[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 28.6.2006

COM(2006) 364 végleges

2005/0043(COD)2005/0044(CNS)

Módosított javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013)

Módosított javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011)

(előterjesztő: a Bizottság az EK-szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján)

INDOKOLÁS

A Bizottság 2005. április 6-án elfogadta az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló határozatra irányuló és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló határozatra irányuló javaslatát[1]. Ezt követően a Bizottság e javaslatok költségvetési vonzatát a 2007−2013-as pénzügyi keretről szóló, 2006. május 17-i megállapodás szerint kiigazította.

A javaslatokat a Tanács és az Európai Parlament, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága is felülvizsgálta.

A Parlament 2006. június 15-én – igen jelentős többséggel – mindkét javaslatról véleményt fogadott el, amelyben e szövegekhez számos módosítást javasol.

A Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét 2005. december 14-én egyhangúlag fogadta el; a Régiók Bizottsága 2005. november 16-én fogadta el véleményét.

A Bizottság, hogy elősegítse a megállapodás létrejöttét a keretprogramok tekintetében, a Parlament módosításaival és a Tanács álláspontjával gazdagított átdolgozott javaslatot terjeszt elő mindkét keretprogramhoz. Mivel a Parlament véleménye és a Tanács által képviselt nézőpont tükrözik a Bizottság eredeti javaslatainak legfontosabb elveit, az átdolgozott javaslatok, bár nem mindenhol szó szerint, szellemükben és tartalmukban magukban foglalják a többi intézmény állásontjának legnagyobb részét.

A felvetett legfontosabb kérdések az EK-keretprogramra vonatkozó javaslatot érintik. A Bizottság álláspontjának legfontosabb elemei a következők:

- A témák hatóköre , illetve tudományos és technikai tartalmuk tekintetében a Bizottság számos olyan kért pontosítást és kiegészítést elfogad, amely fontos igényekre világít rá, a szöveg többi részével összhangban az egyes prioritásokra összpontosít, valamint amely esetében a csökkentett költségvetés a szövegbe foglalást nem akadályozza.

- A közös technológiai kezdeményezéseket illetően a Bizottság elfogadja a lehetséges közös technológiai kezdeményezéseket azonosító kritériumokra, valamint e kezdeményezések természetére és végrehajtására irányuló módosításokat.

- Az Európai Kutatási Tanácsot illetően jelentős pontosításokat fogad el a Bizottság többek között a Tudományos Tanács hivatala, megújítása és szerepe, az Európai Kutatási Tanács igazgatási és személyi rendelkezései, valamint az Európai Kutatási Tanács struktúráinak és mechanizmusainak 2010-es független felülvizsgálata tekintetében.

- Az Emberek részben a fontosabb változásokat a programnak a keretprogram többi részéhez és egyéb közösségi programokhoz való kapcsolódását mutató hivatkozások, a program e részének nemzetközi dimenzióját kifejtő kiegészítések, a kutatók megfelelő munkakörülményeinek megállapítására szolgáló mutatók bevezetése és a társfinanszírozási mód jelölése képezik.

- A Kapacitások vonatkozásában a szakpolitikák következetes kidolgozásának szempontjait – tekintettel e kérdés fontosságára – ezúttal külön rész taglalja. Továbbá az új kutatási infrastruktúrák támogatási kritériumai részletesebbek lettek, és az új infrastruktúrák kiépítésében a regionális szempontok fontossága is szerepet kapott.

A költségvetést illetően a Bizottság fenntartja a 2006. május 24-i kiigazított javaslataiban javasolt összegeket.

2005/0043(COD)

Módosított javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 166. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[4],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban[5],

mivel:

1. A Közösség, nagyfokú versenyképességet biztosítandó , azt a célt tűzte ki maga elé , hogy megteremtse a tudásalapú társadalmat a szaktudás fejlesztésével és a közösségi ipar – ideértve a szolgáltató iparágakat – tudományos és technológiai alapjainak megerősítésével. E célból a Közösség elismeri a tudósok felelősségét és függetlenségét a tudás határain folyó kutatás fő irányainak meghatározásában, és ösztönözni fog minden szükségesnek ítélt kutatási tevékenységet, különösen a vállalkozások – beleértve a kis- és középvállalkozásokat (KKV) –, kutatóközpontok és egyetemek bátorítását kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeikben, elsőbbséget biztosítva azoknak a területeknek és projekteknek, ahol az európai finanszírozás és együttműködés kiemelkedő fontosságú és hozzáadott értéket képvisel . A tudás határain folyó kutatás, az alkalmazott kutatás és az innováció támogatása révén a Közösség az európai kutatási szinergiákat kívánja ösztönözni, hogy ezáltal szilárdabb alapokat biztosíthasson az Európai Kutatási Térség számára. Mindez kedvezően járul majd hozzá minden egyes tagállam társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

2. A kutatás központi szerepét a lisszaboni Európai Tanács ismerte fel, amely kiemelte a tudás és az innováció kulcsfontosságát és új stratégiai célt tűzött ki maga elé a következő évtizedre: a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre és teljes foglalkoztatásra törekszik, több és jobb munkahellyel és erősebb társadalmi kohézióval.

3. A hetedik keretprogram központi jelentőségű a lisszaboni stratégiai célkitűzés megvalósításában, azaz abban, hogy Európa világszinten a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasággá váljon. A tudás háromszöge – oktatás, kutatás és innováció – a legfőbb eszköz ennek eléréséhez.

4. A lisszaboni Európai Tanács felismerte, hogy a tudás és az immateriális javak a gazdasági, társadalmi és kulturális jólét megteremtésében központi szerepet töltenek be. A tudásalapú társadalomban az innováció és a tudástermelés távolról sem felülről lefelé haladva történik, hanem a társadalomban széles körben van jelen, és ez a folyamat egyre inkább lentről felfelé haladva valósul meg. A Közösség egyik célja, hogy mozgósítsa és megerősítse mindezeket a kutatási és innovációs kapacitásokat.

5. A lisszaboni stratégiával összhangban a barcelonai Európai Tanács célul tűzte ki, hogy az európai kutatási befektetést az EU GDP-jének 3 %-ára emeljék, amelynek kétharmad részét magánbefektetések képeznék.

6. Ezért számos tagállamnak, valamint az európai iparnak növelnie kell kutatási erőfeszítéseit, annak érdekében, hogy a hetedik keretprogram sikeresen ösztönözhesse a kutatást.

7. Hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Unió világelső kutatási térséggé váljon – ez kell, hogy képezze a teljes hetedik keretprogram átfogó célját. Ehhez az szükséges, hogy a hetedik keretprogram hangsúlyosan világszínvonalú kutatás ösztönzésére és finanszírozására összpontosítson. Ezért lényegbevágóan fontos, hogy az egyedi programok végrehajtása elsősorban a tudományos kiválóság elvén alapuljon. Csakis a legkorszerűbb kutatásra lehetőségeket teremtve érhető el, hogy az EU világelső kutatási térséggé váljon.

8. Az Európai Parlament többször is hangsúlyozta a kutatás, a technológiafejlesztés fontosságát és a tudás megnövekedett szerepét a gazdasági növekedés, valamint a szociális és társadalmi jólét tekintetében , legutóbb az EU kutatástámogatási politikájára vonatkozó 2005. márciusi iránymutatásaiban[6].

9. Figyelembe véve a közösségi politikák kutatási igényeit és az európai ipar, a tudományos közösség, az egyetemek és egyéb érdekelt körök széleskörű támogatására építve a Közösségnek meg kell határoznia a hetedik keretprogram 2007-től 2013-ig terjedő időtartama alatt elérni kívánt tudományos és technológiai célkitűzéseket.

10. Az ipari kutatás szempontjából különösen fontosak az európai technológiai platformok és a közös technológiai kezdeményezések. Az európai technológiai platformok az európai versenyképességet fokozó általános eszközzé válhatnak.

11. Ezeknek a célkitűzéseknek a hatodik keretprogram eredményeire kell épülniük az Európai Kutatási Térség létrehozása érdekében, és tovább kell fejleszteniük ezeket az európai tudásalapú gazdaság és társadalom kifejlesztése érdekében. E célkitűzések közül a következők különösen fontosak:

12. A transznacionális együttműködést az EU-ban minden szinten támogatni kell.

13. Fokozni kell az európai kutatásnak a tudás határain mutatott dinamizmusát, kreativitását és kiválóságát. Mindezek fényében az elméletibb jellegű alapkutatás finanszírozása nyilvánvalóan a keretprogram elsődleges szempontja kell, hogy legyen.

14. Erősíteni kell Európában a humán tényezőt a kutatás és a technológia területén mind mennyiségileg, mind minőségileg; a jobb oktatás és kutatói képzés, a kutatási lehetőségekhez való könnyebb hozzáférés, valamint a kutatói „szakma” elismertsége e cél elérésének fő eszköze, például a nők kutatásban való részvételének jelentős növelése, a kutatók mobilitásának és pályafutás-fejlesztésének ösztönzése révén . E célból a tagállamokat fel kell szólítani az Európai kutatói charta és A kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexe végrehajtására, mivel mindkét eszközre szükség van egy valódi európai kutatói munkaerőpiac létrehozásához. Ezenkívül fejleszteni és fokozni kellene az európai kutatóintézetek és egyetemek kiválóságát.

15. El kell mélyíteni Európában a tudomány és társadalom közötti párbeszédet egy olyan tudományos és kutatási menetrend kidolgozása céljából, amely megválaszolja a polgárok kérdéseit, többek között a kritikai véleményformálás elősegítésével; e párbeszédnek a közvélemény tudományba vetett bizalmának helyreállítását kell céloznia.

16. Különösen fontos a kutatók tudományos előmenetelét életük legtermékenyebb szakaszában elősegíteni. A pályakezdő és szakmai pályafutásuk elején álló kutatóknak az európai tudomány ösztönzőivé kell válniuk.

17. Fokozni kell a kutatási és innovációs képességeket Európa-szerte, és biztosítani kell e képességek legígéretesebb használatát.

18. Az Amszterdami Szerződés mellékletét képező, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvre figyelemmel az alternatív kísérleti stratégiák kialakítására, ezen belül az állatkísérleteken kívüli módszerekre irányuló kutatást valamennyi kutatási területen támogatni és ösztönözni kell annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az állatok felhasználását a kutatásban és a vizsgálatok során, azzal a végső céllal, hogy be lehessen szüntetni az állatkísérleteket.

19. E célkitűzések eléréséhez négy típusú tevékenység ösztönzése szükséges: a transznacionális együttműködés a polititkák által meghatározott témákban („Együttműködés”), kutatóközösség kezdeményezésén alapuló, kutatók által javasolt kutatás („Ötletek”), az egyes kutatók támogatása („Emberek”) és a kutatási kapacitások támogatása („Kapacitások”).

20. Az „Együttműködés” részben az Európai Unión belüli és kívüli transznacionális együttműködést kell támogatni megfelelő szinten, a tudományos és technológiai fejlődés olyan fontos területeinek megfelelő témákban, amelyeken a kutatást támogatni és erősíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti, közegészségi és ipari kihívásoknak való megfelelés, a közérdekek szolgálata és a fejlődő országok támogatása érdekében. E program lehetőség szerint flexibilitást biztosít a több tematikus prioritásra kiterjedő, küldetésorientált rendszerek számára. A programnak azt is biztosítania kell, hogy az EU meg tudja őrizni vezető szerepét a szociológiai és humán tudományok terén folyó, az emberek és az új technológiák közötti kapcsolatot, valamint a társadalom egészének fejlődését szolgáló technológia jelentőségét vizsgáló kutatásban.

21. Az „Ötletek” részben a tevékenységek végrehajtását az Európai Kutatási Tanácsnak (ERC) kell végeznie, amelynek nagy fokú önállósággal kell rendelkeznie. Lényegbevágó uniós szinten az európai kiválóságra építve nagyon magas szintű felderítő kutatást kifejleszteni, és nemzetközi szinten elismertté tenni ezt. Az Európai Kutatási Tanácsnak rendszeres kapcsolatot kell fenntartania az európai intézményekkel és a tudományos közösséggel, hogy munkájához támogatást kapjon és érdekei érvényesüljenek a közszférában.

22. Az „Emberek” részben az egyéneket a kutatói pálya választására kell ösztönözni, az európai kutatókat Európában kell marasztalni, Európába kell vonzani a tudósokat a világ minden tájáról és vonzóbbá kell tenni Európát a legjobb kutatók számára. Az előző keretprogramokban megvalósuló Marie Curie-cselekvések kedvező tapasztalataira építve az Emberek programnak arra kell bátorítania a tehetségesebb embereket, hogy kutatói pályára lépjenek; strukturálnia kell a kutatói képzési kínálatot és választási lehetőségeket, figyelembe véve a szakismeretekkel szemben támasztott igényeket is; arra kell ösztönöznie a kutatókat, hogy Európában maradjanak vagy ide visszatérjenek; ösztönöznie kell az ágazatok közti mobilitást és a világ minden tájáról Európába kell vonzania a kutatókat. Ehhez erőfeszítéseket kell tenni, hogy a Közösség területén, illetve harmadik országokban megszerzett oklevelek és képesítések kölcsönös elismerése szempontjából javulást lehessen elérni. A kutatók mobilitása amellett, hogy a kutatók pályafutás-fejlesztésének kulcsfontosságú eszköze, elősegíti a tudásmegosztást és –transzfert a különböző országok és ágazatok között, biztosítja számos ágazatban, hogy az innovatív felderítő kutatást elkötelezett és hozzáértő kutatók végezzék és azt, hogy bővebb pénzügyi források álljanak rendelkezésre.

23. A „Kapacitások” részben javítani kell a kutatási infrastruktúrák használatát és fejlesztését, erősíteni kell a KKV-k innovatív kapacitását és képességüket a kutatásból származó előnyök kihasználására, támogatni kell a kutatásorientált regionális csoportosulások fejlődését, fel kell szabadítani az EU „konvergencia-” és legkülső régióiban a kutatási potenciált, a tudományt és a társadalmat egymáshoz közelebb kell hozni a tudománynak és a technológiának az európai társadalomba való harmonikus integrálása érdekében és a nemzetközi együttműködés támogatására horizontális cselekvéseket és intézkedéseket kell véghezvinni.

24. A Közös Kutatóközponté (KKK) az a döntő fontosságú szerepkör, hogy ügyfélközpontú tudományos és technológiai támogatást nyújtson az Európai Unió politikáinak megalkotásához, kialakításához, végrehajtásához és nyomon követéséhez. Folyamatosan támogatni kell a KKK-t, hogy tudományos és technológiai referencia-központként, magán- és állami érdekektől függetlenül működhessen az Európai Unióban.

25. A Bizottság számos alkalommal elismerte, hogy a régiók központi szerepet játszhatnak az Európai Kutatási Térség létrehozásában. [7]

26. A hetedik keretprogram kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket, valamint más közösségi cselekvéseket, amelyek a lisszaboni célkitűzések végrehajtására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükségesek, nevezetesen a strukturális alapok, a mezőgazdaság, az oktatás, a képzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, a foglalkoztatás és a környezetvédelem területére vonatkozó cselekvések mellett.

27. Az e keretprogramban támogatott innovációs és KKV-vonatkozású tevékenységeknek ki kell egészíteniük a versenyképességre és innovációra vonatkozó keretprogram során végzett tevékenységeket.

28. A lényeges információkat közölni kell, időben és felhasználóbarát módon az összes lehetséges résztvevő rendelkezésére kell bocsátani, megkönnyítve ezzel a keretprogram tevékenységeiben való részvételt.

29. Sürgető szükség van az EU kutatási költségvetésének fokozatos növelésére ,[8] mivel: a keretprogram tevékenységeinek hatóköre kibővült – és ezt a bővülést széles körben támogatták –; a közösségi finanszírozás fellendítő hatással van a nemzeti és magánberuházásokra; lehetővé kell tenni, hogy a Közösség szembe tudjon nézni az új tudományos és technológiai kihívásokkal, és megkülönböztetés nélkül, teljes mértékben ki tudja használni kutatóinak a képességeit ; a közösségi beavatkozásnak alapvető szerepe van az európai kutatási rendszer hatékonyabbá és hatásosabbá válásában; a szélesebb körű hetedik keretprogramnak hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság kérdéseire megoldásokat kereső erőfeszítésekhez, az európai lakosság egészségének védelméhez valamint a lisszaboni stratégia felpezsdítéséhez.

30. A hatodik keretprogram szerinti új eszközök használatának középtávú felülvizsgálatát és a keretprogram ötéves értékelését figyelembe véve új megközelítés meghatározására került sor, mely megközelítéssel az EU-s kutatáspolitika politikai célkitűzései könnyebben, hatékonyabban és rugalmasabb módon érhetők el. E célból a különböző cselekvések támogatására csökkentett számú, egyszerűbb finanszírozási rendszereket kell használni, önmagukban vagy más finanszírozási rendszerekkel kombinációban, nagyobb rugalmassággal és szabadsággal, és nagyobb teret kell hagyni az igazgatásban a résztvevőknek .

31. Mivel a Szerződés 163. cikkével összhangban elfogadandó cselekvések célkitűzését, azaz az európai tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtéséhez való hozzájárulást nem lehet a tagállamok által megfelelően megvalósítani, és ezért közösségi szinten ez jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően a hetedik keretprogram nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

32. A hetedik keretprogram végrehajtása lehetőséget teremt olyan kiegészítő programok megvalósítására, amelyekben csak bizonyos tagállamok vesznek részt, lehetővé teszi a Közösség részvételét több tagállam által indított programokban, illetve közös vállalkozások vagy egyéb struktúrák létrehozását a Szerződés 168., 169. és 171. cikke értelmében.

33. A Közösség bizonyos számú nemzetközi szerződést kötött a kutatás területén, emellett törekednie kell a nemzetközi kutatási együttműködés megerősítésére, hogy a K+F nemzetköziesedésének előnyeit teljesen ki tudja használni, hogy hozzájárulhasson a globális közjavak termeléséhez, és hogy a Közösség jobban beintegrálódhasson a világ kutatói társadalmába.

34. Tudományos ismeretekből már jelentős tudáshalmaz gyűlt össze, amely képes lenne érezhetően javítani a fejlődő országokban élők életszínvonalán; a hetedik keretprogramnak, ahol lehet, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a milleniumi fejlesztési célok 2010-ben teljesüljenek.

35. A hetedik keretprogramnak hozzá kell járulnia a növekedés , a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem ösztönzéséhez.

36. Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája tükröz. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit továbbra is figyelembe kell venni. Az ember klónozására, az emberi genom örökölhető változtatására [9] , vagy embrióknak kizárólag embrionális őssejtek kinyerése érdekében való létrehozására irányuló kutatási tevékenységek nem támogathatóak e program keretében. A humán őssejteken végzett kutatások a hetedik keretprogram keretében a tudományos javaslat tartalmától és az érintett tagállam jogrendszerétől függően finanszírozhatóak.

37. A hetedik keretprogram keretében kellő figyelmet fordítanak a nőknek a tudományban és a kutatásban betöltött szerepére t megfelelő intézkedésekkel aktívan erősíteni kell arra ösztönözve a nőket, hogy egyre nagyobb számban legyenek jelen ezen a területen és tovább fokozva aktív szerepvállalásukat a kutatásban.

38. Ez a jogi aktus létrehozza a program teljes időtartamára a pénzügyi keretet, amelynek a költségvetési hatóság számára elsődleges kiindulási pontként kell szolgálnia a 2006. május 17-i , a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 37. pontja értelmében.

39. Megfelelő – az Európai Közösségek pénzügyi érdekeivel arányos – intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet[10], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet[11] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] értelmében.

40. Fontos biztosítani a hetedik keretprogram pénzgazdálkodásának hatékonyságát és eredményességét és végrehajtását a lehető leghatékonyabb és a leginkább felhasználóbarát módon végezni, miközben minden résztvevő számára biztosítani kell a jogbiztonságot és a program hozzáférhetőségét . Biztosítani szükséges az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek való megfelelést, az egyszerűsítés és jobb szabályozás követelményével együtt. A hetedik keretprogram végrehajtásánál alkalmazandó eljárások egyszerűsödése hozzájárul ahhoz, hogy a részvételi szabályok rugalmas végrehajtási intézkedéseket tartalmazzanak.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A keretprogram létrehozása elfogadása

Közösségi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekre – beleértve a demonstrációs tevékenységeket is – vonatkozóan többéves keretprogramot (a továbbiakban: „hetedik keretprogram”) fogadnak el hoznak létre a 2007. január 1-től 2013. december 31.-ig tartó időszakra.

2. cikk

Célkitűzések és tevékenységek

41. A hetedik keretprogram a (2)–(5) bekezdésekben felsorolt tevékenységeket támogatja. A célkitűzések ismertetése és e tevékenységek nagy vonalakban való felvázolása az I. mellékletben található.

42. Együttműködés: a transznacionális együttműködés keretében végzett kutatótevékenységek teljes palettájának támogatása a következő területeken:

43. egészségügy;

44. élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia;

45. információs és kommunikációs technológiák;

46. nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák

47. energia;

48. környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is);

49. közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is);

50. társadalom-gazdaságtan és humán tudományok;

51. biztonság és világűr.

52. Ötletek: a kutatók által javasolt, európai szinten egymással versenyben álló, egyedi nemzeti vagy nemzetközi kutatócsoportok által bármely területen végzett kutatások támogatása.

53. Emberek: a humán potenciál mennyiségi és minőségi erősítése Európában a kutatás és a technológia területén, valamint a mobilitás ösztönzése .

54. Kapacitások: az európai kutatási és innovációs kapacitások lényeges elemeinek a támogatása; ilyenek elemek például a kutatási infrastruktúrák, a kutatásorientált regionális csoportosulások, az EU „konvergencia-” és legkülső régióiban a teljes kutatási potenciál felszabadítása, a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatás, a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó kérdések, a szakpolitikák következetes kidolgozásának támogatása , a nemzetközi együttműködés „horizontális” tevékenységei.

55. A hetedik keretprogram támogatja a Közös Kutatóközpont (KKK) által végzett, az I. mellékletben meghatározott nem nukleáris, közvetlen tudományos és műszaki tevékenységeket is.

3. cikk

A hetedik keretprogram végrehajtása egyedi programok útján történik. E programok meghatározzák a pontos célokat és a végrehajtás részletes szabályait.

4. cikk

A legnagyobb teljes összeg és az egyes tevékenységek részesedése

56. A hetedik keretprogramban a közösségi pénzügyi részvétel legnagyobb teljes összege 50 52172726 millió euro. Ezt az összeget a 2. cikk (2)–(6) bekezdésében említett tevékenységek és cselekvések között a következők szerint osztják el (millió euróban):

Együttműködés | 32 29244432 |

Ötletek | 7 46011862 |

Emberek | 4 7277129 |

Kapacitások | 4 2917486 |

A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei | 1 7511817 |

57. Az (1) bekezdésben említett, a tevékenységek tematikus területei szerinti tájékoztató jellegű bontást a II. melléklet tartalmazza.

58. A keretprogramban való közösségi pénzügyi részvétel részletes szabályait a III. mellékletben állapítják meg. A fenti összegek a keretprogram időszakára vonatkozó pénzügyi terv felülvizsgálatakor módosíthatók.

5. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

Az e határozat keretében finanszírozott közösségi cselekvések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet és a 2185/96/Euratom, EK rendelet alkalmazandó a közösségi jog rendelkezéseit érintő bármely jogsértésre, beleértve a program alapján előírt szerződési kötelezettségnek egy gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából eredő megsértését is, amely hátrányosan érinti vagy érintheti az Európai Közösségek általános költségvetését vagy az általuk kezelt költségvetéseket egy indokolatlan kiadási tételen keresztül.

6. cikk

59. A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni.

60. E keretprogram keretében nem finanszírozhatók a következő kutatási területek:

61. az ember reprodukciós célú klónozására irányuló kutatási tevékenység,

62. az emberek egyéni génállományának módosítását célzó kutatási tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak;[13]

63. az emberi embriók kizárólag kutatási célból és őssejtekhez jutás érdekében történő létrehozására irányuló kutatási tevékenység, ideértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is.

64. A humán felnőtt- vagy embrionális őssejteken végzett kutatások a hetedik keretprogram keretében a tudományos javaslat tartalmától, valamint az érintett tagállam jogrendszerétől függően finanszírozhatóak. A humán embrionális őssejttel kapcsolatos kutatás finanszírozása iránti kérelmeknek tartalmaznia kell a tagállamok illetékes hatóságai által hozott engedélyeztetési és ellenőrzési intézkedések részletezését, valamint a benyújtott etikai jóváhagyás(oka)t. A humán embrionális őssejtek kinyerése tekintetében az ezzel foglalkozó intézményeknek, szervezeteknek és kutatóknak szigorú engedélyeztetési és ellenőrzési eljárásoknak kell alávetniük magukat, az érintett tagállam(ok) jogrendszerével összhangban.

65. E cikk 2. bekezdésében felsorolt kutatási területeket a program második szakaszában (2010-2013), az elért tudományos fejlődés fényében felül kell vizsgálni.

7. cikk

Felügyelet, értékelés és felülvizsgálat

66. A Bizottságnak folyamatosan és rendszeresen ellenőriznie kell a keretprogram és egyedi programjainak végrehajtását, rendszeresen jelentést kell készítenie és terjesztenie kell a felügyelet eredményeit .

67. Legkésőbb 2010-ben a Bizottság – külső szakértők bevonásával – bizonyítékokon alapuló időközi értékelést végez a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait illetően, a hatodik keretprogram utólagos értékelésére alapozva . Ennek az értékelésnek ki kell terjednie a folyamatban lévő kutatási tevékenységek minőségére, valamint a végrehajtás és az irányítás minőségére és a kitűzött célok felé tett lépésekre. A Bizottság az értékelés következtetéseit, valamint ehhez kapcsolódó saját észrevételeit és, amennyiben indokolt, a keretprogram kiigazítására irányuló javaslatait közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával . Az időközi jelentést, amint elegendő adat áll rendelkezésre, egy előrehaladási jelentés előzi meg, amely az előzetes tapasztalatokról számol be a hetedik keretprogram nyomán kezdeményezett új tevékenységek hatékonyságával és az egyszerűsítésre tett erőfeszítésekkel kapcsolatban.

68. Két évvel a keretprogram befejezése után a Bizottság független szakértőkkel a keretprogram alapjait, végrehajtását és eredményeit vizsgáló külső értékelést végeztet.A Bizottság az értékelés következtetéseit, valamint ehhez kapcsolódó saját észrevételeit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[…]

I. MELLÉKLET

TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK, A TÉMÁK ÉS A TEVÉKENYSÉGEK KÖRVONALAI

A hetedik keretprogramot úgy kell megvalósítani, hogy a Szerződés 163. cikkében [14] leírt általános célkitűzéseket kövesse, azaz tegye versenyképesebbé az ipart és teljesítse más közösségi szakpolitikák kutatási igényeit, így hozzájárulva az Európai Kutatási Térségre épülő tudásalapú társadalom megteremtés éhez e érdekében és kiegészítve a nemzeti és regionális szinten folyó tevékenységeket . A tudományos és technológiai kutatás, a technológiafejlesztés és a demonstráció kiválóságát kell erősítenie elősegítenie a következő négy program segítségével: együttműködés, ötletek, emberek és kapacitások .

I. EGYÜTTMŰKÖDÉS

A hetedik keretprogramnak ebben a részében az Európai Unión belüli és kívüli transznacionális együttműködés kap támogatást különböző formában minden szinten, a tudományos és technológiai fejlődés olyan fontos területeinek megfelelő témákban, amelyekben a legkiemelkedőbb minőségű kutatást támogatni és erősíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívásoknak való megfelelés érdekében. E területen az erőfeszítések legnagyobb része az ipar versenyképesebbé tételére fog irányulni, egy olyan kutatási menetrend mentén, amely tükrözi a felhasználók Európa-szerte felmerülő igényeit.

Az átfogó cél a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás.

Az uniós cselekvésekhez meghatározott kilenc téma a következő:

69. egészségügy;

70. élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia;

71. információs és kommunikációs technológiák;

72. nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák

73. energia;

74. környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is);

75. közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is);

76. társadalom-gazdaságtan és humán tudományok;

77. biztonság és világűr.

E témák nagyvonalakban, viszonylag magas szinten kerülnek meghatározásra oly módon, hogy a változó igényekhez és a hetedik keretprogram időtartama során esetlegesen felmerülő lehetőségekhez igazodhassanak. Mindenik témán belül egy sor tevékenységet határoztak meg, amelyek jelzik a közösségi támogatás tervezett irányvonalait. Ezeket a tevékenységeket az EU-sközösségi célkitűzésekhez – beleértve a tudásalapú társadalomba való átmenetet – való hozzájárulásuk, az érintett európai kutatási potenciál és ezekben a témákban az közösségi EU-szintű beavatkozás hozzáadott értéke alapján választották ki.

Külön figyelmet kell fordítani a témakörök közti eredményes koordináció biztosítására és a több témát átfogó kiemelt fontosságú kutatási területekre, mint például a tengertudományokra és -technológiákra.

Bátorí tani kell az interdiszciplinaritást és a multidiszciplinaritást az egynél több témát érintő kutatási és technológiai kérdések közös, multitematikus megközelítésével , amelyben a közös pályázati felhívások a témaközi együttműködés egyik fontos formáját képviselik .

Nevezetesen az ipari vonatkozású területek esetében az egyes témákat – több forrás mellett – a különböző „európai technológiai platformok” munkájára alapozva választották ki, amely platformokat azokon a területeken állították fel, ahol az európai versenyképesség, gazdasági növekedés és jólét a kutatás és technológia jelentős közép- és hosszú távú fejlődésétől függ. Az európai technológiai platformok összehozzák az érdekelt feleket az ipar vezetésével, a stratégiai kutatási menetrend meghatározása és végrehajtása végett. A hetedik keretprogram hozzájárul e stratégiai kutatási menetrendeknek a megvalósításához, amennyiben ezek tényleges hozzáadott értéket képviselnek Európa számára. Az európai technológiai platformok fontos szerepet tölthetnek be a kutatási projektekben való – szakterületnek megfelelő – ipari részvétel megkönnyítésében.

A kilenc kutatási téma a z közösségi EU- politikák megfogalmazásának, végrehajtásának és értékelésének alátámasztásához szükséges kutatásokat is magában foglal, mint például az egészségügy, a biztonság, a fogyasztóvédelem, az energia, a környezetvédelem, a fejlesztési támogatás, a halászat, a tengeri ügyek, a mezőgazdaság, az állatjóllét, a közlekedés, az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a kohézió, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtése a bel- és igazságügy területén folyó kutatások, az interoperabilitás és a szabványok minőségének és végrehajtásának javítására vonatkozó, jogi szabályozást megelőző és ezzel egyidejű kutatás mellett.

Mindegyik témánál e tevékenységek mellett biztosítják két típusú lehetőség et vesznek és igény nyitott és rugalmas módon számításba való megcélzásának lehetőségét:

- Újonnan felmerülő igényekJövőbeni és kialakulóban lévő technológiák: olyan kutatási tevékenységeket támogatni, melyeknek célja új tudományos és technológiai lehetőségeket beazonosítani és mélyrehatóbban felderíteni egy adott területen és/vagy más fontos területekkel és tudományágakkal összefonódó területen, spontán kutatási javaslatok külön támogatásán keresztül, többek között közös ajánlati felhívások útján; táptalajt biztosítani az új ötleteknek és a radikálisan új felhasználásoknak és új választási lehetőségeket felderíteni a kutatási menetrendek keretében, terület találkozásánál felmerülő, különösen a jelentős áttöréssel kecsegtető új tudományos és technológiai lehetőségekhez kapcsolodóan meghatározására vagy további felderítésére vonatkozó ; megfelelő koordinációra van szükség az Ötletek program keretében folytatott tevékenységekkel, az átfedések elkerülésére és a finanszírozási eszközök optimális kihasználása érdekében;

- Előre nem látható politikai igények: a hetedik keretprogram során felmerülő új politikai igényeket, mint például előre nem látható, gyors reakciót igényelő fejleményeket vagy eseményeket – ilyenek az újonnan jelentkező járványok, élelmiszer-biztonsági aggodalmak vagy természeti katasztrófák – rugalmas módon megválaszolni.

