18.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 195/10

1.1

A javaslat azt követően született meg, hogy a perfluoroktán-szulfonát (PFOS) vezető gyártója bejelentette, hogy beszünteti az ezen entitásokon alapuló fogyasztási cikkek gyártását és forgalomba hozatalát. E döntés az emberi egészséget és a környezetet érintő potenciális kockázatok gyártó általi meghatározásán alapult. Azóta ezeket a kockázatokat mennyiségileg meghatározták, és megerősítették, hogy a döntés a szóban forgó végső felhasználás szempontjából helyes volt. A főbb kockázatot kiküszöbölték, és a mostani intézkedés célja annak biztosítása, hogy a probléma újból ne fordulhasson elő. Eközben azonban a többi felhasználó szükségleteit védeni kell, amíg alternatív anyagok vagy eljárások elérhetők lesznek, és/vagy amíg a teljes hatásértékelést el nem végzik.

1.2

Az EGSZB támogatja a javaslatot, különös tekintettel a PFOS-szel rokon anyagok forgalomba hozatalának és használatának korlátozására, a megnevezett fennmaradó végső felhasználásokra vonatkozó eltérésekre és a folyamatos kutatás szükségességére.

1.3

Az EGSZB megállapítja, hogy azok a végső felhasználások, amelyek esetében biztosítani kell az eltérést, jelentősen eltérnek a felhasznált mennyiségben az emberi vagy környezeti expozíció valószínűségét és mértékét illetően, továbbá a megfelelő és biztonságos anyagok vagy eljárások beazonosításához, fejlesztéséhez és engedélyeztetéséhez szükséges időt tekintve is. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az eltéréseket az Európai Bizottságnak eseti alapon felülvizsgálat tárgyává kell tennie, az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (EKKTB) tanácsára. A felülvizsgálatokat befolyásoló tényezők a részletes megjegyzésekben vannak feltüntetve. Minden kockázat- és hatásértékelés ütemezésének meg kell felelnie a REACH szerinti vegyi anyagok kockázatértékelése iránti egyre növekvő igénynek. Alapvetően fontos, hogy az Európai Bizottság elegendő belső erőforrást tartson fenn annak érdekében, hogy képes legyen időben és tájékozott módon eleget tenni ezeknek a kötelezettségeknek.

1.4

Az EGSZB megállapítja, hogy a fent leírt intézkedések, a külső körülmények nem várt változására történő reagálásként, ellentmondanak a kockázatkezelés rendes eljárásának, amely szerint az intézkedéseket az előzetesen meghatározott elsőbbségi anyagoknak a tagállamok illetékes hatóságai által elvégzett kockázatértékelését követően határozzák meg. Ez a megközelítés azonban valószínűleg gyakrabban fordul elő a REACH értelmében, és valójában határozottan ez is a szándék. Ha a PFOS-ek esetében arányos, elfogadható és hatékony eredményt kapunk, az modellként szolgál majd a REACH jövőbeli alkalmazásához.

2.1

Az Európai Bizottság egy 2002 novemberében készült OECD veszélyértékelésre és egy 2005 júliusában véglegesített egyesült királyságbeli kockázatértékelési jelentésre alapozza javaslatát. Ezek, valamint más, elsősorban az USA-ban készült tanulmányok 2000. május 16. után készültek, amikor a 3M bejelentette, hogy önként megszünteti a PFOS-szel rokon anyagok használatát a textíliák, szőnyegek, a papír, valamint általában a bevonatok zsír-, olaj- és vízállóvá tétele esetében, ami azok elsődleges alkalmazását jelenti.

2.2

Az Európai Bizottság elfogadja az EKKTB 2005. március 18-i véleményét, miszerint az ezen entitások teszteléséhez rendelkezésre álló módszerek korlátai ellenére az eddig hozzáférhető adatok azt jelzik, hogy a PFOS nagyon perzisztens, biológiailag nagyon felhalmozódó, potenciálisan mérgező, és a kockázatcsökkentő intézkedések indokoltak a széleskörű felhasználás minden újbóli előfordulásának megakadályozása érdekében.

