a fejlődő kereskedelmi gyakorlathoz való hozzáigazításra szorulnak, helyénvalónak tűnik e megközelítés kiterjesztése a többi érintett ágazatra, meghatározva azokat a kritériumokat, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó szabályok kialakításakor. Ezenkívül a fogyasztóknak kínált termékek minősége és eredetisége vonatkozásában a visszaélések és a hozzájuk esetleg kapcsolódó súlyos piaci zavarok elkerülése érdekében szükség lehet különleges intézkedések, különösen naprakész elemzési módszerek és az érintett előírások jellemzőinek meghatározását szolgáló egyéb intézkedések elfogadására.

74. Több jogforrás is létezik, amely a tej, tejtermékek és egyéb zsírok forgalmazásának és megjelölésének szabályozását szolgálja. Ezek célja egyrészt a tej és a tejtermékek piaci pozíciójának javítása, másrészt a tejből és a nem tejből származó kenhető zsírok közti tisztességes verseny biztosítása; mindkét cél a termelők és a fogyasztók javát is szolgálja. A tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló, 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendeletben[38] foglalt szabályok célja a fogyasztók védelme és a tejtermékek és más versengő termékek közötti valódi versenyfeltételek létrehozása a termékmegnevezés, a címkézés és a reklámozás terén. A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól szóló, 1997. december 18-i 2597/97/EK tanácsi rendelet[39] szabályokat állapít meg, melyek célja a fogyasztói tej kiváló minőségének és a fogyasztói igényeket és kívánságokat kielégítő termékeknek a garantálása, így stabilizálva az érintett piacot és kiváló minőségű fogyasztói tejet biztosítva a fogyasztók számára. A kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló, 1994. december 5-i 2991/94/EK tanácsi rendelet[40] megállapítja az érintett tejtermékek és nem tejből készült termékek forgalmazási előírásait a termékek megjelölésére vonatkozó szabályokkal párosuló pontos és áttekinthető osztályozással együtt. E rendelet céljaival összhangban az említett szabályokat változtatás nélkül meg kell tartani.

75. Ahogyan az a komlóra vonatkozó közös piacszervezésben eddig is történt, indokolt továbbra is közösségi szintű minőségpolitikát folytatni, azaz tanúsítással kapcsolatos rendelkezéseket alkalmazni, emellett pedig jogszabályba iktatni az olyan termékek értékesítésének tilalmát, amelyek nem kaptak tanúsítványt vagy – importált termékek esetében – nem rendelkeznek annak megfelelő minőségi jellemzőkkel.

76. Az olívaolaj megjelölései és meghatározásai, illetve az elnevezés meghatározó tényezők a piaci szerkezet szempontjából, mivel a minőségi előírások alapját képezik, és megfelelő információt biztosítanak a termékről a fogyasztóknak.

77. A fent említett támogatási programok egyike, amely hozzájárul a tej és tejtermékek piacának kiegyensúlyozásához és az ágazat piaci árainak stabilizálásához, az eddig az 1255/1999/EK rendelet 12. cikkében foglalt, a sovány tejpor kazeiné és kazeinátokká való feldolgozására vonatkozó támogatási program. A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a sajtra vonatkozó kiegészítő általános szabályairól szóló, 1990. július 24-i 2204/90/EGK tanácsi rendelet[41] a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználását érintő szabályokat vezetett be az említett támogatási rendszerből esetlegesen eredő káros hatások megakadályozása érdekében, figyelembe véve a sajt kazeinnel és kazeinátokkal való helyettesítési műveletekkel szembeni érzékenységét, a piac stabilizálásának szándékával. Ezeket a szabályokat át kell venni ebbe a rendeletbe.

78. Az egyes mezőgazdasági nyersanyagok etil-alkohollá történő feldolgozása szoros kapcsolatban áll az említett nyersanyagok gazdaságával. Nagy mértékben hozzájárulhat e nyersanyagok értékének növekedéséhez, s a Közösség egyes régióinak gazdaságára nézve különös jelentőséggel bírhat, illetve az érintett nyersanyagok termelőinek jelentős jövedelemforrása lehet. Továbbá hozzájárulhat a nem megfelelő minőségű termékek vagy az egyes ágazatokban átmeneti nehézségekkel fenyegető időszakos túlkínálat felhasználásához.

79. A komló-, az olajbogyó-, a dohány- és a selyemhernyó-ágazatban egyes szakpolitikai eszközöket az erőfeszítések különböző típusú szervezetekre való koncentrálásával hajtanak végre, különösen azért, hogy együttes fellépéssel stabilizálják az érintett termékek piacát, valamint fejlesszék és garantálják azok minőségét. A szervezetek ezen rendszerét eddig szabályozó előírások olyan szervezeteken alapulnak, amelyeket elismernek a tagállamok, vagy bizonyos feltételek mellett a Bizottság, a Bizottság által elfogadandó rendelkezésekkel összhangban. Ezt a rendszert fenn kell tartani és az eddig érvényben lévő rendelkezéseket össze kell hangolni.

80. Azon ágazati szervezetek egyes tevékenységeinek támogatására, amelyek a dohány piacának közös szervezésére vonatkozó jelenlegi szabályok fényében különös érdeklődésre tarthatnak számot, rendelkezni kell arról, hogy azokat a szabályokat, amelyeket egy ágazati szervezet a tagjaira nézve elfogad, bizonyos feltételek mellett kiterjesszék valamennyi nem tag termelőre és csoportra is egy vagy több régióban. Ugyanez érvényes az elismert ágazati szervezetek egyéb tevékenységei tekintetében, amelyek általános gazdasági vagy technikai jelentőséggel bírnak a dohányágazat számára, és ezért hasznosak a kérdéses szakmában dolgozó valamennyi személynek. Szoros együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság között. A Bizottságnak állandó ellenőrzési jogosultsággal is rendelkeznie kell különösen az ilyen szervezetek által elfogadott megállapodásokat és összehangolt magatartásokat illetően.

81. A Közösség egységes piacának létrehozása magában foglalja a Közösség külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszer bevezetését. Ennek a kereskedelmi rendszernek tartalmaznia kell behozatali vámokat és export-visszatérítéseket, valamint – elvben – stabilizálnia kell a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguay-i Fordulója keretében elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia.

82. A gabonafélék, a rizs, a cukor, a vetőmagok, az olajbogyó, a len és a kender, a marha- és borjúhús, a tej és tejtermékek, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás, a baromfihús, az élő növények és az etilalkohol ágazatában a közös piacszervezések keretében a mezőgazdasági termékek harmadik országokkal folytatott kereskedelme volumenének megfigyelése eddig behozatal és kivitel esetén is vagy kötelező engedélyrendszerek vagy olyan rendszerek alapján történt, amelyekben a Bizottság felhatalmazással rendelkezett engedélyre vonatkozó követelmények bevezetésére.

83. A kereskedelmi forgalom megfigyelése elsősorban irányítás kérdése, melyet rugalmasan kell kezelni. Ennek alapján és azon közös piacszervezésekben szerzett tapasztalatok fényében, amelyeknél már a Bizottságra ruházták az engedélyek kezelését, helyénvalónak tűnik e megközelítés kiterjesztése az összes, behozatali és kiviteli engedélyt alkalmazó ágazatra. Az engedélyekre vonatkozó követelmények bevezetéséről szóló döntést a Bizottság hozza meg, figyelembe véve a behozatali engedélyek szükségességét az érintett piacok irányításához, és különösen a kérdéses termékek behozatalának megfigyeléséhez.

84. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodásainak hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok nagy része a közös vámtarifában van megállapítva. Azonban a gabona- és a rizságazat néhány terméke esetében a kiegészítő mechanizmusok bevezetése szükségessé teszi az eltérések elfogadásának lehetőségéről történő rendelkezést.

85. Azoknak a káros hatásoknak a megelőzése, illetve ellensúlyozása végett, amelyek a közösségi piacot bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt érhetik, az ilyen termékek behozatalát - amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek - kiegészítő vám megfizetéséhez kell kötni.

86. Indokolt a Bizottságot bizonyos feltételekkel felhatalmazni arra, hogy a Szerződésnek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács egyéb jogi aktusából fakadó vámkontingenseket megnyissa és kezelje.

87. A gabonafélék, rizs és tört rizs keverékére vonatkozó importlefölözésekről szóló, 1975. október 29-i 2729/75/EGK tanácsi rendelet[42] célja a gabonafélék, a rizs és tört rizs keverékének importja esetében a vámrendszer megfelelő működésének biztosítása. Ezeket a szabályokat bele kell foglalni e rendeletbe.

88. A Közösség harmadik országokkal számos, kedvezményes piacra jutásról szóló megállapodást kötött, amelyek alapján azok az országok kedvező feltételek mellett exportálhatnak nádcukrot a Közösségbe. Ezért fel kell mérni a finomítók cukor iránti szükségletét, és bizonyos körülmények között a behozatali engedélyeket azon, jelentős mennyiségű importált nádcukrot feldolgozó szakosodott felhasználók számára kell fenntartani, amelyek kizárólag cukorfinomítással foglalkozó közösségi üzemeknek minősülnek.

89. Annak megakadályozására, hogy a tiltott termények megzavarják a rost előállítására szolgáló kender piacának közös szervezését, elő kell írni a kender és a kendermag behozatalának ellenőrzését, biztosítandó, hogy ezek a termékek bizonyos garanciákat nyújtsanak a tetrahidro-kannabinol-tartalmat illetően. Ezenkívül a nem vetés céljára szolgáló kendermag behozatalát ellenőrzési rendszernek kell alávetni, amely rendelkezik az érintett importőrök tevékenységének engedélyezésére szolgáló rendszerről.

90. A komlóágazat termékei tekintetében a Közösség egész területére kiterjedő minőségpolitikát kell folytatni. Behozott termékek esetében rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy csak a megfelelő minimális minőségi jellemzőkkel rendelkező termékek behozatalára kerüljön sor.

91. A vámrendszer lehetővé teszi az összes egyéb védintézkedés felszámolását a Közösség külső határain. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetben, hogy a közösségi piac ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben, a Közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtegyen. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel.

92. A közös piacszervezések megfelelő működésének biztosítására, és különösen a piaci zavarok elkerülésére a közös piacszervezések számos termék esetében hagyományosan rendelkezhetnek az aktív vagy passzív feldolgozási eljárás alkalmazásának megtiltásáról. Ezt a lehetőséget fenn kell tartani. Ezenfelül a tapasztalatok szerint ahhoz, hogy ez a piacirányítási eszköz elérje a célját, általában nagyobb késedelem nélkül kell alkalmazni. Egyes ágazatokban a Bizottság ezért rendelkezik a szükséges hatáskörökkel. Helyénvaló ezt a megközelítést kiterjeszteni a többi érintett ágazatra.

93. A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – a Közösségen belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a Közösségnek a WTO-ban tett kötelezettségvállalásai által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy megőrizzék a Közösség részvételét az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek nemzetközi kereskedelmében. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia.

94. Az érték tekintetében szabott határok betartását akkor kell biztosítani, amikor az export-visszatérítéseket meghatározzák, a kifizetéseknek az EMGA-ra vonatkozó szabályok szerinti ellenőrzése révén. Az ellenőrzés az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése segítségével megkönnyíthető, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetőség van egy földrajzi területen belül – amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonatkozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatására. A rendeltetési hely megváltoztatása esetén a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előzetesen rögzített összeg lesz.

95. A mennyiségi korlátoknak való megfelelést megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kivételt tenni csak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében indokolt, amelyekre nem vonatkoznak volumenbeli korlátok. Rendelkezni kell arról, hogy el lehessen térni az irányítási szabályok szigorú betartásától abban az esetben, ha az export-visszatérítésben részesülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

96. Élő szarvasmarhafélék kivitele esetében rendelkezni kell arról, hogy az export-visszatérítés odaítélése és kifizetése az állatjólétre, és különösen az állatok szállítás alatti védelmére a közösségi jogban előírt rendelkezések betartásához van kötve.

97. A mezőgazdasági termékek egyes esetekben harmadik országokban megkülönböztetett behozatali elbánásban részesíthetők, ha megfelelnek bizonyos előírásoknak és/vagy árfeltételeknek. Az importáló harmadik ország hatóságai és a Közösség között közigazgatási együttműködésre van szükség az adott rendszer megfelelő alkalmazásának biztosítására. E célból a termékeket a Közösség területén kibocsátott igazolásnak kell kísérnie.

98. A virághagymák harmadik országokba történő kivitele számottevő gazdasági jelentőséggel bír a Közösség számára. E kivitelek folytatása és fejlesztése az árak stabilizálásával biztosítható e kereskedelmen belül. Ezért elő kell írni a szóban forgó termékek export minimálárát.

99. A Szerződés 36. cikkével összhangban a Szerződés versenyszabályokra vonatkozó fejezetének rendelkezései a Tanács által a 37. cikk (2) és (3) bekezdése keretében, és az ott megállapított eljárással összhangban meghatározott mértékig alkalmazandók a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére. A különféle közös piacszervezésekben az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket nagyrészt alkalmazandónak minősítették. Különösen a Szerződés vállalkozásokra vonatkozó szabályainak alkalmazását részletezte tovább az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet[43]. Az egyetlen átfogó piacpolitikai szabálykészlet megteremtésének céljával összhangban helyénvaló az érintett rendelkezések felvétele ebbe a rendeletbe.

100. A Szerződés 81. cikkében említett megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, valamint az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokat alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére is olyan mértékben, hogy azok alkalmazása ne akadályozza a nemzeti agrárpiaci rendtartás működését, és ne veszélyeztesse a közös agrárpolitika célkitűzéseinek elérését.

101. Különös tekintettel kell lenni a termelői szervezetekre, melyek célja különösen az együttes mezőgazdasági termelés vagy kereskedelem, illetve az együttes létesítmény-használat, amennyiben az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a verseny lehetőségét vagy nem veszélyezteti a Szerződés 33. cikke célkitűzéseinek elérését.

102. A KAP kialakításának veszélyeztetését elkerülendő, valamint a jogbiztonság és az érintett vállalkozások megkülönböztetéstől mentes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottság - a Bíróság általi felülvizsgálatra is figyelemmel - kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak meghatározására, hogy a Szerződés 81. cikkében említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetők-e a KAP céljaival.

103. A közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését veszélyeztetné a nemzeti támogatások odaítélése. Ezért az e rendelet alá tartozó termékekre általános szabályként a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Bizonyos esetekben kivételt lehet tenni. Ha ilyen kivételek alkalmazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, az új vagy a javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tudjon tenni a tagállamok felé és alkalmas intézkedéseket tudjon javasolni számukra.

104. Csatlakozásuk óta Finnország és Svédország a rénszarvas és rénszarvasból készült termékek termelésének és értékesítésének egyedi gazdasági helyzete miatt támogatást nyújthat e tekintetben. A Bizottság engedélye alapján továbbá Finnország támogatást nyújthat meghatározott mennyiségű vetőmagra, illetve meghatározott mennyiségű gabonavetőmagra, amelyet a sajátos éghajlati viszonyaira tekintettel kizárólag ebben az országban termelnek. Ezeket a kivételeket fenn kell tartani.

105. Azokban a tagállamokban, ahol jelentősen csökken a cukorkvóta, a cukorrépa-termelők különösen súlyos alkalmazkodási nehézségekkel fognak szembesülni. Ilyen esetekben a cukorrépa-termelőknek nyújtott átmeneti közösségi támogatás [az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10f. fejezete szerint] nem lesz elegendő a cukorrépa-termelők nehézségeinek teljes megoldásához. Ezért indokolt megengedni, hogy a kvótájukat több mint 50 %-kal csökkentő tagállamok az átmeneti közösségi támogatás alkalmazási időszakában állami támogatást nyújtsanak a cukorrépa-termelőknek. Annak elkerülésére, hogy az állami támogatást nyújtó tagállamok a cukorrépa-termelők szükségleteit meghaladó mértékben nyújtsanak támogatásokat, az érintett állami támogatás teljes összegét a Bizottságnak kell jóváhagynia, Olaszország kivételével, ahol a legtermelékenyebb cukorrépa-termelőknek a reform utáni piaci feltételekhez való alkalmazkodáshoz szükséges maximális igénye tonnánként 11 EUR-ra becsülhető a megtermelt cukorrépa után. Ezen túlmenően, az Olaszországban várhatóan felmerülő különleges problémák miatt rendelkezni kell olyan intézkedésekről, amelyek lehetővé teszik a cukorrépa-termelők számára az odaítélt állami támogatás közvetlen vagy közvetett igénybevételét.

106. Finnországban a cukorrépa-termesztés különleges földrajzi és éghajlati feltételek mellett történik, ami a cukorreform általános hatásain túl hátrányosan befolyásolja a termesztést. Ezért olyan rendelkezést kell hozni, amely az említett tagállamot állandó jelleggel felhatalmazza arra, hogy megfelelő összegű állami támogatást nyújtson a cukorrépa-termelőknek.

107. Tekintettel a Németországban fennálló különleges helyzetre, ahol a német alkoholmonopólium sajátos feltételei alapján az alkoholt előállító kistermelők nagy száma részesül állami támogatásban, szükség van egy korlátozott időtartamig e támogatásnyújtás fenntartásának engedélyezésére. Továbbá szükség van az említett időtartam végén egy, a fenti eltérés működésére vonatkozó jelentés – megfelelő javaslatok kíséretében történő – benyújtásának előírására.

108. Ha egy tagállam a területén támogatni kívánja a tej és a tejtermékek közösségi fogyasztásának ösztönzésére szolgáló intézkedéseket, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az ilyen intézkedéseket a tejtermelőkre nemzeti szinten kivetett promóciós illetékből finanszírozza.

109. A szárított-takarmány-előállítás lehetséges fejlődésének figyelembevétele érdekében a Bizottság 2008. szeptember 30. előtt jelentést nyújt be a Tanácshoz erről az ágazatról, a szárított takarmány közös piacszervezésének értékelése alapján. A jelentéshez szükség esetén megfelelő javaslatokat kell csatolni. Ezenkívül a Bizottság rendszeres időközönként beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a méhészeti ágazat tekintetében alkalmazott támogatási rendszerről.

110. Szükséges elegendő információval rendelkezni a közösségi komlópiac helyzetéről és fejlődési tendenciáiról. Elő kell tehát írni a Közösség területén termelt komló szállítására vonatkozó szerződések nyilvántartásba vételét.

111. Bizonyos körülmények között és bizonyos termékek esetében helyénvaló rendelkezni az abban az esetben meghozandó intézkedésekről, ha a belső piaci árak vagy a világpiaci árfolyamok vagy árak jelentős változása miatt zavar keletkezik vagy valószínűleg keletkezni fog.

112. Szükség van a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó egyedi intézkedések kereteinek kialakítására, amelyek lehetővé teszik gazdasági adatok beszerzését és a statisztikai adatok elemzését a piac figyelemmel kísérése érdekében. Abban a mértékben, amennyire a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piaca kapcsolódik az etil-alkohol piacához általánosságban, szükség van a nem mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátására is.

113. Az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek miatt a tagállamok felmerülő kiadásait a Közösség finanszírozza az 1290/2005EK rendelettel összhangban.

114. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szükséghelyzetben felmerülő egyedi gyakorlati problémák megoldásához elfogadja a szükséges intézkedéseket.

115. Mivel a mezőgazdasági termékek közös piacai folyamatosan fejlődnek, a tagállamoknak és a Bizottságnak folyamatosan tájékoztatniuk kell egymást a vonatkozó fejleményekről.

116. Az e rendeletben megállapított előnyökkel való visszaélés elkerülése érdekében az előnyök nem adhatók meg, vagy adott esetben visszavonhatók, ha bebizonyosodik, hogy valamely előny megszerzésének feltételeit mesterségesen teremtették meg, e rendelet céljaival ellentétesen.

117. Az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének garantálása érdekében ellenőrzésekre és a kötelezettségek nem teljesítése esetén szankciók alkalmazására van szükség. Ezért a Bizottságra kell ruházni a megfelelő szabályok - beleértve a jogosulatlan kifizetések visszatérítését és a tagállamok jelentéstételi kötelezettségét érintő szabályok - meghatározásának hatáskörét.

118. Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket általános szabályként a Bizottságra ruházott végrehajtó hatáskörök gyakorlásának eljárásainak megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[44] összhangban kell elfogadni. Bizonyos e rendelet szerinti hatáskörök tekintetében azonban, amelyek eredeti bizottsági hatáskörökhöz kapcsolódnak, gyors intézkedést tesznek szükségessé vagy tisztán adminisztratív jellegűek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy egymaga járjon el.

119. Ez a rendelet olyan hatásköröket ruház a Bizottságra, amelyeket a múltban a Tanácsra ruháztak a Szerződés 37. cikkének szavazási eljárásával összhangban történő elfogadás céljából. Az ilyen tanácsi jogi aktusoknak hatályban kell maradniuk, amíg a Bizottság az e rendelet által ráruházott hatáskörök alapján elfogadja a vonatkozó rendelkezéseket. Ilyen esetekben az egyrészt a Tanács, másrészt a Bizottság által elfogadott párhuzamos rendelkezések létének elkerülésére a Bizottságot fel kell jogosítani, hogy az említett tanácsi jogi aktusokat hatályon kívül helyezze.

120. A bor és a friss és feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék közös piacszervezésének különféle szempontjai beépítése miatt bizonyos módosításokra van szükség e közös piacszervezésekben.

121. Ez a rendelet magában foglal a Szerződés versenyszabályainak alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezéseket. Az ilyen rendelkezésekkel eddig az 1184/2006/EK rendelet foglalkozott. Azt a rendeletet módosítani kell, egyértelművé téve, hogy a rendelkezései a Szerződés I. mellékletében felsorolt azon termékekre alkalmazandók, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

122. Ez a rendelet magába építi a (2) és (3) preambulumbekezdésben felsorolt rendeletekben foglalt szempontokat, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1493/1999/EK rendeletben foglaltak kivételével. Ezenkívül ez a rendelet magába foglalja a következő rendeletek szempontjait:

123. a 2729/75/EGK rendelet;

124. a Tanács 1976. március 25-i 707/76/EGK rendelete a selyemhernyó-tenyésztők termelői csoportjainak elismeréséről[45];

125. a Tanács 1977. május 17-i 1055/77/EGK rendelete az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározásáról és szállításáról[46];

126. a Tanács 1979. december 20-i 2931/79/EGK rendelete a harmadik országokban megkülönböztetett behozatali elbánásban részesíthető mezőgazdasági termékek exportjának előmozdításáról[47];

127. az 1898/87/EGK rendelet;

128. az 3730/87/EGK rendelet;

129. a Tanács 1990. február 12-i 386/90/EGK rendelete a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről[48];

130. a Tanács 1990. május 7-i 1186/90/EGK rendelete a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztéséről[49];

131. a 2204/90/EGK rendelet;

132. a Tanács 1992. június 30-i 2077/92/EGK rendelete a dohányágazaton belüli ágazati szervezetekről és megállapodásokról[50];

133. a 2991/94/EK rendelet;

134. a 2597/97/EK rendelet;

135. a Tanács 1999. október 22-i 2250/1999/EK rendelete az Új-Zélandról származó vajra vonatkozó vámkontingensről[51];

136. az 1788/2003/EK rendelet;

137. a Tanács 2006. július 24-i 1183/2006/EK rendelete a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszeréről[52].

138. Ezek a rendeletek ezért hatályukat vesztik. Rendelkezni kell azonban arról, hogy a meglévő közös piacszervezésekről az erre a rendeletre való áttérés csak az érintett termékekre vonatkozó gazdasági évek kezdetétől alkalmazandó. Ezért a vonatkozó rendeletek a 2007/2008-as megfelelő gazdasági év végéig hatályban maradnak. Amennyiben nincs meghatározva gazdasági év, ez a rendelet 2008. január 1-jétől alkalmazandó és a meglévő közös piacszervezési rendeletek ezért addig hatályban maradnak. A 386/90/EGK, az 1186/90/EGK és az 1183/2006/EK rendeletet illetően az általuk tárgyalt témákban az elfogadás hatáskörét ez a rendelet a Bizottságra ruházza át. A Bizottságnak több időt kell adni a vonatkozó szabályok megállapítására. Ezért az említett rendeletek 2008. december 31-ig hatályban maradnak.

139. A következő tanácsi jogi aktusok redundánssá váltak és ezért hatályukat vesztik:

140. a Tanács 1969. december 9-i 2517/69/EGK rendelete a Közösség gyümölcstermelésének átszervezésére vonatkozó bizonyos intézkedések megállapításáról[53];

141. a Tanács 1975. október 29-i 2728/75/EGK rendelete a burgonyakeményítő gyártására és kereskedelmére, valamint a keményítő gyártására szolgáló burgonyára vonatkozó támogatásokról[54];

142. a Tanács 1980. június 5-i 1358/80/EGK rendelete az 1980/81-es gazdasági évre a kifejlett szarvasmarhák irányárának és intervenciós árának meghatározásáról, valamint a kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszerének bevezetéséről[55];

143. a Tanács 1987. december 21-i 4088/87/EGK rendelete a Ciprusról, Izraelből és Jordániából származó egyes virágok behozatalára vonatkozó kedvezményes vámok alkalmazására vonatkozó feltételek meghatározásáról[56];

144. és a Tanács 1974. november 20-i 74/583/EGK határozata a cukor mozgásának figyelemmel kíséréséről[57].

145. Az e rendelet által felváltott rendeletekben és rendelkezésekben foglalt jelenlegi szabályozásról való átállás során felmerülhetnek olyan nehézségek, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. E nehézségek kezelése végett a Bizottságnak módot kell adni átmeneti intézkedések meghozatalára.

146. Ez a rendelet általánosságban 2008. január 1-jétől alkalmazandó. Az új rendelkezések által az akkor folyamatban lévő gazdasági években okozott zavart elkerülendő rendelkezni kell bizonyos kivételekről e rendelet alkalmazási időpontja vonatkozásában egyes termékek tekintetében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZBEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk Hatály

1. Ez a rendelet létrehozza az I. mellékletben részletezett alábbi ágazatok termékei piacának közös szervezését:

a) gabonafélék, az I. melléklet I. része (a továbbiakban: a gabonaágazat);

b) rizs, az I. melléklet II. része (a továbbiakban: a rizságazat);

c) cukor, az I. melléklet III. része (a továbbiakban: a cukorágazat);

d) szárított takarmány, az I. melléklet IV. része (a továbbiakban: a szárított-takarmány-ágazat);

e) vetőmagok, az I. melléklet V. része (a továbbiakban: a vetőmag-ágazat);

f) komló, az I. melléklet VI. része (a továbbiakban: a komlóágazat);

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, az I. melléklet VII. része (a továbbiakban: az olajbogyó-ágazat);

h) len és kender, az I. melléklet VIII. része (a továbbiakban: a len- és kenderágazat);

i) gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet IX. része (a továbbiakban: a gyümölcs- és zöldségfélék ágazata);

j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet X. része (a továbbiakban: a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék ágazata);

k) banán, az I. melléklet XI. része (a továbbiakban: a banánágazat);

l) bor, az I. melléklet XII. része (a továbbiakban: a borágazat); ;

m) élő növények, az I. melléklet XIII. része (a továbbiakban: az élő növények ágazata);

n) nyersdohány, az I. melléklet XIV. része (a továbbiakban: a nyersdohány-ágazat);

o) marha- és borjúhús, az I. melléklet XV. része (a továbbiakban: a marha- és borjúhúságazat);

p) tej és tejtermékek, az I. melléklet XVI. része (a továbbiakban: a tej és a tejtermékek ágazata);

q) sertéshús, az I. melléklet XVII. része (a továbbiakban: a sertéshúságazat);

r) juh- és kecskehús, az I. melléklet XVIII. része (a továbbiakban: a juh- és kecskehúságazat);

s) tojás, az I. melléklet XIX. része (a továbbiakban: a tojáságazat);

t) baromfihús, az I. melléklet XX. része (a továbbiakban: a baromfihús-ágazat);

u) egyéb termékek, az I. melléklet XXI. része.

2. A gyümölcs- és zöldségfélék, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék és a bor ágazata tekintetében e rendeletnek csak a következő rendelkezései alkalmazandók:

a) 3. és 4. cikk;

b) IV. rész;

c) 183. cikk;

d) 184. cikk;

e) 185. cikk;

f) 188. cikk és a 189. cikk első bekezdése;

g) a 195. cikk a) pontja.

3. Ez a rendelet egyedi intézkedéseket határoz meg az alábbiakban felsorolt és esettől függően a II. mellékletben részletezett ágazatokra vonatkozóan:

a) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, a II. melléklet I. része (a továbbiakban: az etil-alkohol ágazata);

b) méhészeti termékek, a II. melléklet II. része (a továbbiakban: a méhészeti termékek ágazata);

c) selyemhernyók, a II. melléklet III. része (a továbbiakban: a selyemhernyók ágazata).

2. cikk Fogalommeghatározások

1. E rendelet alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

2. E rendelet alkalmazásában:

a) „mezőgazdasági termelő”: a 1782/2003/EK irányelv 2. cikke a) pontjában meghatározott mezőgazdasági termelő;

b) „kifizető ügynökség”: a 1290/2005/EK rendelettel összhangban egy tagállam által kijelölt szerv vagy szervek.

3 cikk Gazdasági évek

1. A gazdasági évek a következők:

a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a banánágazat esetében;

b) április 1-jétől a következő év március 31-ig:

i. a szárított takarmány ágazata esetében,

ii. a selyemhernyó-ágazat esetében;

c) július 1-jétől a következő év június 30-ig:

i. a gabonaágazat esetében,

ii. a vetőmag-ágazat esetében,

iii. az olajbogyó-ágazat esetében,

iv. a len- és kenderágazat esetében,

v. a tej és a tejtermékek ágazata esetében;

d) augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

e) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

f) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

2. A gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék ágazatának termékei vonatkozásában szükség esetén a Bizottság határozza meg a gazdasági éveket.

4. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 2. és 3. cikk alkalmazásának részletes szabályait, különös tekintettel a rizs átváltási arányainak a feldolgozás különböző szakaszaira történő rögzítésére, valamint a feldolgozási költségek és a melléktermékek értékének rögzítésére.

A Bizottság módosíthatja a III. melléklet I. részében a rizsre vonatkozóan megállapított fogalommeghatározásokat, és az „AKCS/indiai cukor” fogalommeghatározását, mely az említett melléklet II. részének 12. pontjában szerepel.

II. RÉSZBELSŐ PIAC

I. CÍM PIACI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET ÁLLAMI INTERVENCIÓ ÉS MAGÁNTÁROLÁS

I. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. CIKK Hatály

1. Ez a fejezet állapítja meg az adott esetben az állami intervenció keretében történő felvásárlás szabályait és rendelkezik magántárolási támogatás nyújtásáról a következő ágazatok tekintetében:

a) gabonafélék;

b) rizs;

c) cukor;

d) olajbogyó;

e) marha- és borjúhús;

f) tej és tejtermékek;

g) sertéshús;

h) juh- és kecskehús.

2. E fejezet alkalmazásában:

a) „gabonafélék”: a Közösségben betakarított gabonafélék;

b) „tej”: a Közösségben termelt tehéntej;

c) „fölözött tej”: a közvetlenül és kizárólag a Közösségben termelt tehéntejből nyert fölözött tej;

d) „tejszín”: a közvetlenül és kizárólag tejből nyert tejszín.

6. cikk Közösségi eredet

Az 5. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül csak a közösségi eredetű termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántárolásukhoz nyújtott támogatásra.

7. cikk Referenciaárak

1. Az 5. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek referenciaárai a következők:

a) a gabonaágazat tekintetében:

101,31 EUR/tonna, havonta növelve az alábbiak szerint:

- november: 0,46 EUR/tonnával,

- december: 0,92 EUR/tonnával,

- január: 1,38 EUR/tonnával,

- február: 1,84 EUR/tonnával,

- március: 2,30 EUR/tonnával,

- április: 2,76 EUR/tonnával,

- május: 3,22 EUR/tonnával,

- június: 3,22 EUR/tonnával.

A kukoricára és a cirokmagra vonatkozó, júniusban érvényes ár marad érvényben ugyanazon év júliusában, augusztusában és szeptemberében.

b) a hántolatlan rizs tekintetében 150 EUR/tonna a szabványos minőségért, amelyet a Bizottság a piaci és kereskedelmi környezet és annak vonatkozó fejlődése, különösen az értékesíthető minőség, a terméshozam és a nedvességtartalom figyelembevételével határozott meg.

c) a cukor tekintetében:

i. fehér cukor:

- 541,5 EUR/tonna a 2008/2009-es gazdasági évre;

- 404,4 EUR/tonna a 2009/2008. gazdasági évtől.

ii. nyers cukor:

- 448,8 EUR/tonna a 2008/2009-es gazdasági évre;

- 335,2 EUR/tonna a 2009/2008. gazdasági évtől.

Az i. és ii. pontban említett referenciaárakat a Bizottság által a piaci és kereskedelmi környezet és annak vonatkozó fejlődése – a fehér cukor tekintetében különösen az értékesíthető minőségi jellemzők, a nyerscukor tekintetében a fehércukor-hozam – figyelembevételével meghatározott szabványos minőségű, csomagolatlan, gyártelepi árú cukorra kell alkalmazni.

d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2 224 EUR/tonna a szabványos minőségű hímivarú szarvasmarha hasított testére, a Bizottság által a hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszerben meghatározottak szerint, a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban;

e) a tej és a tejtermékek ágazatának tekintetében:

i. 246,39 EUR/100 kg vaj esetében;

ii. 174,69 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

f) a sertéshúságazat tekintetében 1509,39 EUR/tonna a szabványos minőségű hasított sertésre, a Bizottság által a hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszerben meghatározottak szerint, a 39. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

2. A Tanács a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, a termelés és a piacok alakulásának fényében megváltoztathatja az e cikk (1) bekezdésében rögzített referenciaárakat.

8. cikk Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság létrehoz egy, a cukorpiac áraira vonatkozó információs rendszert, beleértve a cukorpiac árszintjeinek közzétételére szolgáló rendszert.

A rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások, illetve a cukoriparban működő más gazdasági szereplők által szolgáltatott adatok adják. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közzétett információk ne tegyék lehetővé az egyes vállalkozások és gazdasági szereplők árainak azonosítását.

II. SZAKASZ ÁLLAMI INTERVENCIÓ

I. ALSZAKASZÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

9. cikk Az állami intervencióra alkalmas termékek

Az állami intervenció a következő termékek tekintetében az ebben szakaszban előírt feltételek és a Bizottság által a 40. cikkel összhangban meghatározott további követelmények és feltételek függvényében alkalmazható:

a) közönséges búza, durumbúza, árpa, kukorica és cirok;

b) hántolatlan rizs;

c) minden fehér- vagy nyerscukor, feltéve, hogy az érintett cukrot a kvótán belül gyártották, a Közösségben termelt cukorrépából vagy cukornádból;

d) a 0201 10 00 és a 0201 20 20-0201 20 50 KN-kódok alá tartozó, a marha- és borjúhús ágazatból származó friss vagy hűtött hús;

e) a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből készült vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék és maximális víztartalma 16 tömegszázalék;

f) a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban közvetlenül és kizárólag fölözött tejből porlasztásos eljárással készült kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyagban 35,6 tömegszázalék.

II. ALSZAKASZFELVÁSÁRLÁS MEGNYITÁSA ÉS FELFÜGGESZTÉSE

10. cikk Gabonafélék

1. A gabonatermékek esetében az állami intervenciót az alábbi időszakokra nyitják meg:

a) Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália esetében augusztus 1-jétől április 30-ig;

b) Svédország esetében december 1-jétől június 30-ig;

c) más tagállamok esetében november 1-jétől május 31-ig.

2. Abban az esetben, ha a svédországi intervenciós időszak ahhoz vezet, hogy az ilyen gabonatermékeket más tagországokból eltérítik Svédországban történő intervenció céljára, a Bizottság intézkedéseket fogad el a helyzet rendezésére.

11. cikk Rizs

A hántolatlan rizs esetében az állami intervenció az április 1-jétől július 31-ig tartó időszakban áll nyitva. Az állami intervenció keretében felvásárlás azonban csak az időszakonkénti 75 000 tonnás kereten belül történhet.

12. cikk Cukor

1. A cukor esetében az állami intervenció a 2008/2009-es és a 2009/2010-es gazdasági évek alatt áll nyitva. Az állami intervenciót azonban gazdasági évenként csak a 600 000 tonnás, fehér cukorban kifejezett kereten belül lehet végrehajtani.

2. Az egy gazdasági év során az (1) bekezdés rendelkezéseivel összhangban tárolt cukor nem lehet tárgya semmilyen egyéb, a 29., 49. vagy 60. cikk szerinti tárolási intézkedésnek.

13. cikk Marha- és borjúhús

1. A Bizottság marha- és borjúhúsra vonatkozó állami intervenciót nyit meg, ha két egymást követő hét időtartama alatt valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadott közösségi rendszer alapján nyilvántartásba vett piaci átlagár nem éri el az 1 560 eurót tonnánként.

2. A Bizottság lezárja az állami intervenciót, ha az (1) bekezdés szerinti feltétel legalább egy héten keresztül már nem teljesül.

14. cikk Vaj

1. Ha két egymást követő héten a vaj piaci ára egy vagy több tagállamban alacsonyabb, mint a referenciaár 92%-a, a Bizottság a vajra vonatkozóan állami intervenciót indíthat meg az érintett tagállamban vagy tagállamokban bármely év március 31-től augusztus 31-ig terjedő időszakában.

2. Ha a vaj piaci ára az érintett tagállamban vagy tagállamokban két egymást követő héten a referenciaár 92%-a vagy több, a Bizottság felfüggeszti az állami intervenció keretében történő felvásárlást.

Továbbá ha az intervencióra felkínált mennyiségek az első albekezdésben meghatározott időszak során túllépik a 30 000 tonnát, a Bizottság felfüggesztheti az állami intervenció keretében történő felvásárlást. Ebben az esetben a felvásárlást a Bizottság által meghatározandó előírásoknak megfelelő pályázati eljárás alapján kell lefolytatni.

3. A Bizottság meghatározza a vaj piaci árának megállapítására vonatkozó részletes szabályokat.

15. cikk Sovány tejpor

A sovány tejpor esetében az állami intervenció a március 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban áll nyitva.

A Bizottság azonban felfüggesztheti az állami intervenciót, amint ebben az időszakban az intervencióra felkínált mennyiségek túllépik a 109 000 tonnát. Ebben az esetben a felvásárlást a Bizottság által meghatározandó előírásoknak megfelelő pályázati eljárás alapján kell lefolytatni.

III. ALSZAKASZINTERVENCIÓS ÁR

16. cikk Gabonafélék

A gabonafélék intervenciós ára, amelyen a felvásárlás történik, egyenlő a referenciaárral.

Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált termékek minősége eltér a szabványos minőségtől, az intervenciós árat növelés vagy csökkentés alkalmazásával ki kell igazítani.

17. cikk Rizs

A rizs intervenciós ára, amelyen a felvásárlás történik, egyenlő a referenciaárral.

Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált termékek minősége eltér a szabványos minőségtől, az intervenciós árat növelés vagy csökkentés alkalmazásával ki kell igazítani.

A Bizottság ezenfelül áremeléseket vagy –csökkentéseket határozhat meg annak érdekében, hogy a termelés bizonyos fajták felé tolódjon el.

18. cikk Cukor

A cukrot az ajánlattétel gazdasági évét követő gazdasági évre megállapított referenciaár 80%-án kell felvásárolni.

Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált cukor minősége eltér a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szabványos minőségtől, amelyre a referenciárat rögzítették, az intervenciós árat ennek megfelelően kell növelni vagy csökkenteni.

19. cikk Marha- és borjúhús

1. A marha- és borjúhús esetében az intervenciós árakat és az intervencióra elfogadott mennyiségeket a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg. Különleges körülmények közt ezeket tagállamonként vagy egy tagállamon belül régiónként a regisztrált piaci átlagár alapján lehet megállapítani.

2. Csak olyan alkalmas ajánlat fogadható el, amely valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában nyilvántartásba vett piaci átlagárral megegyezik vagy annál alacsonyabb, és amelyet egy objektív kritériumok alapján a Bizottság által meghatározandó összeggel növeltek meg.

20. cikk Vaj

A 14. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett esetben pályázati eljárás útján történő intervenciósár-meghatározás sérelme nélkül, a vajat a referenciaár 90%-án kell felvásárolni.

21. cikk Sovány tejpor

A 15. cikk második bekezdésében említett esetben pályázati eljárás útján történő intervenciósár-meghatározás sérelme nélkül, a sovány tejpor intervenciós ára, amelyen a felvásárlás történik, egyenlő a referenciaárral.

Ha azonban a tényleges fehérjetartalom kevesebb mint a 9. cikk f) pontjában meghatározott 35,6%-os minimális fehérjetartalom, de nem kevesebb mint a zsírmentes szárazanyag 31,4%-a, az intervenciós ár egyenlő a 35,6% alatti százalékpontonként 1,75% csökkentett referenciaárral.

IV. ALSZAKASZINTERVENCIÓBÓL TÖRTÉNő ÉRTÉKESÍTÉS

22. cikk Általános elvek

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítése úgy történik, hogy elkerüljék a piac bármiféle zavarát, és a vásárlóknak biztosítva legyen az árukhoz való egyenlő hozzáférés és az azonos bánásmód.

23. cikk Cukorértékesítés

Az állami intervenció keretében felvásárolt cukor tekintetében az intervenciós hivatalok az azon gazdasági évre megállapított referenciaárnál magasabb áron adhatják csak el a cukrot, amelyben az eladásra sor kerül.

A Bizottság azonban a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával dönthet úgy, hogy a kifizető ügynökségek:

a) a cukrot eladhatják az első albekezdésben említett referenciaárnál alacsonyabb, vagy azzal egyenlő áron, amennyiben a cukrot:

i. állati takarmányként való felhasználásra, vagy

ii. exportra szánják, akár további feldolgozás nélkül, akár a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekké vagy e rendelet XVII. mellékletének III. részében felsorolt árukká való feldolgozást követően.

b) a birtokukban lévő, a Közösség belső piacán található, emberi fogyasztásra alkalmas feldolgozatlan cukrot bocsássák – az érintett tagállam által elismert, vagy amennyiben egy tagállam egyetlen ilyen szervezetet sem ismert el, a Bizottság által elismert – jótékonysági szervezetek rendelkezésére az érvényes referenciaárnál alacsonyabb áron, vagy díjmentesen a sürgősségi segítségnyújtási műveletek keretében való szétosztás céljából.

24. cikk A Közösség legrászorulóbb személyeinek történő szétosztás

1. Az intervenciós készletekből származó termékeket az egyes kijelölt szervezetek rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy lehetővé váljék a Közösség leginkább rászoruló személyei számára történő, éves terv szerinti élelmiszer-kiosztás.

A szétosztás:

a) ingyenes, vagy

b) olyan áron történik, amely semmi esetben sem haladja meg az intézkedést végrehajtó kijelölt szervezetnél felmerült költségek által indokolt szintet.

2. Egy termék mobilizálható a közösségi piacon, ha:

a) az (1) bekezdésben említett éves terv végrehajtása alatt ideiglenesen nem áll rendelkezésre a közösségi intervenciós készletekben a terv végrehajtásához szükséges mértékben egy vagy több tagállamban, vagy

b) ha a terv végrehajtása a tagállamok között az egyik tagállamban - amely különbözik attól a tagállamtól, amelyben a terméket igényelték - intervencióban levő termék kisebb mennyiségének átadásával járna.

3. Az érintett tagállamok kijelölik az (1) bekezdésben említett szervezeteket és minden évben időben értesítik a Bizottságot, ha alkalmazni kívánják ezt a rendszert.

4. Az (1) és (2) bekezdésben említett termékeket ingyenesen biztosítják a kijelölt szervezetek számára. Az ilyen termékek elszámolási értéke az intervenciós ár, amelyet – amennyiben szükség van a minőségi különbségek figyelembevételére – együtthatókkal igazítanak ki.

5. A 183. cikk sérelme nélkül, az e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján biztosított árukat az Európai Közösségek költségvetésén belül az EMGA vonatkozó költségvetési tételének előirányzataiból finanszírozzák. Rendelkezni lehet arról is, hogy ez a finanszírozás kiterjedjen az intervenciós központokból történő áruszállítás költségeihez, valamint az ebben a cikkben meghatározott rendszer végrehajtása révén előidézett, a kijelölt szervezeteknél felmerülő igazgatási költségekhez való hozzájárulásra, minden olyan költség kivételével, amelyet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának keretein belül a kedvezményezettek viselhetnek.

III. SZAKASZMAGÁNTÁROLÁS

I. ALSZAKASZKÖTELEZő TÁMOGATÁS

25. cikk Támogatható termékek

Magántárolási támogatás a következő termékekre nyújtható, az ebben szakaszban meghatározott feltételek és a Bizottság által a 40. cikkel összhangban meghatározott további követelmények és feltételek függvényében:

a) a vaj vonatkozásában:

i. tejszín;

ii. sózatlan vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék és maximális víztartalma 16 tömegszázalék;

iii. sózott vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék és maximális sótartalma 2 tömegszázalék;

b) a sajtok vonatkozásában:

i. a legalább kilenc hónapos korú Grana Padano sajt;

ii. a legalább 15 hónapos korú Parmigiano Reggiano sajt;

iii. a legalább három hónapos korú Provolone sajt.

26. cikk Feltételek és a támogatás szintje a vaj esetében

A vajat a későbbiekben a Bizottság által meghatározandó nemzeti minőségi osztályok szerint osztályozzák és ennek megfelelően jelölik.

A támogatás összegét a tárolási költségek, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának valószínű változása szerint rögzíti a Bizottság.

Amennyiben a kitárolás idején a betároláskor előre nem látható kedvezőtlen változás következett be a piacon, a támogatás növelhető.

