[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 5.10.2006 COM(2006) 570 végleges 2006/0183 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a Közösségben bejegyzett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről {SEC(2006) 1238} {SEC(2006) 1239} (előterjesztő: a Bizottság) INDOKOLÁS 1 A javaslat háttere A javaslat indokai és célkitűzései Az irányelvre irányuló javaslat célja a közúti forgalomban résztvevők biztonságának növelése, különösen olyan veszélyeztetett úthasználóké, mint a gyalogosok, a kerékpárosok és a motorkerékpárosok. Ez a csoport nagy mértékben ki van téve annak a veszélynek, hogy balesetet szenved nehéz tehergépjárművektől, amelyeknél az utasoldalon oldalirányban holt tér alakul ki. Már meghozták a jogszabályt, amely a nehéz tehergépjárművek esetében 2006/2007-től kötelezővé teszi, hogy jobb visszapillantó tükörrendszert alkalmazzanak. Mindazonáltal a már meglévő tehergépkocsik a közvetett látóterük bármilyen javítása nélkül maradnak forgalomban. A Bizottság a – jelenleg csak az új járművekre alkalmazandó – közvetett oldalsó látótérre vonatkozó követelményeknek a meglévő nehéz tehergépjármű-parkra való kiterjesztését javasolja. Általános háttér Számos baleset történik a nagyobb járművek azon vezetői miatt, akik nincsenek tudatában annak, hogy saját járművükhöz nagyon közel vagy amellett egyéb úthasználók is tartózkodnak. E balestek gyakran a kereszteződésekben, csomópontokban vagy körforgalmakban való irányváltáshoz kapcsolódnak, amikor a vezetők nem veszik észre a – járműveiket közvetlen körbevevő területen kialakuló – holt térben lévő úthasználókat. A becslések szerint évente körülbelül 400 ember hal meg Európában ilyen okok miatt. Ezért az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a közvetett látást biztosító eszközök és az ilyen eszközökkel felszerelt járművek típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, a 70/156/EGK irányelv módosításáról és a 71/127/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/97/EK irányelvet. Ezen irányelv értelmében a tagállami hatóságok csak akkor hagyhatják jóvá 2006-tól az új járműtípusokat és 2007-től az új járműveket, ha azok fel vannak szerelve a holt tereket csökkentő és meghatározott követelményeknek megfelelő tükrökkel vagy a közvetett látást biztosító egyéb eszközökkel. Az új járművekre és új járműtípusokra – a meglévő járművekre nem – vonatkozó kötelezettség számos tagállamban nem volt elég kiterjedt.. Három tagállam – Hollandia, Belgium és Dánia – ezért nemzeti rendszereket alkalmazott (jogszabályok vagy adóvisszatérítések, illetve egyéb pénzügyi kezdeményezések) az ebben az összefüggésben különösen veszélyes egyes járműkategóriák – pl. a nehéz tehergépjárművek – utólagos felszerelése tekintetében. Ezen tagállamok ösztönözték továbbá a Bizottságot, hogy uniós szinten kezdeményezzen erre vonatkozó jogi szabályozást. Ezt számos egyéb tagállam is üdvözölte. Létező rendelkezések a javaslat területén A közvetett látást segítő rendszerek típusjóváhagyására vonatkozó európai szabályozás 1971-re nyúlik vissza. A 71/127/EGK első irányelvet fokozatosan módosították az egyre több és korszerűbb tükrök használatát előíró, valamint az irányelv hatályát egyéb járműkategóriákra is kiterjesztő irányelvek. Az irányelv lefektette a visszapillantó tükrök járműn való rögzítésének módját és szerkezetét. Ezen irányelv azonban nem érintette a nemzeti követelményeket. Csupán 2003-ban, a 71/127/EGK irányelvet hatályon kívül helyező 2003/97/EK új irányelv tette kizárólagosan kötelezővé a közvetett látást biztosító tükröket vagy egyéb eszközöket. A 2003/97/EK irányelvet a 2005/27/EK bizottsági irányelv módosította, kiterjesztve a IV. osztályba és az V. osztályba tartozó tükrök felszerelésére vonatkozó általános követelményt a 3,5 tonnás – a korábbi 7,5 tonna helyett – tömegű járművekre. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az európai közlekedéspolitika 2010-ig: ideje dönteni”című fehér könyvében az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig a felére csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek számát. Harmadik közlekedésbiztonsági cselekvési programjában a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy felülvizsgálja a közvetett látást biztosító és a holt tér csökkentését szolgáló eszközökkel ellátott, már forgalomban lévő nehéz gépjárművek utólagos felszerelésének kérdését. 2005 decemberében a CARS 21 magas szintű csoport 10 évre szóló menetrendet fogadott el a versenyképes uniós autóiparról. A közlekedésbiztonságra tekintettel a csoport a járműtechnológiát, az infrastruktúrát és az úthasználókat is érintő átfogó megközelítést javasolt. Ez az átfogó megközelítés új biztonsági előírások kötelező bevezetését foglalta magában, többek között a nehéz tehergépjárművek holt tereinek csökkentését. 2 Konzultáció az érdekelt felekkel és hatásvizsgálat Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása Az érdekelt felekkel a tanulmány készítője 2004-ben folytatott konzultációt, a költség-haszon elemzés során. A tanulmányról szóló jelentés figyelembe vette észrevételeiket. Az érdekelt felekkel nyílt internes konzultáció indult 2006-ban. E konzultáció válaszadóinak többségével felvették a kapcsolatot a tanulmány készítése során. - E válaszok közül 10 a közvetett látótér növelését szolgáló visszapillantó tükrök vagy egyéb eszközök gyártóitól származik; - 8 a közlekedésbiztonsági szervezetektől érkezett, egy európai parlamenti képviselőt is beleértve; - 6 a nemzeti és nemzetközi fuvarozási szervezetektől (DK, NL, BE, ES, UK, IRU) - 7 a nemzeti és regionális kormányoktól (CY, DE, EL, NL, FI, NO, Baden-Württemberg/német tartomány) - 2 a gyártóktól és azok szövetségeitől (ACEA és egy Volvo-tehergépkocsikat átalakító gyártó) - 3 a felhasználói szervezetektől (FEMA/motorkerékpárosok, FIVA/ muzeális jellegű gépjárművek, ECF/ kerékpárosok) A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja A válaszok általában elismerik a közvetett látást növelő eszközökkel való utólagos felszerelés előnyeit. A véleménynek a kezdeményezés megközelítésében és annak kiterjedtségében térnek el. Néhány érdekelt fél önkéntes utólagos felszerelést, kisebb látóteret vagy e látótér kialakításához több választási lehetőséget kíván. Mások több járműtípusra vagy öregebb járművekre is alkalmazni kívánták az új járművekre vonatkozó irányelv valamennyi követelményét. A Bizottság alaposan figyelembe vette mindezen észrevételt. Egy tisztán önkéntes kezdeményezés nem biztosítja a várt eredményeket. A Bizottság továbbá egy egyszerű és világos megoldást javasol, minimalizálva a költségeket és maximalizálva a hasznot. Sok javasolt megoldás valószínűleg hasznos lenne az érdekelt feleik számára, csökkentené azonban a javaslat egészének hatékonyságát. Végül nagyon fontos megjegyezni, hogy a Bizottság tudomásul vette, hogy az ezen intézkedés célcsoportját adó veszélyeztetett úthasználók valamennyi észrevétele többnyire kedvező volt. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció egyéb részletei megtalálhatók az e javaslathoz csatolt hatásvizsgálatban. 2006. április 12. és 2006. május 24. között nyílt internetes konzultáció zajlott. A Bizottság 36 visszajelzést kapott. Az eredmények megtekinthetők a http://ec.europa.eu/transport/road/roadsafety/index_en.htm internetes oldalon. A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása Az érintett tudományos/szakterületek Piackutatás, költség-haszon elemzés Alkalmazott módszertan Tanulmány készítése A konzultációba bevont legfontosabb szervezetek/szakértők Nemzeti kormányok, visszapillantó tükörgyártók, járműgyártók, közlekedésbiztonsági intézetek A kapott és felhasznált vélemények összegzése Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció nem mutatott rá, hogy a javaslatnak lennének visszafordíthatatlan következményekkel járó, potenciálisan súlyos kockázatai. A fuvarozók azon javaslata, hogy