[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2006.7.12.

COM(2006) 372 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról

COM(2006) 373 végleges {SEC(2006) 894}{SEC(2006) 895}{SEC(2006) 914}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról (EGT-vonatkozású szöveg)

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

1.1. A környezeti probléma leírása 3

1.2. Jelenlegi jogi keret 3

1.3. A tematikus stratégia elindításának folyamata 4

2. A helyzet értékelése 5

3. A tematikus stratégia célkitűzései 7

4. Cselekvések és eszközök: a tematikus stratégia részét képező intézkedések 8

4.1. A meglévő eszközökbe nem beépíthető új intézkedések 8

4.2. A meglévő eszközökbe legjobban beépíthető intézkedések 10

4.3. A tematikus stratégia részeként jelenleg nem javasolt intézkedések/cselekvések, de amelyeket egy későbbi szakaszban újból meg lehet vizsgálni 11

5. Várható eredmények és hatások 12

6. A következő lépések 13

1. Bevezetés

1.1. A környezeti probléma leírása

A főleg növényvédő szerekből (PPP)[1] és biocid termékekből álló peszticidek az élő szervezetek alapvető folyamataira hatnak, így képesek elpusztítani az olyan káros szervezeteket, mint például a kártevők, vagy védelmet nyújtani ellenük. Ugyanakkor ezek a szerek nemkívánatos káros hatást gyakorolhatnak a nem célszervezetekre, az emberi egészségre és a környezetre. A használatukkal kapcsolatos lehetséges kockázatokat – tekintettel az ezzel összefüggő gazdasági haszonra – a társadalom bizonyos mértékig elfogadja, mivel a növényvédő szerek hozzájárulnak többek között az elérhető árú és egészséges, kiváló minőségű mezőgazdasági termények megbízható kínálatának biztosításához.

A peszticideket a legtöbb tagállam és a Közösség már hosszú ideje szabályozza[2]. Az évek során fejlett rendszert hoztak létre a peszticid-használat az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatainak értékelésére.

A peszticidek használata miatti kockázatok csökkentése és a nemkívánatos hatások megelőzése érdekében tett valamennyi erőfeszítés ellenére még mindig nem kívánt mennyiségű peszticid található a környezeti közegekben (különösen a talajban és a vízben)[3], és a szabályozási határértékeket meghaladó maradékok még mindig előfordulnak mezőgazdasági termékekben[4].

Ezért szükséges a peszticidek használatából az emberre és a környezetre vonatkozóan adódó kockázatok lehető legnagyobb mértékű csökkentése, az expozíció minimalizálása vagy adott esetben kiküszöbölése, illetve a kevésbé károsító alternatívákkal (nem vegyi alternatívák is) kapcsolatos kutatás és fejlesztés ösztönzése révén.

1.2. Jelenlegi jogi keret

A 6. környezetvédelmi cselekvési program elfogadásával (6. EAP)[5] az Európai Parlament és a Tanács elismerte, hogy a peszticideknek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt, különösen a növényvédő szerekből származó hatása tovább csökkentendő. Hangsúlyozták a peszticidek fenntarthatóbb használata, valamint a szükséges növényvédelemmel összhangban lévő peszticid-használatot és az ebből eredő kockázatokat illető jelentős mértékű átfogó csökkentés elérésének szükségességét.

Ezért a 6. EAP kettős megközelítést javasol:

1. A vonatkozó jogi keret teljes körű végrehajtása és felülvizsgálata[6]

2. A peszticidek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia kidolgozása

A peszticidekre vonatkozó közösségi keretszabályok különösen az ilyen termékek forgalomba hozatalára, valamint életciklusának kezdetére és végére összpontosítanak.

