[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 8.11.2006

COM(2006) 649 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Bővítési stratégia és a főbb kihívások 2006-2007 Mellékletben külön jelentés az EU új tagok felvételére irányuló képességéről

{SEC(2006) 1383}{SEC(2006) 1384}{SEC(2006) 1385}{SEC(2006) 1386}{SEC(2006) 1387}{SEC(2006) 1388}{SEC(2006) 1389}{SEC(2006) 1390}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Bővítési stratégia és a főbb kihívások 2006-2007 Mellékletben külön jelentés az EU új tagok felvételére irányuló képességéről

1. BEVEZETÉS

A bővítés kérdése az elmúlt évtizedek során központi helyet foglalt el az EU fejlődésében. Az európai integráció leglényegesebb eleme az volt, hogy véget vessen Európa megosztottságának és hozzájáruljon a földrész békés egyesítéséhez. Politikai szempontból a folyamat segített megbirkózni olyan változásokkal, mint például a kommunista rendszerek bukása. Megerősítette a demokráciát, az emberi jogokat és a stabilitást szerte a kontinensen. A bővítés az EU mint puha hatalom lényegét adja vissza.

Gazdasági szempontból pedig a bővítés növelte a gazdasági jólétet és megerősítette a versenyképességet, lehetővé téve ezáltal a kibővített Uniónak, hogy hatékonyabban nézhessen szembe a globalizásiós kihívásokkal. Ez közvetlenül érezhető pozitív hatásokat eredményezett egész Európa számára. A bővítés növelte az EU súlyát a világban és megerősítette nemzetközi szerepében.

Bulgária és Románia 2007. január 1-jei csatlakozásával – a tíz új tagállam 2004. májusi csatlakozását követően – az EU ötödik bővítése zárul le. A precíz előkészítés tette lehetővé utóbbiak zökkenőmentes beilleszkedését az EU intézményi rendszerébe és csatlakozásukat az unió szakpolitikáihoz. A tíz új tagállam kimagasló mértékben tudta biztosítani, hogy jogrendje megfeleljen az uniós jogszabályoknak, és jelentősen hozzájárult az uniós intézmények működéséhez. Az újonnan csatlakozott államok növelték a gazdasági tevékenység, a kereskedelem és a befektetések szintjét, valamint nagy arányú gazdasági növekedést értek el.

A jelenlegi bővítési menetrend a Nyugat-Balkán államait és Törökországot érinti. Az említett országok akkor léphetnek be az EU tagállamai sorába, amennyiben teljesítik az ehhez szükséges feltételeket. Ezek az országok az EU felé vezető út különböző szakaszaiban járnak. Horvátország és Törökország esetében már folyamatban vannak a csatlakozási tárgyalások. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2005 decembere óta tagjelölt ország. A többi nyugat-balkáni állam fokozatosan halad európai integrációra vonatkozó tervei megvalósítása felé.

Az EU bővítési menetrendje szerint több jelentős kihívással kell szembenézni 2006-2007 során. E kihívások elsősorban a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások, Koszovó jövőbeni jogállása, illetve a Szerbiához fűződő kapcsolatok terén jelentkeznek, valamint abból következően, hogy Bosznia és Hercegovina egyre inkább saját kezébe veszi irányítását. E kérdések önmagukban is jelentősek, ugyanakkor Európa egészének biztonságát és stabilitását érintő geopolitikai kérdésekhez is kapcsolódnak. A tagság felé vezető út önmagában is hordoz értékeket, még akkor is, ha a tényleges csatlakozásra csak sok évvel később kerül sor. Mivel ez az út számos kihívást rejt magában, az EU-nak végig kell kísérnie a folyamatot.

Az előcsatlakozási stratégia végrehajtását és a tagjelölt államokkal, illetve az esetleges tagjelöltekkel folytatott tárgyalásokat pontosan, az elfogadott feltételeket betartva kell vezetni. A Bizottság az újonnan létrehozott előcsatlakozási eszköz segítségével 2007 januárjától ehhez pénzügyi támogatást fog nyújtani, ami a csatlakozási partnerségben, illetve az európai partnerségben meghatározott elsődleges jelentőségű kérdésekre fog összpontosítani.

Az EU bővítése történelmi jelentőségű terv, mely az egységes Európa eszméjére és a világban betöltött szerepére épül. A demokratikus legitimitás biztosítása érdekében e tervet Európa népeinek közösen kell felvállaniuk és támogatniuk. Az egyes országok csatlakozásához vezető legfontosabb döntéseket az Unió, valamint a tagállamok demokratikus úton választott kéviselőtestületei hozzák.

A tagállamoknak vezető szerepet kell vállalniuk annak megérttetésében, hogy a bővítés az EU érdekében áll. A Bizottság kész arra, hogy felhasználóbarát információterjesztési módszereket fejlesszen, illetve együttműködjön a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel abban, hogy a bővítés folyamatáról hatékonyabban tájékoztassa a nagyközönségnek.

Az Európai Tanács 2006. decemberi találkozója alkalmával vitára bocsátja a bővítés kérdését. A Tanács 2005. decemberi következtetéseiben kijelentette, hogy a Bizottság által tavaly kidolgozott stratégia jó alapul szolgált a 2006-os bővítési vitához. Az említett stratégia hangsúlyozza, hogy a gondosan előkészített bővítés kiterjesztheti és elmélyítheti az európai integrációt. A stratégia három alapelvre épül: a folyamatban részt vevő országok irányában már megfogalmazott kötelezettségvállalások megerősítése, tisztességes és pontosan megfogalmazott feltételrendszer, valamint a bővítés témakörében megerősített kommunikáció.

Az EU komolyan vette a bővítés ütemével kapcsolatban kifejezett aggályokat. A túlzott mértékű vállalásokat elkerülendő az EU betartja korábbi, már folyamatban lévő vállalásait, ám óvatosan tekint bármilyen új kötelezettség felvállalására.

Szigorú feltételrendszert alkalmaznak valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt országra. A csatlakozási folyamat során minden új lépés az egyes országok által a politikai és gazdasági reformok terén elért fejlődéstől függ. Mivel hosszú távú folyamatról van szó, az országokat folyamatosan ösztönözni kell a reformok folytatására. Az EU feladata az is, hogy erősítse a folyamat átlátható jellegét.

Összhangban az Európai Tanács 2006 júniusában megfogalmazott következtetéseivel, szükség van az EU saját intézményeinek reformjára. A soron következő tagállam várható csatlakozásának időpontjáig új megoldást kell találni az intézményi kérdésekre. Az EU finanszírozása a jövő másik fontos kérdése. A jövőben még a korábbiaknál is nagyobb jelentőséget kap az Uniónak az a képessége, hogy új tagokat fogad be, ugyanakkor az integráció lendületét is fenntartja. A Bizottság e dokumentumhoz mellékelt külön jelentése felvázolja azon megközelítést, mely az EU működőképességének fenntartását kívánja biztosítani, miközben az Unió az előtte álló évben is követi a bővítési menetrendben sorra kerülő kihívásokat.

Nem minden európai országot érinti a bővítés folyamata. Az EU különféle kapcsolatokat teremtett/a legkülönbözőbb kapcsolatokat építette ki más országokkal, ideértve az Európai Gazdasági Térséget, az európai szomszédságpolitikát, illetve a Svájchoz fűződő kétoldalú kapcsolatokat. Az európai szomszédságpolitika célja, hogy elmélyültebb politikai kapcsolatokkal, valamint a gazdasági integrációval fokozza az EU-val szomszédos országok gazdasági fellendülését, stabilitását, valamint megfelelő irányítását. A Bizottság hamarosan az európai szomszédságpolitika megerősítésére vonatkozó javaslatokat terjeszt elő..

Az EU jelenlegi stratégiájából kiindulva e dokumentum olyan megközelítést vázol fel, amely segít levonni az ötödik bővítés tanulságait, támogatja a csatlakozás útján járó országokat, igyekszik megszerezni a közvélemény támogatását a további bővítések tekintetében, szembenéz bővítések kihívásaival, valamint biztosítja az unió integrációs lehetőségeit. Ez az új bővítési konszenzus (kialakításának) alapja.

2. AZ ÖTÖDIK BőVÍTÉS

A bővítés tartós értékei már megmutatkoztak − az EU egyik leghatékonyabb szakpolitikájáról van szó, amely az egész kontinensen nagyban segítette a béke és stabilitás megteremtését, valamint a demokrácia fejlődését. Az Unióhoz 2004-ben csatlakozó tíz tagállam folytatta zökkenőmentes beilleszkedését az EU intézményi rendszerébe és csatlakozásukat az unió szakpolitikáihoz. Az új tagállamok demokratikus politikai berendezkedése összességében továbbra is jól működik. Kimagasló eredményt értek el abban, hogy jogrendjük megfeleljen az uniós jogszabályoknak, és jelentősen hozzájárultak az EU intézményeinek működéséhez. Az Unió intézményei tovább folytatták hatékony működésüket. A bővítés megnövelte az EU súlyát a nemzetközi politikai és gazdasági életben, megerősítette az EU tárgyalási képességét a különböző fórumokon, valamint gazdagította az Unió kulturális örökségét.

A bővítés amellett, hogy megerősítette Európa biztonságát és stabilitását, gazdasági előnyöket is hozott magával. Az új tagállamok gyorsan zárkóznak fel a régebbi tagállamokhoz. A régebbi tagállamok újabb kereskedelmi és befektetési lehetőségekkel gazdagodtak. A bővítés az EU gazdaságának általában előnyére vált, és segített abban, hogy hatékonyabban szembenézzen a globalizációval járó kihívásokkal.[1] Az euro fokozatos bevezetése az új tagállamokban, elsőként Szlovéniában 2007. január 1-jén, tovább fogja erősíteni ezt a pozitív folyamatot.

A kibővült Unió sokkal hatékonyabb munkamegosztást jelent és az EU-t jobban felkészíti a globális versenyre. Összességében a legutóbbi bővítés az Unión belüli gazdasági növekedés és modernizáció katalizátoraként hatott. E hatásokat az elmúlt időszakban számos jelentős tanulmány is világosan kimutatta. A konkrét előnyök jó példája az a három tagállam, amely a tíz új tagállam csatlakozásakor bevezette a munkavállalók szabad mozgását. Az előnyöket érezték a megnövekedett nemzeti jövedelem és adóbevétel terén, illetve a szürkegazdaság térvesztése esetében. Az új tagállamokból érkező munkavállalók segítettek pótolni a munkaerőpiaci hiányosságokat, és jól alkalmazkodtak az új környezet kultúrájához.[2] E tapasztalatok fényében további öt tagállam nyitotta meg munkaerőpiacát, illetve további kettő nyitotta meg azokat részlegesen.[3]

Bulgária és Románia szigorú feltételeknek eleget téve készült fel az uniós tagságra, az EU teljeskörű támogatásával. Mindkét ország széles hatókörű reformokat vezetett be a csatlakozási tárgyalások folyamán. A Bizottság 2005 októberében, illetve 2006 májusában és szeptemberében kiadott monitoring jelentései rámutattak azon kiemelt jelentőségű területekre, amelyeken további erőfeszítésekre van szükség. Az elért haladás eredményeképpen Bulgária és Románia 2007. január 1-jén képes lesz az Unióhoz történő csatlakozásából eredő jogok alkalmazására és kötelezettségek betartására. A szeptemberi jelentés szigorú feltételeket szabott annak érdekében, hogy biztosítsa a reformfolyamat előre haladását az említett országokban a csatlakozás előtt és után egyaránt. Ezenkívül felhívta a figyelmet a közösségi vívmányok és a csatlakozási szerződés rendelkezéseire, hogy biztosítsa az EU szakpolitikáinak folytatását, illetve intézményeinek további hatékony működését. Szükség esetén a Bizottság habozás nélkül alkalmazni fogja az ott leírt mechanizmusokat.

Bulgária és Románia csatlakozása azt bizonyítja a felkészülésük kezdeti szakaszában tartó országoknak, hogy végső céljuk elérhető. Emellett az abból levont tanulságok folyamatosan beépülnek az előcsatlakozási stratégiába. Így nyilvánvaló, hogy már egész korán kell foglalkozni olyan kérdésekkel, mint például az igazságügyi reform, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem. A Bizottság például nagyobb figyelmet szentel annak a kérdésnek, hogyan biztosítható legeredményesebben a bírói testület függetlensége, pártatlansága és hatékony sága, illetve hogyan előzhető meg a korrupció. Ezen túlmenően a Bizottság hangsúlyozza a tartós közigazgatási reformok szükségességét. A szakmai előmeneteli kritériumokra épülő, elszámoltatható és hatékony közszolgálat lehetővé teszi az országnak, hogy eredményesen készüljön fel a csatlakozásra, ami az egész ország javát szolgálja.

Összességében elmondható, hogy az ötödik bővítés jelentős sikerekkel járt. Még éveken keresztül érezhetjük a folyamat kedvező hatásait. A növekvő jövedelemmel rendelkező több mint százmillió új uniós polgár segít továbblendíteni az európai gazdaságot. A bővítés megerősítette Európában a demokráciát és a jogállamiságot, valamint fokozta valamennyi uniós polgár biztonságát és növelte a jólétet az Unióban.

3. A BőVÍTÉSI FOLYAMAT

Az EU bővítési politikája ma az alábbi három alapelvre épül: a már megfogalmazott kötelezettségvállalások megerősítése, a feltételrendszerek alkalmazása és a kommunikáció.

Az EU bővítési menetrendjének megerősítése azt jelenti, hogy az Unió óvatosan tekint bármilyen új kötelezettség felvállalására, ugyanakkor eleget tesz korábbi, a csatlakozási folyamatban érintett országok felé fennálló vállalásainak. Az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal és Horvátországgal, illetve európai távlatokat ígért a Nyugat-Balkán további országainak. E vállalás nagyon erős ösztönzést jelent az említett országoknak reformjaik folytatásához.

Szigorú feltételrendszert alkalmaznak valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt országra. Minden további lépés az egyes országok saját előmenetelétől függ, azaz attól, hogy teljesítik-e a csatlakozási folyamat egyes állomásainak eléréséhez szükséges feltételeket. E megközelítés segíti a reformok konszolidálását és felkészíti az új tagállamokat arra, hogy eleget tegyenek a csatlakozással járó kötelezettségeiknek.

Ahhoz, hogy a csatlakozás sikeres legyen, az EU-nak biztosítania kell polgárai támogatását. A tagállamoknak vezető szerepet kell vállalniuk a bővítési folyamat hatékony ismertetésében, kiemelve különösen, hogy az EU polgárainak ebből milyen előnyei származnak. Az EU bővítési folyamatához továbbra is alapvetően szükséges a demokratikus legitimitás.

3.1. Csatlakozási tárgyalások

Horvátországgal és Törökországgal – a tagállamok egyhangú hozzájárulásával – 2005 októberében kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, ami tovább ösztönzi az említett országokat a politikai és gazdasági reformok folytatására, illetve a szomszédaikkal ápolt jó kapcsolatok fenntartására. A tárgyalásokat a Tanács által egyhangúlag elfogadott, egyértelmű és szigorú keretek között folytatják. A tárgyalások lépései az országban zajló reformok szakaszaitól függnek.

A csatlakozási tárgyalások során kidolgozták azokat a szabályokat, amelyek szerint a tagjelölt országok vállalják, hogy a közösségi vívmányokként ismert uniós joganyagot és szakpolitikákat teljes egészében alkalmazzák. Az országoknak el kell fogadniuk és végre kell hajtaniuk a közösségi vívmányokat, illetve csatlakozniuk kell a Szerződések politikai célkitűzéseihez. A tárgyalások lehetővé teszik, hogy a tagjelölt országok és az EU megállapodjanak arról, milyen intézkedésekre van szükség az integráció megkönnyítése érdekében. Minden országot saját érdemei alapján ítélnek meg: a tárgyalások során az országoknak lehetőségük nyílik bebizonyítani, hogy képesek véghezvinni a szükséges reformokat és megfelelni a tagsághoz szükséges valamennyi követelménynek.

A tárgyalások szervezett keretek között folynak. 2005 októbere óta az „átvilágítás” folyamata több száz szakértőt mozgósított Törökországból, Horvátországból, illetve a Bizottság részéről, hogy a közösségi vívmányok at értelmezzék, megállapítsák, hol tartanak az érintett országok a jogharmonizációban, és megvizsgálják a végrehajtásra vonatkozó terveiket. Az átvilágítási folyamat nemrég zárult le a vívmányok valamennyi fejezetét illetően.

Egy adott fejezet átvilágítása után a tagállamok – a Bizottság javaslata alapján – döntenek arról, hogy megkezdhetik-e a tárgyalásokat az adott fejezetről, vagy megállapítják azon értékelési kritériumokat, amelyeknek a tagjelölt országnak a tárgyalások megkezdése előtt meg kell felelnie. A tárgyalások megkezdésekor az Unió előterjeszti közös álláspontját, amely tartalmazza a fejezet ideiglenes lezárásához szükséges értékelési kritériumokat.

Az értékelési kritériumok olyan új eszközt jelentenek, amelyet az ötödik bővítéssel járó tanulságok alapján vezettek be. Céljuk, hogy javítsák a tárgyalások minőségét, mivel arra ösztönzik a tagjelölt országokat, hogy már korán megkezdjék a szükséges reformokat. Az értékelési kritériumok mérhetőek és a vívmányok legfontosabb részeihez kapcsolódnak. Általában elmondható, hogy értékelési kritériumokat a későbbi harmonizáció legfontosabb előkészítő lépéseit (például stratégiákat és cselekvési terveket), valamint a vívmányokkal kapcsolatos elvárásokat tükröző szerződéses kötelezettségek teljesítését érintik. Az fejezet lezárásakor kiválasztott értékelési kritériumok elsősorban jogalkotási intézkedésekre, közigazgatási vagy igazságszolgáltatási testületekre vonatkoznak, illetve a vívmányok végrehajtásának nyomon követésére. A gazdasági fejezetek esetében az értékelési kritériumok között szerepel a működő piacgazdaság feltétele.

Amennyiben egy tagjelölt ország nem teljesíti az éppen tárgyalt fejezet megnyitásakor kitűzött értékelési kritériumokat, a Bizottság javasolhatja az adott fejezetről folytatott tárgyalások felfüggesztését. Amennyiben egy tagjelölt ország már nem felel meg az ideiglenesen lezárt fejezetet lezáró értékelési kritériumoknak, a Bizottság javasolhatja az adott fejezetrről folytatott csatlakozási tárgyalások újrakezdését.

Az Unió elvárja, hogy a tárgyaló országok teljesítsék a politikai kritériumokat és a tárgyalások alatt törekedjenek a magasabb szint elérésére. A politikai kritériumok közé tartozó feladatok megoldása során az országok által elért sikerekről folytatott párbeszéd eredményei beépülnek a tárgyalási folyamatban. A Bizottság előkészíti a tagállamokkal folytatandó párbeszédet, és utóbbiaknak jelentést tesz a téma szerinti tanácsi testületekben. Ezen kívül a jelenlegi tárgyalási keretek tartalmaznak egy igazságszolgáltatási és alapjogi fejezetet, amelyhez a politikai kérdések is tartoznak. Ez lehetővé teszi, hogy a legfontosabb területeken elért haladást tüzetes vizsgálat alá vessék.

A jelenlegi tárgyalási keret arról rendelkezik, hogy a csatlakozási tárgyalásokat függesszék fel abban az esetben, ha a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság elve tartósan és súlyos csorbát szenvedne. A politikai reformoknak szentelt fokozott figyelem javítani fogja a csatlakozási tárgyalások minőségét, és ösztönözni fogja a tagjelölt országokban a szükséges reformokat.

Ezentúl a gazdasági reformokkal kapcsolatban az országokkal folytatott párbeszéd eredményei is bekerülnek a tárgyalási folyamatba. A Bizottság előkészíti a tagállamokkal folytatandó párbeszédet, és utóbbiaknak jelentést tesz a kapcsolódó tanácsi testületekben. E párbeszéd középpontjában a gazdasági kritériumok teljesítése és az uniós gazdaságokkal való konvergencia áll. Alapvető jelentőségű, hogy a csatlakozó országok már a csatlakozás előtt működő piacgazdasággal rendelkezzenek és képesek legyenek versenyezni a belső piacon. Az előcsatlakozási támogatások kifejezetten e célkitűzés teljesítését kívánják elősegíteni.

3.2. Előcsatlakozási stratégia

A csatlakozási partnerségek, illetve az európai partnerségek az előcsatlakozási stratégia központi részét képezik. Az egyes országok által megvalósított előrehaladásról készített bizottsági jelentés megállapításai alapján a partnerségek meghatározzák az említett országok számára az EU-tagság célkitűzés elérése érdekében teendő legfontosabb feladatokat. Ezenkívül a partnerségek keretet biztosítanak az említett célkitűzés megvalósítása céljából nyújtott uniós támogatáshoz. A jelenlegi partnerségekről a Tanács ez évben hozott döntést. A Bizottság 2007 végén felül kívánja azokat vizsgálni. A Bizottság most az újonnan függetlenné vált Montenegrónak kínálja fel a európai partnerség lehetőségét.

Előcsatlakozási támogatási eszköz

2007. január 1-jétől kezdődően a Bizottság új pénzügyi eszközzel, nevezetesen az Előcsatlakozási támogatási eszközzel (IPA) igyekszik ösztönözni a modernizációt, a reformot és a vívmányok hoz történő igazodást. Az új eszköz teljes mértékben kiváltja a korábbi támogatási eszközöket, mint például a Phare, a Cards, az ISPA és a SAPARD. A tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok jogosultak az új eszköz alapján történő finanszírozásra. Az egyetlen eljárási és szabálycsomag, illetve a még nagyobb rugalmasság nagyobb hatást fog gyakorolni és értékarányosabb megközelítést fog eredményezni az EU-alapok szétosztásakor. A Nyugat-Balkán térség országai és Törökország mintegy 11,5 milliárd euro támogatást fog kapni az elkövetkező hét év során. A Bizottság többéves pénzügyi keretet terjeszt elő, amely országok és főbb tételek szerint meghatározza az IPA-alapok szétosztásának indikatív összegeit.

Mihelyt befejeződnek a konfliktust követő újjáépítési munkálatok legfontosabb feladatai Szerbiában, Montenegróban és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén, az Európai Újjáépítési Ügynökség 2008 végéig fokozatosan megszünteti tevékenységét. Az új helyzethez igazított prioritásokat szem előtt tartó támogatás végrehajtását a Bizottság delegációi, majd – amint erre készen állnak – az országok saját hatóságai veszik át. Az IPA bevezetése arra is jó alkalom, hogy a tevékenységeket jobban összehangolják az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Világbank, illetve más nemzetközi pénzügyi intézetek működésével. A Bizottság építeni fog a partnereivel már létrehozott együttműködésre annak érdekében, hogy a támogatások és kölcsönök költséghatékonyság szempontjából legkedvezőbb elegyét a régió valamennyi részén mozgósítsák modernizációra és fejlesztésre.

A Nyugat-Balkánra vonatkozó útiterv végrehajtása

Valamennyi nyugat-balkáni ország lépéseket tett abba az irányba, hogy megvalósítsa európai uniós terveit, a Bizottság bővítésről szóló stratégiai anyagában tavaly meghatározott útiterv szerint. Az egyes országok saját érdemeik szerint haladnak, aszerint, hogy mekkora sikerrel teljesítik a követelményeket. Egy adott ország esetében a stabilizációs és társulási megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtásának kielégítő üteme (beleértve a kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseket) fontos szempont lesz az EU számára az illető ország tagsági kérelmének elbírálásakor.

A Thesszalonikiben megállapított menetrendből kiindulva 2006 márciusában Salzburgban az EU megismételte azon állásfoglalását, miszerint a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióhoz kötődik, és felszólította az országokat arra, hogy vegyék határozottabban kezükbe a regionális együttműködés folyamatát. A regionális együttműködés továbbra is elengedhetetlen a hosszú távú stabilitás megteremtéséhez, a gazdasági fejlődés beindításához és a Nyugat-Balkán békés rendezéséhez.

Dél-Kelet Európa országai idén megállapodtak abban, hogy új kereteket dolgoznak ki, határozottabb részvétellel, amely a délkelet-európai együttműködési folyamatra épül. Létre fogják hozni a, Dél-kelet Európa,, illetve a nemzetközi közösség képviselőiből álló Regionális Együttműködési Tanácsot. A Bizottság erőteljes támogatást biztosít e folyamatnak. A Bizottság üdvözli az Energiaközösségi Szerződést is, valamint az európai közös légtérről szóló megállapodást.

Az EU ösztönözni fogja a személyes kapcsolatokat egyrészt azáltal, hogy több ösztöndíjat bocsát a tanulók és kutatók rendelkezésére, másrészt egyszerűsíti a vízummal kapcsolatos eljárásokat. A horvát állampolgárok mentesülnek a rövid tartózkodásra jogosító vízumkötelezettség alól. A Bizottság a Tanács felhatalmazását kérte a vízumkérelem megkönnyítését szolgáló megállapodások szóló tárgyalások folytatására a régió más országaival is, azzal a szándékkal, hogy e megállapodásokat 2007-ben meg tudják kötni. A javaslat a visszafogadás kérdéskörére is kiterjed Albánia kivételével, mivel ez utóbbival az EU már aláírta a visszafogadási megállapodást. Ezen túlmenően az EU továbbra is támogatást nyújt az olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az energia, illetve a gazdasági együttműködés.

Délkelet Európa országai 2006 áprilisában tárgyalásokat kezdeményeztek a regionális szabadkereskedelemről, és azt a célt tűzték maguk elé, hogy az erről szóló megállapodást 2006 végéig megkötik. A Bizottság és a Stabilitási Paktum teljes mértékben támogatja e folyamatot.[4] Az EU hamarosan bevezeti a származási szabályok diagonális kumulációját Horvátországgal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, illetve később más országokkal kötött megállapodásaiban, ami ösztönözni fogja a kereskedelmet és a befektetéseket. Albánia, Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már tagja a WTO-nak. A Bosznia és Hercegovina, Montenegró és Szerbia által a WTO-hoz történő csatlakozás érdekében a közeljövőben teendő erőfeszítések segíteni fogják az országokat abban is, hogy elmélyítsék regionális kereskedelmi kapcsolataikat, véghezvigyék a gazdasági reformokat, illetve végrehajtsák a jövőbeni stabilizációs és társulási megállapodásokat.

