[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 20.7.2006 COM(2006) 417 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos európai politikáról Mi történt a „Lendületbe hozzuk az európai ifjúságot” című fehér könyv óta? A fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célok megvalósítása a fiatalok aktív európai polgári szerepvállalásának ösztönzése érdekében {SEC(2006) 1006} 1. BEVEZETÉS 1.1. Döntő pillanat Az ifjúságpolitika elengedhetetlenül fontos az Európai Unió (EU) céljainak eléréséhez. Ezen a ponton futnak ugyanis össze a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia és az európai polgári szerepvállalással kapcsolatos programok szálai, mert az ifjúságpolitikai programok egyszerre törekszenek arra, hogy megkönnyítsék a fiatalok bejutását a munkaerőpiacra, és hogy aktív polgári szerepvállalásra neveljék őket. Az ifjúság nem statikus és homogén csoport. Igényeik és kifejezési formáik folyamatosan változnak. Az európai népességben csökken a fiatalok aránya, ugyanakkor a fiatalok később lépnek be a felnőttek világába. Szakmai pályájuk az elmúlt években egyre egyénibb lett, és nem mindig könnyű munkához jutniuk. Emellett a fiatalok egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a közügyek iránt, amivel együtt jár a nem kielégítő mértékű polgári szerepvállalás veszélye. A közlemény célja, hogy értékelje a tagállamok munkáját a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos azon közös célok tekintetében, amelyeket a Tanács 2003-ban az ifjúságpolitika terén alkalmazott nyílt koordinációs módszer keretében fogadott el. A dokumentum emellett javaslatokat tesz hasznos változtatásokra. A közleményt belső munkadokumentum kíséri, amely részletes elemzést nyújt a tagállamoknak a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos nemzeti jelentéseiről. Ez az áttekintés ugyanakkor része az Európai Unió Európát az állampolgárokkal összekapcsoló intézkedéssorozatának, és az EU jövőjéről folytatott vita döntő pillanatában kerül rá sor[1]. Az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyvében[2] és annak a demokrácia, a párbeszéd és a vita érdekében készült D-tervében[3] a Bizottság nemrégiben újra leszögezte, hogy a polgárok – mindenekelőtt a fiatalok – számára biztosítani kell annak módját, hogy aktívan részt tudjanak venni az európai döntéshozatal alakításában, valamint meg kell erősíteni bennük azt a tudatot, hogy az európai projekt az ő projektjük is. A Bizottság üzenetét a legfelsőbb politikai szinten[4] is megerősítették, de megerősítették ezt maguk a fiatalok is, akik hangot adtak azon kívánságuknak, hogy nagyobb szerepet kaphassanak az Európai Unió alakításában, és ezáltal formálhassák aktív európai szerepvállalásukat[5]. Kérésükre válaszolnunk kell, illetve meg kell erősítenünk azt az elvet, amelyet már a Bizottság 2001-ben közzétett, az ifjúságpolitikáról készült fehér könyve[6] is hangsúlyozott: a fiatalokat be kell vonni az európai ügyekbe. Az ifjúságpolitikai fehér könyv elfogadása óta több kezdeményezés is létrejött ezen a területen, ami azt mutatja, hogy nő az ifjúságpolitika szerepe Európában és a tagállamokban is. A fehér könyv legfontosabb eredményeként 2002-ben európai ifjúságpolitikai együttműködési keretet[7] fogadtak el, amelyben a tagállamok megegyeztek arról, hogy egyrészt integrálják a fiatalokat a fiatalok társadalmi és foglalkoztatási integrációjával foglalkozó egyes kulcsfontosságú szakpolitikákba, másrészt fejlesztik aktív és felelősségteljes polgári szerepvállalásukat. Ami az európai együttműködési keret aktív polgári szerepvállalással foglalkozó részét illeti, a tagállamok megegyeztek abban, hogy négy sajátosan ifjúsági témára fognak összpontosítani, amelyekre a nyílt koordinációs módszert (OMC) fogják alkalmazni. Ezek a témák a fiatalok részvétele, tájékoztatásuk, az önkéntes tevékenységek és a fiatalokról való tudásunk és ismereteink gyarapítása. Ezt követően a tagállamok 2003-ban közös célokban egyeztek meg a fiatalok részvétele és tájékoztatása terén[8], majd 2004-ben az önkéntes tevékenységek[9] és a fiatalokról való