P6_TA(2006)0528

Ideje magasabb sebességbe kapcsolni - A vállalkozói szellem és növekedés Európájának megteremtése

Az Európai Parlament állásfoglalása az Ideje magasabb sebességbe kapcsolni - A vállalkozói szellem és növekedés Európájának megteremtéséről (2006/2138(INI))

Az Európai Parlament,

- tekintettel "A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: Modern KKV-politika a növekedésért és foglalkoztatásért" című bizottsági közleményre (COM(2005)0551),

- tekintettel az "Ideje magasabb sebességbe kapcsolni - Az új növekedési és foglalkoztatási partnerség" című bizottsági közleményre (COM(2006)0030),

- tekintettel "A Közösség növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtása: Vállalkozások átadása - folyamatosság és megújulás" című bizottsági közleményre (COM(2006)0117),

- tekintettel a 2000. március 23- 24-i lisszaboni Európai Tanács, a 2001. március 23- 24-i stockholmi Európai Tanács, a 2002. március 15- 16-i barcelonai Európai Tanács, valamint a 2005. március 22- 23-i, a 2005. december 15- 16-i és a 2006. március 23- 24-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

- tekintettel a 2001. június 15- 16-i göteborgi Európai Tanácsra, amely úgy határozott, hogy a lisszaboni stratégiát egy fenntartható fejlődési stratégiával egyesíti,

- tekintettel a tagállamok államfői 2005. október 27-i Hampton Court-i informális ülésének következtetéseire,

- tekintettel a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló, 2005. július 12-i 2005/601/EK tanácsi ajánlásra (2005-2008) [1],

- tekintettel a "Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért. A lisszaboni stratégia új kezdete" című bizottsági közleményre (COM(2005)0024),

- tekintettel az "Integrált iránymutatások a növekedésről és a foglalkoztatásról (2005-2008)" című bizottsági közleményre (COM(2005)0141),

- tekintettel a "Közös cselekvések a növekedésért és a foglalkoztatásért: A Közösség lisszaboni programja" című bizottsági közleményre (COM(2005)0330),

- tekintettel a tagállamok által előterjesztett 25 nemzeti reformprogramra (NRP-kre) és ezen NRP-knek a már említett "Ideje magasabb sebességbe kapcsolni - Az új növekedési és foglalkoztatási partnerség" című közlemény 2. részében történő bizottsági vizsgálatára,

- tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletre [2], valamint a "Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: Közösségi stratégiai iránymutatások a 2007-2013 közötti időszakra" (COM(2005)0299),

- tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2005)0119) és az erről szóló 2006. június 15-i parlamenti álláspontra [3],

- tekintettel "A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: Több kutatás és innováció - Beruházás a növekedés és a foglalkoztatás érdekében: Közös megközelítés" című bizottsági közleményre (COM(2005)0488) és az Európai Bizottság ezt kísérő személyzeti munkadokumentumaira (SEC(2005)1253 és SEC(2005)1289),

- tekintettel az "Európai innovációs eredménytábla 2005 - Az innovatív teljesítmény összehasonlító elemzése" című dokumentumra,

- tekintettel a Hampton Court-i csúcstalálkozót követően kinevezett, a K+F-fel és az innovációval foglalkozó független szakértői csoport 2006. januári, "Az innovatív Európa létrehozása" című jelentésére ("az Aho-jelentés"),

- tekintettel "Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: Széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára" című bizottsági közleményre (COM(2006)0502),

- tekintettel a kis- és középvállalkozások (KKV-k) átadásáról szóló, 1994. december 7-i 94/1069/EK bizottsági ajánlásra [4],

- tekintettel BEST-eljárási projekt szakértői csoportjának a kis- és középvállalkozások átadásáról szóló, 2002. májusi végleges jelentésére,

- tekintettel a Flash Eurobarometer 160. sz., 2004. áprilisi és júniusi vállalkozási felmérésére és elemzési jelentésére,

- tekintettel az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma Nemzetközi Kereskedelmi Igazgatóságának és az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának képviselőiből álló munkacsoport kockázati tőkével foglalkozó, 2005. októberi zárójelentésére,

- tekintettel az egy versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2005)0121) és az erről szóló 2006. június 1-jei parlamenti álláspontra [5],

- tekintettel "A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: A szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégia" című bizottsági közleményre (COM(2005)0535),

- tekintettel "A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: A vállalkozási készségek előmozdítása az oktatás és a tanulás terén" című bizottsági közleményre (COM(2006)0033),