A tudás terjesztése és átadása az európai kutatási cselekvések kulcsfontosságú hozzáadott értéke; intézkedések meghozatalára kerül sor annak érdekében, hogy az ipar, a politikai döntéshozók és a társadalom jobban hasznosíthassák az eredményeket. Az eredmények terjesztését Az EU-kutatás eredményeinek terjedése és használata érdekében a tudás terjesztését és az eredményék átadását – a politikák kidolgozói számára is – minden témában szervesen beépülő feladatnak tekintik – megfelelő korlátozásokkal a biztonság témakörében az e tevékenységek bizalmas jellegére tekintettel – támogatják ; a terjesztés többek között hálózatba szervezésre vonatkozó kezdeményezések, szemináriumok és rendezvények, külső szakértők által nyújott támogatás és információs és elektronikus szolgáltatások, nevezetesen a CORDIS finanszírozásán keresztül valósul meg.

Biztosítani kell, hogy e program és a többi közösségi program egymást kiegészítse és egymást erősítse. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció program során tesznek lépéseket.

Külön figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások[15] megfelelő arányú részvételének biztosítására, főként a tudásintenzív kis- és középvállalkozások országközi együttműködésben való részvételére. Konkrét lépéseket – ezen belül támogató intézkedéseket – kell tenni a kkv-k részvételének megkönnyítésére mindenik téma keretében az „Együttműködés” programrész kivitelezése során, amit mennyiségileg és minőségileg is nyomon fognak követni. Tudományos kérdésekkel és kutatási eredményekkel foglalkozó, a kutatói közösségen túlmutató, a lehető leg nagy obb nyilvánosságú párbeszédekre vonatkozó kezdeményezések is kapnak támogatást csakúgy, mint a tudományos kommunikáció és az oktatás; adott esetben a civil szervezetek vagy hálózataik bevonására is sor kerülhet. Az etikai elveket és a nemek kérdésének szempontjait is figyelembe veszik. A társadalmi nemek dimenziójának beépítését és a nemek egyenlőségének érvényesítését minden kutatási területen feladatként kezelik.

Az európai kutatás versenyképesebbé tételéhez fel kell szabadítani a teljes európai kutatási térségben rejlő potenciált. A projektek ezért tudományos kiválóság nyújtására törekednek. Emellett egy valódi európai kutatási térség kialakulását is előmozdítják kiterjedtebb alapon szervezett konzorciumok létrehozásával, valamint a humán és pénzügyi források optimális felhasználását biztosító lehetőségek feltárásával.

Mindezen témákban a transznacionális együttműködés támogatását a következők útján hajtják végre:

- együttműködésben végzett kutatás;

- közös technológiai kezdeményezések

- kutatási programok összehangolása;

- nemzetközi együttműködés.

Együttműködésben végzett kutatás

Az együttműködésben végzett kutatás képezi a kutatás EU általi közösségi finanszírozásának legnagyobb és központi részét. A kitűzött cél kiváló kutatási projektek létrehozása a tudományos előrehaladás jelentős területein; olyan projekteké, amelyek képesek kutatók és befektetők figyelmét felkelteni úgy Európában, mint világszerte.

Ezt az együttműködésben végzett kutatás különböző finanszírozási rendszereken keresztüli támogatásával érik el: együttműködésen alapuló projektek, kiválósági hálózatok, koordinációs-támogatási cselekvések (l. III. melléklet).

Közös technológiai kezdeményezések

Néhány nagyon korlátozott számú esetben a KTF-célkitűzés hatóköre és a szükséges források mértéke miatt indokolt lehet hosszú távú partnerségeket létrehozni közös technológiai kezdeményezések formájában a köz- és magánszféra között. Ez az új megközelítés, amely elsősorban az E főként az európai technológiai platformok munkájából eredő által kidolgozott tevékenységekre épül, és e platformok területén egy vagy néhány kiválasztott kutatási szempontot fog lefedni ő kezdeményezések . A Szerződés 171. cikke alapján összefogják a magánszférabeli befektetéseket a nemzeti és európai közfinanszírozással, beleértve a kutatási keretprogram támogatásait és az Európai Beruházási Bank kölcsönfinanszírozását. végrehajott közös vállalkozásoknak, amelyek létrehozásáról esetenként külön-külön döntenek, össze kell kapcsolniuk a köz- és magánfinanszírozást; adott esetben a finanszírozáshoz hitelfinanszírozás formájában hozzájárulhat az EBB is, a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson keresztül. (ebbe beletartozhat egy közös vállalkozás létrehozása is) vagy a Szerződés 166. cikke értelmében egyedi programokra vonatkozó határozatok alapján történhet.

A lehetséges közös technológiai kezdeményezéseket nyitott és átlátható módon, a következő kritériumok alapján értékelve állapítják meg:

- az európai szintű kezdeményezés hozzáadott értéke a kiválóság szempontjából ;

- tényleges társadalmi igény és hozadék megléte;

- a meglévő eszközök alkalmatlansága a célkitűzés elérésére;

- az ipari versenyképességre és növekedésre gyakorolt hatása;

- a kitűzött cél és elérhető eredmények meghatározásának részletessége és érthetősége;

- az ipar pénzügyi és erőforrásra vonatkozó elkötelezettségének mértéke;

- az ipari versenyképességre és növekedésre gyakorolt hatása;

- a szélesebb körű politikai célkitűzésekhez való hozzájárulás jelentősége;

- mennyire képes további nemzeti támogatás megszerzésére és a jelenlegi és vagy jövőbeli ipari finanszírozás fellendítésére,

- a meglévő eszközök alkalmatlansága a célkitűzés elérésére;

A közös technológiai kezdeményezések jellegét egyértelműen meg kell határozni, különösen a következők tekintetében:

- pénzügyi kötelezettségek;

- a résztvevők kötelezettségvállalásának időtartama;

- a szerződés megkötésére és felmondására irányadó szabályok;

- szellemi tulajdonjogok.

Tekintettel a közös technológiai kezdeményezések széles alkalmazási körére és különleges összetettségére, komoly erőfeszítéseket kell tenni átlátható működésük biztosítására, összhangban a kiválóság elvével. A közös technológiai kezdeményezéseken keresztül történő bármely közösségi finanszírozásnak a keretprogram kiválósággal és átláthatósággal kapcsolatos elvein kell alapulnia. Különös figyelmet kell fordítani a közös technológiai kezdeményezések és az ugyanazon területre vonatkozó nemzeti programok és projektek globális koherenciájára és összehangolására, tiszteletben tartva ugyanakkor jelenlegi végrehajtási eljárásaikat . A közös technológiai kezdeményezések végrehajtása során figyelembe kell venni a kis- és középvállalkozásokat és a technológiaátadási lehetőségeket, továbbá a céljaik eléréséhez szükséges oktatási és képzési igények felmérésének szükségességét, valamint biztosítani kell, hogy a résztvevők tekintetében projektjeik Európa-szerte széles körben nyitottak legyenek, különös figyelemmel a kkv-kra. Ezenkívül az Eureka-csoportosulásokkal szerzett tapasztalatok fontosak lehetnek a kapcsolódó szakterületeken a közös technológiai kezdeményezések szempontjából.

Nem közösségi kutatási programok összehangolása

Az ezen a területen vállalt cselekvések két fő eszközt használnak fel: az ERA-NET rendszert és a közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való közösségi részvételt (a Szerződés 169. cikke). A cselekvés lefedhet a kilenc témához közvetlenül nem kapcsolódó témákat is, amennyiben ezek elégséges európai EU- szintű hozzáadott értékkel rendelkeznek. E cselekvést a keretprogram és a kormányközi struktúrák keretében végzett tevékenységek – mint például az EUREKA és a COST – kiegészítő és egymást erősítő jellegének fokozására is használják[16].

Az ERA-NET-rendszer kifejleszti és megerősíti a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek összahangolását a következők útján:

- keretet biztosítva a közszféra kutatási programjainak végrehajtását végzők számára tevékenységük összehangolásának erősítésére. Ebbe beletartozik új ERA-NET-ek létrehozása és a már létező ERA-NET-projektek bővítése és mélyítése, például a partnerkapcsolatok kiterjesztése, valamint programjaik kölcsönös megnyitása útján. Adott esetben az ERA-NET-ek felhasználhatók az európai régiók, illetve a kis és közepes méretű tagállamok közötti programkoordinációhoz, lehetővé téve számukra, hogy nagyszabású kezdeményezésekben együttműködjenek;

- néhány esetben T t ovábbi közösségi pénzügyi EU- támogatás nyújtásával azon résztvevők számára, akik egyesítik forrásaikat közös alapot hoznak létre nemzeti és regionális programjaikra vonatkozó közös ajánlattételi felhívás céljából („ERA-NET PLUS”).

A Közösségnek a közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban való, a 169. cikken alapuló részvétele különösen lényeges az azonos szükségletekkel és/vagy érdekekkel rendelkező tagállamok közötti nagy léptékű, „változó geometriájú” európai együttműködés szempontjából. Jól meghatározott esetekben i I lyen, a 169. cikk szerinti kezdeményezéseket indítanak a tagállamokkal szoros együttműködésben megállapított területeken, beleértve a kormányközi programokkal való esetleges együttműködést, a következő kritériumok alapján:

- jelentőségük a közösségi z EU- célkitűzések szempontjából;

- a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a keretprogram célkitűzései szemponjából;

- létező alapok (létező vagy tervbe vett nemzeti kutatási programok);

- európai hozzáadott érték;

- kritikus méret, az érintett programok nagyságára és számára, a lefedett tevékenységek hasonlóságára tekintettel;

- a 169. cikk hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

Nemzetközi együttműködés

A nemzetközi együttműködési cselekvések egyértelműen meghatározott európai hozzáadott értéket kell, hogy képviseljenek, és a keretprogram e részéhez kapcsolódóan a következőkben valósulnak meg:

- a témák keretében végzett minden tevékenység megnyitása – korlátozásokkal a biztonság témakörében, ha és ahol szükséges – harmadik országokbeli kutatók és kutatóintézetek számára, mindent megtéve annak érdekében, hogy őket/ezeket e lehetőség kihasználására bátorítsák;

- egyedi együttműködési cselekvéseket szánnak minden téma területén a harmadik országokkal kölcsönös érdeklődés esetén megvalósuló együttműködésre meghatározott tárgykörök tekintetében , amelyeket tudományos vagy technológiai szintjük és az irántuk megmutatkozó igény alapján választanak ki . Kétoldalú együttműködési megállapodások vagy többoldalú párbeszéd útján szoros kapcsolat alakult ki az EU és ezen országok vagy országcsoportok között, ezek a cselekvések előnyben részesített eszközökként fognak szolgálni az EU és ezen országok közti együttműködés végrehajtására. Ezek a cselekvések nevezetesen a következők Amellett, hogy kölcsönös érdeket szolgálnak, e cselekvések magukban foglalnak : a tagjelölt országok, valamint szomszédos államok kutatási kapacitásainak megerősítését célzó cselekvések et ; és fejlődő és felemelkedő országokat célzó együttműködési tevékenységek et , melyek ezen országoknak a sajátságos szükségleteire összpontosítanak például az egészség, a mezőgazdaság, a halászat és a környezetvédelem területén, és amelyeket ezen országok kapacitásához igazodó pénzügyi feltételekkel hajtanak végre.

A keretprogramnak ez a része fedi le a nemzetközi együttműködési cselekvéseket minden egyes témában és a multitematikus területeken. Ezeket a cselekvéseket a keretprogram „Emberek” és „Kapacitások” alatti cselekvéseivel összehangoltan hajtják végre.

TÉMÁK

1. Egészségügy

Célkitűzés

Az európai polgárok egészségének javítása , és az egészségügyhöz kapcsolódó európai iparágak és vállalkozások versenyképességének növelése és innovációs képességének fokozása , világszintű egészségügyi problémák – többek között az újonnan fellépő járványok – megoldásának keresése mellett . Hangsúlyt fektetnek az átültető kutatásra (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba való átültetése, ideértve a kísérleti eredmények tudományos alátámasztását ), az új terápiák kifejlesztésére és validálására, az egészségjavítási és megelőzési módszerekre , ezen belül az egészséges öregedés előmozdítására , a diagnosztikai eszközökre és gyógyászati technológiákra, valamint a fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerekre.

Indoklás

Az emberi genom szekvenálása és a posztgenomika területén történt legújabb előrelépések forradalmasították az emberi egészségre és betegségekre irányuló kutatást. A nagy mennyiségű adatot egyesíteni és a háttérben lévő biológiai folyamatokat megérteni, valamint az egészségügyhöz kapcsolódó bioipar számára kulcstechnológiákat kidolgozni olyan kritikus nagyságú különböző szaktudás és forrás egybefogását igényli, amely nemzeti szinten nem áll rendelkezésre, a beavatkozáshoz szükséges tudás és kapacitás kifejlesztése érdekében .

Az átültető egészségügyi kutatásban – amely lényegbevágóan fontos az orvosbiológiai kutatások gyakorlati hasznának biztosításához és az életminőség javításához – jelentős fejlődés eléréséhez különböző érdekelt feleket bevonó multidiszciplináris és páneurópai megközelítésekre is szükség van. Az ilyen megközelítések lehetővé teszik Európa számára, hogy hatékonyabban járuljon hozzá a világszintű jelentőséggel bíró betegségek leküzdésére tett nemzetközi erőfeszítésekhez.

Sok betegség esetében a klinikai kutatás (pl. rák, szív- és érrendszeri betegségek és fertőző betegségek , elme- és idegrendszeri betegségek, különösen az öregedéshez kapcsolódók, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór) több központban végzett nemzetközi kísérleteken alapul annak érdekében, hogy rövid idő alatt el lehessen érni a kísérletekhez megkövetelt betegszámot. Az epidemiológiai kutatásban a népesség sokféleségére és nemzetközi hálózatokra van szükség ahhoz, hogy jelentős eredményeket lehessen elérni. Ritka betegségekhez új diagnosztikai és kezelési módszerek kifejlesztése , valamint e betegségek epidemiológiai vizsgálata szintén több ország részvételét követeli meg az egyes tanulmányok betegszámának növelése érdekében. Ugyanakkor az európai szinten az egészségügyi politika vezetésével végzett kutatás lehetővé teszi a nemzeti adatbankokban és biobankokban tárolt modellek, rendszerek, adatok és biológiai minták összehasonlítását.

Egy erős EU-szintű orvosbiológiai kutatás segít megerősíteni az európai egészségügyi célú biotechnológiát, orvostechnológiát és gyógyszeripart. Az EU és a fejlődő országok közti együttműködés lehetővé teszi, hogy ezek az országok kutatási kapacitást fejlesszenek ki. Az EU-nak aktív szerepet kell játszania az innovációt elősegítő környezet megteremtésében is a közszektor és a gyógyszerészeti ágazat közegészségügyi kérdésekkel foglalkozó területein , elsősorban a klinikai kutatás sikerének maximalizálása érdekében. A kutatásorientált kkv-k képezik az egészségügyi célú biotechnológia és orvostechnológia fő gazdasági hajtóerejét. Bár Európa ma több biotechnológiai vállalkozással rendelkezik, mint az Egyesült Államok, ezek többsége kicsi és fiatalabb versenytársainál. Az EU-szintű köz-magán kutatási erőfeszítések elősegítik ezek fejlődését. Az EU-szintű kutatás hozzájárul új szabályok és szabványok kifejlesztéséhez is megfelelő jogalkotási keret felállítása céljából az új gyógyászati technológiák számára (pl. regeneratív orvoslás). Az alternatív tesztelési stratégiák, ezen belül az állatokat nem használó módszerek kidolgozására irányuló európai kutatás és innováció világszinten vezető szerepet biztosíthat Európának a gyógyászati kutatásokban továbbra is jelenlévő állatkísérletek miatt a nyilvánosságban és az érintettek soraiban tapasztalható aggodalmak eloszlatásában, és emellett piacot jelenthetnek egyes iparágak számára.

A tervezett tevékenységeket, amelyek magukban foglalják a szakpolitikai követelmények szempontjából lényeges kutatást, az alábbi felsorolás tartalmazza. Két stratégiai kérdés, a A gyermekegészség és az idősödő népesség egészségének stratégiai kérdései kezelése több tevékenység en keresztül történik során külön figyelemben részesülnek . Az európai technológiai platformok által megállapított és más hosszú távú kutatási menetrendek, mint amilyen az innovatív gyógyszerekre vonatkozó, szükség szerint támogatást kapnak. E tevékenységek kiegészítésére és az új politikai igények megválaszolására további cselekvések támogathatók, például az egészségpolitikai kérdések, valamint a foglalkozás-egészségügy és a munkahelyi biztonság területén.

A következő tevékenységek során az etikai, jogi és társadalmi-gazdasági szempontokat figyelembe kell venni.

Tevékenységek

- Biotechnológia, generikus eszközök és gyógyászati technológiák az emberi egészség szolgálatában.

- Nagy áteresztőképességű (high-throughput) kutatás . A z genom-, posztgenom- és orvosbiológiai kutatás területén a kísérletezés fejlődésének gyorsítása az adatgenerálás, -szabványosítás, -szerzés és -elemzés javításával.

- Felismerés, diagnózis és ellenőrzés. A nem invazív vagy kismértékben invazív módszerekre fektetve a hangsúlyt.

- A terápiák megfelelőségének, biztonságának és hatékonyságának prognózisa. Biológiai markerek, in vivo és in vitro módszerek és modellek, ezeken belül a szimuláció, a farmakogenomika, a célzott terápiás (targeting) és a terápiairányító (delivery) gyógyászati megközelítések és az állatkísérleteket kiváltó megoldások kifejlesztése és validálása.

- Innovatív gyógyászati megközelítések és beavatkozás . Több betegség és rendellenesség esetén alkalmazható fejlett terápiák és technológiák , például a regeneratív orvoslás új gyógyászati eszközeinek kutatása, megszilárdítása és további fejlődésének biztosítása.

- Kutatás az emberi egészség szolgálatában

- Biológiai adatok és folyamatok integrálása: széleskörű adatgyűjtés, rendszerbiológia (beleértve az összetett rendszerek modellezését). A fontos biológiai folyamatokat vezérlő, több ezer génből és géntermékből álló bonyolult szabályozó hálózatok megértéséhez szükséges nagy mennyiségű adat generálása és elemzése minden jelentős szervezetben és minden szerveződési szinten .

- Az agyra és betegségeire, az ember fejlődésére és öregedésére irányuló kutatás. Az egészséges öregedés folyamatának megismerése, valamint a gének és a környezet és az agyi aktivitás közti interakció, normál körülmények között illetve agybetegségek esetén, beleértve a jellegzetes időskori betegségeket (pl. a dementia) .

- Átültető kutatás a fertőző betegségek területén. Az antimikrobiális gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a HIV/AIDS világméretű fenyegetése, ezen belül a hepatitisz-C vírussal való társfertőzés, a malária és a tuberkulózis valamint az esetleges új és újból fellépő járványok (pl. SARS és az erősen fertőző influenza) elleni küzdelem.

- Átültető kutatás a súlyos betegségek területén: rák, szív- és érrendszeri betegségek, diabetes/elhízás, ritka betegségek és egyéb krónikus betegségek, beleértve a reumás betegségeket ( például az osteoarthritis) . Betegközpontú stratégiák kifejlesztése a megelőzéstől a diagnosztikáig és , különös hangsúllyal a kezelés területén, a klinikai kutatást is beleértve.

- Az európai polgárok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások optimalizálása

- A klinikai kutatások eredmény ein ek átültetése a klinikai gyakorlatba . A klinikai döntéshozatalhoz és a klinikai kutatás eredményeinek klinikai gyakorlatba való átültetéséhez i módjának megértése szükséges tudásalap létrehozása elsősorban a betegek biztonsága és az orvosságok megfelelőbb alkalmazása terén (ideértve a gyógyszermellékhatás-figyelés egyes aspektusait és a tudományosan igazolt kiegészítő és alternatív gyógyszereket) , valamint a gyermekek, nők és az idősebb személyek sajátos szempontjainak figyelembevételével.

- Az egészségügyi ellátó rendszerek, ezeken belül az átmeneti szakaszban lévő egészségügyi ellátó rendszerek minősége, hatékonysága és szolidaritása . A hatékony beavatkozások átültetése igazgatási döntésekbe, a különböző beavatkozások költségének, hatékonyságának és hasznának felmérése a betegbiztonságot is figyelembe véve, megfelelő emberi erőforrás rendelkezésre állásá hoz nak biztosítása az igények és feltételek meghatározása , a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzájutást befolyásoló tényezők elemzése (hátrányos helyzetű csoportok esetében is) , beleértve a népesség változásainak elemzését (p. öregedés, mobilitás és migráció és változó munkahelyi körülmények).

- A betegségmegelőzés javítása és a gyógyszerek jobb használat. Az egészséget befolyásoló tényezők (mint például a stressz, étrend , életforma vagy környezeti tényezők és e tényezők és a gyógyszerek közötti kölcsönhatás ) szélesebb körét figyelembe vevő, hatékonyabb közegészségügyi beavatkozások kidolgozása. Az egészségügyi ellátás különböző tevékenységi területein végzett sikeres beavatkozások számontartása, a gyógyszerek felírásának javítása és e gyógyszerek betegek általi használatának javítása (beleértve a gyógyszermellékhatás-figyelést és a gyógyszerek közti interakciók ) céljából.

- Az új egészségügyi terápiák és technológiák megfelelő használata . Az új gyógyászati technológiák (beleértve a készülékeket) és a közegészség védelmét és javát magas szinten biztosító fejlett terápiák hosszú távú biztonság ának és hatékonyságának értékelése és a széleskörű használat nyomon követése. 2.

2. Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia

Célkitűzés

Az európai tudásalapú biogazdaság[17] felépítése a tudomány, az ipar és más érdekeltek erőfeszítéseinek egyesítésével, az új és kialakulóban lévő kutatási lehetőségek kiaknázásával, amelyek választ keresnek korunk társadalmi , környezetvédelmi és gazdasági kihívásaira: a biztonságosabb, egészségesebb és jobb minőségű élelmiszer és a megújuló biológiai erőforrások felhasználása és előállítása iránti egyre növekvő igényre; a járványos állatbetegségek és a zoonózis, valamint az élelmiszerekkel összefüggő rendellenességek egyre növekvő kockázataira; a mezőgazdasági , akvakultúra- és halászati termelés fenntarthatóságának és biztonságosságának a különösen az éghajlatváltozás miatti veszélyeztetettségére , beleértve az éghajlatváltozás miatti veszélyeztetettséget is ; valamint az olyan, jó minőségű élelmiszer iránti egyre növekvő keresletre, amelynek előállítása során figyelembe veszik az állatok jóllétét és a vidéki és a tengerparti környezetet , illetőleg az egyedi fogyasztói igények kielégítésének módjait is.

Indoklás

A biológiai erőforrások (mikroorganizmusok, növények, állatok) fenntartható előállítására és felhasználására, valamint az azokkal való gazdálkodásra irányuló innováció és a kapcsolódó tudás előrehaladása alapot ad új, fenntartható, biztonságos, környezeti szempontból hatékony és versenyképes mezőgazdasági, halászati, takarmány- és élelmiszer-ipari, egészségügyi, erdészeti és más kapcsolódó iparágakban előállított termékek kifejlesztéséhez. Az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó európai stratégiával[18] összhangban ez segíti az európai mezőgazdasági, biotechnológiai, vetőmag- és élelmiszer-ipari vállalatok, különösen a csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését és ezzel együtt a társadalmi jólét fokozását. Az élelmiszer- és takarmányláncok biztonságosságára, az étrenddel összefüggő betegségekre, az élelmiszerek megválasztására, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás egészségre gyakorolt hatására irányuló kutatások segítenek az élelmiszerekkel összefüggő betegségek (például az elhízás vagy az allergiák) és a fertőző betegségek (például a fertőző szivacsos agyvelőbántalom vagy a madárinfluenza) elleni küzdelemben, miközben nagymértékben hozzájárulnak a meglévő politikák végrehajtásához és az új politikák és szabályozás kialakításához a köz-, állat- és növény-egészségügy, valamint a fogyasztóvédelem területén.

Az e területen működő európai vállalkozások sokfélesége és jellemzően kis mérete következtében – bár ez egyben számos lehetőséget magában rejtő erősség is – a hasonló problémákra egymástól elszigetelt válaszok születnek. A problémák hatékonyabban kezelhetők az együttműködés és például a változó uniósközösségi jogszabályokból eredő új módszerekkel, technológiákkal, eljárásokkal és előírásokkal kapcsolatos szakértelem megosztása révén.

Több európai technológiai platform is hozzájárul a közös kutatási prioritások meghatározásához olyan területeken, mint például a növényi genomika és a biotechnológia, az erdészeti és az erdőre alapozott iparágak, a globális állategészségügy, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és az ipari biotechnológia. A kutatás megteremti továbbá azt a tudást, amely alapot ad a közös agrárpolitika, a napirenden lévő mezőgazdasági és kereskedelmi kérdések, az élelmiszer-biztonsági előírások, az európai erdészeti stratégia, a közösségi állat-egészségügyi, járványvédelmi és jóléti előírások, valamint a halászat és az akvakultúra fenntartható fejlődését, valamint a tengeri eredetű élelmiszertermékek biztonságosságát célzó közös halászati politika támogatásához.[19] Fel kell készülni továbbá arra, hogy az új politikai igényekre rugalmas választ kell adni, különösen az újszerű társadalmi és gazdasági folyamatok tekintetében.

Tevékenységek

- A mezei, erdei és vízi környezetből származó biológiai erőforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás : Elősegítő kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia, bioinformatika és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk kiaknázását és fenntartható felhasználását is. A termőföldhöz kötődő biológiai erőforrások tekintetében a kutatás a talaj termőképességére; a fejlett haszonnövényekre és termelési rendszerekre ezek teljes sokféleségében, beleértve a biogazdálkodást, a minőségi termelési rendszereket és a GMO-k környezetre és az emberekre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérését és értékelését hatását is; a növényegészségügyre; a fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezőgazdaságra és erdészetre; valamint az integrált vidékfejlesztésre összpontosít.; Az állatok[20] egészsége, állatjóllét, állattenyésztés és állati eredetű termékek, beleértve a vakcinák és a diagnosztika terén végzett kutatást is; növényegészségügy; fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; állatok fertőző betegségei, beleértve a járványügyi kutatást, a zoonózisokat és patogén mechanizmusaikat, valamint az állati takarmányhoz kapcsolódó betegségeket is; az élelmiszer-termelés fenntarthatóságát és biztonságát fenyegető más tényezők, beleértve az éghajlatváltozást is; az állati eredetű hulladék biztonságos ártalmatlanítása;. A vízi környezetből származó biológiai erőforrások körében a kutatás támogatja a halászat fenntarthatóságát és versenyképességét, tudományos és műszaki alapot ad a halgazdálkodáshoz, és támogatja az akvakultúra fenntartható fejlődését, ideértve a tenyésztés és a jólét területét is. az élő vízi erőforrások megőrzése, kiaknázása és az azokkal való gazdálkodás; aA mezőgazdaság, a halászat, az akvakultúra és a vidékfejlesztés, valamint más hasonló területek politikai döntéshozói és egyéb szereplői számára szükséges eszközök kifejlesztése (tereprendezési, birtokkezelési gyakorlat stb.); a termelés társadalmi-gazdasági és etikai összefüggései.

- „A konyhaasztaltól a szántóföldig”: élelmiszerek, egészség és jóllét : Az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, kulturális, ipari és egészségügyi vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggő betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást és az allergiákat is; egyes élelmiszerek és étrendek egészségügyi hasznai; innovatív élelmiszer- és takarmányfeldolgozási technológiák (beleértve a csomagolást is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minőségének, illetőleg vegyi és mikrobiológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az élelmiszerlánc épsége (és ennek ellenőrzése); a környezet és az élelmiszerek, illetőleg a takarmányok közötti kölcsönhatások; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a tengeri eredetű élelmiszereket is); az élelmiszerlánc hatása a globális változásokra és ellenálló képessége a globális változásokkal szemben; nyomon követhetőség.

- A nem élelmiszeripari termékeket és folyamatokat alátámasztó élettudományok és biotechnológia : Az energiatermelésben, a környezetvédelemben, valamint a nagy hozzáadott értékű termékekben, például az anyag- és a vegyiparban való felhasználásra szánt továbbfejlesztett haszonnövények és erdei erőforrások, alapanyagok, tengeri termékek és biomassza (tengeri erőforrások is), beleértve az újszerű gazdálkodási rendszereket, a biofolyamatokat és a biomassza-finomítás koncepcióját is; biokatalízis, új és továbbfejlesztett mikroorganizmusok és enzimek; erdészet és faalapú termékek és az ezekhez kapcsolódó folyamatok; a környezeti biológiai helyreállítása és tisztább biológiai feldolgozás, az agráripari hulladékok és melléktermékek felhasználása.

3. Információs és kommunikációs technológiák

Célkitűzés

Az európai ipar versenyképességének javítása és Európa élenjáró és meghatározó szerepének biztosítása az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődésében annak érdekében, hogy a társadalom és a gazdaság igényei kielégítést nyerjenek. A tevékenységek megerősítik Európa IKT-s tudományos és technológiai bázisát , világviszonylatban vezető helyet biztosítanak számára az IKT területén , segítenek az IKT használatán alapuló termék-, szolgáltatás- és folyamat innováció és kreativitás serkentésében és irányának meghatározásában, és gondoskodnak arról, hogy az IKT-ben elért előrehaladás gyorsan az európai polgárok, vállalkozások, ipar és kormányok gyakorlati hasznára váljék.

Indoklás

Az információs és kommunikációs technológiák kritikus fontosságúak Európa jövője szempontjából, és nagyban hozzájárulnak a lisszaboni menetrend valóra váltásához. Három fontos területen katalizátorszerepet töltenek be: a termelékenységben és az innovációban, a közszolgáltatások korszerűsítésében, valamint a tudomány és a technológia fejlődésében. Gazdaságaink termelékenységnövekedését fele részben az IKT-nak a termékekre, a szolgáltatásokra és az üzleti folyamatokra gyakorolt hatása magyarázza. Az IKT vezető szerepet játszik az innováció és a kreativitás ösztönzésében és az ipari és szolgáltatási szektor egészére kiterjedően az értékláncok változásainak ellenőrzés alatt tartásában. Az IKT alapvetően fontos az egészségügyi és szociális ellátás iránti megnövekedett igény kielégítéséhez különösen a speciális szükségletekkel rendelkező emberek számára, beleértve az öregedő népességet is; és a közérdekű szolgáltatások (oktatás, kulturális örökség, tanulás, társadalmi integráció, kohézió, biztonság, energetika, közlekedés, környezetvédelem) korszerűsítéséhez; valamint a kormányzási és a politikai döntéshozatali folyamatok hozzáférhetőségének és átláthatóságának elősegítéséhez. Az IKT továbbá fontos szerepet játszik a kutatás és a technológiafejlesztés irányítása és kommunikálása terén, és katalizátorként is működik a tudományok és a technika más területeinek fejlődésében, mert átalakítja a kutatók munkamódszereit, együttműködésük és újító tevékenységük módját.