kísérő figyelemfelkeltő kampányokat szervezzenek a vezetők és a veszélyeztetett úthasználók számára, belekerült az irányelvbe. Megállapították továbbá, hogy némely tagállam gépjárműállományának átlagéletkora magasabb a többinél. A tagállamok ezért szabadon határozhatnak arról, hogy kiterjesztik-e az irányelv hatályát a 10 évesnél idősebb járművekre. A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének módja A költség-haszon elemzést közzétették az EUROPA-n és letölthető a: http://ec.europa.eu/transport/road/publications/projectfiles/mirrors_en.htm internetcímről. - Hatásvizsgálat A „nem tesz semmit” opció azt jelenti, hogy nem élünk a lehetőséggel, hogy egy egyszerű és nem túlzottan költséges intézkedéssel életeket mentsünk. Az utólagos felszerelésnek csak akkor van értelme, ha azelőtt történik meg, hogy valamennyi nehéz tehergépjárművet kicserélnék új, a 2003/97/EK irányelvvel összhangban lévő tükrökkel felszerelt nehéz tehergépjárművekre. A becslések szerint ez 2020-ig történik meg. Az utólagos felszerelésről szóló irányelv hatása időben korlátozott és évente csökkenő mértékű. Másik megoldás az lenne, ha valamennyi nehéz tehergépjármű (>3,5 tonna) közvetett oldalsó látótere vonatkozásában alkalmaznánk a 2003/97/EK irányelv teljes követelményrendszerét. A teljes gépjárműállományt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez az intézkedés igen költséghatékony lenne. Mindazonáltal az előírt eszközök felszerelése a különböző járműtípusoknál eltérő lehet. Egyes járművek esetében – különösen az idősebbeknél – a 2003/97/EK irányelv teljes követelményrendszerének alkalmazása a fülke szerkezetében való alapvető változtatásokat követelhet meg a szélesebb tükrök nagyobb szélellenállása miatt. Ez több ezer eurós többletköltséggel járhat. A harmadik lehetőség az lenne, hogy a 2003/97/EK irányelv alapján eltérő követelményrendszert alkalmazunk valamennyi nehéz tehergépjármű oldalsó látótere vonatkozásában. Az európai utakon közlekedő nehéz tehergépjárművek több mint 50 %-a esetében megoldható a régi tükröknek a 2003/97/EK irányelvnek megfelelő és az előírt közvetett látóteret lefedő tükrökkel való lecserélése. A többi 25 % esetében új tükröket lehetne felszerelni, ha a látótér tekintetében az utólagos felszerelésre vonatkozó követelmények kis mértékben csökkennének (>99 %). Az utólagos felszerelés költségei ezekben az esetekben normális körülmények között nem érik el a 150 eurót. A fennmaradó 20–25 %-ot utólag fel lehet szerelni új tükrökkel magasabb, de ésszerű költségek árán. Egyes esetekben (<10 %) megengedett további eszközöket felszerelni, hogy legalább a 2003/97/EK irányelv szerinti látóteret lefedjék. Ez az eset állhat fenn, ha a tükrök cseréje a fülke szerkezetében lényeges változtatásokat igényel, vagy nem áll rendelkezésre olyan visszapillantó tükör, amely megfelel a követelményeknek. 3 A javaslat jogi elemei A javasolt fellépés összefoglalása Ezen irányelv célja, hogy javítsa a meglévő nehéz tehergépjárművek közvetett látóterét és így segítsen életeket menteni az európai utakon. Mivel a meglévő nehéz tehergépjárművek közvetett látóterének növelése a már jóváhagyott és jogilag engedélyezett rendszerben technikai változtatások véghezvitelét is magában foglalja, különös figyelmet kap az utólagos felszerelés technikai kivitelezhetősége és gazdasági hatékonysága. Jelenleg még nincs olyan technikai megoldás, amely segítségével a jármű körüli útfelület 100 %-át le lehetne fedni. Ez az eset áll fenn az utasszállító járművekre és még inkább a nehéz tehergépjárművek esetében. Továbbá, bár a visszapillantó tükör – amelyet gyakorlatilag a gépjárművek létezése óta alkalmaznak – kitűnő módja a közvetett látótér lefedésének, fizikai korátok állnak fenn egyes pl. a nehéz tehergépjárművek mögötti területek vonatkozásában. A legjelentősebb korlát, hogy a vezető vezetés közben csak korlátozott mértékben képes különböző információkat gyűjteni, felfogni és feldolgozni. Egy