4. A BőVÍTÉS NYILVÁNOSSÁG ÁLTALI TÁMOGATÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA

A bővítési menetrend tartalmazza azokat a lépéseket és eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy az Unió a fent vázolt kihívások közül többel is megbirkózzon. Az EU-hoz történő csatlakozás nyugat-balkáni országoknak és Törökországnak felkínált lehetősége fontos katalizátora az említett országok reformjának. Általában az EU-nak is egyértelmű előnye származik e folyamatból, például a növekedés, a stabilitás és a biztonság tekintetében. Mindazonáltal ezeket a nyilvánosság felé is jobban kellene közvetíteni. Nagyon fontos meghallgatni a polgárokat, foglalkozni aggodalmaikkal, és tényszerű tájékoztatást nyújtani. A tagállamoknak ebben vezető szerepet kell vállalniuk, az Európai Parlament és a Bizottság támogatásával. A tagállamoknak − a nyilvánossághoz legközelebb álló regionális és helyi hatóságok, illetve civil szervezetek segítségével − közvetíteniük kell a polgárok felé, milyen előnyökkel járt a bővítési politika kibővült EU lakói számára.

Miközben biztosítjuk a bővítés széleskörű nyilvános támogatottságát, a kölcsönös megértést is erősíteni kell. E célból a Bizottság 2005-ben civil társadalmi párbeszédet kezdeményezett az EU, a tagjelölt, illetve a potenciális tagjelölt országok között. A program arra irányul, hogy ösztönözze a nem-kormányzati szervezetek közötti kapcsolatokat, például a diákcsere-programokat, az újságírói tanulmányutakat, csakúgy, mint a női érdekképviseleti szervezetek, szakszervezetek és üzleti közösségek közötti kapcsolatokat.

A Bizottság a következő intézkedéseket fogja meghozni:

- A Bizottság támogatja a fokozott átláthatóságot. Javasolja, hogy az átvilágítási jelentéseket, a tárgyalási fejezetek megnyitásához szükséges értékelési kritériumokat, illetve az EU végleges közös álláspontjait hozzák nyilvánosságra.

- A Bizottság ki fogja terjeszteni támogatását a civil társadalmi párbeszédre, felhasználva azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig Törökország és a Nyugat-Balkán országai esetében hozott.

- A Bizottság ösztönözni fogja a személyesebb jellegű kapcsolatokat az olyan területeken, mint például az oktatás, a kutatás vagy a kultúra.

- A Bizottság továbbra is követi a közvélemény alakulását a bővítéssel kapcsolatban,, és meghallgajta a felmerülő aggályokat. Tagállami képviseletein, illetve a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban működő delegációin keresztül hatékonyabb kommunikációt valósít meg a bővítési politikáról.

- A Bizottság a bővítés politikai kérdéseiről köznyelven írt, jól érthető információt dolgoz ki a a nagyközönség, illetve a szakmai felhasználók számára, főként a kérdéssel kapcsolatban létrehozott internetes honlapokon. A Bizottság ismerteti továbbá a kérdés gyakorlati aspektusait is, különös tekintettel arra az alkalmazott feltételrendszerre és hatásvizsgálati módszerekre.

5. A FőBB KIHÍVÁSOK 2007-BEN

5.1. Az ötödik bővítés után hátramaradt kihívások

Ciprus kérdésének átfogó rendezése és a sziget egyesítése továbbra is fontos kihívást jelent. A Bizottság üdvözli a ciprusi görög, illetve a ciprusi török közösség vezetőinek 2006-ban tett lépéseit, amelyek célja az átfogó rendezést célzó folyamat újraindítása az ENSZ égisze alatt. Ezeket az erőfeszítéseket jelentős mértékben fokozni kell 2007 során.

A Bizottság készen áll arra, támogassa az ilyen elképzeléseket, ahogy azt a múltban is tette. A Tanács a Bizottság által a ciprusi török közösség elszigeteltségének felszámolására irányuló három javasolt intézkedése közül kettőt elfogadott. A ciprusi görög és török polgárok, illetve más uniós polgárok szabad mozgása a szigeten ma már biztosított a zöld vonalról szóló rendelet által. A ciprusi török közösség támogatási programját is elfogadták; végrehajtása jelenleg folyamatban van. A Bizottság által javasolt, a Ciprus északi részével kötött közvetlen kereskedelemről szóló szabályzás még elfogadásra vár. Gyors elfogadásához megerősített erőfeszítésekre, illetve kompromisszumkész hozzáállásra van szükség.

5.2. Tagjelölt országok

Horvátország

2006-ban Horvátország folytatta előrehaladását politikai, gazdaságii, illetve a vívmányokból adódó kritériumok teljesítése terén, valamint az országgal kötött Stabilizációs és Társulási Megállapodás végrehajtásában. 2007-ben a fő kihívás az, hogy az addig elért haladásra építsenek, és felgyorsítsák a reformok előrehaladását, különösen az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja, valamint a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági reform kiemelt jelentőségű területein. Horvátországnak fenn kell tartania az EU-csatlakozás lendületét kötelezettségei pontos betartása által, például az állami támogatások és az ingatlanügyek esetében. Horvátországnak folytatnia kellene a jogharmonizációt is, valamint még jobban meg kellene erősítenie közigazgatási kapacitását.

A megfelelő szomszédsági kapcsolatok és a regionális együttműködés továbbra is kiemelt jelentőségű, ugyanakkor elsőbbséget kell élvezzen az, hogy megoldást találjanak az olyan, kiemelt jelentőségű kétoldalú kérdésekre, mint például a határkijelölés kérdése. A kisebbségek jogai és a menekültek visszatérése folyamatosan kiemelt figyelmet igényel.

A csatlakozási tárgyalások Horvátországgal jól kezdődtek. Horvátország számos kérdésben jelentős lépéseket tett az átvilágítást követően azirányba, hogy jogalkotását átalakítsa. Jelenleg már folyamatban van a szükséges közigazgatási kapacitás kifejlesztése. E haladásból kiindulva, és feltéve, hogy Horvátország szembe tud nézni a fent említett kihívásokkal, a tárgyalások várhatóan jó ütemben folytathatók.

Törökország

2006-ban Törökország folytatta előrehaladását a reformok terén, így például a 9. reformcsomag bizonyos elemeinek közelmúltbeli elfogadásával. Ezen túlmenően a bejelentett kínzások és bántalmazások száma összességében csökkent, összhangban a „zéró tolerancia” politikájával, még akkor is, ha a dél-keleti helyzet e tekintetben aggodalmakra ad okot. Mindazonáltal tény, hogy a reformok üteme lelassult. 2007-ben fontos lesz határozott erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a reformok lendületét egész Törökországra kiterjesszék. A Büntetőtörvénykönyv 301. cikkének visszavonásával vagy módosításával, illetve általánosságban a jogalkotás európai normákhoz történő igazításával haladéktalanul biztosítani kell a véleménynyilvánítás szabadságát. A véleménynyilvánítás sabadságának kérdésén kívül további erőfeszítésekre van szükség a vallásszabadság, a nők jogai, a kisebbségi jogok és a szakszervezeti jogok megerősítése érdekében. A katonai szükségletek demokratikus polgári ellenőrzése is megerősítendő, illetve a jogérvényesítést és az igazságszolgáltatási gyakorlatot összhangba kell hozni a reformok szellemével. Ezzel párhuzamosan Törökországnak kezelnie kell a dél-keleti országrész komoly gazdasági és szociális problémáit annak biztosítása érdekében, hogy a kurd lakosság is teljes mértékben részesül a jogokból és szabadságjogokból. A 2006. januárjában elfogadott csatlakozási partnerség jó eszköz a reformok előrehaladásának méréséhez. A megfelelő szomszédsági kapcsolatok továbbra is kulcsszerepet kapnak. A Bizottság növelni fogja a politikai kritériumok ellenőrzésének gyakoriságát.

Ahogy azt az Európai Közösség és tagállamai 2005. szeptember 21-i nyilatkozatukban kijelentették, az EU azt várja Törökországtól, hogy biztosítsa az ankarai megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének megkülönböztetésmentes végrehajtását, valamint számolja fel az áruk szabad mozgását gátló akadályokat, ideértve a szállítási eszközökre vonatkozó korlátozásokat. Amennyiben e kötelezettségeit nem tudja maradéktalanul teljesíteni, az a tárgyalások folyamatát általában befolyásolja. A Bizottság a decemberi Európai Tanács üléséig megfelelő javaslatokat dolgoz ki arra az esetre, ha Törökország esetleg nem teljesítené kötelezettségeit. Ugyanígy lényeges, hogy a csatlakozási partnerségben megfogalmazottak szerint Törökország a lehető leghamarabb konkrét lépéseket tegyen valamennyi EU-tagállamhoz fűződő kétoldalú kapcsolatai normalizálása érdekében.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jelölése 2005 decemberében az ország reformtörekvései által elért eredmények elismerését jelentette. A lépés ugyanakkor ösztönzést is jelentett a megkezdett reformok folytatására, s ezáltal az ország európai jövőjére vonatkozó elképzelések valóra váltására.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság folytatta haladását, bár ennek üteme 2006-ban lelassult. A júliusi választások általában a nemzetközi normáknak megfelelően zajlottak. A felismert hiányosságokat azonban teljes mértékben orvosolni kell.

A kormány még mindig különleges kihívásokkal áll szemben a rendőrség és az igazságszolgáltatási rendszer reformjának végrehajtása, a korrupció elleni küzdelem, valamint a Stabilizációs és Társulási Megállapodás teljes körű végrehajtása tekintetében/-át illetően. Az Ohridi Megállapodás folyamatos végrehajtása továbbra is alapvető jelentőségű a reformoknak kedvező körülmények előmozdítása érdekében. Fontos, hogy a reformigyekezetek – az együttműködés és a politikai konszenzus alapján – fenntarthatóak legyenek. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben az ország további előrelépést kíván megvalósítani a csatlakozási folyamatban meghatározott célok elérése felé, elsőbbséget kellene biztosítani a legfontosabb területeket érintő reformok ütemének.

5.3. Potenciális tagjelölt országok

Albánia

Albánia továbbra is hozzájárult a régió stabilitásához, különösen a szomszédos országok helyzetével kapcsolatos kimért álláspontjának köszönhetően. Az EU Albániához fűződő kapcsolataiban előrelépés történt a Stabilizációs és Társulási Megállapodás idei aláírásával. Ma a 2006. december 1-jén hatályba lépő, kereskedelmi kérdéseket érintő ideiglenes megállapodás végrehajtása élvez elsőbbséget. Az EU támogatásával Albánia foglalkozik a politikai, igazságügyi és gazdasági reform, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kihívásaival. E témakörök az elkövetkező időszakban is elsőbbséget élveznek.

Bosznia és Hercegovina

Az európai perspektíva lényeges szerepet játszik abban, hogy ösztönözze Bosznia és Hercegovina valamennyi pártját a politikai és gazdasági reformokra, így például a rendőrség reformjára. A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) teljes körű együttműködés kiemelten fontos része annak a feltételrendszernek, amely az országot közelebb viheti az EU-hoz. A Főképviselő Hivatalának (OHR) visszavonása lehetővé teszi, hogy az ország lakossága és intézményei kezükbe vehessék saját közös sorsukat. A Stabilizációs és Társulási Megállapodásról folytatott tárgyalások befejezése, valamint a megállapodás végrehajtása meg fogja erősíteni az ország európai lehetőségeit. A feltételek teljesülése esetén e tárgyalásokat néhány hónapon belül le lehet zárni. Az alkotmányos fejlődés elengedhetetlen ahhoz, hogy működőképesebb, fenntartható és demokratikus államot alakíthassanak ki. Miután felszámolta az országban a Főképviselő Hivatalát, az EU-nak foglalkoznia kell saját jövőbeni képviselete kérdésével.

Montenegró

Montenegró 2006 júniusában nyerte el függetlenségét, az Európai Unióval közösen megállapított feltételek szerinti szabad és tisztességes népszavazás eredményeként. A függetlenség elnyerését követően Montenegró tárgyalásokat kezdett egy külön Stabilizációs és Társulási Megállapodásról, a Tanács által gyors ütemben elfogadott új irányelvek alapján. EU iránti elkötelezettségéből adódóan Montenegró előtt nyitva a lehetőség, hogy az államalakítás kihívásaival az előcsatlakozási folyamat stabil és biztonságos keretei között nézhessen szembe.

Fontos fenntartani a reformok ritmusát és folytatni az együttműködést a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY), annak érdekében, hogy a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról folytatott tárgyalásokat az elkövetkező hónapok folyamán lezárhassák. Montenegróra sok feladat vár még a tekintetben, hogy az előrelépés érdekében megerősítse intézményeit. A legfontosabb intézkedések szerepelnek az e közleményt kísérő európai partnerség szövegében. Az igazságügyi reform, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem elsőbbséget kell élvezzen. Montenegrónak fejlesztenie kell igazgatási kapacitását a Stabilizációs és Társulási Megállapodás végrehajtása érdekében.

Szerbia

Szerbia dicséretet érdemel Montenegró függetlenségének elnyerése után tanúsított felelős magatartásáért. Az új alkotmány várhatóan megerősíti az ország saját irányítási rendszerét. A privatizáció folytatásával Szerbia sikereket ért el a makroökonómiai stabilitás biztosítása, illetve a közvetlen külföldi befektetések vonzása terén. Az EU-val folytatott gazdasági integráció terén megfelelő haladás tapasztalható. Szerbia a közigazgatási reform terén is további fejlődést ért el. A Stabilizációs és Társulási Megállapodás keretében az EU-val folytatott tárgyalások során a szerb kormány bizonyította jelentős igazgatási kapacitását. Ez jó előjele Szerbia azon képességének, hogy felzárkózzon a régió többi, EU felé haladó országához, mihelyt eleget tesz a Stabilizációs és Társulási Megállapodás lezárásához szükséges feltételeknek.

A Bizottság nem becsüli alá azokat a kihívásokat, amelyekkel Szerbiának a jelenlegi politikai viszonyok mellett szembe kell néznie. Szerbiának építő megközelítéssel kell kezelnie Koszovó kérdését. Az esetleges EU-csatlakozás lehetősége hitelesnek és a szerb lakosság szemében is megvalósíthatónak kell maradjon, a Stabilizációs és Társulási Megállapodásra irányuló tárgyalások korai fordulóinak és gyors megkötésének köszönhetően, mihelyt Szerbia teljesíti a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való együttműködés feltételét. Az EU is erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a szerb nép is Európa fő áramához tartozzon azáltal, hogy megkönnyíti a vízumkérelmet[5], illetve segíti Szerbiát abban, hogy még teljesebben vegyen részt például az oktatás, a fiatalság, a kutatás vagy a kultúra területéhez kapcsolódó közösségi programokban.

Koszovó[6]

Az EU tovább haladt a Koszovó iránti elköteleződés útján, a szabványok ellenőrzése, támogatásnyújtás és az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziójával (UNMIK) együttműködés által, valamint azzal, hogy támogatja az ország státuszát érintő folyamatot; az ENSZ főtitkárának ez ügyben eljáró különmegbízottja, Martti Ahtisaari felügyelete mellett. Az EU jelentős szerepet fog játszani az ország jogállásnak rendezésében, illetve végrehajtásában, mihelyt az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntést hoz a kérdésben.

Az ország jogállásának rendezését politikai és jogi szempontból egyaránt egyértelművé kell tenni, és annak Koszovó jövőbeni fejlődéséhez perspektívát kell nyújtania. Koszovó jogállásának kérdése sui generis jellegű, ebből következően nem precedensértékű.

Ez további lendületet fog adni a koszovói hatóságoknak a jogállamiság, a gazdaság és a közigazgatás főbb területein szükséges reformok folytatásához, valamint ahhoz, hogy sikerrel vegye át a felelősséget az UNMIK-tól. A kisebbségek jogainak kérdése továbbra is alapvető jelentőségű, csakúgy, mint a kisebbségek részvétele Koszovó intézményeinek működésében.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás lehetősége rendkívül fontos ahhoz, hogy valamennyi érintett képett kapjon az Európai Unión belüli közös jövőről.

6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

A fenti elemzés figyelembevételével a Bizottság az alábbi következtetésre tesz javaslatot:

1. Az EU bővítési politikája továbbra is a kötelezettségvállalások megerősítése, a feltételesség és a kommunikáció három elvére épül. Az EU betartja a folyamatban részt vevő országok irányában tett vállalásait, ám óvatosan tekint bármilyen új kötelezettség felvállalására. A csatlakozási folyamat üteme az országban zajló reformok szakaszaitól függ

2. A jelenlegi bővítési stratégia − kiegészítve azokkal a módszerekkel és eszközökkel, amelyek az EU új tagokat integráló képességét hivatottak biztosítani − a bővítésről szóló új konszenzus alapját képezi.

3. Az EU új tagok felvételére vonatkozó képességét két tényező határozza meg:

- az európai integráció lendületének fenntartása azáltal, hogybiztosítja az EU működési. kapacitását Ez a jelenlegi és jövőbeni uniós polgároknak egyaránt érdekében áll;

- annak biztosítása, hogy csatlakozásuk pillanatában a tagjelölt országok – szigorú feltételek teljesítése mellett – már készek a tagsággal járó kötelezettségek vállalására. Ezt a Bizottság értékeli, a szigorú feltételesség elve alapján.

4. Az EU integrációs képességét a csatlakozási folyamat valamennyi fontos állomásánál felülvizsgálják. A csatlakozási kérelmekről szóló véleményeiben, illetve a csatlakozási tárgyalások során a Bizottság hatásvizsgálatokat végez a fontosabb szakpolitikai területekről. Ez segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy az érintett fejezetre vonatkozó tárgyalások során kialakítsák az EU közös álláspontját, ideértve − amennyiben szükséges − az átmeneti időszakokról vagy más rendelkezésekről.

5. A jövőbeni csatlakozások költségvetési hatásának értékelésekor a Bizottság meg fogja vizsgálni a legfontosabb szakpolitikákra – különösen a mezőgazdaság és a kohéziós politika területeire – gyakorolt hatást is,.

6. Az EU-nak biztosítania kell, hogy saját fejlődését is képes fenntartani és elmélyíteni a bővítési menetrend követése során. A kibővített EU döntéshozatali hatékonyságának javítás érdekében intézményi reformra van szükség. A soron következő tagállam várható csatlakozásának időpontjára új megoldást kell találni az intézményi kérdésekre.

7. A Bizottság tovább javítja a csatlakozási folyamat minőségét. Értékelési kritériumok határozhatók meg az egyes tárgyalási fejezetek megnyitásához és lezárásához egyaránt, illetve ezek szolgálják az egyes fejezetekről folytatott tárgyalások felfüggesztésének vagy újbóli megnyitásának az alapját. A politikai és gazdasági párbeszéd eredményei megjelennek a tárgyalási folyamatban. Az olyan nehéz kérdések, mint az igazságügyi reform, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, már a csatlakozási folyamat korai szakaszában megoldást igényelnek.

8. Az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottság javasolja, hogy hozzák nyilvánosságra a legfontosabb tárgyalási dokumentumokat, ideértve a hatásértékeléseket, az átvilágítási jelentéseket, a fejezetek megnyitásához meghatározott értékelési kritériumokat, valamint az EU tárgyalásokra vonatkozó közös álláspontjait.

9. Mindez alapvetően fontos a bővítés közvélemény általi támogatottágának biztosításához. A folyamat pontos irányítása és a szigorú feltételesség alapvető jelentőségű e támogatás elnyerése szempontjából. Ugyanígy az EU bővítési képességébe vetett bizalom is nagyon fontos. Szükséges továbbá, hogy hatékonyabb kommunikációt folytassunk. Nagyon fontos meghallgatni a polgárokat, megfelelő politikák révén foglalkozni aggodalmaikkal, és tényszerű tájékoztatást nyújtani. Ebben a tagállamoknak vezető szerepet kell játszaniuk. A Bizottság ebben – az Európai Parlamenttel, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, illetve a civil társadalommal egytemben – szerepet vállal.

10. Horvátország jó lendülettel kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az átvilágítás után az ország jelentős lépéseket tett számos téren jogrendje harmonizálása irányába, és jelenleg folyamatban van az ország igazgatási kapacitásának fejlesztése. Mindazonáltal Horvátországnak jelentős mértékben fokoznia kell erőfeszítéseit ahhoz, hogy teljesítse az olyan kihívásokat, mint az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a gazdasági reform, valamint továbbra is maradéktalan együtt kell működnie a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY).

11. Törökország továbbra is megfelelően teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat, és folytatta a politikai reformokat. Az elmúlt év során azonban csökkent a reformok lendülete. Jelentős további erőfeszítésekre van szükség különösen a véleménynyilvánítás szabadsága terén. További fejlesztésre van szükség a nem muzulmán vallási közösségek, a nők, a szakszervezetek jogai, illetve a katonai ügyek polgári ellenőrzése tekintetében. Törökország működő piacgazdaságnak tekinthető és javította a csatlakozással járó kötelezettségek felvállalásához szükséges képességét.

12. Ahogy azt az Európai Közösség és tagállamai 2005. szeptember 21-i nyilatkozatukban kijelentették, az EU azt várja Törökországtól, hogy biztosítsa az ankarai megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének megkülönböztetésmentes végrehajtását, valamint számolja fel az áruk szabad mozgása előtti akadályokat, ideértve a szállítási eszközökre vonatkozó korlátozásokat. Amennyiben e kötelezettségeit nem tudja maradéktalanul teljesíteni, az a tárgyalások folyamatát általában befolyásolja. A Bizottság a decemberi Európai Tanács üléséig megfelelő javaslatokat dolgoz ki arra az esetre, ha Törökország esetleg nem teljesítené kötelezettségeit. Ugyanígy lényeges, hogy a csatlakozási partnerségben megfogalmazottak szerint Törökország a lehető leghamarabb konkrét lépéseket tegyen valamennyi EU-tagállamhoz fűződő kétoldalú kapcsolatai normalizálása érdekében.

13. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tagjelölt országként történő elismerése 2005 decemberében az ország reformtörekvései által elért eredmények elismerését jelentette. Az ország folytatta haladását, bár ennek üteme 2006-ban lelassult. Valamennyi nyugat-balkáni ország lépéseket tett abba az irányba, hogy megvalósítsa európai uniós terveit, a Bizottság bővítésről szóló stratégiai anyagában tavaly meghatározott útiterv szerint. Minden országot saját érdemei szerint halad előre. Egy adott ország esetében a stabilizációs és társulási megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtásának kielégítő üteme (beleértve a kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseket) alapvetően fontos szempont az EU számára az illető ország tagsági kérelmének elbírálásakor.

1. MELLÉKLET

Külön jelentés az EU új tagok felvételére irányuló képességéről

BEVEZETÉS

E külön jelentés szerves részét képezi a 2006. évi bővítési stratégiának. Az Európai Tanács 2006. júniusi ülésén megfogalmazott kérelmét követően a jelentés az EU új tagok felvételére irányuló képességének közép-és hosszútávú kérdéseire összpontosít. A jelentésben előterjesztett megközelítés biztosítani kívánja, hogy az Unió képes fenntartani és elmélyíteni saját fejlődését, mind a szakpolitikák, mind az intézmények terén, ugyanakkor képes követni bővítési programját még a mai világ főbb kihívásaival szembesülve is.

1993-ban a koppenhágai Európai Tanács megállapította, hogy „az Unió képessége új tagok befogadására az európai integráció lendületének fenntartása mellett fontos tényező mind az Unió, mind a tagjelölt országok általános érdekeit tekintve”. Ahogy azt a Bizottság 2005. évi stratégiai tanulmánya megfogalmazta, és a 2006. júniusi Európai Tanács megerősítette, a bővítés ütemének figyelembe kell vennie az EU integrációs képességét.A bővítés célja a közös elveken, politikákon és intézményeken alapuló projektben való részvétel. Az Uniónak biztosítania kell, hogy fenn tudja tartani saját cselekvőképességét és azt, hogy az intézmények közötti méltányos egyensúlynak megfelelően hozzon döntést, tiszteletben tartsa a költségvetési korlátokat, valamint jól működő és a célkitűzéseket beteljesítő ambiciózus közös politikákat hajtson végre.

Az EU-nak biztosítania kell, hogy képes saját fejlődését fenntartani és elmélyíteni, miközben követi a bővítési útiterv pontjait. A kibővített EU döntéshozatali hatékonyságának javítás érdekében intézményi reformra van szükség. A soron következő tagállam várható csatlakozásának időpontjáig új megoldást kell találni az intézményi kérdésekre.

Az EU befogadóképességét, vagy inkább integrációs képességét az EU szakpolitikáinak és intézményeinek fejlődése, valamint az határozza meg, hogy a jelentkezők jól felkészült tagállamokká válnak. A jövőbeni tagok Uniós tagságra való felkészültségét a Bizottság szigorú feltétek szerint értékeli. Az integrációs képesség annak a kérdése, vajon képes-e az EU egy adott pillanatban vagy szakaszban új tagokat felvenni, anélkül, hogy a Szerződésekben foglalt általános politikai, illetve szakpolitikai célokat veszélybe sodorná. Mindenekelőtt tehát funkcionális fogalomról van szó. A Bizottság a jövőben a csatlakozási folyamat valamennyi fontos szakaszában hatásvizsgálatokat készít elő. Ilyen hatásvizsgálatok végzésekor figyelembe veszik az egyes országok sajátosságait.