- tekintettel az "Energiahatékonyság, avagy többet kevesebbel" című bizottsági zöld könyvre (COM(2005)0265), és az erről szóló 2006. június 1-i európai parlamenti állásfoglalásra [6],

- tekintettel "A biomasszával kapcsolatos cselekvési terv" című bizottsági közleményre (COM(2005)0628),

- tekintettel az i2010 kezdeményezésre, különösen "Az i2010 elektronikus kormányzatról elfogadott cselekvési terv: Az elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára" című bizottsági közleményre (COM(2006)0173),

- tekintettel a Bizottság fenntartható, versenyképes és biztonságos energiát támogató európai stratégiáról szóló zöld könyvére (COM(2006)0105),

- tekintettel a megújuló energiaforrásoknak az EU-n belüli részesedéséről és a konkrét intézkedésekre irányuló javaslatokról szóló, 2005. szeptember 29-i állásfoglalására [7],

- tekintettel a kisvállalkozások európai chartájának végrehajtásáról szóló, 2006. január 19-i állásfoglalására [8],

- tekintettel az európai információs társadalomról a növekedésért és a foglalkoztatásért című, 2006. március 14-i állásfoglalására [9],

- tekintettel a lisszaboni stratégiával összefüggésben a 2006. tavaszi Európai Tanácshoz való hozzájárulásról szóló, 2006. március 15-i állásfoglalására [10],

- tekintettel az energiaellátás biztonságáról az Európai Unióban című, 2006. március 23-i állásfoglalására [11],

- tekintettel a Közösség lisszaboni programjának végrehajtásáról: Több kutatás és innováció - Beruházás a növekedés és a foglalkoztatás érdekében: Közös megközelítés című, 2006. július 5-i állásfoglalására [12],

- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

- tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A6-0384/2006),

A. mivel az új világgazdaság változó szabályaira és a globális piacok egyre gyorsuló tempójára adott válaszként az EU-nak stratégiailag ki kell igazítania pozícióját, hogy elkerülje a hosszú távú gazdasági növekedés további elnyomását,

B. mivel a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása érdekében az EU-nak és a tagállamainak meg kell szüntetnie az Európai Unióban a kutatás és a piac között meglévő rést;

C. mivel a világpiacra jutás a KKV-knak új piaci réseket, alacsonyabb K+F költségeket, a finanszírozási, méretgazdaságossági és technológiai előnyökhöz való jobb hozzáférést, és kockázatmegosztási lehetőségeket nyújt;

D. mivel a lisszaboni stratégia céljainak teljesítése felé tett előrelépések nem egyformák az EU-ban, és mivel óriási különbségek vannak a technológiai fejlődés általános szintje és a tagállamok teljesítményének szintjei között;

E. mivel a szabályozás egyszerűsítése a jogi kiigazítás szempontjából súlyos problémákat vet fel, amelyek eleve igénylik e kiigazítást hitelesítő mechanizmusok vagy eljárások meglétét,

F. mivel a fontos EK-jogszabályok végrehajtásának elmulasztása és az ezt követő piaci fragmentálódás gátolja a gazdasági növekedést és a versenyképes uniós gazdaság megteremtése érdekében szükséges méretgazdaságossághoz vezető verseny létrehozását;

G. mivel az EU-nak korszerűsített, tudás alapú gazdasággá kell átalakítania magát, mivel az új tudás megalkotása, átalakítása és alkalmazása a gazdasági növekedés és a fenntartható versenyképességi előny fő forrása;

H. mivel a tagállamoknak továbbra is meg kell birkózniuk a társadalmi demográfiai változáshoz és a fenntartható társadalmi modellekhez kapcsolódó kihívásokkal, és ki kell használniuk ezt a lehetőséget innovatív eljárások, szolgáltatások és termékek fejlesztésére;

I. mivel a megfelelően finanszírozott K+F innovációhoz, gazdasági növekedéshez, munkahelyek teremtéséhez és kiváló tudáson alapuló kutatáshoz vezet;

J. mivel az EU-nak dinamikus üzleti kultúrát kell biztosítania az olyan aktív politikák támogatásával, mint az egész életen át tartó tanulás, a szakismereti képzés, a személyes karriertanácsadás, a fiatalok elhelyezkedése és a szakképzés;

K. mivel az európai információs és kommunikációs térségnek még szembetűnőbben és aktívabban kell támogatnia a vállalkozói szellemet és a tanulás kultúráját;