balkormányos tehergépkocsi vezetője, aki jobbra kanyarodik, amellett, hogy előre és balra kinéz, már a jelenlegi visszapillantó tükörrendszernél is két visszapillantó tükörbe kell hogy nézzen: a jobb oldaliba és a jobb ajtó feletti szoros közelségű visszapillantó tükörbe. A 2007 után gyártott tehergépkocsikban további elülső visszapillantó tükör van a jármű előtti útfelület lefedése érdekében. A holt terek lefedését szolgáló további elektronikus rendszerek, amelyek különösen a meglévő járműveknél jelentős szerkezeti átalakítást tesznek szükségessé és jelentős költséggel járnak, valószínűleg nem játszanak majd jelentős szerepet az utólagos felszerelés során. Mindazonáltal felszerelhetők ezek a rendszerek, ha összhangban vannak a 2003/97/EK irányelv követelményeivel. Az új járművekre vonatkozó irányelv – a technika jelenlegi állásának tekinthető – technikai megközelítése a referenciakeret bármely lehetséges utólagos felszerelés estében. Költség-haszon arány szempontból nem érdemes az új járművekre vonatkozó teljes követelményrendszert a már meglévő járművekre alkalmazni. A könnyű tehergépjárművek vagy buszok tükrökkel vagy kamerákkal való utólagos felszerelésének költség-haszon aránya minden esetben messze 1 alatt van. A nehéz tehergépjárművek esetében az oldalsó közvetett látótér tekintetében a költség-haszon arány magasabb 1-nél. A költség-haszon elemzés eredményei alapján csak a nehéz tehergépjárművekre/oldalirányú kilátásra vonatkozó forgatókönyvvel foglalkozunk. Annak érdekében, hogy a legjobban ki használjuk az egyre csökkenő lehetőséget (az intézkedés haszna az idő múlásával egyre kisebb) és, hogy a gyártók megbirkózzanak a kereslettel és a régebbi tehergépkocsi-tulajdonosoknak nagyobb mozgásteret adjunk, helyénvaló, hogy fokozatosan hajtsuk végre az utólagos felszerelésről szóló irányelvet. A 2004 után bejegyzett nehéz tehergépjárműveket az irányelv hatályba lépését követően egy éven belül, a 2001 után bejegyzett nehéz tehergépjárműveket két éven belül, az 1998 után bejegyzett nehéz tehergépjárműveket pedig a hatálybalépést követően legkésőbb három éven belül kell utólagosan felszerelni. E javaslatnak a költséghatékonyságot a vezérelve. Ezen irányelv követelményeinek végrehajtására tekintettel felkérjük a tagállamokat, hogy megbízható és hatékony – és egyes esetekben rugalmas – ellenőrzési eljárásokat dolgozzanak ki annak biztosítására, hogy az országban bejegyzett valamennyi jármű megfeleljen e követelményeknek. A járművek többsége esetében az utólagos felszerelés ésszerű költségek árán és a piacon már rendelkezésre álló eszközökkel megoldható. Egyes esetekben az utólagos felszerelés technikailag nehezebb lehet. A tagállamok különösen ezekben az esetekben rugalmas és eseti megoldásokkal kell hogy szolgáljanak az alternatív megoldások jóváhagyását megadó felülvizsgáló hatóságok számára. Egyes tagállamok már tettek nemzeti szinten a hatályban lévő európai jogszabályok szerinti követelményeket meghaladó intézkedéseket a nehéz tehergépjárművek vezetőinek közvetett oldalsó látótere megnövelése érdekében. Ezek a megközelítések nem vagy nem teljesen felelnek meg a 2003/97/EK irányelv technikai álláspontjának. Mindazonáltal az oldalsó holt tér megfelelő lefedése – mint eredmény– ezen megközelítések segítségével is elérhető. Ezért az irányelv mentességet biztosít az ezekben az országokban – pl. Hollandia, Dánia és Belgium – bejegyzett azon nehéz tehergépjárművek számára, amelyeket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően már ezen irányelv hatálybalépését megelőzően felszereltek közvetett látást szolgáló rendszerekkel. Minden tagállam köteles azonban megbizonyosodni arról, hogy az ezen irányelv hatálybalépését követően utólagosan felszerelt valamennyi nehéz tehergépjárműnél a közvetett látást segítő rendszerrel való utólagos felszerelés megfelel az említett irányelvnek. Mentességet élveznek ezen irányelv alól továbbá az ezen irányelv hatályba lépése