Az EU bővítésére eddig öt alkalommal került sor, tagállamainak száma hatról 25-re nőtt, illetve a közeljövőben 27-re nő. E bővítések nagyban hozzájárultak Európa egyesítéséhez, a demokrácia, az emberi jogok és az egész kontinens stabilitásának elősegítéséhez. Ösztönözték az új uniós szakpolitikák kialakítását, például a gazdasági és szociális kohézió, a külkapcsolatok, valamint a környezetvédelem terén. A belső piacot, a schengeni térséget és az eurót e bővítésekkel párhuzamosan alakították ki. A 2004-es ötödik bővítés, amelyet hamarosan kiegészít Bulgária és Románia csatlakozása, megnövelte az EU nemzetközi súlyát és kereskedelmi és befektetési szempontból, illetve a gazdasági növekedés tekintetében külön gazdasági előnyökkel járt,. Ezzel egyidőben az EU folytatta az új szakpolitikák fejlesztését és végrehajtását, például az igazságszolgáltatás, a szabadság és a biztonság témakörében. Az EU bővítése az európai integráció elmélyítésével párhuzamosan zajlott.

A jelenlegi bővítési menetrend egy három alapelvből álló stratégiára épül, ezek a kötelezettségvállalások megerősítése, a feltételesség és a kommunikáció. Érinti egyrészt a Nyugat-Balkán térség országait, másrészt Törökországot, amelyek valamennyien az EU felé vezető út különböző szakaszainál tartanak. Az említett országoknak az Európai Tanács egyértelmű lehetőséget adott arra, hogy belépjenek az uniós tagállamok sorába, amennyiben teljesítik az ehhez szükséges feltételeket. Az EU betartja a folyamatban részt vevő országok irányában fennálló vállalásait, ám óvatosan tekint bármilyen új kötelezettség felvállalására.

Jelenleg valószínűtlennek látszik, hogy a jövőben egy több országból álló csoport egyszerre csatlakozzon az unióhoz. A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok között jelentős eltérés van mind politikai és gazdasági fejlettségüket tekintve, mind közigazgatási kapacitásuk terén. Látva az előcsatlakozási előkészületek jelenlegi állását, további bővítésekre valószínűleg közép-, illetve hosszú távon kerül sor.

Az EU akkor üdvözölheti sikerrel az új tagországokat, ha saját fejlődése előrehaladt és a tagjelölt országok eleget tudnak tenni tagállami kötelezettségeiknek. Az uniós polgároknak is készen kell állniuk a további bővítésekre, és jobban meg kell érteniük a kockán forgó kérdéseket. Ez megerősíti a folyamat demokratikus legitimitását a közvélemény szemében. Az e jelentésben alkalmazott megközelítés a következőkre épül:

- az EU azon képességének biztosítása, hogy fenn tudja tartani az európai integráció lendületének fenntartására;

- annak biztosítása, hogy a tagjelölt országok teljesítik a szigorúan meghatározott feltételeket;

- hatékonyabb kommunikáció.

Az elmúlt években felvetődött az Európai Unió végső határainak kérdése. Ez lehetővé tette a Bizottság számára, hogy levonjon néhány következtetést. Az „Európa” kifejezés egyszerre tartalmaz földrajzi, történelmi és kulturális összetevőket, amelyek együttesen alakítják az európai azonosságtudatot. Az elképzelések, értékek közös tapasztalata, illetve a történelmi kölcsönhatás nem foglalható össze egy egyszerű, időn felül álló képletbe, így azt minden egymást követő generáció felülvizsgálhatja.

A bővítés jogalapját az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke képezi, amely kimondja, hogy „ Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított alapelveket” . A Szerződés e rendelkezése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi európai országnak kötelező jelentkeznie, vagy hogy az EU köteles minden jelentkezést elfogadni. Az Európai Uniót elsősorban értékei határozzák meg.

AZ EU INTEGRÁCIÓS KÉPESSÉGÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE

Az Unió új tagok integrálására irányuló képességét a korábbi bővítések alkalmával kiértékelte. A Bizottság által a csatlakozási kérelmekről megfogalmazott véleményeket a Tanács alapul vette a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról hozott határozataihoz. E vélemények vizsgálták a tagjelöltek azon képességét, hogy megfeleljenek a tagsággal járó kötelezettségeiknek, ideértve az EU szakpolitikáinak elfogadását is. Az első négy bővítés esetében a véleményekben szerepelt a csatlakozások Unióra gyakorolt hatásának általános elemzése is, olyan területekre vonatkozóan, mint például a Tanács rotációs rendszerben váltakozó elnöksége, a folyamatban lévő közös politikákon alapuló nettó pénzügyi transzferek becslései, vagy az EU újabb hivatalos nyelveinek hozzáadásával járó hatás.

2004-ben a Bizottság benyújtotta Törökország esetleges tagságával kapcsolatos tanulmányát, valamint a tárgyalások megnyitására vonatkozó ajánlását. A tanulmány azzal számolt, hogy a csatlakozáshoz szükséges felkészülés ideje valószínűleg átnyúlik a következő évtizedbe is. Tartalmazott egyúttal a Törökország csatlakozásával járó költségvetési hatásokra vonatkozó becsléseket is, illetve kijelölte azokat a területeket, amelyekre nézve e lépés kifejezett kihívást jelentene, ilyenek például: a mezőgazdaság, a kohézió, az energia, a migráció, a külső határok és a külpolitika témaköre.

A korábbi bővítések előkészítésekor a Bizottság különálló politikai anyagokban vizsgálta az EU-ra gyakorolt hatásokat a tagsági kérelmek közös kérdéseire vonatkozóan. A Bizottság nagy hangsúlyt helyezett az európai integráció előfeltételeire, azaz az EU-intézmények megerősítésére, a további gazdasági integrációra és a közös politikák kidolgozására.

1997-ben a Bizottság felmérte az ötödik bővítés várható hatásait, és az új tagállamok csatlakozásának előkészítése érdekében költségvetési és politikai reformokat javasolt. Az „Agenda 2000” legfontosabb célja annak biztosítása volt, hogy az EU szakpolitikáit felkészítse a bővítésre.

Gazdasági értelemben az EU már 1991-ben megkezdte az ötödik bővítést, amikor aláírta az első Európa-megállapodásokat Közép-és Kelet-Európa országaival. E megállapodások eredményeként az EU hamar az említett országok legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Az iparcikkek kétoldalú kereskedelmét legtöbb esetben jóval a csatlakozás előtt liberalizálták az EU és az említett országok között.

Törökország gazdasági integrációját megkönnyíti a vámunió, amely ösztönözte a gazdasági reformokat és dinamizálta az országot. A Nyugat-Balkánon az országok a stabilizációs és társulási megállapodásoknak köszönhetően készülnek fel, amelyek a kereskedelem fokozatos liberalizálását és gazdasági segítségnyújtást biztosítanak. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) folyamatos bővítése és modernizálása előkészítette a terepet Dél-kelet Európa mélyebb gazdasági integrációjához.

Az EU új tagok integrációjára való képességének értékelése folytatódott a csatlakozási tárgyalások idején is. A Bizottság intézkedéseket javasolt a bővítés jelenlegi tagokra gyakorolt hatásának kezelése érdekében, különösen bizonyos szakpolitikai területeken. Az ötödik bővítés esetében ez utóbbiak közé tartozott a munkavállalók szabad mozgása és a közúti szállítás. Az ötödik bővítés finanszírozásához szükséges költségvetési összegekre vonatkozó bizottsági értékelés alapul szolgált a tárgyalások lezárásához, ideértve a mezőgazdasági kifizetésekhez.

Az Unió támogatta a tagjelölt országokat tagállami kötelezettségeik felvállalására való felkészülésük céljából. Az ötödik bővítés esetében a Bizottság előcsatlakozási stratégiát vezetett be, mely magában foglalta az egyes országok által elért haladás aprólékos nyomon követését és a rendszeres jelentéstételt, a csatlakozási partnerségeken keresztül a prioritások meghatározását, illetve a pénzügyi támogatást. A széleskörű társulási megállapodások lehetővé tették a tagságukat kérelmező országoknak, hogy már a csatlakozás előtt vállaljanak a közösségi vívmányok részét képező bizonyos jogokat és kötelezettségeket, így például a versenypolitikára, a szellemi tulajdonjogra, a tengeri közlekedésre és az ipari termékek hitelesítésére vonatkozó szabályzást. A tagjelölt országok részt vettek az EU ügynökségeinek és bizottságainak munkájában. A csatlakozási szerződések aláírását követően a csatlakozó országok megfigyelőként részt vettek a jogalkotási folyamatban.

E stratégia, melynek célja a tagjelölt országok által megvalósítandó alapos felkészülése, megkönnyítette ezen országok zökkenőmentes uniós integrációját. Két évvel a csatlakozás után a tíz új tagország kitűnő mértékű megfelelést tanúsít az EU-joganyaggal, ahogy azt az EU belső piaci eredményösszesítő táblázata és az uniós joganyag végrehajtására vonatkozó jelentések mutatják. A csatlakozásuk gazdasági hatása pozitív volt. Az intézmények folytatták hatékony működésüket és a döntéshozatalt, az új tagok pedig aktív szerepet játszottak.

A Bizottság a 2004. május elsejei bővítési forduló után két évvel tanulmányt készített a bővítés gazdasági vonatkozásairól. A tanulmány bemutatja, hogy az elmúlt két év tapasztalatai messzemenően pozitívak voltak.[7] A keleti irányú bővítés dinamizálta a növekedést, és új munkahelyeket teremtett az európai gazdaság számára. A bővítés gondos előkészítése az elmúlt évtized során fontos szerepet játszott abban, hogy az Unió ilyen sikeres eredményt ért el.

Az EU polgárainak, illetve a tagjelölt országok állampolgárainak többsége támogatja a bővítést. Mindazonáltal nagy a tét és a közvéleményben még mindig tetten érhetők bizonyos aggodalmak, illetve félreértések a bővítéssel kapcsolatban. Ezekre még választ kell találni.

AZ EU INTEGRÁCIÓS KÉPESSÉGE MA

Az Uniónak biztosítania kell, hogy – a jelenlegi és a jövőbeni polgárok érdekében egyaránt – képes fenntartani működőképességét. Folytatódik a gondos irányítást alatt haladó előcsatlakozási folyamat, miközben az Unió felkészül saját belső intézményi reformjaira.

E szakasz – a múlt tapasztalataiból kiindulva – bemutatja az EU jövőbeni bővítéséhez szükséges képesség értékelésére alkalmazott megközelítést,.

Annak biztosítása, hogy az EU fenn tudja tartani az európai integráció lendületét

Az EU képessége az európai integráció lendületének fenntartására – párhuzamosan a bővítéssel – három fő tényezőre támaszkodik: az intézményekre, a közös politikákra és a költségvetésre. Az Uniónak biztosítania kell, hogy intézményei továbbra is hatékonyan működjenek, illetve, hogy szakpolitikáival elérje célkitűzéseit, költségvetése pedig arányos legyen céljaival és pénzügyi forrásaival.

Intézmények

Az EU-nak nem csak a bővítés érdekében van szüksége új intézményi megállapodásokra, hanem azért is, hogy a jelenlegi Unió hatékonyabban működhessen. Biztosítani kell, hogy az Unió intézményei és döntéshozatali folyamatai továbbra is hatékonyak és elszámoltathatóak maradnak, a jelenlegi tagállamok érdekében csakúgy, mint a jövőbeni bővítésre tekintettel.

A korábbi bővítések során a csatlakozó államok uniós intézményekbe történő integrációja a csatlakozási tárgyalások részét képezte. Az intézményi rendelkezések ebből következő módosításaira a vonatkozó csatlakozási szerződésekben került sor. A legutóbbi bővítést intézményi reformok előzték meg. A 2004-ben csatlakozó tíz új tagállammal kötött csatlakozási szerződések intézményi rendelkezései, illetve a Bulgáriával és Romániával kötött szerződések a Nizzai Szerződésen alapulnak.

A Nizza Szerződés 27 tagállamig, azaz Bulgária és Románia csatlakozásáig tartalmaz szabályokat. A Szerződés azonban kimondja, hogy amikor az Uniónak 27 tagja lesz, a Bizottság tagjainak száma kevesebb lesz, mint a tagállamok száma. A Bizottság tagjainak számát a Tanács egyhangúlag határozza meg. Ez a szabály alkalmazandó a 27. tagállam belépését követően felálló első Bizottságra. A Tanács elfogadja majd az egyenlőség elve alapján kialakítandó rotációs rendszer végrehajtási intézkedéseit is.

A Nizzai Szerződés nem tartalmaz kiigazításokat a 27-nél több tagú Unió további intézményeinek összetételére és működésére vonatkozóan. Az Európai Parlamenti helyek elosztása és a szavazatok súlyozása a Tanácsban nyilvánvalóan az EU döntéshozatali képességének központi elemét képezik. Éppen ezért az EU-nak minden további bővítés előtt döntenie kell az említett intézményi reformok mértékéről és tartalmáról.

A bővítés gyakorlat kihat az intézmények működésére, így például a nyelvhasználatra. A Bizottság a bővítés esetén az intézményekre gyakorolt hatás értékelését valamennyi jövőbeni tagfelvételi kérelemre adott véleményéhez csatolni fogja.

A soron következő tagállam várható csatlakozásának időpontjára új megoldást kell találni az intézményi kérdésekre. Az EU működésének javítása legalább annyira a lehetséges jövőbeni tagállamok érdeke, mint a kibővített Unióé.

Uniós szakpolitikák

A korábbi bővítések megerősítették az EU szakpolitikáit, mivel az új tagállamok magukkal hozták saját, nemzeti szintű tapasztalataikat és politikai orientációikat a közös európai vállalkozásba. Az olyan különböző területeken felhalmozott jelenlegi közösségi joganyag, mint a kohéziós politika, a mezőgazdaság, a halászati politika, a környezetvédelem, a külkapcsolatok, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint az európai polgárság részben a korábbi bővítések hatását tükrözik. Az EU némelyik politikája még nagyobb haszonnal járna akkor, ha a megfelelő feltételek mellett több országra is kiterjesztenék – ilyen például a belső piac vagy a szabadság, igazság és biztonság területe.

Az Uniónak a bővítés után is képesnek kell lennie arra, hogy valamennyi területen folytathassa a közös politikák kidolgozását és végrehajtását. A csatlakozási folyamat valamennyi fontos szakaszában értékelni fogják a bővítés uniós szakpolitikákra gyakorolt hatását.

A Bizottság ország tagfelvételi kérelmekről ki adott véleményei a jövőben tartalmazni fogják a bővítés uniós szakpolitikákra gyakorolt hatását. Ez tükröződni fog a csatlakozási tárgyalásokra vonatkozó feladatkört kialakító keretekben is.

Horvátország és Törökország esetében a tárgyalási keretek olyan intézkedéscsomagot irányoznak elő, amely lehetővé teszi az említett országok zökkenőmentes beilleszkedését az EU szakpolitikáiba. A keretek ugyanakkor lefektetik azokat az intézkedéseket is, amelyek biztosítják az EU szakpolitikáinak megfelelő működését a bővítés után, úgy mint az átmeneti időszakok, az eltérések, a különleges rendelkezések és az állandó védzáradékok.

A Bizottság a bővítés költségvetési hatásának értékelésekor vizsgálni fogja a jövőbeni bővítés hatását a mezőgazdaság és a kohéziós politika területeire. E vizsgálat figyelembe fogja venni az említett szakpolitikák jövőbeni alakulását.

A csatlakozási tárgyalások folyamán a Bizottság elvégzi a csatlakozás legfontosabb szakpolitikai területekre – ideértve a személyek szabad mozgása, a határellenőrzés, a mezőgazdaság, a kohéziós politika és a szállítás kérdésköreit – gyakorolt hatásának lényegi vizsgálatát,. Ehhez hasonló hatásvizsgálatokra kerül majd sor az energiapolitika, valamint a kül- és biztonságpolitika terén, figyelembe véve az EU-bővítés stratégiai indítékait is, mint pl. a fokozott stabilitást, a kül- és biztonságpolitikai előnyöket, vagy a biztonságos energiaellátást. Ez lehetővé fogja tenni a tagállamok számára, hogy a lehetséges hatás maradéktalan megértése mellett kialakítsák az EU közös álláspontját az érintett fejezetre vonatkozó tárgyalásokhoz, ideértve − amennyiben szükséges − az átmeneti időszakokat vagy más rendelkezéseket.

Az EU költségvetése

Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy fenntartható módon folytathassa szakpolitikái finanszírozását. A bővítés EU költségvetésére gyakorolt hatását a bővítési folyamat során gondosan kiértékelik. A Bizottság minden egyes, bármely ország tagfelvételi kérelmére adott véleménye a jövőben tartalmazni fogja a bővítésnek a költségvetésre gyakorolt hatását.

Ily módon minden további bővítés előtt az EU-nak döntenie kell az összességében szükséges költségvetési eszközökről. Ebből kiindulva minden jövőbeni csatlakozási tárgyalás során a Bizottság javaslatot fog tenni a szükséges pénzügyi intézkedési csomagra. A Bizottság elemzése figyelembe fogja venni mind a költségvetési szempontokat, mind a bővítés következtében megnövekedő gazdasági dinamizmust.

Annak biztosítása, hogy a tagjelölt országok teljesítik a szigorúan meghatározott feltételeket;

A Bizottság bővítési stratégiájának egyik pillére a feltételesség. A tagjelölt országok megfelelő felkészülése megkönnyíti zökkenőmentes integrációjukat az EU-ban. Az előkészületek minőségének további javítása – az EU-tevékenységek alkalmazásii körének kialakulásával –alapvető jelentőségűvé vált. Ez garantálja ugyanis az előcsatlakozási szakaszban a feltételesség szigorú alkalmazását, illetve a követelmények gondos teljesítését a csatlakozási folyamat valamennyi szakaszában.

Az előcsatlakozási stratégia részeként a Bizottság aprólékos nyomon fogja követni a bővítésben érintett valamennyi ország előrehaladását. A tagsághoz meghatározott politikai, gazdasági és a közösségi vívmányokhoz kötődő kritériumok képezik a monitoring alapját. A Bizottság különös figyelmet szentel a jogállamiság biztosításához szükséges szerkezet kialakításának. Ez magában foglalja a közigazgatási és igazságszolgáltatási, illetve a csalás és a korrupció elleni küzdelem képességét. E kérdéseket már az előcsatlakozási folyamat korai szakaszában kezelni kell.

Eddigi tapasztalatai alapján a Bizottság javaslatot fog tenni a rövid, illetve hosszú távon elsőbbséget élvező reformokra az egyes országokra érvényes csatlakozási partnerség vagy európai partnerség keretein belül. E politikai keretekről már bebizonyosodott, hogy hatékony eszközei voltak az ötödik bővítés során a prioritások meghatározásának. A Bizottság rendszeres időközönként módosításokat fog javasolni. A bővítésben érdekelt országoknak szánt pénzügyi támogatás a partnerség keretein belül elsőbbséginek minősített reformokra fog összpontosítani. Az új egységes pénzügyi eszköz bevezetése 2007-ben valamennyi előcsatlakozási szükségletet kielégíti, és az EU által a tagságra való felkészüléshez nyújtott támogatást hatékonyabbá fogja tenni.

A bővítésben érintett országokkal kötött társulási megállapodások központi szerepet kapnak az országok felkészülésében. A Bizottság ellenőrizni fogja a kötelezettségek teljesítését. A kétoldalú megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtásának kielégítő üteme alapvetően fontos szempont az EU számára az illető ország tagsági kérelmének elbírálásakor.

A csatlakozási tárgyalások előrehaladását a csatlakozási keretekben meghatározott követelmények teljesítésének sikere határozza meg, amelyet az adott ország saját érdemei szerint bírálnak el. A tagjelölt országoktól elvárják, hogy pontosan meghatározott értékelési kritériumokat teljesítsenek az adott tárgyalási fejezet megnyitása vagy lezárása előtt. Amennyiben ez nem történik meg, az érintett fejezetre vonatkozó tárgyalásokat felfüggesztik vagy újból megnyitják.

A jövőben szorosabb kapcsolat lesz a politikai reformok és a tárgyalások általános üteme között. A tagság politikai kritériumainak teljesítésében elért haladásról az országokkal folytatott párbeszéd eredményei megjelennek a tárgyalási folyamatban. A Bizottság előkészíti a tagállamokkal folytatandó párbeszédet, és utóbbiaknak jelentést tesz a megfelelő tanácsi testületben. A tanácsi kereteken belül új rendelkezéseket dolgoztak ki annak biztosítása érdekében, hogy a tagállam részéről az reformok előrehaladásának ellenőrzéséért felelős tisztviselők, illetve a csatlakozási tárgyalásokért felelős tisztviselők találkozzanak ugyanazon munkacsoporton belül.

Ezen kívül a jelenlegi tárgyalási keretek rendelkeznek az igazságszolgáltatási és alapjogi fejezetről, amelyhez a politikai kérdések is tartoznak. Ez által a legfontosabb területeken elért haladást gondos figyelemmel lehet kísérni. A jelenlegi tárgyalási keret rendelkezése szerint a tárgyalásokat fel lehet függeszteni abban az esetben, ha a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság elve tartósan és súlyos csorbát szenvedne.

A jövőben/továbbiakban a gazdasági reformokról az egyes országokkal folytatott párbeszéd eredményei is bekerülnek a tárgyalási folyamatba. A Bizottság előkészíti a tagállamokkal folytatandó párbeszédet, és utóbbiaknak jelentést tesz a megfelelő tanácsi testületekben. E párbeszéd a gazdasági kritériumok teljesítésére és az EU gazdaságával való konvergenciára összpontosít. Alapvető jelentőségű, hogy a csatlakozó országok működő piacgazdasággal rendelkezzenek és képesek legyenek versenyezni a belső piacon. Az előcsatlakozási támogatások éppen arra összpontosítanak, hogy segítsék e célkitűzés teljesítését.

A tárgyalási keretekkel, valamint a tárgyalási fejezetek megnyitásához, illetve lezárásához szükséges értékelési kritériumokkal együtt e rendelkezések biztosítani fogják a csatlakozási tárgyalások folyamatának szigorú megközelítését.

Bár az országok esetleg szeretnék maguk megállapítani csatlakozásuk időpontját, hogy reformtörekvéseit eszerint irányíthassák, az EU-nak fékeznie kell az ilyen dátumok meghatározását mindaddig, amíg a csatlakozási tárgyalások a végük felé nem közelednek. Az elvet mindaddig követni kell, amíg a csatlakozási tárgyalások lezárása az ország által elért eredményektől függ.

Hatékonyabb kommunikáció

Az EU bővítési folyamatához továbbra is alapvetően szükséges a demokratikus legitimáció. Az egyes országok csatlakozásához vezető valamennyi kiemelkedően fontos határozatot az Unió tagállamok és a tagjelölt országok demokratikus úton választott képviselőtestületei hozzák, a nemzeti parlamentek pedig ratifikálják (a határozatot). A közvetlenül választott képviselőkből álló Európai Parlament köteles ahhoz hozzájárulni.

A demokratikus legitimitás azt is jelenti, hogy Európa odafigyel polgárai elvárásaira, és megfelelő politikák által/keresztül foglalkozik aggodalmaikkal/az őket aggasztó problémákkal. Ahhoz, hogy bármely politikáját – így a bővítési politikát – sikerre tudja vinni, az EU-nak el kell nyernie polgárai támogatását. A folyamat pontos irányítása és a szigorú feltételesség alapvető jelentőségű e támogatás elnyerése szempontjából. Ugyanígy az EU bővítési képességébe vetett bizalom is nagyon fontos. Ezen túlmenően, a hatékonyabb kommunikáció elengedhetetlen része az EU bővítési politikájának. A korábbi bővítések általában számíthattak a közvélemény támogatására, ugyanakkor kétségekhez és félreértésekhez is vezettek. A polgároknak jobban fel kell készülniük a jövőbeni bővítésekre.

Szükséges, hogy az EU hatékonyabb kommunikációt folytasson a bővítés előnyei és kihívásai témájában. Elsősorban a tagállamok és a tagjelölt országok feladata az általuk hozott döntések indoklása és megvédése. A nemzeti, regionális és helyi (szintű) vezetők jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy állampolgáraik aggodalmait megértsék és közvetlenül tudjanak velük kommunikálni. A bővítési folyamat ügye iránt elkötelezett tagállamoknak hatékonyabban kell megértetniük polgáraikkal, milyen konkrét előnyöket várhatnak el a bővítéstől. A Bizottság vállalja, hogy ezzel kapcsolatos feladatait az Európai Parlamenttel, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, illetve a civil társadalommal közösen teljesíti. A Bizottság különösen azt vállalja, hogy javítja a tényszerű, könnyen érthető formában nyújtott tájékoztatás elérhetőségét. Ez vonatkozik mind a bővítési politikai kérdésekre, mind a kérdés gyakorlati aspektusaira, valamint a reformok ellenőrzése során megvalósított feltételesség, az értékelési kritériumok kidolgozása és a hatásvizsgálatok elvégzése.

Az Unió, a tagállamok és a tagjelölt országok meg kell erősítsék a közös ismeretek és a megértés kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseiket, és határozottabban kézbe kell vegyék a közös európai tervet. Hosszú éveken keresztül fenntartott erőfeszítésekre van szükség. A Törökországgal 2004-ben megkezdett, majd 2006-ban a nyugat-balkáni államokra is kiterjesztett civil társadalmi párbeszédet tovább kell fejleszteni. A Bizottságnak szándékában áll e párbeszédet a társadalom és a gazdaság további területeire is kiterjeszteni. Erre nemsokára sor kerül a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, illetve a Régiók Bizottságával és más, a témában érintett testületekkel együtt teszi majd meg. Fontos, hogy e párbeszédbe bevonják a polgárokat is, mint ahogy fontos a felmerülő aggodalmakkal és félreértésekkel is foglalkozni.

A Bizottság támogatja a fokozottabb átláthatóságot mint annak lehetőségét, hogy a bővítés kérdését közelebb vigyék a polgárokhoz. A Bizottság már ma is nyilvánosságra hozza a csatlakozási kérelmekről szóló jelentéseit, valamint az egyes országok előre haladására vonatkozó jelentéseit. Ugyanígy közzétette a Horvátországgal és Törökországgal folytatott tárgyalások kereteit is. Más, a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos nagy jelentőségű dokumentumokat is nyilvánosságra kellene hozni. Az ötödik bővítéskor számos tagjelölt ország esetében ez volt a gyakorlat, figyelembe véve az egyes országok tárgyalási helyzetét. A Bizottság úgy gondolja, hogy az átvilágítási jelentéseket, a fejezetek megnyitásához meghatározott értékelési kritériumokat, valamint az EU tárgyalásokra vonatkozó álláspontjait nyilvánosságra kellene hozni az interneten keresztül.

