[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 8.9.2006

COM(2006) 486 végleges

2006/0165 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1) A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat okai és célkitűzései

Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelv valamennyi termékkategória vonatkozásában meghatározza a minimum adómértékeket. Az irányelv 8. cikke értelmében a Bizottságnak rendszeres felülvizsgálatokat kell végeznie és jelentést, adott esetben javaslatot kell készítenie, amely alapján a Tanács megvizsgálja az említett irányelvben meghatározott adómértékeket.

A Bizottság 2004. május 26-án benyújtott jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy különös tekintettel a verseny torzulásának és a csalásnak a lehetőségére, a belső piac megfelelő működésének biztosításához a különböző tagállamok jövedékiadó-mértékének nagyobb egységességére van szükség. A jelentést azonban nem kísérte javaslat, célja inkább vita indítása volt a Tanácsban, az Európai Parlamentben és a Gazdasági és Szociális Bizottságban.

A vitákat követően a Tanács 2005. április 12-én felhívta a Bizottságot, hogy „nyújtson be javaslatot a jövedéki adó minimum mértékeinek kiigazításáról a közösségi minimum mértékek reálértékében bekövetkező csökkenés elkerülése érdekében, átmeneti időszakokat és eltérést biztosítva azon tagállamok számára, melyeknek nehézségeik támadhatnak saját mértékeik felemelésében; a Bizottságnak szintén kellően figyelembe kell vennie ennek a különleges kérdésnek az általános politikai érzékenységét”.

Az állásfoglalás értékelését követően a Bizottság a 92/84/EGK irányelv következő módosítását javasolja:

- az alkoholra, köztes alkoholtermékekre és sörre kivetett minimum adómértékek újraértékelése az 1993-2005 közötti inflációval összhangban, amely 31%, 2008. január 1-jei hatállyal;

- eltérés útján átmeneti időszakok biztosítása 2010. január 1-jéig azon tagállamok számára, amelyeknek nehézséget okozhat az, hogy nemzeti adómértékeiket 2008. január 1-jéig az újraértékelt minimumszintekre emeljék; az átmeneti időszakok meghatározása az érintett tagállamtól megkívánt erőfeszítések alapján történik;

- az irányelv 8. cikke szerinti felülvizsgálati eljárás rugalmasabbá és kevésbé megterhelővé alakítása és a felülvizsgálati időszak 2 évről 4 évre való meghosszabbítása.

A minimum adómértékek újraértékelésének elsődleges célja 1992-es reálértékük visszaállítása. A minimum jövedékiadó-mértékek inflációt követő emelése lényegénél fogva nem eredményez reálérték-növekedést. Másrészt azonban a specifikus minimum jövedékiadó-mértékek inflációhoz való igazításának elmaradása a reálérték csökkenéséhez vezetne. Következésképpen a minimum jövedékiadó-mértékek ilyen jellegű növelése szükséges a Tanács által az adóügyi határoktól mentes belső piac működését biztosító feltételként 1992-ben elfogadott jövedékiadó-mértékek szintjének fenntartása érdekében.

Megjegyzendő, hogy az 1992-ben elfogadott pozitív minimum jövedékiadó-mértékek hatálya alá eső, és így az újraértékelés tárgyát képező alkoholkategóriák a sör, a köztes alkoholtermékek és az alkohol. A borra vonatkozó minimum adómérték nulla, következésképp ezen adómérték újraértékelése nem alkalmazandó.

- Általános háttér

Az alkoholra és az alkoholtartalmú italokra kivetett jövedéki adóra vonatkozó közösségi keretet két irányelv határozza meg. Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv megállapítja az adó hatálya alá tartozó termékek egységes definícióját, meghatározza az adó kiszámításának módszerét és a kritériumokat, amelyek alapján egyes termékek mentességben vagy kedvezményes adómértékben részesülhetnek. Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelv valamennyi termékkategória vonatkozásában meghatározza a minimum jövedékiadó-mértékeket. Ez a javaslat csak az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló 92/84/EGK tanácsi irányelvet érinti.

A 92/84/EGK tanácsi irányelv 8. cikke alapján rendszeresen felülvizsgálati eljárást kell folytatni.