L. mivel a KKV-k a teljes foglalkoztatás 70%-át teszik ki, és mivel a KKV-k mindössze 44%-a újít önerőből;

M. mivel a KKV-k a gazdasági és társadalmi kohézió sarokkövei, hiszen EU-szerte több mint 75 millió embert foglalkoztatnak, és egyes iparágakban foglalkoztatási arányuk a 80%-ot is eléri; mivel tekintetbe véve a gazdasági fejlődésben és az innovációban betöltött szerepüket, valamint piaci részesedésük arányát, támogatásuk elengedhetetlen;

N. mivel a tagállamoknak támogató környezetet kell biztosítaniuk a magánszektor fejlődéséhez, és foglalkozniuk kell a KKV-k olyan különleges igényeivel, mint például az ösztönző üzleti környezet és szabályozások, megfelelő alapvető infrastrukturális szolgáltatások, az elfogadható kamat mellett rövid és hosszú távú finanszírozáshoz történő hozzáférés, törzstőke és kockázati tőke, tanácsadási támogatás és a piaci lehetőségek ismerete;

O. mivel az állami és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) értékes eszközök a közszolgáltatások minőségének és a pénzügyi fenntarthatóságának megteremtésében;

P. mivel a KKV-k szenvedhetnek a gyenge vállalkozói készségek, illetve az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának a könyvelésben meglévő különbségei miatt, illetve problémáik adódhatnak a nyelvi akadályok, a termelésirányítás, az üzleti tervezés, a pénzeszközök hiánya és a kritikus tömeg eléréséhez szükséges képességük elégtelensége miatt;

Q. mivel elengedhetetlen a vállalkozásokat képviselő közvetítő szervezetek támogatása, figyelembe véve a KKV-k - azok közül is különösen a legkisebbek - tájékoztatása, háttértámogatása és nyomon követése tekintetében végzett cselekvéseik alapvető természetét;

R. mivel a KKV-k jelen vannak a határokon átnyúló és a globális piacokon, és mivel ez stratégiai fontosságúvá vált további fejlődésükhöz;

S. mivel a sikeres vállalkozás, az innováció és a termékfejlesztés egyik legfőbb akadálya a tőkelánc mentén elérhető finanszírozási formák változatosságának hiányából ered;

T. mivel az EU-nak támogatnia kell az erre jelentkező induló projektek érlelődését és előzetes érlelődését egy piacorientált tudományos környezetben, hogy segítsen az ilyen kezdeményezéseknek elérni a nagyobb mértékű kritikus tömeget, magasabb értékelést és a kockázati tőketársaságok általi magasabb induló befektetést;

U. mivel a szabadalmaztatás az Egyesült Államokkal (10250 EUR) és Japánnal (5460 EUR) összehasonlítva nagyon drága az EU-ban (46700 EUR), és mivel rendkívül nagy szükség van egy közösségi szabadalomra;

V. mivel az NRP-knek a KKV-k és a nagyvállalatok igényeivel fenntartható módon kell foglalkozniuk;

W. mivel a 23 millió európai KKV a vállalkozói helyzetek igen nagyfokú sokszínűségét képviseli, amit figyelembe kell venni a közösségi politikák kialakítása és végrehajtása során, különösen a nemzeti reformprogramok keretében és különösen az európai KKV-k 95%-át kitevő mikrovállalkozások és háziipar sajátosságai tekintetében;

X. mivel a világos állami támogatási szabályok elősegíthetnék a gazdasági fejlődést és a vállalati innovációt a hátrányos helyzetű közösségekben és régiókban;

Y. mivel az EU foglalkoztatásának körülbelül kétharmadát a családi vállalkozások teszik ki;

Z. mivel a Leonardo da Vinci programhoz hasonló, a mobilitást és a képzési innovációt és minőséget a nemzetközi partnerségek (vállalkozások, képzési intézetek, összekötő testületek) révén támogató, már meglévő uniós programok szerepét és fejlesztését hangsúlyozni kell;

A globális piacon sikeresen versenyző EU

1. emlékezteti a tagállamokat, hogy a globális piacon való sikeres verseny egyetlen módja egy kiváló európai tudásalapú társadalom létrehozása;

2. elismeri egy olyan kultúra előmozdításának jelentőségét, amely az innovációt központi fontosságúnak tekinti, továbbá azt az igényt, hogy ez a nemzeti versenyképességi stratégiák minden területét áthassa;

3. hangsúlyozza, hogy a szervezeti erő - egyre nagyobb mértékben - nem a kulcskompetenciákban, hanem inkább a kompetens kulcsszemélyekben rejlik majd;

