[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.12.2006

COM(2006) 775 végleges

2006/0005 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében

az árvizek értékeléséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadásáról szóló tanácsi közös álláspontról

2006/0005 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében

az árvizek értékeléséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadásáról szóló tanácsi közös álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. ELőZMÉNYEK

A javaslat továbbítása az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (COM(2006) 15 végleges – 2006/0005 COD): | 2006.1.18. |

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: | 2006.5.17. |

Az Európai Parlament véleménye (első olvasat): | 2006.6.13. |

A közös álláspont elfogadásának időpontja: | 2006.11.23. |

2. A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK CÉLJA

Ezen irányelvjavaslat célja, hogy csökkentse és kezelje az árvizek által az emberi egészségre, a környezetre, az infrastruktúrára és tulajdonra jelentett kockázatokat. Három lépésben történő megközelítést javasol: előzetes kockázatértékelés azon területek meghatározása céljából, ahol jelentős árvízkockázat áll fenn, azt követően árvíztérképek elkészítése, valamint e vízgyűjtő kerületek, beleértve a part menti területeket, árvízkockázat-kezelési terveinek kidolgozása. Minden szinten biztosítani kell a több tagállammal és harmadik országokkal közös vízgyűjtőkön belüli koordinációt, a vízügyi keretirányelvvel (2000/60/EK) való összehangolást és a nyilvánosság részvételét. A javasolt irányelv jelentős rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a szükséges védelmi szint, az annak eléréséhez meghozandó intézkedések és az árvízkockázat-kezelési tervek végrehajtási ütemtervének meghatározására.

3. MEGJEGYZÉSEK A KÖZÖS ÁLLÁSPONTRÓL

3.1 Általános megjegyzések

A Bizottság az Európai Parlament által első olvasatban javasolt 76 módosításból 59-et (beleértve a külön szavazást) teljesen, részben vagy elvben elfogadott. Az 59 módosításból 35-öt beillesztett a közös álláspontba.

A Bizottság elfogadott minden olyan módosítást, amely hozzájárult a 2000/60/EK irányelvvel való összefüggések további tisztázásához, az éghajlat-változási szempontok jelentőségének figyelembevételéhez és a meglévő eszközök felhasználásához.

A Bizottság elutasította különösen azon módosításokat, amelyek az irányelv hatályát a meghatározott okokból keletkező árvizekre korlátozták, amelyek túl részletes követelményeket határoztak meg, vagy amelyek tisztázatlan jogi helyzetet teremthetnek.

3.2 A megjegyzések részletezése

3.2.1 A Bizottság által elfogadott, a közös álláspontba teljesen vagy részben beillesztett parlamenti módosítások.

A következő módosításokat megfelelően beillesztették a közös álláspontba: az 1. (cím), 2., 11., 16., 25. (preambulumbekezdések), 26., 28., 29., 30., 32., 33., 39., 40., 52., 66. és 86. (cikkek) módosítás.

Míg a 6., 8 . és 12. módosításokban foglalt, a közös vízgyűjtőkre vonatkozó szolidaritás elvét tükrözik a közös álláspont preambulumbekezdései, a helyettesítő területek megtalálását célzó együttműködésre (6. módosítás) és a magas kockázat miatt nem fenntartható folyógazdálkodásra vonatkozó (8. módosítás) egyedi megfontolásokat nem.

A 7. és 10. módosítást elvben beilleszti a (2) preambulumbekezdésben szereplő, éghajlatváltozásra vonatkozó rövid utalás. A részben beillesztett 38. módosítás ( 5. cikk ) előírja „az előrelátható földterület-használat vagy éghajlatváltozás” kötelező figyelembevételét az előzetes árvízkockázati értékelésben, amit szintén nem tükröz a közös álláspont.

A részben beillesztett 20. módosítás hangsúlyozza a nyilvánosság részvételének fontosságát is.

A 17., 24., 31., 37., 41., 55. és 71 . módosítás követelményeket ír elő a meglévő eszközök felhasználására vonatkozóan, amelyeket elvben beépítettek a közös álláspontba ( 13. cikk ). Azonban az Európai Parlament arra vonatkozó követelményei, hogy az ilyen meglévő értékeléseknek, térképeknek és terveknek meg kell felelniük az irányelv vonatkozó cikkeiben előírt követelményeknek szigorúbbak, mint a közös álláspont egyenértékűségi kritériumai. A közös álláspont egyúttal 2012. december 12-ig kiterjeszti azt az időpontot, ameddig ezen eszközök e cikk értelmében kivételt képezhetnek, a 71. módosítás pedig a hatálybalépésre vonatkozik.