A rohamosan növekvő gazdasági és társadalmi elvárások, valamint az IKT egyre fokozódó elterjedése a mindennapi életben és a technikai határok tágításának és az innovatív, nagy értéket képviselő IKT-alapú termékek és szolgáltatások kifejlesztésének igénye együtt egyre terjedelmesebb kutatási menetrendet követelnek. A technológiát közelebb hozni az emberek és a szervezetek szükségleteihez annyit tesz, mint: elrejteni a technológia bonyolultságát és a szükségletek függvényében felszínre hozni a funkcionalitást; a technológiákat funkcionálissá, egyszerűen használhatóvá, elérhetővé és megfizethetővé tenni; olyan új IKT-alapú alkalmazásokat, megoldásokat és szolgáltatásokat kifejleszteni, amelyek megbízhatóak, hibamentesek és alkalmazkodnak a felhasználók egyéni igényeihez és elvárásaihoz. A „többet kevesebbért” elvárás által vezéreltetve az IKT kutatói jelenleg világszintű versenyben vannak a további miniatürizálás, a számítási, hírközlési és médiatechnológiák konvergenciája (beleértve a rendszerek interoperabilitásának kiterjesztését is), valamint a többi kapcsolódó tudománnyal és kutatási területtel való konvergencia irányítása és a tanulni és fejlődni képes rendszerek kifejlesztése területén. A tevékenységek e sokrétűségéből egy új technológiai hullám látszik kibontakozni. Az IKT-re irányuló kutatási tevékenység továbbá a tudomány és a technológia területeinek szélesebb skálájára támaszkodik és járul hozzá, és figyelembe veszi a biológia, a kémia és az élettudományok, a pszichológia, a pedagógia, a kognitív tudományok és a társadalomtudományok, valamint a humán tudományok eredményeit is.

Az IKT az egyik leginkább kutatásigényes ágazat. Az IKT-ra irányuló, közpénzből és magántőkéből finanszírozott kutatások a legnagyobb gazdaságokban végzett kutatási tevékenység harmadát teszik ki. Bár Európa ipari és technológiai szempontból ma is vezető pozíciót élvez az IKT kulcsfontosságú területein, az IKT-kutatásokra fordított pénzösszegeket tekintve lemaradásban van fő versenytársai mögött. Csakis az erőfeszítések megújuló és intenzívebb európai szintű összefogásával van esélyünk, hogy a lehető legteljesebb mértékben kiaknázzuk mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az IKT fejlődése kínál.

Az IKT-ra irányuló kutatási tevékenységek egy átfogó és holisztikus stratégián keresztül szorosan kapcsolódnak az IKT kibontakoztatására irányuló politikai cselekvésekhez és a szabályozási intézkedésekhez. A prioritások meghatározása kiterjedt konzultációkat követően történt, amelyekbe bekapcsolódott több európai technológiai platform és ipari kezdeményezés többek között a nanoelektronika, a beágyazott rendszerek, a mobil és vezeték nélküli hírközlés, az elektronikus média, a fotonika, a robotika és a szoftverek, a szolgáltatások és a számítóhálózatok (Gridek) területéről.

Tevékenységek

Ebben a témában különösen fontos szerepet játszik a jövőbeni és a kialakulóban lévő technológiák terén végzett kutatás, amely támogatja az emberi tudás határain végzett kutatási tevékenységet az IKT-ben magában és más tudományterületekkel és kutatási területekkel fennálló lényeges kapcsolódásaiban; felkarolja az újszerű ötleteket és a gyökeresen új felhasználásokat; valamint felderíti az IKT kutatási terveibe felvehető új lehetőségeket, mint például a kvantumhatások hasznosítását, a rendszerintegrációt és az intelligens rendszereket.

- Az IKT technikai pillérei :

- Nanoelektronika, fotonika és integrált mikro-nano rendszerek : a miniatürizálás, az integrálás, a választék, a tárolás és a sűrűség határainak kitolása; a teljesítmény és a gyárthatóság növelése alacsonyabb költségek mellett; az IKT beépítésének elősegítése számos alkalmazásban; illesztőfelületek; esetleg új koncepciók kidolgozását is igénylő upstream kutatás.

- Mindenütt elérhető és korlátlan kapacitású hírközlési hálózatok : helyfüggetlen hozzáférés heterogén (személyes, regionális és globális hatókörű, helyhez kötött, mobil, vezeték nélküli és műsorszóró) hálózatokon keresztül, amely lehetővé teszi egyre növekvő tömegű adat és szolgáltatás bármikor és bárhol történő zökkenőmentes továbbítását.

- Beágyazott rendszerek, számítás- és vezérléstechnika : nagy teljesítményű, biztonságos és megosztott, megbízható és hatékony számítási, tárolási és hírközlési rendszerek és termékek, amelyek tárgyakba és a fizikai infrastruktúrába beépítve érzékelik és vezérlik környezetüket, illetve és alkalmazkodnak ahhoz; a diszkrét és a folytonos rendszerek interoperabilitása.

- Szoftver, számítóhálózatok (Gridek), biztonság és megbízhatóság : dinamikus, adaptív és megbízható szoftverek és szolgáltatások, szoftver- és szolgáltatásplatformok, komplex rendszerek, továbbá új adatfeldolgozó architektúrák, beleértve a közszolgáltatásként való biztosításukat is.

- Tudásbázisok, kognitív és tanulási rendszerek : szemantikai rendszerek; a webes és multimédiás tartalomban rendelkezésre álló tudás azonosítása és kiaknázása; biológiailag inspirált mesterséges rendszerek, amelyek érzékelnek, megértenek, tanulnak, fejlődnek és önállóan cselekednek; játékos gépi és emberi tanulás az emberi kognitív folyamatok jobb megértése alapján.

- Szimuláció, megjelenítés, kölcsönhatás és vegyes valóság : innovatív tervezési és kreatív eszközök a termékek, a szolgáltatások és a digitális média számára, illetőleg a természetes, nyelvi közvetítésű és kontextusgazdag kölcsönhatások és kommunikáció terén.

Az IKT új perspektívái más tudományokra és műszaki területekre építkezve , beleértve a fizikából, a biotechnológiákból, valamint az anyag- és az élettudományból, valamint a matematikából származó meglátásokat az IKT-eszközöknek az élő szervezetekkel való kölcsönhatásra alkalmas, azokkal összemérhető méretűvé miniatürizálása, a rendszerfejlesztés és az információfeldolgozás teljesítményének és felhasználóbarát voltának növelése, illetőleg az élővilág modellezése és szimulációja érdekében.

- A technológiák integrálása :

- Személyes környezetek : személyes hírközlési és számítástechnikai eszközök, kiegészítők, testen hordható és testbe ültetett egységek; ezek illesztőfelületei és kapcsolatai a szolgáltatásokkal és az erőforrásokkal.

- Otthoni környezetek : kommunikáció, megfigyelés, vezérlés, segítség; valamennyi eszköz zavartalan együttműködése és használata; interaktív digitális tartalom és szolgáltatások.

- Robotrendszerek : fejlett autonóm rendszerek; tanulási, vezérlési, cselekvési képességek, természetes kölcsönhatás és együttműködés; miniatürizálás, emberszabású technológiák.

- Intelligens infrastruktúrák : olyan eszközök, amelyek a mindennapi élet szempontjából döntő fontosságú infrastruktúrákat hatékonyabbá, felhasználóbarátabbá, alkalmazkodóképesebbé, könnyebben fenntarthatóvá, a használattal szemben ellenállóbbá és meghibásodásbiztosabbá teszik.

- Alkalmazások kutatása:

- A társadalmi kihívásokra választ adó IKT : A közérdekű területek rendszereinek, újszerű anyagainak, struktúráinak, technológiáinak és szolgáltatásainak minőségi, hatékonysági és hozzáférhetőségi szempontból, valamint a társadalmi integráció szempontjából történő fejlesztése; felhasználóbarát alkalmazások; új technológiák és kezdeményezések – mint például a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése – integrálása.

- az egészségügy előmozdítása, a betegségek megelőzése és az egészségügyi ellátás, a korai diagnózis, kezelés és a személyre szabott megoldások fejlesztése; a betegek önrendelkezése, biztonsága, megfigyelése és mobilitása; egészségügyi információs tér új ismeretek megszerzésésére.

- a társadalmi integráció és az egyenlő részvétel javítása és a digitális szakadékok kialakulásának megelőzése; segítő technológiák az idősek és a fogyatékkal élők számára; mindenki számára történő tervezés.

- a mobilitás előmozdítása, intelligens, IKT alapú szállítási rendszerek és járművek és intelligens turisztikai szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a személyek és az árucikkek biztonságos, ökologikus, kényelmes és hatékony mozgását.

- a környezetvédelem , a kockázatkezelés és a fenntartható fejlődés támogatása, a sebezhetőség megelőzése vagy csökkentése és a természeti katasztrófák, és az ipari balesetek és a gazdasági fejlődéshez kapcsolódó emberi tevékenység következményeinek csökkentése.

- a kormányok számára; hatékonyság, nyitottság és számonkérhetőség, világszínvonalú közigazgatás biztosítása és a polgárokkal és a vállalkozásokkal fenntartott kapcsolatok kialakítása, a demokrácia támogatása, az információkhoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára.

- IKT a tartalom, a kreativitás és a személyes fejlődés érdekében:

- új paradigmák a médiában és a tartalom új formái, beleértve a szórakoztatást is; interaktív digitális tartalom létrehozása; gazdagabb felhasználói tapasztalatok; a tartalom költséghatékony eljuttatása, a digitális jogok kezelése, hibrid médiumok.

- technológiailag támogatott tanulás ; adaptív és a kontextushoz igazított tanulási megoldások; aktív tanulás.

- a digitális kulturális és tudományos erőforrások és javak hozzáférhetőségének és hosszabb időn át történő használatának támogatását többnyelvű és multikulturális környezetben biztosító IKT-alapú rendszerek.

- A vállalkozásokat és az ipart támogató IKT:

- a dinamikus, hálózatos, kooperatív üzleti folyamatok új formái, digitális ökorendszerek, különösen a kis- és középméretű szervezetek számára; optimalizált és decentralizált munkaszervezési és együttműködést elősegítő munkavégzési környezetek, például tudásmegosztási és interaktív szolgáltatások (például az idegenforgalomban).

- gyártástechnológia , a hagyományos iparágakban is: jelentős mértékben igényre szabott árucikkek gyors és adaptív tervezése, gyártása és szállítása; digitális és virtuális gyártás; modellezési, szimulációs, optimalizálási és prezentációs eszközök; kisméretű és integrált IKT-termékek.

- IKT a bizalom és a megbízhatóság érdekében : személyazonosság-kezelés, hitelesítés és a jogosultságok megállapítása; a személyes érdeket védő technológiák; a jogosultságok és a javak kezelése; védekezés a számítógépes fenyegetések ellen.

- Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák : az emberi tudás határain végzett kutatási tevékenység támogatása az IKT-ben magában és más kapcsolódó tudományterületekkel és kutatási területekkel fennálló kapcsolódásaiban; az újszerű ötletek és a gyökeresen új felhasználások felkarolása, valamint az IKT kutatási terveibe felvehető új lehetőségek felkutatása.

4. Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák

Célkitűzés

Az európai ipar versenyképességének javítása és az erőforrás-intenzív ipar tudásintenzív iparrá alakulásának elősegítése éhez szükséges tudás megszerzése a különböző technológiák és tudományterületek határmezsgyéjén lévő alkalmazásokra vonatkozó tudás fokozatos áttörő mértékű fejlesztése , illetve a döntő jelentőségű tudás alkalmazása révén. Ez mind az új, csúcstechnológiát alkalmazó, mind pedig a hagyományos, nagy értéket képviselő, tudásalapú iparágaknak hasznára válik, ugyanakkor különös figyelmet igényel a kutatási és a technológiafejlesztési eredmények kis- és középvállalkozások felé való terjesztése. Ezek a tevékenységek elsősorban olyan elősegítő technológiákra irányulnak, amelyek valamennyi iparágban és e keretprogram számos más témájában is kifejtik hatásukat.

Indoklás

A jelek szerint az ipari tevékenységek hanyatlása körében tapasztalható egyre több nehézség már nemcsak a nagy munkaintenzitású, hagyományos ágazatokra korlátozódik, hanem egyre inkább megfigyelhető a közbenső ágazatokban – amelyek jó ideje az európai ipar erősségének számítanak –, sőt, bizonyos csúcstechnológiai ágazatokban is. Erős ipari hátteret kell kialakítani egyrészt azzal, hogy a meglévő iparágakban növeljük a tudástartalmat, másrészt pedig Ezt a folyamatot meg lehet és meg kell fordítani azáltal, hogy – hangsúlyt fektetve az alapkutatás eredményeinek ipari hasznosítására – Európában erős tudásalapú, tudásintenzív ipart építünk ki. Ennek ki kell terjednie a meglévő kis- és középvállalkozások (KKV) adta bázis korszerűsítésére és új, tudásvezérelt KKV-k létrehozására a tudás és a szakértelem terjesztésén és együttműködési programokon keresztül.

A jövő iparának versenyképessége nagyban függ a nanotechnológiáktól és alkalmazásaiktól. A nanotudományokra és a különböző területeken alkalmazott nanotechnológiákra irányuló kutatás és technológiafejlesztés felgyorsíthatja az európai ipar átalakulását. Az EU elismerten vezető szerepet tölt be olyan területen, mint a nanotudományok, a nanotechnológiák, az anyagtudomány vagy a gyártási technológiák; ezeket meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a fokozott versenykörülmények között is biztosítható és javítható legyen az EU pozíciója.

Az egyes iparágak szempontjából lényeges prioritások és ezek ágazati alkalmazásokba való integrálása megvalósítható például a A többek között a nanoelektronika, a gyártástechnológia, az acélipar, a vegyipar, a közlekedési ipar, az építőipar, az ipari biztonság, a textilipar, a cellulóz- és papíripar az erdőre alapozott iparágak és a nanogyógyászat területén működő európai technológiai platformok tevékenységén keresztül. Ez segíti hozzájárulnak a közös kutatási prioritások és célok kitűzéséthez. Az egyes iparágak szempontjából lényeges prioritások és ezek ágazati alkalmazásokba való integrálása Emellett a hetedik keretprogram időtartama során a szakpolitikák szintjén felmerülő új igények rugalmas megválaszolása révén foglalkozni kell a felmerülő politikai, szabályozási és szabványosítási, valamint a hatásokkal összefüggő kérdésekkel is, és ennek során rugalmas módon választ kell adni a szakpolitikák szintjén felmerülő új igényekre.

Tevékenységek

- Nanotudományok, nanotechnológiák

- Új tudás létrehozása a felületi és a méretfüggő jelenségek terén; az anyagjellemzők nanoszintű vezérlése új alkalmazások számára; technológiák nanoszintű integrálása; önfelépítő tulajdonságok; nanomotorok; nanogépek és nanorendszerek; nanonagyságrendű jellemzési és manipulációs módszerek és eszközök; vegyipari nano- és nagy pontosságú technológiák alapanyagok és összetevők gyártása céljából; az ember biztonságára, egészségére és a környezetre gyakorolt hatás; metrológia, figyelés és érzékelés, jelölésrendszer és szabványok; új koncepciók és megközelítésmódok felderítése ágazati alkalmazásokhoz, beleértve a kialakulóban lévő technológiák integrálását és konvergenciáját is. E tevékenységek körében kutatni kell a nanotechnológia társadalomra gyakorolt hatását, valamint a nanotudomány és a nanotechnológia jelentőségét a társadalmi problémák megoldása szempontjából.

- Anyagtudomány

- A kedvező viselkedési jellemzőkkel rendelkező felületekre és anyagokra vonatkozó tudás létrehozása új termékek és folyamatok számára; tudásalapú, igényre szabott jellemzőkkel rendelkező, előre jelezhető viselkedésű anyagok; megbízhatóbb tervezés és szimuláció; számítási modellek; nagyobb komplexitás; környezeti kompatibilitás; a nano-, a mikro- molekula- és a makroszintek makroszintű működés integrálása a vegyipari technológiában és az anyagfeldolgozásban; új nanoanyagok, beleértve a nanokompozitokat is, bioanyagok, a természetben nem létező elektromágneses tulajdonságokkal rendelkező mesterséges anyagok, és hibrid anyagok, beleértve gyártásuk, tulajdonságaik és viselkedésük tervezését és vezérlését is. Az újszerű tulajdonságokkal rendelkező anyagok kulcsszerepet töltenek be az európai ipar versenyképessége szempontjából, és számos területen, így az egészségügyben, az elektronikában, az energetikában, a közlekedésben és a védelem területén megalapozzák a műszaki haladást.

- Új gyártástechnológia

- A fenntartható tudásintenzív gyártás feltételeinek és tárgyi környezetének létrehozása, beleértve a felmerülő ipari igényekre választ adó és az európai ipari háttér korszerűsítését előmozdító új paradigmák kialakítását, fejlesztését és validálását is; általános gyártási eszközök fejlesztése az adaptív, hálózatos és tudásalapú gyártás számára; a technológiák (pl. nano-, bio-, információs, kognitív és a vonatkozó műszaki követelmények) konvergenciáját kiaknázó új mérnöki koncepciók kidolgozása a nagy hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások új generációjának kifejlesztéséhez és a változó igényekhez történő alkalmazkodáshoz; a nagy áteresztőképességű (high-throughput) gyártási technológiák ösztönzése.

- Technológiák integrálása ipari alkalmazásra

- A nano- és mikroszinten, az anyagtudományban és a gyártástechnológia területén rendelkezésre álló tudás és technológiák integrálása ágazati és ágazatokon átívelő alkalmazásokban különösen az európai technológiai platformok által meghatározott igények kielégítése érdekében, például az egészségügyben, az építőiparban, a közlekedésben, az energetikában, a vegyiparban, a környezetvédelemben, a textil- és ruhaiparban, a cellulóz- és papíriparban és a gépiparban.

5. Energia

Célkitűzés

A fosszilis tüzelőanyagokra épülő jelenlegi energetikai rendszer átalakítása fenntarthatóbb, az importált tüzelőanyagoktól kevésbé függő, az energiaforrások és a hordozók diverzifikált választékán (különös figyelemmel a kevesebb CO2-t kibocsátó és a CO2-t egyáltalán nem kibocsátó energetikai technológiákra) és nagyobb energiahatékonyságon és -takarékosságon alapuló rendszerré, amely választ ad az ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással összefüggő égető kihívásokra, és egyúttal növeli az európai energetikai iparágak ipar versenyképességét.

Indoklás

Az energetikai rendszerek több nagy kihívás előtt állnak. A megfelelő és időben érkező megoldások megkeresésének és kidolgozásának sürgősségét a globális energiakereslet riasztó alakulása, a hagyományos olaj- és földgáztartalékok véges volta, (az előrejelzések szerint a következő 30 évben a kereslet 60 %-kal növekszik), az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az éghajlatváltozás pusztító hatásainak csökkentése miatt szükséges drasztikus leszorítására vonatkozó igény, az olajárak káros ingadozási hajlama (különösen a közlekedési ágazat szempontjából, amely nagymértékben olajfüggő) és a beszállító régiók geopolitikai instabilitása indokolja. Az energetikai kutatás hozzájárul ahhoz, hogy polgáraink és iparunk energiaköltségei a jövőben megfizethetők legyenek. A szükséges kutatási és demonstrációs tevékenység célja azon környezetileg és költséghatékonyság szempontjából legkedvezőbb technológiák és intézkedések megkeresése, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU megfeleljen a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt és az azokat túllépő céloknak és valóra váltsa energiapolitikai vállalásait, amint azt az energiaellátás biztonságáról szóló 2000-es zöld könyv,[21] az energiahatékonyságról szóló 2005-ös zöld könyv, valamint a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátás európai stratégiájáról szóló 2006-os zöld könyv meghatározza.

Európa számos energiatermelési és energiahatékonysági technológia területén világviszonylatban is vezető szerepre tett szert. Úttörő érdemei vannak a korszerű megújuló energiaforrásokhoz, például a napenergiához, a bioenergiához vagy a szélenergiához kapcsolódó technológiákban. Az EU globális versenytársnak számít továbbá az energiafejlesztési és elosztási technológiák területén, és erőteljes kutatási kapacitásokkal rendelkezik a szén-dioxid elkülönítésében és megkötésében. Ezekértet a pozíciókértat azonban most komoly verseny folyik komolyan fenyegetik a versenytársak (elsősorban az Egyesült Államok és Japán részvételével). Európának ezért fenn kell tartania és meg kell erősítenie vezető szerepét, ami nagy erőfeszítéseket és nemzetközi együttműködést igényel.

Az energiarendszer kis CO2-kibocsátású vagy CO2-kibocsátástól mentes, megbízható, versenyképes és fenntartható energiarendszerré való gyökeres átalakításához új technológiák szükségesek, amelyekhez azonban túlságosan nagy kockázatok és túlságosan bizonytalan hasznok előnyök társulnak, ezért a magánszférától nem várható el, hogy a kutatás, a fejlesztés, a demonstráció és a telepítés valamennyi költségét magára vállalja. Ennek megfelelően a magánbefektetések mobilizálásában központi szerepet kell adni a köztámogatásoknak, és az európai szintű erőfeszítéseket és erőforrásokat koherens és hatékonyabb módon kell összefogni annak érdekében, hogy a kontinens felvegye a versenyt a hasonló technológiákba erőteljesen és következetesen befektető gazdaságokkal. Ebben a tekintetben nagyon fontosak létfontosságúak az európai technológiai platformok, mivel ezek összehangolt módon hozzák működésbe a szükséges kutatási erőfeszítéseket. A célkitűzés eléréséhez szükséges tevékenységeket az alábbi felsorolás foglalja össze. Szerepel a felsorolásban egy, célirányosan az energiapolitikai döntéshozatalt támogató tudás kialakítására vonatkozó egyedi tevékenység is, amely támogatást adhat az időközben felmerülő szakpolitikai igények számára is, például az európai energiapolitikának az éghajlatváltozással összefüggő nemzetközi tevékenységekben betöltött szerepével vagy az energiaellátás és az energiaárak instabilitásával és kimaradásaival kapcsolatban.

Tevékenységek

- Hidrogén és üzemanyagcellák

Integrált tevékenység a helyhez kötött, hordozható és közlekedési alkalmazások előállítására képes, versenyképes uniós üzemanyagcella- és hidrogénipar erőteljes technológiai alapjának kialakítása érdekében. A hidrogénnel és az üzemanyagcellákkal foglalkozó európai technológiai platform ezt a tevékenységet egy integrált kutatási és telepítési stratégiára vonatkozó javaslattal segíti.

- Megújuló villamosenergia-termelés

Az átalakítás globális hatékonyságát, költséghatékonyságát és megbízhatóságát növelő technológiák, amelyek leszorítják a helyi megújuló energiaforrásokból (beleértve a biológiailag lebontható hulladékokat is) történő villamosenergia-termelés költségét, valamint a különböző regionális feltételekhez igazodó technológiák fejlesztése és demonstrációja.

- Megújuló tüzelőanyagok gyártása

Integrált átalakítási technológiák és tüzelőanyag-gyártási rendszerek: a megújuló energiaforrásokból, például biomasszából vagy biológiailag lebontható hulladékokból előállított szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú (beleértve a hidrogént is) tüzelőanyagok kifejlesztése és fajlagos költségének leszorítása a szénmentes tüzelőanyagok, különösen a közlekedésben felhasználható folyékony bioüzemanyagok költséghatékony gyártása, tárolása, elosztása és felhasználása érdekében.

- Megújuló fűtő- és hűtőanyagok

Megújuló energiaforrásokon alapuló, hatékonyságnövelő és költségcsökkentő aktív és passzív fűtési és hűtési technológiák és készülékek (beleértve a tárolási technológiákat is) kutatása, fejlesztése és demonstrálása, valamint és használatuk lehetővé tétele eltérő regionális feltételek mellett.

- A CO 2 elkülönítési és tárolási technológiái a kibocsátásmentes energiatermeléshez

A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásaának káros környezeti hatásainak drasztikus csökkentése hatásait drasztikusan csökkentő technológiák kutatása, fejlesztése és demonstrációja a CO2 elkülönítését és tárolását megvalósító technológiákat, különösen föld alatti tárolási technológiát alkalmazó, nagy hatékonyságú és költséghatékony, csaknem kibocsátásmentes erőművek és/vagy gőztermelő művek létrehozásával.

- Tisztaszén-technológiák

Az erőművek hatékonyságának, megbízhatóságának és költséghatékonyságának jelentős mértékű javítása olyan tisztaszén-átalakítási technológiák és más szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok átalakításán alapuló technológiák kutatásán, kifejlesztésén és demonstrációján keresztül, amelyek egyúttal másodlagos energiahordozókat (például hidrogént) és folyékony vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokat is termelnek.

- Intelligens energiahálózatok

Az európai villamosenergia- és gázrendszerek és hálózatok hatékonyságának, biztonságának, és megbízhatóságának és minőségének fokozásai módjaira irányuló kutatás, fejlesztés és demonstráció különösen az integráltabb európai energiapiac összefüggésében, például a jelenlegi elektromos hálózatok interaktív (fogyasztók–üzemeltetők) szolgáltatási hálózatokká alakításával, energiatárolási lehetőségek kifejlesztésével, illetőleg a decentralizált és a megújuló energiaforrások nagybani telepítését és tényleges integrálását gátló akadályok felszámolásával.

- Energiahatékonyság és energiatakarékosság

Az egész életciklus figyelembevételével az épületek, a közlekedés, a szolgáltatások és az ipar energiahatékonyságának és energiatakarékosságának javítását, illetve a végső és az elsődleges energiafelhasználás további csökkentését biztosító új koncepciók kutatása, fejlesztése és demonstrációja, a bevált koncepciók és technológiák optimalizálása. Ide tartozik az energiahatékonyságot célzó stratégiák és technológiák (beleértve a kapcsolt energiatermelést és a poligenerációt is) integrálása, az új és megújuló energiát hasznosító technológiák használata, és az energetikai keresletgazdálkodási intézkedések és eszközök, valamint a minimális környezeti hatású épületek demonstrációja is.

- Az energiapolitikai döntéshozatalt támogató tudás

Az energetikai technológiákkal kapcsolatban felmerülő fő gazdasági és társadalmi kérdések elemzésére, valamint a közép- és hosszú távú irányszámok és forgatókönyvek felállítására (beleértve a szakpolitikai döntéshozatali folyamat tudományos támogatását is) szolgáló eszközök, módszerek és modellek kifejlesztése.

6. Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)

Célkitűzés

A környezettel és erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás az éghajlat, a bioszféra, az ökológiai rendszerek és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudás fejlesztésével, valamint új technológiák, eszközök és szolgáltatások kifejlesztésével a globális környezeti problémák integrált kezelésének érdekében. Kiemelt hangsúlyt kap az éghajlati, ökológiai, földtani és oceanográfiai rendszerek előrejelzése; továbbá a környezeti terhelések és kockázatok (beleértve az egészséggel kapcsolatosakat is) folyamatos figyelésére, megelőzésére , és hatásainak csökkentésére és befolyásolására , valamint a természeti és ember alkotta környezet megőrzésére és helyreállítására alkalmas eszközök és technológiák.

Indoklás

A környezeti problémák túlmutatnak az államhatárokon, és egész Európára, de gyakran az egész világra kiterjedően összehangolt megközelítést igényelnek. Földünk természeti erőforrásaira és az ember alkotta környezetre erős nyomás nehezedik a népesség növekedése, az urbanizáció, a mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, közlekedési, építőipari és energetikai ágazat folyamatos bővülése, valamint az éghajlat helyi, regionális és globális változékonysága és a felmelegedés következtében. Európának az ipar megerősítésével és környezetbarát versenyképességének javításával párhuzamosan új, fenntartható viszonyt kell kialakítania a környezettel. A környezetre irányuló kutatás nagyságrendje, terjedelme és nagyfokú összetettsége miatt szükséges kritikus tömeg eléréséhez a teljes EU-ra kiterjedő együttműködésre van szükség. Ez megkönnyíti a közös tervezést, az összekapcsolt és együttműködésre képes adatbázisok használatát, illetőleg az összehangolt, nagyméretű figyelő és előrejelző rendszerek kifejlesztését. A kutatásnak válaszolnia kell az adatkezelési és az informatikai szolgáltatások iránti igényre, valamint az adatok továbbításával, integrálásával és leképezésével összefüggő problémákra is.

Uniós szintű kutatási tevékenység szükséges egyes nemzetközi kötelezettségvállalások, mint például az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény, az elsivatagosodás elleni harcról szóló ENSZ-egyezmény, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény, a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es világszintű csúcstalálkozó célkitűzései, illetőleg az EU vízellátási kezdeményezése ( Water for Life ) teljesítéséhez, valamint az éghajlat-változási kormányközi panel munkájában és a földmegfigyelésre vonatkozó kezdeményezésben történő részvételhez. Emellett jelentős mértékű kutatás szükséges a meglévő és kialakulóban lévő uniós szakpolitikák, a hatodik környezetvédelmi cselekvési terv és a kapcsolódó tematikus stratégiák (például az EU tengervédelmi stratégiája), a környezetvédelmi technológiákra, illetőleg a környezetvédelemre és az egészségre vonatkozó cselekvési tervek, programok és irányelvek, a NATURA 2000, valamint a vízvédelmi keretirányelv és más irányelvek végrehajtásához.

Az EU-nak meg kell erősítenie pozícióit a környezetvédelmi technológiák világpiacán. Ezek a technológiák hozzájárulnak a fenntartható fogyasztáshoz és termeléshez azzal, hogy segítenek a különböző nagyságrendű környezeti problémák költséghatékony megoldásának és kulturális és természeti örökségünk védelmének lehetővé tételén keresztül a fenntartható növekedés megvalósításában segítenek. A környezetvédelmi követelmények serkentőleg hatnak az innovációra és üzleti lehetőségeket és a nagyobb versenyképesség esélyét rejtik rejtenek magukban, egyúttal pedig biztosítják a későbbi nemzedékek fenntarthatóbb jövőjét. A vízellátással és a szennyvízzel, illetőleg a fenntartható vegyiparral foglalkozó európai technológiai platformok megerősítették az uniós szintű cselekvés szükségességét, és kutatási menetrendjüket a következőkben felsorolt kutatási tevékenységek figyelembe veszik. Más platformok (például az építésügyi és az erdészeti) részben ugyancsak foglalkoznak környezetvédelmi technológiai kérdésekkel, és véleményüket az alábbiak ugyancsak figyelembe veszik. A társadalmi és a gazdasági szempontok – mint például a vízkészlet-gazdálkodásban – különösen erős befolyást gyakorolnak a környezetvédelmi technológiák fejlesztésére, piaci bevezetésére, és ezt követően alkalmazására. Függően attól, hogy az adott tevékenység tárgya szempontjából ezek mennyire lényegesek, a tevékenységek során figyelembe kell venni a szakpolitikák és a technológiai fejlesztés társadalmi és gazdasági vonatkozásait.

A következőkben felsorolt tevékenységek [22] jelentős része közvetlenül kapcsolódik szakpolitikai igényekhez. Ugyanakkor a közben felmerülő új szakpolitikai igények, mint például az uniós politikák fenntarthatósági hatásvizsgálatai, az éghajlatváltozással kapcsolatban Kiotót követően szükséges cselekvés, valamint az új környezetvédelmi politikák (például az európai talajvédelmi stratégia és a tengerpolitika), szabványok és jogszabályi előírások igényeinek kielégítése érdekében további támogatásra is van lehetőség.

Tevékenységek

- Éghajlatváltozás, szennyezés és kockázatok

- A környezetre és az éghajlatra nehezedő nyomás: Az éghajlati és földtani rendszer működése, beleértve a sarkvidéki területeket is; alkalmazkodási és hatáscsökkentési intézkedések; levegő-, talaj- és vízszennyezés; a légkör összetételében és a vízkörforgásban beálló változások; az éghajlat és a légkör, a földfelszín, a jég és az óceán globális és regionális kölcsönhatásai; a biológiai sokféleségre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások, beleértve a tengerszint emelkedésének a tengerparti vidékekre gyakorolt hatásait, valamint a fokozottan érzékeny területekre, például a hegyvidékekre gyakorolt hatásokat is.

- Környezet és egészség: A környezeti ártalomkeltők és az emberi egészség kölcsönhatása, beleértve a források felkutatását, a környezettel összefüggő egészségügyi kérdések biomonitoringjára irányuló kutatást, a beltéri levegő minőségét, a beltéri környezettel, a városi környezettel és a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásával való kapcsolódásokat, a hatásokat, valamint az újonnan felmerülő kockázati tényezők azonosítását is; a toxikus veszélyes anyagokra vonatkozó integrált kockázatelemzési módszerek, beleértve az állatkísérleteket kiváltó megoldásokat is; a környezeti egészségi kockázatok és mutatók számszerű kifejezése és költség-haszon elemzése a megelőzési stratégiákhoz való felhasználásra.