4. sürgeti a tagállamokat, hogy már az oktatás korai szakaszában is ösztönözzék a vállalkozói szellemet, és fokozzák az egész életen át tartó tanulás támogatását;

5. hangsúlyozza az oktatási és képzési rendszerek minősége és hatékonysága terén szükséges források hatékony mobilizálásának fejlesztését, különösen a felsőoktatásba és a folyamatos képzésbe történő megerősített magánbefektetések révén;

6. sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az országok kereskedelmi jogai közötti egyenlőtlenségek megszüntetéséért a nyílt és versenyképes piac biztosítása érdekében;

7. hangsúlyozza az együttműködés megerősítésének szükségességét egyrészről az ugyanolyan problémákkal és kihívásokkal szembesülő régiók között, az e régiókban található vállalkozások közötti hálózatok létrehozásának ösztönzésével, másrészről a határokon átnyúló régiók között, a sajátos szükségleteikről gondoskodó politikák kialakításának és koordinációjának ösztönzése céljából; hangsúlyozza a KKV-k technológiai parkok, állami laboratóriumok és egyetemek köré csoportosuló klasztereinek fontosságát, amelyek dinamikus környezetet teremtenek Európában, képesek kiaknázni a tudományos ismereteket és tudásalapú munkahelyeket teremteni;

8. hangsúlyozza, hogy a sajátos jellemzőiket figyelembe vevő és részükre megfelelő támogatást nyújtó európai programokkal kell az ipari klaszterek és övezetek különleges helyzetét elismerni és kialakításukat ösztönözni; felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamok között a vállalkozási "klaszterek" létrehozására, valamint az arra vonatkozó helyes gyakorlatok cseréjét, illetve, hogy miként lehet javítani a vállalkozások és az egyetemek közötti kapcsolatokat, amely kérdések értékesnek tekinthetők az innováció és vállalkozásteremtés ösztönzésében;

9. sürgeti a transzatlanti gazdasági kapcsolatok fejlődését azzal a céllal, hogy az európai egységes piacnál nagyobb szabadkereskedelmi terület jöjjön létre;

10. sürgeti a tagállamokat, hogy folytassák a nyitottság értékesítését, és hogy hajtsák végre az esedékes jogszabályokat, globálisan növelve a koherenciát és az európai versenyképességet;

11. sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék ki és integrálják a szolgáltatási ágazatot, és ezáltal lendítsék fel a munkaerő termelékenységének növekedési ütemét;

12. elismeri, hogy Európának egy valóban integrált energiapolitikára van szüksége, amely garantálja az ellátás biztonságát és a minimális környezeti károkat;

13. hangsúlyozza, hogy a szabályozás egyszerűsítése alapvető, ám nehezen kivitelezhető cél, és bizonyos szempontokból részben rokonságban áll a jogalkotással; kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul járuljon hozzá az egyszerűsítéshez egy az európai jogszabályok egyszerűsítés céljából végrehajtott módosításai jogi kiigazításának hitelesítését célzó mechanizmusról szóló javaslattal, és javasolja a tagállamoknak hasonló saját mechanizmusok létrehozását, amely számukra is ösztönzést jelent majd e folyamat elindításához;

Szabad út az európai kreativitás előtt

14. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok újra felélénkítsék a tudást, a kutatást és az innovációt; úgy véli, a kutatás a sikeres innováció és a gazdasági növekedés létfontosságú előkövetelménye; meggyőződése, hogy fontos létrehozni egy európai tudásalapú társadalmat, az egész életen át tartó tanulás és az információs és kommunikációs technológia (IKT) használatával, a szakismereti lemaradások és a munkanélküliség csökkentése érdekében, ezáltal javítva a munkavállalók EU-n belüli mobilitását;

15. hangsúlyozza, hogy az IKT, az e-tanulás és az e-business kritikus fontosságú elemei a KKV-k versenyképességének; úgy véli, éppen ezért további hangsúlyt kell fektetni a KKV-k számára ilyen lehetőségeket kínáló projektekre;

16. az európai egyetemisták szükségleteinek kielégítése érdekében támogatja "az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák" legteljesebb körű használatát a méltányosság és a hozzáférés biztosításával különösen a képzési potenciáljuk tekintetében támogatásra szoruló csoportok számára, mint amilyenek például az alacsony szintű alapkészségekkel rendelkezők, az iskolát korán otthagyók, a tartósan munkanélküliek, a migránsok és a fogyatékkal élők;