előtt több mint tíz évvel bejegyzett járművek. Az idősebb járművek utólagos felszerelésének költsége valószínűleg meghaladná a várt hasznot, amely nyilvánvalóan csökken a jármű kiselejtezéséig fennmaradó idő közeledtével. Jogalap Az intézkedés előterjesztésére az EK-Szerződés 71. cikke alapján került sor. A szubszidiaritás elve Mivel a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a javaslatot illetően, figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét. A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következő okok miatt nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani. A 2003/97/EK irányelvvel a visszapillantó tükrökre vonatkozó szabályozás európai szinten válik harmonizálttá. Az utólagos felszerelésre vonatkozó tagállami szintű kezdeményezések csak az érintett tagállamban bejegyzett járművekre vonatkoznának. A nehéz tehergépjárművek nagymértékben vesznek részt az európai, sőt a nemzetközi forgalomban. Egy tisztán nemzeti megoldás nem lenne kielégítő. Az utólagos felszerelésre vonatkozó nemzeti kötelezettségvállalás kereskedelmi akadálynak is tekinthető, különösen mivel van hatályos harmonizált európai szabályozás is. Az utólagos felszerelésre vonatkozó közös európai megközelítés egységes feltételeket biztosít az éles versenynek kitett közúti közlekedés európai piacán. A közösségi fellépés hatékonyabban eléri a javaslat célkitűzéseit a következő okok miatt. A közös európai kötelezettségvállalás méretgazdaságossági előnyökkel jár. Megtiltja a nemzeti szintű eltérő technikai megoldásokat, amely gondot jelenthet, amennyiben régi tehergépkocsikat adnak el olyan egyéb európai országba, ahol eltérőek a követelmények. Az európai szabályozás csökkenteni fogja a holt tér miatt bekövetkező baleseteket, az egyéb EU-országokban bejegyzett nehéz tehergépjárművek vonatkozásában is. A nehéz tehergépjármű a nemzetközi közlekedésben leggyakrabban résztvevő járműkategória. A követelmények európai harmonizálásakor ezt a járműkategóriát kell vizsgálni elsőként. A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. Az arányosság elve A javaslat a következő okokból tesz eleget az arányosság elvének. Bár a technikai megközelítés részletesen leírt, az irányelv nagy mozgásteret hagy a tagállamok számára a megfelelést biztosító saját rendszereik felállításához. Az előnybe részesített megoldás nagy játékteret enged a tagállamok számára annak érdekében, hogy megtalálják az irányelv átültetésének legköltséghatékonyabb eszközeit a végrehajtás és az ellenőrző eljárások tekintetében. Az eszközök megválasztása Javasolt eszköz: irányelv. Más megoldás a következők miatt nem lenne megfelelő. A jogi kötelezettségvállalás alternatíváját figyelemfelkeltő kampányok és ágazati önkéntes megállapodások adják. Mivel az utólagos felszerelésnek csak meghatározott időn belül van értelme (2007-től számítva körülbelül 4–6 évig), a fuvarozási ágazatban létrejött önkéntes megállapodás nem tűnik megfelelőnek. Úgy tűnik továbbá, hogy a fuvarozási ágazat nincs olyan helyzetben, hogy ilyen kötelezettségvállalásokat tegyen. A figyelemfelkeltő kampányok rövid távon tűnnek sikeresnek. A tükrök bevezetését kellene kísérniük. 4 Költségvetési vonatkozások A javaslat nincs kihatással a Közösség költségvetésére. 5 További információk Szimuláció, kísérleti szakasz és átmeneti időszak A javaslathoz kapcsolódó átmeneti időszakra már sor került, illetve sor fog kerülni. Megfelelési táblázat A tagállamoknak az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot közölniük kell a Bizottsággal. 