10.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/7

1.

arra az új stratégiai célra, amelyet a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács tűzött ki az Európai Unió elé, majd a 2001. március 23–24-i stockholmi Európai Tanács megerősített, és amely arra irányul, hogy az Európai Unió „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahelyet kínál, és nagyobb társadalmi kohéziót valósít meg”;

2.

a 2005. évi tavaszi Európai Tanács követekeztetéseire, amelyek hangsúlyozzák, hogy „a humántőkében rejlik Európa legnagyobb erőssége” (1);

3.

arra, hogy a lisszaboni Európai Tanács megerősítette, hogy Európa oktatási és képzési rendszereinek igazodniuk kell a tudásalapú társadalom követelményeihez, valamint a magasabb szintű és jobb minőségű foglalkoztatás igényéhez. Ezért a lisszaboni Európai Tanács megbízta az Oktatási Tanácsot, hogy a luxemburgi és cardiffi folyamatokhoz való hozzájárulás érdekében – a közös érdekre és prioritásokra összpontosítva, de a nemzeti sokféleség tiszteletben tartása mellett – folytasson általános vitát az oktatási rendszerek jövőbeli célkitűzéseiről (2);

4.

a 2002. március 15–16-án tartott barcelonai Európai Tanács következtetéseire (3), amelyek záradékában szereplő munkaprogram (4) magában foglalta a tizenhárom konkrét célkitűzésnek a koordináció nyílt módszerén keresztüli végrehajtásában elért előrehaladás mérésére szolgáló mutatók indikatív jegyzékét is, azzal a céllal, hogy az európai oktatási és képzési rendszerek „2010-re minőségreferenciává váljanak az egész világ számára”, és amely következtetések felszólítottak a nyelvtudási mutató kialakítására;

5.

annak megerősítésére, hogy a mutatók és az öt referenciaszint központi szerepet játszanak az oktatás és képzés terén adott iránymutatás és az azon a téren a lisszaboni célkitűzések megvalósításában tett előrehaladás mérése tekintetében (5);

6.

a 2004. februári közös időközi jelentésre (6), amely hangsúlyozta, hogy javítani kell a meglévő mutatók minőségét és összehasonlíthatóságát, különösen az élethosszig tartó tanulás területén, és amely felkérte a mutatókkal és teljesítménymérő referenciértékekkel foglalkozó állandó csoportot és valamennyi munkacsoportot, hogy 2004 végéig tegyen javaslatot a fejlődés új mutatóinak szűkített jegyzékére;

7.

a Bizottság által ezen felkérésre adott előzetes válaszra, amely a mutatók kilenc területén felvázolja a lehetséges rövid-, közép- és hosszú távú stratégiákat (7);

8.

a teljesítmény és az előrehaladás mutatókon és teljesítménymérő referenciaértékeken keresztüli időszakonkénti vizsgálata a lisszaboni folyamat lényeges része, amely lehetővé teszi az erős és gyenge pontok azonosítását az „Oktatás és képzés 2010” stratégia rövid és hosszú távú intézkedéseire vonatkozó stratégiai útmutatás és irányítás biztosításának céljából;

9.

kívánatos a mutatók és teljesítménymérő referenciaértékek koherens keretének kifejlesztése az oktatás és képzés területén nyújtott teljesítmény és az ott elért előrehaladás ellenőrzése céljából;

10.

az új mutatókhoz szükséges adatok kifejlesztése hosszú távú projekt lehet, amely esetenként akár 5–10 évig is eltarthat;

11.

a megfelelő adatforrásokkal alátámasztott mutatók koherens keretének létrehozásához az oktatás és képzés területén megvalósuló – a 2010-es lisszaboni időhatárt meghaladó – fokozott együttműködés is alkalmazható lenne;

12.

az „egész életen át tartó tanulással foglalkozó kutatási egység” létrehozása az ISPRA Közös Kutatóközpontjában jelentősen növelheti a Bizottság kutatási kapacitását az új mutatók kifejlesztésének tekintetében;

13.

a meglévő adatokat és mutatókat teljes mértékben hasznosítani kell, miközben további erőfeszítéseket kell tenni azok összehasonlíthatóságának, tárgyszerűségének és időszerűségének javítására;

14.

az új mutatók kifejlesztése teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a saját oktatási rendszerük szervezésével kapcsolatos felelősségét, és nem ró szükségtelen adminisztratív vagy pénzügyi terhet az érintett szervezetre vagy intézményekre, valamint nem vezet elkerülhetetlenül az előrehaladás ellenőrzésére használt mutatók számának növekedéséhez;

15.

szükség van az ezen a területen tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel (pl.: OECD, UNESCO, IEA) való együttműködés további fokozására, különösen a nemzetközi adatok közötti összhang javítása érdekében.

16.

a befektetés, az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a mobilitás, a felnőttoktatás, a tanárok és szakoktatók, a szakoktatás és szakképzés, a társadalmi integráció és az aktív állampolgárság hatékonysági mutatóinak területén további stratégiákat dolgozzon ki, és azokat nyújtsa be a Tanácsnak, a mutatók azon területei tekintetében, ahol már folyik adatgyűjtés vagy európai uniós felméréseket terveznek;

17.

a mutatók azon területei tekintetében, ahol nem léteznek összehasonlítható adatok, terjesszen elő a Tanácsnak új mutatók kifejlesztésével kapcsolatos felmérésekre vonatkozó részletes javaslatokat, az alábbi területeken:

valamint bármely más területen, ahol új felmérésekre lehet szükség;

18.

azon mutatók területei tekintetében, ahol nemzetközi szervezetek (pl.: OECD, UNESCO, IEA) új felméréseket terveznek, működjön együtt az adott nemzetközi szervezetekkel, hogy ily módon eleget tegyen az EU információs szükségleteinek olyan területeken mint az IKT, a felnőttek készségfejlesztése és a tanárok szakmai továbbképzése, amely területeken más nemzetközi szervezetek már megbeszéléseket folytatnak felmérések elvégzésének a lehetőségéről;

19.

az adatgyűjtés ilyen stratégiáinak és új eszközeinek kifejlesztése során – beleértve a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben történő fejlesztést is – tegye meg az alábbiakat:

20.

a Tanácsnak történő jelentéstétel céljából, legkésőbb 2006 végéig: