Módosított javaslat az Európai parlament és a Tanács határozata az egészségügy és a fogyasztóvédelemügyi politika területén közösségi cselekvési program (2007-2013) létrehozásáról - Elfogadás a 2007–2013 időszakra szóló pénzügyi tervről szóló, 2006. május 17-i megállapodás után (előterjesztő: a Bizottság az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján) /* COM/2006/0235 végleges - COD 2005/0042 */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 24.5.2006 COM(2006) 235 végleges 2005/0042 B (COD) Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az egészségügy és a fogyasztóvédelemügyi politika területén közösségi cselekvési program (2007-2013) létrehozásáról Elfogadás a 2007–2013 időszakra szóló pénzügyi tervről szóló, 2006. május 17-i megállapodás után (előterjesztő: a Bizottság az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján) INDOKOLÁS 1. Eljárás A Bizottság 2005. április 6-án elfogadott egy javaslatot (COM/2005/115) az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program (2007-2013) létrehozásáról szóló európai és parlamenti tanácsi határozatról. A javaslatot 2005. április 13-án juttatták el hivatalosan az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. február 14-én meghozta véleményét (CESE 230/2006) a Bizottság javaslatáról. A Régiók Bizottsága 2006. február 16-án hozta meg véleményét (CdR 149/2005). Az Európai Parlament Elnökeinek Értekezlete 2005. június 30-án a Bizottság javaslatának két részre bontását javasolta és megbízta egyrészt a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot, másrészt a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot, hogy készítsen el két külön jelentést. Az Európai Parlament első olvasatban elfogadta a program két részre bontását. A Parlament 2006. március 23-án a fogyasztóvédelmi programra vonatkozóan 54 módosító indítványt fogadott el. 2. A program finanszírozása A Bizottság javaslata a 2007–2013-as pénzügyi keret részét képezi, a „3B. alfejezet – Uniós polgárság” alatt. A háromoldalú tárgyalásokon 2006. április elején elfogadott kompromisszumos megállapodás nem volt összhangban a Bizottság első javaslatával, amely a 2006-os szintekhez képest 2013-ra a fogyasztóvédelmi részre a kiadások megkétszerezését, a közegészségügyi programokra pedig a megháromszorozását irányozta elő. A fogyasztóügyi politika tekintetében a Bizottság által javasolt finanszírozást szükségesnek ítélték meg az érvényes fogyasztóügyi program (20/2004/EK határozat) cselekvési területeinek összevonásához és kibővítéséhez, különös hangsúlyt fektetve a már elkészült jogi rendelkezések összevonására, a fogyasztóügyi közösségi vívmányok felülvizsgálatának befejezésére és a jogalkalmazási együttműködés erősítésére. Ezenkívül szükséges volt jelentősen kibővíteni a Közösség tevékenységét ismeretek és tudományos alap kifejlesztése, fogyasztók oktatása és a fogyasztói szervezetek kapacitásépítése céljából. 3. A fogyasztóügyi politikai program felülvizsgált javaslata A program költségvetésének jelentős hiánya, valamint az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hivatalosan kifejtett nézőpontja figyelembe vétele céljából a Bizottság úgy döntött, hogy lényegesen módosítja az eredeti javaslatot és két külön javaslatot nyújt be a közegészségügyi programra és a fogyasztóügyi politikai programra. Ezek igazodnak a csökkentett költségvetéshez. Ez a javaslat egy olyan határozatról szól, amely egy közösségi cselekvési programot hozna létre a fogyasztóügyi politika területén a 2007–2013-as időszakra. Előreláthatóan 2006 végéig elkészül egy külön szakpolitikai dokumentum, Fogyasztóügyi politikai stratégia 2007-2013 címmel. 4. Főbb változások a 2005. április 6-i javaslathoz (COM/2005/115) 4.1. Hatókör A javaslat egy közösségi cselekvési programot hoz létre a fogyasztóvédelem területén. A közegészségügyre és a közegészségügyi és fogyasztóvédelmi politikák közötti közös szemléletmódra történő hivatkozások értelemszerűen kikerültek a javaslatból. A közös szemléletmód fontos elemei azonban (mint például jobb kommunikáció az polgárokkal, a fogyasztóügyi felvetések beépítése más szakpolitikákba, és a nemzetközi együttműködés) bekerültek az új javaslatba is. Szintén megmaradt a Közegészségügyi Végrehajtó Hivatal felhatalmazásának kiterjesztése a fogyasztóügyi politikára. 4.2. Célok, célkitűzések és cselekvések (a módosított javaslat 2. cikke és 1. melléklete) A fogyasztói célkitűzések szigorúbban lettek meghatározva két új célkitűzés körül: (1) A fogyasztóvédelem magasabb szintjének biztosítása, főleg jobb tudományos alap, jobb konzultáció és a fogyasztói érdekek jobb képviselete révén. (2) A fogyasztóvédelmi szabályok eredményesebb alkalmazásának biztosítása, főleg a jogalkalmazói együttműködés, a tájékoztatás, az oktatás és a jogérvényesítés révén. A fogyasztói cselekvések száma 20-ról 11-re csökkent. A főbb változások a következőkben foglalhatók össze: - A koherencia érdekében és a korlátozott lehetőségek jobb tükröződése céljából több cselekvés – például adatgyűjtés és -értékelés, hatékony alkalmazás, átültetés és végrehajtás ellenőrzése, oktatás és jogérvényesítés – összevonásra került. - A fogyasztói szervezetek érdekét szolgáló konkrét projektekkel kapcsolatos cselekvéseket törölték, de megerősítették a képzésen keresztüli kapacitásépítést a fogyasztói szervezetek számára. - Megszűnt a hivatkozás a fogyasztói érdekképviseletre a nemzetközi szabványosítási testületekben. Ezt továbbra is támogatja az európai szabványosítási szervezetek munkaprogramja. A harmadik országokkal történő jogalkalmazási együttműködést célzó cselekvések is megjelentek. - Az eredeti javaslatban szereplő közös egészségvédelmi és fogyasztóügyi cselekvések, például a tájékoztatással kapcsolatban, bekerültek a fogyasztóügyi programba. Ez a program felsorolja azokat a cselekvéseket, amelyekből évente konkrét cselekvések választhatók ki a munkaprogramhoz. 4.3. A megvalósítás módszerei, beleértve a programbizottságot is (a módosított javaslat 3–5., 8., 9. cikke és 2. melléklete) A Közösség pénzügyi hozzájárulásáról, főleg a felső korlátokról és a kedvezményezettekről szóló rendelkezések az Európai Parlament véleményével és a jelenleg érvényes fogyasztóügyi programmal (20/2004/EK határozat) összhangban átfogalmazásra kerültek, és figyelembe veszik a néhány cselekvésnél bekövetkezett változásokat (egyes projektek törlése, új cselekvések felvétele). A jelenlegi állás szerint a következő intézkedések megvalósításához szükséges intézkedéseket a tanácsadói bizottsági eljárás szerint kell elfogadni: éves munkaprogram, és a tagállamokkal közös cselekvések végrehajtásának megszervezése , és az európai fogyasztói szervezetek és az európai szabványosítási szervezetek működésének pénzügyi támogatása . Külön figyelmet kaptak a 2004. május 1-jén csatlakozott, valamint a jövőbeli tagállamok, tekintettel arra, hogy ezekben még nincs nagy hagyománya a fogyasztóügyi politikának. Az ezen országok fogyasztói javára szolgáló cselekvésekre külön új hivatkozás került a javaslatba (a kivételes hasznosság koncepciója) az Európai Parlament kívánságával összhangban. 4.4. Finanszírozás (6. cikk) A programfinanszírozás igazodik a 2007–2013-as pénzügyi keretről szóló tárgyalások kimeneteléhez. A közös javaslat fogyasztóügyi része közelítőleg 234 millió eurót jelent. A fogyasztóügyi javaslat, a pénzügyi keretről folytatott tárgyalások kimenetelével összhangban, 156,8 millió eurót (folyó áron) jelent, beleértve a fogyasztók által a végrehajtó hivatal működtetéséhez történő hozzájárulást is. 2005/0042 B (COD) Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az egészségügy és a fogyasztó védelem ügyi politika területén közösségi cselekvési program (2007-2013) létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. és 153. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára[1], tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3], a Szerződés[4] 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, mivel: (1) A Közösség a közegészségügy és a fogyasztóvédelem területén történő cselekvésekkel hozzájárulhat a polgárok egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez. (2) Ezért az egészségügy és a fogyasztóvédelem a fogyasztóügyi politika területén célszerű létrehozni egy, a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003-2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[5] és a 2004–2007. évekre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések finanszírozását szolgáló általános keret létrehozásáról szóló, 2003. december 8-i 20/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[6] helyére lépő közösségi cselekvési programot. Az említett határozato t kat ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni. (3) Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi cselekvések központi elemeinek és jellegzetességeinek fenntartása mellett az egyetlen, egységes program segít az e területeken végrehajtott cselekvések célkitűzéseiben rejlő szinergiák minél erőteljesebb kiaknázásában és az igazgatás hatékonyságának növelésében. Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi tevékenységek egységes programba foglalása segít megvalósítani a két terület közös célkitűzéseit: a polgárok kockázatokkal és fenyegetésekkel szembeni megvédését, a polgárok abbéli képességének fejlesztését, hogy kellő tudással és lehetőségekkel rendelkezzenek saját érdekeiket érintő döntéseik meghozatalában, valamint annak támogatását, hogy az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi célkitűzések valamennyi közösségi politikába és tevékenységbe beépüljenek. Az igazgatási struktúrák és rendszerek egységesítése lehetővé teszi a program hatékonyabb végrehajtását, és segíti az egészségügy és a fogyasztóvédelem számára rendelkezésre álló közösségi erőforrások optimális felhasználását. (4) Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi politika közös célkitűzései: a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása, a polgárok döntéshozatali helyzetének javítása és az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi érdekek valamennyi közösségi politikába történő beépítése mellett közös eszközökkel is rendelkezik: ilyen például a kommunikáció, a civil társadalom egészségüggyel és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kapacitásainak kiépítése vagy e kérdések terén a nemzetközi együttműködés előmozdítása. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem érdekkörébe egyaránt beletartozó konkrét ügyekre példa az étrenddel és az elhízással, a dohányzással és más, az egészséget érintő fogyasztási szokásokkal kapcsolatos döntések kérdése.E közös célkitűzések és eszközök egységes kezelése lehetővé teszi az egészségügy és a fogyasztóvédelem közös tevékenységeinek hatékonyabb és eredményesebb megvalósítását. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem ugyanakkor önálló célkitűzésekkel is rendelkezik, amelyeket az egyes területeken elkülönült cselekvéssel és eszközökkel kell megvalósítani. (35) Kiemelkedő fontosságot kell kapnia annak, hogy a fogyasztói érdekek a Szerződés 153. cikkének megfelelően beépüljenek az összes közösségi szakpolitikába, az e programban lefektetett fogyasztóügyi politikai célkitűzésekkel együtt. A z egészségügyi és a fogyasztóvédelmi politika más politikákba történő beépítésére irányuló közös célkitűzés fontos eleme A más közösségi szakpolitikákkal és programokkal való összehangolás meghatározó eleme annak biztosításának , hogy a fogyasztói érdekeket más szakpolitikák teljes mértékben figyelembe vegyék . A szinergiák kiaknázása és a feleslegesen végzett munka elkerülése érdekében alkalmas módon más közösségi alapoknak és programoknak is fel kell használni, így különösen a közösségi kutatási keretprogramokat és azok eredményeit, a strukturális alapokat és a közösségi statisztikai programot kell pénzügyi támogatást nyújtaniuk a fogyasztói érdekek beépítéséhez az adott területeken . (46) Általános európai érdek, hogy a z polgárok egészség e , a szolgáltatások és az élelmiszertől különböző termékek biztonsága, és a polgárok gazdasági érdekei, valamint a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozása során a fogyasztói érdekek képviselete közösségi szinten történjen. A program kulcsfontosságú célkitűzései függhetnek továbbá olyan szakosodott hálózatok lététől, amelyek kialakításukhoz és működésükhöz ugyancsak közösségi hozzájárulást igényelnek. Az érintett szervezetek jellegénél fogva és kivételes hasznosságuk esetén nem kívánatos, hogy e szervezetek működésére nyújtott közösségi támogatás megújítására vonatkozzék a közösségi támogatás mértékének fokozatos csökkentésére vonatkozó elv. (57) A program végrehajtását azok kiterjesztésével a közegészségügy és a fogyasztóvédelem területén meglévő cselekvésekre és strukturális intézményekre, így különösen a 2004/858/EK bizottsági határozattal[7] létrehozott, „Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala” elnevezésű hivatalra kell alapozni. A végrehajtás során szoros együttműködésben kell eljárni az érintett szervezetekkel és hivatalokkal, így különösen a 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal [8] . A közegészségügyi programhoz felállított jelenleg működő végrehajtó hivatalnak segítséget kell nyújtania a javasolt új fogyasztóügyi program végrehajtásához. A költséghatékonyság növelése és a méretben rejlő gazdaságossági lehetőségek kihasználása céljából ugyanez a hivatal segítheti a fogyasztóügyi program végrehajtását, valamint az élelmiszer-biztonsági képzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását is. A Bizottság ennek megfelelően tervezi a végrehajtó hatóság felállításáról szóló 2004. december 15-i határozat módosítását. (68) A határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[9] összhangban kell megállapítani, és ennek során tiszteletben kell tartani az átláthatóság követelményét, továbbá ésszerű egyensúlyt kell tartani a program különböző célkitűzései között. (7) A program végrehajtásakor figyelembe kell venni, hogy a belső piac nem működhet megfelelően, ha néhány tagállamban a fogyasztók védelme alacsonyabb szintű, mint más tagállamokban. A programnak ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a fogyasztóvédelemre és a fogyasztói tudatosságra a 2004. május 1-je óta csatlakozott tagállamok körében, biztosítandó az egyenlő feltételeket az Európai Unió összes tagállamában. (89) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: „EGT-megállapodás”) rendelkezik az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai (a továbbiakban: „EFTA/EGT-államok”) közötti együttműködésről. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a program nyitott legyen más országok, különösen a Közösség szomszédságában fekvő, valamint a közösségi tagságot kérelmező, arra jelölt vagy a csatlakozási folyamatban részt vevő országok részvétele előtt is , különös tekintettel azokra a potenciális egészségügyi fenyegetésekre, amelyek harmadik országokban kialakulhatnak és hatással lehetnek a Közösségre. (9 10) A programban részt nem vevő harmadik országokkal megfelelő kapcsolatokat kell létrehozni, elősegítendő a program célkitűzéseinek megvalósulását, A program végrehajtása keretében bátorítani kell az együttműködést a programban részt nem vevő harmadik országokkal , figyelembe véve az ezen országok és a Közösség között fennálló megállapodásokat. E keretek között a harmadik országok a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytathatnak a programban finanszírozott tevékenységeket kiegészítő tevékenységeket, de a program kereti között pénzügyi hozzájárulást nem kaphatnak. (11) Hatás- és szerepkörük figyelembevételével együttműködést kell kialakítani az érintett nemzetközi szervezetekkel, így különösen az Egyesült Nemzetekkel és annak szakosított intézményeivel, például az Egészségügyi Világszervezettel, valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel annak érdekében, hogy a program végrehajtása során az egészségügyet és a fogyasztóvédelmet közösségi és nemzetközi szinten érintő cselekvések minél hatékonyabbak és eredményesebbek lehessenek. (1112) A program keretében hozott intézkedések mal létrehozott értékét és a kifejtett hatását növelése érdekében a megtett intézkedéseket rendszeres jelleggel mérni és értékelni kell, ideértve és ennek keretében a független külső szakértők által végzett értékelést is kell végezni . A fogyasztóügyi politika értékeléséhez lehetőség szerint mérhető célokat kell megfogalmazni és érvényes mutatókat kell kidolgozni. (1213) Mivel az érintett kérdéskörök nemzeteket átívelő jellege miatt az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén megteendő cselekvések céljainak eléréséről a tagállamok megfelelő szinten nem képesek gondoskodni, és ezért ezek jobban megvalósíthatók közösségi szinten mivel a közösségi fellépés a kizárólagos nemzeti fellépéshez képest hatékonyabbnak és eredményesebbnek ígérkezik a polgárok egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelmére , a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően rendelkezéseket állapíthat meg. A közösségi fellépés a polgárok egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelmére valóban hatékonyabbnak és eredményesebbnek ígérkezik a kizárólagos nemzeti fellépéshez képest. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. (1314) A Bizottság köteles gondoskodni a program és a két előzményprogram közötti megfelelő átmenetről, különösen a több évre kiterjedő intézkedések és az igazgatási támogató struktúrák, így például a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala folyamatosságáról, Indokolt-e a program, és az általa felváltott korábbi program között átmenetet biztosítani, különösen a több évre kiterjedő intézkedések folyamatosságának, valamint az előző program sikereinek, illetve a nagyobb figyelmet igénylő területeinek az értékelése tekintetében. Szükség esetén 2014. január 1-je után a technikai és adminisztratív segítség biztosítja azoknak a cselekvéseknek a kezelését, amelyek nem fejeződnek be 2013 végére. ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOTT A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT : 1. cikk A program létrehozása A határozat hatálybalépése 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra az egészségügy és a fogyasztóvédelem fogyasztóügyi politika területén létrejön egy közösségi cselekvési program (a továbbiakban: „program”). 2. cikk Célkitűzések 1. A program célja a határozat 1. mellékletében felsorolt cselekvések és eszközök közül igény szerint kiválasztott cselekvések kombinációja révén teljesül 2. 1. A program kiegészíti , és támogatja és nyomon követi a tagállamok szakpolitikáit, és hozzájárul a fogyasztók polgárok egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez , valamint információhoz való joguk erősítéséhez, oktatásukhoz, és ahhoz, hogy megszervezzék saját érdekeik védelmét. 3. 2. A z ( 2 1 ) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a következő közös célkitűzések , valamint az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén különös célkitűzések megvalósítására kell törekedni a határozat 1. mellékletében megállapított cselekvések és eszközök felhasználásával : a) A fogyasztóvédelem magasabb szintjének biztosítása, főleg jobb tudományos alap, jobb konzultáció és a fogyasztói érdekek jobb képviselete révén. b) A fogyasztóvédelmi szabályok eredményesebb alkalmazásának biztosítása, főleg a jogalkalmazói együttműködés, a tájékoztatás, az oktatás és a jogérvényesítés révén. (a) A határozat 1. mellékletében meghatározott cselekvések és eszközök révén az egészségügy és a fogyasztóvédelem következő közös célkitűzéseinek megvalósítására kell törekedni: - a polgárok megvédése azon kockázatoktól és fenyegetésektől, amelyek az egyén szintjén nem befolyásolhatók; - a polgárok döntéshozatali helyzetének javítása egészségügyi és fogyasztói érdekeik területén; - az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi célkitűzések beépítése más szakpolitikai területekbe. (b) A határozat 2. mellékletében meghatározott cselekvések és eszközök révén az egészségügy következő különös célkitűzéseinek megvalósítására kell törekedni: - a polgárok megvédése az emberi egészséget érintő fenyegetésektől; - azon politikák támogatása, amelyek egészségesebb életmódhoz vezetnek; - hozzájárulás a fontosabb megbetegedések előfordulásának csökkentéséhez; - az egészségügyi rendszerek hatékonyságának és eredményességének javítása. (c) A határozat 3. mellékletében meghatározott cselekvések és eszközök révén a fogyasztóvédelem következő különös célkitűzéseinek megvalósítására kell törekedni: - a fogyasztók és a piacok jobb megértése; - jobb fogyasztóvédelmi szabályozás; - jobb jogalkalmazás, felügyelet és jogérvényesítés; - tájékozottabb és bővebb ismeretekkel rendelkező, felelős fogyasztók. 3. cikk A végrehajtás módszerei 1. A 2. cikkben meghatározott célkitűzéseket a rendelkezésre álló alkalmas végrehajtási módszerek teljes mértékű kihasználásával kell megvalósítani, ideértve különösen a Bizottság által központosított alapon történő közvetlen vagy közvetett végrehajtást. (b) nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatással. 4. cikk Pénzügyi hozzájárulás 1. 2 . A fenti 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában A közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a következő mértéket: a) a 60 %-ot az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén valamely közösségi program valamely célkitűzésének megvalósítását segítő cselekvés esetén, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 80 % is lehet; és a Közösség és egy vagy több tagállam, vagy a Közösség és a 10. cikk szerint részt vevő harmadik ország illetékes hatóságai által közösen finanszírozott cselekvések költségeinek 50%-a, kivéve a kivételes hasznosság eseteit, amikor is a Közösség hozzájárulása elérheti a 70%-ot, és b) fogyasztóügyi mesterfokozatú tanfolyamok kialakítását célzó cselekvések költségeinek 85%-a. bc) a kiadások 60% 50% -a európai fogyasztói szervezetek olyan testület működése esetén , amely általános európai érdekű cél elérésére törekszik, amennyiben ez a támogatás az egészségügyi vagy a fogyasztóvédelmi érdekek közösségi szintű képviseletéhez vagy a program kulcsfontosságú célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 95 % is lehet . E pénzügyi hozzájárulás megújítása mentesíthető a fokozatos csökkentés elve alól. d) A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szintű szabványok kidolgozásában a fogyasztói érdekeket képviselő közösségi fogyasztói szervezetek működésére fordított kiadások 95%-a. 3. Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában, amennyiben azt a megvalósítandó célkitűzés jellege indokolja, a közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtható a Közösség és egy vagy több tagállam, vagy a Közösség és más résztvevő országok illetékes hatóságai által közösen nyújtott finanszírozás részeként. Ilyenkor a közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 70 % is lehet. E közösségi hozzájárulás odaítélhető a tagállam vagy az érintett illetékes hatóság által megjelölt, a Bizottság által jóváhagyott köztestületnek vagy üzleti haszonszerzésre nem törekvő más testületnek. 2. A közösségi pénzügyi hozzájárulások formái lehetnek: a) Ösztöndíj tanárok és diákok egyéni mobilitásának elősegítésére. Az ösztöndíjak kezelésére az élethosszig tartó tanulási program alatti nemzeti Erasmus hivatalok kaphatnak megbízást. b) A jogalkalmazás területén működő tisztviselők cseréjéhez kapcsolódó utazási költségek térítése és napidíjak. 3. A fenti (1) bekezdés a) pontjában említett kivételes hasznosság meghatározásának kritériumait előre meg kell állapítani a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett éves munkatervben. Az e kritériumok szerint javasolt cselekvéseknek az előnyeit főleg az Európai Unióhoz 2004. május 1-je óta csatlakozott tagállamok fogyasztóinak kell élvezniük. 4. A fenti (1) bekezdés c) és d) pontjaiban megállapított pénzügyi hozzájárulások megújítása mentesül a fokozatos csökkentés elve alól. 4.5. A fenti (1) és (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a közösségi pénzügyi hozzájárulás átalányfinanszírozás vagy egyösszegű finanszírozás formájában is nyújtható, amennyiben azt az érintett cselekvések természete indokolja a 9. cikkben említett éves munkatervben meghatározottak szerint . E Az (1) bekezdésben megállapított pénzügyi hozzájárulások esetén a fent (2) és (3) bekezdésben előírt százalékos határok nem alkalmazandók, noha a társfinanszírozás továbbra is előírás. Szükség szerint gondoskodni kell az érintett cselekvések kiválasztására, felügyeletére és értékelésére vonatkozó kritériumok meghatározásáról. 5. cikk Kedvezményezettek 1. A pénzügyi hozzájárulásoknak a fenti 4. cikkben említett kedvezményezettjeit a határozat 2. melléklete határozza meg. 4. cikk A program végrehajtása A Bizottság a 7. cikk előírásainak megfelelően gondoskodik a program végrehajtásáról. 6 5 . cikk Finanszírozás 1. A program végrehajtására előirányzott pénzügyi keret az 1. cikkben meghatározott időszakra 1 203 millió 156,8 millió euro [10]. 2. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret határain belül. 7 5 . cikk Adminisztratív és technikai segítség 1. A program pénzügyi támogatása fedezheti a program irányításához és a célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, nyomon követési, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységhez tartozó költségeket is, különösen a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatási és közzétételi tevékenységek kiadásait, az információcserére összpontosító informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden olyan technikai és adminisztrációs kiadást, amelyekkel a Bizottságnak esetlegesen számolnia kell a program irányításakor. 2. Fedezheti továbbá az e program és a 20/2004/EK határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítséggel kapcsolatos kiadásokat. Szükség esetén előirányzatok vehetők fel a 2013 utáni költségvetésbe e kiadások fedezésére, hogy kezelni lehessen a 2013.12.31-ig le nem záruló cselekvéseket. 8 6 . cikk A bizottság 1. A Bizottság tevékenységét egy bizottság segíti (a továbbiakban: „bizottság”). 2. Amikor erre a bekezdésre hivatkozás történik, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkeit kell alkalmazni, annak 8. cikkének figyelembevételével. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdése szerinti időszakot két hónapban határozzák meg. 32. Amikor erre a bekezdésre hivatkozás történik, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkeit kell alkalmazni, annak 8. cikkének figyelembevételével. 43. A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát. 9 7 . cikk Végrehajtási intézkedések 1. Az e határozat végrehajtásához szükséges, a következő területeket érintő intézkedéseket a 8 6 . cikk (2) bekezdésében hivatkozott irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni: a) a program végrehajtásáról szóló éves munkaterv, amely meghatározza a következőket: - fontossági sorrend és elvállalandó cselekvések, ideértve a z pénzügyi erőforrások elosztását és a vonatkozó kritériumokat is , - a közösségi pénzügyi hozzájárulás százalékos arányára vonatkozó kritériumok és a kiválasztási és odaítélési kritériumok, - átalányfinanszírozás és az egyösszegű finanszírozás alkalmazása, - az ajánlati felhívások, a közös cselekvések és az ajánlatkérések tervezett ütemezése; b) a program 10. cikk szerinti értékelésére irányuló intézkedéseket. a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő cselekvések végrehajtásának megszervezése, beleértve a kiválasztási és odaítélési kritériumokat is. 22. A határozat végrehajtásához szükséges minden más intézkedést a Bizottság fogad el. Az elfogadott intézkedésekről tájékoztatni kell a bizottságot. 10 8 . cikk Harmadik országok részvétele A program nyitott: a) az EFTA/EGT-államok részvétele előtt, összhangban az EGT-megállapodásban megállapított feltételekkel; b) harmadik országok, különösen a Közösség szomszédságában fekvő az európai szomszédság politika alá tartozó országok, a közösségi tagságot kérelmező, arra jelölt vagy a csatlakozási folyamatban részt vevő országok, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő nyugat-balkáni országok részvétele előtt, a közösségi programokban való részvétel alapelveit meghatározó vonatkozó két- vagy többoldalú megállapodásban megállapított feltételekkel. 9. cikk Nemzetközi együttműködés A program végrehajtása során ösztönözni kell a programban részt nem vevő harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatokat. 11 10 . cikk Felügyelet, értékelés és az eredmények terjesztése 1. A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben, a program célkitűzéseinek fényében felügyeli a program keretében végrehajtott cselekvéseket. A Bizottság ennek keretében jelentést tesz a 8. cikkben hivatkozott bizottságnak, és folyamatosan tájékoztatja a Tanácsot és a Parlamentet. 2. A Bizottság kérésére a tagállamok információkat szolgáltatnak a program végrehajtásáról és hatásairól. 3. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program értékelésére annak megkezdését követően három évvel, valamint annak végét követően sor kerüljön. A Bizottság az értékelés következtetéseit saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. 4. A Bizottság a határozattal összhangban végrehajtott cselekvések eredményeit nyilvánosan hozzáférhető formában közzéteszi , és gondoskodik terjesztésükről . 12 11 . cikk Hatályon kívül helyezés A z 1786/2002/EK és a 20/2004/EK határozat e határozat hatálybalépésekor hatályát veszti. 12. cikk Átmeneti intézkedések A Bizottság elfogadja mindazokat az intézkedéseket, amelyek az 1786/2002/EK és a 20/2004/EK határozat keretében elfogadott intézkedések és a jelen program alapján végrehajtandó intézkedések közötti átmenet biztosításához szükségesek. 13. cikk Záró rendelkezések Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Kelt Brüsszelben, ...-án/-én az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök 1. MELLÉKLET –A szinergiák erősítése közös cselekvésekkel és eszközökkel Célkitűzések 1. A polgárok megvédése azon kockázatoktól és fenyegetésektől, amelyek az egyén szintjén nem befolyásolhatók (például az emberi egészséget érintő, a társadalom teljes egészét befolyásoló fenyegetésektől, a nem biztonságos termékektől, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól). 2. A polgárok döntéshozatali helyzetének javítása egészségügyi és fogyasztói érdekeik területén. 3. Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi célkitűzések beépítése más szakpolitikai területekbe. Cselekvések és eszközök 1. Az európai uniós polgárokkal folytatott kommunikáció javítása az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén 1.1. Tudatosságnövelő kampányok. 1.2. Felmérések. 1.3. Konferenciák, előadások, a szakértők és az érdekeltek találkozói. 1.4. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közérdeklődésre számot tartó kiadványok. 1.5. Online információk. 1.6. Információs pontok kialakítása és használata. 2. A civil társadalom és az érintettek részvételének növelése az egészségügyet és a fogyasztóvédelmet érintő döntések meghozatalában 2.1. A közösségi szintű fogyasztói és egészségügyi szervezetek tevékenységének elősegítése és erősítése. 2.2. A fogyasztói és egészségügyi szervezetek képzése és kapacitásainak kiépítése. 2.3. A nem kormányzati fogyasztói és egészségügyi szervezetek és más érdekeltek hálózatba szervezése. 2.4. A közösségi szintű konzultációs testületek és mechanizmusok megerősítése. 3. Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi kérdéskörök más közösségi politikákba történő integrálása egységes megközelítésének kialakítása 3.1. Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi érdekekre irányuló közösségi politikák és tevékenységek hatásának felmérésére szolgáló módszerek kifejlesztése és alkalmazása. 3.2. A nemzeti politikák bevált gyakorlati megoldásainak cseréje a tagállamokkal. 3.3. A más politikák által az egészségügyre és a fogyasztóvédelemre gyakorolt hatás tanulmányozása. 4. Az egészségügyhöz és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódóan nemzetközi együttműködés elősegítése 4.1. Együttműködési intézkedések nemzetközi szervezetekkel. 4.2. Együttműködési intézkedések a programban részt nem vevő harmadik országokkal. 4.3. Az egészségügyi és a fogyasztói szervezetek párbeszédének bátorítása. 5. A kockázatok korai kimutatása, értékelése és az azokra vonatkozó kommunikáció javítása 5.1. Tudományos tanácsadás és kockázatértékelés biztosítása, ideértve a 2004/210/EK bizottsági határozattal[11] létrehozott független tudományos bizottságok feladatait is. 5.2. Információk gyűjtése és egybevetése, szakértők és intézmények hálózatainak létrehozása. 5.3. A kockázatelemzési módszerek kifejlesztésének és harmonizálásának elősegítése. 5.4. A populációk és alcsoportjaik vegyi, biológiai és fizikai jellegű egészségi kockázati tényezőknek való kitettségére vonatkozó információk gyűjtését és elemzését célzó cselekvések. 