[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 25.1.2006

COM(2006) 26 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A harmadik országokkal a migráció és a menekültügy területén történő együttműködésről szóló tematikus program

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Háttér 3

2.1. A tárgy elemzése 3

2.2. Az érvényben lévő politikai keretek 4

2.3. A múltban finanszírozott beavatkozások és az ebből levont következtetések 5

2.4. A tematikus megközelítés okai 7

3. A tematikus program jövője 8

3.1. Általános célkitűzések és alkalmazási terület 8

3.2. Stratégiai iránymutatások 9

3.2.1. A migráció és a fejlődés kapcsolatának erősítése 10

3.2.2. A jól kézben tartott munkaerő-migráció támogatása 11

3.2.3. Az illegális migráció elleni küzdelem és az illegális bevándorlók visszafogadásának megkönnyítése 12

3.2.4. A migránsok kizsákmányolással és kirekesztéssel szembeni védelme 12

3.2.5. A menekültügy és a nemzetközi védelem támogatása 13

3.3. A programozás és a végrehajtás alapelvei 14

1. BEVEZETÉS

A Közösség külpolitikáját jelenleg szabályozó jogszabályi keret racionalizálása és egyszerűsítése céljából az Európai Bizottság hat új eszközt javasolt a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretein belül. Három eszköz (humanitárius segítségnyújtási, stabilitási és makroszintű pénzügyi támogatási eszköz) horizontális jellegűek azért, hogy megfeleljenek a különleges szükségleteknek és körülményeknek. Három eszköz (előcsatlakozási támogatás, európai szomszédsági eszköz, illetve fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési eszköz) célja pedig, hogy speciális politikákat hajtson végre; ezek meghatározott földrajzi területekre vonatkoznak. A jövőben ezen eszközök jelentik majd a külső együttműködési programokat – beleértve a tematikus programokat – támogató közösségi kiadásokról szóló alapvető jogalkotási aktusokat, és lépnek a hatályos tematikus rendeletek helyébe.

E javaslatoknak megfelelően a tematikus programok különleges hozzáadott értéket biztosítanak, és a földrajzi jellegű programokat kiegészítő tevékenységeket foglalnak magukban, ez utóbbiak továbbra is a harmadik országokkal történő közösségi együttműködés elsődleges keretét jelentik[1].

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az egyes tematikus programok hatókörét, célkitűzéseit és prioritásait hivatalos közlemények útján megvitatja az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. E folyamat eredménye adja meg a programozás következő szakaszainak politikai irányát, különösen a fenti eszközök rendelkezéseivel összhangban kialakítandó tematikus stratégiai dokumentumok tekintetében.

E közlemény célja, hogy felvázolja a harmadik országokkal a migráció és a menekültügy területén történő együttműködésre vonatkozó tematikus programot.

2. Háttér

2.1. A tárgy elemzése

A migráció az európai politikai viták középpontjában áll, és egyike az uniós külkapcsolatok stratégiai prioritásainak. Miután Európa több mint két évszázadon át kivándorlókat bocsátott ki, mára a nemzetközi migráció egyik fő célpontjává vált. E fejleményt az egyrészről gazdag, demokratikus és stabil, ám öregedő lakosságú európai államok, másrészről a szegényebb, kevésbé stabil, ám fiatal és gyorsan növekvő lakosságú államok közötti kiegyensúlyozatlanság magyarázza, ami a következő években várhatóan tovább fokozódik.

A jelenlegi migrációs helyzetet a migránsok abszolút számának növekedése, ezen belül a nők arányának növekedése, a migráció fajtáinak növekedése, az emberkereskedelem fokozódása, a diaszpórák növekedése, a migránsok és a fogadó országok integrációs kihívásai, a kibocsátó országgal való kapcsolatok megerősödése, a cél- és kibocsátó országok egyre változatosabbá válása és a migrációs útvonalak megsokszorozódása jellemzi. A migrációs nyomás Európában és más ipari országokban nagy mértékben növekszik, eközben a dél-dél irányú migráció figyelemreméltó jelenség (kiemelve a dél-dél irányú migráció és az azzal kapcsolatos tényezők figyelembe vételének fontosságát). Előfordul, hogy olyan országok, amelyek a legutóbbi időkig csak kibocsátó és/vagy tranzitországok voltak, szintén tranzit- vagy fogadó országokká váltak, például néhány közép- és kelet-európai, illetve észak-afrikai ország. Ezek az országok azonban nem mindig elég felkészültek, infrastruktúrájuk és a migráció kezeléséért felelős állományuk olykor alkalmatlan e helyzetek kezelésére. A kivándorlást tervezőknek pedig tanácsokra és gyakorlati segítségre van szükségük, míg sokszor a kibocsátó országukba hazatérők újrabeilleszkedése is támogatásra szorul.

E tekintetben, noha lehetetlen pontos becslést közölni, az illegális bevándorlás egyre elterjedtebb jelenség. Míg az illegális migránsok jelentős része az európai gazdaságok és munkaerőpiac számára dolgozik, a – részben az embercsempészetből és emberkereskedelemből fakadó – illegális bevándorlás szintén számos probléma forrása. A célországok, beleértve valamennyi európai uniós országot, különleges politikákat dolgoznak ki az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében, míg ezzel egyidejűleg koherensebbé teszik a migráció kezelésére, illetve annak társadalmi és fejlesztési vetületeinek támogatására irányuló politikáikat. Ám a hatékonyság érdekében e politikákhoz a kibocsátó és tranzitországok szerepét betöltő harmadik országok együttműködésére is szükség van.

A migráció a fejlődő országok modernizációs folyamatának is része, és jelenleg heves vita folyik arról, hogyan járulhat hozzá jobban a migráció a fejlődéshez. E viták egyik legfontosabb kérdése a migránsok pénzügyi átutalásainak potenciálja, és különösen az, hogyan lehet csökkenteni a migráns munkavállalók átutalásainak transzferköltségét, illetve a fejlesztésközpontú beruházások bátorítását célzó módszerek megvizsgálása. Bár a fejlődő országok számára előnyt jelenthet az alacsony képzettségű polgárok kivándorlása, a közepes, illetve magas képzettségű munkavállalók kivándorlása humánerőforrás-veszteséget eredményezhet. Az „agyelszívás” problémájának kezelésére irányuló intézkedések keresése és helyette az „agyak mobilitásának” előnyben részesítése a migrációs és fejlesztési viták második területe. Végül figyelmet fordítanak annak támogatására is, hogy a diaszpórák hozzájárulhassanak hazájuk fejlődéséhez.

A gazdasági vagy családi okból fakadó migrációval szemben a konfliktusok és bizonytalanság által kiváltott migráció rendszerint ciklikusabb jellegű. A tömeges kivándorlást a biztonsági helyzet javulásával gyakran tömeges hazatérés követi. A kényszerű migráció e fajtája a szomszédos régiókba való menekülésre készteti az embereket, ahol azonnali menedékre lelhetnek. A menekültek súlyosan megterhelhetik a fogadó országok politikai, gazdasági és társadalmi struktúráit, mivel azok nem mindig rendelkeznek az ennek kezeléséhez szükséges infrastruktúrával és jogi, illetve adminisztratív eszközökkel. Az elhúzódó menekültügyi problémák növelhetik a gazdasági és környezeti erőforrásokra nehezedő nyomást, olykor feszültséget, vagy másodlagos migrációs mozgásokat eredményezhetnek.