E rendelkezéssel összhangban a Bizottság első jelentése 1995. szeptember 13-án jelent meg. Javaslat nem kísérte ezt a jelentést, amely csupán felhívta a figyelmet egyes nehézségekre.

A Bizottság második jelentését 2004. május 26-án tették közzé, amit széles körű konzultációs folyamat követett a nemzeti hatóságok, az üzleti élet képviselői és érdekcsoportok bevonásával. A jelentésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nagyobb egységességre van szükség a különböző tagállamok jövedékiadó-mértékei terén a verseny torzulásának és a csalásnak a csökkentése érdekében. Mivel azonban a tagállamoknak igen eltérő nézeteik voltak a minimum adómértékek megfelelő szintjéről, és mivel bármilyen változtatáshoz egyhangú megállapodásra volna szükség, a Bizottság akkor nem tett javaslatot. Ehelyett a Bizottság jelezte, hogy széleskörű vitát kíván indítani a Tanácsban, az Európai Parlamentben és a Gazdasági és Szociális Bizottságban, és hogy e vita eredménye alapján fogja eldönteni, benyújt-e javaslatot a jelentésben felvetett összes vagy néhány kérdéssel kapcsolatban.

A viták ezt követően lezajlottak. Eredményképp a Tanács kiemelte azt a nagymértékben egyező nézetet, hogy ki kell igazítani a jövedéki adó minimum mértékeit az infláció kompenzálása érdekében, így visszaállítva a reálértékeket. A Bizottság kiszámította, hogy az Eurostat 1993 és 2005 közötti harmonizált fogyasztóiár-indexre (HICP) vonatkozó adatai alapján az egész EU-ra jellemző infláció mértéke az 1993. január 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakban 31% volt[1].

- A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések

Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelv, amely valamennyi termékkategória vonatkozásában meghatározza az 1992-ben megállapított és 1993. január 1-jétől alkalmazandó minimum jövedékiadó-mértékeket, a következők szerint:

Termék | Jövedékiadó-mérték kifejezési egysége | Jelenlegi minimum jövedékiadó-mérték |

Bor (csendes és habzó) | Hl | 0 € |

Sör | Hl/Balling-fok vagy Hl/alkoholfok* | 0,748 € vagy 1,87 € |

Köztes alkoholtermékek | Hl | 45 € |

Alkohol | Hl/tiszta alkohol | 550 € |

*Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára a jövedéki adó mennyiség szerinti, Balling-fokban vagy alkoholfokban való kivetését.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban van az Unió fő szakpolitikáival és célkitűzéseivel. A minimum jövedékiadó-mértékek javasolt növelése szükséges a Tanács által az adóügyi határoktól mentes belső piac megfelelő működését biztosító minimális feltételként 1992-ben megállapított jövedékiadó-mértékek szintjének fenntartása érdekében. Mint eddig, csak a minimum adómértékek rögzítése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan szinten határozzák meg nemzeti adómértékeiket, amelyet saját nemzeti körülményeikhez megfelelőnek tartanak, és hogy integrálják saját nemzeti politikáikat, adott esetben egészségügyi célkitűzéseket is beleértve.

2) KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

A Bizottság 2004. május 26-i jelentésének célja az volt, hogy a Tanács, az Európai Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság lehetőséget kapjon a felvetett témák megtárgyalására. A Tanács keretében a tagállamok között folyt tárgyalásokat követően a Tanács 2005 áprilisában benyújtotta a Bizottság jelentéséről szóló következtetéseit, melyek a következők:

- A tagállamok nagy többsége úgy gondolja, hogy a fokozott közelítés segítene a verseny torzulásának és a csalásnak a csökkentésében, de fenntartásukat fejezték ki a közelítés szintjével és irányával kapcsolatban.

- Nem értek el konszenzust a pozitív minimum adómérték minden alkoholtartalmú italt érintő bevezetéséről. Tizenkét tagállam határozottan ellenez minden javaslatot a borra vonatkozó pozitív minimum adómérték bevezetéséről.

- Széles körű egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy ki kell igazítani a jövedéki adó minimum mértékeit az infláció kompenzálása érdekében, így visszaállítva a reálértékeket.

- A tagállamok nagy többsége nem gondolja, hogy az egészségügyi és társadalmi szempontok fontos tényezők az adómértékek meghatározásában.