27. cikk Feltételek és a támogatás szintje a sajt esetében

A sajtra fizetendő támogatás feltételeit és összegét a Bizottság állapítja meg. A támogatás összegét a tárolási költségek és a piaci árak valószínű változásának figyelembevételével kell rögzíteni.

Az (1) bekezdés alapján a Bizottság által elfogadott intézkedéseket az azon tagállam által kijelölt kifizető ügynökség hajtja végre, amelyben az érintett sajtokat előállították és a sajtok jogosultak az eredetmegjelölésre.

II. ALSZAKASZNEM KÖTELEZő TÁMOGATÁS

28. cikk Támogatható termékek

1. Magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható, az ebben szakaszban meghatározott feltételek függvényében, valamint a Bizottság által a 40. cikkel összhangban meghatározott további követelmények és feltételek függvényében:

a) fehércukor;

b) olívaolaj;

c) kifejlett szarvasmarhafélék friss vagy előhűtött húsa, hasított test, hasított féltest, kompenzált testnegyed, elülső és hátulsó negyed formájában, a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadott közösségi osztályozási rendszerrel összhangban osztályozva;

d) a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban termelt, közvetlenül és kizárólag fölözött tejből készült, kiváló minőségű sovány tejpor;

e) tartós sajtok, valamint juh- és/vagy kecsketejből készült és legalább hat hónapos érlelést igénylő sajtok;

f) sertéshús;

g) birkahús és kecskehús.

A Bizottság módosíthatja az első albekezdés c) pontjában említett termékek jegyzékét, ha a piaci helyzet szükségessé teszi.

2. A Bizottság előre vagy pályázati eljárások útján határozza meg az (1) bekezdésben említett magántárolási támogatást.

29. cikk A támogatás feltételei a fehér cukor esetében

1. Ha a fehér cukor regisztrált közösségi átlagára egy reprezentatív időtartam alatt nem éri el a referenciaárat és – a piaci helyzetet figyelembe véve – várható, hogy ezen a szinten marad, a Bizottság dönthet úgy, hogy a fehércukor magántárolására támogatást ad azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részére cukorkvótát osztottak ki.

2. Az egy gazdasági év során az (1) bekezdés rendelkezéseivel összhangban tárolt cukor nem lehet tárgya semmilyen egyéb, a 12., 49. vagy 60. cikk szerinti tárolási intézkedésnek.

30. cikk A támogatás feltételei az olívaolaj esetében

A Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi az elegendő garanciát kínáló és a tagállamok által jóváhagyott szervek számára, hogy szerződést kössenek az általuk forgalmazott olívaolaj tárolására, a piacnak a Közösség bizonyos régióiban fellépő súlyos zavarai esetén, többek között ha a piacon regisztrált átlagár egy reprezentatív időtartam alatt kevesebb, mint:

a) 1 779 EUR/tonna extra szűz olívaolaj esetében, vagy

b) 1 710 EUR/tonna szűz olívaolaj esetében, vagy

c) 1 524 EUR/tonna a 2 fok szabadsav-tartalmú, lampant olívaolaj esetében, amely összeg a szabadsav-tartalom növekedésével fokonként 36,70 EUR/tonna értékkel csökken.

31. cikk A támogatás feltételei a marha- és borjúhúságazat esetében

Ha a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadott közösségi rendszer alapján nyilvántartásba vett közösségi piaci átlagár a referenciaár 103%-ánál alacsonyabb, és valószínűleg alacsonyabb is marad, a Bizottság magántárolási támogatás nyújtása mellett dönthet.

32. cikk A támogatás feltételei a sovány tejpor esetében

A Bizottság határozhat sovány tejpor magántárolásának támogatásáról, különösen ha a piacon az árak változása és a termékek készletei súlyos egyensúlyi zavarra utalnak, amely elkerülhető vagy csökkenthető lenne szezonális tárolással.

33. cikk A támogatás feltételei a sajtok esetében

1. Ha a 28. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett sajttermékek esetében az árak alakulása és a készletek helyzete a piac súlyos kiegyensúlyozatlanságát jelzi, amely felszámolható vagy csökkenthető szezonális tárolással, a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról.

2. Ha a tárolási szerződés megszűnésekor a raktáron levő sajtok piaci árszintje magasabb, mint amely a szerződés aláírásakor jellemző volt, a Bizottság határozatot hozhat a támogatás összegének megfelelő módosításáról.

34. cikk A támogatás feltételei sertéshús esetében

1. Ha a hasított sertések közösségi piaci átlag ára, amint azt tagállamonként, a Közösség reprezentatív piacain jegyzett és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árakra vonatkozóan megállapították, kevesebb és valószínűleg kevesebb is marad, mint a referenciaár 103%-a, a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról.

2. A Bizottság elkészíti az (1) bekezdésben említett reprezentatív piacok jegyzékét.

35. cikk A támogatás feltételei birkahús és kecskehús esetében

A Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról, ha a következők közül egy vagy több árjegyzési területen a birkahús és a kecskehús esetében különösen súlyos piaci helyzet áll elő:

a) Nagy-Britannia;

b) Észak-Írország;

c) minden tagállam külön-külön, az Egyesült Királyság kivételével.

IV. SZAKASZKÖZÖS RENDELKEZÉSEK

36. CIKK A tárolásra vonatkozó szabályok

1. A kifizető ügynökségek nem tárolhatnak felvásárolt termékeket azon tagállam területén kívül, amelynek joghatósága alá tartoznak; kivéve ha előzetes felhatalmazást szereztek a Bizottságtól.

Belgium és Luxemburg területét e cikk alkalmazásában egyetlen tagállamnak kell tekinteni.

2. Ha a raktározás elengedhetetlen, akkor az engedélyt meg kell adni, a következő tényezők figyelembevételével:

a) a raktározási lehetőségek és a raktározási követelmények abban a tagállamban, amelynek a fennhatósága alá az intervenciós hivatal tartozik, valamint más tagállamokban;

b) bármely járulékos költség, amely az abban a tagállamban történő raktározásból származik, amelynek a joghatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint bármely, a szállításból származó járulékos költség.

3. Harmadik országban való raktározásra szóló engedély csak akkor adható meg, ha a (2) bekezdésben felsorolt feltételek alapján, egy másik tagállamban történő raktározás jelentős nehézségeket okoz.

4. A (2) bekezdés a) pontjában említett információkat a tagállamok mindegyikével folytatott konzultációt követően kell összeállítani.

5. Vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek nem alkalmazhatók olyan termékekre:

a) amelyeket az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében adott felhatalmazást követően szállítanak, vagy

b) amelyeket egyik kifizető ügynökségtől a másikhoz szállítanak át.

6. Bármely kifizető ügynökség, amely az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében megadott felhatalmazást igénybe veszi, felelős marad azokért a termékekért, amelyeket azon állam területén kívül tárol, amelynek joghatósága alá tartozik.

7. Ha a termékeket, amelyeket a kifizető ügynökség annak a tagállamnak a területén kívül birtokol, amelynek joghatósága alá tartozik, nem viszik vissza az adott tagállamba, akkor azokat olyan áron és olyan feltételek szerint kell értékesíteni, amelyek a raktározás helyére vonatkozóan vannak, illetve lesznek meghatározva.

37. cikk A pályázati eljárásokra vonatkozó szabályok

A pályázati eljárásoknak minden érintett személy részére egyenlő esélyt kell biztosítaniuk.

Az ajánlatok kiválasztásánál előnyben részesülnek azok, amelyek a Közösség számára a legelőnyösebbek. A szerződés odaítélésére nem szükségszerűen kerül sor.

38. cikk Intervenciós központok

1. A Bizottság kijelöli az intervenciós központokat, amelyekben a gabona- és a rizságazat állami intervenció keretében felvásárolt termékei tárolhatók, valamint meghatározza az erre vonatkozó feltételeket.

A gabonaágazat termékei tekintetében a Bizottság minden egyes gabonaféléhez intervenciós központot jelölhet ki.

2. Az intervenciós központok jegyzékének összeállításakor a Bizottság figyelembe veszi különösen a következő tényezőket:

a) a központok elhelyezkedése az érintett termékek túltermelő területein;

b) elegendő ingatlan és műszaki felszerelés rendelkezésre állása;

c) szállítási eszközök tekintetében kedvező helyzet.

39. cikk Hasított testek osztályozása

1. A Bizottság létrehozza a hasított testek közösségi osztályozási rendszerét, beleértve az egyes termékek árának tagállamok általi bejelentésére vonatkozó szabályokat, az alábbi ágazatok tekintetében:

a) marha- és borjúhús a kifejlett szarvasmarhafélék vonatkozásában;

b) sertéshús;

c) juh- és kecskehús.

2. Az (1) bekezdésben említett közösségi rendszer létrehozásakor a Bizottság különösen a következő kritériumokra fordít figyelmet:

a) a hasított kifejlett szarvasmarhák esetében a rendszer a húsosság és a faggyússág alapján osztályozza a hasított testeket, lehetővé téve az osztályokba sorolást és az osztályokba sorolt testek azonosítását;

b) a hasított sertések esetében a rendszer a súlyhoz viszonyított színhústartalom alapján osztályozza a hasított testeket, objektív mérés alapján a színhús-arány közvetlen meghatározásának elvét alkalmazza, osztályokba sorolja és azonosítja a hasított testeket;

c) a hasított juhok és kecskék esetében a rendszer a húsosság és a faggyússág alapján osztályozza a hasított testeket, lehetővé téve az osztályokba sorolást és az osztályokba sorolt testek azonosítását.

Hasított könnyű bárányok esetében más kritériumok használhatók, különösen a súly, a hús színe és a zsír színe.

40. cikk Végrehajtási szabályok

Az e fejezet rendelkezéseiben a Bizottságra ruházott különleges hatáskörök sérelme nélkül, a Bizottság elfogadja e fejezet részletes végrehajtási szabályait, melyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a 9. cikkben említett, állami intervenció keretében felvásárlandó, vagy a 25. és 28. cikkben említett magántárolási támogatásra jogosult termékek által teljesítendő követelmények és feltételek, különös tekintettel a minőségre, a minőségi csoportokra, a minőségi osztályokra, a kategóriákra, a mennyiségekre, a csomagolásra a címkézéssel együtt, a korhatárokra, a tartósításra, a termékek állapotára, amelyre az intervenciós ár vonatkozik, és a magántárolás időtartamára;

b) adott esetben az áremelések és árcsökkentések mértéke;

c) a kifizető ügynökségek általi átvétel eljárásai és feltételei valamint magántárolási támogatás nyújtása, különös tekintettel:

i. a szerződések megkötésére és tartalmára;

ii. a magántárolás időtartamára és e szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésének vagy meghosszabbításának feltételeire;

iii. a feltételekre, amelyek szerint a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újraértékesítéséről vagy értékesítéséről határozni lehet;

iv. a tagállamra, amelyben magántárolási kérelmet be lehet nyújtani.

d) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítési feltételeire vonatkozó szabályok, különös tekintettel az értékesítési árakra, a tárolásból való kibocsátás feltételeire, adott esetben az így kibocsátott termékek felhasználására vagy rendeltetésére, az elvégzendő ellenőrzésekre és megfelelő esetben az alkalmazandó biztosítéki rendszerre;

e) a 24. cikk (1) bekezdésében említett éves terv létrehozása;

f) a 24. cikk (2) bekezdésében említett, közösségi piacon való mobilizáció feltétele;

g) a 36. cikkben említett felhatalmazásokra vonatkozó szabályok, beleértve – a feltétlenül szükséges mértékig – a kereskedelmi szabályoktól való eltéréseket;

h) a pályázati eljárások alkalmazása esetében követendő eljárásokra vonatkozó szabályok;

i) a 38. cikkben említett intervenciós központok meghatározására vonatkozó szabályok.

II. FEJEZET KÜLÖNLEGES INTERVENCIÓS INTÉZKEDÉSEK

I. SZAKASZ KIVÉTELES PIACTÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

41. CIKK Állatbetegségek

1. A Bizottság kivételes támogató intézkedéseket hozhat az érintett piac esetében, a Közösségen belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásainak figyelembevétele érdekében, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából erednek.

Az első albekezdésben előírt intézkedések a következő ágazatokra alkalmazandók:

a) marha- és borjúhús,

b) tej és tejtermékek,

c) sertéshús,

d) juh- és kecskehús,

e) tojás,

f) baromfi.

2. Az (1) bekezdés első albekezdésében említett intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

Az intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam vagy tagállamok megtették azokat az állat-egészségügyi és egészségvédelmi intézkedéseket, amelyekkel gyorsan véget vethetnek az állatjárványoknak, és csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely feltétlenül szükséges az érintett piac támogatásához.

42. cikk Fogyasztói bizalomvesztés

A baromfihús és -tojás tekintetében a Bizottság a piac támogatására irányuló kivételes intézkedéseket hozhat közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatokból eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó súlyos piaci zavarok figyelembevétele érdekében.

Ezeket az intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

43. cikk Finanszírozás

1. A 41. és 42. cikkben említett kivételes intézkedésekhez a Közösség a tagállamok által viselt kiadások 50%-ával egyenértékű mértékben társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhús, a tej és a tejtermék, a sertéshús és a juh- és kecskehús ágazata tekintetében azonban a Közösség a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

2. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által vállalt kiadásokhoz, ez nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

3. A Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem vonatkozik a tagállamoknak a 41. és 42. cikkben említett kivételes intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulására.

II. SZAKASZINTÉZKEDÉSEK A GABONA- ÉS RIZSÁGAZATBAN

44. CIKK Különleges piaci intézkedések a gabonaágazatban

1. Ha a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság különleges intervenciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazatban.

2. A különleges intervenciós intézkedések jellegét és alkalmazását, továbbá az ilyen intézkedések tárgyát képező termékek értékesítésének vagy bármilyen más módon történő elhelyezésének feltételeit és eljárásait a Bizottság fogadja el.

45. cikk Különleges piaci intézkedések a rizságazatban

1. A Bizottság különleges intézkedéseket hozhat:

a) annak megakadályozására, hogy a Közösség egyes régióiban nagyarányúvá váljék az e rész I. fejezete II. szakaszának rendelkezései szerinti rizságazati állami intervenció,

b) a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében jelentkező hiányainak pótlására.

2. A Bizottság elfogadja e cikk végrehajtásának részletes szabályait.

III. SZAKASZINTÉZKEDÉSEK A CUKORÁGAZATBAN

46. CIKK A cukorrépa minimálára

1. A kvóta-cukorrépa minimálára a következő:

a) a 2008/2009. gazdasági évre tonnánként 27,83 EUR;

b) a 2009/2010. gazdasági évtől tonnánként 26,29 EUR.

2. Az (1) bekezdésben említett minimálár olyan cukorrépára alkalmazandó, amely a Bizottság meghatározása értelmében megfelelő és tisztességes piaci minőségű, és amelynek cukortartalma az átvételi helyen 16 %.

A Bizottság a cukorrépa minőségének az első albekezdésben említett meghatározásakor figyelembe veszi a cukorrépa piaci és kereskedelmi környezetét és annak alakulását, valamint különösen piaci minőségével kapcsolatos jellemzőit.

3. A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a minimálárat megfizetni, amelyet a szabványos minőségtől való eltérések függvényében áremeléssel vagy árcsökkentéssel ki lehet igazítani.

Az első albekezdésben említett áremeléseket és árcsökkentéseket a Bizottság által meghatározandó végrehajtási szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

4. A 61. cikkben előírt többletilletékkel terhelt ipari cukor, illetve többletcukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozás úgy igazítja ki a beszerzési árat, hogy az a kvóta-cukorrépa minimálárával egyenlő vagy annál magasabb legyen.

47. cikk Szakmaközi megállapodások

1. A szakmán belüli megállapodásoknak és a szállítási szerződéseknek meg kell felelniük a (3) bekezdésnek, valamint a Bizottság által meghatározandó vásárlási feltételeknek, különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

2. A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az e nyersanyagok közösségi termelői és a közösségi cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

3. A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

a) kvótacukornak,

b) vagy kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

4. Minden cukorgyártó vállalkozás azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következő információkkal látja el:

a) a (3) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;

b) az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat kérhetnek.

5. Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán a kvótacukrukkal egyenlő cukorrépa-mennyiségre vonatkozóan, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát kötelesek fizetni.

6. A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam jóváhagyásával – eltérhetnek a (3) és a (4) bekezdéstől.

7. Ha nincs szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelmére megteszi az e rendelettel összeegyeztethető, szükséges lépéseket.

48. cikk Termelési díj

1. A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

2. A kvótacukor, illetve a kvóta-inulinszirup után fizetendő termelési díj tonnánként 12,00 EUR. Az izoglükóz után fizetendő termelési díj a cukorra alkalmazandó díj 50 %-a.

3. A (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki.

A díjat a vállalkozásoknak legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig be kell fizetniük.

4. A közösségi cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, illetve cukornád-termelők, vagy a cikóriatermelők az adott termelési díj 50%-át viseljék.

49. cikk A cukor kivonása

1. Annak érdekében, hogy a piac szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen tartani, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a kvótacukor, a kvóta-izoglükóz, illetőleg a kvóta-inulinszirup bizonyos – valamennyi tagállamban megegyező – százalékát a következő gazdaság év kezdetéig ki lehet vonni a piacról.

Ilyen esetben az e rendelet 147. cikkében említett, a behozott nyerscukor finomításához szükséges szokásos ellátási szükségletet az érintett gazdasági év tekintetében azonos százalékkal kell csökkenteni.

2. Az (1) bekezdésben említett kivont százalékot a szóban forgó gazdasági év folyamán várható piaci trendek alapján legkésőbb ugyanazon gazdasági év október 31-ig meg kell határozni.

3. Minden egyes, kvótával rendelkező vállalkozás, a kivonás időtartama alatt a saját költségén tárolja azt a cukormennyiséget, amely igazodik az (1) bekezdésben említett százaléknak a vállalkozás által a szóban forgó gazdasági évre szóló kvóta alapján termelt mennyiségre történő alkalmazásához.

A valamely gazdasági év folyamán kivont cukormennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni. Azonban, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve, a Bizottság úgy határozhat, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup teljes egésze vagy egy része:

a) olyan többletcukornak, többletizoglükóznak, illetve többletinulinszirupnak tekintendő, amely ipari cukorrá, ipari izoglükózzá, illetve ipari inulinsziruppá alakításra rendelkezésre áll, vagy

b) ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekintendő, amelynek egy részét fenn lehet tartani exportra, tiszteletben tartva a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásait.

4. Ha a Közösségben a cukorellátás nem megfelelő, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kivont cukorból, izoglükózból, illetve inulinszirupból bizonyos mennyiség eladható a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt.

5. Az egy gazdasági év során az e cikk rendelkezéseivel összhangban tárolt cukor nem lehet tárgya semmilyen egyéb, a 12., 29. vagy 60. cikk szerinti tárolási intézkedésnek.

50. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja e szakasz végrehajtásának részletes szabályait, és különösen:

a) a 47. cikk (4) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező répamennyiségeknek a répaértékesítők közötti elosztása során a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumokat;

b) a 49. cikk (1) bekezdésében említett kivont kvótacukor százalékarányát;

c) a minimálár megfizetésének a feltételeit, amennyiben a 49. cikk (4) bekezdése alapján a kivont cukrot a közösségi piacon értékesítik.

IV. SZAKASZA KÍNÁLAT KIIGAZÍTÁSA

51. CIKK A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések

Annak érdekében, hogy ösztönözze a kereskedelmi szervezetek és a közös kereskedelmi szervezetek olyan tevékenységét, amely a piacról való kivonás kivételével elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez igazítását, a Bizottság a következő intézkedéseket hozhatja az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfi ágazata tekintetében:

a) a minőség javítására irányuló intézkedések;

b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések;

c) a piaci ártendenciák nyilvántartásának megkönnyítésére irányuló intézkedések;

d) az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid vagy hosszú távú előrejelzéseket létrehozó intézkedések.

III. FEJEZET TERMELÉSKORLÁTOZÁSI RENDSZEREK

I. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

52. cikk Kvótarendszerek

1. A kvótarendszer a következő termékekre terjed ki:

a) tej és egyéb tejtermékek a 62. cikk a) és b) pontjában meghatározottak szerint;

b) cukor, izoglükóz és inulinszirup.

2. Ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a cukor tekintetében a többletmennyiségeket nem megengedetten használja fel, az ilyen mennyiségekre többletilletéket kell fizetni.

II. SZAKASZ CUKOR

I. ALSZAKASZA KVÓTÁK KIOSZTÁSA ÉS IGAZGATÁSA

53. cikk A kvóták kiosztása

1. A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti és regionális szintű kvótáit a IV. melléklet állapítja meg.

2. A tagállamok kvótát osztanak ki minden, a területükön letelepedett és az 54. cikkel összhangban elismert cukorgyártó, izoglükóz-gyártó, illetve inulinszirup-gyártó vállalkozásnak.

Minden egyes vállakozás esetében a kiosztott kvóta egyenlő a 318/2006/EK rendelet szerinti kvótával, amelyet a 2007/2008-as gazdasági évre osztottak ki a vállakozásnak.

3. Ha a kvóta kiosztása egynél több termelőegységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történik, a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

54. cikk Elismert vállalkozások

1. Kérelemre a tagállam elismertté nyilvánítja a cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 59. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, feltéve, hogy a vállalkozás:

a) igazolja professzionális termelési kapacitását;

b) beleegyezik abba, hogy bármely tájékoztatást megadjon, és az e fejezethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c) elismerését nem függesztették fel, illetve nem vonták vissza.

2. Az elismert vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítására, illetve a finomításra sor kerül, a következőkről tájékoztatja:

a) azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződés megkötésére került sor, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozama;

b) a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatok;

c) az eladott fehércukor-mennyiségek, és a vonatkozó árak és feltételek.

55. cikk Kiegészítő és pótlólagos izoglükóz-kvóta

1. A 2008/2009-es gazdasági évben további 100 000 tonna izoglükóz kvótával kell kiegészíteni az előző gazdasági év kvótáját.

A tagállamok a kiegészítő kvótát a vállalkozások részére a 53. cikk (2) bekezdésével összhangban kiosztott izoglükóz-kvóták arányában osztják ki.

2. Olaszország, Litvánia és Svédország kérésre bármely, a területükön letelepedett vállalkozásnak kioszthat pótlólagos izoglükóz-kvótát, amely a 2009/2010. gazdasági évig érvényes. A tagállamonként meghatározott kiegészítő kvótákat az V. melléklet tartalmazza.

3. A vállalkozások részére a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kvóták után egy egyszeri 730 EUR összeget kell kivetni. Beszedése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája után történik.

56. cikk A kvóták igazgatása

1. A Bizottság a IV. mellékletben meghatározott kvótákat a 2008/2009., 2009/2010. és 2010/2011. gazdasági évekre vonatkozóan legkésőbb az előző év február végéig kiigazítja. A kiigazítások az e rendelet e cikkének (2) bekezdéséből és az 55. cikkéből, valamint a 320/2006/EK rendelet 3. cikkéből erednek.

2. Figyelembe véve a 320/2006/EK tanácsi rendeletben előírt szerkezetátalakítási rendszer eredményeit, a Bizottság legkésőbb 2010. február 28-ig meghatározza, hogy milyen közös százalékérték szükséges a tagállamonként vagy régiónként fennálló cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-kvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010/2011. gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni.

3. A tagállamok az egyes vállalkozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják.

57. cikk Nemzeti kvóta újrakiosztása

1. A tagállam minden egyes gazdsági évre vonatkozóan legfeljebb 10%-kal csökkentheti a területén letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát.

2. A tagállamok a IV. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és valamennyi érintett fél – különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve a vállalkozások között átcsoportosíthatnak kvótákat.

3. Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

II. ALSZAKASZA KVÓTÁK-TÚLLÉPÉSE

58. cikk Hatály

Az a cukor, izoglükóz vagy inulinszirup, amelyet egy gazdasági év folyamán az 53. cikkben említett kvótán felül állítottak elő:

a) felhasználható egyes, az 59. cikkben említett termékek feldolgozásához;

b) a 60. cikkel összhangban a következő gazdasági év kvótatermelésébe átvihető;

c) a 247/2006/EK tanácsi rendelet[58] II. címével összhangban felhasználható a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében;

vagy

d) exportálható a Bizottság által meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával.

A többi mennyiségre a 61. cikkben említett többletilletéket kell alkalmazni.

59. cikk Ipari cukor

1. Az ipari cukrot, ipari izoglükózt, illetve ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

a) az a gazdasági év vége előtt az 54. cikkel összhangban elismert gyártó és az 54. cikkel összhangban elismert felhasználó között létrejött szállítási szerződés tárgya volt;

valamint

b) azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

2. A Bizottság összeállítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyek előállításához ipari cukrot, ipari izoglükózt, illetve ipari inulinszirupot használnak fel.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b) bizonyos olyan ipari termékek, amelyek cukrot nem tartalmaznak, de feldolgozásuk során cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználására kerül sor;

c) bizonyos olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

60. cikk A többletcukor átvitele

1. Minden vállalkozás dönthet úgy, hogy cukorkvótáján, izoglükóz-kvótáján vagy inulinszirup-kvótáján túllépő termelésének egészét vagy egy részét átviszi, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül, az ilyen döntés visszavonhatatlan.

2. Azok a vállalkozások, amelyek az (1) bekezdésben említett döntést hozzák:

a) tájékoztatják az érintett tagállamot az ezen tagállam által meghatározandó időpont előtt:

- a folyó gazdasági év február 1-je és június 30-a között az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről,

- a folyó gazdasági év február 1-je és április 15-e között az átvitelre kerülő egyéb cukor-, illetve inulinszirup-mennyiségről;

b) vállalják, hogy ezeket a mennyiségeket saját költségükön a folyó gazdasági év végéig raktározzák.

3. Ha egy vállalkozás termelése végül az érintett gazdasági évben kevesebb lett, mint az (1) bekezdésnek megfelelően történő döntéshozatal idején becsült mennyiség, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

4. Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

5. Az egy gazdasági év során az e cikk rendelkezéseivel összhangban tárolt cukor nem lehet tárgya semmilyen egyéb, a 12., 29. vagy 49. cikk szerinti tárolási intézkedésnek.

61. cikk Többletilleték

1. Többletilletéket kell kivetni a következőkre:

a) a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizoglükóz és többletinulinszirup mennyiségei, kivéve a következő gazdasági év kvóta szerinti termelésébe átvitt és a 60. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, illetve az 58. cikk c) és d) pontjában említett mennyiségeket;

b) azok az ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyiségek, amelyek tekintetében egy később a Bizottság által meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azokat a 59. cikk (2) bekezdésében említett valamely termékben feldolgozták;

c) azok a cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségek, amelyeket a piacról a 49. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében a 49. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

2. A Bizottságnak kellően magas szinten kell megállapítania a többletilletéket az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozásának elkerülése érdekében.

3. Az (1) bekezdés szerint fizetett többletilletéket a tagállam veti ki a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett megtermelt mennyiségeknek a függvényében, amelyek az említett vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek.

III. SZAKASZ TEJ

I. ALSZAKASZÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

62. cikk Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a) „tej”: egy vagy több tehén megfejésével nyert termék;

b) „egyéb tejtermékek”: a tejen kívül valamennyi tejtermék, különösen a fölözött tej, a tejszín, a vaj, a joghurt és a sajt; ezeket adott esetben a Bizottság által meghatározandó együttható alkalmazásával „tejegyenértékre” számítják át;

c) „termelő”: valamely tagállam földrajzi területén gazdasággal rendelkező mezőgazdasági termelő, aki vagy amely tejet állít elő és értékesít, vagy a közeljövőben készül ezzel a tevékenységgel foglalkozni;

d) d) „gazdaság”: az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti mezőgazdasági üzem;

e) „felvásárló”: olyan vállalkozás vagy csoport, amely termelőktől vásárol tejet:

- begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés és feldolgozás céljából, akár szerződés alapján is,

- egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés céljára.

Felvásárlónak tekintendő minden olyan csoport is, amely egyazon földrajzi területhez tartozó felvásárlókból áll, és amely tagjainak megbízásából elvégzi az illeték fizetéséhez szükséges igazgatási vagy számviteli műveleteket. Ezen albekezdés első mondatának alkalmazásában Görögország egyetlen földrajzi területnek tekintendő, és felvásárlói csoportnak minősíthet valamely hivatalos szervet;

f) „szállítás”: a termelő által a felvásárló részére végzett tejszállítás – ide nem értve az egyéb tejtermékek szállítását –, függetlenül attól, hogy a szállítást a termelő, a felvásárló, az ilyen termékeket feldolgozó vagy kezelő vállalkozás vagy harmadik fél bonyolítja-e le;

g) „közvetlen értékesítés”: a tejnek a termelő által közvetlenül a fogyasztók részére történő értékesítése vagy átruházása, valamint az egyéb tejtermékeknek a termelő által végzett értékesítése vagy átruházása. A Bizottság az f) pontban a „szállítás” fogalmára adott meghatározás tiszteletben tartása mellett módosíthatja a „közvetlen értékesítés” fogalmának meghatározását különösen annak elkerülése érdekében, hogy tej vagy egyéb értékesített tejtermék bármekkora mennyiségben is kikerülhessen a kvótára vonatkozó előírások hatálya alól;

h) „értékesítés”: a tej szállítása vagy a tej és egyéb tejtermékek közvetlen értékesítése;

i) „egyéni kvóta”: a termelő számára egy adott tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan meghatározott kvóta április 1-jén;

k) „nemzeti kvóta”: a 63. cikkben említett, az egyes tagállamok számára meghatározott kvóta;

l) „rendelkezésre álló kvóta”: az a kvóta, amely a termelők rendelkezésére áll annak a tizenkét hónapos időszaknak a március 31-én, amelyre a kvótát kiszámították, figyelembe véve az e rendelet szerinti valamennyi olyan átruházást, értékesítést, átszámítást és ideiglenes újrafelosztást, amelyre az adott tizenkét hónapos időszak alatt sor került.

II. ALSZAKASZA KVÓTÁK KIOSZTÁSA ÉS KEZELÉSE

63. cikk Nemzeti kvóták

1. A 2008. április 1-jétől számított hét egymást követő tizenkét hónapos időszak (a továbbiakban: tizenkét hónapos időszakok) során értékesített tej és egyéb tejtermékek termelésére vonatkozó nemzeti kvótákat a VII. melléklet 1. pontja rögzíti.

2. Az (1) bekezdésben említett kvótákat a 64. cikkben foglaltaknak megfelelően kell kiosztani a termelőknek, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között. A nemzeti kvóták esetleges túllépését e szakasznak megfelelően valamennyi tagállamban nemzeti szinten állapítják meg, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között.

3. A VII. melléklet 1. pontjában szereplő nemzeti kvótákat az általános piaci helyzet és az egyes tagállamokban fennálló egyedi körülmények figyelembevételével történő felülvizsgálat lehetőségének sérelme nélkül kell meghatározni.

4. Bulgária és Románia részére különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell elkülöníteni a VII. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot 2009. április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben a tej és a tejtermékek gazdaságokon belüli fogyasztása ezen országok esetében 2002 óta csökkent.

A Bizottság a Bulgária és Románia által 2008. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján határoz a tartalék felszabadításáról, illetve a felszabadított tartaléknak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták közötti megoszlásáról. A jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az ország tejipari ágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat eredményeiről és irányvonalairól, különösen a gazdaságon belüli fogyasztásra való termelésről a piaci termelésre való átállásról.

5. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti kvóták magukban foglalják az összes, felvásárlóknak szállított vagy közvetlen fogyasztás céljára értékesített tejet, illetve tejjel egyenértékű terméket, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása valamely, a fenti országokban alkalmazott átmeneti intézkedés hatálya alá tartozik-e.

64. cikk Egyéni kvóták

1. A tagállamok az 1788/2003/EK rendelet 2. fejezetének megfelelően a 2007. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszak alatt odaítélt egyéni referenciamennyiség vagy referenciamennyiségek alapján megállapítják a termelők egyéni kvótáját vagy kvótáit.

2. A termelők vagy egy kvótával rendelkezhetnek, vagy kettővel, amelyek közül az egyiket a szállításokhoz, a másikat pedig közvetlen értékesítés céljából vehetik igénybe. A termelő rendelkezésére álló mennyiségek kvóták közötti átcsoportosítását csak a tagállam illetékes hatósága hajthatja végre a termelő megfelelően indokolt kérése alapján.

3. Amennyiben egy termelő két kvótával rendelkezik, a fizetendő illetékekhez való hozzájárulását a két kvóta mindegyikére külön-külön ki kell számítani.

4. A Bizottság a finnországi SLOM-termelők kompenzálása érdekében legfeljebb 200 000 tonnára felemelheti a finn nemzeti kvótának a 63. cikkben említett szállításokra kiosztott részét. Ezt a közösségi jogszabályoknak megfelelően kiosztandó tartalékot kizárólag azoknak a termelőknek az érdekében szabad felhasználni, akiknek a termelés újbóli megkezdésére vonatkozó jogát a csatlakozás érintette.

5. Az egyéni kvótákat adott esetben valamennyi érintett tizenkét hónapos időszak vonatkozásában módosítani kell annak érdekében, hogy az egyes tagállamok esetében a szállításokra, illetve a közvetlen értékesítésre vonatkozó egyéni kvóták összege ne haladja meg a 66. cikknek megfelelően kiigazított nemzeti kvóta megfelelő részét, figyelembe véve minden olyan levonást is, amely a nemzeti tartalék növelésére szolgál a 68. cikk rendelkezéseinek megfelelően.

65. cikk Kvóták kiosztása a nemzeti tartalékból

A tagállamok elfogadják azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottsággal közlendő objektív kritériumok alapján kiosszák a termelők számára a 68. cikk szerinti nemzeti tartalékból a kvóták egészét vagy egy részét.

66. cikk A kvóták kezelése

1. A Bizottság minden egyes tagállamra és minden egyes időszakra vonatkozóan az adott időszak vége előtt kiigazítja a nemzeti kvótákon belül a „szállításokhoz” és a „közvetlen értékesítéshez” tartozó mennyiségek közötti felosztást, figyelembe véve a szállításokra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó egyéni kvóták között a termelők kérésére végrehajtott átcsoportosításokat.

2. A Bizottság által a 185. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározandó szabályoknak megfelelően és az ugyanezen bekezdés alapján megállapítandó időpontokban a tagállamok minden évben megküldik a Bizottságnak azokat az információkat, amelyek szükségesek:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett kiigazítás végrehajtásához;

b) az általuk fizetendő többletilleték kiszámításához.

67. cikk Zsírtartalom

1. Valamennyi termelő tekintetében meg kell határozni azt a referencia-zsírtartalmat, amelyet az adott termelőnek kiosztott egyéni kvótára vagy kvótákra alkalmazni kell.

2. A termelőknek a 64. cikk (1) bekezdésével összhangban 2008. március 31-én kiosztott kvóták esetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik az adott kvóta vonatkozásában az adott időpontban alkalmazott referencia-zsírtartalommal.

3. A 64. cikk (2) bekezdésében említett átcsoportosítások alkalmával, illetve kvóták megszerzése és átruházása esetén a referencia-zsírtartalmat módosítani kell.

4. Azoknak az új termelőknek az esetében, akik szállításra vonatkozó, teljes egészében a nemzeti tartalékból származó egyéni kvótával rendelkeznek, a zsírtartalmat a Bizottság határozza meg.

5. Az (1) bekezdésben említett egyéni referencia-zsírtartalmat – adott esetben – e rendelet hatálybalépésekor, majd szükség szerint a tizenkét hónapos időszakok kezdetén ki kell igazítani annak érdekében, hogy az egyes tagállamok vonatkozásában az egyéni reprezentatív zsírtartalmak súlyozott átlaga ne haladja meg kilogrammonként 0,1 grammnál nagyobb mértékben a VIII. mellékletben meghatározott referencia-zsírtartalmat.

Románia esetében a Bizottság a teljes 2004-es évre vonatkozó számadatok alapján felülvizsgálja és – szükség esetén – kiigazítja a VIII. mellékletben szereplő referencia-zsírtartalmat.

68. cikk Nemzeti tartalék

1. Valamennyi tagállam létrehoz egy, a VII. mellékletben rögzített nemzeti kvóták részét képező nemzeti tartalékot, különösen a 65. cikkben előírt kvótakiosztás céljából. A nemzeti tartalékot az adott körülményektől függően vagy úgy töltik fel, hogy a 69. cikkben foglaltak alapján visszavesznek bizonyos mennyiségeket, vagy úgy, hogy az átruházások egy részét a 73. cikkben foglaltak szerint visszatartják, vagy pedig úgy, hogy az összes egyéni kvótát egyöntetűen csökkentik. A szóban forgó kvóták megtartják eredeti rendeltetésüket (szállításra vagy közvetlen értékesítésre vonatkozó kvóták).

2. A tagállamok részére kiosztott bármilyen további kvótát automatikusan a nemzeti tartalékba kell helyezni, és a várható szükségletnek megfelelően szállításokra és közvetlen értékesítésekre kell felosztani.

3. A nemzeti tartalékba helyezett kvótákra nem állapítanak meg referencia-zsírtartalmat.

69. cikk Az inaktivitás esetei

1. Ha valamely egyéni kvótával rendelkező természetes vagy jogi személy egy tizenkét hónapos időszak alatt már nem teljesíti a 62. cikk c) pontjában említett feltételeket, a megfelelő mennyiségeket legkésőbb a következő naptári év április 1-jéig vissza kell juttatni a nemzeti tartalékba, kivéve ha az adott természetes vagy jogi személy legkésőbb az említett időpontig ismét a 62. cikk c) pontja értelmében vett termelővé válik.

Ha az érintett természetes vagy jogi személy legkésőbb a visszavonást követő második tizenkét hónapos időszak végéig ismét termelővé válik, a tőle visszavont egyéni kvóta egészét vagy egy részét legkésőbb az alkalmazás időpontját követő április 1-jéig újra ki kell osztani neki.

2. Az olyan esetekben, amikor a termelő egy tizenkét hónapos időszakban vagy annál hosszabb ideig kevesebbet értékesít, mint egyéni kvótájának 70 %-a, a tagállamok eldönthetik, hogy a fel nem használt kvóta egészét vagy egy részét visszajuttassák-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, akkor milyen feltételekkel.

A tagállamok meghatározhatják, hogy egy adott kvóta milyen feltételek mellett juttatható vissza a termelőnek, amennyiben az újrakezdi az értékesítési tevékenységet.

3. Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó vis maior esetén és olyan kellően indokolt és az illetékes hatóság által elismert esetekben, amelyek az érintett termelő termelési kapacitását átmenetileg befolyásolják.

70. cikk Ideiglenes átruházások

1. A tagállamok minden egyes tizenkét hónapos időszak végéig engedélyezik az adott időszakra vonatkozóan az egyéni kvóták azon részének ideiglenes átruházását, amelyet a szóban forgó kvóták igénybevételére jogosult termelők nem szándékoznak felhasználni.

A tagállamok a termelői kategóriák vagy az érintett tejtermelési struktúrák szerint szabályozhatják az átruházásokat, azokat a felvásárló szintjére vagy adott régión belülre korlátozhatják, a 69. cikk (3) bekezdésében említett esetekben engedélyezhetik a teljes körű átruházást, és meghatározhatják, hogy milyen mértékig ismételhetik meg a termelők az átruházásokat.

2. Az alábbi két szempont vagy azok egyike alapján bármely tagállam határozhat úgy, hogy nem hajtja végre az (1) bekezdést:

a) strukturális változtatások és kiigazítások elősegítésének szükségessége;

b) elsőrendű fontosságú igazgatási szükségletek.

71. cikk A kvóták földterülettel együtt történő átruházása

1. Amennyiben a gazdaságot eladják, bérbe adják, öröklés vagy szerződéses öröklés útján, illetve a termelőt illetően hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel átruházzák, a tagállamok által meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően és a tejtermeléshez használt területek vagy más objektív kritériumok, illetve adott esetben a felek között létrejött bármely megállapodás figyelembevételével az egyéni kvótákat a gazdasággal együtt átruházzák az azt átvevő termelőkre. A kvóták azon részével, amelyet adott esetben nem ruháztak át a gazdasággal együtt, a nemzeti tartalékot kell növelni.

2. Ha a kvótákat az (1) bekezdéssel összhangban földhaszonbérlet útján vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel ruházták vagy ruházzák át, a tagállamok – objektív kritériumok alapján és annak biztosítására, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával – dönthetnek úgy, hogy a kvóta nem ruházható át a gazdasággal együtt.

3. Amennyiben állami hatóságokra és/vagy közérdekű felhasználás céljára ruháznak át földterületet, vagy ha az átruházás nem mezőgazdasági céllal történik, a tagállamok gondoskodnak a felek jogos érdekeinek védelméhez szükséges intézkedések megtételéről és különösen arról, hogy az ilyen földterületet átadó termelők folytathassák a tejtermelést, amennyiben ez a szándékuk.

4. A felek közötti megállapodás hiányában az olyan esetekben, amikor a bérleti időtartam anélkül jár le, hogy hasonló feltételek mellett meg lehetne hosszabbítani, illetve hasonló joghatással járó helyzetekben, a szóban forgó egyéni kvótát a tagállam által elfogadott rendelkezésekkel összhangban és a felek jogos érdekeinek figyelembevételével részben vagy egészben át kell ruházni a bérletet átvevő termelőkre.

72. cikk Különleges átruházási intézkedések

1. A tejtermelés sikeres szerkezetátalakítása vagy a környezet javítása érdekében a tagállamok az általuk az érintett felek jogos érdekeinek figyelembevétel meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően:

a) egy vagy több éves részletben ellentételezést biztosíthatnak azon termelők részére, akik vagy amelyek vállalják tejtermelésük egészének vagy egy részének megszüntetését, és az így felszabadult egyéni kvótákat a nemzeti tartalékba utalhatják;

b) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett egy tizenkét hónapos időszak kezdetén az illetékes hatóság vagy az e hatóság által kijelölt szerv a termelők kérésére – térítés ellenében – újból kioszthatja azon egyéni kvótákat, amelyeket más termelők az előző tizenkét hónapos időszak végén véglegesen felszabadítottak a fent említett térítéssel megegyező, egy vagy több éves részletben nyújtott ellentételezés fejében;

c) központosíthatják és felügyelhetik a kvóták termőföld nélkül történő átruházásait;

d) a környezet javítása céljából átruházott földterület esetén elrendelhetik, hogy az érintett egyéni kvótát olyan termelőnek juttassák, aki vagy amely megválik a földterülettől, de folytatni kívánja a tejtermelést;

e) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a régiókat vagy begyűjtési területeket, amelyeken belül a tejtermelés struktúrájának javítása érdekében engedélyezhető a kvóták tartós átruházása a megfelelő földterület átruházása nélkül;

f) a termelő által az illetékes hatósághoz vagy az e hatóság által kijelölt szervhez benyújtott kérelem alapján a tejtermelés struktúrájának a gazdaság szintjén történő javítása vagy a termelés külterjesítésének lehetővé tétele céljából engedélyezhetik a kvótáknak a megfelelő földterület nélküli végleges átruházását és fordítva.

2. Az (1) bekezdés rendelkezései nemzeti szinten, megfelelő területi szinten vagy meghatározott begyűjtési területeken belül hajthatók végre.

73. cikk

Az átruházások egy részének visszatartása

1. A 71. és a 72. cikkben említett átruházások esetén a tagállamok objektív kritériumok alapján visszatarthatják az egyéni kvóták egy részét nemzeti tartalékuk számára.

2. Ha a kvótákat a 71. és a 72. cikkel összhangban, megfelelő földterülettel együtt vagy anélkül ruházták vagy ruházzák át földhaszonbérlet vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközök révén, a tagállamok – objektív kritériumok alapján és annak biztosítására, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával – határozhatnak arról, hogy az átruházott kvóta egésze vagy egy része visszakerüljön-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, milyen feltételekkel.

74. cikk A kvóták megszerzéséhez kapcsolódó támogatás

Egyetlen állami hatóság sem nyújthat a kvóták megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó pénzügyi támogatást kvóták e szakasz alapján történő eladása, átruházása vagy kiosztása céljából.

III. ALSZAKASZA KVÓTÁK TÚLLÉPÉSE

75. cikk Többletilleték

1. A tejre és az egyéb tejtermékekre vonatkozóan a II. alszakasznak megfelelően megállapított nemzeti kvótán felül értékesített mennyiségek után többletilletéket kell fizetni.

Az illeték összege a tej 100 kilogrammjára 27,83 EUR.

2. A tagállamoknak folyósítaniuk kell a Közösség részére a nemzeti kvóta túllépéséből származó, a szállításokra és a közvetlen értékesítésre külön-külön, nemzeti szinten meghatározott többletilletéket, és az esedékes összeg 99 %-át az érintett tizenkét hónapos időszakot követően, október 16. és november 30. között be kell fizetniük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapba.

3. Ha az (1) bekezdésben előírt többletilletéket a határidő lejártáig nem fizetik be, a mezőgazdasági alapok bizottságával folytatott konzultációt követően a Bizottság levonja a ki nem fizetett többletilletéknek megfelelő összeget az 1290/2005/EK rendelet 14. cikke és 15. cikkének (2) bekezdési szerinti havi kifizetésekből. A határozat meghozatala előtt a Bizottság figyelmezteti az érintett tagállamot, az pedig egy héten belül közli álláspontját. A 2040/2000/EK tanácsi rendelet[59] 14. cikkének rendelkezései nem alkalmazandóak.

4. A Bizottság meghatározza az e cikk végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

76. cikk A termelők hozzájárulása a fizetendő többletilletékhez

A többletilletéket a 77. és a 80. cikk rendelkezéseivel összhangban teljes egészében azok között a termelők között osztják fel, akik a nemzeti kvótáknak a 63. cikk (2) bekezdésében említett túllépéséhez mindegyik kvótatípus esetében hozzájárultak.