Mindezen fejlemények hatással vannak az Európai Unió harmadik országokkal fenntartott kétoldalú és regionális kapcsolataira.

2.2. Az érvényben lévő politikai keretek

A közösségi bevándorlási és menekültügyi politika jogi alapjait az Amszterdami Szerződés teremtette meg. E politika a szerződésben lefektetett célkitűzéseit az Európai Tanács 1999. októberi, tamperei ülésén öntötték konkrét formába, majd, miután az egymást követő tanácsülések alkalmával tovább alakították azokat, az Európai Tanács 2004. novemberi, hágai ülésén ismét megvizsgálták. A célkitűzések a következőkre vonatkoznak: a migrációs mozgások kezelése, közös menekültügyi szabályozás felállítása, a harmadik országok állampolgárainak egyenlő elbánásban való részesítése, valamint a harmadik országokkal való átfogó, koherens és kiegyensúlyozott megközelítésen alapuló partnerség. A harmadik országokkal való együttműködés tekintetében a hágai program kiemeli: „Az EU politikájának célja, hogy — teljes partnerségi kapcsolat keretében és szükség esetén a meglevő közösségi pénzalapok felhasználásával — segítséget nyújtson a harmadik országoknak azon erőfeszítéseikben, amelyek a migrációkezelés és a menekültvédelem képességének javítását, az illegális bevándorlás megakadályozását és az ellene való küzdelmet, a migráció jogszerű módjairól való tájékoztatást, a menekülthelyzetnek a tartós megoldásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása általi megoldását, a határellenőrzési képesség javítását, az okmányok biztonságának megerősítését és a kitoloncolás problémájának kezelését célozzák”[2].

A Bizottság e felhívásokra azzal válaszolt, hogy a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos kérdéseket bevonta a harmadik országokkal folytatott politikai párbeszédébe, és beépítette azokat együttműködési stratégiáiba. Ez, akárcsak a nemrégiben közzétett, a Kiemelt intézkedések válaszul a migráció kihívásaira: A Hampton Court utáni első nyomon követő intézkedések címet viselő, 2005. november 30-i közlemény[3], átfogó megközelítésekre is javaslatot tett.

Ezenfelül 2003-ban a Bizottság új, különleges eszközt javasolt, az Aeneas-programot[4] (19 02 03 költségvetési jogcímcsoport), amelyet a 2001–2003 közötti időszakban a B7-667 költségvetési fejezet által finanszírozott előkészítő intézkedések utódául szánt annak érdekében, hogy segítse a harmadik országoknak a migrációs mozgások jobb kézben tartására tett erőfeszítéseit. A 2004-ben együttdöntési eljárás során elfogadott eszközt a 2004–2008 közötti időszak lefedésére hozták létre 250 millió eurós költségvetéssel[5]. Az EU jelenlegi pénzügyi keretének 2006. év végi lezárására tekintettel[6] az Aeneas-program időtartamát három évre csökkentették és – e közleményben tárgyalt – új tematikus programot fognak létrehozni, amely többek között a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretein belül folytatja az Aeneas-program tevékenységét.

2.3. A múltban finanszírozott beavatkozások és az ebből levont következtetések

a) A földrajzi jellegű eszközök keretében történt beavatkozások

Még ha a migrációról szóló új tematikus program nem is fedi le a csatlakozás előtt álló országokat, meg kell jegyezni, hogy a migrációval, menekültüggyel, határellenőrzéssel és vízummal kapcsolatos kérdések a bővítés keretein belül nagy hangsúlyt kaptak és kapnak a jövőben is. 1997 és 2003 között összesen 413,3 millió eurót költöttek e területek különböző projektjeire a PHARE nemzeti programok keretében a 10, felvételt kérő ország esetében. E projektek jó része ikerintézményi együttműködésből állt, amelynek értelmében a tagállamok szakértőit a felvételt kérő országok közigazgatásába delegálták.

Az olyan földrajzi jellegű eszközökre, mint a TACIS és a MEDA, mintegy 450 millió eurót irányoztak elő a 2002–2006 közötti időszakban a migrációhoz közvetlenül kapcsolódó intézkedések finanszírozása érdekében, elsősorban a balkáni, földközi-tengeri és kelet-európai országokban. A fő beavatkozási területek az intézményi kapacitás megerősítését, a határellenőrzés javítását, az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek hazatérését és újrabeilleszkedését, a befogadási politikák és a menedékjogot kérelmező személyek és menekültek rendelkezésére álló eszközök javítását érintették.

Ázsia, Latin-Amerika és a Szaharától délre fekvő afrikai országok esetében az eddig finanszírozott műveletek inkább a menekültekkel és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel, mint magával a migrációs politikával voltak kapcsolatosak.

b) A 2001–2003 közötti időszak előkészítő intézkedései keretében tett beavatkozások

A B7-677 költségvetési fejezetet 2001-ben abból a célból hozták létre, hogy lehetővé tegye a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos előkészítő intézkedések elfogadását. E fejezet számára az első évre összesen 10 millió eurót biztosítottak. Az összeget 2002-ben 12,5 millió euróra emelték, 2003-ban pedig 20 millió euróra, így összesen elérte a 42,5 millió eurót. A három év alatt 49 művelet részesült társfinanszírozásban (gyakran kevesebb mint 1 millió eurós összegből).

A beavatkozás fő területeit a migrációs mozgások kezelése, az illegális migráció megelőzése, a migránsok újrabeilleszkedése hazájukban, a migráció és a fejlődés kapcsolata és a nemzetközi védelem jelentik. Földrajzi szempontból az intézkedésekre elsősorban a Balkán-térség (kezdetben Albánia), Kelet-Európa (különösen Ukrajna és Oroszország), a földközi-tengeri országok (Marokkó, Tunézia, Törökország) és Ázsia (elsősorban Afganisztán és Srí Lanka) esetében került sor.

A B7-667 költségvetési fejezet keretéből finanszírozott műveleteknek köszönhetően a Közösség migráció- és menekültügyi külpolitikája egyre ismertebbé vált a tagállamok, bizonyos harmadik országok közigazgatása, illetve bizonyos szakosodott nemzetközi szervezetek és egyre növekvő számú civil szervezet körében. Azonban az új megközelítés és a Közösség egyéb külső támogatásaihoz képest viszonylag autonóm fejlődés miatt a B7-667 költségvetési fejezet alá tartozó intézkedések néha a meglévő programozástól elszigetelt műveleteket finanszírozták.

Az ajánlattételi felhívásokra érkezett válaszok számának emelkedése azonban minden kétséget kizáróan a szóban forgó eszköz iránti érdeklődés növekedéséről tanúskodik. A partnerek kiléte, ha nem is teljesen kielégítő mértékben, de egyre változatosabb.

c) Beavatkozások az Aeneas-program keretében

Az Aeneas-program önmagában választ ad az előkészítő intézkedések során feltárt gyenge pontokra. Ebben az összefüggésben a leginkább innovatív lépés egy programozási dokumentum kidolgozása volt, amely tájékoztató jelleggel meghatározza a program első három éve (2004–2006) alatti beavatkozások tervezett prioritásait. Mivel a programot a nemzeti és regionális stratégiai dokumentumok, illetve indikatív programok figyelembe vételével vázolták fel, az hozzájárul az egyrészt a földrajzi, másrészt a tematikus jellegű eszközökből következő megközelítések közötti összhanghoz.