- Természeti veszélyek: A geológiai (például földrengés, vulkanikus tevékenység, szökőár) és az éghajlati (például vihar, aszály, árvíz, erdőtűz, földcsuszamlás, lavina és más hasonlóan szélsőséges jelenségek) veszélyforrásokból származó katasztrófákhoz és következményeikhez kapcsolódó előrejelzések és integrált veszélyességi, sebezhetőségi és kockázati elemzések fejlesztése; korai előrejelző rendszerek kialakítása és a megelőző, és hatáscsökkentő és kockázatkezelési stratégiák továbbfejlesztése, az egyidejű kockázatok elemzése keretében is.

- Fenntartható erőforrás-gazdálkodás

- A természetes és az ember által létrehozott erőforrások megőrzése és a velük való fenntartható gazdálkodás, valamint a biológiai sokféleség: Ökológiai rendszerek, vízbázis-gazdálkodás; hulladékgazdálkodás és megelőzés; a biológiai sokféleség védelme és kezelése, beleértve az invazív idegen fajok elleni védekezést is, talajvédelem, a tengerfenék, a tengeröblök és a part menti területek védelme, az elsivatagosodással és a földek minőségének romlásával szembeszálló megközelítések, tájképmegőrzés; fenntartható erdőhasználat és erdőgazdálkodás; a városi környezettel való fenntartható gazdálkodás és tervezés, beleértve a posztindusztriális övezeteket is, adatkezelési és információs szolgáltatások; a természetes folyamatok elemzése és előre becslése.

- A tengeri környezet tel való gazdálkodás fejlődése : Az emberi tevékenység hatása a tengeri környezetre és erőforrásokra; a regionális tengerek és a part menti vizek szennyezése és eutrofizációja; mélytengeri ökológiai rendszerek; a tengeri élővilág sokféleségének alakulására, az ökológiai rendszerek folyamataira és az óceáni körforgásra vonatkozó elemzések; a tengerfenék geológiája. Stratégiák, koncepciók és eszközök fejlesztése az óceán és az óceáni erőforrások fenntartható felhasználásához.

- Környezetvédelmi technológiák

- A természetes és az ember által létrehozott környezetre irányuló megfigyelés, szimuláció, megelőzés, hatáscsökkentés, alkalmazkodás, szennyeződésmentesítés és helyreállítás környezetvédelmi technológiái: A vizekre, az éghajlatra, a levegőre, a tengeri, városi és vidéki környezetre, a talajra, a hulladékok kezelésére, az újrafeldolgozásra, a tiszta gyártási folyamatokra és a fenntartható termékekre, a vegyi anyagok biztonságára, a kulturális örökség és az épített környezetre védelmére vonatkozóan.

- A kulturális örökség védelme, megőrzése és fejlesztése, beleértve az emberi élőhelyeket is; a kulturális örökség városi környezetbe történő beillesztésének elősegítése.

- A technológiák értékelése, ellenőrzése és vizsgálata : A folyamatok, technológiák és termékek környezeti kockázat- és életciklus-elemzésére szolgáló módszerek és eszközök, beleértve az alternatív vizsgálati módszereket, és különösképpen a vegyszerek állatkísérletek nélküli vizsgálatát is; a fenntartható vegyiparral, az erdőre alapozott iparágak technológiáival, illetőleg a vízellátással és a szennyvízzel foglalkozó platformok támogatása;[23] egy jövőbeni, a független értékelés eszközeit kiegészítő európai környezetvédelmi technológai ellenőrzési és vizsgálati program tudományos és technológiai vonatkozásai.

- Földünk megfigyelése és értékelési eszközök

- Föld - és óceán megfigyelés i rendszerek, valamint a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés monitoringrendszerei: Hozzájárulás a környezeti és fenntarthatósági kérdések kezelésére létrehozott megfigyelő rendszerek fejlesztéséhez és integrálásához a GEOSS projekt keretében (amelybe a GMES projekt illeszkedik); a rendszerek interoperabilitása és az információk optimalizálása a környezeti jelenségek megértése, modellezése és előrejelzése, a természeti erőforrások értékelése, feltárása és az azokkal való gazdálkodás érdekében.

- A fenntartható fejlődés eE lőrejelzési módszere ik és értékelési eszköz eiök, a megfigyelés különböző léptékeinek figyelembevételével: A gazdaság, a környezet és a társadalom közötti kapcsolódások modellezése, beleértve a piaci alapú eszközöket, a külső hatásokat, a küszöbértékeket, valamint a kulcsfontosságú problémákra, mint például a földhasználati és a tengerrel összefüggő kérdésekre vonatkozó tudásalap és módszertan kifejlesztését is; városfejlesztés, az éghajlatváltozással összefüggő társadalmi és gazdasági feszültségek.

7. Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)

Célkitűzés

A technológiai és a működésbeli fejlődésre , valamint az európai közlekedéspolitikára alapozva integrált, biztonságosabb, környezetbarátabb és „intelligensebb” páneurópai közlekedési rendszerek kifejlesztése a valamennyi polgár ok és a társadalom javára, a környezet és a természeti erőforrások tiszteletben tartásával; továbbá az európai iparágak által a nemzetközi piacon elért versenyképesség vezető szerep biztosítása és tovább javítása.

Indoklás

A közlekedés Európa erősségei közé tartozik – a légi közlekedési ágazat 2,6%-kal járul hozzá az EU GDP-jéhez (és 3,1 millió embernek ad munkát), a felszíni közlekedés pedig az uniós GDP 11%-át állítja elő (és körülbelül 16 millió főt foglalkoztat). A közlekedés ugyanakkor az EU CO2-kibocsátásának 25%-át adja, ezért égetően fontos a rendszer környezetbarátabbá tétele a fenntarthatóbb közlekedés és a növekedési ütemmel való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében, amint arra az „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: ideje dönteni” című fehér könyv[24] rámutatott.

Az EU bővítése (a szárazföldi terület 25%-os és a népesség 20%-os növekedése) és gazdasági fejlődése új kihívásokat jelent az emberek és az áruk hatékony, gazdaságos és fenntartható szállítása szempontjából. A közlekedés továbbá közvetlen hatással van más főbb szakpolitikákra (kereskedelem, verseny, környezetvédelem, foglalkoztatás, kohézió, energetika, biztonság, belső piac). Az uniós közlekedési ágazatba történő kutatási-fejlesztési befektetések a világpiaci technológiai versenyelőny biztosításának előfeltételét jelentik.[25] Az európai szinten végzett tevékenységek serkentik az érintett iparágak szerkezetének átalakítását is, beleértve a szállítási lánc integrálását, különösen a KKV-k szintjén.

Az európai technológiai platformok[26] által kidolgozott kutatási menetrendek alátámasztják azt az igényt, hogy olyan új, „közlekedési rendszerekben” gondolkodó nézőpontot célszerű képviselni, amely figyelembe veszi az egyes járművek vagy hajók, közlekedési hálózatok vagy infrastruktúrák és közlekedési szolgáltatások igénybevételének kölcsönhatásait, ami csak európai szinten alakítható ki. A kutatási-fejlesztési költségek mindezeken a területeken jelentős mértékben emelkednek, és az együttműködésen alapuló EU-szintű tevékenység alapvető fontosságú ahhoz, hogy a különféle KTF-szereplők elérjék azt a „kritikus tömeget”, amely a méretből és a multidiszciplinaritásból eredő kihívásokra költséghatékony módon tud válaszolni, valamint ahhoz, hogy az iparág megfeleljen a kibővített Unió jövőjének nagy politikai, technológiai és társadalmi-gazdasági kihívásainak, mint amilyen például a jövő „tiszta és biztonságos járműjére” vonatkozó elképzelés, a rendszerek együttműködési képessége és az intermodalitás (különös tekintettel a vízi közlekedésre és a vasútra), a megfizethetőség, a biztonság, a kapacitás, a védelem és a környezeti hatások. A Galileo rendszert és alkalmazásait támogató technológiák fejlesztése ugyancsak fontos az európai szakpolitikák végrehajtása szempontjából.

Az alábbiakban kitűzött kutatási témakörök és tevékenységek fokozott ipari fontossága mellett az is lényeges, hogy a politikai döntéshozók igényei a közlekedéspolitika gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait egyaránt figyelembe vevő, integrált módon nyerjenek kielégítést. A tervezett tevékenységek támogatják a meglévő és új szakpolitikai igények kielégítését, például a tengerpolitika alakulásához vagy az egységes európai égbolt megvalósításához kapcsolódóan.

Tevékenységek

- Repüléstechnika és légi közlekedés

- A légi közlekedés környezetbarátabbá tétele: a kibocsátások (beleértve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is) és a zajártalom csökkentése, beleértve a motorokra és a helyettesítő tüzelőanyagokra, a szerkezetekre és új repülőgép-kialakításokra, a repülőterek üzemeltetésére és a légiforgalmi szolgáltatásra vonatkozó munkát is.

- Az időkihasználás javítása: a menetrendek hatékonyságának fejlesztése, a légi, földi és világűrben történő közlekedést egységes keretbe foglaló „egységes égbolt” politikájának hatékony végrehajtásával összhangban az innovatív légiforgalmi szolgáltatási rendszerekre összpontosítva, beleértve a forgalom folyamatosságát és a repülőgépek nagyobb önállóságát is.

- A fogyasztók elégedettségének és biztonságának biztosítása: az utasok kényelmének javítása, innovatív fedélzeti szolgáltatások és hatékonyabb utaskezelés; a légi közlekedés valamennyi biztonsági vonatkozásának javítása; nagyobb repülőgép-választék a széles testű gépektől a kisebb méretű, különböző feladatok ellátására alkalmas járművekig.

- A költséghatékonyság javítása: a termékfejlesztés, a gyártás és a fenntartás költségeinek csökkentése az innovatív és karbantartást, javítást és nagyjavítást nem igénylő repülőgépekre, valamint az automatizálás és a szimuláció kiterjedtebb használatára összpontosítva.

- A repülőgép és az utasok védelme: az utasokra, a személyzetre, a repülőgépekre és a légi közlekedés egészére irányuló védelmi intézkedések megerősítése például az adatkezelésre és az azonosításra vonatkozó módszerek fejlesztésével, a repülőgépek támadás elleni védelmével, az automatikus visszaállítással és biztonságosabb repülőgépek tervezésével.

- Úttörő szerep a jövő légi közlekedésében: a repüléssel kapcsolatos hosszabb távú kihívások megválaszolása a technológiák gyökeresebb, környezetileg hatékony, a fogyatékkal élők számára hozzáférhető, innovatív, a légi közlekedést jelentős mértékben előrelendítő ötvözésével.

- F enntartható f elszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés

- A felszíni közlekedés környezetbarátabbá tétele: a környezetszennyezés és a zajterhelés csökkentése, ezen belül az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése technológiai és társadalmi-gazdasági jellegű eszközökkel; tiszta és hatékony motorok és hajtási rendszerek fejlesztése, beleértve a vegyes technológiákat és az alternatív tüzelőanyagok, különösen a hidrogén és az üzemanyagcellák közlekedésben való használatát is, költség- és energiahatékonysági megfontolások figyelembevételével; az elhasználódott járművekre és hajókra vonatkozó stratégiák.

- A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és növelése és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése: fenntartható, innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési és logisztikai hálózatok, infrastruktúra és rendszerek kialakítása; a költségek internalizálása; információcsere a járművek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása; az energiahatékony közlekedési módok igénybevételének bátorítása érdekében stratégiák kidolgozása a más közlekedési módra való áttéréshez..

- A fenntartható és megközelíthető városi mobilitás biztosítása valamennyi polgár, köztük a hátrányos helyzetűek számára : innovatív szervezési megoldások (beleértve a tiszta és biztonságos járműveket is) és kevésbé szennyező szennyezésmentes közlekedési módok, új, minőségi tömegközlekedési módok és az egyéni közlekedés racionalizálása, kommunikációs infrastruktúra; integrált várostervezés és közlekedés, beleértve a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz való viszonyukat is.

- A biztonság és a védelem javítása : amint az a közlekedés rendszerében, a közlekedési műveletekben a járművezetők, az utasok, a személyzet, a kerékpárosok, és a gyalogosok és az áruk szempontjából, a járművek kialakításában és működésében, a hajókon, az infrastruktúra szempontjából és a teljes közlekedési rendszerben megjelenik.

- A versenyképesség megerősítése : a tervezési folyamatok javítása; fejlett hajtási rendszerek, és jarmű- és hajótechnológiák; innovatív és költséghatékony gyártási rendszerek és infrastruktúra-építés; integratív architektúrák.

- Az európai globális műholdas navigációs rendszer (Galileo) és az EGNOS támogatása: számos ágazatban használható, nagy pontosságú navigációs és időzítési szolgáltatások; a műholdas irányítás hatékony használata és a második generációs technológiák és alkalmazások meghatározásának támogatása.

8. Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok

Célkitűzés

Mélyreható, széles körben elfogadott ismeretek szerzése az Európa számára kihívást jelentő összetett és egymással is összefüggő társadalmi-gazdasági kérdésekről: növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség, társadalmi kohézió , interkulturális megértés, társadalmi, kulturális és oktatási jellegű kihívások a kibővített EU-ban, és fenntarthatóság, életminőség , demográfiai változások, népességmozgások és integráció és globális egymásrautaltság, különösen azzal a céllal, hogy az érintett szakpolitikák számára továbbfejlesztett tudásalap álljon rendelkezésre , és konkrétabban azért, hogy előálljanak a korszerű, fenntartható társadalom előfeltételei .

Indoklás

Európa erőteljes és magasan kvalifikált kutatóbázissal rendelkezik a társadalom-gazdaságtan, a szociokulturális tudományok és a humán tudományok területén. Az EU-n belül gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális téren jelen lévő eltérő megközelítésmódok különösen termékeny táptalajt jelentenek e területek uniós szintű kutatása számára. Az említett területeken Európa számára felmerülő társadalmi-gazdasági kérdések európai szinten összefogott kutatásában hatalmas többletérték rejlik. Először: az érintett kérdések és kihívások különösen fontosak az EU Európa számára, ezért ezekre külön uniós közösségi szakpolitikák irányulnak. Másodszor: a több vagy akár az összes uniós tagállamra vagy más országokra is kiterjedő összehasonlító kutatás különösen hatékony eszközt jelent és fontos tanulási lehetőséget rejt magában valamennyi ország és régió számára.

Harmadszor: az uniós szinten végzett kutatási tevékenység különösen előnyös abból a szempontból, hogy Európa egészére kiterjedő adatgyűjtést valósíthat meg, és alkalmazhatja az összetett problémák megértéséhez elengedhetetlen többféle nézőpontot. Végül: az említett kulcsfontosságú kihívásokra vonatkozó hiteles európai társadalmi-gazdasági tudásalap alapvető mértékben hozzájárulhat az Európai Unió egészére kiterjedő, széles körben – és ami nagyon fontos: az európai polgárok körében is – elfogadott nézőpontok terjesztésében is fejlesztésében.

Az alábbi felsorolás tartalmazza a támogatandó tevékenységeket; ezektől várható, hogy jelentős mértékben hozzájárulnak a szakpolitikák kidolgozásának, megvalósításának, hatásainak és elemzésének javításához, valamint a szabályozási intézkedések meghatározásához a területek széles skáláján, mint például a gazdaság-, a szociális, az oktatási és képzési, a kultúra-, a nemek egyenlőségére irányuló, a vállalkozás-, a külkereskedelem-, a fogyasztóvédelmi, a külkapcsolati, a bel- és igazságügyi a tudományos és technológiai és a hivatalos statisztikapolitikában, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításában. Emellett lehetőség nyílik az időközben felmerülő társadalmi-gazdasági kihívások megválaszolására és az új, előre nem látható szakpolitikai igényekkel kapcsolatos kutatásokra is. A jövőbeni kutatási menetrendek megvitatása érdekében társadalmi platformok bevonására is sor kerülhet.

Tevékenységek

- Növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség a tudásalapú társadalomban: kutatási tevékenység végzése és integrálása a növekedést, a társadalmi-gazdasági stabilitást, a foglalkoztatást és a versenyképességet érintő kérdésekben, olyan területeken, mint például az innovációtól, az oktatástól (beleértve az egész életen át tartó tanulást is), és a tudományos és egyéb tudás szerepe,étől egészen a szellemi javak globális kérdései, az ifjúság és az ifjúságpolitika, a munkaerő-piaci politikák kiigazítása vagy a nemzeti intézményi körülményekig terjedően.

- A gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi célkitűzések egységesítése egy európai perspektívában: a két, egymással szorosan összefüggő kulcsprobléma: az európai társadalmi-gazdasági modellek folyamatos fejlődése és a kibővült EU gazdasági, és társadalmi és regionális kohéziója vizsgálatával, figyelembe véve a fenntarthatóság és a környezetvédelem, a fenntartható várostervezés, az energiaügy, a városok és a nagyvárosi agglomerációk szerepe, valamint az európai politikák és jog társadalmi-gazdasági hatásainak szempontjait is.

- Fő társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások, beleértve az elöregedést és az elöregedés nyugdíjrendszerekre gyakorolt hatásait, és a migrációt és a társadalmi beilleszkedést is, a demográfiai változásoknak a városok fejlődésére gyakorolt hatása elemzésével; életstílus, munka, család, a munka és a családi élet összeegyeztetése, a nemek egyenlőségének kérdése, a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos kérdések, egészség és életminőség; gazdasági és egyéb fogyasztóvédelem; egyenlőtlenségek; bűnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, etnikai kérdések, vallási pluralizmus, kulturális kölcsönhatások, multikulturális kérdések, valamint az alapjogok védelméhez és a rasszizmus, és az intolerancia és a hátrányos megkülönböztetés összes formája elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.

- Európa a nagyvilágban: a világ régiói, ezen belül a fejlődő régiók közötti változó kölcsönhatások és kölcsönös függőségek, beleértve az interkulturális viszonyokat is, valamint ezeknek az egyes régiókra, különösen pedig Európára gyakorolt következményeinek megértése; az újonnan megjelenő fenyegetések és kockázatok kezelése az emberi jogok, a szabadságjogok és a jólét sérelme nélkül, a béke ügyének előmozdításával.

- A polgár az Európai Unióban : az a kibővített EU jövőbeli fejlődésével összefüggésben a demokratikus „tulajdon” érzetének kialakításával és Európa népei aktív és egyenlő részvételének előmozdításával összefüggő kérdések; hatékony és demokratikus kormányzás minden szinten, beleértve a gazdasági kormányzást és ezen belül a civil társadalom szerepét is; az Európában jelen lévő kulturális, vallási, kulturális örökségbeli, intézménybeli és jogrendszerbeli, történelmi, nyelvi és értékbeli különbségek és hasonlóságok – mint az európai multikulturális azonosságtudat és örökség építőkövei – általános megértésének és tiszteletének kialakítása érdekében végzett kutatás.

- Társadalmi-gazdasági és tudományos mutatók: használatuk a szakpolitikákban, végrehajtásukban és figyelemmel kísérésükben, a meglévő mutatók jobbítása, értékelési technikái és újak kialakítása e célból és a kutatási programok kiértékelése szempontjából, beleértve a hivatalos statisztikákon alapuló mutatókat is.

- Előrejelzési tevékenységek a tudományok és a technológia főbb kérdéseire, valamint a kapcsolódó társadalmi-gazdasági kérdésekre vonatkozóan, mint például a demográfia jövőbeni tendenciáira, a tudás globalizációjára, a tudás terjesztésére, a kutatási rendszerek fejlődésére, illetőleg a főbb kutatási területeken és tudományágakon belüli és azokat átívelő jövőbeli fejlődési irányokra.

9. Biztonság és világűr

Célkitűzés

A szükséges képességek kiépítését szolgáló technológiák és tudás létrehozása: a polgárok biztonságának szavatolásához olyan fenyegetések vonatkozásában, mint például a terrorizmus , a természeti katasztrófák vagy a bűnözés, az emberi alapjogok és a magánélet egyidejű tiszteletben tartása mellett; a meglévő technológiák optimális és összehangolt használatának biztosításához az európai polgári biztonság javára; továbbá a polgári biztonsági megoldások szolgáltatói és használói közötti együttműködés serkentéséhez ; az európai biztonsági ipar versenyképességének javítása és küldetésorientált kutatási eredmények nyújtása a biztonság terén fennálló hiányosságok csökkentése érdekében, az átláthatóság és az elszámoltathatóság egyidejű biztosításával .

A GMES-re és hasonló alkalmazásokra összpontosító európai űrprogram támogatása a polgárok, illetőleg az európai űripar versenyképességének javára. Ez hozzájárul egy európai világűr-politika kialakításához, amely kiegészíti a tagállamok és más kulcsszereplők, különösen az Európai Űrügynökség erőfeszítéseit.

9.1. Biztonság

Indoklás

A biztonság Európa virágzásának és szabadságának záloga. Az Európai Tanács által elfogadott „Egy biztonságos Európa egy jobb világban” című európai uniós biztonságpolitikai stratégia foglalkozik a polgári és a védelmi értelemben vett biztonsági kérdéseket egyaránt magába foglaló, átfogó biztonságpolitikai stratégia szükségességével.

A biztonsághoz kapcsolódó kutatások alapvető építőkövet jelenthetnek a közös kül- és biztonságpolitika támogatásához, illetőleg a hágai programmal is megerősített, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, az egész EU-ra kiterjedő térségben[27] érvényesülő magas szintű biztonság megvalósításához egyaránt. Hozzájárulnak továbbá más, a közlekedést, a polgári védelmet, az energetikát, és a környezetvédelmet és az egészségügyet érintő európai uniós közösségi politikákat támogató technológiák és képességek fejlesztéséhez. Sajátos jellegénél fogva a biztonságra irányuló kutatás külön végrehajtási szabályokat igényel.

A biztonsággal kapcsolatos jelenlegi európai kutatási tevékenységek az erőfeszítések szétaprózottságától, a mennyiségnek és a tárgykörnek megfelelő kritikus tömeg hiányától és a kapcsolatok és az átjárhatóság hiányától szenvednek. Európának hatékony intézményi megállapodások létrehozásával, valamint a különböző nemzeti és nemzetközi résztvevők együttműködésre és tevékenységük összehangolására bátorításával javítania kell erőfeszítései összhangját annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a feleslegesen végzett munka, és lehetőség szerint kihasználhatók legyenek a szinergiában rejlő előnyök. A közösségi szintű biztonsági kutatás mindvégig kizárólag polgári célokat szolgál, és olyan tevékenységekre összpontosul, amelyek nemzeti szinten is nyilvánvalóan többletértéket jelentenek. Ennek következtében a közösségi szintű polgári biztonsági kutatás megerősíti az európai biztonsági iparág versenyképességét. Mivel azonban bizonyos területeken a technológiák „kettős felhasználásúak”, a komplementaritás érdekében az elvégzendő tevékenységet szorosan össze kell hangolni az Európai Védelmi Ügynökség tevékenységeivel.

A biztonság területén végzett kutatásnak hangsúlyt kell fektetnie a felügyelet, az információterjesztés és a fenyegetésekre és a biztonsági eseményekre vonatkozó ismeretek terén meglévő uniós képességekre, valamint a különböző műveletek közös IKT-rendszereinek jobb felhasználása révén az értékelés javítását és a kialakuló helyzet jobb ellenőrzés alatt tartását lehetővé tévő rendszerekre. A kutatást úgy kell megszervezni, hogy hozzájáruljon egy közös európai védelmi piachoz.

A részvételi szabályok kidolgozása során figyelembe kell venni a biztonságpolitikai kutatással foglalkozó magas szintű csoport 2004 márciusában kiadott ajánlását, valamint az Európai Biztonságpolitikai Kutatási Tanácsadó Bizottság állásfoglalásait. Be kell tartani a titkosságra vonatkozó különleges követelményeket, ugyanakkor nem szabad indokolatlanul korlátozni a kutatási eredmények átláthatóságát. Ki kell továbbá jelölni azokat a területeket, amelyeken lehetőség van a kutatási eredmények átláthatóságára vonatkozó jelenlegi szabályok alkalmazására.

Az alábbiakban felvázolt, nem honvédelmi jellegű tevékenységek kiegészítik és egységes keretbe foglalják a polgári biztonságot érintő, más témakörökben elvégzett technológia- és rendszerorientált kutatást. Ezek a kutatási tevékenységek küldetésorientáltak, és a konkrét biztonsági küldetések szempontjából lényeges technológiák és képességek kialakítására irányulnak. Szándékoltan rugalmasak, így alkalmazhatók a ma még ismeretlen, a jövőben esetleg felmerülő biztonsági fenyegetésekre és az ezekhez kapcsolódó politikai igényekre is; ennek megfelelően a polgári biztonsági ágazatban a meglévő technológiák közötti termékeny kölcsönhatások és e technológiák felhasználása serkentésén keresztül az európai biztonsági kutatás bátorítani fogja a többcélú technológiák kifejlesztését annak érdekében, hogy alkalmazási területük minél tágabbra bővíthető legyen.

Tevékenységek

- A terrorizmus és a bűnözés elleni védekezés: a polgári védelmet, ennek keretében a biológiai biztonságot és védelmet, a fenyegetések (például CBRN) tudatosítására, felderítésére, megelőzésére, azonosítására, az ellenük való védekezésre, semlegesítésére, illetőleg a terrortámadások kockázataival való szembeszállást és a bűnözés hatásainak csökkentésére szolgáló technológiai megoldások létrehozása.

- Az infrastruktúra és a közművek biztonsága: a meglévő és jövőbeni, köz- és magántulajdonú létfontosságú/hálózatos infrastruktúra (például közlekedési, energetikai, IKT), rendszerek és szolgáltatások (beleértve a pénzügyi és a közigazgatási szolgáltatásokat is) elemzése és biztonságosabbá tétele.

- Határőrizeti hírszerzés és aA határok biztonsága: Európa szárazföldi és part menti határai biztonságának megerősítéséhez (beleértve a határőrizetet és a határok felügyeletét is) szükséges valamennyi rendszer, berendezés, eszköz és folyamat, illetőleg a személyazonosság gyors megállapítását lehetővé tévő módszerek hatékonyságának és működőképességének fokozását szolgáló technológiákra és képességekre összpontosítva.

- A védelem és a biztonság helyreállítása válság idején: a veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló különböző műveleteket (például polgári védelem, humanitárius segítségnyújtás, természeti katasztrófákkal kapcsolatos és mentési feladatok, a KKBP támogatása) áttekintését lehetővé tévő és azokat támogató technológiákra, továbbá a szervezetközi koordinációra és kommunikációra, a megosztott architektúrákra, az emberi tényezőre és egyéb hasonló kérdésekre összpontosítva.

Az előző négy területet a következő, inkább horizontális jellegű témakörök támogatják:

- A biztonsági rendszerek integrálása , kapcsolatai és interoperabilitása: Hírszerzés, információgyűjtés és a polgárok biztonsága, a rendszerek, berendezések, szolgáltatások és folyamatok (beleértve a bűnüldözési, tűzvédelmi, polgári védelmi és egészségügyi információs rendszereket is) interoperabilitását javító technológiákra, valamint az összes tranzakciós és adatfeldolgozási művelet megbízhatóságára, szervezeti vonatkozásaira, nyomon követhetőségére és az érintett információk bizalmasságának és integritásának védelmére összpontosítva. Elsődleges feladat az integráció és az interoperabilitás fokozása, mert az Unió így tudja teljes mértékben kihasználni az előzőekben felsorolt területeken elért eredményeket.

- Biztonság és társadalom: a küldetésorientált kutatás a következő területek társadalmi-gazdasági a terrorizmus és a bűnözés kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági vetületeinek és következményeinek elemzésére, az emberi értékek szerepére, a szakpolitikai döntéshozatali folyamatra, forgatókönyvekinek összeállítására és egyéb tevékenységekreire összpontosít a következő területeken: bűnözés, a terrorizmus pszichológiája és társadalmi környezete, a polgár biztonságérzete, etika, a magánélet védelme, és társadalmi előrelátás és szisztematikus kockázatelemzés. A kutatás olyan technológiákra is kiterjed, amelyek fokozottabban védik a magánéletet és a szabadságjogokat, továbbá kiterjed a sebezhető pontokra és az új fenyegetésekre, valamint lehetséges következményeik kezelésére és hatásvizsgálataira is.

- A biztonságot érintő kutatás összehangolása és rendszerezése: a biztonságot érintő európai és nemzetközi kutatási erőfeszítések összehangolása és a polgári, biztonsági és védelmi kutatás szinergiájának megteremtése, a jogi feltételek javítása, továbbá a meglévő infrastruktúra optimális kihasználásának elősegítése.

9.2. Világűr

Indoklás

Az EU Közösség ezen a területen a felhasználói követelményeken és a szakpolitikai célkitűzéseken alapuló közös célkitűzések jobb meghatározásához; a feleslegesen végzett munka elkerülése és a minél fokozottabb interoperabilitás érdekében a tevékenységek összehangolásához; valamint a költséghatékonyság javításához és a szabványok kidolgozásához járulhat hozzá. Potenciális felhasználóként a közigazgatási szervek és a döntéshozók jöhetnek számításba, és az európai ipar is élvezheti egy jól meghatározott, az európai űrprogramon keresztül megvalósított és részben a javasolt kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységekkel támogatott európai világűr-politika előnyeit. Az európai szintű tevékenység az uniós közösségi szakpolitikai célkitűzések támogatásához is szükséges például a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat, a környezetvédelem, az egészségügy, a távközlés, a biztonság és a közlekedés területén, és egyúttal szavatolhatja, hogy Európa mint partner kellő tiszteletben részesüljön a regionális és nemzetközi együttműködésben.

Az elmúlt negyven év folyamán Európa – részben nemzeti szinten, részben az Európai Űrügynökségen keresztül – kitűnő technológiai bázist épített ki. A versenyképes ipar (beleértve a gyártókat, a szolgáltatókat és az üzemeltetőket) új kutatást és új technológiákat igényel. Az űripari alkalmazások jelentős előnyökkel járnak a polgárok számára is a technológiai „spin-off” hatás révén, és nélkülözhetetlenek csúcstechnológiára épülő társadalmunkban.

Az alábbiakban kitűzött tevékenységek célja: hatékonyan kiaknázni a világűrbe telepített eszközökben rejlő lehetőségeket (a földi eszközökkel, ezen belül a légtérbe telepített eszközökkel is összehangolva) új alkalmazások, különösen a GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) rendszer telepítése és az európai uniós közösségi politikákhoz kapcsolódó jogérvényesítő tevékenység támogatása érdekében; a világűr felderítése, ami nemzetközi együttműködésre, és alapvető technológiai vívmányok elérésére és költséghatékony vállalkozások teljesítésére ad lehetőséget; a világűr kiaknázása és felderítése az Európai Unió stratégiai szerepét szavatoló elősegítő tevékenységek támogatásával. Ezeket a tevékenységeket egyéb, a versenyképességi és innovációs keretprogramban, illetőleg az oktatási és képzési programban foglalt cselekvések egészítik ki. Arra is törekedni kell, hogy az alábbiakban kitűzött tevékenységek minél több haszonnal járjanak a közpolitika szempontjából, beleértve az időközben esetleg felmerülő új szakpolitikai igények támogatását például a fejlődő országokat segítő, a világűrt is igénybe vevő megoldások kialakításában vagy a világűrbe telepített figyelőeszközöknek és módszereknek a közösségi szakpolitikák kialakításához történő felhasználásában.

Tevékenységek

- Világűrbe telepített alkalmazások az európai társadalom szolgálatában

- GMES: műholdas és földi technológián alapuló figyelő- és korai figyelmeztető rendszerek (beleértve a polgárok biztonságát szolgáló rendszereket is) és technikák kifejlesztése a környezetvédelem és a biztonságpolitika (beleértve a természeti katasztrófák kezelését is) számára és integrálásuk a földfelszínre, hajókra és a légkörbe telepített összetevőkkel; a – mind a műholdas, mind a földi (a földfelszínre, hajókra vagy a légtérbe telepített) eszközökről származó – GMES-adatok és szolgáltatások integrálásának, harmonizálásának, felhasználásának és a felhasználókhoz való eljuttatásának támogatása.