A 77. cikk (3) bekezdésének és a 80. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a termelők kötelesek a 66., a 67. és a 77. cikkben foglaltakkal összhangban kiszámított esedékes többletilleték-hozzájárulásukat megfizetni a tagállamnak, azon egyszerű tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló referenciamennyiséget.

77. cikk A szállításokra vonatkozó többletilleték

1. A többletilleték végleges összegének megállapítása céljából az egyes termelők által szállított mennyiségeket a Bizottság által meghatározandó feltételek mellett és a szintén a Bizottság által rögzítendő együtthatók alkalmazásával növelni vagy csökkenteni kell a tényleges zsírtartalom és a referencia-zsírtartalom közötti eltérés kifejezése érdekében.

2. Ha a szállításoknak az (1) bekezdéssel összhangban kiigazított összege nemzeti szinten alacsonyabb a ténylegesen megvalósult szállítások összegénél, akkor a többletilleték összegét ez utóbbi alapján számítják ki. Ilyen esetekben minden lefele történő kiigazítást arányosan csökkenteni kell annak érdekében, hogy a kiigazított szállítások összegét összehangolják a ténylegesen lebonyolított szállítások összegével.

Ha a szállításoknak az (1) bekezdéssel összhangban kiigazított összege magasabb a ténylegesen végrehajtott szállítások összegénél, akkor a többletilletéket az előbbi alapján kell kiszámítani.

3. Az egyes termelők által a többletilleték kifizetéséhez nyújtandó hozzájárulást a tagállam határozattal állapítja meg az alábbiak szerint, miután megtörtént vagy elmaradt a szállításokra juttatott nemzeti kvóta fel nem használt részének az egyes termelők egyéni kvótáinak arányában vagy a tagállam által meghatározandó objektív kritériumok alapján történő kiosztása:

a) vagy nemzeti szinten, annak az összegnek az alapján, amellyel az egyes termelők túllépték a kvótájukat,

b) vagy először a felvásárlói szinten, és azt követően adott esetben nemzeti szinten.

78. cikk A felvásárlók szerepe

1. A felvásárlók felelősek azért, hogy a termelőktől beszedjék a többletilleték címén fizetendő hozzájárulást, és azt – a Bizottság által megállapítandó időpontig és eljárást követően – befizessék a tagállam illetékes hatóságai részére; ezt az összeget a túllépésért felelős termelők részére kifizetett tejárból kell levonni, vagy ha ez nem lehetséges, más megfelelő eszközzel kell behajtani.

2. Ha egy felvásárló részben vagy teljesen egy vagy több másik felvásárló helyébe lép, a folyó tizenkét hónapos időszak hátralévő részére a termelők rendelkezésére álló egyéni kvótákat a már leszállított mennyiségek levonásával és azok zsírtartalmának figyelembevételével veszik számításba.

Az első albekezdést kell alkalmazni akkor is, ha egy termelő egy adott felvásárlóról egy másikra vált.

3. Amennyiben a referencia-időszak alatt valamely termelő által szállított mennyiségek meghaladják a szóban forgó termelő rendelkezésére álló kvótát, az adott tagállam úgy határozhat, hogy a felvásárló a tagállam által megállapított részletes szabályokkal összhangban – a termelő hozzájárulási előlegeként – levonja a termelőtől az általa szállított, a kvótát meghaladó tejmennyiség árának egy részét. A tagállam különös rendelkezéseket hozhat annak lehetővé tételére, hogy a felvásárlók levonhassák ezen előleget azokban az esetekben, amikor a termelők több felvásárlónak szállítanak.

79. cikk Jóváhagyás

A felvásárlói tevékenység gyakorlásához a Bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelő előzetes tagállami jóváhagyás szükséges.

A Bizottság határozza meg, hogy közvetlen értékesítés esetén a termelőknek milyen feltételeket kell teljesíteniük és milyen adatokat kell benyújtaniuk.

80. cikk A közvetlen értékesítésre vonatkozó többletilleték

1. A közvetlen értékesítés esetében az egyes termelők többletilleték-fizetési hozzájárulását a tagállamok határozattal állapítják meg a közvetlen értékesítéshez rendelt nemzeti kvóta fel nem használt részének újrakiosztását vagy ennek elmaradását követően, a megfelelő területi szinten vagy nemzeti szinten.

2. A tagállamok a Bizottság által rögzített kritériumok alapján meghatározzák az eladott vagy átruházott tej, illetve az eladott vagy átruházott tejtermékek előállításához felhasznált tej teljes mennyisége után fizetendő többletilletékből a termelőre eső hozzájárulás kiszámításának alapját.

3. A zsírtartalommal kapcsolatos korrekciók nem vehetők figyelembe a többletilleték végleges összegének megállapítása céljából.

4. A Bizottság megállapítja, hogyan és mikor kell kifizetni a többletilletéket a tagállam illetékes hatósága számára.

81. cikk Túlfizetések és be nem fizetett összegek

1. Amennyiben a szállítások vagy közvetlen értékesítések esetében megállapítást nyer, hogy többletilletéket kell fizetni, és a termelőktől beszedett hozzájárulás meghaladja annak összegét, a tagállam:

a) a többlet egy részét vagy egészét a 72. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések finanszírozására használhatja, és/vagy

b) a többlet egy részét vagy egészét visszajuttathatja azoknak a termelőknek:

- akik vagy amelyek a tagállam által objektív kritériumok alapján, a Bizottság által meghatározandó időszakon belül megállapított kiemelt kategóriák valamelyikébe tartoznak, vagy

- akikre vagy amelyekre kihat valamely, az e fejezet által létrehozott, tejre és egyéb tejtermékekre vonatkozó kvótarendszerhez nem kapcsolódó nemzeti szabályokból következő kivételes helyzet.

2. Amennyiben megállapítást nyer, hogy nem kell többletilletéket fizetni, a felvásárlók vagy a tagállam által beszedett valamennyi előleget legkésőbb a következő tizenkét hónapos időszak végéig vissza kell téríteni.

3. Ha egy felvásárló nem teljesíti azon kötelezettségét, hogy a többletilletékből a termelőre eső hozzájárulást a 78. cikkben foglaltaknak megfelelően beszedje, a tagállam – a mulasztást elkövető felvásárlóra kiszabható szankció sérelme nélkül – közvetlenül a termelőtől is beszedheti a be nem fizetett összeget.

4. Ha valamely termelő vagy felvásárló nem tartja be a fizetési határidőt, akkor a hátralék után a Bizottság által meghatározandó mértékű kamatot kell fizetnie a tagállam részére.

IV. SZAKASZ ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

82. CIKK Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja e fejezet végrehajtásának részletes szabályait, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) az 58., az 59., a 60. és a 61. cikk alkalmazásának részletes szabályai, és különösen a termelési visszatérítések nyújtásának feltételei, az ilyen visszatérítések összege, valamint a támogatható mennyiségek;

b) az 54. cikkben említett elismert vállalkozások által benyújtott kiegészítő információk, továbbá a szankciókra, valamint a vállalkozások elismerésének felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó kritériumok;

c) az 55. és a 61. cikkben említett összegek meghatározása;

d) a 60. cikkben meghatározott időpontoktól való eltérések.

IV. FEJEZETTÁMOGATÁSI RENDSZEREK

I. SZAKASZ A FELDOLGOZÁSHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

I. ALSZAKASZSZÁRÍTOTT TAKARMÁNY

83. cikk Támogatásra jogosult vállalkozások

1. A szárított takarmányt előállító ágazat termékeire nyújtott feldolgozási támogatásban olyan, a szóban forgó ágazat termékeit feldolgozó vállalkozások részesülhetnek, amelyek az alábbi kategóriák legalább egyikébe beletartoznak:

a) olyan feldolgozók, amelyek takarmányszárításra kötöttek szerződést a takarmányok termelőivel. Ha a szóban forgó szerződés a termelő által beszállított takarmány feldolgozására kötött egyedi megbízási szerződés, akkor olyan záradékot kell tartalmaznia, amelyben a feldolgozó vállalkozás kötelezettséget vállal a szerződés alapján feldolgozott mennyiség után kapott támogatásnak a termelő részére történő kifizetésére;

b) olyan vállalkozások, amelyek saját terményüket, illetőleg – ha csoportról van szó – tagjaik terményét dolgozták fel;

c) olyan vállalkozások, amelyek készleteiket olyan természetes vagy jogi személyektől szerezték be, akik vagy amelyek takarmányszárításra kötöttek szerződést a takarmányok termelőivel.

2. Az (1) bekezdésben előírt támogatást az olyan szárított takarmányra kell kifizetni, amely elhagyta a feldolgozó üzemet, és megfelel a következő követelményeknek:

a) maximális nedvességtartalma 11 % és 14 % között van; ez az arány a termék kiszerelésétől függően változhat;

b) a szárazanyagra számított minimális teljes nyersfehérje-tartalma legalább:

i. 15 % az I. melléklet IV. részének a) pontjában és b) pontjának második francia bekezdésében említett termékek esetében;

ii. 45 % az I. melléklet IV. része b) pontjának első francia bekezdésében említett termékek esetében;

c) megfelelő és tisztességes piaci minőségű.

84. cikk Előleg

1. A feldolgozó vállalkozások tonnánként 19,80 EUR előlegre, illetve ha tonnánként 6,60 EUR biztosítékot nyújtanak, tonnánként 26,40 EUR előlegre jogosultak.

A tagállamok elvégzik a szükséges ellenőrzéseket a támogatásra való jogosultság igazolása érdekében. Amint a jogosultságot megállapítják, az előleget ki kell fizetni.

Az előleg azonban a jogosultság megállapítása előtt is kifizethető, ha a feldolgozó az előleg 10 %-kal megnövelt összegének megfelelő biztosítékot nyújt. Ez a biztosíték az első albekezdés alkalmazása céljából is biztosítékul szolgál. Amint a támogatásra való jogosultságot megállapítják, a biztosíték mértékét az első albekezdésben meghatározott szintre kell csökkenteni, és a támogatás fennmaradó részének kifizetésekor a biztosíték teljes összegét fel kell szabadítani.

2. Az előleg csak akkor fizethető ki, ha a szárított takarmány elhagyta a feldolgozó vállalkozás üzemét.

3. Amennyiben előleg kifizetésére került sor, az előleg és a feldolgozó vállalkozásnak járó teljes támogatás különbözetének megfelelő, a támogatásból fennmaradó összeg a 85. cikk (2) bekezdésének alkalmazására is figyelemmel fizethető ki.

4. Ha az előleg összege meghaladja azt a végösszeget, amelyre a feldolgozó vállalkozás a 85. cikk (2) bekezdésének alkalmazása alapján jogosult, a feldolgozó a különbözetet felszólításra visszatéríti a tagállam illetékes hatóságának.

85. cikk A támogatás mértéke

1. A 83. cikkben előírt támogatás összege tonnánkét 33 EUR.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, ha egy gazdasági évben a szárított takarmány mennyisége, amelyre támogatást igényeltek, meghaladja a 86. cikkben meghatározott maximális garantált mennyiséget, akkor azokban a tagállamokban, ahol a termelés meghaladja a nemzeti garantált mennyiséget, a támogatást csökkenteni kell; ezt a csökkentést a kiadások olyan arányban történő csökkentésével kell végrehajtani, mint amilyen arányú az adott tagállambeli túllépés a túllépések teljes összegéhez képest.

A Bizottság a csökkentés mértékét olyan szintben határozza meg, amely biztosítja, hogy a költségvetési kiadások összege ne haladja meg a maximális garantált mennyiség betartása esetén kapott összeget.

86. cikk Garantált mennyiség

A dehidratált és/vagy napon szárított takarmány maximális garantált mennyisége, amelyre a 83. cikkben meghatározott támogatás nyújtható, gazdasági évenként 4 960 723 tonna. Ezt a mennyiséget a IX. melléklet B. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani az érintett tagállamok között.

87. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek különösen a következőket érintő szabályokat foglalhatnak magukban:

a) a vállalkozások által a támogatás igénylésekor benyújtandó nyilatkozatok;

b) a támogatásra való jogosultság megállapításakor figyelembe veendő feltételek, különös tekintettel a raktárnyilvántartások vezetésére és egyéb igazoló dokumentumok meglétére;

c) az ebben az alszakaszban előírt támogatás odaítélése és az előleg nyújtása, valamint a biztosítéknak a 84. cikk (1) bekezdésében előírt felszabadítása;

d) a 83. cikkben említett vállalkozások által teljesítendő feltételek és kritériumok, valamint – abban az esetben, ha a vállalkozások természetes vagy jogi személyektől szerzik be készleteiket – az e személyek által nyújtandó garanciákra vonatkozó szabályok;

e) a takarmányt szárítás céljára felvásárlók jóváhagyására vonatkozó, a tagállamok által alkalmazandó feltételek;

f) a 83. cikk (2) bekezdésében említett minőségi előírások meghatározására vonatkozó kritériumok;

g) a szerződéskötésre vonatkozó kritériumok és a szerződésekben feltüntetendő információk;

h) a 86. cikkben említett maximális garantált mennyiség alkalmazása;

i) a 83. cikkben foglaltakon kívüli egyéb követelmények, különös tekintettel a karotin- és a rosttartalomra.

II. ALSZAKASZROSTLEN ÉS ROSTKENDER

88. cikk Jogosultság

1. A rostlen és a rostkender szalmájának feldolgozásához nyújtott támogatásban engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részesülhetnek a valamely mezőgazdasági termelővel kötött adásvételi szerződés tárgyát képező szalmából ténylegesen előállított rost mennyisége alapján.

Abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági termelő tulajdonában marad a szalma, amelyet szerződéses alapon dolgoztat fel engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóval, és a termelő igazolja, hogy forgalomba hozta az így kapott rostot, a támogatást a mezőgazdasági termelő kapja.

Abban az esetben, ha az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó és a mezőgazdasági termelő ugyanaz a személy, az adásvételi szerződés helyébe az érintett fél arra vonatkozó kötelezettségvállalása lép, hogy a feldolgozást saját maga végzi el.

2. Ezen alszakasz alkalmazásában „engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó” alatt olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja értendő – függetlenül saját, illetve tagjai nemzeti jog szerinti jogállásától – aki vagy amely lenrost gyártására engedélyt kapott a létesítmények helye szerinti tagállam illetékes hatóságától.

89. cikk A támogatás mértéke

1. A 88. cikkben előírt feldolgozási támogatás összege a hosszú lenrost esetében tonnánként 200 EUR.

2. Azokat a rostmennyiségeket, amelyekre támogatás fizethető, korlátozni kell a 88. cikkben említett valamely szerződés vagy kötelezettségvállalás tárgyát képező területek alapján.

Az első albekezdésben említett korlátokat a tagállamok határozzák meg úgy, hogy eleget tegyenek a 91. cikkben említett nemzeti garantált mennyiségekre vonatkozó előírásnak.

90. cikk Előleg

Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók kérelmére az előállított rost mennyisége alapján előleget kell fizetni a 88. cikkben említett támogatásból.

91. cikk Garantált mennyiség

1. A támogatható hosszú lenrost maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 80 878 tonna. Ezt a mennyiséget a IX. melléklet A. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani bizonyos tagállamok között.

2. Abban az esetben, ha valamely, adott tagállamban előállított rost egy másik tagállamban termelt szalmából készült, a rost vonatkozó mennyiségeit annak a tagállamnak a nemzeti garantált mennyiségébe kell beszámítani, amelyben a szalmát betakarították. A támogatást az a tagállam fizeti, amelynek a nemzeti garantált mennyiségébe ezt a mennyiséget beszámították.

92. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek különösen a következőket érintő szabályokat foglalhatnak magukban:

a) a 88. cikkben említett elsődleges feldolgozók működésének engedélyezésére vonatkozó feltételek;

b) az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók által a 88. cikk (1) bekezdésében említett adásvételi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban teljesítendő feltételek;

c) a mezőgazdasági termelők által a 88. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett esetben teljesítendő követelmények;

d) a hosszú lenrostra vonatkozó kritériumok;

e) a támogatásnyújtás és az előlegfizetés feltételei, és különösen a szalma feldolgozásának igazolása;

f) a 89. cikk (2) bekezdésében említett korlátok meghatározására alkalmazandó feltételek.

II. SZAKASZTERMELÉSI VISSZATÉRÍTÉS

93. cikk A keményítőre vonatkozó termelési visszatérítés

1. Termelési visszatérítés nyújtható:

a) a kukoricából, búzából vagy burgonyából előállított keményítőre, valamint meghatározott termékek előállításához felhasznált bizonyos származékokra, amelyek jegyzékét a Bizottság állítja össze;

b) egyéb, keményítő előállítására alkalmas növények számottevő belföldi termelésének hiányában a Finnországban és Svédországban az egyes gazdasági években árpából és zabból előállított keményítő alábbi mennyiségeire, amennyiben ez nem vonja maga után a szóban forgó két gabonaféléből előállított keményítőmennyiség növekedését:

i. Finnország esetében 50 000 tonna,

ii. Svédország esetében 10 000 tonna.

2. Az (1) bekezdésben említett visszatérítés összegét a Bizottság határozza meg rendszeres időközönként.

94. cikk A cukorágazatban nyújtott termelési visszatérítés

1. Az I. melléklet III. részének b)–e) pontjában felsorolt, a cukorágazatban előállított termékekre vonatkozóan termelési visszatérítés nyújtható, ha az 59 cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy behozott cukor, többletizoglükóz, illetve többlet-inulinszirup.

2. Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítés megállapításakor figyelembe kell venni különösen a behozott cukor felhasználásából eredő azon költségeket, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében viselnie kellene, valamint a közösségi piacon rendelkezésre álló többletcukor árát, vagy – ha nincs többletcukor – a referenciaárat.

95. cikk A termelési visszatérítés nyújtására vonatkozó feltételek

A Bizottság elfogadja az e szakaszban tárgyalt termelési visszatérítések nyújtására vonatkozó feltételeket, és meghatározza az ilyen visszatérítések összegét, valamint azokat a mennyiségeket, amelyekre visszatérítés nyújtható.

III. SZAKASZ A TEJ- ÉS TEJTERMÉKÁGAZATBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

96. CIKK A takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás

1. A Bizottság által meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatást kell nyújtani a takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra.

E cikk alkalmazásában az írót és az íróport fölözött tejnek, illetve sovány tejpornak kell tekinteni.

2. A támogatások összegét a Bizottság rögzíti a következő tényezők figyelembevételével:

a) a sovány tejpor tekintetében a 7. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár;

b) a kínálati helyzet alakulása a fölözött tej és a sovány tejpor vonatkozásában, valamint azok takarmányként történő felhasználásának alakulása;

c) a borjúárak alakulása;

d) a versengő fehérjék piaci árainak változása a sovány tejporéval összehasonlítva.

97. cikk A kazeinná és kazeinátokká feldolgozott sovány tejre nyújtott támogatás

1. Támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinná, illetve kazeinátokká feldolgozott fölözött tejre a Bizottság által az ilyen tej és az abból előállított kazein, illetve kazeinátok vonatkozásában meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján.

2. A támogatások összegét a Bizottság rögzíti a következő tényezők figyelembevételével:

a) a sovány tejpor referenciaára, vagy a porlasztásos eljárással készült, első osztályú sovány tejpor piaci ára, ha az meghaladja a referenciaárat;

b) a kazein és a kazeinátok piaci árai a közösségi és a világpiacon.

A támogatás változhat aszerint, hogy a fölözött tejet kazeinné vagy kazeinátokká dolgozzák-e fel, valamint e termékek minősége szerint.

98. cikk A tejszín, vaj és vajkoncentrátum csökkentett áron történő beszerzéséhez nyújtott támogatás

Amennyiben tejterméktöbbletek halmozódnak fel, vagy várható, hogy ilyen többletek halmozódnak fel, a Bizottság az általa meghatározandó feltételek mellett dönthet úgy, hogy támogatást kell nyújtani a tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum csökkentett áron történő beszerzéséhez:

a) non-profit intézmények és szervezetek részére;

b) a tagállamok fegyveres erői és más hasonló státuszú egységei részére;

c) cukrászati termékek és jégkrémek gyártói részére;

d) egyéb, a Bizottság által meghatározandó élelmiszerek előállítói részére;

e) a vajkoncentrátum közvetlen fogyasztására.

99. cikk Az iskolai tanulók tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

1. A Bizottság által megállapítandó feltételek mellett közösségi támogatás adható az oktatási intézmények tanulóinak a 0401, a 0403, a 0404 90 és a 0406 KN-kód alá vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó, a Bizottság által meghatározandó bizonyos feldolgozott tejtermékekkel történő ellátásához.

2. A 172. cikktől eltérve a tagállamok a közösségi támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak az (1) bekezdésben említett termékekkel történő ellátásához. A tagállamok nemzeti támogatásukat a tejágazatra kivetett illetékből vagy a tejágazatból származó bármely egyéb hozzájárulásból finanszírozhatják.

3. Teljes tej esetében a közösségi támogatás összege 100 kilogrammonként 18,15 EUR.

Más tejtermékek esetében a támogatás összegét a Bizottság határozza meg az érintett termékek tejalkotórészeinek figyelembevételével.

4. Az (1) bekezdésben említett támogatást tanulónként és naponta legfeljebb 0,25 liter tejjel egyenértékű terméknek megfelelő mennyiségre lehet nyújtani.

IV. SZAKASZAZ OLAJBOGYÓ-ÁGAZATBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

100. CIKK A piaci szereplők szervezeteinek nyújtott támogatások

1. A Közösség a tagállamok által az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszatartott összegek felhasználásával finanszírozza azokat a hároméves munkaprogramokat, amelyeket a piaci szereplőknek a 119. cikkben említett szervezetei dolgoznak ki a következő területek valamelyikére vagy e területek közül többre vonatkozóan:

a) a piac figyelemmel kísérése és adminisztratív igazgatása az olajbogyó-ágazatban;

b) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása;

c) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;

d) a nyomon követést biztosító rendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése;

e) a piaci szereplők szervezetei által az olívaolaj minőségének javítása céljából végrehajtott intézkedésekre vonatkozó információk terjesztése;

2. Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtott közösségi finanszírozás maximuma megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A finanszírozás a támogatható költségeket érinti, és a következő felső határokig nyújtható:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 100 %;

b) az állóeszköz-beruházások esetében 100 %, az (1) bekezdés c) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 75 %;

c) a piaci szereplők legalább két különböző termelő tagállamból származó, elismert szervezetei által legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban végrehajtott, az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett területeket érintő munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok a közösségi finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

A Bizottság meghatározza az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a tagállamok által elfogadott programok jóváhagyására vonatkozó eljárásokra, valamint az ilyen programok keretében támogatható tevékenységtípusokra.

3. A Bizottság által a 187. cikkben foglaltakkal összhangban esetleg elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok meggyőződnek arról, hogy a közösségi finanszírozás nyújtására vonatkozó feltételek teljesülnek. Ebből a célból elvégzik a munkaprogramok pénzügyi ellenőrzését, és végrehajtanak egy ellenőrzési tervet, amely egy olyan mintán alapul, amelyet kockázatelemzés alapján állapítanak meg, és az e cikk értelmében közösségi támogatásban részesülő termelői szervezeteknek évente legalább 30 %-át, illetve a piaci szereplők összes egyéb szervezetét magában foglalja.

V. SZAKASZ KÖZÖSSÉGI DOHÁNYALAP

101. cikk A Dohányalap

1. Létre kell hozni a Közösségi Dohányalapot (a továbbiakban: alap), amelynek célja a következő területeken végrehajtott intézkedések finanszírozása:

a) a dohányfogyasztás valamennyi formájából eredő káros hatások iránti tudatosság fokozása a nyilvánosság körében, különösen a tájékoztatás és az oktatás révén, a dohányfogyasztási minták meghatározását, illetve a nikotinfüggőségről szóló, közösségi szinten megvalósítandó járványtani tanulmányok elkészítését szolgáló adatgyűjtés támogatása, valamint egy, a nikotinfüggőség megelőzéséről szóló tanulmány elkészítése;

b) egyedi intézkedések, amelyek lehetővé teszik a dohánytermelők számára a más növénykultúrákra való áttérést, illetve egyéb, munkahelyteremtő gazdasági tevékenységekre való átállást, valamint a dohánytermelők ilyen irányú átállásának lehetőségét vizsgáló tanulmányok elkészítése.

2. Az alap finanszírozása a következőképpen történik:

a) a 2002-es betakarítás esetében 2 %-ot, a 2003-as, a 2004-es és a 2005-ös betakarítás esetében 3 %-ot kell levonni a 2075/92/EGK rendelet I. címében előírt, a 2005-ös betakarításig bezárólag az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik intézkedés finanszírozására alkalmazandó jövedelemtámogatásból;

b) a 2006-os és a 2007-es naptári év vonatkozásában az 1782/2003/EK rendelet 110m. cikkében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

3. Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

VI. SZAKASZA MÉHÉSZETI ÁGAZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

102. CIKK Hatály

1. A méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételek javítása céljából a tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programot (a továbbiakban: méhészeti program) dolgozhatnak ki.

2. A 172. cikkben foglaltaktól eltérve a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó a következőkre:

a) az e szakasz értelmében közösségi támogatás alá tartozó intézkedésekhez nyújtott tagállami pénzügyi hozzájárulás;

b) a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelmére irányuló, illetve a gazdaságfejlesztési programok keretében nyújtott nemzeti különtámogatások, a termelésre, illetve kereskedelemre irányuló támogatások kivételével.

A tagállamok a b) pontban említett támogatásokról a méhészeti programnak a 106.cikkel összhangban történő bejelentésével egyidejűleg tájékoztatják a Bizottságot.

103. cikk Támogatható intézkedések

A méhészeti program a következő intézkedéseket foglalhatja magában:

a) technikai segítségnyújtás méhészeknek és méhészek csoportosulásainak;

b) a varroatózis elleni védekezés;

c) a vándorméhészet ésszerűsítése;

d) a méz fizikai-kémiai tulajdonságait elemző laboratóriumok támogatására irányuló intézkedések;

e) a Közösségben található kaptárak állománypótlását támogató intézkedések;

f) együttműködés a szakosított testületekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén.

A méhészeti program nem foglalhat magában az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel[60] összhangban az EMVA-ból finanszírozott intézkedéseket.

104. cikk A méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetének tanulmányozása

Ahhoz, hogy a 105. cikk (1) bekezdésében meghatározott társfinanszírozásra jogosultságot szerezzenek, a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a méhészeti ágazatnak a területükön megfigyelhető termelési és forgalmazási szerkezetéről.

105. cikk Finanszírozás

1. A Közösség a méhészeti programokhoz a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ának megfelelő mértékű társfinanszírozást nyújt.

2. A tagállamoknak minden évben október 15-ig teljesíteniük kell a méhészeti programok alapján tett intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat.

106. cikk Konzultáció

A méhészeti program kidolgozása a képviseleti szervezetekkel és a méhészeti szövetkezetekkel szoros együttműködésben történik. A programot a Bizottság elé kell terjeszteni jóváhagyásra.

VII. SZAKASZA SELYEMHERNYÓ-ÁGAZATBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

107. CIKK A selyemhernyó-tenyésztőknek nyújtandó támogatás

1. Támogatás nyújtható a Közösségben tenyésztett, a 0106 00 90 KN-kód alá tartozó selyemhernyókra, valamint a 0511 99 80 KN-kód alá tartozó selyemhernyópetékre.

2. A támogatás a selyemhernyó-tenyésztők részére minden egyes selyemhernyópetét tartalmazó, felhasznált doboz után jár, azzal a feltétellel, hogy a dobozok egy meghatározandó minimális mennyiségű petét tartalmaznak, és a hernyók tenyésztése sikeres.

3. A támogatás összege minden egyes selyemhernyópetét tartalmazó, felhasznált doboz után 133,26 EUR.

108. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a 107. cikk (2) bekezdésében említett minimális mennyiségre.

II. CÍMA FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET FORGALMAZÁSI ELőÍRÁSOK ÉS A TERMELÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

I. SZAKASZ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

109. CIKK Forgalmazási előírások

1. A Bizottság rendelkezhet forgalmazási előírások bevezetéséről az alábbi ágazatok egy vagy több termékére vonatkozóan:

a) olajbogyó;

b) banán;

c) élő növény;

d) tojás;

e) baromfi.

2. Az (1) bekezdésben említett előírásokat az alábbi szempontokra tekintettel kell meghatározni:

a) figyelembe kell venni különösen az érintett termékek sajátosságait, a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségességét, valamint a termékre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatással kapcsolatos fogyasztói igényt;

b) az előírások vonatkozhatnak a minőségre, az osztályozásra, a súlyra, a méretre, a csomagolásra, a burkolatra, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre és a címkézésre.

3. Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdés a) pontjában említett kritériumokkal összhangban másképpen nem rendelkezik, a forgalmazási előírások hatálya alá eső termékeket a Közösségben kizárólag a szóban forgó előírásokat betartva lehet forgalmazni.

A Bizottság által a 187. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e az említett előírásoknak, és indokolt esetben szankciókat alkalmaznak.

110. cikk A tejre és a tejtermékekre vonatkozó forgalmazási előírások

1. Kizárólag olyan élelmiszer-ipari termékek hozhatók forgalomba tejként, illetve tejtermékként, amelyek megfelelnek a X. mellékletben szereplő fogalommeghatározásoknak és megnevezéseknek.

2. A közegészség védelmére vonatkozó intézkedések sérelme nélkül a 0401 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt tejet kizárólag a XI. mellékletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően lehet forgalomba hozni a Közösségben.

111. cikk A zsírokra vonatkozó forgalmazási előírások

A 110. cikk (1) bekezdésének és bármely olyan rendelkezésnek a sérelme nélkül, amelyet az állat-egészségügy vagy az élelmiszerügy terén fogadtak el a termékekre vonatkozó higiéniai és egészségügyi előírások betartásának biztosítása, valamint az állatok és az emberek egészségének védelme érdekében, a XII. mellékletben meghatározott előírások alkalmazandóak a következő, legalább 10 tömegszázalék, de kevesebb mint 90 tömegszázalék zsírtartalmú, emberi fogyasztásra szánt termékekre:

a) a 0405 és az ex 2106 KN-kód alá tartozó tejzsírok;

b) az ex 1517 KN-kód alá tartozó zsírok;

c) az ex 1517 és az ex 2106 KN-kód alá tartozó növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok.

A szárazanyagon belül a zsírtartalom só nélküli arányának legalább kétharmadot kell kitennie.

A szóban forgó előírásokat azonban csak azokra a termékekre kell alkalmazni, amelyek 20 °C hőmérsékleten megőrzik szilárd halmazállapotukat, és kenhetőek.

112. cikk

A komló tanúsítása

1. A Közösség területén betakarított vagy előállított komlótermékek tanúsítási eljárás alá esnek.

2. Tanúsítványt csak olyan termékre lehet kiadni, amelynek minőségi jellemzői megfelelnek a forgalmazás meghatározott szakaszára érvényes minimális követelményeknek. A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében a tanúsítványt csak akkor lehet kiadni, ha az érintett termék alfasavtartalma nem kisebb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

3. A tanúsítványban fel kell tüntetni legalább:

a) a komlótermesztés helyét;

b) a betakarítás évét;

c) a fajtákat.

4. A komlóágazat termékeit csak az (1), a (2) és a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tanúsítvány birtokában lehet forgalmazni vagy exportálni.

A behozatalból származó komlótermékek esetében a 152. cikk (2) bekezdése szerinti igazolást az említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek kell elismerni.

5. A Bizottság intézkedéseket hozhat a (4) bekezdésben foglaltaktól való eltérés biztosítására:

a) bizonyos harmadik országok kereskedelmi követelményeinek kielégítése érdekében; vagy

b) különleges felhasználásra szánt termékek tekintetében.

Az első albekezdésben említett intézkedések:

a) nem sérthetik a tanúsítvánnyal ellátott termékek szokásos forgalmazását;

b) olyan biztosítékokat foglalnak magukban, amelyek célja az említett termékekkel való összetévesztés lehetőségének kizárása.

113. cikk Az olívaolajra és az olívapogácsa-olajra vonatkozó forgalmazási előírások

1. A XIII. mellékletben meghatározott, az olívaolajra és olívapogácsa-olajra vonatkozó leírások és meghatározások használata kötelező az érintett termékeknek a Közösségen belüli forgalmazása során, valamint – amennyiben a szóban forgó leírások és meghatározások alkalmazása összeegyeztethető a kötelező erejű nemzetközi szabályokkal – a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során is.

2. Kizárólag a XIII. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 3. és 6. pontjában említett olajok hozhatók forgalomba a kiskereskedelemben.

II. SZAKASZA TERMELÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

114. CIKK Kazein és kazeinátok felhasználása a sajtgyártás során

A III. melléklet V. részének (2) pontjában meghatározott kazein és kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználását előzetes engedélyhez kell kötni, amely csak abban az esetben adható meg, ha a kazein vagy a kazeinátok felhasználása a termékek előállításának szükséges feltétele.

115. cikk Az etil-alkohol előállításának módszere

A Bizottság megállapíthatja a Szerződés I. mellékletében szereplő meghatározott mezőgazdasági termékekből nyert etil-alkohol előállítására alkalmazandó módszert és az etil-alkohol jellegzetes tulajdonságait.

III. SZAKASZEljárási szabályok

116. CIKK Előírások, végrehajtási szabályok és eltérések elfogadása

A Bizottság megállapítja az e fejezet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, amelyek különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a 109. cikkben említett forgalmazási előírásokra vonatkozó rendelkezések, beleértve az ezen előírások alóli eltérésekkel, az előírások által megkövetelt adatok feltüntetésével, valamint az előírásoknak a Közösségbe behozott, illetve az onnan kivitt termékekre történő alkalmazásával kapcsolatos szabályokat is;

b) szabályok arra vonatkozóan, hogy az előírások hatálya alá tartozó termékeket a Közösségben csak az adott előírásokkal összhangban lehet-e forgalmazni;

c) a 110. cikk (1) bekezdésével összhangban a tej és a tejtermékek forgalmazása során használható meghatározásokat és megnevezéseket illetően az alábbiakkal kapcsolatos rendelkezések:

i. a X. melléklet III. pontja (1) bekezdésének második albekezdésében említett termékjegyzéknek a tagállamok által megküldött jegyzékek alapján történő összeállítása és – szükség esetén – kiegészítése;

ii. szükség esetén a X. melléklet II. pontja (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában szereplő megnevezések jegyzékének kiegészítése;

d) a 111. cikkben említett, kenhető zsírokra vonatkozó előírások tekintetében:

i. a XII. melléklet I. pontja (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában említett termékeknek a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott jegyzékek alapján összeállított jegyzéke;

ii. a 111. cikkben említett termékek összetételének és gyártási jellemzőinek ellenőrzéséhez szükséges elemzési módszerek;

iii. a mintavételre vonatkozó részletes szabályok;

iv. a 111. cikkben említett termékek piacaira vonatkozó statisztikai információk összegyűjtésének részletes szabályai;

e) a komlótermékekre vonatkozóan a 112. cikkben említett minimális minőségi követelmények;

f) adott esetben az alkalmazandó elemzési módszerek;

g) a kazeinnek és a kazeinátoknak a 114. cikkben említett felhasználását illetően:

i. azok a technológiai követelmények figyelembevételével, objektív kritériumok alapján meghatározott feltételek, amelyek mellett a tagállamok megadják az engedélyt és meghatározzák a kazeinnek, illetve a kazeinátoknak a végtermékbe történő beledolgozására vonatkozó maximális százalékos arányt;

ii. az i. pont szerinti engedéllyel rendelkező vállalkozások által betartandó kötelezettségek.

II. FEJEZET TERMELőI SZERVEZETEK, SZAKMAKÖZI SZERVEZETEK, A PIACI SZEREPLőK SZERVEZETEI

I. SZAKASZ ÁLTALÁNOS ELVEK

117. CIKK Termelői szervezetek

A tagállamok elismerik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a) a következő ágazatok valamelyikében működő termelőkből állnak:

i. komlóágazat;

ii. olajbogyó-ágazat;

iii. selyemhernyó-ágazat;

b) a termelők kezdeményezésére jönnek létre;

c) meghatározott célkitűzésre irányuló tevékenységet folytatnak, különös tekintettel a következőkre:

i. a kínálat koncentrálása és a tagok termékeinek forgalmazása;

ii. a termelés hozzáigazítása a piaci követelményekhez, amit a tagok összefogásával, közösen valósítanak meg, továbbá a termék fejlesztése;

iii. a termelés ésszerűsítésének és gépesítésének előmozdítása.

118. cikk Szakmaközi szervezetek

A tagállamok elismerik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a) az alábbi ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak:

i. olajbogyó-ágazat;

ii. dohányágazat;

b) az azokat alkotó valamennyi szervezetnek vagy egyesületnek, vagy ezek egy részének a kezdeményezésére jönnek létre;

c) meghatározott célkitűzésre irányuló tevékenységet folytatnak, különös tekintettel a következőkre:

i. a kínálat koncentrálása és koordinálása, valamint a tagok termékeinek forgalmazása;

ii. a termelés és a feldolgozás hozzáigazítása a piaci követelményekhez, amit a tagok összefogásával, közösen valósítanak meg, továbbá a termék fejlesztése;

iii. a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása;

iv. kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban.

Azokban az esetekben azonban, mikor a szakmaközi szervezetek több tagállam területén folytatják tevékenységüket, az elismerést a Bizottságnak kell megadnia.

119. cikk A piaci szereplők szervezetei

E rendelet alkalmazásában a piaci szereplők szervezetei az olajbogyótermesztéssel és –feldolgozással foglalkozó piaci szereplők elismert szervezeteit vagy azok társulásait magukban foglaló szervezetek, beleértve a termelői és a szakmaközi szervezeteket is.

II. SZAKASZA DOHÁNYÁGAZATBAN MŰKÖDŐ SZAKMAKÖZI SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

120. CIKK A tagsággal nem rendelkező egyének vagy csoportok által fizetendő hozzájárulás

1. Ha valamely, a dohányágazatban működő elismert szakmaközi szervezet a (2) bekezdésben említett tevékenységek közül egyet vagy többet folytat, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége az érintett termékek valamelyikével vagy azok közül többel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam – vagy amennyiben az elismerést a Bizottság adta meg, a Bizottság – úgy határozhat, hogy azok az egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek nem tagjai a szóban forgó szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik a tevékenységéből fakadó előnyöket, fizessenek a szervezet számára a tagok által fizetett hozzájárulás egészével vagy annak egy részével megegyező összegű hozzájárulást, amennyiben az ilyen hozzájárulást az érintett tevékenységek folytatásának eredményeként közvetlenül felmerülő, nem igazgatási jellegű költségek fedezésére szánják.

2. Az (1) bekezdésben említett tevékenységeknek az alábbi célkitűzések valamelyikéhez kell kapcsolódniuk:

a) kutatások a termék értékének növelése céljából, különösen olyan új felhasználási módok által, amelyek közegészségügyi szempontból nem veszélyesek;

b) a leveles vagy a bálázott dohány minőségének javítását célzó tanulmányok;

c) az olyan művelési módszerekre irányuló kutatás, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét.

3. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a határozatokról, amelyeket az (1) bekezdés értelmében kívánnak meghozni. Az ilyen határozatok nem alkalmazhatóak a Bizottság értesítésétől számított három hónapos időszak eltelte előtt. A Bizottság ezen idő alatt kezdeményezheti a határozattervezet egészének vagy egy részének az elutasítását, ha a megjelölt általános gazdasági érdeket nem találja kellően megalapozottnak.

4. Ha valamely, a Bizottság által e fejezettel összhangban elismert ágazati szervezet tevékenysége az általános gazdasági érdeket szolgálja, a Bizottság továbbítja határozattervezetét az érintett tagállamoknak, amelyeknek ezt követően két hónap áll rendelkezésükre, hogy észrevételeiket megtegyék.

III. SZAKASZELJÁRÁSI SZABÁLYOK

121. CIKK Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja e fejezet alkalmazásának részletes szabályait, különös tekintettel az egyes ágazatokban működő termelői és szakmaközi szervezeteknek, valamint a piaci szereplők szervezeteinek az elismerésére vonatkozó feltételekre és eljárásokra, beleértve a következőket:

a) az ilyen szervezetek által megvalósítandó egyedi célok;

b) az ilyen szervezetek társulására vonatkozó szabályok;

c) az ilyen szervezetek által folytatott tevékenységek;

d) a 117., a 118. és a 119. cikkben foglalt követelmények alóli eltérések;

e) az ilyen szervezetek elismerésére vonatkozó eljárás;

f) adott esetben a szakmaközi szervezetként való elismerésből eredő bármiféle következmény.

III. RÉSZ HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

122. cikk Általános elvek

Ha ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott szabályok másképpen nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

a) a vámmal azonos hatású bármiféle díj kivetése;

b) bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

123. cikk Kombinált nómenklatúra

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tarifális besorolására a Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából adódó vámnómenklatúrát, ideértve adott esetben a III. mellékletben felsorolt meghatározásokat is, bele kell foglalni a közös vámtarifába.

II. FEJEZET BEHOZATAL

I. SZAKASZ BEHOZATALI ENGEDÉLYEK

124. CIKK A behozatali engedélyekre vonatkozó fakultatív rendszer

1. Azoknak az eseteknek a sérelme nélkül, amelyekben e rendeletnek megfelelően szükség van behozatali engedélyre, a Bizottság az alábbi ágazatok egy vagy több termékét illetően behozatali engedély bemutatásához kötheti a Közösségbe történő behozatalt:

a) gabonafélék,

b) rizs,

c) cukor,

d) vetőmagok,

e) az olajbogyó-ágazaton belül az 1509, az 1510 00, a 0709 90 39, a 0711 20 90, a 2306 90 19, az 1522 00 31 és az 1522 00 39 KN-kód alá tartozó termékek vonatkozásában,

f) a len- és kenderágazaton belül a kender vonatkozásában,

g) banán,

h) élő növény,

i) marha- és borjúhús,

j) tej és tejtermékek,

k) sertéshús,

l) juh- és kecskehús,

m) tojás,

n) baromfi,

o) etil-alkohol.

2. Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett piacok irányításához és különösen a szóban forgó termékek behozatalának felügyeletéhez szükség van a behozatali engedélyekre.

125. cikk Az engedélyek kiadása

Amennyiben valamely tanácsi rendelet vagy a Tanács bármely más jogi aktusa másképpen nem rendelkezik, továbbá az e fejezet alkalmazása érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül a tagállamok a kérelmezőknek – azok Közösségen belüli székhelyétől függetlenül – kiadják a behozatali engedélyeket.

126. cikk Érvényesség

A behozatali engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

127. cikk Biztosíték

1. Amennyiben a Bizottság másképpen nem rendelkezik, az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező biztosítékot helyezzen letétbe annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt behozza.

2. Vis maior esetétől eltekintve a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha az engedély érvényességi ideje alatt a behozatalra nem, illetve csak részben kerül sor.

128. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az engedélyek érvényességi idejével kapcsolatos rendelkezéseket is.

II. SZAKASZBEHOZATALI VÁMOK ÉS ILLETÉKEK

129. CIKK Behozatali vámok

Amennyiben e szakasz másképpen nem rendelkezik, az 1. cikkben említett termékekre a közös vámtarifában szereplő behozatali vámtételeket kell alkalmazni.

130. cikk A gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

1. A 129. cikkben foglaltak ellenére az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az 1005 10 90 és – a vetésre szánt hibridek kivételével – az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel egyezik meg. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott szokásos vámtételt.

2. Az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó bekezdésben említett termékekre szabályos időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

131. cikk Az előmunkált rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

1. A 129. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg az érintett referencia-időszak leteltét követő tíz napon belül, a XIV. melléklet 1. pontjával összhangban.

A Bizottság abban az esetben határozza meg újból az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességét jelzik. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

2. A XIV. melléklet 1. pontja szerinti behozatalra vonatkozó számítások elvégzésekor azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referenciaidőszak során bocsátottak ki az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált rizsre vonatkozó behozatali engedélyt, figyelemen kívül hagyva ugyanakkor a 132. cikkben említett basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek által érintett mennyiségeket.

3. Az éves referenciamennyiség 449 678 tonna.

A részleges referenciamennyiség minden gazdasági évben az adott évre vonatkozó referenciamennyiség felével egyenlő.

132. cikk Az előmunkált basmati rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 129. cikkben foglaltak ellenére az 1006 20 17 és az 1006 20 98 KN-kód alá tartozó, a XV. mellékletben felsorolt előmunkált basmati rizsfajták a Bizottság által megállapított feltételek alapján nulla vámtétel mellett importálhatók.

133. cikk A hántolt rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

1. A 129. cikkben foglaltak ellenére az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizs behozatali vámját a Bizottság határozza meg az érintett referencia-időszak leteltét követő tíz napon belül, a XIV. melléklet 2. pontjával összhangban.

A Bizottság abban az esetben határozza meg újból az alkalmazandó vámtételt, ha az említett mellékletben foglaltak szerint végrehajtott számítások az érvényben lévő vámtétel módosításának szükségességét jelzik. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

2. A XIV. melléklet 2. pontja szerinti behozatalra vonatkozó számítások elvégzésekor azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a megfelelő referenciaidőszak során bocsátottak ki az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyt.

134. cikk A törmelék rizsre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása

A 129. cikkben foglaltak ellenére az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelék rizs behozatali vámja tonnánként 65 EUR.

135. cikk Kiegészítő behozatali vámok

1. Kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni a gabona-, a rizs-, a cukor-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, valamint a banánágazat egy vagy több termékének a 129–134. cikkben megállapított vámtételek mellett történő behozatalára azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek a Közösség piacát a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:

a) a behozatal a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél („küszöbár”) alacsonyabb áron történik; vagy

b) a behozatal mennyisége egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet („küszöbmennyiség”).

