[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.2.2005

SEC(2005) 229 végleges

Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének harmadik bekezdésével összhangban Magyarország aktualizált, a 2004-2008. közötti időszakra szóló konvergencia programjáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A költségvetési egyenleg felügyeletének, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletének és összehangolásnak megerősítéséről szóló, 1466/97/EK tanácsi rendelet[1] előírja, hogy a részt nem vevő tagállamoknak, azaz akik nem vezettèk be a közös valutát, konvergencia programokat kell benyújtaniuk a Tanácsnak és a Bizottságnak. E rendelet 9. cikkével összhangban a Tanácsnak valamennyi konvergencia programot meg kell vizsgálnia a Bizottság értékelései és a Szerződés 114. cikke által felállított Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által készített értékelések alapján. A Tanács a Bizottságtól kapott ajánlás alapján, és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően a vizsgálat után a programot véleményezni köteles. A rendelet értelmében a tagállamoknak az aktualizált konvergencia programokat évente kell benyújtaniuk, amelyet a Tanács is ellenőrizhet hasonló eljárások szerint.

Az EU-hoz 2004. május 1-én csatlakozott tagállamok nem résztvevői a közös valutának, de kötelesek idejében teljesíteni a konvergencia kritériumokat, ideértve azt is, amelyik az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatóságára vonatkozik, hogy alkalmassá váljanak az euro bevezetésére. A 2004-ben mért, a GDP 5,9 %-át[2] kitevő államháztartási hiányra tekintettel a Tanács július 5-i határozata szerint Magyarországon túlzott a hiány, és azt ajánlotta, hogy legkésőbb 2008-ra igazítsák ki a túlzott hiányt a 2004. májusi konvergencia programmal összhangban. Magyarországnak különösen azt ajánlották, hogy „hozzon hatékony intézkedéseket, tekintettel a 2005. évi tervezett hiány eléréséhez előirányzott intézkedésekre”, és hogy „a 2004. májusi konvergencia-programban előirányzott intézkedéseket nyomatékosan hajtsa végre, és álljon készen szükség esetén kiegészítő intézkedések meghozatalára, az államháztartás 2004. évi tervezett hiányának megvalósítása érdekében". A Bizottság – noha elismeri, hogy a magyar kormány 2004. július és november között hozott néhány intézkedést – úgy ítéli meg, hogy azok elégtelenek a 2004 és 2005-re megállapított céloktól, és általánosabban véve a 2008-ig futó többéves kiigazítási pályától való jelentős eltérés elkerülésére. Emiatt a 104. cikk (8) bekezdése értelmében 2004. december 22-én ajánlást fogadott el tanácsi határozatra, amely szerint nem hoztak hatékony intézkedést a 2004. július 5-i tanácsi ajánlásokra adott válaszként. A Tanács 2005. január 18-án ilyen értelmű határozatot fogadott el.

Magyarországnak a 2004-2008. közötti időszakot felölelő első konvergencia programját 2004. május 13-án terjesztették elő, és azt a Tanács 2004. július 5-én értékelte. Ennek aktualizálását 2004. december 1-én nyújtották be. A Bizottság szolgálatai elvégezték ezen aktualizálás technikai értékelését, figyelembe véve a Bizottság szolgálatai 2004. őszi gazdasági előrejelzéseinek eredményeit, valamint tekintettel a magatartási kódexre[3], a várható kibocsátás becslésére közösen megállapított módszertanra, a 2003-2005. közötti időszak átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásainak ajánlásaira, valamint a költségvetési politikák összehangolásának erősítéséről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek 2002. november 27-én tett bizottsági közleményre[4]. Az értékelés a következő minősítést eredményezte:

- A magyar konvergenciaprogram aktualizálását 2004. december 1-jén nyújtották be, és a 2004–2008. közötti időszakra terjed ki. Nagyjából megfelel „a stabilitási és konvergencia programok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex”adatkövetelményeinek. Noha tartalmazza az összes kötelező adatot, az elsődleges egyenleget nem az elfogadott meghatározás szerint számították ki. Néhány opcionális, pl. a hosszú távú közegészségügyi kiadásokra vonatkozó adat szintén hiányzik