2.3

Az Európai Bizottság és az EKKTB abban is egyetért, hogy léteznek különleges kismértékű alkalmazások, ahol hatékony helyettesítő termékek vagy eljárások még nem állnak rendelkezésre. Mivel úgy tűnik, a PFOS-szel rokon termékek ezekben a fennmaradó alkalmazásokban nem jelentenek további veszélyt az emberi egészségre és a környezetre, a forgalomba hozatalra és a felhasználásra vonatkozó általános korlátozásoktól való eltérést meg kell engedni. A javaslat meghatározza és megvitatja azokat a végső felhasználásokat, melyek esetében az eltérést meg kell engedni.

2.4

További munkára van szükség a Kutatási Keretprogramban (PERFORCE) e PFOS-szel rokon anyagok expozíciójait, forrásait, alkalmazási módjait és fizikai-kémiai paramétereit tekintve.

2.5

A javaslat célja az egészség és a környezet magas szintű védelmének garantálása. Az ilyen anyagok belső piacát megőrzik. A vélemények szerint az érintett ágazatok költségei minimálisak. Kiterjedt konzultációra került sor.

3.1

A fluorozott vegyi anyagokat az 1940-es évek végén fejlesztették ki és egyre nagyobb mértékben használták arra, hogy alacsony felületi feszültségű (jól terülő) közömbös folyadékokat vagy különleges tulajdonságú (általában nem tapadó) szilárd felületeket hozzanak létre. Ezek egyik alcsoportját, a PFOS-szel rokon termékeket az olyan vállalatok fejlesztették ki, mint a 3M, zsír-, olaj- és vízállóvá tétel céljából egy sor ipari és fogyasztási alkalmazásban. 2000-re évente mintegy 4 500 tonnát gyártottak és forgalmaztak világszerte olyan termékekben, mint például a 3M Scotchgard™ szőnyeg- és szövetápolószer. A PFOS-szel rokon anyagok visszavonását követően ezeket a termékeket újjáalakították más fluorozott vegyi anyagokkal, melyeknek hasonló felületaktív tulajdonságaik vannak, de kisebb a hatásuk az egészségre és a környezetre.

3.2

Amint a név („PFOS”) jelzi, ezeknél a termékeknél egy nyolc szénatomos alkánban („oktán”) levő összes („per”) hidrogénatomot fluoratom („fluoro”), illetve egy SO3- („szulfonát”) csoport helyettesít, és így stabil negatív töltésű gyök („anion”) keletkezik, amely ezt követően vízben oldódó, kristályos sót alkot olyan fémekkel, mint a lítium, nátrium vagy kálium, illetve más, pozitív töltésű csoportokkal („kationok”), mint például az NH4+ („ammóniumion”). A „PFOS” nem egyetlen „anyag”, hanem az „anyagokról” és „készítményekről” szóló EU jogszabályok értelmében vett „anyagok” alkotórészeire („csoportjai” vagy „gyökei”) utal. A PFOS-szel rokon anyagok az „elektrokémiai fluorozás” néven ismert speciális vegyészeti eljárással készülnek.

3.3

A „szerves” (szénalapú, olajban oldódó) és a „szervetlen” (fémsó, vízben oldódó) tulajdonságok kombinációja teszi a PFOS-szel rokon anyagokat rendkívül hatékonnyá felületaktív hatóanyagként („detergensként”) egy sor különleges alkalmazásban. Az entitások ellenállnak az oxidációnak (inertek és nem égnek) vagy más környezeti lebomlásnak (stabilak és ezért perzisztensek). Figyelembe véve, hogy olajban és vízben egyaránt oldódnak, valószínű, hogy biológiailag felhalmozódnak. Lehet, hogy toxikusak bizonyos fajokra nézve, eltérő expozíciós körülmények mellett. Nem szokványos fizikai és kémiai tulajdonságaik azt jelentik, hogy amint azt az EKKTB megállapította, a laboratóriumi tesztek megbízhatatlannak bizonyulhatnak a környezet egészére gyakorolt hatásuk meghatározását tekintve.

3.4

A PFOS-szel rokon anyagokéhoz hasonló tulajdonságú, teljesen fluorozott rövidláncú polimerek mint felületaktív anyagok, melyeknek kicsi vagy elhanyagolható a hatása az emberi egészségre és a környezetre, előállíthatók egy „telomerizációnak” nevezett eljárással. Ezek a termékek („telomerek”) nem képezik a javaslat tárgyát.