A Tanács ezért felhívta a Bizottságot, hogy „nyújtson be javaslatot a jövedéki adó minimum mértékeinek kiigazításáról a közösségi minimum mértékek reálértékében bekövetkező csökkenés elkerülése érdekében, átmeneti időszakokat és eltérést biztosítva azon tagállamok számára, melyeknek nehézségeik támadhatnak saját mértékeik felemelésében; a Bizottságnak szintén kellően figyelembe kell vennie ennek a különleges kérdésnek az általános politikai érzékenységét”.

- Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

A javaslat korlátozott alkalmazási köre miatt nem volt szükség különös szakvélemény összegyűjtésére és felhasználására.

- Hatásvizsgálat

A javaslat célja a hatályos 92/84/EGK irányelv frissítése a minimum adómértékek növelésével, a Tanács által az adóügyi határoktól mentes belső piac megfelelő működését biztosító minimális feltételként1992-ben megállapított reálértékük visszaállítása érdekében.

A 2004-es jelentés előkészítésekor elvégzett bizottsági vizsgálat nem tárt fel semmi olyan új fejleményt, amely mai szemszögből egy ilyen kiigazítás ellen szólna.

Ez a kiigazítás azonban nehézségeket okozhat néhány tagállam számára, amelyeknek lényegesen meg kell emelniük nemzeti adómértékeiket viszonylag rövid időn belül az újraértékelt minimumok teljesítéséhez – lásd lejjebb a 2., 3. és 4. táblázatot. Az ilyen nehézségek ellensúlyozása érdekében a javaslat 2010. január 1-jéig átmeneti időszakot lehetővé tévő eltérést tartalmaz, mely átmeneti időszakok meghatározása az érintett tagállamtól megkívánt erőfeszítések alapján történik. E tekintetben egy objektív kritérium alkalmazása javasolt, abban a százalékban kifejezve, amennyivel a jelenlegi nemzeti adómértékeket az új minimumok eléréséhez meg kell emelni. Azon tagállamok számára, amelyeknek nemzeti adómértékeiket több mint 10%-kal, de kevesebb mint 20%-kal kell megemelniük, 2009. január 1-jéig tartó átmeneti időszak javasolt; azon tagállamok számára, amelyeknek nemzeti adómértékeiket több mint 20%-kal kell megemelniük, 2010. január 1-jéig tartó átmeneti időszak javasolt (vö. lent, „A javasolt intézkedés összefoglalása” alcím).

A javaslat gazdasági és társadalmi hatása minimálisnak tekinthető. A sör esetében például a következmény az lenne, hogy Máltának, Lettországnak, Németországnak, Luxemburgnak, a Cseh Köztársaságnak és Litvániának legkésőbb 2010. január 1-jéig az 5% alkoholtartalmú sör fél literére 0,01 euróval (egy eurocenttel) kellene megemelnie nemzeti jövedékiadó-mértékét. Ezenkívül a kkv-k tekintetében már léteznek olyan rendelkezések, amelyek alapján a kisvállalkozások (sörfőzdék és szeszfőzdék) csökkentett adómértékek előnyeit élvezhetik[2], de ezt az érintett tagállamoknak kell meghatározniuk. A fogyasztó számára ez az emelés az ebből következő kiskereskedelmi árkiigazítást is figyelembe véve valószínűleg kisebb lesz, mint a jellemző éves EU-s infláció mértéke.

3) A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt intézkedés összefoglalása

A Bizottság a következőket javasolja:

- az alkoholra, köztes alkoholtermékekre és sörre kivetett minimum adómértékek újraértékelése az 1993-2005 közötti inflációval összhangban, amely 31%, 2008. január 1-jei hatállyal.

