P6_TA(2006)0062

Stratégiai iránymutatások a vidékfejlesztéshez *

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (2007-2013 közötti programozási időszak) (COM(2005)0304 - C6-0349/2005 - 2005/0129(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

- tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0304) [1],

- tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0349/2005),

- tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

- tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0023/2006),

1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2. felkéri a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 250. cikke (2) bekezdésének értelmében ennek megfelelően módosítsa javaslatát;

3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG | A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI |

1. módosítás

(1a) preambulumbekezdés (új)

| (1a) A Közösség stratégiai iránymutatásai figyelembe veszik a mezőgazdaság multifunkcionális szerepét és a kibővített Unió régiói között fennálló jelentős eltéréseket, amelyek megkövetelik, hogy a tagállamok a szükséges rugalmassággal tervezhessék meg és hajthassák végre vidékfejlesztési programjaikat. |

2. módosítás

(2) preambulumbekezdés

(2) A stratégiai iránymutatások meghatározzák a közösségi prioritások megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű területeket, különösen a göteborgi fenntarthatósági célokkal és a növekedést és munkahelyteremtést célzó, megújult lisszaboni stratégiával kapcsolatban. | (2) E stratégiai iránymutatásoknak meg kell határozniuk a közösségi prioritások megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű területeket, különösen a göteborgi fenntarthatósági célokkal és a növekedést és munkahelyteremtést célzó, megújult liszszaboni stratégiával kapcsolatban, figyelembe véve az új KAP követelményeit és az Európai Unió nemzetközi tárgyalásainak fejleményeit is. |

3. módosítás

(2a) preambulumbekezdés (új)

| (2a) A nők munkaerőpiacra történő belépésének átfogó elsődleges célt kell képeznie a mellékletben meghatározott stratégiai iránymutatások végrehajtása során. |

4. módosítás

melléklet, 1. pont, (2) bekezdés, negyedik francia bekezdés

-az új, piacorientált közös agrárpolitika végrehajtásának és az ebből következő szükségszerű szerkezetátalakításnak a támogatása a régi és az új tagállamokban. | -az új, piacorientált közös agrárpolitika végrehajtásának és az ebből következő szükségszerű szerkezetátalakításnak a támogatása a régi és az új tagállamokban, valamint a fogyasztók egészségügyi, biztonsági és minőségi elvárásainak figyelembevétele. |

5. módosítás

melléklet, 1. pont, (2) bekezdés, negyedik a) francia bekezdés (új)

| -folytonosság biztosítása a folyamatban lévő vidékfejlesztési programok és a 2007-től kezdődő programok között. |

6. módosítás

melléklet, 2.1. pont, cím

A KAP és a vidékfejlesztés | Vidékfejlesztés a KAP keretében |

7. módosítás

melléklet, 2.1. pont, (1) bekezdés

A mezőgazdaság továbbra is a vidéki területek legnagyobb használója és kulcstényező a vidék és a környezet minősége szempontjából. Az Európai Unió nemrég lezajlott bővítésével a KAP és a vidékfejlesztés jelentősége és fontossága megnőtt. | A mezőgazdaság továbbra is a vidéki területek legnagyobb használója és kulcstényező a vidék és a környezet minősége szempontjából. Az Európai Unió nemrég lezajlott bővítésével a KAP 1. pillérének és a vidékfejlesztésnek a jelentősége és fontossága megnőtt. |

8. módosítás

melléklet, 2.1. pont, (2) bekezdés

A KAP két pillére -a piacpolitika és a vidékfejlesztés -nélkül Európa sok vidéki területe egyre növekvő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákkal szembesülne. Az európai mezőgazdasági modell jól tükrözi a gazdálkodásnak a táj, az élelmiszerek valamint a kulturális és természeti örökség gazdagságában és változatosságában betöltött multifunkcionális szerepét. | A KAP két pillére -a piacpolitika és a vidékfejlesztés -nélkül Európa sok vidéki területe egyre növekvő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákkal szembesülne. Az európai mezőgazdasági modell jól tükrözi a gazdálkodásnak a táj, az élelmiszerek, valamint a kulturális és természeti örökség gazdagságában és változatosságában betöltött multifunkcionális szerepét, és ezáltal alkalmazkodik az új, mint például a minőségi termékek, az élelmiszer-biztonság, az ökoturizmus, a természeti örökség erősítése és az alternatív energiaforrások iránti társadalmi igényekhez. |

9. módosítás

melléklet, 2.2. pont

A 2003-as és 2004-es KAP-reformok jelentős lépést tettek az EU-ban zajló gazdálkodási tevékenység versenyképességének és fenntartható fejlődésének javítása irányába és meghatározták a jövőbeli reformok keretét. Az egymást követő reformok az ártámogatási garanciák csökkentésével fellendítették az európai mezőgazdaság versenyképességét. A termeléshez nem kötődő közvetlen kifizetések bevezetése arra serkenti a gazdálkodókat, hogy a fogyasztói kereslet által generált piaci jelzéseknek igyekezzenek megfelelni a mennyiséggel kapcsolatos politikai ösztönzők helyett. A kölcsönös megfeleltetésbe felvett környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és állatjóléti normák erősítik a fogyasztói bizalmat és növelik a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát. | A 2003-as és 2004-es KAP-reformok jelentős lépést tettek az EU-ban zajló gazdálkodási tevékenység regionális és helyi versenyképességének és fenntartható fejlődésének javítása irányába és meghatározták a jövőbeli reformok keretét. Az egymást követő reformok az ártámogatási garanciák csökkentésével fellendítették az európai mezőgazdaság versenyképességét. A termeléshez nem kötődő közvetlen kifizetések bevezetése arra serkenti a mezőgazdasági termelőket, hogy a fogyasztói kereslet és a társadalmi igények által generált piaci jelzéseknek igyekezzenek megfelelni a mennyiséggel és az intenzív gazdálkodás gyakorlatával kapcsolatos politikai ösztönzők helyett. A kölcsönös megfeleltetésbe felvett környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állat-egészségügyi és állatjóléti normák erősítik a fogyasztói bizalmat és növelik a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát. |

10. módosítás

melléklet, 2.3. pont, (1) bekezdés

A jövőbeli vidékfejlesztési politika három fő területre koncentrál: élelmiszergazdaság, környezet és a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség. A vidékfejlesztési stratégiák és programok új generációja egy versenyképességi (mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdészet) tengely, egy területgazdálkodási és környezeti tengely és egy a vidéki területek életminőségi és diverzifikációs tengelye mentén épül fel. | A jövőbeli vidékfejlesztési politika három fő területre koncentrál: mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, környezet és a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség. A vidékfejlesztési stratégiák és programok új generációja egy versenyképességi (mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdészet) területgazdálkodási és környezeti tengely és egy, a vidéki területek életminőségi és diverzifikációs tengelye mentén épül fel. |

11. módosítás

melléklet, 2.4. pont, (1) bekezdés

A vidéki területek helyzete nagyon sokféle lehet a távoli, elnéptelenedő és hanyatlásnak induló területektől kezdve a városi területek terjeszkedésének nyomására külvárossá váló területekig. | A vidéki területek helyzete nagyon sokféle lehet a távoli, hegyvidéki és hátrányos helyzetű, elnéptelenedő és hanyatlásnak induló területektől kezdve a városi területek terjeszkedésének nyomására külvárossá váló területekig. Ez differenciált vidékfejlesztési stratégiákat tesz szükségessé. |

12. és 13. módosítás

melléklet, 2.4. pont, (2) bekezdés

Az OECD népsűrűségen alapuló meghatározása szerint a vidéki régiók [2]az EU-25-ök területének 92%-át teszik ki. Ezen túlmenően a népesség 19%-a túlnyomóan vidéki régiókban és 37%-a kiemelkedően vidéki régiókban él. Az EU-25-ökben e régiók a bruttó hozzáadott érték 45%-át állítják elő és a munkahelyek 53%-át biztosítják, de a nem vidéki területekhez képest egy sor társadalmi-gazdasági mutató, beleértve a szerkezeti mutatókat, tekintetében egyre inkább lemaradnak. A vidéki területeken az egy lakosra jutó jövedelem körülbelül egyharmadával kevesebb, a nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb, a szolgáltatási ágazat kevésbé fejlett, általában kevesebb a felsőoktatási végzettséggel rendelkező és kevesebb háztartás rendelkezik szélessávú internethozzáféréssel. Néhány vidéki régióban hatalmas problémát jelent a távoli és periférikus fekvés. A hátrányok általában még jelentősebbek a túlnyomóan vidéki régiókban, igaz az EU-szintű általános kép tagállamonként jelentős eltéréseket mutat. A lehetőségek, a kapcsolatok és a képzési infrastruktúra hiánya különösen nagy problémát okoz a távoli vidéki területeken élő nők és fiatalok esetében. | Az OECD népsűrűségen alapuló meghatározása [3] szerint a vidéki régiók a 25 EU-tagállam területének 92%-át teszik ki. Ezen túlmenően a népesség 19%-a túlnyomóan vidéki régiókban és 37%-a kiemelkedően vidéki régiókban él. A 25 EU-tagállamban e régiók a bruttó hozzáadott érték 45%-át állítják elő és a munkahelyek 53%-át biztosítják, de a nem vidéki területekhez képest egy sor társadalmi-gazdasági mutató, beleértve a szerkezeti mutatókat, tekintetében egyre inkább lemaradnak. A vidéki területeken az egy lakosra jutó jövedelem körülbelül egyharmadával kevesebb, a nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb, a szolgáltatási ágazat kevésbé fejlett, általában kevesebb a felsőoktatási végzettséggel rendelkező és kevesebb háztartás rendelkezik széles sávú internet-hozzáféréssel. Néhány vidéki régióban hatalmas problémát jelent a távoli és periférikus fekvés. A hátrányok általában még jelentősebbek a túlnyomóan vidéki régiókban, valamint a legkülső régiókban, ahol a gazdaságok kisméretűek, elszigeteltek, zord éghajlati körülményeknek vannak kitéve és a termelési skálájuk korlátozott. A lehetőségek, a kapcsolatok és a képzési infrastruktúra hiánya különösen nagy problémát okoz a távoli vidéki területeken élő nők és fiatalok esetében. |