Bár a költségekkel és a haszonnal kapcsolatos 35. és 60. módosítást (azonos megfogalmazás) tükrözi a közös álláspont ( 7. cikk ), a módosítások a költségmegtérülés elvét, valamint a környezetvédelmi és erőforrásköltségek internalizálását is bevezetik, amelyeket a Bizottság elfogad, amennyiben azok összhangban vannak a 2000/60/EK irányelvben alkalmazott költségmegtérülésre vonatkozó elvekkel és eljárásokkal.

A 46. és 48. módosítás fontos részleteket illeszt be az árvízkockázati térképek előírásaival kapcsolatban, és tekinthetjük úgy, hogy azokat a közös álláspont is tartalmazza ( 6. cikk (5) bekezdés d) pont ).

A 49. módosítást részben illeszték be a közös álláspontba elsősorban a szennyezés bizonyos forrásai és a környezetszennyezés szempontjából bizonyos érzékeny területek tekintetében ( 6. cikk (5) bekezdés c) pont ), az kevésbé vonatkozik a potenciális környezeti és gazdasági károk becslésére. Azonban nem minden, a módosítás által beillesztett vonatkozó forrás szerepel a közös álláspontban, így különösen a környezetszennyezés diffúz forrásai és a kisebb, nem IPPC-létesítmények (96/61/EK irányelv). A módosítás a szárazföldi ökoszisztémákkal kapcsolatos károk figyelembevételét is előírja, a közös álláspont azonban nem tartalmazza azt.

Bár az árterületek és azok árvízvisszatartó szerepe, valamint az árvízterjedési útvonalak szerepelnek a közös álláspontban, az 54. módosítás az árvízfolyamatok és a hosszú távú fejlemények részletesebb elemzésével egészíti ki az árvízkockázati tervet ( 7. cikk ). Ezt a Tanács által az előzetes árvízkockázati értékeléssel kapcsolatban tervezett egyszerűsítéssel összefüggésben kell szemügyre venni ( 4. cikk ).

Noha a közös álláspont megtartja a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó 56 . módosítás egyes részeit, nem tartalmazza azokat a meghatározott követelményeket, amelyek szerint az árvízkockázat-kezelési terveket ( IV. fejezet ) a helyi és a regionális hatóságok bevonásával kell elkészíteni, az árterek emberi célokra történő hasznosítását pedig a megállapított árvízkockázatokhoz kell igazítani . A Bizottság azonban támogatja a közös álláspont e cikkének a nem strukturális intézkedésekre vonatkozó és az árvíz valószínűségének csökkentésére vonatkozó megfogalmazását.

Habár a közös álláspont nagyjából megtartja a 61 . módosítás első részének lényegét ( 7. cikk (4) bekezdés ), a „ bármely egyéb intézkedések ” – amelyek növelhetik az árvízkockázatot a felső vagy alsó folyamszakaszon – nem szerepel a közös álláspontban.

Noha a 64. módosítás lényegében szerepel a közös álláspontban ( 8. cikk ), e módosítás meghatározza azt is, hogy a harmadik országok tekintetében nemzetközi egyezményeket fel lehet használni ezen irányelv végrehajtása céljából.

Bár a 68. módosítást – amely hangsúlyozza az Aarhusi Egyezmény értelmében fennálló valamennyi kötelezettséget, beleértve a nyilvánosság részvételét – tükrözi a közös álláspont ( 10. cikk ), meg kell jegyezni, hogy a közös álláspont a nyilvánosság részvételét konzultációval helyettesíti a vonatkozó címben.

3.2.2 A Bizottság által elfogadott, de a közös álláspontban nem szereplő parlamenti módosítások

A preambulumbekezdésekben a 3. és 4. módosítás több részlettel és több szempontból egészíti ki a javaslatot a környezeti kockázatokra és a nagyobb árvízkockázatok okaira vonatkozóan, különösen olyan, emberi tevékenységek által befolyásolt tényezőket illetően, mint az éghajlatváltozás . A vertikális összehangolásról (nemzeti, regionális és helyi hatóságok) szóló 5. módosítás (preambulumebekezdés) nem szerepel a közös álláspontban. Bár az Alapjogi Chartára való hivatkozás ((19) preambulumbekezdés) megmarad, a 9. módosítás utal a Tanács a 2004. október 14-i következtetéseire, különösen az éghajlatváltozás miatti nagyobb árvízkockázatokra, amely utalás nem szerepel a közös álláspontban. A 13. módosítás meghatározza annak jelentőségét, hogy az árvízkockázat-kezelést integrálni kell az EU más politikáiba. A 15. módosítás figyelembe veszi az alacsony árvízkockázattal rendelkező területeket, mint potenciális árvízkár-mérséklő területeket ; a közös álláspont azonban árvíz-visszatartási képességgel bíró területekre utal ( 7. cikk ). A 18 . módosítás hangsúlyozza az árvízeseményekhez kapcsolódó potenciális környezetszennyezés figyelembevételének jelentőségét a tervekben. A 19. és 21. módosítás az árvíz-előrejelzés technikai részleteit illeszti be a javaslatba.

