[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 18.5.2006

COM(2006) 213 végleges

2005/0090 (CNS)

Módosított javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

1. HÁTTÉR

Az átalakított költségvetési rendeletet (KR) egyhangúlag fogadta el a Tanács 2002 júniusában, az Európai Parlamenttel folytatott sikeres egyeztető eljárás után és a Számvevőszék jelentős hozzájárulásával. 2002 decemberében a Bizottság – az intézményekkel folytatott széles körű konzultációt követően – elfogadta az átalakított KR végrehajtási szabályait (VSZ). Mindkét, minden intézményre alkalmazandó rendelet 2003. január 1-jén lépett hatályba.

184. cikkével összhangban a KR-t háromévente, illetve szükség esetén bármikor felülvizsgálatnak kell alávetni. E kötelezettségének eleget téve a Bizottság 2005. május 3-án elfogadott egy a KR módosításáról szóló javaslatot.

A Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 279. cikkében előírtak szerint benyújtotta javaslatát az Európai Parlamenthez konzultációra és a Számvevőszékhez véleményezésre. Tájékoztatta a többi intézményt is.

Az intézményközi konzultáció az alábbi eredményeket hozta:

a) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), amely véleményének kikérését az EK-Szerződés 279. cikke nem írja elő, 2005 októberében messzemenően pozitív véleményt bocsátott ki.

b) A Számvevőszék 2005 decemberében messzemenően pozitív véleményt bocsátott ki, a módosításokat ugyanakkor azonban túlságosan átfogónak ítélte és bizonyos területekkel kapcsolatban aggodalmának adott hangot.

c) Az Európai Parlament az általa szükségesnek ítélt módosításokat 2006. március 15-i plenáris ülésén fogadta el. Állásfoglalása 134 módosítást tartalmaz és ezzel messze a legjelentősebb hozzájárulás a Bizottság javaslatához.

d) A Tanács a bizottsági javaslat első olvasatát 2006 márciusában zárta le.

A Bizottság kiterjedt konzultációt folytatott a polgári társadalom képviselőivel is, különösen a nem kormányzati szervekkel az általuk a KR végrehajtása során észlelt nehézségekről (meghallgatások az ECOSOC-ban és az Európai Parlamentben, valamint ülések a Bizottság szolgálataival).

A Bizottság most a KR módosításáról szóló módosított javaslatot terjeszt elő, amelybe nagymértékben beleépítette a többi intézmény véleményét, és figyelembe vette azokat az aggályokat, amelyeknek a polgári társadalom képviselői adtak hangot. E módosított javaslat – azáltal, hogy elfogadja az intézmény legfontosabb követelményeit és csökkenti a (különösen a Tanács és a Parlament közötti) vitás területek számát – hozzájárul az intézményközi konszenzus kialakításához.

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a KR 184. cikkével összhangban a Tanács és a Parlament között (az 1975. március 4-i együttes nyilatkozat értelmében vett) egyeztető eljárást kell lefolytatni – amennyiben a Parlament úgy kívánja, a Bizottság tevékeny közreműködésével –, mielőtt a Tanács elfogadná a KR módosítását. A célkitűzés, hogy az intézmények 2006 első felében megállapodásra jussanak a módosított javaslatról. Így a Bizottságnak megmaradna 2006 második féléve a KR módosításához kapcsolódó VSZ előkészítésére, hogy 2007. január 1-jén mindkét rendelet hatályba léphessen.

2. A KR MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ MÓDOSÍTOTT BIZOTTSÁGI JAVASLAT

A Bizottság módosításokat javasol eredeti javaslatához képest, annak érdekében, hogy figyelembe vegye más intézmények véleményét és a tanácsi első olvasat során tett megjegyzéseket. E módosítások nem változtatják meg a Bizottság eredeti javaslatának alapvető szerkezetét és fő alkotóelemeit. Érintetlenül hagyják a pénzügyi reform „ vívmányait” és jobb egyensúlyt teremtenek a pénzügyi érdek védelme, az igazgatási költségek arányossága, valamint az eljárások felhasználóbarát volta között.

A módosított és újra felülvizsgálandó javaslatok formai szabályaival[1] összhangban a Bizottság első javaslatán (COM (2005)181 végleges) tett módosításokat kiemelték: a törölt szövegrészek áthúzott , az új vagy módosított szövegrészek félkövér , aláhúzott betűvel vannak szedve.

3. A FőBB MÓDOSÍTÁSOK MAGYARÁZATA

3.1. Költségvetési alapelvek

a) A 8. cikkben javasolt módosítást, mely szerint az előlegként kifizetett összegeket a következő pénzügyi év bevételeként kell kezelni, a Tanács elutasította, ezért az törlésre került.

b) Az eszközök kivételes esetekben, válságkezelési segélyre és humanitárius segítségnyújtásra történő előzetes lekötésének lehetősége megmarad, mindazonáltal annak kikötésével, hogy a költségvetési hatóságot utólag tájékoztatni kell az ilyen kötelezettségvállalásokról (a Parlament 30. módosítása)

c) A szövegen belüli koherencia biztosítása érdekében a 11. és 18. cikkben aktualizálták a kereszthivatkozásokat.

d) A 19. cikkben a költségvetési hatóság általi engedélyezés követelménye a Tanács e cikkre vonatkozó véleményével összhangban az adomány összegének 10 %-át meghaladó adományokra korlátozódik. Így nem sérülnek a költségvetési hatóság jogai, és egyidejűleg a Parlament által megkívánt arányossági alapelvet is tiszteletben tartják.

e) Ami a Bizottságon kívüli intézmények előirányzat-átcsoportosításait illeti, a Parlament jogainak tiszteletben tartását kérte (34-38. módosítás). A 22. cikk ennek megfelelően került módosításra. Mindazonáltal a jogbiztonság és a szövegek jobb olvashatósága érdekében az átcsoportosításra vonatkozó egyes rendelkezések a KR-ből átkerültek a VSZ-be.

f) Ami a Bizottság átcsoportosításait illeti, a költségvetési év utolsó három hónapjában bizonyos mértékű rugalmasságot kell biztosítani a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos átcsoportosításokhoz. Ezért a Bizottság az előirányzatok 10 %-áig ezen átcsoportosításokról saját hatáskörben határozhat, és a határozatot követő egy hónapon belül tájékoztatja a költségvetési hatóságot (23. cikk (1) bekezdés második albekezdése). Ez a javaslat részben integrálja a Parlament 39., 41. és 42. módosítását. Ugyanakkor a hatékonyság (a késedelmek elkerülése) érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a jogalap elfogadása után saját hatáskörben határozzon a tartalékba helyezett előirányzatok tisztán mechanikus átcsoportosításáról azokban a helyzetekben, amikor nem létezik jogalapot megteremtő jogi aktus a költségvetés megállapításakor (23. cikk (1) bekezdés d) pontja), de a Bizottság utólag tájékoztatja a költségvetési hatóságot ezen átcsoportosításokról (a Parlament 40. módosítása). A (2) bekezdés kereszthivatkozásait aktualizálták.

g) Figyelembe véve a KR második részében végrehajtott terminológiai változtatásokat, a 26. cikkben a Bizottság szövegezési módosítást javasol.

h) A Parlament 50. módosításával összhangban a 28. cikk pénzügyi kimutatásokra vonatkozó hatálya kiterjesztésre kerül annak érdekében, hogy magába foglalja a tagállamok által az Európai Unióról szóló szerződéssel összhangban benyújtott jogalkotási javaslatokat, valamint azokat a jogalkotási javaslatokra vonatkozó jelentős módosításokat, amelyek hatással lehetnek a költségvetésre.

i) A Parlament 45-48. módosításaival összhangban a KR új 7. fejezete megfelelőképpen tükrözi az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében rögzített arányossági alapelvet.

j) A Parlament 2004. évi mentesítésről szóló jelentésében szereplő 52. ajánlásával összhangban a költségvetés végrehajtási módjától függetlenül fokozni kell az átláthatóságot a közösségi források kedvezményezettjeiről nyújtott információval.

k) A II. cím 9. fejezete új költségvetési alapelvvel egészült ki a Számvevőszék 2/2004 véleményével[2], a Parlament[3] és a Tanács[4] hatékony és eredményes integrált belső ellenőrzési keretre vonatkozó pozitív álláspontjával, valamint a Bizottság cselekvési tervében[5] tett kötelezettségvállalással összhangban. Ezen új alapelv feladata a költségvetés végrehajtásának, a műveletek hatékonyságának és eredményességének, a pénzügyi jelentések megbízhatóságának, a Közösségek pénzügyi érdekei védelmének, valamint az elszámolások alapjául szolgáló műveletek jogszerű és szabályszerű voltához kapcsolódó kockázatok kezelésének javítása oly módon, hogy a kockázatok tolerálható szintjét érjék el. A 60., 66. és 86. cikkben használt terminológia ennek megfelelően módosul.

l) A Parlament 51., a költségvetési megjegyzések nyomonkövetésére vonatkozó módosítását illetően a Bizottság megerősíti, hogy kész a Parlamentet minden olyan információval ellátni, amelynek megkérését az a 182. cikknek megfelelően helyénvalónak találja.

3.2. A költségvetés megállapítása és felépítése

a) A hatékony és eredményes belső ellenőrzésre vonatkozó új költségvetési alapelvvel összhangban a tevékenységi beszámolóban szerepeltetni kell a tolerálható hibakockázatra vonatkozó adatokat (33. cikk).

b) A Számvevőszék véleményével összhangban a kifizetések ütemtervének összefoglaló kimutatása szerepel az előzetes költségvetési tervezethez csatolt munkadokumentumok jegyzékében (33. cikk).

c) A 26., 45. és 46. cikkek módosításai összhangban vannak a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap javasolt új finanszírozási mechanizmusával[6]. Végleges formájuk a jogalkotó javasolt mechanizmussal kapcsolatos álláspontjának függvénye.

3.3. A költségvetés végrehajtása – A végrehajtás módszerei (48-57. cikk)

a) A Tanács kérésének megfelelően és a jogbiztonság érdekében néhány módosítást hajtottak végre a 49. cikken annak érdekében, hogy az jobban tükrözze a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) sajátosságait, és biztosítsa az EU válsághelyzetekre való reagálásának gyors finanszírozását. Mivel a kiadások végrehajtásának alapja egy a Tanács által elfogadott jogalapot megteremtő jogi aktus, megfelelőbbnek tűnik, hogy az EK-Szerződés, valamint az EU-Szerződés V. és VI. címeinek vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktus a KR 49. cikke rögzítse, ne a VSZ (ahogy az jelenleg történik). Ezenfelül a cikk egyedi rendelkezéssel egészül ki, hogy megfelelőképpen tükrözze az előkészítő fellépések KKBP keretében végrehajtható típusait.

b) A Parlament 59. módosításával összhangban az 50. cikk rögzíti, hogy az intézmények a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszát az engedélyezett előirányzatok korlátján belül hajtják végre.

c) Az 53. cikk felépítését az egyértelműség érdekében átdolgozták, és több cikkre bontották fel: egy általános cikkre és négy, a végrehajtás különböző módszereinek megfelelő cikkre. A végrehajtott módosítások figyelembe veszik a Parlament 60. és 61. módosítását. A Parlament 62. módosításával és számos tanácsi küldöttség kérésével összhangban a decentralizált irányításban lehetőség van szervek, köztük „nemzeti hivatalok” alkalmazására.

d) Az új intézményközi megállapodás értelmében (44. pont) a megosztott kezelésű közösségi források integrált belső ellenőrzésének erősítése érdekében a tagállamok a rendelkezésre álló ellenőrzések és nyilatkozatok megfelelő nemzeti szinten készített éves összefoglalóját juttatják el a Bizottsághoz.

e) A feladatok közösségi szervekhez történő delegálása lehetőségeinek bővítése érdekében az 54. cikk (2) bekezdésének b) pontja kiegészül, hogy magában foglalja különösen az Európai Beruházási Bankot és az Európai Beruházási Alapot, lehetővé téve ezzel számukra nagyfokú specializációt és szakértelmet igénylő, speciális feladatok ellátását, különösen a 108. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett eszközök kezelését.

3.4. Pénzügyi szereplők (58-68. cikk)

a) A 60. cikk (7) bekezdése, amely az engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentésének tartalmát határozza meg, a Parlament 66. módosításával összhangban módosult.

b) A Parlament 68. módosításával összhangban a számvitelért felelős tisztviselő jogosult a beszámoló záradékkal való ellátása céljából szükségesnek ítélt ellenőrzéseket végezni és fenntartásokkal élni.

c) A Bizottság kismértékű szövegezési módosítást javasol a 63. cikkben, a Tanács e témára való eredeti reagálásával összhangban.

d) A Parlament kérésének (69. módosítás) megfelelően pontosításra került az engedélyezésre jogosult tisztviselő pénzügyi felelőssége, és annak korlátját súlyos gondatlanság esetén a tisztviselő egyéves fizetésében állapították meg. A következetesség és egyenlő bánásmód érdekében ugyanezen feltételek és korlátozások vonatkoznak valamennyi pénzügyi szereplőre és a költségvetés végrehajtásában résztvevő minden személyre.

e) A tanácsi vita során született megjegyzésekkel összhangban a 66. cikk (2a) bekezdésében bevezetett lehetőség, mely szerint az engedélyezésre jogosult tisztviselő a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testülethez utalhatja az ügyet, visszavonásra került a KR-ből, de bevezették a VSZ-be.

f) A Parlament 70. módosításával és a Számvevőszék véleményével összhangban az intézményeknek lehetőségük van a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló közös szakosított testület létrehozására.

3.5. Bevételi és kiadási műveletek (69-83. cikk)

a) A72. cikk az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről, valamint az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvekkel összhangban módosításra került annak érdekében, hogy megfelelőképpen tükrözze e tagállamoknak az EK-Szerződés IV. címe vonatkozásában lévő speciális helyzetét.

b) A Parlament 75. módosításával összhangban a közvetlen követelés-elszámolási rendszer alkalmazható az igazgatási vagy működési költségek időszakos kifizetéseire.

3.6. Közbeszerzések és szerződések

a) A KR-nek az Európai Parlament 14. és 80. módosításának megfelelően lehetővé kell tennie keretszerződések megkötését, valamint a Parlament 13. és 78. módosításával és a Számvevőszék megjegyzésével összhangban lehetővé kell tennie a közbeszerzési eljárások intézményközi alapon történő végrehajtását. A KR-nek tartalmaznia kell azt az alapelvet is, mely szerint – a Parlament 93. módosításával összhangban – az intézmények által saját számlára kötött szerződések esetében a szerződés csak az elutasított pályázó előzetes tájékoztatását követően írható alá.

b) A Számvevőszék reakciójával és a Tanács megjegyzéseivel összhangban törlésre kerül a kizárás kötelező és lehetséges okai közötti megkülönböztetés. Mindazonáltal a Bizottság közbeszerzési irányelve[7] értelmében különös rendelkezést kell rögzíteni olyan áruk beszerzésére vonatkozóan, amelyeket különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében szereztek be. A 15. és 82. módosítás értelmében a KR-ben rögzíteni kell a jogi kizárás maximális időtartamát is.

c) A Gazdasági és Szociális Bizottság észrevételeivel, a Számvevőszék javaslataival és a Parlament 88. módosításával összhangban a Bizottság kidolgozza és üzemelteti a közbeszerzési vagy támogatási eljárásokból történő kizárt gazdasági szereplők központi adatbázisát. Az adatbázist közösen használják az intézmények, a végrehajtó hivatalok és a 185. cikkben említett szervek. A tagállamok, harmadik országok és a költségvetés végrehajtásában résztvevő más szervek tájékoztatják az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a kizárás KR értelmében vett legfontosabb eseteiről, és a közösségi költségvetésből finanszírozott támogatások és szerződések odaítélésekor figyelembe veszik az adatbázisban található adatokat.

d) A Parlament 84. és 86. módosítása értelmében kis értékű szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások esetében, ahol csak egy ajánlat fogadható el és lehetőség van a számla ellenében történő kifizetésre, a részvételnek nem feltétele igazolás beszerzése a nemzeti hatóságoktól arról, hogy nincs ok az ajánlattevő kizárására.

e) A Parlament által a 19. és 96. módosításban kérteknek megfelelően közbeszerzési eljárás kapcsán biztosíték csak akkor kérhető, ha az helyénvalónak és arányosnak tűnik.