3.5

Az EKKTB által később idézett 2004-es OECD becslés szerint 2000-ben az EU-ban a PFOS-szel rokon anyagok teljes éves felhasználása körülbelül 500 tonna volt, melynek 98 %-át szövetek, papír vagy bevonatok kezelésére használták fel. Úgy vélik, az éves kibocsátás 174 tonna körül volt. 2004-re a felhasználás világszerte jelentősen csökkent. Az EU-ban a kibocsátást ekkorra a legrosszabb esetben 10 tonnára becsülték, feltételezve, hogy 9 tonna a plattírozás során keletkező felderítetlen szennyvízből származik. Frissebb német adatok szerint ennek is nagy része visszanyerhető.

3.6

Az EKKTB megállapította azt is, hogy az analitikai technikák csak az utóbbi években váltak kellően kifinomulttá ahhoz, hogy felderítsék és megbízhatóan meghatározzák a PFOS koncentrációt a környezeti mintákban. Ezért a fenti csökkentések miatt nehéz a változások nyomon követése. Az EKKTB azonban arra a következtetésre juthat, hogy azok a folyamatban levő felhasználásokból eredő kibocsátások, melyekre az eltéréseket javasolják, csak helyi szinten lesznek hatással a PFOS koncentrációkra, és jelentéktelen mértékben befolyásolják a teljes környezeti koncentrációt. Pontosabban, az EKKTB azt a következtetést vonta le, hogy a környezetet és az embereket érintő teljes kockázat elhanyagolható volt, figyelembe véve az anyagok folyamatos használatát a fotográfiai, a félvezető- és a légi közlekedési iparban. A plattírozási iparban történő felhasználásuk azonban aggodalomra ad okot, és azt korlátozni kell.

3.7

A foglalkozási veszélyeket minden ágazatban külön kell értékelni. A fotográfiai, a félvezető- és a légi közlekedési ipar esetében azonban, tekintetbe véve a szóban forgó ágazatok jellegét és a már alkalmazott magas szintű védelmet, nehezen érthető, hogy a PFOS-szel rokon anyagok felhasználása miként jelentene bármilyen további veszélyt a munkahelyen. A krómozási iparban történő felhasználás azonban szintén aggodalmat kelt. A tűzoltó habok esetében a javasolt helyettesítő anyagok egészségügyi és környezeti veszélyeit értékelni kell, mielőtt bármilyen döntés születne. Meg kell egyezni a meglevő készletek megfelelő ártalmatlanítási módjában és a nagyobb tüzek esetén keletkező elfolyást illetően is.

3.8

Az EGSZB jóváhagyja a fentieket, és bízik abban, hogy az Európai Bizottság belefoglalja a szükséges intézkedéseket a munkaterveibe.

4.1

Az EGSZB támogatja a PFOS-szel rokon anyagoknak a javaslatban meghatározott módon való két korlátozását, azaz (1) 0,1 tömegszázalékú vagy annál nagyobb arányú anyagként vagy készítmény alkotórészként nem hozhatók forgalomba vagy használhatók fel, és (2) 0,1 tömegszázalékú vagy azt meghaladó arányú koncentrációban nem hozhatók forgalomba termékekben vagy azok részeiben.

4.2

Az EGSZB támogatja a (3) bekezdésben szereplő eltérési javaslatot is, miszerint az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a javaslatban meghatározott és az azokat következő bekezdésekben tárgyalt hat különleges esetre.

4.2.1

Fotolitográfia: szélesebb értelemben ez az az eljárás, amellyel a számítógépes chipeket mintázzák. A félvezetőgyártásban bekövetkezett új fejlesztések különleges felületkezelő folyadékokat igényelnek, melyek lehetővé teszik, hogy a mintázás nagy megbízhatósággal, sűrűséggel és egységességgel történjen meg. A PFOS-szel rokon anyagok egyedi elektrokémiai és felületaktív tulajdonságokat nyújtanak, és ezeket a félvezetőipar „a feladat szempontjából kritikusnak” tartja. A felületkezelő folyadékokra, melyek nem maradnak benn a késztermékben, szigorú műszaki előírások, és tesztelés vonatkozik minden gyártó valamennyi gyárában, az összes technológiát illetően. A „tisztatéri” gyártási körülmények között, ahol minden szennyezést ki kell küszöbölni, nincs lehetőség a munkahelyi expozícióra. Egy 2002-es ipari tömegmérleg szerint a teljes kibocsátás évi 45 kg alatt volt. A termékfejlesztési idő akár 10 év is lehet. A kiterjedt globális kutatás-fejlesztés ellenére e fennmaradó felhasználások tekintetében nem határoztak meg helyettesítő anyagokat. A PFOS-szel rokon anyagok eltávolításának legvalószínűbb módja a chipgyártás új módszere lenne, ilyen azonban még nem létezik. Ezen eltérés hiányában a gyártás nem történhetne az EU-ban, bár másutt minden nehézség nélkül folytatódhatna. Tekintetbe véve a fentieket, valamint az aggodalomra okot adó bármilyen új bizonyíték hiányában az EGSZB azt javasolja, hogy az eltérés megszüntetéséhez ne tűzzenek ki határidőt.