Az e jelentésben vázolt megközelítés meg fogja erősíteni a bővítési folyamat demokratikus alapjait. A folyamatban érintett valamennyi fél érdeke, hogy elkerülje egyrészről a politikai döntéshozók, másrészről a közvélemény közötti szakadék kialakulásátAz ötödik bővítés folyamata során levont tanulságok segítik az Uniót abban, hogy az elkövetkező évek során folytassa megkezdett feladatát.

2. MELLÉKLET

Következtetések Albániáról, Bosznia és Hercegovináról, Horvátországról, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról, Montenegróról, Szerbiáról, Koszovóról[8], valamint Törökországról

Albánia

A politikai kritériumok tekintetében Albánia némi előrelépést tett a demokrácia és a jogállamiság felé, beleértve a korrupció elleni küzdelmet is, ami az európai partnerség egyik kulcsprioritása. A régió irányában konstruktív politikát tartottak fenn. A partnerség többi prioritása tekintetében további erőfeszítések szükségesek.

A demokrácia és a jogállamiság tekintetében történt némi fejlődés, de az egyenlőtlen mértékű. A parlament teljes politikai szerepét betölti, az európai integrációval foglalkozó bizottsága pedig nagyon tevékeny. A parlament mára átláthatóbb, az egyéb alkotmányos szervekkel való kapcsolata pedig hatékony volt, azonban technikai és igazgatási hiányokkal kell még szembenéznie. A kormány és az ellenzék között szorosabb együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a jelentős kérdésekben, így a választási reform és a stabilizációs és társulási megállapodás követelményeinek való megfelelés, előrelépés történjen.

A kormány tervet fogadott el az európai partnerség, valamint a stabilizációs és társulási megállapodás követelményeinek teljesítésére. Ez struktúrákat hoz létre az uniós reformok lényegének koordinálására és az ezek végrehajtásához szükséges források kezelésére. Az e struktúrák közötti koordináció lényeges. A jogalkotási javaslatok elkészítésében a szakértelmet hatékonyabban kell felhasználni. A több minisztériumban is folyó szerkezetátalakítás ideiglenesen csökkentette a kapacitást a közigazgatás néhány területén. Most a hatékonyság megerősítése érdekében hozott változtatásokra kell építeni. Néhány személyzeti cserét a közszolgálati törvény nem kellő figyelembe vételével eszközöltek. A közigazgatásban történő kinevezések még mindig politikai befolyás alatt állnak. A közszolgálat irányítása, a karrierstruktúrák és a fizetés továbbra is gyenge.

Új törvényben kellene fejleszteni a karrierstruktúrát, valamint a bírók számára a véletlenszerű ügyelosztási módszereket. Némileg nőtt az igazságszolgáltatási rendszer átláthatósága. Az ítéletek végrehajtása terén némi előrelépés történt. Ugyanakkor az igazságszolgáltatási rendszer fejlesztésében általánosan korlátozott fejlődés történt. Fejleszteni kell a bírók felvételi eljárásait és az igazságügyi adminisztrátorok alkalmazási körülményeit. A két igazságügyi felügyelőség hatáskörét világosan el kell osztani. A rendőrség és az igazságszolgáltatás közötti együttműködést fejleszteni kell. Az ítéletek végrehajtása általában szegényes. A kereskedelemhez és a beruházásokhoz szükséges pozitív légkör biztosításához jogbiztonság kell.

A korrupció elleni küzdelem széles körű közszolgálati elbocsátásokhoz vezetett. Nőtt a korrupciós ügyekben bíróság elé állított köztisztviselők száma. Magas szintű korrupcióellenes munkacsoportot hoztak létre, az összeférhetetlenségről szóló törvényt pedig fejlesztették. A Vagyonbevallási és -ellenőrzési Főfelügyelőség már hatékonyabban működik, és lépéseket tett a közigazgatás átláthatóságának növelésére. Ha a korrupció elleni intézkedések túllépték az alkotmányos határokat, az Alkotmánybíróság közbelépett. További intézményi lépések szükségesek a továbbra is komoly problémát jelentő korrupció megelőzésére. A stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásához a korrupció elleni küzdelem elsődleges fontosságú.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén korlátozott előrelépés történt. Az igazságszolgáltatás személyzete számára ma már kötelező az emberi jogi képzés. A bírósági tárgyalást megelőző letartóztatásra vonatkozó szabályok javultak. Az albán ombudsman aktívabban működött az emberi jogok területén. Ugyanakkor a kínzás megelőzésére, a börtönkörülményekre, az őrizetbe vett személyek jogaira és különösen a bírósági tárgyalást megelőző letartóztatásra vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtása továbbra is gyenge. A médiafelügyeleti hatóság összetételében nemrégiben történt változtatásokat megfelelően kell végrehajtani. A médiaszabadság jogi kerete továbbra sem megfelelő és csekély mértékben hajtották végre. A médiaszabadság előmozdítása az európai partnerség egyik kulcsprioritása. Az új végrehajtási ügynökség felgyorsíthatja a tulajdonok visszaszolgáltatását, amely ugyancsak a partnerség kulcsprioritása, a folyamat azonban jelenleg nagyon lassú. A tulajdoni rendszerrel kapcsolatos bizonyosság elengedhetetlen a stabilizációs és társulási megállapodás követelményeinek való megfeleléshez. Albánia megkezdte a kisebbségvédelem jogi keretének felállítását; a nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtása továbbra is hiányos, és további erőfeszítések szükségesek a tolerancia előmozdítására. Albánia romastratégiája néhány érdemi kezdeményezést eredményezett, azonban forráshiányban szenved. A roma gyermekek különösen veszélyeztetettek az emberkereskedelem szempontjából.

A regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illetően Albánia továbbra is pozitív szerepet játszik. Aktívan részt vesz a regionális kezdeményezésekben a politika, a kereskedelem, a környezetvédelem, a gazdaság, a biztonság, a légi közlekedés és az energia területén. Albánia tovább fejlesztette kapcsolatait a szomszédaival és a térség más országaival, nevezetesen konstruktív álláspontot tartott fenn Koszovó ügyében.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Albánia általánosságban véve elérte a makroökonómiai stabilitást. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben teljesítse a működő piacgazdaság feltételét. További jelentős reformtörekvéseket kell folytatni annak érdekében is, hogy Albánia megbirkózhasson az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

A gazdaságpolitika lényeges elemeivel kapcsolatos politikai konszenzust általában sikerült fenntartani. Albánia általában véve fenntartotta makroökonómiai stabilitását. A gazdasági növekedés továbbra is erős és csökkentette a szegénység szintjét. A makroökonómiai politikák összetétele továbbra is megfelelő. A monetáris politika hiteles, és az inflációt alacsonyan tartotta. Előrehaladt a költségvetési konszolidáció, a köz- és adóigazgatás reformja pedig hozzájárult a költségvetési irányvonal fejlődéséhez. A piacra való bejutás előtti igazgatási akadályok csökkentek.

Ugyanakkor a külső fizetési mérleg hiánya jelentősen nőtt, az exportbázis pedig továbbra is nagyon gyenge. Fejleszteni kell Albániában a közbeszerzés, a privatizáció és a koncessziók jogi keretét. Az üzleti környezet hiányosságai, így a jogbiztonság hiánya, a törvények végrehajtásának elégtelensége, a rossz infrastruktúra vagy a megbízhatatlan áramellátás, akadályozzák a gazdasági fejlődést. A tulajdonjogok érvényesítése továbbra sem megfelelő, és csupán csekély fejlődés történt az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának javításában. Az egyik fő kihívás a nem banki pénzügyi ágazat szabályozási és felügyeleti keretének megerősítése.. Tovább kell gyorsítani a jelentős árnyékgazdaság kezelésére és formálissá tételére tett erőfeszítéseket. A privatizációs folyamat még nem zárult le, az állami tulajdonban lévő vállalatok, különösen az áramszolgáltató létesítmények, szerkezetátalakítását pedig haladéktalanul el kell végezni.

Albánia előrelépést tett a jogszabályok, a politikák és a kapacitás európai szabványokhoz való közelítésében, különösen a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a vámügy és a versenypolitika területén. A stabilizációs és társulási megállapodás sikeres végrehajtásához elengedhetetlen, hogy további reformokat hajtsanak végre a közbeszerzés, a szellemi tulajdonok, valamint az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzések területén.

Fejlődés történt a belső piac néhány területén, a többi területen azonban további erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy Albánia teljesítse a stabilizációs és társulási megállapodás követelményeit. Némi előrelépés történt a szabványok elfogadásában és ellenőrzésében. Az akkreditáció, a metrológia és a piacfelügyelet kapacitását megerősítik, de a jogszabályok fejlesztésére és jobb koordinációra van szükség. A fogyasztó- és egészségvédelem struktúráinak koherenciája fejlődött. Ezt meg kell erősíteni. A stabilizációs és társulási megállapodás kötelezettségvállalásokat tartalmaz a munkavállalók szabad mozgása , a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a letelepedési szabadság vonatkozásában. A munkavállalók szabad mozgása tekintetében nem történt jelentős előrelépés. Megszüntették a külföldi társaságok regisztrációs díjával kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést. A cégnyilvántartási eljárások egyszerűsödtek, de továbbra is viszonylag homályosak. A letelepedés korlátai és a tőkemozgásra vonatkozó megszorítások megmaradtak.

A stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásához elengedhetetlen a hatékony vámrendszer. A jelentős vámreformokat követően a vámbevételek nőttek. Fejlődés történt a számítógépesítés, a vámszabályok és a származási szabályok kezelése tekintetében. A rendőrség és a vámhatóság közötti együttműködést megerősítették. Fejleszteni kell az infrastruktúrát, és további igazodás szükséges a közösségi vívmányokhoz. Az adózás igazgatása egyszerűsödött, és előrelépés történt a számítógépesítés és a kockázatelemzés tekintetében. Tovább kell igazodni az uniós jogszabályokhoz, és átfogó adóbeszedési és -ellenőrzési stratégiát kell felállítani.

Albánia a stabilizációs és társulási megállapodás keretében kötelezettségeket vállalt a versenypolitika területén. A versenykorlátozó magatartások tekintetében a Versenyhatóság működése javult, visszatartotta azonban a személyzet hiánya és tapasztalatlansága. Az állami támogatások tekintetében a stabilizációs és társulási megállapodás előkészületei terv szerint haladnak. A jogi keret és a számbavétel mára teljes. Biztosítani kell az állami támogatásokért felelős szolgálat működési függetlenségét.

Elbírálás alatt áll egy új közbeszerzési törvény, kiterjesztették a közbeszerzési képzést, a hatályos jogi keret azonban nincs összhangban a közösségi vívmányokkal. A Közbeszerzési Ügynökség továbbra is gyenge. A közszféra irányításának fejlesztéséhez, amely az európai partnerség egyik kulcsprioritása, és a stabilizációs és társulási megállapodás követelményeinek teljesítéséhez elengedhetetlen az e téren való fejlődés. A szellemi tulajonjogok tekintetében védjegy-, szabadalom- és ipariminta-adatbázist hoztak létre. A vámigazgatásban szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó egységet hoztak létre. A szerzői jogi hivatal azonban még nem működik, a szellemi tulajdonjogok érvényesítése pedig továbbra is gyenge. A stabilizációs és társulási megállapodás követelményeinek való megfeleléshez jelentős megerősítés szükséges.

Korlátozott előrelépés történt a foglalkoztatás területén. Némi fejlődés történt az oktatás területén, beleértve a középiskolai és a szakképzésre vonatkozó nemzeti stratégia elfogadását. Az oktatásban való részvétel aránya ugyanakkor továbbra is viszonylag alacsony.

Fejlődés történt néhány ágazati politikában is. Az ipar és a KKV-k tekintetében felülvizsgált cselekvési tervet készítettek az üzleti életet akadályozó igazgatási korlátok felszámolására, és új ernyőszervezetet hoztak létre a beruházás, az export és a KKV-k ösztönzésére. Ugyanakkor továbbra is lassú a haladás az üzleti környezet fejlesztésében és az árnyékgazdaság csökkentésében. A mezőgazdasági fejlődés nagyon korlátozott volt. Az értékesítés és a beruházás egyes termékek tekintetében nőtt, a termelékenység és a versenyképesség azonban továbbra is alacsony. Az EU állat- és növény-egészségügyi követelményeknek való megfelelés, ami elengedhetetlen a stabilizációs és társulási megállapodás és az előzetes megállapodás kereskedelmi feltételeinek igénybevételéhez, továbbra is alacsony. A halászati szolgálat ellenőrzi a halkirakodást, az illegális készletrongálás azonban folytatódik.

A környezetvédelem és a közlekedés tekintetében némi fejlődés történt a horizontális szabályozásban, a végrehajtás és az infrastruktúra fejlődése azonban továbbra is gyenge. Az energiaágazat szintén nagyon gyenge maradt. Albánia ratifikálta az Energiaközösséget létrehozó szerződést, és megkezdte a megfelelő törvények elfogadását, az áramveszteségek azonban nőttek, a számlák behajtása pedig visszaesett. Albánia elmarad a stabilizációs és társulási megállapodásnak az információs társadalomra és a médiára vonatkozó kötelezettségvállalásokra való felkészülésben. Az elektronikus hírközlés és az információs technológia területén a liberalizációról szóló törvényt végre kell hajtani és be kell tarttatni. A szabályozási keret nem áll összhangban a közösségi vívmányokkal . A távközlési szabályozó hatóság nem kellőképpen aktív. A pénzügyi ellenőrzés tekintetében a kormány jóváhagyta a nyilvános belső pénzügyi ellenőrzésről szóló szakpolitikai dokumentumot. A jogi és szabályozási fejlődés elkezdődött, de korai stádiumban van. A statisztika területén elfogadható előrelépés történt.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén történt némi haladás; ugyanakkor az összes terület határozott és tartós figyelmet igényel. A vízum kezelés területén fejlődött a képzés és az okmánybiztonság. Nincs központosított informatikai hálózat, és jogi változtatások szükségesek. A határigazgatás területén az új felszerelés és a jobb koordináció némi fejlődéshez vezetett, az integrált határellenőrzési stratégiát azonban még nem készítették el. A határigazgatási infrastruktúrát meg kell erősíteni. A menedékügyi törvény megfelel a nemzetközi előírásoknak, a végrehajtást azonban fejleszteni kell. Az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Albánia fejlesztette belső koordinációját és a szomszédos országokkal való együttműködést. Fontos, hogy Albánia megfelelő személyzetet biztosítson a visszafogadási megállapodások előírásainak való megfelelés érdekében.

A pénzmosás elleni küzdelem tekintetében a pénzügyi hírszerző egységet és az ügyészséget megerősítették, a nemzetközi együttműködést fejlesztették, de mindkettőt tovább kell erősíteni, a jogi keretet pedig tovább kell fejleszteni. A nagyobb politikai ösztönzés és a jobb nemzetközi együttműködés növelte a letartóztatott, nagy mennyiségű kábítószert csempészők számát, de jobb bűnügyi hírszerzési kapacitás, a belföldi ügynökségek közötti koordináció és a lefoglalt kábítószerekre vonatkozó eljárások szükségesek. A kábítószer-csempészet továbbra is súlyos problémát jelent. A rendőrség szervezetének javítására tett erőfeszítések folyamatban vannak. A vámhatóságokkal és a hírszerző szolgálatokkal való együttműködés javult, az ügykezelést és a belső ellenőrzési struktúrákat azonban fejleszteni kell.

Az európai partnerség egyik kulcsprioritásának számító, szervezett bűnözés elleni küzdelem területén fejlődés történt. A szervezett bűnözés leküzdésére irányuló erős politikai akarat hatására rendőrségi műveleteket hajtottak végre a főbb bűnözői csoportok ellen. Nagy mértékben javult az Albánia szomszédaival folytatott operatív együttműködés. A rendőrség és az igazságszolgáltatás közötti együttműködés némileg javult központi szinten. Ugyanakkor további konkrét eredményekre van szükség a fejlesztésben. Helyi szinten a rendőrség és az igazságszolgáltatás közötti együttműködést javítani kell, és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az említett szervekben a magas szinten elkövetett korrupció visszaszorítására. Erősebb tanúvédelemre van szükség. A kormány nemzeti stratégiát fogadott el az emberkereskedelem ellen, és fejlesztett struktúrákat állított fel annak végrehajtására. Az emberkereskedők sikeres perbefogása és elítélése folytatódott. Ugyanakkor a csempészet továbbra is problémát jelent. További forrásokra, valamint jobb hazai és nemzetközi koordinációra van szükség. A rendőrség terrorizmus elleni igazgatósága nagy mennyiségű fegyvert foglalt le, bár az infrastruktúrát és az ügynökségek közötti együttműködést meg kell erősíteni. A személyes adatok védelmének helyzete továbbra is aggodalomra ad okot.

Bosznia és Hercegovina

Bosznia és Hercegovina – lassú ütemben ugyan, de – további előrelépést tett a tagság politikai kritériumainak teljesítése felé. Az európai partnerség politikai kulcsprioritásaira csak részben készült fel. Számos lényeges kérdéssel kell még megbirkózni a stabilizációs és társulási megállapodás megkötése előtt.

A demokrácia és a jogállamiság tekintetében részleges fejlődés történt. Az október 1-jei választások voltak az első olyan választások a daytoni/párizsi megállapodás óta, amelyek teljes mértékben a boszniai és hercegovinai hatóságok igazgatása mellett zajlottak le. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) előzetes következtetései azt jelezték, hogy ezek a választások előrelépést jelentettek a demokrácia és a jogállam megszilárdításában, és általában a nemzetközi előírásoknak megfelelően történtek. Ugyanakkor az alkotmány módosítás meghiúsulása lehetetlenné tette, hogy a választások teljes mértékben megfeleljenek az emberi jogokról szóló európai egyezmény (EJEE) követelményeinek.

Lépéseket tettek annak biztosítására, hogy az állami szintű minisztériumok és intézmények megfelelő forrásokkal rendelkezzenek feladataik végrehajtásához, de további erőfeszítések szükségesek az európai partnerség e kulcsprioritásának való megfeleléshez. Korlátozott fejlődés történt az állam parlamenti közgyűlésének megfelelő technikai forrásokkal és személyzettel való ellátásában. Az állam és a közigazgatási egységek közötti koordináció továbbra sem megfelelő, és javítására nem hoztak létre új mechanizmusokat. A végrehajtó és a jogalkotó intézmények általános teljesítménye továbbra sem megfelelő.

Bosznia és Hercegovinának a stabilitás és a biztonság területén az elmúlt években elért eredményei lehetővé tették, hogy a béketeremtési tanács határozatot hozzon a Főképviseleti Iroda (OHR) 2007. június 30-án történő bezárásáról. Ezt a határozatot 2007 elején felül kell vizsgálni.

A közigazgatási reformra vonatkozó átfogó stratégia elfogadása csak részben valósítja meg az európai partnerség egyik kulcsprioritását. Az állami ombudsmanról szóló törvény is előrelépés volt. A Közigazgatási Koordinációs Hivatalt megerősítették, a közszolgálati ügynökségek pedig fejlesztették a felvételi eljárásokat. A közigazgatási reformot végre kell hajtani az általános igazgatási kapacitás megerősítése érdekében.

Csekély fejlődés történt a rendőrségi reform kulcskérdése tekintetében. A rendőrség szerkezetátalakításáért felelős igazgatóság munkája, elsősorban a boszniai Szerb Köztársaság megközelítése miatt, visszafogott volt. Emiatt késett a rendőrség szerkezetátalakításáról szóló, 2005. októberi megállapodás végrehajtása, ami az európai partnerség egyik kulcsprioritása.

Ami az igazságszolgáltatási rendszert illeti, az Állami Bíróság, az Ügyészség, valamint a Bírói és Ügyészi Főtanács jól teljesítették feladataikat. Fokozatosan önállósodnak és csökkentik a nemzetközi közösséghez való kötődésüket. Az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét ugyanakkor erősíteni, hatékonyságát pedig fokozni kell.

Új korrupció elleni stratégiát fogadtak el. A korrupció Bosznia és Hercegovinában továbbra is komoly probléma. Az ügyekben szigorúbb nyomozás és perbefogás szükséges.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén korlátozott előrelépés történt. Az Alkotmánybíróságon belül létrehozott emberi jogi bizottság továbbra is hatékonyan működik. Nagyobb figyelmet kell szentelni az emberi jogokkal kapcsolatos határozatok betarttatására és a nemzetközi emberi jogi egyezmények megfelelő végrehajtására. Az etnikai diszkrimináció továbbra is kritikus kérdés. További erőfeszítésekre van szükség az intolerancia elleni küzdelemben és a börtönkörülmények javításában. Konkrét lépéseket kell tenni a roma kisebbség támogatására.

A véleménynyilvánítás és a média szabadsága keretében törvényt fogadtak el az állami szintű közcélú műsorszolgáltatásról. A megfelelő közigazgatási egység-szintű jogszabályokat a boszniai Szerb Köztársaságban elfogadták, a Föderációban azonban nem. A közcélú műsorszolgáltatás reformjának végrehajtása csak részben történt meg. A megfelelő európai partnerségi prioritást nem teljesítették egészében.

A menekültek visszatérését segítő alap megkezdte működését, Bosznia és Hercegovina pedig aktívan részt vett a szarajevói folyamatban. További lépések szükségesek a menekültek és a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérésének, valamint különösen társadalmi és gazdasági integrációjának támogatására.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek területén korlátozott előrelépés történt. Erőfeszítést tettek az ICTY-nal való együttműködés biztosítására, ami az európai partnerség egyik kulcsprioritása, de fejlesztésre van még szükség. További fellépés szükséges a nagy számban szabadlábon lévő, vád alá helyezett személyek felkutatására és az őket támogató hálózatok felszámolására. Az állami bíróság előrelépést tett a háborús bűnösök perbefogásában. Javítani kell a közigazgatási egység-szintű perbefogást.

Bosznia és Hercegovina továbbra is jó kapcsolatban áll a szomszédos országokkal. Tovább kell foglalkozni néhány kétoldalú kérdéssel, nevezetesen a határmegállapítás és a kereskedelem tekintetében.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Bosznia és Hercegovina korlátozott fejlődést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. További jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy megbirkózhasson az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

A költségvetési politika koordinációja fokozódott, 2006 januárjában pedig az egész országban sikeresen bevezették a hozzáadottérték-adót (HÉA). Némileg fejlődött a politikaalkotást támogató elemzési kapacitás. A gazdasági növekedés továbbra is nagy mértékű. A költségvetési konszolidáció folytatódott. Az exportadatok 2006 első felében élénkülést mutattak, amelyhez hozzájárult a HÉA bevezetése és az egyes áruk megnövekedett termelése. Folytatódott a privatizáció, különösen a boszniai Szerb Köztársaságban, és bizonyos jogi változtatásokat fogadtak el a vállalkozások szerkezetátalakításának elősegítése érdekében.

A reformok ugyanakkor sok területen továbbra is lassúak. A kereskedelemben és a folyószámlákban továbbra is nagy kiegyensúlyozatlanságok vannak, ami a nem kellőképpen dinamikus vállalati ágazatot és az erős magánfogyasztást tükrözi. A gazdasági növekedés alapja továbbra is korlátozott. Az ország költségvetési irányvonala nem tükrözte megfelelően a nagy makroökonómiai kiegyensúlyozatlanságot. Az országban a gazdasági és költségvetési politikáról szóló döntéshozatali folyamatok továbbra is összetettek és nem kellőképpen összehangoltak. Ezenfelül nőttek a közpénzekre gyakorolt nyomások, annak ellenére, hogy már így is viszonylag nagy méretűek. A közkiadások hatékonysága még mindig viszonylag alacsony. Az üzleti környezet és a vállalatirányítás továbbra is általánosan gyenge. A privatizáció és a vállalati szerkezetátalakítás lassú volt, különösen a Föderációban. A vállalati ágazat nagy részének szerkezetátalakítása még mindig nem megfelelő.

Bosznia és Hercegovina korlátozott előrelépést tett a jogszabályok és politikák európai szabványokhoz való közelítésében. Bosznia és Hercegovinának e tekintetben tovább kell erősítenie kapacitását az európai partnerség követelményeinek való megfelelés érdekében.

A belső piac tekintetében csekély előrelépés történt az áruk szabad mozgása terén. A szabványosítás, a hitelesítés, a metrológia és a piacfelügyelet területén a felkészülés továbbra is kezdeti stádiumban van, az új jogszabályokat pedig nem hajtják megfelelően végre. A megfelelőségértékelési szervek és eljárások hiánya továbbra is gátolja az exportkapacitást. A termékekre vonatkozó megfelelő jogszabályokon alapuló piacfelügyelet létrehozása és az ellentmondásos forgalomba hozatal előtti ellenőrzések megszüntetése szoros figyelmet igényel.

Nem történt különösebb előrelépés a munkavállalók mozgása tekintetében. Korlátozott fejlődés történt a szolgáltatások területén, és nem volt jelentős változás a letelepedési jog és a társasági jog vonatkozásában. A bankfelügyeletet nem hozták állami szintre és továbbra is a közigazgatási egységek hatáskörébe tartozik.

Nem történt jelentős előrelépés a tőke szabad mozgása terén , de Bosznia és Hercegovina felkészülése ezen a területen jó úton halad. Korlátozott további fejlődés történt a vámszabályokkal kapcsolatban. A vámügyi jogszabályokat elfogadták és nagy mértékben a közösségi vívmányokhoz igazították. Teljes végrehajtásukat még biztosítani kell, különösen a származási kérdések, a vámérték-megállapítás és az egyszerűsített eljárások területén. Ami az adózást illeti, a hozzáadottérték-adó (HÉA) sikeres bevezetése előrelépés volt. A közvetlen adózást illetően korlátozott előrelépés történt.

