30.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 324/7

1.1

Kodifikációról van szó, a kodifikált szövegek – a néhány formai kiigazítás ellenére – nem módosítják a kodifikáció időpontjában alkalmazandó jogot, ami konszolidált jogként valósul meg.

1.2

„A polgárok Európájának” összefüggésében a közösségi jog egyszerűsítése és egyértelműsége nagy jelentőséggel bír. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság kiemelték tehát a gyakran módosított jogi aktusok kodifikációjának szükségességét, és intézményközi megállapodásban egyeztek meg arról, hogy gyorsított eljárás lenne alkalmazható. A kodifikáció tárgyát képező jogi aktusokon semmilyen lényegi módosítás nem végezhető.

2.1

Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság javaslatai pontosan megfelelnek a kodifikáció terén alkalmazandó gyorsított eljárás céljainak.

2.2

Fel kell vetni mindazonáltal a szerzői jogokra és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályok stabilizációjának kérdését, a kodifikáció értelme ugyanis csupán akkor nyilvánvaló, amikor a vizsgált területre alkalmazandó jog várhatóan már nem változik mélységében.

2.3

Márpedig a továbbra is változó közösségi jog (nevezetesen „büntetőjogi intézkedésekre” irányuló javaslatok várhatók) és annak az egyes tagállamok nemzeti jogába való, különbözőképpen végrehajtott átültetése tekintetében meg kell állapítanunk, hogy a szerzői jogok (és különösen a szomszédos jogok) birtokosainak jogai és a művek célcsoportjának (a közönségnek, a tudományos és egyetemi közösségnek stb.), azaz a „kulturális szolgáltatások fogyasztóinak” jogai közötti egyensúly nem valósul meg, mivel a védett művek célcsoportjának jogai több tagállamban is egyre korlátozottabbá válnak. Számos esetben például a saját felhasználási célú másolathoz való jogot veszélyeztetik az ún. „DRM” (digital rights management: digitális jogkezelő) rendszerek fizikai vagy informatikai védelmi elemei; és a szoftverek kompatibilitását célzó, ún. „reverse engineering” alkalmazhatósága is ugyanezen okokból válik kétségessé.

2.4

Ezen, a „fogyasztók” számára kedvezőtlen változások hatásait tovább erősíti azoknak a büntetőjogi következményeknek a súlyosbodása, amelyekre akkor kerül sor, ha valaki azért kerüli meg a DRM-eket, hogy saját felhasználási célú másolatot vagy biztonsági másolatot hozzon létre.

2.5

Az EGSZB nem látja tehát még elérkezettnek az időt a kodifikációs intézkedésekre a szerzői jog és a szomszédos jogok területén, hiszen előbb a közösségi szabályozás újbóli kiegyensúlyozására lenne szükség, különös tekintettel a lisszaboni stratégiára. Ezenkívül számos jelentős kérdésben a szubszidiaritás nyer teret, a közösségi joganyagnak a nemzeti jogba való átültetése pedig országonként eltéréseket mutat, amelyek akadályozhatják a művek és a „kulturális szolgáltatások” szabad áramlását.

2.6

Így a jelenlegi szakaszban az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala által végzett egyszerű, technikai konszolidáció (egységes szerkezetbe foglalás) is lehetővé tette volna a konszolidáció időpontjában hatályos jog helyzetének tisztázását, és e technika a későbbiekben az alkalmazandó jog minden jelentős módosításánál felhasználható, anélkül, hogy a jövőbeli változásokat gátló tényezőnek mutatkozna, amint az a kodifikáció választása esetén sejthető lenne.

3.1

Az EGSZB ezenkívül szeretné, ha a közösségi jogban megjelenne az olyan licencek megfelelő elismerése és védelme, mint például a GPL („general public licence”), vagy pedig a „Creative Commons” a könyvekre és a művészeti alkotásokra vonatkozóan. Az ilyen licencek nagy szabadságot nyújtanak a felhasználóknak. A GPL például igen sok, a szerverekhez használt informatikai programra (internetes útvonalválasztók, közigazgatási ill. vállalati alkalmazások) vonatkozik.

3.2

Ezek a tágabb körű felhasználást lehetővé tevő licencek elősegítik a művek felhasználók és célközönség általi terjesztését és birtokba vételét, és teljesen megfelelnek az ismeretek és technológiák gyors terjesztésére irányuló célkitűzéseknek, amelyek a lisszaboni stratégia jellemzői.

3.3

Az EGSZB arra kéri tehát az Európai Bizottságot, hogy kezdje újra az elmélkedést, amely – úgy tűnik – erejét veszti a kodifikációval, továbbá hogy tervezzen kezdeményezéseket annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb kör számára elérhetővé váljanak a művek a szabad licencek elismerésével, valamint az információs társadalombeli birtokosok és felhasználók jogainak újbóli kiegyenlítésével, az Európai Közösség versenyképességének és innovációs képességének megerősítése érdekében.