14. módosítás

melléklet, 2.4. pont, (3) bekezdés

Az EU-15-ökben a mezőgazdaság a GDP 2%-át, az új tagállamokban 3%-át, Romániában és Bulgáriában pedig több mint 10%-át termeli meg. Az új tagállamokban háromszor annyian dolgoznak a mezőgazdaságban (12%) mint a régi tagállamokban (4%). Bulgáriában és Romániában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma ennél jelentősen magasabb. | A 15 régi EU-tagállamban a mezőgazdaság a GDP 2%-át, az új tagállamokban 3%-át, Romániában és Bulgáriában pedig több mint 10%-át termeli meg. Az új tagállamokban háromszor annyian dolgoznak a mezőgazdaságban (12%) mint a régi tagállamokban (4%). Bulgáriában és Romániában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma ennél jelentősen magasabb. Az új tagállamok mezőgazdaságára a finanszírozási források szembeszökő hiánya jellemző, jövedelmi szintjük pedig az EU más tagállamainak jövedelmi szintjéhez viszonyítva hatalmas eltérést mutat. Ezért a kohézió elvét is érvényesíteni kell a vidéki területeken. |

15. módosítás

melléklet, 2.4. pont, (7a) bekezdés (új)

| Hangsúlyozni kell továbbá a vidéki kézműipar fontosságát. A kézműipar minden tevékenységi területet érint: az építőipart, az élelmiszeripart, a közlekedést, a textilipart stb. Lehetővé teszi a munkahelyteremtést, a fiatalok képzését az ipari tanulói rendszer révén, a hagyományos szakértelem átadását, valamint társadalmi kapcsolatok kialakulását a legtávolabbi térségekben. |

16. módosítás

melléklet, 2.4. pont, (8) bekezdés

A lisszaboni stratégia újraindításának alkalmából az Európai Tanács megerősítette, hogy a lisszaboni stratégiát a fenntartható fejlődés szélesebb kontextusában kell szemlélni, amelynek értelmében a jelenlegi szükségleteket úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövőbeli generációknak saját szükségleteik kielégítésére való képességét. Az új programozási időszak egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az új vidékfejlesztési alapból nyújtott támogatást átirányítsák a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság felé. Ebben a vonatkozásban teljes az összhang a fenntartható fejlődés irányadó elveiről szóló nyilatkozattal, és a megújult lisszaboni cselekvési programmal, amely a forrásokat arra koncentrálja, hogy Európát vonzóbb befektetési célponttá és munkahellyé tegye, előmozdítva a tudást és az innovációt a növekedés, és több és jobb munkahely teremtése érdekében. | A lisszaboni stratégia újraindításának alkalmából az Európai Tanács megerősítette, hogy a lisszaboni stratégiát a fenntartható fejlődés szélesebb kontextusában kell szemlélni, amelynek értelmében a jelenlegi szükségleteket úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövőbeli generációknak saját szükségleteik kielégítésére való képességét. Az új programozási időszak egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az új vidékfejlesztési alapból nyújtott támogatást átirányítsák a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság felé. Ebben a vonatkozásban teljes az összhang a fenntartható fejlődés irányadó elveiről szóló nyilatkozattal, és a megújult lisszaboni cselekvési programmal, amely a forrásokat arra koncentrálja, hogy Európát vonzóbb befektetési célponttá és munkahellyé tegye, előmozdítva a tudást és az innovációt a növekedés, és több és jobb munkahely teremtése érdekében. A vidéki térségek hátrányos helyzetben vannak, mert nem tudnak ugyanolyan szintű és minőségű szolgáltatásokat biztosítani, mint a városi térségek. A szolgáltatások, mint például a közutak, a tömegközlekedés, az informatika stb. területén tapasztalható lemaradás megnehezíti azok dolgát, akik a vidéki térségekben szeretnének élni és dolgozni. |

17. módosítás

melléklet, 2.4. pont, (9) bekezdés

A vidékfejlesztési politikának segítséget kell nyújtania a vidéki területeknek abban, hogy az említett célkitűzéseket meg tudják valósítani a 2007-2013 közötti időszakban. Ehhez fokozottan stratégiai megközelítést kell alkalmazni a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a vidéki területeken megvalósított innováció vonatkozásában, valamint jobb irányítást kell megvalósítani a programok végrehajtásában. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az előrelátó befektetésekre a gazdálkodási és erdészeti ágazatban -humán erőforrás, know-how és tőkebefektetés -, a minden szempontból előnyös környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásának új módjaira, és a diverzifikáción keresztül -különösen a nők és a fiatalok számára -több és jobb munkahely teremtésére. Annak elősegítésével, hogy az EU vidéki területei ki tudják használni a bennük rejlő lehetőségeket mint befektetésre, munkára és életre alkalmas helyek, a vidékfejlesztési politika megfelelően hozzájárulhat az európai területek fenntartható fejlődéséhez. | A vidékfejlesztési politikának segítséget kell nyújtania a vidéki lakosságnak abban, hogy az említett célok elérése érdekében -a 2007-2013 közötti időszakban -ki tudják bontakoztatni képességeiket partnerségben a kormányzati szervekkel és a civil társadalommal. Ehhez az Európai Unió és a tagállamok részéről fokozottan stratégiai megközelítést kell alkalmazni, hogy megvalósuljon mindhárom cél: a kohézió, a versenyképesség és a fenntarthatóság. Ez a vidéki területeken munkahelyteremtéshez, valamint innovációhoz és jobb irányításhoz fog vezetni a programok végrehajtásában. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az előrelátó befektetésekre a gazdálkodási és erdészeti ágazatban -humán erőforrás, know-how és tőkebefektetés -, a minden szempontból előnyös környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásának új módjaira, és a diverzifikáción keresztül -különösen a nők és a fiatalok számára -több és jobb munkahely teremtésére. Annak elősegítésével, hogy az EU vidéki területei ki tudják használni a bennük rejlő lehetőségeket mint befektetésre,munkára és életre alkalmas helyek, a vidékfejlesztési politika megfelelően hozzájárulhat az európai területek fenntartható fejlődéséhez. A vidéki területek fejlődésének gyakorlati elősegítéséhez kellőképpen figyelembe kell venni, hogy szükséges az új tagállamok számára nélkülözhetetlen pénzügyi források garantálása, mivel ez teszi lehetővé az EU 15 régi tagállamához való felzárkózásukat. |

18. módosítás

melléklet, 3. pont

A vidékfejlesztési rendeletben meghatározott célkitűzések keretén belül ezek az iránymutatások meghatározzák a közösségi prioritásokat, célba véve a lisszaboni és a göteborgi Európai Tanácsok következtetéseiben kifejtett fő politikai prioritások integrálását. Minden prioritáscsoport esetében meghatározták a kulcsfontosságú cselekvéseket. E stratégiai iránymutatások alapján minden tagállamnak el kell készítenie a vidékfejlesztési programok elkészítéséhez referenciakeretként szolgáló saját nemzeti vidékfejlesztési stratégiáját. | A vidékfejlesztési rendeletben meghatározott célkitűzések keretén belül az alábbi stratégiai iránymutatások meghatározzák a közösségi prioritásokat az 1698/2000/EK rendelet 9. cikkének megfelelően. Az iránymutatások célba veszik a lisszaboni, a göteborgi és a luxembourgi Európai Tanácsok következtetéseiben kifejtett fő politikai prioritások integrálását. Minden prioritáscsoport esetében tájékoztató jelleggel meghatározták a kulcsfontosságú cselekvéseket. E stratégiai iránymutatások alapján minden tagállamnak el kell készítenie a vidékfejlesztési programok elkészítéséhez referenciakeretként szolgáló saját nemzeti vidékfejlesztési stratégiáját. A vidékfejlesztési programok elkészítésekor a tagállamoknak rendelkezniük kell a közösségi prioritások kiigazításához szükséges rugalmassággal annak érdekében, hogy azokat a helyi viszonyaikhoz szabhassák. A tagállamoknak lehetőségük van további kiigazításokra is,ha azok megfelelően indokoltak. |