3.7. Támogatások

a) A Parlament javaslatának (98. módosítás) megfelelően, és az e célból létrehozott bizottsági munkacsoport következtetéseit követően a 108. cikkbe bevezették a lehetőséget, hogy a támogatások megállapodások kizárólagos alkalmazása helyett bizottsági határozattal is odaítélhetők legyenek. A 96., 112., 114., 120., 166. és 167. cikk ennek megfelelően módosul.

b) A Parlament javaslatának (99. módosítás) megfelelően rendelkezés született arról, hogy az intézmények támogatást nyújthassanak a tájékoztatás, nyilvánosság és kommunikáció terén végzett tevékenységekhez.

c) A Parlament kérésének (99. módosítás) megfelelően az intézmények tagjai, személyzete, korábbi tagjai és korábbi személyzete javára hozott szociális intézkedések nem minősülnek támogatásnak, hanem igazgatási átcsoportosítást jelentenek.

d) Pontosításra kerültek a támogatásnak nem minősülő pénzügyi eszközök.

e) Pontosításra került az is, hogy a halászati termékek piacával kapcsolatos kiadásokra nem e rendelet támogatásokra vonatkozó rendelkezései érvényesek.

f) A Számvevőszék észrevételeinek megfelelően a 109. cikkbe visszaállításra kerül az alapelv, hogy a támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára.

g) A Számvevőszék és a Parlament (108. módosítás) javaslatának megfelelően megerősítésre kerülnek az egyazon költség többszörös finanszírozásának elkerülésére vonatkozó rendelkezések.

h) A Parlament kérésének (109. módosítás) megfelelően a működési támogatások fokozatos csökkentésének kötelezettsége nem vonatkozik az átalányalapú finanszírozásként vagy átalányösszegek alapján nyújtott támogatásra.

i) A Parlament javaslatának (112. módosítás) megfelelően a pályázóknak csak bizonyos értéket meghaladó támogatások esetében kell igazolniuk, hogy nincsenek kizárásra okot adó helyzetben.

j) A Parlament kérésével (120. módosítás) összhangban a 118. cikk módosításra került, csak azokra az esetekre korlátozva az engedélyezésre jogosult tisztviselő azon jogát, hogy biztosítékot kérjen a kedvezményezettől, amelyekben ez helyénvalónak és arányosnak tűnik.

3.8. Számvitel

a) A Parlament 123. módosításával összhangban a 122. cikk pontosítja a költségvetési gazdálkodásról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentés tartalmát.

b) A Bizottság a 128. cikk szövegezésének kisebb módosítását javasolja a költségvetési gazdálkodásról és a pénzgazdálkodásról szóló bizottsági jelentés benyújtási időpontjának pontosítása érdekében.

c) A Parlament 124. módosításával összhangban a 139. cikk módosításra kerül, hogy biztosítsa, az intézmények megfelelő módon tájékoztatják a költségvetési hatóságot az általuk pénzügyi kérdésekben elfogadott belső szabályokról.

3.9. Igazgatási előirányzatok

A Parlament 130. módosításával összhangban az épületek beszerzési eljárása esetében háromhetes időszakot ír elő a rendelet (azaz egy hét a véleménynyilvánítási szándék bejelentésére, valamint a meglévő két hét a vélemény benyújtására).

3.10. Szakértők felvétele az ajánlatok értékelésére és a projektek nyomonkövetésére és értékelésére

A Számvevőszék megjegyzésének megfelelően a szakértők kiválasztására szolgáló speciális eljárást egyértelműen meg kell különböztetni a közbeszerzési eljárásoktól.

3.11. Átmeneti és záró rendelkezések

a) Új átmeneti rendelkezés (181a. cikk) kerül beszúrásra a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet által szabályozott közösségi kezdeményezésekhez, technikai segítségnyújtáshoz és innovációs intézkedésekhez kapcsolódó kiadások kezelésére, amelyekre még kifizetéseket kell eszközölni.

b) Helyénvalónak tűnik annak meghatározása, milyen formában zajlik az ellenőrzés az egyes közösségi szerveknél (belső vagy külső ellenőrökkel).

c) A Parlament javaslatának (134. módosítás) megfelelően a 133. cikk fényében a 185. cikk (4) bekezdésének tartalma felesleges, ezért törölhető.

Végül említést érdemel, hogy a tolerálható kockázat 30a. cikkben bevezetett koncepciójához kapcsolódó ellenőrzés végrehajtási intézkedéseire (2009. január 1-jétől) átmeneti időszak vonatkozik, amelyet a KR végrehajtási szabályaiban szereplő különös rendelkezések pontosítanak.

2005/0090 (CNS)

Módosított javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 279. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 183. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[8],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[9],

tekintettel a Számvevőszék véleményére[10],

mivel:

(1) Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[11] – a továbbiakban: költségvetési rendelet – megállapítja a pénzgazdálkodási reform jogi alapjait. Ezért az alapvető elemeit meg kell tartani és meg kell erősíteni. Különösen fontos az átláthatóság fokozása a közösségi források kedvezményezettjeiről nyújtott információ révén. A költségvetési rendelet ezenkívül megállapítja a minden jogalkotási aktus által betartandó költségvetési alapelveket, amelyektől csak minimális esetben lehet eltérni.

(2) A gyakorlati tapasztalatok fényében egyes módosítások indokoltak, hogy könnyebbé váljon a költségvetés végrehajtása és az alapjául szolgáló politikai célkitűzések megvalósítása, valamint hogy egyes eljárásbeli és dokumentációs követelmények ki legyenek igazítva és ezáltal az EK-Szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében rögzített arányossági alapelvvel összhangban arányosak legyenek a kockázatokkal és költségekkel.

(3) A módosításoknak hozzá kell járulniuk a Bizottság reformjai célkitűzéseinek eléréséhez, segíteniük kell a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás fejlesztésében vagy biztosításában, és fokozniuk kell a Közösségek pénzügyi érdekeinek csalás és illegális tevékenységek elleni védelmét, hozzájárulva ezzel a pénzügyi műveletek törvényességének és szabályosságának ésszerű biztosításához.

(4) Bizonyos módosításokra van szükség a költségvetés bevételeit és kiadásait végrehajtó rendelkezések — amelyeket a 2007-2013-ra szóló elfogadandó jogalkotási aktusok tartalmaznak — figyelembe vétele érdekében, az aktusok és a költségvetési rendelet közötti koherencia biztosítása céljából.

(5) Meg kell erősíteni azt az elvet, hogy a költségvetés végrehajtására vonatkozó egyéb jogalkotási aktusoknak meg kell felelniük a költségvetési rendeletnek.

(5) Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez, valamint az Európai Unióról szóló szerződést módosító Amszterdami Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 1. cikke értelmében minden intézmény köteles a rá ruházott jogkörök gyakorlása során az arányosság elvének megfelelően eljárni, amelynek értelmében a Közösség által hozott intézkedések nem léphetik túl a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.

(6) A költségvetés végrehajtásának belső ellenőrzési rendszere főbb alapelveinek meghatározására, valamint annak érdekében, hogy az elszámolások alapjául szolgáló műveletek jogszerű és szabályszerű voltának ellenőrzésekor tolerálható kockázati szintet érjenek el, új költségvetési alapelvet kell felállítani a hatékony és eredményes belső ellenőrzésről.

(76) Egyes pontokon fokozott hatékonyságra és átláthatóságra van szükség a költségvetési alapelvek alkalmazásakor a működési igények jobb kielégítése érdekében.

(87) A költségvetés egységességének elve tekintetében egyszerűsíteni kell az előfinanszírozásból származó kamatokra vonatkozó szabályt. A kamat beszedésével járó igazgatási terhek nem állnak arányban a kitűzött céllal, ezért hatékonyabb lenne, ha a kamatot a kedvezményezettnek történő végső kifizetéskor egyenlítenék ki.

(98) Az évenkéntiség elve tekintetében fokozott rugalmasságra és átláthatóságra van szükség a funkcionális igények kielégítése érdekében. A mezőgazdasági termelőknek az új Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) értelmében történő közvetlen kifizetésekre fordított kiadások esetében kivételesen engedélyezni kell az előirányzatok átvitelét. A kiadások előzetes kötelezettségvállalását engedélyezni kell a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtás esetében, hogy a Közösség megfelelően reagálhasson, ha a nemzetközi katasztrófa a költségvetési év végén következik be.

(109) Az új mezőgazdasági szabályok értelmében a tagállamok fizetési kérelmei elsősorban az „n.” költségvetési év elejére koncentrálódnak. Ezért az EMGA-val szembeni, az („n.” év költségvetésére terhelt) rendszeres igazgatási kiadások fedezésére szolgáló előzetes kötelezettségvállalások („n-1”. év november 15-től) maximális értékhatárát el kell törölni a legutóbb elfogadott mezőgazdasági költségvetés tekintetében. Az igazgatási kiadások előzetes kötelezettségvállalására vonatkozó korlátok tekintetében a szöveget úgy kell módosítani, hogy az a költségvetési hatóság által elfogadott előirányzatokra utaljon.

(1110) Az EMGA-ra terhelt, állat-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nem differenciált előirányzatok használata indokolatlanul hátráltatja e tevékenységek végrehajtását, különösen az átvitel lehetőségére vonatkozó korlátok tekintetében. Ezért ezen kiadások esetében engedélyezni kell a differenciált előirányzatok használatát, mert ez jobban megfelel a programok többéves jellegének.

(1211) A globális fedezet elve tekintetében két elemmel kell kiegészíteni a célhoz kötött bevételek jegyzékét. Először is, ahogy arra egyes kutatási programoknál lehetőség van, lehetővé kell tenni a tagállamok számára a Bizottság által irányított külkapcsolati programokhoz való ad hoc hozzájárulást, célhoz kötött bevételként. Másodszor, a lecserélt vagy leselejtezett járművek, felszerelések, berendezések, anyagok és tudományos és technikai berendezések, eladásából származó bevételt célhoz kötött bevételként kell kezelni, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők ösztönzést kapjanak a lehető legjobb ár elérésére.

(1312) Jelenleg a költségekkel járó támogatások – ajándékok és hagyatékok – elfogadása előtt a Bizottságnak engedélyt kell kapnia a költségvetési hatóságtól. A szükségtelen és bonyodalmas eljárások elkerülése végett az engedélykérést csak az adomány értékének 10 %-át meghaladó jelentős költségekkel járó adományok esetén kellene kötelezővé tenni.

(1413) A költségvetés egyediségének elve tekintetében egyes pontokon egyszerűsíteni és tisztázni kell az előirányzatok átcsoportosításáról szóló, a gyakorlatban bonyodalmasnak vagy homályosnak bizonyult szabályokat. A költségvetési rendelet 22. cikke szándék szerint a Bizottságon kívüli intézményekre alkalmazandó, mert a Bizottságnak saját szabályrendszere van. Ezt a rendelkezést tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(14) Az „értesítési eljárás” tekintetében a Bizottság és a többi intézmény értesíti az átcsoportosításról szóló javaslatokról a költségvetési hatóságot, amely – amennyiben ellenvetéssel kíván élni – a szokásos eljáráshoz fordulhat. Ezekben az esetekben elméletileg a szokásos határidők érvényesek a költségvetési hatóság átcsoportosításról szóló határozatára nézve. A szövegből azonban nem derül ki, hogy mikor kezdődik a határidő, és ezt a mulasztást pótolni kell.

(15) A költségvetési gazdálkodás egyszerűsítésére irányuló intézkedésként a Bizottságon kívüli intézmények számára lehetővé kell tenni az előirányzatok egy alcímen belül, tételcsoportról tételcsoportra történő átcsoportosítását a költségvetési hatóság előzetes értesítése nélkül.

(1516) A hatékonyság érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell adni a tartalékból való átcsoportosításra vonatkozó önálló határozatra, amikor a kérdéses tevékenységre a költségvetés létrehozásakor — a költségvetési rendelet 49. cikke értelmében — nem vonatkozik jogalapot megteremtő jogi aktus, de azt az év során elfogadják. Ezekben az esetekben a Bizottság mindazonáltal a határozatát követő hónapban értesíti a költségvetési hatóságot.

(1617) A Bizottság igazgatási átcsoportosításaira vonatkozó szabályokat az új tevékenységalapú költségvetés-tervezés (TKT) struktúrájához kell igazítani. Az „értesítési eljárást” alól tehát a költségvetési év utolsó három hónapjára mentességet kell biztosítani a Bizottságnak. Ezekben az esetekben a Bizottság a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos átcsoportosításokról az éves előirányzatok 10 %-áig saját hatáskörben határozhat. A határozatot követő egy hónapon belül a Bizottság tájékoztatja a költségvetési hatóságot.a minden cím igazgatási alcímén belüli, az év előirányzatainak 10%-át meghaladó tételcsoportok közötti átcsoportosításra kell korlátozni. Az azonos jellegű kiadásokat finanszírozó egyéb címek tételcsoportjai közötti átcsoportosításokról viszont a Bizottság önállóan határozhat.

(1718) A költségvetési rendelet 26., 45. és 46. cikkét módosítani kell, mert megszűnt a harmadik országok felé meglévő közösségi hitelekhez és hitelgaranciákhoz kapcsolódó tartalék, és új tartalékolási mechanizmust fogadtak el a külső fellépésekre képzett garanciaalaphoz.

(1819) A költségvetési eljárás tekintetében a költségvetési rendelet 29. cikkében megállapított követelmény, amely szerint a költségvetést az elfogadást követő két hónapon belül kihirdetik, irreálisnak bizonyult: három hónap megvalósíthatóbb lenne. A költségvetési rendelet 33. cikkébe be kell illeszteni a „tevékenységi nyilatkozat” fogalmát, hogy a TKT egyik kulcseleme hivatalossá váljon. A költségvetés tartalmát illetőenra vonatkozó 46. cikkben a kifizetések ütemterveit a költségvetés helyett a pénzügyi rendelet 33. cikkében felsorolt, az előzetes költségvetési tervezetet kísérő munkadokumentumokban kell elhelyezni, mert ezek nem érintik a költségvetési eljárást, és szükségtelen terhekkel járnak.

(19) Ami a költségvetés végrehajtását illeti, néhány kiigazításra van szükség annak érdekében, hogy jobban tükrözze a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) sajátosságait. A jog egyértelműségének biztosítása érdekében az EK-Szerződés, valamint az EU-Szerződés V. és VI. címei értelmében vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusokat a KR 49. cikkében kell rögzíteni a végrehajtási szabályok helyett. Ezenfelül a cikk egyedi rendelkezéssel egészül ki, hogy megfelelőképpen tükrözze az előkészítő fellépések KKBP keretében végrehajtható típusait

(2020) Az igazgatási módszerek tekintetében az egyértelműség érdekében át kell dolgozni a költségvetési rendelet 53. cikkének felépítését. Ugyanakkor a költségvetési rendelet 53. cikke (3) bekezdésében törölni kell a megosztott igazgatás Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapra (EMOGA) és a strukturális alapokra való korlátozását is, mert most már több program is megosztott igazgatással működik. A közös igazgatás 53. cikk (7) bekezdésében megállapított követelményeit tisztázni kell. Az 54. cikk (2) bekezdésének b) pontja kiegészül, hogy magában foglalja különösen az Európai Beruházási Bankot és az Európai Beruházási Alapot mint olyan közösségi szerveket, amelyekre a Bizottság feladatokat ruház. A nemzeti közszektorbeli szervek használatára vonatkozó, a költségvetési rendelet 54. cikkében megállapított kritériumokat a használat megkönnyítése és a növekvő működési igények kielégítése érdekében egyszerűsíteni kell, és a rendelkezés hatályát ki kell terjeszteni a nemzetközi közszervekre. Az 54. cikkben tisztázni kell a Tanács által bizonyos közös kül- és biztonságpolitikai tevékenységek kezelésére kinevezett szaktanácsadók és kiküldetésvezetők különleges esetét is.

(2121) A tagállamok megosztott igazgatás értelmében viselt felelősségét részletesebben kell kifejteni, figyelembe véve az intézmények között a mentesítési eljárásról és a megfelelő ellenőrzési rendszerekről szóló megbeszéléseket, és tükrözve a tagállamok és a Bizottság kölcsönös felelősségét. Figyelembe véve a közös ellenőrzési rendszer szükségességét, meg kellene erősíteni a Bizottság által decentralizált, vagy közvetlen centralizált igazgatás, illetve adott esetben megosztott igazgatás keretében végzett ellenőrzéseket. Ennek érdekében az új intézményközi megállapodás értelmében (44. pont) a tagállamok eljuttatják a megosztott kezelésű közösségi forrásokkal kapcsolatban rendelkezésre álló ellenőrzések és nyilatkozatok éves összefoglalóját a Bizottsághoz.