- Az aktualizálásban bemutatott makrogazdasági szcenárió szintén kedvező. A gazdasági tevékenységek fellendülésének folytatódását vetíti előre: a reál GDP növekedés 2004-ről 2008-ra 3,9 %-ról fokozatosan 4,6 %-ra emelkedik. 2005–2006-ra az aktualizálás előrejelzései némileg magasabbak a Bizottság szolgálatainak 2004. őszi előrejelzésében található adatoknál: a reál GDP növekedést 2005-ben 4,0 %-ra, 2006-ban 4,2 %-ra becsüli, szemben a bizottsági 3,7 illetve 3,8 %-kal. Noha a többi évre nézve nem állnak rendelkezésre bizottsági előrejelzések, az aktualizálásnak az elkövetkező évekre vonatkozó növekedési előrejelzései hasonlóképpen optimistának látszanak. A program számadataira a közösen megállapított módszertant alkalmazó, a Bizottság szolgálatainak számításai szerint 2007–2008. folyamán a reál GDP növekedés a lehetséges szint felett van. Az ennek megfelelő kibocsátási rés 2004. és 2006. között szerény mértékben csökken, a -1 %-ot alig meghaladó szintről éppen csak -1 % alá; 2007–2008-ban hirtelen majdnem nullára esik.

- A 2004. második felében megindult újbóli dezinflációs folyamat az előrejelzés szerint folytatódik a programidőszakon keresztül, és az infláció 2008-ra 3 %-ra esne. A kamatlábra tett programelőrejelzések igen kedvezőnek tűnnek. Ezek teljesítése jelentősen megerősödött bizalommal jellemezhető környezetet igényelne, ahol a jelenlegi helyzettől eltérően lényegesen alacsonyabb az infláció, jobb a költségvetési és a folyó fizetési mérleg egyenlege, valamint a piaci résztvevőknek az euro bevezetésének stratégiájába vetett bizalma megújult. Az aktualizálás fenntartja az euro bevezetésének 2010-re kitűzött időpontját.

- Az Eurostat 2004. szeptember 23-i határozata a 2007. márciusi költségvetési adatbejelentésig megengedi a második pillért képező nyugdíjalapoknak a költségvetésben való feltüntetését. A magyar hatóságok úgy határoztak, hogy élnek ezzel a lehetőséggel és az államháztartási hiány számadatait az 1998. évi nyugdíjreform által támasztott teher (második pillér) feltüntetése nélkül nyújtották be. Ez az újraosztályozás 2004. és 2008. között 0,8–1 százalékponttal csökkenti az éves hiány-adatokat a májusi programhoz képest. A megelőző programmal és a Bizottság szolgálatainak 2004. őszi előrejelzésével való összehasonlíthatóság érdekében, és tekintettel arra, hogy a 2008-ra kitűzött végső cél szempontjából nem adódnak előnyök ebből az újraosztályozásból, ez a felmérés a nyugdíjreform által támasztott terhet figyelembe vevő, illetve az azt figyelmen kívül hagyó számadatokat egyaránt alkalmazza.

- Az aktualizálás a következő államháztartási hiányokat tervezi: 2004-ben a GDP 4,5%-a, 2005-ben 3,8%, 2006-ban 3,1%, 2007-ben 2,4 %, és 2008-ban a GDP 1,8%-a; (Az előrejelzett államháztartási hiány a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével 2004. és 2008. között a következőképpen alakulna: a GDP 5,3%-a, 4,7%-a, 4,1%-a, 3,4%-a és 2,8%-a.) azaz megtartja a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt.) A májusi konvergenciaprogramban feltüntetett, a 2004-es évre a GDP 4,6 %-ában meghatározott – a nyugdíjreform által jelentett terhet figyelembe vevő – céltól való jelentős eltérés fényében – az eredmény az aktualizálás becslése szerint a GDP 4,5 %-a (a GDP 5,3 %-a a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével), amely összhangban van a felülvizsgált céllal – a 2004. májusi programnak az időszak első felét nagyobb mértékben terhelő kiigazítási pályáját egy lineárisabb konszolidációs trenddé alakítja, egészen a programidőszak végéig. A 2004. évi GDP-nek a becslések szerint 0,9 százalékponttal történő konszolidációja után a fennmaradó évekre jelenleg mintegy 0,6–0,7 százalékpontnyi éves kiigazítást vetít előre, az eredetileg tervezett évi 0,5 százalékpontnak megfelelő éves kiigazítás helyett. Az aktualizálás fenntartja a kiadási hányad csökkenésén (2004-ben a GDP 44,8 %-áról 43,4 %-ra 2008-ban) alapuló konszolidációs stratégiát, amelyet a strukturális reformoknak a bevételi hányad mérsékeltebb csökkenésével egybekötve kell megerősíteniük. A legerősebben 2005-ben csökkennének a kiadások. Ez azonban főként a kamatteherben bekövetkező 0,5 százalékpontos csökkenésen és az állami beruházásokra fordított kiadások 1,7 százalékponttal történő csökkenésén alapul. Az állami beruházások e nagymértékű, 2005. évi csökkenését a következő évek nagyobb mértékű beruházásai részben ellensúlyoznák, így ez 2004. és 2008. között az állami beruházási hányad 0,6 százalékponttal történő csökkenéséhez vezetne. A PPP-projektek növekedő száma ellensúlyozná az állami beruházási kiadások visszaesését. A 2004. évi, 1,2 százalékponttal történő javulást követően az elsődleges hiány a fennmaradó években kb. 0,3–0,4 százalékpontos éves csökkenést mutatna, így – a nyugdíjreform által jelentett terhet figyelembe véve – 2008-ban csekély többletet lehetne elérni, amikorra az ilyen tételek elszámolására az Eurostat által a 2007. márciusi bejelentésig biztosított átmeneti időszak már lejárt.