Az Aeneas-program bizonyító erejű értékelése egyelőre túl korai lenne, mivel az első 2004-es ajánlatkérésre érkezett ajánlatokról szóló finanszírozási határozatokat még csak most véglegesítették[7], a 2005-ös éves munkaprogram végrehajtásáról szóló új ajánlatkérést most tették közzé[8], a 2006-os új éves munkaprogram pedig előkészítés alatt áll.

Az e szakaszban tehető egyetlen megállapítás az, hogy az Aeneas-programnak köszönhetően szélesebb körűvé vált (noha még mindig korlátozott) a harmadik országok, illetve az EU-tagállamok kormányzati és civil szervezeteinek részvétele. E fejleményt, amely részben az ajánlatkérések nagyobb nyilvánosságának köszönhető, csak üdvözölni lehet.

2.4. A tematikus megközelítés okai

A tematikus megközelítést az az igény igazolja, miszerint olyan horizontális közösségi keretet kell biztosítani, amely elősegíti a migráció jelenségében érintett uniós, harmadik országokbeli és nemzetközi szereplők közötti együttműködés megerősítését azzal a céllal, hogy ösztönözze a kihívások jobb megértését, és hozzájáruljon a kiegyensúlyozott és kölcsönösen elfogadható megoldások meghatározásához.

E megközelítés megfelel továbbá a migráció és a menekültügy a közösségi együttműködési és fejlesztési politikába való beillesztésére vonatkozó igénynek is, mivel, miközben hozzájárul a Közösség e területen való saját érdekei jobb képviseletéhez, eleget tesz a politikák közötti nagyobb koherencia követelményének is.

A tematikus megközelítés választ ad a Bizottság azon kívánságára, miszerint nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a közösségi külpolitika a migrációs kérdésekhez való hozzájárulása számára, továbbá megkönnyítheti a közösségi, illetve tagállami megközelítések közötti összhang megteremtését.

Hozzájárul továbbá a nagyobb mértékű rugalmassághoz, így a gyorsan változó környezetre és az új migrációs tendenciákra hatékonyan és kellő időben lehet választ adni.

Végül a tematikus megközelítés választ ad a differenciált megközelítések iránti igényre, amely közös igénye valamennyi, azonos migrációs útvonal mentén elhelyezkedő, vagy a migráció és a menekültügy terén hasonló kihívásokkal szembenéző országnak.

3. A tematikus program jövője

3.1. Általános célkitűzések és alkalmazási terület

Az Aeneas-programmal összhangban a migrációról és menekültügyről szóló tematikus program általános célkitűzése az, hogy különleges, kiegészítő támogatást nyújtson harmadik országok számára, amellyel segíti azokat a migrációs mozgások azok minden vetületére kiterjedő jobb kezelésére tett erőfeszítéseikben.

A tematikus programhoz való hozzájárulás a szándék szerint nem helyettesíti az azonos területre előirányozott és a földrajzi jellegű eszközökből finanszírozott beavatkozásokat: a migrációval kapcsolatos tevékenységeket ország- vagy regionális szinten továbbra is elsősorban a földrajzi jellegű eszközök által kell finanszírozni. Mivel a tematikus program által finanszírozott projektek elvileg korlátozott méretűek lesznek[9], a tematikus program a földrajzi jellegű eszközökből megvalósított beavatkozások kiegészítésére, vagy új kezdeményezések javaslására alkalmas, esetleg kísérleti projektek alapján, figyelembe véve a Közösség által a harmadik országokra és az érintett régiókra tekintettel meghatározott stratégiai megközelítést.

Abban az esetben is ezt részesítik előnyben, ha a várt eredmények elérése érdekében hatékonyabb és eredményesebb eszközt kínál a Közösség számára, különösen a következő esetekben:

- a globális vagy többrégiós kezdeményezések kezelése;

- az együttműködési kezdeményezések támogatása, amelyekben a kibocsátó, tranzit- és célországok fejleszthetik és megoszthatják egymással a migráció különböző vetületeivel kapcsolatos tapasztalataikat és munkamódszereiket;

- a Közösség külpolitikájának összefüggésében meghatározott közösségi szakpolitikai prioritások, nemzetközi kötelezettségek vagy kötelezettségvállalások konkretizálása;

- az előzetes cselekvések megindítása, amennyiben szükséges, azon országokban és régiókban, amelyekben a migráció és/vagy a menekültügy prioritást élvező kérdésekké váltak, de nincs azokról szóló stratégiai dokumentum vagy indikatív program, vagy ez utóbbi nem irányozza elő e téren beavatkozások lehetőségét, mivel jóváhagyása idején a migráció és/vagy a menekültügy nem voltak prioritást élvező kérdések;

- cselekvések finanszírozása civil szervezeteken, illetve a civil társadalom más szereplőin keresztül a kormány egyetértése nélkül olyan esetekben, ahol az együttműködés korlátozott, vagy „nehéz partnerségről” van szó.

Tematikus szinten a tervezett program lefedi a legnagyobb cselekvési területeket, amelyek megfelelnek a migrációs jelenség alapvető aspektusainak, különösen a migráció és a fejlődés kapcsolata; a gazdasági migráció; az illegális bevándorlás elleni küzdelem, illetve annak megelőzése, beleértve a migránsok önkéntes hazatérését és újrabeilleszkedését; és a nemzetközi védelem tekintetében. E program önmagában nem finanszíroz a migráció alapvető okainak (konfliktusok, szegénység, felelőtlen kormányzás stb.) kezelésére irányuló műveleteket. Ez valójában a szélesebb körű együttműködési programok keretébe tartozik, amelyeket jelenleg a földrajzi jellegű eszközök, a jövőben pedig az e célra még inkább alkalmas európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) és fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési eszköz (DCECI) finanszíroz. Mindazonáltal a program alapján finanszírozott cselekvések összhangban lesznek a Közösség a migráció alapvető okainak kezelésére irányuló erőfeszítéseivel. A tematikus program korlátozott hatóköre és speciális és technikai jellege különösen alkalmassá teszi azt a kapacitásbővítésre, különösen a személyzeti képzésre. Bár tervbe van véve az e program égisze alatt kivitelezett tevékenységekkel kapcsolatos felszerelés beszerzése, ez önmagában nem képezheti a beavatkozás lényegét.

Földrajzi szempontból előzetesen nem határozhatók meg korlátozások: az ENPI és a DCECI által lefedett valamennyi fejlődő harmadik ország támogathatónak minősül[10]. Miután ez így van, a tematikus program tárgya elsősorban, noha nem kizárólag, az Európai Unióba irányuló (dél-északi és kelet-nyugati irányú) migráció. E tekintetben az Európai Unióba irányuló kivándorlási és tranzitrégiókra kell elsősorban gondolni, míg szintén megfelelő figyelmet kell fordítani a migrációhoz kapcsolódó regionális vagy interregionális kezdeményezésekre, továbbá a legfontosabb dél-dél irányú migrációs mozgásokra.