A 34. módosítás főleg a süllyedés előzetes árvízkockázati értékelésben való figyelembevételét érinti. A 36. módosítás az előzetes árvízkockázati értékelésben a már meglévő emberi építésű árvízvédelmi infrastruktúra hatékonyságának értékelését javasolja ( 4. cikk ).

Az 58. módosítás előírja, hogy az árvízkockázat-kezelési tervnek tartalmaznia kell a mentési és helyreállítási intézkedések értékelését, ami azt jelenti, hogy a árvízkockázat-kezelési eljárás felülvizsgálati része az irányelv középpontjába kerül.

A 62. módosítás a végrehajtási ütemtervnek a különböző tagállamok közös vízgyűjtőjét érintő módosításával kapcsolatban tájékoztatási kötelezettséget ír elő, amelyet az árvízkockázat-kezelési tervek felülvizsgálatai közötti hatéves időszak során kell teljesíteni.

A 13. cikkhez kapcsolódó külön szavazás ( a közös álláspont 9. cikke ) erősíti a javasolt irányelv és a 2000/60/EK irányelv közötti szoros összehangolást és integrációt , míg a Tanács közös álláspontja korlátozza e követelményeket a szoros összehangolás követelményének eltörlésével és annak választhatóvá tételével ( 9. cikk, (16) preambulumbekezdés ).

A Tanács javasolta, hogy a felkészültségi intézkedések részeként a nyilvánosság tájékoztatásáról szóló 69. módosítást foglalják a nyilvánosság részvételéről szóló cikkbe, de a Bizottság véleménye szerint azt be lehetne illeszteni az árvízkockázat-kezelési tervekbe is ( 7. cikk ).

A 73. módosítás előírja a Bizottság számára, hogy a végrehajtásról szóló rendszeres jelentésben az éghajlatváltozás hatásait is vegye figyelembe .

A 74. módosítás bevezeti a lehetséges intézkedések előnyben részesítését annak megfelelően, hogy azok a 2000/60/EK irányelv célkitűzéseivel kapcsolatban milyen mértékben célozzák meg a végrehajtás megkönnyítését (amely már hatályban van és érinti az árvízkockázat-kezelés terén meglévő választási lehetőségeket).

3.2.3 A Bizottság által elutasított, de a közös álláspontban szereplő parlamenti módosítások.

A 44. módosítást (az eróziónak kitett területek feltérképezése), az 57. módosítást (a nem strukturális intézkedésekre vonatkozó rész), az 59. módosítást (a közös álláspont mellékletébe olyan más jogszabályok példáiként került beillesztésre, amelyek esetében a vonatkozó intézkedések összefoglalását bele kell illeszteni az árvízkockázat-kezelési tervekbe) és a 65. módosítást (a közös vízgyűjtő kerületek koordinálásáról) a Bizottság elutasította a szubszidiaritás elve alapján vagy a más kötelezettségekkel való átfedés miatt. Azonban a közös álláspont egészére való tekintettel a Bizottság elfogadja e módosításokat úgy, ahogyan azok a közös álláspontban szerepelnek.

3.2.4 A Bizottság által elutasított és a közös álláspontban sem szereplő módosítások

A 14., 23., 27., 42., 43., 47., 50., 51., 53., 63., 70., 72., 75. és 85. módosítást mind a Bizottság mind a Tanács elutasította. A 45. módosítás (nyelvi) a közös álláspont szövegével már felesleges.

A 22. módosítás ((17) preambulumbekezdés) elfogadható szerkesztésbeli változtatásai mellett a közös álláspont elutasítja a 2000/60/EK irányelv elsőrendű közérdekre vonatkozó 4. cikke (7) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos módosításokat, ahogy a Bizottság is, mivel az adott irányelv rendelkezései egyértelműek.