(2222) A költségvetési rendelet 57. cikkében módosítani kell a költségvetés-végrehajtási feladatoknak a magánjog hatálya alá tartozó szerveknek történő átruházása tiltását, mert a tiltás megfogalmazása szükségtelenül szigorúnak bizonyult. Lehetővé kell tenni például a Bizottság számára utazási iroda vagy konferenciaszervező szolgálatainak felhasználását a konferenciák résztvevői költségeinek megtérítéséhez, amennyiben gondoskodnak arról, hogy a magáncég nem gyakorol mérlegelési jogkört.

(23) Pontosításra szorulnak valamennyi pénzügyi szereplő és minden, a költségvetés végrehajtásában résztvevő személy pénzügyi felelősségének feltételei és korlátozásai. E felelősség maximális mértéke súlyos gondatlanság esetén 12 havi fizetés.

(24) Lehetővé kell tenni, hogy az intézmények közös szakosított testületet hozzanak létre a pénzügyi szabálytalanságok vizsgálatára.

(23) A felhatalmazott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jogában áll a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testület elé vinni az ügyeket, ha megítélése szerint pénzügyi szabálytalanság történt.

(2524) A számvitelért felelős tisztviselő tekintetében tisztázni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők által számára szolgáltatott pénzügyi információk alapján történő elszámolás-hitelesítésben viselt felelősségét. Ennek érdekében a számvitelért felelős tisztviselő jogosult a felhatalmazott engedélyezésre jogosult tisztviselőtől kapott információkat ellenőrizni és szükség esetén fenntartásokkal élni.

(2625) A belső ellenőr tekintetében tisztázni kell a Bizottság belső ellenőre és a Közösségek által létrehozott szervek kapcsolatát. E szervek saját belső ellenőri funkcióval rendelkeznek, amely a saját igazgatótanácsának tartozik jelentéssel, míg a Bizottság belső ellenőre az eljárások és rendszerek tekintetében a testületnek jelent. A Bizottság belső ellenőrének csak azt kell hitelesítenie, hogy a szervek belső ellenőri funkciói megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, és ebből a célból minőségi ellenőrzéseket kell tudnia végezni.

(2726) A esedékessé váló követelések behajtására vonatkozó szabályokat tisztázni kell és meg kell erősíteni, az ítélkezési gyakorlat figyelembe vétele és a Közösségek pénzügyi érdekeinek fokozott védelme érdekében. A végrehajtott behajtás esetében biztosítani kell a költségvetési rendelet 72. cikkében, hogy a Közösségek követelései részesüljenek azokból az eszközökből, amelyeket az EK-Szerződés több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései értelmében fogadtak el, ami azt jelenti, hogy az egyik joghatóság bíróságai által létrehozott jogosultságot egyszerűsített eljárással máshol is elismerik. Az Európai Közösség és az EK-Szerződés IV. címe vonatkozásában speciális helyzetben lévő tagállamok közötti vonatkozó megállapodások érvényesek az e tagállamokkal való kapcsolatokra, amennyiben azok nem vesznek részt valamely egyedi intézkedésben.

(28) A behajtások hatékonyságának javítása érdekében új 73a. cikket kell bevezetni, amelynek értelmében a tagállamoknak ugyanúgy kell kezelniük a közösségi követeléseket, mint a joghatóságukhoz tartozó saját adóügyi követeléseiket.

(2927) A követelések érvényességére határidőt kell szabni. A Közösségre – szemben számos tagállammal – nem érvényes olyan elévülési határidő, amely elteltével a pénzügyi követelések elévülnek. A Közösséget nem köti elévülési határidő a harmadik féllel szemben fennálló követelések behajtásában sem. E határidő bevezetése megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak.

(3028) A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok tekintetében a költségvetési rendeletnek tükröznie kell a keretszerződések közbeszerzések kezelésében betöltött fontosságát, ösztönöznie kell az intézményközi közbeszerzési eljárások alkalmazását, és lehetővé kell tennie valamely intézmény és egy tagállam ajánlatkérőjének közös közbeszerzési eljárását.

(31) Bizonyos technikai módosításokra van szükség, hogy a költségvetési rendelet terminológiája tökéletes összhangban legyen az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] terminológiájával. Ezen irányelv értelmében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a titkosnak nyilvánított szerződésekre speciális eljárásokat határozzanak meg, ha azok végrehajtása különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, vagy ha a tagállam védelme úgy kívánja.a közbeszerzési eljárásokat titkossá nyilvánítsák és Ezt a lehetőséget értelemszerűen a közösségi intézmények számára is biztosítani kellene a költségvetési rendelet 91. cikkében.

(29) A költségvetési rendelet ajánlattevők kizárására vonatkozó szabályai szigorúbb rendszert kényszerítenek a közösségi intézményekre, mint a 2004/18/EK irányelv. A költségvetési rendelet nem tesz különbséget a kizárást jelentő legsúlyosabb okok és az egyéb okok között. A 2004/18/EK irányelv azonban megkülönbözteti ezeket, és ezt a megkülönböztetést a közösségi intézmények számára is hozzáférhetővé kell tenni. A költségvetési rendelet 93. és 94. cikkében rendelkezni kell a legsúlyosabb esetekben alkalmazandó kötelező jellegű kizárásról, ugyanakkor meg kell adni a lehetőséget az ajánlatkérő számára újabb kizárási esetek hozzáadására, kockázatértékelés alapján. Ugyanígy különbséget kell tenni a költségvetési rendelet 114. cikkében a támogatások tekintetében. A szankciókra vonatkozó, a rendelet 96. cikkében megállapított szabályokat ennek megfelelően ki kell igazítani.

(32) A 2004/18/EK irányelvvel összhangban a költségvetési rendelet 93. és 96. cikkében pontosítani kell a közbeszerzési eljárásból való kizárás szabályait. Világosan meg kell különböztetni egymástól a kényszerítő, illetve az igazgatási szankció alapján történő kizárást. Ezenfelül a jogbiztonság és az arányosság érdekében a költségvetési rendeletben rögzíteni kell a kizárás maximális időtartamát. A 2004/18/EK irányelv fényében kivételt kell képezzen a kizárásra vonatkozó szabályok alól azon áruk beszerzése, amelyeket különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében szereztek be.

(3430) A költségvetési rendelet 93. cikke értelmében kötelezővé kell tenni a pályázók és ajánlattevők számára közbeszerzési eljárásokban, hogy kérésre igazolják az ajánlatot benyújtó jogi személy tulajdoni helyzetét, illetve irányítását, ellenőrzését és képviseletének hatáskörét, vagy hogy alvállalkozóik nincsenek a költségvetési rendelet 93. cikkében hivatkozott helyzetek egyikében sem. Figyelembe véve az arányosság elvét, nagyon kis értékű szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokon való részvétel esetében az ajánlattevőket nem kell annak igazolására kötelezni, hogy nincsenek kizárásra okot adó helyzetben.

(3531) A költségvetési rendelet 95. cikke előírja az intézmények számára, hogy adatbázist tartsanak fenn a 93. és 94. cikknek megfelelően kizárt pályázókról vagy ajánlattevőkről, és hogy hozzáférjenek egymás adatbázisához. A hatékonyság növelése és a Közösségek pénzügyi érdekei védelmének javítása érdekében az intézmények, a végrehajtó hivatalok és a 185. cikkben említett szervek adatbázist közösen használják. Továbbá a tagállamok, harmadik országok és a költségvetés végrehajtásában résztvevő más szervek tájékoztatják az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a KR értelmében vett kizárás bizonyos helyzeteiről, és a közösségi költségvetésből finanszírozott támogatások és szerződések odaítélésekor figyelembe veszik az adatbázisban található adatokat.Költséghatékonyabb lenne, ugyanakkor ennek az elvnek mégis megfelelne, ha a kisebb, mindössze néhány közbeszerzési eljárással rendelkező intézmények az adatbázis megosztásával tennének eleget e követelménynek.

(32) Az egymást követő kutatási keretprogramok megkönnyítették a Bizottság munkáját, ugyanis egyszerűsített szabályokat állapítottak meg az értékelés és technikai segítségnyújtás céljából felkért külső szakértőkkel kötött szerződésekre. A költségvetési rendelet 91. és 97. cikkében hasonlóan kell rendelkezni minden egyéb olyan programról, amelyben ilyen eljárásra van szükség.

(36) A sikertelen ajánlattevők érdekeinek figyelembevétele érdekében helyénvaló biztosítani, hogy – alapelvként – az intézmények által saját számlára kötött és a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében tájékoztatják őket, hogy a szerződést másnak ítélték oda, valamint hogy a szerződés csak egy ésszerű várakozási időszak végét követően írható alá.

(3733) Tisztázni kell az intézményeknek a költségvetési rendelet 103. cikke értelmében a közbeszerzési eljárás vagy szerződés csalás vagy szabálytalanság esetén történő felfüggesztésére irányuló kötelezettségeit, hogy a kötelezettségek érthetőek és alkalmazhatók legyenek.

(3834) A támogatások tekintetében egyszerűsíteni kell a szabályokat. Az ellenőrzésekkel és biztosítékokkal kapcsolatos követelményeknek fokozottan arányban kell állniuk a pénzügyi kockázatokkal. Egyes alapvető változtatásokat először a költségvetési rendeletben kell eszközölni, hogy később a végrehajtási szabályokban részletes rendelkezésre legyen lehetőség. A költségvetési rendelet 108. cikkében tisztázni kell a támogatások hatályát, különösen a hiteltevékenységekkel és vagy a részvényekkel és az intézmények tagjai vagy személyzete javára hozott szociális intézkedésekkel, valamint a halászati termékek piacával kapcsolatos kiadásokkal összefüggő finanszírozás esetében. Be kell vezetni az arányosság elvét is. Egyértelműen el kell ismerni az intézmények azon lehetőségét, hogy kommunikációs célú tevékenységekhez támogatást nyújtsanak. Végül a támogatások kezelésének javítása és az eljárások egyszerűsítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a támogatások odaítélése az intézmények határozata vagy a kedvezményezettel kötött írásos megállapodás alapján történjen.

(39) A világosság és átláthatóság érdekében ténylegesen felmerült költségek megtérítésének hagyományosabb módszere mellett engedélyezni kell az átalány kifizetések használatát is.

(4035) A nonprofit szabály alóli kivételeket – amelyek a végrehajtási szabályokban szerepelnek – a költségvetési rendeletben is szerepeltetni kell. Továbbá a költségvetési rendelet 109. cikkében világossá kell tenni, hogy a bizonyos tevékenységeknek nyújtott támogatások célja a pénzügyi kapacitás megerősítése vagy jövedelem termelése.

(4136) Hasznosnak bizonyult az a szabály, amely szerint a támogatásokat ajánlatkérés alapján kell odaítélni. A tapasztalatok alapján azonban egyes helyzetekben a tevékenység jellege nem hagy választási lehetőséget a kedvezményezettek kiválasztásakor, és a költségvetési rendelet 110. cikkében kifejezetten el kell ismerni az ilyen esetek előfordulását.

(4237) Ki kell igazítani azt a szabályt, amely szerint egyazon tevékenységért egy kedvezményezett sem részesülhet egy támogatásnál többen, mert egyes jogalapot megteremtő jogi aktusok lehetővé teszik a közösségi finanszírozás kombinálását, és az ilyen esetek száma a jövőben – a kiadás hatékonyságának biztosítása érdekében – nőhet. Meg kell ragadni azonban az alkalmat a szabály megerősítésére, és a költségvetési rendelet 111. cikkében világossá kell tenni, hogy egyazon költségek nem finanszírozhatók kétszer a közösségi költségvetésből.

(4338) Amikor a támogatást a működési költségekre adják, szükségtelenül merevnek bizonyult az a szabály, amely szerint a szükséges megállapodás nem írható alá a kedvezményezett pénzügyi évének kezdete után több mint négy hónappal, és a költségvetési rendelet 112. cikke hat hónapban határozhatná meg ezt a határidőt.

(44) Az egyszerűsítés érdekében az átalányalapú finanszírozásként vagy átalányösszegek alapján nyújtott működési támogatásra nem vonatkozik a támogatások fokozatos csökkentésének kötelezettsége.

(39) A világosság és az átláthatóság érdekében a költségvetési rendelet új 113a. cikkében engedélyezni kell az átalány kifizetések használatát, hogy a ténylegesen felmerült költségek megtérítésének hagyományosabb módszere mellett alkalmazható legyen.

(4540) A költségvetési rendelet 114. cikkében a kedvezményezettek jogosultságával kapcsolatos szigorítások egy részét meg kell szüntetni, hogy természetes személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező társulások bizonyos típusai is részesülhessenek támogatásban. Az arányosság elvével összhangban az igen kis értékű támogatások esetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet attól, hogy előírja a pályázóknak, hogy igazolják: nincsenek a költségvetési rendelet 93., 94. vagy 96. cikke értelmében vett, kizárásra okot adó helyzetben.

(4641) Noha a támogatásokat továbbra is a kiválasztási és döntési kritériumok alapján ítélik oda, a gyakorlatban nincs szükség arra, hogy ezeket a kritériumokat egyetlen bizottság értékelje, ezért ezt a követelményt törölni kell a költségvetési rendelet 116. cikkéből.

(4742) A támogatások kedvezményezettjei által alkalmazandó közbeszerzési szabványok tekintetében a költségvetési rendelet 120. cikkének jelenlegi szabálya homályos és egyszerűsíteni kell. Továbbá külön kell rendelkezni arról az esetről, amikor egy tevékenység végrehajtásához harmadik fél számára kell pénzügyi támogatást nyújtani.

(4843) A könyvvezetésre és a beszámolóra vonatkozó szabályok tekintetében a költségvetési rendelet 121. cikkében lehetőséget kell adni a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára — a nemzetközi szabványokkal összhangban — annak meghatározására, hogy a közösségi támogatásban részesülők mellett mely más szervek esnek a konszolidáció hatálya alá.

(4944) Figyelembe véve azt a tényt, hogy létrejött az EMGA és 2007-től az EMOGA helyébe lép, a második rész I. címében, valamint a költségvetési rendelet 26. és 148.–151. cikkében ki kell igazítani a terminológiát. A 151. cikkben tisztázni kell, hogy azokban az esetekben, ahol az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó határozat várható, a tagállamok kiadási kimutatásának kézhezvételétől számított szokásos két hónapos határidőnél később is történhet előzetes kötelezettségvállalás. Az átcsoportosításra vonatkozó 153. cikkben tisztázásra van szükség.

(5045) A második rész II. címének címe mellett a költségvetési rendelet 155. cikke (1) és (3) bekezdésében is ki kell igazítani a terminológiát, hogy csak a strukturális alapokra, a kohéziós alapra, a halászati alapra és a vidékfejlesztési alapra utaljon. Törölni kell az előcsatlakozási strukturális (ISPA) és mezőgazdasági intézkedésekre (SAPARD) történő utalást, mert ezek a 164. cikknek megfelelően a harmadik országok decentralizált alapú igazgatásával járnak, és végrehajtásuk továbbra is a jelenlegi módszerrel történik. A visszavont előirányzatok újbóli hozzáférhetővé tétele tekintetében, a 2007-2013-as időszakra érvényes strukturális intézkedésekre vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusokkal összhangban — amelyek kitérnek a „ vis maior ” esetekre — a költségvetési rendeletben csak arra az esetre kell megtartani a rendelkezést, amikor a hiba nyilvánvalóan a Bizottságnak tulajdonítható.

(5146) A költségvetési rendelet 160. cikkében rendelkezni kell az Európai Szén- és Acélközösség felszámolásából származó célhoz kötött bevételről és a megfelelő előirányzatok hozzáférhetővé tételéről is.

(5247) Lehetővé kell tenni a visszavont előirányzatok – amelyek azon projektek teljes vagy részleges elmaradása miatt jöttek létre, amelyekre azokat előirányozták – újbóli rendelkezésre állását. Azonban ezt csak szigorú körülmények között lehet megengedni, és kizárólag a kutatás területén, mert a kutatási projektek a többi politikánál nagyobb pénzügyi kockázattal járnak.

(5348) A külső tevékenység tekintetében tisztázni kell, hogy a decentralizált igazgatás esetén a harmadik országok által alkalmazandó támogatási eljárást a velük kötött finanszírozási megállapodásban kell kikötni. Ez a meglévő gyakorlat egységes szerkezetbe foglalását jelenti. Rögzíteni kell, hogy a(z) …/…/EK tanácsi rendelet (IPA és ENPI) hatálya alá tartozó többéves programok decentralizált igazgatására nem vonatkozik az „n+3 szabály”, amelynek értelmében az ilyen finanszírozási megállapodások végrehajtására vonatkozó egyedi szerződéseket és megállapodásokat legkésőbb a finanszírozási megállapodás megkötésétől számított három éven belül meg kell kötni. Ezekben az esetekben az „n+4” kötelezettségvállalás-visszavonási szabály alkalmazandó.