19. módosítás

melléklet, 3.1 pont, iránymutatás, (2) bekezdés

Az 1. tengelyhez előirányzott forrásoknak elő kell segíteniük egy erős és dinamikus európai élelmiszer-ipari ágazat kialakulását az ismeretátadás és az élelmiszerláncban megvalósított innováció prioritásaira, valamint a fizikai és humántőke-befektetés szempontjából prioritást élvező ágazatokra koncentrálva. | Az 1. tengelyhez előirányzott forrásoknak elő kell segíteniük egy erős és dinamikus európai mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-ipari ágazat kialakulását az ismeretátadás, modernizáció és a gazdálkodásban és az élelmiszerláncban megvalósított innováció prioritásaira, valamint a fizikai és humántőke-befektetés szempontjából prioritást élvező ágazatokra koncentrálva, beleértve az IKT-technológiák használatának ösztönzését, valamint a fiatal gazdálkodók sajátos igényeire való válaszadást. |

21. módosítás

melléklet, 3.1. pont, (1) bekezdés, bevezető rész

Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamoknak a támogatást a következő kulcsfontosságú cselekvésekre kell koncentrálniuk: | Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra biztatják, hogy a támogatást kulcsfontosságú cselekvésekre koncentrálják. Ezek között az alábbiak szerepelhetnek: |

22. módosítás

melléklet, 3.1. pont, (1) bekezdés, első francia bekezdés

-az innováció és a K+F-hez való hozzáférés megkönnyítése. Az innováció egyre nagyobb jelentőségű Európa gazdálkodási, élelmiszer-ipari és erdészeti ágazatai szempontjából. Míg Európa nagy élelmiszer-ipari vállalatai gyakran az új trendek élvonalában vannak, új termékek és eljárások bevezetése jelentősen hozzájárulhatna a kisebb feldolgozók és gazdaságok teljesítményének növeléséhez. Különösen az új együttműködési formák könnyíthetnék meg a K+F-hez, az innovációhoz és a hetedik kutatási keretprogramban megvalósított cselekvésekhez való hozzáférést; | -az innováció és a K+F-hez való hozzáférés megkönnyítése. Az innováció egyre nagyobb jelentőségű Európa gazdálkodási, élelmiszer-ipari és erdészeti ágazatai szempontjából. Míg Európa nagy élelmiszer-ipari vállalatai gyakran az új trendek élvonalában vannak, új termékek és eljárások bevezetése jelentősen hozzájárulhatna a kisebb feldolgozók és gazdaságok teljesítményének növeléséhez. Különösen az új együttműködési formák könnyíthetnék meg a K+F-hez és az innovációhoz, továbbá mind a hetedik keretprogramban, mind a versenyképesség és innováció keretprogramban (2007-2013) megvalósított cselekvésekhez való hozzáférést, többek között biztosítva a független laboratóriumok igénybevételét a minőség értékeléséhez és javításához; |

23. módosítás

melléklet, 3.1. pont, (1) bekezdés, második francia bekezdés

-az integráció javítása az élelmiszer-ipari láncban. Az európai élelmiszeripar a világ legversenyképesebb és leginnovatívabb élelmiszeriparai közé tartozik, de egyre növekvő globális versennyel kell szembenéznie. A vidéki gazdaságban jelentős lehetőség van új termékek létrehozására és forgalomba hozatalára, és több érték vidéken tartására minőségi programokon keresztül, valamint az európai termékek tengerentúli megítélésének javítására. A közösségi normáknak való megfelelés érdekében igénybe vett tanácsadó szolgáltatások és támogatás hozzájárulnak az integrációs folyamathoz. A piacorientált mezőgazdasági szektor hozzájárul az európai élelmiszer-ipari ágazat -mint az egyik legnagyobb munkaadó és a gazdasági növekedés forrása -pozíciójának további megerősítéséhez; | -a kínálat hozzáigazítása a kereslethez és az integráció javítása az élelmiszer-ipari láncban. Az európai élelmiszeripar a világ legversenyképesebb és leginnovatívabb élelmiszeriparai közé tartozik, de egyre növekvő globális versennyel kell szembenéznie. A vidéki gazdaságban jelentős lehetőség van új termékek létrehozására és forgalomba hozatalára, és több érték vidéken tartására. E célra különösen alkalmasak azon programok, amelyek a minőség-ellenőrzésre, közös modellek kialakítására és felhasználására, a fogyasztók tájékoztatására, valamint az agrártermékek népszerűsítésére irányulnak. Mindez, másfelől, lehetővé fogja tenni az európai termékek tengerentúli megítélésének javítását. Különösen a helyi és regionális termékeket kell támogatni. A közösségi normáknak való megfelelés érdekében igénybe vett tanácsadó szolgáltatások és támogatás hozzájárulnak az integrációs folyamathoz. A piacorientált mezőgazdasági szektor hozzájárul az európai élelmiszer-ipari ágazat -mint az egyik legnagyobb munkaadó és a gazdasági növekedés forrása -pozíciójának további megerősítéséhez; |

24. módosítás

melléklet, 3.1 pont, (1) bekezdés, negyedik francia bekezdés

-a dinamikus vállalkozói szellem előmozdítása. A nemrég végrehajtott reformok piacorientált környezetet teremtettek az európai gazdálkodás számára. Ez új lehetőségekhez juttatja a gazdaságokat. De ennek a gazdasági lehetőségnek a kiaknázása a stratégiai és szervezeti ismeretek fejlesztésétől függ; | -a dinamikus vállalkozói szellem előmozdítása. A nemrég végrehajtott reformok piacorientált környezetet teremtettek az európai gazdálkodás számára. Ez egyszerre új lehetőségekhez juttatja és új kihívások elé állítja a gazdaságokat. Ennek a gazdasági lehetőségnek a kiaknázása a gazdálkodók és családjaik stratégiai, üzleti és szervezeti ismereteinek fejlesztésétől, és különösképpen a fiatal mezőgazdasági termelőknek a szakmában való megjelenésétől függ; |

25. módosítás

melléklet, 3.1. pont, (1) bekezdés, ötödik francia bekezdés

-új felvevőpiacok keresése a mezőgazdasági és erdészeti termékek számára. Az új felvevőpiacok nagyobb hozzáadott értéket nyújtanak. A nem élelmiszercélú termelés területén a befektetés és a képzés támogatása vidékfejlesztés címén kiegészítheti az első pillér alapján végrehajtott intézkedéseket a termelés számára kialakított innovatív, új felvevőpiacokkal vagy a megújuló energiák számára anyagok, bioüzemanyagok, illetve feldolgozó kapacitás kifejlesztésének elősegítésével; | -új felvevőpiacok keresése a mezőgazdasági termékek és az erdészeti ágazat számára. Az új felvevőpiacok nagyobb hozzáadott értéket nyújtanak. A tájékoztatást, a tudatosság növelését és a hálózatépítést célzó intézkedések új lehetőségeket nyitnak minden tagállam belső piaca számára ugyanakkor új export tevékenységek számára is. A nem élelmiszercélú termelés területén a befektetés és a képzés támogatása vidékfejlesztés címén kiegészítheti az első pillér alapján végrehajtott intézkedéseket a termelés számára a hulladékanyagok felhasználásával kialakított innovatív, új felvevőpiacokkal vagy a megújuló energiák számára anyagok, szerves anyagok, bioüzemanyagok, illetve feldolgozó kapacitás kifejlesztésének elősegítésével, vagy a sajátos termékek támogatásával, ideértve a minőségi termékeket, de ugyanúgy az eredetmegjelöléssel ellátott termékeket is; |

26. módosítás

melléklet, 3.1. pont, (1) bekezdés, hatodik francia bekezdés

-a gazdaságok és az erdészet környezetvédelmi teljesítményének javítása. A hosszú távú fenntarthatóság az olyan termékek előállítására való képességtől függ, amelyeket a fogyasztók örömmel megvásárolnak, betartva emellett a magas környezetvédelmi normákat. A megnövelt környezetvédelmi teljesítménybe való beruházás termelési hatékonyság növekedéshez is vezethet, amely minden szempontból előnyös helyzetet teremt; | -a gazdaságok és az erdészet környezetvédelmi teljesítményének javítása. A hosszú távú fenntarthatóság az olyan termékek előállítására való képességtől függ, amelyeket a fogyasztók örömmel megvásárolnak, betartva emellett a magas környezetvédelmi normákat. A megnövelt környezetvédelmi teljesítménybe való beruházás a termelési hatékonyság növekedéséhez is vezethet, amely minden szempontból előnyös helyzetet teremt. Célszerű támogatni a biogazdálkodást is, valamint azon termelési formákat, amelyek a helyi specialitásokat hagyományos módszerekkel állítják elő; |