- Innovatív, a globális elektronikus hírközlési hálózatokba illesztésmentesen integrált műholdas hírközlési szolgáltatások a polgárok és a vállalkozások számára a polgári védelemben, az elektronikus kormányzásban, a távorvoslásban, a távoktatásban, a felkutatási és mentési feladatokban, az idegenforgalomban és a szabadidős tevékenységekben, a személyes navigációban, a járműparkok irányításában, a mezőgazdaságban és az erdészetben, a meteorológiában, valamint és általános felhasználásra.

- A világűrbe telepített szolgáltatások sebezhetőségének csökkentését és a világűr megfigyeléséhez történő hozzájárulást célzó megfigyelési technológiák és rendszerek kifejlesztése.

- Világűrbe telepíthető rendszerek fejlesztése a kockázatmegelőzés és a kockázatkezelés, valamint a veszélyhelyzetek valamennyi fajtája kezelésének céljára, a földi rendszerekkel való konvergencia fokozásával.

- A világűr felderítése

- Hozzájárulás a nemzetközi A tudományos hozzáadott érték maximalizálása az Európai Űrügynökséggel és a tagállamokkal fennálló szinergiákon keresztül; az űrügynökségek kezdeményezései a világűr-felderítőés területén; a tudományos adatokhoz való hozzáférés elősegítése. kezdeményezésekhez.

- A világűrbe telepíthető távcsövek és érzékelők fejlesztése, valamint az űrtudományokhoz kapcsolódó adatelemzés terén tett erőfeszítések összehangolása.

- KTF a világűrben végzett tevékenységek alapjainak megerősítésére

- A hosszú távú igények kielégítését célzó űrkutatás és fejlesztés, beleértve az űŰrközlekedést is; i technológiák: az európai űrtechnológiaiközlekedési ágazat versenyképességének és költséghatékonyságának fokozására irányuló kutatási tevékenységek.

- Világűrtudományok, beleértve a világűrhöz kapcsolódó biogyógyászatot, élettudományokat és fizikai tudományokat be telepített élet kutatását is.

II. ÖTLETEK

Célkitűzés

Ez a program fokozza az európai kutatás dinamizmusának, kreativitásának és kiválóságának előmozdítását a tudás határain. Mindez az európai szinten egymással versenyben álló egyedi kutatócsoportok által bármely területen végzett, kutatók által javasolt kutatási projektek támogatásával valósul meg. A projektek finanszírozása a magán- és a közszektorban tevékenykedő kutatók által a saját választásuk szerinti témákról benyújtott javaslatok alapján történik, értékelésük pedig egyedül a szakmai értékelés megítélése szerinti kiválóság kritériuma alapján. A kutatási eredményeket a részvételi és terjesztési szabályokkal összhangban kell közzétenni és terjeszteni.

Indoklás

Az általában „alapkutatásnak” tekintett tevékenységek keretein belül végzett, kutatók által javasolt „felderítő kutatás” a jólét és a társadalmi fejlődés kulcsfontosságú motorja, hiszen új lehetőségeket nyit meg a tudományos és technológiai haladás előtt, és hozzájárul a jövőbeli alkalmazásokat és piacokat eredményező új ismeretek létrehozásához.

Annak ellenére, hogy számos területen nagyon sok eredményt és magas szintű teljesítményt ért el, Európa nem használja ki teljes mértékben kutatási potenciálját és forrásait, és több kapacitásra van sürgősen szüksége az ismeretek létrehozásához, valamint ahhoz, hogy ezeket az ismereteket gazdasági és társadalmi értékké és növekedéssé konvertálja.

A z nemzeti vagy transznacionális jellegű egyedi kutatócsoportok által végzett „felderítő kutatás” Európa-szerte igénybe vehető versenyképes finanszírozási mechanizmusa struktúrája (amely kiegészíti, nem pedig helyettesíti a nemzeti finanszírozást) az Európai Kutatási Térség olyan kulcsfontosságú eleme, amely más EU-s közösségi és nemzeti tevékenységeket egészít ki. Hozzájárul Európa dinamizmusának és vonzerejének erősítéséhez mind az európai, mind a harmadik országbeli legkiválóbb kutatók, valamint az ipari beruházások számára.

Tevékenységek

Ez a cselekvés a legígéretesebb és legtermékenyebb kutatási területekre, valamint a tudományos és technológiai fejlődés legjobb lehetőségeire összpontosít a különböző tudományágakon belül és között, beleértve a műszaki tudományokat, a társadalomtudományokat és a humán tudományokat. Végrehajtása a keretprogram többi részének tematikus irányultságától függetlenül történik, figyelmet fordítva a fiatal az új generációhoz tartozó kutatókra és új csoportokra, valamint a már kialakult csoportokra.

A z EU Közösség „felderítő kutatáshoz” kapcsolódó tevékenységeit egy független tudományos tanácsból és az ezt segítő, célzott végrehajtó struktúrából álló Európai Kutatási Tanács hajtja végre. Az Európai Kutatási Tanácsot külön erre a célra felvett alkalmazottak (köztük az EU intézményeinek tisztviselői) vezetik. A hatékony igazgatáshoz szükséges stabilitás és folytonosság biztosítása érdekében a vezetés csak a tényleges igazgatási igényekre szorítkozik.

A tudományos tanács az európai tudományos közösség legmagasabb szintű – személyesen, politikai vagy egyéb érdekektől függetlenül eljáró – képviselőiből áll. Tagjait a Bizottság nevezi ki a személyek kiválasztására szolgáló független eljárást követően. A tudományos tanács tagjainak kinevezése négy évre szól, amely egy alkalommal legfeljebb további négy évre, a tudományos tanács tevékenységének folytonosságát biztosító rotációs rendszer keretében megújítható. A tudományos tanács többek között áttekinti teljes jogkörrel rendelkezik a finanszírozandó kutatástípusokról szóló döntések meghozatalában, és tudományos szempontból garantálja az adott tevékenység minőségét. Feladatai közé tartozik különösen az éves munkaprogram kidolgozása, a szakmai értékelési folyamat kialakítása, valamint a program végrehajtásának tudományos szempontból való nyomon követése és minőség-ellenőrzése. A tudományos tanács magatartási szabályzatot dolgoz ki, amely többek között az összeférhetetlenség elkerülését is szabályozza.

A célzott végrehajtó struktúra a programnak az éves munkaprogramban meghatározottak szerinti végrehajtásáért és megvalósításáért felelős. Feladata különösen a szakmai értékelési és a kiválasztási folyamat végrehajtása a tudományos tanács által megállapított alapelveknek megfelelően, valamint a támogatások pénzügyi és tudományos igazgatása. A tudományos tanácsból és célzott végrehajtó struktúrából álló Európai Kutatási Tanács igazgatási és személyzeti költségei összhangban vannak a létszámtakarékos és költséghatékony gazdálkodás elvével; az igazgatási kiadások a minimálisra korlátozódnak, ugyanakkor biztosítani kell a magas színvonalú végrehajtáshoz szükséges forrásokat.

A tevékenység végrehajtását és irányítását megfelelő időközönként folyamatosan felülvizsgálják és értékelik az elért eredmények felmérése, valamint az eljárásoknak a tapasztalatok alapján történő kiigazítása és javítása érdekében. A tudományos tanács évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az Európai Bizottság garantálja az Európai Kutatási Tanács teljes autonómiáját és integritását.

Az Európai Bizottság biztosítja, hogy az Európai Kutatási Tanács működése összhangban legyen a tudományos kiválóság, az autonómia, a hatékonyság és az átláthatóság elvével, és hogy pontosan a tudományos tanács által kialakított stratégiát és végrehajtási módszert kövesse.

A 7. cikk (2) bekezdésében említett időközi értékelés keretében legkésőbb 2010-ben sor kerül az Európai Kutatási Tanács struktúráinak és mechanizmusainak a tudományos kiválóság, az autonómia, a hatékonyság és az átláthatóság követelménye tekintetében történő független felülvizsgálatára, a tudományos tanács teljes jogú részvételével. A felülvizsgálat kifejezetten a végrehajtó hivatalon alapuló struktúra, illetőleg a Szerződés 171. cikkén alapuló struktúra előnyeinek és hátrányainak áttekintésére irányul. A felülvizsgálat alapján az adott struktúrákat és mechanizmusokat megfelelően módosítani kell. A Bizottság a szükségesnek ítélt módosított struktúrákra való áttérés érdekében gondoskodik minden szükséges előkészítő munka mielőbbi elvégzéséről és bemutatásáról.

Az Európai Kutatási Tanács jogosult saját hatáskörben stratégiai vizsgálatokat végezni működésének előkészítéséhez és támogatásához. Tanulmányozhat különösen európai, kormányközi és nemzeti kezdeményezéseket annak érdekében, hogy tevékenységeit más, európai és nemzeti szinten folyó kutatási tevékenységek ismeretében programozhassa.

III. EMBEREK

Célkitűzés

Az európai kutatás és technológia területén a humánpotenciál mennyiségi és minőségi erősítése az emberek kutatói pálya választására való ösztönzésével, az európai kutatók Európában maradásának támogatásával, valamint az egész világból a kutatók Európába vonzásával, Európát vonzóbbá téve a legkiválóbb kutatók számára. A korábbi keretprogramok alapján végrehajtott Marie Curie-cselekvések tapasztalatait alapul véve E ennek megvalósítása a Marie Curie-cselekvések egy összefüggő rendszerén keresztül történik, figyelembe véve különösen a cselekvések Európai Kutatási Térségre gyakorolt strukturáló hatásában rejlő európai hozzáadott értéket. Ezek a cselekvések a köz- és a magánszektorban működő, pályafutásuk bármely szakaszában járó kutatóknak szólnak, a kifejezetten a fiataloknak szánt kutatási alapképzéstől az élethosszig tartó tanulásig és pályafutás-fejlesztésig. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a női kutatók magasabb számban képviseltessék magukat, és ebből a célból valamennyi Marie Curie-cselekvésben ösztönözni kell az esélyegyenlőséget, a csekekvéseket úgy kell megtervezni, hogy a kutatók megfelelő egyensúlyt alakíthassanak ki a munka és a magánélet között, továbbá meg kell könnyíteni a pályamegszakítás után a kutatói pályafutás folytatását.

Indoklás

A jelentős számú magasan képzett kutató szükséges feltétele a tudomány előrehaladásának és az innováció támogatásának, ugyanakkor fontos tényezője az állami és magánszervezetek kutatási befektetései vonzásának és fenntartásának. Míg világszinten a verseny egyre fokozódik, a kutatók számára egy nyílt és a diszkrimináció minden formájától mentes európai munkaerőpiac kialakítása és a kutatók szakismereteinek és karrierlehetőségeinek diverzifikációja alapvető fontosságú a kutatók és ismereteik hatékony mobilitásának támogatása érdekében, Európán belül és világviszonylatban egyaránt. Olyan konkrét intézkedéseket is be kell vezeni, amelyek ösztönzik a fiatal kutatókat, támogatják a tudományos pályájuk kezdetén járókat, illetve – például újraintegrálódási támogatás nyújtásával – visszaszorítják az „agyelszívást”.

A transznacionális és az ágazatok közötti mobilitás – beleértve az ipari részvétel ösztönzését és a kutatói karrierek és egyetemi állások európai szinten történő elérhetővé tételét – az Európai Kutatási Térség kulcsfontosságú eleme, és elengedhetetlen az európai kutatási kapacitások és teljesítmények fokozásához. A kutatók közötti nemzetközi együttműködés továbbra is elengedhetetlen az e tevékenység keretében folytatott lehető legmagasabb színvonalú kutatás biztosításához. További kulcsfontosságú tényező a megfelelő foglalkoztatási feltételek megteremtése: biztosítani a kutatás függetlenségét, a fizetéseket felzárkóztatni a legmagasabb nemzetközi mércéhez, és jobban odafigyelni arra, hogy a kutatók részesüljenek a társadalombiztosítási és egyéb biztosítási rendszerek ellátásaiban. A kutatók mobilitásának fokozása és a más tagállamokból kutatókat vonzó kutatóintézetek forrásainak megnövelése az Európai Unió egész területén hozzájárul kiválósági központok működéséhez.

Az „Emberek” program koordinálása a keretprogram többi részével együtt történik. Annak érdekében, hogy Európa még vonzóbbá váljon a kutatók számára, a Marie Curie-cselekvések lehetőségeket teremtenek a más közösségi politikákkal (például az oktatáspolitikával, a kohéziós politikával és a foglalkoztatáspolitikával) fennálló konkrét szinergiák kihasználására is. A tudományos oktatás tudományos pályákkal való összekapcsolására irányuló cslekvéseket, valamint a tudományos oktatás új módszereire összpontosító kutatási és koordinációs cselekvéseket a „Kapacitások" egyedi program „Tudomány a társadalomban” című része tartalmazza.

Tevékenységek

- Kutatók alapképzése annak érdekében, hogy a köz- és a magánszektorban javuljanak a karrierkilátások – többek között a kutatók tudományos és általános képességeinek, például a technológiaátadáshoz és a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó képességeinek szélesítése révén –, továbbá annak érdekében, hogy a kutatói pálya több fiatal t kutatót vonzzon.A tevékenység végrehajtása a Marie Curie-hálózatokon keresztül történik, azzal a fő célkitűzéssel, hogy megakadályozza a kutatók alapképzésével és pályafutás-fejlesztésével összefüggő tevékenységek szétforgácsolódását, és európai szinten megerősítse azokat. Támogatást kell előirányozni a legkiemelkedőbb pályakezdő kutatók meglévő kutatócsoportokba integrálására, ami szükségessé teszi a képzés minőségének kölcsönös elismerését, ösztönözve ugyanakkor a szóban forgó programmal összefüggésben kiállított oklevelek és bizonyítványok kölcsönös elismerését. A transznacionális hálózatok tagjainak integrált képzési programok keretében kell hasznosítaniuk egymást kiegészítő szakmai kompetenciáikat. A támogatás a pályakezdő kutatók felvételére, a hálózaton kívüli kutatók által is igénybe vehető képzések szervezésére, valamint az ismeretek átadása és ellenőrzése céljából magas szintű egyetemi és ipari álláshelyek támogatására irányul.

- Élethosszig tartó képzés és pályafutás-fejlesztés a tapasztalattal rendelkező kutatók pályafutás-fejlesztésének támogatása érdekében. A készségek és képességek kiegészítése vagy újak megszerzése céljából, illetve az inter-/multidiszciplináris és/vagy ágazaton belüli mobilitás javítása érdekében támogatást kell előirányozni a további/kiegészítő képességekre és készségekre sajátos igényt mutató kutatók számára, a pályamegszakítást követően a kutatói pályát újrakezdő kutatók számára, valamint transznacionális/nemzetközi mobilitási tapasztalatot követően a kutatóknak egy hosszabb időtartamú európai kutatói állásba való (ismételt) beilleszkedésére, beleértve azt az országot is, ahonnan származnak. E cselekvések megvalósítása közvetlenül közösségi szinten nyújtott egyéni ösztöndíjakon, valamint regionális, nemzeti vagy nemzetközi programok társfinanszírozásával történik, amennyiben teljesül a közösségi hozzáadott érték, az átláthatóság és a nyitottság kritériuma. A társfinanszírozási lehetőséget a szükséges tapasztalatok megszerzése érdekében kezdetben csak korlátozott mértékben szabad alkalmazni.

- Az ipari vállalatok és az egyetemek közötti átjárási lehetőségek és partnerségek: az egyetemi és ipari szervezetek – különösen a kkv-k, és beleértve a hagyományos gyártóipart is – közötti hosszabb távú együttműködési programokhoz nyújtott támogatás célja, hogy közös kutatási partnerségek révén ösztönözze az ágazatok közötti mobilitást és javítsa az ismeretek megosztását, és ennek érdekében támogassa a tapasztalattal rendelkező kutatók alkalmazását a partnerségben, a két szektor között az alkalmazottak kiküldetéseit, valamint rendezvények szervezését.

- A nemzetközi dimenzió: az európai kutatás minőségének javítása az Európán kívüli kutatótehetségek Európába vonzásával, és az Európán kívüli kutatókkal folytatott kölcsönösen előnyös kutatási együttműködés előmozdítása. Ennek megvalósítása (beépített kötelező hazatérési szakaszt tartalmazó) kimenő nemzetközi ösztöndíjakkal, bejövő nemzetközi ösztöndíjakkal, valamint a kutatók cseréjét támogató partnerségekkel történik. Az európai szervezetek, az EU szomszédos országainak szervezetei, valamint azon országok szervezetei közötti közös kezdeményezések, amelyekkel az EU tudományos és technológiai megállapodást kötött, szintén részesülnek támogatásban. A tevékenység magában foglalja a fejlődő országokból és a fellendülőben lévő gazdaságokból való „agyelszívás” kockázatát kiegyensúlyozó intézkedéseket, és a külföldön tevékenykedő európai kutatók hálózatainak létrehozását célzó intézkedéseket. E cselekvések végrehajtása az „Együttműködés” és a „Kapacitások” elnevezésű programok keretében megvalósuló nemzetközi tevékenységekkel összhangban történik.

- Egyedi cselekvések egy igazi európai kutatói munkaerőpiac létrehozásának támogatására a mobilitás előtti akadályok eltávolításával és a kutatók Európán belüli karrierkilátásainak javításával. Ösztönző intézkedések a kutatók mobilitását, minőségét és létszámának növelését támogató közintézmények számára, amennyiben ezek az intézkedések egyértelműen megfelelnek a saját európai hozzáadott érték, a nyitottság és az átláthatóság kritériumának. Ezenkívül a Marie Curie-cselekvések és azok célkitűzései nyilvánosság előtti megismertetése érdekében díjak létrehozására is sor kerül.

IV. KAPACITÁSOK

A keretprogramnak ez a része a kutatási és innovációs kapacitásokat fokozza egész Európában, és támogatja azok optimális felhasználását. E cél a következők segítségével érhető el:

- a kutatási infrastruktúrák használatának és fejlesztésének optimalizálása;

- a kkv-k innovációs kapacitásainak és a kutatásból származó előnyök kihasználásával öszefüggő képességeinek erősítése;

- a kutatásorientált regionális csoportosulások fejlődésének támogatása;

- az EU konvergenciarégióiban és legkülső régióiban meglévő kutatási potenciál felszabadítása;

- a tudomány és a társadalom egymáshoz közelítése a tudomány és a technológia európai társadalmon belüli harmonikus integrációja érdekében;

- a kutatási politikák következetes kidolgozásának támogatása;

- a nemzetközi együttműködést támogató horizontális cselekvések és intézkedések.

A keretprogram e részével összefüggésben végrehajtott tevékenységek támogatják a politikák következetes kidolgozását, kiegészítik az együttműködési program keretében tervezett együttműködési tevékenységeket, továbbá hozzájárulnak a tagállami politikák következetességének és hatásának javítását célzó közösségi politikákhoz és kezdeményezésekhez. Ez a következőket tartalmazza:

- az európai tudományos rendszer erősítése és javítása, többek között a tudományos tanácsadással és szakértői véleménnyel kapcsolatos kérdésekben, valamint a „jobb szabályozáshoz” való hozzájárulás;

- a kutatással összefüggő közpolitikák és ipari stratégiák nyomon követése és elemzése;

- a kutatási politikák koordinálása, beleértve a nemzeti vagy regionális szinten közérdekű kérdésekkel kapcsolatban megvalósított transznacionális együttműködési kezdeményezéseket.

KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁK

Célkitűzés

Az Európában létező legjobb kutatási infrastruktúrák használatának és fejlesztésének optimalizálása, és a kutatás és technológia területén hozzájárulás olyan páneurópai jelentőségű új kutatási infrastruktúrák létrehozásához, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az európai kutatóközösség a kutatás fejlődésének élvonalában maradjon, és képes legyen segíteni az ipart abban, hogy megerősítse tudásbázisát és technológiai know-how-ját.

Indoklás

A kutatási infrastruktúrák egyre fontosabb szerepet játszanak az ismeretek és a technológia fejlesztésében és kiaknázásában. Ezeknek az infrastruktúráknak a jelentősége már ma is egyértelmű például az energetikában, a világűr kutatásában és a részecskefizikában, más területeken pedig növekszik. Például a sugárforrások, a genomikai és társadalomtudományi adatbankok, a környezet- és űrtudományi megfigyelő állomások, az új anyagok tanulmányozására és kifejlesztésére szolgáló vagy a nanoelektronikában használatos képalkotó rendszerek, illetve tiszta helyiségek a kutatásban központi szerepet töltenek be. Költségesek, kiterjedt szaktudás kifejlesztését teszik szükségessé, és európai szinten a tudományos közösségnek és az ipari vállalkozásoknak széles körben kellene őket használnia és kiaknáznia.

A kutatási infrastruktúrák – köztük a számítástechnikai és hírközlési alapú elektronikus és virtuális infrastrukturák – tekintetében európai megközelítés kidolgozása és e területen uniós szintű tevékenységek végrehajtása jelentős mértékben hozzájárulhat az európai kutatási potenciál fellendítéséhez és kiaknázásához és az Európai Kutatási Térség kiépítéséhez.

Míg a tagállamok továbbra is központi szerepet töltenek be az infrastruktúrák fejlesztésében és finanszírozásában, Az EU a Közösség katalizátor- és fellendítő szerepet játszhat és kell játszania azáltal, hogy hozzájárul a különböző tagállamokban meglévő infrastruktúrák szélesebb körű és hatékonyabb elérhetőségéhez és használatához, az infrastruktúrák összehangolt kifejlesztésének és hálózatba szervezésének ösztönzésével, valamint közép- és hosszú távon páneurópai érdekű új kutatási infrastruktúrák megjelenésének támogatásával. E tekintetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) kulcsszerepet játszik az európai kutatási infrastruktúrákkal szembeni igények meghatározásában és ütemtervének kialakításában.

Tevékenységek

Az e területen folytatott tevékenységek a tudomány és technológia egészét lefedik. Végrehajtásuk a tematikus területeken folytatott tevékenységekkel szoros együttműködésben történik annak érdekében, hogy biztosítható legyen, hogy az európai szinten, az EU keretében közösségi keretek között megvalósított minden cselekvés igazodik az adott terület kutatási infrastruktúrák iránti igényeihez, beleértve a nemzetközi együttműködést is.

E tevékenységek a következők:

- Meglévő kutatási infrastruktúrák támogatása

- transznacionális hozzáférés annak biztosítására, hogy az európai kutatók a kutatási tevékenységük elvégzéséhez hozzáférhessenek a legjobb kutatási infrastruktúrákhoz, az adott infrastruktúra elhelyezkedésétől függetlenül

- integráló tevékenységek az európai szinten egy adott területen belüli kutatási infrastruktúrák működésének jobb megszervezhetősége, továbbá következetes használatuk és fejlesztésük ösztönzése érdekében

- olyan integráló tevékenységek, amelyekkel európai szinten egy adott terület kutatási infrastruktúráinak működése hatékonyabban megszervezhető és következetes használatuk és fejlesztésük előmozdítható, különösen transznacionális hozzáférés segítségével, oly módon, hogy az európai kutatók – különösen az iparban és a kis- és középvállalkozásokban működő kutatók – kutatási tevékenységük során hozzáférjenek a kiemelkedő színvonalú kutatási infrastruktúrákhoz, az adott infrastruktúra elhelyezkedésétől függetlenül;

- olyan elektronikus kutatási infrastruktúra , amellyel előmozdítható a nagy kapacitású és nagy teljesítményű kommunikációs és átviteli hálózatok további fejlesztése és fejlődése, és világméretű összekapcsolhatósága, a magas színvonalú európai számítástechnika megerősítése, valamint indokolt esetben ösztönözhető a felhasználói közösségek általi felhasználás, javítva globális jelentőségüket, hitelességük és megbízhatóságuk szintjét, a GEANT és a Grid infastruktúrák által elért eredményekre, valamint az interoperabilitást lehetővé tévő nyílt szabványokra alapozva.

- Új kutatási infrastruktúrák támogatása

- új infrastruktúrák kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúrák jelentős korszerűsítése különösen az előkészítés során, a „változó geometria” elvével összhangban új kutatási létesítmények infrastruktúrák létrehozásának kialakításának ösztönzése érdekében, nevezetesen elsősorban az ESFRI[28] által végzett tevékenységre alapozva , és amiről a Szerződés 171. cikke alapján hozható döntés, vagy az egyedi programokat elfogadó határozatok alapján a Szerződés 166. cikkével összhangban.

- tervtanulmányok: pályázati felhívásokon keresztül alulról felfelé építkezve, az új kutatási infrastruktúrák kiépítésének ösztönzése érdekében az új infrastruktúrákhoz kapcsolódóan „felderítési” díjak és megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozásával.

Az ezen a területen finanszírozásra javasolt infrastruktúra-fejlesztési projektek kijelölése számos kritérium alapján történik, beleértve különösen a következőket:

- a z EU közösségi pénzügyi támogatás ának hozzáadott értéke;

- a meglévő mechanizmusok alkalmatlansága a cél elérésére;

- tudományos kiválóság, nevezetesen a teljes európai tudományos (egyetemi és ipari) közösségből származó felhasználók igényeinek megfelelő világszínvonalú szolgáltatások nyújtására való képesség;

- nemzetközi jelentőség;

- a technológiafejlesztési kapacitáshoz való hozzájárulás;

- az Európai Kutatási Térség kiépítéséhez való hozzájárulás;

- a „kutatásorientált kiválósági csoportosulások” kialakításához való hozzájárulás;

- technológiai és szervezeti megvalósíthatóság;

- a tagállamok és a főbb érdekelt felek lehetőségei európai partnerségre és jelentős pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalásra, figyelembe véve az EBB-kölcsönök és a strukturális alapok lehetséges igyénybevételét;

- a becsült kiépítési és működési költségek.

Ami az új infrastruktúrák kiépítését illeti, a konvergenciarégiók és a legkülső régiók tudományos kiválóságának potenciálját minden indokolt esetben figyelembe kell venni. Biztosítani kell a közösségi pénzügyi eszközök, különösen a keretprogram és a strukturális alapok hatékony koordinációját. Az infrastruktúrák kiépítését érintő vitákban aktívan részt kell venniük a helyi és a regionális hatóságoknak.

A KKV-K JAVÁRA VÉGZETT KUTATÁS

Célkitűzések

Az európai kkv-k innovációs kapacitásának és az új technológiákon alapuló termékek és piacok fejlesztéséhez való hozzájárulásának megerősítése, segítve őket a kutatás kiszervezésében, a kutatási tevékenységeik gyarapításában, hálózataik kiterjesztésében, a kutatási eredmények jobb kihasználásában és a technológiai know-how megszerzésében , a kutatás és az innováció közötti szakadék áthidalásával.

Indoklás

A kkv-k az európai ipar fontos elemét jelentik. Az innovációs rendszerben és a tudás új termékekké, eljárásokká és szolgáltatásokká való átalakításának láncolatában kulcsfontosságú szerepet kell betölteniük. A belső piacon és világviszonylatban tapasztalható növekvő versennyel szemben az európai kis- és középvállalkozásoknak fokozniuk kell a tudás és a kutatás intenzitását, javítaniuk kell a kutatási eredmények kiaknázását, szélesebb piacokra is ki kell terjeszteniük üzleti tevékenységüket, és nemzetközivé kell tenniük tudáshálózataikat. A kkv-kra vonatkozó legtöbb tagállami intézkedés nem ösztönzi és nem támogatja a transznacionális kutatási együttműködést és technológiaátadást. EU-szintű fellépés szükséges a nemzeti vagy regionális szintű intézkedések hatásának kiegészítéséhez és javításához. Az alábbiakban felsorolt cselekvéseken kívül a keretprogram teljes egészében ösztönözni kell és meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét, és figyelembe kell venni igényeiket.

Tevékenységek

A kkv-kat támogató egyedi intézkedések az elképzelések szerint olyan kkv-kra és a kkv-k olyan társulásaira irányulnak, amelyek a kutatás egyetemekre és kutatóközpontokba való kiszervezését igénylik: főként olyan, alacsony és közepes technológiaigényű kkv-kről van szó, amelyek alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek kutatási kapacitással. A kutatásintenzív kkv-k felléphetnek kutatási szolgáltatóként, de meglévő kutatási kapacitásuk kiegészítése érdekében ki is szervezhetik a kutatást. Az olyan kutatásintenzív kkv-k, amelyeknek ki kell szervezniük a kutatást alapvető kutatási kapacitásuk kiegészítése érdekében, szintén részt vehetnek. A cselekvések – alulról felfelé építkező megközelítés alkalmazásával – a tudomány és technológia minden területét lefedik. Az eredmények hasznosításának elősegítése érdekében a cselekvések – a versenyképességi és innovációs programnak a kkv-knél folyó innováció előmozdítását célzó eszközeit kiegészítve – demonstrációs és egyéb célú tevékenységek támogatására is kiterjednek. A pénzügyi eszközök odaítéléséhez két rendszer adott:

- kkv-k számára végzett kutatás: innovatív kkv-k kis csoportjainak támogatása közös vagy egymást kiegészítő technológiai problémák megoldásában.

- kkv-k szövetségei számára végzett kutatás: kkv-k szövetségeinek vagy csoportosulásainak támogatása az értéklánc adott szegmensében vagy egy adott ágazatban működő nagyszámú kis- és középvállalkozás közös problémáit megválaszoló technikai megoldások kifejlesztésével.

Ez a két rendszer a hatodik keretprogramban a kkv-k számára bevezetett „együttműködésen alapuló” és „együttes” kutatási tevékenységeket váltja fel.

Az üzleti vállalkozásokat és az innovációt támogató horizontális szolgáltatásai révén a versenyképességi és innovációs program támogatást nyújt a közvetítő hálózatoknak és nemzeti cselekvési programoknak ösztönzi és elősegíti a kkv-k részvételét a keretprogramban. Biztosítani kell a keretprogram és a többi közösségi program komplementaritását és szinergiáinak kiaknázását.

A TUDÁS RÉGIÓI

Célkitűzések

Az európai régiók kutatási potenciáljának erősítése, Európa-szerte különösen az egyetemeket, kutatóközpontokat, vállalkozásokat és regionális hatóságokat tömörítő „kutatásorientált regionális csoportosulások” ösztönzése és fejlődésének támogatása révén.

Indoklás

A régiókat egyre fontosabb szereplőként ismerik el az uniós kutatás és fejlesztés területén. A kutatáspolitika és a kutatási tevékenységek regionális, régióközi és határokon átívelő szinten gyakran a köz- és magánszektorbeli szereplőket tömörítő „csoportosulások” kialakulásától függnek. „A tudás régiói” elnevezésű kísérleti cselekvés bebizonyította ennek a fejlődésnek a dinamizmusát, valamint azt, hogy szükséges támogatni és ösztönözni az ilyen struktúrák kialakítását.

Az e területen végrehajtandó intézkedések lehetővé teszik, hogy az európai régiók megerősítsék a KTF-be való befektetési kapacitásukat és kutatási tevékenységeket folytassanak, miközben maximalizálják a területükön működő gazdasági szereplők európai kutatási projektekben való sikeres részvételét, elősegítik a csoportosulások kialakulását, és ezáltal támogatják Európa regionális fejlesztését. A cselekvések elősegítik olyan regionális csoportosulások létrejöttét, amelyek hozzájárulnak az Európai Kutatási Térség kiépítéséhez.

Az Interreg III-programok során tapasztaltakhoz hasonlóan – a területi célkitűzésre irányadó szabályokban meghatározottak szerint – figyelemmel kell kísérni a szomszédos határ menti régiók együttműködését. „A tudás régiói” tevékenység ösztönzi a határokon átnyúló régióközi kutatási együttműködést, függetlenül attól, hogy az érintett régiók a konvergenciára vagy a regionális versenyképességre vonatkozó célkitűzés hatálya alá tartoznak-e vagy sem.