(5449) Az európai hivatalok tekintetében lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört az intézményközi európai hivatalok igazgatóira ruházza át a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszaiban lévő előirányzatok kezelése, illetve a gazdálkodás megkönnyítése érdekében. Változatlan tartalom mellett némileg át kell strukturálni a költségvetési rendelet 171., 173. és 176. cikkét, hogy világos legyen az engedélyezési hatáskör továbbruházása a hivatalok igazgatói által.

(55) Az ingatlanbeszerzési eljárás kapcsán a költségvetési hatóság két ágának egyhetes időszakot kell biztosítani arra, hogy jelezze véleménynyilvánítási szándékát.

(56) Az egymást követő kutatási keretprogramok megkönnyítették a Bizottság munkáját azáltal, hogy egyszerűsített szabályokat állítottak fel az ajánlatok és támogatási kérelmek értékeléséhez, valamint a finanszírozott projektek nyomonkövetéséhez és értékeléséhez történő technikai segítségnyújtáshoz szükséges külső szakértők kiválasztására. Ezt az eljárást hozzáférhetővé kell tenni minden más program tekintetében is.

(57) Új átmeneti rendelkezést kell beszúrni a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK [13] tanácsi rendelet által szabályozott közösségi kezdeményezésekhez, technikai segítségnyújtáshoz és innovációs intézkedésekhez kapcsolódó kiadások kezelésére, amelyekre még kifizetéseket kell eszközölni, valamint a közbeszerzési és támogatási eljárásokban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisára vonatkozó rendelkezések végrehajtására vonatkozóan.

(5850) Az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

1. 1. Az 1. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet meghatározza az Európai Közösségek általános költségvetésének – a továbbiakban: a költségvetés – megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.”

2. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Bármely, a költségvetés bevételeinek vagy kiadásainak végrehajtására vonatkozó, más jogalkotási aktusban foglalt rendelkezésnek különösen a II. címben meghatározott költségvetési alapelveknek kell megfelelnie.”

2. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az arányosság, az átláthatóság és a hatékony és eredményes belső ellenőrzés e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani”

3. Az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az 5a., 18. és 74. cikkre is figyelemmel, a Közösségek tulajdonát képező pénzeszközökből származó kamatot egyéb bevételként kell a költségvetésben szerepeltetni.”

4. Az első rész II. címének 1. fejezetében a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

(1) Az előfinanszírozásból származó kamatot az érintett programhoz vagy fellépéshez kell besorolni, és a kedvezményezettnek járó esedékes összegek fennmaradó részének kifizetéséből kell levonni.

Az e rendelet végrehajtásának szabályait megállapító rendelet — a továbbiakban: a végrehajtási szabályok — határozza meg azokat a helyzeteket, amelyekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kivételesen évente hajtja be ezt a kamatot beszedési utalvány segítségével. Ezt a kamatot a költségvetésbe egyéb bevételekként kell bejegyezni.

(2) A kamat nem válik esedékessé a Közösségek számára az alábbi esetekben:

a) nem jelentős összegű előfinanszírozás esetén, ahogy azt a végrehajtási szabályokban meghatározták;

b) a 88. cikk értelmében közbeszerzési szerződés alapján fizetett előfinanszírozás esetén;

c) tagállamoknak fizetett előfinanszírozás esetén;

d) előcsatlakozási támogatás értelmében fizetett előfinanszírozás esetén;

e) az intézmények tagjainak és alkalmazottainak az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeinek, (a továbbiakban: a személyzeti szabályzatnak) megfelelően fizetett előlegek esetén;

f) az 53. cikk (1) bekezdésének c) pontjában hivatkozott közös igazgatás keretében fizetett előfinanszírozás esetén.”

5. A 8. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az előlegként kifizetett összegeket a következő pénzügyi év bevételeként kell kezelni.”

5. A 11. cikkben a „157. cikk” szövegrész helyébe „157. és 160a. cikk” lép.

6. A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Kellően megindokolt kivételes esetekben azonban, a válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre előirányzott összegek előre leköthetők minden év december 15-étől a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatokra. E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a szóban forgó költségvetési sor folyó pénzügyi évi előirányzatainak egynegyedét. A költségvetési hatóságot e kötelezettségvállalásokról utólag értesíteni kell.”

7. A 16. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 61. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegelszámoló tisztviselők, és a Bizottság Külszolgálatának igazgatási irányítása igénylésére az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek nemzeti valutában történő végrehajtására, amint azt a végrehajtási szabályok meghatározzák.”

8. A 18. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A 160. cikk (1) bekezdése a) pontjának és a 161. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a következő bevételi tételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni:”

b) A szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa) a tagállamoktól és más támogató országoktól, beleértve mindkét esetben állami és félállami hivatalaikat, vagy nemzetközi szervezetektől – bizonyos külső segélyezési – a Közösség által finanszírozott és a nevükben a Bizottság által kezelt projektekre vagy programokra szánt pénzügyi hozzájárulások, a vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktus értelmében,”

c) A szöveg a következő ea) ponttal egészül ki:

„ea) járművek, berendezések, felszerelések, anyagok és tudományos és technikai készülékek — amelyeket lecserélnek vagy leselejteznek — értékesítéséből származó bevételek;”

9. A 19. cikk (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az olyan adományok elfogadásához, amelyek az adomány értékének 10 %-át meghaladójelentős pénzügyi költséget vonnak maguk után, az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges, amely intézmények az üggyel kapcsolatban a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül járnak el.”

10. A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

(1) Minden intézmény – a Bizottságot kivéve – a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosíthat:

a) egy címből egy másikba a pénzügyi évre vonatkozó azon előirányzatok legfeljebb 10%-áig, amelyek abban a költségvetési sorban jelennek meg, amelyről az átcsoportosítás végzendő;

b) egyik fejezetből a másikba és egyik jogcímcsoportból a másikba, korlátozás nélkül.

(2) Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítások végrehajtása előtt az intézmények tájékoztatják a költségvetési hatóságot és a Bizottságot szándékaikról. Ezen időszakon belül, a költségvetési hatóságok bármelyike által felvetett megfelelő indokok esetén a 24. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A költségvetési hatóság – a 24. cikkben megállapított határidőn belül – döntést hoz ezekről az átcsoportosításokról, amely határidő kezdetének az az időpont tekintendő, amikor a szándékozott átcsoportosításról az intézmény tájékoztatta a költségvetési hatóságot.

(3) Minden intézmény – kivéve a Bizottságot – javasolhat a költségvetési hatóságnak a saját költségvetési szakaszán belül egy címből egy másikba történő átcsoportosítást a pénzügyi évre vonatkozó azon előirányzatok 10%-át meghaladva, amelyek abban a költségvetési sorban jelennek meg, amelyről az átcsoportosítás végzendő. A költségvetési hatóság tájékoztatja erről a Bizottságot. Az említett átcsoportosítások a 24. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4) Minden intézmény – a Bizottságot kivéve - a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosításokat végezhet fejezetekenjogcímcsoportokon belül anélkül, hogy erről a költségvetési hatóságot előzetesen tájékoztatná.”

11. A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) a személyzet és a működési kiadások tekintetében átcsoportosíthat előirányzatokat egyik címből a másikba, de csak azonos jellegű kiadásokat finanszírozó tételcsoportok közöttazon költségvetési tétel adott évi előirányzatának maximum 10 %-áig, amelyből az átcsoportosítást végzi.”;

ii) a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d) előirányzatok átcsoportosítása a 43. cikkben említett „előzetes előirányzatok” címből azokra a helyzetekre, amikor nem létezik jogalapot megteremtő jogi aktus az érintett fellépésre nézve a költségvetés megállapításakor, de a költségvetési év folyamán elfogadásra kerül.”

iii) A második albekezdését el kell hagyni helyébe a következő szöveg lép:„A Bizottság az első albekezdés b) és c) pontjában említett átcsoportosítások végrehajtása előtt három héttel értesíti a költségvetési hatóságot határozatáról. Amennyiben e háromhetes időszak alatt a költségvetési hatóság bármely ága kellően megindokolt okokat hoz fel, a 24. cikkben rögzített eljárás alkalmazandó.”

(iv) A szöveg a következő harmadik és negyedik albekezdéssel egészül ki:„Mindazonáltal a költségvetési év utolsó három hónapjában a Bizottság személyzettel, külső személyzettel és egyéb munkavállalókkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat a költségvetési év előirányzatainak 10 %-áig saját hatáskörben végrehajthat. Ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő egy hónapon belül a Bizottság tájékoztatja a költségvetési hatóságot.A Bizottság az első albekezdés d) pontjában említett átcsoportosításokról szóló határozatát követő egy hónapon belül tájékoztatja a költségvetési hatóságot.”

b) A szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Bizottság tájékoztatást ad a költségvetési hatóságnak három héttel, mielőtt:

a) tételcsoportokat csoportosítana át a fejezeten belül az ugyanazon címnek megfelelő igazgatási előirányzatokhoz, amelyek meghaladják az előirányzatok 10%-át, amelyek az adott pénzügyi évben abban a tételcsoportban szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említettről csoportosítana át.

Ezen három hetes időszakon belül, a költségvetési hatóságok bármelyike által felvetett megfelelő indokok esetén a 24. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni. A költségvetési hatóság – a 24. cikkben megállapított határidőn belül – döntést hoz ezekről az átcsoportosításokról, amelyek kezdetének időpontjául az az időpont tekintendő, amikor a szándékozott átcsoportosításról a Bizottság tájékoztatta a költségvetési hatóságot.”

b) A (2) bekezdésben az „(1) bekezdés c) pont” helyébe az „(1) és (1a) bekezdés" lép.

12. A 26. cikk (2) bekezdésének a következőképpen módosul:

(a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A költségvetés Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz (EMGA), strukturális alapokhoz, a Kohéziós Alaphoz, a Halászati Alaphoz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) és a kutatáshoz rendelt címei közötti átcsoportosításokra a második rész I., II. és III. címének speciális rendelkezései vonatkoznak.”

(b) A (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A sürgősségi segélyre képzett tartalékok felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára a költségvetési hatóság hozza meg. Minden egyes műveletre be kell nyújtani egy különálló javaslatot.”

13. A 28. cikk a következőképpen módosul:

(a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Bármely, a jogalkotó hatóságnak a Bizottság vagy a tagállamok által az Európai Unióról szóló szerződéssel összhangban benyújtott olyan javaslathoz, amely hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, pénzügyi kimutatást és az e rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében előírt értékelést kell mellékelni.A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat bármely olyan jelentős mértékű módosításához, amely hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, a módosítást javasló intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.”

(b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A csalás vagy szabálytalanság kockázatának megelőzése érdekében az (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatás minden meglévő és tervezett megelőző és védelmi intézkedésre vonatkozó információt tartalmaz.

14. A 28. cikk után a szöveg a következő, 7a. fejezettel egészül ki:

„7a. FEJEZET Arányossági elv

28a. cikk

A költségvetési előirányzatok végrehajtása az EK-Szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében rögzített arányossági elvvel összhangban történik. A programok és tevékenységek végrehajtásához használt eljárásokat célkitűzéseik alapján kell meghatározni, figyelembe véve a kapcsolódó összegeket és kockázatot.

15. A 29. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke hirdetteti ki az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában .

A költségvetést a véglegesen elfogadottá nyilvánításának időpontját követő három hónapon belül kell kihirdetni.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni minden egyes intézmény összevont éves beszámolóját, valamint a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentését.”

16. A 30. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A költségvetésből származó források kedvezményezettjeire vonatkozó információkat a legmegfelelőbb módon, az 53. cikkben említett végrehajtási módok mindegyikének sajátosságait figyelembe véve bocsátják rendelkezésre.”

17. A 30. cikk után a szöveg a következő, 9. fejezettel egészül ki:

„9. FEJEZET A hatékony és eredményes belső ellenőrzés elve

30a. cikk

(1) A költségvetés végrehajtása az egyes végrehajtási módoknak megfelelő és az arányosság elvét tiszteletben tartó, hatékony és eredményes belső ellenőrzés elvével összhangban kerül végrehajtásra.

(2) A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső ellenőrzés a végrehajtási lánc minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja ésszerű mértékű bizonyossággal szolgálni a következő célkitűzések eléréséről:

a) a műveletek hatékony és eredményes volta;

b) a pénzügyi jelentések megbízhatósága;

c) az eszközök és információk megőrzése;

d) a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése;

e) az elszámolások alapjául szolgáló műveletek jogszerű és szabályszerű voltához kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése.

(3) Az elszámolások alapjául szolgáló műveletek szabályszerűtlen vagy jogszerűtlen volta – a jogalapot megteremtő jogi aktus végrehajtásával együtt járó – kockázatának kezeléséről a kockázat tolerálható szintjének elérése érdekében a megfelelő szintű ellenőrzés gondoskodik, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

18. A 33. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lépe a következőképpen módosul:

(a) A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d) a tevékenységi nyilatkozatokat, amelyek tartalmazzák az adatokat az alábbiakról:

- a különböző tevékenységek előzetesen kijelölt célkitűzéseinek elérése, illetve a mutatókkal mért új célkitűzések;

- az elszámolások alapjául szolgáló műveletek jogszerű és szabályszerű volta tolerálható kockázatának kezelése az elmúlt években, valamint az ezzel összefüggésben szükséges pótlólagos intézkedések.

Az értékelési eredményeket át kell tanulmányozni, és ezekre hivatkozni kell, mint a javasolt költségvetési módosítás valószínű előnyeire.”

(a) A szöveg a következő e) ponttal egészül ki:

„e) a korábbi költségvetési években vállalt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló beszámolója.”

19. A 40. cikkben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) bevételi és kiadási általános kimutatás;”

20. A 43. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés második albekezdésében a „24. cikk” helyébe a „23. és 24. cikk” lép.

b) A (2) bekezdésben a „24 cikk” helyébe a „23. és 24. cikk" lép.

21. A 44. cikk második bekezdésében a „22, 23. és 25. cikk” helyébe a „23. és 25. cikk” lép.

22. A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

(1) A költségvetés bizottsági szakasza harmadik országok számára sürgősségi segélyre képzett tartalékot kell tartalmazzon.

(2) Ezt az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 24. és 26. cikkben megállapított eljárással összhangban.”

23. A 46. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) Az 1. pont a következőképpen módosul:

i) A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„a bevételi és kiadási általános kimutatásban:”

ii) Az f) pontot törölni kell:

iii) a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g) megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint”.

b) A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. minden egyes intézményre vonatkozó szakaszban a bevételt és kiadást az 1. ponttal azonos struktúrában kell kimutatni.”

c) A 3. pontban a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) a tudományos és műszaki személyzet tekintetében, a besorolások besorolási osztályokon alapulhatnak, az egyes költségvetésekben megállapított feltételekkel összhangban. A létszámtervnek meg kell határoznia a magasan képzett műszaki vagy tudományos személyzet létszámát, akik különleges előnyöket élveznek a személyzeti szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint;”

d) A 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Azon bevételek és kiadások költségvetési sorai, amelyek a külső fellépésekre képzett garanciaalap felhasználásához szükségesek.”

24. A 47. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében az „A1, A2 és A3 besorolási osztály” helyébe az „AD 16, AD 15 és AD 14 besorolási fokozat” lép.

25. A 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„49. cikk

„(1) A költségvetésben szereplő előirányzatok bármely közösségi vagy európai uniós fellépésre akkor használhatóak fel, ha azt a jogalapot megteremtő jogi aktus elfogadása előzi meg.

A jogalapot megteremtő jogi aktus olyan jogi aktus, amely jogi alapot szolgáltat az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított megfelelő kiadások végrehajtásához.

(2) Az EK-Szerződés és az Euratom-Szerződés alkalmazásában a jogalapot megteremtő jogi aktus a jogalkotó hatóság által elfogadott aktus, formáját tekintve lehet rendelet, irányelv, az EK-Szerződés 249. cikke értelmében vett határozat vagy sui generis határozat [14] .

(3) Az EUSZ V. (közös kül- és biztonságpolitikára – KKBP-re vonatkozó) címének alkalmazásában a jogalapot megteremtő jogi aktus formáját tekintve az EUSZ 13. cikkének (2) és (3) bekezdésében, 18. cikkének (5) bekezdésében, 23. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 24. cikkében meghatározott formák valamelyikét veheti fel.