27. módosítás

melléklet, 3.1. pont, (1) bekezdés, hetedik francia bekezdés

-a mezőgazdasági szektor szerkezetátalakítása. A vidékfejlesztés a szerkezetátalakítás kulcsfontosságú eszköze, különösen az új tagállamokban. A bővítés megváltoztatta a mezőgazdaság térképét. A mezőgazdaság sikeres kiigazítása lehet a kulcsa a mezőgazdasági szektor versenyképessége és környezeti fenntarthatósága javításának, valamint a gazdaság kapcsolódó területein a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítésének. Minden tagállamnak a szerkezetátalakítás keretében támogatnia kell a mezőgazdasági szektorban bekövetkező változásra való felkészülést, és proaktív megközelítést kell kidolgoznia a gazdálkodók képzése és átképzése tekintetében, különösen az átváltható szaktudást illetően. | -a mezőgazdasági szektor szerkezetátalakítása és modernizálása. A vidékfejlesztés a szerkezetátalakítás és modernizálás kulcsfontosságú eszköze a mezőgazdasági és erdészeti szektorban. Mind a régi, mind az új tagállamokban továbbra is be kell fektetni a gazdaságokba. A bővítés, valamint a nemzetközi és belső piac helyzetének, illetve a fogyasztók preferenciáinak és elvárásainak alakulása megváltoztatta a mezőgazdaság térképét, és az új tagállamoknak ki kell tudniuk aknázni a részben önellátásra termelő gazdálkodásra és termelői csoportokra vonatkozó átmeneti intézkedéseket. A mezőgazdaság sikeres kiigazítása lehet a kulcsa a mezőgazdasági szektor versenyképessége és környezeti fenntarthatósága javításának, valamint a gazdaság kapcsolódó területein a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítésének. A szerkezetátalakítás és a modernizálás keretében minden tagállamnak ösztönöznie kell a mezőgazdasági szektorban bekövetkező változásra való felkészülést, támogatnia kell a beruházásokat, és proaktív megközelítést kell kidolgoznia a mezőgazdasági termelők képzése és átképzése tekintetében, különösen az átváltható szaktudást és más jövedelemforrások megteremtését illetően. |

28. módosítás

melléklet, 3.1. pont (1) bekezdés, hetedik a) francia bekezdés (új)

| -helyi kezdeményezések, például a helyi termelők piacai és a helyi élelmiszer-minőségi beszerzési rendszerek, támogatása. |

29. módosítás

melléklet, 3.1. pont, (1) bekezdés, hetedik a) francia bekezdés (új)

| -a nemzedékváltás javítása. A nemzedékváltás biztosítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ez a tevékenység minden tagállamban tartósan fennmaradjon. Az Európai Uniónak a legkisebbre kell csökkentenie azon adminisztratív akadályokat, amelyekkel a fiatal gazdálkodók korábban, a vidékfejlesztési támogatások igénylése során szembesültek. A nemzedékváltásnak elsődleges célt kell képeznie a vidékfejlesztés valamennyi tengelyében. |

30. módosítás

melléklet, 3.1. pont, (2) bekezdés

Célszerű tervbe venni az 1. tengelyen belül rendelkezésre álló intézkedések kombinálását a fiatal gazdálkodók igényeihez igazítva, hogy az agrárágazatban ösztönözni lehessen a nemzedékek fiatalítását. | Célszerű tervbe venni az 1. tengelyen belül rendelkezésre álló intézkedések kombinálását a fiatal mezőgazdasági termelők igényeihez igazítva, hogy az agrárágazatban ösztönözni lehessen a nemzedékek fiatalítását, például a gazdaságok létesítésének és átadásának támogatásával. |

31. módosítás

melléklet, 3.2. pont, iránymutatás

Az EU vidéki területeken található természeti erőforrásainak és tájainak védelme és javítása érdekében a 2. tengelyre szánt forrásokkal elő kell mozdítani három EU-szintű prioritási területet: biológiai sokféleség és a nagy természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek megóvása, víz és éghajlatváltozás. A 2. tengely keretében megvalósítható intézkedéseket az említett környezetvédelmi célkitűzések integrálására kell használni és hozzá kell járulniuk a mezőgazdasági és erdészeti Natura 2000 hálózat végrehajtásához, a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő visszafordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállaláshoz, a vízügyi keretirányelv célkitűzéseinek és a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott, az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos célok megvalósításához. | Az EU vidéki területeken található természeti erőforrásainak és tájainak védelme és javítása érdekében a gazdálkodókkal és a földterületek egyéb használóival való lehető legszélesebb körű együttműködésben a 2. tengelyre szánt forrásokkal elő kell mozdítani négy EU-szintű prioritási területet: biológiai sokféleség és a nagy természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek, valamint a hagyományos agrárvidékek megóvása; a vízkészlet fenntartható hasznosítása; talajvédelem és éghajlatváltozás. A 2. tengely keretében megvalósítható intézkedéseket az említett környezetvédelmi célkitűzések integrálására kell használni, különös figyelmet szentelve a hátrányos helyzetű vidéki térségeknek, és hozzá kell járulniuk a mezőgazdasági és erdészeti Natura 2000 hálózat végrehajtásához, a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő visszafordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállaláshoz, a vízügyi keretirányelv célkitűzéseinek és a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott, az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos célok megvalósításához. |

32. módosítás

melléklet, 3.2. pont, bevezető rész

Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamoknak a támogatást a következő kulcsfontosságú cselekvésekre kell koncentrálniuk: | Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra biztatják, hogy a támogatást kulcsfontosságú cselekvésekre koncentrálják. Ezek között az alábbiak szerepelhetnek: |

33. módosítás

melléklet, 3.2. pont, első francia bekezdés

-a környezetvédelmi szolgáltatások és az állatbarát gazdálkodási gyakorlat előmozdítása. Az európai polgárok elvárják, hogy a gazdálkodók tartsák be a kötelező normákat. De sokan egyetértenek azzal is, hogy a gazdálkodókat térítésben kell részesíteni ha még ezen is túlmutató kötelezettségeket vállalnak olyan szolgáltatások nyújtásával, amelyeket a piac önmagában nem nyújtana, a különleges erőforrások esetében mint a víz és a talaj; | -a környezetvédelmi szolgáltatások, valamint a biológiai sokféleséget és a környezetet kímélő gazdálkodási gyakorlat előmozdítása. Az európai polgárok elvárják, hogy a mezőgazdasági termelők tartsák be a kötelező normákat. De sokan egyetértenek azzal is, hogy a mezőgazdasági termelőket térítésben kell részesíteni, ha még ezen is túlmutató kötelezettségeket vállalnak olyan szolgáltatások nyújtásával, amelyeket a piac önmagában nem nyújtana, a különleges erőforrások esetében, mint a víz és a talaj; |

34. módosítás

melléklet, 3.2. pont, második francia bekezdés

-a megművelt táj megóvása. Európában a nagyra értékelt vidéki környezet legnagyobb része a mezőgazdaságnak köszönhetően jött létre. A megfelelő gazdálkodási rendszerek a vizes élőhelyektől kezdve a száraz rétekig és a hegyi segítséget nyújtanak a táj és az élőhelyek megóvásában. Sok területen ez fontos részét képezi a kulturális és természeti örökségnek, és szerepet játszik a vidéki területeknek mint munka- és lakóhelyeknek az általános vonzerejében; | -a természeti és a megművelt táj megóvása. Európában a nagyra értékelt vidéki környezet legnagyobb része a mezőgazdaságnak és az erdőgazdálkodásnak köszönhetően jött létre. A megfelelő gazdálkodási rendszerek a vizes élőhelegelőkig lyektől kezdve a száraz rétekig és a hegyi legelőkig segítséget nyújtanak a táj és az élőhelyek megóvásában. Ahol gazdálkodási gyakorlatok kötelezőek vagy korlátozottak a táj és az élőhelyek megőrzése vagy javítása céljából, partnerséget kell kialakítani a mezőgazdasági termelők, földtulajdonosok és az állami szervek között a konzultáció, együttműködés és adott esetben a kompenzáció biztosítására. Sok területen ez fontos részét képezi a kulturális és természeti örökségnek, és szerepet játszik a vidéki területeknek mint munka- és lakóhelyeknek, valamint idegenforgalmi célpontoknak az általános vonzerejében. Az emberi arculatú táj megóvása érdekében a hagyományos mezőgazdasági termelési technikák és az azokkal összefüggő vidéki kultúra egészének támogatására van szükség. Különleges segítséget kell nyújtani a gyakran hátrányos helyzetű térségeket sújtó természeti csapások (árvíz, aszály, ínség és erdőtűz) és az elsivatagosodás megelőzése érdekében; |