3.2.5 A Tanács további változtatásai a javaslathoz

A közös álláspont a Bizottság eredeti javaslatához képest számos változtatást tartalmaz. Stílusát illetően a szöveg egységesebb lett, miután az eredeti szöveg több cikkét összevonták és preambulumbekezdéseit egyszerűsítették. Ugyanakkor megtartottak minden lényeges, a Bizottság eredeti javaslatában szereplő elemet.

Lényegi elemek tekintetében a közös álláspont eredeti javaslathoz viszonyított legfontosabb módosításai – amelyek nem szerepelnek a Parlament módosításaiban – az egyszerűsített előzetes árvízkockázati értékelést, a megerősített nemzetközi együttműködést és a 2000/60/EK irányelvvel való lazább koordinációt érintik.

Az irányelvvel érintett árvíztípusok meghatározásának korlátozása: A közös álláspont kiegészíti az irányelv hatálya alá tartozó árvíztípusok átfogó listáját, de lehetővé teszi a szennyvízrendszerekből származó árvizek adott irányelv alóli kizárását (2. cikk (1) bekezdés, (9) preambulumbekezdés) .

A vízgyűjtő kerületeknél kisebb vízgyűjtő-gazdálkodási egységek: A közös álláspont megállapítja, hogy a part menti területeket és egyedi vízgyűjtőket is lehet vízgyűjtő-gazdálkodási egységként alkalmazni (3. cikk (2) bekezdés és ebből következő módosítások, (16) preambulumebekezdés) .

Az előzetes árvízkockázati értékelés korszerűsítése és az éghajlatváltozás figyelembe vétele: A közös álláspont korszerűsíti és egyszerűsíti az előzetes árvízkockázati értékelést, különösen a jövőbeli lehetséges árvizek és azok következményeinek értékelésére, valamint az árvízkockázatot módosító tényezőkre tekintettel (4. cikk (2) bekezdés) . Ez magában foglalja az éghajlatváltozás figyelembevételét, amely kevésbé jelentős lett azáltal, hogy azt az előzetes árvízkockázati értékelés első, 2018-as felülvizsgálatáig opcionálissá tették (14. cikk, (14) preambulumbekezdés) . Másrészről az Európai Parlament fenntartja a Bizottság éghajlatváltozásra vonatkozó ambiciózus célját, és még részletesebb követelményeket javasol az előzetes árvízkockázati értékelésben. A Bizottság csak egy átfogó kompromisszum keretében fogadja el a közös álláspont által az éghajlatváltozás figyelembevételének elhalasztására tett javaslatát; a Tanács következtetéseit mindenesetre kiegészítette egy nyilatkozattal, amely szerint a polgárok elvárják, hogy az éghajlatváltozás árvízkockázatra gyakorolt hatását kellően értékeljék és vegyék figyelembe.

Menetrend: A közös álláspont az első előzetes árvízkockázati értékelés befejezésének időpontját az irányelv hatálybalépésétől számított 3 év helyett 2012. december 22-ére módosítja ( 4. cikk (3) bekezdés ).

Együttműködés a közös vízgyűjtőkön: Ezt az együttműködést erősíti a közös álláspont az irányelv mindhárom szakaszában: az előzetes árvízkockázati értékelésben (4. cikk (2) bekezdés és 5. cikk (2) bekezdés) , a árvízkockázati térképek esetében (6. cikk (2) bekezdés) , valamint az árvízkockázat-kezelési tervek esetében (7. cikk (4) bekezdés és 8. cikk) .

Térképek: az árvizek típusától függő különböző valószínűségű forgatókönyvek feltérképezésére vonatkozó követelmények korlátozása: A közös álláspont bevezeti annak lehetőségét, hogy ha az áradás a talajvízből származik (6. cikk (7) bekezdés) vagy megfelelően védett part menti területek esetében (6. cikk (6) bekezdés) csak az alacsony valószínűségű árvizekre vonatkozó forgatókönyv (legszélsőségesebb forgatókönyv) szerinti térképet készítsenek. A nagy valószínűségű árvizek (legkevésbé szélsőséges forgatókönyv) térképének elkészítését szintén választhatóvá tették (6. cikk (3) bekezdés c) pont) . Más beillesztett módosítások tisztázzák, hogy a térképeket a legmegfelelőbb méretarányban kell elkészíteni, hogy az árvíz mértékét fel kell tüntetni az árvízveszély-térképeken, illetve hogy hogyan kell a gazdasági tevékenységek és a környezet szempontjából potenciálisan okozott káros következményeket az árvízkockázati térképeken bemutatni.