Végül a tematikus programnak biztosítania kell innovatív cselekvések finanszírozását is, amelyeket azok belső tulajdonságaira alapozva választanak ki, tekintet nélkül a fentiekben meghatározott hatókör alá eső azon földrajzi régióra, ahol végre lesznek hajtva.

A demokratikus alapelvek és a jogállamiság, valamint az emberi és kisebbségi jogok és alapvető szabadságok, továbbá a vonatkozó nemzetközi megállapodások tiszteletben tartását a tematikus program végrehajtása során lényegi elemként figyelembe kell venni. Amennyire lehetséges, a tematikus program keretében finanszírozott cselekvéseket társítani kell a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető munkaügyi előírások, a tisztességes munkához való jog és a jogállamiság megerősítését célzó intézkedésekkel. Az ezen alapvető értékek előmozdítása terén elért előrehaladás mérése a szükségletek és teljesítmény felmérésének kulcseleme, amelyet a meghatározott fellépések további finanszírozása előtt kell megtenni. E megközelítés megerősíti a harmadik országok saját felelősségvállalását a migráció és a menekültügy kérdéseiben.

3.2. Stratégiai iránymutatások

A fent leírt célkitűzés és hatókör alapján a tematikus program ugyanazon irányokat követheti, mint az Aeneas-program, igaz, a 2004 óta bekövetkezett szakpolitikai fejlemények miatt szükségessé vált kiigazításokkal. E politikai fejlemények közül a migráció és a fejlődés kapcsolatára, illetve a gazdasági migrációra vonatkozóaknak lesz valószínűleg a leginnovatívabb hatása. Ez párhuzamosan történik azzal a ténnyel, hogy a legutóbbi időkig a migrációs politika külső hatása elsősorban a migrációs mozgások jobb kezelésének célkitűzése köré épült az Unióra nehezedő migrációs nyomás csökkentése érdekében. Bár ez a cél továbbra is érvényben marad, mára kiegészült az olyan fejlesztési politikák kialakításának kihívásával, amelyek felismerik a migráns munkavállalók iránti igényt gazdaságaink működtetéséhez azon szektorokban, ahol az EU munkaerő- és képzettséghiányban szenved, és ugyanakkor a lehető legnagyobbra növeli a migránsok és kibocsátó országaik a migrációból származó előnyét. Ez a határellenőrzés és az illegális bevándorlás kérdésein túlmutató megközelítést feltételez annak érdekében, hogy magába foglalhassa a migrációs jelenség más vetületeit is, különösen a fejlesztéssel és a foglalkoztatással való kapcsolatát.

Ebből következik, hogy a tematikus program a következő öt területet fogja magában foglalni:

- A migráció és a fejlődés kapcsolatának erősítése;

- A jól kézben tartott munkaerő-migráció támogatása;

- Az illegális bevándorlás elleni küzdelem és az illegális bevándorlók visszafogadásának megkönnyítése;

- A migránsok kizsákmányolással és kirekesztéssel szembeni védelme;

- A menekültügy és a nemzetközi védelem támogatása regionális védelmi programokon keresztül.

3.2.1. A migráció és a fejlődés kapcsolatának erősítése

A migráció a fejlődés egyik belső összetevője, és manapság általánosan elfogadott, hogy a „nagyobb mértékű fejlődés a kisebb mértékű migrációért” megközelítéstől a „jobban kézben tartott migráció a nagyobb mértékű fejlődésért” megközelítés felé kell elmozdulni[11]. 2002 decemberében a Bizottság közleményt nyújtott be a migrációval kapcsolatos ügyeknek az EU külpolitikájába való beemeléséről[12], amely magában foglalta a „migráció és fejlődés” összetevőt. Miközben elismerte, hogy a Közösség hosszú távú prioritása a migráció alapvető okainak kezelése, arra kérte fel az Uniót, hogy fordítson nagyobb figyelmet a migráció és fejlődés közötti kapcsolat speciális aspektusaira. A Tanács támogatta ezt a megközelítést, és felkérte a Bizottságot annak továbbfejlesztésére[13]. Következésképpen a Bizottság 2005 szeptemberében kiadott egy második közleményt[14], amely néhány, a migráció és a fejlődés kapcsolatára várhatóan pozitív hatást gyakorló konkrét irányt határozott meg. A tematikus programnak jelenleg a meghatározott intézkedések végrehajtását kell támogatnia, közöttük különösen a következőket:

- A diaszpórák hazájuk társadalmi-gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulásának támogatását és a migránsok hazatérése értékének növelését;

- Az „agyelszívás” mérséklését és az „agyak mobilitásának” támogatását, az átmeneti migráció megfelelő formái segítségével is;

- A migráns munkavállalók hazájukba történő pénzügyi átutalásainak megkönnyítését, különösen a transzferköltségek csökkentése és fejlesztési célú felhasználásuk támogatása által.

- A migránsok önkéntes hazatérésének és társadalmi-gazdasági újrabeilleszkedésének támogatását, beleértve a vonatkozó közpolitikák és szociális biztonsági modellek révén;

- A migráció jobb kézben tartásához szükséges kapacitásbővítést.

3.2.2. A jól kézben tartott munkaerő-migráció támogatása

2003-ban a bevándorlásról, integrációról és foglalkoztatásról szóló közleményében[15], és a lisszaboni menetrenddel összhangban a Bizottság megmutatta, hogy a foglalkoztatási célú legális bevándorlás esetében megelőző megközelítésre van szükség. A megelőző megközelítés azért szükséges, hogy az Unió megbirkózhasson az egyre intenzívebben jelentkező demográfiai, szociális és gazdasági kihívásokkal. A bevándorlás kérdésének kezelése nem az egyetlen lehetőség e kihívások leküzdésére, ám – legalábbis rövid és középtávon – hozzájárulhat következményeik enyhítéséhez, miközben hozzásegít az európai uniós munkaerőpiacok igényeinek kielégítéséhez.

2005 elején a Bizottság kiadott egy zöld könyvet a gazdasági migráció kezelésével kapcsolatos közösségi megközelítésről[16], amely a fő kihívások azonosítását és a gazdasági migrációra vonatkozó közösségi jogszabályi keret kialakításának felvázolását tűzte ki célul. A zöld könyvről szóló nyilvános vita eredményeit beemelték a legális migrációról szóló, a Bizottság által 2005. december 21-én elfogadott szakpolitikatervbe[17]. E szakpolitikatervben, amely jogszabályi és nem jogszabályi intézkedések sorára vonatkozó útitervet tartalmaz, a Bizottság hangsúlyozza, hogy a gazdasági migráció kezelése nem csupán világos és összehangolt befogadási politikát követel meg, hanem a harmadik országokkal való párbeszédet és együttműködést annak érdekében, hogy közösen javítsák a nemzetközi munkaerő-migráció kezelését. E tekintetben a külkapcsolati és az együttműködési politikáknak úgy kell szerepet játszaniuk hogy közben nem okoznak kárt a közösségi preferencia alapelvében, mivel egyértelmű, hogy az EU-n belül fellelhető munkaerőforrásokat teljes mértékben ki kell használni. Ezzel összefüggésben a tematikus program segíthet:

- A migráció jogi kereteiről, illetve az Unió területére való belépés és az ott-tartózkodás feltételeiről szóló információk terjesztésében;

- A munkaerő-migráció lehetőségeiről és az az iránti keresletről a tagállamokban, illetve a harmadik országokbeli migránsjelöltek képesítéséről szóló információk terjesztésében; az Európai Unióba tartó legális migránsjelöltek kivándorlás előtti képzésében, beleértve a tagállamokban való beilleszkedésről és a migránsok jogairól és kötelezettségeiről szóló információk terjesztését;

- a migráns munkavállalókra vonatkozó jogszabályi keretek meghatározásának és végrehajtásának szorgalmazásában a harmadik országokban.