5.5. A erősödő hatású kockázatok korai kimutatását szolgáló mechanizmusok kialakítása és az újonnan azonosított kockázatokra irányuló cselekvések. 5.6. A kockázatokkal kapcsolatos kommunikációs stratégiák. 5.7. A kockázatértékelés oktatása. 6. Az emberi eredetű áruk és anyagok biztonságának javítása 6.1. A sérülésekre vonatkozó adatok elemzése és a bevált gyakorlati megoldásokról szóló iránymutatások kidolgozása a fogyasztói termékek és szolgáltatások biztonságához kapcsolódóan. 6.2. A sérülésekre vonatkozó módszerek kifejlesztése és adatbázisok karbantartása, a fogyasztói termékek biztonságához kapcsolódóan. 6.3. Az emberi eredetű szervek és anyagok (beleértve a vért, a vér alkotóelemeit és a vér előanyagait) biztonságának és minőségének javítását segítő cselekvések. 6.4. Az orvosi kezelésre szolgáló, jó minőségű és biztonságos emberi eredetű szervek és anyagok közösségen belüli rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének elősegítése. 6.5. Technikai segítségnyújtás a politikák és a jogszabályok kidolgozásával és végrehajtásával összefüggő kérdéskörök elemzésében. 2. MELLÉKLET – AZ EGÉSZSÉG MEGÓVÁSA CSELEKVÉSEK ÉS TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK 1. célkitűzés a polgárok megvédése az emberi egészséget érintő fenyegetésektől; 1. AZ EMBERI EGÉSZSÉGET ÉRINTő FENYEGETÉSEKRE IRÁNYULÓ FELÜGYELET ÉS VÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSE 1.1. A fertőző betegségek kérdésének kezelésére irányuló képesség erősítése a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatáról szóló 2119/98/EK határozat folytatólagos végrehajtásának támogatásával. 1.2. A nem fertőző betegségekből származó fenyegetésekre vonatkozó megelőzés, információcsere és válaszadás stratégiáinak és mechanizmusainak kidolgozása. 1.3. Az emberi egészséget fenyegető fizikai, vegyi és biológiai hatások (beleértve a szándékos kibocsátás esetét is) kimutatását és a kapcsolódó megbízható információk beszerzését célzó stratégiákra vonatkozó információcsere és közös stratégiák kidolgozása, továbbá a közösségi megoldások és mechanizmusok szükség szerinti kidolgozása és alkalmazása. 1.4. A laboratóriumok együttműködésének javítása a minőségi kórokozó-diagnosztikai képesség teljes Közösségre kiterjedő biztosítása céljából, beleértve egy közösségi referencialaboratórium-hálózat felállítását a fokozott közösségi együttműködést igénylő kórokozók kimutatására. 1.5. Új és továbbfejlesztett megelőzési, vakcinázási és immunizációs politikák, partnerségek és eszközök kidolgozása és az immunizációs állapot figyelemmel kísérése. 1.6. Felügyeleti hálózatok és jelentőrendszerek kidolgozása és rendszerbe állítása a megelőző egészségügyi intézkedések és az emberi eredetű anyagok alkalmazásának negatív következményeiről. 1.7. Technikai segítségnyújtás a politikák és a jogszabályok kidolgozásával és végrehajtásával összefüggő kérdéskörök elemzésében. 2. VÁLASZADÁS AZ EMBERI EGÉSZSÉGET ÉRINTő FENYEGETÉSEKRE 2.1. Az egészségügyi szükséghelyzetekre vonatkozó kockázatkezelési módszerek kidolgozása és az egészségügyi szükséghelyzetek esetére az összehangolt válaszadást lehetővé tévő képesség növelése. 2.2. A felkészültségi és a válaszadási igények és hiányosságok megítélését és kezelését, a gyors és megbízható kommunikációt és az ellenintézkedésekről történő egyeztetést lehetővé tévő kapacitás kialakítása és fenntartása. 2.3. A közvélemény és az egészségügyi szakemberek felé irányuló, a kockázatokra vonatkozó kommunikációs stratégiák, tájékoztatási eszközök és iránymutatások kialakítása és az egyes szereplők tudatosságának és kölcsönhatásainak fejlesztése. 2.4. Általános készenléti tervek és konkrét egészségügyi szükséghelyzeti tervek készítésére, tesztelésére, értékelésére és felülvizsgálatára, valamint tagállamok közötti interoperabilitására és gyakorlatok és tesztek lefolytatására szolgáló stratégiák és eljárások kidolgozása. 2.5. A létesítmények (például laboratóriumok) és a berendezések (például érzékelők) rendelkezésre állásának, alkalmasságának és hozzáférhetőségének, valamint az egészségügyi ágazat gyorsreagálási felkészültségének, válaszadási képességének és infrastruktúrájának felülvizsgálatára és fejlesztésére szolgáló stratégiák és mechanizmusok kidolgozása. 2.6. A szükséghelyzetben gyorsan a helyszínre telepíthető közegészségügyi erőforrások szükségességének értékelésére és kialakításának elősegítésére szolgáló stratégiák és mechanizmusok kidolgozása, továbbá az egészségügyi erőforrásoknak a kérő országokba vagy a nemzetközi szervezetekhez történő eljuttatását biztosító mechanizmusok és eljárások kidolgozása. 2.7. A nagyobb egészségügyi válsághelyzetek helyszínére gyorsan kiküldhető, állandó jelleggel rendelkezésre álló és megfelelően képzett közegészségügyi szakemberek központi csoportjának létrehozása és fenntartása a mobil laboratóriumokkal, a védőeszközökkel és az elkülönítőkkel együtt. 2. célkitűzés: azon politikák támogatása, amelyek egészségesebb életmódhoz vezetnek; 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET JAVÍTÁSA AZ EGÉSZSÉGMEGHATÁROZÓ TÉNYEZőK KEZELÉSÉN KERESZTÜL A cselekvések az egészségmeghatározó tényezőkhöz kapcsolódó tevékenységek, stratégiák és intézkedések előkészítését, kialakítását és alkalmazását támogatják a következő területeken: 3.1. A függőség jellegű egészségmeghatározó tényezők: dohányzás, alkohol, kábítószer és más, függőséget okozó anyagok. 3.2. Az életmóddal összefüggő egészségmeghatározó tényezők: táplálkozás és testmozgás, nemi és reproduktív egészség. 3.3. A társadalmi és gazdasági jellegű egészségmeghatározó tényezők, különös figyelemmel az egészségügyi egyenlőtlenségekre és a társadalmi és gazdasági jelenségek egészségre gyakorolt hatására. 3.4. A környezeti jellegű egészségmeghatározó tényezők, különös figyelemmel a környezeti jelenségek egészségre gyakorolt hatására. 3.5. A közegészségügyi beavatkozások minősége, eredményessége és költséghatékonysága. 3.6. Az előző bekezdésekben felsorolt prioritásokhoz kapcsolódó tudatosságnövelő, szakképzési és kapacitásbővítési tevékenységek támogatása. 3.7. Technikai segítségnyújtás a politikák és a jogszabályok kidolgozásával és végrehajtásával összefüggő kérdéskörök elemzésében. 3. célkitűzés: hozzájárulás a fontosabb megbetegedések előfordulásának csökkentéséhez; 4. BETEGSÉGEK ÉS SÉRÜLÉSEK MEGELőZÉSE Az egészségmeghatározó tényezőkre irányuló tevékenységgel összhangban a program a következő területeket támogatja: 4.1. A közösséget terhelő összes betegséget figyelembe véve különösen jelentős nagyobb megbetegedésekre vonatkozó cselekvések kidolgozása és végrehajtása, ha a közösségi fellépés jelentős értékkel egészítheti ki a nemzeti erőfeszítéseket. 4.2. A betegségek megelőzésére irányuló stratégiák és intézkedések kidolgozása és végrehajtása, különösen a bevált gyakorlati megoldások megkeresésével és iránymutatások és ajánlások összeállításával, beleértve a másodlagos megelőzést, a szűrővizsgálatokat és a korai kimutatást is. 4.3. A bevált gyakorlati megoldások és a tudás cseréje, valamint a stratégiák összehangolása a mentális egészség elősegítésének és a mentális betegségek megelőzésének területén. 4.4. Stratégiák és intézkedések kidolgozása és végrehajtása a sérülések megelőzésének területén. 4.5. Az említett betegségek és a sérülések megelőzéséhez kapcsolódóan a tudáscserére, a szakképzésre és a kapacitások bővítésére irányuló tevékenységek támogatása. 4. célkitűzés: az egészségügyi rendszerek hatékonyságának és eredményességének javítása. 5. A NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK SZINERGIÁJÁNAK MEGTEREMTÉSE 5.1. Az egészségügyi ellátás határokon átnyúló keresletének és kínálatának elősegítése, beleértve a határokon átnyúló ellátási kapacitások megosztását és felhasználását lehetővé tévő információk összegyűjtését és cseréjét is. 5.2. Az egészségügyi szakemberek mobilitására vonatkozó információk megosztása és a következmények kezelése. 5.3. A több tagállam egészségügyi rendszerét felölelő referenciaközpontok és más együttműködési struktúrák közösségi együttműködési rendszerének kialakítása. 5.4. Az egészségügyi technológiákra és technikákra vonatkozó információk és értékelés létrehozását és megosztását biztosító kapacitást megerősítő hálózat kialakítása. 5.5. A betegek, a szakemberek és a politikai döntéshozók információkkal történő ellátása az egészségügyi rendszerekről és az orvosi ellátásról, összekapcsolva az általános egészségügyi tájékoztatást célzó cselekvésekkel, az információk megosztására és cseréjére az európai e-egészségügyi terület cselekvési tervén keresztül lehetőséget biztosító mechanizmusokra is kiterjedően. 5.6. A közösségi szakpolitikák által az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatás értékelésére szolgáló eszközök kidolgozása. 5.7. A betegek biztonságának és minőségi ellátásának elősegítését célzó cselekvések kidolgozása és végrehajtása. 5.8. Az egészségügyi rendszerekre vonatkozó szakpolitikák kidolgozásának támogatása, különösen az egészségügyi ellátásra és a hosszú távú ellátásra irányuló nyílt koordinációhoz kapcsolódóan. Az előző célkitűzések mindegyikéhez hozzájáruló cselekvések: 6. AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÁJÉKOZTATÁS ÉS TUDÁS JAVÍTÁSA A KÖZEGÉSZSÉGÜGY FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN 6.1. A fenntartható egészségügyi felügyeleti rendszer folytatólagos továbbfejlesztése, különös figyelemmel az egészségügyi egyenlőtlenségekre, az egészségi állapotra, az egészségmeghatározó tényezőkre, az egészségügyi rendszerekre és a sérülésekre vonatkozó adatokra kiterjedően. A rendszer statisztikai részének kidolgozásához szükség szerint igénybe veszik a közösségi statisztikai programot. 6.2. További, az egészségügyhöz kapcsolódóan érdeklődésre számot tartó tudás nyújtása. 6.3. További, érdeklődésre számot tartó mutatók meghatározása. 6.4. Alkalmas jelentéstételi mechanizmusok kialakítása. 6.5. Az érintett információk rendszeres gyűjtése, együttesen a statisztikai programmal, a nemzetközi szervezetekkel, az ügynökségekkel és projekteken keresztül. 6.6. A közösségi egészségügyi kérdéskörök elemzésének támogatása rendszeres közösségi egészségügyi jelentéseken, terjesztési mechanizmusok, mint például az egészségügyi portál fenntartásán, konszenzuskereső konferenciák támogatásán és az érintett felek által összehangolt célzott tájékoztatási kampányokon keresztül. 6.7. Rendszeres és megbízható információforrás biztosítása a polgárok, a politikai döntéshozók, a betegek, az ellátásban részt vevők, az egészségügyi szakemberek és más érdekelt felek részére. 3. MELLÉKLET – Fogyasztóügyi politika Cselekvések és támogató intézkedések 1. MELLÉKLET A 2. cikkben említett cselekvések és eszközök I. célkitűzés: a fogyasztók és a piacok jobb megértése A fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása, főleg jobb tudományos alap, jobb konzultáció és a fogyasztói érdekek jobb képviselete révén. 