35. módosítás

melléklet, 3.2. pont, második a) francia bekezdés (új)

| -az erdészeti ágazat támogatása. Az erdők különleges módon járulnak hozzá a környezet védelméhez azzal, hogy biztosítják a vizek szabályozását, a főbb üvegházhatást okozó gázok és egyes talajszennyező anyagok tárolását, a biomassza megőrzését, valamint a természeti csapások (tűzvész, földcsuszamlás) megelőzését; |

36. módosítás

melléklet, 3.2. pont, harmadik francia bekezdés

-az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A mezőgazdaság és az erdészet úttörő szerepet játszik a megújuló energiák és a bioenergia üzemek számára alkalmas nyersanyagok kifejlesztésében. Az említett energiaforrások kifejlesztése során figyelembe kell venni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és az erdők szén-dioxid-megkötő hatásának, valamint a szerves anyagok talajalkotó szerepének megóvását; | -a megújuló energiaforrások előmozdítása az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. A mezőgazdaság és az erdészet úttörő szerepet játszik a megújuló energiák és a bioenergia- üzemek számára alkalmas nyersanyagok kifejlesztésében. Az említett energiaforrások kifejlesztése során figyelembe kell venni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és annak szükségességét, hogy az erdők szén-dioxid-megkötő hatásának, valamint a szerves anyagok talajalkotó szerepének megóvását fokozzák. Valamennyi támogató intézkedés során figyelembe kell venni az élelmiszer-ellátás globális helyzetét, valamint a földért folyó versengést a megújuló energiák és az élelmiszer között; |

37. módosítás

melléklet, 3.2. pont, harmadik a) francia bekezdés (új)

| -a természeti és egyéb csapások megelőzése és az általuk okozott károk helyreállítása, az erdők védelmével, az elsivatagosodás elleni küzdelemmel és árvízvédelmi intézkedésekkel; |

38. módosítás

melléklet, 3.2. pont, negyedik a) francia bekezdés (új)

| -az energianövények és bioüzemanyagok gyártási folyamataira irányuló kutatás támogatása, a gyártási költségek csökkentése és a haszonkulcs növelése céljából olyan módon, hogy a bioüzemanyagok előállítása versenyképes legyen a hagyományos üzemanyagokkal szemben; |

39. módosítás

melléklet, 3.2. pont, hatodik francia bekezdés

-a területi egyensúly előmozdítása. A vidékfejlesztési programok rendkívül fontos hozzájárulást jelenthetnek a vidéki területek vonzerejének fokozásához. Annak biztosításához is hozzájárulhatnak, hogy egy versenyképes, tudásalapú gazdaságban fennmaradjon a városi és vidéki területek közötti fenntartható egyensúly. A többi programtengellyel együtt a területgazdálkodási intézkedések pozitív módon járulhatnak hozzá a gazdasági tevékenység területi eloszlásához és a területi kohézióhoz. | -a területi egyensúly előmozdítása. A vidékfejlesztési programok rendkívül fontos hozzájárulást jelenthetnek a vidéki területek vonzerejének fokozásához. Annak biztosításához is hozzájárulhatnak, hogy egy versenyképes, tudásalapú gazdaságban fennmaradjon a városi és vidéki területek közötti fenntartható egyensúly. A többi programtengellyel együtt a területgazdálkodási intézkedések pozitív módon járulhatnak hozzá a gazdasági tevékenység területi eloszlásához és a területi kohézióhoz. A földterületek kiegyensúlyozott használata érdekében a legkedvezőtlenebb helyzetű területeken, illetve kedvezőtlen természeti adottságokkal vagy állandó hátrányokkal rendelkező területeken folytatott tevékenységek külön támogatására van szükség. |

40. módosítás

melléklet, 3.3. pont, cím

3.3 Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése | 3.3 Az életminőség javítása a vidéki területeken és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése |

41. módosítás

melléklet, 3.3. pont, iránymutatás

A 3. tengely alapján a vidéki gazdaság diverzifikációjának és a vidéki területek életminőségének területére szánt források segítségével elő kell mozdítani a munkahelyteremtés mindenek felett álló prioritását. A 3. tengely keretében megvalósítható intézkedéseket különösen kapacitásépítésre, szakismeretszerzésre és a helyi stratégia fejlesztésének megszervezésére, valamint annak biztosítására kell fordítani, hogy a vidéki területek vonzóak maradjanak a jövő generációi számára is. A képzés, a tájékoztatás és a vállalkozói szellem előmozdítása során figyelembe kell venni a nők és a fiatalok különleges szükségleteit. | A 3. tengely alapján a vidéki gazdaság diverzifikációjának és a vidéki területek életminőségének területére szánt források segítségével elő kell mozdítani az új álláslehetőségek teremtésének, a jelenlegi foglalkoztatási szintek megerősítésének, valamint a növekedési feltételek megteremtésének átfogó prioritását. A 3. tengely keretében megvalósítható intézkedéseket különösen kapacitásépítésre, szakismeretszerzésre és a helyi stratégia fejlesztésének megszervezésére, valamint annak biztosítására kell fordítani, hogy a vidéki területek vonzóak maradjanak a jövő generációi számára is, és hogy a falvak maradjanak a vidékfejlesztés középpontjában. A képzés, a tájékoztatás és a vállalkozói szellem előmozdítása során különös figyelmet kell fordítani azon akadályok - nem, életkor vagy fogyatékosság - elhárítására, amelyek napjainkban megnehezítik a munkaerőpiacra való belépést. |

42. módosítás

melléklet, 3.3. pont, bevezető rész

Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamoknak a támogatást a következő kulcsfontosságú cselekvésekre kell koncentrálniuk: | Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra biztatják, hogy a támogatást a kulcsfontosságú fellépésekre összpontosítsák. Ezek között a következő fellépések szerepelhetnek: |

43. módosítás

melléklet, 3.3. pont, első francia bekezdés

-a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottsági arány növelése a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban. A vidéki területeken a diverzifikáció elengedhetetlen a növekedés, a foglalkoztatottság és a fenntartható fejlődés szempontjából, a diverzifikáció tehát hozzájárul a jobb területi egyensúly kialakításához mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból. A turizmus, a kézművesség és a vidéki szálláshelyek biztosítása sok régióban növekedő ágazatok és lehetőséget biztosítanak mind a gazdaságon belüli diverzifikációra, mind pedig a mikrovállalkozások kialakulására a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban; | -a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottsági arány növelése a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban. A vidéki területeken a diverzifikáció elengedhetetlen a növekedés, a foglalkoztatottság és a fenntartható fejlődés szempontjából, a diverzifikáció tehát hozzájárul a jobb területi egyensúly kialakításához és a vidéki és városi térségek közötti kohézió növeléséhez mind gazdasági, mind társadalmi szempontból. A turizmus, a kézművesség és a vidéki szálláshelyek biztosítása sok régióban növekedő ágazatok és lehetőséget biztosítanak mind a gazdaságon belüli diverzifikációra, mind a mikrovállalkozások kialakulására a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban; |

44. módosítás

melléklet, 3.3. pont ,első a) francia bekezdés (új)

| -olyan szolgáltatások fenntartása és fejlesztése, amelyek megtartják a lakosságot és befogadják az új lakosokat. A területi, közösségi, valamint a társadalmi-gazdasági szereplők igényeinek megfelelően ezen szolgáltatások magukban foglalhatnak helyi lakossági vállalkozásokat, gyermekgondozási központokat és idősek otthonát, támogatott lakásokat és bérelt lakásokat, művelődési központokat, közlekedést, általános érdekű szolgáltatásokat (pl. egészségügy) stb. |

45. módosítás

melléklet, 3.3. pont, második francia bekezdés

-a nők munkaerőpiacra történő belépésének ösztönzése. A gyermekellátó létesítmények létrehozására tett helyi kezdeményezések javíthatják a nők munkalehetőségeit és elősegíthetik a munkaerőpiacra való bejutásukat. Ez magában foglalhatja a gyermekellátó infrastruktúra kialakítását a potenciálisan a vidéki tevékenységekhez kapcsolódó kisvállalkozások elindításának ösztönzésére irányuló kezdeményezésekkel párhuzamosan; | -a nők munkaerőpiacra történő belépésének ösztönzése. A minőségi, igény szerinti és megfizethető gyermekellátó létesítmények létrehozására tett helyi kezdeményezések javíthatják a nők munkalehetőségeit és elősegíthetik a munkaerőpiacra való bejutásukat. Ez magában foglalhatja a gyermekellátó infrastruktúra kialakítását, a gyermekgondozásban érintett dolgozók képzését, képzést és a vállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez szükséges mikrohitelekhez való hozzáférés biztosítását, illetve női hálózatok létrehozását; |