Árvízkockázat-kezelési tervek: A közös álláspont bevezeti annak lehetőségét, hogy egy vízgyűjtő kerületben több árvízkockázat-kezelési terv készüljön, feltéve hogy a vízgyűjtő kerület szintjén ezeket összehangolják ( 7. és 8. cikk ). Megállapítja továbbá a nemzetközi részvízgyűjtőket illetően a különleges együttműködési lehetőségek követelményeit.

Ezenkívül előírja, hogy „árvízkockázat-kezelési célkitűzéseket” kell megállapítani a kívánt „védelmi szint” helyett, ezáltal elfogadva azt, hogy az árvízhez fogható, előre nem látható természeti katasztrófa esetén előfordulhat, hogy nem biztosító a védelem meghatározott szintje. Bevezeti annak a lehetőségét is, hogy az ugyanazon vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő alsóbb vagy felsőbb részébe tartozó más országokban növelni lehessen az árvízkockázatot, ha az érintett felek megállapodtak egymással (7. cikk (4) bekezdés) .

A közös álláspont bevezet továbbá számos, az árvízkockázat-kezelési terv szerepét tisztázó egyéb javaslatot is (7. cikk) (a III. fejezet térképeivel való kapcsolat, a hajózás és a kikötői infrastruktúra védelmének hangsúlyos figyelembe vétele, a felkészültség részeként hangsúlyt kell helyezni az árvíz-előrejelzésekre és a korai figyelmeztető rendszerekre, a kockázatcsökkentés céljából bizonyos területek vonatkozásában kifejezetten előírja az ellenőrzött elárasztás lehetőségét), amely a javasolt irányelv lényegi elemeit nem módosítja.

Végrehajtási intézkedések és módosítások: A közös álláspont határidőt szab meg a Bizottságnak benyújtandó jelentés technikai formátumának meghatározására, amely az egyes határidőket megelőző két év. A mellékletben meghatározott bizottsági eljárással korlátozza továbbá az irányelv tudományos és technikai fejlődésnek megfelelően történő lehetséges kiigazítását (11. cikk) .

Megfelelési táblázat: A közös álláspont áthelyezi az átültetésre vonatkozó megfelelési táblázat elkészítésének kötelezettségét (a 17. cikkből (22) preambulumbekezdésbe) .

A melléklet előírja a közös vízgyűjtőkben hozott intézkedések költség-haszon elemzéséhez alkalmazott módszer leírásának követelményét, valamint a végrehajtás ellenőrzési módjára vonatkozó jelentést, és a tervek alkotóelemei formátumának bizonyos tisztázását.

4. KÖVETKEZTETÉS

A Bizottság úgy véli, a Tanács által egyhangúlag elfogadott közös álláspontja az árvízkockázat-kezelési tervek és a nemzetközi együttműködés tekintetében előrelépést jelent, ezért támogatja azt. A Bizottság elismeri, hogy az éghajlatváltozást is beleértve a lehetséges jövőbeli fejleményeknek az előzetes árvízkockázati értékelésben való figyelembevételében mutatkozó késedelem vonatkozásában még vannak megoldásra váró gondok, továbbá hogy a 2000/60/EK irányelvvel való koordinációs követelményekben módosítások történtek. A Bizottság két nyilatkozatot tett, amelyet e célból a Tanács jegyzőkönyvébe foglalnak (ld. melléklet).

MELLÉKLET

1. A Bizottság nyilatkozata az éghajlatváltozásról

A Bizottság sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a politikai megállapodás nem tartalmaz olyan szövegrészt, amely biztosíthatta volna az éghajlatváltozás árvízkockázatra gyakorolt hatásának kellő értékelését és figyelembevételét.

Mindazonáltal a Bizottság reméli és elvárja, hogy a tagállamok figyelembe veszik az éghajlatváltozás előrelátható hatásait. Minden más egyszerűen érthetetlen lenne polgáraink számára.

2. A Bizottság nyilatkozata a megfelelőségi táblázatról (17. cikk, korábbi 19. cikk)

A Bizottság – a jobb jogalkotásra vonatkozó intézményközi megállapodás célkitűzéseivel összhangban – készült javaslatában szeretné kiemelni a tagállamok által elkészítendő, az irányelv és a tagállamok által hozott átültető intézkedések közötti megfelelőséget bemutató táblázatokat, amelyek a Bizottság számára lehetővé teszik annak vizsgálatát, hogy a nemzeti intézkedések megfelelnek-e a közösségi jogszabályok rendelkezéseinek.

A Bizottság nem fogja akadályozni a Tanács politikai megállapodását. Azonban a Bizottság elvárja, hogy ezt a horizontális jellegű kérdést az intézmények közösen értékeljék.