1. cselekvés: A fogyasztók gazdasági és egyéb érdekeit érintő piaci fejlemények figyelemmel kísérése és értékelése, beleértve az árak elemzését, a fogyasztói panaszok összegyűjtését és elemzését, a határokon átnyúló marketingtevékenység és végfelhasználói eladások elemzését, valamint a piacszerkezetben beálló változások elemzését is. 2. cselekvés: Olyan adatok és információk összegyűjtése és cseréje, amelyek megalapozzák a fogyasztóvédelmi politika kialakítását és a fogyasztói érdekek más közösségi politikákba való beépítését, beleértve a fogyasztói és az üzleti attitűdök tanulmányozását, a fogyasztókra irányuló és más természetű piackutatást a pénzügyi szolgáltatások területén, továbbá statisztikai és más, érdeklődésre számot tartó adatok gyűjtését és értékelését is, ahol a statisztikai elemet szükség szerint a közösségi statisztikai program felhasználásával kell fejleszteni. 1. cselekvés: Olyan adatok és információk összegyűjtése és cseréje, amelyek tudományos alapul szolgálhatnak a fogyasztóügyi politika kidolgozásához, valamint a fogyasztói érdekeknek más közösségi szakpolitikákba történő integrálásához, ideértve a következőket: 1.1. A fogyasztók gazdasági és más érdekeire hatást gyakorló piaci fejlemények nyomon követése és értékelése, például tanulmányok, árakról készült felmérések, a piaci szerkezet változásairól készült felmérések, a fogyasztói és üzleti felmérések, fogyasztói panaszok gyűjtése és elemzése, a határokon átnyúló végfogyasztói kereskedelemről és piacokról szóló adatok gyűjtése és elemzése. 1.2 Adatbázisok kialakítása és fenntartása. 1.3. Statisztikai és más vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése, aminek a statisztikai elemét a Közösség vonatkozó statisztikai programja segítségével kell kidolgozni. 2. cselekvés: Olyan adatok és információk összegyűjtése, cseréje és elemzése, valamint értékelési eszközök kidolgozása, amelyek tudományos alapot szolgáltatnak a fogyasztási cikkek és szolgáltatások biztonságáról, ideértve a termékekből származó vegyi anyagoknak való fogyasztói kitettség et szempontjából , egyes fogyasztási termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba hozható kockázatokat és sérüléseket, és a figyelmeztető bejelentések technikai elemzését. II. célkitűzés: jobb fogyasztóvédelmi szabályozás 3. cselekvés: Tudományos tanácsadás és kockázatértékelés támogatása, ideértve a fogyasztók biztonsága, a közegészségügy és a környezet területén tudományos bizottságok létrehozásáról szóló 2004/210/EK bizottsági határozattal [12] létrehozott független tudományos bizottságok feladatait is. 4 . cselekvés: Jogalkotási és más szabályozási kezdeményezések kidolgozása és az önszabályozási kezdeményezések elősegítése, beleértve a következőket is: 4.1. Jogi és műszaki szakértelem a szabályozásról és annak hatásairól (ideértve a tanulmányokat is) . a piacok és a szabályozó rendszerek összehasonlító elemzését; 4.2. Jogi és műszaki szakértelem (ideértve a tanulmányokat is) a termékek és szolgáltatások biztonságáról és a fogyasztók gazdasági érdekeiről szóló szakpolitikák kidolgozásához elkészítéséhez . 4.3. A termékbiztonsági szabványok szükségességének megítéléséhez és a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó, a CEN számára adandó szabványosítási megbízások megszövegezéséhez szükséges jogi és műszaki szakértelem (ideértve tanulmányokat is). 4.4. a fogyasztók gazdasági érdekeivel összefüggő politikák kidolgozásához szükséges jogi és műszaki szakértelmet; 4.54. Előadások, konferenciák, M m űhelyek és az érintett felek kel és a szakértők kel találkozói . 5. cselekvés: Pénzügyi hozzájárulás európai fogyasztói szervezetek működéséhez. 6. cselekvés: Pénzügyi hozzájárulás a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szintű szabványok kidolgozásában a fogyasztói érdekeket képviselő európai fogyasztói szervezetek működéséhez. 7. cselekvés: Kapacitásépítés a regionális, nemzeti és európai fogyasztói szervezetek számára, különösen a munkatársak képzésével, főleg az Európai Unióhoz 2004. május 1. óta csatlakozott tagállamok fogyasztói szervezetei számára. III. célkitűzés: jobb jogalkalmazás, felügyelet és jogérvényesítés II. célkitűzés A fogyasztóvédelmi szabályok eredményesebb alkalmazásának biztosítása, főleg jogalkalmazási együttműködés, tájékoztatás, oktatás és jogérvényesítés révén. 5. cselekvés: A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásához kötődő felügyeleti és jogalkalmazói cselekvések összehangolása, beleértve a következőket is: 5.1. az informatikai eszközök (adatbázisok, információs és kommunikációs rendszerek) kifejlesztését és fenntartását; 5.2. a jogalkalmazásról szóló képzéseket, előadásokat és konferenciákat; 5.3. közös jogalkalmazói cselekvések tervezését és fejlesztését; 5.4. közös kísérleti jogalkalmazói cselekvéseket; 5.5. a jogalkalmazás során felmerülő problémák és megoldásaik elemzését. 6 8 . cselekvés: Pénzügyi hozzájárulás konkrét közös felügyeleti és jogalkalmazói c C selekvések hez a közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok, főleg kal kapcsolatos közigazgatási és jogalkalmazói együttműködés az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet[13] eredményes alkalmazásának javítása érdekében, ideértve: beleértve az általános termékbiztonságról szóló irányelvet is, továbbá a közigazgatási együttműködésen belül más cselekvésekhez . 8.1. A felügyelet és jogalkalmazás összehangolásának és az illetékes hatóságok közötti együttműködésnek a javítását célzó cselekvések, ideértve informatikai eszközök (például adatbázisok, információs és kommunikációs rendszerek) kialakítását és fenntartását, valamint előadások, konferenciák, műhelyek és találkozók szervezését az érintettek és a jogalkalmazás területén dolgozó szakértők számára, a jogalkalmazás terén dolgozó szakértők cseréjét és képzését, ideértve az igazságszolgáltatásban dolgozókat is. 78.:2. cselekvés Az élelmiszertől eltérő termékek és szolgáltatások biztonságának felügyelete és elemzése, beleértve a következőket is: a RAPEX riasztórendszer hatókörének és működésének megerősítését és kiterjesztését, a piacfelügyeleti információk cseréjének figyelembevételét, és az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvben előírt fogyasztói termékbiztonsági hálózat továbbfejlesztését is. 7.1. a RAPEX riasztórendszer működési területének megerősítését és kiterjesztését a piacfelügyeleti információcserében beállt változások figyelembevételével; 7.2. a riasztásokról szóló értesítések műszaki elemzését; 7.3.. az egyes fogyasztói termékekkel és szolgáltatásokkal járó kockázatokra vonatkozó adatok gyűjtését és értékelését; 7.4. a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[14] előírt fogyasztói termékbiztonsági hálózat továbbfejlesztését. 8.3. Közös felügyeleti, jogalkalmazási és más cselekvések az igazgatási és jogalkalmazási együttműködés keretében. 8.4. Cselekvések a programban részt nem vevő harmadik országokkal való igazgatási és jogérvényesítési együttműködése érdekében. 8. cselekvés: A fogyasztók számára rendelkezésre álló alternatív vitarendezési formák működésének figyelemmel kísérése és hatásának értékelése. 9. cselekvés : Jogi és technikai szakértelem, ideértve tanulmányokat is, a tagállamok fogyasztóvédelmi jogszabályainak, különösen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelvnek [15], valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendeletnek és a nemzeti fogyasztóügyi politikáknak az átültetésekor, és végrehajtásakor és alkalmazásakor a nyomon követés és értékelés terén. Ide tartozik a közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok átültetésére és végrehajtására vonatkozó, egyszerűen és nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok kialakítása és fenntartása. 10. cselekvés: Cselekvések az információkra, tanácsadásra és jogérvényesítésre vonatkozóan, köztük: 10.1. A fogyasztók számára rendelkezésre álló alternatív vitarendezési formák működésének figyelemmel kísérése és hatásának értékelése. 10.2. Pénzügyi hozzájárulás azon, közösségi hálózatba szerveződött köztestületek vagy üzleti haszonszerzésre nem törekvő más testületek közös cselekvéseihez, amelyek tájékoztatást és segítséget nyújtanak a fogyasztóknak jogaik gyakorlásában és a megfelelő vitarendezési fórumokhoz való hozzáférésben (az európai fogyasztói központok hálózata). 10.3. Az uniós polgárokkal a fogyasztóügyi kérdésekről folytatott kommunikációt javító tevékenységek, különösen az Európai Unióhoz 2004. május 1. óta csatlakozott tagállamokban, beleértve a fogyasztóügyi politika szükségességének kérdéseiről szóló kiadványokat, online információk biztosítását, és tájékoztatási kampányokat a fogyasztóvédelmi intézkedésekről és fogyasztói jogokról. 10. cselekvés: Konkrét műszaki és jogi szaktanácsadás a fogyasztói szervezeteknek jogalkalmazói és felügyeleti tevékenységük támogatására. IV. célkitűzés: tájékozottabb és bővebb ismeretekkel rendelkező, felelős fogyasztók 11. cselekvés: Mindenki számára könnyedén hozzáférhető adatbázisok kialakítása és fenntartása a közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáról és az irányadó esetjogról. 12. cselekvés: Tájékoztatás a fogyasztóvédelmi intézkedésekről, különösen az új tagállamokban, azok fogyasztói szervezeteivel együttműködve. 13 11 . cselekvés: Cselekvések a f F ogyasztók oktatása oktatásával kapcsolatban , köztük: 11.1. A fiatal fogyasztókat, az idősebb fogyasztókat és a saját érdekeit egyértelműen kevéssé megvédeni tudó konkrét fogyasztói csoportokat, és interaktív fogyasztóoktatási eszközök kifejlesztését megcélzó konkrét cselekvések. 11.2. Pénzügyi hozzájárulás európai integrált fogyasztóügyi mesterfokozatú tanfolyamok kialakításához, beleértve egy másik országban eltöltött legfeljebb hat hónaposnak megfelelő ösztöndíjrendszert is. 14. cselekvés: A közösségi fogyasztók képviselete nemzetközi fórumokon, beleértve a nemzetközi szabványosítási testületeket és a nemzetközi kereskedelmi szervezeteket is. 15. cselekvés: A regionális, nemzeti és közösségi szintű fogyasztói szervezetek munkatársainak képzése és más kapacitásbővítési cselekvések. 16. cselekvés: Pénzügyi hozzájárulás azon, közösségi hálózatba szerveződött köztestületek vagy üzleti haszonszerzésre nem törekvő más testületek közös cselekvéseire, amelyek tájékoztatást és segítséget nyújtanak a fogyasztóknak jogaik gyakorlásában és a megfelelő vitarendezési fórumokhoz való hozzáférésben (az európai fogyasztói központok hálózata). 17. cselekvés: Pénzügyi hozzájárulás a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó közösségi szintű szabványok kidolgozásában a fogyasztói érdekeket képviselő közösségi fogyasztói szervezetek működéséhez. 18. cselekvés: Pénzügyi hozzájárulás a közösségi fogyasztói szervezetek működéséhez. 