A legfontosabb PPP-vel kapcsolatos jogalkotási intézkedések a következők:

1. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 91/414/EGK irányelv[7], és

2. A növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló 396/2005/EK rendelet[8].

A 91/414/EGK irányelv célja a forrásnál megakadályozni a kockázatot azáltal, hogy valamennyi hatóanyag és az azokat tartalmazó termékek tekintetében igen átfogó kockázatértékelést végeznek, mielőtt azok használatát engedélyezik. Egy PPP engedélyezése bizonyos használatok esetében ezért azt jelenti, hogy rendes használati körülmények között ezek a használatok bizonyítottan nem járnak elfogadhatatlan hatással az emberi és állati egészségre, és a környezetre. A 396/2005/EK rendelet maximális szermaradék-határértékeket (MRL) állapít meg a hatóanyagokra vonatkozóan növényi és állati termékekben, amelynek célja az élelmiszerlánc végén álló fogyasztók kitettségének csökkentése. Az MRL-eknek való megfelelés megfigyelése ugyancsak fontos eszköz annak felmérésében, hogy az uniós üzleti felhasználók (vagyis a gazdálkodók) megfelelően alkalmazzák-e a növényvédelmi termékekre vonatkozó tagállami engedélyezésekben foglalt ajánlásokat és korlátozásokat.

A biocid termékekre vonatkozóan hasonló értékelési rendszert vezetett be a 98/8/EK irányelv[9], amely számos tagállamot első alkalommal kötelezett biocidekre vonatkozó jogszabályok bevezetésére.

A meglévő jogi keret egyik hiányossága az, hogy a meglévő jogszabályok nemigen vonatkoznak a tényleges használat szakaszára, ami pedig kulcsfontosságú elem a peszticidek jelentette általános kockázatok meghatározásában. Ezért a tematikus stratégia olyan intézkedéseket javasolt, amelyek célja ezeknek a hiányosságoknak a kiigazítása egy koherens és konzisztens átfogó politikai keret megteremtése érdekében.

1.3. A tematikus stratégia elindításának folyamata

A 6. EAP-vel összhangban a tematikus stratégiákat kétlépcsős, minden érdekelt felet bevonó folyamat során kell létrehozni. A Bizottság, ‘Towards a Thematic Strategy on the Sustainable Use of Pesticides’ (A peszticidek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia felé) című, 2002. júliusi közleményével széles körű konzultációt indított el[10].

A közlemény az előzetes vizsgálatok alapján megállapította a jelenlegi jogi keret hiányosságait, tekintettel a peszticidek életciklusának a felhasználási szakaszára. A közlemény bőséges háttér-információt tartalmazott a peszticidek használatának előnyeit és kockázatait illetően (amelyeket ezzel a közleménnyel párhuzamosan benyújtott hatásvizsgálatban mutatnak be), ismertette a leglényegesebb megvizsgálandó pontok listáját, és tárgyalta a kedvezőtlen tendenciák megfordítására és a felhasználási szakasz kezelésére alkalmas lehetséges intézkedéseket.

A konzultációban részt vett az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az ipari, fogyasztói és gazdálkodói szervezetek és a nyilvánosság. Több mint 150 különféle érdekelt tett észrevételeket[11]. Emellett a Bizottság 2002. november 4-én konferenciát tartott, amelyen valamennyi érintett csoport képviseletében több mint 190 résztvevő volt jelen[12]. További konzultációkra került sor a Bizottság részvételével számos, egyedi kérdéssel (pl. az összehasonlító értékeléssel/a helyettesítési elvvel, a növényvédő szer kijuttatásához használt berendezéssel, IPM-mel/ICM-mel[13]) foglalkozó konferencián és a Bizottság által szervezett üléseken (pl. a légi permetezésről). A Bizottság emellett további nyílt konzultációt tartott az interneten, és több mint 1,800 választ kapott[14].

A javasolt stratégia és számos lehetséges intézkedés célkitűzéseit széles körben támogatták. A konzultációs folyamat részletesebb összefoglalása megtalálható a hatásvizsgálatban[15].

2. A helyzet értékelése

A peszticideket a használatukból (főleg a gazdálkodók számára) eredő – elsősorban gazdasági jellegű – közvetlen előnyök miatt elterjedten használják, és ezeket a modern növénytermesztési rendszerekben létfontosságúnak tekintik. Ezek között a növényvédelmi termékek a mezőgazdasági hozamot a maximumra növelik, míg a szükséges elvégzett munkát a minimumra csökkentik.