Tekintettel a migráció és a fejlődés kapcsolatáról, illetve a fejlődő országok egészségügyi ágazatának humánerőforrás-válságáról szóló EU/EK cselekvési stratégiáról[18] szóló legutóbbi közleményekre, e rész második és harmadik francia bekezdésében javasolt irányokat az „agyelszívás” elkerülésének fontossága teljes figyelembe vétele mellett kellene végrehajtani. Következésképpen figyelmet kell fordítani a harmadik országok bizonyos ágazatai, szakmái, vagy régiói esetében kinyilvánított strukturális vagy átmeneti szükségletekről, amelyeket az „agyelszívás” csak súlyosbít. Ugyancsak fontos a munkavállalók etikus felvételének átfogó és koherens megközelítése.

3.2.3. Az illegális migráció elleni küzdelem és az illegális bevándorlók visszafogadásának megkönnyítése

A migránsok jogellenes beutazásának megelőzése továbbra is kulcsfontosságú. Következésképpen a migráció ellenőrzése továbbra is középtávú stratégiai prioritást jelent. A tematikus programnak a harmadik országokkal – és különösen a migráció kezeléséért felelős intézményekkel – való együttműködésre vonatkozó projektek támogatásával kell hozzájárulnia e prioritáshoz. Az együttműködés a következő területeket érinti:

- az embercsempészet és emberkereskedelem elleni küzdelem;

- az illegális bevándorlás megakadályozását és az azzal kapcsolatos kockázatok tudatosítását célzó tájékoztatás;

- az illegális bevándorlás megelőzése és az ellene való küzdelem (beleértve a határövezetek erre vonatkozó kapacitásának növelését); vízum- és útlevél-ellenőrzés (beleértve az okmányok biztonságát és a biometrikus adatok lehetőség szerinti bevezetését és a hamisított okmányok leleplezését);

- a Közösséggel megkötött visszafogadási megállapodások végrehajtása, beleértve a hazatelepülők társadalmi és szakmai újrabeilleszkedését hazatelepülésük fenntarthatóvá tétele érdekében;

- a harmadik országoknak az illegális bevándorlás kezeléséhez nyújtott támogatás (támogatás más harmadik országokkal a saját visszafogadási megállapodásaikról vagy intézkedésekről folyó tárgyalások és azok végrehajtása során, amelyek magukban foglalhatják megfelelő humanitárius körülmények biztosítását azokban a központokban, ahol az illegális bevándorlókat helyezik el hazatelepülésük előtt, és az önkéntes hazatelepülésük és újrabeilleszkedésük támogatását).

Ebben az összefüggésben figyelmet kell fordítani az alapvető szabadságok és emberi jogok tiszteletben tartására, és különleges szempontokat kell meghatározni az emberi jogok eredményesebb tiszteletben tartása és a projektek az emberi jogokra gyakorolt hatása tekintetében történő értékelése érdekében.

3.2.4. A migránsok kizsákmányolással és kirekesztéssel szembeni védelme

E programnak, akárcsak korábban az Aeneas-programnak, prioritásként kell kezelnie a migránsok a fogadó társadalomba való beilleszkedése és a rossz bánásmóddal szembeni védelme lehetőségének a harmadik országokban való támogatását, beleértve a nem állami szereplők kapacitásbővítését és a főbb érdekelt felek képzését. A beavatkozásoknak a következő területekre kell kiterjedniük:

- a harmadik országok jogszabályainak kialakítása a legális bevándorlás vonatkozásában, különös tekintettel a befogadási szabályokra, a befogadott személyek jogaira és státuszára és a legálisan letelepedettek egyenlő bánásmódjára;

- integráció és megkülönböztetésmentesség, továbbá a migránsokat a faj- és idegengyűlölettől védő intézkedések, beleértve a migránsok megismertetését alapvető jogaikkal és az azok megsértése esetén rendelkezésükre álló megfelelő jogérvényesítési csatornákkal;

- az emberkereskedelem és a rabszolgaság bármely formájának megelőzése, illetve az ezek elleni küzdelem.

Ezen irányok végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a rossz bánásmód és a kirekesztés kockázatának különösen kitett migránsok, elsősorban a nők és gyermekek védelmére. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a migránsoknak a tisztességes munkakörülményekhez, illetve a társadalmi és szakmai közegbeli tisztességes bánásmódhoz való jogait sem.

3.2.5. A menekültügy és a nemzetközi védelem támogatása

A menekültüggyel kapcsolatos kérdések az EU külpolitikájának, illetve a menekültmozgásoktól sújtott harmadik országokkal való fejlesztési együttműködésének prioritást élvező kérdésévé léptek elő. A globális szintű jogszabályi keretet az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény és az 1967-es New York-i jegyzőkönyv adják, amelyek a nemzetközi védelmi rendszert irányítják. Az Egyesült Nemzetek Szervezete menekültügyi főbiztossága (UNHCR) „Agenda for Protection” (Védelemről szóló program) és „Convention Plus” (Egyezmény plusz) elnevezésű kezdeményezéseinek célja, hogy az államok, más partnerek és a UNHCR közötti különleges megállapodások révén könnyítsék meg a menekültek helyzetét; elsősorban a hazatelepülésre, a fejlesztési támogatások célba juttatására és a menekültek és menedékkérők másodlagos mozgásainak kezelésére fektetik a hangsúlyt. Az EU osztozik az UNHCR azon álláspontjában, miszerint a menekültproblémákra a megoldást mindenek előtt azokban a kibocsátó régiókban kell megtalálni, amelyek gyakran a legnagyobb menekültnépességnek adnak otthont. Ezek az országok gyakran híján vannak az e problémák önálló kezeléséhez szükséges intézményi és pénzügyi kapacitásnak. A hatékony védelem és fenntartható megoldások biztosítását szolgáló kapacitások megerősítése – a menekültügyi kapacitásbővítés, helyi integráció, a hazatelepülés és az újrabeilleszkedés révén – a kibocsátó régiókban a Bizottság által külső támogatása során szorgalmazott célkitűzés. Ezt tükrözi az EU a nemzetközi védelmi rendszert érintő megközelítése is, amelyet a kísérleti regionális védelmi programokon (például a nyugati FÁK-országok vagy az afrikai Nagy Tavak régiót érintő programok) keresztül valósítanak meg.