Ami a versenypolitikát illeti, Bosznia és Hercegovina folyamatos fejlődést mutat a versenykorlátozó magatartások ellenőrzése terén, de nem történt haladás az állami támogatások tekintetében. Némi előrelépés történt a közbeszerzés területén, különösen a közbeszerzési ügynökség és a közbeszerzési felülvizsgálati szerv létrehozása révén. Korlátozott fejlődés történt a szellemi tulajdonjogok végrehajtásában és érvényesítésében.

A foglalkoztatáspolitika vonatkozásában csekély előrelépés történt. Bosznia és Hercegovina munkaerőpiacát továbbra is akadályozza a munkanélküliség, a nagyfokú töredezettség, valamint a megfelelő foglalkoztatáspolitika hiánya. Az oktatás területén csekély előrelépés történt. A felsőoktatási törvényt és más kulcsfontosságú törvényeket még nem fogadták el. Továbbra is komoly kérdés a gyerekek etnikai alapon történő szétválasztása az iskolákban.

Csekély további fejlődés történt a valódi belső piac fenntartásában, amely az európai partnerség egyik kulcsprioritása.

Ami az ágazati politikákat illeti, nem történt jelentős előrelépés az ipar és a kis- és középvállalkozások (KKV) területén. Az ipari stratégiát és KKV fejlesztési stratégiát még nem fogadtak el.

A mezőgazdaságot illetően összességében korlátozott előrelépés történt. A politikát még mindig közigazgatási egységek szintjén alakítják ki, a koordináció pedig elégtelen. Az átfogó mezőgazdasági stratégia kifejlesztését elhalasztották, részben az állami szintű megfelelő jogi és intézményi keret hiánya miatt. Az állat-egészségügy területén végrehajtási jogszabályokat fogadtak el. A végrehajtás továbbra is korlátozott, elsősorban a nem megfelelő humán és pénzügyi források, valamint az állam és a közigazgatási egységek állat-egészségügyi szervei közötti gyenge koordináció miatt. Bosznia és Hercegovinában a környezetvédelem területén az előkészületek továbbra is korai stádiumban vannak. Nem fogadtak el olyan állami szintű környezetvédelmi törvényt, amely az egész nemzetre kiterjedő, harmonizált környezetvédelmi keretet hoz létre, az állami környezetvédelmi ügynökséget pedig nem állították fel.

Továbbra is tartós a fejlődés Bosznia és Hercegovinának a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésébe történő bevonása tekintetében. Bosznia és Hercegovina végrehajtja a délkelet-európai regionális fő közlekedési hálózat fejlesztéséről szóló, 2004. júniusi egyetértési nyilatkozatot. Az ország aláírta a közös európai légtérről szóló megállapodást, amelynek célja az uniós légi közlekedési szabványokra épülő, egységes európai légi közlekedési piac megteremtése. Jelentős előrelépést tett a légi közlekedésre vonatkozó közösségi vívmányokhoz való igazodásban.

Az energia terén történt néhány pozitív lépés. Bosznia és Hercegovina ratifikálta az Energiaközösséget létrehozó szerződést. A villamosenergia-ágazatban szétválasztották az energiaszállítást, valamint jogszerűen megalapították a Független Rendszerüzemeltetőt (ISO) és az Energiaszállító Vállalatot (Transco). Ugyanakkor a két vállalat között be kell még fejezni a vagyonok és a felelősségek átruházását. Emiatt a két szerv még nem teljesen működőképes. Nem fejlesztettek ki országos szintű energiastratégiát.

Az információs társadalom és a média tekintetében a független Hírközlési Szabályozási Hatóság aktívan előkészítette a távközlési piac hatékony versenyközegét. Ugyanakkor korlátozott haladás történt a közcélú műsorszolgáltatás és az Információs Ügynökség felállítása területén. Nem történt jelentős előrelépés a nyilvános belső pénzügyi ellenőrzés (PIFC) területén.

Előrelépés történt a statisztika területén, különösen az ország állami és közigazgatási egység-szintű statisztikai intézményei között aláírt együttműködési megállapodás révén. Ugyanakkor további jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy hatékony és az uniós előírásoknak megfelelő statisztikai rendszert hozzanak létre Bosznia és Hercegovinában.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén, némi előrelépés történt, különösen a vízumkezelés, a határigazgatás, a menekültügy és a bevándorlás tekintetében. Megerősítették az összes uniós polgárral szembeni vízumkötelezettség feloldását. Bosznia és Hercegovina számos visszafogadási megállapodást kötött uniós tagállamokkal és harmadik országokkal, valamint kifejezte, hogy készen áll arra, hogy tárgyalásokat folytasson egy uniós szintű visszafogadási megállapodásról is. A határátkelőhelyeken kiállított vízumok számát csökkentették. További előrelépés történt a működőképes menekültügyi rendszer létrehozásában és az illegális bevándorlás megfékezésében. Némi előrelépés történt a határigazgatás területén, frissítették a 2005-ös nemzeti integrált határigazgatási stratégiát, valamint elkészítették az integrált határellenőrzési cselekvési tervet. Ugyanakkor ezek végrehajtásának finanszírozása hiányzik. Fejlesztésre szorul a határellenőrzés. Minden területen meg kell oldani a személyzeti és felszerelési hiányosságokat.

A pénzmosás tekintetében korlátozott haladás történt. Az Állami Nyomozói és Védelmi Ügynökségen (SIPA) belül működő pénzügyi hírszerző egység (PHE) nincs megfelelően személyzettel ellátva. A pénzmosás ellen nem fogadtak el új jogszabályokat, a bűnüldöző szervek kapacitása pedig továbbra is korlátozott. A kábítószer elleni küzdelem területén történt némi előrelépés a kábítószerekkel és előanyagaikkal való visszaélés megelőzéséről szóló törvény elfogadása révén. Az uniós előírásoknak megfelelő, állami szintű kábítószer-ellenes politikát kell kifejleszteni.

Bosznia és Hercegovina némi előrelépést tett a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelem tekintetében. Nemzeti stratégiát fogadtak el a szervezett bűnözés elleni küzdelemről. A szervezett bűnözés elleni küzdelem jogi keretét felállították, bár tovább kell fejleszteni a törvény végrehajtását. A SIPA több nyomozást és letartóztatást végzett. El kell érnie teljes kapacitását, nevezetesen a személyzet szempontjából. A 2005-2007-es emberkereskedelem elleni nemzeti cselekvési terv végrehajtása folyik. Az állami és közigazgatási egység-szintű jogszabályok közötti következetlenségek továbbra is akadályozzák a perbefogást. Bosznia és Hercegovina a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó stratégiát is elfogadott. Ami az adatvédelmet illeti, a személyes adatok védelméről szóló törvényt elfogadták, az Adatvédelmi Ügynökséget azonban még nem állították fel. A személyes adatok védelmének helyzete továbbra is aggodalomra ad okot.

Horvátország

Horvátország továbbra is teljesíti a politikai kritériumokat . Összességében fejlődés történt, azonban számos területen további tartós erőfeszítések szükségesek. A csatlakozási partnerség rövid távú prioritásainak részben már nekiláttak.

Tovább erősítették a demokráciát és a jogállamiságot . Ugyanakkor jelentős fejlesztésre van még szükség az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a korrupció elleni küzdelem terén, , amennyiben szilárd alapot akarnak teremteni a közösségi vívmányok teljes végrehajtásához.

Megindult a közigazgatási reformra irányuló stratégia előkészítése. A kormány 2006 szeptemberében politikai dokumentumot fogadott el, amelyben vállalta, hogy 2007 júliusára tervezetet készít a felülvizsgált általános igazgatási eljárási törvényről. Bár ezen égető kérdésre irányuló átfogó stratégiai keret elfogadása már régóta esedékes. A jelenlegi jogi igazgatási rendszer nehézkes és egyszerűsítésre szorul. A jogalkotásban a széles mérlegelési hatáskör rontja a hatékonyságot és jogi bizonytalanságot eredményez, valamint kedvez a korrupciónak. 2006 januárjában új közszolgálati törvény lépett hatályba, és néhány kapcsolódó végrehajtási szabályt is elfogadtak. A közszolgálatnak azonban továbbra is jogtalan politikai befolyásolással, a személyzet nagymértékű mozgásával és a képzett munkaerő hiányával kell megküzdenie.

A csatlakozási partnerség egyik kulcsfontosságú prioritásaként elkezdődött az igazságügyi reform stratégia végrehajtása. A bírói testület működésének javítását célzó jogszabályi és szervezeti változásokat vezettek be. Az ügyekben való elmaradás valamelyest csökkent, de még így is nagy. A reform korai stádiumban van, és az igazságszolgáltatási rendszer továbbra is komoly hiányosságokkal küzd. További erőfeszítésekre van szükség a bírósági eljárások lerövidítéséhez, az ügykezelés fejlesztéséhez, a bírósági hálózat ésszerűsítéséhez és az ítéletek megfelelő végrehajtásának biztosításához. A pártatlanság biztosítása érdekében fejleszteni kell a bírósági tisztviselőkre alkalmazott kinevezési, képzési és fegyelmi eljárásokat. 2006 márciusában új korrupcióellenes programot fogadtak el. Megerősítették a korrupció és a szervezett bűnözés megelőzésével foglalkozó hivatalt (USKOK). Néhány eddig ki nem nyomozott korrupciós ügyben nemrég intézkedéseket foganatosítottak. Ezek az intézkedések a csatlakozási partnerség egyik kulcsfontosságú kulcsprioritásával foglalkoznak. Ugyanakkor a korrupció továbbra is súlyos problémát jelent. Sok korrupciós gyanút nem nyomoztak ki, és a korrupt gyakorlatokat rendszerint nem követi büntetést. A korrupcióellenes program korai stádiumban van. Az USKOK és az e programba bevont más szervek további megerősítésre szorulnak, és koordinálásukat fejleszteni kell. A programot teljes mértékben végre kell hajtani, és erős politikai szándék kell az erőfeszítések felgyorsítására, különösen a magas szinten elkövetett korrupció területén.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén további fejlődést értek el, jóllehet lassú ütemben. Megfelelő jogi keretet állítottak fel. Ugyanakkor fel kell gyorsítani a jogszabályok jelenlegi végrehajtását.

2006 júniusában a büntető törvénykönyvet módosították többek között a becsületsértés börtönbüntetéssel való sújtásának eltörlése és a „gyűlölet-bűncselekmény” szélesebb körű meghatározásának beillesztése érdekében. A kisebbségek tekintetében jelentősen növekedett a finanszírozás, és a kormány nagyobb figyelmet szentel a „Roma kisebbség társadalmi integrációjának évtizede” elnevezésű cselekvési tervnek. Magas beosztású politikusok adtak hangot a kisebbségek integrálása melletti elkötelezettségüknek.

Ugyanakkor további erőfeszítések szükségesek az intolerancia visszaszorítására és a megbékélés ösztönzésére, valamint a nyilvánvalóan etnikai indíttatású bűncselekmények felelőseinek megfelelő kinyomozására és bíróság elé állítására. A nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos törvény végrehajtása továbbra is lassú, különösen a kisebbségek alkalmazására vonatkozó rendelkezések tekintetében. Ezek a kérdések a csatlakozási partnerség kulcsprioritásai. Nem fogadtak még el átfogó stratégiát és cselekvési tervet a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájára.

Voltak példák politikai beavatkozásra a médiában. Terveket fogadtak el a nők és a gyermekek jogainak erősítésére, amelyek végrehajtása mostanában esedékes.

A regionális kérdések és a nemzetközi kötelezettségek tekintetében – a csatlakozási partnerség egyik kulcsprioritásának megfelelően – továbbra is teljes az együttműködés a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel (ICTY), és teljes mértékben betartották a daytoni és erduti megállapodásokat. A Horvátországban elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos vádemelések tovább fejlődtek. Ugyanakkor a szerb vádlottakkal szembeni elfogultság kérdését teljes mértékben kezelni kell. A tanúvédelem kérdését az államügyész ugyan komolyan kezeli, a szélesebb igazságügyi rendszerben azonban nem kapott elegendő figyelmet és egyre időszerűbb lett. Egyenetlen volt az előrelépés a csatlakozási partnerség egyik kulcsprioritása, a menekültek visszatérése tekintetében. Míg az ismételt birtokba bocsátási és újjáépítési kérdések általában véve megoldódtak, a Horvátországba visszatérni szándékozó korábbi birtoklási jogosultságok birtokosai számára indított lakásszolgáltatási programok végrehajtása rendkívül gyenge; nem történt fejlődés a nyugdíjjogok érvényesítése területén. A menekültek visszatelepülésének fenntarthatóságához szükséges gazdasági és szociális körülmények kialakítására tett erőfeszítéseket fel kell gyorsítani.

További általános fejlődés történt a regionális együttműködés területén, amit fenn kell tartani. Ugyanakkor csekély előrelépés történt a Horvátország szomszédaival függőben lévő kétoldalú kérdések végleges megoldásai felé, különösen a határmegállapítás tekintetében. Ez a kérdés a csatlakozási partnerség egyik kulcsprioritása. Erőfeszítéseket kell tenni az együttműködés és a jó szomszédi kapcsolatok további fejlesztésére.

A gazdasági kritériumokat illetően, Horvátország működő piacgazdaságnak tekinthető. Az ország képes középtávon megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel, feltéve, hogy szigorúan végrehajtja a fennmaradó jelentős hiányosságok kiküszöbölését célzó reformprogramját.

A gazdaságpolitika lényeges elemeivel kapcsolatos politikai konszenzust általában sikerült fenntartani. A stabilitásorientált makroökonómiai politikák hozzájárultak az infláció csökkenéséhez, az átváltási árfolyam stabilitásához és a növekedés enyhe felgyorsulásához. A magánbefektetések nőttek, a munkanélküliség pedig csökkent. Folytatódott a fokozatos költségvetési konszolidáció, és ahhoz erős jövedelemnövekedés társult. Néhány lépést tettek az egészségügyi kiadások megfelelőbb ellenőrzésére. Tovább egyszerűsítették a cégnyilvántartási eljárásokat. A bankágazat tovább nőtt, és új felügyeleti ügynökséget állítottak fel a nem banki pénzügyi szektorban. Fejlődött az úthálózat. További fejlődést értek el a verseny fokozásában a távközlési ágazatban. A veszteségképző vasútrendszer szerkezetátalakítására kezdeti lépéseket tettek. Horvátország gazdasága jól beépült az uniós gazdaságba.

Ugyanakkor a makroökonómiai stabilitásra nézve jelentős kockázatot jelent a kereskedelem és a folyószámlák jelentős és növekvő kiegyensúlyozatlansága és a magas külső adósságok. A veszteségtermelő vállalkozások számára nyújtott támogatások és a folyó kiadások magas szintje továbbra is terheli a kormány költségvetését. A strukturális reformok üteme általában lassú volt. Csekély fejlődés történt a privatizációs tervek végrehajtásában és a vállalkozások szerkezetátalakításában. A közigazgatás és a bírói testület hiányosságai akadályozták az élénkebb magánszektor fejlődését, aláásva ezzel a piacra való be- és kilépési eljárásokat, valamint a tulajdonjogok és a hitelezői jogok érvényesítését. A gazdaságban jelentős maradt az állami intervenció. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növeléséhez nagyobb erőfeszítések szükségesek.

Fejlődött Horvátország azon képessége, hogy fel tudja vállalni a tagsággal kapcsolatos kötelezettségeket . A legtöbb területen történt némi fejlődés, főként a jogszabályi igazodás szempontjából. Az elért eredmények fejezetenként jelentősen eltérnek. A jogharmonizáció és az igazgatási kapacitás általános szintje tekintetében sok tennivaló van még hátra. A csatlakozási partnerség rövid távú prioritásait sok területen még mindig nem teljesítették.

Az áruk szabad mozgásában elért eredmények korlátozottak és eltérőek. Az új és globális megközelítésben elért fejlődést nem követte a régi megközelítés fejlődése. Jelentős erőfeszítéseket kell még tenni a jogi szabályozás és az igazgatási kapacitás szempontjából minden területen. Korlátozott fejlődés történt a munkavállalók szabad mozgása területén. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni a társadalombiztosítási rendszerek koordinálási kapacitásának fejlesztése szempontjából. Korlátozott haladás történt a letelepedési jog, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén . Az igazodás általánosságban elfogadható, bár néhány területen jelentős erőfeszítésekre van még szükség. Horvátország a tőke szabad mozgása területén némi fejlődést ért el. Bár nagyobb erőfeszítések szükségesek, különösen a pénzmosás és az uniós polgárok ingatlanszerzésére vonatkozó eljárások tekintetében.

A közbeszerzés területén elért eredmények korlátozottak. További jelentős erőfeszítések szükségesek az igazodásra vonatkozó átfogó stratégia elkészítéséhez és az intézményi struktúra erősítéséhez. A társasági jog területén jól előrehaladtak. Jelentős jogszabályi változások történtek a pénzügyi ellenőrzés és a vállalati számvitel területén. Jó úton halad az igazodás, bár további erőfeszítéseket kíván a vállalati szabályoknak való megfelelés ellenőrzése és betarttatása. Némi előrehaladás történt a szellemi tulajdonjog területén, különösen a szabályok betartása szempontjából. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség.

A versenypolitika területén Horvátország további eredményeket ért el, mind a versenykorlátozó magatartások, mind az állami támogatások tekintetében. Ugyanakkor növelnie kell erőfeszítéseit. Tovább kell igazítani a jogszabályokat, erősíteni az igazgatási kapacitást és hatékonyabb jogérvényesítési mérleget kell elérni. Sürgősen életképes szerkezetátalakítási terveket kell elfogadni az acélipar és a hajóépítési ipar területén. Az adókedvezmények formájában nyújtott támogatások továbbra is problémát jelentenek. A stabilizációs és társulási megállapodás keretében tett megfelelő kötelezettségvállalásokat még teljesíteni kell.

Horvátország némi fejlődést ért el a pénzügyi szolgáltatások területén, különösen a biztosítási jogszabályok igazításának erősítésével és a nem banki ágazatban egy integrált felügyeleti ügynökség felállításával. Az igazodás mérsékelten előrehaladt, de növelni kell az erőfeszítéseket.

Némi haladás történt az információs társadalom és a média területén. Fokozódott a verseny a távközlési piacon. Az elektronikus hírközlés és az információs technológia területén mérsékelten előrehaladt az igazodás. Ugyanakkor a Horvát Telekommunikációs Ügynökséget tovább kell erősíteni. A média és az audiovizuális ágazat területén is további jogszabály-igazítás szükséges.

A mezőgazdaságban elfogadható fejlődés történt, nevezetesen a vidékfejlesztési programok végrehajtása, a minőségpolitika és a biogazdálkodás területén. Ugyanakkor korai stádiumban van még a közös agrárpolitika végrehajtáshoz, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges igazgatási struktúrák felállítása. Ami a halászatot illeti, Horvátország tovább igazodott a forrás- és flottaigazgatásra vonatkozó szabályokhoz, és valamelyest erősítette a felügyeleti szerveket. Nagyobb erőfeszítések szükségesek néhány fő hiányosság kiküszöbölésére, beleértve a számítógépes halászflotta-nyilvántartás felállítását, a VMS-t, az adatgyűjtést és a megerősített felügyeleti rendszert. Ki kell igazítani az állami támogatásokat is. Némi fejlődés történt az állat-, növény-egészségügyi és élelmiszerpolitika kiigazításában. Ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket kell még tenni, többek között el kell fogadni egy átfogó élelmiszerbiztonsági stratégiát, valamint a szükséges keretszabályozást.

A közlekedéspolitika területén érdemi előrelépés történt. A közúti, légi és tengeri közlekedés területén folytatódott a jogszabályi igazodás. Ugyanakkor további végrehajtási szabályozást kell elfogadni, és nagyobb erőfeszítések szükségesek nevezetesen az igazgatási kapacitás tekintetében. Az energia területén is történt előrelépés, beleértve az energiaellátás biztonságát, a belső piacot és a gázpiacot. Horvátország ratifikálta az Energiaközösséget létrehozó szerződést. Ugyanakkor nagyobb erőfeszítések szükségesek, különösen az energiahatékonyság, a nukleáris biztonság és a szabályozás erősítésének területén.

Korlátozott fejlődés történt az adózás területén. A jogszabályi igazodás teljes fejlődése továbbra is korlátozott. Az adónyilvántartást jelentősen modernizálni kell, és fejleszteni kell az informatikai összekapcsolhatóságot. Horvátország némi eredményt ért el a gazdasági és monetáris unió területén. Összefoglalva, a felkészülés jó úton halad, ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség, különösen a Központi Bank teljes függetlenségének biztosításának érdekében. Horvátország a statisztika minden területén érdemi előrelépést tett. További erőfeszítések és különösen fenntartható nemzeti finanszírozás szükséges.

Korlátozott fejlődés történt a szociálpolitika és foglalkoztatás terén. Jelentős erőfeszítések szükségesek e területen a gyenge igazgatási kapacitás megerősítéséhez. Horvátország egyenlőtlen fejlődést ért el a vállalkozás és iparpolitika területén. Noha érdemi előrelépés történt az üzleti környezetben és a KKV-politikában, továbbra is nagy kihívások előtt áll a vállalkozások szerkezetátalakítása, különösen az acéliparban és a hajógyártási ágazatban. A transzeurópai hálózatok tekintetében történt némi haladás. Előrelépés történt a regionális politikában és a strukturális eszközök koordinálásában is. Ugyanakkor jelentős erőfeszítések szükségesek az EU-finanszírozás végrehajtásához szükséges igazgatási struktúrák felállításához.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése tekintetében némi fejlődés történt. Ugyanakkor jelentős fejlesztések szükségesek az igazságügyi reformban és a korrupció elleni küzdelemben. Tovább kell fejleszteni az alapvető jogokat is. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén Horvátország fejlődött, különösen a határigazgatás, a vízumpolitika és a menekültügy tekintetében. Ugyanakkor naprakésszé kell tenni az integrált határigazgatási cselekvési tervet, és fejlesztésre szorulnak a felszerelések is. Jelentős és kitartó erőfeszítések szükségesek a jogszabályok végrehajtásához és az igazgatási kapacitás erősítéséhez, különösen a szervezett bűnözés tekintetében.

Jelentős további fejlődés történt a tudomány és kutatás , valamint az oktatás és képzés fejezetekben. Mindkét esetben jó általános felkészültségi szintet értek el. Ami a környezetvédelmet illeti, általában érdemi fejlődés történt, különösen a víz- és levegőminőség, a természetvédelem, a vegyi anyagok és a GMSZ-ek tekintetében. Ugyanakkor e fejezet hatálya és összetettsége miatt nagyon jelentős erőfeszítéseket kell még tenni. Az igazgatási kapacitás gyenge, és hiányoznak a szükséges beruházások finanszírozására irányuló stratégiák. A fogyasztó- és egészségvédelem területén Horvátország korlátozott előrelépést tett. Sok jogszabályt kell kiigazítani, és a piacfelügyelet messze eltér az uniós szabványoktól.

A vámunió területén Horvátország tett némi előrelépést, nevezetesen a vámeljárások és a szellemi tulajdonjogok védelmének további összehangolásával. Ugyanakkor jelentősen meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást és a számítógépes összekapcsolhatóságot. Horvátország a külkapcsolatok területén tett némi előrelépést. Ami a kül-, biztonság- és védelmi politikát illeti, a fejlődés folytatódott. Horvátország továbbra is szisztematikusan igazodik az uniós nyilatkozatokhoz és más KKBP-eszközökhöz.

Némi előrelépés történt a pénzügyi ellenőrzés területén, nevezetesen az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzése, a külső ellenőrzés és az euróhamisítás elleni védelem tekintetében. Ugyanakkor több kapacitásra van szükség a belső ellenőrzéshez és a pénzügyi irányításhoz. Az EU pénzügyi érdekeit védő struktúrákat fel kell állítani. A pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében nem történt jelentősebb fejlődés.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Ahogy a tagsági kérelméről szóló múlt évi vélemény is tartalmazza, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jó úton halad a politikai kritériumok teljesítésében. Ugyanakkor 2006-ban lelassult a reformok üteme, és az országnak fel kell gyorsítania erőfeszítéseit. Részben már foglalkoztak az európai partnerség rövid távú politikai prioritásaival.

Az ohridi keretmegállapodás folyamatos végrehajtása hozzájárult az ország stabilitásához, valamint a demokrácia és a jogállamiság megszilárdulásához. A további fejlődés eléréséhez az összes politikai pártnak meg kell tenni a szükséges erőfeszítéseket, hogy a megállapodás szövegével és szellemével teljes összhangban megegyezésre jussanak.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság előrelépést tett a júliusi országgyűlési választásokat előkészítendő a választási eljárás megerősítésében. A választások jogi és intézményi keretét megreformálták az ODIHR ajánlásaival és az európai partnerség egyik kulcsprioritásával összhangban. Júliusban a választási eljárás javarészt a nemzetközi rendelkezéseknek megfelelően zajlott le. Ugyanakkor a választások előtt és után még mindig voltak szabálytalanságok. Nagy erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a következő választások során a kötelező rendelkezéseknek teljes mértékben megfeleljenek. Az intézmények megfelelő működésének biztosításához konstruktív párbeszédre van szükség, különösen a Parlamentben, a kormány és az ellenzék összes politikai pártja között.

Ami a közigazgatási reformot illeti, a 2000. évi köztisztviselői törvény végrehajtása folytatódott. Lépéseket tettek az igazgatás és az átláthatóság kezelésének fejlesztésére a nyilvános határozatokban. A decentralizációs folyamat előrehaladt és fejlődni kezdtek a közszolgálatok. A fennmaradó kihívások megoldásához továbbra is erős elkötelezettség szükséges a kormány és az önkormányzatok részéről. Ugyanakkor a közigazgatásban továbbra is politikailag befolyásolják a kinevezéseket és az elbocsátásokat. A kormányváltás után jelentősen átalakították a közigazgatást. Meg kell erősíteni a közigazgatás függetlenségét és szakmai színvonalát, valamint az igazgatási kapacitást.