Az Eurostat 1993 és 2005 közötti harmonizált fogyasztóiár-indexre (HICP) vonatkozó adatai alapján az egész EU-ra jellemző infláció mértéke a 1993. január 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakban 31% volt. Ezért a minimum jövedékiadó-mértékeknek e százalékos növekedés alkalmazásával történő újraértékelése az alábbi eredményekre vezet:

1. TÁBLÁZAT

Termék | Jövedékiadó-mérték kifejezési egysége | Jelenlegi minimum jövedékiadó-mérték | Indexált minimum jövedékiadó-mérték 2005.december 31-én (jelenlegi jövedékiadó-mérték x 1,31) |

Bor (csendes és habzó) | Hl | 0 € | 0 € |

Sör | Hl/Balling-fok vagy Hl/alkoholfok | 0,748 € vagy 1,87 € | 0,98 € vagy 2,45 € |

Köztes alkoholtermékek | Hl | 45 € | 59 € |

Alkohol | Hl/tiszta alkohol | 550 € | 720 € |

A változtatások 2008. január 1-jei hatályba lépése javasolt. Ez elegendő időt biztosít az érintett tagállamok számára ahhoz, hogy a szükséges kiigazításokat éves költségvetési folyamataik alatt elvégezzék.

- eltérés útján átmeneti időszakok biztosítása 2010. január 1-jéig azon tagállamok számára, amelyeknek nehézségeket okozhat az, hogy nemzeti adómértékeiket 2008. január 1-jéig az újraértékelt minimumszintekre emeljék.

A tagállamok többségében a már alkalmazott nemzeti adómértékek túllépik a javasolt minimumokat, következésképpen nekik nem kell intézkedéseket tenniük. Számos tagállamban azonban a jelenleg alkalmazott nemzeti adómértékek a javasolt minimumok alatt vannak, következésképpen nekik fel kell emelniük nemzeti adómértékeiket a következők szerint:

2. TÁBLÁZAT - SÖR

Tagállam | Jelenlegi nemzeti jövedékiadó-mérték € (1) (2) | az új minimum adómérték eléréséhez szükséges %-os emelés 0,98 € Balling vagy 2,45 € vol |

Balling | Vol |

Málta | 0,746 | 31,3% |

Lettország | 1,87 | 31% |

Németország | 0,787 | 24,5% |

Luxemburg | 0,7933 | 23,5% |

Cseh Közt. | 0,81 | 20,9% |

Litvánia | 2,03 | 20,6% |

Spanyolország | 0,91 | 7,7% |

3. TÁBLÁZAT – KÖZTES ALKOHOLTERMÉKEK

Tagállam | Jelenlegi nemzeti jövedékiadó-mérték € (1) (2) | az új minimum adómérték eléréséhez szükséges %-os emelés – 59 € |

Görögország | 45,00 | 31% |

Ciprus | 45,89 | 28,5% |

Málta | 46,57 | 26,6% |

Portugália | 54,57 | 8,1% |

Spanyolország | 55,53 | 6,2% |

4. TÁBLÁZAT - ALKOHOL

Tagállam | Jelenlegi nemzeti jövedékiadó-mérték € (1) (2) | az új minimum adómérték eléréséhez szükséges %-os emelés – 720 € |

Ciprus | 610,71 | 17,9% |

Szlovénia | 695,14 | 3,6% |

Lábjegyzetek:

(1) A nem euro-övezeti tagállamok esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában – C 244., 2005.10.4. – közzétett átváltási árfolyamot kell alkalmazni.

(2) A tagállamok nemzeti adómértékei a 2006 januárjában bejelentettek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy nem mindegyik tagállamnak adódik szükségszerűen nehézsége nemzeti adómértékei felemelésében az újraértékelt minimumok szintjére 2008. január 1-jéig, az újraértékelt minimum hatálybalépésének időpontjáig. Következésképp a javaslat nem rendelkezik átmeneti időszakokról, ha az újraértékelt minimumok eléréséhez szükséges emelés kevesebb, mint 10%, és ha ehhez már elegendő idő áll rendelkezésre a javaslat elfogadása és hatálybalépése között. Ezért az érintett tagállamokban (Spanyolország, Portugália, és Szlovénia) a nemzeti adómértékek szükséges emelésének 2008. január 1-jén vagy azelőtt kell hatályba lépnie. Azon tagállamok számára azonban, amelyekben a nemzeti adómértékeket több mint 10%-kal kellene megemelni, 2010. január 1-jéig átmeneti időszakot irányoz elő a javaslat. Azon tagállamok számára, amelyeknek nemzeti adómértékeiket több mint 10%-kal de kevesebb mint 20%-kal kell megemelniük, 2009. január 1-jéig tartó átmeneti időszak javasolt; azon tagállamok számára, amelyeknek nemzeti adómértékeiket több mint 20%-kal kell megemelniük, 2010. január 1-jéig tartó átmeneti időszak javasolt.

- a 8. cikk szerinti felülvizsgálati eljárás rugalmasabbá és kevésbé megterhelővé alakítása és a felülvizsgálati időszak 2 évről 4 évre való meghosszabbítása.

Indokolt a felülvizsgálati eljárás rugalmasabbá és kevésbé megterhelővé tétele, különösen azáltal, hogy a Bizottság megítélheti, szükség van-e jelentésre vagy nincs. Továbbá a kétéves időszak túl rövid a belső piac működése és a Bizottság jelentésében figyelembe veendő egyéb szempontok alapos vizsgálata, valamint a tagállami jogszabályok változásainak felmérését szolgáló megfelelő perspektíva biztosítása céljából. Mindezen szempontok értékelésére egy négyéves időszak alkalmasabb lenne, mint a jelenleg érvényes kétéves időszak.

- Jogalap

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés és különösen annak 93. cikke.

- A szubszidiaritás elve

A javaslat megosztott közösségi és tagállami hatáskörbe tartozik. Ezért figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét. A módosító irányelvre tett javaslat célkitűzésének fényében - amely a minimum adómértékek megemelése a Tanács által 1992-ben megállapított reálértékük visszaállítása érdekében, az adóügyi határoktól mentes belső piac megfelelő működését biztosító minimális feltételként – közösségi megközelítés szükséges.

- Az arányosság elve

A javaslat a következő ok(ok) miatt felel meg az arányosság elvének:

Az irányelv megemeli a minimum adómértékeket a Tanács által 1992-ben megállapított reálértékük visszaállítása érdekében, az adóügyi határoktól mentes belső piac megfelelő működését biztosító minimális feltételként. Ezért szükséges a közösségi megközelítés. A tagállamok megőrzik szuverenitásukat, hogy a minimumok felett olyan szinten határozzák meg az alkoholra és alkoholtartalmú italokra vonatkozó jövedékiadó-mértékeiket, amelyet saját nemzeti körülményeikhez megfelelőnek tartanak

- Eszközök kiválasztása

Javasolt eszköz: Irányelv

Más eszköz nem lenne megfelelő, mivel a javaslat jellege a hatályos 92/84/EGK irányelv egyes cikkeinek módosítása. Ezért indokolt, hogy a javasolt eszköz a 92/84/EGK irányelvet módosító irányelv legyen.

4) KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat elfogadásának nincs költségvetési vonzata.

5) KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

- A meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása hatályos jogszabály módosítását, nem hatályon kívül helyezését eredményezi.

- Megfelelési táblázat

A tagállamok többségében nem kell intézkedéseket tenni az irányelv végrehajtásával kapcsolatban, mert nemzeti adómértékeik már megfelelnek az újraértékelt minimumoknak. Néhány tagállamban azonban meg kell emelni a nemzeti adómértékeket az újraértékelt minimumoknak való megfeleléshez. A megfelelő ügyintézés érdekében azonban a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal az irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseik szövegét, az újraértékelt minimumoknak való megfelelés megerősítése céljából.

2006/0165 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 93. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[3],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

mivel:

1. Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelv[6] meghatározza a jövedéki adó minimum mértékeit, amelyek betartásával a tagállamok szabadon meghatározhatják nemzeti adómértékeiket olyan szinten, amelyet nemzeti politikai célkitűzéseik – beleértve az egészségügyet érintőeket is – eléréséhez megfelelőnek tartanak.

2. Az említett irányelv 8. cikkével összhangban elvégezték az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének felülvizsgálatát.

3. A Bizottság e témáról szóló első, 1995. szeptember 13-i jelentése[7] felhívta a figyelmet egyes nehézségekre, majd ezt követően konzultációs folyamat zajlott le a nemzeti hatóságok, az üzleti élet képviselői és érdekcsoportok bevonásával.