4.2.2

Fotográfiai bevonatok: A PFOS-szel rokon anyagokat koncentrált oldatokban szerzik be, majd erősen hígítják, hogy a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz, valamint a különleges fotóleképezési alkalmazásokban a teljes termékteljesítmény-szabályozáshoz egyaránt szükséges egész sor tulajdonságot biztosítsák. Ezek a kívánatos tulajdonságok magukban foglalják az elektrosztatikus töltés, a súrlódás és tapadás szabályozását, a portaszítást és egyéb felületaktív tulajdonságokat, melyek a magas színvonalú leképezéshez szükségesek. A gyártástechnológia megköveteli, hogy akár 18 leképezési réteget alkalmazzanak egy gyorsan mozgó filmalapon, hogy létrejöjjön az általában 0,11 mm-nél vékonyabb egységes réteg. A felhasznált folyadékok nem lehetnek fényérzékenynek, ugyanakkor lehetővé kell tenniük az egyenletes terülést és a további rétegekhez való jó tapadást. Az antisztatikus tulajdonságok kulcsfontosságúak a tűz- vagy robbanásveszély és az abból következő személyi sérülés, illetve a berendezés károsodása veszélyének minimálisra csökkentése érdekében. A PFOS-szel rokon anyagok használata az utóbbi években legalább 60 %-kal csökkent egyrészt azáltal, hogy a kevésbé kritikus alkalmazásokban mással helyettesítették őket, másrészt pedig amiatt, hogy számos fogyasztási, egészségügyi és ipari alkalmazásban a digitális technológia térnyerésével általánosságban csökkent a filmfelhasználás. A fennmaradó felhasználások környezeti kibocsátása évente 8 kg-nál kevesebb. Valószínű, hogy a digitális technika irányába történő további elmozdulás további csökkenést eredményez majd a filmgyártáshoz szükséges mennyiségekben, bár a fotópapír iránti igény, például a digitális képek kinyomtatásához, várhatóan megmarad. A kiterjedt kutatás ellenére a PFOS-szel rokon anyagok e néhány megmaradt felhasználásában még nem azonosították be a helyettesítésre alkalmas anyagokat. Új eljárásokra lesz szükség a folyamat befejezéséhez, melyeket még nem találtak fel, és melyek kifejlesztéséhez, bevezetéséhez, teszteléséhez és akkreditálásához legalább 10 év szükséges. Ezen eltérés hiányában a gyártás nem történhetne az EU-ban, másutt azonban minden nehézség nélkül folytatódhatna. Tekintetbe véve a fentieket, valamint az aggodalomra okot adó bármilyen új bizonyíték hiányában az EGSZB azt javasolja, hogy az eltérés megszüntetéséhez ne tűzzenek ki határidőt.