ismereteink gyarapítása[10] terén is. Az ifjúságpolitikai nyílt koordinációs módszer részeként a tagállamok vállalták, hogy négy év után jelentést készítenek a kiemelt területeken elért eredményekről. Nagy pillanat ez az ifjúságpolitika számára, hiszen a közleményre abból az alkalomból kerül sor, hogy a Bizottság megkapta az első jelentéseket. A fiatalok részvételével és tájékoztatásával foglalkozó jelentések elkészítéséből nyert tapasztalat minden bizonnyal segítségül fog szolgálni a két további kiemelt területről – az önkéntes tevékenységekről (2006 vége) és a fiatalokról való tudásunk és ismereteink gyarapításáról (2008 vége) – szóló jelentések elkészítéséhez. Ez a tapasztalat szintén hasznos lesz az európai ifjúsági együttműködési keret általános értékelése során, mely 2009 végére készül el. Az európai ifjúsági paktum[11] 2005-ös elfogadása jelentősen megerősítette a fiataloknak egyes, a fiatalokkal kapcsolatos kulcsfontosságú szakpolitikákba való integrációját, ahogyan azt az ifjúságpolitikai fehér könyv az ifjúsági szakpolitikák kialakításának második pilléreként javasolta. Ezzel az átdolgozott lisszaboni stratégia keretében a hangsúly mindenekelőtt a fiataloknak a szakmai és társadalmi életbe való integrálására helyeződött. A szakpolitikai keretet az Ifjúság elnevezésű program egészíti ki, amely a fiatalok aktív európai szerepvállalásának és a társadalomba való integrálásának értékes forrásaként nyert elismerést. Ezeket a célokat támogatja a jövőben a Cselekvő ifjúság elnevezésű program is. 1.2. Általános helyzetkép Jelentéseikben a tagállamok általában véve elismerik, hogy a fiatalokért tett intézkedések jelentős hatással vannak a társadalom egészére. Ez alátámasztja annak fontosságát, hogy az ifjúságpolitikát az integráció és az életciklus szempontjából közelítsük meg. A jelentések elismerik, hogy a fiatalok részvételének és tájékoztatásának európai szinten való kiemelt kezelése lendületet adott a nemzeti ifjúságpolitikának, és továbbra is elengedhetetlen a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának fejlesztéséhez. Ugyanakkor azt is elismerik a jelentések, hogy további erőfeszítésekre van szükség, amelyek azonban meghozzák eredményüket, ha a tagállamok – a szubszidiaritás elvével összhangban – továbbra is együttműködnek egymással és saját országuk regionális, illetve helyi hatóságaival. Elengedhetetlen része a hosszú távú szakpolitikáknak és a részvételi demokráciának, hogy a fiatalokat – beleértve a kevesebb lehetőséghez jutó fiatokat is – minden szinten bevonjuk a politikaformálásba és -megvalósításba. Éppen ezért tovább kell fejleszteni a fiatalok és az európai intézmények között létrejött párbeszédet. 2. A FIATALOK TÁJÉKOZTATÁSA 2.1. A tájékoztatás területén elfogadott célok megvalósítása 2.1.1. A fiatalok információhoz juttatása Bár a tagállamok egy sor tájékoztatási eszközt kifejlesztettek a fiatalok számára, csak mintegy 12 tagállam alakított ki olyan információs stratégiát, amely számol minden olyan kérdéssel, amely fontos a fiatalok számára, és amely integrálja a helyi, a regionális, a nemzeti és az európai szintet. A tagállamok a fiatalokat tájékoztató internetes oldalakat tekintik a legfontosabb információs eszköznek. Jelenleg 19 tagállamban létezik nemzeti ifjúsági portál. Nagyon sikeresnek bizonyult a 2003-ban létrehozott európai ifjúsági portál a nemzeti portálokhoz vezető összeköttetésekkel. A tagállamok elismerik, hogy mindez elősegíti a minisztériumok közötti együttműködést és párbeszédet az ifjúság tájékoztatása területén. A tagállamok egyértelműen kifejezik azon akaratukat, hogy továbbfejlesszék az egyéni arculatú tájékoztató irodákat, és foglalkozzanak a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok azon problémájával, hogy nem érik el az információs csatornákat. Ezen azzal kívánnak segíteni, hogy megkönnyítik számukra az információs társadalom eszközeihez – például az internethez – való hozzáférést. A tartalom tekintetében az intézkedések elsősorban a szabadidő, az ifjúsági szervezetek és az önkéntes tevékenységek témájára összpontosítanak, és néha elhanyagolják a részvétel, az oktatás, a foglalkoztatás és az Európában való utazás témáját. Az Egyesült Királyságban (Angliában) a nemzeti internetes ifjúsági tanácsadó, tájékoztató és segítő szolgálat, a Connexions Direct (CXD) telefonon, szöveges üzenetekben, internetes tanácsadó révén és e-mailben nyújt tanácsot. Szlovéniában az ifjúsági tájékoztató és tanácsadó irodák különös figyelmet fordítanak a fiatal roma népességre. Cipruson és Spanyolországban mobil egységek jöttek létre a vidéken élő fiatalok tájékoztatására. 