17. hangsúlyozza, hogy az EU KKV-i és ipara piachoz jutásának egyetlen módja az EU-ban a kutatás és az innovatív eljárások, szolgáltatások és termékek forgalomba hozatala között meglévő rés megszüntetése;

18. hangsúlyozza a nyitott innovációs modellek szükségességét, amelyek kevésbé lineárisak és inkább dinamikusak, és amelyek értéknövekedést eredményeznek a cégek számára;

19. sürgeti a tagállamokat, hogy ne csak a számítógépek, de a szoftvercsomagok használatát is támogassák, mivel az emberi elme ilyen módon történő kiterjesztése javíthatja a különféle adminisztratív feladatok hatékonyságát;

20. hangsúlyozza egy felhasználóbarát közösségi szabadalom és az európai, az egyesült államokbeli és a japán szabadalmi rendszerek közötti nagyobb kölcsönösség szükségességét az európai vállalatok és ötletek lehető legjobb védelme érdekében, különösen előmozdítva KKV-k általi felhasználásukat;

21. elismeréssel illeti az EU piacra jutási stratégiájának céljait, és kéri az EU-t, hogy tegyen még többet annak érdekében, hogy adatbázisa elterjedjen a KKV-közösségen belül, és hogy ez mindig naprakész maradjon; azt ajánlja a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok számára, hogy hozzanak létre közös "egyablakos tájékoztatási rendszert", és ösztönzi a kormányzati szerveket szolgáltatásaik interneten keresztüli igénybevételének lehetővé tételére (e-kormányzat);

22. sürgeti a Bizottságot, hogy az Euro Info Központok (EIC) hálózatán keresztül segítse elő a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés javítását;

23. sürgeti a Bizottságot, hogy a nemzeti hálózatokban meglévő, a KKV-k számára átfogó és megbízható szolgáltatások nyújtására képes különféle üzleti támogató szervezetek felvételével alakítsa át és bővítse e hálózatot;

24. hangsúlyozza, hogy az EIC hálózat célzottabb és gyorsabb működésének biztosítása érdekében fontos a központok felülvizsgálatát, javítását és átszervezését, mind működésük, mind tevékenységük hatékonysága szempontjából; úgy véli, az EIC-ket át kell alakítani a problémamegoldást egyablakos ügyintézés keretében végző központokká ("one-stop trouble-shooting shops") azon KKV-k számára, amelyek akadályokba ütköznek a belső piacon és a KKV-k és a tagállamok közti valódi közvetítőkké kell válniuk, a problémákat a közösségi normák lehető leggyakorlatiasabb és legpragmatikusabb alkalmazásával megközelítve; felismeri, hogy e célkitűzések elérése érdekében az EIC-knek fokozottabb finanszírozásra lesz szükségük;

25. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az EIC-k láthatóságának növelése érdekében, és hangsúlyozza, hogy minden KKV-nak könnyen és díjmentesen kell hozzáférnie az EIC-k által nyújtott információkhoz, szolgáltatásokhoz és tanácsokhoz, akár tag azokban a szervezetekben, amelyek az EIC-t működtetik, akár nem; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EIC-k KKV-programja foglalja magába a működtető szervezeten kívüli KKV-kat is; életbevágó fontosságúnak tartja, hogy a Bizottság tűzzön ki nagyratörő célokat az EIC-k igénybevételének és láthatóságának növelése érdekében, nemcsak az azokat működtető szervezet tagságát alkotó vállalkozások, hanem az összes KKV körében;

26. úgy ítéli meg, hogy erőfeszítéseket kell tenni az Európai Unió által működtetett és a KKV-k igényeihez igazított hálózatok (például az Euro Info Központok és az Innovációközvetítő Központok) összefogására; úgy ítéli meg, hogy ezeket a létesítményeket például a KKV-k szakmai szövetségében lehetne egyesíteni;

A verseny motorja: a sikeres verseny előfeltételei és a KKV-k

27. sürgeti a Bizottságot és tagállamokat, hogy - amennyiben lehetséges - alkalmazzák a kisvállalkozások európai chartáján alapuló, "gondoljunk először a kisebbekre" elvet annak érdekében, hogy a mikrovállalkozások és a háziipar számára lehetővé váljon különösen az, hogy - akár helyi szinten, akár az exportpiacokon - teljes mértékben megvalósítsák növekedési és fejlődési potenciáljukat;