4.2.3

A krómköd keletkezését gátló anyagok krómozásnál: A PFOS-szel rokon anyagok híg oldatban védik azoknak a dolgozóknak az egészségét és biztonságát, akik a gépkocsigyártásban és más fogyasztó-irányultságú iparban a fémek vagy műanyag hordozók dekorációs és védő krómozásával foglalkoznak. Ezek a felületi feszültséget is csökkentik és nedvesítenek; különösen a műanyagmaratásban. A krómozás munkakörülményei elismerten durvák és potenciálisan veszélyesek, különösképpen a Cr(VI)-on alapuló eljárásokban, mely ismert karcinogén. Ezért a krómköd keletkezésének meggátlása és a megnövekedett emberi expozíció alapvetően fontos. A helyzet javítható a Cr(III)-on alapuló eljárások alkalmazása révén, de ezek még nem teljes mértékben állnak rendelkezésre. Ezen körülmények bármelyikében eddig csak a PFOS-alapú felületaktív anyagok bizonyultak stabilnak. Az EKKTB szerint 2000-ben az európai felhasználás 10 tonna körül volt. A környezetbe való teljes évi kibocsátásra vonatkozó becslések jelentős mértékben különböznek, attól függően, hogy milyen eljárásokat alkalmaztak és ezek ellenőrzése milyen mértékű volt, a kibocsátást, az újrahasznosítást és a hulladékégetést tekintve. Egy, a helyi bevált gyakorlaton alapuló német ipari becslés szerint a teljes kibocsátás akár mindössze évi 500 kg lehet, ha egész Európára vetítik ki. Ha kevésbé jó technológiát és ellenőrzést alkalmaznak, a kibocsátás nagyobb lehet. Mivel a krómozás a legnagyobb fennmaradó területe a PFOS-szel rokon anyagok felhasználásának, és mivel a technológia fejlődik, és bizonyos fokig már rendelkezésre állnak alternatívák, helyesnek tűnik egy határidő kitűzése erre az eltérésre vonatkozóan, valamint, amint azt az EKKTB is javasolta, a foglalkozási káros hatások elemzését és a környezeti kockázatok hosszabb távú értékelését haladéktalanul el kell végezni. Ezeket az iparral együttműködve kell elvégezni annak biztosítása érdekében, hogy a gyártás az EU-ban folytatódhasson. Semmi nem ösztönöz arra, hogy a gépkocsigyártásból egy kritikus fázist kiiktassanak, ha nyilvánvaló a kockázat, hogy a gyártás többi részét végül szintén beszüntetik. Ugyanakkor a PFOS-szel rokon krómködelfojtók bármilyen idő előtti kiiktatása sem vezethet a dolgozók egészségének nagyobb veszélyeztetéséhez. Az EGSZB azt javasolja, hogy ez az eltérés csak egy ötéves időszakra vonatkozzon, mielőtt az Európai Bizottság és az EKKTB elvégzi a felülvizsgálatot.

4.2.4

A légi közlekedésben használt hidraulikus folyadékok: ezeket a folyadékokat használják a kereskedelmi, katonai és általános légi közlekedési repülőgépek vezérlőfelületeinek és egyéb elemeinek meghajtására. Ezeket használják nap mint nap a lehető legmagasabb üzemi standardok szerint annak érdekében, hogy a repülőgép és az utasok biztonságát fenntartsák a legszélsőségesebb hőmérsékleti és nyomásviszonyok között is, és ennek így is kell maradnia. Az üzletág globális, a termékek, alkotórészek és rendszerek pedig kiterjedt tesztelésen esnek át, továbbá a repülőgépgyártók és az illetékes nemzeti és nemzetközi szervek bizonyítványt adnak ki ezekre. Egy új összetétel rendes jóváhagyási ciklusa akár 20 évig is eltarthat. A PFOS-szel rokon anyagokat kis mennyiségben használják (körülbelül 0,1 tömegszázalék), hogy a mechanikus alkatrészeket, szelepeket, csöveket és kiömlőnyílásokat rozsdaállóvá tegyék. A kiterjedt tesztelés ellenére ez idáig nem találtak helyettesítő anyagokat vagy lehetséges helyettesítő anyagok bármilyen nyomát. Ezeket az anyagokat zárt rendszerekben, szigorúan ellenőrzött körülmények mellett használják. Az EKKTB becslése szerint a talajba és a vízbe történő kibocsátás éves szinten 15 kg alatti. Tekintetbe véve a fentieket, valamint az aggodalomra okot adó bármilyen új bizonyíték hiányában az EGSZB azt javasolja, hogy az eltérés megszüntetéséhez ne tűzzenek ki határidőt.