Az emberi egészség és a környezet védelmét célzó meglévő politikák és jogszabályok ellenére a növényvédő szerek tényleges fogyasztása és felhasználása 1992 és 2003 között nem csökkent, amint az a rendelkezésre álló statisztikai adatokból látható[16].

[pic]

1. ábra: PPP hatóanyag-értékesítés (tonnában) az EU-15-ben

Az olyan élelmiszer- és takarmányminták aránya, amelyekben a peszticidek nemkívánatos szermaradékai meghaladják a maximális szabályozási határértéket, nem csökkent 1996 és 2003 között: kismértékben emelkedett, és továbbra is 5% körül mozog, a tagállamok és a Bizottság folyamatban lévő ellenőrzési tevékenységei alapján[17].

[pic]

2. ábra: A peszticidmaradék-vizsgálatok eredményei gyümölcsök, zöldségek és gabonák tekintetében az EU-15-ben

3. A tematikus stratégia célkitűzései

A peszticidek használatából eredő lehetséges kockázatokra vonatkozó fogyasztói és társadalmi tudatosság nagymértékű fokozása egyes kereskedők és kormányok, továbbá a Közösség részéről olyan intézkedéseket eredményezett, amelyek támogatják a növényvédelmi termékek használatát korlátozó vagy jobban célzó mezőgazdasági és kártevő-szabályozási módszerek különböző formáit, úgymint a biogazdálkodást vagy az integrált kártevő-szabályozást, vagy a kevésbé fogékony fajok használatát. Fontos ösztönözni az ésszerű és pontos peszticid-használatot, valamint a megfelelő termény- és talajgazdálkodási gyakorlatokat.

Emellett fontos azon peszticid-felhasználók (különösen az üzleti felhasználók) viselkedésének jobb képzés és oktatás révén történő javítása, akik a túlzott mértékű használatot is ideértve gyakran felelősek a nem megfelelő használatért.

A peszticid kijuttatásához használt berendezések minőségének és hatékonyságának fokozása azért is fontos, hogy a peszticid-felhasználók optimalizálhassák az alkalmazás eredményességét, egyúttal minimalizálva az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.

A növényvédő szerek használatát emellett – közvetlenül vagy közvetetten – más szakpolitikai területek jogi szabályozása is befolyásolja, úgymint a vízügyi, a mezőgazdasági, a munkavédelmi és a kutatási politika. A tematikus stratégia lehetővé teszi egy horizontális, többrétű megközelítés kialakítását, amely jóval túlmutat az egyedi jogi aktusok viszonylag korlátozott alkalmazási körén.

A tematikus stratégia egyes, az átfogó célkitűzések elérésére irányuló célkitűzései a következők:

a) a peszticidek használatából az egészségre és a környezetre vonatkozóan adódó veszélyek és kockázatok minimalizálása;

b) a peszticidek felhasználása és forgalmazása ellenőrzésének javítása;

c) a károsító hatóanyagok szintjének csökkentése, ideértve az olyan (akár nem vegyi) alternatívákat, amelyek során a legveszélyesebbet a biztonságosabbal helyettesítik;

d) a kis mennyiségű peszticid használatával járó vagy peszticidmentes termesztés ösztönzése, többek között a felhasználók tudatosságának a növelésével, a helyes gyakorlati kódexek alkalmazásának elősegítésével és a pénzügyi eszközök lehetséges alkalmazása megfontolásának az elősegítésével;

e) a stratégia célkitűzéseinek elérése terén tett előrehaladásra vonatkozó jelentéstétel és ellenőrzés átlátható rendszerének kialakítása, ideértve a megfelelő indikátorok kidolgozását is.

A biocidekről szóló jogszabályok hatásai 2006 után válnak csak érzékelhetővé, amikor a biocid termékekben történő felhasználásra szánt hatóanyagok első értékeléseit véglegesítik. Jelenleg sem a Bizottság, sem a tagállamok többsége nem rendelkezik elegendő tudással vagy tapasztalattal ahhoz, hogy a biocidekre vonatkozó további intézkedést javasoljon. Ezt a helyzetet 2007 folyamán újra meg kell vizsgálani, lehetséges intézkedések figyelembe vételének céljából.