4. A konzultációk eredménye egy második, 2004. május 26-án benyújtott bizottsági jelentés[8] volt. A jelentésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy különös tekintettel a verseny torzulásának és a csalásnak a lehetőségére, a belső piac megfelelő működésének biztosításához a különböző tagállamok jövedékiadó-mértékének nagyobb egységességére van szükség.

5. E tekintetben szükséges kompenzálni az alkohol és az alkoholtartalmú italok közösségi minimum jövedékiadó-mértékének reálértékében bekövezett esést. A minimum adómértékeket ezért az inflációval összhangban meg kell emelni.

6. Annak érdekében, hogy enyhüljenek azon tagállamok esetleges nehézségei, amelyeknek lényegesen meg kell emelniük nemzeti adómértékeiket az új minimumok teljesítéséhez, helyénvaló átmeneti időszakok biztosítása.

7. Szintén szükséges a rendszeres felülvizsgálati eljárás rugalmasabbá és kevésbé megterhelővé tétele, továbbá módosítani kell az eljárás lefolytatásának gyakoriságát. A jelenlegi kétéves időszak túl rövid a tagállamok jogrendszerében beállt változások megfelelő kiértékeléséhez. A felülvizsgálatokat négyévente kellene elvégezni.

8. A 92/84/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 92/84/EGK irányelv az alábbiaknak megfelelően módosul:

(1) Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„ 1. cikk

A minimum jövedékiadó-mértéket a tagállamok legkésőbb 2008. január 1-jétől alkalmazzák, az ezen irányelvben megállapított szabályokkal összhangban.”

(2) A 3. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2008. január 1-jétől az alkohol és a 4., 5. és 6. cikkben felsoroltaktól eltérő italokban lévő alkohol minimum jövedékiadó-mértéke 720 EUR, a tiszta alkohol egy hektoliterére.”

(3) A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„ 4. cikk

2008. január 1-jétől a köztes alkoholtermékek minimum jövedékiadó-mértéke 59 EUR a termék egy hektoliterére számítva.”

(4) A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„ 6. cikk

2008. január 1-jétől a sör minimum jövedékiadó-mértéke a következő mértékek egyike a végtermék alapján:

a) 0,98 EUR egy hektoliter/Balling-fok;

b) 2,45 EUR egy hektoliter/alkoholfok.”

(5) A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:

„ 7a. cikk

Az 1. cikktől eltérve, azok a tagállamok, amelyek 2007. december 31-én olyan jövedékiadó-mértéket alkalmaztak, amelynek 10%-os vagy nagyobb emelésére lenne szükség a 3., 4. és 6. cikkben meghatározott minimumok eléréséhez, elhalaszthatják a jövedéki adó minimum mértékeinek alkalmazását 2009. január 1-jéig. Ha 20%-os vagy nagyobb emelésre lenne szükség, a jövedéki adó minimum mértékeinek alkalmazása 2010. január 1-jéig elhalasztható.”

(6) A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„ 8. cikk

Négyévente, először legkésőbb 2010. december 31-ig a Bizottság felülvizsgálja az ebben az irányelvben meghatározott jövedékiadó-mértékeket. Szükség esetén jelentést vagy javaslatot fogad el. A Tanács a Szerződés 93. cikkével összhangban elfogadja a szükséges intézkedéseket.”

2. cikkÁtültetés

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2007. december 31-ig megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz e rendelkezések szövegét és a rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelést leíró táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[1] A tényleges HICP sorozat az 1997-es indexszel vette kezdetét. Az 1997 előtti adatok referencia-HICP-en alapulnak. A HICP változásainak alábbi éves rátáit alkalmazták: 1993: 3,4%; 1994: 2,8%; 1995: 2,8%; 1996: 2,4%; 1997: 1,7%; 1998: 1,3%; 1999: 1,2%; 2000: 1,9%; 2001: 2,2%; 2002: 2,1%; 2003: 2,0%; 2004: 2,0%; 2005: 2,1%.

[2] HL L 316., 1992.10.31., 21. o. Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK tanácsi irányelv 4. és 22. cikke.

[3] HL C […]., [ …]., […]. o.

[4] HL C […]., [ …]., […]. o.

[5] HL C […]., [ …]., […]. o.

[6] HL L 316., 1992.10.31., 29. o.

[7] COM(1995) 285.

[8] COM(2004) 223.