46. módosítás

melléklet, 3.3. pont, második a) francia bekezdés (új)

| -falvak megújításának és fejlesztésének ösztönzése. A gazdasági tevékenységek diverzifikálásának integrált megközelítései, a vidéki kulturális örökség megőrzése és a helyi szolgáltatások infrastruktúrájába való befektetés hozzájárulhat az életminőség javításához a vidéki területeken, és ezáltal segít megakadályozni a vidék elnéptelenedését; |

47. módosítás

melléklet, 3.3. pont, harmadik francia bekezdés

-a mikrovállalkozások és kézműipari vállalkozások fejlesztése építhet a hagyományos ismeretekre vagy új szakértelmet hozhat, különösen abban az esetben, ha eszközbeszerzéssel, képzéssel és betanítással jár együtt, előmozdítva a vállalkozói szellem fejlesztését és a gazdaság szövetének kiépülését; | -a mikrovállalkozások, kézműipari vállalkozások és a háziipar fejlesztése építhet a hagyományos ismeretekre vagy új szakértelmet hozhat, különösen abban az esetben, ha eszközbeszerzéssel, képzéssel és betanítással jár együtt, előmozdítva a vállalkozói szellem fejlesztését és a gazdaság szövetének kiépülését; |

48. módosítás

melléklet, 3.3. pont, negyedik francia bekezdés

-a fiatalok képzése a hagyományos vidéki ismeretekre lehetővé teszi számukra, hogy bekapcsolódjanak a turizmusra, szabadidős tevékenységekre, környezetvédelmi szolgáltatásokra és minőségi termékek előállítására mutatkozó kereslet kielégítésébe; | -a hagyományos vidéki ismeretek és a minőségorientált intézkedések, például szabályzatok vagy áruvédjegyek előmozdítása és a fiatalok képzése ezen a téren. Ez lehetővé teszi számukra, hogy bekapcsolódjanak a turizmusra, szabadidős tevékenységekre, környezetvédelmi szolgáltatásokra és minőségi és különösen a hagyományos termékek előállítására mutatkozó kereslet kielégítésébe. Emellett lehetőséget biztosít az idősebb nemzedék számára, hogy átadja tudását a fiatalabb nemzedéknek; |

49. módosítás

melléklet, 3.3. pont, ötödik francia bekezdés

-az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának és elterjedésének ösztönzése. Az IKT-k alkalmazása és elterjedése alapvető fontosságú a vidéki területeken a diverzifikáció, valamint a helyi fejlődés, a helyi szolgáltatásnyújtás és az e-integráció előmozdítása szempontjából. Méretgazdaságosság érhető el a falusi IKT-kezdeményezéseken keresztül, amely a közösségi struktúrákon keresztül egyesíti az IT-eszközöket, a hálózatépítést és az e-ismeretek oktatását. Az ilyen kezdeményezések nagyban elősegíthetik a helyi gazdaságok és vidéki vállalkozások általi IT-alkalmazást, és az e-üzletbe és az e-kereskedelembe való bekapcsolódást. Teljes mértékig ki kell használni az internet és a szélessávú kommunikáció által a földrajzi elhelyezkedésből származó hátrányok leküzdésére biztosított lehetőségeket, például a strukturális alapokból támogatott regionális programok segítségével. | -az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának és elterjedésének ösztönzése. Az IKT-knak köszönhetően új távlatok nyílnak meg a vidéki térségek előtt élő- és munkahelyként egyaránt. A távmunka és a nemzetközi információs hálózatokhoz való kapcsolódás vonzóvá teszi a vidéki térségeket az innovatív vállalkozások számára. Az IKT-k alkalmazása és elterjedése alapvető fontosságú a vidéki területeken a diverzifikáció, valamint a helyi fejlődés, a helyi szolgáltatásnyújtás és az e-integráció előmozdítása szempontjából. Méretgazdaságosság érhető el a falusi IKT-kezdeményezéseken keresztül, amely a közösségi struktúrákon keresztül egyesíti az IT-eszközöket, a hálózatépítést és az e-ismeretek oktatását. Az ilyen kezdeményezések nagyban elősegíthetik a helyi gazdaságok és vidéki vállalkozások általi IT-alkalmazást, és az e-üzletbe és az e-kereskedelembe való bekapcsolódást. Teljes mértékig ki kell használni az internet és a szélessávú kommunikáció által a földrajzi elhelyezkedésből származó hátrányok leküzdésére biztosított lehetőségeket, például a strukturális alapokból támogatott regionális programok segítségével; |

50. módosítás

melléklet, 3.3. pont, hatodik francia bekezdés

-a megújuló energiaforrások biztosításának és innovatív használatának fejlesztése hozzájárulhat a mezőgazdasági és erdészeti termékek új felvevőpiacainak kialakításához, a helyi szolgáltatások nyújtásához és a vidéki gazdaság diverzifikációjához; | -a megújuló energiaforrások és organikus anyagok biztosításának és innovatív használatának fejlesztése, valamint az energiahatékonyságot javító rendszerek és a termelőknek nyújtott energetikai szolgáltatások előmozdítása hozzájárulhat a mezőgazdasági és erdészeti termékek új felvevőpiacainak kialakításához, a helyi szolgáltatások nyújtásához és a vidéki gazdaság diverzifikációjához; |

51. módosítás

melléklet, 3.3. pont, hetedik francia bekezdés

-a turizmus kifejlesztésének ösztönzése. A turizmus az egyik fő növekedési ágazat sok vidéki területen. Az IKT fokozott használata a turizmusban foglalásra, promócióra, marketingre, szolgáltatástervezésre és szabadidős tevékenységekre növelheti a látogatók és a vendégéjszakák számát, különösen akkor, ha az IKT kapcsolatot biztosít a kisebb létesítményekkel és ösztönzi az agroturizmust; | -az idegenforgalom kifejlesztésének ösztönzése. Az idegenforgalom az egyik fő növekedési ágazat sok vidéki területen, és a meglévő természeti és kulturális örökségre kell épülnie. Az IKT fokozott használata a turizmusban foglalásra, promócióra, marketingre, szolgáltatástervezésre és szabadidős tevékenységekre növelheti a látogatók és a vendégéjszakák számát, különösen akkor, ha az IKT kapcsolatot biztosít a kisebb létesítményekkel és ösztönzi az agroturizmust, a környezetileg fenntartható turizmus egyéb formáit és a sporthoz kapcsolódó turizmust; |

52. módosítás

melléklet, 3.3. pont, hetedik a) francia bekezdés (új)

| -a vidéki kultúra megőrzése. A vidéki közösségek kultúrája hozzáadott gazdasági értéket jelenthet, különösen az idegenforgalom területén. A kézművesség, a konyhaművészet, a mezőgazdasági különlegességek és az azokkal együtt járó hagyományos termelési technikák, a népművészet és a vidéki építészet többek között olyan értékek, amelyeket meg kell óvni, és bizonyos esetekben meg kell újítani. E hagyományokat, annak ellenére, hogy hozzáadott értéket hordoznak, a kihalás veszélye fenyegeti a vidékről történő elvándorlás, a vidéki lakosság elöregedése, valamint a fiatalok érdeklődésének hiánya miatt, főleg a legválságosabb helyzetű térségekben. |

53. módosítás

melléklet, 3.3. pont, nyolcadik francia bekezdés

-a helyi infrastruktúra modernizálása, különösen az új tagállamokban. A következő években jelentős beruházások kezdődnek a főbb távközlési, szállítási, energetikai és vízi infrastruktúrában. Jelentős támogatás lesz elérhető a strukturális alapokból a transzeurópai hálózatoktól kezdve az üzleti vagy tudományos parkok csatlakozásainak fejlesztéséig. A munkahelyek és a növekedés tekintetében a multiplikátorhatás teljes megvalósulása érdekében a vidékfejlesztési programok keretében támogatott kis méretű helyi infrastruktúrák rendkívül fontos szerepet játszhatnak e nagy beruházásoknak a diverzifikációra és a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari potenciál fejlesztésére irányuló helyi stratégiákhoz való kapcsolásában. | -a helyi infrastruktúra modernizálása, különösen az új tagállamokban. A következő években jelentős beruházások kezdődnek a főbb távközlési, szállítási, energetikai és vízi infrastruktúrában. Jelentős támogatás lesz elérhető a strukturális alapokból a transzeurópai hálózatoktól kezdve az üzleti vagy tudományos parkok csatlakozásainak fejlesztéséig. Ezen források méltányos részét a vidéki térségeknek kell juttatni a vidéki és városi térségek fejlődése közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében. A munkahelyek és a növekedés tekintetében a multiplikátorhatás teljes megvalósulása érdekében a vidékfejlesztési programok keretében támogatott kisméretű helyi infrastruktúrák rendkívül fontos szerepet játszhatnak e nagy beruházásoknak a diverzifikációra és a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari potenciál fejlesztésére irányuló helyi stratégiákhoz való kapcsolásában. |