- A programban ismertetett kiigazítási pályát, és különösen a 2005-re a GDP 3,8 %-ában meghatározott új tervezett hiányt (a GDP 4,7 %-a a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével) megfelelőnek lehet tekinteni a túlzott hiány 2008-ra történő kiigazításához, feltéve, ha azt megfelelő intézkedések támogatják. A GDP 2,8 %[5]-ában meghatározott végső célkitűzés azonban csak keskeny biztonsági sávot hagy, amely a kiindulási helyzet változása miatt tovább csökkenhet, mivel a 2004. évi költségvetés[6] alakulását illetően még mindig vannak bizonytalanságok. Ezen felül a 2005-től 2008-ig terjedő időszakban a költségvetési eredmény az előrejelzettnél rosszabb lehet. i. A makrogazdasági szcenárió igen kedvező volta azt sejteti, hogy a bevételek alacsonyabbak, a kiadások pedig magasabbak lehetnek a vártnál. Ahogy arra a Bizottság szolgálatainak 2004. őszi előrejelzése utalt (2005-re a GDP 5,2 %-át, 2006-ra a GDP 4,7 %-át becsülte – a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével, ; vagy a GDP 4,3 %-a és 3,7 %-a e teher figyelmen kívül hagyásával), a 2005-re és 2006-ra kitűzött költségvetési célok elérése veszélyeztetettnek tűnik. 2005-re nézve ez figyelembe veszi, hogy a kormány létrehozott egy a GDP 0,5 %-ának megfelelő vésztartalék-csomagot arra az esetre, ha esetleg alulmúlják a 2005. évi célt. Míg ezen tartalék létrehozása örvendetes, az arra kiutalt összeg elégtelennek tűnik a 2005. évi költségvetés kockázataira való tekintettel. Ezen kívül félő, hogy e tartalékok felszabadítása az év folyamán túl korán történik, csökkentve ezáltal a 2005. évi költségvetés szigorú végrehajtásának ösztönzőit. A 2005. és 2006. évi célok elvétése növelné a 2007-ben és 2008-ban szükséges további kiigazítási igényt. ii. A áfa-kulcsok lehetséges csökkentése a folyamatban lévő adóreformok keretében tovább veszélyeztetheti a bevételeket még akkor is, ha ezt más kulcsok emelése ellensúlyozza. ennek időzítését emiatt gondosan meg kellene fontolni, és a tervezett hiányok teljes mértékű elérésétől kellene függővé tenni. iii. A jövőbeni kiadáscsökkentések alapját képező szándékolt reformintézkedések elfogadása még nem biztosított. Ezen kívül a 2005. évi költségvetésben található kiadáscsökkentő intézkedések többségét nem támasztják alá átfogó reformok. iv. Az aktualizálás kedvező időbeli alakulás melletti kamatláb-feltételezéseit tekintve, amelyek a bizalom további helyreállításától függenek, lehetséges, hogy az elkövetkező években nem valósulnak meg. v. A jelek azt is mutatták, hogy a 2004. évi gazdasági tevékenységekből eredő áfa-visszatérítéseket nem fizetik ki teljes mértékben és időben ahhoz, hogy elkerüljék a 2005. évi (elhatárolás alapú) költségvetés terhelését, de a hatóságok kötelezettséget vállaltak e visszatérítések felgyorsítására, hogy azok ne terheljék a 2005. évi költségvetést. Másrészről a áfa-visszatérítések ezen 2004 végén kezdeményezett fokozottabb ellenőrzése hozzájárulhat a áfa-bevételek várt hiányának csökkentéséhez, ami pozitív kockázatot jelent.