19. cselekvés: Konkrét műszaki és jogi szaktanácsadás a fogyasztói szervezeteknek a közösségi jogalkotási és jogalkotást nem igénylő szakpolitikai kezdeményezések konzultációs folyamatában való részvétele és az abban való közreműködés támogatására a program szempontjából lényeges területeken, mint például a nemzetközi piacpolitikában, az általános érdekű szolgáltatások területén vagy a fenntartható gyártás és fogyasztás tízéves keretprogramjával kapcsolatban. A két célkitűzés közös cselekvései 20. cselekvés: Pénzügyi hozzájárulás olyan közösségi és nemzeti szintű egyedi projektekhez, amelyek más fogyasztóügyi politikai célkitűzéseket segítenek elő, ideértve az információk és a helyes gyakorlatotok határokon átnyúló cseréjét elősegítő projekteket is. 2. MELLÉKLET Kedvezményezettek – a 4. cikk szerinti pályázat kritériumai 1. A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett cselekvésekre vonatkozó pénzügyi hozzájárulást a tagállam vagy az érintett illetékes hatóság által átlátható eljárással kijelölt köztestület vagy nonprofit szervezet kaphatja, a Bizottság egyetértésével. 2. A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulást az e határozat 10. cikke értelmében részt vevőnek minősülő tagállamok és harmadik országok felsőfokú oktatási intézményei kaphatják, a felsőoktatásban a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a minőség javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló program létrehozásáról (Erasmus Mundus) szóló 2317/2003/EK határozat [16] szerint. 3. A 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulásokat a határozat 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti társfinanszírozást élvező fogyasztóügyi mesterfokozatú tanfolyamon részt vevő diákok és tanárok kaphatják. 4. A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulásokat a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet és az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv szerint a fogyasztóvédelmi jogalkalmazás területén dolgozó tisztviselők kaphatják. 5. A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulásokat olyan európai fogyasztói szervezetek kaphatják, amelyek: a) az ipari, kereskedelmi és üzleti vagy más érdek-összeütközésektől független nem kormányzati, nonprofit szervezetek, melyeknek elsődleges céljuk, illetve tevékenységük a Közösségben a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek az előmozdítása és védelme, b) a tagállamok legalább felében működő, a nemzeti szabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően reprezentatív, és regionális vagy nemzeti szinten aktív nemzeti fogyasztói szervezetek által a fogyasztói érdekek közösségi szintű képviseletével megbízott szervezetek, és (c) a Bizottság számára kielégítő beszámolót adtak tagságukról, belső szabályzatukról és finanszírozási forrásaikról. 6. A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett cselekvésekhez a pénzügyi hozzájárulásokat olyan európai fogyasztói szervezetek kaphatják, amelyek: a) az ipari, kereskedelmi és üzleti vagy más érdek-összeütközésektől független nem kormányzati, nonprofit szervezetek, melyeknek elsődleges céljuk, illetve tevékenységük a fogyasztói érdekeknek a szabványalkotási folyamatban való közösségi szintű képviselete, valamint b) a tagállamok legalább kétharmadában megbízást kaptak a fogyasztói érdekek közösségi szintű képviseletére: - olyan testületektől, amelyek a nemzeti szabályok vagy gyakorlat szerint reprezentatívak a tagállamokban a nemzeti fogyasztói szervezetekre, vagy - ilyen testületek hiányában a tagállamokban lévő olyan nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetektől, amelyek a nemzeti szabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően reprezentatívak és nemzeti szinten aktívak. (c) a Bizottság számára kielégítő beszámolót adtak tagságukról, belső szabályzatukról és finanszírozási forrásaikról. LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT 1. NAME OF THE PROPOSAL: Consumer policy programme 2007-2013 2. ABM / ABB FRAMEWORK Policy area: Consumer Protection (SANCO, Title 17) Activities: Consumer protection 3. BUDGET LINES 3.1. Budget lines (operational lines and related technical and administrative assistance lines (ex- B..A lines)) including headings: Current budget lines: ABB 170202 Community action in the field of Health and Consumer protection — Consumer protection ABB 17010406 Community action in the field of Health and Consumer protection Expenditure on administrative management ABB 17 01 04 30 : Public health –Operating subsidy to the Executive Agency for the Public Health Programme. This line should to be renamed. A new budget structure will be defined after approval of the Inter-institutional Agreement on Financial Perspective 2007-2013. 3.2. Duration of the action and of the financial impact: Total allocation for action: 156.8 € million for commitment in current prices. Period of application:1 January 2007 – 31 December 2013 3.3. Budgetary characteristics: Budget lines | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from associated countries | Heading in financial perspectives | 17 01 04 30 | Non-comp | Non-diff[17] | YES | YES | YES | No 3b | 17 02 02 | Non-comp | diff[18] | NO | YES | YES | No 3b | 17 01 04 06 | Non-comp | Non-diff[19] | NO | YES | YES | No 3b | 4. SUMMARY OF RESOURCES 4.1. Financial Resources 4.1.1. Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA) EUR million (to 1 decimal places) TOTAL CA including cost of Human Resources | a+c+d+e | 20,9 | 23,9 | 24,7 | 24,2 | 24,9 | 26,1 | 26,8 | 171,5 | TOTAL PA including cost of Human Resources | b+c+d+e | 9,6 | 15,5 | 21,4 | 24,0 | 24,6 | 25,2 | 51,3 | 171,5 | Co-financing details Not applicable 4.1.2. Compatibility with Financial Programming X Proposal is compatible with Financial perspective 2007-2013 4.1.3. Financial impact on Revenue X Proposal has no financial implications on revenue 4.2. Human Resources FTE (including officials, temporary and external staff) – see detail under point 8.2.1. Annual requirements | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Total number of human resources | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | 5. CHARACTERISTICS AND OBJECTIVES: 5.1. Consumer policy priority areas: • To ensure a high level of consumer protection, notably through improved evidence, better consultation and better representation of consumers’ interests. • To ensure the effective application of consumer protection rules notably through enforcement cooperation, information, education and redress. Actions will contribute to ensure an equally high level of protection for all EU consumers, wherever they live, travel to or buy from in the EU, from risks and threats to their interests. Action covers the safety of goods and services; the fairness of commercial practices and contractual rights for consumers; affordable access to essential services. This also implies a clear role for the representatives of consumers, properly resourced and with sufficient expertise. This should result in reducing the lack of confidence of consumers in the internal market and enabling them to make free and informed choices from an appropriate range of products. This, in turn, will boost competition and make a significant contribution to the competitiveness of EU businesses. Actions will also contribute to increase the capacity of consumers to promote their own interests, as individuals or though consumer organisations, i.e., helping consumers help themselves. This means equipping consumers with the tools they need to take better and more rational decisions in the internal market. This includes the provision of information to consumers about their rights, protection from rogue traders and access to effective means of redress but also products and the opportunities of the internal market. 5.2. Value added of Community involvement and coherence of the proposal with other financial instruments and possible synergy The EU, national and regional authorities, citizens, businesses and civil society have a role to play in improving the welfare of European consumers. There are however several shared consumer policy challenges that only action at EU level can tackle. Greater mobility and more communication have benefited consumers but they have also increased the risk of scams and other problems e.g. from bogus lotteries. The complexity of modern life has brought more choice for citizens. But it has also made it harder for them to make the best choices. The proposed strategy and programme aim to implement article 153 of the Treaty as regards Community action on consumer protection, by complementing national action with value-added measures which cannot be taken at national level. The modified Consumer programme builds on the existing consumer programmes and maintains its core elements. 5.3. Objectives and expected results of the proposal in the context of the ABM framework The overall goal of the EU Consumer Policy is to improve the quality of life for EU citizens, in terms of their consumer interests. This will contribute to making Europe’s citizens safer and more confident, providing the means for economic and social inclusion, and thus giving substance to EU citizenship. Protection and promotion of consumer interests depends on many factors. Citizens themselves, through their own choices, can protect their interests as consumers. But much depends on external factors that public policy needs to address. 5.3.1. Core joint objectives EU Consumer policies have two main objectives: (1) To ensure a high level of consumer protection, notably through improved evidence, better consultation and better representation of consumers’ interests. (2) To ensure effective application of consumer protection rules notably through enforcement cooperation, information, education and redress. 5.3.2. Areas of synergy There are a number of areas of synergy between EU Consumer policies and other EU policies. • Improve communication with EU citizens. The aim is to improve the delivery of information citizens need to manage their consumer interests and to listen better to their concerns and feed this into policy-making. • Increase civil society and stakeholders’ participation in EU policy-making. The aim is to improve consultation to ensure their close participation in policy-making. • Integrating consumer concerns into other EU policies . Most EU policies that regulate or intervene in markets or which affect citizens’ rights (data protection, copyright, access to justice) have a profound effect on consumer outcomes. The main current areas are competition policy, information society and essential services (or services of general interest), where core universal services need be established and maintained. Issues related to standardisation and developing of information society are also of key importance to consumers. • Enhance scientific advice and risk assessment. Tackling problems that might impact on health and safety requires good independent scientific advice and thorough risk assessment. • Promote the safety of products . Activities would include best practice exchange, awareness raising, implementation guidelines, training and networking, joint surveillance and enforcement projects and systematic development of product safety standards 5.3.3. Consumer policy priority areas: Actions will contribute to ensure an equally high level of protection for all EU consumers, wherever they live, travel to or buy from in the EU, from risks and threats to their interests. Action covers the safety of goods and services; the fairness of commercial practices and contractual rights for consumers; affordable access to essential services, protection from rogue traders and access to effective means of redress. This should result in reducing the lack of confidence of consumers in the internal market and enabling them to make free and informed choices from an appropriate range of products. This, in turn, will boost competition and make a significant contribution to the competitiveness of EU businesses. Actions will also contribute to increase the capacity of consumers to promote their own interests, as individuals or though consumer organisations, i.e., helping consumers help themselves. This means equipping consumers with the tools they need to take better and more rational decisions in the internal market. This includes the provision of information to consumers about their rights, means of redress but also products and the opportunities of the internal market. This also implies a clear role for the representatives of consumers , properly resourced and with sufficient expertise. 