Tevékenységek

A tudás régiói elnevezésű új kezdeményezés magában foglalja és tömöríti a kutatásban érintett regionális szereplőket : , például az egyetemeket, a kutatóközpontokat, az ipart, a hatóságokat (regionális tanácsokat vagy regionális fejlesztési ügynökségeket). A projektek magukban foglalják a regionális vagy határokon átnyúló csoportosulások kutatási menetrendjének közös elemzését (a regionális innovációs csoportosulások szélesebb körű témáját érintő más tevékenységekkel összhangban), valamint egy eszközrendszer kidolgozását annak érdekében, hogy egyedi kutatási tevékenységek keretében lehessen azokkal foglalkozni, beleértve a magasan fejlett régiók által a kevésbé fejlett kutatási profillal rendelkező régióknak nyújtott szakmai tanácsadást és a kialakulófélben lévő „tudás régióinak” biztosított közvetlen támogatást . Olyan intézkedésekről van szó, amelyeknek célja a kutatási hálózatokba szerveződés és a kutatási finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a regionális gazdaságon belül a kutatásban részt vevő gazdasági szereplők és intézmények jobb integrálódása és kapcsolatai . E tevékenységek végrehajtása az EU a Közösség regionális politikájával (a strukturális alapokkal) , a versenyképességi és innovációs programmal, valamint az oktatási és képzési programmal szoros összefüggésben történik.

„A tudás régiói” elnevezésű egyedi tevékenységgel összefüggésben szükséges lesz az EU a Közösség regionális politikájával és a jelentősebb nemzeti és regionális programokkal való együttműködési lehetőségek keresése, különösen a konvergenciarégiók és a legkülső régiók tekintetében.

KUTATÁSI POTENCIÁL

Célkitűzés

A kibővült EU teljes kutatási potenciálja kihasználásának ösztönzése az EU konvergenciarégióiban és legkülső régióiban[29] a kutatási potenciál meglévő vagy kialakulófélben lévő kiválóság felszabadításával és fejlesztésével, valamint a kutatók kapacitásainak erősítésével, segítve őket az EU- a közösségi szintű kutatási tevékenységekben való sikeres részvételben.

Indoklás

Európa nem használja ki teljes mértékben kutatási potenciálját, különösen az európai kutatás és az ipari fejlődés gócpontjától távol eső, kevésbé fejlett régiókban nem. Annak érdekében, hogy általában segítsen e régiók köz- vagy magánszektorban tevékenykedő kutatóinak és intézményeinek az európai kutatási tevékenységekben való részvételben, és lehetővé tegye számukra, hogy profitáljanak az Európa más régióiban rendelkezésre álló ismeretekből és tapasztalatokból, ennek a cselekvésnek egyrészt az a célja, hogy megállapítsa azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra potenciáljuk kiaknázását, másrészt pedig az, hogy hozzájáruljon az Európai Kutatási Térség kiteljesítéséhez a kibővült Unióban. A cselekvések korábbi és meglévő intézkedéseken, például az ötödik keretprogram alapján az akkori csatlakozó és tagjelölt országokban felállított európai kiválósági központokon és a tudásátadást célzó Marie Curie-vendégösztöndíjakon alapulnak.

Tevékenységek

Ezen a területen a cselekvés a következők támogatására irányul:

- a konvergenciarégiókban kiválasztott szervezetek és egy vagy több partnerszervezet között a kutatók kölcsönös transznacionális kiküldetései, a meglévő vagy kialakulófélben lévő kiválasztott kiválósági központok támogatására az EUmás országaiból más országokból érkező, tapasztalattal rendelkező kutatók kiválasztott központok általi alkalmazásához;

- a kutatási felszerelések beszerzése és fejlesztése, valamint a konvergenciarégiók meglévő vagy kialakulófélben lévő kiválasztott kiválósági központjaiban rendelkezésre álló szellemi potenciál teljes kiaknázását lehetővé tévő tárgyi környezet kialakítása;

- a tudásátadást megkönnyítő szemináriumok és konferenciák szervezésére, a kutatási eredmények más országokban vagy nemzetközi piacokon való terjesztését és továbbítását célzó promóciós tevékenységekre és kezdeményezések;

- olyan értékelési eszközök, amelyek segítségével a konvergenciarégiókban található bármely kutatóközpont független nemzetközi szakértői értékelésben részesülhet általános kutatási minősége és infrastruktúrája szintjéről.

Szoros együttműködésre kell törekedni a z EU Közösség regionális politikájával. Az e címen támogatott cselekvések arra irányulnak, hogy a konvergenciarégiókban a kialakulófélben lévő és a már meglévő kiválósági központok kutatási kapacitásainak megerősítésével kapcsolatban meghatározzák azokat az igényeket és lehetőségeket, amelyek a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból kielégíthetők.

A K+F regionális szintű kereskedelmi hasznosítása érdekében, az iparral együttműködve szinergiákat kell keresni a versenyképességi és innovációs programmal is.

TUDOMÁNY A TÁRSADALOMBAN

Célkitűzés

A nyitott, hatékony és demokratikus európai tudásalapú társadalom létrehozásához a cél ösztönözni a tudományos és technológiai törekvéseknek és a kapcsolódó kutatási politikáknak az európai társadalmi hálóba való harmonikus integrációját, támogatva a tudományról és a technológiáról folyó európai szintű gondolkodást és vitát, valamint azoknak a társadalommal és kultúrával való kapcsolatát.

Indoklás

A tudomány és a technológia egyre inkább áthatja mindennapi életünket. Bár a társadalmi tevékenység terméke, és társadalmi és kulturális tényezők is áthatják, a tudomány és a technológia mégis távol van a nagyközönség és a politikai döntéshozók nagy részének mindennapi érdeklődésétől, és továbbra is félreértések , valamint megalapozatlan remények és félelmek tárgya. Az újszerű technológiákkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a társadalomnak megfelelően tájékozott, helyes választásokhoz és döntésekhez vezető viták alapján kell rendeznie.

Tevékenységek

Az e területen hozott, lényegi kérdésekre vonatkozó integrált kezdeményezés a következők támogatását foglalja magában:

- az európai tudományos rendszer erősítése és javítása beleértve és a következő kérdések kezelése: a politikai döntéshozatalhoz (és azon belül a kockázatkezeléshez) szükséges a tudományos tanácsadás sal és szakértői vélemé nnyel kapcsolatos kérdéseketn nyek felhasználásának javítása és hatásának figyelemmel kísérése, a tudományos publikációk jövője, a tudományos publikációk nyilvános hozzáférésének javítása az azok iránt érdeklődő közönség számára, a visszaélésre lehetőséget adó tudományos területeken tett védintézkedések; csalás, bizalom és „önszabályozás”;

- a tudománnyal összefüggő kérdések vonatkozásában a kutatók és a széles közönség – beleértve a szervezett civil társadalmat – szélesebb körű elkötelezettsége, a politikai és társadalmi vonatkozású kérdések – beleértve az etikai kérdéseket – megfontolása és tisztázása;

- gondolkodás és vita a tudományról és a társadalomról, valamint azoknak a társadalomban elfoglalt helyéről, figyelmet fordítva például a tudomány és technológia történetére, szociológiájára és filozófiájára;

- a nemekkel összefüggő kutatás, beleértve a kutatás minden területén a nemekkel összefüggő dimenzió integrálását, valamint a nőknek a kutatásban és a tudományos döntéshozatali szervekben való szerep ét vállalása támogatását ;

- a fiatalokban a tudomány iránti figyelem felkelt ő ését ösztönző nyitott környezet kialakítása a tudomány oktatásának erősítésével minden szinten, beleértve az iskolákat is, valamint a különböző társadalmi háttérrel rendelkező fiatalok körében a tudomány iránti érdeklődés és az ebben való teljes jogú részvétel előmozdításával;

- az egyetemek en és más felsőoktatási intézményekben folyó kutatás szerepével kapcsolatos politika kidolgozása helyzetének megszilárdítása és az egyetemeknek a szükséges reformokban való kötelezettségvállalása a globalizáció kihívásai val való szembenézéshez nak leküzdése melletti elkötelezettségük elmélyítése ;

- jobb kommunikáció és kölcsönös megértés a tudományos világ és a politikai döntéshozók szélesebb közönsége, a média és a nagyközönség között, segítve a tudósokat, hogy munkájukat jobban megismertethessék és bemutathassák mások kal előtt , és támogatva a tudományos tájékoztatást , publikációkat és médiát.

Ezek a tevékenységek különösen kutatási projektek, tanulmányok, hálózatok és cserék, nyilvános rendezvények és kezdeményezések, díjak, felmérések és adatgyűjtés formájában valósulnak meg. Számos esetben harmadik országok szervezeteivel kialakított nemzetközi partnerségeket is magukban foglalhatnak.

A KUTATÁSI POLITIKÁK KÖVETKEZETES KIDOLGOZÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

Célkitűzések

A nemzeti és közösségi kutatási politikák hatékonyságának és következetességének javítása és egyéb szakpolitikákkal való összehangolása, a közérdekű kutatás hatásának és az iparhoz való kapcsolódásának erősítése, valamint a köztámogatás és a köztámogatás magánbefektetésekre gyakorolt húzóerejének fokozása.

Indoklás

A kutatási-fejlesztési ráfordítások 3%-ra növelése és hatékonyságuk fokozása kitüntetett helyen szerepel a növekedés és a foglalkoztatás jegyében indított lisszaboni stratégiában. A köz- és magánszektor kutatási ráfordításainak fellendítését célzó hatékony politikák kidolgozása a hatóságok számára tehát lényegi kérdés a versenyképes tudásalapú gazdaságra való áttérés felgyorsítása szempontjából. Ez a jobb kutatási feltételek megteremtése érdekében megköveteli a kutatási politikák rugalmasságát, szélesebb eszköztár mozgósítását, az erőfeszítések országhatárokon átívelő összehangolását és egyéb szakpolitikák alkalmazását.

Tevékenységek

E fejezet tevékenységei kiegészítik az „Együttműködés” program keretében végzett koordinációs tevékenységeket, céljuk pedig a regionális, nemzeti és közössségi politikák és kezdeményezések (például finanszírozási programok, jogszabályok, ajánlások és iránymutatások) egységességének és hatásának javítása. A tevékenységek a következők:

- a kutatással összefüggő közpolitikák és ipari stratégiák, illetve hatásaik figyelemmel kísérése és elemzése, valamint a politikák tervezését, végrehajtását, értékelését és transznacionális összehangolását támogató tájékoztató és igazoló jellegű mutatók kidolgozása;

- a kutatási politikák önkéntes megerősítése a koordináció nyílt módszerét és nemzeti vagy regionális szintű, alulról jövő, közérdekű transznacionális együttműködési kezdeményezések végrehajtását támogató cselekvésekkel.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A versenyképessé váláshoz és világviszonylatban vezető szerep betöltéséhez az Európai Közösségnek erős és következetes nemzetközi tudományos és technológiai politikára van szüksége. A keretprogram különböző programjai alapján folytatott nemzetközi cselekvések végrehajtása átfogó nemzetközi együttműködési stratégia keretében valósul meg.

Ennek a nemzetközi politikának két három, egymástól kölcsönösen függő célkitűzése van:

- Európa versenyképességének támogatása harmadik országokkal fennálló stratégiai partnerségeken keresztül a kiválasztott tudományterületeken, a harmadik országok legjobb tudósainak arra való ösztönzésével, hogy Európában és Európával együttműködve tevékenykedjenek;

- hozzájárulás az ismeretek létrehozásához, lehetővé téve az egyetemek, kutatóintézetek és európai vállalatok számára, hogy kapcsolatokat építsenek ki harmadik országokbeli partnerekkel, és ezáltal könnyebben hozzáférhessenek a világban másutt végzett kutatáshoz;

- harmadik országokban felmerülő vagy globális jellegű problémák megoldása, kölcsönös érdeklődés és kölcsönös előnyök alapján.

A keretprogramon belül a harmadik országokkal való együttműködés különösen a következő országcsoportokra összpontosul [30] :

- tagjelölt országok;

- az EU szomszédos országai, mediterrán partnerországok, a Nyugat-Balkán országai [31] és a kelet-európai, és közép-ázsiai országok [32] a Független Államok Közössége ;

- fejlődő országok, az egyes érintett országok vagy régiók sajátos szükségleteire összpontosítva [33] ;

- fellendülőben lévő gazdaságok.

A témaorientált nemzetközi együttműködési cselekvések végrehajtása az „Együttműködés” elnevezésű program keretében történik. A humánpotenciál területén megvalósított nemzetközi cselekvések végrehajtása az „Emberek” elnevezésű program keretében történik.

A „Kapacitások” program a nem egy bizonyos egyedi tematikus vagy interdiszciplináris területre összpontosító horizontális támogatás t i cselekvések és intézkedések et tartalmaz végrehajtása történik . A nemzeti tevékenységek koherenciájának javítására erőfeszítéseket tesznek A tevékenység két régió között folytatott tudományos-technológiai együttműködésre, ezen belül a prioritások megállapítására és a tudományos-technológiai együttműködési politikák meghatározására; [34] a tudományos-technológiai együttműködést folytató partnerségek javítása és fejlesztése érdekében kétoldalú tudományos-technológiai koordinációs platformok működtetésére, valamint a nemzetközi tudományos-technológiai együttműködés sel kapcsolatos nemzeti programok koordinációjának támogatásával sel kapcsolatos nemzeti politikák és tevékenységek összehangolásának támogatására összpontosít . Az INTAS által a kelet-európai és közép-ázsiai országokkal folytatott együttműködés keretében gyűjtött tapasztalatok figyelembevételével ebben a programban, valamint az „Együttműködés” és az „Emberek” elnevezésű programban sor kerül a folytonosságot biztosító tevékenységekre. Biztosítani kell a keretprogram különböző programjain belül i és az egyéb közösségi jogi eszközökkel kapcsolatban folytatott nemzetközi együttműködési cselekvések átfogó koordinációját.

A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT NEM NUKLEÁRIS TEVÉKENYSÉGEI

Célkitűzés

Fogyasztóorientált tudományos és műszaki támogatást nyújtani a z EU közösségi politikai döntéshozatali folyamat á hoz egyrészt a meglévő politikák végrehajtásához és nyomon követéséhez nyújtott támogatás biztosításával, másrészt az új politikák támasztotta igényekre való reagálással.

Indoklás

A KKK különleges – magán- és nemzeti – érdekektől való függetlensége műszaki szakértelmével együtt lehetővé teszi számára, hogy elősegítse az érdekelt felek (ipari szövetségek, környezetvédelmi akciócsoportok, a tagállamok illetékes hatóságai, más kutatóközpontok stb.) és a politikai döntéshozók közötti kommunikációt és konszenzuskeresést, különösen közösségi szinten az EU szintjén . A tudományos és technológiai támogatás révén a KKK segít a z EU Közösség politikai döntéshozatali folyamatának hatékonyabbá, átláthatóbbá és tudományos szempontból megalapozottabbá tételében. Az átfedések és a feleslegesen végzett munka elkerülése érdekében indokolt esetben a KKK által végzett kutatást össze kell hangolni az „Együttműködés” elnevezésű egyedi program témái keretében végzett kutatással .

A KKK -nak az EU által a közösségi politiká k i hoz nyújtott támogatás hasznossága és hitelessége szoros összefüggésben áll tudományos szakértelmének minőségével és a nemzetközi tudományos közösségbe való integrálódásával. A KKK ezért a megfelelő területeken továbbra is folytatja a kutatásra és a többi kiválósági központtal létrehozandó hálózatok szervezésére irányuló erőfeszítéseit. Minden vonatkozásban részt vesz közvetett cselekvésekben, hangsúlyt fektetve a közös tudományos referenciarendszerekre, a hálózatok szervezésére, a képzésre és mobilitásra, a kutatási infrastruktúrára, valamint a technológiai platformokban és a koordinációs eszközökben való részvételre, azokban az esetekben, amikor megfelelő szakértelemmel rendelkezik hozzáadott érték előállításához.

A KKK a tevékenységeiben továbbra is aktívan támogatja az új tagállamok és a tagjelölt országok integrációs fokának a jelenleg az EU-15-ök által élvezett szintre történő emelését. A KKK megszilárdítja az Európai Kutatási Térségen belül, az európai tudományos kultúra szívében elfoglalt egyedi helyzetét. Azzal, hogy megkönnyíti a hozzáférést az európai és Európán kívüli kutatók – különösen a fiatal tudósok – számára a kutatási létesítményekhez, a KKK fokozza a többi köz- és magánszektorbeli kutatószervezettel folytatott együttműködését, fokozatosan javítja tevékenységeinek tudományos színvonalát, és hozzájárul a tudományos oktatáshoz és képzéshez, amelyek a KKK számára továbbra is kiemelt fontosságú kérdések.

Tevékenységek

A KKK prioritásai azok a területek lesznek, amelyek az Unió számára stratégiai fontosságúak, valamint azok, amelyek esetében a közreműködése magas hozzáadott értéket eredményez. A z EU közösségi politiká ina k tudományos és műszaki támogatása folytatódik az olyan alapvető fontosságú területeken, mint a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás, az élelmiszerügy, az energiaügy, a közlekedés, a vegyi anyagok, az állatkísérleteket kiváltó alternatív módszerek, a kutatáspolitika, az információs technológiák, a referenciamódszerek és -anyagok, a biotechnológia, a kockázatok, a veszélyforrások és a társadalmi-gazdasági hatások. A z Unió Közösség a számára kulcsfontosságú területeken fokozza tevékenységsét:

- Jólét egy tudásintenzív társadalomban

- Magas szintű ökonometriai modellezési és elemzési technikák kivitelezése és kidolgozása a politikák – például a lisszaboni menetrend, a belső piac, valamint a kutatás- és oktatáspolitika – meghatározásának és ellenőrzésének területén.

- A fenntarthatósági célkitűzések és a versenyképesség közötti új egyensúlyt támogató modellek kidolgozása felelősségteljes módon.

- Tudományos/szakmai támogatás az európai döntéshozatali folyamatot segítő kockázatértékelési és -kezelési eljárások kialakításához.

- Szolidaritás és felelős erőforrás-gazdálkodás

- Az élelmiszer-minőségre, az élelmiszerek nyomon követhetőségére és az élelmiszer-biztonságra (beleértve a géntechnológiával módosított élelmiszereket és takarmányokat), a területrendezésre és a kölcsönös megfeleltetésre összpontosító fenntartható mezőgazdaság elismert tudományos-technológiai referenciaközpontjává válás és a közös agrárpolitika végrehajtásának támogatása.

- A közös halászati politika tudományos-technológiai támogatása.

- Előrelépés az Európára vonatkozó, harmonizált, földrajzilag meghatározott adatok nyújtásában és a térinformatikai rendszerek terén (az INSPIRE program támogatása); a globális környezetvédelem és erőforrás-megfigyelés új megközelítései kialakításához nyújtott támogatás folytatása (a GMES program támogatása).

- Szaktudás biztosítása és központi szerepvállalás a GMES-hez kapcsolódó kutatási tevékenységekben és ezen a területen új alkalmazások kifejlesztésében.

- A környezetvédelmi és egészségügyi európai uniós cselekvési terv végrehajtásának támogatása, beleértve az integrált közösségi környezetvédelmi és egészségügyi információs rendszer létrehozásával kapcsolatban folyamatban lévő tevékenységekhez nyújtott támogatást.

- Alternatív stratégiák – különösen az állatkísérleteket kiváltó módszerek – kialakításának és validálásának támogatása és javítása valamennyi kapcsolódó kutatási területen (biztonságértékelés, vakcinák tesztelése, egészségügyi és orvosbiológiai kutatás stb.)

- Biztonság és szabadság Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

- A szabadság on , a jog érvényesülés e én és a biztonság on alapuló térség megteremtéséhez biztosításához hozzájáruló tevékenységek kialakítása különösen a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a csalások elleni küzdelemmel védekezéssel , a határbiztonsággal és a jelentős kockázatok megelőzésével összefüggő területeken, , a bűnüldöző szervekkel és a megfelelő EU-s szolgálatokkal kapcsolatban a megfelelő szervekkel együttműködve .

- A Közösség természeti és technológiai katasztrófákkal szembeni fellépésének támogatása.

- Európa mint partner a világban

- A z EU Közösség külső politikáinak támogatása egyes konkrét területeken, például a belbiztonság, a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás külső vetületei esetében.

II. MELLÉKLET: A KÖLTSÉGVETÉS TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ BONTÁSA A PROGRAMOK KÖZÖTT

A költségvetés programok szerinti tájékoztató jellegű bontása a következő (millió euróban):

Együttműködés *,[35] | 32 292 |

Egészségügy | 5 984 |

Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia | 1 935 |

Információs és kommunikációs technológiák | 9 110 |

Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák | 3 467 |

Energia | 2 265 |

Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) | 1 886 |

Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) | 4 180 |

Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok | 607 |

Biztonság és világűr | 2 858 |

Ötletek | 7 460 |

Emberek | 4 727 |

Kapacitások | 4 291 |

Kutatási infrastruktúrák * | 2 008 |

A kkv-k javára végzett kutatás | 1 266 |

A tudás régiói | 126 |

Kutatási potenciál | 350 |

Tudomány a társadalomban | 359 |

Nemzetközi együttműködési tevékenységek | 182 |

A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei | 1 751 |

ÖSSZESEN | 50 521 |

III. MELLÉKLET

FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK

Közvetett cselekvések

A hetedik keretprogram által támogatott tevékenységek különböző finanszírozási rendszerek révén részesülnek finanszírozásban. Ezek a rendszerek vagy önmagukban, vagy más finanszírozási rendszerekkel együtt vehetők igénybe a keretprogram során végrehajtott cselekvések különböző kategóriáinak finanszírozására.

Az egyedi programokra, munkaprogramokra és pályázati felhívásokra vonatkozó határozatokban – ahogyan és amikor helyénvaló – utalni kell elő kell írni a következők re et :

- A különböző cselekvés kategóriák ek finanszírozására használt rendszer(ek) típusa(i);

- Azoknak a résztvevőknek a kategóriái (például kutatási szervezetek, egyetemek, ipar, kkv-k, hatóságok), amelyek ezekből részesülhetnek;

- Az egyes rendszerek keretében finanszírozható tevékenységek típusai ( például kutatás és technológia fejlesztés, demonstráció, vezetés, képzés, terjesztés , tudásátadás és egyéb kapcsolódó tevékenységek).

Amennyiben lehetséges különböző finanszírozási rendszerek igénybevétele, a munkaprogramok meghatározhatják azt a finanszírozási rendszert, amelyet a felhívás tárgyát képező pályázatok témájával kapcsolatban alkalmazni kell.

A finanszírozási rendszerek a következők:

a) Az elsősorban pályázati felhívások alapján megvalósítandó cselekvések támogatásához:.

1. Együttműködésen alapuló projektek

A különböző országok résztvevőiből álló konzorciumok által végrehajtott kutatási projektek támogatása, amelyeknek célja a kutatáshoz új ismeretek, új technológia, termékek , demonstrációs tevékenységek vagy közös erőforrások létrehozása. A projektek mérete, alkalmazási köre és belső szervezete kutatási területtől és témától függően változhat. A projektek a kis- és középméretű célzott kutatási cselekvésektől a z egy adott célkitűzést támogató, nagyszabású, nagyobb, egy adott célkitűzés elérése érdekében jelentős mennyiségű forrást mozgósító integráló projektekig változhatnak. A projektek speciális csoportokra, például kkv-kra is irányulhatnak.

2. Kiválósági hálózatok

Adott területen belüli tevékenységeiket integráló több kutatószervezet által végrehajtott olyan közös tevékenységprogram közös kutatóprogramok támogatása, amelyeket a kutatócsoportok hosszabb távú együttműködés keretében valósítanak meg. E közös tevékenységprogram közös programok végrehajtása a forrásaik és tevékenységeik egy részét integráló szervezetek hivatalos kötelezettségvállalását teszi szükségessé.

3. Koordinációs és támogatási cselekvések

A kutatás koordinálását vagy támogatását célzó tevékenységek és politikák (hálózatok kiépítése, cserék, a kutatási infrastruktúrákhoz való transznacionális hozzáférés, tanulmányok, konferenciák stb.) támogatása. Ezek a tevékenységek a pályázati felhívásokon kívül egyéb eszközökkel is végrehajthatók.

4. Egyedi projektek A „felderítő kutatás” támogatása

Nemzeti vagy transznacionális E e gyedi kutatócsoportok által végrehajtott projektek támogatása. Ez a rendszer főként az Európai Kutatási Tanács keretében finanszírozott, a kutatók által javasolt „felderítő kutatási” projekteket támogatja.

5. A kutatók képzésének és pályafutás-fejlesztésének támogatása

A kutatók képzésének és pályafutás-fejlesztésének támogatása, főként a Marie Curie-cselekvések végrehajtására.

6. Adott csoportok (különösen a kkv-k) javára végzett kutatások

Olyan kutatási és technológiafejlesztési projektek támogatása, amelyekben a kutatási tevékenység legnagyobb részét egyetemek, kutatóközpontok vagy más jogalanyok végzik adott csoportok, különösen a kkv-k vagy a kkv-k szövetségei javára. Erőfeszítéseket kell tenni az EBB-csoport és egyéb pénzügyi szervezetek kiegészítő finanszírozásának mobilizálása érdekében.

b) A Bizottság javaslatán alapuló tanácsi és európai parlamenti határozatok (vagy az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően hozott tanácsi határozatok) [36] alapján végrehajtott cselekvések támogatásához a Közösség pénzügyi támogatást nyújt több forrásból finanszírozott, nagyszabású kezdeményezésekhez.

- Közösségi pénzügyi hozzájárulás a megfelelően körülhatárolt nemzeti kutatási programok együttes végrehajtásához, a Szerződés 169. cikke alapján. Ez az együttes végrehajtás célzott végrehajtó struktúra létrehozását vagy meglétét teszi szükségessé. A közösségi pénzügyi hozzájárulás feltétele az illetékes nemzeti hatóságok hivatalos kötelezettségvállalásain alapuló pénzügyi terv meghatározása.

- Közösségi pénzügyi hozzájárulás a fenti 1. pontban a) részben meghatározott finanszírozási rendszerek keretében nem megvalósítható célkitűzések elérése érdekében létrehozott közös technológiai kezdeményezésekhez. A közös technológiai kezdeményezések különböző jellegű és különböző összetételű – magán- és köz-, európai és nemzeti – forrásokból származó finanszírozási eszközöket mobilizálnak. A finanszírozás különböző formákat ölthet, a források odaítélése vagy mobilizálása pedig változatos mechanizmusok útján valósulhat meg: a keretprogramon keresztül történő támogatás, az Európai Beruházási Bank nyújtotta kölcsönök, a kockázati tőke támogatása. A közös technológiai kezdeményezések vagy a Szerződés 171. cikke alapján (esetleg közös vállalkozások létrehozásával), vagy az egyedi programokat elfogadó határozatokban hozhatók létre és hajthatók végre. A közösségi támogatás nyújtásának az a feltétele, hogy pénzügyi tervezés keretében olyan átfogó tervet dolgozzanak ki, amely valamennyi érintett fél formális kötelezettségvállalásaira épül.

- Közösségi pénzügyi hozzájárulás európai érdekű új infrastruktúrák kifejlesztéséhez. Erről a hozzájárulásról a Szerződés 171. cikke alapján vagy az egyedi programokat elfogadó határozatok útján lehet dönteni. Az új infrastruktúrák kifejlesztése különböző jellegű és eredetű finanszírozási forrásokat mobilizál: nemzeti finanszírozás, keretprogram, strukturális alapok, az Európai Beruházási Bank által nyújtott kölcsönök és egyéb források. A közösségi támogatás feltétele az érintett felek hivatalos kötelezettségvállalásain alapuló átfogó pénzügyi terv meghatározása.

A Közösség a fenti a) részben meghatározott finanszírozási rendszereket a Szerződés 167. cikkével összhangban elfogadott elfogadandó rendelet rendelkezéseinek, a vonatkozó állami támogatási eszközöknek, különösen a kutatás és fejlesztés állami támogatását szabályozó közösségi keretszabályoknak, továbbá az e területen érvényes nemzetközi szabályoknak megfelelően alkalmazza. E nemzetközi keretnek megfelelően előfordulhat, hogy a pénzügyi hozzájárulás mértékét és formáját eseti alapon szabályozhatóvá kell tenni, különösen arra az esetre, ha más közszektorbeli támogatás is rendelkezésre áll, ideértve a közösségi finanszírozás más forrásait, például az Európai Beruházási Bankot (EBB) is.

A KTF-cselekvések résztvevő i k nek biztosított közvetlen pénzügyi támogatáson felül a Közösség javítja az EBB kölcsöneihez adósságfinanszírozáshoz való hozzájutásukat is azáltal, hogy a „kozkázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson” keresztül hozzájárulást ad az EBB-nek támogatással . A közösségi támogatást hozzájárulást a Bank az EBB kockázatfinanszírozási partnerként a saját forrásai nak kiegészítésére használhatja ból történő a céltartalék-képzési és a kölcsön - és garancia finanszírozási tevékenységéhez kapcsolódó tőkeallokáláshoz használja fel . A Közösség költségvetését további kötelezettség nem terheli. A Szerződés 167. cikke alapján elfogadott rendeletben és az egyedi programokat elfogadó tanácsi határozatokban megállapítandó szabályokra is figyelemmel és azokkal összhangban ez a mechanizmus lehetővé teszi az EBB számára az európai KTF-cselekvésekhez (például közös technológiai kezdeményezésekhez, nagyobb projektekhez, ideértve az EUREKA-projekteket is, valamint az új kutatási infrastruktúrákhoz , valamint a kkv-k által kivitelezett projektekhez ) nyújtott EBB-kölcsönök körének kiterjesztését biztosított finanszírozás megemelését a piaci hiányosságok leküzdésének elősegítése érdekében .

A fejlődésben elmaradott régiókban (konvergenciarégiók, legkülső régiók[37]) létrehozott közvetett cselekvések résztvevői esetében amikor lehetséges és helyénvaló, a strukturális alapokból kiegészítő finanszírozási lehetőségek mobilizálhatók. Ha a tagjelölt országokból is vesznek részt jogalanyok, az előcsatlakozási pénzügyi eszközökből nyújtható hasonló feltételek mellett kiegészítő hozzájárulás. Ami a hetedik keretprogram „Kapacitások” elnevezésű programjának „Kutatási infrastruktúrák” című részében foglalt cselekvéseket illeti, az ezekhez kapcsolódó finanszírozási rendszerek részletes meghatározásával biztosítani kell, hogy a közösségi kutatási finanszírozási források és más EU-s közösségi és nemzeti eszközök, különösen a strukturális alapok hatékonyan kiegészítsék egymást.