- Ezen értékelés fényében fennáll a veszélye annak, hogy a költségvetés rosszabbul alakul, mint ahogy azt az aktualizálás előrejelzi. Emiatt, noha a programban található kiigazítási pálya megfelelőnek tűnik, a programban vázolt intézkedések a jelek szerint nem felelnek meg ennek a pályának és emiatt esetlegesen nem biztosítják a hiánynak a (a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével) GDP 3 %-a alá történő csökkentését. A kiigazítási pálya betartására további intézkedések szükségesek. A 2005. évi cél teljesítése kimagaslóan fontosnak látszik, amely a fenti értékelés fényében azt jelenti, hogy további, legalább ½ százalékpontnak megfelelő intézkedések tűnnek szükségesnek.

- A 2004-ben a GDP 57,3 %-ára emelkedett adóssághányad (a GDP 59,9 %-a a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével) a várakozások szerint 2005-től kezdve újból fokozatosan csökken, amit az államháztartási hiány folyamatos csökkentése és az adósságállomány csökkenő kamatterhe vált ki. 2008-ban várhatóan a GDP 50 %-a alá esik (vagy éppen csak meghaladja a GDP 53 %-át, a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével). Ezt a csökkenést a tervek szerint az adósságkezelési stratégia módosítása támogatja, ami a kamatkiadások megtakarításait eredményezi. Az adóssághányadot övező veszélyek megegyeznek a hiánybecslésekre vonatkozó veszélyekkel.

- A 2004. májusi konvergenciaprogram szerkezeti reformokat jelentett be (különösen a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy területén) a stratégiája alapját képező kiadási ellenőrzés megtámogatására. A 2005. évi költségvetés számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek a központi kormányzati szektor hatékonyságának javítását célozzák. Ezek azonban nincsenek összhangban a májusi program becsvágyó terveivel. Noha az aktualizálás számos adatot szolgáltat pontosan meghatározott tervezett reformlépésekről, még mindig nem számszerűsíti azok várt hatásait, és nem részletezi ezek végrehajtottsági állapotát. Ez arra mutat, hogy az egészségügyi és oktatási szektor átfogóbb reformjait a 2006. évi választások utánig elhalasztják, amint azt a kormány nemrég jelezte.

- Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának tekintetében Magyarország némi kockázattal szembesül a népességelöregedés becsült költségvetési költségei folytán. A veszélyek részben a hosszú távú költségvetési trendeket övező bizonytalansághoz kapcsolódnak, amely az egészségügyi ellátás kiadásainak becsléseire vonatkozó információk hiányának köszönhető. A megreformált nyugdíjrendszer – ideértve a konszolidált második pillér bevezetését is – következetesen hozzájárul a népességelöregedés költségvetési kihatásainak és a nem fenntartható államháztartás kockázatainak csökkentéséhez. Szükséges azonban – különösen az egészségügyi ellátás területén – további reformokat véghezvinni, valamint középtávon határozottan végrehajtani a tervezett költségvetési konszolidációt.

- Az aktualizálásban vázolt gazdaságpolitikák részben megegyeznek az országonkénti bontású átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal az államháztartás területén. Az államháztartási hiány csökkentésének „többéves keretbe foglalva hiteles és fenntartható módon, a Tanács által a költségvetési felügyelet gyakorlásával összefüggésben meghozandó határozatokkal összhangban” kellett zajlania. Magyarország azonban nem tett eleget a Tanács 2004. július 5-i, 104. cikk (7) bekezdés szerinti, a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében kiadott ajánlásainak, amelyekről a Tanács 2005. január 18-án a Szerződés 104. cikkének (8) bekezdése alapján határozott. A túlzott hiány 2008-ra történő kiigazítására nézve az aktualizálás megtartja a többéves keretet, noha fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetés az előrejelzettnél rosszabban alakul.