Az igazságszolgáltatási rendszerben – az európai partnerség által előírtak szerint – jelentős reform indult meg. A független és hatékony igazságszolgáltatás alkotmányos és jogi kerete ma már javarészt fel van állítva. A reform sikeres végrehajtása továbbra is fő kihívás és az európai partnerség egyik kulcsprioritása, amely folyamatos erőfeszítéseket és tartós eredményeket kíván meg. További lépéseket kell tenni a hatékony jogállamiság biztosítására szerte az országban. Miután késedelmek lassították a rendőrségi reformot, az új rendőrségi törvény elfogadása eleget tett az európai partnerség egyik kulcsprioritásának. A gördülékeny végrehajtás biztosításához a kormány és az ellenzék konstruktív együttműködésére van szükség.

A korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi keretét megerősítették. Javult az érintett szervek közötti együttműködés és koordináció. Ugyanakkor a korrupció továbbra is általánosan elterjedt. Sok korrupciógyanút kell még kinyomozni. Az erőfeszítések felgyorsításához a jogszabályok teljes végrehajtása és erős politikai akarat szükséges.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem tekintetében az ohridi megállapodás végrehajtása előrehaladt. Általánosságban elmondható, hogy a nemzetiségek közötti kapcsolatok tovább javultak. Mindazonáltal számos területen van még további jelentős erőfeszítésre szükség. A büntető törvénykönyvet módosították a becsületsértés börtönbüntetéssel való sújtásának eltörlése érdekében. Az őrizetbe vett személyekkel való rossz bánásmóddal kapcsolatos ügyek nyomozási mechanizmusait meg kell erősíteni, beleértve az ombudsmannal és a Belügyminisztériummal való együttműködést. Megfelelő jogi keret hiányában továbbra is visszaélések történnek a távközlési ágazatban. Az etnikai közösségek közötti bizalom erősítéséhez további erőfeszítések szükségesek. A különböző közösségek képviselete a közigazgatásban egyenlőtlen. A romák integrációjának 2005–2015 közötti évtizede keretében készített cselekvési tervek végrehajtásában történt némi előrelépés. Ugyanakkor a roma közösség helyzete továbbra is aggodalomra ad okot.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság továbbra is teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel. Az igazságszolgáltatás reformjában való további előrelépés szükséges az ICTY által visszaküldött ügyek átadásának előkészítésére. Az ország konstruktív álláspontot tartott fenn a Koszovó státuszát érintő folyamatban. Az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú mentességi megállapodás még mindig nincs összhangban a Nemzetközi Büntetőbíróság római alapokmányának egy részes állama és az Amerikai Egyesült Államok közötti megállapodásra vonatkozó uniós irányadó elvekkel.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság továbbra is aktív partner a regionális együttműködésben. Fejlődtek a szomszédokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok; ugyanakkor nem történt előrelépés az elnevezés kérdésében, ami továbbra is nyitott probléma. Megújult erőfeszítésekre van szükség, konstruktív megközelítéssel annak érdekében, hogy egyeztetett és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak Görögországgal az elnevezés kérdésében, az ENSZ égisze alatt, ezáltal hozzájárulva a regionális együttműködéshez és a jó szomszédi kapcsolatokhoz. Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jól előrehaladt a működőképes piacgazdaság létrehozásában. Folyamatos stabilizációs és reformtörekvések szükségesek ahhoz, hogy középtávon megbirkózhasson az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

Az ország széles körű konszenzust tartott fenn a gazdaságpolitikák lényeges elemeivel kapcsolatosan. A politikák helyes összetételének eredményeképpen tovább nőtt a makroökonómiai stabilitás és a kiszámíthatóság. Az inflációt ellenőrzés alatt tudták tartani. Az államháztartási elszámolásokat a mérleghez közel tartották, és tovább csökkent a közszféra adósságának viszonylag alacsony szintje. Az árak és a kereskedelem liberalizációja javarészt befejeződött, és az állami tulajdonú vállalatok privatizációja előrehaladt. A piacra való be- és kilépés előtt álló akadályokat a csődeljárás és a nyilvántartási eljárások egyszerűsítésével és felgyorsításával csökkentették, összhangban az európai partnerség egyik kulcsprioritásával. A pénzügyi ágazat stabilitása javult. Ráadásul intézkedéseket foganatosítottak a humántőke minőségének javítására és az ország infrastruktúrájának fejlesztésére. Jelentősen nőtt a külföldi közvetlen befektetések beáramlása, főként a privatizációs erőfeszítések hatására. Jól előrehaladt az EU-hoz való gazdasági igazodás.

Ugyanakkor a működőképes piacgazdaságot még mindig akadályozzák az intézményi hiányosságok, így az igazgatási eljárások lassúsága, a korrupció, a bürokrácia és a jogbiztonság alacsony foka. Az igazságszolgáltatás hiányosságai továbbra is akadályozzák az üzleti légkör gyorsabb javulását. Ráadásul a munkaerőpiacok még mindig gyengén működnek, ami hátráltatja a különösen magas munkanélküliség csökkentését és akadályt gördít az elé, hogy a vállalkozások hitelben részesüljenek. Az oktatási rendszer nem tükrözi kellőképpen az ország igényeit. Ezen tényezők miatt csupán mérsékelt gazdasági növekedés történt. A jelentős árnyékgazdaság továbbra is nagy torzulásokat okoz a gazdaságban. Az export áruszerkezete nagyon koncentrált.

Az ország további erőfeszítéseket tett arra, hogy jobban tudja teljesíteni a tagsággal kapcsolatos kötelezettségeket . Az országnak még mindig nagy kihívásokkal kell szembenéznie a jogszabályok végrehajtásában és hatékony alkalmazásában. Némi előrehaladás történt az európai partnerség rövid távú prioritásainak teljesítésében.

Az áruk szabad mozgásában némi fejlődés történt a horizontális intézkedések tekintetében. Ugyanakkor az ágazati közösségi vívmányok nagy részét még át kell ültetni. Korlátozott fejlődés történt a munkavállalók szabad mozgása területén, és a felkészülés korai stádiumban van. Nem történt haladás a letelepedési jog és a szolgáltatások nyújtásának szabadsága területén . A közösségi vívmányokhoz való igazodás még további erőfeszítéseket kíván meg. A tőke szabad mozgásának területén némi fejlődés történt, különösen a fizetési rendszerek tekintetében. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség. Különösen a pénzmosásra vonatkozó jogi és intézményi keretet kell megerősíteni.

Jelentős fejlődés történt a közbeszerzés területén, ahol a hatékony közbeszerzési rendszer fejlesztésének alapjait lerakták. Ugyanakkor további erőfeszítések szükségesek, különösen a hatékony jogorvoslati rendszer felállításában. Jelentős fejlődés történt a társasági jog területén, különösen a cégnyilvántartásba bevezetett és az európai partnerség által megkívánt egyablakos ügyintézéssel. További erőfeszítések szükségesek az elfogadott szabályok hatékony végrehajtásának biztosításához. A szellemi tulajdonjog tekintetében történt némi fejlődés, különösen az ipari tulajdonjogok területén. Ugyanakkor fokozott erőfeszítésekre van szükség a végrehajtási kapacitás, az igazgatási struktúrák és a szerzői jogi kalózkodás és hamisítás elleni küzdelemre irányuló politikai akarat erősítéséhez annak érdekében, hogy a stabilizációs és társulási megállapodásnak (SAA) megfeleljenek. A közösségi vívmányokhoz való igazodásra való felkészülés még mindig korai stádiumban van.

A versenypolitika területén történt némi, leginkább a jogi keretre szorítkozó fejlődés. Jelentős erőfeszítésekre van szükség a hatályos jogszabályok sokkal hatékonyabb végrehajtásához, különösen a Versenyvédelmi Bizottság működésének tekintetében.

Némi fejlődés történt a pénzügyi szolgáltatások területén, az ország ugyanis további erőfeszítéseket tett a nemzeti jogszabályoknak az uniós előírásokhoz való igazítására a különböző szektorokban. Ugyanakkor maradt néhány hiányosság, különösen a bank- és a biztosítási ágazatban a felülvizsgálati előírás tekintetében.

Jelentős fejlődés történt az információs társadalom és média egyes területein. Tovább igazodtak a jogszabályok az elektronikus hírközlés és az információs technológia területén, valamint az audiovizuális ágazatban. Ugyanakkor tovább kell vinni a távközlési piac liberalizációját, biztosítva a szolgáltatók közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelvét és a szabályozó hatóság függetlenségét annak érdekében, hogy véget vessenek a stabilizációs és társulási megállapodás megszegésének, valamint teljesítsék az európai partnerség egyik kulcsprioritását.

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén némi előrelépés történt. Az igazodás elkezdődött, de korai stádiumban van. Haladás történt az élelmiszerbiztonság, valamint az állat- és növény-egészségügyi politika egyes területein. Ugyanakkor a jogszabálynak a közösségi vívmányokhoz való igazodás érdekében történő törvénybe iktatása és végrehajtása még várat magára. A halászat területén a közösségi vívmányokhoz való igazodás, ahol szükséges, még korai stádiumban van.

A közlekedéspolitika néhány területén érdemi előrelépés történt. Ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket kell tenni a közlekedési ágazatokban a jogszabályok kiigazítása és az igazgatási kapacitás erősítése érdekében. Jelentős fejlődés történt az energiaágazat bizonyos részén. A végrehajtási szabály elfogadása elsődleges fontosságú, különösen az Energiaközösséget létrehozó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által 2006 májusában ratifikált szerződés keretében tett kötelezettségvállalások tekintetében.

A jogszabályi igazodás előrehaladt az adózás területén. Ugyanakkor jelentős erőfeszítések szükségesek a jogszabályok további összehangolásához, azok hatékony végrehajtásához, valamint az igazgatási kapacitás megerősítéséhez az adóbeszedés területén.

A gazdasági és monetáris politika területén elért eredmények korlátozottak. Ugyanakkor összességében az előkészületek jól előrehaladtak. A statisztikát illetően csekély előrelépés történt. A közösségi vívmányokhoz való igazodást tovább kell vinni, és az igazgatási kapacitást jelentősen meg kell erősíteni.

Jelentős előrelépés történt a szociálpolitika és foglalkoztatás területén, főként a munkára és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogszabályokban. Ugyanakkor a közösségi vívmányok nagy részét még át kell ültetni, nevezetesen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén, és jelentős erőfeszítéseket kell tenni a foglalkoztatáspolitikában a nehéz munkaerőpiaci helyzet kezelése érdekében. A vállalkozás- és iparpolitika területén korlátozott előrelépés történt. Az országnak még mindig nincsenek ipari, technológiai és innovációs stratégiái, és további erőfeszítéseket kell tenni az eszközök és az ágazati politikák fejlesztésére. Ami a transzeurópai hálózatokat illeti, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság részt vesz a regionális kezdeményezésekben. A jelentős pénzügyi beruházás hiánya továbbra is akadályozza az infrastruktúra fejlődését. A regionális politika és a strukturális eszközök koordinálása tekintetében korlátozott haladás történt. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni a regionális fejlesztésre vonatkozó jogszabályok kiigazítására, valamint az intézményi keret és az igazgatási kapacitás erősítésére.

Az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén módosították az alkotmányt és a jogi keretet az igazságügyi reform végrehajtása érdekében. A korrupció leküzdése érdekében némileg fejlesztették a jogi és intézményi keretet. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlenségének és hatékonyságának fejlesztése továbbra is lényeges kihívás, a korrupció leküzdéséhez pedig nagyon erős politikai akarat szükséges. Tovább kell fejleszteni az alapvető jogokat is. A személyes adatok védelmének helyzete továbbra is aggodalomra ad okot. A szabadság, a biztonság és jog érvényesülésének bizonyos területein fejlődés történt, nevezetesen a bevándorlás, a vízumpolitika és a határigazgatás tekintetében. Folytatni kell a határigazgatási stratégia végrehajtását. Korlátozott fejlődés történt az igazságügyi és rendőrségi együttműködésben, valamint a szervezett bűnözés és a kábítószer elleni küzdelemben. Jelentős és tartós erőfeszítések kellenek a jogszabályok végrehajtása és az igazgatási kapacitás megerősítése érdekében.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság a tudomány és kutatás terén megkezdte az integráltabb politikára való felkészülést. Haladás történt az oktatás és kultúra területén. Ami a környezetvédelmet illeti, némi fejlődés történt a jogi keret megerősítése érdekében. Ugyanakkor e fejezetben a közösségi vívmányokhoz való igazodásra való felkészülés még mindig korai stádiumban van, és nagyon jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogszabályok végrehajtásának és betarttatásának biztosításához. A fogyasztó- és egészségvédelem területén némi jogalkotási előrelépés történt, főként a biztonságot érintő intézkedések területén. További jogszabályi igazodás és tartós erőfeszítések szükségesek ország-szerte a működőképes fogyasztó- és egészségvédelmi rendszer felállításához.

A vámunióval kapcsolatos jogalkotásban jelentős fejlődés történt. A SAA-t akadályozó illetékeket eltörölték, összhangban az európai partnerség egyik kulcsprioritásával. Ugyanakkor tovább kell erősíteni az igazgatási kapacitást a személyzet, az informatika és más felszerelések szempontjából a jogszabályok betarttatása érdekében.

A külkapcsolatok bizonyos területein némi előrehaladás történt, különösen a kettős felhasználású termékek és a CEFTA-kezdeményezés keretében történő regionális integráció területén. Fejlődés történt a kül-, biztonság- és védelmi politika bizonyos területein. További jogszabályi igazodás szükséges, nevezetesen a nemzetközi megszorító intézkedések tekintetében.

A pénzügyi ellenőrzést illetően jogszabályi előrelépés történt. Ugyanakkor jelentős erőfeszítések szükségesek, különösen a nyilvános belső pénzügyi ellenőrzés, a külső ellenőrzés és a csalás elleni kapacitások megerősítése érdekében. A pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében korlátozott fejlődés történt. Ugyanakkor meghatározták az alapelveket és létrehozták az alapvető intézményeket.

Montenegró

A politikai kritériumok tekintetében Montenegró némi fejlődést tett. Nagy általánosságban foglalkoztak az európai partnerség kulcsprioritásaival, jelentős eredmények azonban még nem születtek.

Montenegró általánosságban fennakadás nélkül kezelte a függetlenséghez vezető folyamatot, beleértve az alkotmányos alapokmány követelményeivel és az Európai Unió ajánlásaival összhangban megszervezett és megtartott 2006. május 26-i népszavazást. Montenegróban jelenleg állítják fel a független államként kapott új hatáskörök által előírt jogi és intézményi kereteket. Különösen fontos az új alkotmány elfogadása, melynek összhangban kell állnia az európai előírásokkal, és azt széles körű konszenzussal kell elfogadni. Montenegrónak alá kell írnia és ratifikálnia kell azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyeknek Szerbia és Montenegró államközösségeként aláíró fele volt.

A demokrácia és a jogállamiság tekintetében a 2006. szeptemberi 10-i országgyűlési választások a nemzetközi rendelkezéseknek megfelelően zajlottak le.

A kormány és az ellenzék tartós erőfeszítéseket tett hatékonyságuk növelésére. A kormány koordinációs mechanizmusokat állított fel tevékenysége kulcsfontosságú területein. A parlament új eljárási szabályzatot fogadott el. A főbb kérdésekben, köztük az európai integráció kérdésében, úgy tűnik, sikerül politikai konszenzust elérni. Ezt a folyamatot határozottan fenn kell tartani, és annak különösen tükröződnie kell a parlament munkájában.

A közigazgatási reform jogszabályi keretének felállításában elért fejlődés folytatódott, és új személyzetfelvételi rendszert vezettek be. A köztisztviselők képzését javították. Ugyanakkor a közigazgatás továbbra is komoly hiányosságokkal küzd. Teljes mértékben biztosítani kell a politikai pártatlanságát és szakmai színvonalát, összhangban az európai partnerség egyik kulcsprioritásával.

Folytatódott az igazságszolgáltatási rendszer átfogó megerősítése. Ez a kérdés a csatlakozási partnerség egyik kulcsprioritása. A bírósági tisztviselők képzéséről szóló törvény elfogadása és az Állami Igazságügyi Képzőközpont jó irányba tett lépések voltak. Ugyanakkor a gyakorlatban maradtak hatékonysági és függetlenségi problémák. Az igazságügyi reformmal kapcsolatos konszenzust konkrét, végrehajtási lépéseknek kell követniük, és hamarosan terveket kell felállítani és azokhoz megfelelő forrásokat kell elkülöníteni. A bírók és ügyészek kinevezését függetleníteni kell a politikától, valamint szakmai és objektív kritériumokra kell alapozni.

A korrupció elleni küzdelem területén az előrelépésre való hajlandóság nőtt, különösen azáltal, hogy a kormány számos tervdokumentumot fogadott el és fejlődött a jelentéstétel. A Korrupcióellenes Igazgatóság megkezdte továbbítani az ügyeket az illetékes szervekhez. Ugyanakkor a korrupció továbbra is általános probléma maradt Montenegróban, a teljes jogi és intézményi rendszer kibúvókat tartalmaz, amelyek kedveznek a korrupciónak és akadályozza az államnak a korrupciót hatékonyan megelőzésére és üldözésére irányuló igyekezeteit. A parlamentnek nem sikerült módosítani az összeférhetetlenségről szóló törvényt, amelyet jelentősen felül kellene vizsgálni és határozottan be kellene tarttatni.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén Montenegró korai stádiumban van a függetlenség elnyerése után a jogi és intézményi rendszer felállításának folyamatában. A következő időszakban különös figyelmet kell szentelni az emberi és kisebbségi jogok alkotmányos garanciáira, beleértve a börtönben tartottak jogait, a vallásszabadságot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a romák és a menekültek helyzetét. A média függetlenségét és a szakmai szintet meg kell erősíteni, az információhoz való nyilvános hozzáférésről szóló törvényt pedig nagyobb határozottsággal kell végrehajtani. A műsorszolgáltató hatóság függetlenségét fenn kell tartani.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, az ICTY-vel való együttműködés jelenleg kielégítő, összhangban az európai partnerség egyik kulcsprioritásával. Ezt fenn kell tartani. A számos bosnyák menekült 1992-es eltűnésének esetével kapcsolatos jelenlegi nyomozás aggodalomra ad okot. Montenegró elkötelezte magát a regionális együttműködés mellett. Aktívan részt vesz a regionális kezdeményezésekben a légi közlekedés, a közlekedési infrastruktúra és az energia területén. Jó viszonyt ápol a szomszédos országokkal. A függetlenség elnyerése után a Szerbiával függőben maradt kérdések békés rendezése hozzájárult a regionális stabilitáshoz. Montenegró konstruktív megközelítést tartott fenn Koszovó kérdésében, ami az európai partnerség egyik kulcsprioritása.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Montenegró némi fejlődést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. További reformtörekvéseket kell folytatni annak érdekében, hogy képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

Az ország széles körű konszenzust tartott fenn a gazdaságpolitikák lényeges elemeivel kapcsolatosan. Erősebb lett a makroökonómiai stabilitás. Különösen a gazdasági növekedés gyorsult fel, az infláció pedig visszafogott maradt. Az államadósság csökkent, a költségvetési bevételek pedig tovább nőttek. A külföldi közvetlen befektetések továbbra is nagy mértékűek. Az árliberalizáció majdnem befejeződött. A privatizációs program jól előrehaladt, a cégnyilvántartást pedig tovább könnyítették. A bíróságok jobban tudják rendezni az üzleti vitákat. A pénzügyi közvetítés továbbfejlődött, a hálózati iparágak szerkezetátalakítása pedig folyamatban van.

Ugyanakkor a gazdasági növekedés továbbra is a csekély számú kulcságazattól és vállalkozástól függ. A külső egyensúlytalanság tovább nőtt. A munkaerőpiac továbbra is rugalmatlan, a munkanélküliség pedig magas. Mind a külső, mind a belső pénzügyi ellenőrzési rendszert tovább kell fejleszteni. Az üzleti környezetet akadályozza a szabályozási környezet, önkormányzati szinten is. Az infrastrukturális beruházás alacsony. Néhány állami vállalatnak jelentős tartozása és hátraléka van a kormány felé. Az állami támogatási struktúrát meg kell erősíteni. Fel kell állítani az összes új támogatási intézkedésre vonatkozó előzetes (ex-ante) ellenőrzési rendszert. Az állami vállalatokban folytatni kell hajtani a szerkezetátalakítást, a privatizációs terveket pedig csak részben hajtották végre. A kereskedelmi nyitottság és az EU-val való összehangolás a közelmúltban nőtt, azonban még mindig mérsékelt. A privatizációs eljárásokat hatékonnyá és tisztességessé kell tenni.

Montenegró némi előrelépést tett a jogszabályok és politikák európai szabványokhoz való további közelítésében a legtöbb területen, és igazgatási kapacitásának megerősítésében, különösen az európai integrációs kérdések, köztük a stabilizációs és társulási megállapodás megkötésének területén. Ugyanakkor korai stádiumban tart még a felkészülés, és jelentős forrásokat kell elkülöníteni a jogszabályi folyamat és a végrehajtás befejezésére.

A belső piac tekintetében Montenegró megkezdte a jogszabályi és igazgatási felkészülést új hatásköreinek betöltése érdekében a szabványosítás, a hitelesítés, a metrológia, a piacfelügyelet és a szellemi tulajdonjogok területén. A fogyasztó- és egészségvédelem, beleértve a halászati, valamint az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzéseket, továbbra is nagyon korai felkészülési stádiumban. Javítani kell a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának megerősítését. Montenegrónak e területen csatlakoznia kell az összes olyan nemzetközi megállapodáshoz, amelynek az államközösség aláíró fele volt. .

Fejlődés történt a szolgáltatások , a letelepedési jog és a tőke szabad mozgása területén.

A vámügyi reform előrehaladt, de továbbra is jelentős problémák állnak fenn a származási szabályok jogi kerete és végrehajtása tekintetében. Ezen a területén az uniós szabványokhoz való igazodás lényeges a stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséhez és az azt követő végrehajtásához. Nemrégiben vámmentes üzleteket nyitottak a határállomásoknál, ami aggodalomra ad okot, mert növeli a csempészet kockázatot. Az adózás területén folytatni kell a reformokat.

A versenypolitikát illetően némi előrelépés történt. Ugyanakkor további fejlődés szükséges a működési függetlenség megteremtéséhez és a versenyhatóság számára történő forrásbiztosításhoz, valamint az állami támogatások jogi keretének bevezetésére és végrehajtására tett előkészületek előmozdításához. A közbeszerzés területén történt némi fejlődés, és a nemrég előkészített módosított jogszabályok és másodlagos jogszabályok várhatóan meg fogják erősíteni a kapcsolódó szervek teljesítményét. Ugyanakkor a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok teljes végrehajtása nem kielégítő és fejlesztésre szorul. Az összes felsorolt területen előrelépésre van szükség a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásához. A foglalkoztatáspolitika vonatkozásában korlátozott előrelépés történt. A munkanélküliség továbbra is jelentős problémát jelent Montenegróban, és a szükségletek képzettségekhez igazítása nem megfelelő. A közösségi vívmányok közül sokat még át kell ültetni, nevezetesen az egészségügy, a munkahelyi biztonság és a nemek közötti egyenlőség területén. Az oktatás területén a jelenlegi reformok tanúsága szerint az európai felsőoktatási térséghez való csatlakozás a bolognai folyamat keretében jó úton halad. Ugyanakkor jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság követelményeinek megfelelő képzettségeket nyújtsanak.

Ami az ágazati politikákat illeti, Montenegró mérsékelten előrehaladt az európai partnerségi prioritások végrehajtásában az ipar és a KKV-k területén. Ugyanakkor Montenegró csekély fejlődést tett az engedélyezési rendszerek ésszerűsítésében. Az üzleti környezetet az igazgatási eljárások egyszerűsítésével kell javítani. Az acélipari ágazatot szerkezetátalakítással kell élet- és versenyképessé tenni.

A mezőgazdaságot illetően némi előrelépés történt. A kormány stratégiákat fogadott el és bocsátott nyilvános vitára a mezőgazdasági fejlesztés és a halászat területén. Montenegró terveket készített az állat-egészségügyi ágazat fejlesztésére. Összességében mérsékelt előrelépést tett az EU-támogatással és a költségvetési források elkülönítésével kapcsolatos reformok terén. Ugyanakkor a végrehajtás még mindig elmarad az európai szabványoktól és javításra szorul.

A környezetvédelem területén az előkészületek továbbra is korai stádiumban vannak. Stratégiai és jogalkotási dokumentumokat fogadtak el, az irányító és ellenőrző szervekben a környezetvédelemmel kapcsolatos igazgatási kapacitást azonban tartósan meg kell erősíteni.

Ami a közlekedést és az energiát illeti, némi fejlődés történt. Montenegró aktívan részt vesz a regionális közlekedési hálózatokban és ezeknek megfelelően határozza meg prioritásait. A közúti közlekedésről szóló törvény elfogadásában előrelépés történt. Az energia területén fejlődés történt, különösen a gáz- és a villamosenergia-ágazat szerkezetátalakításában és az energiahatékonyság előmozdításában. Montenegró ratifikálta az Energiaközösséget létrehozó szerződést.

Előrelépés történt a nyilvános belső pénzügyi ellenőrzés és a külső ellenőrzés területén. Az állami ellenőrző intézmény kapacitását megerősítették. Ugyanakkor Montenegrónak jelentősen fejlesztenie kell belső és külső ellenőrzési rendszerét, az állami ellenőrző intézményt alkotmányos garanciákkal megerősített és az EU legjobb gyakorlatainak megfelelő legfelsőbb ellenőrző intézménnyé kell emelni.