5.4. Method of Implementation (indicative) Show below the method(s)[21] chosen for the implementation of the action. X Centralised Management X Directly by the Commission ٱ Indirectly by delegation to: X Executive Agency ٱ Bodies set up by the Communities as referred to in art. 185 of the Financial Regulation ٱ National public-sector bodies/bodies with public-service mission ٱ Shared or decentralised management ٱ With Member states ٱ With Third countries ٱ Joint management with international organisations (relevant organisations in the areas of health and consumers) 6. MONITORING AND EVALUATION 6.1. Monitoring system The Commission monitors the most pertinent indicators throughout the implementation of the new programme. The indicators hereunder listed are related to the objectives described under part 5.3. Objectives | Indicators | To ensure a high level of consumer protection, notably through improved evidence, better consultation and better representation of consumers’ interests. | – Volume of evidence gathered (studies, surveys) – Number of product safety standardisation mandates – Participation of Member States in Rapex measured by the number of notifications. – Number and quality of activities of European consumer organizations designed to influence EU policies, as assessed from their annual activity reports. | To ensure the effective application of consumer protection rules notably through enforcement cooperation, information, education and redress. | Improvement of the effectiveness of consumer product safety legislation and enforcement as measured (through surveys) by long term trends in the – number of accidents and injuries related to products – Number of cross-border enforcement actions taken on behalf of EU consumers across jurisdictions. – Surveys on effectiveness of information actions – Level of interest in consumer education actions | The implementation of the Community programme entrusted to the executive agency is subject to the control of the Commission and this control is exerted according to the methods, the conditions, the criteria and the parameters which it lays down in the act of delegation defined by Council Regulation (EC) No 58/2003 laying down the statute for executive agencies to be entrusted with certain tasks in the management of Community programmes[22], Article 6(3). 6.2. Evaluation 6.2.1 Ex-ante evaluation The programme is designed taking into account in particular the experience gained through the implementation of the Consumer Policy Strategy 2002-2006 and the Consumer Policy Programme 2004-2007. The Consumer Policy Strategy which was initiated in 2002 brought several major improvements to the functioning of European Consumer policy, in particular with: - putting into place a mid-term programme (5 years were foreseen from 2002 to 2006); - being flexible: a rolling plan of actions, revised every 18 months is annexed to the programme; - putting emphasis on a need for a knowledge-based consumer policy; - developing capacity building actions in favour of consumer associations; - developing education actions, in particular towards young consumers; In addition, the new programme tackles issues mentioned in previous evaluations (see 6.2.2.): - combine the consumer policy programme or strategy and its related financial framework; - better match the implementation of the consumer programme or strategy with available human resources with the use of the existing health executive agency; - improve enforcement: this is one of the major consumer policy objectives of the new programme. • Added value There will be no major changes in the objectives compared to the Consumer Policy Strategy 2002-2006. A clear emphasis will be put on two major areas/objectives, namely: - To ensure a high level of consumer protection, notably through improved evidence, better consultation and better representation of consumers’ interests. - To ensure the effective application of consumer protection rules notably through enforcement cooperation, information, education and redress Better added value will also be reached with the leverage effect made possible by the use of the existing executive agency. • Cost-effectiveness Therefore, cost-effectiveness of programme benefits from the leverage effect provided by the use of the executive agency. Priority areas remain broadly comparable to the ones of the Consumer Policy Strategy. Now that several pilot actions tested under the Consumer Policy Strategy have proven their interest, it is time to consolidate this effort (eg. education, training). 6.2.2. Measures taken following an intermediate/ex-post evaluation (lessons learned from similar experiences in the past) Consumer protection policy can build on the lessons taken from former programmes, in particular the Consumer policy action plan 1999-2001[23] and the Consumer policy Strategy 2002-2006[24]. Some measures which were recommended in the ex-post evaluation of the Consumer Policy action plan had already been integrated in the Consumer Policy Strategy. Some specific evaluations have been carried out and were taken into account.[25] An ex-post evaluation[26] of the Consumer policy action plan drew the following recommendations (abstract): “Definition of the action plan 1. Develop more flexible action plans , capable of reacting to new situations but stable enough to ensure the continuity of the Commission policy strategy. 2. Combine the consumer policy action plan or strategy and its related financial framework into one document , with the objective that they should be of equal duration and that there is good coherence of the planned actions. Generation of broader impact 3. Make a very clear distinction between a policy document like the action plan - being a sort of declaration of intent - and a management plan - providing information on the progress of outputs and impacts . 4. Better match the implementation of the Commission consumer policy (that has ambitious objectives) with DG SANCO (limited) human and financial resources . For the Commission, this means: - Define priorities. - Be clear to consumer organisations on what is the role and what are the priorities of the Commission on consumer policy, in particular regarding the funding of and assistance to consumer organisations. - Strengthen co-operation with Member States in particular within co-operation on administrative enforcement. - Build on existing infrastructures and networks created either by other DGs or by Member States. - Make the other DGs more aware of consumer interests and encourage direct contacts between them and the consumer organisations. - Increase the budget of DG SANCO . 5. Optimise the complementarities and synergies between the different networks or entities contributing to the implementation of the Commission consumer policy. 6. Reinforce the partnership with field organisations through: - Reinforced participation of the consumer organisations in the policy-making process . - More transparent communication to consumer organisations . - The increased role of the Euroguichets, the EEJ-Net, the International Consumer Protection and Enforcement Network (ICPEN), consumer associations, etc. 7. Reinforce communication with Member States and consumer organisations and between Member States and consumer organisations through exchanges on: - priorities and consumer needs at European and national/regional level. - Commission actions and the progress made by the Member States and consumer organisations on the implementation, use and enforcement of the Commission actions and possibly on related best practices. 8. Improve enforcement through: - Continuing the work initiated during the action plan on co-operation in enforcement. - Sustaining the development of consumer organisations in the countries lacking effective enforcement, such as in the new Member States. 9. Wherever possible, repeat the well-structured approach used during the revision of the General Product Safety Directive , which was based on the preliminary study of the needs for improvement, good co-operation with the Member States and the consultation of stakeholders. 