- Tekintettel a fenti értékelésre, valamint a Tanács által a 104. cikk (7) bekezdése értelmében megfogalmazott ajánlások fényében Magyarország számára helyes volna i. közép távú keretbe foglalt lépéseket tenni, hogy 2008-ra hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá csökkentse a hiányt (a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével), különösen olyan pótlólagos intézkedéseken keresztül, amelyek a 2005-re a GDP 3,8 %-ában meghatározott új tervezett hiányt (a GDP 4,7 %-a a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével) is magába foglaló új kiigazítási pálya elérésére irányulnak, valamint megragadva minden egyes lehetőséget a költségvetési kiigazítás felgyorsítására; ii. bárminemű adócsökkentés időzítését és végrehajtását a 2004. decemberben benyújtott aktualizált konvergenciaprogram tervezett hiányainak elérésétől függővé tenni; iii. előrelépni a közigazgatás, az egészségügyi és az oktatási rendszerek tervezett reformjaival, amelyekre amiatt is kötelezettséget vállaltak, hogy javítsák az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

Ezen értékelés alapján a Bizottság elfogadta a mellékelt ajánlást a Magyarország aktualizált konvergencia programjáról szóló tanácsi véleményre, és továbbítja azt a Tanácsnak.

Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének harmadik bekezdésével összhangban Magyarország aktualizált, a 2004-2008. közötti időszakra szóló konvergencia programjáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletének és összehangolásának megerősítéséről szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK[7] tanácsi rendeletre, és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

1. [2005. március 8]-án a Tanács megvizsgálta Magyarországnak a 2004–2008. közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergencia programját. A program nagyjából megfelel „a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex” adatkövetelményeinek. Noha tartalmazza az összes kötelező adatot, az elsődleges egyenleget nem az elfogadott meghatározás szerint számították ki. Néhány opcionális, pl. a hosszú távú közegészségügyi kiadáso kra vonatkozó adat szintén hiányzik. Ennek megfelelően Magyarországot felkérik, hogy feleljen meg teljes mértékben az adatkövetelményeknek.

2. Az aktualizálás alapját képező makrogazdasági szcenárió úgy tervezi, hogy a reál GDP növekedés a 2004. évi 3,9 %-ról a programidőszak végére fokozatosan 4,6 %-ra emelkedik. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy ez a szcenárió meglehetősen kedvező növekedési feltételeket tükröz. Mind a 2005-re és 2006-ra becsült növekedés, mind a középtávú növekedés alakulására tett előrevetítés magasnak tűnik. Az aktualizálás inflációra tett becslései nagyjából valószerűnek tűnnek.

3. 2005. július 5-én a Tanács úgy határozott, hogy a hiány Magyarországon túlzott, és azt ajánlotta, hogy azt 2008-ra igazítsák ki. Az aktualizálás a következő államháztartási hiányokat tervezi: 2004-ben a GDP 4,5 %-a, 2005-ben 3,8 %, 2006-ban 3,1 %, 2007-ben 2,4 %, és 2008-ban a GDP 1,8 %-a. Ezek az adatok az Eurostat 2004. szeptember 23-i határozatát tükrözik, amely a 2007. márciusi költségvetési adatbejelentésig megengedi a második pillért képező nyugdíjalapoknak a költségvetésben való feltüntetését. A magyar hatóságok úgy határoztak, hogy élnek ezzel a lehetőséggel és az államháztartási hiány számadatait az 1998. évi nyugdíjreform által támasztott teher (második pillér) feltüntetése nélkül nyújtották be. E számadatok alapján az államháztartási hiány 2004. és 2008. között a GDP 5,3 %-a, 4,7 %-a, 4,1 %-a, 3,4 %-a és 2,8 %-a lenne; azaz megtartja a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt. A májusi konvergenciaprogrammal és a Bizottság szolgálatainak 2004. őszi előrejelzésével való összehasonlíthatóság érdekében ez a vélemény nem csak a kiigazított, hanem a nyugdíjreform által jelentett tehertől megtisztított számadatokra is hivatkozik. A GDP 0,9 százalékpontjának megfelelő 2004. évi becsült konszolidációt követően az aktualizálás mintegy 0,6–0,7 százalékpontnak megfelelő éves kiigazítást jelez előre a fennmaradó évekre. Az aktualizálás a konszolidációs stratégiáját a kiadási hányad csökkentésére alapozza, ezt strukturális reformok támasztják alá, párosulva a bevételi hányad mérsékeltebb csökkenésével. A legnagyobb mértékű kiadáscsökkentést 2005-ben lehetne végrehajtani, főként a kamatteher 0,5 százalékponttal és az állami beruházási kiadások 1,7 százalékponttal való csökkenésén keresztül. A PPP-projektek növekedő száma ellensúlyozná az állami beruházási kiadások visszaesését. A tervezett menetrendre, valamint a későbbi évek kiadáscsökkentő intézkedéseinek számszerűsítésére vonatkozó részletek nem kerültek benyújtásra. Az elsődleges hiány kiigazítási pályája hasonló lenne az államháztartási hiány csökkentésének pályájához. Az elsődleges hiány 2008-ban csekély többletbe fordulna.