Ezért a 6. EAP-ban megállapított célkitűzések alapján és szem előtt tartva, hogy a növényvédő szerek a peszticidek legfontosabb csoportja, a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia egyelőre csak az ilyen termékekre összpontosít. A tematikus stratégia alkalmazási köre a jövőben azonban bővíthető, ha a biocidek tekintetében hasonló intézkedéseket ítélnek szükségesnek.

4. Cselekvések és eszközök: a tematikus stratégia részét képező intézkedések

A peszticidek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia számos egyedi intézkedésből áll, amelyek hatását gazdasági, társadalmi, egészségügyi és környezeti szempontból értékelték. A tematikus stratégiákra vonatkozó holisztikus elképzeléssel összhangban, amely szerint az új intézkedéseket a lehető legnagyobb mértékben integrálni kell a meglévő eszközökbe, ez a megközelítés számos intézkedés tekintetében javasolt. A többi intézkedésre az új jogszabályban tesznek javaslatot, amelyet e közleménnyel párhuzamosan ismertetnek.

A következő fejezetek röviden bemutatják a tematikus stratégia részét képező intézkedéseket, továbbá azokat, amelyeket figyelembe vettek, de e szakaszban nem javasolnak. Több részlet található a „Műszaki melléklet a peszticidek fenntartható használatáról szóló közleményhez”[18] című részben és a hatásvizsgálatban, amely a javasolt intézkedésekre szolgál magyarázattal. Valamennyi említett dokumentum szorosan kapcsolódik egymáshoz, és együtt értelmezendő.

4.1. A meglévő eszközökbe nem beépíthető új intézkedések

A tematikus stratégia következő intézkedései kerülnek be az Európai Parlament és a Tanács új keretirányelvébe, amelyre a Bizottság ezzel a közleménnyel párhuzamosan tesz javaslatot:

- Olyan nemzeti cselekvési tervek létrehozása a tagállamok által, amelyek egyedi célkitűzéseket határoznak meg a vegyi úton történő növényvédelem veszélyei, kockázatai és az attól való függés csökkentése érdekében (nemzeti cselekvési tervek – NAP).

- Az érdekelt felek bevonása a NAP létrehozásába, végrehajtásába és kiigazításába. A nyilvánosság részvételére vonatkozó részletes rendelkezéseket, továbbá azt, hogy ezt milyen szinten szervezik meg, a tagállamok határozzák meg úgy, hogy a nyilvánosság időben és ténylegesen lehetőséget kapjon a folyamatban való részvételre.

- Valamennyi üzleti peszticid-felhasználóra vonatkozó képzési rendszer létrehozása annak biztosítása érdekében, hogy a peszticid rendszeres felhasználói teljes mértékben tudatában vannak a használathoz fűződő kockázatoknak, és megtesznek valamennyi ahhoz szükséges intézkedést, hogy egy növényvédelmi probléma megoldásának legkevésbé káros módszerét megtalálják. Ez a rendszer magában foglal egy iránymutatást a felhasználók számára arról, hogy az ugyanazon kezelési célból rendelkezésre álló egyes termékek között hogyan válasszanak a legjobban (felhasználói szintű helyettesítés).

- A nyilvánosság tudatosságának növelése (különös tekintettel a peszticidek nem üzleti felhasználóira) tudatosító kampányok és a kereskedők által terjesztett információk révén, a nyilvánosság jobb tájékozottsága érdekében.

- A peszticidek kijuttatásához használt berendezések rendszeres és kötelező vizsgálata annak érdekében, hogy a peszticidek által az alkalmazás során az emberi egészségre (különösen a kezelők expozíciója tekintetében) és a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat csökkentsék, továbbá biztosítsák a leghatékonyabb használatot az előre megállapított adagolással megegyező ténylegesen alkalmazott mennyiség garantálásával.

- A légi permetezés tilalma az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt, különösen a permetsodródásból származó, jelentősen kedvezőtlen hatások kockázatának csökkentése érdekében. A légi permetezés csak eltérés odaítélése esetén használható akkor, ha más permetezési módszerekkel összevetve egyértelmű előnyöket és környezeti hasznot kínál, vagy amennyiben nincs más megvalósítható alternatíva. Az ilyen eltérés feltételeit meg kell állapítani, hogy csökkentsék a nemkívánatos hatások kockázatát, például a kezelők képzését, illetve a növényvédő szer kijuttatásához használt berendezésekre vonatkozó szabványokat illető megfelelő követelmények révén.