2.1.2. Minőségi tájékoztatás A legtöbb tagállam alkalmazza az európai ifjúsági információs chartát, hogy ezzel biztosítsa az ifjúsági információs szolgálatok által nyújtott tájékoztatás megfelelő minőségét. A tagállamok a hálózatépítést is elengedhetetlennek tekintik az ifjúságtájékoztatási szakemberek hozzáértésének és képesítésének javítása szempontjából. Az EURODESK, az ERYICA és az EYCA európai hálózatok kulcsszerepet játszanak tagjaiknak szánt képzések kidolgozásában. Franciaországban 32, nemzeti hatóságok által alapított ifjúsági tájékoztató iroda nyújt saját képzést alkalmazottai számára, hogy ezzel biztosítsa a minőségi előírásoknak megfelelő képzést. Az európai ifjúsági információs chartát további nemzeti minőségi előírásokkal együtt alkalmazzák. Az európai ifjúsági információs hálózatok összefoglalót készítettek a megfelelő minőségű kezdeményezésekről. 2.1.3. A fiatalok részvétele a tájékoztatásban A tagállamok jóformán egy intézkedést sem tettek e közös cél megvalósítása érdekében. Mindazonáltal néhány nemzeti jelentés megemlíti, hogy egyeztetni lehet fiatalokkal vagy ifjúsági szervezetekkel az információs stratégiákról vagy tájékoztató anyagok kidolgozásáról. Szlovákiában az ifjúsági tájékoztató irodák önkéntesekkel működnek együtt, akik elviszik a fiatalokat érintő információkat az iskolákba, egyetemekre és más helyekre. 2.2. A felmerült problémák A tagállamok által érzékelt nehézségek különbözőek és a következőként csoportosíthatók: 1. Módszertan: egyes tagállamok különösen nehéznek találják annak a kezdőpontnak a meghatározását, amelytől az eredményeket mérik, illetve azon mutatók megállapítását, amelyek segítségével értékelni tudják az elért eredményeket. 2. A szereplők koordinálása: nagy kihívást jelent az ifjúságért különböző szinteken felelős különböző intézményi szereplők koordinálásának javítása. 3. Források hiánya, mindenekelőtt helyi szinten. 2.3. További együttműködésre kiválasztott fontosabb témák A tagállamok általában véve az elfogadott közös célok és irányvonalak további megvalósítása mellett foglalnak állást. A közeljövő legnagyobb kihívásai a következők: koherens nemzeti információs stratégiák kidolgozása, jobb kapcsolatok kialakítása az országos ifjúsági tanácsok között, a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok fokozott figyelemben részesítése, valamint az európai ifjúsági információs charta szélesebb körben való megismertetése. 3. A FIATALOK RÉSZVÉTELE A DEMOKRÁCIÁBAN 3.1. A fiatalok részvételének területén elfogadott célok megvalósítása A jelentések vizsgálata azt mutatja, hogy a nemzeti ifjúságpolitikák bizonyos mértékben közelítenek egymáshoz, mivel a fiatalok részvétele érdekében tett lépések koordináltabbak, mint korábban. A fiatalok részvételével kapcsolatos közös célok megvalósítása jórészt a következő módokon történik: 3.1.1. A jogi keretek megerősítése Javultak a fiatalok részvételének jogi keretei. Egyes tagállamok új jogszabályokat fogadtak el, mások stratégiai terveket dolgoztak ki vagy új kötelezettségeket vállaltak a fiatalokkal való konzultáció vonatkozásában. Írország ifjúsági törvényt, a Cseh Köztársaság ifjúsági koncepciót, Portugália nemzeti ifjúsági reformprogramot, Svédország „A döntés hatalma” címmel kormányjavaslatot, Észtország és Szlovénia stratégiai tervet, Lettország az ifjúságnak szóló politikai programot, Szlovákia pedig a fiatalok részvételét célzó tervet fogadott el. Olaszország külön forrásokat állított az ifjúságpolitika szolgálatába. 