4.2.5

Tűzoltó habok: a fluorozott felületaktív anyagokat a részletes műszaki előírású tűzoltó habokban sok éve használják. A PFOS-szel rokon anyagokat nagy részben kiváltották az új habokban, melyeket azért gyártottak, hogy lecseréljék a tényleges tűzoltásra való meglevő készleteket, vagy azért, hogy az új fejlesztések, repülőterek, kőolaj-finomítók és vegyi üzemek, tengeri hajók és tartályparkok számára biztosítsák a készleteket. Ezeknek az alternatív termékeknek az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásainak értékelése azonban még nem teljes. Minden habot 15-20 év garanciával kell értékesíteni, mivel ideális esetben soha nem kerülnek felhasználásra. Ezért PFOS-tartalmú habok jelentős mennyiségben még mindig vannak készleten, és most ezen készletek ártalmatlanítása a kulcskérdés. A felületaktív anyagoknak lehetővé kell tenniük, hogy a vízalapú habok az égő szénhidrogének felületén gyorsan szétterüljenek, és ne süllyedjenek az alá, hogy megszűnjön az oxigén-utánpótlás, és ne következzen be visszagyulladás. Mind a felületaktív anyagoknak, mind a haboknak stabilnak kell lenniük intenzív felhasználási körülmények mellett, és mindkettőnek oxidációállónak kell lennie. A habok teljesítményére vonatkozó előírásokat különböző tűzesetekre nemzeti és nemzetközi szervek adják meg. A 3 %-os vagy 6 %-os koncentrációjú készleteket központi lerakóhelyen tárolják, ahonnan tűz esetén elosztásra vagy a helyszínen hígításra kerülnek. Nagy mennyiségekre lehet szükség, és a tűz után az elfolyó anyagok hulladékártalmatlanítása jelentős probléma lehet. Az elfolyó anyagokat elkerülhetetlenül szennyezik az égő termékek, az ellenőrizetlen alacsony hőmérsékletű szénégés melléktermékei (policiklikus aromás szénhidrogének és dioxinok) és a habok alkotórészei. Például a buncefieldi raktárban (Egyesült Királyság) nemrégiben történt tűzeset 20 millió liternyi szennyezett hulladékot hagyott maga után. A magas hőmérsékleten történő elégetés az egyetlen biztos módszer, de ez nem hatékony és költséges, ha az anyag nagy része víz. Ezért nehéz meghatározni a környezetbe történő éves kibocsátást, mivel az a tűzesetek számától, kiterjedésétől és körülményeitől függ, valamint kritikus mértékben attól, hogy az elfolyó anyagok milyen mértékben foghatók fel gátakkal. Az EKKTB az EU éves kibocsátását 600 kg alatti értékre teszi, és megállapítja, hogy ez a szám a tényleges kibocsátásnál nagyobb lehet. Az EGSZB egyetért az EKKTB-vel abban, hogy a PFOS-alapú habkoncentrációk meglevő készleteit nem szabad addig elégetni, amíg az alternatívákat teljes mértékben nem értékelték. Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy a szükséges hatás- és kockázatértékeléseket a lehető leghamarabb el kell végezni, továbbá, hogy a fennmaradó PFOS-alapú habokat csak akkor használják, ha ez a teljesítményük miatt elengedhetetlen, és ha az elfolyó anyagokat gátakkal fel lehet fogni. Az Európai Bizottságnak együtt kell dolgoznia az iparral és az illetékes nemzeti hatóságokkal azért, hogy biztosítsa a keletkezett nagy mennyiségű hulladék megfelelő ártalmatlanítási módját. Tekintve a sok bizonytalanságot, az EGSZB úgy véli, nincs értelme határidőt kitűzni ezen eltérés megszüntetésére, hanem a fennmaradó kérdéseket kell a lehető leggyorsabban megoldani.

4.2.6

Egyéb ellenőrzött zárt rendszerek: ez az EU-s forgalomba hozatali és felhasználási korlátozások alá tartozó anyagok nagy részére vonatkozó állandó eltérés, illetve annak kellene lennie. Feltéve, hogy a nyersanyagok biztonságosan szállíthatók a rendszerekbe, a termékek és a hulladékok pedig biztonságosan eltávolíthatók, az alacsony kibocsátású rendszerek lehetővé teszik az alapvetően fontos féltermékek további gyártását az emberi egészségre és a környezetre való minimális veszéllyel. A rendszeres egészségvédelmi és biztonsági ellenőrzések során el kell végezni az üzemi körülmények munkahelyi felülvizsgálatát. Az aggodalomra okot adó bármilyen új bizonyíték hiányában az EGSZB azt javasolja, hogy az eltérés megszüntetéséhez ne tűzzenek ki határidőt.

4.3

Az Európai Bizottságnak továbbra is kulcsfontosságú a szerepe a kielégítő eredmény biztosítását illetően minden egyes fenti ágazatban. Szükség van a folyamatos kutatási programra az érintett ágazatokon belül és kívül egyaránt, hogy alternatív termékeket és eljárásokat fejlesszenek ki. Az ezen ágazatokat érintő irányelveket szükség esetén módosítani kell, hogy azok tükrözzék a jelenlegi vagy a javasolt globális gyakorlatban bekövetkező változásokat.