(4) Az EU-SZ VI. (büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó) címének alkalmazásában a jogalapot megteremtő jogi aktus formáját tekintve az EUSZ 34. cikkének (2) bekezdésében említett formák egyikét veheti fel.

(5) E cikk értelmében az ajánlások és vélemények, valamint az állásfoglalások, következtetések, nyilatkozatok és egyéb, jogi hatás nélküli aktusok nem minősülnek jogalapot megteremtő jogi aktusnak.

(6) Eltérve az (1)-(4) bekezdésektől, az alábbiak jogalapot megteremtő jogi aktus nélkül is végrehajthatók, feltéve, hogy az intézkedések, amelyeket finanszírozni kívánnak velük, a Közösségek vagy az Európai Unió hatáskörébe tartoznak:

a) kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb két egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben;

b) az EK-Szerződés, az Euratom-Szerződés, valamint az EUSZ VI. címének alkalmazása terén hozott, jövőbeni intézkedések javaslatainak előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai. Az előkészítő intézkedések következetes szemléletmódot követnek és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb három egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A jogi eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. A jogalkotási eljárás során a kötelezettségvállalási előirányzatoknak meg kell felelniük az előkészítő intézkedések tervezett tevékenységekkel, az elérni kívánt célokkal és a kedvezményezett személyekkel kapcsolatos sajátosságainak. Következésképpen az előkészítő intézkedésekre elkülönített összeg nem felelhet meg a végső intézkedés finanszírozására elkülönített összegnek.Az előzetes költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést nyújt be a költségvetési hatóságnak az a) és b) pontban hivatkozott intézkedésekről, a jelentés tartalmazza azok eredményeinek értékelését, valamint a tervezett nyomonkövető intézkedéseket is;

c) az EUSZ V. (KKBP-re vonatkozó) címének alkalmazása terén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai. Ezen intézkedéseket rövid időre kell korlátozni, céljuk pedig az Európai Unió KKBP-célkitűzések megvalósítására irányuló intézkedésekhez szükséges feltételek megteremtése, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása;A közösségi válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása, valamint a műveletek megkezdése helyi feltételeinek megteremtése.A Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője, aki az elnökséget segíti, a lehető leghamarabb bevonja a Bizottságot a Tanács azon szándékába, hogy határozzon egy előkészítő intézkedésről, valamint az ehhez szükséges erőforrások megbecslésébe. A Bizottság e rendelet rendelkezéseivel összhangban minden, a források gyors rendelkezésre bocsátásához szükséges intézkedést meghoz;

d) a Bizottság által – az EK-Szerződés és az Euratom-Szerződés értelmében rá ruházott, a b) pontban említett jogalkotási kezdeményezési jogtól eltérő intézményi jogköre, valamint az e Szerződések által közvetlenül rá ruházott, és a végrehajtási szabályokban felsorolt speciális jogkörök alapján – végrehajtott egyszeri, vagy akár határozatlan időtartamú intézkedések előirányzatai;

e) az egyes intézmények által igazgatási önállóságuk keretében végrehajtott műveletek előirányzatai.”

26. Az 50. cikk a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„Az intézmények e hatásköröket e rendelettel összhangban és az engedélyezett előirányzatok korlátain belül gyakorolják.”

27. Az 52. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„52. cikk

(1) Minden pénzügyi szereplőnek és egyéb, a költségvetés végrehajtásába, igazgatásába, ellenőrzésébe vagy belső ellenőrzésébe bevont személynek meg kell tiltani bármely olyan tevékenységet, amely saját érdekeit a Közösség érdekeivel szembeállíthatja. Amennyiben ilyen helyzet állna elő, úgy a szóban forgó személynek tartózkodnia kell az ilyen tevékenységektől, és az üggyel az illetékes hatósághoz kell fordulnia.

(2) Összeférhetetlenség áll fenn, ha egy pénzügyi szereplőnek vagy az (1) bekezdésben hivatkozott egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek miatt veszélyeztetve van.”

28. Az 53. cikk a következőképpen módosulhelyébe a következő szöveg lép:

„53. cikk

A Bizottság a következő módokon hajthatja végre a költségvetést:

a) centralizált igazgatással;

b) megosztott vagy decentralizált igazgatással;

c) nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatással.”

29. A szöveg a következő 53a-53d. cikkekkel egészül ki:

53a. cikk

Ha a Bizottság centralizált alapon hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat vagy közvetlenül szervezeti egységei által, vagy közvetetten, az 54-57. cikk rendelkezéseivel összhangban teljesíti.

a) A (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

53b. cikk

(1) „Ha a Bizottság megosztott igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A módszer különösen a második rész I. és II. címeiben említett fellépéseknél alkalmazandó.

(2) A vonatkozó ágazat-specifikus rendeletek különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint a megosztott igazgatásban annak biztosítására, hogy a pénzösszegeket az alkalmazandó szabályokkal és alapelvekkel összhangban használják fel, a tagállamok megteszik azokat az jogalkotási, szabályozási és igazgatási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméhez annak érdekében, hogy:

a) megbizonyosodjanak arról, hogy a költségvetésből finanszírozott fellépéseket valóban lefolytatják, valamint azokat helyesen hajtják végre.

b) megelőzzék és kezeljék a szabálytalanságokat, a helytelen igazgatást és a csalást;

c) a szabálytalanságok vagy hibák eredményeképpen tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált vagy elveszett pénzeszközöket visszaszerezzék;

d) a titkosságra vonatkozó és a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett a költségvetési forrásban részesülő kedvezményezettekre vonatkozó információk megfelelő éves utólagos közzétételének biztosítása.

Ennek értelmében a tagállamok rendszeres ellenőrzéseket tartanak és hatékony és eredményes belső ellenőrző rendszert működtetnek, a 30a. cikkben rögzítettekkel összhangban. Ha szükséges, megteszik a megfelelő jogi lépéseket a b) és c) pontban megjelöltek alkalmazására.

(3) A tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz a rendelkezésre álló ellenőrzések és nyilatkozatok megfelelő nemzeti szinten készített éves összefoglalóját.

(4) Annak biztosítása érdekében, hogy a források felhasználása a vonatkozó szabályokkal összhangban történik, a Bizottság végső elszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vállalja a végső felelősséget a költségvetés végrehajtásáért.

53c. cikk

(1) „Amennyiben a Bizottság decentralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat harmadik országokra ruházza át, a második rész IV. címének 56. cikkével összhangban, az 54. cikk (2) bekezdésében szereplő szerveknek történő feladat-delegálás sérelme nélkül.”

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a források felhasználása a vonatkozó szabályokkal összhangban történik, a Bizottság végső elszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vállalja a végső felelősséget a költségvetés végrehajtásáért.

(3) Azon harmadik országoknak, amelyekre a Bizottság végrehajtási feladatokat ruházott, a titkosságra vonatkozó és a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett biztosítaniuk kell a költségvetési forrásban részesülő kedvezményezettekre vonatkozó információk megfelelő éves utólagos közzétételét.

b) A (6) bekezdést el kell hagyni.

c) A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

53d. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság közös igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy egyes végrehajtási feladatokat nemzetközi szervezetekre ruház át, a végrehajtási szabályokkal összhangban, a következő esetekben:

a) valahányszor a Bizottságot és a nemzetközi szervezetet egy hosszú távú keretegyezmény kötelezi, amely megállapítja együttműködésük igazgatási és pénzügyi feltételeit;

b) valahányszor a Bizottság és a nemzetközi szervezet közös projektet vagy programot dolgoz ki;

c) amennyiben számos támogató pénzösszegét összevonják, és nem határozzák meg ezeket külön jogcímekre vagy kiadási kategóriákra, azaz többtámogatós fellépések esetén.

E szervezetek elszámolási, könyvvizsgálati, belső ellenőrzési és beszerzési eljárásaikban olyan szabványokat használnak, amelyek nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelő garanciákkal rendelkeznek.

(2) A nemzetközi szervezettel megkötött, a finanszírozás odaítélésére vonatkozó egyéni megállapodás részletes rendelkezéseket tartalmaz a nemzetközi szervezetre átruházott feladatok végrehajtásáról.

(3) Azon nemzetközi szervezeteknek, amelyekre a Bizottság végrehajtási feladatokat ruházott, a titkosságra vonatkozó és a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett biztosítaniuk kell a költségvetési forrásban részesülő kedvezményezettekre vonatkozó információk megfelelő éves utólagos közzétételét.”

30. Az 54. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A költségvetés-végrehajtási feladatok átruházásának eleget kell tennie a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a hatékony és eredményes belső ellenőrzés követelményeinek, és biztosítania kell a megkülönböztetés-mentesség elvének való megfelelést, valamint a közösségi fellépés átláthatóságát. Az ilyen módon átruházott végrehajtási feladatok nem vezethetnek összeférhetetlenséghez.”

b) A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i) Az első mondatban az „53. cikk (2) bekezdése” helyébe a következő szöveg lép:

„53a. és 53c. cikk”.

ii) A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) a 185. cikkben említettek szerint a Közösségek által létrehozott szervek és egyéb szakosított közösségi szervek, mint például az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Beruházási Alap, feltéve hogy e feladatok összeegyeztethetők az egyes szervek jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott feladataival.”

(iii) A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy közfeladatot ellátó, a magánjog hatálya alá tartozó szervek, amelyek megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak, és megfelelnek a végrehajtási rendelkezésekben előírt feltételeknek.

(iv) A szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d) az EUSZ V. címének értelmében a külön intézkedések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban a 49. cikk értelmében azonosított személyek.”

c) A (3) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen szervek vagy személyek a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak, és szükség esetén jogi jogi lépéseket tesznek a tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.”

31. Az 55. és 56. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk

(1) A végrehajtó hivatalok a közösségi jog szerinti, bizottsági határozat által létrehozott jogi személyek, amelyekre hatásköröket lehet átruházni, hogy a Bizottság nevében és felelőssége alatt az 58/2003/EK tanácsi rendelettel(*) összhangban egy közösségi program vagy projekt egészét vagy egy részét végrehajtsák.

(2) A megfelelő működési előirányzatok végrehajtását az ügynökség igazgatójára kell ruházni.

_________________

(*) HL L11., 2003.1.16., 1. o.”

56. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság közvetett, centralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, először megbizonyosodik a következők meglétéről, helytállóságáról és megfelelő működéséről a végrehajtással megbízott szerveken belül, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szabályainak megfelelően:

a) átlátható beszerzési és támogatás-odaítélési eljárások, amelyek megkülönböztetéstől mentesek, kizárnak mindenféle összeférhetetlenséget, és amelyek összhangban vannak e rendelet megfelelő rendelkezéseivel;

b) egy hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszer a műveletek igazgatására, amely magában foglalja az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő vagy egyéb, azonos szerepkörök feladatainak tényleges különválasztását;

c) a műveletek elszámolása, valamint eljárások az elszámolások bemutatására, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségi pénzeszközök helyes felhasználásáról megbizonyosodjanak, és hogy e felhasználások valós mértékét tükrözzék a közösségi elszámolásokbana közösségi pénzeszközök helyes felhasználásának ellenőrzését és a pénzeszköz-felhasználás közösségi elszámolásokban való tükröződését lehetővé tevő számviteli rendszer;

d) független külső ellenőrzés;

e) információkhoz való nyilvános hozzáférés, a közösségi szabályozásban előírt szinten;

f) a titkosságra vonatkozó és a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett a költségvetési forrásban részesülő kedvezményezettekre vonatkozó információk megfelelő éves utólagos közzététele.

A Bizottság a nemzetközileg elismert standardok figyelembevétele mellett sajátjával egyenértékűnek ismerheti el az (1) és (2) bekezdésben említett szervek ellenőrzési, számviteli és beszerzési eljárásait.

(2) Decentralizált igazgatás esetén az e) pontban megállapított kritériumok kivételével az (1) bekezdésben megállapított kritériumok alkalmazandók – teljes mértékben vagy részben – a Bizottság és az érintett harmadik ország közötti decentralizáció megállapodás szerinti mértékétől függően.

Az (1) bekezdés a) pontja és a 169a. cikk sérelme nélkül a források összevonása esetén és a jogalapot megteremtő jogi aktusban rögzített feltételek mellett a Bizottság határozhat úgy, hogy a kedvezményezett partnerország közbeszerzési vagy támogatás-odaítélési eljárásait, vagy a forrást nyújtók által megállapodott eljárást alkalmazza, miután eseti alapon meggyőződött arról, hogy a szóban forgó eljárás megfelel az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a diszkriminációmentesség alapelvének, semmiféle érdekellentétet nem okoz, a nemzetközileg elismert normákkal azonos biztosítékokat nyújt, és biztosítja a Közösség pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét.

Az érintett harmadik ország a következő kötelezettségeket vállalja:

a) e bekezdés első albekezdésétől függően megfelel az (1) bekezdésben megállapított kritériumoknak;

b) biztosítja, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett ellenőrzést egy független külső ellenőrzést végző nemzeti intézmény gyakorolja;

c) rendszeres ellenőrzések során vizsgálja, hogy a költségvetésből finanszírozandó fellépéseket helyesen hajtották-e végre;

d) megfelelő intézkedéseket hoz a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében, és adott esetben jogi jogi lépéseket tesz a tévesen kifizetett pénzeszközök visszaszerzésére.

(3) Az átruházott feladatok végrehajtásának felügyeletét, értékelését és belső ellenőrzését a Bizottság kell biztosítsa. Amennyiben saját ellenőrzési rendszereit használva végez ellenőrzéseket, úgy figyelembe veszi az ellenőrző rendszerek egyenértékűségét.

32. Az 57. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság nem bízhatja a költségvetésből származó pénzeszközök felhasználására vonatkozó intézkedéseket, beleértve a kifizetést és beszedést, külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervekre vagy testületekre, kivéve az 54. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett eseteket; vagy olyan egyedi esetekben, amelyekben az érintett kifizetéseket Bizottság által meghatározott kedvezményezetteknek kell teljesíteni, Bizottság által meghatározott feltételeit és összegek szerint, és amelyek nem érintik a kifizetéseket eszközlő szervek vagy szervezetek általi mérlegelési jogkört.”

33. Az 59. cikk a következőképpen módosul:

a) A szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E cím alkalmazásában a „személyzet” fogalma a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyekre vonatkozik.”

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit kizárólag a személyzetre lehet átruházni és továbbruházni.”

34. A 60. cikk (7) bekezdésének első mondatae helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a pénzügyi és gazdálkodási információkkal és az azokhoz kapcsolódó valamennyi fenntartásával együtt éves jelentés formájában számol be intézménye felé feladatai teljesítéséről, és a csatolt egy igazoló nyilatkozattal igazolja, hogy a jelentésben szereplő információ megbízható és valós képet mutat.A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő e jelentésben beszámol a műveletek kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső ellenőrző rendszer hatékonyságáról és eredményességéről. A belső ellenőr tudomásul veszi az éves jelentést és az esetleges egyéb azonosított információkat. A Bizottság legkésőbb minden év június 15-ig megküldi a költségvetési hatóságnak az előző év éves jelentéseit. E jelentésekben részletesen be kell mutatni, milyen intézkedéseket hoztak a jelentésben tárgyalt műveletekhez kapcsolódó szabályszerűtlenség vagy jogszerűtlenség kockázatának korlátozására, és értékelni kell ezen intézkedések eredményességét.”

35. A 61. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés e) pontja a következő mondattal egészül ki:„A számvitelért felelős tisztviselő jogosult az érvényesítési feltételek felülvizsgálatára;”

b) A szöveg a következő (2a), (2b) és (2c) bekezdésekkel egészül ki:

„(2a) Mielőtt az intézmény elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megbízható és valós képet ad az intézmény pénzügyi helyzetéről.E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy a beszámoló az ő felelőssége mellett – az e rendeletben az intézménye beszámolójára vonatkozóan foglaltaknak megfelelően – megállapított számviteli szabályokkal, módszerekkel és számviteli rendszerekkel összhangban készült, és hogy a beszámolóban szerepel valamennyi bevétel és kiadás.A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők a számvitelért felelős tisztviselő által feladatai elvégzéséhez igényelt minden információt rendelkezésre bocsátanak.Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa kezelt pénzeszközök megfelelő felhasználásáért, valamint az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért.