A statisztika területén történt némi előrelépés a nemzeti statisztikai rendszer felállítása tekintetében. Ugyanakkor a statisztika általános minősége továbbra is alacsony. A Montenegrói Statisztikai Hivatalt és a nemzeti statisztikai rendszer egyéb részeit jelentősen javítani kell annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalásokat végre tudják hajtani és az uniós szabványoknak megfelelő, időszerű, megbízható és pontos statisztikát tudjanak szolgáltatni.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén némi előrelépés történt a határigazgatás tekintetében. Montenegró függetlenségének elnyerését követően teljes felelősséget vállalt magára a vízum-, menedék- és bevándorlási politika területén. A végrehajtáshoz szükséges jogi és intézményi keret felállításában előkészületek kezdődtek.

Némi haladás történt a pénzmosás elleni küzdelem területén. A Pénzmosás Elleni Igazgatóság, amely pénzügyi hírszerző egységként működik, javította együttműködését a bűnüldöző szervekkel és a szomszédos országokkal. Ugyanakkor jelentősen javítani kell a koordinációt és az információcserét.

A kábítószer elleni küzdelmet illetően némi előrelépés történt. Montenegró a kábítószer-csempészet tranzitországa, és nő a kábítószer-használat is.

Az átfogó rendőrségi szerkezetátalakítás tekintetében némi fejlődés történt. Ugyanakkor a rendőrség rendelkezésére álló források és eszközök, különösen a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén, továbbra sem megfelelőek.

Montenegró némi előrelépést tett a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. 2006 augusztusában cselekvési tervet fogadtak el a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó stratégia végrehajtására. Ezt követően javítani kell a bűnüldözési szervek végrehajtási kapacitását. Némi fejlődés történt az emberkereskedelem elleni küzdelem területén. Közfinanszírozásból menedékhelyet hoztak létre a tanúk számára. Haladnak az előkészületek a stabilizációs és társulási megállapodás egyik kulcskövetelményének számító, a személyes adatok védelméről szóló törvény előkészítésére. A személyes adatok védelmének helyzete továbbra is aggodalomra ad okot. Montenegróban jelenleg igyekeznek erősíteni a terrorizmus elleni küzdelem kapacitásait.

Szerbia

A politikai kritériumok tekintetében Szerbia az európai partnerséggel összhangban fejlődést tett, ugyanakkor számos kihívással kell még szembenéznie. Szerbia nem tett még eleget az ICTY-nal való teljes együttműködésére irányuló nemzetközi kötelezettségének, ami a stabilizációs és társulási egyezmény tárgyalásai folytatásának feltétele.

A demokráciát és a jogállamiság tekintetében , Montenegró függetlenné válását követően Szerbia lett a Szerbia és Montenegró Államközösség utódállama, az államközösség alkotmányos alapokmányával összhangban. A hatóságok ebben a folyamatban felelősségteljesen jártak el. A két köztársaság közötti kérdések megoldása zökkenőmentesen zajlott. Szerbia átvette az államközösségi politikákat és intézményeket. Ez a folyamat még nem zárult le.

Az új alkotmány elfogadása üdvözlendő előrelépés. Ugyanakkor néhány terület aggodalomra ad okot, különösen az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében. Az alkotmányos keretet alaposan meg kell erősíteni és végre kell hajtani annak érdekében, hogy a demokrácia és a jogállam megerősödjön, valamint biztosított az uniós tagsággal való jövőbeli összeegyeztethetőség. Ami Koszovót illeti, jövőbeli státuszát az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által elfogadott 1244. számú határozat alapján elindított politikai folyamat határozza majd meg.

A szerb parlament intenzív jogalkotási tevékenységet folytatott. Átláthatóbb és a polgárok számára nyitott lett. Üdvözlendő az eljárási szabályzat felülvizsgálata. Ugyanakkor működésében vannak gyenge pontok: különösen az, hogy néhány országgyűlési képviselőt ellentmondásos módon fosztottak meg mandátumától. A kormány tevékenységei átláthatóbbak lettek. Az európai integrációs folyamatért felelős hivatal folytatta kiváló munkáját, nevezetesen az európai partnerség végrehajtására irányuló cselekvési terv tekintetében. Ugyanakkor a kormányban továbbra is hiányzik a koordináció. A szakminisztériumoknak még mindig szélesen eltérő kapacitásaik és forrásaik vannak az európai integrációs ügyek kezelésére.

Ami a közigazgatási reformot , az európai partnerség egyik kulcsprioritását illeti, tovább fejlődött a közszolgálat jogi keretének felállítása. Ma már összhangban áll az általános európai előírásokkal. Szerbia igazgatási kapacitása számos területen megfelelő. Ezt a kapacitást tovább kell fejleszteni az egész közigazgatásban. A parlament még nem nevezett ki ombudsmant az erre vonatkozó törvényben előírtak szerint.

A katonaság reformja folytatódott, azonban nehézségekbe és ellenállásokba ütközik a hadsereg egyes elemei részéről. A katonaság civil felügyelete, amely az európai partnerség egyik kulcsprioritása, még mindig nem megfelelő. Az új alkotmány és a felülvizsgált országgyűlési eljárási szabályzat nyújtja a hatékonyabb civil felügyelet alapjait.

Az igazságügyi reformstratégiát elfogadták, és végrehajtása elkezdődött. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlensége, amelyet az európai partnerség egyik kulcsprioritása tartalmaz, még politikai befolyás alatt áll. A kereskedelmi bíróságok eljárásainak felgyorsítása tekintetében előrelépés figyelhető meg. Az igazságszolgáltatás hatékonysága azonban nem kielégítő. Tovább halasztották az adminisztratív és fellebbviteli bíróságok létrehozását.

Nemzeti stratégiát és kapcsolódó cselekvési tervet fogadtak el a korrupció elleni küzdelemre . Néhány ágazatban kézzelfogható eredmények születtek. Ugyanakkor a korrupció továbbra is aggodalom forrása. Világos és hatékony intézményrendszert kell felállítani.Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén összességében tovább fejlődött az emberi jogok helyzete. Az Államközösségi Emberi Jogi és Kisebbségi Minisztériumát a miniszterelnöknek felelős hivatal váltotta fel. A hivatal teljesítményét azonban még tesztelni kell. A templomokról és vallási szervezetekről szóló új törvény nem garantál egyenlő bánásmódot a vallási csoportok számára. Hiányzik az átfogó diszkriminációellenes törvény, és további erőfeszítések szükségesek a tolerancia előmozdítására, valamint a kínzás megszüntetésére. Az ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése még megoldatlan.

Intézkedéseket foganatosítottak arra, hogy előmozdítsák a kisebbségek tagjainak részvételét az oktatási rendszerben és képviseletüket a közigazgatásban. A kisebbségek nyelvén való tájékoztatás területén azonban továbbra is problémák állnak fenn. A Vajdaságban javult a nemzetiségek közötti helyzet. A dél-szerbiai helyzet továbbra is kiélezett. Sandžakban incidensek történtek a bosnyák közösségen belül. A kormány a romákra vonatkozóan számos cselekvési tervet fogadott el, helyzetük ugyanakkor továbbra is bizonytalan. A menekültek, különösen a legsebezhetőbbek, helyi integrációja továbbra is bonyolult.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Szerbia továbbra is részt vesz a regionális együttműködésben és a szomszédos országokkal való kapcsolatok javítását célzó politikákat folytat. Fejlődés történt a regionális együttműködést illetően a légi közlekedés, a közlekedési infrastruktúra és az energia területén. Szerbia még nem teljesítette az ICTY-nal való teljes együttműködésére irányuló nemzetközi kötelezettségét, ami az európai partnerség egyik kulcsprioritása. A szerb hatóságok részt vesznek a Koszovó státuszát érintő politikai vitákban, amelyet 2005-ben indítottak az ENSZ égisze alatt. Belgrád ugyanakkor ellenzi a koszovói szerbeknek az ideiglenes önkormányzati intézményekben való közreműködését. Szerbiának konstruktív megközelítést kell alkalmaznia az európai partnerség kulcsprioritásával összhangban.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Szerbia jelentős fejlődést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. A stabilizációt és a reformtörekvéseket folytatni kell annak érdekében, hogy képes legyen megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

A gazdaságpolitika irányával és a reformmal kapcsolatos konszenzust általában sikerült fenntartani 2005-ben. A gazdasági növekedés folytatódott. A folyó fizetési mérleg hiánya csökkent, amit az exportok újraindítása segített. A devizatartalékokat erős tőkebeáramlás növelte a privatizációs folyamatok, valamint vállalatok és a kereskedelmi bankok külföldi kölcsönének formájában. A külföldi közvetlen befektetések beáramlása tovább nőtt, főként a privatizációs folyamatok kapcsán. A monetáris politikát megszigorították, a költségvetési konszolidáció pedig 2005-ben a kiadások lefaragásával és a magasabb adóbevételekkel folytatódott. Az általános költségvetési hiány csökkent. Kézzelfogható fejlődés történt a nyugdíjreformban és a cégnyilvántartásban. A társadalmi tulajdonban lévő vállalatok és a bankágazat privatizációja előrehaladt. A társadalmi tulajdonban lévő vállalatok szerkezetátalakítására és privatizációjára irányuló előkészületek fokozódtak. Némi fejlődés történt a hálózati iparágakat szabályozó keretrendszer felállításában. Előrehaladt az EU-hoz való gazdasági igazodás.

Ugyanakkor viszonylag magas maradt az infláció és a külső hiány. 2006 eleje óta a költségvetési konszolidáció megtorpant. Fennáll annak a veszélye, hogy az állami beruházások tervezett felgyorsítása megbénítja a költségvetési konszolidációt és a makroökonómiai stabilitást. A külső adósság a magánszektor emelkedett kölcsöneinek hatására nőtt. Tovább nőtt a munkanélküliség. A zöldmezős beruházások továbbra is elhanyagolhatók. A vállalati ágazat általában továbbra is gyenge, mert a hazai piacokon nincs verseny, és lassan halad a vállalatok szerkezetátalakítása, privatizációja és a piacról történő kilépése. Az új csődeljárási szabályzatot még nem alkalmazzák rendszeresen. A tőkepiacok gyermekcipőben járnak. A gazdaságban túlnyomó maradt az állami intervenció.

Szerbia a legtöbb területen érdemi előrelépést tett a jogszabályok és politikák európai szabványokhoz való közelítésében. Összességében Szerbia tovább erősítette igazgatási kapacitását annak érdekében, hogy a stabilizációs és társulási megállapodást megfelelően végre tudják hajtani. Ugyanakkor a jövőbeli uniós integráció felé haladva erőfeszítéseket kell tenni a jogszabályi folyamat és a végrehajtás teljesítésére, nevezetesen azokon a területeken, ahol erős hagyományos érdekek uralkodnak.

Szerbia jól előrehaladt a jogi és igazgatási szabályoknak az EU belső piaci vívmányaihoz való közelítésében. A stabilizációs és társulási megállapodás követelményeinek teljesítése céljából Szerbia az elmúlt évben tartós erőfeszítéseket tett nemzeti jogszabályainak az uniós szabályokhoz való közelítésére. Különös fejlődés figyelhető meg a szabványosítás, az akkreditáció és a megfelelőségértékelés, a metrológia, a szolgáltatások áramlása, a versenykorlátozó magatartások, a társasági jog és a vámügy területén. A szabványosítás, a hitelesítés és a metrológia területén a jogszabályi keretet kialakították és végre kell hajtani. Az uniós jogszabályokhoz való igazodás érdekében a pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvénycsomagot fogadtak el. Független trösztellenes szervet hoztak létre. A vámigazgatás jelentősen fejlődött a vámügyi szabályzás ellenőrzése és irányítása tekintetében.

Szerbiának néhány területen erőfeszítéseket kell tennie arra, hogy ne csak végrehajtsák, hanem teljes mértékben ki is használják a jövőbeli megállapodást. Szerbiának meg kell erősítenie igazgatási struktúráit, különösen olyan területeken, mint az adózás, az állami támogatások ellenőrzése, a közbeszerzés, a szellemi tulajdonjogok és a fogyasztóvédelem . A közbeszerzés és a szellemi tulajdonjogok területén viszonylag jól előrehaladt a jogi keret kialakítása. További erőfeszítések szükségesek a megfelelő végrehajtás és alkalmazás érdekében. Szerbiának felül kell vizsgálnia a külföldi áruk diszkriminatív megadóztatását, és el kell köteleznie magát a vállalkozások adózására vonatkozó uniós magatartási kódex mellett. El kell fogadni az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó jogi keretet és meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást. Tovább kell erősíteni a Fogyasztóvédelmi Tanácsot.

Az ágazati politikák vonatkozásában Szerbia számos területen érdemi előrelépést tett: oktatás, foglalkoztatás és szociálpolitika, KKV-politika, mezőgazdasági politika, statisztika, energia, légi közlekedés és közlekedési infrastruktúra . Szerbia új jogi keretet állított fel a felsőoktatásra. Szerbia továbbra is hatékonyan végrehajtja a Kis- és középvállalkozások Európai Chartáját. Szerbia további erőfeszítéseket tett mezőgazdasági ágazatának reformjára és modernizálására, valamint aktívan részt vett a régió közlekedési hálózatainak fejlesztésében. Szerbia aláírta a közös európai légtérről szóló megállapodást. Szerbia aktívan részt vesz a regionális fő közlekedési hálózat fejlesztéséről szóló szándéknyilatkozat végrehajtásában és a Délkelet-európai Közlekedési Megfigyelőközpont munkájában. Szerbia ratifikálta az Energiaközösséget létrehozó szerződést.

Bizonyos területeken további erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a jövőbeli SAA kötelezettségeknek és az európai partnerség prioritásainak. Ebbe beletartozik az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem, az információs társadalom és a pénzügyi ellenőrzés területén hatályos uniós szabályokhoz való igazodás. Az élelmiszerbiztonság területén tovább kell erősíteni az igazgatási kapacitást, különösen a növény-egészségügy területén. A környezetvédelem tekintetében Szerbiának meg kell erősítenie igazgatási kapacitását, új jogszabályokat kell hoznia és biztosítania kell a megfelelő végrehajtást és alkalmazást. Ami az információs technológiákat illeti, a távközlési szabályozó hatóságot a verseny javítása érdekében meg kell erősíteni. Ami a médiát illeti, a jogi keret aggodalomra ad okot, nevezetesen a szabályozó hatóság kapacitásainak tekintetében. A pénzügyi ellenőrzés területén Szerbiának stratégiát kell bevezetnie a belső pénzügyi ellenőrzési rendszer létrehozására.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén Szerbia átvette a megfelelő államközösségi hatásköröket a vízumkezelés , a határigazgatás, a menekültügy és a bevándorlás területén. A jövőbeli vízumrendszert meghatározó, a külföldiek jogállásáról szóló törvényt még el kell fogadni. A nemzeti integrált határigazgatási stratégiát és a végrehajtásra vonatkozó cselekvési tervet elfogadták. Az államhatárokról szóló törvényt nem fogadták el. Folyamatban van a határellenőrzés hatáskörének a katonaságtól a civil hatóságoknak való átadása. A menekültügy területén a menedékkérők befogadására és védelmére vonatkozó eljárásokat szabályozó végrehajtási szabályok elfogadása még nem történt meg. Nincs megfelelő infrastruktúra és képzett személyzet. Számos visszafogadási megállapodást írtak alá. Nincs még jogi és pénzügyi keret a visszafogadott személyek integrációjára. Néhány eredmény született az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, ez a terület azonban továbbra is aggodalomra ad okot.

A rendőrségről szóló új törvény végrehajtása elég lassú volt. A biztonsági szolgálatokról szóló jogszabályokat még nem fogadták el. A pénzmosás elleni küzdelem tekintetében a jogszabályok javultak, de még mindig nem elégséges a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti együttműködés.

A szervezett bűnözés továbbra is komoly aggodalom forrása. A szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtásáról szóló cselekvési tervet még nem dolgozták ki. Tovább kell erősíteni a rendőrség különleges, különösen a pénzügyi bűnözés nyomozásával foglalkozó szolgálatait. Megfelelő jogszabályokat kell elfogadni a bűncselekményből származó vagyonok, bankszámlák és jövedelmek lefoglalására és befagyasztására. A tanúvédelemről szóló törvény végrehajtásában hiányosságokat fedeztek fel. Az emberkereskedelem területén módosították a büntetőjogi szabályokat, és született néhány büntető ítélet is. A büntető törvénykönyvbe különleges bűncselekményként bevezették a terrorizmus és annak finanszírozása fogalmát. A megfelelő nemzetközi egyezmények ratifikálását és végrehajtását fel kell gyorsítani. A személyes adatok védelmének helyzete továbbra is aggodalomra ad okot.

Koszovó

A politikai kritériumok tekintetében Koszovó határozott maradt, és előrehaladt az ideiglenes önkormányzati intézmények felelősségeinek átruházásában. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a jogállamiság megszilárdítására. Az európai partnerség rövid távú kulcsprioritásaira csak részben készültek fel.

A demokráciát és jogállamiságot illetően Koszovó politikáit elsősorban a státusz kérdése uralta. A fő koszovói albán pártok konstruktívabb párbeszédet alakítottak ki, amelyet fenn kell tartani. A státusz kérdésére való összpontosítás néhány ENSZ-előírás gyors végrehajtásához vezetett, viszont késleltette a reformokat. A jogállás rendezése várhatóan megteremti a stabil demokrácia alapját az összes koszovói polgár számára, etnikai származásra való tekintet nélkül, valamint megszilárdítja a jogállamot és előmozdítja az emberi és kisebbségi jogokat. A koszovói intézményeknek a jogálláson túlmutató jövőképet kell alkotniuk Koszovóról, összpontosítva a megfelelő politikaalakításra, az óvatos költségvetési politikára, a hatékony intézményekre és a helyes kormányzásra minden szinten.

A Közgyűlés szerepének megerősítésében előrelépés történt. Fontos reformcsomagot fogadtak el, amely javítja a végrehajtási felügyeletet, a pénzügyi elszámoltathatóságot és az átláthatóságot. A közgyűlési bizottságok ugyanakkor nem mindig teljesíthetik feladataikat a jogalkotási folyamatban, részben amiatt, hogy a bizottságok titkárságain nincs képzett személyzet. Nem vezették még be a kinevezett előadók gyakorlatát.

Rugova elnök halála után az új elnök megválasztása és az új kormány megalakítása zökkenőmentesen zajlott. Koszovónak a stabilizációs és társulási folyamat keretében való fejlődése a kormány egyik kulcsprioritása. A kormány ügynökséget állított fel az európai integrációs ügyek intézésére, és cselekvési tervet fogadott el az európai partnerségi prioritások kezelésére.

Ami a közigazgatást illeti, az átmeneti intézmények független felügyeleti tanácsot és egy közigazgatási felsővezetők kinevezésével foglalkozó bizottságot hoztak létre. Új igazságügyi és belügyminisztériumot hoztak létre. A kormány némileg fejlesztette koordinációs és politikaalkotási kapacitásait. A hatóságok korlátozott mértékben ellenőriznek bizonyos koszovói szerb területeket, különösen az északi településeket. Ugyanakkor Koszovó igazgatási kapacitása továbbra is gyenge, a közszolgálat pedig túl sok embert foglalkoztat. A közszolgálatban átfogó reform szükséges. A közigazgatásban történő kinevezések még mindig politikai befolyás alatt állnak.

Ami az igazságszolgáltatási rendszert illeti, létrehozták a Koszovói Igazságszolgáltatási Tanácsot és a Koszovói Igazságszolgáltatási Intézetet. Jelentős felelősségeket ruháztak át az ideiglenes intézményekre, hogy erősítsék a helyi szerepvállalást és az elszámoltathatóságot. A Közgyűlés jelenlegi bíró- és ügyészkinevezési hatásköre aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, és lehetővé teszi, hogy politikai és etnikai megfontolások befolyásolják azt a felvételi eljárást, amelynek objektív és szakmai alapon kellene lezajlani. Koszovó igazságügyi intézményei csekély előrelépést tettek a polgári- és büntetőügyi igazságszolgáltatásban. Az ügyekben való elmaradás nőtt, az ítéleteket pedig nem mindig hajtják végre. A 2004. márciusi lázadásokkal kapcsolatos hangsúlyos ügyekben való ítélkezés továbbra is problematikus, mivel a rendőrség által vezetett nyomozások nem alaposak, az ítéletek elnézőek, a tanúk pedig nem működnek együtt az igazságszolgáltatással.

Az európai partnerség egyik kulcsprioritását teljesítendő a kormány korrupció elleni cselekvési tervet fogadott el, korrupcióellenes tanácsot hozott létre, a Közgyűlés pedig igazgatót nevezett ki a korrupcióellenes ügynökség élére. Ugyanakkor a korrupció Koszovóban továbbra is elterjedt, és csekély előrelépés történt a korrupció hatékony leküzdésében.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem területén tanácsadó bizottságot hoztak létre, amely azon személyek panaszaival foglalkozik, akik állításuk szerint az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziójának (UNMIK) estek áldozatul. A nemzetközi ombudsman megbízatása 2005 végén lejárt, a Közgyűlés pedig egy koszovói helyettes ombudsmant nevezett ki.

2006 tavaszán az elnök és a miniszterelnök nagyszabású kampányt indított a kisebbségek felkarolására. Mindkét vezető célja az volt, hogy a kisebbségi közösségek Koszovót otthonuknak tekintsék és működjenek együtt az ideiglenes önkormányzati intézményekkel. A kisebbségek ugyanakkor továbbra is hátrányos helyzetben vannak, és további erőfeszítések szükségesek az intolerancia leküzdésére. Számos erőszakos támadás érte a koszovói szerbeket, különösen 2006 nyarán. Továbbra is nehezek a feltételei a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek fenntartható visszatérésének.

A koszovói szerbek és a koszovói albánok között változatlanul feszült viszony uralkodik. Belgrád ellenzi a koszovói szerbek ideiglenes önkormányzati intézményekben való közreműködését, és a koszovói szerbek továbbra is bojkottálják működésüket.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Koszovó fokozta részvételét az európai partnerség egyik kulcsprioritását jelentő regionális fórumokon és az együttműködési kezdeményezésekben, különösen a közlekedés és az energia területén. Szabadkereskedelmi megállapodás lépett életbe Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, és szabadkereskedelmi megállapodásokat írtak alá Horvátországgal, valamint Bosznia és Hercegovinával.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Koszovó korlátozott fejlődést tett a működőképes piacgazdaság megteremtése felé. További jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

A gazdaságpolitika lényeges elemeivel kapcsolatos konszenzust általában sikerült fenntartani Koszovóban. A monetáris stabilitást továbbra is alátámasztja az euró törvényes fizetőeszközként való használata. A költségvetési politikát megszigorították, miután az adományozók támogatásai gyorsan apadni kezdtek és a felhalmozott készpénztartalékok előreláthatóan kimerülnek. Az európai partnerség egyik kulcsajánlásával összhangban középtávú gazdaságpolitikai keretet állítottak fel Koszovó számára, amelynek célja egy fenntartható költségvetési irányvonal biztosítása. Elfogadták az első középtávú kiadási keretrendszert, amely a költségvetési és költségvetésen kívüli finanszírozási szükségletek egységes áttekintését nyújtja, beleértve az állami beruházási projekteket is. A társadalmi tulajdonban lévő vállalatok privatizációja határozottan fejlődött. Jelentős előrelépés történt az állami tulajdonban lévő vállalatok független vállalatokká történő átalakításában, amely az európai partnerség egyik kulcsprioritása. Ugyanakkor a makroökonómiai stabilitást eddig még nem sikerült kielégítő módon elérni, főként az ingatag költségvetési és a fenntarthatatlan külső helyzet miatt. A munkanélküliség továbbra is magas, többek között a túlzott munkaerőköltségek miatt. Ezek a költségek a magánszektor fejlődését és az export versenyképességét is akadályozzák. Komoly kihívások állnak fenn a hatóságok által tett politikai kötelezettségvállalások végrehajtása előtt, különösen a középtávú, fenntartható költségvetés-politikai irányvonal tekintetében. A tulajdonjogok érvényesítése tekintetében a gazdasági tevékenységet továbbra is akadályozza a hatékony igazságszolgáltatás és a jogbiztonság hiánya. A kis- és középvállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférése korlátozott. Az infrastruktúra továbbra sem megfelelő és gyakran alacsony minőségű. Az áramellátás továbbra is megbízhatatlan, ami gátolja a gazdasági fejlődést. Tovább kell gyorsítani az állami tulajdonban lévő vállalatok, különösen a Kosovo Energy Corporation (Koszovói Energiavállalat) szerkezetátalakítását.

Koszovó érdemi előrelépést tett a jogszabályok és politikák európai szabványokhoz való közelítésében. Ugyanakkor korlátozott fejlődés történt az elfogadott jogszabályok hatékony végrehajtásában és betarttatásában. További erőfeszítések szükségesek egy olyan igazgatási környezet megteremtéséhez, amely az európai szabványokhoz való további igazodást biztosít majd.

A belső piac területén némi fejlődés történ a szabványosítás, a hitelesítés, a metrológia, az akkreditáció és a megfelelőségértékelés rendszerének létrehozásában. Csekély fejlődés történt számos olyan jelentős területen mint a közbeszerzés, a versenypolitika , valamint a szellemi tulajdonjogok védelme. Ugyancsak kevés az előrelépés a foglalkoztatás , a szociálpolitika és az oktatás területén. A tőke szabad áramlása területén korlátozott fejlődés történt.

A vámszabályok általában összhangban vannak a közösségi vívmányokkal , és érdemi előrelépés történt az európai partnerség prioritásainak való megfelelésben a vámügy igazgatási kapacitásával kapcsolatos számos területen (pl. számítógépesítés, kockázatelemzés, korrupció elleni küzdelem). Integrált koszovói vámtarifa lépett hatályba. Teljes mértékben újjászervezték az Egyesült Nemzetek Koszovói Missziója (UNMIK) által bevezetett vámigazgatást, a hírszerző és a nyomozóegységet megerősítették. Némi fejlődés történt az adózás területén, bár az adóbeszedési rendszer továbbra is gyenge.

Ami az ágazati politikákat illeti, érdemi fejlődést értek el a közlekedési ágazatban, amely az európai partnerség egyik prioritása. A kormány multimodális közlekedéspolitikai dokumentumot fogadott el. Koszovó aláírta a közös európai légtér létrehozásáról szóló megállapodást.