54. módosítás

melléklet, 3.4. pont, iránymutatás

A 4. tengely (Leader) keretében rendelkezésre álló forrásoknak az 1. és a 2. valamint különösen a 3. tengelybe tartozó prioritások megvalósításához kell hozzájárulniuk, de ezen kívül fontos szerepet játszanak az irányítás javítását célzó prioritás megvalósításában és a vidéki területek endogén fejlődési potenciáljának mozgósításában. | A 4. tengely (Leader) keretében rendelkezésre álló forrásoknak az 1. és a 2., valamint különösen a 3. tengelybe tartozó prioritások megvalósításához kell hozzájárulniuk, de ezen kívül fontos szerepet játszanak az irányítás javítását célzó prioritás megvalósításában, a lakosság arra való ösztönzésében, hogy segítsék elő a fenntartható fejlődést saját területükön, és a helyi térségben rejlő potenciál mozgósításában. |

55. módosítás

melléklet, 3.4. pont, (1) bekezdés

A Leader tengely értelmében nyújtható támogatás lehetőséget nyújt a helyi szükségletekre és erősségekre építő helyi fejlesztési stratégia keretében mindhárom célkitűzés - versenyképesség, környezet és életminőség/diverzifikáció - kombinálására. A gazdálkodókat, erdészeket és más vidéki szereplőket bevonó integrált megközelítések segítségével megóvható és javítható a helyi természeti és kulturális örökség, növelhető a környezettudatosság, beruházások valósíthatók meg, és promotálni lehet a különleges termékeket, a turizmust, a megújuló forrásokat és az energiát. | A Leader-tengely értelmében nyújtható támogatás lehetőséget nyújt a helyi szükségletekre és erősségekre építő helyi fejlesztési stratégia keretében mindhárom célkitűzés - versenyképesség, környezet és életminőség/diverzifikáció - kombinálására. A mezőgazdasági termelőket, erdészeket és más vidéki szereplőket bevonó integrált megközelítések segítségével megóvható és javítható a helyi természeti és kulturális örökség, növelhető a környezettudatosság, beruházások valósíthatók meg, és népszerűsíteni lehet a különleges termékeket, a turizmust, a megújuló forrásokat és az energiát. A Leader-projekteket kiemelt témák, illetve a végeredmények megvalósítása köré kell összpontosítani. |

56. módosítás

melléklet, 3.4. pont, (2) bekezdés, első francia bekezdés

-a helyi partnerségi kapacitásépítés, az animáció és a szaktudás elsajátításának előmozdítása hozzájárulhat a helyi potenciál mozgósításához; | -a helyi partnerségi kapacitásépítés, az animáció és a szaktudás elsajátításának előmozdítása hozzájárulhat a helyi potenciál mozgósításához, a társadalmi kirekesztés megelőzéséhez és az elnéptelenedés elleni harchoz; |

57. módosítás

melléklet, 3.4. pont, (2) bekezdés, második francia bekezdés

-a köz- és a magánszféra partnerségének előmozdítása. Különösen a Leader fog továbbra is fontos szerepet játszani a vidékfejlesztés innovatív szemléletének ösztönzésében és a magán- és a közszféra együttműködésének erősítésében; | -a köz- és a magánszféra partnerségének előmozdítása. Különösen a Leader fog továbbra is fontos szerepet játszani a közösségi részvétel biztosításában, a vidékfejlesztés innovatív szemléletének ösztönzésében és a magán- és a közszféra együttműködésének erősítésében; |

58. módosítás

melléklet, 3.4. pont, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés

-a kooperáció és az innováció előmozdítása. A Leaderhez hasonló helyi kezdeményezések és a diverzifikáció támogatása alapvető fontosságú szerepet játszhat az új elképzelések és megközelítések emberekkel való megismertetésében, az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzésében, valamint az integráció és a helyi szolgáltatások nyújtásának előmozdításában. Az online közösségek segítséget nyújthatnak a tudás terjesztésében, a helyes gyakorlat cseréjében, és a vidéki termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációban; | -a kooperáció és az innováció előmozdítása. A Leaderhez hasonló helyi kezdeményezések és a diverzifikáció támogatása alapvető fontosságú szerepet játszhat az új elképzelések és megközelítések emberekkel való megismertetésében, az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzésében, valamint az integráció és a helyi szolgáltatások nyújtásának előmozdításában. Különleges figyelmet kell fordítani az új lakossági csoportok bevonására. Az online közösségek segítséget nyújthatnak a tudás terjesztésében, a helyes gyakorlat cseréjében, és a vidéki termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációban; |

59. módosítás

melléklet, 3.4 pont, (2) bekezdés, negyedik francia bekezdés

-a helyi irányítás javítása. A Leader támogatja a mezőgazdaság, az erdészet és a helyi gazdaság összekapcsolására irányuló innovatív megközelítéseket, segítve ezzel a vidéki területek gazdasági alapjának diverzifikációját és társadalmi-gazdasági szövetének megerősítését. | -a helyi irányítás javítása. A Leader támogatja a mezőgazdaság, az erdészet és a helyi gazdaság összekapcsolására irányuló innovatív megközelítéseket, segítve ezzel a vidéki területek gazdasági alapjának diverzifikációját és különösen társadalmi-gazdasági szövetének megerősítését. |

60. módosítás

melléklet, 3.4 pont, (2) bekezdés, negyedik a) francia bekezdés (új)

| -a helyi Agenda 21 elősegítése vidéken, valamint az egyes területek előnyeihez és hátrányos tulajdonságaihoz történő igazodás a vidék sokszínűségének fényében helyi szereplők részvételével és a teljes körűen helyi kezdeményezésű fejlesztési projektek támogatásával. A helyi részvétel kultúráját a helyi Agenda 21-en alapuló stratégiai fejlesztési tervek alapján kell kialakítani. E terveknek, amelyek átfogóbbak, mint a vidékfejlesztési tervek, be kell mutatniuk a települések jövőjéről alkotott közös jövőképet, a fellépésekre vonatkozó stratégiai területeket, a környezet témájának a különböző társadalmi rétegek körében való megjelenítését, valamint a helyi lakosság életminőségének javítására szolgáló cselekvéseket; |

61. módosítás

melléklet, 3.5 pont, (1) bekezdés

A közösségi vidékfejlesztési prioritásokra szánt források (a szabályok alapján minden tengely esetében meghatározott minimális finanszírozási limiteken belül) az adott helyzettől, és az egyes programterületek erősségeitől és gyengeségeitől függenek. Minden közösségi prioritást és azok hozzájárulását a lisszaboni és göteborgi célkitűzésekhez a nemzeti stratégiai tervek és a vidékfejlesztési programok segítségével a tagállami keretbe kell átültetni. Sok esetben léteznek az élelmiszer-ipari ágazattal vagy a mezőgazdaság és az erdészet környezeti, éghajlati vagy földrajzi helyzetével kapcsolatos egyes speciális problémák esetében nemzeti vagy regionális prioritások. A vidéki területeken egyéb speciális kérdéseket is kezelni kell, mint a városi területek terjeszkedése, a munkanélküliség, a kieső földrajzi helyzet vagy az alacsony népsűrűség. | A közösségi vidékfejlesztési prioritásokra szánt források (a szabályok alapján minden tengely esetében meghatározott minimális finanszírozási limiteken belül) az adott helyzettől, és az egyes programterületek erősségeitől és gyengeségeitől, illetve - a Szerződésnek megfelelően - az egyes régiók egyedi sajátosságaitól függenek. Minden közösségi prioritást és azok hozzájárulását a lisszaboni és göteborgi célkitűzésekhez a nemzeti stratégiai tervek és a vidékfejlesztési programok segítségével a tagállami keretbe kell átültetni. Sok esetben léteznek az élelmiszer-ipari ágazattal vagy a mezőgazdaság és az erdészet környezeti, éghajlati vagy földrajzi helyzetével kapcsolatos egyes speciális problémák esetében nemzeti vagy regionális prioritások. A vidéki területeken egyéb speciális kérdéseket is kezelni kell, mint a városi területek terjeszkedése, a munkanélküliség, a kieső földrajzi helyzet, a hegyvidéki vagy szigetjelleg, illetve az alacsony népsűrűség. |