2006/0183 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a Közösségben bejegyzett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésének c) pontjára, tekintettel a Bizottság javaslatára[1], tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3], a Szerződés 251. cikkében[4] megállapított eljárással összhangban, mivel: 1. Számos balesetet következik be nehéz tehergépjárművek azon vezetői miatt, akik nincsenek tudatában annak, hogy saját járművükhöz nagyon közel vagy amellett egyéb úthasználók is tartózkodnak. E balesetek gyakran a kereszteződésben, csomópontokban vagy körforgalmakban való irányváltáshoz kapcsolódnak, amikor a vezetők a – járműveiket közvetlen körbevevő területen kialakuló – holt térben lévő úthasználókat nem veszik észre. A becslések szerint évente körülbelül 400 ember hal meg Európában ilyen okok miatt; a legtöbbjük veszélyeztetett úthasználó, kerékpáros, motorkerékpáros, illetve gyalogos. 2. A 2001. szeptember 12-i, „Az európai közlekedéspolitika 2010-ig: ideje dönteni” című fehér könyvében[5] a Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig a felére csökkentse a halálos kimenetelű közúti balesetek számát. Harmadik közlekedésbiztonsági cselekvési programjában[6] a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy felülvizsgálja a közvetett látást biztosító és a holt tér csökkentését szolgáló eszközökkel ellátott, már forgalomban lévő nehéz tehergépjárművek utólagos felszerelésének kérdését, és így hozzájárul a halálos kimenetelű közúti balesetek csökkentéséhez. 3. „A 21. századi versenyképes autóipari szabályozórendszer” című 10 évre szóló végleges menetrendjében a CARS 21 magas szintű csoport a közlekedésbiztonság vonatkozásában átfogó megközelítést javasolt, amely új biztonsági előírások kötelező bevezetését foglalta magában, többek között a nehéz tehergépjárművek holt terének csökkentését szolgáló tükrökét. 4. A közvetett látást biztosító eszközök és az ilyen eszközökkel felszerelt járművek típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, a 70/156/EGK irányelv módosításáról és a 71/127/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 10-i európai parlamenti és tanácsi 2003/97/EK irányelv[7] a halálos áldozatok számának jelentős csökkentését teszi lehetővé, azonban csak az újonnan bejegyzett járművekre vonatkozik. 5. A már forgalomban lévő járművekre tehát nem vonatkoznak a 2003/97/EK irányelvben megállapított kötelezettségek. 2023-ig azonban feltehetően nem cserélnek le minden ilyen járművet. 6. Az e járművek okozta és a veszélyeztetett úthasználókat érintő halálos kimenetelű közúti balesetek csökkentése érdekében helyénvaló, hogy az érintett járműveket addig is utólagosan felszereljék közvetett látást biztosító továbbfejlesztett eszközökkel. 7. Az ilyen meglévő járműveket fel kell szerelni az oldalirányú holt teret csökkentő és a 2003/97/EK irányelv technikai követelményeinek eleget tevő tükrökkel. Ez a legtöbb érintett jármű esetében technikailag kivitelezhető. 8. Mindazonáltal helyénvaló és arányos mentességest biztosítani azon járművek esetében, amelyek fennmaradó élettartama rövid, amelyek felszerelt oldalsó tükre a 2003/97/EK irányelvben meghatározottnál csak csekély mértékben fed le kisebb látóteret és azon járművek esetében, amelyeknél technikailag kivitelezhetetlen az irányelvnek megfelelő tükrökkel való felszerelés. 9. Annak érdekében, hogy a piac eleget tegyen a tükrök iránt rövid idő alatt igen megnövekedő keresletnek, átmeneti időszakokat kell meghatározni. 10. Ahol a nehéz tehergépjárműveket a 2003/97/EK irányelv követelményeinek hatályba lépése előtt felszerelték utólagosan olyan közvetett látást biztosító eszközökkel, amelyek bőven lefedik az adott irányelvben előírt látóteret, mentességet élveznek e jogi aktus követelményei alól. 11. Az utólagos felszerelést érintő fellépést a nehéz tehergépjárműveknél kialakuló holt térre vonatkozó figyelemfelkeltő intézkedések kell, hogy kísérjék. 12. Mivel az intézkedés célját – nevezetesen Közösségben forgalomban lévő meglévő járművek utólagos felszerelését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az e cikkben meghatározott arányosság elve szerint ez az irányelv az e célok eléréséhez szükséges mértéken nem lép túl, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk Ez az irányelv a 70/156/EGK tanácsi irányelvben említett, a Közösségben bejegyzett N2 és N3 kategóriájú járművek közvetett látást segítő rendszerrel való utólagos felszerelése tekintetében határoz meg követelményeket. 