Az Aeneas-program egyik célkitűzése e fejlemények támogatása és az említett kísérleti regionális védelmi programok végrehajtása. E tekintetben a tematikus programnak tovább kell vinnie az elhúzódó menekültügyi problémákra vonatkozó fenntartható megoldások közösségi támogatását, és különösen:

- meg kell erősítenie a harmadik országok a menedékjog és nemzetközi védelem biztosítására, továbbá a nemzeti jogszabályi keretek kialakítására vonatkozó intézményi kapacitását;

- támogatnia kell a menedékkérők és menekültek regisztrációját;

- Elő kell mozdítania a menekültek védelmére vonatkozó nemzetközi előírásokat és eszközöket;

- támogatnia kell a fogadás körülményeinek javításával, a helyi beilleszkedéssel, a fenntartható újrabeilleszkedéssel és hazatelepüléssel kapcsolatos programokat.

Bár a menekültek helyzete igencsak különbözik a gazdasági migránsokétól, az e program gazdasági migránsokkal kapcsolatos vonulatának keretében kialakítandó kezdeményezések – például a diaszpórák hozzájárulásának ösztönzése, a pénzügyi átutalások megkönnyítése, a megkülönböztetéssel szembeni védelem stb. – a menekültek javát is szolgálja.

3.3. A programozás és a végrehajtás alapelvei

E tematikus programot a Bizottság a földrajzi jellegű programok keretében nyújtott támogatás programozásával egyidejűleg és azzal összhangban, többéves alapon fogja programozni. A többéves programozás tematikus stratégiai dokumentum és többéves indikatív program formáját ölti. Az első tematikus stratégiai programot és többéves indikatív programot a 2007–2010 közötti időszakra készítik el, a második a 2011–2013 közötti időszakot fedi le.

A tematikus stratégiai dokumentum és a többéves indikatív programozás alapján a Bizottság minden évben éves munkaprogramot fogalmaz meg, amely lefekteti a támogatandó prioritási cselekvéseket, pontosan meghatározza a földrajzi, illetve tematikus területeket, a különleges célkitűzéseket, a várható eredményeket és az indikatív összegeket. Az éves munkaprogram kialakítása során a Bizottság figyelembe vehet esetleges új prioritásokat és fejleményeket, amelyekről a többéves indikatív programban nem rendelkeztek. Az éves munkaprogramot minden lehetséges eszközzel végrehajtják, az alkalmazandó pénzügyi és szerződési szabályokkal összhangban, bizonyos rugalmasságot lehetővé téve annak érdekében, hogy kellő időben és hatékonyan lehessen választ találni a gyorsan változó környezetre, továbbá az új migrációs tendenciákra és prioritásokra.

Ezenfelül az előre nem látott vagy komoly, sürgős szükség esetén[19] vagy ilyen körülmények között a Bizottság elfogadhat a tematikus stratégiai dokumentumban, illetve a többéves indikatív programban nem szereplő különleges intézkedéseket az ENPI-t és a DCECI-t létrehozó rendeletek vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

A krízishelyzetekre adott lehetséges megoldásokat először a Stabilitási Eszköz összefüggésében kell megvizsgálni.

A Bizottságot e munkájában egy bizottság segíti, a vonatkozó jogi aktusok által meghatározott eljárással összhangban.

A tematikus program pénzügyi támogatására jogosult partnerek körének a lehető legszélesebbnek kell lennie, beleértve a szövetségi, nemzeti, tartományi és helyi hatóságokat, azok minisztériumait és hivatalait, az önkormányzatokat, a regionális és nemzetközi szervezeteket és hivatalokat, továbbá a civil szervezeteket és más nem állami szereplőket, a kutatóintézeteket, társulásokat, a szociális partnereket, a köz- és magánszféra résztvevőit az Európai Unióban és a harmadik országokban egyaránt, a közöttük lévő partnerségre fektetve a hangsúlyt.

A Bizottság megpróbálja bevonni a harmadik országokat a tematikus program keretében finanszírozott cselekvésesekben annak érdekében, hogy azok saját felelősséget vállaljanak. E célból a harmadik országokat a megfelelő csatornákon (képviseletek, vegyes bizottságok, találkozók, a kétoldalú együttműködési megállapodások keretében történő tárgyalások stb.) keresztül értesítik az ajánlattételi felhívásokról és a programozott és végrehajtott cselekvésekről. Bár a tematikus program célja a harmadik országokkal való hivatalos megállapodás, és az hogy azok saját felelősséget vállaljanak az ügyért, a Bizottságnak mégis lesz némi önállósága és rugalmassága a kedvezményezett országokkal szemben. A Bizottság szabadon finanszírozhat cselekvéseket civil szervezeteken, illetve a civil társadalom más szereplőin keresztül a kormány egyetértése nélkül olyan esetekben, ahol az együttműködés korlátozott, vagy „nehéz partnerségről” van szó.

A első hároméves időszakban (2007–2009) elvégzett műveletek külső értékelését azért kell elvégezni, hogy alapot biztosítson a második tematikus stratégiai dokumentum (2011–2013) előkészítéséhez. Ezen értékelésnek a lehető legteljesebb mértékben fel kell mérnie a migráció kezelésére irányuló intézkedések, illetve a migráció a fejlődésre gyakorolt hatásának javítására, a jól kézben tartott munkaerő-migráció előmozdítására és a nemzetközi védelem javítására vonatkozó intézkedések és fellépések összesített hatásait. Ezen értékelés során figyelembe kell venni a tematikus program által finanszírozott projekteket végrehajtó partnerek véleményét. Az értékelési jelentést megvitatás céljából a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek fogják továbbítani.

ANNEX I

Projects selected for co-financing by the European Commission under the 2004 budget for the AENEAS Programme

(financial and technical assistance to third countries in the areas of migration and asylum)

Direccion General d'immigration de la Coopération pour le Developpement et du Volontariat de la Communauté de Madrid | Accompagnement à l'amélioration des conditions d'accueil et de protection des mineurs de 14 ans regroupés en provenance du territoire de la Communauté de Madrid | Espagne et Maroc | 1.999.999,00 € | Le projet a pour but de résoudre les problèmes qu´éprouvent des mineurs de moins de 14 ans d´origine marocaine, qui se trouvent tout seuls, non accompagnés et en situation irrégulière dans la région de Madrid. Il propose de mettre en place un mécanisme qui garantisse leur protection depuis leur identification et facilite de façon efficace et effective leur retour auprès de leur famille dans leur milieu et pays d´origine. |

ERA | Training Action for the Balkans , Three intensive seminars on Asylum and International Protection for 120 civil servants | Balkans | 512.617,00 € | Three seminars, one week each, will first and foremost give a general overview of all the issues related to the migration and asylum, in particular: legal migration; dialogue on migratory flows; readmission and reintegration of the returnees; illegal immigration. |

Ministry of Interior, Public Administration and Decentralisation of the Hellenic Republic | Building on Mechanism to effectively and sustainably implement readmission agreements between Albania, the EC and third countries | Albanie et Greece | 1.454.768,00 € | The main set of activities will be: capacity building of return and readmission entities in Albania; cooperative approaches to information exchange between administrations in the implementation of readmission agreements; building mechanisms of return to and from Albania including improving the identification of illegal immigrants bound for readmission and the re-integration of returnees. |

Ministry of Interior Italy Across Sahara | Italy, Libya and Niger | 1.567.158,27 € | enhancing cooperation between Libya and Niger in border control and fight against illegal migration, to organise their structures and to consider revision of legislation; training of trainers/officers of staff employed in specific sectors of interest |