Közvetlen cselekvések

A Közösség a Közös Kutatóközpont révén úgynevezett közvetlen cselekvéseket is végrehajt.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT CÍME

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) – A tudás Európájának építése

TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

KUTATÁS, VÁLLAKOZÁS, ENERGIA ÉS KÖZLEKEDÉS. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM. KÖZVETLEN KUTATÁS és HALÁSZAT

KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek) beleértve a következő megnevezéseket:

02 04 01. Biztonság és világűr; 06 06 01. Energiával kapcsolatos kutatás; 06 06 02. Közlekedéssel kapcsolatos kutatás (beleértve a repüléstechnikát is); 08 02 01. Együttműködés — Egészségügy; 08 03 01. Együttműködés — Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia; 08 04 01. Együttműködés — Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák; 08 05 01. Együttműködés — Energia; 08 06 01. Együttműködés — Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is); 08 07 01. Együttműködés — Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is); 08 08 01. Együttműködés — Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok; 08 09 01. Együttműködés – A kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus finanszírozása; 08 10 01. Ötletek; 08 11 01. Emberek; 08 12 01. Kapacitások — Kutatási infrastruktúrák; 08 13 01. Kapacitások — A kkv-k javára végzett kutatás; 08 14 01. Kapacitások — A tudás régiói; 08 15 01. Kapacitások — Kutatási potenciál; 08 16 01. Kapacitások — Tudomány a társadalomban; 08 17 01. Kapacitások — Nemzetközi együttműködési tevékenységek; 08 18 01. Kapacitások — Kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (EBB); 09 04 01. Az információs és kommunikációs technológiák területén a kutatási együttműködés támogatása (IKT − Együttműködés); 09 05 01. Kapacitások – Kutatási infrastruktúrák; 10 02 01. A Közös Kutatóközpont (KKK) nem nukleáris tevékenységei

A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

2007-2013

Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető) :

Költségvetési tétel | A kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

02, 06, 08, 09 és 10 | Nem kötelező | differenciált[38] | IGEN | IGEN | IGEN | [1a] sz. |

XX.01. | Nem kötelező | nem diff.[39] | IGEN | NEM | NEM | [1a…] sz. |

XX.01.04. | Nem kötelező | nem diff. | IGEN | IGEN | IGEN | [1a…] sz. |

XX.01.05. | Nem kötelező | nem diff. | IGEN | IGEN | IGEN | [1a…] sz. |

FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

Pénzügyi források

A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig) FOLYÓ ÁRON

Személyi és a kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. d |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó költségektől eltérő igazgatási kiadások | 8.2.6. e |

A fellépés indikatív összköltsége

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 5.082,008 | 5.579,074 | 6.119,126 | 6.932,723 | 7.968,149 | 8.925,954 | 9.913,966 | 50.521,000 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 1.056,210 | 3.940,919 | 5.673,657 | 6.622,676 | 7.534,751 | 7.993,441 | 17.699,346 | 50.521,000 |

A társfinanszírozás részletezése

Ha a javaslat bizonyos (alább felsorolandó) tagállamok vagy más szervek általi társfinanszírozást ír elő, a társfinanszírozás becsült szintjét az alábbi táblázatban meg kell adni (ha a társfinanszírozásra több szervezetet irányoztak elő, a táblázat további sorokkal bővíthető):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen |

f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f |

A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a következő pénzügyi programozással (Intézményközi megállapodás a 2007–2013-as pénzügyi keretről).

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[43] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy pénzügyi terv módosítására).

A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs kihatása a bevételre.

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

Egyes társult államok hozzájárulhatnak a keretprogramok finanszírozásához.

A költségvetési rendelet 161. cikkével összhangban a Közös Kutatóközpont bevételhez juthat különböző, versenyszférába tartozó tevékenységekből és egyéb, külső szerveknek nyújtott szolgáltatásokból.

A költségvetési rendelet 18. cikkével összhangban bizonyos bevételek felhasználhatók meghatározott költségvetési jogcímek finanszírozására.

Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső alkalmazottakat) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontnál

Éves szükségletek | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

A személyi állomány teljes létszáma | 4.436 | 4.629 | 4.659 | 4.937 | 5.039 | 5.288 | 5.538 |

Évente értékelni kell a hatodik keretprogram fokozatos megszűnésének és a hetedik keretprogram fokozatos beindulásának a személyi állományra gyakorolt következményeit.

JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A hetedik keretprogram – más oktatási, képzési és innovációs intézkedésekkel együtt – az európai tudásalapú gazdaság és társadalom megvalósításáért tett EU-s erőfeszítéseknek szerves részét fogja képezni. A hetedik keretprogram az európai kutatás fő elemeire terjed ki: azaz az együttműködésben végzett kutatásra, az alapkutatásra, a humán erőforrásokra és a kutatási kapacitásokra. Ezenkívül nagy erőfeszítések irányulnak a keretprogram valamennyi eljárásának egyszerűsítésére és felhasználóbarátabbá tételére.

A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

Az EU-szintű beavatkozás a K+F-politika területén indokolt. Egyes kutatási tevékenységek olyan léptékűek, hogy egyetlen tagállam sem képes biztosítani ezekhez a szükséges forrásokat és kiválóságot. Az EU-s projektek lehetővé teszik a kutatás, a technológiafejlesztés és a demonstráció számára a szükséges „kritikus tömeg” elérését, miközben enyhítik a pénzügyi kockázatot és fellendítik a magánbefektetést. Az EU-szintű cselekvések kulcsszerepet játszanak a tapasztalatok és a tudás határokon túlnyúló átadásában is, elősegítik a kiválóságot a K+F területén a képességek, a minőség és az EU-szintű verseny fokozásával, valamint képzés, mobilitás és pályafutás-fejlesztés révén a humán kapacitást is javítják. Az EU-támogatás hozzájárulhat az európai K+F fokozottabb integrációjához; bátorítva a nemzeti szakpolitikák összehangolását, az eredmények EU-szintű terjesztését és finanszírozva a páneurópai politikai kihívásokkal kapcsolatos kutatásokat.

Mélyreható elemzéssel szolgál a „Hatásvizsgálat és előzetes értékelő jelentés a hetedik keretprogramról szóló tanácsi és európai parlamenti (EK és Euratom) határozatokra irányuló bizottsági javaslatokhoz” című dokumentum – SEC(2005) 430.

A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A lisszaboni menetrend felélesztése az EU és az Európai Bizottság kulcsfontosságú célkitűzése. Ez elsődleges prioritásként a tudásalapú társadalom megvalósítását vonja maga után. A biztosok testületének stratégiai célkitűzései – COM(2005) 12 – kiemelték a K+F fontosságát, mint a jólét és a növekedés kulcsfontosságú hajtóerőinek egyikét. Ez többek között azt jelenti, hogy az Unió elkötelezi magát arra, hogy a GDP 3%-ának megfelelő összeget fordít kutatásra, amelynek egy harmadát a magánszektor biztosítaná.

Az I. mellékletben felsorolt célkitűzések a lisszaboni menetrend támogatását szolgálnák a közösségi finanszírozású kutatási tevékenységek révén.

Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a fellépés végrehajtásához választott módszert (módszereket)[44].

( Központosított irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek (részben néhány egyéni Marie Curie-ösztöndíj esetén)

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Vonatkozó megjegyzések:

A kiszervezés fontos szerepet játszik a keretprogram irányításában. Ez továbbá fokozatosan megvalósítandó feladat. Ebben az összefüggésben külön végrehajtó hivatalt bíznak meg az Ötletek program megvalósításával (a hivatal munkáját egy tudományos tanács fogja felügyelni). A keretprogram más részei fokozatosan átadandók egy már létező, vagy új hivatalnak. Ezek a részek várhatóan az Emberek programból, valamint a kkv-re vonatkozó egyedi intézkedésekből kerülnek ki, az Együttműködés és a Kapacitások program bizonyos igazgatási részei mellett. Az érintett hivatalok munkakörének meghatározására már folyamatban lévő elemzések alapján kerül sor. A Szerződés 169. és 171. cikke alapján kezdeményezett cselekvések esetében az irányítási struktúrákról eseti alapon döntenek, és e struktúrákat az adott cselekvést létrehozó határozatok hozzák létre.

A nemzeti mobilitási programok társfinanszírozásával létrejövő egyéniösztöndíj-rendszerek részletes végrehajtását a tagállamokban székelő nemzeti vagy regionális köztestületeknek vagy közszolgálatot ellátó magántestületeknek adják át.

FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

Felügyeleti rendszer

A végrehajtás irányítását a Bizottság operatív felső vezetése követné folyamatosan figyelemmel, éves ellenőrzésekkel, közös vezetéshatékonysági mutatók alapján. A folyamat évenkénti eredményei a felső vezetés tájékoztatására, valamint a többéves értékelés kiinduló adataiként szolgálnak.

A javaslatértékelésre vonatkozó adatgyűjtési követelmények és rendszerek és a szerződés-előkészítés jelenleg felülvizsgálat alatt állnak, tekintettel annak igényére, hogy megbízható és egyszerűsített adatállomány álljon rendelkezésre, és ennek elérése minél kevesebb terhet rójon a kutatási program résztvevőire.

Értékelés

Előzetes értékelés

A Bizottság követelményeivel összhangban elkezdődött a hetedik keretprogram előzetes értékelése. Ez az értékelés a hetedik keretprogramról szóló tanácsi és európai parlamenti (EK és Euratom) határozatokra irányuló bizottsági javaslatok átfogó hatásvizsgálatáról készült jelentés része.

Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

Egy magas szintű független szakértői csoport a közösségi kutatás végrehajtásáról és eredményeiről ötéves értékelést készített 2004 júniusától ugyanazon év decemberéig az előző öt évre vonatkozóan.

Az ötéves értékelés eredményeit 2005. február 10-én hozták nyilvánosságra és közölték az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

A hetedik keretprogram eredeti jogszabály-javaslata röviden összefoglalta az ötéves értékelésről készült jelentés legfontosabb eredményeit és leírta, hogyan lettek ezek beillesztve a javaslatba.

A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

A Bizottság legkésőbb 2010-ig külső szakértők bevonásával időközi értékelést végez a hetedik keretprogramról és ennek egyedi programjairól, a folyamatban lévő kutatási tevékenységek minősége, és a kitűzött célok felé tett lépések szempontjából.

Két évvel a keretprogram befejezése után a Bizottság független szakértőkkel a keretprogram alapjait, végrehajtását és eredményeit vizsgáló külső értékelést végeztet. Ezt a külső értékelést független tanulmányok koherens csoportja, az időközi értékelés és a keretprogram időtartama során végzett, fentebb felsorolt más értékelési tevékenységek fogják segíteni. Az értékelésről készült jelentést minden érdekelt fél megkapja, beleértve a Parlamentet és a Tanácsot is. Ez a jelentés a továbbiakban kiindulási alapként szolgálhat a Bizottság jövőbeli előzetes értékeléseihez és hatásvizsgálataihoz.

A hatodik keretprogram befejezése után két évvel kezdődik a program független utólagos értékelése.

Csalás elleni intézkedések

Intézkedni kell, hogy a hatodik keretprogram keretében hozott csalás elleni intézkedések, megerősítve, jelen legyenek a hetedik keretprogramban is. Ezek az intézkedések többek között a következők: az egyetemleges pénzügyi felelősség, a túlkövetelés elleni szankciók, a Bizottságot illető összegek tényleges beszedését biztosító intézkedések, valamint a költségvetési rendeletnek való teljes körű megfelelést biztosító igazgatási és jogi intézkedések.

FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig), folyó árak[45]

ÖSSZESEN | 4.436 | 4.629 | 4.659 | 4.937 | 5.039 | 5.288 | 5.538 |

Az összlétszám a következő, a végrehajtó hivataloknak előirányzott, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó álláshelyeket is tartalmazza[52] | 0 | 64 | 66 | 128 | 150 | 166 | 209 |

A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A keretprogram végrehajtása

Az állomány (a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány) eredete

(Több eredet megjelölése esetén kérjük az álláshelyek számát minden eredetre vonatkozóan megadni)

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( A 2007. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már előirányzott álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárás keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányzott álláshelyek

A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig), folyó áron

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni |

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig), folyó áron |

2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év | 2012. és 2013. év | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01. – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03. – Bizottságok |

XX 01 02 11 04. – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05. – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (részletezve, a költségvetési tétel megadása mellett) |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli (a referenciaösszegbe NEM beletartozó) igazgatási kiadások összesen |

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretében az adott főigazgatóságnak odaítélt keretösszeg fedezi.

2005/0044 (CNS)

Módosított javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[53],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[54],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[55],

mivel:

(1) Az együttes nemzeti és európai erőfeszítések a kutatás és a képzés területén elsőrendű fontosságúak a gazdasági növekedés és az európai polgárok jólétének biztosítása szempontjából.

(2) A hetedik keretprogram kiegészíti a kutatáspolitika területén végzett más EU-s cselekvéseket, amelyek a lisszaboni stratégia végrehajtásához szükségesek, nevezetesen az oktatás, a képzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, a foglalkoztatás és a környezetvédelem területére vonatkozó cselekvések mellett.

(3) Ez a keretprogram az előző keretprogram eredményeire épít az Európai Kutatási Térség létrehozása érdekében, és továbbfejleszti ezeket az európai tudásalapú gazdaság és társadalom kifejlesztése érdekében.

(5) A Bizottságnak „Az energiaellátás biztonságára vonatkozó európai stratégia felé” című zöld könyve kiemeli a nukleáris energia hozzájárulását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és Európa importált energiától való függőségének csökkentéséhez.

(6) Az ITER-re vonatkozó tárgyalási irányelveket módosító, 2004 november 26-i tanácsi határozat[56] értelmében az ITER-nek Európában történő megvalósítása – a fúziós energia tágabb megközelítésének keretében – a hetedik keretprogram alapján végzett, fúziós energiával kapcsolatos kutatási tevékenységek központi eleme lesz.

(7) A hetedik keretprogram végrehajtása lehetőséget teremt közös vállalkozások létrehozására a Szerződés II. címének 5. fejezete értelmében.

(8) Az e keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája tükröz. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit továbbra is figyelembe kell venni.

(9) Ez a jogi aktus létrehozza a program teljes időtartamára a pénzügyi keretet, amelynek a költségvetési hatóság számára elsődleges kiindulási pontként kell szolgálnia a 2006. május 17-i , a költségvetési fegyelemről és hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 37. pontja értelmében.

(10) A Bizottság 2005. augusztus 24-én [57] benyújtotta az előző öt évben végzett közösségi tevékenységek végrehajtásának és eredményeinek a külső felméréséből levont következtetéseket, amelyekhez saját megfigyeléseit is csatolta.

(11) A hetedik keretprogram tekintetében fontos a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét biztosítani, és a végrehajtást a lehető leghatékonyabb és a leginkább felhasználóbarát módon végezni, valamint minden résztvevő számára könnyű hozzáférést nyújtani.

(12) A hetedik keretprogramban kellő figyelmet fordítanak a nőknek a tudományban és a kutatásban betöltött szerepére és arra, hogy tovább fokozzák a nők aktív szerepvállalását a kutatásban.

(13) A Közös Kutatóközponté az a döntő fontosságú szerepkör, hogy ügyfélközpontú tudományos és technológiai támogatást nyújtson az Európai Unió politikáinak megalkotásához, kialakításához, végrehajtásához és nyomon követéséhez. A Közös Kutatóközpontot folyamatosan támogatni kell, hogy tudományos és technológiai referencia-központként működhessen az Európai Unióban, magán- és állami érdekektől függetlenül közvetlen cselekvésekkel és az EU-politikák végrehajtásához nyújtott ügyfélközpontú támogatással hozzá kell járulnia a fent említett célkitűzések megvalósításához .

(14) A kölcsönös előnyhöz jutás érdekében a nemzetközi és a globális dimenziónak fontos szerepe van az európai kutatási tevékenységekben. A hetedik keretprogram nyitva áll az ehhez szükséges megállapodásokat megkötő országok számára, továbbá – projektek szintjén és kölcsönös előnyök alapján – harmadik országok intézményei és nemzetközi tudományos együttműködési szervezetek részvételére is.

(15) A hetedik keretprogram elősegíti a bővítést a tagjelölt országoknak nyújtott tudományos és technológiai támogatás révén, amely a közösségi vívmányok végrehajtásához és az Európai Kutatási Térségbe történő beilleszkedésükhöz ad segítséget.

(16) Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet[58], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet[59] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[60] értelmében.

(17) A Bizottság konzultált a tudományos és műszaki bizottsággal, és az véleményt nyilvánított.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A kutatási és képzési keretprogram elfogadása létrehozása

Kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogram ot (a továbbiakban: „hetedik keretprogram”) hoznak létre kerül elfogadásra a 2007. január 1-től 2011. december 31-ig terjedő időtartamra.

2. cikk

Célkitűzések

78. A hetedik keretprogramnak a Szerződés 1. cikkében és 2. cikkének a) pontjában leírt általános célkitűzéseket kell követnie az Európai Kutatási Térségre épülő tudásalapú társadalom megteremtéséhez való hozzájárulásakor.

79. A hetedik keretprogram a Közösség kutatási, technológiafejlesztési, nemzetközi együttműködési, terjesztési és hasznosítási, valamint képzési tevékenységeit foglalja magában, két egyedi programra tagolódva:

Az első program a következőkre terjed ki:

80. A fúziós energiára irányuló kutatás: egy biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes energiaforrás kifejlesztésének céljával.

81. Atommaghasadás és sugárvédelem: az atommaghasadás, valamint az ionizáló sugárzás egyéb, ipari és gyógyászati felhasználása tekintetében a biztonsági jellemzők, a forráshatékonyság és a költséghatékonyság javítását célozva.

A második programnak a Közös Kutatóközpont nukleáris energia területén folytatott tevékenységeit kell lefednie.

82. E programokat nagy vonalakban az I. melléklet mutatja be.

3. cikk

A legnagyobb teljes összeg és az egyes tevékenységek részesedése

A 2007–2011-es időszakra vonatkozó hetedik keretprogram végrehajtására előirányzott legnagyobb teljes összeg 2751 3092 millió euro. Ezt az összeget a következőképpen osztják el (millió euróban):

A fúziós energia kutatása | 1 9472159 |

Atommaghasadás és sugárvédelem | 287394 |

A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei | 517539 |

83. A fúziós energia kutatására előirányzott összegből legalább 900 millió eurót az ITER építésén kívüli, az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre kell fordítani.

2. A keretprogramban való közösségi pénzügyi részvétel részletes szabályait a II. melléklet tartalmazza.

4. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

Az e határozat keretében finanszírozott közösségi cselekvések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet és a 2185/96/EK, Euratom rendelet alkalmazandó a közösségi jog rendelkezéseit érintő bármely jogsértésre, beleértve a program alapján előírt szerződési kötelezettségnek egy gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából eredő megsértését is, amely hátrányosan érinti vagy érintheti az Európai Közösségek általános költségvetését vagy az általuk kezelt költségvetéseket egy indokolatlan kiadási tételen keresztül.

5. cikk

A hetedik keretprogram alapján végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni.

6. cikk

Felügyelet, értékelés és felülvizsgálat

84. A Bizottságnak folyamatosan és rendszeresen ellenőriznie kell a keretprogram és egyedi programjainak végrehajtását, rendszeresen jelentést kell készítenie és terjesztenie kell a felügyelet eredményeit.

Legkésőbb 2010-ben a Bizottság – külső szakértők bevonásával – bizonyítékokon alapuló időközi értékelést végez a hetedik keretprogramot és ennek egyedi programjait illetően, a hatodik keretprogram utólagos értékelésére alapozva . Ennek az értékelésnek ki kell terjednie a folyamatban lévő kutatási tevékenységek minőségére, valamint a végrehajtás és az irányítás minőségére és a kitűzött célok felé tett lépésekre.

85. A keretprogram befejezése után a Bizottság független szakértőkkel a keretprogram alapjait, végrehajtását és eredményeit vizsgáló külső értékelést végeztet.

A Bizottság az értékelés következtetéseit, valamint ehhez kapcsolódó saját észrevételeit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK, TÉMÁK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

BEVEZETÉS

A hetedik kutatási Euratom-keretprogram két fő részre tagolódik: a fúziós energiára irányuló kutatásra, valamint az atommaghasadásra és sugárvédelemre vonatkozó „közvetett” cselekvésekre és a Közös Kutatóközpont „közvetlen” kutatási tevékenységeire.

A FÚZIÓS ENERGIÁRA IRÁNYULÓ KUTATÁS

Célkitűzés

Megteremteni az ITER-tervhez szükséges tudásalapot és megvalósítani az ITER-t, amely jelentős lépés a biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes erőművek reaktorprototípusainak létrehozása felé.

Indoklás

Európának az energiaellátása komoly gondokat jelent rövid, közép- és hosszú távon egyaránt. Szükség van nevezetesen az ellátás biztonsága, az éghajlatváltozás és a fenntartatható fejlődés kapcsán felmerülő kérdések megválaszolására, miközben biztosítani kell, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés ne legyen veszélyben.

Azon erőfeszítések ellenére, amelyeket az EU jelenleg tesz és amelyeket a későbbiekben is tennie kell a megújuló energia kutatása terén, A a fúziós energia csak a kereskedelmi célú fúziós reaktor piacra törése után, azaz körülbelül ötven vagy hatvan év múlva nagyban hozzájárulhat járulhat hozzá nagymértékben az EU fenntartható és biztonságos energia ellátásának megvalósításához néhány évtizeden belül . A fúziós energia tekintetében „gyorsított megközelítést” kell tehát alkalmazni, hogy a lehető legrövidebb idő alatt ki lehessen fejleszteni egy fúziós erőművet. Sikeres fejlesztés esetén a fúziós energia biztonságos, fenntartható és környezetbarát energiaforrást jelentene. A fúziós energiára irányuló, a tagállamok és társult harmadik országok fúziós energiára vonatkozó összes tevékenységét felölelő európai kutatás hosszú távú célja az e követelményeknek eleget tevő és gazdaságilag életképes reaktorprototípusok közös létrehozása, körülbelül harminc vagy harmincöt éven belül .

A hosszú távú célok eléréséhez kidolgozott stratégia első prioritásként az ITER (jelentős kísérleti létesítmény, amely a fúziós energiatermelés megvalósíthatóságát hivatott igazolni) megépítését, majd a DEMO, egy „demonstrációs” fúziós erőmű megépítését tartalmazza. Ezt a stratégiát egy dinamikus, az ITER-t támogató és a DEMO-hoz szükséges fúziós alapanyagok, technológiák és fúziós fizika kifejlesztésére irányuló kutatási és fejlesztési program kíséri. E programban az európai ipar, a fúziós energia területén végzett tevékenységek vonatkozásában társult országok és harmadik országok, nevezetesen az ITER-megállapodás felei vesznek részt.

Tevékenységek

- Az ITER megvalósítása

Az ITER (mint nemzetközi kutatási infrastruktúra) közös megvalósításának tevékenységeit foglalja magában, nevezetesen a telephely előkészítését, az ITER-szervezet és az ITER-rel foglalkozó európai közös vállalkozás létrehozását, igazgatást és munkaerő-felvételt, általános és ügyintézési támogatást, felszerelések és berendezések felépítését és a projekt építés közbeni támogatását.

- K+F az ITER működésének előkészítésében

Egy célzott, a fizika és technológia területére összpontosító program fogja a fúziós program létesítményeit és forrásait (beleértve a JET-et is) hasznosítani, azaz a JET-et és más, létező vagy építés alatt álló mágneses plazmaösszetartó berendezéseket (tokamakok, sztellarátorok, RFP-k) . Ez a program értékeli az ITER alaptechnológiáit, megszilárdítja az ITER-projekt döntéseit és kísérleti és elméleti tevékenységek segítségével előkészíti az ITER működését.

- Technológiai tevékenységek a DEMO előkészítésében

E tevékenységek a fúziós anyagok és a fúzió lényeges technológiáinak (ezen belül a köpeny) kifejlesztését és a DEMO-hoz szükséges anyag minősítését végző nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés (IFMIF: International Fusion Materials Irradiation Facility) építését előkészítő szakosodott projektcsapat felállítását tartalmazzák. Magukban foglalják az anyagok besugárzásvizsgálatát és modellezését, a DEMO tervezési tanulmányait, és a fúziós energia biztonsági, környezeti és társadalmi-gazdasági vonatkozásainak tanulmányozását.

- Hosszú távú K+F-tevékenységek

Ezek a tevékenységek a mágneses plazmaösszetartás javított, a fúziós erőművek számára potenciálisan előnyöket nyújtó (a Wendelstein 7-AS sztellarátor építésének befejezésére összpontosító) koncepciójának továbbfejlesztésére, a fúziós plazma viselkedésének mélyreható megértését célzó elméletre és modellezésre és a tehetetlenségi összetartás területén folyó tagállami civil kutatási tevékenységek folyamatos kapcsolattartás keretei közt i koordiná lására cióra terjednek ki.

- Humán erőforrás, oktatás és képzés

Az ITER rövid és középtávú igényeire és a fúziós energia további fejlesztésére tekintettel folytatódnak a számban, illetve képességek, valamint a magas képzettségi és tapasztalati szint szempontjából megfelelő munkaerő biztosítását célzó kezdeményezések. Mindebbe beletartozhat annak tanulmányozása, hogy miként lehetne bevezetni a magfúziós fizika és technika területén az európai doktori címet.

- Infrastruktúrák

A fúziós energiára irányuló ITER nemzetközi kutató berendezés építése az új, jelentős európai dimenzióval rendelkező kutatási infrastruktúrák részét képezi.

- Technológiaátadási folyamatok

Az ITER-hez új és rugalmasabb szervezeti struktúrákra van szükség, amelyek lehetővé teszik az általa generált innovációs és technológiafejlesztési folyamat gördülékeny átadását az iparnak, hogy e kihívásokkal szembenézve az európai ipar versenyképesebbé váljon.

ATOMMAGHASADÁS ÉS SUGÁRVÉDELEM

Célkitűzés

Szilárd tudományos és műszaki alapok megteremtése a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó gyakorlati fejlődés felgyorsítása érdekében, a nukleáris energia biztonságosabb, erőforrás-hatékonyabb és versenyképes kiaknázásának ösztönzése tekintetében a biztonsági jellemzők, a forráshatékonyság és a költséghatékonyság javítása és az ember és környezet ionizáló sugárzás elleni védelme erős és társadalmilag elfogadott rendszerének biztosítása.

Indoklás

Az atomerőművek termelik jelenleg az EU-ban a fogyasztott energia egyharmadát, és a nukleáris energia , a z jelenleg rendelkezésre alapterhelési szénkibocsátás-mentes villamos energia olyan álló legjelentősebb forrás aként, amely az atomerőmű működése során nem bocsát ki szén-dioxidot, jelentős szerepet kap az éghajlatváltozás leküzdésének módjairól és Európa importenergia-függőségének csökkentéséről folyó vitában. Az európai nukleáris ágazatot egészében véve a csúcstechnológia jellemzi, és magas képesítésű munkahelyet teremt több százezer ember számára. Belső és megbízható energiaforrásként a nukleáris energia hozzájárul az EU energiaellátásának függetlenségéhez és biztonságához, a A még fejlettebb nukleáris technológia pedig jelentős javulást ígér eredményezhet a hatékonyság és az erőforrás-használat terén, a jelenlegi technológiákhoz képest még magasabb biztonsági szint biztosítása és kevesebb hulladék termelése mellett.

Azonban jelentős aggodalmakat is kelt, amelyek befolyásolják ezen energiaforrásnak a további használatát az EU-ban. További erőfeszítésekre van szükség a kimagasló közösségi biztonsági csúcseredmények fenntartásához és a sugárvédelem javítása továbbra is kiemelt fontosságú terület marad. A kulcsprobléma a reaktorok működési biztonsága és a hosszú élettartamú radioaktív hulladék kezelése, amire műszaki szinten folyamatos munkával igyekeznek megoldást találni, azonban politikai és társadalmi hozzájárulásra is szükség van. A radioaktivitás mind ipari, mind gyógyászati célokra való felhasználása során a legfontosabb szempont az ember és a környezet védelme. Az ezennel megcélzott tematikus területek esetében elsődleges fontosságú szempont a biztonság magas szintjének biztosítása. Továbbá világosan kimutatható igények tapasztalhatók a nukleáris tudomány és technika teljes területén a kutatási infrastruktúrák és szakértelem rendelkezésre állása vonatkozásában. Ezenkívül az egyes technikai területeket kulcsfontosságú, több területet érintő kérdések kapcsolják össze, úgymint a nukleáris üzemanyagciklus, az aktinidák kémiája, kockázatelemzés és biztonságértékelés, sőt társadalmi és kormányzati kérdések is.

A kutatásra szükség van ugyanakkor új tudományos és technológiai lehetőségek felméréséhez és a keretprogram során felmerülő új szakpolitikai igények rugalmas kezeléséhez is.

Tevékenységek

- A radioaktív hulladékok kezelése

A kiégett üzemanyag és hosszú élettartamú radioaktív hulladék mélységi tárolásának konkrét kivitelezésére, a még megoldatlan fontos kérdésekre irányuló kutatási és fejlesztési tevékenységek, és amennyiben szükséges, a technológiákra és a biztonságra vonatkozó demonstrációs tevékenységek és a közös európai álláspont kialakításának alátámasztása a hulladék kezeléséhez és ártalmatlanításához kapcsolódó fontos kérdésekben. A particionálásra és a transzmutációra és/vagy egyéb, az ártalmatlanításra váró hulladék mennyiségének és/vagy veszélyességének csökkentését célzó koncepciókra irányuló kutatás.

- Reaktorrendszerek

A létező jellemzőbb típusú reaktorrendszerek (beleértve az üzemanyagciklus berendezéseit) további biztonságos működését megalapozó kutatás, figyelembe véve az új kihívásokat, mint amilyen az élettartam meghosszabbítása és az új, előrehaladott biztonságértékelő módszerek (mind műszaki szempontból, mind az emberi tényező vonatkozásában), súlyos balesetekkel összefüggésben is , és az EU-ban elért magas biztonsági előírások fenntartásával , valamint a radioaktív hulladékok hosszú távú kezelésének számottevő javításával a rövid és középtávon megjelenő reaktorrendszerek képességi és biztonsági és hulladékkezelési szempontból történő értékelését célzó kutatás.

- Sugárvédelem

A gyógyászati célú felhasználásra, különösen a kis dózisok kockázatára és a balesetek kezelésére irányuló kutatás annak érdekében, hogy tudományos alapot biztosítson egy erős, kiegyensúlyozott és társadalmilag elfogadott védelmi rendszer számára, amely nem korlátozza aránytalanul az ionizáló sugárzás hasznos és széleskörű használatát a gyógyászatban és az iparban , beleértve a nukleáris energiatermelést is . A nukleáris és radiológiai terrorizmus veszélyének hatásainak minimalizálására irányuló és a nukleáris anyagok eltulajdonításával kapcsolatos ezek hatásának enyhítésére kutatás.

- Infrastruktúrák

A technikai eredmények, innováció és biztonság magas szintjének fenntartásához szükséges kutatási infrastruktúrák – mint például az anyagvizsgáló létesítmények és kutató oktató reaktorok, felszín alatti kutatólaboratóriumok, radiobiológiai létesítmények és szövetbankok – rendelkezésre állásának és egymással való együttműködésének támogatása.

- Humán erőforrás, mobilitás és képzés

A tudományos szakértelem és munkaerő-kapacitás megtartása és további fejlesztése (például közös képzési tevékenységekkel) a megfelelően képzett kutatók, mérnökök és alkalmazottak rendelkezésre állásának hosszú távú biztosítására a nukleáris ágazatban.

A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT NUKLEÁRIS TEVÉKENYSÉGEI

Célkitűzés

A z EU Közösség politikai döntéshozatali folyamatához ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatás nyújtása nukleáris területen, a meglévő politikák végrehajtásához és nyomon követéséhez nyújtott támogatás biztosításával, az új szakpolitikai igényekre való rugalmas reagálás mellett.

Indoklás

A Közös Kutatóközpont támogatja az európai energiaellátási stratégia célkitűzéseit, nevezetesen a kiotói célkitűzések elérésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió célkitűzéseinek támogatásában a Közös Kutatóközpontnak sajátos feladatokat kell ellátnia a következőkkel összefüggésben:

- világszintű védelem, elsősorban a hatékony biztosítékok, a tiltott kereskedelem leküzdése és a nukleáris kriminalisztika technológiáinak és módszereinek kidolgozásában való részvétellel;

- az EU bővítése, mivel ez új típusú reaktorokat és más nukleáris létesítményeket jelent (és fog jelenteni);

- energiaellátás, hozzájárulva a nukleáris üzemanyagciklus új technológiáinak kidolgozásához a fenntartható fejlődés elvével összhangban.

A z EU Közösség elismert szakértelemmel rendelkezik a nukleáris technológia számos területén, és ez az e területen elért múltbeli eredményeken alapul. A KKK hasznossága a z EU- közösségi politikák támogatásában és hozzájárulása a nukleáris kutatás új irányvonalaihoz az általa képviselt tudományos szakértelemnek és a nemzetközi tudományos közösségbe való integrálódásának és más kutatóközpontokkal való együttműködésének, valamint a tudásterjesztésnek köszönhető. Egyrészt a A KKK hozzáértő munkaerővel és csúcstechnikai berendezésekkel rendelkezik elismert tudományos/műszaki munka végzéséhez. Gondoskodik infrastruktúráinak jó minőségéről és megfelelő felújításáról, hogy az európai kutatást az élvonalban tartsa. A Közös Kutatóközpont ; másrészt támogatja a z EU Közösség politikáját az alapszakképzettség és -szakértelem jövőbeni fenntartásában infrastruktúrájához más kutatóknak hozzáférést adva , fiatal tudósokat képezve és mobilitásukat elősegítve és így fenntartva a nukleáris know-how-t Európában . Új igény merült fel nevezetesen a külkapcsolatok és a biztonsághoz kapcsolódó politikák területén. Ezekben az esetekben belső és biztos információra/elemzésre/rendszerekre van szükség, amelyeket nem mindig lehet a piacon beszerezni.