10. Continue to base the development of actions on informed judgement through the use of the knowledge-base and the making of impact assessments and evaluations ( ex-ante and ex-post ). Impact assessment framework 11. Regularly assess the impact assessment framework , for instance every two years, in order that it reflects changing consumer policy objectives, the emergence of new key issues (to be measured to know whether the Commission consumer policy is successful in supporting its objectives) or improvements in data availability. In its concluding remarks, the Report on the implementation and evaluation of Community activities 2002-2003 in favour of consumers under the general framework as established by Decision No 283/1999/EC underlined the following elements: "With respect to the previous years, expenditure commitments in 2002 and 2003 were generally more policy-driven than was the case in 1999-2001. This is in large part the result of the Consumer Policy Strategy 2002-2006, which defined clear objectives and a more coherent approach to consumer policy. In particular, actions to build up a knowledge-base for consumer policy have increased in importance with respect to previous years. As they become available, the results feed into policy development and financial programming. This trend was further strengthened with the entry into force of Decision No 20/2004/EC that substitutes Decision No 283/1999/EC. The new framework provides support only for actions that support EU consumer policy. Efforts to rationalize and improve the efficiency of the European Consumer Centers and Extra-Judicial networks have led to a decision to merge the two into a single structure. The results of evaluations are also prompting efforts to better focus the activities of the network on assistance with cross-border consumer problems. A planned review of the function of the networks within the larger framework of consumer redress instruments, including small claims and injunctions/class actions by consumer organizations, will help to better define consumer needs to which the networks aim to respond. With respect to European level consumer associations, the experience with AEC has proved that, in spite of the financial support provided from the Community budget, the feasibility of an effective second general consumer organization at EU level is low and that the national consumer associations that are not part of BEUC do not have the means to manage an effective EU-level organization. Evaluations and critical assessments have provided the basis for a substantial reorientation of information and education actions. The pilots of the new actions will be subject of interim evaluations to measure if they deliver improved impact. With respect to specific projects, this instrument appears to be more effective as a means of supporting national consumer organizations and other NGO’s than as a policy tool, and its concrete impact on the level of consumer protection in the EU is found to be scarce. In that light, new instruments to support the work of consumer associations, in particular the capacity building actions as introduced by Decision No 20/2004/EC, deserve to be given a higher priority." 6.2.3. Terms and frequency of future evaluation Details and frequency of planned evaluation: The Commission will draw up two successive evaluation reports, which will be communicated to the European Parliament, the Council, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. Mid-term report : the first evaluation will be undertaken after the mid-point of the programme. The object of this report is to provide an initial assessment of the impact and effectiveness of the programme on the basis of the results obtained. Any changes or adjustments that are deemed necessary will be proposed by the Commission for the second half of the programme. Final Report : An external evaluation report covering the entire period of operation of the Programme will be carried out, to assess the implementation of the Programme. Furthermore, the Commission plans to audit beneficiaries in order to check that Community funds are being used properly. The results of audits will form the subject of a written report. Evaluation of the results obtained: Information providing a measure of the performance, results and impact of the Programme will be taken from the following sources: - statistical data compiled on the basis of the information from application dossiers and the monitoring of beneficiaries' contracts; - audit reports on a sample of programme beneficiaries ; - use of the results of the executive agency’s evaluations and audits. 7. Anti-fraud measures All the contracts, conventions and legal undertakings concluded between the Commission and the beneficiaries under the programme foresee the possibility of an audit at the premises of the beneficiary by the Commission’s services or by the Court of Auditors, as well as the possibility of requiring the beneficiaries to provide all relevant documents and data concerning expenses relating to such contracts, conventions or legal undertakings up to 5 years after the contractual period. Beneficiaries are subject to the requirement to provide reports and financial accounts, which are analysed as to the eligibility of the costs and the content, in line with the rules on Community financing and taking account of contractual obligations, economic principles and good financial management. 8. DETAILS OF RESOURCES 8.1. Objectives of the proposal in terms of their financial cost Commitment appropriations in EUR million (to 1 decimal places) 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Officials or temporary staff[27] (17 01 01) | A*/AD | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | B*, C*/AST | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | Staff financed[28] by art. 17 01 02 | Other staff[29] financed by art. 17 01 04 | TOTAL | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | The calculation includes the existing resources devoted to the current programme. It does not include the executive agency’s staff. 8.2.2. Description of tasks deriving from the action The programme reinforces and re-focuses the themes of the current programme (high common level of consumer protection; effective enforcement and the proper involvement of consumer organisations). A higher priority is given to information, education, enforcement cooperation and improving the evidence for consumer policy. The current executive agency will also be extended to deal with Consumer issues. This will enable the Commission to carry out projects which had so far only be done at the pilot project level (e.g. education tools) and to be the necessary scale and visibility to actions meant to strenghthen the evidence for consumer policy making (e.g. price surveys, quality of products) or to develop capacity building actions (training of consumers’ organisations staff, of enforcers from the Member States). 8.2.3. Sources of human resources (statutory) (When more than one source is stated, please indicate the number of posts originating from each of the sources) X Posts currently allocated to the management of the programme to be replaced or extended ( Posts pre-allocated within the APS/PDB exercise for year n ( Posts to be requested in the next APS/PDB procedure ( Posts to be redeployed using existing resources within the managing service (internal redeployment) ( Posts required for year n although not foreseen in the APS/PDB exercise of the year in question 8.2.4. Other Administrative expenditure included in reference amount (XX 01 04/05 – Expenditure on administrative management) EUR million (to 2 decimal places) Budget line (number and heading) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 and later | TOTAL | Other technical and administrative assistance | – intra muros | 0,9 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1,1 | 1,1 | 7,1 | – extra muros | 0,00 | 0,00 | 0,00 | 0,00 | 0,00 | 0,00 | 0,0 | 0,00 | Total Technical and administrative assistance | 2,6 | 2,8 | 2,8 | 2,9 | 2,9 | 3,1 | 3,1 | 20,2 | These costs include the programme’s contribution to the operating costs of the Health and Consumer Executive agency, and notably the personnel costs to the agency for this programme. 8.2.5. Financial cost of human resources and associated costs not included in the reference amount EUR million (to 3 decimal places) Type of human resources | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 and later | Officials and temporary staff (XX 01 01) | 0,864 | 0,864 | 0,864 | 0,864 | 0,864 | 0,864 | 0,864 | Staff financed by Art XX 01 02 (auxiliary, END, contract staff, etc.) | (specify budget line) | Total cost of Human Resources and associated costs (NOT in reference amount) | 0,864 | 0,864 | 0,864 | 0,864 | 0,864 | 0,864 | 0,864 | Calculation – Officials and Temporary agents Calculation includes overheads expenses and is based on the average cost in the Commission Calculation– Staff financed under art. XX 01 02 Calculation includes overheads expenses and is based on the average cost in the Commission 8.2.6. Other administrative expenditure not included in reference amount |2007 |2008 |2009 |2010 |2011 |2012 |2013 | TOTAL | |17 01 02 11 01 – Missions |0,225 |0,226 |0,227 |0,228 |0,230 |0,231 |0,232 |1,599 | |17 01 02 11 02 – Meetings & Conferences; Committees |0,6 |0,603 |0,606 |0,609 |0,612 |0,615 |0,618 |4,264 | |17 01 02 11 04 – Studies & consultations |0,180 |0,181 |0,182 |0,183 |0,184 |0,185 |0,185 |1,279 | |17 01 02 11 05 - Information systems |0,225 |0,220 |0,220 |0,215 |0,215 |0,215 |0,200 |1,510 | |2. Total Other Management Expenditure (XX 01 02 11) |1,230 |1,236 |1,242 |1,249 |1,255 |1,261 |1,267 |8,740 | |3. Other expenditure of an administrative nature (specify including reference to budget line) | | | | | | | | | |Total Administrative expenditure, other than human resources and associated costs (NOT included in reference amount) |1,230 |1,236 |1,242 |1,249 |1,255 |1,261 |1,267 |8,740 | | Calculation - Other administrative expenditure not included in reference amount The needs for human and administrative resources shall be covered within the allocation granted to the managing Directorate-General in the framework of the annual allocation procedure. [1] HL C (…)., (…)., (…). o. [2] HL C 88., 2006.4.11., 1. o. [3] HL C (…)., (…)., (…). o. [4] HL C (…)., (…)., (…). o. [5] HL L 271., 2002.10.9., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat. [6] HL L 5., 2004.1.9., 1. o. A legutóbb a 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat. [7] HL L 369., 2004.12.16., 73. o. [8] HL L 142., 2004.4.30, 1. o. [9] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. [10] 138,8 millió euro 2004-es árakon . [11] HL L 66., 2004.3.4., 45. o. [12] HL L 66., 2004.3.4., 45. o. [13] HL L 364., 2004.12.9., 1. o. [14] HL L 11., 2002.1.15., 4. o. [15] HL L 149., 2005.6.11., 22. o. [16] HL L 345., 2003.12.31., 1. o. [17] Non-differentiated appropriations hereafter referred to as NDA. [18] Differentiated appropriations hereafter referred to as DA. [19] Non-differentiated appropriations hereafter referred to as NDA. [20] EA: Executive Agency. [21] If more than one method is indicated please provide additional details in the "Relevant comments" section of this point. [22] OJ L 11, 16.1.2003, p. 1. [23] http://europa.eu.int/comm/consumers/cons_int/serv_gen/links/action_plan/ap01_en.pdf. [24] http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2002/c_137/c_13720020608en00020023.pdf. [25] Evaluation of 1995-199 subventions to consumer organisations operating at European level , final report, The evaluation partnership, 16 November 2001; Ex-ante budgetary evaluation of a possible merger of EEJ-Net and the ECC network and assessment of the pilot phase of the EEJ-Net, final report, EPEC, July 2004; Evaluation of the financial support for specific projects Article 2c) of Decision No 283/1999/EC , Yellow Window, final report, 13 October 2004; Intermediate evaluation of European consumer centres’ network (Euroguichets) , CIVIC, final report, 10 November 2004. [26] Ex-post evaluation of the Consumer Policy action plan 1999-2001 , final report, Bureau Van Dijk Management Consultants – 16 December 2004. [27] Cost of which is NOT covered by the reference amount. [28] Cost of which is NOT covered by the reference amount. [29] Cost of which is included within the reference amount.