IOM | Enhanced Capacity building in Migration Management to Support Effective Return and Sustainable reintegration of refugees in Sri Lanka | Sri Lnaka | 1.873.464,00 € | To enhance the capacity of the Government of Sri Lanka to manage migration with a particular focus on return migration. To enhance measures to assist in the sustainable reintegration of returning migrants |

IOM | Programme de renforcement et de soutien au Dialogue et a la gestion des migrations irrégulières et de Transit au Maghreb en provenance de l'Afrique de l'Ouest | EU, Maghreb, Afrique Sub-Saharien | 1.561.245,56 € | Renforcement du dialogue et des mécanismes de suivi et de coordination Coopération technique en matière de renforcement des capacités institutionnelles des pays de transit et d’origine Campagnes d’information auprès des migrants potentiels au sein des pays émetteurs |

IOM | An integrated approach to promoting legal migration through national capacity building | South Caucasus | 777.397,00 € | to prevent illegal immigration, facilitate discussions on conclusion of bilateral readmission agreements based on the EU-standard, enable improved reintegration, and promote legal migration within each South Caucasus country and bilaterally with targeted receiving EU member states through dialogue and capacity building. |

UNHCR | The cross border cooperation process | Belarus , Moldova, Ukraine | 1.307.898,40 € | develop a coordinating mechanism to effectively respond to asylum, migration and border management challenges in Belarus, Moldova and Ukraine, and in the region at large in close cooperation with Estonia, Hungary, Latvia, Lithuania Poland, Romania, Slovakia. |

ILO | ILO/UNIFEM/EC Asian Programme of the Governance of Labour Migration | countries of the Mekong region China Korea Japan and South Asia countries | 1.955.335,00 € | contribute to the promotion of rights and gender-based governance of labour migration and the protection of Asian migrant workers from exploitative and abusive treatment |

IOM | Regional Dialogue and Program on facilitating managed and legal migration between Asia and the EU | Asia | 848.583,00 € | develop legal migration and enhance regional dialogue and cooperation in facilitating managed migration from Asia to the EU |

CISP - Comitato Internazioanale per lo Sviluppo dei popoli | Projet réseau Afrique/Migration | Maghreb et Libye | 1.307.131,00 € | Le projet vise à renforcer l’engagement opérationnel et la collaboration régionale des acteurs de la société civile en matière de gestion des flux migratoires, en particulier l’immigration illégale et le trafic des êtres humains, par la mise en place et la livraison d’un ensemble de services en faveur des immigrés illégaux, par la croissance de la perception et des informations de l’opinion publique et des autorités locales maghrébines sur la réalité de la migration et, enfin, par le renforcement et l’élargissement du réseau Afrique Migration. |

Euro- Mediterranean Human Rights Network -EMHRN | Enhancing civil society participation in human rights management of migration | Libie et Maghreb | 535.598,00 € | Enhancing civil society participation in human rights management of migration and asylum in the Southern Mediterranean and Middle East |

Mairie de Cartaya | Programme de gestion integral de l'immigration seasonniere | Maroc Espagne | 1.196.000,00 € | Gestion intégrale de l´immigration saisonnière de travailleurs marocains vers un groupe de municipalités agricoles espagnoles. |

MLAL - Progettomondo | Promotion d'une migration responsable | Maroc | 868.214,40 € | Promouvoir une migration responsable dans la région de Tadla Azilal en encourageant la conscientisation des jeunes sur les risques de l’émigration clandestine. |

World Bank | International migration from Middles East and North Africa | Middle East and North Africa | 733.570,00 € | identify and support the implementation of projects, policies, regional arrangements, and institutional reforms that will maximise the benefits of international migration flows and reduce their costs |

Croatian Law Centre | Protection of Asylum seekers in the Republic of Croatia and Region | Croatia and region | 1.000.000,00 € | Strengthening the protection in CRO and region (BH, SMN) by developing asylum system consistent with international standards. |

European Council on Refugees ,and Exiles - ECRE | The protection of refugees asylum seekers and forced migrants | Belarius, Moldova, Russia, Ukraine | 529.705,00 € | Improve the implementation in Belarus, Molodva, Ukraine and European Russia of national and international refugee and human rights instruments – leading to increased security and protection for refugees. |

Institut Universitaire Europeén | Action collective dee soutien à la réintégration des migrants de retour dans leur pays d'origine | Algerie Maroc Tunisie | 1.076.000,00 € | soutenir la réintégration durable des personnes en retour en Algérie, au Maroc et en Tunisie (Construction d’une base de données sur les personnes en retour, production de rapports sur le retour et la réintégration, rencontres sur le thème de la réintégration, présentation de propositions |

COOPI - Cooperazione Internazionale | ALBAMAR | Albanie et Maroc | 1.334.572,00 € | definition and implementation of an integrated support to Moroccan and Albanian migrants forcedly or voluntarily repatriated from Italy that are highly exposed to the risks of illegal migration and criminal activities |

VASA PRAVA - BiH | Strengthening the protection of asylum seekers | BiH | 616.562,98 € | ensuring a maximum protection and access to justice for asylum seekers, recognized refugees and other categories of persons under international protection in BiH, and victims of human trafficking, ensuring the full access to their rights via the provision of free legal aid and information campaigns |

Cabinet of Secretary for Security of the Macao Special Administrative Region | 2005/2006 MIGRAMACAO | Macao , China | 500.904,80 € | The aim of the MIGRAMACAU action is to ensure entities of Macao more effective management in all aspects of migration flows, including the prevention and combating of illegal immigration and trafficking in human beings through the cooperation with regional countries and the coordination with the EC |