A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely – adott esetben – az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejezhető ki.

2. Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fog zavart kelteni a közösségi piacon, illetve ha az intézkedés hatásai nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

3. Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat ellenőrizni kell a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy a közösségi importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal való összevetésben.

136. cikk A behozatali vámok felfüggesztése a cukorágazatban

A Bizottság az 59. cikk (2) bekezdésében említett termékek előállításához szükséges ellátás biztosítása érdekében bizonyos mennyiségek tekintetében részben vagy teljes egészében felfüggesztheti a behozatali vámokat a következő termékek esetében:

a) az 1701 KN-kód alá tartozó cukor;

b) az 1702 30 10, az 1702 40 10, az 1702 60 10 és az 1702 90 30 KN-kód alá tartozó izoglükóz.

137. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, meghatározva különösen a következőket:

a) a 130. cikk tekintetében:

i. a kiváló minőségű közönséges búzára vonatkozó minimális követelmények;

ii. a figyelembe veendő árfolyamok;

iii. annak lehetősége, hogy – egyes meghatározott esetekben – a gazdasági szereplők az érintett szállítmány megérkezése előtt megismerhessék a vonatkozó vámtételeket.

b) a 135. cikk tekintetében: azok a termékek, amelyekre kiegészítő behozatali vám alkalmazandó, valamint a szóban forgó cikk (1) bekezdésének alkalmazásához szükséges egyéb kritériumok.

III. SZAKASZA BEHOZATALI KONTINGENSEK KEZELÉSE

138. CIKK Vámkontingensek

1. A Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából eredő, az I. mellékletben felsorolt termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenseket a Bizottság nyitja meg és kezeli az általa elfogadott részletes szabályok alapján.

2. A vámkontingensek kezelésének az érintett piaci szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszerének” alkalmazása);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „hagyományos/újonnan érkező importőrök” módszer alkalmazása).

3. A kezelés alkalmazott módszerének szükség szerint kellő súlyt kell fektetnie a közösségi piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

139. cikk A vámkontingensek megnyitása

A Bizottság meghatározza az éves vámkontingenseket, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, és meghatározza az alkalmazandó kezelési módszert.

140. cikk Különös szabályok

1. A szarvasmarhaféléknek a 0202 20 30, a 0202 30 és a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó, feldolgozásra szánt fagyasztott húsára vonatkozó, 54 703 tonnás behozatali vámkontingens tekintetében a Tanács a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás alapján előírhatja, hogy a kontingens egészét vagy egy részét azonos mennyiségű minőségi hússal töltsék ki, 4,375-ös átváltási arányt alkalmazva.

2. A Spanyolországba irányuló importra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingens, valamint a Portugáliába irányuló importra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingens esetében a 142. cikkben említett részletes szabályoknak tartalmazniuk kell a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynöksége által importált mennyiségek intervenciós raktározásához és e tagállamok piacain történő értékesítéséhez szükséges rendelkezéseket.

141. cikk A banánra vonatkozó vámtételek

Ez a fejezet az 1964/2005/EK tanácsi rendelet [61] rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó.

142. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a következőkre:

a) a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciák,

b) az a) pontban említett garanciák igazolására szolgáló okirat elismerése,

c) a behozatali engedélyek kiadásának feltételei és az engedélyek érvényességi ideje.

IV. SZAKASZMEGHATÁROZOTT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. ALSZAKASZA GABONAFÉLÉK ÉS A RIZS BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

143. cikk Különböző gabonafélékből álló keverékek behozatala

Az I. melléklet I. részének a) és b) pontja alá tartozó gabonafélékből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vámot a következőképpen kell megállapítani:

a) abban az esetben, ha a keverék két ilyen gabonaféléből áll, a behozatali vám megegyezik:

i. a túlsúlyban lévő gabona-összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, amennyiben a szóban forgó gabonaféle a keverék tömegének legalább 90 %-át teszi ki,

ii. a magasabb behozatali vám alá eső gabona-összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, amennyiben a két gabona-összetevő egyike sem teszi ki a keverék tömegének legalább 90 %-át;

b) abban az esetben, ha a keverék több mint két ilyen gabonaféléből áll, és a gabona-összetevők között több olyan is van, amely a keverék tömegének több mint 10 %-át teszi ki, a keverékre az adott gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok közül a legmagasabbat kell alkalmazni, akkor is, ha a behozatali vám összege két vagy több gabonaféle esetében azonos.

Amennyiben csak egy gabonaféle tesz ki 10 %-nál többet a keverék tömegéből, akkor az alkalmazandó behozatali vám az e gabonafélére vonatkozó behozatali vámmal egyezik meg.

c) minden egyéb, az a) vagy a b) pont által nem szabályozott esetben az alkalmazandó behozatali vám az érintett keveréket alkotó gabonafélékre vonatkozó behozatali vámok közül a legmagasabb, akkor is, ha a behozatali vám összege két vagy több gabonaféle esetében azonos.

144. cikk A gabonafélék és a rizs keverékei

Az egyfelől az I. melléklet I. részének a) és b) pontja alá tartozó egy vagy több gabonaféléből, másfelől az I. melléklet II. részének a) és b) pontja alá tartozó egy vagy több termékből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vám a legmagasabb behozatali vám alá eső gabona-összetevő vagy termék behozatali vámjával egyezik meg.

145. cikk Rizskeverékek behozatala

A több különböző feldolgozási csoportba vagy szakaszba besorolható rizsből, illetve az egyfelől egy vagy több feldolgozási csoportba vagy szakaszba besorolható rizsből, másfelől törmelék rizsből álló keverékekre alkalmazandó behozatali vám megegyezik:

a) a túlsúlyban lévő összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, amennyiben ez az összetevő a keverék tömegének legalább 90 %-át teszi ki,

b) a legmagasabb behozatali vám alá eső összetevőre vonatkozó behozatali vámmal, ha egyik összetevő sem teszi ki a keverék tömegének legalább 90 %-át.

146. cikk A tarifális besorolás alkalmazhatósága

Amennyiben a behozatali vám megállapításának a 143–145. cikkben meghatározott módszerei nem alkalmazhatóak, a szóban forgó cikkekben említett keverékekre vonatkozó vám a keverékek tarifális besorolása által meghatározott behozatali vám lesz.

II. ALSZAKASZA CUKORRA VONATKOZÓ PREFERENCIÁLIS BEHOZATALI RENDELKEZÉSEK

147. cikk A finomítóipar szokásos ellátási szükséglete

1. A 49. cikk (1) bekezdése ellenére a finomításra szánt cukor fehércukorban kifejezett, szokásos ellátási szükséglete a Közösségben 1 961 351 tonna gazdasági évenként.

A 2008/2009-es gazdasági évben a szokásos ellátási szükséglet a következőképpen oszlik meg:

- Franciaország esetében 296 627 tonna,

- Olaszország esetében 100 000 tonna,

- Portugália esetében 356 633 tonna, amelyből 65 000 tonnát a 2005-ben Portugáliában egyedüliként működő cukorrépa-feldolgozó üzem számára kell fenntartani, amely kizárólag finomítással foglalkozó üzemnek tekinthető;

- Szlovénia esetében 19 585 tonna,

- Finnország esetében 59 925 tonna,

- az Egyesült Királyság esetében 1 128 581 tonna.

2. A finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak olyan üzemek részére adható ki, amelyek kizárólag cukorfinomítással foglalkoznak; az engedély kiadásának feltétele továbbá, hogy az érintett mennyiségek nem haladják meg az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet keretében behozható mennyiségeket. Az engedélyek csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek között ruházhatóak át, és érvényességük annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre vonatkozóan kiadták őket.

Ez a bekezdés a 2008/2009-es gazdasági évre, valamint az azt követő minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó.

3. Az 1701 11 10 KN-kód alá tartozó, a XVI. mellékletben említett államokból származó, finomításra szánt nádcukorra vonatkozó behozatali vámok alkalmazását fel kell függeszteni azon kiegészítő mennyiség tekintetében, amely szükséges ahhoz, hogy a 2008/2009-es gazdasági évben biztosítani lehessen a megfelelő ellátást a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek számára.

A kiegészítő mennyiséget a Bizottság állapítja meg az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet és a finomításra szánt cukorra vonatkozóan az adott gazdasági évre előre jelzett ellátás mérlege alapján. Ezt a mérleget, amelynek alapjául a fogyasztásra szánt nyerscukorra vonatkozó korábbi átalánybecslések szolgálhatnak, a Bizottság a gazdasági év folyamán felülvizsgálhatja.

148. cikk Garantált ár

1. Az AKCS-országokbó/Indiából származó cukorra vonatkozóan megállapított garantált árat kell alkalmazni a szabványos minőségű nyerscukornak és fehércukornak a következő országokból történő behozatalára:

a) a 980/2005/EK tanácsi rendelet[62] 12. és 13. cikkében említett rendelkezések alapján a legkevésbé fejlett országok;

b) a 147. cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő mennyiség tekintetében a XVI. mellékletben felsorolt államok.

2. A garantált áras cukorra vonatkozó behozatali engedély iránti kérelemhez csatolni kell az exportáló ország hatósága által kiadott kiviteli engedélyt, amely igazolja, hogy a cukor megfelel az érintett megállapodásokban előírt szabályoknak.

149. cikk A cukorra vonatkozó jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kötelezettségvállalások

A Bizottság intézkedéseket fogadhat el annak biztosítására, hogy az AKCS-országokbó/Indiából származó cukornak a Közösségbe történő behozatalára az AKCS–EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyvben, illetve a nádcukorról szóló, az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött megállapodásban meghatározott feltételek szerint kerüljön sor. Az ilyen intézkedések szükség esetén eltérhetnek e rendelet 147. cikkétől.

150. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a nemzetközi megállapodásoknak való megfeleléshez szükséges rendelkezésekre. Ezek a szabályok magukban foglalhatnak a XVI. melléklet módosítására vonatkozó rendelkezéseket is.

III. ALSZAKASZA KENDER BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

151. cikk Kenderbehozatal

1. Az alábbiakban említett termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni a Közösségbe:

a) az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó valódi nyerskendernek eleget kell tennie az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkében megállapított feltételeknek;

b) az ex 1207 99 15 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajtákhoz mellékelni kell annak igazolását, hogy a tetrahidrokannabinol-szint nem haladja meg az 1782/2003/EK rendelet 52. cikkével összhangban rögzített szintet;

c) az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szolgáló kendermagot kizárólag a tagállam által erre feljogosított importőrök hozhatják be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni.

2. A Bizottság által a 187. cikknek megfelelően esetlegesen elfogadott különös rendelkezések sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott termékeknek a Közösségbe történő behozatalát ellenőrzéseknek kell alávetni annak megállapítására, hogy teljesülnek-e az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek.

3. Ezt a cikket a tagállamok által a Szerződéssel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb megszorításokat tartalmazó rendelkezések, valamint a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából („mezőgazdasági megállapodás”) eredő kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni.

IV. ALSZAKASZA KOMLÓ BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

152. cikk Komlóbehozatal

1. A komlóágazat termékeit harmadik országokból csak akkor lehet behozni, ha a minőségükre vonatkozó előírások legalább egyenértékűek a Közösségben betakarított hasonló termékek vagy az ez utóbbiak feldolgozásával készült termékek tekintetében elfogadott előírásokkal.

2. A kérdéses termékek akkor tekinthetőek az (1) bekezdésben említett minőségi előírásoknak megfelelőnek, ha csatolják hozzájuk a származási ország hatóságai által kiadott, a 112. cikkben említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek elismert igazolást.

A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében az igazolás csak akkor ismerhető el a tanúsítvánnyal egyenértékűnek, ha a szóban forgó termék alfasavtartalma nem kisebb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

Az igazolások egyenértékűségét a Bizottság által elfogadott részletes szabályok alapján kell megállapítani.

V. SZAKASZ VÉDINTÉZKEDÉSEK ÉS AKTÍV FELDOLGOZÁS

153. CIKK Védintézkedések

1. A Bizottság az 519/94/EK [63] és a 3285/94/EK[64] tanácsi rendelettel összhangban, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel védintézkedéseket hoz a Közösségbe irányuló behozatalra vonatkozóan. Az 519/94/EK rendelet 3. és 18. cikke, valamint a 3285/94/EK rendelet 3. és 21. cikke azonban nem alkalmazandó.

2. Amennyiben a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másképpen nem rendelkezik, a Bizottság a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban a Közösségbe történő behozatal tekintetében előírt védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően vezeti be.

3. A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedéseket valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére is bevezetheti. Amennyiben a Bizottsághoz kérelem érkezik valamely tagállamtól, a Bizottságnak a szóban forgó kérelemről annak kézhezvételét követően három munkanapon belül határozatot kell hoznia.

A tagállamokat értesíteni kell az ilyen intézkedésekről, és azokat haladéktalanul alkalmazni kell.

A Bizottság által az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott intézkedést bármely tagállam az értesítésétől számított három munkanapon belül a Tanács elé utalhatja. A Tanács haladéktalanul összeül. A szóban forgó intézkedésnek a Tanács elé utalásától számított egy hónapon belül a Tanács – minősített többséggel eljárva – határozhat az intézkedés módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről.

4. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt visszavonni vagy módosítani valamely, az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott védintézkedést, a következőképpen jár el:

a) ha a Tanács hozta az intézkedést, a Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak az intézkedés visszavonására vagy módosítására. A Tanács minősített többséggel jár el;

b) minden más esetben a Bizottság vonja vissza vagy módosítja a közösségi védintézkedéseket.

154. cikk Az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések felfüggesztése

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben, és különösen abban az esetben, ha az aktív feldolgozásra vonatkozó intézkedések zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság részben vagy teljes mértékben megtilthatja az ilyen intézkedések alkalmazását a gabona-, a rizs-, a cukor-, az olajbogyó-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi- és az etilalkohol-ágazat termékeire vonatkozóan.

III. FEJEZET KIVITEL

I. SZAKASZ KIVITELI ENGEDÉLYEK

155. CIKK A kiviteli engedélyekre vonatkozó fakultatív rendszer

1. Azoknak az eseteknek a sérelme nélkül, amelyekben e rendeletnek megfelelően szükség van kiviteli engedélyre, a Bizottság az alábbi ágazatok egy vagy több termékét illetően kiviteli engedély bemutatásához kötheti a Közösségből történő kivitelt:

a) gabonafélék;

b) rizs;

c) cukor;

d)

az olajbogyó-ágazaton belül az I. melléklet VII. részének a) pontjában említett olívaolaj tekintetében;

e) marha- és borjúhús;

f) tej és tejtermékek;

g) sertéshús;

h) juh- és kecskehús;

i) tojás;

j) baromfi;

k) etil-alkohol.

Az első albekezdés alkalmazása esetén a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett piacok irányításához és különösen a szóban forgó termékek kivitelének felügyeletéhez szükség van a kiviteli engedélyekre.

2. A 125–127. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

3. A Bizottság elfogadja az (1) és a (2) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az engedélyek érvényességi idejével kapcsolatos rendelkezéseket is.

II. SZAKASZ EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSEK

156. CIKK Az export-visszatérítések alkalmazási köre

1. A kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződés 300. cikkével összhangban megkötött megállapodásokból eredő korlátokon belül az említett árfolyamok vagy árak és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítés révén le het kiegyenlíteni:

a) a következő ágazatok további feldolgozás nélkül exportálandó termékei esetében:

i. gabonafélék;

ii. rizs;

iii. a cukorágazatban az I. melléklet III. részének b), c), d) és g) pontjában felsorolt termékek tekintetében;

iv. marha- és borjúhús;

v. tej és tejtermékek;

vi. sertéshús;

vii. tojás;

viii. baromfi;

b) az a) pontban felsorolt ágazatoknak a XVII. mellékletben szereplő áruk formájában exportálandó termékei esetében.

A XVII. melléklet IV. részében felsorolt termékek formájában exportált tej és tejtermékek esetében kizárólag az I. melléklet XVI. részének a)–e) és g) pontjában felsorolt termékekre nyújtható export-visszatérítés.

2. A XVII. mellékletben felsorolt feldolgozott áruk formájában exportált termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

3. Amennyiben arra a gabonafélékből nyert egyes szeszes italok előállítására jellemző sajátosságok figyelembevételéhez szükség van, a Bizottság az adott helyzethez igazíthatja az export-visszatérítések odaítélésének az (1) és a (2) bekezdésben említett kritériumait, valamint az ellenőrzési eljárást.

157. cikk Az export-visszatérítések elosztása

Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

a) az adott termék jellegének és az érintett piac helyzetének a leginkább megfelel, lehetővé teszi a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását, figyelembe veszi a közösségi kivitel hatékonyságát és szerkezetét, anélkül, hogy a piaci szereplők, különösen a nagy és kis piaci szereplők közötti bármiféle megkülönböztetéshez vezetne;

b) az adminisztrációs követelményeket figyelembe véve a lehető legkevesebb adminisztrációs terhet rója a piaci szereplőkre.

158. cikk Az export-visszatérítés mértékének megállapítása

1. Az export-visszatérítés a Közösség egész területén azonos. Eltérés engedélyezhető ugyanakkor a rendeltetési helytől függően, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

2. A visszatérítések mértékét a Bizottság állapítja meg.

A visszatérítések mértéke megállapítható:

a) rendszeres időközönként;

b) pályázati felhívással olyan termékek esetében, amelyekre vonatkozóan erről az eljárásról korábban már rendelkeztek.

Amennyiben a visszatérítés mértékét nem pályázati eljárás útján állapítják meg, legalább háromhavonta egyszer meg kell állapítani azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyekre export-visszatérítés jár, valamint a visszatérítés összegét. A visszatérítés összege azonban három hónapon túl is azonos szinten maradhat, illetve szükség esetén a Bizottság – akár valamely tagállam kérésére, akár saját kezdeményezésére – a közbeeső időszakban is módosíthatja azt.

3. A meghatározott termékre vonatkozó visszatérítés mértékének megállapításánál az alábbi tényezők közül legalább egyet figyelembe kell venni:

a) a fennálló helyzet és a várható irányzatok a következők tekintetében:

- az adott termék árai és beszerezhetősége a közösségi piacon,

- a termék világpiaci árai.

b) a közös piacszervezés céljai, azaz az egyensúlynak és az árak, valamint a kereskedelem természetes fejlődésének a biztosítása ezen a piacon;

c) azon zavarok elkerülésének szükségessége, amelyek elhúzódó egyensúlyhiányt okozhatnak a közösségi piacon a kínálat és kereslet között;

d) a tervezett kivitel gazdasági vonatkozásai;

e) a Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból eredő korlátok;

f) a közösségi alaptermékeknek a harmadik országokba való kivitelre szánt, feldolgozott áruk előállításához történő felhasználása és a harmadik országokból a feldolgozással kapcsolatos intézkedések alapján behozott termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége;

g) a legméltányosabb mértékű költségek az értékesítés, valamint a közösségi piacokról a közösségi kikötőkbe vagy más exporthelyszínekre történő szállítás, továbbá a rendeltetési országokba való továbbítás vonatkozásában;

h) a kereslet a közösségi piacon;

i) a sertéshús-, a tojás- és a baromfiágazatot illetően az ezen ágazatok termékeinek a Közösségen belüli előállításához szükséges takarmánygabona-mennyiség közösségi árai és világpiaci árai közötti különbség.

4. A Bizottság az export-visszatérítésekre vonatkozóan korrekciós összeget állapíthat meg. Ezt a korrekciós összeget azonban szükség esetén módosíthatja is.

Az első albekezdés alkalmazható a XVII. mellékletben felsorolt áruk formájában exportált termékek esetében is.

159. cikk Az export-visszatérítés kiigazítása a gabonafélék esetében

Amennyiben a Bizottság másképpen nem rendelkezik, az I. melléklet I. részének a) és b) pontjában felsorolt termékekre vonatkozó, a 160. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított visszatérítést a Bizottság az intervenciós árra alkalmazandó havi áremelések szintjének, valamint adott esetben a szóban forgó ár változásainak megfelelően kiigazítja.

Az első albekezdés teljes mértékben vagy részben alkalmazható az I. melléklet I. részének c) és d) pontjában felsorolt termékekre, valamint az I. melléklet I. részében említett és a XVII. melléklet I. részében szereplő áruk formájában exportált termékekre is. Ebben az esetben az első albekezdésben említett kiigazítást az alaptermék mennyisége és az exportált feldolgozott termékben található vagy az exportált árukban felhasznált alaptermék mennyisége közötti arányt kifejező együtthatónak a havi emelésre történő alkalmazásával korrigálni kell.

160. cikk Export-visszatérítés nyújtása

1. A 156. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre vonatkozó visszatérítés nyújtása kiviteli engedély bemutatásához van kötve.

2. Az (1) bekezdésben említett termékekre alkalmazandó visszatérítés mértéke megegyezik az engedélyért való folyamodás napján alkalmazott visszatérítés mértékével vagy – az adott esettől függően – az érintett pályázati eljárásból eredő, illetve differenciált visszatérítés esetében az ugyanazon a napon a következőkre érvényes visszatérítés mértékével:

a) az engedélyben feltüntetett rendeltetési hely, vagy

b) adott esetben a tényleges rendeltetési hely, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől; ilyen esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat az e bekezdésben lehetővé tett rugalmassággal való visszaélés megelőzésére.

3. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve a Bizottság határozhat úgy, hogy a keltetőtojások és a naposcsibék esetében a kiviteli engedély utólag is megadható.

4. A 3448/93/EK tanácsi rendelet[65] 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás alapján elő lehet írni, hogy az (1) és a (2) bekezdés a 156. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett árukra is alkalmazandó legyen.

5. A Bizottság eltérést engedélyezhet az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak alól azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre élelmiszersegély-projektek keretében nyújtanak visszatérítést.

6. A visszatérítést a következőkre vonatkozó bizonyítékok benyújtását követően lehet kifizetni:

a) a termékek Közösségből való kivitele megtörtént;

b) differenciált visszatérítés esetén a termékek már elérték az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyet vagy azt a másik rendeltetési helyet, amelyre vonatkozóan az exporttámogatást megállapították, a (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül.

A Bizottság azonban engedélyezhet bizonyos kivételeket, feltéve hogy azokat olyan feltételekhez köti, amelyek egyenértékű garanciákat nyújtanak.

7. A Bizottság egy vagy több termék tekintetében további feltételeket állapíthat meg az export-visszatérítés nyújtására vonatkozóan. Ezek a következőket foglalhatják magukban:

a) visszatérítés kizárólag a Közösségből származó termékekre nyújtható;

b) az importált termékekre vonatkozó visszatérítés összege a behozatalkor beszedett vámokra korlátozódik, amennyiben e vámok alacsonyabbak az alkalmazandó visszatérítésnél.

161. cikk Az élő állatokra nyújtott export-visszatérítések a marha- és borjúhúságazatban

A marha- és borjúhúságazat termékeit illetően az élő állatok exportjára járó visszatérítés odaítélése és kifizetése az állatjóllétre és különösen az állatok szállítás alatti védelmére vonatkozóan a közösségi jogban meghatározott rendelkezések betartásához van kötve.

162. cikk A kivitelre vonatkozó korlátozások

A Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő, a mennyiséget illető kötelezettségvállalások betartását az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani. A mezőgazdasági megállapodás szerinti kötelezettségek betartását illetően a referencia-időszak lezárulása nem lehet hatással a kiviteli engedélyek érvényességére.

163. cikk Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a következőkre:

a) az exportálható mennyiségek újraelosztására vonatkozó rendelkezések;

b) az export-visszatérítésre jogosult termékekre vonatkozó minőségi előírásokkal és egyéb egyedi követelményekkel és feltételekkel kapcsolatos rendelkezések;

c) rendelkezések annak ellenőrzésére vonatkozóan – a fizikai ellenőrzéseket és a dokumentumok részletes vizsgálatát is ideértve –, hogy a visszatérítésre és az exportügyletekkel kapcsolatos minden egyéb összegre jogosultságot biztosító műveleteket ténylegesen végrehajtották-e, illetve hogy megfelelően hajtották-e végre őket.

A Bizottság végrehajtja a XVII. melléklet tekintetében esetleg szükségesnek ítélt módosításokat.

A 160. cikknek a 156. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett termékek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat azonban a 3448/93/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell elfogadni.

III. SZAKASZA KIVITELI KONTINGENSEK KEZELÉSEA TEJ- ÉS TEJTERMÉKÁGAZATBAN

164. CIKK A harmadik országok által megnyitott vámkontingensek kezelése

1. A tejet és a tejtermékeket illetően, amennyiben valamely, a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodás egy harmadik ország által megnyitott vámkontingens teljes körű vagy részleges kezeléséről rendelkezik, a Bizottság elfogadja az alkalmazandó kezelési módszert és az arra vonatkozó részletes szabályokat.

2. Az (1) bekezdésben említett vámkontingenseket olyan módon kell kezelni, amely kiküszöböli az érintett piaci szereplők bármilyen alapon történő megkülönböztetését, és biztosítja az adott kontingens alapján rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználását az alábbi módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, illetve más megfelelő módszernek az alkalmazásával:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszerének” alkalmazása);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „hagyományos/újonnan érkező importőrök módszerének” alkalmazása).

IV. SZAKASZHARMADIK ORSZÁGOK ÁLTAL ALKALMAZOTT KÜLÖNLEGES BEHOZATALI ELBÁNÁS

165. CIKK A valamely harmadik országban különleges behozatali elbánásban részesülő termékekre vonatkozó tanúsítványok

1. Amennyiben olyan termékek kivitelére kerül sor, amelyek valamely harmadik országba történő kivitelük során a Közösség által a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodások értelmében bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhetnek, igény esetén a tagállamok illetékes hatóságainak – megfelelő ellenőrzéseket követően – ki kell állítaniuk egy okmányt, amely tanúsítja a feltételek betartását.

2. Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

V. SZAKASZAZ ÉLŐ NÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

166. CIKK Minimum exportárak

1. A Bizottság évente, az értékesítési időszak előtt megfelelő időben egy vagy több minimálárat határozhat meg az élőnövény-ágazathoz tartozó, a 0601 10 KN-kód alá eső valamennyi termék harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan.

Az ilyen termékeket csak a szóban forgó termékre rögzített minimálárral egyenlő vagy annál magasabb áron lehet exportálni.

2. A Bizottság a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek figyelembevételével elfogadja az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

VI. SZAKASZPASSZÍV FELDOLGOZÁS

167. CIKK A passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések felfüggesztése

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben, és különösen abban az esetben, ha a passzív feldolgozásra vonatkozó intézkedések zavart idéznek vagy idézhetnek elő a közösségi piacon, a Bizottság részben vagy teljes mértékben megtilthatja az ilyen intézkedések alkalmazását a gabona-, a rizs-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, valamint a baromfiágazat termékeire vonatkozóan.

IV. RÉSZVERSENYSZABÁLYOK

I. FEJEZET A VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

168. cikk A Szerződés 81–86. cikkének alkalmazása

Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, a Szerződés 81–86. cikkét, valamint az azok végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell – e rendelet 169. cikkére is figyelemmel – alkalmazni minden olyan, a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése és 82. cikke szerinti megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely az e rendelet 1. cikkében említett termékek termeléséhez vagy a szóban forgó termékekkel folytatott kereskedelemhez kapcsolódik.

169. cikk Kivételek

1. A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a nemzeti piaci rendtartás szerves részét képezi, vagy szükséges a Szerzõdés 33. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó különösen a valamely adott tagállamban működő termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartására, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatosak, és amelyek nem kötik ki azonos árak alkalmazását, feltéve hogy a Bizottság megítélése szerint az ilyen megállapodások, döntések, illetve az ilyen összehangolt magatartás nem zárják ki a versenyt vagy nem veszélyeztetik a Szerződés 33. cikkében meghatározott célok elérését.

2. A tagállamokkal folytatott konzultációt követően és az érintett vállalkozások, vagy a vállalkozások társulásai, valamint minden olyan természetes vagy jogi személy meghallgatása után, akik vagy amelyek álláspontjának megismerését célszerűnek tartja, a Bizottság – a Bíróság általi felülvizsgálat fenntartásával – kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kötelezően kihirdetendő határozatában megállapítsa, mely megállapodás, döntés és összehangolt magatartás elégíti ki az (1) bekezdésben foglalt feltételeket.

A Bizottság ilyen határozatot saját hatáskörében, vagy egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, illetve egy érdekelt vállalkozásnak vagy ilyen vállalkozások társulásainak felkérésére hoz.

3. A határozatnak a (2) bekezdés első albekezdésében említett kihirdetésekor meg kell adni az érintett felek nevét és a határozat tartalmának főbb elemeit. A kihirdetés során tekintetbe kell venni a vállalkozásoknak az üzleti titkaik megőrzéséhez fűződő jogos érdekét.

170. cikk Megállapodások és összehangolt magatartások a dohányágazatban

1. A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a dohányágazatban működő, az e rendelet 117. cikkének c) pontjában említett intézkedések végrehajtása céljából létrehozott, elismert szalmaközi szervezetek megállapodásaira és összehangolt magatartására, feltéve hogy:

a) a szóban forgó megállapodásról, illetve összehangolt magatartásról értesítették a Bizottságot;

b) a Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő három hónapon belül nem találta úgy, hogy az adott megállapodás, illetve összehangolt magatartás nem felel meg a közösségi versenyszabályoknak.

A megállapodások és összehangolt magatartások végrehajtására ezalatt a három hónapos időszak alatt nem kerülhet sor.

2. A megállapodások és az összehangolt magatartások a közösségi versenyszabályokkal ellentétesnek minősülnek, amennyiben:

a) a Közösségen belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) zavarhatják a piacszervezés működését;

c) a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem tekinthetők elkerülhetetlennek a közös agrárpolitika azon céljainak megvalósítása során, amelyekre a szakmaközi fellépés irányul;

d) maguk után vonják az árak vagy a kvóták rögzítését, a szakmaközi szervezetek által a közösségi szabályok különös rendelkezéseinek alkalmazása érdekében tett intézkedések sérelme nélkül;

e) hátrányos megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek az adott termékek jelentős részének a vonatkozásában.

3. Ha a Bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett három hónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy nem teljesültek az e fejezet alkalmazására vonatkozó feltételek, akkor határozatot hoz, amelyben kijelenti, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó az érintett megállapodásra vagy összehangolt magatartásra.

Ez a határozat nem alkalmazható az adott szakmaközi szervezet értesítésének időpontja előtt, kivéve ha a szakmaközi szervezet helytelen információt adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

171. cikk A megállapodások és összehangolt magatartások kötelezővé tétele a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetekben tagsággal nem rendelkezők számára

1. A dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek kérelmezhetik, hogy bizonyos megállapodásuk vagy összehangolt magatartásuk egy korlátozott időszakra és az általuk képviselt alágazatok által érintett területeken kötelező érvényűvé váljon az érintett gazdasági ágazatban működő olyan egyének és csoportok számára is, akik és amelyek nem tagjai a szóban forgó szervezeteknek.

Ahhoz, hogy a szabályok hatályát kiterjesszék, a szakmaközi szervezeteknek az érintett termelés és/vagy kereskedelem legalább kétharmadát kell képviselniük. Ahol a szabályok javasolt kiterjesztése régióközi hatályú, a szakmaközi szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy mindegyik összefogott alágazat tekintetében a képviselt régiók mindegyikében rendelkezik a reprezentativitás egy minimális fokával.

2. Azoknak a szabályoknak, amelyek hatályának a kiterjesztését kérelmezik, már legalább egy éve hatályban kell lenniük, és az alábbi célkitűzések valamelyikére kell vonatkozniuk:

a) a termelés és a piac ismerete;

b) a minőségi minimumkövetelmények meghatározása;

c) a környezetvédelemmel összeegyeztethető művelési módszerek alkalmazása;

d) a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

e) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.

3. A szabályok hatályát csak a Bizottság jóváhagyásával lehet kiterjeszteni.

II. FEJEZET AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

172. cikk A Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazása

Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, és különösen a 175. cikkben említett állami támogatások kivételével, az e rendelet 1. cikkében említett termékek előállítására és kereskedelmére a Szerződés 87., 88. és 89. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. A Szerződés 88. cikkének (1) bekezdésében, valamint 88. cikke (3) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezések alkalmazása alól azonban nincs kivétel.

173. cikk A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó különös rendelkezések

A Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel tilos olyan támogatást nyújtani, amelynek összegét a tejtermékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

Tilos továbbá a tejtermékek árai közötti kiegyenlítést lehetővé tevő nemzeti intézkedések alkalmazása is.

174. cikk A borágazatra vonatkozó különös rendelkezések

Az 1493/1999/EK rendelet II. címének II. fejezetében szereplő rendelkezések nem akadályozzák meg nemzeti támogatás nyújtását az említett fejezet céljaihoz hasonló célok eléréséhez. E rendelet 172. cikkét azonban az ilyen támogatásra is alkalmazni kell.

175. cikk Különös nemzeti rendelkezések

1. A Bizottság engedélye alapján Finnország és Svédország támogatást nyújthat a rénszarvas tenyésztéséhez és értékesítéséhez, valamint a rénszarvasból készült termékek (ex0208 és ex0210 KN-kód) termeléséhez és értékesítéséhez, amennyiben az nem vezet a termelés hagyományos szintjének emelkedéséhez.

2. A Bizottság engedélye alapján Finnország támogatást nyújthat meghatározott mennyiségű vetőmagra, illetve meghatározott mennyiségű gabonavetőmagra, amelyet – Finnország sajátos éghajlati viszonyai következtében – kizárólag ebben az országban termelnek.

3. Azok a tagállamok, amelyek cukorkvótájukat több mint 50 %-kal csökkentik, ideiglenesen nyújthatnak állami támogatást abban az időszakban, amely során a cukorrépa-termelők az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10f. fejezetével összhangban átmeneti támogatásban részesülnek. A Bizottság az adott tagállam által benyújtott kérelem alapján dönt az ezen intézkedés céljára rendelkezése álló állami támogatás teljes összegéről.

Olaszország esetében az első albekezdésben említett, cukorrépa-termelők számára és a cukorrépa szállítására nyújtható ideiglenes támogatás egy gazdasági évben, egy tonna cukorrépára vetítve összességében nem haladhatja meg a 11 EUR-t.

Finnország egy gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR támogatást ítélhet oda a cukorrépa-termelőknek.

Az érintett tagállamok az egyes gazdasági évek végétől számított 30 napon belül tájékoztatják a Bizottságot az abban a gazdasági évben ténylegesen odaítélt állami támogatás összegéről.

4. Németország a német alkoholmonopólium keretében 2010. december 31-ig támogatást nyújthat a további feldolgozást követően a monopólium által a Szerződés I. mellékletében szereplő, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholként forgalmazott termékekre. E támogatás összege nem haladhatja meg a 110 millió eurót évente.

Németország minden egyes évben, június 30. előtt benyújt egy jelentést a Bizottság számára a rendszer működéséről. A Bizottság 2009. december 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti – adott esetben a megfelelő javaslatokkal együtt – az eltérés alkalmazásáról szóló jelentését, amely magában foglalja a német alkoholmonopólium keretében nyújtott támogatások felbecsülését is.

V. RÉSZEGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

176. cikk A tej- és tejtermékágazatot érintő promóciós illeték

A Szerződés 87., 88. és 89. cikkében foglaltak e rendelet 172. cikke szerinti alkalmazásának sérelme nélkül a tagállamok promóciós illetéket vethetnek ki tejtermelőikre a tej vagy a tejjel egyenértékű termék értékesített mennyiségére vonatkozóan a közösségi fogyasztás ösztönzését, a tej- és tejtermékpiac bővítését és a minőségjavítást szolgáló intézkedések finanszírozása érdekében.

177. cikk Jelentéstétel egyes ágazatok vonatkozásában

A Bizottságnak jelentést kell beterjesztenie:

(1) a Tanácshoz 2008. szeptember 30. előtt a szárított takarmányok ágazatáról; ennek a jelentésnek az e rendeletben foglalt rendelkezések értékelésén kell alapulnia, és ki kell térnie különösen a hüvelyesek és egyéb zöldtakarmányok termőterületeinek fejlődésére, a szárított takarmányok termelésére és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása terén elért megtakarításokra. A jelentéshez szükség esetén megfelelő javaslatokat kell csatolni;

(2) első alkalommal legkésőbb 2010. december 31-ig, majd háromévente az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a méhészeti ágazatra vonatkozó, a II. rész I. címe IV. fejezetének VI. szakaszában meghatározott intézkedések végrehajtásáról.

178. cikk A komlóágazatban kötött szerződések nyilvántartása

1. Az érintett termelő tagállamok által e célra kijelölt szervek nyilvántartásba vesznek minden, a Közösség területén termelt komló leszállítására vonatkozó, a termelők vagy termelői társulások és a vevők között létrejövő szerződést.

2. A valamely meghatározott mennyiségnek a megállapodás szerinti áron történő leszállítására vonatkozó, egy vagy több betakarítási időszakra szóló és az első szóban forgó betakarítási év augusztus 1-je előtt megkötött szerződéseket „előzetesen megkötött szerződésnek” kell tekinteni. Ezekről külön nyilvántartást kell vezetni.

3. A nyilvántartás alapjául szolgáló adatok csak e rendelet alkalmazásának céljára használhatók fel.

4. A Bizottság megállapítja a komlószállításra vonatkozóan kötött szerződések nyilvántartásba vételének részletes szabályait.

179. cikk

A belső piaci árak vonatkozásában jelentkező zavarok

A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat az alábbi helyzetekben, amennyiben valószínű, hogy e helyzetek állandósulnak, és ezáltal megzavarják a piacot vagy annak megzavarásával fenyegetnek:

a) a gabona-, a cukor-, a komló-, a marha- és borjúhús-, a juh- és a kecskehúságazat tekintetében, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára jelentős mértékben megemelkedik vagy csökken a közösségi piacon;

b) az olajbogyó-, a sertéshús-, a tojás- és a baromfiágazat tekintetében, ha a szóban forgó termékek bármelyikének az ára jelentős mértékben megemelkedik a közösségi piacon.

180. cikk

A világpiaci árfolyamok vagy árak vonatkozásában jelentkező zavarok

Ha a gabona-, a rizs-, a cukor-, valamint a tej- és tejtermékágazat termékei közül egynek vagy többnek a világpiaci árfolyama vagy ára olyan szintet ér el, amely fennakadást okoz a közösségi piac ellátásában, vagy ilyen fennakadással fenyeget, és ha valószínű, hogy ez a helyzet továbbra is fennmarad vagy rosszabbodik, a Bizottság meghozhatja a szükséges intézkedéseket az érintett ágazatot illetően. Mindenekelőtt részben vagy teljes egészében felfüggesztheti a behozatali vámokat bizonyos mennyiségekre vonatkozóan.

181. cikk A zavarok esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó feltételek

A 179. és a 180. cikkben előírt intézkedéseket akkor lehet elfogadni, ha:

a) minden egyéb, e rendelet alapján alkalmazható intézkedés elégtelennek tűnik;

b) a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból fakadó kötelezettségeket megfelelő módon figyelembe veszik.

182. cikk Az etilalkohol-ágazattal kapcsolatos értesítések

1. Az etilalkohol-ágazat termékeit illetően a tagállamoknak a következő információkat kell eljuttatniuk a Bizottsághoz:

a) az előállított mezőgazdasági eredetű etil-alkohol mennyisége a tiszta alkohol hektoliterjében kifejezve, az alkohol előállítására felhasznált termékek szerinti bontásban;

b) az értékesített mezőgazdasági eredetű etil-alkohol mennyisége a tiszta alkohol hektoliterjében kifejezve, a rendeltetési ágazat szerinti bontásban;

c) a megelőző év végén az adott tagállamban mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból rendelkezésre álló készletek;

d) a folyó évi termelésre vonatkozó előrejelzés.

A Bizottság elfogadja a fenti információk közlésére vonatkozó szabályokat, különös tekintettel az értesítések gyakoriságára és a rendeltetési ágazat fogalmának meghatározására.

2. Az (1) bekezdésben említett adatok és bármely egyéb rendelkezésre álló információ alapján a Bizottság elkészíti a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacának az előző évre vonatkozó közösségi mérlegét, valamint a folyó évre vonatkozó becsült mérleget.

A közösségi mérleg a nem mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Az ilyen adatok pontos mibenlétét és összegyűjtésük módját a Bizottság határozza meg.

E bekezdés alkalmazásában a „nem mezőgazdasági eredetű etil-alkohol” olyan, a 2207, a 2208 90 91 és a 2208 90 99 KN-kód alá tartozó termékeket jelent, amelyeket nem a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek valamelyikéből állítottak elő.

3. A Bizottság tájékoztatást küld a tagállamoknak a (2) bekezdésben említett mérlegekről.

VI. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

183. cikk Pénzügyi rendelkezések

Az e rendelet alapján fennálló kötelezettségek teljesítése során a tagállamoknál felmerülő kiadásokra az 1290/2005/EK rendeletet és az annak végrehajtására vonatkozóan elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

184. cikk Szükséghelyzet

A Bizottság elfogadja a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható, gyakorlati egyedi problémák megoldására szolgáló intézkedéseket.

Az ilyen rendelkezések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra.

185. cikk Információcsere a tagállamok és a Bizottság között

1. A tagállamok és a Bizottság minden tájékoztatást megadnak egymásnak, amely e rendelet alkalmazásához vagy a piacfigyeléshez és –elemzéshez, valamint az 1. cikkben említett termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges.

2. A Bizottság részletes szabályokat fogad el az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásához szükséges információk természetére, formájára, tartalmára, benyújtásának időzítésére és határidejére vonatkozóan, továbbá az információk és dokumentumok továbbítását és rendelkezésre bocsátását érintő rendelkezések tekintetében.

186. cikk A szabályok kijátszására vonatkozó záradék

Bármely különös rendelkezés sérelme nélkül, nem részesíthetők az e rendelet által biztosított előnyökben olyan természetes vagy jogi személyek, akikről vagy amelyekről megállapítják, hogy mesterségesen teremtették meg a szóban forgó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket, ami az előnyök biztosításához kapcsolódó célkitűzésekkel ellentétes eredményhez vezethet.

187. cikk

Ellenőrzések és szankciók, valamint az ezekre vonatkozó jelentéstétel

A Bizottság meghatározza a következőket:

a) az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítését illetően a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

b) a szankciók alkalmazására vonatkozó rendszer arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy nem teljesítették az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek valamelyikét;

c) a jogosulatlan kifizetések behajtására vonatkozó szabályok;

d) az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről szóló jelentésekkel kapcsolatos szabályok.

A b) pontban említett szankciók nagysága a megállapított szabálytalanság súlyosságától, mértékétől, valamint tartós, illetve ismétlődő jellegétől függ.

VII. RÉSZVÉGREHAJTÁSI, ÁTMENETIÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

188. cikk A bizottság

1. A Bizottság munkáját a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időtartam egy hónapban határozandó meg.

3. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

189. cikk Végrehajtási szabályok és a Bizottság hatásköre

Azokon a területeken, ahol e rendelet hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot intézkedések meghozatalára, a Bizottság a 188. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jár el.

Az alábbi területek tekintetében azonban a Bizottság önállóan, a 188. cikk (2) bekezdésben említett eljáráshoz való folyamodás nélkül jár el:

a) a marha- és borjúhústermékekkel összefüggésben a 13. cikkben, valamint a vajjal összefüggésben a 14. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdésének első albekezdésében említett állami intervenció megnyitására vagy lezárására vonatkozó határozatok;

b) határozatok arra vonatkozóan, hogy alkalmazható-e a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése a szakmaközi szervezeteknek az e rendelet 170. cikkében említett megállapodásaira és összehangolt magatartására;

c) a 118. cikk második bekezdésében említett szakmaközi szervezetek elismerése;

d) a szakmaközi szervezetek számára a tagsággal nem rendelkezők által fizetendő hozzájárulásra vonatkozó, a 120. cikkben említett kötelezettséggel kapcsolatos határozatok;

e) védintézkedések alkalmazása a 153. cikknek megfelelően;

f) az export-visszatérítések összegének a 158. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett, a közbeeső időszakban végrehajtott kiigazítása;

g) az export-visszatérítésekre alkalmazandó korrekciós összegeknek a 158. cikk (4) bekezdésének második mondatában említett módosításai;

h) a 182. cikk (2) bekezdésében említett közösségi mérlegek elkészítése.

190. cikk Egyes tanácsi rendeletek Bizottság általi hatályon kívül helyezése

Az e rendelettel ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Bizottság hatályon kívül helyezheti vagy módosíthatja azokat a Tanács által elfogadott rendeleteket, amelyek a 191., a 192., a 193. és a 195. cikkel hatályon kívül helyezett vagy törölt rendeletek vagy rendelkezések bármelyikén alapulnak.

II. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

191. cikk Az 1493/1999/EK rendelet módosításai

Az 1493/1999/EK rendelet 71. cikkét, valamint 73–77. cikkét el kell hagyni.

192. cikk

A 2200/96/EK rendelet módosításai

A 2200/96/EK rendelet 43., 44., 46., 47., 48. és 52. cikkét el kell hagyni.

193. cikk A 2201/96/EK rendelet módosításai

A 2201/96/EK rendelet 23., 26., 27., 29. és 30. cikkét el kell hagyni.

194. cikk Az 1184/2006/EK rendelet módosításai

Az 1184/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1) A cím helyébe a következő szöveg lép:

„A Tanács 1184/2006/EK rendelete (2006. július 24.) egyes versenyszabályok bizonyos mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról”.

2) Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Ez a rendelet megállapítja a Szerződés 81–86. cikkének és 88. cikke egyes rendelkezéseinek a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve a(z) [XXX]/EK tanácsi rendelet* hatálya alá tartozó és a szóban forgó rendelet 1. cikkében említett termékeket – előállítására és az e termékekkel folytatott kereskedelemre való alkalmazhatóságára vonatkozó szabályokat.