(2b) A számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni a kapott információt, valamint további, a beszámoló záradékkal való ellátása céljából szükségesnek ítélt ellenőrzéseket végezni.Amennyiben szükséges, a számvitelért felelős tisztviselő fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(2c) A többi intézmény és hivatal számvitelért felelős tisztviselői záradékkal látják el éves beszámolójukat, és elküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.”A számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az elszámolást a (2) bekezdés értelmében bemutatott információ alapján. A végleges elszámoláshoz, amely a 129. cikk (2) és (3) bekezdése szerint készült el, egy, a számvitelért felelős tisztviselő által kiadott tanúsítványt csatolnak, amelyben ez utóbbi kijelenti, hogy az elszámolás a VII. címmel, illetve a pénzügyi kimutatás mellékletében található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.”

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában egyedül a számvitelért felelős tisztviselő jogosult a készpénz és készpénz jellegű tételek kezelésére. Megóvásukért ő felel.”

36. A 62. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A számvitelért felelős tisztviselő feladatainak teljesítésekor bizonyos feladatokat beosztottjaira ruházhat át.”

37. A 63. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„63. cikk

(1) Kis összegek kifizetésére és a saját forrásokon kívüli egyéb bevételek beszedésére előlegszámlákat lehet létrehozni, a végrehajtási szabályok szerint.

A válságkezelési segélyre és humanitárius segítségnyújtási műveletekre azonban – a 110. cikk értelmében – korlátlan összegig alkalmazhatnak előlegszámlákat a nagyobb kifizetésék.

(2) Az előlegszámlákat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és ezeket az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által kijelölt előlegelszámoló tisztviselő felelősségi körébe kell rendelni.”

38. A 65. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1) „E fejezet rendelkezései nem érintik a 64. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről, illetve a Közösségek tisztviselőit és a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.”

39. A 66. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

b) A szöveg a következő (1a)-(1d) bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) A kártérítési kötelezettség különösen az alábbi esetekben áll fenn:

- a) az engedélyezésre jogosult tisztviselő, szándékosan vagy súlyos gondatlanságból amely meghatározza, hogy egy tisztviselőtől a feladatai teljesítése folyamán vagy azzal kapcsolatban részéről elkövetett súlyos kötelezettségszegés eredményeképpen a Közösségek által elszenvedett károk teljes vagy részleges jóvátétele követelhető, különösen ha követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat ad ki, kiadásokat vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy e rendeletnek és a végrehajtási szabályoknak megfelelne;

- b) az engedélyezésre jogosult tisztviselő súlyos gondatlanságból vagy szándékosan elmulasztja egy követelést megalapozó dokumentum kiállítását, elmulasztja vagy későn állítja ki a beszedési utalványokat, illetve késlelteti egy olyan kifizetési utalvány kiállítását, amelynek következtében az adott intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(1b) A kötelességszegés és annak súlyossága vizsgálata során figyelembe kell venni valamennyi körülményt, különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai ellátásához rendelkezésre álló erőforrásokat.

(1c) Az arányosság elvének megfelelően az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségét különösen a kötelességszegés mértékének figyelembevételével kell értékelni. Amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan járt el, a teljes kárért felel. Amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő súlyos gondatlanságot követett el, felelőssége legfeljebb 12 havi alapfizetésére korlátozódik.

(1d) A kártérítés-fizetési kötelezettség (1)-(1c) bekezdésekben rögzített feltételei és korlátai értelemszerűen vonatkoznak az 59. cikk (4) bekezdésének második mondatában említett személyzet tagjaira.”

b) A szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a (4) bekezdésben említett testülethez utalhatja az ügyet, ha úgy véli, hogy egy pénzügyi szabálytalanság következett be.”

c) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A szolgálatán belüli feladat-továbbruházás esetén a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső igazgatási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.”

d) A (4) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Minden intézménynek létre kell hoznia egy szakosított, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testületet, vagy részt kell vennie annak több intézmény általi közös létrehozásában. A szakosított testületek függetlenül működnek, és megállapítják, hogy történt-e pénzügyi szabálytalanság, valamint meghatározzák annak esetleges következményeit.”

40. A 67. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A kártérítés-fizetési kötelezettség 66. cikk (1b) és (1c) bekezdésében rögzített feltételei és korlátai értelemszerűen vonatkoznak a számvitelért felelős tisztviselőre és a 62. cikkben említett személyzetre.”

41. A 68. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A kártérítés-fizetési kötelezettség 66. cikk (1b) és (1c) bekezdésében rögzített feltételei és korlátai értelemszerűen vonatkoznak az előlegelszámoló tisztviselőkre.”

42. A 72. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az intézmény végrehajtási utasítást is kaphat az illetékes hatóságtól rendes bírósági eljárással. Ezen kitétel alkalmazásában az esedékessé váló követelések polgári és kereskedelmi jogi értelmében vett esedékessé váló követelésekké minősülnek az EK-Szerződés 65. cikke alapján elfogadott jogi aktusok értelmében.”

43. A 73. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett az esedékessé váló követelést törölheti vagy kiigazíthatja a végrehajtási szabályokban meghatározott feltételekkel összhangban.”

44. A szöveg a következő 73a. és 73b. cikkel egészül ki:

„73a. cikk

Pénzügyi érdekeik védelmére a Közösségek általi, esedékessé váló követelések ugyanazokat a kiváltságokat élvezik a nemzeti jogrendszerben, mint a fiskális természetű jogosultságok, amelyekkel a tagállamokban a közszektor szervei rendelkeznek.

73b. cikk

A különös rendeletek rendelkezéseinek, illetve a Közösségek saját forrásainak rendszerére vonatkozó tanácsi határozat sérelme nélkül, a Közösségeknek harmadik országokkal szembeni, valamint harmadik feleknek a Közösségekkel szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

Az elévülési időszak számításának dátumát és ezen időszak megszakításának feltételeit a végrehajtási szabályokban állapítják meg.”

45. A 75. cikk (2) bekezdésében a „49. cikk (2) bekezdésével” helyébe a „49. cikk (26) bekezdés de) pontjával” szöveg lép.

46. A 77. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely megfelel egy jogi kötelezettségvállalásnak, amelyre - a 81. cikk értelmében - nem történt kifizetés a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő három éves időszakban, vissza kell vonni.”

47. A 80. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az igénybevett szolgáltatások, beleértve a bérleti szolgáltatásokat is, vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követelés-elszámolási rendszer alkalmazását.”

48. A 86. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a minden költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső ellenőrzési és auditrendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.”

49. A 87. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, úgy a személyzeti szabályzatban megállapítottak és a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint vállal felelősséget.”

50. A 88. cikk helyébe a következő szöveg lépa következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„88. cikk

(1) A közbeszerzési szerződések egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között, a 104. és 167. cikk értelmében, visszterhesen, írásban megkötött szerződések, amelyeket részben vagy egészben a költségvetésből történő ár kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházások vagy szolgáltatásnyújtás céljából kötnek.E szerződések magukban foglalják a következőket:

a) épületvételi vagy -bérleti szerződések;

b) áru beszerzésére irányuló szerződések;

c) építési beruházásra irányuló szerződések;

d) szolgáltatási szerződések.

(2) A keretszerződés egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött szerződés, amelynek célja egy adott időszak alatt odaítélendő szerződések feltételeinek meghatározása, különös tekintettel az árra és – adott esetben – a tervezett mennyiségre. A keretszerződésre e cím közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezései (a közzétételre vonatkozókat is beleértve) érvényesek.

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(3) E cím nem vonatkozik a támogatásokra, a 93-96. cikk sérelme nélkül.”

51. A 89. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.”

52. A 90. cikk (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ajánlati felhívásokat előzetesen ki kell hirdetni, kivéve e rendelet 91. cikkének (2) bekezdésében említett, és a végrehajtási szabályokban pontosított eseteket és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(**) II. B. mellékletében említett szolgáltatási szerződéseket.”

_________________

(**) HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

53. A 91. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A közbeszerzési eljárások a következő formák egyikét öltik:

a) nyílt eljárás;

b) meghívásos eljárás;

c) versenytárgyalások;

d) tárgyalásos eljárás;

e) versenypárbeszéd.

Amennyiben a közbeszerzési szerződésben vagy a keretszerződésben nagy valószínűséggel két vagy több intézmény, végrehajtó hivatal vagy a 185. cikkben említett szerv érdekelt, az érintett ajánlatkérők adott esetben a közbeszerzési eljárás intézményközi alapon történő lebonyolítására törekszenek.

Amennyiben egy intézmény és valamely tagállam ajánlatkérőjének közös fellépéséhez közbeszerzési szerződésre vagy keretszerződésre van szükség, úgy az intézmény és ezen ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban foglaltaknak megfelelően közösen is lebonyolíthatják a közbeszerzési eljárást.”

b) Az (2) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

c) A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A végrehajtási szabályok meghatározzák az (1) bekezdésben említett közbeszerzési eljárást, amely a 2004/18/EK irányelv II. B. mellékletében hivatkozott szolgáltatási szerződésekre, illetve azon titkosnak minősített szerződésekre alkalmazandó, amelyek teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, vagy amikor a Közösségek vagy az Európai Unió létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánjaés külön szabályokat kell tartalmazzon a külső, értékelési vagy technikai segítségnyújtást biztosító szakértőknek történő szerződés-odaítélésekkel kapcsolatban.”

54. A 92. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„92. cikk

„Az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban meg kell adni a szerződés tárgyának teljes, világos és pontos leírását, valamint a szerződésre vonatkozó kizárási, kiválasztási és odaítélési feltételeket.”

55. A 93. és 94. cikk helyébe a következő szöveg lépa következőképpen módosul:

„93. cikk

(1) Az (5) bekezdésre is figyelemmel, azon pályázókat vagy ajánlattevőket, amelyek a következő helyzetek bármelyikében vannak kizárják a közbeszerzési eljárásban való részvételből:

a) csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás vagy bármely más, a Közösségek pénzügyi érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben;

b) a 96. cikkben említett közigazgatási szankció hatálya alá tartoznak jelenleg.

(2) Az (5) bekezdésre is figyelemmel, és a kockázatelemzés alapján az ajánlatkérő úgy határozhat, hogy kizárja a közbeszerzési eljárásban való részvételből azokat a pályázókat vagy ajánlattevőket, akik a következő helyzetek bármelyikében vannak:

a) csődeljárás, felszámolási eljárás vagy bírósági felügyelet alatti, hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás alatt állnak, vagy gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, vagy a tagállamok jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezései szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

b) jogerősen a szakmai hitelüket megkérdőjelező jogalapon ítélték el őket;

c) súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit az ajánlatkérő bármely eszközzel bizonyíthat;

d) nem teljesítették társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az ajánlatkérő országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell.

(3) A kizárási helyzeteket előre meg kell fogalmazni, illetve közölni kell ezeket a pályázókkal és ajánlattevőkkel.

a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

(i) Az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f) a 96. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatási szankciót szabtak ki rájuk.”

(ii) A szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a)-d) pontja nem vonatkozik az áruk különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében történő beszerzésére.”

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A pályázóknak és ajánlattevőknek bizonyítaniuk kell, hogy nincsenek az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem. Az ajánlatkérő azonban a végrehajtási szabályok értelmében nagyon kis értékű szerződések esetében eltekinthet ezen igazolás előírásától, és adott esetben, hogy nincsenek a (2) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem.Az (1) bekezdés megfelelő alkalmazása érdekében a pályázó vagy ajánlattevő az ajánlatkérő kérésére köteles:a) ha a pályázó, illetve ajánlattevő jogi személy, — amikor ezt az ajánlatkérő megköveteli — tájékoztatást kell adni a jogi személy tulajdoni helyzetéről, illetve irányításáról, ellenőrzéséről és képviseletének hatásköréről;b) ha alvállalkozó bevonását tervezik, igazolni, hogy az alvállalkozó nincsen az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem.”

c) A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(53) A végrehajtási szabályok meghatározzák azt a maximális időszakot, amely során az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említett helyzetek a pályázóknak és ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásból történő kizárásához vezetnek. A maximális időszak nem lehet hosszabb tíz évnél.”

56. A 94., 95. és 96. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„94. cikk

A szerződések nem ítélhetők oda olyan pályázóknak vagy ajánlattevőknek, akik a közbeszerzési eljárás során:

a) összeférhetetlennek minősülnek;

b) az ajánlatkérő által kért – a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételét jelentő – információk nyújtása terén hamis nyilatkozatot tettek, vagy elmulasztják ezen információk nyújtását.

c) e közbeszerzési eljárásból való kizárás 93. cikk (1) bekezdésében említett helyzetében találhatók;

d) lényeges hibákat vagy szabálytalanságokat, illetve csalást követnek el.

95. cikk

(1) A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság – a személyes adatok feldolgozására vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban – központi adatbázist hoz létre és működtet. Az adatbázis a 93. és 94. cikkben, valamint a 96. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének a) pontjában leírt helyzetek egyikében lévő pályázók és ajánlattevők részletes adatait tartalmazza. Az adatbázist közösen használják az intézmények, a végrehajtó hivatalok és a 185. cikkben említett szervek.

(2) A tagállamok és harmadik országok hatóságai, valamint az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő szervek, amelyek az 53. és 54. cikkel összhangban részt vesznek a költségvetés végrehajtásában, a 93. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontjában leírt helyzetek egyikében lévő pályázók és ajánlattevők részletes adatait eljuttatják az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz, ha a gazdasági szereplő magatartása sértette a Közösségek pénzügyi érdekeit. Az adatokat közlő hatóságok és szervek teljes mértékben felelősek azok valódiságáért és jogszerűségéért. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő igazolja ezt az adatot, és a számvitelért felelős tisztviselőtől kéri annak adatbázisba történő felvételét.Az e bekezdés első francia bekezdésében említett hatóságok és szervek hozzáféréssel rendelkeznek az adatbázisban tárolt információhoz, és a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó szerződések odaítélésekor megfelelőképpen és saját felelősségükre figyelembe veszik azt.

(3) A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó hozzáférés mellett a Bizottság fontos közérdekkel indokolt kérésre hozzáférési jogot biztosíthat a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek hatóságainak az adatbázisban található információhoz.

(4) A végrehajtási szabályokban rögzíteni kell a kizárási feltételek arányos alkalmazását biztosító átlátható és következetes kritériumokat.

„Költséghatékonysági okokból azonban kettő vagy több intézmény megegyezhet abban, hogy közös adatbázist használnak.”

96. cikk

(1) Az ajánlatkérő közigazgatási és pénzügyi szankciókat szabhat ki a következőkre:

a) pályázókra és ajánlattevőkre, a (94) cikk b) és d) pontjában hivatkozott esetekben;

b) ajánlatkérőkre, akikről megállapították, hogy a költségvetés által finanszírozott szerződéses vagy támogatási megállapodásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségeiket súlyosan megsértették.

Az ajánlatkérőnek azonban minden esetben először lehetőséget kell adnia az érintett személyeknek arra, hogy észrevételeiket ismertessék.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott szankcióknak arányban kell állniuk a szerződés fontosságával és a kötelességszegés súlyosságával és a következőkből állhatnak:

a) az érintett pályázó vagy ajánlattevő vagy szerződő kizárása legfeljebb tízéves időtartamra a költségvetés által finanszírozott szerződésekből és támogatásokból;

b) az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben a pályázó vagy ajánlattevő, illetve az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben az szerződő általi pénzbírságok fizetése, amennyiben valóban súlyos esetekről van szó és a bírságok nem lépik túl a szóban forgó szerződés értékét.”

57. A 97. cikk (12) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A szerződések odaítélése a pályázat tartalmára alkalmazandó döntési feltételek alapján történik, a 93. és 94. cikk, valamint a 96. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján ki nem zárt gazdasági szereplők képességeinek – az ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban található kiválasztási feltételekkel összhangban történő – ellenőrzését követően.

„(2) A szerződéseket a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni, vagy a szerződések külső, értékelési vagy technikai segítségnyújtást biztosító szakértőknek történő odaítélése esetén, a pályázók alkalmassága alapján.”

58. A 98. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ajánlattételre vagy pályázatra részvételi kérelemre vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy a pályázatok tartalma titkos marad azok egyidejű kibontásáig.

(2) Az ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban foglaltaknak megfelelően – amennyiben az célszerű és arányos – biztosíték nyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy nem vonják vissza ajánlatukat.

b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A bizottság által a megállapított feltételeket kielégítőnek nyilvánított pályázatokatrészvételi kérelmeket vagy ajánlatokat az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban megállapított kiválasztási és döntési kritériumok alapján egy e célból kinevezett bizottság értékeli annak érdekében, hogy javaslatot tegyen az ajánlatkérőnek arra, hogy a szerződést kinek ítélje oda, vagy mielőtt az elektronikus árverést tartana.”