3.1.2. A részvételi és képviseleti struktúrák támogatása Számos intézkedésre került sor az ifjúságpolitika területén a részvételi struktúrák támogatása és a partnerek közötti párbeszéd elősegítése érdekében. Mára a legtöbb tagállamban létezik országos ifjúsági tanács, és jelentősen megnövekedett a regionális és helyi tanácsok száma is. Más struktúrák is kialakultak, pl. ifjúsági parlamentek, illetve specifikus ifjúsági bizottságok. Továbbra is szükség van azonban a helyi, regionális, országos és európai szintek közötti együttműködés javítására. Ezzel párhuzamosan az utóbbi két évben gyakrabban került sor rendszeres egyeztetésekre, találkozókra és meghallgatásokra a fiatalok és a döntéshozók között. Néhány esetben partnerségi szerződéssel formalizálták ezt a fajta párbeszédet. Egyes országokban ombudsmant vagy ifjúsági ügyekkel foglalkozó összekötőt neveztek ki a fiatalokat érintő területekért felelős minisztériumokban, míg mások inkább horizontális megoldásokat választottak, pl. minisztériumközi értekezletek formájában. A nemzeti jelentések azt mutatják, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség a helyi szinten, illetve a fiatalok bizonyos csoportjainak részvételét hátráltató akadályok megszüntetése terén. Ugyancsak különös figyelmet kell fordítani a fiatalokkal való rendszeres és strukturált konzultációra az őket érintő kérdésekben. Ez nem csak a nyílt koordinációs módszer esetében vagy az európai ifjúsági paktummal kapcsolatos kérdésekben van így, hanem minden olyan területen, ahol a fiatalok véleménye számíthat. Egyes országokban konkrét, a fiatalokkal kapcsolatos ügyekért felelős személyt neveztek ki: Finnországban például ombudsmant, az Egyesült Királyságban országos ifjúsági összekötőt, Litvániában pedig önkormányzati ifjúsági koordinátorokat. Mások konzultációs struktúrát hoztak létre: például ifjúsági bizottságokat és helyi tanácsokat Luxemburgban és Belgiumban , ifjúsági parlamenteket Cipruson és Máltán , a fiatalok részére kiépített részvételi struktúrákat Görögországban és Spanyolországban , illetve konkrétabban a hátrányos helyzetű fiatalok részére Németországban , valamint a vidéki fiatalok számára Lengyelországban ; Ausztriában ifjúsági projektek támogatására hoztak létre ilyen struktúrákat. A fiatalok képviseleti demokráciában való részvételének tekintetében elmondható, hogy érdektelenségük fokozódott, és ez azonnali figyelmet igényel. Ugyanakkor csak korlátozott számú tagállamban mutatkozik meg, hogy foglalkoznak a helyzettel. Figyelemre méltóak a fiatalok választási részvételi arányának növelését célzó megoldások a következő államokban: – Hollandia : párhuzamos szavazás serdülőknek; – Finnország : szavazati jog helyi választásokon 16 éves kortól; – Franciaország : automatikus regisztráció a választási listán; – Belgium , Hollandia és az Egyesült Királyság : az internet használata. 3.1.3. Projektek támogatása Az intézkedések közös alapelvei a következők: i) a fiataloknak kell részvételi projektjeik főszereplőinek lenniük, ii) a legméltányoltabb tanulási forma a gyakorlat általi tanulás, iii) a fiatalok részvételét minden olyan területen támogatni kell, ahol projektekre kerül sor. Számos tagállam hangsúlyozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok előtt is megnyissa a kezdeményezéseket és a projekteket. Elengedhetetlen a projektek és struktúrák, mindenekelőtt az ifjúsági szervezetek támogatása. Az Ifjúság elnevezésű program fontos multiplikátorhatást vált ki ezen a területen. Franciaországban „Envie d'agir” néven programot hoztak létre, melynek célja a fiatalok első projektjeinek, illetve a fiatalokért létrejött első projektek támogatása és díjazása, továbbá innovatív és kreatív projektek, valamint önkéntes tevékenységek és vállalkozói projektek finanszírozása. Dániában – számos önkormányzattal és ifjúsági szervezettel vagy klubbal együttműködésben – „Ifjúságpolitika a dán településeken” címmel projektet hoztak létre, amelynek célja, hogy hangsúlyozza a fiatalok fokozottabb bevonásának szükségességét a szakpolitika alakításába. 