2. cikk 1. Az irányelv a 2003/97/EK irányelv[8]. hatálya alá nem tartozó N2 és N3 kategóriájú járművekre vonatkozik, a 70/156/EK irányelv II. mellékletének 2. pontjában említettek szerint. 2. Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbiakra: a) a 7. cikkben meghatározott időpontot több mint 10 évvel megelőzően bejegyzett N2 és N3 kategóriájú járművek; b) azon N2 és N3 kategóriájú járművek, amelyeknél nem lehetséges IV. osztályba és az V. osztályba tartozó tükröknek az alábbi követelményeknek eleget tevő felszerelése: i. a technikailag megengedett legnagyobb súllyal megrakott járműnél a visszapillantó tükörnek nem lehetnek a talajszinttől 2 m-nél (±10 cm) alacsonyabban alkatrészei, a beállítás utáni helyzetre tekintet nélkül; ii. A tükrök a vezető helyzetéből teljes mértékben láthatók. c) a 2003/97/EK irányelv hatályba lépése előtt nemzeti intézkedések hatálya alá tartozó olyan N2 és N3 kategóriájú járművek, amelyeket felszereltek a közvetett látást biztosító egyéb eszközökkel, amelyek összesen lefedett látótere az irányelv szerinti IV. osztályba és az V. osztályba tartozó visszapillantó tükrök talajszinten mért teljes látóterének legalább 95 %-át lefedik. 3. cikk A tagállamok a 7. cikkben meghatározott időponttól biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi jármű fel van szerelve – az utasoldalon – a 2003/97/EK irányelv szerinti IV. osztályba és az V. osztályba tartozó visszapillantó tükrökre vonatkozó követelményeknek megfelelő szoros közelségű és széles szögű visszapillantó tükrökkel. Az (1) bekezdéstől eltérve, ezen irányelv követelményeinek megfelelőnek kell tekinteni ha a járművek olyan visszapillantó tükrökkel vannak felszerelve, amelyek összesen lefedett látótere a 2003/97/EK irányelv szerinti IV. osztályba és az V. osztályba tartozó visszapillantó tükrök talajszinten mért teljes látóterének legalább 99 %-át lefedik. 4. cikk A 3. cikk első bekezdésétől eltérve a tagállamok a következőképpen rendelkezhetnek: (1) A 7. cikkben meghatározott időpontot 4–7 évvel megelőzően bejegyzett járművek az időpontot követően legkésőbb egy évvel tesznek eleget ezen irányelv követelményeinek; (2) A 7. cikkben meghatározott időpontot 7–10 évvel megelőzően bejegyzett járművek az időpontot követően legkésőbb két évvel tesznek eleget ezen irányelv követelményeinek. 5. cikk Azon N2 és N3 kategóriájú járművek, amelyeknél rendelkezésre álló technikai megoldás hiányában nem lehet az irányelvnek megfelelő visszapillantó tükröket felszerelni, felszerelhetők a közvetett látást biztosító egyéb eszközökkel, feltéve hogy ezek az eszközök legalább a 3. cikk második bekezdésében meghatározott látóteret lefednek. Az első albekezdéssel összhangban utólag felszerelt járműveket a tagállamok illetékes hatóságai járművenként hagyják jóvá. 6. cikk A tagállamok ezen irányelv szerinti intézkedéseit az úthasználók figyelmét a holt tér miatt kialakuló veszélyre felhívó kezdeményezések kísérik. 7. cikk 1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb a [hatálybalépésétől számított egy éven belül] megfeleljenek. A tagállamok továbbá haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. 2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb előírásait, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 8. cikk Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba. 9. cikk Jelen irányelv címzettjei a tagállamok. Kelt Brüsszelben, az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök[pic][pic][pic] [1] HL C, o. [2] HL C, o. [3] HL C o. [4] HL C, o. [5] COM(2001) 370 végleges. [6] COM(2003) 311 végleges. [7] HL L 25., 2004.1.29., 1. o. Az 2005/27/EK bizottsági irányelvvel (HL L 81., 2005.3.30., 44. o.) módosított irányelv. [8] HL L 42., 1970.2.23., 1. o. Legutóbb a 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.) módosított irányelv.