A KKK nukleáris tevékenységeinek célja a K+F-követelmények kielégítése mind a Bizottság, mind a tagállamok támogatása érdekében. E program célja az, hogy megfelelő tudást fejlesszen ki és gyűjtsön össze annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a nukleáris energiatermelésről, ennek biztonságáról és megbízhatóságáról, fenntarthatóságáról és ellenőrzéséről, veszélyeiről és kihívásairól folyó vitához, beleértve az innovatív/jövőbeni reaktorrendszerek értékelését .

Tevékenységek

A KKK tevékenységei a következőkre összpontosítanak:

A nukleáris hulladékok kezelése és környezeti hatás , a nukleáris üzemanyag folyamatainak megértése az energia termelésétől a hulladék tárolásig ártalmatlanításáig , és a nagy aktivitású hulladékok kezelésére konkrét megoldások kidolgozása a két fő lehetőség mentén (közvetlen tárolás ártalmatlanítás vagy particionálás és transzmutáció) . Ezen belül olyan tevékenységeket kell kidolgozni, amelyek növelik a tudásalapot és javítják a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok feldolgozásának vagy kondicionálásának eljárásait és elősegítik az aktinidákra vonatkozó alapkutatást ;

Nukleáris biztonság: a létező és az új üzemanyagciklusokra , és mind a nyugati, mind az orosz reaktortípusok reaktorbiztonságára, és még nagyobb mértékben új üzemanyagciklusokra, valamint új reaktortervekre irányuló kutatás. Ezenkívül a KKK hozzájárul a IV. Generációs Nemzetközi Fórum (Generation IV International Forum) munkájához és koordinálja az európai részvételt ezen K+F-kezdeményezésben, amelyben a világ legjobb kutatási szervezetei vesznek részt . A KKK az e területen folyó kutatást összefogó szerv lesz, és gondoskodik arról, hogy a GIF-hez való európai hozzájárulás – mind minősége mind mértéke szempontjából – jelentős legyen. A KKK hozzájárulása elsősorban az innovatív üzemanyagciklusok biztonsági és biztosítéki szempontjait foglalja magában, nevezetesen az új üzemanyagok jellemzését, vizsgálatát és elemzését, biztonsági és minőségi célok, biztonsági követelmények és a rendszerek fejlett értékelési módszereinek kidolgozását;

Nukleáris védelem : a Közösség kötelezettségei teljesítésének támogatása, nevezetesen az üzemanyagciklus berendezéseinek ellenőrzése, különös hangsúllyal az üzemanyagciklus végső szakaszaira, a környezet radioaktivitásának nyomon követése vagy a kiegészítő jegyzőkönyv és az integrált biztosítékok végrehajtása és a nukleáris és radioaktív anyagoknak az illegális kereskedelemmel összefüggő eltérítésének megelőzése.

A politikusokat és a nyilvánosságot tájékoztatatni kell a nukleáris energiával kapcsolatban: tudósok, politikusok és lakosok egyre inkább meggyőződnek arról, hogy a globális felmelegedés létezik, hogy ezt a fosszilis tüzelőanyagok használatából származó szénkibocsátás okozza, és hogy a nukleáris energia, amely nem bocsát ki szén-dioxidot, igen lényeges eleme a világ szükségleteit kielégítő energiaforrás-halmaznak. Helyénvaló tehát a nukleáris energiáról többéves kampányt indítani a politikusok és a nagyközönség tájékoztatására, a tényeken alapuló vita és a kellő ismeretek birtokában történő döntéshozatal elősegítése érdekében.

Továbbá, azt is szem előtt tartva, hogy a más energiaforrásokkal való összehasonlítások lényegbevágóak ahhoz, hogy a nukleáris energia felhasználásának következményeit megértsük, a támogatott vagy ösztönzött tájékoztató kampányoknak azt is meg kell említeniük és magyarázniuk, hogy más szinteken milyen erőfeszítéseket tesz az EU más energiaforrások, különösen a megújuló energiaforrások előmozdítására.

II. MELLÉKLET

FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK

A hetedik keretprogram végrehajtására megállapított részvételi szabályok szerint a z EU Közösség különböző finanszírozási rendszerek keretében támogatja a kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeket, beleértve az egyedi programokban meghatározott demonstrációs tevékenységeket is. Ezek a rendszerek vagy önmagukban, vagy más finanszírozási rendszerekkel együtt vehetők igénybe a keretprogram során végrehajtott cselekvések különböző kategóriáinak finanszírozására.

1. FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK A FÚZIÓS ENERGIA TERÜLETÉN

A fúziós energiára irányuló kutatási tevékenységek sajátos jellege különleges rendelkezéseket tesz szükségessé. A pénzügyi támogatást a következő dokumentumokban megállapított eljárások alapján végrehajtott tevékenységekre nyújtják:

1.1. Az egyrészről a Bizottság, másrészről a tagállamok vagy a teljes jogú társult harmadik államok vagy a tagállamokban vagy a teljes jogú társult harmadik államokban működő jogalanyok között létrejött olyan társulási szerződések, amelyek a Szerződés 10. cikke értelmében a z EU Közösség fúziós energiára irányuló kutatási programja egy részének végrehajtásáról rendelkeznek.

1.2. Az európai fúziós fejlesztési megállapodás (EFDA) elnevezésű, egyrészről a Bizottság, másrészről a tagállamokban és a társult államokban lévő vagy azok nevében eljáró szervezetek között létrejött többoldalú megállapodás, amely többek között a társult szervezetekben vagy az iparban a fúziós technológia, a JET-létesítmények használata és a nemzetközi együttműködéshez való európai hozzájárulás területén folytatott további kutatásokhoz biztosít keretet;

1.3. az ITER Európai Közös Vállalkozás, a Szerződés II. címe 5. fejezete 45–51. cikkeinek rendelkezései alapján;

1.4. a fúziós energiára irányuló kutatási tevékenységekre vonatkozó, az Euratom és a harmadik országok közötti nemzetközi megállapodások, különösen az ITER-megállapodás;

1.5. bármely más, a Közösség és a társult szervezetek között létrejött többoldalú megállapodás, különösen a személyzet mobilitásáról szóló megállapodás;

1.6. a fúziós energiára irányuló kutatás előmozdítása és az ahhoz való hozzájárulás érdekében a társulási szerződéssel nem rendelkező tagállamok vagy az Euratom-keretprogramhoz társult, de társulási szerződéssel nem rendelkező országok szerveinek részvételével létrehozott költségmegosztáson alapuló cselekvések.

A fenti tevékenységeken kívül a humánerőforrások ösztönzését és fejlesztését célzó cselekvésekre, tudományos ösztöndíjakra, integrált infrastruktúra-fejlesztési kezdeményezésekre és egyedi támogatási cselekvésekre is sor kerülhet különösen a fúziósenergia-kutatás koordinálása, az e tevékenységeket támogató felmérések lebonyolítása, kiadványok készítése és az információcsere érdekében; továbbá képzésre a technológiaátadás előmozdítása érdekében.

2. FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK MÁS TERÜLETEKEN

Az Euratom-keretprogramhoz tartozó, a fúziós energia területén kívül eső egyéb területeken megvalósuló tevékenységek támogatása különböző finanszírozási rendszerek keretében történik. Ezek a rendszerek vagy önmagukban, vagy más finanszírozási rendszerekkel együtt vehetők igénybe, az e keretprogram során végrehajtott cselekvések különböző kategóriáinak finanszírozására.

Az egyedi programokra, munkaprogramokra és pályázati felhívásokra vonatkozó határozatokban – ahogyan és amikor helyénvaló – utalni kell a következőkre:

- A különböző cselekvéskategóriák finanszírozására használt rendszer(ek) típusa(i);

- Azoknak a résztvevőknek a kategóriái (például kutatási szervezetek, egyetemek, ipar, hatóságok), amelyek ezekből részesülhetnek;

- Az egyes rendszereken keresztül finanszírozható tevékenységek típusai (kutatás, fejlesztés, demonstráció, képzés, terjesztés, tudásátadás és egyéb kapcsolódó tevékenységek).

Amennyiben lehetséges különböző finanszírozási rendszerek igénybevétele, a munkaprogramok meghatározhatják azt a finanszírozási rendszert, amelyet a felhívás tárgyát képező pályázatok témájával kapcsolatban alkalmazni kell.

A finanszírozási rendszerek a következők:

a) Az elsősorban pályázati felhívások alapján megvalósítandó cselekvések támogatásához:

1. Együttműködésen alapuló projektek

A különböző országok résztvevőiből álló konzorciumok által végrehajtott kutatási projektek támogatása, amelyeknek célja a kutatáshoz új ismeretek, új technológia, termékek vagy közös erőforrások fejlesztése. A projektek mérete, alkalmazási köre és belső szervezete kutatási területtől és témától függően változhat. A projektek a kis- és középméretű célzott kutatási cselekvésektől a nagyobb, egy adott célkitűzés elérése érdekében jelentős mennyiségű forrást mozgósító integráló projektekig változhatnak.

2. Kiválósági hálózatok

Adott területen belüli tevékenységeiket integráló több kutatószervezet által végrehajtott olyan közös kutatási programok támogatása, amelyeket a kutatócsoportok hosszabb távú együttműködés keretében valósítanak meg. E közös programok végrehajtása a forrásaik és tevékenységeik egy részét integráló szervezetek hivatalos kötelezettségvállalását teszi szükségessé.

3. Koordinációs és támogatási cselekvések

A kutatás koordinálását vagy támogatását célzó tevékenységek (hálózatok kiépítése, cserék, tanulmányok, konferenciák stb.) támogatása. Ezek a tevékenységek pályázati felhíváson kívül egyéb eszközökkel is végrehajthatók.

4. A humánerőforrás és a mobilitás ösztönzését és fejlesztését célzó cselekvések

A kutatók képzésének és pályafutás-fejlesztésének támogatása.

b) A Bizottság javaslatán alapuló tanácsi határozatok alapján végrehajtott cselekvések támogatásához a Közösség pénzügyi támogatást nyújt több forrásból finanszírozott nagyszabású kezdeményezésekhez:

- Közösségi pénzügyi hozzájárulás az Euratom-Szerződés II. címe 5. fejezetének 45–51. cikkében megállapított eljárások és rendelkezések alapján létrehozott közös vállalkozások részére.

- Közösségi pénzügyi hozzájárulás európai érdekű új infrastruktúrák kifejlesztéséhez.

A Közösség a finanszírozási rendszereket a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére vonatkozó szabályokról ban elfogadott elfogadandó rendelet rendelkezéseinek, az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályoknak, különösen a kutatás és fejlesztés állami támogatását szabályozó közösségi keretszabályoknak, továbbá az e területen érvényes nemzetközi szabályoknak megfelelően alkalmazza. E nemzetközi keretnek megfelelően előfordulhat, hogy a pénzügyi hozzájárulás mértékét és formáját eseti alapon szabályozhatóvá kell tenni, különösen arra az esetre, ha más közszektorbeli támogatás is rendelkezésre áll, ideértve a közösségi finanszírozás más forrásait, például az Európai Beruházási Bankot (EBB) is.

A fejlődésben elmaradott régiókban (konvergenciarégiók, legkülső régiók[61]) létrehozott közvetett cselekvések résztvevői esetében amikor lehetséges és helyénvaló, a strukturális alapokból kiegészítő finanszírozási lehetőségek mobilizálhatók.

3. A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT KÖZVETLEN CSELEKVÉSEI

A Közösség a Közös Kutatóközpont révén úgynevezett közvetlen cselekvéseket is végrehajt.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT CÍME:

Javaslat: A Tanács határozata az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre irányuló hetedik keretprogramjáról (2007–2011) – A tudás Európájának építése

TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység/tevékenységek: KUTATÁS és KÖZVETLEN KUTATÁS

KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek) beleértve a következő megnevezéseket:

08 19 01. Euratom – Fúziós energia (KTF); 08 19 02. Euratom – ITER Közös Vállalkozás; 08 20 01. Euratom – Maghasadás és sugárvédelem; 10 03 01. A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei (KKK)

A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

2007–2011

Költségvetési jellemzők:

Költségvetési tétel | A kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

08 és 10 | Nem kötelező | differenciált[62] | IGEN | NEM | IGEN | [1a] sz. |

XX.01. | Nem kötelező | nem diff.[63] | NEM | NEM | NEM | [1a…] sz. |

XX.01.04. | Nem kötelező | nem diff. | IGEN | NEM | IGEN | [1a…] sz. |

XX.01.05. | Nem kötelező | nem diff. | IGEN | NEM | IGEN | [1a…] sz. |

FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

Pénzügyi források

A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig), folyó áron

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | Összesen |

Működési kiadások[64] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 271,699 | 335,654 | 437,318 | 447,191 | 456,503 | 1.948,365 |

Kifizetési előirányzatok | b | 82,408 | 204,629 | 344,047 | 417,593 | 899,688 | 1.948,365 |

Referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[65] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4 | c | 132,493 | 160,332 | 165,036 | 169,886 | 174,888 | 802,635 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 404,192 | 495,986 | 602,354 | 617,077 | 631,391 | 2.751,000 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 214,901 | 364,961 | 509,083 | 587,479 | 1.074,576 | 2.751,000 |

Személyi és a kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5.d |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó költségektől eltérő igazgatási kiadások | 8.2.6. e |

A fellépés indikatív összköltsége

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 404,192 | 495,986 | 602,354 | 617,077 | 631,391 | 2.751,000 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 214,901 | 364,961 | 509,083 | 587,479 | 1.074,576 | 2.751,000 |

A társfinanszírozás részletezése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen |

f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f |

A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a következő pénzügyi programozással (Intézményközi megállapodás a 2007–2013-as pénzügyi keretről).

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[66] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy pénzügyi terv módosítására).

A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs kihatása a bevételre.

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

Egyes társult államok hozzájárulhatnak a keretprogramok finanszírozásához.

A költségvetési rendelet 161. cikkével összhangban a Közös Kutatóközpont bevételhez juthat különböző, versenyszférába tartozó tevékenységekből és egyéb, külső szerveknek nyújtott szolgáltatásokból.

A költségvetési rendelet 18. cikkével összhangban bizonyos bevételek felhasználhatók meghatározott költségvetési jogcímek finanszírozására.

Megjegyzés: A bevételre gyakorolt hatás kiszámításának módjához kapcsolódó magyarázatoknak és megjegyzéseknek külön mellékletben kell szerepelniük.

Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső alkalmazottakat) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontnál

Éves szükségletek | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 |

A személyi állomány teljes létszáma | 1.223 | 1.223 | 1.223 | 1.223 | 1.223 |

Évente értékelni kell a hatodik keretprogram fokozatos megszűnésének és a hetedik keretprogram fokozatos beindulásának a személyi állományra gyakorolt következményeit.

JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A hetedik keretprogram – más oktatási, képzési és innovációs intézkedésekkel együtt – az európai tudásalapú gazdaság és társadalom megvalósításáért tett EU-s erőfeszítéseknek szerves részét fogja képezni. A hetedik keretprogram az európai kutatás fő elemeire terjed ki: azaz az együttműködésben végzett kutatásra, az alapkutatásra, a humán erőforrásokra és a kutatási kapacitásokra. Ezenkívül nagy erőfeszítéseket tettek a keretprogram eljárásainak egyszerűsítésére és felhasználóbarátabbá tételére.

A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

Az EU-szintű beavatkozás a K+F-politika területén indokolt. Egyes kutatási tevékenységek olyan léptékűek, hogy egyetlen tagállam sem képes biztosítani ezekhez a szükséges forrásokat és kiválóságot. Az EU-s projektek lehetővé tehetik a kutatáshoz a szükséges „kritikus tömeg” elérését, miközben enyhítik a pénzügyi kockázatot és fellendítik a magánbefektetést. Az EU-szintű cselekvések kulcsszerepet játszanak a tapasztalatok és a tudás határokon túlnyúló átadásában is, elősegítik a kiválóságot a K+F területén a képességek, a minőség és az EU-szintű verseny fokozásával, valamint képzés, mobilitás és pályafutás-fejlesztés révén a humán kapacitást is javítják. Az EU-támogatás hozzájárulhat az európai K+F fokozottabb integrációjához; bátorítva a nemzeti szakpolitikák összehangolását, az eredmények EU-szintű terjesztését és finanszírozva a páneurópai politikai kihívásokkal kapcsolatos kutatásokat.

Mélyreható elemzéssel szolgál a „Hatásvizsgálat és előzetes értékelő jelentés a hetedik keretprogramról szóló tanácsi és európai parlamenti (EK és Euratom) határozatokra irányuló bizottsági javaslatokhoz” című dokumentum – SEC(2005) 430.

A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A lisszaboni menetrend felélesztése az EU és az Európai Bizottság kulcsfontosságú célkitűzése. Ez elsődleges prioritásként a tudásalapú társadalom megvalósítását vonja maga után. A biztosok testületének stratégiai célkitűzései – COM(2005) 12 – kiemelték a K+F fontosságát mint a jólét és a növekedés kulcsfontosságú hajtóerőinek egyikét. Ez többek között azt jelenti, hogy az Unió elkötelezi magát arra, hogy a GDP 3%-ának megfelelő összeget fordít kutatásra, amelynek egy harmadát a magánszektor biztosítaná.

Az I. mellékletben felsorolt célkitűzések a lisszaboni menetrend támogatását szolgálnák a közösségi finanszírozású kutatási tevékenységek révén.

Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a fellépés végrehajtásához választott módszert (módszereket)[67].

( Központosított irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Vonatkozó megjegyzések:

Az ITER (Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor) létrehozásához az Euratom-Szerződés V. fejezete II. címének 45–51. cikke szerinti európai közös vállalkozást fogják használni.

A végrehajtó hivatal modelljének alkalmazására is sor kerülhet a közvetett cselekvésekre irányuló egyedi program esetében a központi végrehajtás-támogatási szolgáltatások nyújtásához, az EK egyedi programjaival összhangban.

FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

Felügyeleti rendszer

A végrehajtás irányítását a Bizottság operatív felső vezetése követné folyamatosan figyelemmel, éves ellenőrzésekkel, közös vezetéshatékonysági mutatók alapján. A folyamat évenkénti eredményei a felső vezetés tájékoztatására, valamint a többéves értékelés kiinduló adataiként szolgálnak.

A javaslatértékelésre vonatkozó adatgyűjtési követelmények és rendszerek és a szerződés-előkészítés jelenleg felülvizsgálat alatt állnak, tekintettel annak igényére, hogy megbízható és egyszerűsített adatállomány álljon rendelkezésre, és ennek elérése minél kevesebb terhet rójon a kutatási program résztvevőire.

Értékelés

Előzetes értékelés

A Bizottság követelményeivel összhangban elkezdődött a hetedik keretprogram előzetes értékelése. Ez az értékelés a hetedik keretprogramról szóló tanácsi és európai parlamenti (EK és Euratom) határozatokra irányuló bizottsági javaslatok átfogó hatásvizsgálatáról készült jelentés része.

Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

Egy magas szintű független szakértői csoport a közösségi kutatás végrehajtásáról és eredményeiről ötéves értékelést készített 2004 júniusától ugyanazon év decemberéig az előző öt évre vonatkozóan.

Az ötéves értékelés eredményeit 2005. február 10-én hozták nyilvánosságra és közölték az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

A hetedik keretprogram eredeti jogszabály-javaslata röviden összefoglalta az ötéves értékelésről készült jelentés legfontosabb eredményeit és leírta, hogyan lettek ezek beillesztve a javaslatba.

A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

A Bizottság legkésőbb 2010-ig külső szakértők bevonásával időközi értékelést végez a hetedik keretprogramról és ennek egyedi programjairól, a folyamatban lévő kutatási tevékenységek minősége, és a kitűzött célok felé tett lépések szempontjából.

Két évvel a keretprogram befejezése után a Bizottság független szakértőkkel a keretprogram alapjait, végrehajtását és eredményeit vizsgáló külső értékelést végeztet. Ezt a külső értékelést független tanulmányok koherens csoportja, az időközi értékelés és a keretprogram időtartama során végzett, fentebb felsorolt más értékelési tevékenységek fogják segíteni. Az értékelésről készült jelentést minden érdekelt fél megkapja, beleértve a Parlamentet és a Tanácsot is. Ez a jelentés a továbbiakban kiindulási alapként szolgálhat a Bizottság jövőbeli előzetes értékeléseihez és hatásvizsgálataihoz.

A hatodik keretprogram befejezése után két évvel kezdődik a program független utólagos értékelése.Csalás elleni intézkedések

Intézkedni kell, hogy a hatodik keretprogram keretében hozott csalás elleni intézkedések, megerősítve, jelen legyenek a hetedik keretprogramban is. Ezek az intézkedések többek között a következők: az egyetemleges pénzügyi felelősség, a túlkövetelés elleni szankciók, a Bizottságot illető összegek tényleges beszedését biztosító intézkedések, valamint a költségvetési rendeletnek való teljeskörű megfelelést biztosító igazgatási és jogi intézkedések.

FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig), folyó árak[68]

ÖSSZESEN | 1.223 | 1.223 | 1.223 | 1.223 | 1.223 |

Az Euratom-program 2007-től 2011-ig tart. A 2012. és 2013. évi adatok tájékoztató jellegűek.

A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A keretprogram végrehajtása

Az állomány (a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány) eredete

(Több eredet megjelölése esetén kérjük az álláshelyek számát minden eredetre vonatkozóan megadni)

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( A 2007. évi politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már előirányzott álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárás keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányzott álláshelyek

A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig), folyó áron

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év | ÖSSZESEN |

A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány xx.01 05 01. és 08 01 04 40. | 77,558 | 96,903 | 99,593 | 102,364 | 105,217 | 481,635 |

Külső személyzet xx.01 05 02. és 08 01 04 40. | 13,680 | 14,048 | 14,428 | 14,818 | 15,219 | 72,193 |

Egyéb igazgatási kiadások xx.01 05 03. és 08 01 04 40. | 41,255 | 49,381 | 51,015 | 52,704 | 54,452 | 248,807 |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 132,493 | 160,332 | 165,036 | 169,886 | 174,888 | 802,635 |

Az Euratom-program 2007-től 2011-ig tart.

A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig), folyó áron

A személyi állomány fajtája | 2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év | ÖSSZESEN |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (08 0101. és ) |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, nemzeti szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) |

Személyi és kapcsolódó - a referenciaösszegbe NEM beletartozó - költségek összesen |

Számítás – Igazgatási kiadások Az igazgatási kiadások kiszámítása a közvetett cselekvések esetében a következő feltevésre épül: A(z) XX.01.04.40. költségvetési tételekhez kapcsolódó részben: 2007-ben az ITER-nél a létszám és a kapcsolódó kiadások 60 állandó álláshelynek, 85 ideiglenes alkalmazottnak és 30 szerződéses alkalmazottnak felelnek meg - a következő feltételezésekkel 2004-es árakon (2%-os inflációval): . az állandó tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak személyi költsége: 108 000 euro évente . külső személyzet személyi költsége: 48 000 euro évente . egyéb igazgatási kiadások költsége: a személyi költség 35%-a - a 2007-es adatok megfelelnek a 2007-es előzetes költségvetési tervezetnek |

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni |

2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01. – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03. – Bizottságok[72] |

XX 01 02 11 04. – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05. – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (részletezve, a költségvetési tétel megadása mellett) |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli (a referenciaösszegbe NEM beletartozó) igazgatási kiadások összesen |

Az Euratom-program 2007-től 2011-ig tart.

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretében az adott főigazgatóságnak odaítélt keretösszeg fedezi.

[1] COM (2005) 119.

[2] HL C ., ., . o.

[3] HL C ., ., . o.

[4] HL C ., ., . o.

[5] HL C ., ., . o.

[6] A HL-ben még nem tették közzé.

[7] Az Európai Kutatási Térség regionális dimenziója című bizottsági közlemény (COM(2001)0549)

[8] Ahogy azt már a 2004.2.26-i COM(2004) 101 és a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervről szóló, 2004.7.14-i COM(2004) 487 bizottsági közlemény bemutatta.

[9] Az ivarmirigyek rákkezelésére vonatkozó kutatás finanszírozható.

[10] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[11] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[12] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[13] Az ivarmirigyek rákkezelésére vonatkozó kutatás finanszírozható.

[14] A Közösség célkitűzése, hogy erősítse a közösségi ipar tudományos és technológiai alapjait, ösztönözze nemzetközi versenyképességének fejlődését, ugyanakkor támogassa az e szerződés egyéb fejezetei alapján szükségesnek ítélt kutatási tevékenységeket.

[15] A hetedik keretprogramban a kis- és középvállalkozásokba a mikrovállalkozások is mindvégig beleértendők.

[16] Ez magában foglalja a COST igazgatási és koordinációs tevékenységeinek pénzügyi támogatását.

[17] A „biogazdaság” kifejezés minden olyan iparágat és gazdasági ágazatot magában foglal, amely biológiai erőforrásokat termel, azokkal gazdálkodik, vagy azokat másképpen felhasználja, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat, beszállítói és felhasználói iparágakat, mint például a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a halászatot, az erdészetet stb.

[18] „Élettudományok és biotechnológia: egy európai stratégia” – COM(2002) 27.

[19] A természeti erőforrások megőrzésére és az azokkal való fenntartható gazdálkodásra irányuló kiegészítő kutatásokat a „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)” téma tartalmazza.

[20] Állatok alatt értjük a tenyésztett haszonállatokat, a halakat stb.

[21] COM(2000) 769.

[22] A biológiai erőforrások előállítására és felhasználására irányulóan kiegészítő kutatást a „Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia” téma tartalmaz.

[23] A különböző tevékenységekben figyelembe kell venni az adott kérdéssel foglalkozó ezen európai technológiai platformok által kidolgozott kutatási menetrendeket.

[24] COM(2001) 370.

[25] Az európai légiközlekedési ipar a pénzügyi forgalom 14%-ának megfelelő összeget fordít kutatásra, az európai gépjárműipar 5%-ot, az uniós hajóépítő ipar versenyelőnye pedig kizárólag a kutatás-fejlesztésben rejlik.

[26] ACARE: Európai Repüléskutatási Tanácsadó Tanács. 2001-es elindítása után ez volt az első működő technológiai platform; ERRAC: Európai Vasúti Kutatási Tanácsadó Tanács; ERTRAC: Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Tanács; WATERBORNE technológiai platform.

[27] A terrortámadásokkal kapcsolatos megelőzés, felkészültség és válaszlépések – COM(2004) 698, 700, 701, 702; Szolidaritás/CBRN program.

[28] A Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumát (ESFRI) 2002 áprilisában hozták létre. Az ESFRI a 25 EU-tagállam – kutatásért felelős miniszterei által kinevezett – képviselőiből, valamint az Európai Bizottság egy képviselőjéből áll. A kutatási keretprogramhoz társult országokat 2004-ben kérték fel a csatlakozásra.

[29] A konvergenciarégiók az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendelet javaslatának (COM(2004) 492) 5. cikkében meghatározott régiók. A „konvergencia” célkitűzése címén támogatható régiókról, a Kohéziós Alapból történő finanszírozásra jogosult régiókról és a legkülső régiókról van szó.

[30] Az európai szomszédsági politikában jelenleg tíz mediterrán partnerország és hat kelet-európai, illetve közép-ázsiai ország vesz részt.

[31] A társult tagjelölt országokon kívüli országok.

[32] A korábbi „újonnan függetlenné vált államok”: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. A kelet-európai és közép-ázsiai országokat érintő tevékenységek, amelyket jelenleg az INTAS hajt végre, e fejezet megfelelő együttműködési tevékenységei körébe kerülnek.

[33] Megjegyzendő, hogy Latin-Amerikán belül vannak fejlődő országok és fellendülőben lévő gazdaságok is.

[34] Célzott harmadik országokkal (a részvételi és terjesztési szabályokban meghatározottak szerint a nemzetközi együttműködésben partner országokkal).

[35] Beleértve a közös technológiai kezdeményezéseket (a pénzügyi tervvel stb. együtt), valamint a koordinációs és nemzetközi együttműködési tevékenységeknek a témák keretében finanszírozott részét.

* Ebbe beletartozik az Európai Beruházási Banknak a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus létrehozására nyújtott legfeljebb 1 milliárd eurós közösségi hozzájárulás, a III. mellékletben leírtak szerint. Ezt az összeget az EBB-től származó hasonló összeggel kell kiegészíteni; az összeghez az igénylések nagyságától függően az EBB több részletben jut hozzá. Ezt az összeget az„Együttműködés” és a „Kapacitások” egyedi program teremti elő, az előbbi – a „Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok” téma kivételével – arányos hozzájárulással legfeljebb 800 eurót, az utóbbi pedig legfeljebb 200 eurót a „Kutatási infrastruktúrák” rész keretében. A hozzájáruló egyedi programokat elfogadó tanácsi határozatok megállapítják: (a) a támogatáshoz való hozzájárulásukat és (b) azokat a módozatokat, amelyek szerint a Bizottság a hetedik keretprogram időtartama alatt a közösségi hozzájárulás által generált bevételeknek és a hozzájárulásból fennmaradó bármely összegnek az újraelosztásáról dönt.

[36] vagy a Tanács által az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően

[37] A konvergenciarégiók az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendelet javaslatának (COM(2004) 492) 5. cikkében meghatározott régiók. A „konvergencia” célkitűzése címén támogatható régiókról, a Kohéziós Alapból történő finanszírozásra jogosult régiókról és a legkülső régiókról van szó.

[38] Differenciált előirányzatok.

[39] Nem differenciált előirányzatok, a továbbiakban: NDE.

[40] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[41] A(z) xx cím xx 01 05. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[42] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[43] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[44] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében a további részleteket.

[45] A következő összegek (készpénzes árakon) a pénzügyi keretnek „Az európai kutatási térség létrehozása,...” -val/-vel kapcsolatos 1 a) fejezetébe tartoznak, az innovációval kapcsolatos rész kivételével.

[46] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[47] A kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusra szánt 800 millió euróval együtt (arányos hozzájárulás minden tematikus prioritás esetében, kivéve a társadalmi-gazdasági kutatást)

[48] A Kutatási infrastruktúráknál a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusra szánt 200 millió euróval együtt.

[49] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[50] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[51] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[52] A 2007 és 2013 közötti időszakra a keretprogram összesen 209, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó álláshelye (157 kiegészítő és 52 befagyasztott álláshely) képezi a végrehajtó hivataloknak előirányzott személyi állományt. Erre az egyedi programra – kizárólag költségvetés-arányos becslés alapján – az indikatív bontás a következő: Együttműködés (127), Ötletek (46), Emberek (19), Kapacitások (17).

[53] HL C ., ., . o.

[54] HL C ., ., . o.

[55] HL C ., ., . o.

[56] A HL-ben nem tették közzé.

[57] COM (2005) 387

[58] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[59] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[60] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[61] A konvergenciarégiók az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendelet javaslatának (COM(2004) 492) 5. cikkében meghatározott régiók. A „konvergencia” célkitűzése címén támogatható régiókról, a Kohéziós Alapból történő finanszírozásra jogosult régiókról és a legkülső régiókról van szó.

[62] Differenciált előirányzatok.

[63] Nem differenciált előirányzatok, a továbbiakban: NDE.

[64] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[65] A(z) xx cím xx 01 05. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[66] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[67] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében a további részleteket.

[68] Az Euratom-program 2007-től 2011-ig tart. A 2012. és 2013. évi adatok tájékoztató jellegűek.

[69] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[70] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[71] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg. Ezenkívül a kiegészítő személyzet a 2007–2010-es időszakra az ITER-hez kapcsolódik.

[72] Jelezze a bizottság típusát és a csoportot, amelyhez tartozik.