3.2. A felmerült problémák A tagállamok által érzékelt nehézségek különbözőek és a következőként csoportosíthatók: 1. Módszertan: egyes tagállamok különösen nehéznek találják annak a kezdőpontnak a meghatározását, amelytől az eredményeket mérik, illetve azon mutatók megállapítását, amelyek segítségével értékelni tudják az elért eredményeket. 2. A közvetlen vagy közvetett támogatás hiánya: a struktúráknak és projekteknek juttatandó források jelentősége mellett a hatóságoknak fel kell ismerniük a tartós segítségnyújtás fontosságát, történjen az jogalkotói tevékenység, fiatalokkal kialakítandó társulások vagy közös eszközök (pl. részvételi útmutatók) kidolgozása révén. 3. A szerepvállalás hiánya maguk a fiatalok részéről : természetesen joguk van a fiataloknak arra, hogy ne vállaljanak szerepet. Mindazonáltal sok még a tennivaló a fiatalok szerepvállalásának ösztönzése terén, mindenekelőtt a képviseleti demokrácia vonatkozásában. Feltárásra vár a tapasztalataikat megosztó, „követ” szerepét betöltő fiatalok hatása társaikra. Növelni lehetne a fiatalok részvételét a szerepvállalásból származó egyéni és társadalmi előnyök fokozottabb elismerésével és támogatásával. 4. Az intézményi szereplők tétlensége – ifjúsági és egyéb területeken : javítani kell a helyi, regionális, országos és európai szintek közötti együttműködést. Továbbra is támogatni kell a fiatalok részvételi struktúráinak kiépítését, és több kérdésben kell párbeszédet kialakítani a fiatalokkal. A helyi hatóságok mobilizálása központi szerepet játszik a fiatalok helyi részvételének elősegítése szempontjából. 3.3. További együttműködésre kiválasztott fontosabb témák A tagállamok általában véve támogatják az elfogadott közös célok és irányvonalak további megvalósítását. Alátámasztják annak fontosságát, hogy jobban mobilizálják a helyi hatóságokat, megfelelő mechanizmusokat alakítsanak ki a fiatalok széles rétegeivel történő, a témák szélesebb skáláját érintő konzultációhoz interaktív szakpolitikai részvételre szánt információs társadalmi eszközök (pl. szakpolitikai webnaplózás – „policy blogging”) segítségével is, valamint növeljék a fiatalok választási részvételi arányát az ifjúsági miniszterek megegyezésének [12] megfelelően, illetve támogassák a részvétel módjainak megtanulását és a polgári szerepvállalásra nevelést. Jobban ki lehetne használni az iskolák kínálta lehetőségeket a civil társadalmi szerepvállalásra való nevelés tananyagának kidolgozása, illetve „a részvétel részvétel általi megtanulását” elősegítő tevékenységek szervezéséhez rendelkezésre álló iskolai források jobb kihasználása révén. 4. A FIATALOK AKTÍV RÉSZVÉTELE AZ EURÓPAI UNIÓ ALAKÍTÁSÁBAN 4.1. A fiatalokkal Európa jövőjéről folytatott strukturált párbeszéd javítása Elengedhetetlenül szükséges a fiatalok aktív bevonása a politika alakításáról folytatott vitába és párbeszédbe Európa jövője kapcsán is. Ezt már eddig is gyakran hangsúlyozta mind a Bizottság, mind a tagállamok. A 2001-es ifjúságpolitikai fehér könyvet megelőző konzultációs folyamat, az ifjúsági szervezetekkel tartott rendszeres találkozók, az európai ifjúsági hét, az európai ifjúsági portálon tartott konzultációk, a soros elnökség által szervezett ifjúsági rendezvények, valamint a tagállamokban tartott egyéb konferenciák, kampányok, fórumok és konzultációk mind az uniós intézmények és a tagállamok azon erőfeszítését tükrözik, hogy az elveket gyakorlatra váltsák, és a fiatalokat jobban bevonják az EU alakításába. A Bizottság azonban azon a véleményen van – különösen annak okán, hogy nemrégiben tartott európai fórumokon a fiatalok folyamatos, hiteles és konstruktív lehetőségeket kértek a párbeszédre –, hogy fejleszteni és strukturálni lehetne az európai témákkal kapcsolatos már létező konzultációs lehetőségeket az európai, nemzeti, regionális és helyi szinteken. Ki kellene aknázni azt a lendületet, amelyet a fenti rendezvények és a D-tervhez hasonló újabb kezdeményezések adnak, hogy olyan demokratikus infrastruktúra támogatásával tudjuk táplálni az emberekben az európai polgári identitást, amely hozzájárul ahhoz, hogy megtaláljuk az utat az emberekhez és egy „emberi arcot mutató Európa” jöjjön létre. 