1a. cikk

A Szerződés 81–86. cikkét és az azok végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 2. cikkére is figyelemmel – alkalmazni minden olyan, a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése és 82. cikke szerinti megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely az 1. cikkben említett termékek termeléséhez vagy az e termékekkel folytatott kereskedelemhez kapcsolódik.

* HL L ..., ..., .... o.”

3) A 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1. A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 1a. cikke szerinti olyan megállapodásra és összehangolt magatartásra, amely a nemzeti piaci rendtartás szerves részét képezi vagy szükséges a Szerződés 33. cikkében meghatározott célok eléréséhez.”

4) A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A Szerződés 88. cikkének (1) bekezdésében és 88. cikke (3) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezések alkalmazandóak az 1. cikkben említett termékek termeléséhez és az e termékekkel folytatott kereskedelemhez nyújtott támogatásokra.”

195. cikk Hatályon kívül helyezés

1. A következő rendeletek hatályukat vesztik:

a) a 234/68/EGK, a 827/68/EGK, a 2517/69/EGK, a 2728/75/EGK, a 2729/75/EGK, a 2759/75/EGK, a 2771/75/EGK, a 2777/75/EGK, az 1055/77/EGK, a 2931/79/EGK, az 1358/80/EGK, a 3730/87/EGK, a 4088/87/EGK, a 2075/92/EGK, a 2077/92/EGK, a 404/93/EGK, az 1254/1999/EK, a 2529/2001/EK, a 670/2003/EK, a 797/2004/EK és az 1952/2005/EK rendelet 2008. január 1-jétől;

b) a 707/76/EGK, az 1786/2003/EK, az 1788/2003/EK és az 1544/2006/EK rendelet 2008. április 1-jétől;

c) az 1898/87/EGK, a 2204/90/EGK, a 2991/94/EGK, a 2597/97/EK, az 1255/1999/EK, a 2250/1999/EK, az 1673/2000/EK, az 1784/2003/EK, a 865/2004/EK és az 1947/2005/EK rendelet 2008. július 1-jétől;

d) az 1785/2003/EK rendelet 2008. szeptember 1-jétől;

e) a 318/2006/EK rendelet 2008. október 1-jétől;

f) a 386/90/EGK, az 1186/90/EGK és az 1183/2006/EK rendelet 2009. január 1-jétől.

2. A 74/583/EGK határozat 2008. január 1-jétől hatályát veszti.

196. cikk A hivatkozások értelmezése

A 191–195. cikkel módosított vagy hatályon kívül helyezett rendelkezésekre és rendeletekre történő hivatkozást az e rendeletre történő hivatkozá snak kell tekinteni és a XVIII. mellékletben található megfelelési táblázatokkal összhangban kell értelmezni.

197. cikk Átmeneti szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 191–195. cikkel módosított vagy hatályon kívül helyezett rendeletekben foglalt rendelkezésekről az e rendeletben foglalt rendelkezésekre való áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

198. cikk Hatálybalépés

1. Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

2. Ezt a rendeletet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

A következő esetekben azonban a rendeletet a fentitől eltérő időponttól kezdve kell alkalmazni:

a) a gabona-, a vetőmag-, az olajbogyó-, valamint a len- és kenderágazat tekintetében 2008. július 1-jétől;

b) a rizságazat tekintetében 2008. szeptember 1-jétől;

c) a cukorágazat tekintetében 2008. október 1-jétől, az 56. cikk kivételével, amelyet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni;

d) a szárított takarmányok ágazatának és a selyemhernyó-ágazatnak a tekintetében 2008. április 1-jétől;

e) a borágazat, valamint a 191. cikk tekintetében 2008. augusztus 1-jétől;

f) a tej- és tejtermékágazat tekintetében – a II. rész I. címének III. fejezetében foglalt rendelkezések kivételével – 2008. július 1-jétől;

g) a tejtermelésre vonatkozó korlátozásoknak a II. rész I. címének III. fejezetében meghatározott rendszerét illetően 2008. április 1-jétől.

3. A cukorágazat tekintetében a II. rész I. címében szereplő rendelkezéseket a 2014/15-ös cukorpiaci gazdasági év végéig kell alkalmazni.

4. A tejtermelést érintő korlátozások rendszerére vonatkozóan a II. rész I. címének III. fejezetében meghatározott rendelkezéseket a 63. cikkel összhangban 2015. március 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET A 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE

I. rész: Gabonafélék

A gabonafélék tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | MEGNEVEZÉS: |

A) | 0709 90 60 | CSEMEGEKUKORICA, FRISSEN VAGY HűTVE |

0712 90 19 | SZÁRÍTOTT CSEMEGEKUKORICA, EGÉSZBEN, APRÍTVA, SZELETELVE, TÖRVE VAGY PORÍTVA, DE TOVÁBBI FELDOLGOZÁS NÉLKÜL, A HIBRID VETőMAG KIVÉTELÉVEL |

1001 90 91 | KÖZÖNSÉGES BÚZA ÉS KÉTSZERES VETőMAG |

1001 90 99 | TÖNKÖLY, KÖZÖNSÉGES BÚZA ÉS KÉTSZERES, NEM VETÉSRE |

1002 00 00 | ROZS |

1003 00 | ÁRPA |

1004 00 | ZAB |

1005 10 90 | KUKORICA, VETőMAG, A HIBRID KIVÉTELÉVEL |

1005 90 00 | KUKORICA, A VETőMAG KIVÉTELÉVEL |

1007 00 90 | CIROKMAG, A HIBRID VETőMAG KIVÉTELÉVEL |

1008 | HAJDINA, KÖLES ÉS KANÁRIMAG; EGYÉB GABONAFÉLÉK |

B) | 1001 10 | DURUMBÚZA |

C) | 1101 00 00 | BÚZA- ÉS KÉTSZERESLISZT |

1102 10 00 | ROZSLISZT |

1103 11 | BÚZADARA, -KORPA ÉS -LABDACS (PELLET) |

1107 | MALÁTA, PÖRKÖLVE IS |

D) | 0714 | MANIÓKA, ARROWROOT, SZÁLEPGYÖKÉR, CSICSÓKA, ÉDESBURGONYA ÉS MAGAS KEMÉNYÍTő- VAGY INULINTARTALMÚ MÁS HASONLÓ GYÖKÉR ÉS GUMÓ FRISSEN, HűTVE, FAGYASZTVA VAGY SZÁRÍTVA, EGÉSZBEN, SZELETELVE VAGY LABDACS (PELLET) FORMÁBAN TÖMÖRÍTVE IS; SZÁGÓBÉL |

EX 1102 | GABONALISZT, A BÚZA VAGY A KÉTSZERES LISZTJÉNEK KIVÉTELÉVEL: |

1102 20 | – KUKORICALISZT |

1102 90 | – EGYÉB: |

1102 90 10 | – – ÁRPALISZT |

1102 90 30 | – – ZABLISZT |

1102 90 90 | – – MÁS |

EX 1103 | DURVA őRLEMÉNY, DARA ÉS PELLET GABONÁBÓL, KIVÉVE A BÚZÁBÓL KÉSZÜLT DURVA őRLEMÉNYT ÉS DARÁT (1103 11 ALSZÁM), A RIZSBőL KÉSZÜLT DURVA őRLEMÉNYT ÉS DARÁT (1103 19 50 ALSZÁM), VALAMINT A RIZSPELLETET (1103 20 50 ALSZÁM) |

EX 1104 | MÁSKÉPPEN MEGMUNKÁLT GABONAFÉLE (PL. HÁNTOLT, LAPÍTOTT, PELYHESÍTETT, FÉNYEZETT, SZELETELT, VAGY DURVÁN DARÁLT), A 1006 VTSZ. ALÁ TARTOZÓ RIZS ÉS AZ 1104 19 91 ALSZÁM ALÁ TARTOZÓ PELYHESÍTETT RIZS KIVÉTELÉVEL; GABONACSÍRA EGÉSZBEN, HENGERELVE, SZIROM FORMÁBAN VAGY őRÖLVE |

1106 20 | LISZT ÉS DARA A 0714 VTSZ. ALÁ TARTOZÓ SZÁGÓBÓL, GYÖKÉRBőL VAGY GUMÓBÓL |

EX 1108 | KEMÉNYÍTőFÉLÉK; INULIN |

– KEMÉNYÍTőK |

1108 11 00 | – – BÚZAKEMÉNYÍTő |

1108 12 00 | – – KUKORICAKEMÉNYÍTő |

1108 13 00 | – – BURGONYAKEMÉNYÍTő |

1108 14 00 | – – MANIÓKA (KASSZAVA) KEMÉNYÍTő |

EX 1108 19 | – – EGYÉB KEMÉNYÍTőK: |

1108 19 90 | – – – MÁS |

1109 00 00 | BÚZASIKÉR, SZÁRÍTOTT ÉS NEM SZÁRÍTOTT |

1702 | EGYÉB CUKOR, BELEÉRTVE A VEGYTISZTA LAKTÓZT, MALTÓZT, GLÜKÓZT ÉS FRUKTÓZT, SZILÁRD ÁLLAPOTBAN; CUKORSZIRUP ÍZESÍTő- VAGY SZÍNEZőANYAGOK HOZZÁADÁSA NÉLKÜL; MűMÉZ, TERMÉSZETES MÉZZEL KEVERVE IS; KARAMELL: |

EX 1702 30 | – GLÜKÓZ ÉS GLÜKÓZSZIRUP, FRUKTÓZ NÉLKÜL, VAGY SZÁRAZ ÁLLAPOTBAN 20 TÖMEGSZÁZALÉKNÁL KEVESEBB FRUKTÓZTARTALOMMAL: |

– – EGYÉB: |

– – – EGYÉB: |

1702 30 91 | – – – – FEHÉR KRISTÁLYOS POR ALAKBAN, TÖMÖRÍTVE VAGY TÖMÖRÍTÉS NÉLKÜL |

1702 30 99 | – – – – MÁS |

EX 1702 40 | – SZőLőCUKOR ÉS SZőLőCUKORSZIRUP, LEGALÁBB 20, DE KEVESEBB MINT 50 TÖMEGSZÁZALÉK GYÜMÖLCSCUKOR-TARTALOMMAL, SZÁRAZANYAGRA SZÁMÍTVA AZ INVERTCUKOR KIVÉTELÉVEL: |

1702 40 90 | – – MÁS |

EX 1702 90 | – MÁS, BELEÉRTVE AZ INVERTCUKROT ÉS MÁS CUKORSZIRUP-KEVERÉKET, AMELYEK SZÁRAZANYAGRA SZÁMÍTVA 50 TÖMEGSZÁZALÉK GYÜMÖLCSCUKOR-TARTALOMMAL RENDELKEZNEK: |

1702 90 50 | – – MALTODEXTRIN ÉS MALTODEXTRIN-SZIRUP: |

– – KARAMELL: |

– – – EGYÉB: |

1702 90 75 | – – – – PORALAKBAN, ÖSSZETÖMÖRÍTVE IS |

1702 90 79 | – – – – MÁS |

2106 | MÁSUTT NEM EMLÍTETT ÉLELMISZERKÉSZÍTMÉNYEK: |

EX 2106 90 | – MÁS |

– – ÍZESÍTETT VAGY SZÍNEZETT CUKORSZIRUPOK: |

– – – MÁS |

2106 90 55 | – – – – GLÜKÓZSZIRUP ÉS MALTODEXTRIN-SZIRUP |

EX 2302 | A GABONAFÉLÉK ROSTÁLÁSÁBÓL, őRLÉSÉBőL VAGY MÁS MEGMUNKÁLÁSÁBÓL NYERT KORPA, KORPÁS LISZT ÉS MÁS SZÁRMAZÉKOK, PELLET FORMÁBAN VAGY MÁSKÉPP |

EX 2303 | KEMÉNYÍTő GYÁRTÁSÁNÁL KELETKEZő MARADÉK ÉS HASONLÓ HULLADÉK, KILÚGOZOTT CUKORRÉPASZELET, KIPRÉSELT CUKORNÁD ÉS MÁS CUKORGYÁRTÁSI HULLADÉK, SÖR ÉS SZESZGYÁRTÁSI MARADÉK, MELLÉKTERMÉK ÉS HULLADÉK, LABDACS (PELLET) ALAKBAN IS: |

2303 10 | – KEMÉNYÍTőGYÁRTÁS SORÁN KELETKEZő MARADÉK ÉS HASONLÓ HULLADÉK |

2303 30 00 | – LEPÁRLÁSI ÜLEDÉK ÉS HULLADÉK FőZETE |

EX 2306 | NÖVÉNYI ZSÍROK VAGY OLAJOK KIVONÁSAKOR KELETKEZő OLAJPOGÁCSA ÉS MÁS SZILÁRD MARADÉK, őRÖLVE ÉS LABDACS (PELLET) ALAKBAN IS, A 2304 ÉS 2305 VTSZ. ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK KIVÉTELÉVEL |

2306 90 05 | – KUKORICACSÍRÁBÓL |

EX 2308 | MÁSHOVÁ NEM SOROLT ÉS MÁSHOL NEM SZEREPLő, ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSÁRA HASZNÁLT ZÖLDSÉG-ALAPANYAGOK ÉS ZÖLDSÉGHULLADÉK, ZÖLDSÉGSZÁRMAZÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK, PELLET VAGY MÁS FORMÁBAN : |

2308 00 40 | - MAKK ÉS VADGESZTENYE; SEPRő VAGY TÖRKÖLY GYÜMÖLCSBőL, A SZőLő KIVÉTELÉVEL |

2309 | ÁLLATOK ETETÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉSZÍTMÉNY: |

EX 2309 10 | – KUTYA- ÉS MACSKAELEDEL A KISKERESKEDELEMBEN SZOKÁSOS MÓDON KISZERELVE |

2309 10 11 2309 10 13 2309 10 31 2309 10 33 2309 10 51 2309 10 53 | – – AZ 1702 30 51 - 1702 30 99, AZ 1702 40 90, AZ 1702 90 50 ÉS A 2106 90 55 VÁMTARIFASZÁM ALÁ TARTOZÓ KEMÉNYÍTőT, GLÜKÓZT, GLÜKÓZSZIRUPOT, MALTODEXTRINT VAGY MALTODEXTRIN-SZIRUPOT TARTALMAZÓK, VAGY TEJTERMÉKEKET TARTALMAZÓK, KIVÉVE A LEGALÁBB 50 TÖMEGSZÁZALÉK TEJTERMÉKET TARTALMAZÓ KÉSZÍTMÉNYEKET ÉS TAKARMÁNYOKAT |

EX 2309 90 | – EGYÉB: |

2309 90 20 | – – A 23. ÁRUCSOPORTHOZ TARTOZÓ KIEGÉSZÍTő MEGJEGYZÉSEK 5. PONTJÁBAN EMLÍTETT TERMÉKEK |

– – MÁS, BELEÉRTVE AZ ELőKEVERÉKET IS: |

2309 90 31 2309 90 33 2309 90 41 2309 90 43 2309 90 51 2309 90 53 | – – – EGYÉB, AZ 1702 30 51 - 1702 30 99, 1702 40 90, 1702 90 50 ÉS 2106 90 55 VÁMTARIFASZÁM ALÁ TARTOZÓ KEMÉNYÍTőT, GLÜKÓZT, GLÜKÓZSZIRUPOT, MALTODEXTRIN-SZIRUPOT TARTALMAZÓ, VAGY TEJTERMÉKEKET(1) TARTALMAZÓ, KIVÉVE A LEGALÁBB 50 TÖMEGSZÁZALÉK TEJTERMÉKET TARTALMAZÓ KÉSZÍTMÉNYEKET ÉS TAKARMÁNYOKAT |

(1) EZEN ALSZÁMOK ALKALMAZÁSÁBAN A „TEJTERMÉKEK” A 0401-TőL 0406-IG TERJEDő VÁMTARIFASZÁMOK ÉS AZ 1702 11, 1702 19 ÉS A 2106 90 51 ALSZÁMOK ALÁ SOROLT TERMÉKEK. |

II. rész: Rizs

A rizs tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-KÓD: | MEGNEVEZÉS: |

A) | 1006 10 21 – 1006 10 98 | HÁNTOLATLAN NYERS RIZS |

1006 20 | ELőMUNKÁLT (BARNA) RIZS |

1006 30 | FÉLIG VAGY TELJESEN HÁNTOLT RIZS POLÍROZVA VAGY FÉNYEZVE IS |

B) | 1006 40 00 | TÖRMELÉK RIZS |

C) | 1102 90 50 | RIZSLISZT |

1103 19 50 | DURVA őRLEMÉNY ÉS RIZSDARA |

1103 20 50 | LABADACS (PELLET) RIZSBőL |

1104 19 91 | PELYHESÍTETT RIZS |

EX 1104 19 99 | SIMÍTOTT RIZSSZEMEK |

1108 19 10 | RIZSKEMÉNYÍTő |

III. rész: Cukor

A cukor tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Megnevezés: |

a) | 1212 91 | Cukorrépa |

1212 99 20 | Cukornád |

b) | 1701 | Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, szilárd állapotban |

c) | 1702 20 | Juharcukor és juharszirup |

1702 60 95 és 1702 90 99 | Egyéb, hozzáadott ízesítőszert vagy színezéket nem tartalmazó, szilárd halmazállapotú cukrok és cukorszirupok, a laktóz, a glükóz, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével |

1702 90 60 | Műméz, természetes mézzel keverve is |

1702 90 71 | Égetett cukor, legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva |

2106 90 59 | Ízesített vagy színezett cukorszirupok, kivéve az izoglükóz, laktóz, glükóz és maltodextrin szirupot |

d) | 1702 30 10 1702 40 10 1702 60 10 1702 90 30 | Izoglükóz |

e) | 1702 60 80 1702 90 80 | Inulinszirup |

f) | 1703 | Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz |

g) | 2106 90 30 | Ízesített vagy színezett izoglükózszirupok |

h) | 2303 20 | Cukorrépa-pép, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék |

IV. rész: Szárított takarmány

A szárított takarmány tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-KÓD: | MEGNEVEZÉS: |

A) | EX 1214 10 00 | – LUCERNA- (ALFALFA-) őRLEMÉNY ÉS -LABDACS (PELLET), MESTERSÉGES ÚTON, FORRÓN SZÁRÍTVA |

– LUCERNA (ALFALFA-) őRLEMÉNY ÉS LABDACS (PELLET), MÁS MÓDON SZÁRÍTVA ÉS őRÖLVE |

EX 1214 90 90 | – LUCERNA, BALTACIM, LÓHERE, CSILLAGFÜRT, BÜKKÖNY ÉS HASONLÓ TAKARMÁNYNÖVÉNY MESTERSÉGES ÚTON, FORRÓN SZÁRÍTVA, A SZÉNA, TAKARMÁNYKÁPOSZTA ÉS A SZÉNA TARTALMÚ TERMÉKEK KIVÉTELÉVEL |

– LUCERNA, BALTACIM, LÓHERE, CSILLAGFÜRT, BÜKKÖNY, ORVOSI SOMKÓRÓ, SZEGLETES LEDNEK ÉS LOTUS CORNICULATUS MÁSKÉPPEN SZÁRÍTVA ÉS őRÖLVE |

B) | EX 2309 90 99 | – LUCERNALÉBőL ÉS FűLÉBőL NYERT FEHÉRJE-SűRÍTMÉNY |

– KIZÁRÓLAG A FENT EMLÍTETT SűRÍTMÉNYEK ELőÁLLÍTÁSA SORÁN KELETKEZő, SZILÁRD MARADÉKBÓL ÉS LÉBőL NYERT, DEHIDRATÁLT TERMÉKEK |

V. rész: Vetőmag

A vetőmagok tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Termékleírás: |

0712 90 11 | Hibrid csemegekukorica: – vetésre |

0713 10 10 | Borsó (Pisum sativum): – vetésre |

ex 0713 20 00 | Csicseriborsó – vetésre |

ex 0713 31 00 | Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab: – vetésre |

ex 0713 32 00 | Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis): – vetésre |

0713 33 10 | Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris): – vetésre |

ex 0713 39 00 | Egyéb babok: – vetésre |

ex 0713 40 00 | Lencse: – vetésre |

ex 0713 50 00 | Vetésre nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina és Vicia faba var. minor): – vetésre |

ex 0713 90 00 | Egyéb száraz hüvelyesek: – vetésre |

1001 90 10 | Tönköly: – vetésre |

ex 1005 10 | Vetésre szánt hibrid kukorica |

1006 10 10 | Hántolatlan nyers rizs: – vetésre |

1007 00 10 | Hibrid cirokmag: – vetésre |

1201 00 10 | Szójabab, törve is: – vetésre |

1202 10 10 | Földimogyoró héjában, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve: – vetésre |

1204 00 10 | Lenmag, törve is: – vetésre |

1205 10 10 | Repce– vagy olajrepcemag, törve is: – vetésre |

1206 00 10 | Napraforgómag, törve is: – vetésre |

ex 1207 | Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is: – vetésre |

1209 | Mag, gyümölcs és spóra: – vetésre |

VI. rész: Komló

1. A komló tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Termékleírás: |

1210 | Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is: lupulin |

2. E rendeletnek az értékesítésre és a harmadik országokkal folytatott áruforgalomra vonatkozó rendelkezéseit a következő termékekre is alkalmazni kell:

KN-kód: | Termékleírás: |

1302 13 00 | Komlónedv és komló növényi kivonata |

VII. rész: Olívaolaj és étkezési olajbogyó

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó tekintetébe e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-KÓD: | MEGNEVEZÉS: |

A) | 1509 | OLÍVAOLAJ ÉS FRAKCIÓI, FINOMÍTVA IS, DE VEGYILEG NEM ÁTALAKÍTVA |

1510 00 | KIZÁRÓLAG OLÍVABOGYÓBÓL NYERT MÁS OLAJ ÉS FRAKCIÓI FINOMÍTVA IS, DE VEGYILEG NEM ÁTALAKÍTVA, BELEÉRTVE A 15 09 VTSZ. ALÁ TARTOZÓ OLAJOKKAL VAGY EZEK FRAKCIÓIVAL KÉSZÜLT KEVERÉKEKET IS: |

B) | 0709 90 31 | OLAJBOGYÓ, FRISSEN VAGY HűTVE, NEM ÉTOLAJ KINYERÉSÉRE SZÁNT |

0709 90 39 | MÁS OLAJBOGYÓ, FRISSEN VAGY HűTVE |

0710 80 10 | OLAJBOGYÓ (NYERSEN, PÁROLVA VAGY VÍZBEN FőZVE), FAGYASZTVA |

0711 20 | OLAJBOGYÓ IDőLEGESEN TARTÓSÍTVA (PÉLDÁUL KÉN-DIOXID GÁZZAL, SÓOLDATBAN, KÉNES VÍZBEN VAGY MÁS TARTÓSÍTÓ OLDATBAN), DE EBBEN AZ ÁLLAPOTUKBAN KÖZVETLEN FOGYASZTÁSRA NEM ALKALMASAN |

EX 0712 90 90 | SZÁRÍTOTT OLAJBOGYÓ, EGÉSZBEN, APRÍTVA, SZELETELVE, TÖRVE VAGY PORÍTVA, DE TOVÁBBI FELDOLGOZÁS NÉLKÜL |

2001 90 65 | OLAJBOGYÓ ECETTEL VAGY ECETSAVVAL ELKÉSZÍTVE VAGY TARTÓSÍTVA, CUKOR HOZZÁADÁSA NÉLKÜL |

EX 2004 90 30 | OLAJBOGYÓ ELKÉSZÍTVE, VAGY ECET ILLETVE ECETSAV HELYETT MÁS ANYAGGAL TARTÓSÍTVA, FAGYASZTVA |

2005 70 | OLAJBOGYÓ ELKÉSZÍTVE, VAGY ECET ILLETVE ECETSAV HELYETT MÁS ANYAGGAL TARTÓSÍTVA, NEM FAGYASZTVA |

C) | 1522 00 31 1522 00 39 | ZSÍROS ANYAGOK ÉS ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI VIASZOK FELDOLGOZÁSI MARADÉKAI, AMELYEK OLÍVAOLAJRA JELLEMZő TULAJDONSÁGOKKAL RENDELKEZő OLAJAT TARTALMAZNAK |

2306 90 11 - 2306 90 19 | OLÍVAOLAJ KIVONÁSAKOR KELETKEZő OLAJPOGÁCSA ÉS MÁS MARADÉK |

VIII. rész: Rostlen és rostkender

A rostlen és rostkender tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-KÓD: | MEGNEVEZÉS: |

5301 | LEN NYERSEN VAGY MEGMUNKÁLVA, DE NEM FONVA; LENKÓC ÉS -HULLADÉK (BELEÉRTVE A FONALHULLADÉKOT ÉS FARKASOLÁSI HULLADÉKOT) |

5302 | VALÓDI KENDER (CANNABIS SATIVA L.) NYERSEN VAGY MEGMUNKÁLVA, DE NEM FONVA; KENDERKÓC ÉS –HULLADÉK (BELEÉRTVE A FONALHULLADÉKOT ÉS A FOSZLATOTT ANYAGOT IS) |

IX. rész: Gyümölcs- és zöldségfélék

A gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Megnevezés: |

0702 00 00 | Paradicsom, frissen vagy hűtve |

0703 | Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle frissen vagy hűtve |

0704 | Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle frissen vagy hűtve |

0705 | Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.), frissen vagy hűtve |

0706 | Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, bakszakáll, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér frissen vagy hűtve |

0707 00 | Uborka és apró uborka, frissen vagy hűtve |

0708 | Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve |

ex 0709 | Más zöldségek, frissen vagy hűtve a 0709 60 91, 0709 60 95, 0709 60 99, 0709 90 31, 0709 90 39 és 0709 90 60 alszámok kivételével |

ex 0802 | Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is, kivéve a 0802 90 20 alszám alá tartozó Arékát (vagy bétel) és kóladiót |

0803 00 11 | Friss főzőbanán (plantain) |

ex 0803 00 90 | Szárított főzőbanán (plantain) |

0804 20 10 | Friss füge |

0804 30 00 | Ananász |

0804 40 00 | Avokádó |

0804 50 00 | Guajava, mangó és mangosztán |

0805 | Citrusfélék frissen vagy szárítva |

0806 10 10 | Friss csemegeszőlő |

0807 | Dinnye (beleértve a görögdinnyét is) és papaya frissen |

0808 | Alma, körte és birs frissen |

0809 | Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény frissen |

0810 | Más gyümölcs, frissen |

0813 50 31 0813 50 39 | Kizárólag a 0801 és 0802 vámtarifaszám alá tartozó szárított diófélék keveréke |

1212 99 30 | Szentjánoskenyér |

X. rész: Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek

A feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Megnevezés: |

a) | ex 0710 | Zöldség (nyersen, gőzölve vagy vízben forrázva is), fagyasztva, kivéve a 0710 40 00 alszám alá tartozó csemegekukorica, a 0710 80 10 alszám alá tartozó olajbogyót, illetve a 0710 80 59 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcsét |

ex 0711 | Zöldség, ideiglenesen tartósított (például kéndioxid gázzal kezelt, sós lében pácolt, kénes vízbe vagy egyéb tartósító oldatba helyezett), de közvetlen fogyasztásra alkalmatlan állapotban, kivéve a 0711 20 alszám alá tartozó olajbogyót, illetve a 0710 80 59 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcsét |

ex 0712 | Szárított zöldség, egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de további feldolgozás nélkül, kivéve az ex 0712 90 05 alszám alá tartozó mesterségesen, forró levegővel szárított, de emberi fogyasztásra alkalmatlan paradicsomot, az ex 0712 90 11 és a 0712 90 19 alszám alá tartozó csemegekukoricát és az ex 0712 90 90 alszám alá tartozó olajbogyót |

0804 20 90 | Szárított füge |

0806 20 | Szárított szőlő |

ex 0811 | Gyümölcs és dió nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélkül, kivéve az ex 0811 90 95 alszám alá tartozó fagyasztott banánt |

ex 0812 | Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (például kén-dioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve az ex 0812 90 98 alszám alá tartozó banánt |

ex 0813 | Gyümölcs, szárítva, a 0801 – 0806 vámtarifaszámok alá tartozó kivételével; diókeverék vagy ebbe az árucsoportba tartozó szárított gyümölcsök keveréke, a 0813 50 31 és 0813 50 39 alszámokhoz, a 0801 és 0802 vámtarifaszámok alá tartozó diókeverékek kivételével |

0814 00 00 | Citrusfélék vagy dinnyefélék héja (a görögdinnye héját is beleértve), frissen, fagyasztva, szárítva vagy sós lében, kénes vízben vagy egyéb tartósító oldatban ideiglenesen tartósítva |

0904 20 10 | Szárított édespaprika, sem zúzott, sem őrölt |

b) | ex 0811 | Gyümölcsök és diófélék, nem főzve, vagy vízben, vagy gőzben főzve, fagyasztva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával |

ex 1302 20 | Pektintartalmú anyag és pektinát: |

ex 2001 | Zöldség, gyümölcs, diófélék és egyéb ehető növényi részek, elkészítve, vagy ecettel illetve ecetsavval tartósítva, kivéve: – A Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcse, kivéve a 2001 90 20 alszám alá tartozó édes paprikát és spanyol paprikát – A 2001 90 30 alszám alá tartozó csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) – A 2001 90 40 alszám alá tartozó jamgyökér, édesburgonya és hasonló, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalmú ehető növényi részek – a 2001 90 60 alszám alá tartozó pálmabél – a 2001 90 65 alszám alá tartozó olajbogyó – az ex 2001 90 99 alszám alá tartozó szőlőlevél, komlóhajtás és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei kivételével |

2002 | Paradicsom ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva |

2003 | Ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva |

ex 2004 | Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, kivéve a 2006 vámtarifaszám termékeit, kivéve az ex 2004 90 10 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), az ex 2004 90 30 alszám alá tartozó olajbogyót és a 2004 10 91 alszám alá tartozó burgonyát liszt, dara vagy szirom formájában elkészítve vagy tartósítva |

ex 2005 | Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével, kivéve a 2005 70 alszám alá tartozó olajbogyót, a 2005 80 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), a 2005 99 10 alszám alá tartozó Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével, valamint a 2005 20 10 alszám alá tartozó burgonyát liszt, dara vagy szirom formájában elkészítve vagy tartósítva |

ex 2006 00 | Gyümölcs, diófélék, gyümölcshéj és egyéb növényi részek, cukorral tartósítva (szárított, kandírozott vagy kristályosított), kivéve az ex 2006 00 38 és az ex 2006 00 99 vámtarifaszámok alá tartozó banánt cukorban tartósítva |

ex 2007 | Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, gyümölcs- és diópüré, gyümölcs- és diókrém, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve: – az ex 2007 10 alszám alá tartozó homogenizált banánkészítmények – Az ex 2007 99 39, ex 2007 99 57 és ex 2007 99 98 alszámok alá tartozó banándzsem, -zselé, -lekvár, -püré és -pép |

ex 2008 | Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, diófélék (mogyoró) és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag, vagy alkohol hozzáadásával is, kivéve: – a 2008 11 10 alszám alá tartozó mogyoróvaj – a 2008 91 00 alszám alá tartozó pálmabél – a 2008 99 85 alszám alá tartozó kukorica – A 2008 99 91 alszám alá tartozó jamgyökér, édesburgonya és hasonló, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalmú ehető növényi részek – az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó szőlőlevél, komlóhajtás és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei kivételével – az ex 2008 92 59, ex 2008 92 78, ex 2008 92 93 és ex 2008 92 98 alszám alá tartozó, másképpen elkészített vagy tartósított banán keveréke – Az ex 2008 99 49, ex 2008 99 67 és ex 2008 99 99 alszámok alá tartozó, másképpen elkészített vagy tartósított banán keveréke |

ex 2009 | Gyümölcslé (kivéve az 2009 61 és 2009 69 alszám alá tartozó szőlőlevet és szőlőmustot és az ex 200980 alszám alá tartozó banánlevet) és zöldséglé, nem erjesztve, alkohol hozzáadása nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |

XI. rész: Banán

A banán tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-KÓDOK: | MEGNEVEZÉS: |

0803 00 19 | FRISS BANÁN, KIVÉVE A PLANTAIN FAJTÁT |

EX 0803 00 90 | SZÁRÍTOTT BANÁN, KIVÉVE A PLANTAIN FAJTÁT |

EX 0812 90 98 90 | BANÁN, ÁTMENETILEG TARTÓSÍTVA |

EX 0813 50 99 | SZÁRÍTOTT BANÁNT TARTALMAZÓ KEVERÉKEK |

1106 30 10 | LISZT, DARA ÉS BANÁNPOR |

EX 2006 00 99 | BANÁN CUKORBAN TARTÓSÍTVA |

EX 2007 10 99 | HOMOGENIZÁLT BANÁNKÉSZÍTMÉNYEK |

EX 2007 99 39 EX 2007 99 57 EX 2007 99 98 | BANÁNDZSEM, -ZSELÉ, -LEKVÁR, -PÜRÉ ÉS -PÉP |

EX 2008 92 59 EX 2008 92 78 EX 2008 92 93 EX 2008 92 98 | MÁSKÉPPEN ELKÉSZÍTETT VAGY TARTÓSÍTOTT BANÁNT TARTALMAZÓ KEVERÉKEK |

EX 2008 99 49 EX 2008 99 67 EX 2008 99 99 | BANÁN MÁSKÉPPEN ELKÉSZÍTVE VAGY TARTÓSÍTVA |

EX 2009 80 35 EX 2009 80 38 EX 2009 80 79 EX 2009 80 86 EX 2009 80 89 EX 2009 80 99 | BANÁNLÉ |

XII. rész: Bor

A bor tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Megnevezés: |

a) | 2009 61 2009 69 | Szőlőlé (a szőlőmustot is beleértve) |

2204 30 92 2204 30 94 2204 30 96 2204 30 98 | Egyéb szőlőmustok, kivéve az alkohol hozzáadásával részben erjedt szőlőmustot és fojtott szőlőmustot |

b) | ex 2204 | Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; a 2009 vámtarifaszámtól eltérő szőlőmust, kivéve a 2204 30 92, 2204 30 94, 2204 30 96 és 2204 30 98 alszám alá tartozó más szőlőmustot |

c) | 0806 10 90 | Friss szőlő a csemegeszőlő kivételével |

2209 00 11 2209 00 19 | Borecet |

d) | 2206 00 10 | Törkölybor |

2307 00 11 2307 00 19 | Borseprő |

2308 00 11 2308 00 19 | Szőlőtörköly |

XIII. rész: Élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek

Az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek tekintetében e rendelet a Kombinált Nómenklatúra 6. árucsoportjában található minden termékre kiterjed.

XIV. rész: Nyersdohány

A nyersdohány tekintetében e rendelet a 2401 vámtarifaszám alá tartozó nyers- vagy feldolgozatlan dohányra és dohányhulladékra terjed ki.

XV. rész: Marha- és borjúhús

A marha- és borjúhús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Termékleírás: |

a) | 0102 90 05 – 0102 90 79 | A fajtatiszta tenyészállatokon kívüli élő állatok, háziasított szarvasmarhafajták |

0201 | Szarvasmarhafélék húsa, frissen vagy hűtve: |

0202 | Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztva |

0206 10 95 | Sovány és zsíros dagadó frissen vagy hűtve |

0206 29 91 | Sovány és zsíros dagadó fagyasztva |

0210 20 | Szarvasmarhafélék húsa sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve |

0210 99 51 | Zsíros és sovány dagadó sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve |

0210 99 90 | Élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből |

1602 50 10 | Más elkészített vagy konzervált marhahús vagy belsőség, főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke |

1602 90 61 | Más, szarvasmarhahúst vagy belsőséget tartalmazó hús, főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke |

b) | 0102 10 | Élő szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállattól |

0206 10 91 | Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége kivéve a sovány és zsíros dagadót, frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket |

0206 10 99 |

0206 21 00 | Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége kivéve a sovány és zsíros dagadót, fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket |

0206 22 00 |

0206 29 99 |

0210 99 59 | Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve, a zsíros és sovány dagadó kivételével |

ex 1502 00 90 | Nyers vagy olvasztott szarvasmarhafélék zsírja, sajtolt vagy oldószerrel extrahált is |

1602 50 31 – 1602 50 80 | Szarvasmarhafélék egyéb, elkészített vagy konzervált húsa vagy belsősége, kivéve a főzés nélküli húst vagy belsőséget, illetve a főtt hús vagy belsőség és a főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét |

1602 90 69 | Más elkészített vagy konzervált szarvasmarhahúst vagy belsőséget tartalmazó hús, kivéve a főzés nélküli és a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét |

XVI. rész: Tej és tejtermékek

A tej- és tejtermékek tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-KÓD: | TERMÉKLEÍRÁS: |

A) | 0401 | TEJ ÉS TEJSZÍN, NEM SűRÍTVE, CUKOR VAGY MÁS ÉDESÍTőANYAG HOZZÁADÁSA NÉLKÜL |

B) | 0402 | TEJ ÉS TEJSZÍN SűRÍTVE, VAGY CUKOR VAGY MÁS ÉDESÍTőANYAG HOZZÁADÁSÁVAL |

C) | 0403 10 11 – 39 | ÍRÓ, ALUDTTEJ, TEJFÖL, JOGHURT, KEFIR ÉS MÁS ERJESZTETT VAGY SAVANYÍTOTT TEJ, TEJFÖL, SűRÍTVE VAGY ANÉLKÜL, AKÁR TARTALMAZ HOZZÁADOTT CUKROT VAGY MÁS ÉDESÍTőANYAGOT, AKÁR NEM, ÍZESÍTÉS, GYÜMÖLCS, DIÓ VAGY KAKAÓ HOZZÁADÁSA NÉLKÜL |

0403 90 11 – 69 |

D) | 0404 | TEJSAVÓ SűRÍTVE, CUKROZVA VAGY MÁS ANYAGGAL ÉDESÍTVE IS; MÁSUTT NEM EMLÍTETT, TERMÉSZETES TEJALKOTÓRÉSZEKET TARTALMAZÓ KÉSZÍTMÉNY CUKOR VAGY MÁS ÉDESÍTőANYAG HOZZÁADÁSÁVAL IS |

E) | EX 0405 | VAJ ÉS TEJBőL NYERT MÁS ZSÍR ÉS OLAJ; 75 %-NÁL TÖBB, DE 80 %-NÁL KEVESEBB ZSÍRTARTALMÚ KENHETő KÉSZÍTMÉNYEK |

F) | 0406 | SAJT ÉS TÚRÓ |

G) | 1702 19 00 | TEJCUKOR ÉS TEJCUKORSZIRUP HOZZÁADOTT ÍZESÍTő- VAGY SZÍNEZőANYAG NÉLKÜL, KEVESEBB, MINT 99 TÖMEGSZÁZALÉKÚ TEJCUKORTARTALOMMAL, VÍZMENTES TEJCUKORKÉNT KIFEJEZVE, SZÁRAZANYAGRA SZÁMÍTVA |

H) | 2106 90 51 | ÍZESÍTETT VAGY SZÍNEZETT LAKTÓZSZIRUPOK |

I) | EX 2309 | ÁLLATOK ETETÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉSZÍTMÉNY: – OLYAN TERMÉKEKET TARTALMAZÓ KÉSZÍTMÉNYEK ÉS TAKARMÁNYOK, AMELYEKRE E RENDELET VONATKOZIK, KÖZVETLENÜL VAGY A 2730/75/EGK TANÁCSI RENDELET ALAPJÁN, KIVÉVE AZOKAT A KÉSZÍTMÉNYEKET ÉS TAKARMÁNYOKAT, AMELYEKRE AZ EZEN MELLÉKLET I. RÉSZE VONATKOZIK. |

XVII. rész: Sertéshús

A sertéshús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Termékleírás |

a) | ex 0103 | Élő sertés, háziasított fajtákból, kivéve a fajtiszta tenyészállatokat |

b) | ex 0203 | Házisertés húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva |

ex 0206 | Házisertés élelmezési célra alkalmas belsősége, kivéve amelyet gyógyászati termékek gyártására használnak, frissen, hűtve vagy fagyasztva |

ex 0209 00 | Sovány húsréteget nem tartalmazó sertészsiradék, nem olvasztott, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve |

ex 0210 | Házisertés élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve |

1501 00 11 1501 00 19 | Sertészsír (zsiradék is) |

c) | 1601 00 | Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; valamint az azokból készült élelmiszertermékek |

1602 10 00 | Homogenizált készítmények húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből |

1602 20 90 | Készítmények vagy tartósított élelmiszerek állatok májából, kivéve liba- és kacsamájból |

1602 41 10 1602 42 10 1602 49 11 – 1602 49 50 | Más elkészített és konzervált élelmiszerek, házisertés húsából, vágási melléktermékéből vagy belsőségéből |

1602 90 10 | Állati vérből készült termékek |

1602 90 51 | Más elkészített és konzervált élelmiszerek, házisertés húsából, vágási melléktermékéből vagy belsőségéből |

1902 20 30 | Tészta töltve, főzve vagy főzés nélkül vagy másképp elkészítve 20 tömegszázalékot meghaladó kolbász és más, hasonló termék-, illetve bármely fajta hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta és eredetű zsírt is |

XVIII. rész: Birka- és kecskehús

A birka- és kecskehús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-KÓD: | TERMÉKLEÍRÁS |

A) | 0104 10 30 0104 10 80 0104 20 90 0204 0210 99 21 0210 99 29 | Bárány (egyéves korig) Élő birka, de nem fajtiszta tenyészállatok és bárány Élő kecske, de nem fajtiszta tenyészállatok Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva Juh- és kecskehús csonttal, sózva, sós lében pácolva, szárítva vagy füstölve Juh- és kecskehús csont nélkül, sózva, sós lében pácolva, szárítva vagy füstölve |

B) | 0104 10 10 0104 20 10 0206 80 99 0206 90 99 0210 99 60 ex 1502 00 90 | ÉLő BIRKA – FAJTATISZTA TENYÉSZÁLLATTÓL Élő kecske – fajtatiszta tenyészállattól Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége sózva, sózott lében pácolva, szárítva vagy füstölve Juh és kecskezsír, kivéve az 1503 vámtarifaszám alá tartozókat |

C) | 1602 90 72 1602 90 74 | Más elkészített és konzervált vágási hús vagy melléktermék; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke, birkából vagy kecskéből |

D) | 1602 90 76 1602 90 78 | MÁS ELKÉSZÍTETT ÉS KONZERVÁLT VÁGÁSI HÚS VAGY MELLÉKTERMÉK, KIVÉVE A FőZÉS NÉLKÜLI ÉS A FőTT HÚS VAGY BELSőSÉG ÉS FőZÉS NÉLKÜLI HÚS VAGY BELSőSÉG KEVERÉKÉT |

XIX. rész: Tojás

A tojás tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-KÓD: | MEGNEVEZÉS: |

A) | 0407 00 11 0407 00 19 0407 00 30 | BAROMFITOJÁS, HÉJÁBAN, FRISSEN, TARTÓSÍTVA VAGY FőZVE |

B) | 0408 11 80 0408 19 81 0408 19 89 0408 91 80 0408 99 80 | MADÁRTOJÁS HÉJ NÉLKÜL ÉS TOJÁSSÁRGÁJA FRISSEN, SZÁRÍTVA, GőZBEN VAGY FORRÓ VÍZBEN MEGFőZVE, FORMÁZVA, FAGYASZTVA VAGY MÁSKÉPPEN TARTÓSÍTVA, CUKOR VAGY MÁS ÉDESÍTőANYAG HOZZÁADÁSÁVAL IS, KIVÉVE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA ALKALMATLANOKAT |

XX. rész: Baromfihús

A baromfihús tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Termékleírás |

a) | 0105 | Élő baromfi, a Gallus domesticus fajtába tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk |

b) | ex 0207 | A 0105 vámtarifaszám alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen vagy fagyasztva, kivéve a c) pont alá tartozó májat |

c) | 0207 13 91 | Baromfimáj frissen, hűtve vagy fagyasztva |

0207 14 91 |

0207 26 91 |

0207 27 91 |

0207 34 |

0207 35 91 |

0207 36 81 |

0207 36 85 |

0207 36 89 |

0210 99 71 | Baromfimáj sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve |

0210 99 79 |

d) | 0209 00 90 | Baromfizsiradék nem kiolvasztva, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve |

e) | 1501 00 90 | Baromfizsiradék |

f) | 1602 20 11 | Liba- és kacsamáj, másképpen elkészítve vagy tartósítva |

1602 20 19 |

1602 31 | A 0105 vámtarifaszám alá tartozó baromfi húsa, vágási mellékterméke vagy belsősége, másképpen elkészítve vagy tartósítva |

1602 32 |

1602 39 |

XXI. rész: Egyéb termékek

KN-kód: | Megnevezés: |

ex 0101 | Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér: |

0101 10 | – Fajtatiszta tenyészállat: |

0101 10 10 | – – Ló (a) |

0101 10 90 | – – Más |

0101 90 | – Egyéb: |

– – Ló: |

0101 90 19 | – – – Vágástól eltérő célra |

0101 90 30 | – – Szamár |

0101 90 90 | – – Lóöszvér (muli) és szamáröszvér |

ex 0102 | Élő szarvasmarhafélék: |

ex 0102 90 | – Fajtatiszta tenyészállattól eltérő: |

0102 90 90 | – – Nem háziasított fajták |

ex 0103 | Élő sertés: |

0103 10 00 | – Fajtiszta tenyészállatok (b) |

– Egyéb: |

ex 0103 91 | – – 50 kg-nál kisebb tömegű: |

0103 91 90 | – – – Nem háziasított fajták |

ex 0103 92 | – – Legalább 50 kg tömegű |

0103 92 90 | – – Nem háziasított fajták |

0106 00 | Egyéb élő állatok |

ex 0203 | Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva: |

– Friss vagy fagyasztott: |

ex 0203 11 | – – Egész és fél szarvasmarha: |

0203 11 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 0203 12 | – – Sonka, lapocka és részei csonttal: |