28. sürgeti a tagállamokat, hogy javítsák a vállalkozói szellem és az egyéni felelősség megítélését, megjutalmazva az erőfeszítést és támogatva a kockázatvállalás és a vállalkozás társadalmi értékét;

29. megállapítja, hogy egy tudásalapú társadalomban a technológiai fejlesztés és a kiválóság áll a versenyelőny középpontjában;

30. fontosnak tekinti, hogy az információnyújtás mellett a legjobb gyakorlatoknak a KKV-k és mikrovállalkozások számára történő átadása is jelentősebb szerephez jusson; ebből a célból az üzleti ismeretek oktatását kiemelt területnek tekinti, beleértve a pályázati eljárásokhoz szükséges ismereteket is;

31. sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák a sikeres online üzleti vállalkozások modelljeit, hogy megkönnyítsék az IKT használatát;

32. sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak létre közös szabványokat vagy önkéntes megállapodásokat azokon a területeken, ahol ezek hiánya hátráltatja a KKV-k növekedését;

33. sürgeti a tagállamokat, hogy élénkítsék fel az európai üzleti vállalkozásokat a bürokrácia csökkentésével, a szabályozás minőségének javításával, az adminisztratív terhek csökkentésével, a KKV-k konzultációs folyamatban való részvételének javításával és az adózási szabályoknak a KKV-k javára szolgáló egyszerűsítésével, továbbá a munkavállalók és a munkáltatók vonatkozásában az adminisztrációs eljárások és a szociális biztonsági rendszerek korszerűsítésével; kéri a tagállamokat, hogy töröljék el a KKV-k, az ipar, a kutatóintézetek és egyetemek közötti határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó adminisztratív küszöböket;

34. ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak több támogatást az induló vállalkozások elégtelen számának helyreállítása érdekében, illetve fontolják meg megfelelő ösztönző intézkedések alkalmazását, valamint vezessenek be különleges támogatási rendelkezéseket a méret és növekedés tekintetében; megállapítja a vállalkozások átadásának a munkahelyek és a tőke megtartásában játszott fontosságát; üdvözli a vállalkozások átadásáról szóló, "A Közösség növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtásáról - Vállalkozások átadása - Folyamatosság és megújulás" című új közleményt, amely a vállalkozásokhoz kapcsolódó, belülről fakadó kockázatok csökkentésére irányuló céllal kapcsolatos, megjegyzi, hogy a sikeres vállalkozásátadások egyre fontosabbak Európa elöregedő népessége végett, ami miatt a következő tíz évben az európai vállalkozók több mint egyharmada hagy fel a vállalkozással; ezért kéri a tagállamokat, hogy egyenlő politikai figyelmet szenteljenek az induló vállalkozásoknak és a vállalkozások átadásának, valamint a nemzeti politikákba foglaljanak bele a lisszaboni stratégia végrehajtásárát célzó gyakorlati intézkedéseket, továbbá fogadjanak el egyedi ütemterveket;

35. elfogadja az új vállalkozások beindításának megkönnyítését és létrehozásuk időigényének és költségeinek csökkentését célzó javaslatokat, de megjegyzi, hogy míg az adóösztönzők nem jelentenek problémát, a kedvezményes kamatozású kölcsönök nem egyeztethetőek össze automatikusan a közösségi jogszabályokkal, amelyek éppen a piaci viszonyok kiegyenlítésére törekszenek; javasolja a megfelelő intézkedések - mint például az adóösztönzők és a rugalmas társasági jogi rendelkezések - támogatását a vállalkozások fennmaradásának, és különösen a családi vállalkozások harmadik felek vagy munkavállalók részére történő átadásának megkönnyítése érdekében;

Modern szociális biztonsági rendszer és munkaerőpiac

36. sürgeti a tagállamokat, hogy vizsgálják felül az eredménytelen szociális modelleket pénzügyi fenntarthatóságuk, a változó globális dinamika és a demográfiai minták fényében annak érdekében, hogy fenntarthatóbbak legyenek;

37. sürgeti a tagállamokat, hogy öregedő népességük és a csökkenő születésszám kiegyenlítése érdekében hozzanak olyan gyakorlati politikai döntéseket, mint például a nyugdíjkorhatár megemelése az egészségügy javuló színvonalának megfelelően, továbbá az egyre családközpontúbb politikák bevezetése a gyermekvállalást és a gyermeknevelést ösztönző intézkedésekkel együtt;

38. hangsúlyozza a női vállalkozók támogatásának szükségességét, különösen a finanszírozáshoz és a vállalkozói hálózatokhoz való hozzáférés terén;

39. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok a teljes internetes integrációra törekedjenek szerte Európában;

40. hangsúlyozza a munkaerőpiac rugalmasságának szükségességét a változó társadalmi minták és az öregedő társadalommal összefüggő problémák kezelése érdekében;

41. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nem bérjellegű költségek képezik az egyik legnagyobb olyan akadályt, amivel az egyszemélyes vállalkozások szembesülnek, és ez akadályozza őket további munkavállalók alkalmazásában; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy - az Európában különösen a fiatalokat érintő munkanélküliség magas szintje miatt - az EU foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályainak megfontolásakor tartsák tiszteletben az arányosság és a rugalmasság elvét;

42. a munkavállalók alkalmazkodóbbá tétele és a termelékenység növelése érdekében létfontosságúnak tartja a KKV-k humántőke-befektetéseinek támogatását; elismeri, hogy a KKV-k igényeire szabott programok kialakításához szükség van képzési programokra, ideértve a helyszíni képzést is; hangsúlyozza, hogy az idősebb munkavállalók és a fogyatékkal élők számára biztosítani kell a megfelelő szakképzést (az új technológiák területén), annak érdekében, hogy megtarthassák munkájukat, illetve könnyebben találjanak munkát, és azért, hogy kielégítsék a munkaadók és a fogyatékkal élők igényeit;

43. javasolja, hogy a középiskolai tantervek keretén belül oktassák a legfontosabb üzleti szakismereteket, és arra ösztönöz, hogy vonják be a KKV-kat azokba az oktatási területekbe, ahol kiegészítő gyakorlati ismeretekkel és tanácsokkal tudnak szolgálni; támogatja, hogy az egyetemek a gazdaság igényeit kielégítő tananyagot foglaljanak tanterveikbe;

44. hangsúlyozza azon KKV-k támogatásának a szükségességét, amelyek a vállalati társadalmi felelősség és a fenntartható fejlődés európai uniós stratégiája jegyében környezetbarát megoldásokat alkalmaznak;

45. nagyra értékeli, hogy a Bizottság keresi a párbeszéd lehetőségét és rendszeres információcseréket szorgalmaz a KKV-kkal és képviseleti szervezeteikkel, és kéri, hogy pontosan ezt a módszert ültessék át a gyakorlatba, az európai vállalkozásokat szakmai szövetségeiken keresztül is bevonva nem csupán a közösségi programok végrehajtásába, de azok kidolgozásába is; megállapítja, hogy a konzultációs eljárás jelenlegi formájában problematikus a KKV-k számára, mivel a nyolchetes határidő nem hagy elég időt a KKV-kat képviselő szervezetek számára a vélemények összegyűjtésére és benyújtására; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül ezt a korlátozást;

46. fenntartja azt az álláspontot, miszerint a KKV-kat támogató intézkedéseket az egyéni vállalkozókra is alkalmazni kellene, különös tekintettel a szociális biztonsági rendszerek különböző formáira és az ezek keretében nyújtott ellátásra, illetve a foglalkozási veszélyek megelőzésére;

47. ajánlja, hogy a tagállamok - amennyire lehetséges - törekedjenek olyan jogszabályi környezet létrehozására, amely a KKV-k számára a szociális biztonsági szempontok érintése nélkül garantálja a foglalkoztatás rugalmasságát;

48. hangsúlyozza a belső piac teljes körű megvalósításának szükségét, és felhívja a tagállamokat, hogy segítsenek e közös cél elérésében a munkavállalók szabad mozgásának ösztönzése révén;

49. emlékeztet arra, hogy a vállalkozások ösztönzése iránti eltökéltség különösen azoknak a demográfiai változásoknak a tükrében létfontosságú, amelyek következtében Európa vállalkozóinak egyharmada vonul nyugdíjba az elkövetkező tíz évben; felhívja a Bizottságot, hogy e téren segítse elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, tekintettel például az idősek számára létrehozott "ezüstvállalkozási" rendszerekre, a fiatalok vállalkozásindításra való ösztönzésének megfelelőbb módjára és különösen a női vállalkozók támogatására, ami kiterjedhet a hivatás és a családi élet hatékonyabb összeegyeztetését célzó intézkedések felülvizsgálatára is;

Pénzügyi fenntarthatóság

50. sürgeti a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a költségvetési fegyelem elveit a rendezett államháztartás biztosítása érdekében;