4.2. Milyennek képzeli a Bizottság a strukturált párbeszédet? Ahhoz, hogy a párbeszéd folyamatos, hiteles és konstruktív legyen, a következőképpen kell strukturálódnia: - a 2009-ig tartó európai ifjúsági politikai programnak megfelelően kell felépülnie: soros elnökségenként egy általános téma, az év első elnöksége alatt az európai ifjúsági paktum kiemelt területeivel, a második elnökség alatt pedig a nyílt koordinációs módszer kiemelt területeivel kell foglalkoznia, valamint más horizontális ifjúságpolitikai prioritásokkal; valamint - térben és időben strukturálódnia kell: a helyi szinttől az európai szintig, hogy mindenkor időben és eredményesen járuljon hozzá az EU szakpolitikáinak alakulásához, pl. a soros elnökség ifjúsági rendezvényeit, az európai ifjúsági hetet, a nyílt koordinációs módszer és a lisszaboni stratégia keretében készülő jelentéseket, szerződések megerősítését és az európai választásokat megelőzően. A fiatalok részvételével zajló vitáknak a lehetőségekhez mérten széles körben és a fiatalok különböző csoportjait bevonva kell zajlaniuk, hogy legitimitásuk maximális legyen. Éppen ezért szorgalmazniuk kell a hátrányos helyzetű fiatalok részvételét, illetve azokét is, akik nem tartoznak semmilyen szervezethez. A befogadás és a sokféleség alapelve kell hogy legyen az ifjúsági nem kormányzati szervezetek és képviseleti szervek munkájának. A viták célja továbbá, hogy találkozási lehetőséget nyújtson mindazoknak, akik – közvetve vagy közvetlenül – ifjúsági ügyekkel foglalkoznak, hogy ezáltal koherensebb és több részterületet átfogó megközelítés váljon lehetővé. Fel kell tárni azt, hogy milyen szerepet játszhatnak az önkormányzatok és az iskolák ilyen párbeszéd megteremtésében az ifjúsági szervezetekkel (mindenekelőtt az ifjúsági tanácsokkal) együttműködésben. A vitalehetőségek megteremtése céljából a 2007–2013-ig tartó Cselekvő ifjúság elnevezésű program nemcsak az ifjúsági tanácsokhoz hasonló struktúrákat támogathatná, hanem a fiatalok határon átnyúló hálózatait, illetve olyan határon átnyúló tekintélyes rendezvényeket is, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a strukturált párbeszéd sokak számára érzékelhető és eredményes legyen. 5. A NYÍLT KOORDINÁCIÓS MÓDSZER IRÁNYÍTÁSA A nyílt koordinációs módszer sikere azon múlik, hogy sikerül-e a fiatalokat eredményesen bevonni ennek megvalósításába. A nemzeti jelentések készítésénél például ki kellene kérni a fiatalok és szervezeteik véleményét. Az első jelentések elkészítése azt mutatja, hogy erre különböző mértékben került sor az egyes tagállamokban. A tagállamok kiemelték továbbá, hogy nehézségekbe ütköztek a közös célok megvalósítása terén elért eredmények értékelése, valamint a jó megoldások hatékony egymás közötti cseréje tekintetében. És végül: tartós és hiteles ifjúságpolitikát csak úgy lehet kialakítani, ha megbízható ismeretekkel rendelkezünk a fiatalokat érintő kérdésekben. Éppen ezért továbbra is létfontosságú marad az, hogy a fiatalokról való tudásunk és ismereteink gyarapításával kapcsolatos közös célokat a többi céllal egyidejűleg valósítsuk meg. Ezen elvárásokra, valamint az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretében végzett tevékenységek mérlegéről szóló, 2005. májusi 24-i állásfoglalásra[13] reagálva a Bizottság javaslatokat tesz a nyílt koordinációs módszer alkalmazásának támogatása és az értékelési mechanizmus megerősítése érdekében (lásd a 6. pontot). 6. ÖSSZEFOGLALÁS A fiatalok részvételéről és tájékoztatásáról készült nemzeti jelentések elemzésére az EU szempontjából kulcsfontosságú pillanatban kerül sor, amikor is a fiatalok azt szeretnék, hogy az őket érintő politikák formálói társnak tekintsék őket. Ezen elemzést alapul véve a Bizottság a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célok relevanciájának és érvényességének megerősítését, valamint az elfogadott irányvonalak kismértékű kiigazítását és korrekcióját javasolja a következő módon: A tájékoztatás területén: Javítani kell a fiatalok információs szolgáltatásokhoz való hozzáférését - a tagállamoknak a területükön kínált információs