59. A 102. és 103. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„102. cikk

(1) Amennyiben az célszerű és arányos, az ajánlatkérő előzetes biztosítéknyújtásra kérheti fel az ajánlattevőket annak érdekében, hogy:

a) biztosítsa a szerződés teljes teljesítését;

b) korlátozza az előfinanszírozás kifizetésével kapcsolatos pénzügyi kockázatot.

(2) Az ajánlatkérőnek a végrehajtási szabályokban meghatározott egyes esetekben biztosítéknyújtásra kell felkérnie az ajánlattevőket.”

103. cikk

Amennyiben a közbeszerzési eljárást lényeges hibák vagy szabálytalanságok, vagy csalás csorbítja, úgy az intézmények felfüggesztik a szerződés teljesítését, és az általuk szükségesnek ítélt bármilyen intézkedést megtehetnek, beleértve az eljárás törlését is.

Amennyiben, a szerződés odaítélése után, a közbeszerzési eljárásról bebizonyosodik, hogy lényeges hibák vagy szabálytalanságok, vagy csalás csorbította, vagy a szerződés teljesítése jelentősen csorbult, úgy az intézmények saját mérlegelésük alapján és az eljárás előrehaladtának stádiumától függően eltekintenek a szerződés megkötésétől, felfüggesztik a szerződés teljesítését, vagy szükség esetén felbontják a szerződést.

Amennyiben az ilyen hibák, szabálytalanságok vagy csalás a szerződőnek tulajdoníthatók, úgy az intézmények elutasíthatják a kifizetést, vagy visszaszerezhetik a már kifizetett összegeket, vagy felmondhatják az összes, a szerződővel kötött szerződést, a hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságának arányában.”

60. A 104. cikk a következő mondattal egészül ki:

„Átruházzák az ajánlatkérői feladat gyakorlásához szükséges hatáskört, összhangban az 59. cikkel.”

61. A 105. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„105. cikk

(1) E rendelet második részének IV. címére is figyelemmel a 2004/18/EK megállapítja azt az értékhatárt, amely meghatározza:

a) a 90. cikkben említett közzétételre vonatkozó intézkedéseket;

b) a 91. cikk (1) bekezdésében említett eljárások kiválasztását;

c) a megfelelő határidőket.”

(2) A végrehajtási szabályokban rögzített kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási idő lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.”

62. E rendelet első része VI. címe 1. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

„1. FEJEZET A támogatások fajtái és hatályuk”

63. A 108. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:„A támogatások nyújtása bizottsági határozat (amelyről a sikeres pályázó értesítést kap) vagy a sikeres pályázóval kötött írásos megállapodás alapján történik.”

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E cím értelmében nem képeznek támogatást a következők:

a) az intézmény személyi jellegű tagjaihoz vagy személyzetéhez kapcsolódó kiadások, ide értve a korábbi vagy jelenlegi tagok, illetve személyzet egyesületeinek támogatására hozott szociálpolitikai intézkedéseket, valamint az Európai Iskoláknak nyújtott hozzájárulásokat is;

b) hitelek, a Közösség kockázatos eszközei, vagy közösségi pénzügyi hozzájárulás ilyen eszközökhözhitelgaranciák, a 88. cikkben említett közbeszerzési szerződések, valamint a makro-segítségnyújtásként és költségvetési támogatásként fizetett segélyek;

c) részvénybefektetések magánbefektetői elvi alapon, részvénybefektetéshez hasonló finanszírozás, valamint részvénytulajdonok vagy tőkerészesedések nemzetközi pénzügyi intézményekben, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) vagy olyan szakosított közösségi szervekben, mint az Európai Beruházási Alap (EIF);

d) a Közösségek által olyan szerveknek fizetett tagdíjak, amelyekben a Közösségek tagsággal rendelkeznek;

e) azon kiadások, amelyeket az 53-53d. cikk értelmében megosztott, decentralizált vagy közös igazgatás részeként teljesítettek;

f) az 54. és 55. cikkben említett, a Bizottság átruházott hatáskörökkel rendelkező szerveinek és a 185. cikkben említett közösségi azon szerveknek teljesített kifizetések, amelyekre az 54. cikk (2) bekezdésével összhangban költségvetés-végrehajtási feladatokat ruháztak, valamint a jogalkotási hatóság által a vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktus alapján létrehozott szerveknek teljesített kifizetések;

g) a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet [15] 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában hivatkozott halászati termékek piacával kapcsolatos kiadások;

h) az intézmények által meghívott vagy megbízott személyek utazási és ellátási költségeinek visszafizetése, vagy adott esetben a nekik fizetett valamennyi költségtérítés.”

bc) A szöveg a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az alábbiak támogatásokká minősülnek, és ennek megfelelően e cím az irányadó:

a) meghatározott hitelekre nyújtott kamattámogatásból származó nyereség;

b) a (2) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő részvénybefektetések vagy részesedések.

(4) Az intézmények támogatást nyújthatnak tájékoztatási tevékenységekhez, amennyiben – kellően indokolt okból – a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem megfelelő.”

64. A szöveg a következő 108a. cikkel egészül ki:

108a. cikk

"(1) A támogatások a következők formáját ölthetik:

a) a ténylegesen felmerülő, elszámolható költségek meghatározott arányának visszatérítése;

b) átalányösszegek;

c) átalány-finanszírozás;

d) az a), b) és c) pontokban említettek kombinált formája.

(2) A támogatások nem léphetik túl az összesített, abszolút értékben kifejezett felső határt. A 109. és 111. cikk alkalmazandó.”

65. E rendelet első része VI. címe 2. fejezetének címe helyébe a következő lép:

„ 2. FEJEZET Alapelvek”

66. A 109. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„109. cikk

(1) A támogatásokra az átláthatóság, arányosság és egyenlő bánásmód elvét kell alkalmazni.

A támogatások nem lehetnek halmozottak, és nem ítélhetők oda visszamenőlegesen. A 169. cikkben hivatkozott támogatások kivételével társfinanszírozást kell tartalmazniuk.

A támogatható költségek teljes összege semmilyen okból nem léphető túl.

(2) A támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható az alábbiakra:

a) természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási vagy képzési ösztöndíjak,

b) vetélkedőket követően odaítélt díjak;

c) olyan fellépések, amelyek célkitűzése a külső fellépések keretében egy kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése vagy bevétel képzése;”

d) a 113a. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában vagy azok kombinációjában hivatkozott formát öltő alacsony értékű támogatások, a végrehajtási szabályokkal összhangban.”

67. A 110. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A támogatások az év elején közzéteendő éves program tárgyát képezik.Ezen éves munkaprogramot ajánlatkérések közzététele útján kell megvalósítani, kivéve a megfelelően indokolt, kivételesen sürgős eseteket, vagy azon eseteket, amikor a kedvezményezett vagy a fellépés jellemzői nem hagynak más választási lehetőséget egy adott fellépésre, vagy amikor a kedvezményezett a jogalapot megteremtő jogi aktusban megnevezésre kerülAz első albekezdés nem vonatkozik a válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre.”

68. A 111. és 112. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„111. cikk

„Egy és ugyanazon tevékenységre meghatározott kedvezményezett számára a költségvetésből csak egyszer ítélhető oda támogatás, kivéve, ha a vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktus ettől eltérően rendelkezik.

Egy kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy működési támogatás ítélhető oda.

A pályázó haladéktalanul tájékoztatja az engedélyezésre jogosult tisztviselőt az egyazon fellépéshez vagy munkaprogramhoz kapcsolódó több pályázatról és többszörös támogatásról.

A költségvetés egyik esetben sem finanszírozza ugyanazokat a költségeket kétszer.”

a) A (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

112. cikk

„(1) Csak abban az esetben nyújtható támogatás már megkezdett intézkedéshez, ha a pályázó bizonyítani tudja az intézkedés támogatás odaítélését megelőző megkezdésének szükségességét.

Ilyen esetekben a finanszírozásra jogosult költségek nem eszközölhetők a támogatás iránti pályázat benyújtásának dátuma előtt, kivéve a jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott, kellően megindokolt kivételes esetekben vagy a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek megfelelő végrehajtásához szükséges kiadások esetében a végrehajtási szabályokban megállapítottak szerint.

Már befejezett intézkedésekhez nem nyújtható visszamenőleges támogatás.

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(2) A működési támogatástra vonatkozó megállapodás nem írható alá a kedvezményezett költségvetési évének kezdete után több mint hat hónappalon belül alá kell írni. A finanszírozásra jogosult költségek nem eszközölhetők a támogatás iránti pályázat benyújtását vagy a kedvezményezett költségvetési évének kezdetét megelőzően.”

69. A 113. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A működési támogatások megújításakor azokat fokozatosan csökkenteni kell, kivéve, ha a jogalapot megteremtő jogi aktus az általános európai érdeket szolgáló szervek tekintetében ezt másként határozza meg. E rendelkezés nem vonatkozik a 108a. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában hivatkozott formák valamelyikét öltő támogatásokra."

70. A szöveg a következő 113a. cikkel egészül ki:

„113a. cikk

(1) A támogatások a következők formáját ölthetik:

a) a ténylegesen felmerülő, elszámolható költségek meghatározott arányának visszatérítése;

b) átalányösszegek;

c) átalány-finanszírozás;

d) az a), b) és c) pontokban említettek kombinált formája.

(2) A támogatásoknak be kell tartaniuk egy összesített, abszolút értékben kifejezett felső határt. Bármely esetben a 109. és 111. cikk alkalmazandó.”

71. A 114. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„114. cikk

(1) A támogatás iránti pályázatokat írásban kell benyújtani.

(2) A támogatás iránti pályázatok támogathatók, ha az alábbiak valamelyike nyújtja be:

a) jogi személyek; kivételesen, támogatás iránti pályázatok támogathatók, ha a nemzeti jogszabályok alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervek nyújtják be, feltéve, hogy képviselőik jogképességgel rendelkeznek, hogy az ő nevükben jogi kötelezettséget vállaljanak, és pénzügyi felelősséget vállalnak.

b) természetes személyek, amennyiben ezt a tevékenység jellege vagy jellemzői vagy a pályázó által kitűzött célkitűzés megköveteli. kivételesen, támogatás iránti pályázatok támogathatók, ha a nemzeti jogszabályok alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervek nyújtják be, feltéve, hogy képviselőik jogképességgel rendelkeznek, hogy az ő nevükben jogi kötelezettséget vállaljanak, és pénzügyi felelősséget vállalnak.

(3) Nem nyújtható támogatás azon pályázóknak, akik a támogatás-odaítélési eljárás idején a 93. cikk (1) bekezdésében, és a 94. cikkben és a 96. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek egyikében vannak, vagy – adott esetben – a 93. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikében.

A pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy nincsenek az első albekezdésben említett helyzetek egyikében sem. Az ajánlatkérő azonban a végrehajtási szabályok értelmében nagyon kis értékű támogatások esetében eltekinthet ezen igazolás előírásától.

(4) A 96. cikkel összhangban az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatékony, arányos és visszatartó jellegű pénzbírságokat róhat ki a pályázókra.

Ilyen bírságok róhatók ki azokra a kedvezményezettekre is, akik – a pályázat benyújtásakor vagy a támogatás végrehajtása során – hamis nyilatkozatot tettek az engedélyezésre jogosult tisztviselő által igényelt információk tekintetében vagy nem adtak ilyen információkat.”

72. A 116. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1) „Az ajánlatokat az előre közzétett kiválasztási és döntési kritériumok alapján értékelik annak meghatározása érdekében, hogy melyik ajánlatot finanszírozzák.”

73. A 118. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„118. cikk

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – amennyiben az célszerű és arányos – biztosíték nyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek annak érdekében, hogy korlátozza az előfinanszírozás kifizetésével kapcsolatos pénzügyi kockázatot.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a végrehajtási szabályokban meghatározott egyes esetekben biztosítéknyújtásra kell felkérnie az ajánlattevőket.”

74. A 119. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a kedvezményezett nem tesz eleget kötelezettségeinek, úgy a támogatást a végrehajtási szabályokban előírt esetekben felfüggesztik, csökkentik vagy megszüntetik, miután a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételei megtételére.”

75. A 120. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„120. cikk

(1) Amennyiben a tevékenység végrehajtása a kedvezményezett általi közbeszerzési szerződések odaítélését követeli meg, úgy a vonatkozó eljárásokat a végrehajtási szabályok szerint kell meghatározni.

(2) Amennyiben a tevékenység végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatást követel meg, a közösségi támogatás kedvezményezettje akkor adhat pénzügyi támogatást, ha a következő feltételeknek eleget tesznek:

a) a pénzügyi támogatás nem a tevékenység elsődleges célja;

b) a támogatás megadásának feltételeit a támogatásról szóló határozatban vagy a kedvezményezett és a Bizottság közötti támogatási megállapodásban szigorúan meghatározzák, és nem marad hely mérlegelésre;

c) kis összegeket érint.

A c) pont alkalmazásában a kedvezményezett által harmadik félnek fizethető pénzügyi támogatás maximális összegét a végrehajtási szabályok határozzák meg.

(3) Minden támogatásról szóló határozat vagy támogatási megállapodás kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket jelöli meg a dokumentumok és helyszínek tekintetében a közösségi forrásokból részesülő minden kivitelező és alvállalkozó feletti ellenőrzési hatáskör gyakorlására.”

76. A 121. cikk a következőképpen módosul:

a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) az intézmények pénzügyi kimutatásai, ahogy azt a 126. cikk meghatározza, a 185. cikkben említett szervek pénzügyi kimutatásai, valamint egyéb szervek pénzügyi kimutatásai, amelyek beszámolóit a Közösség számviteli szabályaival összhangban kell konszolidálni;”

b) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d) a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések, amelyek a c) pontban említett jelentésekben szereplő információkat mutatják be.”

77. A 122. cikkben a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.a következőképpen módosul:

a) A „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

b) A szöveg a következő (2) bekezdéssel egészül ki:„Az (1) bekezdésben említett beszámoló információval szolgál többek között az előirányzatok végrehajtásának mértékéről, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési tételek közötti átcsoportosításáról.”

78. A 128. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„128. cikk

A 121. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az előzetes beszámolókat, a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentéssel együtt.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolójával, és legkésőbb a következő év március 31-éig a költségvetési gazdálkodásról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentés kíséretében megküldi a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját az előzetes összevont beszámolóval együtt.

Minden, a 121. cikkben említett intézmény és szerv számvitelért felelős tisztviselője szintén elküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a második bekezdésben meghatározott időpontig."

79. A 129. cikk a következőképpen módosul:

a) Az 1. cikkben a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az intézmények – a Bizottságot kivéve – és az összes, a 121. cikkben említett szerv legkésőbb következő év július 1-jéig elkészítik a végleges beszámolót a 61. cikkel összhangban, és megküldik azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek a végleges összevont beszámolók elkészítése érdekében.”

c) A szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője készíti el a végleges összevont beszámolókat a (2) bekezdés értelmében a többi intézmény által bemutatott információ alapján. A végleges összevont beszámolóhoz egy, a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított tanúsítványt csatolnak, amelyben ez utóbbi kijelenti, hogy a beszámoló a VII. címmel, illetve a pénzügyi kimutatás mellékletében található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.”

d) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A végleges összevont beszámolók és a saját végleges beszámoló jóváhagyása után a Bizottság a következő pénzügyi év július 31-e előtt megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.”

80. A 130. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 126. és 127. cikkben előírt kimutatásokon felül a Bizottság évente kétszer beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési garanciákról és a vonatkozó kockázatokról.”

81. A 131. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben a „Bizottság” helyébe a „Bizottság számvitelért felelős tisztviselője” lép.

b) Az (2) bekezdésben a „Bizottság” helyébe a „Bizottság számvitelért felelős tisztviselője” lép.

82. A 133. cikk (1) bekezdésében a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

83. A 134. cikkben a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

84. A 138. cikk (1) bekezdésében a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

85. A 139. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az intézmények kötelesek tájékoztatni a Számvevőszéket és tájékoztatják a költségvetési hatóság két ágát az általuk pénzügyi kérdésekben elfogadott belső szabályokról.”

86. A második rész I. címében a cím helyébe a következő szöveg lép:

„I. CÍM EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP”

87. A 148. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E rendelet első és harmadik részét alkalmazni kell az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra — a továbbiakban: EMGA — vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által eszközölt kiadásokra és bevételekre, ha e cím másként nem rendelkezik.”