0203 12 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 0203 19 | – – Egyéb: |

0203 19 90 | – – – Nem házi sertésből |

– – Fagyasztott: |

ex 0203 21 | – – Egész és fél szarvasmarha: |

0203 21 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 0203 22 | – – Sonka, lapocka és részei csonttal: |

0203 22 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 0203 29 | – – Egyéb: |

0203 29 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 0205 00 | Ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva: |

ex 0205 00 20 ex 0205 00 80 | – Szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér frissen, hűtve vagy fagyasztva: – Szamár, lóöszvér vagy szamáröszvér, fagyasztva |

ex 0206 | Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva: |

ex 0206 10 | – Szarvasmarhafélékből frissen vagy hűtve |

0206 10 10 | – – Gyógyászati termékek gyártására (c) |

– Szarvasmarhafélékből, fagyasztva: |

ex 0206 22 00 | – – Máj: |

– – – Gyógyászati termékek gyártására |

ex 0206 29 | – – Egyéb: |

0206 29 10 | – – – Gyógyászati termékek gyártására (c) |

ex 0206 30 00 | – Sertésből frissen vagy hűtve: |

– – Házi sertésből: |

– – – Gyógyászati termékek gyártására |

– – Más |

– Sertésből, fagyasztva: |

ex 0206 41 00 | – – Máj: |

– – – Házi sertésből: |

– – – – Gyógyászati termékek gyártására |

– – – Más |

ex 0206 49 | – – Egyéb: |

ex 0206 49 20 | – – – Házi sertésből: |

– – – – Gyógyászati termékek gyártására |

0206 49 80 | – – – Más |

ex 0206 80 | – Más frissen vagy hűtve: |

0206 80 10 | – – Gyógyászati termékek gyártására (c) |

– – Egyéb: |

0206 80 91 | – – – Lóból, szamárból, öszvérből és szamáröszvérből |

ex 0206 90 | – Más, fagyasztva: |

0206 90 10 | – – Gyógyászati termékek gyártására (c) |

– – Egyéb: |

0206 90 91 | – – – Lóból, szamárból, öszvérből és szamáröszvérből |

0208 | Élelmezési célra alkalmas más hús, vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva |

0210 | Hús és ehető belsőség, sózott, pácolt, szárított vagy füstölt; élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény húsból vagy belsőségből: |

– Sertéshús: |

ex 0210 11 | – – Sonka, lapocka és részei csonttal: |

0210 11 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 0210 12 | – – Oldalas és dagadó és részei: |

0210 12 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 0210 19 | – – Egyéb: |

0210 19 90 | – – – Nem házi sertésből |

– Más, ideértve az élelmezési célra alkalmas lisztet és őrleményt húsból vagy belsőségből: |

0210 91 00 | – – Főemlősökből |

0210 92 00 | – – Bálnából, delfinből és barna delfinből [a cetfélék (Cetacea) rendjébe tartozó emlősökből]; lamantinból és dugongból [a szirének (Sirenia) rendjébe tartozó emlősből] |

0210 93 00 | – – Hüllőből (kígyóból és teknősbékából is) |

ex 0210 99 | – – Egyéb: |

– – – Hús: |

0210 99 31 | – – – – Rénszarvasból |

0210 99 39 | – – – – Egyéb |

– – – Belsőség: |

– – – – Nem házi sertésből, szarvasmarhafélékből, juhból és kecskéből |

0210 99 80 | – – – – – Nem baromfimájból |

ex 0407 00 | Héjas, friss, tartósított vagy főtt madártojás: |

0407 00 90 | – Nem baromfiból |

ex 0408 | Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is: |

– Tojássárgája: |

ex 0408 11 | – – Szárítva: |

0408 11 20 | – – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan (d) |

ex 0408 19 | – – Egyéb: |

0408 19 20 | – – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan (d) |

– Egyéb: |

ex 0408 91 | – – Szárítva: |

0408 91 20 | – – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan (d) |

ex 0408 99 | – – Egyéb: |

0408 99 20 | – – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan (d) |

0410 00 00 | Másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer |

0504 00 00 | Állati bél, hólyag (a halhólyag kivételével) és gyomor egészben és darabban |

ex 0511 | Másutt nem említett állati eredetű élelmiszerek; Másutt nem említett állati termék, az 1. vagy a 3. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat: |

0511 10 00 | – Szarvasmarhasperma |

– Egyéb: |

0511 91 | – – Hal, rák és rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat részei; a 3. árucsoportba tartozó élettelen állat: |

ex 0511 99 | – – Egyéb: |

0511 99 31 és 0511 99 39 0511 99 85 | – – –természetes szivacs – – – Egyéb |

ex 0709 | Más zöldség, frissen vagy hűtve: |

ex 0709 60 | – A Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse: |

– – Egyéb: |

0709 60 91 | – – – Capsicum nemből, capsicin, vagy capsicum illóolajtartalmú festék gyártására (c) |

0709 60 95 | – – – Illóolaj vagy gyanta gyártására (c) |

0709 60 99 | – – – Más |

ex 0710 | Zöldség (nyersen, párolva vagy vízben főzve), fagyasztva: |

ex 0710 80 | – Más zöldség: |

– – A Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse: |

0710 80 59 | – – – Édes paprika kivételével |

ex 0711 | Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (például kéndioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban: |

ex 0711 90 | – Egyéb zöldségek; zöldségkeverékek: |

– – Zöldségfélék: |

0711 90 10 | – – – A Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika kivételével |

0713 | Szárított hüvelyes zöldség kifejtve, hántolva és felesen is: |

ex 0713 10 | – Borsó (Pisum sativum): |

0713 10 90 | – – Vetőmagok kivételével |

ex 0713 20 00 | – Csicseriborsó: |

– – Vetőmagok kivételével |

– Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.) |

ex 0713 31 00 | – – Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab: |

– – – Vetőmagok kivételével |

ex 0713 32 00 | – – Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis): |

– – – Vetőmagok kivételével |

ex 0713 33 | – – Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris): |

0713 33 90 | – – – Vetőmagok kivételével |

ex 0713 39 00 | – – Egyéb: |

– – – Vetőmagok kivételével |

ex 0713 40 00 | – Lencse: |

– – – Vetőmagok kivételével |

ex 0713 50 00 | – – Nagyszemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor): |

– – Vetőmagok kivételével |

ex 0713 90 00 | – Egyéb: |

– – Vetőmagok kivételével |

0801 | Kókuszdió, brazildió és kesudió frissen vagy szárítva, héjastól is |

0802 | Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is: |

ex 0802 90 | – Egyéb: |

ex 0802 90 20 | – – Aréka (vagy bétel) és kóladió |

ex 0804 | Datolya, füge, ananász, avokádó, guajava, mangó és mangosztán frissen vagy szárítva: |

0804 10 00 | – Datolya |

0902 | Tea aromásítva is: |

ex 0904 | Bors (Piper fajta); a Capsicum vagy a Pimenta fajhoz tartozó növények szárított gyümölcse zúzva vagy őrölve is, a 0904 20 10 vámtarifaszám alá tarozó édes paprika kivételével |

0905 00 00 | Vanília |

0906 | Fahéj és fahéjvirág |

0907 00 00 | Szegfűszeg (egész gyümölcs, kocsány és szár) |

0908 | Szerecsendió, szerecsendió-virág és kardamom |

0909 | Ánizs-, badián-, édeskömény-, koriander-, kömény- vagy rétiköménymag; borókabogyó |

0910 | Gyömbér, sáfrány, kurkuma, kakukkfű, babérlevél, curry és más fűszer |

ex 1106 | Liszt, dara és a 0713 vámtarifaszám alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből, vagy a 0714 vámtarifaszám alá tartozó szágóból, gyökérből vagy gumóból, továbbá a 8. árucsoportba tartozó termékekből: |

1106 10 00 | – A 0713 vámtarifaszám alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből |

ex 1106 30 | – A 8. árucsoportba tartozó termékekből: |

1106 30 90 | – – Banán kivételével |

ex 1108 | Keményítőfélék; inulin: |

1108 20 00 | – Inulin |

1202 10 90 | Földimogyoró, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában, nem vetésre |

1202 20 00 | Földimogyoró, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héj nélkül, törve is |

1203 00 00 | Kopra |

1206 00 91 | Napraforgómag, törve is, nem vetésre |

1206 00 99 |

1207 20 90 | Gyapotmag, törve is, nem vetésre |

1207 40 90 | Szezámmag, törve is, nem vetésre |

1207 50 90 | Mustármag, törve is, nem vetésre |

1207 91 90 | Mákszem, törve is, nem vetésre ex |

1207 99 91 | Kendermag, törve is, nem vetésre ex |

ex 1207 99 97 | Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is, nem vetésre |

1208 | Olajosmagliszt és -dara, olajtartalmú gyümölcsliszt és -dara, a mustárliszt és -dara kivételével |

1211 | Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is) elsősorban illatszer, gyógyszer, rovarirtó szer, növényvédő szer, gombaölő szer és hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is |

ex 1212 | Szentjánoskenyér, tengeri moszat és egyéb alga, cukorrépa és cukornád frissen, hűtve, fagyasztva, vagy szárítva, őrölve is; másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi termék (beleértve a Cichorium intybus sativum fajta nem pörkölt cikóriagyökeret is): |

ex 1212 20 00 | – Elsősorban gyógyszer gyártására vagy emberi fogyasztásra szolgáló tengeri moszat és egyéb alga |

– Egyéb: |

ex 1212 99 | – – Cukornád, szentjánoskenyér és szentjánoskenyérmag: |

ex 1212 99 70 | – – – Más, a cikóriagyökér kivételével |

1213 00 00 | Gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is |

ex 1214 | Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény, labdacs (pellet) alakban is: |

ex 1214 10 | Lucerna (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet), forró levegővel mesterségesen szárítva, kivéve: Lucerna (alfalfa-) őrlemény és labdacs (pellet), más módon szárítva és őrölve |

ex 1214 90 | – Egyéb: |

1214 90 10 | – – Marharépa, karórépa és egyéb takarmánygyökér |

ex 1214 90 90 | – – Egyéb, kivéve: |

– Lucerna, baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény mesterséges úton, forrón szárítva, a széna, takarmánykáposzta és a széna tartalmú termékek kivételével |

– Lucerna, baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, honey lotus, chickling pea and birdsfoot, másképpen szárítva és őrölve |

ex 1502 00 | Szarvasmarhafaggyú, birka- vagy kecskefaggyú az 1503 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |

ex 1502 00 10 | – Ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével, kivéve a csontból és hulladékból nyert zsírokat (c) |

1503 00 | Zsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgálva, nem keverve vagy más módon nem elkészítve |

1504 | Halakból és tengeri emlősből nyert zsír és olaj, és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |

1507 | Szójababolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |

1508 | Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |

1511 | Pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |

1512 | Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |

1513 | Kókuszdió (kopra)-, pálmamagbél- és babaszuolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |

1514 | Olajrepce-, repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva ex |

ex 1515 | Más stabilizált növényi zsír és olaj (kivéve az ex 1515 90 11 alszám alá tartozó jojobaolajat) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |

ex 1516 | Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói, részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően vagy újraészterezve és elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve (kivéve az 1516 20 10 alszám aló tartozó hidrogénezett ricinusolajat, ún. opálviaszt) |

ex 1517 | Margarin; Margarin, ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, kivéve az 1516 vámtarifaszám alá tartozó, étkezésre alkalmas zsírokat vagy olajokat vagy ezek frakcióit az 1517 10 10, 1517 90 10 és 1517 90 93 alszámok kivételével |

1518 00 31 | Stabilizált folyékony növényi olaj, keverék, műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével (c) |

1518 00 39 |

1522 00 91 | Olajseprő és üledék; szappanalapanyag, kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak |

1522 00 99 | Zsíros anyagok és állati vagy növényi viaszok egyéb feldolgozási maradékai, kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak |

ex 1602 | Más elkészített és konzervált hús, vágási melléktermék, belsőség vagy vér: |

– Sertésből: |

ex 1602 41 | – – Sonka és részei: |

1602 41 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 1602 42 | – – Lapocka és részei: |

1602 42 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 1602 49 | – – Más, beleértve a keverékeket is: |

1602 49 90 | – – – Nem házi sertésből |

ex 1602 90 | – Más, beleértve állati vérből előállított termékeket is: |

– – Az állati vérből készült termékek kivételével: |

1602 90 31 | – – – Vadból vagy nyúlból |

1602 90 41 | – – – Rénszarvasból |

– – – Egyéb: |

– – – – Nem házi sertés hús- vagy belsőség tartalommal: |

– – – – – Nem szarvasmarha hús- vagy belsőség tartalommal: |

1602 90 98 | – – – – – – Juh vagy kecske kivételével |

1603 00 | Kivonat és lé húsból, halból, rákból, rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból |

1801 00 00 | Kakaóbab, egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve |

1802 00 00 | Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |

ex 2001 | Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva: |

ex 2001 90 | – Egyéb: |

2001 90 20 | – – A Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika és a spanyol paprika kivételével |

ex 2005 | Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével: |

ex 2005 90 | – Egyéb zöldségek és zöldségkeverékek: |

2005 99 10 | – – A Capsicum nemhez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika és a spanyol paprika kivételével |

ex 2206 | Más erjesztett italok (például almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei: |

2206 00 31 – 2206 00 89 | – Pikett kivételével |

ex 2301 | Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből, halból, rákból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; töpörtyű: |

2301 10 00 | – Liszt, dara és labdacs (pellet) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből; töpörtyű |

ex 2302 | Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is: |

2302 50 00 | – Hüvelyesből |

2304 00 00 | Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve és labdacs (pellet) alakban is |

2305 00 00 | Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve és labdacs (pellet) alakban is |

ex 2307 00 | Borseprő; nyers borkő: |

2307 00 90 | – Nyers borkő |

ex 2308 00 | Máshová nem sorolt és máshol nem szereplő, állatok takarmányozására használt zöldség-alapanyagok és zöldséghulladék, zöldségszármazékok és melléktermékek, pellet vagy más formában : |

2308 00 90 | – – Szőlőtörköly, makk és vadgesztenye kivételével, seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével |

ex 2309 | Állatok etetésére szolgáló készítmény: |

ex 2309 10 | – Kutya- és macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve: |

2309 10 90 | – – az 1702 30 51 – 1702 30 99, 1702 40 90, 1702 90 50 és 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup-, illetve tejterméktartalommal: |

ex 2309 90 | – Egyéb: |

2309 90 10 | – – Hal vagy tengeri emlős részeit tartalmazó oldat |

– – Más, beleértve a keverékeket is: |

ex 2309 90 91 – 2309 90 99 | – – – az 1702 30 51 – 1702 30 99, 1702 40 90, 1702 90 50 és 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup-, illetve tejterméktartalommal, kivéve: |

– Lucernaléből és fűléből nyert fehérje-sűrítmény |

– Kizárólag az első francia bekezdésben említett sűrítmények előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert, dehidratált termékek |

(a) Az alszámra történő bejegyzésre a vonatkozó közösségi rendelkezésekben megállapított feltételek vonatkoznak [lásd 94/28/EK tanácsi irányelv (HL L 178., 1994.7.12., 66. o.)A Bizottság 93/623/EK határozata (HL L 298., 1993.12.3., 45. o.)]. (b) Az alszámra történő bejegyzésre a vonatkozó közösségi rendelkezésekben megállapított feltételek vonatkoznak [lásd 88/661/EGK tanácsi irányelv (HL L 382., 1988.12.31., 36. o.); a Tanács 94/28/EK irányelve (HL L 178., 1994.7.12., 66. o.); a Bizottság 96/510/EK határozata (HL L 210., 1996.8.20., 53. o.)]. (c) Az alszámra történő bejegyzésre a vonatkozó közösségi rendelkezésekben megállapított feltételek vonatkoznak [lásd a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 291–300. cikkét és az azt követő módosításokat]. (d) Az alszámra történő bejegyzésre a Kombinált Nómenklatúra előzetes rendelkezései II részének F bekezdésében megállapított feltételek vonatkoznak (2658/87/EGK rendelet I. melléklete). |

II. MELLÉKLETAZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE

I. rész: Etilalkohol

1. Az etilalkohol tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód: | Megnevezés: |

ex 2207 10 00 | Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet az EK-Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő |

ex 2207 20 00 | Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, amelyet az EK-Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő |

ex 2208 90 91 és ex 2208 90 99 | Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalommal, amelyet az EK-Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő |

2. A III. rész II. árucsoportjának a behozatali engedélyekről szóló I. szakasza, illetve ugyazon rész III. árucsoportjának I. szakasza azokra a 2208 KN-kód alá tartozó, több mint két literes tartályokban kiszerelt, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholon alapuló termékekre is alkalmazandó, amelyek az (1) bekezdésben említett etil-alkohol valamennyi sajátosságával rendelkeznek.

II. rész: Méhészeti termékek

1. A méhészeti termékek tekintetében e rendelet a következő táblázatban felsorolt termékekre terjed ki:

KN-kód | Megnevezés: |

0409 | Természetes méz |

ex 0410 00 00 | Étkezésre alkalmas méhpempő, méhszurok |

ex 0511 99 90 | Etkezésre nem alkalmas méhpempő, méhszurok |

ex 1212 99 80 | Virágpor |

ex 1521 90 | Méhviasz |

III. rész: Selyemhernyó

A selyemhernyók tekintetében e rendelet a 0106 90 00 alszámra kiterjedő selyemhernyóra, illetve a 0511 99 85 alszám alá tartozó selyemhernyópetére terjed ki.

III. MELLÉKLETA 2. CIKKBEN EMLÍTETT MEGHATÁROZÁSOK

I. rész: A rizságazatra vonatkozó meghatározások

I. A „hántolatlan rizs”, „előhántolt rizs”, „félig hántolt rizs”, „hántolt rizs”, „rövid szemű rizs”, „félgömbölyű rizs”, „hosszú szemű A és B rizs” és „törmelék rizs” fogalmak meghatározása a következő:

1. a) Hántolatlan rizs: rizs, amelyen a cséplés után is rajta maradt a pelyvás héj.

b) Hántolt rizs: olyan hántolatlan rizs, amelyről csak a pelyvás héjat távolították el. Az e meghatározás alá tartozó rizsféleségek a kereskedelemben általában a következő nevekkel kerülnek forgalomba: „barna rizs”, „cargo rizs”, „loonzain” és „riso sbramato”.

c) Félig hántolt rizs: olyan hántolatlan rizs, amelyről eltávolították a pelyvás héjat, a csíra egy részét és a terméshéj külső rétegeinek egy részét vagy egészét, de a belső rétegeket nem.

d) Teljesen hántolt rizs: olyan rizs, amelyről eltávolították a pelyvás héjat, a terméshéj külső és belső rétegeinek egészét, valamint hosszúszemű és közepes szemű rizs esetén a teljes csírát, kerekszemű rizs esetén pedig a csírának legalább egy részét, de amelyen a szem felületének több mint 10 %-át nem fedő hosszirányú fehér barázdák maradhatnak.

2. a) Kerekszemű rizs: olyan rizs, amelynek szemhossza nem haladja meg az 5,2 mm-t, és a hosszúság/vastagság aránya kisebb mint 2.

b) Közepes szemű rizs: olyan rizs, amelynek szemhossza meghaladja az 5,2 mm-t, de nem haladja meg a 6,0 mm-t, és a hosszúság/vastagság aránya nem nagyobb mint 3.

c) Hosszúszemű rizs: olyan

i. hosszúszemű A rizs, amelynek szemhossza meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/vastagság aránya nagyobb mint 2, de kisebb mint 3;

ii. hosszú szemű B rizs, amelynek szemhossza meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/vastagság aránya egyenlő vagy nagyobb mint 3.

d) A rizsszemek mérése: a szemek mérését teljesen hántolt rizsen kell elvégezni a következő módszer szerint:

i. A szállítmányból reprezentatív mintát kell venni;

ii. a mintát át kell rostálni, hogy csak a teljes szemek, köztük az éretlen szemek maradjanak fönn;

iii. két mérést kell elvégezni egyenként 100 szemen, majd átlagolni kell;

iv. az eredményt milliméterben, egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

3. Tört rizs: olyan szemdarabok, amelyek hossza nem haladja meg a teljes szemek átlagos hosszának háromnegyedét.

II. A nem sértetlen minőségű szemek és tört szemek tekintetében a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

A. Egész szemek

Olyan szemek, amelyekről csak a végződés egy részét távolították el, tekintet nélkül a hántolás egyes fázisaiban keletkező jellemzőkre.

B. Nyesett szemek

Olyan szemek, amelyekről a végződés egészét eltávolították.

C. Tört szemek, illetve szemdarabok

Olyan szemek, amelyekről a végződésnél nagyobb tömegű részt távolítottak el; a tört szemek közé a következők tartoznak:

- nagyméretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem fele, de amelyek nem alkotnak egy teljes egész szemet),

- közepes méretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem negyede, de amelyek kisebbek a "nagyméretű tört szemek" minimális méreténél),

- finom tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza kisebb, mint egy egész szem negyede, de amelyek túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek egy 1,4 mm lyukméretű szitán),

- törmelék (kis szemdarabok vagy -részecskék, amelyek átférnek egy 1,4 mm lyukméretű rostán); a hasított szemek (hosszirányú hasítással előállított szemdarabok) e meghatározás alá tartoznak.

D. Zöld szemek

Nem teljesen érett szemek.

E. Természetes torzulást jelző szemek

A természetes torzulás akár örökletes, akár nem örökletes eredetű torzulást jelent a fajtára jellemző morfológiai jellemzőkhöz képest.

F. Fakó szemek

Olyan szemek, amelyek felületének legalább háromnegyede átlátszatlan és fakó.

G. Pirosbarázdás szemek

Különböző élénkségű és árnyalatú hosszirányú piros barázdákkal tarkított szemek, a magházból származó maradványoknak köszönhetően.

H. Pettyes szemek

Többé-kevésbé szabályos formájú, sötét színű, jól meghatározható kis kört jelző szemek; a pettyes szemek közé tartoznak azok a szemek is, amelyeken csak felül találhatók enyhén fekete barázdák; a barázdák és a pettyek körül nem lehet sárga vagy sötét udvar.

I. Foltos szemek

Olyan szemek, amelyek felületük egy kisebb területén természetes színük szembetűnő elváltozása észlelhető; a foltok különböző színűek lehetnek (feketés, vöröses, barna); foltnak tekinthetők a mélyfekete barázdák is. Ha a foltok színe kellőképpen jelzett ahhoz, hogy azonnal szembetűnjenek (fekete, rózsaszínű, vörösesbarna), és ha a szemnek legalább a felével egyenlő területet borítanak be, a szemeket sárga szemnek kell tekinteni.

J. Sárga szemek

Olyan szemek, amelyek egészben vagy részben szárítástól eltérő természetes színváltozáson mentek keresztül és citrom- vagy narancssárga árnyalatot vettek fel.

K. Borostyánszínű szemek

Olyan szemek, amelyek a szárítástól eltérő okból csekély egyenletes színváltozáson mentek keresztül teljes felületükön; e változás világos borostyánsárgára változtatja a szemek színét.

II. rész: A cukorágazatra vonatkozó meghatározások

1. „fehércukor”: a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint száraz állapotban legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmazó cukor;

2. „nyerscukor”: a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint száraz állapotban 99,5 tömegszázaléknál kevesebb szacharózt tartalmazó cukor;

3. „izoglukóz”: a száraz állapotában legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glukózból, vagy annak polimerjeiből nyert termék;

4. "inulinszirup": a száraz állapotban, szabad formában vagy szacharóz formájában legalább 10 % fruktózt tartalmazó, inulin vagy oligofruktózok hidrolíziséből nyert és cukor/izoglükóz egyenértékként kifejezett közvetlen termék. Az inulinszirup-kvótával nem rendelkező inulinrost-feldolgozók által előállított, kis mértékben édesítő termékek piaca korlátozásának elkerülése érdekében ez a meghatározást a Bizottság módosíthatja;

5. „kvótacukor”, „kvóta-izoglükóz” és „kvóta-inulinszirup”: az érintett vállalkozás kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége;

6. „ipari cukor”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukortermelés mennyisége az (5) pontban említett cukormennyiségen felül, amelyet a 59. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak;

7. „ipari izoglükóz” és „ipari inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított izoglükóz-, vagy inulinszirup-termelés mennyisége, amelyet a 59. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak;

8. „többlet cukor”, „többlet izoglükóz” és „többlet inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége az 5), 6) és 7) pontban említett megfelelő mennyiségen felül;

9. „kvóta-cukorrépa”: a kvótacukorrá feldolgozott összes répa;

10. „szállítási szerződés”: egy értékesítő és egy vállalkozás között létrejött, cukorgyártásra szánt répa szállítására irányuló szerződés;

11. „szakmán belüli megállapodás”: a következők valamelyike:

a) szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről nemzeti vállalkozási szervezetek valamely csoportja, másrészről nemzeti értékesítői szervezetek valamely csoportja között közösségi szinten létrejött megállapodás;

b) szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről vállalkozások vagy az érintett tagállam által elismert valamely, vállalkozásokat tömörítő szervezet, másrészről egy, az érintett tagállam által elismert értékesítői társulás között létrejött megállapodás;

c) az a) vagy a b) pontban említett megállapodás hiányában, a társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény, annyiban, amennyiben ezek a cukorrépának a cukorgyártó társaságok, illetve szövetkezetek részvényesei, illetve tagjai által történő szállítását szabályozzák;

d) az a) vagy a b) pontban említett megállapodás hiányában, bármilyen szállítási szerződés megkötése előtt létező megegyezések, , feltéve, hogy a megegyezéseket elfogadó értékesítők legalább 60 %-át szállítják annak a teljes cukorrépa-mennyiségnek, amelyet a vállalkozás az egy vagy több gyárban történő cukorgyártás céljából vásárol;

12. „AKCS/indiai cukor”: a XVI. mellékletben szereplő államokból származó, az 1701 KN-kód alá tartozó cukor, amelynek a Közösségbe történő behozatala:

- az AKCS-EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyv alapján, vagy

- az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött, cukornádról szóló megállapodás alapján történik[66];

13. „"kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem”:

- az a termelési egység, – amelynek kizárólagos tevékenysége a behozott nyers nádcukor finomítása,

- – amely a 2004/2005-ös gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű behozott nyers nádcukrot finomított.

III. rész: A komlóágazatra vonatkozó meghatározások

1. „komló”: a nőivarú, kúszó komló növény ( Humulus lupulus ) szárított, toboz néven is ismert virágzata; a virágzat kocsányos, színe zöldessárga, alakja tojásdad, leghosszabb mérete általában 2 és 5 cm között váltakozik;

2. „komlóliszt”: a komló őrlésekor keletkező termék, amelyben annak minden természetes alkotóeleme megtalálható;

3. „emelt lupulintartalmú komlóliszt”: a levelek, a szárak, a murvalevelek és a főér részleges mechanikus eltávolításával, a komló őrlésével létrejövő termék;

4. „komlókivonat”: a komlóból vagy komlólisztből oldószer segítségével nyert magas töménységű termék;

5. „kevert komlótermék”: az a)–d) pontokban említett termékek közül kettőnek vagy ennél többnek a keveréke.

IV. rész: A marha- és borjúhúságazatra vonatkozó meghatározások

1. "szarvasmarha": az ex 0102 10 és a 0102 90 05-től 0102 90 79-ig terjedő KN-kódok alá tartozó háziasított szarvasmarha fajokhoz tartozó élő állat;

2. „kifejlett szarvasmarha”: olyan szarvasmarha, amelynek élő tömege a 300 kg-ot meghaladja.

V. rész: A tejágazatra vonatkozó meghatározások

1. Az Új-Zélandról származó vaj vámkontingensének teljesítése céljából a "közvetlenül tejből vagy tejszínből előállított" kifejezés nem zárja ki a tejből vagy tejszínből, tárolt anyagok felhasználása nélkül, olyan egyetlen, önálló és megszakítás nélküli eljárással előállított vajat, amelynek során a tejszín sűrített tejzsír és/vagy ilyen tejzsír frakcionálásának szakaszán mehet keresztül.

2. A 114. cikk alkalmazása céljából a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználás tekintetében:

a) „sajt” a Közösség területén előállított, 0406 KN-kód alá tartozó termék;

b) "kazein és kazeinátok" önállóan vagy keverék formájában felhasznált, 3501 10 90 és 3501 90 90 KN-kód alá tartozó termékek.

VI. rész: A tojáságazatra vonatkozó meghatározások

1. "héjas tojás": madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve, kivéve a b) pontban meghatározott keltetőtojást;

2. "keltetőtojás": keltetési célú madártojás;

3. "teljes termékek": emberi fogyasztásra alkalmas madártojás héj nélkül cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is;

4. "elkülönített termékek": emberi fogyasztásra alkalmas tojássárgája, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is;

VII. rész: A baromfiágazatra vonatkozó meghatározások

1. „élő baromfi”: élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként legalább 185 gramm súllyal;

2. „csirke”: élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként legfeljebb 185 gramm súllyal;

3. „vágott baromfi”: nem élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egész, belsőséggel vagy anélkül;

4. „származtatott termékek” a következő termékek:

a) az I. melléklet XX. részének a) pontjában megjelölt termékek, kivéve a csirkét;

b) az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt termékek, kivéve a vágott baromfit, és az élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek, amelyek „darabolt baromfiként” ismertek;

c) az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt, élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek;

d) az I. melléklet XX. részének c) pontjában megjelölt termékek;

i. az I. melléklet XX. részének d) és e) pontjában megjelölt termékek;

ii. Az I. melléklet XX. részének f) pontjában szereplő termékek, kivéve a 1602 20 11 és 1602 20 19 KN-kód alá tartozó termékeket.

VIII. rész: A méhészeti ágazatra vonatkozó meghatározások

1. „Méz”: az Apis mellifera méhek által növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetőleg növényi nedveket szívó rovarok élő növényi részeken kiválasztott anyagából előállított természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.

A főbb mézfajták a következők:

a) eredet szerint:

i. virágméz vagy nektárméz; növényi nektárból nyert méz;

ii. harmatméz: főképpen a növényi nedveket szívó rovarok ( Hemiptera ) élő növényi részeken kiválasztott anyagából, vagy élő növényi részek nedvéből nyert méz;

b) az előállítás és/vagy kiszerelés módja szerint:

iii. lépes méz: a méhek által újonnan épített, még lakatlan lépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszból készített vékony lépalaplapokban tárolt és lezárt egész lépben vagy léprészekben értékesített méz;

iv. darabos méz vagy lépet tartalmazó méz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz;

v. lecsapolt méz: felfedett lakatlan lépek lecsapolásával nyert méz;

vi. kivont méz: felfedett lakatlan lépek centrifugálásával nyert méz;

vii. sajtolt méz: lakatlan lépek sajtolásával, 45°C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz;

viii. pollenszűrt méz: idegen szerves vagy szervetlen anyag olyan jelentős eltávolításával nyert méz, amely polleneltávolítást is eredményez.

Az „ipari méz” olyan méz, amely

a) ipari felhasználásra vagy egyéb, feldolgozásra kerülő élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra alkalmas, és

b) vagy:

- idegen íze vagy illata van, vagy

- erjedése megkezdődött, vagy már megerjedt, illetőleg

- túlmelegítették.

2. „Méhészeti termékek”: a méhészetben használt méz, méhviasz, méhpempő, propolisz vagy virágpor.

IV. MELLÉKLETNEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁKAz 53. és 56. cikkben említett szabályok

(tonna)

Tagállam vagy régió (1) | Cukor (2) | Izoglükóz (3) | Inulinszirup (4) |

Belgium | 819 812 | 85 694 | 0 |

Cseh Köztársaság | 454 862 | – | – |

Dánia | 420 746 | – | – |

Németország | 3 655 456 | 42 360 | – |

Görögország | 317 502 | 15 433 | – |

Spanyolország | 903 843 | 98 845 | – |

Franciaország (tengerentúli területek nélkül) | 3 552 221 | 23 755 | 0 |

Franciaország tengerentúli megyéi | 480 245 | – | – |

Írország | 0 | – | – |

Olaszország | 778 706 | 24 301 | – |

Lettország | 66 505 | – | – |

Litvánia | 103 010 | – |

Magyarország | 401 684 | 164 736 | – |

Hollandia | 864 560 | 10 891 | 0 |

Ausztria | 387 326 | – | – |

Lengyelország | 1 671 926 | 32 056 | – |

Portugália (kontinentális) | 34 500 | 11 870 | – |

Az Azori-szigetek autonóm régiója | 9 953 | – | – |

Szlovákia | 207 432 | 50 928 | – |

Szlovénia | 52 973 | – | – |

Finnország | 146 087 | 14 210 | – |

Svédország | 325 700 | – | – |

Egyesült Királyság | 1 138 627 | 32 602 | – |

ÖSSZESEN | 16 793 675 | 607 681 | 0 |

V. MELLÉKLET A 55. cikk (2) bekezdésében említett pótlólagos izoglükózkvóták

(tonna)

Tagállam | Kiegészítő kvóta |

Olaszország | 60 000 |

Litvánia | 8 000 |

Svédország | 35 000 |

VI. MELLÉKLET CUKORKVÓTÁK VAGY IZOGLÜKÓZ-KVÓTÁK ÁTRUHÁZÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAIAZ 57. CIKKNEK MEGFELELŐEN

I. pont

E melléklet alkalmazásában

a) „vállalkozások egyesülése” két vagy több vállalkozásnak egyetlen vállalkozássá történő egyesülése;

b) „egy vállalkozás átruházása” a kvótával rendelkező vállalkozás eszközeinek egy vagy több vállalkozás számára történő átruházása vagy azokba történő beolvasztása;

c) „gyár átruházása” egy műszaki egység – beleértve az érintett termék gyártásához szükséges egész üzemet is – tulajdonjogának egy vagy több vállalkozás részére történő átruházása, ami az átruházó vállalkozás termelésének részleges vagy teljes átvállalását eredményezi;

d) d) "gyár haszonbérlete": annak működése céljából, egy műszaki egység – ideértve a cukor gyártásához szükséges egész üzemet – legalább három egymást követő gazdasági évre kötött – a felek megállapodása szerint a harmadik gazdasági év lejárta előtt meg nem szüntetett – haszonbérleti szerződését jelenti egy vállalkozással, amely ugyanabban a tagállamban telepedett le, mint az érintett gyár, ha – a haszonbérlet hatálybalépését követően – azt a vállalkozást, amely a gyárat bérli, annak teljes termelésére nézve kizárólagosan cukorgyártó vállalkozásnak tekinthetik.

II. pont

1. A 2. alpont sérelme nélkül, a cukorgyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve a cukorgyárak átruházása esetén a kvótákat a következőképpen kell kiigazítani:

a) cukorgyártó vállalkozások egyesülése esetén, a tagállamok az egyesülés révén keletkező vállalkozás részére akkora kvótát osztanak ki, amely egyenlő az érintett cukorgyártó vállalkozások részére az egyesülés előtt kiosztott kvóták összegével;

b) cukorgyártó vállalkozás átruházása esetén, a tagállam az átruházott vállalkozás kvótáját cukorgyártás céljára a vállalkozást megszerző vállalkozás részére osztja ki, illetve, ha az átruházott vállalkozás az átruházással több vállalkozáshoz kerül, a kiosztásnak az ezek által egyenként vállalt cukortermelés arányában kell történnie;

c) cukorgyár átruházása esetén, a tagállam a gyár tulajdonjogát átruházó vállalkozás kvótáját csökkenti, és a szóban forgó gyárat megvásárló cukorgyártó vállalkozás vagy vállalkozások kvótáját a vállalt cukortermelés arányában levont mennyiséggel növeli.

2. Amennyiben az 1. alpontban említett valamelyik művelet által közvetlenül érintett több cukorrépa- vagy cukornád-termelő egyértelműen kinyilvánítja, hogy hajlandó a répáját vagy nádját olyan cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, amely nem részese az említett műveleteknek, a tagállam a kiosztást az által a vállalkozás által vállalt termelés alapján végezheti, amelynek a termelők a cukorrépájukat vagy nádjukat szállítani kívánják.

3. Abban az esetben, ha az 1. alpontban említettektől eltérő körülmények között kerül sor:

a) cukorgyártó vállalkozás;

b) egy cukorgyártó vállalkozás egy vagy több gyárának

a bezárására, a tagállam a kvótáknak az adott bezárással érintett részét egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak kioszthatja.

Úgyszintén az előző alpont b) pontjában említett esetben, amennyiben az érintett termelők közül néhányan egyértelműen kinyilvánítják, hogy hajlandók cukorrépájukat vagy cukornádjukat egy adott cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, a tagállam a kvótáknak az adott cukorrépával vagy cukornáddal összefüggő részét kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely részére a termelők a szóban forgó termékeket szállítani kívánják.

4. Amennyiben a 47. cikk (6) bekezdésében említett eltérésre történik hivatkozás, az érintett tagállam az említett eltéréssel érintett répatermelőktől és cukorgyártó vállalkozásoktól megkövetelheti, hogy szakmán belüli megállapodásaikba olyan különleges záradékokat illesszenek be, amelyek lehetővé teszik a tagállam számára e pont 2. és 3. alpontjának az alkalmazását.

5. Ha egy cukorgyártó vállalkozáshoz tartozó gyár haszonbérletére kerül sor, a tagállam a gyárat bérbeadásra felkínáló vállalkozás kvótáját csökkentheti, és azt a részt, amellyel a kvótát csökkentette, kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely a gyárat azzal a céllal bérli, hogy abban cukrot állítson elő.

Ha a haszonbérlet az I. pont d) alpontjában említett, három gazdasági évre kiterjedő időszakban szűnik meg, a kvótának az ezen alpont első albekezdése alapján történő kiigazítását a tagállam a haszonbérlet hatálybalépésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényteleníti. Ha azonban a haszonbérlet vis maior miatt szűnik meg, a tagállam a kiigazítást nem köteles érvényteleníteni.

6. Amennyiben egy cukorgyártó vállalkozás a továbbiakban már nem tudja biztosítani, hogy az érintett cukorrépa-, illetve cukornád-termelők irányában a közösségi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeinek eleget tegyen, és amennyiben erről a helyzetről az érintett tagállam illetékes hatóságai is megbizonyosodtak, az érintett tagállam – egy vagy több gazdasági évre – kioszthatja a kvóták érintett részét a vállalt termelés arányában egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak.

7. Amennyiben egy tagállam egy cukorgyártó vállalkozásnak a cukorrépa etil-alkohollá történő feldolgozására árgaranciákat és felvevőpiacra vonatkozó garanciákat nyújt, a tagállam – az adott vállalkozással és az érintett répatermelőkkel egyetértésben – kioszthatja egy vagy több gazdasági évre a cukorgyártási kvóták teljes egészét vagy egy részét egy vagy több másik vállalkozás részére.

III. pont

Izoglükóz-gyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve egy izoglükóz-előállító gyár átruházása esetén, a tagállam az érintett kvótákat - izoglükóz előállítása céljából - kioszthatja egy vagy több más vállalkozás részére, függetlenül attól, hogy azok rendelkeznek-e termelési kvótával, vagy sem.

IV. pont

A II. és a III. pont alapján hozott intézkedések csak akkor léphetnek hatályba, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) valamennyi érintett fél érdekeit figyelembe veszik;

b) az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy az intézkedések valószínűleg javítják a répa-, a nád- és a cukorgyártó-ágazat szerkezetét;

c) az intézkedések azonos területen letelepedett vállalkozásokra vonatkoznak, amely terület kvótáját a IV. melléklet állapítja meg.

V. pont

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra október 1-je és a következő év április 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a folyó gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra ugyanabban az évben május 1-je és szeptember 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a következő gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

VI. pont

A 56. cikk (3) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok a kiigazított kvótákat - e kvótáknak a következő gazdasági évben történő alkalmazása céljából - legkésőbb február végéig kiosztják.

VII. pont

A II. és a III. pont alkalmazásakor a tagállamok az V. pontban említett időszakok lejárta után legkésőbb 15 nappal tájékoztatják a Bizottságot a kiigazított kvótákról.

VII. MELLÉKLETNEMZETI KVÓTÁK ÉS SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TARTALÉKMENNYISÉGEKa 63. cikkben említettek szerint

1. Nemzeti kvóták

Tagállam | Mennyiség, tonna |

Belgium | 3 360 087,000 |

Bulgária | 979 000,000 |

Cseh Köztársaság | 2 737 931,000 |

Dánia | 4 522 176,000 |

Németország | 28 282 788,000 |

Észtország | 646 368,000 |

Görögország | 820 513,000 |

Spanyolország | 6 116 950,000 |

Franciaország | 24 599 335,000 |

Írország | 5 395 764,000 |

Olaszország | 10 530 060,000 |

Ciprus | 145 200,000 |

Lettország | 728 648,000 |

Litvánia | 1 704 839,000 |

Luxemburg | 273 084,000 |

Magyarország | 1 990 060,000 |

Málta | 48 698,000 |

Hollandia | 11 240 814,000 |

Ausztria | 2 790 642,000 |

Lengyelország | 8 980 143,000 |

Portugália | 1 948 550,000 |

Románia | 3 057 000,000 |

Szlovénia | 576 638,000 |

Szlovákia | 1 040 788,000 |

Finnország | 2 443 069,324 |

Svédország | 3 352 545,000 |

Egyesült Királyság | 14 828 597,000 |

2. Különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei

Tagállam | Különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei, tonna |

Bulgária | 39 180 |

Románia | 188 400 |

VIII. MELLÉKLETREFERENCIA-ZSÍRTARTALOMa 67. cikkben említettek szerint

Tagállam | Referencia-zsírtartalom (g/kg) |

Belgium | 36,91 |

Bulgária | 39,10 |

Cseh Köztársaság | 42,10 |

Dánia | 43,68 |

Németország | 40,11 |

Észtország | 43,10 |

Görögország | 36,10 |

Spanyolország | 36,37 |

Franciaország | 39,48 |

Írország | 35,81 |

Olaszország | 36,88 |

Ciprus | 34,60 |

Lettország | 40,70 |

Litvánia | 39,90 |

Luxemburg | 39,17 |

Magyarország | 38,50 |

Hollandia | 42,36 |

Ausztria | 40,30 |

Lengyelország | 39,00 |

Portugália | 37,30 |

Románia | 35,93 |

Szlovénia | 41,30 |

Szlovákia | 37,10 |

Finnország | 43,40 |

Svédország | 43,40 |

Egyesült Királyság | 39,70 |

IX. MELLÉKLET

A. A 91. cikk (1) bekezdésében említett maximális garantált mennyiség felosztása a tagállamok között:

Belgium | 13 800 |

Bulgária | 13 |

Cseh Köztársaság | 1 923 |

Németország | 300 |

Észtország | 30 |

Spanyolország | 50 |

Franciaország | 55 800 |

Lettország | 360 |

Litvánia | 2263 |

Hollandia | 4800 |

Ausztria | 150 |

Lengyelország | 924 |

Portugália | 50 |

Románia | 42 |

Szlovákia | 73 |

Finnország | 200 |

Svédország | 50 |

Egyesült Királyság | 50 |

B. A 94. cikkben említett maximális garantált mennyiség felosztása a tagállamok között:

Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió (BLEU) | 8 000 |

Cseh Köztársaság | 27 942 |

Dánia | 334 000 |

Németország | 421 000 |

Görögország | 37 500 |

Spanyolország | 1 325 000 |

Franciaország | 1 605 000 |

Írország | 5 000 |

Olaszország | 685 000 |

Litvánia | 650 |

Magyarország | 49 593 |

Hollandia | 285 000 |

Ausztria | 4 400 |

Lengyelország | 13 538 |

Portugália | 30 000 |

Szlovákia | 13 100 |

Finnország | 3 000 |

Svédország | 11 000 |

Egyesült Királyság | 102 000 |

X. MELLÉKLET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS MEGNEVEZÉSEK A TEJ- ÉS TEJTERMÉKEK TEKINTETÉBEN a 110. cikk (1) bekezdése tekintetében

I. Fogalommeghatározások:

E melléklet alkalmazásában

a) „forgalmazás”: értékesítési szándékkal történő tárolás és forgalomba hozatal, értékesítésre kínálás, értékesítés, leszállítás vagy a piacra juttatás bármely egyéb módja;

b) „megnevezés”: a forgalmazás valamennyi fázisában használt név.

II. A „tej” szó használata

1. A „tej” szó kizárólag az egy vagy több fejésből nyert normális tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül.

A „tej” szó alkalmazható azonban:

a) olyan tejre, amelyet összetételének megváltoztatása nélkül kezeltek, vagy olyan tejre, amelynek zsírtartalmát a XI. melléklettel összefüggésben a 110. cikk (2) bekezdése szerint szabványosították;

b) b) egy vagy több szóval együtt az ilyen tej típusának, osztályának, eredetének és/vagy tervezett felhasználásának megjelölésére, vagy arra, hogy ismertessék azt a fizikai kezelést, illetve azt az összetételben történt változtatást, amelynek alávetették, feltéve hogy ez a változtatás a természetes tejalkotóelemek hozzáadására és/vagy kivonására korlátozódik.

2. E melléklet alkalmazásában a „tejtermékek” a kizárólag tejből származó termékek, elismerve azt, hogy az előállításukhoz szükséges anyagok adagolhatók hozzájuk, feltéve hogy ezeknek az anyagoknak a használata nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálja.

A következőket kizárólag a tejtermékekre kell fenntartani:

a) a következő megnevezések:

i. savó

ii. krémszínű

iii. vaj

iv. író

v. vajolaj

vi. kazein

vii. vízmentes tejzsír (AMF)

viii. sajt

ix. joghurt

x. kefir

xi. kumisz

xii. viili/fil

xiii. smetana

xiv. fil

b) Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[67] 5. cikke értelmében a tejtermékekre használt nevek és megnevezések.