62. módosítás

melléklet, 3.5 pont, iránymutatás

Nemzeti stratégiáik kidolgozása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a tengelyek közötti és a tengelyen belüli szinergia maximális szintjét és a potenciális ellentmondások elkerülését. Ezeknek a stratégiáknak azt is tükrözniük kell, hogy az egyéb EU-szintű stratégiákat, mint a Cselekvési terv a biogazdálkodásért, a Bizottság legutóbbi közleménye a megújuló energiaforrásokról, a Bizottság nemrég kiadott közleménye az éghajlatváltozásról és a gazdálkodásra és az erdészetre gyakorolt valószínű hatások előre látásának szükségességéről, valamint a Bizottság jelentése az EU erdészeti stratégiájáról (amely segítséget nyújthat mind a növekedéssel, mind a munkahelyteremtéssel, mind pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzések elérésében) és az előkészítés alatt álló tematikus környezetvédelmi stratégiákat milyen módon kell figyelembe venni. | Nemzeti stratégiáik kidolgozása során a tagállamoknak integrált megközelítést kell alkalmazniuk, amely magában foglalja a megfelelő területrendezést és maximalizálja a tengelyek közötti szinergiákat, valamint törekedniük kell az összes megfelelő testület lehető legszélesebb bevonására az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott partnerségi elv alapján. Ezeknek a stratégiáknak azt is tükrözniük kell, hogy az egyéb EUszintű stratégiákat, mint a Cselekvési terv a biogazdálkodásért és a Bizottság "Több kutatás és innováció - Beruházás a növekedés és a foglalkoztatás érdekében: közös megközelítés" című, 2005. október 12-i közleménye, a Bizottság legutóbbi közleménye a megújuló energiaforrásokról, a Bizottság nemrég kiadott közleménye az éghajlatváltozásról és a gazdálkodásra és az erdészetre gyakorolt valószínű hatások előre látásának szükségességéről, valamint a Bizottság jelentése az EU erdészeti stratégiájáról (amely segítséget nyújthat mind a növekedéssel, mind a munkahelyteremtéssel, mind a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzések elérésében) és az előkészítés alatt álló tematikus környezetvédelmi stratégiákat milyen módon kell figyelembe venni. |

63. módosítás

melléklet, 3.5 pont, (2) bekezdés

Több eszköz áll rendelkezésre EU- és tagállami szinten az irányítás és a politika végrehajtásának javítására. Technikai segítségnyújtás vehető igénybe az európai és nemzeti vidékfejlesztési hálózatok kiépítésére, amely az érintettek között platformként szolgál a helyes gyakorlat és a szakértelem cseréjére a politikatervezés, a menedzsment és a végrehajtás minden vonatkozásával kapcsolatban. A különböző szereplők korai bevonását biztosító tájékoztatást és nyilvánosságot tekintetbe kell venni a nemzeti stratégiák előkészítése során és ki kell dolgozni azokat a végrehajtás későbbi szakaszaira. | Több eszköz áll rendelkezésre EU- és tagállami szinten az irányítás és a politika végrehajtásának javítására. Technikai segítségnyújtást kell igénybe venni az európai és nemzeti vidékfejlesztési hálózatok kiépítésére, amely az érintettek között platformként szolgál a helyes gyakorlat és a szakértelem cseréjére a politikatervezés, a menedzsment és a végrehajtás minden vonatkozásával kapcsolatban. A hálózatok létrehozása és támogatása során figyelembe kell venni a Leader-megfigyelőközpontnak és a nemzeti hálózatoknak a helyi partnerségek megerősítésére és a helyi bevált gyakorlatok cseréjére vonatkozó tapasztalatait. A különböző szereplők korai bevonását biztosító tájékoztatást és nyilvánosságot tekintetbe kell venni a nemzeti stratégiák előkészítése során és ki kell dolgozni azokat a végrehajtás későbbi szakaszaira. Úgy kell tehát eljárni, hogy a szereplők bevonására megszabott határidők elegendőek legyenek, és biztosítani kell részvételük folytonosságát. |

64. módosítás

melléklet, 3.6 pont, iránymutatás

A strukturális, a foglalkoztatási és a vidékfejlesztési politikák közötti szinergiát ösztönözni kell. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az ESZA-ból, az EHA-ból és az EMVA-ból finanszírozott cselekvések között az egymást kiegészítő jelleget és a koherenciát egy adott területen és egy adott cselekvési területen belül. A különböző alapok által támogatott cselekvések közötti választóvonal és koordinációs mechanizmusok tekintetében a fő irányadó elveket a nemzeti stratégiai referenciakeret/nemzeti stratégiai terv szintjén kell meghatározni. | A strukturális, a foglalkoztatási és a vidékfejlesztési politikák közötti kapcsolatot és ennek megfelelően a különböző regionális partnerségek közötti együttműködést ösztönözni kell. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell a hetedik keretprogramból, a versenyképességi és innovációs keretprogramból, a TEN-T-ből, a LIFE+-ból, az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az ESZA-ból, az EHA-ból és az EMVA-ból finanszírozott cselekvések között az egymást kiegészítő jelleget és a koherenciát egy adott területen és egy adott cselekvési területen belül. A különböző alapok által támogatott cselekvések közötti választóvonal és koordinációs mechanizmusok tekintetében a fő irányadó elveket a regionális vagy nemzeti stratégiai referenciakeret, illetve a regionális vagy nemzeti stratégiai terv szintjén kell meghatározni, attól függően, hogy az érintett tagállam számára melyik a megfelelőbb. |

65. módosítás

melléklet, 3.6 pont, (1a) bekezdés (új)

| Számos megkülönböztetési szempontot lehet megemlíteni, így például a projektek méretét, területi hatását (regionális vagy helyi), a befektetés jellegét, a kedvezményezettek jellegét stb. |

66. módosítás

melléklet, 3.6 pont, (2) bekezdés

A humántőke fejlesztése tekintetében a vidékfejlesztésből adandó támogatás a gazdálkodókat és a vidéki gazdaság diverzifikációjában érintett gazdasági szereplőket célozza. A vidéki területen élők integrált, alulról felfelé irányuló megközelítés részeként kaphatnának támogatást. Az e területekhez tartozó cselekvéseket a növekedésre és új munkahelyek teremtésére vonatkozó integrált iránymutatásokban meghatározottak szerinti európai foglalkoztatási stratégiával teljes összhangban és a lisszaboni folyamat keretébe tartozó nemzeti reformprogramok alapján megvalósított cselekvésekkel koherens módon kell végrehajtani. Az oktatás és képzés 2010 munkaprogram a lisszaboni célkitűzések oktatási és képzési részének megvalósítására irányul. E programnak az élethosszig tartó tanulás áll a középpontjában, és az oktatás és a képzés minden szintjére vonatkozik, beleértve a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-ipari ágazatokat. | A humán tőke fejlesztése tekintetében a vidékfejlesztésből adandó támogatás a mezőgazdasági termelőket és családjaikat és a vidéki gazdaság diverzifikációjában érintett gazdasági szereplőket célozza. Ezenkívül összhangban kell lenniük a strukturális eszközök keretében nyújtott támogatással. A vidéki területen élők integrált, alulról felfelé irányuló megközelítés részeként kaphatnának támogatást. Az e területekhez tartozó cselekvéseket a növekedésre és új munkahelyek teremtésére vonatkozó integrált iránymutatásokban meghatározottak szerinti európai foglalkoztatási stratégiával teljes összhangban és a lisszaboni folyamat keretébe tartozó nemzeti reformprogramok alapján megvalósított cselekvésekkel koherens módon kell végrehajtani. Az oktatás és képzés 2010 munkaprogram a lisszaboni célkitűzések oktatási és képzési részének megvalósítására irányul. E programnak az élethosszig tartó tanulás áll a középpontjában, és az oktatás és a képzés minden szintjére vonatkozik, beleértve a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-ipari ágazatokat. |

67. módosítás

melléklet, 4. pont, (2) bekezdés

A keret korlátozott számú közös mutatót és közös módszertant határoz meg. Ezt kiegészítik majd az egyes programterületek jellegének tükrözése érdekében programspecifikus mutatók. | A keret korlátozott számú közös mutatót, különösen területi mutatókat a területi kohézió vidékfejlesztésben betöltött szerepéről szóló, 2005. szeptember 28-i parlamenti állásfoglalásának [4] megfelelően, és közös módszertant határoz meg. Ezt kiegészítik majd az egyes programterületek jellegének tükrözése érdekében programspecifikus mutatók. |

[1] Hivatalos Lapban még nem közölték.

[2] Az OECD meghatározás a vidéki településeken (azaz kevesebb, mint 150 lakos négyzetkilométerenként) élő népesség részarányán alapul egy adott NUTS III régióban. Lásd Kibővített hatásvizsgálat SEC(2004)931. Ez a vidéki területek egyetlen nemzetközileg elismert meghatározása. Azonban a fenti meghatározás egyes esetekben nem veszi teljes mértékben figyelembe a sűrűbben lakott vidéki területeken élőket, különösen a külvárosi zónák lakóit.

[3] Az OECD-meghatározás a vidéki településeken (azaz kevesebb, mint 150 lakos négyzetkilométerenként) élő népesség részarányán alapul egy adott NUTS III régióban. Lásd: Kibővített hatásvizsgálat SEC(2004)931. Ez a vidéki területek egyetlen nemzetközileg elismert meghatározása. Azonban a fenti meghatározás egyes esetekben nem veszi teljes mértékben figyelembe a sűrűbben lakott vidéki területeken élőket, különösen a külvárosi zónák lakóit. Az OECDmeghatározás ezen iránymutatások vonatkozásában csak statisztikai és tájékoztatási célokra szolgál.

[4] Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0358.

--------------------------------------------------