88. A 149. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az EMGA minden pénzügyi évre nem differenciált előirányzatokat tartalmaz, kivéve azokat a kiadásokat, amelyek az xxxx/xxxx1290/2005/EK tanácsi rendelet(***) 3. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozó kiadások, amelyeket differenciált előirányzatokkal fedeznek.

_________________

(***) HL L [..], […]., [..]209., 2005.8.11., 1. o.

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az xxxx/xxxx1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott fellépésekhez kapcsolódó, előre le nem kötött előirányzatokat csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

Az ilyen átvitel nem haladhatja meg – az első albekezdésben említett előzetes előirányzatok 3%-os korlátján belül – az 1782/2003/EK tanácsi rendelet(****) 11. cikkében hivatkozott közvetlen kifizetés kiigazításának összegét, amelyet a legutóbbi pénzügyi év során alkalmaztak.

Az átvitt előirányzatok kizárólag abba a költségvetési sorba kerülhetnek vissza, amely az xxxx/xxxx1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában hivatkozott fellépéseket fedezi.

Az ilyen átvitel további kifizetésekhez vezethet kizárólag a végső kedvezményezettek számára, akiket – a legutóbbi pénzügyi évben – a közvetlen kifizetések kiigazítása érintett, a 1782/2003/EK rendelet 11. cikkével összhangban.

Az átvitelre vonatkozó határozatot a Bizottság legkésőbb azon év február 15-éig meghozza, amelyre az átvitel történik, és erről tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

__________________

(****) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.”

89. A 150. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az e kifizetések összegét megállapító bizottsági határozatok globális előzetes kötelezettségvállalásokat képeznek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA-ba bejegyzett összes előirányzatot.

(3) November 15-től az EMGA rendszeres igazgatási kiadásai előre leköthetők a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok ellenében. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a költségvetési hatóság által a legutoljára elfogadott költségvetés számára meghatározott előirányzatokat. Csak olyan kiadásokra alkalmazhatók, amelyekre alapelvet állapítottak meg egy meglévő jogalapot megteremtő jogi aktusban.”

90. A 151. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A hatóságok és szervek által eszközölt, az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett kiadások a tagállamok által elküldött igazolások kézhezvételét követő két hónapon belül kötelezettségvállalás tárgyát képezik fejezet, tételcsoport és jogcím szerint. Ilyen kötelezettségvállalás e két hónapos határidő után is megtehető, valahányszor egy, a kérdéses költségvetési sorokat érintő előirányzat-átcsoportosítási eljárásra szükség van. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállam még nem teljesítette a kifizetést, illetve amikor a jogosultság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belül kifizetésként kell elszámolni.”

91. A 152. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„152. cikk

A költségvetési számvitelben a kiadásokat a pénzügyi év számláira kell lekönyvelni a Bizottság által a tagállamoknak legkésőbb az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig megkapta a kifizetési utalványt.”

92. A 153. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a Bizottság a 23. cikk (1) bekezdése szerint átcsoportosíthat előirányzatokat, úgy legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig meghozza határozatát, és erről tájékoztatja a költségvetési hatóságot három héttel a 23. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a) pontjában említett átcsoportosítások megtétele előtt.”

93. A 154. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„154. cikk

(1) Az e cím szerinti célhoz kötött bevételeket eredet szerint kell hozzárendelni, összhangban a 18. cikk (2) bekezdésével.

(2) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, xxxx/xxxx1290/2005/EK tanácsi rendelet(*****) 30. cikkében hivatkozott, a végső elszámolást megállapító határozatok eredményét egy különálló tételcsoportba kell elkönyvelni.”

________________

(*****) HL L [..], […]., [..] o.

94. A második rész II. címének címe helyébe a következő szöveg lép:

„II. CÍM STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, HALÁSZATI ALAP ÉS MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP"

95. A 155. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E rendelet első és harmadik részét alkalmazni kell az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA), a Kohéziós Alapot (KA), az Európai Halászati Alapot (EHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) (a továbbiakban: az Alapok) szabályozó rendeletekben hivatkozott hatóságok és szervek által eszközölt kiadásokra és bevételeikre, amennyiben e cím másként nem rendelkezik.”

b) A (3) bekezdést el kell hagyni.

96. A 157. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A visszavont előirányzatokat újra rendelkezésre lehet bocsátani egy nyilvánvalóan kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén.”

97. A 158. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„158. cikk

Tekintettel az e címben említett működési kiadásokra, a Bizottság — az EMVA-t kivéve — átcsoportosíthat egyik címből a másikba, feltéve, hogy a szóban forgó előirányzatok ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak a 155. cikkben hivatkozott alapokra irányadó rendeletek értelmében, vagy technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadások.” azonos besorolású kiadások a következők közül:

a) közösségi kezdeményezések;

b) technikai segítségnyújtás és innovatív tevékenységek."

98. A 160. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az olyan bevételekre vonatkozó előirányzatokat, amelyeket a Szén- és Acélipari Alap teremtett meg, amelyet az EK-Szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés és a Szén- és Acélipari Alap lejáratának pénzügyi következményeiről szóló jegyzőkönyv határozott meg, célhoz kötött bevételként kell kezelni a 18. cikk értelmében. Az e bevétel által megteremtett kötelezettségvállalási előirányzatok igénybe vehetőek, amint az esedékessé váló követelésre vonatkozó becslés rendelkezésre áll, illetve a kifizetési előirányzatok igénybe vehetők, amint a bevételek beérkeztek.”

99. A szöveg a következő 160a. cikkel egészül ki:

„160a. cikk

(1) Azok a kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek a kutatáshoz kapcsolódó projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalás összegének felelnek meg, kivételes és kellően megindokolt esetekben újból rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben elengedhetetlen az eredetileg tervezett program végrehajtása, hacsak a folyó pénzügyi év költségvetése nem tartalmaz forrásokat e célra.

(2) Az (1) bekezdés céljából a Bizottság minden pénzügyi év kezdetén megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és – a szükségletek alapján – értékeli a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességét.

Ezen értékelés alapján a Bizottság – legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-éig – megfelelő javaslatokat terjeszt a költségvetési hatóság elé, minden költségvetési jogcímre meghatározva azokat az indokokat, amelyek miatt ezeket az előirányzatokat újból hozzáférhetővé teszi.

(3) A költségvetési hatóságnak a Bizottság javaslatairól hat héten belül dönt. Ha e határidőn belül nem születik határozat, úgy a javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

Az „n.” évben hozzáférhetővé teendő kötelezettségvállalási előirányzatok összege egyetlen esetben sem haladhatja meg az „n-1.” év azonos költségvetési sorában visszavont teljes összeg 50%-át.

(4) Az újból hozzáférhetővé váló kötelezettségvállalási előirányzatok nem vihetők át.

Az újból hozzáférhetővé tett kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az „n.” év december 31-éig kell megkötni.

Az „n.” év végén ezen ismét hozzáférhetővé tett kötelezettségvállalási előirányzatok fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.”

100. A 163. cikk első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az e címben említett fellépéseket vagy centralizált alapon a Bizottság, vagy megosztott igazgatással a Bizottság a tagállamokkal közösen, vagy decentralizált alapon a kedvezményezett harmadik ország vagy országok, vagy nemzetközi szervezetekkel közösen hajtják végre.”

101. A 164. cikket el kell hagyni.

102. A 166. cikk a következőképpen módosul:

a) Az első albekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) szerződés vagy támogatás a fellépések véghezviteléért felelős nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervekkel, vagy természetes vagy jogi személyekkel.”

b) A második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A külső támogatás nyújtásának feltételeit az e bekezdés a) és b) pontjában előírt szerződéseket és támogatásokat kezelő eszközök határozzák meg.”

„Az első albekezdés a) és b) pontjában előírt szerződések és megállapodások megállapítják azon feltételeket, amelyek alapján a kedvezményezettek vagy az ajánlatkérők a külső támogatást kezelik."

c) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett kedvezményezett harmadik országokkal való finanszírozási megállapodásokat legkésőbb az n + 1. év december 31-éig kell megkötni, ahol az n. év az az év, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették.Az ilyen finanszírozási megállapodásokat végrehajtó egyedi szerződéseket, támogatásról szóló határozatokat és megállapodásokat legkésőbb a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontja után három évvel meg kell kötni vagy el kell fogadni. Mindazonáltal hosszú távú és többfázisú infrastrukturális és vidékfejlesztési projektek esetében a Bizottság az érintett projekt finanszírozásáról szóló határozatban kivételes jelleggel rögzítheti e határidő maximum 5 évre történő meghosszabbítását.Az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó egyedi szerződéseket és megállapodásokat később is meg lehet kötni.”

d) A szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a következő esetekre:

- az előcsatlakozási támogatási eszköz létrehozásáról szóló xxxx/2006/EK rendelet határokon átnyúló együttműködésre, regionális fejlesztésre, humán erőforrás-fejlesztésre és vidékfejlesztésre vonatkozó komponensei;

- az európai szomszédsági és partnerségi eszköz létrehozásáról szóló xxxx/2006/EK rendelet határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó komponensei.

Ezekben az esetekben a következő szabályok alkalmazandók:

a) Ezen többéves programok költségvetési kötelezettségvállalásainak bármekkora részét automatikusan vissza kell vonni, amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalás évét követő negyedik év december 31-ig az alábbiak valamelyike fennáll:

(i) nem használták fel előfinanszírozásra; vagy

(ii) nem használták fel köztes kifizetésre; vagy

(iii) nem mutattak be az IPA-rendelet … cikkében vagy az ENPI-rendelet … cikkében rögzített feltételeknek megfelelő kiadási nyilatkozatot.

b) A 2017. december 31-én nyitott költségvetési kötelezettségvállalások azon része, amelyre 2018. december 31-ig nem készítenek kiadási nyilatkozatot, automatikusan visszavonásra kerül.”

103. A 167. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) egy nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szerv, vagy természetes vagy jogi személy, aki vagy amelya Bizottsággal egy külső fellépés végrehajtására vonatkozóan támogatási megállapodást írt alákedvezményezettje.”

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A közbeszerzési eljárásokat a 166. cikkben előírt finanszírozási megállapodás, vagy a támogatásról szóló határozat, vagy támogatási megállapodás rögzíti.”

104. A második rész IV. címében a 4. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„4. FEJEZET TÁMOGATÁSOK”

105. A szöveg a következő 169a. cikkel egészül ki:

„169a. cikk

A decentralizált igazgatásban, kedvezményezett harmadik országok által alkalmazandó támogatási eljárásokat a 166. cikkben említett finanszírozási megállapodásban kell megállapítani. Ezek rendelkezések az első rész VI. címében megállapított szabályokon kell alapuljanak.”

106. A 171. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E címet az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) működésére is alkalmazni kell, a 174., 174.a cikkek és a 175. cikk (2) bekezdése kivételével.”

107. A 173. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„173. cikk

Az egyes európai hivatalok számára a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a szóban forgó európai hivatal igazgatójára ruházza át, az 59. cikkel összhangban.”

108. A 174. cikk (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az érintett európai hivatal igazgatója – az igazgatási bizottság jóváhagyása után – elfogadja azokat a kritériumokat, amelyeken a számviteli rendszer alapul."

109. A szöveg a következő 174a. cikkel egészül ki:

„174a. cikk

(1) Minden intézmény átruházhat engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört egy intézményközi európai hivatal igazgatójára azoknak az előirányzatoknak az igazgatására, amelyek azok egy szakaszában jelennek meg, illetve meghatározza a hatáskör átruházásának korlátait és feltételeit.

(2) A Bizottság belső ellenőre valamennyi, az első rész IV. címének 8. fejezetében megállapított felelősséget gyakorolja.

110. A 175. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdést el kell hagyni.

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben egy európai hivatal megbízása harmadik félnek történő visszterhes szolgáltatások nyújtására is kiterjed, úgy az igazgatási bizottság jóváhagyása után, annak igazgatója megállapítja az arra vonatkozó különös rendelkezéseket, hogy e szolgáltatásokat hogyan teljesítsék, és a vonatkozó számlákat hogyan vezessék.”

111. A 176. cikket el kell hagyni.

112. A 178. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a költségvetési hatóság által meghatározott, a szóban forgó költségvetési sor folyó pénzügyi évi előirányzatainak egynegyedét.”

b) A (2) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Ebben az esetben, az (1) bekezdésben említett korlát nem alkalmazandó.”

113. A 179. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A költségvetési hatóság két ága egy héten belül értesíti az érintett intézményt az utóbbira vonatkozó véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az érintett intézmény, a közösségi képviselet tekintetében az EK-Szerződés 282. cikkére és az Euratom-Szerződés 185. cikkére is figyelemmel, saját igazgatási autonómiáján belül folytathatja a tervezett műveletet.”

114. A szöveg a 179. cikk után a következő VII. címmel egészül ki:

„VII. CÍM SZAKÉRTŐK

179a. cikk

A végrehajtási szabályok meghatározzák a fix összeg alapján fizetett, az intézmények munkáját különösen a következőkben segítő szakértők speciális kiválasztási eljárását: az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelése, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomonkövetéséhez és értékeléséhez történő technikai segítségnyújtás.”

115. A 181. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 95. cikkben hivatkozott központi adatbázist 2009. január 1-jéig kell létrehozni.”

116. A szöveg a következő 181a. cikkel egészül ki:

„181a. cikk

Tekintettel az e rendelet második része II. címében említett működési kiadásokra, a Bizottság átcsoportosításokat végezhet egyik költségvetési címből a másikba, vagy egyazon címen belül, feltéve, hogy az érintett előirányzatok ugyanahhoz a célkitűzéshez, vagy az alábbi, 1260/1999/EK tanácsi rendelet (*****) szerinti intézkedések közül ugyanazon kiadási kategóriához tartoznak, amelyekre még vannak fennálló kifizetések:

(a) közösségi kezdeményezések;

(b) technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések.

__________________

(*****) HL L161, 1999.6.26., 1. o.”

117. A 183. cikk a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság kikéri, és adott esetben megfelelő módon figyelembe veszi az 1. cikkben említett más intézmények véleményét. Az intézmények a Bizottság tervezetének kézhezvételétől számított két hónapon belül előterjesztik véleményüket.”

118. A 185. cikk a következőképpen módosul(3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

a) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Minden, az (1) bekezdésben említett szerv létrehoz egy belső ellenőrzési funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni.Az ellenőrzési funkciót belső ellenőr kijelölése vagy külső ellenőr e célból történő megbízása révén kell ellátni. Az e szervek által végrehajtott ellenőrzések eredményeit eljuttatják a Bizottság belső ellenőréhez, aki tájékoztatja a Bizottságot.A Bizottság belső ellenőre igazolja, hogy az ellenőrzési funkció működése a nemzetközi ellenőrzési szabványokat betartja, és minőségi ellenőrzéseket folytathat ezen értelemben.

b) A (4) bekezdés törölve:

(4) A 121. cikkben említett szerveknek a 133. cikkben meghatározott számviteli szabályokat kell alkalmazniuk azért, hogy számláik a Bizottság számláival konszolidálhatóak legyenek.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én, […]

a Tanács részéről

az elnök […]

[1] SEC (1999) 1224, 1999.7.23.

[2] HL C107/1., 2004.4.30., („Egységes ellenőrzés” vélemény)

[3] Az Európai Parlament 2004. évre vonatkozó mentesítési állásfoglalásának 8., 20., 83., 86. és 87. pontja, valamint a Parlament 52. módosítása

[4] 2005. november 8-i ECOFIN következtetések – SI(2005)1015, különösen a 4., 6., 15. és 17. bekezdések

[5] Az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló, 2006. január 17-i bizottsági cselekvési terv (COM(2006)0009), 2. és 4. intézkedés

[6] COM(2005) 130 végleges, 2005.4.5.

[7] HL L134., 2004.4.30., 114. o. Az 1874/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L326., 2004.10.29., 17. o.) módosított irányelv

[8] HL C […], […]., […] o.

[9] HL C […], […]., […] o.

[10] HL C […], […]., […] o.

[11] HL L 248, 2002.9.16., 1. o.

[12] HL L 134, 2004.4.30., 114. o. A 2083/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 333, 2005.12.20., 28. o.) által módosított irányelv.

[13] HL L 161, 1999.6.26., 1. o. A 173/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 29, 2005.2.2., 3. o.) által módosított irányelv.

[14] Beschluss

[15] HL L209., 2005.8.11., 1. o.