3. A „tej” kifejezés és a tejtermékekre alkalmazott megnevezések használhatóak más szóval vagy szavakkal együtt olyan összetett termékek megjelölésére, amelyeknek egyik alkotórésze sem foglalja el valamely tejalkotórész helyét, illetve nem szolgál valamely tejalkotórész helyének elfoglalására, és amelyeknek a tej vagy a tejtermék akár mennyiségi szempontból, akár a termék jellegénél fogva lényeges összetevője.

4. A tejnek vagy a tejtermékeknek a Bizottság által meghatározandó eredetét, amennyiben az nem szarvasmarha, fel kell tüntetni.

III. A megnevezések használata a versengő termékek tekintetében

1. Az e melléklet II. pontjában említett megnevezések nem alkalmazhatók az abban a pontban említettektől eltérő egyetlen termékre sem.

Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható olyan termékek esetében, amelyek pontos jellege a hagyományos felhasználásból egyértelműen kiderül, és/vagy amennyiben a megnevezést egyértelműen a termék valamely jellemző minőségének leírására alkalmazzák.

2. Az e melléklet II. pontjában ismertetettektől eltérő termékek vonatkozásában nem alkalmazható semmiféle olyan címke, kereskedelmi okmány, tájékoztató anyag vagy a reklám bármely formája, ahogy azt a megtévesztő és összehasonlító reklám tekintetében az 1984. szeptember 10-i 84/450/EGK tanácsi irányelv[68] 2. cikkének (1) bekezdése meghatározza vagy bemutatási forma, amely azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy az tejtermék.

A tejet vagy tejterméket tartalmazó termékek esetében azonban alkalmazhatók a „tej” vagy e melléklet II. pontjának második albekezdésében említett megnevezések, de kizárólag az alapanyagok ismertetésére és az összetevőknek a 2000/13/EGK irányelv szerinti felsorolására.

IV. Termékek listája; kommunikáció

1. A tagállamoknak hozzáférhetővé kell tenniük a Bizottság számára azoknak a termékeknek a listáját, amelyeket területükön az e melléklet III. pontja (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban levőnek tartanak.

A tagállamok szükség esetén a későbbiekben kiegészítik a listát, és erről értesítik a Bizottságot.

2. A tagállamok minden év október 1-je előtt jelentést küldenek a Bizottság részére a tejtermékek és a versengő termékek piacának alakulásáról e melléklet végrehajtásával összefüggésben annak érdekében, hogy a Bizottság a következő év március 1-jéig jelentést tehessen a Tanácsnak.

XI. MELLÉKLETEMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT TEJ FORGALMAZÁSAa 110. cikk (2) bekezdésében említettek szerint

I. Meghatározások

E melléklet alkalmazásában

a) "tej": egy vagy több tehén fejésével nyert termék;

b) "fogyasztói tej": az e melléklet III. pontjában említett olyan termékek, amelyeket további feldolgozás nélkül juttatnak el a fogyasztókhoz;

c) "zsírtartalom": az adott tejben a tejzsír száz egységnyi tejben levő, tömegben kifejezett arányát fejezi ki;

d) "fehérjetartalom": az adott tejben a fehérje száz egységnyi tejben levő, tömegben kifejezett arányát fejezi ki (a tej tömegszázalékban kifejezett összes nitrogéntartalmát 6,38-cal megszorozva számított érték).

II. A végső fogyasztó számára történő eljuttatás vagy szállítás

1. A végső fogyasztónak csak a fogyasztói tejre megállapított követelményeknek megfelelő, feldolgozás nélküli tej szállítható vagy értékesíthető, akár közvetlenül, akár éttermek, kórházak, üzemi étkezdék vagy egyéb hasonló tömegétkeztetési egységek közvetítésével.

2. A termékek alkalmazandó kereskedelmi megnevezései az e melléklet III. pontjában megadott megnevezések. Ezek a megnevezések csak az abban a pontban említett termékekre alkalmazhatóak az összetett megnevezésekben történő használatuk sérelme nélkül.

3. A tagállamok rendelkezéseket hoznak a fogyasztók tájékoztatására az érintett termékek jellegére és összetételére vonatkozóan, amennyiben az ilyen tájékoztatás hiánya zavart eredményezhet.

III. Fogyasztói tej

1. A következő termékeket kell fogyasztói tejnek tekinteni:

a) nyerstej: olyan tej, amelyet nem melegítettek 40°C fölé vagy nem tettek ki hasonló eredménnyel járó kezelésnek;

b) teljes tej: hőkezelt tej, amely a zsírtartalom vonatkozásában megfelel a következő követelmények egyikének:

i. standardizált teljes tej: legalább 3,50 % (m/m) zsírtartalmú tej. A tagállamok azonban további kategóriát is megállapíthatnak a 4,00 % (m/m) vagy azt meghaladó zsírtartalmú teljes tejre,

ii. nem-standardizált teljes tej: olyan tej, amelynek zsírtartalmát a fejési fázis óta nem változtatták meg, akár tejzsírok hozzáadásával vagy kivonásával, akár olyan tejjel való elegyítésével, amelynek természetes zsírtartalmát megváltoztatták. Tejzsírtartalma azonban nem lehet 3,50 %-nál (m/m) kevesebb;

c) részben fölözött tej: félzsíros tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát legalább 1,50 %-ra (m/m) és legfeljebb 1,80 %-ra (m/m) csökkentették;

d) fölözött tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát nem több, mint 0,50 %-ra (m/m) csökkentették.

2. Az (1) bekezdés b) pontja ii alponjának sérelme nélkül, csak a következő módosítások engedhetők meg:

a) a fogyasztói tejre meghatározott zsírtartalom beállítása érdekében a természetes zsírtartalom módosítása tejszín hozzáadásával vagy kivonásával, vagy teljes tej, félzsíros tej, illetve fölözött tej hozzáadásával;

b) a tej dúsítása tejfehérjékkel, ásványi sókkal vagy vitaminokkal;

c) a laktóztartalom csökkentése glükózra vagy galaktózra történő átalakítás révén.

A tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítása csak akkor engedélyezhető, ha ezt a termék csomagolásán kitörülhetetlenül feltüntetik úgy, hogy könnyen látható és olvasható legyen. Ezek a jelzések azonban nem érintik az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló, 1990. szeptember 24-i 90/496/EGK tanácsi irányelvben[69] meghatározott, tápértékre vonatkozó címkézési kötelezettséget. Amennyiben fehérjék hozzáadására került sor, a dúsított tej fehérjetartalma 3,8 % (m/m) vagy annál több legyen.

A tagállamok azonban korlátozhatják vagy megtilthatják a tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítását.

3. A fogyasztói tej

a) fagyáspontjának a begyűjtött fogyasztói tej származási területén a nyerstej rögzített, átlagos fagyáspontjához kell közelítenie;

b) a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében 20°C-on mérve legalább 1028 gramm/liter tömegűnek, illetve az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében azzal egyenértékű literenkénti tömegűnek kell lennie;

c) a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében minimum 2,9 % (m/m) fehérjét kell tartalmaznia, illetve az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében azzal egyenértékű koncentrációjúnak kell lennie;

IV. Behozott termékek

A Közösségbe fogyasztói tejként történő értékesítés céljából behozott termékeknek meg kell felelniük ennek a rendeletnek.

V. A 2000/13/EGK rendeletet alkalmazni kell, különösen a fogyasztói tej címkézéséről szóló nemzeti előírások vonatkozásában.

VI. Ellenőrzések, szankciók és jelentéseik

Az ezen rendelet 187. cikkével összhangban a Bizottság által elfogadandó bármely különleges rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket e rendelet alkalmazásának ellenőrzésére, a jogsértések szankcionalizálása, valamint a csalás megelőzése és visszaszorítása érdekében.

Az ilyen rendelkezésekről és azok bármiféle módosításáról az elfogadásukat követő hónap során értesítik a Bizottságot.

XII. MELLÉKLETA KENHETŐ ZSÍROKRA ALKALMAZANDÓ ELŐÍRÁSOKa 111. cikkben említettek szerint

I. Kereskedelmi megnevezések

1. A 111. cikkben említett termékek feldolgozás nélkül sem közvetlenül, sem éttermeken, kórházakon, vendéglőkön vagy hasonló egységeken keresztül nem értékesíthetők és nem juttathatók el a végső fogyasztóhoz, amennyiben nem felelnek meg a függelékben meghatározott követelményeknek.

2. (2) E melléklet II. pontjának (2) alpontja és IV. pontja sérelme nélkül, a termékek kereskedelmi megnevezésének meg kell egyeznie a függelékben meghatározottakkal.

A függelékben ismertetett kereskedelmi megnevezéseket az ott meghatározott termékek számára kell fenntartani.

E bekezdést azonban nem kell alkalmazni:

a) az olyan termékek megjelölésére, amelyeknél a hagyományos felhasználásból egyértelműen megállapítható a termékek pontos jellege és/vagy ha a megjelöléseket egyértelműen a termék jellemző tulajdonságának ismertetésére használják.

b) koncentrált termékek (vaj, margarin, keverékek) megnevezésére, amelyek zsírtartalma 90 % vagy ennél nagyobb.

II. Címkézés és csomagolás

1. A 2000/13/EK irányelvben megállapított szabályokon kívül az e melléklet I. pontjának (1) alpontjában említett termékek címkézésén és csomagolásán a következő információkat kell feltüntetni:

a) a függelékben meghatározott kereskedelmi megnevezés;

b) a függelékben említett termékek gyártásának idején a termékek teljes zsírtartalma tömegszázalékban;

c) c) a függelék C. részében említett összetett zsírok esetében a növényi, tej- és állati zsírtartalom a gyártás időpontjában, a súlyozott fontosság csökkenő sorrendjében a teljes tömeg százalékában;

d) a függelékben említett termékek összetevőinek felsorolásában különösen olvashatóan kell megadni a sótartalom százalékos arányát.

2. Az (1) bekezdés a) pontjától függetlenül a függelék B. részének 3. pontjában említett termékeknél használható a "minarin" vagy "halvarin" megnevezés.

3. Az (1) bekezdés a) pontjában említett kereskedelmi megnevezés egy vagy több olyan kifejezéssel együtt is használható, amely meghatározza azt a növény- és/vagy állatfajt, amelyből a termék származik, illetve a termék javasolt felhasználását, valamint a gyártási módszerekre utaló egyéb kifejezéseket, amennyiben ezek nem ellentétesek más közösségi rendelkezésekkel, különösen a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelettel[70].

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőjének és eredetmegjelölésének oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EGK tanácsi rendelet[71] rendelkezései szerint földrajzi eredetre utaló jelzések is használhatók.

4. A „növényi” kifejezés a függelék B. részében található kereskedelmi megnevezésekkel együtt használható, feltéve, hogy a termék csak növényi eredetű zsírt tartalmaz, és az állati eredetű zsírok aránya nem haladja meg a 2 %-os tűréshatárt. Ezt a tűréshatárt kell alkalmazni akkor is, ha növényfajra történik hivatkozás.

5. Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információnak közérthetőnek kell lennie, és olyan helyen kell feltüntetni, ahol az jól látható, tisztán olvasható és eltávolíthatatlan.

6. A Bizottság a reklám egyes formáira vonatkozó különleges intézkedéseket vezethet be az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett információ tekintetében.

III. Terminológia

1. A „hagyományos” kifejezés a függelék A. részének 1. pontjában előírt „vaj” névvel együtt akkor használható, ha a terméket közvetlenül tejből vagy tejszínből állítják elő.

E pont alkalmazása céljából a „tejszín” a tejből „olaj a vízben” emulzió formájában előállított termék, legalább 10 % tejzsírtartalommal.

2. Meg kell tiltani a függelékben említett termékekre vonatkozó, a függelékben említettektől eltérő olyan kifejezések használatát, amelyek a zsírtartalomra vonatkozó közvetett vagy közvetlen utalást vagy állítást tartalmaznak.

3. A (2) bekezdéstől eltérve, valamint azt kiegészítve:

a) a „csökkentett zsírtartalmú” kifejezés azoknál a függelékben említett termékeknél használható, amelyeknek a zsírtartalma meghaladja a 41%-ot, de legfeljebb 62 %;

b) az „alacsony zsírtartalmú” vagy „light” kifejezés azoknál a függelékben említett termékeknél használható, amelyeknek a zsírtartalma 41% vagy annál kevesebb.

A „csökkentett zsírtartalmú”, valamint az „alacsony zsírtartalmú” vagy „light” fogalmak kiválthatják azonban a függelékben használt „háromnegyed-zsíros” vagy „félzsíros” fogalmakat.

IV. Nemzeti szabályok

1. E melléklet rendelkezéseit figyelembe véve a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek különböző minőségi szinteket határoznak meg. E rendelkezéseknek különösen a termékek előállításához felhasznált alapanyagokra, a termékek érzékszervekkel meghatározható tulajdonságaira, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitására vonatkozó szempontok alapján kell lehetővé tenniük e minőségi szintek megállapítását.

Az e lehetőséggel élni szándékozó tagállamok biztosítják, hogy más tagállamok azon termékeinél, amelyek megfelelnek az e rendelkezésekben megfogalmazott feltételeknek, használhassanak olyan kifejezéseket – a megkülönböztetéstől való mentességet biztosító feltételek mellett –, amelyek e rendelkezések értelmében az e feltételeknek való megfelelésre utalnak.

2. A 2. pont (1) bekezdésének a) pontjában említett kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők kifejezetten az adott termékre jellemző minőségi szintre vonatkozó utalással.

3. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében említett összes feltétel alkalmazására vonatkozó, a minőségi szintek megállapításához szükséges ellenőrzéseket elvégezzék. A rendszeres és gyakori ellenőrzéseket ki kell terjeszteni egészen a végtermékig, ezeket az ellenőrzéseket a tagállam által kijelölt egy vagy több közintézménynek vagy az utóbbi felügyelete alá tartozó más elismert szervezetnek kell elvégeznie. A tagállamok átadják a Bizottságnak az e feladatra kijelölt intézmények jegyzékét.

V. Behozott termékek

A Közösségbe behozott termékeknek meg kell felelniük az e mellékletben megállapított rendelkezésekkel az e melléklet I. pontjának (1) bekezdésében említett esetekben.

VI. Szankciók

Az e rendelet 187. cikkével összhangban a Bizottság által elfogadandó bármely különleges rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok szankciókat határoznak meg a 111. cikk rendelkezései és e melléklet rendelkezéseinek megsértése esetére, és, ahol szükséges, megállapítják az ezek hatálybaléptetéséhez szükséges nemzeti rendelkezéseket és azokról értesítik a Bizottságot.

A XII. MELLÉKLET függeléke

Zsírcsoport | Kereskedelmi megnevezés: | Termékkategória |

Meghatározások: | A kategória kiegészítő leírása a zsírtartalom tömegszázalékának megadásával |

A. Tejzsírok Szilárd, képlékeny, elsődlegesen víz-a-zsírban típusú emulzióformájú termékek, amelyek kizárólag tejből és/vagy bizonyos tejtermékekből készültek, és amelyek esetében a zsír az alapvető értékösszetevő. Ugyanakkor az előállításukhoz szükséges anyagok adagolhatók hozzájuk, feltéve hogy ezen anyagok nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálja. | 1. 1.Vaj | A termék tejzsírtartalma legalább 80 %, de kevesebb mint 90 %, maximális víztartalma 16 %, és zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 %. |

2. 2.Háromnegyed-zsíros vaj (*) | A termék tejzsírtartalma legalább 60 % és legfeljebb 62 %. |

3. Félzsíros vaj (**) | A termék tejzsírtartalma legalább 39 % és legfeljebb 41 %. |

4. Kenhető vajkészítmény X % | Termék a következő tejzsírtartalommal: – 39 %-nál kevesebb, – több mint 41 % de kevesebb mint 60 %, – több mint 62 % de kevesebb mint 80 %. |

(*) Dán nyelvű megfelelője: "smør 60" (**) Dán nyelvű megfelelője: "smør 40" |

Zsírcsoport | Kereskedelmi megnevezés: | Termékkategória |

Meghatározások: | A kategória kiegészítő leírása a zsírtartalom tömegszázalékának megadásával |

B. Zsírok szilárd, képlékeny, elsődlegesen víz a zsírban típusú emulzióformájú termékek, amelyek szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és amelyek tejzsírtartalma zsírtartalmuk legfeljebb 3 %-a. | 1. Margarin | Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80 %, de kevesebb mint 90 %. |

2. 2.Háromnegyed-zsíros margarin (*) | Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60 %, de legfeljebb 62 %. |

3. Félzsíros vaj (**) | Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39 %, de legfeljebb 41 %. |

4. Kenhető zsír X % | Növényi és/vagy állati zsírból készült termék a következő zsírtartalommal: – 39 %-nál kevesebb, – Több mint 41 % de kevesebb mint 60 % – több mint 62 % de kevesebb mint 80 %. |

(*) Dán nyelvű megfelelője: "margarine 60" (**) Dán nyelvű megfelelője: "margarine 40" |

Zsírcsoport | Kereskedelmi megnevezés: | Termékkategória |

Meghatározások: | A kategória kiegészítő leírása a zsírtartalom tömegszázalékának megadásával |

C. Növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok | 1. Keverék | Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80 %, de kevesebb mint 90 %. |

2. Háromnegyed-zsíros margarin (*) | Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60 %, de legfeljebb 62 %. |

3. Félzsíros vaj (**) | Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39 %, de legfeljebb 41 %. |

4. Kenhető keverék X% | Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből készült termék a következő zsírtartalommal: – 39%-nál kevesebb, – Több mint 41 % de kevesebb mint 60 %, – több mint 62 % de kevesebb mint 80 %. |

(*) Dán nyelvű megfelelője: " blandingsprodukt 60" (**) Dán nyelvű megfelelője: " blandingsprodukt 40" |

Megjegyzés: A függelékben felsorolt termékek tejzsírösszetevője kizárólag fizikai eljárásokkal módosítható.

XIII. MELLÉKLETOLÍVAOLAJOK ÉS OLÍVAPOGÁCSA-OLAJOK MEGNEVEZÉSEI ÉS MEGHATÁROZÁSAIa 113. cikkben említettek szerint

1. SZŰZ OLÍVAOLAJOK

Az olajfa terméséből kizárólag mechanikai vagy egyéb fizikai eljárással olyan körülmények, különösen hőmérsékleti viszonyok között előállított olajok, amelyek nem vezetnek az olaj összetételének megváltozásához, és amelyeket mosáson, ülepítésen, centrifugáláson és szűrésen kívül nem vetettek alá semmilyen kezelésnek, kivéve az oldószerek felhasználásával vagy újraészterezési eljárással nyert olajokat és mindenféle, egyéb olajokkal képzett keverékeket.

A szűz olívaolajok kizárólag a következőképpen osztályozhatók és írhatók le:

a) Extra szűz olívaolaj

A lehető legnagyobb mértékben savmentes, szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett savtartalma 100 grammonként legfeljebb 0,8 gramm, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória esetében meghatározottaknak.

b) Szűz olívaolaj

A lehető legnagyobb mértékben savmentes, szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett savtartalma 100 grammonként legfeljebb 2 gramm, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória esetében meghatározottaknak.

c) Lampante olívaolaj

A lehető legnagyobb mértékben savmentes, szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett savtartalma 100 grammonként több mint 2 gramm, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategóriára meghatározott jellemzőknek.

2. FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJ

A szűz olívaolaj finomításával kinyert olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett savtartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategóriára meghatározott jellemzőknek.

3. FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJOKBÓL ÉS SZŰZ OLÍVAOLAJOKBÓL ÁLLÓ OLÍVAOLAJ

Finomított olívaolaj és a lampante olívaolajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategóriára meghatározott jellemzőknek.

4. NYERS OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Olívapogácsából oldószeres, illetve fizikai eszközök alkalmazásával történő kezelés útján nyert olaj, illetve bizonyos jól meghatározott jellemzők kivételével a lampante olívaolajnak megfelelő olaj – az újraészterezés útján nyert olaj és az egyéb olajfajtákkal kevert olajok kivételével –, amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategóriára meghatározott jellemzőknek.

5. FINOMÍTOTT OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Nyers olívapogácsa-olaj finomításával nyert olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategóriára meghatározott jellemzőknek.

6. OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Finomított olívapogácsa-olaj és a lampante olajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategóriára meghatározott jellemzőknek.

XIV. MELLÉKLETRIZSTERMÉKEK IMPORTVÁMJAA 131. és 133. cikkben említett szabályok

1. Barnarizs importvámja

a) tonnánként 30 euro az alábbi esetekben:

aa) amennyiben megállapítást nyer, hogy a közelmúltban véget ért gazdasági év során behozott hántolt rizs mennyisége több mint 15 %-kal kevesebb a (3) bekezdés első albekezdésében megállapított éves referenciamennyiségnél,

bb) amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott barnarizs mennyisége több mint 15 %-kal kevesebb a (3) bekezdés második albekezdésében említett részleges referenciamennyiségnél,

b) tonnánként 42,5 euro az alábbi esetekben:

aa) amennyiben megállapítást nyer, hogy a közelmúltban véget ért gazdasági év során behozott barnarizs mennyisége nem marad el több mint 15 %-kal a (3) bekezdés első albekezdésében megállapított éves referenciamennyiségtől, de azt nem is haladja meg több mint 15 %-kal,

bb) amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott barnarizs mennyisége nem marad el több mint 15 %-kal a (3) bekezdés második albekezdésében megállapított részleges referenciamennyiségtől, de azt nem is haladja meg több mint 15 %-kal,

c) tonnánként 65 euro az alábbi esetekben:

aa) amennyiben megállapítást nyer, hogy a közelmúltban véget ért gazdasági év során behozott barnarizs mennyisége több mint 15 %-kal meghaladja a (3) bekezdés első albekezdésében megállapított éves referenciamennyiséget,

bb) amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott barnarizs mennyisége több mint 15 %-kal meghaladja a (3) bekezdés második albekezdésében említett részleges referenciamennyiséget.

2. Hántolt rizs importvámja

a) tonnánként 175 euro az alábbi esetekben:

aa) amennyiben megállapítást nyer, hogy a közelmúltban véget ért gazdasági év során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége meghaladja a 387 743 tonnát,

bb) amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége meghaladja a 182 239 tonnát;

b) tonnánként 145 euro az alábbi esetekben:

aa) amennyiben megállapítást nyer, hogy a közelmúltban véget ért gazdasági év során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége nem haladja meg a 387 743 tonnát,

bb) amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs behozatala nem haladja meg a 182 239 tonnát.

XV. MELLÉKLETBASMATIRIZSFAJTÁKa 132. cikkben említettek szerint

Basmati 217

Basmati 370

Basmati 386

Kernel (Basmati)

Pusa Basmati

Ranbir Basmati

Super Basmati

Taraori Basmati (HBC-19)

Type-3 (Dehradun)

XVI. MELLÉKLET A 147. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN, A 148. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN ÉS A III. MELLÉKLET II. RÉSZÉNEK 12. PONTJÁBAN EMLÍTETT ÁLLAMOK

Barbados

Belize

Elefántcsontpart

Kongói Köztársaság

Fidzsi-szigetek

Guyana

India

Jamaica

Kenya

Madagaszkár

Malawi

Mauritius

Mozambik

Saint Kitts és Nevis – Anguilla

Suriname

Szváziföld

Tanzánia

Trinidad és Tobago

Uganda

Zambia

Zimbabwe

XVII. MELLÉKLETÁRUJEGYZÉKA 23. cikk a) pontja ii alpontjában és a III. rész III. árucsoportjának II. szakaszában említettek szerint

I. rész: Gabonafélék

KN-kód: | Megnevezés: |

ex 0403 | Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve, vagy nem, illetve hozzáadott cukorral vagy egyéb édesítőszerrel, vagy anélkül, valamint ízesítve, vagy nem, illetve hozzáadott gyümölccsel, dióval vagy kakaóval, vagy anélkül: |

0403 10 | - Joghurt: |

0403 10 51 – 0403 10 99 | - - Ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával |

0403 90 | - Egyéb: |

0403 90 71 – 0403 90 99 | - - Ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával |

ex 0710 | Zöldség (nyersen, párolva vagy vízben főzve), fagyasztva: |

0710 40 00 | - Csemegekukorica |

ex 0711 | Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (például kéndioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban: |

0711 90 30 | - - - Csemegekukorica |

ex 1704 | Kakaót nem tartalmazó cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét), kivéve az 1704 90 10 alszám alá tartozó édesgyökér kivonatát |

1806 | Csokoládé és egyéb, kakaót tartalmazó élelmiszerkészítmények |

ex 1901 | Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401-0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: |

1901 10 00 | - Gyermektápszer, kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve |

1901 20 00 | - Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez |

1901 90 | - Egyéb: |

1901 90 11 - 1901 90 19 | - - Malátakivonat |

- - Egyéb: |

1901 90 99 | - - - Más |

ex 1902 | Száraztészta, főve vagy töltve (hússal, illetve egyéb anyagokkal) vagy nem, vagy más módon elkészítve, úgymint spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is: |

- Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve: |

1902 11 00 | - - Tojást tartalmazó |

1902 19 | - - Egyéb |

ex 1902 20 | - Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is: |

- - Egyéb: |

1902 20 91 | - - - Főzve |

1902 20 99 | - - - Egyéb |

1902 30 | - Más tészta |

1902 40 | - Kuszkusz |

1903 00 00 | Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, pehely, szem, gyöngy, és hasonló formában |

1904 | Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve: |

1905 | Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; egyházi ostya, gyógyszertartó ostya, levélzáró ostya, rizspapír és hasonló termékek |

ex 2001 | Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva: |

- Egyéb: |

2001 90 30 | - - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |

2001 90 40 | - - Jamgyökér, édesburgonya és hasonló, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalmú ehető növényi részek |

ex 2004 | Más zöldség, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |

- Burgonya: |

- - Egyéb: |

2004 10 91 | - - - Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

- Egyéb zöldségek és zöldségkeverékek: |

2004 90 10 | - - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |

ex 2005 | Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével: |

- Burgonya: |

2005 20 10 | - - Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

2005 80 00 | - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |

ex 2008 | Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, diófélék (mogyoró) és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag, vagy alkohol hozzáadásával is: |

- – egyéb, beleértve a keverékeket, a 2008 19 alszám alá tartozók kivételével: |

- - Egyéb: |

- - - Alkohol hozzáadása nélkül: |

- - - - Cukor hozzáadása nélkül: |

2008 99 85 | - - - - - Kukorica, a csemegekukoricán kívül (Zea mays var. saccharata) |

2008 99 91 | - - - - - Jamgyökér, édesburgonya és hasonló, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalmú ehető növényi részek |

ex 2101 | Kávé-, tea- vagy gyógynövénytea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen a termékeken vagy kávén, teán, gyógynövényteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és egyéb, pörkölt pótkávék, valamint ezek kivonatai, esszenciái és sűrítményei: |

- - Ezeken a kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon alapuló vagy kávén alapuló készítmények: |

2101 12 98 | - - - Egyéb |

2101 20 | - Kávé-, tea- vagy gyógynövénytea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen a termékeken vagy kávén, teán, gyógynövényteán alapuló készítmények: |

2101 20 98 | - - - Egyéb |

2101 30 | Pörkölt cikória és egyéb, pörkölt pótkávék, valamint ezek kivonatai, esszenciái és sűrítményei: |

- - Pörkölt cikória és egyéb pörkölt pótkávé: |

2101 30 19 | - - - Egyéb |

- - Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé kivonata, eszenciája, koncentrátuma: |

2101 30 99 | - - - Egyéb |

ex 2102 | Élesztő (aktív vagy nem aktív); más egysejtű, nem élő mikroorganizmus (a 3002 vámtarifaszám alatti vakcinák kivételével); elkészített sütőpor: |

- Aktív élesztők |

2102 10 31 – 2102 10 39 | - - Sütőélesztő |

2105 00 | Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is |

ex 2106 | Másutt nem említett élelmiszerkészítmények: |

- Egyéb: |

- - Egyéb: |

2106 90 92 | - - - Tejzsírok, szacharóz, izoglükóz, glükóz vagy keményítő nélkül, illetve 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsírral, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharózzal vagy izoglükózzal, 5 tömegszázaléknál kevesebb glükózzal vagy keményítővel |

2106 90 98 | - - - Egyéb |

2202 | Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével: |

2205 | Friss szőlőből készült vermut és egyéb bor, növényekkel vagy aromaanyagokkal ízesítve |

ex 2208 | Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szeszesitalok, likőrök és egyéb szesztartalmú italok: |

- Whisky: |

2208 30 32 - 2208 30 88 | - - A Bourbon whisky kivételével |

2208 50 | - Gin és holland gin |

2208 60 | - Vodka |

2208 70 | - Likőrök és szíverősítők: |

- Egyéb: |

- - Más szeszek és szeszes italok, tartályban (palackban): |

- - - legfeljebb 2 liter: |

2208 90 41 | - - - - Ouzo |

- - - - Egyéb: |

- - - - - Szeszek (likőrök kivételével): |

- - - - - - Egyéb: |

2208 90 52 | - - - - - - - Korn |

2208 90 54 | - - - - - - - Tequila |

2208 90 56 | - - - - - - - Egyéb |

2208 90 69 | - - - - - Egyéb szeszes italok |

- - - 2 liternél több: |

- - - - Szeszek (likőrök kivételével): |

2208 90 75 | - - - - - Tequila |

2208 90 77 | - - - - - Egyéb |

2208 90 78 | - - - - Egyéb szeszes italok |

2905 43 00 | Mannit |

2905 44 | D-glucit (szorbit) |

ex 3302 | Illatanyagkeverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmények italok gyártására: |

- Az élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták: |

- - Az italgyártásban használt fajták: |

- - - Egy italfajtára jellemző összes ízesítőszert tartalmazó készítmények: |

- - - - Egyéb: |

3302 10 29 | - - - - - Egyéb |

3505 | Dextrinek és más átalakított keményítők (pl. előkocsonyásított vagy észterezett keményítő); keményítő-, dextrin- vagy más átalakított keményítő alappal készített enyvek |

ex 3809 | Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok): |

3809 10 | - Keményítőtartalommal |

3824 60 | - Szorbit, a 2905 44 vámtarifa-alszám kivételével |

II. rész: Rizs

KN-kód: | Megnevezés: |

ex 0403 | Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefír és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve, vagy nem, illetve hozzáadott cukorral vagy egyéb édesítőszerrel, vagy anélkül, valamint ízesítve, vagy nem, illetve hozzáadott gyümölccsel, dióval vagy kakaóval, vagy anélkül: |

0403 10 | - Joghurt: |

0403 10 51 – 0403 10 99 | - - Ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával |

0403 90 | - Egyéb: |

0403 90 71 – 0403 90 99 | - - Ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával |

ex 1704 | Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül: |

1704 90 51 - 1704 90 99 | - - Egyéb |

ex 1806 | Csokoládé és más, kakaót tartalmazó élelmiszerkészítmények az 1806 10, 1806 20 70, 1806 90 60, 1806 90 70 és 1806 90 90 alszámok alá tartozó áruk kivételével |

ex 1901 | Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401-0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: |

1901 10 00 | - Gyermektápszer, kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve |

1901 20 00 | - Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez |

1901 90 | - Egyéb: |

1901 90 11 - 1901 90 19 | - - Malátakivonat |

- - Egyéb: |

1901 90 99 | - - - Egyéb |

ex 1902 | Száraztészta, főve vagy töltve (hússal, illetve egyéb anyagokkal) vagy nem, vagy más módon elkészítve, úgymint spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is: |

1902 20 91 | - - - Főzve |

1902 20 99 | - - - Egyéb |

1902 30 | - Más tészta |

1902 40 90 | - - Egyéb |

1904 | Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve |

ex 1905 | Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostyák, üres gyógyszerkapszulák gyógyszergyártásnál történő alkalmazásra, pecsételő ostyák, rizspapír és hasonló termékek: |

1905 90 20 | - - Áldozó ostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termékek |

ex 2004 | Más zöldség, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |

- Burgonya: |

- - Egyéb: |

2004 10 91 | - - - Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

ex 2005 | Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével: |

- Burgonya: |

2005 20 10 | - - Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

ex 2101 | Kávé-, tea- vagy gyógynövénytea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen a termékeken vagy kávén, teán, gyógynövényteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és egyéb, pörkölt pótkávék, valamint ezek kivonatai, esszenciái és sűrítményei: |

2101 12 | - - Ezeken a kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon alapuló vagy kávén alapuló készítmények: |

2101 12 98 | - - - Egyéb |

2101 20 | - Kávé-, tea- vagy gyógynövénytea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen a termékeken vagy kávén, teán, gyógynövényteán alapuló készítmények: |

2101 20 98 | - - - Egyéb |

2105 00 | Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is |

ex 2106 | Másutt nem említett élelmiszerkészítmények: |

- Egyéb: |

- - Egyéb: |

2106 90 92 | - - - Tejzsírok, szacharóz, izoglükóz, glükóz vagy keményítő nélkül, illetve 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsírral, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharózzal vagy izoglükózzal, 5 tömegszázaléknál kevesebb glükózzal vagy keményítővel |

2106 90 98 | - - - Egyéb |

ex 3505 | Dextrinek és más átalakított keményítők (pl. előkocsonyásított észterezett keményítő); keményítő-, dextrin- vagy más átalakított keményítő alappal készített enyvek a 3505 10 50 alszám alá tartozó keményítő kivételével |

ex 3809 | Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok): |

3809 10 | - Keményítőtartalommal |

III. rész: Cukor

KN-kód: | Megnevezés: |

ex 0403 | Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve, vagy nem, illetve hozzáadott cukorral vagy egyéb édesítőszerrel, vagy anélkül, valamint ízesítve, vagy nem, illetve hozzáadott gyümölccsel, dióval vagy kakaóval, vagy anélkül: |

0403 10 | – Joghurt: |

0403 10 51 – 0403 10 99 | – – Ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával |

0403 90 | – Egyéb: |

0403 90 71 – 0403 90 99 | – – Ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával |

ex 0710 | Fagyasztott zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel, illetve vízben forrázással főzve): |

0710 40 00 | – Csemegekukorica |

ex 0711 | Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (például kéndioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban: |

0711 90 | – Egyéb zöldségek; zöldségkeverékek: |

– – Zöldségfélék: |

0711 90 30 | – – – Csemegekukorica |

1702 50 00 | – Vegytiszta fruktóz |

ex 1704 | Kakaót nem tartalmazó cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét), kivéve az 1704 90 10 alszám alá tartozó édesgyökér kivonatát |

1806 | Csokoládé és egyéb, kakaót tartalmazó élelmiszerkészítmények |

ex 1901 | Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401-0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: |

1901 10 00 | – Gyermektápszer, kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve |

1901 20 00 | – Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk Készítéséhez |

1901 90 | – Egyéb: |

– – Egyéb: |

1901 90 99 | – – – Egyéb |

ex 1902 | Száraztészta, főve vagy töltve (hússal, illetve egyéb anyagokkal) vagy nem, vagy más módon elkészítve, úgymint spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is: |

1902 20 | – Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is: |

– – Egyéb: |

1902 20 91 | – – – Főzve |

1902 20 99 | – – – Egyéb |

1902 30 | – Más tészta |

1902 40 | – Kuszkusz: |

1902 40 90 | - - Egyéb |

1904 | Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve |

ex 1905 | Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáruk, kakaóval vagy anélkül; áldozó ostyák, üres gyógyszerkapszulák gyógyszergyártásnál történő alkalmazásra, pecsételő ostyák, rizspapír és hasonló termékek: |

1905 10 00 | - Ropogós kenyér |

1905 20 | - Mézeskalács és hasonlók |

1905 31 | - - Édes keksz (biscuit) |

1905 32 | - - Gofri és ostyák |

1905 40 | - Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termékek |

1905 90 | - Egyéb: |

- - Egyéb: |

1905 90 45 | - - - Biscuit |

1905 90 55 | - - - Extrudált vagy puffasztott termék pikánsan, illetve sózva |

- - - Egyéb: |

1905 90 60 | - - - - Hozzáadott édesítőszerrel |

1905 90 90 | - - - - Egyéb |

ex 2001 | Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva: |

2001 90 | - Egyéb: |

2001 90 30 | - - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |

2001 90 40 | - - Jamgyökér, édesburgonya és hasonló, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalmú ehető növényi részek |

ex 2004 | Más zöldség, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |

2004 10 | - Burgonya |

- - Egyéb |

2004 10 91 | - - - Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

2004 90 | - - Egyéb zöldségek és zöldségkeverékek: |

2004 90 10 | - - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |

ex 2005 | Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével: |

2005 20 | - Burgonya: |

2005 20 10 | - - Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

2005 80 00 | - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |

ex 2101 | Kávé-, tea- vagy gyógynövénytea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen a termékeken vagy kávén, teán, gyógynövényteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és egyéb, pörkölt pótkávék, valamint ezek kivonatai, esszenciái és sűrítményei: |

- Kávé-, tea- vagy gyógynövénytea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen a termékeken vagy kávén, teán, gyógynövényteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája, koncentrátuma: |

- - A szóban forgó kivonatokon, esszenciákon vagy sűrítményeken vagy kávén alapuló készítmények: |

2101 12 98 | - - - Egyéb: |

- Kávé-, tea- vagy gyógynövénytea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen a termékeken vagy kávén, teán, gyógynövényteán alapuló készítmények: |

- - Készítmények |

2101 20 98 | - - - Egyéb |

- Pörkölt cikória és egyéb, pörkölt pótkávék, valamint ezek kivonatai, esszenciái és sűrítményei: |

- - Pörkölt cikória és egyéb pörkölt pótkávé: |

2101 30 19 | - - - Egyéb |

- - Pörkölt cikória és egyéb pörkölt pótkávé kivonatai, esszenciái és sűrítményei: |

2101 30 99 | - - - Egyéb |

2105 00 | Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is |

ex 2106 | Másutt nem említett élelmiszerkészítmények: |

2106 90 | - Egyéb: |

2106 90 92 | - - - - - Nem tartalmaz tejzsírt, szacharózt, izoglukózt, glukózt vagy keményítőt, vagy kevesebb, mint 1,5 tömegszázalék tejzsírt, 5 tömegszázalék szaharózt vagy izoglukózt, 5 tömegszázalék glukózt vagy keményítőt tartalmaz |

2106 90 98 | - - - - - Egyéb |

2202 | Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével: |

2205 | Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve |

ex 2208 | Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szeszesitalok, likőrök és egyéb szesztartalmú italok: |

2208 20 | - Szőlőbor vagy szőlőtörköly desztillálásával előállított szeszek |

2208 50 91 - 2208 50 99 | Holland gin |

2208 70 | - Likőrök és szíverősítők |

2208 90 41 - 2208 90 78 | - - Egyéb szeszesitalok és szesztartalmú italok |

2905 43 00 | - - Mannitol |

2905 44 | - D-glucitol (szorbitol) |

ex 3302 | Illatanyagkeverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmények italok gyártására: |

3302 10 | - Élelmiszer- és italgyártáshoz használt fajták |

- - Az italgyártásban használt fajták: |

- - - Egy italfajtára jellemző összes ízesítőszert tartalmazó készítmények: |

- - - - - Egyéb (0,5 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalommal) |

3302 10 29 | - - - - - Egyéb |

ex 38. árucsoport | A vegyipar különféle termékei: |

3824 60 | - Szorbit, a 2905 44 vámtarifa-alszám kivételével |

IV. rész: Tej

KN-kód: | Termékleírás |

ex 0405 | Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények: |

0405 20 | – Kenhető tejkészítmények: |

0405 20 10 | – – Legalább 39 tömegszázalék, de legfeljebb 60 tömegszázalék zsírtartalommal |

0405 20 30 | – – Legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 75 tömegszázalék zsírtartalommal |

ex 1517 | Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó ehető állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy az ehhez a fejezethez tartozó különféle zsírok vagy olajok frakciói, a 1516 tételszámhoz tartozó ehető zsírok és olajok és ezek frakciói nélkül: |

1517 10 | – Margarin, a folyékony margarin kivételével: |

1517 10 10 | – – Legalább 10, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal |

1517 90 | – Egyéb: |

1517 90 10 | – – Legalább 10, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal |

ex 1704 | Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül: |

ex 1704 90 | – Egyéb, kivéve a 10 tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonatot más anyag hozzáadása nélkül |

ex 1806 | Csokoládé és más, kakaót tartalmazó élelmiszerkészítmények, kivéve a 1806 10 alszám alá tartozó, kizárólag szacharózzal édesített kakaóport |

ex 1901 | Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401-0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: |

1901 10 00 | – Gyermektápszer, kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve |

1901 20 00 | – Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez |

1901 90 | – Egyéb: |

– – Egyéb: |

1901 90 99 | – – – Egyéb |

ex 1902 | Száraztészta, főve vagy töltve (hússal, illetve egyéb anyagokkal) vagy nem, vagy más módon elkészítve, úgymint spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is: |

– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve: |

1902 19 | – – Egyéb |

1902 20 | – Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is: |

– – Egyéb: |

1902 20 91 | – – – Főzve |

1902 20 99 | – – – Egyéb |

1902 30 | – Más tészta |

1902 40 | – Kuszkusz: |

1902 40 90 | – – Egyéb |

1904 | Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve |

ex 1905 | Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostyák, üres gyógyszerkapszulák gyógyszergyártásnál történő alkalmazásra, pecsételő ostyák, rizspapír és hasonló termékek: |

1905 10 00 | Ropogós kenyér |

1905 20 | – Mézeskalács és hasonlók |

– Édes keksz (biscuit); gofri és ostya |

1905 31 | – – Édes keksz (biscuit); |

1905 32 | – – Gofri és ostyák |

1905 40 | – Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termékek |

1905 90 | – Egyéb: |

– – Egyéb: |

(…) | (…) |

1905 90 45 | – – – Biscuit |

1905 90 55 | – – – Extrudált vagy puffasztott termék pikánsan, illetve sózva |

– –– Egyéb |

1905 90 60 | – – – – hozzáadott édesítőszerrel |

1905 90 90 | – – – – Egyéb |

ex 2004 | Más zöldség, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |

2004 10 | – Burgonya: |

– – Egyéb: |

2004 10 91 | – – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

ex 2005 | Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével: |

2005 20 | – Burgonya: |

2005 20 10 | – –Liszt, dara vagy pelyhesített formában |

2105 00 | Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is |

ex 2106 | Másutt nem említett élelmiszerkészítmények: |

2106 90 | – Egyéb: |

– – Egyéb: |

2106 90 92 | – – – Tejzsírok, szacharóz, izoglükóz, glükóz vagy keményítő nélkül, illetve 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsírral, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharózzal vagy izoglükózzal, 5 tömegszázaléknál kevesebb glükózzal vagy keményítővel |

2106 90 98 | – – – Egyéb |

ex 2202 | Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével: |

2202 90 | – Egyéb: |

– – Más, a 0401–0404 vtsz. alá tartozó termékekből a következő tömegszázalékos zsírtartalommal: |

2202 90 91 | – – – 0,2%-nál kevesebb |

2202 90 95 | – – – legalább 0,2%, de kevesebb mint 40% |

2202 90 99 | – – – 2% vagy ennél több |

ex 2208 | Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szeszesitalok, likőrök és egyéb szesztartalmú italok: |

2208 70 | – Likőrök és szíverősítők: |

2208 90 | – Egyéb: |

– – Más szeszek és szeszes italok, tartályban (palackban): |

– – – legfeljebb 2 liter: |

– – – – Egyéb: |

2208 90 69 | – – – – – Egyéb szeszes italok |

– – – 2 liternél több: |

2208 90 78 | – – – – Egyéb szeszes italok |

ex 3302 | Illatanyagkeverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmények italok gyártására: |

3302 10 | – Az élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták: |

– – Az italgyártásban használt fajták: |

3302 10 29 | – – – – – Egyéb |

3501 | Kazein, kazeinátok, más kazeinszármazékok; kazeinenyvek |

ex 3502 | Albumin (két vagy több savófehérje koncentrátumát is beleértve, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és más albuminszármazékok: |

3502 20 | – Tejalbumin, beleértve a legalább két savófehérjét alkalmazó koncentrátumot is: |

– – Egyéb: |

3502 20 91 | – – – Szárított (például lap, pehely, kristály, por formájában) |

3502 20 99 | – – – Egyéb |

V. rész: Tojás

KN-kód: | Megnevezés: |

ex 0403 10 51 – ex 0403 10 99 ex 0403 90 71 – ex 0403 90 99 | Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejszín, sűrítve, vagy nem, illetve hozzáadott cukorral vagy egyéb édesítőszerrel, vagy anélkül, valamint ízesítve, vagy nem, illetve hozzáadott gyümölccsel, dióval vagy kakaóval, vagy anélkül: |

1806 | Csokoládé és egyéb, kakaót tartalmazó élelmiszerkészítmények |

ex 1901 | a 0401-0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz |

– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve: |

1902 11 00 | – – tojást tartalmazó |

ex 1904 | Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve, kakaótartalommal |

ex 1905 | Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostyák, üres gyógyszerkapszulák gyógyszergyártásnál történő alkalmazásra, pecsételő ostyák, rizspapír és hasonló termékek: |

1905 20 | -– Mézeskalács és hasonlók |

1905 31 | -– Édes keksz (biscuit); |

1905 32 | -– Gofri és ostyák |

1905 40 | -– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termékek |

1905 90 | -– Egyéb, kivéve az 1905 90 10 és 1905 90 30 alszámok alá tartozó termékeket |

ex 2105 00 | Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal |

2208 | Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szeszesitalok, likőrök és egyéb szesztartalmú italok: |

2208 70 | -– Likőrök |

3502 | Albumin (két vagy több savófehérje koncentrátumát is beleértve, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és más albuminszármazékok: |

3502 11 90 | -– -– -– Egyéb szárított tojásalbumin |

3502 19 90 | -– -– -– Egyéb tojásalbumin |

XVIII. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK a 196. cikkben megfogalmazottak szerint