29.993.983,33 € |

ANNEX II

AENEAS ANNUAL WORKPROGRAMME 2005

Regions |Regions and countries |Areas |Article |Objectives |Types of activities (indicative) |Indicative amounts (million €) |AWP | | All regions |Countries concerned by readmission negotiations | Readmission |Art. 2 § 1 e |Support implementation of readmission agreement with the EC, once initialled, signed or concluded. |Develop the exchange of information between the administrations concerned, improve the identification and the documentation of returnees, improve the infrastructure of reception and develop capacity of reception of non-national returnees before transfer to their country of origin. |3.35 |2005 | |North Africa |Countries of the region to be determined |Management of Migration+ Asylum and International Protection+ Fight against illegal migration |Art. 2 § 1 c & d |1. Improve conditions of reception of refugees in the region.2. Improve international protection, complying with international conventions and reinforce legal structures in the regions. Promote regional cooperation in the field of management of migration flows, especially transit migration, illegal migration and trafficking in human beings. |1. Improvement of the conditions of reception and of the capacity of registration and of documentation of asylum seekers and refugees as well as of integration in the host country.2. Development of a regional dialogue on asylum and strengthening of the legislative capacities and of the expertise available in the region.3. Development of exchange of expertise and advice with the EU.4. Development of the training of the administrations concerned. Development of the transnational coordination of the central services for fight against illegal immigration in view of encouraging coordination, dialogue, exchange of experience and information between the specialised services of the national administrations.5. Development and setting up of a protocol defining short and medium term immediate responsibility for the victims of shipwreck and clandestine passage. Setting-up of an entity for legal assistance and support to the investigators allowing to reconcile the humanitarian responsibility and the research of the authors of the most serious offences of trafficking of the human beings'.6. Development of a network of liaison officers for harbour and airport control of migration in order to improve the fight against illegal migration. |3,0 |2005 | |Eastern Europe, Southern Caucasus and Central Asia |All the countries of the region and Russia in particular |Legal migration |Art. 2 § 1 a & b |1. Improve the protection and the treatment of migrants.2. Improve the policies related to the management of immigration for labour purposes |1. Development of the training of staff and exchange of information and experience, creation of a network for information concerning migration for economic purposes.2. Support of actions for fight against racism and xenophobia towards migrants.3. Capacity building of regional and national authorities in order to evaluate the needs and perspectives for foreign workforce and putting in place of appropriate strategies and pilot projects. |3,0 |2005 | |Eastern Europe, Southern Caucasus and Central Asia |Moldova, Belarus, Armenia, Georgia, Azerbaijan, Tajikistan |Legal Migration |Art. 2 § 1 a & b |Facilitate the use of remittances in favour of the macroeconomic development of the countries concerned. |Support initiatives in view of using remittances for productive goals. |2,0 |2005 | |Eastern Europe, Southern Caucasus and Central Asia |Russia, Ukraine, Moldova and Belarus |Asylum and international protection. |Art. 2. § 1 c |Improve international protection |Improvement of the conditions of reception and of the capacity of registration and of documentation of their asylum seekers and refugees as well as of integration in the host country. |2,0 |2005 | |Eastern Europe, Southern Caucasus and Central Asia |All the countries of the region of Eastern Europe, Southern Caucasus and Central Asia |Fight against illegal migration |Art. 2 § 1 d |Fight against trafficking and smuggling of human beings |1. Promotion of cooperation and of information exchange at the regional level, management of transit migration and fight against false documents.2. Development of the capacities to persecute traffickers and of protection and reintegration of victims.3.Development of information and awareness-raising of candidates for migration.4. Staff training for detection of false documents. |5,0 |2005 | |Balkans |Region as a whole |Management of Migration |Art. 2 § 1 |Support the development of national policies according to a unified approach in the fields of migration and asylum and visa |Improve the management capacity of the institutions involved in the fields of asylum, migration and visa. |4,0 |2005 | |Turkey |Turkey |Asylum and international protection. |Art. 2 § 1 c |Reinforce asylum systems |Improve the necessary reception conditions and the capacity in the field of registration and documentation of asylum seekers and refugees as well as their integration in the host country. |1,0 |2005 | |Turkey |Turkey |Fight against illegal migration |Art. 2 § 1 d |Increase the fight against illegal migration |Contribute to the implementation of the action plan for fight against illegal immigration |1,0 |2005 | |Asia |China |Fight against illegal migration |Art. 2 § 1 d |Improve the cooperation EU/RPC in the field of the fight against illegal migration and smuggling of human beings. |Development of exchange of information, of cooperation and recognition of respective knowledge of systems between administrations of the RPC and the EU, especially in the field of return, false documents and biometrics. |4,0 |2005 | |Latin America |Region as a whole (and in particular the countries of the Andean Community Argentina and Uruguay). |Legal Migration |Art. 2 § 1 a & b |Support the development of the interregional dialogue EU/LAC |1. Promote a more efficient use of remittances in the macro-economic development of the country.2. Establish and/or develop systems for data collection and treatment in the field of migration flows. |3,0 |2005 | |Sub-Saharan Africa |All the countries of the region. |Migration and development + Legal Migration |Art. 2 § 1 a & b & d | Support improvement of laws, policies and management structures in the field of migration especially through actions of regional character. |1. Reinforce the link between migration and development (notably by improving transfer systems for remittances, enhancing the role of diasporas, limiting 'brain drain', favouring "brain circulation" and starting experiences at intra-regional level).2. Facilitation and circulation of legal migrants.3. Fight against smuggling of human beings and illegal immigration.4. Develop the capacity of authorities and responsible organisations to collect and analyse data on migrants and to manage the questions related to migration. |5,0 |2005 | |Sub-Saharan Africa |Countries receiving important quantities of refugees (with a priority for Tanzania) |Asylum and International Protection |Art. 2. § 1 c |Develop sustainable solutions in favour of refugees |Reinforce the capacity of protection in the host regions especially in order to 1) support the management capacity of the national authorities 2) develop registration and documentation systems for refugees et 3) tackle the problems concerning their integration in the host regions |4,0 |2005 | | | | | | | |40,350,000 | | |

[1] Lásd a Bizottság közleményét a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – „Külső fellépések a 2007–2013 közötti időszakra szóló jövőbeli pénzügyi terv tematikus programjai keretében” COM(2005) 324 végleges, 2005. augusztus 3.

[2] 14292/1/04 REV 1, Elnökségi következtetések – Brüsszel, 2004. december 8., 1.6.1. fejezet 1.6.1.

[3] COM(2005) 621

[4] Az Aeneas-program Vergilius Aeneis című eposzának főhőséről kapta nevét.

[5] azaz 2004-re 30, 2005-re 45, 2006-ra 45, 2007-re 60 és 2008-ra 70 millió euro (tájékoztató jellegű éves felosztás).

[6] Ez magyarázatot ad arra is, miért nem kivitelezik az Aeneas-program 2004-2006 referenciadokumentum felülvizsgált változatát, amely a 2007–2008 közötti költségvetési időszakra tervezte meg a program tevékenységeit, és a Tanács által 2005. június 10-én jóváhagyott, a Hágai Programot végrehajtó cselekvési terv 2.7.b. pontjában szerepelt.

[7] A Közösség 26 – észak-afrikai, balkáni, kelet-európai, valamint dél- és kelet-ázsiai – projektben vesz részt társfinanszírozással összesen 30 millió euro erejéig, lásd az I. mellékletet.

[8] E munkaprogramnak köszönhetően a Közösség 45 millió euro erejéig részt vehet észak-afrikai, illetve a Szaharától délre fekvő afrikai országokbeli, közel-keleti, kelet-európai, közép-ázsiai, balkáni, törökországi, kínai, latin-amerikai és karib-térségi projektek társfinanszírozásában; lásd a II. mellékletet.

[9] Jelenleg az Aeneas-program keretében ajánlattételi felhívás útján odaítélt valamennyi támogatás 500 000 és 2 000 000 euro közé esik; a támogatás továbbá nem haladhatja meg a cselekvés összes támogatható költségének 80%-át és nem lehet kevesebb annak 50%-ánál.

[10] A csatlakozás előtt álló országok, beleértve a nyugat-balkáni országokat, tekintetében a migráció és a menekültügy terén történő együttműködést továbbra is az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében finanszírozzák a nemzeti programok szerves részeként.

[11] A Migrációs Politikát Fejlesztő Nemzetközi Központ (ICMPD) által 2005-ben szervezett szeminárium címe.

[12] COM(2002) 703

[13] E tárgyban lásd a 2003. májusi tanácsi következtetéseket a migráció és a fejlődés kapcsolatáról.

[14] COM(2005) 390

[15] COM(2003) 336

[16] COM(2004) 811

[17] COM(2005) 669

[18] COM(2005) 642

[19] Lásd továbbá az Elnökségi következtetések – Brüsszel, 2005. december 15–16. I. mellékletét – A migrációval kapcsolatos átfogó megközelítés

52006DC0026