- A vízi környezet fokozott védelme a peszticidek okozta szennyezés ellen a vízügyi keretirányelv célkitűzései elérésének segítése céljából (a vízügyi keretirányelv[19] 7. cikkének (3) bekezdése, 11. és 16. cikke).

- Jelentősen csökkentett vagy zéró peszticid felhasználású területek meghatározása az egyéb jogszabályok szerinti intézkedésekkel összhangban (pl. az élőhely irányelv[20] 6., 10. és 12. cikke és a madárvédelmi irányelv[21] 3. cikke és 4. cikkének (4) bekezdése). E területek kijelölésének másik célja a lakosság expozíciójával járó magas kockázatok és a sérülékeny csoportok, úgymint a gyermekek egyedi védelmének kezelése.

- Peszticidek csomagolásának és maradékának kezelése és tárolása , és egyéb, a termékek azon célból történő kezelésével összefüggő intézkedések, hogy elkerüljék gondatlan tárolásukat vagy kezelésüket és a környezet esetleges szennyezését.

- A kis peszticid felhasználású gazdálkodás elősegítése, valamint az integrált kártevő-szabályozás (IPM) gazdálkodók általi végrehajtásához szükséges feltételek tagállamok általi megteremtése. Az integrált kártevő-szabályozás közösségi szintű szabványait kell kidolgozni, amelyek alkalmazása 2014-től kötelező. Az IPM terményspecifikus szabványait ugyancsak ki kell dolgozni közösségi szinten, de azok végrehajtása továbbra is önkéntes, és a tagállamok ezt a tevékenységet a vidékfejlesztés keretében támogathatják.

- A kockázatcsökkentés terén tett előrehaladás mérése megfelelő harmonizált indikátorok révén, amelyek valamennyi tagállam számára kötelezőek lesznek a rendszeres jelentéstétel során. Jelenleg a 6. KTF keretprogramból támogatott projekt (HAIR)[22] keretében zajlik az esetleges kockázati indikátorok kidolgozása. Ezeknek az indikátoroknak valamennyi tagállamban használt közös indikátoroknak kell lenniük, esetleg más már meglévő indikátorokkal kombinálva.

- Közösségi szintű információcsere-rendszer – egy tematikus stratégiával foglalkozó szakértői csoport – létrehozása, amelyben a tagállamok és valamennyi érintett fél részt vesz, hogy a megfelelő iránymutatást, a legjobb gyakorlatokat és ajánlásokat folyamatosan fejlesszék és frissítsék.

Ezenkívül a Bizottság a tematikus stratégia következő intézkedéseit illeszti be két külön javaslatba, amelyeket legkésőbb 2008-ban fogadnak el.

- Hatékonyabb rendszerek a növényvédő szerek forgalmazására és felhasználására vonatkozó információk összegyűjtése céljából, a hatóanyagok szintjén, továbbá rendszeres jelentéstétel a megbízható adatok hiányának kezelésére különös tekintettel a kockázati indikátorok kiszámítására.

- A környezetvédelem alapvető követelményeit a forgalomba hozandó új, peszticid kijuttatásához használt berendezéseknek teljesíteniük kell.

4.2. A meglévő eszközökbe legjobban beépíthető intézkedések

A tematikus stratégia következő intézkedéseit kell a meglévő eszközökbe integrálni:

- A növényvédelmi termékek terjesztésére és felhasználására vonatkozó jogi előírásoknak való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó hatékonyabb rendszerek , a 91/414/EGK irányelv jelenlegi 17. cikkének lényeges módosításával. Ez fontos továbbá a KAP – amely 2006 óta kiterjed a 91/414/EGK irányelvre [23](3. cikk) – szerinti közvetlen kifizetésekre vonatkozó kölcsönös megfelelőségi követelmények szempontjából is. A tagállamok emellett kötelesek jelentést tenni peszticidekkel kapcsolatos, a kezelőket, a járókelőket, a lakosságot, a fogyasztókat és a vadon élő növényeket és állatokat érintő mérgezési esetekről.