szolgáltatások jobb összehangolása révén koherens, átfogó információs stratégiákat kell kidolgozniuk, melyek számolnak minden, a fiatalok számára releváns kérdéssel; - népszerűsíteni kell az információs társadalom eszközeit és az innovatív megközelítéseket az ifjúság tájékoztatásának területén, köztük azokat is, amelyek lehetővé teszik a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok információhoz jutását; Minőségi tájékoztatás - tovább kell fejleszteni az egyéni tanácsadó szolgáltatásokat; - szisztematikusan kell alkalmazni az európai ifjúsági információs chartát a tájékoztatás jó minősége érdekében; A fiatalok részvétele a tájékoztatásban - jobban be kell vonni a fiatalokat a tájékoztatási stratégiákba, és meg kell erősíteni az ifjúsági szervezetek szerepét a fiatalokkal kapcsolatos információk terjesztésében. A tájékoztatás területén: A fiatalok részvétele a civil társadalomban - strukturált konzultációt kell biztosítani a fiatalok számára azokban a kérdésekben, amelyek foglalkoztatják őket; ennek mindenekelőtt ki kell terjednie az országos ifjúsági tanácsok szerepének megerősítésére a konzultációs folyamatban, biztosítva, hogy azon fiatalok érdekeit is képviseljék, akik nem tagjai egy szervezetnek sem; - ki kell alakítani helyi részvételi struktúrákat (pl. ifjúsági tanácsok), amelyek révén a fiatalok rendszeresen részt vehetnek a helyi döntéshozó szervek munkájában, és amelyek mobilizálják a regionális és helyi hatóságok támogatását; - meg kell vizsgálni azokat az akadályokat, amelyek hátrányosan hatnak a fiatalok egyes csoportjainak részvételére, hogy ezzel segítsünk az ifjúsági szervezeteknek több fiatal eredményes bevonásában, és így biztosítsuk reprezentatív jellegüket; - ki kell fejleszteni a részvételt fokozó segédeszközöket, pl. útmutatót a részvételi mechanizmusokról[14] vagy interaktív szakpolitikai részvételi fórumokat az interneten. A fiatalok nagyobb arányú részvétele a képviseleti demokrácia rendszerében - ki kell dolgozni konkrét intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fiatalok nagyobb arányban vegyenek részt a képviseleti demokrácia intézményeiben; ezek közé tartozik a politikai pártokban való szerepvállalásuk támogatása, pártlistára vételük ösztönzése, illetve jobb helyek biztosítása a jelöltlistán, a fiatalok és a politikai vezetők közötti párbeszéd megkönnyítése, a már aktív fiatalok elkötelezettségének kiemelése és ösztönzésük arra, hogy „követként” tevékenykedjenek társaik körében, az információs társadalmi eszközök jobb felhasználása a szavazás megkönnyítésére; Támogatás a szerepvállalás megtanulásának különböző módjaihoz - szinergiákat kell kialakítani az oktatás területén tett intézkedésekkel. Európai szinten ez az oktatási és képzési nyílt koordinációs módszerhez való szorosabb kapcsolódás révén érhető el, nemzeti szinten pedig az aktív polgári részvételt célzó, iskolákon belüli kezdeményezések kidolgozásával; - fokozottabban el kell ismerni a fiatalok részvételének különböző formáit. A fiatalok részvétele az EU alakításában A tagállamokkal és ifjúsági szervezetekkel szoros együttműködésben a Bizottság a konstruktív partnerség nyílt légkörében folytatott hároméves állandó és strukturált párbeszéd mellett foglal állást . Ebben a tekintetben a Bizottság a következő konkrét lépéseket javasolja: Nemzeti, regionális és helyi szinten - Az európai politikai programmal párhuzamosan folyó strukturált párbeszédet és eszmecserét kell létrehozni, mely időrendben a helyi szinten indul, hogy a fiatalok véleménye mindenkor kellő időben és hatékonyan befolyásolja az EU-s vitákat; Európai szinten - Meg kell állapodni uniós szinten 2009-ig megvitatandó kiemelt témákban; ezek 2007-ben a befogadás és sokféleség, 2008-ban a kultúrák közötti párbeszéd, 2009-ben pedig az ifjúság területén tovább folytatandó együttműködéssel kapcsolatos kilátások. Ezeket a témákat a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a nyílt koordinációs rendszer és az európai ifjúsági paktum keretében kezelt kiemelt területekkel, valamint az ifjúságpolitika területén megállapított olyan horizontális