Némi fejlődés történt az energia létesítmények szerkezetátalakítása vonatkozásában. Megkezdte működését az energiaszabályozó hivatal és lényeges végrehajtási szabályokat adott ki. Koszovó ratifikálta az Energiaközösséget létrehozó szerződést. Ugyanakkor az energiaszektor pénzügyi életképessége és megbízhatósága továbbra is bizonytalan. A számlák behajtása továbbra is fenntarthatatlanul alacsony szinten áll, a műszaki veszteségek és a lopások száma továbbra is nagyon magas.

A környezetvédelem tekintetében a jogszabályok szempontjából viszonylag szép fejlődés történt. Némi előrelépés történt a mezőgazdasági ágazatban, különösen az állat-egészségügy területén. A pénzügyi ellenőrzést illetően érdemi előrelépés történt.

Érdemi fejlődés történt az audiovizuális politika és a média területén. A koszovói rádióról és televízióról szóló törvény 2006 áprilisában lépett hatályba. Csekély fejlődés történt a elektronikus hírközlés és az információs társadalom területén.

Némi fejlődés történt a statisztika területén. A nép- és lakásszámlálás előkészítése folyamatban van. Nemzetközi monitoring művelet indult, amely a statisztikai hivatalt segíti a számlálásra való felkészülésben és biztosítja, hogy a nemzetközi előírásoknak megfelelően történjen. Erőfeszítéseket tettek arra, hogy a kisebbségeket a kísérleti számlálási gyakorlatokban való részvételre buzdítsák. A statisztikai hivatal kapacitásai általában továbbra is gyengék.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése tekintetében némi előrelépés történt a határigazgatás területén. 2006 januárjában egyetértési nyilatkozatot írt alá a határrendészet és a vámhatóság az integrált határigazgatás megkönnyítése érdekében.

A pénzügyi információs központ a koszovói bank- és kifizetési hatóság bevonásával átvizsgálta a pénzmosás elleni jogszabályokat.

A kábítószerek elleni küzdelem területén nem történt előrelépés. A helyi rendőrségi kapacitásokat meg kell erősíteni a kábítószerek elleni küzdelem érdekében.

A koszovói rendőrségi szolgálat további előrelépést tett a professzionális rendőrségi erővé válás útján. Koszovói rendőrbiztos-helyettest és négy koszovói segédrendőrbiztost neveztek ki. További erőfeszítések szükségesek a hatékony rendőrség kifejlesztésére, valamint a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos helyi nyomozói kapacitás megerősítésére.

Folyamatban vannak a Koszovóban továbbra is súlyos problémát jelentő szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozására tett erőfeszítések. A bűnszövetkezetek különböző társadalmi és gazdasági ágazatokra, valamint politikákra terjednek ki. A magasan képzett koszovói rendőrségi személyzet felvétele továbbra is nehéz kihívás. A jogszabályok még mindig nem biztosítják a vallomástevők személyazonosságának titkosságát a bíróságokon. Csekély fejlődés történt az emberkereskedelem elleni küzdelem területén, az emberkereskedelem szempontjából pedig Koszovó továbbra is származási, tranzit- és célország. A személyes adatok védelme tekintetében nem történt fejlődés, ami aggodalomra ad okot.

Törökország

Törökország továbbra is megfelelően teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat és folytatta a politikai reformokat. Ugyanakkor a fejlődés üteme az utóbbi évben lelassult. Jelentős további erőfeszítések szükségesek, különösen a szólásszabadság területén. További erőfeszítések szükségesek a nem muzulmán vallási közösségek, a nők, illetve a szakszervezetek jogai, valamint a katonaság civil ellenőrzése tekintetében.

Ami a demokráciát és a jogállamiságot illeti, a közigazgatás területén törvényt fogadtak el az ombudsman kinevezésére. A közszolgálati reform tekintetében nem történt fejlődés.

A polgári-katonai kapcsolatok területén a parlament a katonai bíróságokon a vádlottak biztosítékait erősítő, felülvizsgált eljárásokat fogadott el. Ugyanakkor a fegyveres erők felsővezetői továbbra is nyilvános nyilatkozatokkal próbálják befolyásolni a hatáskörükön kívül eső területeket.

Az igazságszolgáltatási reform területén fejlődés történt. Ugyanakkor az új szabályozás igazságszolgáltatási végrehajtása eddig vegyes képet mutat, az igazságszolgáltatás függetlenségét pedig tovább kell erősíteni.

Korlátozott fejlődés történt a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok reformjában. A korrupció továbbra is általánosan elterjedt. A korrupció elleni politikák gyengék, a korrupció elleni küzdelemért felelős hatóságokat pedig tovább kell erősíteni.

Az emberi jogok és a kisebbségvédelem tekintetében további csökkenés történt a kínzásról és embertelen bánásmódról szóló jelentések számában. Ugyanakkor a büntetés-végrehajtási intézeteken kívüli és a délkeleti országrészben előforduló kínzásokról és embertelen bánásmódról szóló vallomások aggodalomra adnak okot. A kínzások elkövetőinek büntetlensége is problémát jelent. A terrorizmus elleni törvény módosításainak az alapvető szabadságjogokra gyakorolt hatásait szoros figyelemmel kell követni. Ezek a módosítások a terrorcselekmények hosszú listáját vezették be és csökkentették a vádlottak biztosítékait.

Általánosságban, a török társadalomban számos kérdésben nőtt a nyilvános viták száma, beleértve a hagyományosan kényes kérdéseket is. E folyamat ellenére az európai értelemben vett szólásszabadságot még nem garantálja a jelenleg hatályban lévő jogi keret. A semmítőszék nemrégi határozata joggyakorlatot ír elő a büntető törvénykönyvnek a szólásszabadságot korlátozó 301. cikkére vonatkozóan. Ráadásul számos személyt erőszakmentes véleménynyilvánításért fogtak perbe. A török büntető törvénykönyv 301. cikkét és a szólásszabadságot korlátozó egyéb rendelkezéseit összhangba kell hozni az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel.

A gyülekezési szabadságra és az egyesülési szabadságra vonatkozó megszorítások enyhültek, és az elmúlt években hozott intézkedéseket jobban végrehajtották. Ugyanakkor a biztonsági erők néhány esetben túlzott mértékű erőszakot alkalmaztak a tüntetéseken. A különleges kulturális identitást előmozdító egyesületek létrehozásában továbbra is nehézségek állnak fenn.

A vallásszabadság tekintetében a vallási kisebbségek helyzetét biztosítani szándékozó törvény elfogadását számos alkalommal elhalasztották, és nem történt változás e téren a nem muzulmán közösségek előtt álló nehézségek tekintetében. Az alevi közösség helyzetét illetően nem történt változás. Jogi keretet kell kialakítani az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel összhangban annak érdekében, hogy az összes vallási közösség indokolatlan kötöttségek nélkül tudjon működni.

Törökországban egyre nagyobb közfigyelem kíséri a nők jogait , és a civil társadalom egyre inkább pozitív szerepet tud játszani e téren. A jogi keret általában kielégítő. Ugyanakkor a gyakorlatban a nők jogait nem mindig védik, különösen az ország legszegényebb területein. A „becsületbeli bűncselekmények” szisztematikusabb nyomozást igényelnek, és adott esetben bíróság elé állításnak és elítélésnek kell követnie.

A gyermekek jogainak helyzetét illetően csekély változás történt. Fejleszteni kell az oktatásra és a tizenöt éven aluliak foglalkoztatására vonatkozó jogi rendelkezések végrehajtását.

A szakszervezeti jogok területén nem volt jogalkotási előrelépés. Törökország nem felel meg az EU és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabványainak, különösen a sztrájkjog és a kollektív tárgyaláshoz való jog tekintetében.

Törökország továbbra is megszorító megközelítést alkalmaz a kisebbségi jogok területén, és nem ratifikálta a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi jogi eszközöket. Ami a kulturális jogokat illeti, a töröktől eltérő nyelveken korlátozott műsorszórást engedélyeznek. E nyelvek tanítását megszorítások kötik a közoktatási rendszerben. 2005 augusztusában minden olyan magánintézményt bezártak, amely kurd nyelvű oktatást nyújtott. A törökön kívüli nyelvhasználatra vonatkozó általános megszorítások továbbra is szigorúak mind a politikai életben, mind a közszolgálatokban.

Törökország egyre több terrorista támadás célpontja, különösen a terrorista szervezetek uniós listáján szereplő PKK részéről. Az EU határozottan elítéli ezeket a terrorcselekményeket.

Törökországnak meg kell oldania a délkeleti országrészben fennálló súlyos gazdasági és szociális problémákat, valamint biztosítania kell a kurd népesség jogait és szabadságait. Továbbra is aggodalomra ad okot a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek magas száma.

Ami a regionális kérdéseket és a nemzetközi kötelezettségeket illeti, Törökország folyamatosan támogatta a ciprusi kérdés átfogó rendezésére tett ENSZ erőfeszítéseket. Ugyanakkor nem történt előrelépés a Ciprusi Köztársasággal való kétoldalú kapcsolatok helyreállítása felé. A társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének 2005. júliusi aláírása óta Törökország nem lépett előre annak teljes végrehajtásában és az áruk szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolásában, beleértve a Ciprussal való közvetlen szállítási útvonalakra vonatkozó megszorításokat. 2006. júniusi ülésén az Európai Tanács emlékeztetett arra, hogy a Tanács 2006 folyamán felül fogja vizsgálni a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtását, és biztosítani fogja a 2005. szeptember 21-i EU-nyilatkozatban foglalt kérdések nyomon követését.

A Görögországgal való kapcsolatokban pozitív fejlődés tapasztalható, nem történt azonban előrelépés a határviták megoldását illetően. A két ország külügyminisztereinek találkozóján új bizalomépítő intézkedéscsomagot fogadtak el. A jó szomszédsági viszony továbbra is kulcsfontosságú.

A gazdasági kritériumokat illetően Törökország működő piacgazdaságnak tekinthető, amennyiben szilárdan fenntartja jelenlegi stabilitását és a reformok terén elért eredményeit. Törökországnak képesnek kell lenni továbbá középtávon megbirkózni az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel, feltéve, hogy szilárdan folytatja stabilizációs politikáját és további határozott lépéseket tesz a strukturális reformok irányába.

A piacgazdaság alapjait illetően a konszenzust általában sikerült fenntartani. A stabilitás-orientált makrogazdasági politikák hozzájárultak az erős gazdasági növekedéshez és a megrázkódtatásokkal szembeni nagyobb rugalmassághoz. A költségvetési hiányok és a kormányzati adósság jelentősen csökkent, és számos kulcsintézkedést foganatosítottak a társadalombiztosítási rendszer erősítésére. Megerősítették a szabályozó és felügyeleti ügynökségek függetlenségét, és fokozatosan megszüntetik az állami tulajdonú bankok különleges előjogait. A privatizációs folyamat felgyorsult. A bankszektor és a nem banki pénzügyi szektor tovább nőtt, a felügyelet pedig tovább erősödött. A gazdaság nyitottabb lett a külföldi kereskedelem és beruházás előtt. A Központi Bank és a kormány továbbra is dezinflációs politikát hajt végre.

A viszonylag magas külső és kormányzati finanszírozási szükségletek továbbra is rendkívül sebezhetőek a befektetők véleménye szempontjából, ami veszélyeztetheti a makroökonómiai stabilitást. Ezért tovább kell erősíteni a költségvetési konszolidációt és azt strukturális intézkedésekkel kell hatékonyan támogatni. A nyilvántartásban nem szereplő munkanélküliségre figyelmet kell szentelni. A munkaerőpiac továbbra is kiegyensúlyozatlan. A foglalkoztatási ráták nagyon alacsonyak és csökkenő tendenciát mutatnak, különösen a női lakosság körében. Ezen egyenlőtlenségekre korlátozott mértékben született politikai válasz, a nem bérjellegű felvételi költségek pedig magasak. Az általános oktatási szabványok viszonylag alacsonyak és továbbra is nagyfokú eltérések mutatkoznak. Az üzleti környezetet negatívan befolyásolták a piacelhagyás előtt álló akadályok és az állami támogatások csekély átláthatósága. Az energiaágazat szerkezetátalakítási folyamata viszonylag lassan haladt.

Fejlődött Törökország azon képessége, hogy a tagsággal kapcsolatos kötelezettségeket teljesítse . A legtöbb területen történt némi előrelépés. A csatlakozási partnerség rövid távú prioritásait ugyanakkor sok területen még mindig nem teljesítették. A vámunió vonatkozásában tett számos török kötelezettségvállalást nem teljesítettek. Ami az igazodás, valamint az intézményi és az igazgatási kapacitás szintjének javítását illeti, sok tennivaló van még hátra.

Az áruk szabad mozgásában elért eredmények eltérőek. Az akkreditáció, a szabványosítás és a megfelelőségértékelés területén előrelépés történt. Ugyanakkor számos rendelkezés továbbra is ellentmond az áruk szabad mozgása általános elveinek, és a kereskedelmet továbbra is technikai akadályok nehezítik. Nem történt fejlődés a munkavállalók szabad mozgása területén. Korlátozottan igazodtak a közösségi vívmányokhoz a letelepedési jog, valamint a szolgáltatások szabad nyújtásának területén . Törökország a tőke szabad mozgása területén nagyon csekély előrelépést tett. A jogszabályi igazodás különösen hiányos a pénzmosás elleni küzdelem tekintetében. A külföldiek ingatlanszerzését szigorú szabályok kötik.

A közbeszerzés területén elért eredmények nagyon korlátozottak. A mentességek bevezetésével leszűkült a jogszabályok alkalmazási köre. Törökországnak nincs olyan szervezete, amely az összes területen koherens politikát garantál a közbeszerzés tekintetében. A társasági jog területén némi fejlődés történt. Törökország a legtöbb nemzetközi számviteli standardot átvette. Ugyanakkor ezek jogilag nem kötelezi a török társaságok nagy részét, mivel azoknak csupán adóalapú elszámolási kötelezettségeik vannak. A jogszabályi igazodás szintje alacsony. A szellemi tulajdonról szóló törvény tekintetében az igazodás jól előrehaladt, és javult az igazgatási kapacitás. Ugyanakkor további fejlődés szükséges, különösen a szervezett kalózkodás és hamisítás üldözése területén. Ráadásul az illetékes hatóságok közötti együttműködést és koordinációt meg kell erősíteni. Az alacsonyabb fokú, nem különös hatáskörű törvényszékek nehezen tudják megfelelően végrehajtani a jogszabályokat.

A versenypolitika területén elért eredmények vegyesek. A trösztellenes vívmányokhoz való igazodás jól előrehaladt, a Versenyhatóság pedig megfelelően végrehajtja a jogszabályokat. Ugyanakkor nem történt előrelépés az állami támogatások területén: Törökországban nincsenek meg az EU-szabályok végrehajtásához szükséges jogi keretek, sem az igazgatási struktúrák. A társulási megállapodás keretében tett kapcsolódó kötelezettségvállalásokat még teljesíteni kell.

Törökország tett némi haladást a pénzügyi szolgáltatások terén. Előrelépést jelent az új banktörvény, valamint a biztosítási és a kiegészítő nyugdíjpénztári ágatazatban a csődeljárásra vonatkozó jogszabályok elfogadása. A biztosításokra vonatkozó jogszabályok igazodása korlátozott. A befektetési szolgáltatások és az értékpapírpiacok területén a befektető-kártalanítási rendszert, a határokon átívelő szolgáltatásnyújtást, a titkossági követelményeket és a tájékoztatókat tovább kell adaptálni. A felügyeleti kapacitást tovább kell erősíteni, különösen a biztosítási és az értékpapírpiaci ágazatokban.

Fejlődés történt az információs társadalom és média egyes területein, beleértve a más nyelveken sugárzott műsorokat is. Törökország megfelelő alapot teremtett a jogszabályok további igazodására az elektronikus hírközlés és az információs technológia területén. A média és az audiovizuális politika területén az igazodás általában nagyon korlátozott maradt.

A mezőgazdaság területén korlátozott előrelépés történt a vidékfejlesztés tekintetében. Ugyanakkor a végrehajtást veszélyezteti a kapcsolódó jogszabályi intézkedések és az igazgatási struktúrák késleltetett elfogadása. A közös agrárpolitika (KAP) végrehajtására vonatkozó legtöbb igazgatási struktúrát tovább kell fejleszteni. A pénzügyi támogatást egyre inkább a termelési szinthez kötő török politika nem áll összhangban a KAP reformjával. A jogszabályi igazodás összességében korlátozott. A halászatot illetően Törökország nem ért el fejlődést. A közösségi vívmányok lényeges elemei hiányoznak a török jogszabályokból. A közös halászati politika végrehajtásának struktúráit nem hozták létre. Korlátozott fejlődés történt az állat-, növény-egészségügyi és élelmiszerpolitika kiigazításában. Nincsenek meg a közösségi vívmányok végrehajtásához szükséges jogi keretek, sem az igazgatási struktúrák. Az ellenőrző rendszerek általában gyengék. A fő nehézségek az állat-egészségügyi ágazatot érintik, különösen az állat-egészségügy helyzete. illetve az állatbetegségek hatékony védekezési rendszerének hiánya tekintetében.

A közlekedéspolitika területén némi előrelépés történt. A jogszabályi igazodás viszonylag előrehaladt a közúti közlekedés területén, a többi ágazatban azonban egyenlőtlen. A végrehajtási és betarttatási kapacitásra figyelmet kell szentelni. Függőben van a vasúti ágazat szerkezetére vonatkozó határozat. A nemzetközi tengeri és légi közlekedési egyezményeket nem kíséri a megfelelő közösségi vívmányok átültetése. A transzeurópai hálózatok tekintetében korlátozott haladás történt. Az energia területén történt némi előrelépés. Ugyanakkor a jogszabályi igazodás egyenlőtlen. Továbbra is ki kell dolgozni az energiahatékonyságra vonatkozó kerettörvényt. További erősítésre szorul az igazgatási kapacitás és a szabályozó szervek függetlensége.

Korlátozott fejlődés történt az adózás területén. A török adórendszer részben összhangban áll a közösségi vívmányokkal . Különösen hiányosak a HÉA hatálya és adókulcsai, a jövedéki adó struktúrája és adókulcsai, valamint általában a közvetlen adózás. Az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek adóztatásának valamennyi megkülönböztető elemét sürgősen el kell törölni.

Törökország eredményt ért el a gazdasági és monetáris unió területén. Ezen a területen általában véve jól haladnak a felkészüléssel. Ugyanakkor a közszféra pénzügyi finanszírozását tiltó jogszabályok, valamint a közszektor pénzügyi intézményekhez való kiváltságos hozzáférésének tilalma nem áll összhangban a közösségi vívmányokkal . Ráadásul a hatékony koordinációs és együttműködési gyakorlatok hiánya csökkenti a gazdaságpolitika hatékonyságát. Törökország némi fejlődést ért el az egységes osztályozási rendszerek használatában és az ágazati statisztikák hozzáférhetőségében. A jogszabályi igazodás továbbra is korlátozott, az új jogszabályok azonban jelentős fejlődést jelentenek.

Törökország némi korlátozott fejlődést ért el az uniós foglalkoztatási és szociálpolitika tekintetében, különösen a szociális védelem területén és a fogyatékkal élőkről szóló új törvény végrehajtása tekintetében. Ugyanakkor biztosítani kell a szakszervezeti jogok teljes tiszteletben tartását. A nyilvántartásban nem szereplő munkanélküliségre figyelmet kell szentelni. A végrehajtás biztosítása érdekében meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást.

Törökország érdemi előrelépést tett a vállalkozás- és iparpolitika területén, különösen a befektetéstámogatási és -ösztönzési ügynökség jogi létrehozásának tekintetében. Fejlődött a privatizáció, a KKV-k meghatározásának jogszabályi igazodása és a politikaprogramozás is. A jogszabályi igazodás jól előrehaladt.

Fejlődés történt a regionális politika és a strukturális eszközök koordinálása terén, nevezetesen a fejlesztési ügynökségek felállításáról szóló törvény elfogadásával. Ezen ügynökségek szerepe és működése azonban aggodalomra ad okot. A szerepvállalás és az elszámoltathatóság még javításra szorul, beleértve azt is, hogy mind központi, mind regionális szinten szét kell osztani a hatásköröket. A jogszabályi igazodás továbbra is mérsékelt.

Az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok tekintetében némi fejlődés történt. Az igazságszolgáltatási reform területén összességében folyamatos fejlődés történt. Ugyanakkor az új szabályozás igazságszolgáltatási végrehajtása eddig vegyes képet mutat, az igazságszolgáltatás függetlenségét pedig tovább kell erősíteni. Némi előrelépés történt a korrupció elleni küzdelem területén, nevezetesen a közigazgatás átláthatóságának növelése révén. A korrupció ennek ellenére továbbra is elterjedt, a korrupcióellenes hatóságok és politikák pedig még gyengék. A parlamenti képviselők mentelmi jogának hatálya túl széles. Bár a reformok végrehajtása folytatódott, az alapvető szabadságjogok tekintetében korlátozott jogszabályi fejlődés történt.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén Törökország előrelépést tett a menekültügy, a határigazgatás, az emberkereskedelem elleni küzdelem, a vámügy és a rendőrségi együttműködés tekintetében. A jogszabályi igazodás folyik, de hiányos még a következő területeken: szervezett bűnözés elleni küzdelem, pénzmosás, valamint a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés.

Némi további fejlődés történt a tudomány és kutatás területén, nevezetesen az uniós kutatási programokban való részvétel és a költségvetési források elkülönítése révén. Az oktatás és kultúra területén további érdemi fejlődés történt. A jogszabályi igazodás mindkét területen jól előrehaladt.

A jogszabályi igazodás a hulladékgazdálkodás és a zaj tekintetében jó úton halad. Más szempontból, beleértve a nemzetközi egyezményeket, a környezetvédelem területén a jogszabályi igazodás továbbra is alacsony szinten áll. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a horizontális szabályzás fejlődésének hiánya, különösen a határokon átívelő kérdések és a nyilvános konzultáció tekintetében. A levegőminőség, a természetvédelem és a vízminőség területén korlátozott előrelépés történt a közösségi vívmányok átültetésében. A módosított környezetvédelmi törvény végrehajtása erősíteni fogja az intézményi kapacitást, annak végrehajtásában viszont ezidáig csekélyek az eredmények.

A fogyasztó- és egészségvédelem területén a fogyasztóvédelem javult, nevezetesen a piacfelügyeleti rendszer bevezetése révén. A közegészségügyi szféra is fejlődött, különösen a járványügyi felügyelet hálózatának és a fertőző betegségek ellenőrzésének létrehozásával. A végrehajtás ugyanakkor mindkét területen gyenge maradt.

A vámunió területén Törökország a jogszabályi igazodás magas szintjét érte el. Ugyanakkor néhány speciális kérdésben, mint a szabadkereskedelmi zónák, a vámmentesség, a hamisított áruk elleni küzdelem és az utólagos vámellenőrzések, a jogszabályi igazodás még nem történt meg. A vámigazgatást meg kell erősíteni, beleértve a számítógépes összekapcsolhatóságra való felkészülés megkezdését. .

Törökország a külkapcsolatok területén a jogszabályi igazodás magas szintjét érte el. Ugyanakkor hiányos az EU közös kereskedelempolitikájához való igazodás. Az EU közös kül-, biztonság- és védelmi politikájához való igazodás folytatódott. Törökország fokozta külpolitikai tevékenységét a Közel-Keleten, ami elősegíti a regionális stabilitást. Az örmény-török határ még mindig le van zárva. Bár Törökország részt vett az EBVP misszióiban, e részvétel továbbra is nehézségeket okoz. Törökország továbbra is blokkolja Ciprus és Málta részvételét az EU-NATO stratégiai együttműködésben. Hasonlóképpen ellenzi Ciprus csatlakozását a Wassenaari Megállapodáshoz. Törökország még nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát.

Némi fejlődés történt a pénzügyi ellenőrzés területén. Néhány igazgatási struktúrát és végrehajtási szabályt már életbe léptettek. Ugyanakkor az államháztartás-irányításról és -ellenőrzésről szóló törvényt még nem alkalmazzák teljes mértékben. Bár néhány ideiglenes intézkedést elfogadtak, az EU pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító struktúrák még hiányosak. A pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében Törökországnak kellő időben koordinációs struktúrákat és végrehajtási szabályokat kell létrehoznia annak érdekében, hogy biztosítsa a saját források helyes kiszámítását, beszedését, kifizetését és ellenőrzését.

[1] A Bizottság közleménye −A bővítés két év távlatából – egy gazdasági sikertörténet −COM(2006) 200, 2006. 05. 03.

[2] A Bizottság közleménye − Jelentés a 2003. évi csatlakozási szerződésben meghatározott átmeneti rendelkezések (a 2004. május 1-től 2006. április 30-ig tartó időszak) működéséről− COM(2006) 48., 2006.02.08.

[3] Teljeskörű nyitás: 2004. május: Írország, Egyesült Királyság, Svédország − 2006. május: Spanyolország, Görögország, Finnország, Portugália − 2006. július: . Olaszország Részleges nyitás: Belgium, Franciaország

[4] A nemzetközi közösség 1999. június 10-én Kölnben létrehozta a regionális politika kereteként működő Dél-kelet-európai Stabilitási Egyezményt (SE) abból a célból, hogy támogassa e régió országait a béke, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági jólét, valamint az egész régió stabilitásának elérése érdekében tett erőfeszítéseikben. Az egyezmény átalakítása jelenleg folyamatban van, a cél a határozottabb részvételt megkívánó együttműködési folyamat elérése.

[5] Lásd a 10. oldalt a vízumkérelem megkönnyítését szolgáló megállapodásokról.

[6] Az ENSZ Biztonsági Tanács 1244. határozata szerint.

[7] A Bizottság közleménye −A bővítés két év távlatából – egy gazdasági sikertörténet −COM(2006) 200, 2006. 05. 03.

[8] Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244. számú határozata értelmében.