- Az összehasonlító értékelés és a helyettesítési elv integrálása a hatóanyagok értékelése és a döntéshozatal során a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe (ilyen folyamat már létezik a 98/8/EK irányelv értelmében a biocid termékek esetében), illetve a növényvédő szerek tagállami szintű engedélyezésébe.

- A peszticidek élelmiszerekben és takarmányokban lévő maradékaira vonatkozó éves nyomonkövetési programok fokozása a maximális szermaradék-határértékek[24] (MRL-ek) megállapításáról szóló rendelet révén, kiegészítve az európai környezeti és egészségügyi stratégia keretében végzett járványügyi expozíciós vizsgálatokkal.

- Környezeti monitoring: peszticid-koncentrációk megállapítása a környezeti elemekben , a kockázatértékelés során modellszámítások és előrejelzések, továbbá a felhasználók korlátozásoknak és a címkén található utasításoknak való megfelelése ellenőrzésének eszközeként. A peszticidek vízi felügyeletéről a vízügyi keretirányelvben rendelkeznek.

- Peszticidekkel kapcsolatos kutatások a 6. és 7. közösségi kutatási keretprogram[25] keretében, az európai polgárok egészségének és jólétének jobb minőségű élelmiszerek, illetve az élelmiszergyártás és a kapcsolódó környezeti tényezők fokozottabb ellenőrzése, továbbá a kockázatértékelés mezőgazdasági üzemek szintjén történő elősegítése révén (pl. kockázatot jelentő területek vagy gyakorlatok azonosítása) történő javításának célkitűzésével. Ebbe beletartozik olyan projektek finanszírozása is, amelyek különösen a kártevők elleni vegyi védekezés alternatíváinak fejlesztését vizsgálják. A peszticidek biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait, és ezek csökkentését a 7. keretprogram együttműködési programja[26] szerinti tematikus tevékenységek keretében lehet lehet vizsgálni.

- A tagállamok felkérése arra, hogy alkalmazzanak normál héa-kulcsot a peszticidekre a nem engedélyezett termékek árkülönbség miatti illegális, határon átnyúló kereskedelmére vonatkozó ösztönzés csökkentése érdekében.

- A nemzetközi színtéren a Közösség és a tagállamok megerősítették és végrehajtották az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról (PIC) szóló rotterdami egyezményt és a tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról (POP-k) szóló stockholmi egyezményt. Ezek továbbá pénzügyi és technikai támogatást nyújtanak (kapacitásépítés) számos kétoldalú és többoldalú programban (pl. stratégiai módszer vegyi anyagok nemzetközi kezelésére, SAICM, amelyet 2006 februárjában fogadtak el), amelyek hozzájárulnak a peszticidek biztonságos kezeléséhez és ártalmatlanításához (ideértve a peszticidek lejárt készleteit is). A Bizottság elismeri, hogy a peszticidek használatából származó egészségügyi és környezeti kockázatok különösen aggasztóak a fejlődő és az átalakulóban lévő országokban.

4.3. A tematikus stratégia részeként jelenleg nem javasolt intézkedések/cselekvések, de amelyeket egy későbbi szakaszban újból meg lehet vizsgálni

A következő intézkedéseket/cselekvéseket a konzultációs szakaszban lezajlott vitákat és a hatásvizsgálat során folytatott értékelésüket követően, e szakaszban nem javasolják a tematikus stratégia részeként. Ezeket később a keretirányelv-tervezetben előírt felülvizsgálati mechanizmus szerint megvizsgálandó javasolt stratégia eredményei fényében mérlegelhetik.

- A mennyiségi felhasználás-csökkentési célkitűzések meghatározása . Nincs rendszerszerű és közvetlen kapcsolat a felhasznált peszticidek átfogó mennyiségi csökkentése és az ezzel járó kockázatok között. Emellett nem áll rendelkezésre megfelelő információ az alapvető fogyasztásról, amelyet referenciaként lehetne használni, és számos, a végrehajtásra és a felelősségre vonatkozó jogi kérdés merül fel. A stratégia ezért nem javasol jogilag kötelező csökkentési célkitűzéseket, így összhangban áll a tagállamok politikáival.