51. ösztönzi a közszolgáltatási modellek, finanszírozásuk és irányításuk felülvizsgálatát, beleértve a közés magánszféra partnerségei szerepének és előnyeinek megvitatását is;

52. ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a köz- és magánszféra partnerségeit, mint a KKV-k részére üzleti támogatási szolgáltatások nyújtása tekintetében legmegfelelőbb modellt, beleértve a kockázati tőkealapok létrehozását, és ezáltal teremtsenek elégséges kiegyenlítő hatást a magánszektor nagyobb mértékű részvétele számára;

53. sürgeti a tagállamokat, hogy javítsák a KKV-k közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférését, amelyek jelentős akadályt jelentenek a növekedés tekintetében; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat a közbeszerzési irányelvek esetenkénti fonák hatásaira, amely irányelvek például oda vezettek, hogy a közbeszerzési szerződések bizonyos odaítélői díjakat kértek a potenciális szolgáltatóktól azért, hogy pályázati kérelmeiket elbírálják; megjegyzi, hogy ezek a díjak megnyomoríthatják a kisvállalkozásokat, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a felülvizsgált közbeszerzési irányelvek végrehajtásáról szóló útmutató ez év folyamán történő kidolgozásakor vegye ezt is figyelembe;

54. úgy véli, hogy az ökoinnovációt az állami költségvetés vásárlóerejének alkalmazása is ösztönözheti, mivel a közbeszerzés zölddé tétele segíthet a kritikus tömeg létrehozásában, és így a környezetbarát vállalkozások szélesebb körben juthatnak be a piacra, ami az ebben az ágazatban igen aktív európai KKV-k javát fogja szolgálni;

55. sürgeti a vállalkozásitőke-befektetést támogató fiskális ösztönző intézkedések használatát és az Európai Beruházási Alapon és a strukturális alapokon keresztül rendelkezésre álló források felhasználását, ami egy hazai kockázatitőke-befektetői bázis kialakításához járulhatna hozzá;

56. szükségszerűnek ítéli, hogy a finanszírozási és üzleti kockázatokkal kapcsolatban a KKV-k teljeskörű és megbízható információkat kapjanak a kockázatmegosztás lehetséges formáiról;

57. úgy véli, hogy a KKV-knak az európai gazdaság alapvető részét kell képezniük, valamint hogy potenciáljuknak a K+F területén történő kiaknázása érdekében a 7. keretprogramot korszerűsíteni kell, hogy a KKV-knak és a kisebb cégek és laboratóriumok klasztereinek nyújtott finanszírozás elkülönítésével megkönynyítsék a kisebb kutatóintézmények részvételét;

58. elismeréssel illeti a 2006. márciusi brüsszeli Európai Tanács olyan irányú megközelítését, hogy bővítsék és könnyítsék meg az üzleti célú hozzájutást az Európai Beruházási Bank kölcsöneihez, különösen a KKV-k számára;

Működő NRP-k

59. sürget minden tagállamot, hogy fordítson különös figyelmet a KKV-kra vonatkozó intézkedésekre az NRP-jében, mivel a siker a KKV-k vállalkozói szervezeteinek aktív részvételén és a velük folytatott konzultáción múlik, ezzel bizonyítva hatékonyságukat;

60. sajnálatát fejezi ki a konkrét dimenzió elveszítése miatt, amely régebben jelen volt a kisvállalkozásokról szóló európai chartára vonatkozó jelentéstételben, és sürgeti a Bizottságot, hogy ajánlja fel a tagállamoknak azt a lehetőséget, hogy az éves NRP-jelentések elkészítése során kétoldalú üléseket tartsanak (a nemzeti érdekeltek bevonásával) a KKV-kra vonatkozó konkrét intézkedésekkel kapcsolatos előrehaladásról;

61. sajnálja a tagállamok NRP-i közötti koordináció hiányát;

62. hangsúlyozza az NRP-k sikereiről és kudarcairól szóló jelentések és közlemények értékét;

63. sürgeti a tagállamokat, hogy tisztázzák, hogyan kívánják folytatni az NRP-kben saját maguk által meghatározott célok végrehajtását;

*

* *

64. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

[1] HL L 205., 2005.8.6., 28. o.

[2] HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

[3] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0265.

[4] HL L 385., 1994.12.31., 14. o.

[5] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0230.

[6] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0243.

[7] HL C 227. E, 2006.9.21., 599. o.

[8] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0022.

[9] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0079.

[10] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0092.

[11] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0110.

[12] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0301.

--------------------------------------------------