1. a 234/68/EGK rendelet

a 234/68/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés m) pont |

2. cikk | 51. cikk |

3 – 5. cikk | 109. cikk |

6. cikk | – |

7. cikk | 166. cikk |

8. cikk | III. rész II. fejezet I. szakasz |

9. cikk | 129. cikk |

10. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

10. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

10a. cikk | 153. cikk |

11. cikk | 172. cikk |

12. cikk | – |

13. cikk | 188. cikk |

14. cikk | 188. cikk |

15. cikk | – |

16. cikk | – |

17. cikk | – |

18. cikk | – |

2. A 827/68/EGK RENDELET

a 827/68/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés u) pont |

2. cikk (1) bekezdés | 129. cikk |

2 . cikk (2) bekezdés | 123. cikk |

2. cikk (3) bekezdés | 122. cikk |

3. cikk | 153. cikk |

4. cikk | – |

5. cikk első bekezdés | 172. cikk |

5. cikk második bekezdés | 175. cikk (1) bekezdés |

6. cikk | 188. cikk |

7. cikk | – |

8. cikk | – |

9. cikk | – |

3. A 2729/75/EGK RENDELET

a 2729/75/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 143. cikk |

2. cikk (1) bekezdés | 144. cikk |

2. cikk (2) bekezdés | 145. cikk |

3. cikk | 146. cikk |

4. A 2759/75/EGK RENDELET

a 2759/75/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés q) pont |

2. cikk | 51. cikk |

3. cikk első bekezdés első francia bekezdés | 28. cikk (1) bekezdés f) pont |

3. cikk első bekezdés második francia bekezdés és második és harmadik bekezdés | – |

4. cikk (1) bekezdés | 7. cikk (1) bekezdés f) pont |

4. cikk (2) bekezdés | 34. cikk |

4. cikk (5) bekezdés | 39. cikk |

4. cikk (6) bekezdés első francia bekezdés | 34. cikk (1) bekezdés |

4. cikk (6) bekezdés második francia bekezdés | 34. cikk (2) bekezdés |

4. cikk (6) bekezdés harmadik francia bekezdés | 40. cikk |

5. cikk | – |

6. cikk | – |

7. cikk (1) bekezdés | – |

7. cikk (2) bekezdés | 40. cikk |

8. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 124. cikk és 155. cikk (1) bekezdés |

8. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 125. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

8. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés | 126. cikk, 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

8. cikk (2) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

9. cikk | 129. cikk |

10. cikk (1)–(3) bekezdés | 135. cikk |

10. cikk (4) bekezdés | 137. cikk |

11. cikk (1)–(3) bekezdés | 138. cikk |

11. cikk (4) bekezdés | 142. cikk |

12. cikk | 179. cikk b) pont |

13. cikk (1) bekezdés | 156. cikk (1) bekezdés |

13. cikk (2) bekezdés | 157. cikk |

13. cikk (3) és (4) bekezdés | 158. cikk |

13. cikk (5) bekezdés | 163. cikk |

13. cikk (6)–(10) bekezdés | 160. cikk |

13. cikk (11) bekezdés | 162. cikk |

13. cikk (12) bekezdés | 163. cikk |

14. cikk | 154. és 167. cikk |

15. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

15. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

16. cikk | 153. cikk |

19. cikk | – |

20. cikk (1) bekezdés | 41. cikk |

20. cikk (2)–(4) bekezdés | 43. cikk |

21. cikk | 172. cikk |

22. cikk | 185. cikk |

24. cikk | 188. cikk |

25. cikk | – |

26. cikk | – |

27. cikk | – |

5. A 2771/75/EGK RENDELET

a 2771/75/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) bekezdés | 1. cikk (1) bekezdés s) pont |

1. cikk (2) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés |

2. cikk (1) bekezdés | 51. cikk |

2. cikk (2) bekezdés | 109. cikk |

3. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 124. és 155. cikk |

3. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 125. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

3. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés | 126., 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

3. cikk (2) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

4. cikk | 129. cikk |

5. cikk (1)–(3) bekezdés | 135. cikk |

5. cikk (4) bekezdés | 137. cikk |

6. cikk (1)–(3) bekezdés | 138. cikk |

6. cikk (4) bekezdés | 139. és 142. cikk |

7. cikk | 179. cikk b) pont |

8. cikk (1) bekezdés | 156. cikk (1) bekezdés |

8. cikk (2) bekezdés | 157. cikk |

8. cikk (3) és (4) bekezdés | 158. cikk |

8. cikk (5) bekezdés | 163. cikk |

8. cikk (6)–(11) bekezdés | 160. cikk |

8. cikk (12) bekezdés | 162. cikk |

8. cikk (13) bekezdés | 163. cikk |

9. cikk | 154. cikk |

10. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

10. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

11. cikk | 153. cikk |

13. cikk | – |

14. cikk (1) bekezdés | 41. cikk |

14. cikk (2) és (3) bekezdés | 43. cikk |

15. cikk | 185. cikk |

16. és 17. cikk | 188. cikk |

18. cikk | – |

19. cikk | 172. cikk |

20. cikk | – |

21. cikk | – |

6. a 2777/75/EGK rendelet

a 2777/75/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) bekezdés | 1. cikk (1) bekezdés t) pont |

1. cikk (2) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés |

2. cikk (1) bekezdés | 51. cikk |

2. cikk (2) bekezdés | 109. cikk |

3. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 124. és 155. cikk |

3. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 125. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

3. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés | 126., 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

3. cikk (2) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

4. cikk | 129. cikk |

5. cikk (1)–(3) bekezdés | 135. cikk |

5. cikk (4) bekezdés | 137. cikk |

6. cikk (1)–(3) bekezdés | 138. cikk |

6. cikk (4) bekezdés | 139. és 142. cikk |

7. cikk | 179. cikk b) pont |

8. cikk (1) bekezdés | 156. cikk (1) bekezdés |

8. cikk (2) bekezdés | 157. cikk |

8. cikk (3) és (4) bekezdés | 158. cikk |

8. cikk (5) bekezdés | 163. cikk |

8. cikk (6)–(10) bekezdés | 160. cikk |

8. cikk (11) bekezdés | 162. cikk |

8. cikk (12) bekezdés | 163. cikk |

9. cikk | 154. és 167. cikk |

10. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

10. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

11. cikk | 153. cikk |

13. cikk | – |

14. cikk (1) bekezdés | 41. cikk |

14. cikk (2) és (3) bekezdés | 43. cikk |

15. cikk | 185. cikk |

16. és 17. cikk | 188. cikk |

18. cikk | – |

19. cikk | 172. cikk |

20. cikk | – |

21. cikk | – |

7. a 707/76/EGK rendelet

a 707/76/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 117. cikk |

2. és 3. cikk | 121. cikk |

8. az 1055/77/EGK rendelet

az 1055/77/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 36. cikk (1)–(4) bekezdés |

2. cikk | 36. cikk (5) bekezdés |

3. cikk | 36. cikk (6) és (7) bekezdés |

4. cikk | 40. cikk |

5. cikk | 36. cikk (1) bekezdés második albekezdés |

9. a 2931/79/EGK rendelet

a 2931/79/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 165. cikk |

10. az 1898/87/EGK rendelet

az 1898/87/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 110. cikk (1) bekezdés a X. melléklet I. pontjával összefüggésben |

2. cikk | 110. cikk (1) bekezdés a X. melléklet II. pontjával összefüggésben |

3. cikk | 110. cikk (1) bekezdés a X. melléklet III. pontjával összefüggésben |

4. cikk (1) és (3) bekezdés | 110. cikk (1) bekezdés a X. melléklet IV. pontjával összefüggésben |

4. cikk (2) bekezdés | 116. cikk |

11. a 3730/87/EGK rendelet

a 3730/87/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 24. cikk (1) bekezdés |

2. cikk | 24. cikk (2) bekezdés |

3. cikk | 24. cikk (3) bekezdés |

4. cikk | 24. cikk (4) bekezdés |

5. cikk | – |

6. cikk | 40. cikk |

12. a 2204/90/EGK rendelet

a 2204/90/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) bekezdés | 114. cikk |

1. cikk (2) bekezdés | 116. cikk g) pont |

2. cikk | 114. cikk a III. melléklet V. részének 2. pontjával összefüggésben |

3. cikk (1) bekezdés | 116. cikk g) pont és 187. cikk |

3. cikk (2) bekezdés | 185. és 187. cikk |

4. cikk | – |

5. cikk | 116. cikk |

13. a 2075/92/EGK rendelet

a 2075/92/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés n) pont |

13. cikk | 101. cikk (1) és (2) bekezdés |

14a. cikk | 101. cikk (3) bekezdés |

15. cikk | 129. cikk |

16. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

16. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

16a. cikk | 153. cikk |

17. cikk | 187. cikk |

18. cikk | 172. cikk |

20. cikk | – |

21. cikk | 185. cikk |

22. és 23. cikk | 188. cikk |

24. cikk | – |

14. A 2077/92/EGK RENDELET

a 2077/92/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. és 2. cikk | 118. cikk |

3–6. cikk | 121. cikk |

7. cikk | 170. cikk |

8. cikk | 171. cikk |

9. cikk | 121. cikk |

10. cikk | 120. cikk |

11. és 12. cikk | 121. cikk |

15. a 404/93/EGK rendelet

a 404/93/EGK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) és (2) bekezdés | 1. cikk (1) bekezdés k) pont |

1. cikk (3) bekezdés | 3. cikk (1) bekezdés a) pont |

2. cikk | 109. cikk (1) és (2) bekezdés |

3. cikk | 109. cikk (3) bekezdés |

4. cikk | 116. és 187. cikk |

15. cikk (1) bekezdés | 129. cikk |

15. cikk (2)–(4) bekezdés | 135. cikk |

15. cikk (5) bekezdés | 137. cikk |

21. cikk | 122. cikk |

22. cikk | 123. cikk |

23. cikk | 153. cikk |

24. cikk | 172. cikk |

27. cikk | 188. cikk |

28. cikk | – |

29. cikk | 185. cikk |

16. a 2991/94/EK rendelet

a 2991/94/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 111. cikk |

2. cikk | 111. cikk a XII. melléklet I. pontjával összefüggésben |

3. cikk | 111. cikk a XII. melléklet II. pontjával összefüggésben |

4. cikk | 111. cikk a XII. melléklet III. pontjának (1) bekezdésével összefüggésben |

5. cikk | 111. cikk a XII. melléklet III. pontjának (2) és (3) bekezdésével összefüggésben |

6. cikk | 111. cikk a XII. melléklet IV. pontjával összefüggésben |

7. cikk | 111. cikk a XII. melléklet V. pontjával összefüggésben |

8. cikk | 116. cikk |

9. cikk | – |

10. cikk | 111. cikk a XII. melléklet VI. pontjával összefüggésben |

17. a 2200/96/EK rendelet

a 2200/96/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) és (2) bekezdés | 1. cikk (1) bekezdés i) pont |

1. cikk (3) bekezdés | 3. cikk (2) bekezdés |

43. cikk | 172. cikk |

44. cikk | 185. cikk |

46. cikk | 188. cikk |

47. cikk | – |

48. cikk | – |

52. cikk | 183. cikk |

18. a 2201/96/EK rendelet

a 2201/96/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) és (2) bekezdés | 1. cikk (1) bekezdés j) pont |

1. cikk (3) bekezdés | 3. cikk (2) bekezdés |

23. cikk | 172. cikk |

26. cikk | – |

27. cikk | 185. cikk |

29. cikk | 188. cikk |

30. cikk | – |

19. a 2597/97/EK rendelet

a 2597/97/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) bekezdés | 110. cikk (2) bekezdés |

1. cikk (2) bekezdés | 110. cikk (2) bekezdés a XI. melléklet I. pontjával összefüggésben |

2. cikk | 110. cikk (2) bekezdés a XI. melléklet II. pontjával összefüggésben |

3. cikk | 110. cikk (2) bekezdés a XI. melléklet III. pontjának (1) és (2) bekezdésével összefüggésben |

4. cikk | 110. cikk (2) bekezdés a XI. melléklet III. pontjának (3) bekezdésével összefüggésben |

5. cikk | 110. cikk (2) bekezdés a XI. melléklet IV. pontjával összefüggésben |

6. cikk | 110. cikk (2) bekezdés a XI. melléklet V. pontjával összefüggésben |

7. cikk (1) bekezdés | 110. cikk (2) bekezdés a XI. melléklet VI. pontjával összefüggésben |

7. cikk (2) bekezdés | 116. cikk |

20. az 1254/1999/EK rendelet

az 1254/1999/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) bekezdés | 1. cikk (1) bekezdés o) pont |

1. cikk (2) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés |

2. cikk | 51. cikk |

26. cikk (1) bekezdés | 31. cikk |

26. cikk (2) bekezdés | 7. cikk (1) bekezdés d) pont |

26. cikk (3) bekezdés | 28. cikk (1) bekezdés c) pont |

26. cikk (4) bekezdés | 7. cikk (2) bekezdés |

26. cikk (5) bekezdés | 40. cikk |

27. cikk (1) bekezdés | 6. cikk, 9. cikk d) pont, 13. cikk és 40. cikk a) pont |

27. cikk (2) bekezdés | 19. cikk (2) bekezdés |

27. cikk (3) bekezdés | 19. cikk (1) bekezdés, 37. cikk és 40. cikk d) pont |

27. cikk (4) bekezdés | 40. cikk |

27. cikk (5) bekezdés | 189. cikk második bekezdés a) pont |

28. cikk | 22. cikk és 40. cikk d) pont |

29. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 124. cikk |

29. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 124. és 155. cikk |

29. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés | 125. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

29. cikk (1) bekezdés negyedik albekezdés | 126., 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

29. cikk (2) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

30. cikk | 129. cikk |

31. cikk | 135. cikk |

32. cikk (1) bekezdés első albekezdés és (2) és (3) bekezdés | 138. cikk |

32. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 140. cikk (1) bekezdés |

32. cikk (4) bekezdés | 142. cikk |

33. cikk (1) bekezdés | 156. cikk (1) bekezdés |

33. cikk (2) bekezdés | 157. cikk |

33. cikk (3) és (4) bekezdés | 158. cikk |

33. cikk (5) bekezdés | 163. cikk |

33. cikk (6)–(9) bekezdés első albekezdés | 160. cikk |

33. cikk (9) bekezdés második albekezdés | 161. cikk |

33. cikk (10) bekezdés | 160. cikk (7) bekezdés |

33. cikk (11) bekezdés | 162. cikk |

33. cikk (12) bekezdés | 163. cikk |

34. cikk | 154. és 167. cikk |

35. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

35. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

36. cikk | 153. cikk |

37. cikk | 39. cikk |

38. cikk | 179. cikk a) pont |

39. cikk (1) bekezdés | 41. cikk |

39. cikk (2)–(4) bekezdés | 43. cikk |

40. cikk | 172. cikk |

41. cikk | 185. cikk |

42. és 43. cikk | 188. cikk |

44. cikk | – |

45. cikk | 183. cikk |

46–49. cikk | – |

50.cikk első francia bekezdés | – |

50.cikk második francia bekezdés | 184. cikk |

21. az 1255/1999/EK rendelet

az 1255/1999/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés p) pont |

2. cikk | 3. cikk (1) bekezdés c) pont v. alpont |

3. cikk (1) bekezdés | 7. cikk (1) bekezdés e) pont |

3. cikk (2) bekezdés | 7. cikk (2) bekezdés |

5. cikk | – |

6. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 14. cikk (1) bekezdés |

6. cikk (1) bekezdés második és harmadik albekezdés | 14. cikk (2) bekezdés második albekezdés |

6. cikk (1) bekezdés negyedik albekezdés | 14. cikk (2) bekezdés első albekezdés |

6. cikk (2) bekezdés első albekezdés a) pont első francia bekezdés | 9. cikk e) pont |

6. cikk (2) bekezdés első albekezdés a) pont második és harmadik francia bekezdés és b) pont | 9. cikk a 40. cikk a) pontjával összefüggésben |

6. cikk (2) bekezdés második és harmadik albekezdés | 9. cikk a 40. cikk a) pontjával összefüggésben |

6. cikk (3) bekezdés első albekezdés | 25. cikk a) pont |

6. cikk (3) bekezdés második és harmadik albekezdés | 26. cikk |

6. cikk (3) bekezdés negyedik albekezdés | 40. cikk c) pont i. alpont |

6. cikk (3) bekezdés ötödik albekezdés | 40. cikk c) pont iii. alpont |

6. cikk (4) bekezdés első albekezdés és második albekezdés első mondat | 22. cikk és 40. cikk d) pont |

6. cikk (4) bekezdés második albekezdés második mondat | 40. cikk c) pont iii. alpont |

6. cikk (5) bekezdés | – |

6. cikk (6) bekezdés | 5. cikk (2) bekezdés b) és d) pont |

7. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 9. cikk f) pont, 15. cikk első bekezdés és 40. cikk a) pont |

7. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 21. cikk második bekezdés |

7. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés | 21. cikk első bekezdés és 40. cikk a) pont |

7. cikk (1) bekezdés negyedik albekezdés | 38. cikk és 40. cikk i) pont |

7. cikk (2) bekezdés | 15. cikk második bekezdés |

7. cikk (3) bekezdés első albekezdés | 28. cikk (1) bekezdés d) pont, 32. cikk és 40. cikk a) pont |

7. cikk (3) bekezdés második albekezdés | 28. cikk (2) bekezdés |

7. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdés | 40. cikk c) pont i. és iii. alpont |

7. cikk (4) bekezdés | 22. cikk és 40. cikk d) pont |

7. cikk (5) bekezdés | 5. cikk (2) bekezdés c) pont |

8. cikk (1) bekezdés | 25. cikk b) pont |

8. cikk (2) és (3) bekezdés | 27. cikk és 40. cikk c) pont i. és iii. alpont |

9. cikk (1) bekezdés | 28. cikk (1) bekezdés e) pont és 33. cikk (1) bekezdés |

9. cikk (2) bekezdés | 28. cikk (2) bekezdés |

9. cikk (3) bekezdés | 40. cikk c) pont iii. alpont |

9. cikk (4) bekezdés | 33. cikk (2) bekezdés |

10. cikk a) pont | 14. cikk (3) bekezdés és 40. cikk |

10. cikk b) pont | 26. cikk második bekezdés, 27. cikk első bekezdés és 28. cikk (2) bekezdés |

10. cikk c) pont | 40. cikk |

11. cikk | 96. cikk |

12. cikk | 97. cikk |

13. cikk | 98. cikk |

14. cikk | 99. cikk |

15. cikk | 96–99. cikk |

26. cikk (1) bekezdés | 124. és 155. cikk |

26. cikk (2) bekezdés első albekezdés | 125. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

26. cikk (2) bekezdés második albekezdés | 126., 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

26. cikk (3) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

27. cikk | 129. cikk |

28. cikk | 135. cikk |

29. cikk (1)–(3) bekezdés | 138. cikk |

29. cikk (4) bekezdés | 139. és 142. cikk |

30. cikk | 164. cikk |

31. cikk (1) bekezdés | 156. cikk (1) és (2) bekezdés |

31. cikk (2) bekezdés | 157. cikk |

31. cikk (3) és (4) bekezdés | 158. cikk |

31. cikk (5) bekezdés | 163. cikk |

31. cikk (6)–(12) bekezdés | 160. cikk |

31. cikk (13) bekezdés | 162. cikk |

31. cikk (14) bekezdés | 163. cikk |

32. cikk | 154. cikk |

33. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

33. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

34. cikk | 180. cikk |

35. cikk | 153. cikk |

36. cikk (1) bekezdés | 41. cikk |

36. cikk (2)–(4) bekezdés | 43. cikk |

37. cikk | 172. cikk |

38. cikk | 173. cikk |

39. cikk | 176. cikk |

40. cikk | 185. cikk |

41. és 42. cikk | 188. cikk |

43. cikk | – |

44. cikk | – |

45. cikk | 183. cikk |

46. cikk | – |

47.cikk első francia bekezdés | – |

47.cikk második francia bekezdés | 184. cikk |

22. a 2250/1999/EK rendelet

a 2250/1999/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 2. cikk (1) bekezdés a III. melléklet V. része I. pontjának (1) bekezdésével összefüggésben |

23. az 1493/1999/EK rendelet

az 1493/1999/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) és (2) bekezdés | 1. cikk (1) bekezdés l) pont |

1. cikk (4) bekezdés | 3. cikk (1) bekezdés d) pont |

71. cikk (1) bekezdés | 172. cikk |

71. cikk (2) bekezdés | 174. cikk |

73. cikk | 185. cikk |

74. és 75. cikk | 188. cikk |

76. cikk | – |

77. cikk | – |

24. az 1673/2000/EK rendelet

az 1673/2000/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) bekezdés | 1. cikk (1) bekezdés h) pont |

1. cikk (2) bekezdés a) pont | 2. cikk (2) bekezdés a) pont |

1. cikk (2) bekezdés b) pont | 88. cikk (2) bekezdés |

1. cikk (3) bekezdés | – |

2. cikk (1) bekezdés | 88. cikk (1) bekezdés |

2. cikk (2) bekezdés | 186. cikk |

2. cikk (3) és (4) bekezdés | 89. cikk |

2. cikk (5) bekezdés | 90. cikk |

3. cikk (1) és (3) bekezdés | 91. cikk |

3. cikk (2), (4) és (5) bekezdés | – |

4. cikk | – |

5. cikk | 151. cikk |

6. cikk | 122. cikk |

7. cikk | 153. cikk |

8. cikk | 172. cikk |

9. cikk első bekezdés | 92. cikk |

9. cikk második bekezdés | 187. cikk |

10. cikk | 188. cikk |

11. cikk | 183. cikk |

12. cikk | – |

13. cikk | – |

14.cikk első francia bekezdés | – |

14.cikk második francia bekezdés | 184. cikk |

15. cikk | – |

25. A 2529/2001/EK RENDELET

a 2529/2001/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés r) pont |

2. cikk | 51. cikk |

12. cikk | 28. cikk (1) bekezdés g) pont és 35. cikk |

13. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 124. és 155. cikk |

13. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 126. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

13. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés | 125. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

13. cikk (1) bekezdés negyedik albekezdés | 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

13. cikk (2) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

14. cikk | 129. cikk |

15. cikk | 135. cikk |

16. cikk (1)–(3) bekezdés | 138. cikk |

16. cikk (4) bekezdés a) és b) pont | 139. cikk |

16. cikk (4) bekezdés c)–e) pont | 142. cikk |

17. cikk | 154. és 167. cikk |

18. cikk (1) bekezdés | 122. cikk |

18. cikk (2) bekezdés | 121. cikk |

19. cikk | 153. cikk |

20. cikk | 39. cikk |

21. cikk | 179. cikk a) pont |

22. cikk (1) bekezdés | 41. cikk |

22. cikk (2)–(4) bekezdés | 43. cikk |

23. cikk | 172. cikk |

24. cikk | 185. cikk |

25. cikk | 188. cikk |

26. cikk | 184. cikk |

27. cikk | 183. cikk |

28. cikk | – |

29. cikk | – |

30. cikk | – |

26. A 670/2003/EK RENDELET

a 670/2003/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (3) bekezdés a) pont |

2. cikk | 115. cikk |

3. cikk | 182. cikk |

4. cikk (1) bekezdés | 124. és 155. cikk |

4. cikk (2) bekezdés | 125., 126. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

4. cikk (3) bekezdés | 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

4. cikk (4) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

5. cikk | 129. cikk |

6. cikk (1)–3) bekezdés | 138. cikk |

6. cikk (4) bekezdés | 139. és 142. cikk |

7. cikk | 154. cikk |

8. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

8. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

9. cikk | 153. cikk |

10. cikk (1) bekezdés | 172. cikk |

10. cikk (2) és (3) bekezdés | 175. cikk (4) bekezdés |

11. cikk | 185. cikk |

12. cikk | 188. cikk |

13. cikk | – |

14. cikk | – |

15. cikk a) pont | – |

15. cikk b) pont | 184. cikk |

27. az 1784/2003/EK rendelet

az 1784/2003/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés a) pont |

2. cikk | 3. cikk (1) bekezdés c) pont i. alpont |

3. cikk | – |

4. cikk (1) bekezdés | 7. cikk (1) bekezdés a) pont |

4. cikk (2) bekezdés | 40. cikk a) pont |

4. cikk (3) bekezdés | 7. cikk (1) bekezdés a) pont |

4. cikk (4) bekezdés | 7. cikk (2) bekezdés |

5. cikk (1) bekezdés | 5. cikk (2) bekezdés a) pont, 9. cikk a) pont és 40. cikk a) pont |

5. cikk (2) bekezdés | 10. cikk |

5. cikk (3) bekezdés | 16. cikk |

6. cikk a) pont | 38. cikk és 40. cikk i) pont |

6. cikk b) pont | 40. cikk a) pont |

6. cikk c) pont | 40. cikk b) pont |

6. cikk d) pont | 40. cikk c) pont |

6. cikk e) pont | 40. cikk d) pont |

7. cikk | 44. cikk |

8. cikk (1) és (2) bekezdés | 93. cikk |

8. cikk (3) bekezdés | 95. cikk |

9. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 124. és 155. cikk |

9. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 125. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

9. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés | 126., 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

9. cikk (2) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

10. cikk (1) bekezdés | 129. cikk |

10. cikk (2) és (3) bekezdés | 130. cikk |

10. cikk (4) bekezdés | 137. cikk |

11. cikk | 135. cikk |

12. cikk (1)–3) bekezdés | 138. cikk |

12. cikk (4) bekezdés első albekezdés | 139. és 142. cikk |

12. cikk (4) bekezdés második albekezdés | 140. cikk (2) bekezdés |

13. cikk (1) bekezdés | 156. cikk (1) és (2) bekezdés |

13. cikk (2) bekezdés | 157. cikk |

13. cikk (3) bekezdés | 158. cikk |

14. cikk | 160. cikk |

15. cikk (1) és (3) bekezdés | 159. cikk |

15. cikk (2) bekezdés | 158. cikk (4) bekezdés |

15. cikk (4) bekezdés | 158. cikk (2) bekezdés és 163. cikk |

16. cikk | 156. cikk (3) bekezdés |

17. cikk | 162. cikk |

18. cikk | 163. cikk |

19. cikk | 154. és 167. cikk |

20. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

20. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

21. cikk | 180. cikk |

22. cikk | 153. cikk |

23. cikk | 172. cikk |

24. cikk | 185. cikk |

25. cikk | 188. cikk |

26. cikk | – |

27. cikk | 184. cikk |

28. cikk | 183. cikk |

29. cikk | – |

30. cikk | – |

28. AZ 1785/2003/EK RENDELET

az 1785/2003/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés b) pont |

2. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés |

2. cikk (2) bekezdés | 4. cikk |

3. cikk | 3. cikk (1) bekezdés e) pont |

4. cikk | – |

6. cikk (1) bekezdés | 7. cikk (1) bekezdés b) pont |

6. cikk (2) bekezdés első mondat | 40. cikk a) pont |

6. cikk (2) bekezdés második és harmadik mondat | 38. cikk és 40. cikk i) pont |

6. cikk (3) bekezdés | 40. cikk a) és i) pont |

7. cikk (1) bekezdés | 9. cikk b) pont és 11. cikk |

7. cikk (2) bekezdés | 17. cikk és 40. cikk b) pont |

7. cikk (3) bekezdés | 22. cikk és 40. cikk d) pont |

7. cikk (4) és (5) bekezdés | 40. cikk |

8. cikk | 45. cikk |

9. cikk | 185. cikk |

10. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 124. és 155. cikk |

10. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 125. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

10. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés | 126., 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

10. cikk (1a) bekezdés | 124. cikk |

10. cikk (2) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

11. cikk (1) bekezdés | 129. cikk |

11. cikk (4) bekezdés | 137. cikk |

11a. cikk | 131. cikk |

11b. cikk | 132. cikk |

11c. cikk | 133. cikk |

11d. cikk | 134. cikk |

12. cikk | 135. cikk |

13. cikk (1)–(3) bekezdés | 138. cikk |

13. cikk (4) bekezdés | 142. cikk |

14. cikk (1) bekezdés | 156. cikk (1) és (2) bekezdés |

14. cikk (2) bekezdés | 157. cikk |

14. cikk (3) és (4) bekezdés | 158. cikk |

15. cikk | 160. cikk |

16. cikk | 158. cikk (4) bekezdés |

17. cikk (1) bekezdés első albekezdés a) pont | 160. cikk (7) bekezdés |

17. cikk (1) bekezdés első albekezdés b) és c) pont | 160. cikk (6) bekezdés |

17. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 163. cikk |

17. cikk (2) bekezdés | 160. cikk (7) bekezdés |

18. cikk | 162. cikk |

19. cikk | 163. cikk |

20. cikk | 154. és 167. cikk |

21. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

21. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

22. cikk | 180. cikk |

23. cikk | 153. cikk |

24. cikk | 172. cikk |

25. cikk | 185. cikk |

26. cikk | 188. cikk |

27. cikk | – |

28. cikk | 184. cikk |

29. cikk | 183. cikk |

30. cikk | – |

31. cikk | – |

32. cikk | – |

29. AZ 1786/2003/EK RENDELET

az 1786/2003/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés d) pont |

2. cikk | 3. cikk (1) bekezdés b) pont i. alpont |

3. cikk | – |

4. cikk (1) bekezdés | 83. cikk (1) bekezdés |

4. cikk (2) bekezdés | 85. cikk (1) bekezdés |

5. cikk | 86. cikk |

6. cikk | 85. cikk (2) bekezdés |

7. cikk | 84. cikk |

8. cikk | 185. cikk |

9. cikk első bekezdés | 83. cikk (2) bekezdés |

9. cikk második bekezdés | 87. cikk i) pont |

10. cikk a) és b) pont | 87. cikk b) pont |

10. cikk c) pont | 83. cikk (1) bekezdés a) pont és 87. cikk e) pont |

11. cikk | 87. cikk a) pont |

12. cikk | 87. cikk g) pont |

13. cikk | 187. cikk |

14. cikk | 129. cikk |

15. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

15. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

16. cikk | 153. cikk |

17. cikk | 172. cikk |

18. cikk | 188. cikk |

19. cikk | – |

20. cikk a) pont | 87. cikk |

20. cikk b) pont | 187. cikk |

20. cikk c) pont | 87. cikk c) pont |

20. cikk d) pont | 87. cikk f) pont |

20. cikk e) pont | 87. cikk d) pont |

20. cikk f) pont | 187. cikk |

20. cikk g) pont | 87. cikk g) pont |

20. cikk h) pont | 87. cikk h) pont |

21. cikk | – |

22. cikk | 185. cikk |

23. cikk | 177. cikk (1) bekezdés |

24. cikk | 183. cikk |

25. cikk | – |

30. AZ 1788/2003/EK RENDELET

az 1788/2003/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 63. cikk és 75. cikk (1) bekezdés első albekezdés |

2. cikk | 75. cikk (1) bekezdés második albekezdés |

3. cikk | 75. cikk (2)–(4) bekezdés |

4. cikk | 76. cikk |

5. cikk | 62. cikk |

6. cikk | 64. cikk |

7. cikk | 65. cikk |

8. cikk | 66. cikk |

9. cikk | 67. cikk |

10. cikk | 77. cikk |

11. cikk | 78. cikk |

12. cikk | 80. cikk |

13. cikk | 81. cikk |

14. cikk | 68. cikk |

15. cikk | 69. cikk |

16. cikk | 70. cikk |

17. cikk | 71. cikk |

18. cikk | 72. cikk |

19. cikk | 73. cikk |

20. cikk | 74. cikk |

21. cikk | 79. cikk |

22. cikk | – |

23. cikk | 188. cikk |

24. cikk | 82. cikk |

25. cikk | – |

26. cikk | – |

31. A 797/2004/EK RENDELET

a 797/2004/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) bekezdés | 102. cikk (1) bekezdés |

1. cikk (2) bekezdés | 1. cikk (3) bekezdés b) pont |

1. cikk (3) bekezdés első albekezdés első mondat | 172. cikk |

1. cikk (3) bekezdés első albekezdés második mondat és második albekezdés | 102. cikk (2) bekezdés |

2. cikk | 103. cikk |

3. cikk | 104. cikk |

4. cikk (1) bekezdés | 183. cikk |

Article 4(2) and (3) | 105. cikk |

5. cikk | 106. cikk |

6. cikk | 188. cikk |

7. cikk | 177. cikk (2) bekezdés |

8. cikk | – |

32. A 865/2004/EK RENDELET

a 865/2004/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés g) pont |

2. cikk | 3. cikk (1) bekezdés c) pont |

3. cikk | – |

4. cikk | 113. cikk |

5. cikk (1) bekezdés | 109. cikk |

5. cikk (2) bekezdés | 187. cikk |

5. cikk (3) bekezdés | 116. cikk f) pont |

6. cikk | 28. és 30. cikk |

7. cikk (1) bekezdés | 119. cikk |

7. cikk (2) bekezdés | 118. cikk |

8. cikk | 100. cikk |

9. cikk a) pont | 121. cikk |

9. cikk b) és c) pont | 100. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdés |

9. cikk d) pont | 187. cikk |

9. cikk e) pont | 121. cikk |

10. cikk (1) bekezdés első albekezdés | 124. cikk |

10. cikk (1) bekezdés második albekezdés | 125. cikk |

10. cikk (2) bekezdés | 126. és 127. cikk |

10. cikk (3) bekezdés | 155. cikk |

10. cikk (4) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

11. cikk (1) bekezdés | 129. cikk |

11. cikk (2) bekezdés | 179. cikk b) pont |

12. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

12. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

13. cikk | 154. cikk |

14. cikk | 153. cikk |

15. cikk | 172. cikk |

16. cikk | – |

17. cikk | 185. cikk |

18. cikk | 188. cikk |

19. cikk | 184. cikk |

20. cikk | 183. cikk |

24. cikk | – |

25. cikk | – |

33. AZ 1947/2005/EK RENDELET

az 1947/2005/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés e) pont |

2. cikk | 3. cikk (1) bekezdés c) pont |

3. cikk | – |

4. cikk (1) bekezdés | 124. cikk |

4. cikk (2) bekezdés | 125. cikk |

4. cikk (3) bekezdés | 126. és 127. cikk |

5. cikk | 129. cikk |

6. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

6. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

7. cikk | 153. cikk |

8. cikk (1) bekezdés | 172. cikk |

8. cikk (2) bekezdés | 175. cikk (2) bekezdés |

9. cikk | 185. cikk |

10. cikk | 188. cikk |

11. cikk | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

12. cikk | – |

34. AZ 1952/2005/EK RENDELET

az 1952/2005/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk (1) bekezdés f) pont |

2. cikk | 2. cikk (1) bekezdés |

3. cikk | – |

4. cikk | 112. cikk (1)–(3) bekezdés |

5. cikk | 112. cikk (4) és (5) bekezdés |

6. cikk | 117. cikk |

7. cikk | 121. cikk |

8. cikk | 129. cikk |

9. cikk | 152. cikk |

10. cikk (1) bekezdés | 123. cikk |

10. cikk (2) bekezdés | 122. cikk |

11. cikk | 153. cikk |

12. cikk | 172. cikk |

13. cikk | - |

14. cikk | 178. cikk (1)–(3) bekezdés |

15. cikk | 185. cikk |

16. cikk | 188. cikk |

17.cikk első francia bekezdés | 116. cikk e) pont |

17.cikk második francia bekezdés | 121. cikk |

17. cikk harmadik francia bekezdés | 121. cikk |

17. cikk negyedik francia bekezdés | 178. cikk (4) bekezdés |

17. cikk ötödik francia bekezdés | 185. cikk |

18. cikk | – |

19. cikk | – |

35. A 318/2006/EK RENDELET

a 318/2006/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk (1) bekezdés | 1. cikk (1) bekezdés c) pont |

1. cikk (2) bekezdés | 3. cikk (1) bekezdés f) pont |

2. cikk | 2. cikk (1) bekezdés |

3. cikk | 7. cikk (1) bekezdés c) pont |

4. cikk | 8. cikk |

5. cikk | 46. cikk |

6. cikk | 47. cikk |

7. cikk | 53. cikk |

8. cikk | – |

9. cikk | 55. cikk |

10. cikk | 56. cikk |

11. cikk | 57. cikk |

12. cikk | 58. cikk |

13. cikk | 59. cikk |

14. cikk | 60. cikk |

15. cikk | 61. cikk |

16. cikk | 48. cikk |

17. cikk | 54. cikk |

18. cikk (1) bekezdés | 28. cikk a) pont és 29. cikk (1) bekezdés |

18. cikk (2) bekezdés első albekezdés és első francia bekezdés | 9. cikk c) pont és 12. cikk (1) bekezdés |

18. cikk (2) bekezdés első albekezdés második francia bekezdés | 40. cikk c)pont i. alpont |

18. cikk (2) bekezdés második albekezdés | 18. cikk |

18. cikk (3) bekezdés | 23. cikk |

19. cikk | 49. cikk |

20. cikk | 12. cikk (2) bekezdés, 29. cikk (2) bekezdés, 49. cikk (5) bekezdés és 60.cikk (5) bekezdés |

21. cikk | 123. cikk |

22. cikk | 122. cikk |

23. cikk (1) bekezdés | 124. és 155. cikk |

23. cikk (2) bekezdés | 125. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

23. cikk (3) bekezdés | 126., 127. cikk és 155. cikk (2) bekezdés |

23. cikk (4) bekezdés | 128. cikk és 155. cikk (3) bekezdés |

24. cikk | 154. cikk |

25. cikk | 153. cikk |

26. cikk (1) bekezdés | 129. cikk |

26. cikk (2) bekezdés | 179. cikk a) pont és 180. cikk |

26. cikk (3) bekezdés | 136. cikk |

27. cikk | 135. cikk |

28. cikk | 138. cikk |

29. cikk | 147. cikk |

30. cikk | 148. cikk |

31. cikk | 149. cikk |

32. cikk | 156. cikk (1) és (2) bekezdés |

33. cikk (1) bekezdés | 157. cikk |

33. cikk (2) bekezdés | 158. cikk |

33. cikk (3) és (4) bekezdés | 160. cikk |

34. cikk | 162. cikk |

35. cikk | 180. és 181. cikk |

36. cikk (1) bekezdés | 172. cikk |

36. cikk (2)–(4) bekezdés | 175. cikk (3) bekezdés |

37. cikk | 179. cikk a) pont és 181. cikk |

38. cikk | 185. cikk |

39. cikk | 188. cikk |

40. cikk (1) bekezdés a) pont | 40. cikk b) pont és 46. cikk (3) bekezdés második albekezdés |

40. cikk (1) bekezdés b) és c) pont | 82. cikk |

40. cikk (1) bekezdés d) pont | 50., 82. és 185. cikk |

40. cikk (1) bekezdés e) pont | 137. cikk, 138. cikk (1) bekezdés, 139. és 142. cikk |

40. cikk (1) bekezdés f) pont | 185. cikk (2) bekezdés |

40. cikk (1) bekezdés g) pont | 163. és 180. cikk |

40. cikk (2) bekezdés a) pont | 50. cikk a) pont |

40. cikk (2) bekezdés b) pont | 7. cikk (1) bekezdés c) pont második albekezdés, 46. cikk (2) bekezdés és 47. cikk (1) bekezdés |

40. cikk (2) bekezdés c) pont | 82. cikk d) pont |

40. cikk (2) bekezdés d) pont | 40. cikk, 50. cikk b) és c) pont és 82. cikk b) pont |

40. cikk (2) bekezdés e) pont | 124. és 155. cikk |

40. cikk (2) bekezdés f) pont | 4. cikk második bekezdés és 150. cikk |

40. cikk (2) bekezdés g) pont | 179. cikk a) pont és 181. cikk |

41. cikk | – |

42. cikk | 184. cikk |

43. cikk | 183. cikk |

44. cikk | – |

45. cikk | – |

36. AZ 1184/2006/EK RENDELET

az 1184/2006/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 168. cikk |

2. cikk | 169. cikk |

3. cikk | – |

37. AZ 1544/2006/EK RENDELET

az 1544/2006/EK rendelet | ez a rendelet |

1. cikk | 107. cikk |

2. cikk | 108., 185. és 187. cikk |

3. cikk | 3. cikk (1) bekezdés b) pont ii. alpont |

4. cikk | 188. cikk |

5. cikk | 183. cikk |

6. cikk | – |

[1] COM(2005) 509 végleges.

[2] COM(2005) 535 végleges.

[3] HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

[4] A gyapot támogatási rendszere a Görögországnak az Európai Gazdasági Közösséghez történő csatlakozására vonatkozó szerződés 4. jegyzőkönyvén alapul.

[5] Például a sertéshús magánraktározási támogatására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló 2763/75/EGK rendelet; az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározásáról és szállításáról szóló 1055/77/EGK rendelet.

[6] Az 1962 április 4-i 26. tanácsi rendeletet kodifikálja és annak helyébe lép.

[7] HL C …, …, …. o.

[8] HL L 55., 1968.3.2., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 151., 1968.6.30., 16. o. A legutóbb a 865/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 97. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 282., 1975.11.1., 1. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendeletvel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

[11] HL L 282., 1975.11.1., 49. o. A legutóbb a 679/2006/EK rendelettel (HL L 119., 2006.5.4., 1. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 282., 1975.11.1., 77. o. A legutóbb a 679/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

[13] HL L 215., 1992.7.30., 70. o. A legutóbb az 1679/2005/EK rendelettel (HL L 271., 2005.10.15., 1. o.) módosított rendelet.

[14] HL L 47., 1993.2.25., 1. o. A legutóbb a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[15] HL L 297.,1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

[16] HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 386/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.) módosított rendelet.

[17] HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

[18] HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

[19] HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb a 2165/2005/EK rendelettel (HL L 345., 2005.12.28., 1. o.) módosított rendelet.

[20] HL L 193., 2000.7.29., 16. o. A legutóbb a 953/2006/EK rendelettel (HL L 175., 2006.6.29., 1. o.) módosított rendelet.

[21] HL L 341., 2001.12.22., 3. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

[22] HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

[23] HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

[24] HL L 270., 2003.10.21., 114. o. A legutóbb a 456/2006/EK rendelettel (HL L 82., 2006.3.21., 1. o.) módosított rendelet.

[25] HL L 161., 2004.4.30., 97. o. Helyesbített változat: HL L 206., 2004.6.9., 37. o.

[26] HL L 312., 2005.11.29., 3. o.

[27] HL L 314., 2005.11.30., 1. o.

[28] HL L 58., 2006.2.28., 1. o. Az 1585/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 294., 2006.10.24., 19. o.) módosított rendelet.

[29] HL L 97., 2003.4.15., 6. o.

[30] HL L 125., 2004.4.28., 1. o.

[31] HL L 286., 2006.10.17., 1. o.

[32] HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 1156/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 208., 2006.7.29., 3. o.) módosított rendelet.

[33] HL L 352., 1987.12.15., 1-2. o. A legutóbb az 1300/97/EK rendelettel (HL L 177., 1997.7.5., 1-2. o.) módosított rendelet.

[34] HL L 270., 2003.10.21., 123. o. Az 1406/2006/EK rendelettel (HL L 265., 2006.9.26., 1. o.) módosított rendelet.

[35] A 318/2006/EK rendelet II. címének II. fejezete.

[36] HL L 58., 2006.2.28., 42. o.

[37] HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

[38] HL L 182., 1987.7.3., 36. o. A legutóbb a 222/88/EGK bizottsági rendelettel (HL L 28., 1988.2.1., 1. o.) módosított rendelet.

[39] HL L 351., 1997.12.23., 13. o. A legutóbb a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[40] HL L 316., 1994.12.9., 2. o.

[41] HL L 201., 1990.7.31., 7. o. A legutóbb a 2583/2001/EK rendelettel (HL L 345., 2001.12.29., 6. o.) módosított rendelet.

[42] HL L 281., 1975.11.1., 18. o. A 3290/94/EK rendelettel (HL L 349., 1994.12.31., 105. o.) módosított rendelet.

[43] HL L 214., 2006.8.4., 7. o.

[44] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22. 11. o.) módosított határozat.

[45] HL L 84., 1976.3.31., 1. o.

[46] HL L 128., 1977.5.24., 1. o.

[47] HL L 334.,1979.12.28., 8. o.

[48] HL L 42.,1990.2.16., 6. o. A 163/94/EK rendelettel (HL L 24., 1994.1.29., 2. o.) módosított rendelet.

[49] HL L 119., 1990.5.11., 32. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[50] HL L 215., 1992.7.30., 80. o.

[51] HL L 275., 1999.10.26., 4. o.

[52] HL L 214., 2006.8.4., 1. o.

[53] HL L 318., 1969.12.18., 15. o. A legutóbb az 1153/78/EGK rendelettel (HL L 144., 1978.5.31., 4. o.) módosított rendelet.

[54] HL L 281., 1975.11.1., 17. o.

[55] HL L 140., 1980.6.5., 4. o.

[56] HL L 382., 1987.12.31., 22. o. A legutóbb az 1300/97/EK rendelettel (HL L 177., 1997.7.5., 1. o.) módosított rendelet.

[57] HL L 317., 1974.11.27., 21. o.

[58] HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

[59] HL L 244., 2000.9.29., 27. o.

[60] HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

[61] HL L 316., 2005.12.2., 1. o.

[62] HL L 169., 2005.6.30., 1. o.

[63] HL L 67., 1994.3.10., 89. o.

[64] HL L 349., 1994.12.31., 53. o.

[65] HL L 318., 1993.12.20., 18. o.

[66] HL L 190., 1975.7.23., 36. o.

[67] HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2003/89/EK irányelvvel (HL L 308., 2003.11.25., 15. o.) módosított irányelv.

[68] HL L 250., 1984.9.19., 17. o. A legutóbb a 2005/29/EK irányelvvel (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.) módosított irányelv.

[69] HL L 276., 1990.10.6., 40. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[70] HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

[71] HL L 93., 2006.3.31., 12. o.