- Adó- vagy illetékrendszer létrehozása a peszticidek használatának minőségi befolyásolása céljából. Ekkorra tulajdonképpen lehetetlenné válik olyan hatékony és kezelhető adó- vagy illetékrendszer létrehozása, amely az egyes peszticidek kedvezőtlen hatásait tükrözné. A tagállamok megvizsgálhatják „sávos” rendszerek (az egyes tagállamokban jelenleg alkalmazott átalányrendszerek) bevezetésének lehetőségét, amelyet sajátos helyzetükhöz és az általuk elérni kívánt védelmi célkitűzésekhez igazíthatnak.

5. Várható eredmények és hatások

E tematikus stratégia végrehajtásának legfontosabb remélt eredménye a peszticidek használatából adódóan az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt átfogó kockázatok és negatív hatások csökkentése. Egy ilyen csökkentés elérhető a nem kívánt (közvetlen és közvetett) expozíció csökkentésével és a használt anyagok természetükből következő veszélyének a veszélyesebbek kevésbé károsítókra való cserélése révén történő csökkentésével (az úgynevezett „helyettesítési elv”) vagy alternatív védelmi intézkedésekkel. Jelenleg e kockázatok mérésére nem állnak rendelkezésre általánosan elfogadott indikátorok.

A tényleges peszticid-használat jobb ismerete létfontosságú a kockázati indikátorok kiszámításakor – releváns információt gyűjtő rendszereket kell létrehozni, amelyek révén gyorsan kiszámíthatók az indikátorok és fejlődési tendenciáik (visszamenőleg is). Általában arra számítanak, hogy a tematikus stratégia eredményeként a peszticidekre vonatkozó tudás nagymértékben nő, számos fontos kockázati indikátort kidolgoznak, és ezek idővel csökkenő tendenciákat eredményeznek.

Bár a tényleges kockázatok csökkentéséhez nem kötődik, arra is számítanak, hogy a peszticidek általános használata az alacsony peszticid-felhasználású gazdálkodási gyakorlatok végrehajtásának eredményeképp (többek között integrált kártevő-szabályozás, biogazdálkodás) és csökkentett vagy zérus peszticid-felhasználású zónák kijelölése révén csökkenő tendenciát mutat Az optimális növényvédő szer kijuttatásához használt berendezéssel rendelkező, jobban képzett felhasználók hatékonyabban használják majd a peszticideket, és csökkentik a környezetbe való jutást (különösen a vízi környezet tekintetében). A csökkentett vagy alacsony peszticid-felhasználású termesztési rendszereket, például integrált termelést alkalmazó földterület aránya várhatóan emelkedik.

A tematikus stratégia eredményeként arra is számítanak, hogy az MRL-túllépéssel rendelkező tagállamokban ellenőrzött élelmiszer- és takarmányminták aránya csökkenni fog. Emellett az embereket vagy a vadon élő növényeket és állatokat érintő mérgezési esetek száma várhatóan csööken.

Az említett tendenciák egyike esetében sem állapíthatók meg mennyiségi célkitűzések, mivel gyakran hiányzik a szükséges kiindulási információ vagy túl sok tényező szerepel ahhoz, hogy a mennyiségi hatásokat megbízhatóan előre lehessen jelezni. A hatásvizsgálat azonban igazolja, hogy az általános várható hatás összességében egyértelműen pozitív.

6. A következő lépések

E közlemény, az ehhez csatolt műszaki melléklet és a kapcsolódó hatásvizsgálat elfogadása mellett, a Bizottság már elfogadta, vagy a jövőben elfogadja az alábbiakat:

- a peszticidek fenntartható használatának elérésére vonatkozó közösségi intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat, amely tartalmazza majd a 4.1. fejezetben leírt szükséges új jogalkotási intézkedéseket;

- a 91/414/EGK irányelvet felülvizsgáló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat, amely többek között magában foglalja a fokozott megfelelőségi ellenőrzéssel és az összehasonlító értékeléssel kapcsolatosan szükséges intézkedéseket;

- a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat;