prioritásokkal, mint az egyenlő bánásmód és az egészség kérdése kell együtt tárgyalni; - A Bizottság támogatja annak az informális fórumnak az ötletét, amely a fiatalok képviselői, a soros elnökség, az Európai Parlament és a Bizottság részvételével jönne létre és rendszeresen találkozna – mindenekelőtt ősszel és tavasszal az oktatási, ifjúsági és kulturális tanács ülései előtt Brüsszelben – annak érdekében, hogy javítsa a soros elnökségek ifjúságpolitikai programjainak koherenciáját, folytonosságát és eredményességét; - Európai biztosok és más európai intézmények képviselőinek részvételével rendszeresen meg kell rendezni az európai ifjúsági hetet, amelyet, amikor csak lehetséges, konzultáció előzne meg az európai ifjúsági portálon, korábbi rendezvények tanulságainak levonása, a kilátások körvonalazása és az európai ifjúsági program érzékelhetővé tétele céljából; - Találkozókat kell szervezni olyan fiatalokkal, akiknek általában nincs kapcsolata az európai intézményekkel; - Szervezni kell egy külön a fiatalokkal foglalkozó Eurobarométer felmérést (2006 vége); - Fel kell szólítani az Európai Ifjúsági Fórumot, hogy amennyire csak lehet, éljen a Bizottság által az interneten, a fiatalok számára fontos témákban rendszeresen meghirdetett nyilvános konzultációk adta lehetőségekkel; - Mobilizálni kell az európai információs hálózatokat a strukturált párbeszéd támogatására[15]. Az ifjúsági nyílt koordinációs módszert – amellett, hogy továbbra is az ifjúságpolitika sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni – meg kell erősíteni. E célból a Bizottság a következő javaslatokat teszi: - A tagállamok 2006 végéig válasszák ki azokat az intézkedéseket, amelyekre összpontosítani kívánnak a fiatalok részvétele és tájékoztatása területén, és dolgozzák ki, hogyan kívánják ezeket megvalósítani; - A tagállamok alakítsanak ki a fiatalokat és szervezeteiket a további munkába bevonó mechanizmusokat, és 2008 végéig készítsenek erről mérleget; - A tagállamok önkéntes alapon lehetőséget kapnak arra, hogy a Bizottság szervezésében kísérleti jelleggel áttekintsék egymás munkáját a fiatalok tájékoztatása és részvétele területén; - A tagállamok támogassák nemzeti szinten a közös célok elérését a regionális és helyi hatóságok, ifjúsági szervezetek és általában véve a fiatalok körében; - A Bizottság rendszeresen konzultál a fiatalokkal, különösen az Európai Ifjúsági Fórummal a nyílt koordinációs módszerrel kapcsolatos javaslatok tekintetében; - A Bizottság munkacsoportot állít fel a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célok megvalósítását tükröző mutatók meghatározására. * * * A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy támogassa az e közleményben ismertetett javaslatokat. [1] Lásd a polgárközpontú programról készült közleményt (COM (2006) 211). [2] COM (2006) 35 végleges, 2006.02.01., Az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyv, Eszmecsere Európáról a polgárok bevonásával. [3] COM(2005) 494 végleges, 2005.10.13.; Az útkeresés időszakáról és a D-tervről készült közlemény (COM (2006) 212). [4] Lásd az Európai Tanács június 15-16-i ülésének elnökségi következtetéseit, amelyben az Európai Tanács üdvözli az Európai Bizottságnak az útkeresés időszaka során végzett munkáját, és arra bátorítja a Bizottságot, hogy folytassa munkáját, illetve tegyen még nagyobb erőfeszítéseket a polgárokkal folytatott párbeszéd elősegítésére. [5] „Szót kap az ifjúság” Ami az európai fiatalokat foglalkoztatja, és amit elvárnak az Európai Unió alakulásával kapcsolatban, a Standard Eurobarométer 63. kötetének elemzése, 2005. december. [6] 14441/01 – COM (2001) 681 végleges [7] HL C 168., 2002.07.13., 2. o. [8] HL C 295., 2003.12.5., 6. o. [9] 13996/04 sz. tanácsi dokumentum, 2004.11.15., nincs közzétéve. [10] 13997/04 sz. tanácsi dokumentum, 2004.11.15., nincs közzétéve. [11] Az Európai Tanács elnökségi következtetéseinek 1. melléklete (7619/05). [12] HL C 141., 2005.06.10., 3. o. [13] HL C 141., 2005.06.10., 1. o. [14] Az Európa Tanács részvételi chartája (EYF) alapján. [15] ERYICA, EURODESK és EYCA.