- új, peszticidek kijuttatásához használt berendezések és tartozékok forgalomba hozatalára vonatkozó alapvető környezetvédelmi követelményekmeghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat, lehetőleg a 2006/42/EK irányelv[27] keretében;

- javaslat az Európai Parlament és a Tanács részére a vízügyi politika területén környezetminőségi előírásokra vonatkozóan, ideértve egyes peszticidek ilyen előírásait;

- Ez az új jogszabály kiegészíti az európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervről szóló közleményt a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére, amely többek között tartalmazza a peszticideknek való emberi kitettségre, és ezek következményeire vonatkozó integrált információk kialakítására vonatkozó szükséges intézkedéseket[28].

A peszticidekből eredő kockázatok csökkentésére tett erőfeszítések folyamatosan fejlődnek, és ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni. Emellett, mivel számos ilyen, a tematikus stratégiát alkotó intézkedéshez megfelelő szintű szubszidiaritásra van szükség, (i) a tagállamok között információcserének kell zajlania nemzeti cselekvési terveikről és a megállapított konkrét megoldásokról, és (ii) valamennyi szükséges iránymutatást és a legjobb gyakorlatokat ki kell fejleszteni.

A keretirányelv-tervezet ezért konzultációs fórumot, vagyis a tematikus stratégiával foglalkozó szakértői csoportot hoz létre, a legjobb gyakorlatokra vonatkozó iránymutatás kialakítása, illetve a tematikus stratégiában javasolt intézkedések végrehajtásának ellenőrzése céljából.

Az információcsere eredményeinek és a tematikus stratégiával foglalkozó szakértői csoport döntéseinek alapján a javasolt intézkedéseket rendszeresen felülvizsgálják, és a műszaki fejlődéshez igazítják.

[1] A fogalommeghatározásokat tekintse meg e közlemény műszaki mellékletében.

[2] A növényvédelmi termékekre vonatkozó legkorábbi közösségi irányelvek 1979-ből származnak.

[3] EUREAU állásfoglalás „A természetes ivóvízforrások megőrzése a növényvédő szerektől”, 2001.

[4] A jelentések hozzáférhetők a: http://europa.eu.int/comm/food/fs/inspections/fnaoi/reports/annual_eu/index_en.html címen.

[5] A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.).

[6] A 6. EAP-ban kizárólag a növényvédő szerekre vonatkozó jogi keretre történik hivatkozás

[7] HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

[8] A növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.)

[9] HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

[10] COM(2002) 349.

[11] A benyújtott vélemények megtalálhatók a: http://www.europa.eu.int/comm/environment/ppps/home.htm címen.

[12] A konferenciadokumentumok és az eljárások megtalálhatók a http://europa.eu.int/comm/environment/ppps/home.htm címen http://europa.eu.int/comm/environment/ppps/home.htm

[13] Integrált kártevő-szabályozás / Integrált terménygazdálkodás

[14] Az eredmények megtekinthetők a http://europa.eu.int/comm/environment/ppps/pdf/stats_consult.pdf oldalon.

[15] Jelentés a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégia hatásvizsgálatáról, bizottsági személyzeti munkadokumentum SEC (2006) 894.

[16] Az Eurostat és az Európai Növényvédelmi Szövetség adatai

[17] A jelentések hozzáférhetők a:http://europa.eu.int/comm/food/fs/inspections/fnaoi/reports/pesticides/index_en.html címen.

[18] SEC(2006) 895.

[19] A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

[20] A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL l 206., 1992.7.22., 7. o.).

[21] A vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv (H L 103., 1979.4.25., 1. o.).

[22] A peszticidek kockázataira vonatkozó harmonizált környezeti indikátorok (HAIR):http://www.rivm.nl/stoffen-risico/NL/hair.htm címen.

[23] A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.).

[24] Lásd a 8. lábjegyzetet

[25] További információ a 6. KP-ról: http://www.europa.eu.int/comm/research/fp6/index_en.html címen.

[26] További információ: http://ec.europa.eu/research/fp7/

[27] A a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (átdolgozás) szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL l 157., 2006.6.9., 24. o.).

[28] COM(2004) 416.