4. A programban ismertetett kiigazítási pályát, és különösen a 2005-re a GDP 3,8 %-ában (a GDP 4,7 %-a a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével), 2008-ra pedig a GDP 2,8 %-ában (a nyugdíjreform által jelentett terhet figyelembe véve) meghatározott új tervezett hiányt megfelelőnek lehet tekinteni a túlzott hiány 2008-ra történő kiigazításához, feltéve, ha azt megfelelő intézkedések támogatják. A GDP 2,8 %-ában (a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével) meghatározott végső célkitűzés azonban csak keskeny biztonsági sávot hagy, amely a kiindulási helyzet változása miatt tovább csökkenhet, mivel a 2004. évi költségvetés alakulását illetően még mindig vannak bizonytalanságok[8]. A program költségvetési előrejelzései magasnak tűnnek: i. A makrogazdasági szcenárió igen kedvező volta azt sejteti, hogy a bevételek alacsonyabbak, a kiadások pedig magasabbak lehetnek a vártnál. Ahogy arra a Bizottság szolgálatainak 2004. őszi előrejelzése utalt, fennáll annak a kockázata, hogy a 2005. és 2006. évi tervezett hiányok felfelé módosulnak. 2005-re nézve ez figyelembe veszi, hogy a kormány létrehozott egy a GDP 0,5 %-ának megfelelő vésztartalék-csomagot arra az esetre, ha esetleg túllépik a 2005. évi célt. Míg ezen tartalék létrehozása örvendetes, az arra kiutalt összeg elégtelennek tűnik a 2005. évi költségvetés kockázataira való tekintettel. Ezen kívül félő, hogy e tartalékok felszabadítása az év folyamán túl korán történik, csökkentve ezáltal a 2005. évi költségvetés szigorú végrehajtásának ösztönzőit. A 2005. és 2006. évi célok elvétése fokozottan terhelné a 2007. és 2008. évi kiigazítást. ii. A kiadáscsökkentések 2005-ben és az azt követő években veszélyeztetettek, mivel a 2005. évi költségvetésbe foglalt reformintézkedéseket esetlegesen nem hajtják teljes mértékben végre, illetve mert azokat nem foglalták bele átfogó reformstratégiába. iii. Az aktualizálás kedvező kamatláb-feltételezései, amelyek a bizalom további helyreállításától függenek, további költségvetési veszélyeket jelentenek. iv. A kiadási és bevételi célok hitelessége szintén aggodalomra ad okot, mivel az előző évek célkitűzéseit jelentős mértékben elvétették. Ezen felül a áfa-kulcsok bármely lehetséges csökkentése a folyamatban lévő adóreformok keretében tovább veszélyeztetheti a bevételeket még akkor is, ha ezt más kulcsok emelésével ellensúlyozni kívánnák; Ennek időzítését emiatt gondosan meg kellene fontolni, és a tervezett hiányok teljes mértékű elérésétől kellene függővé tenni. v. Veszélyes lehet a 2004. évi gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó áfa visszatérítéseivel való elmaradás is, de a hatóságok kötelezettséget vállaltak e visszatérítések felgyorsítására, hogy azok ne terheljék a 2005. évi költségvetést. Másrészről a áfa-visszatérítések 2004 végén kezdeményezett fokozottabb ellenőrzése hozzájárulhat a áfa-bevételek várt hiányának csökkentéséhez is, ami csökkenti a kockázatokat.

5. Ezen értékelés fényében fennáll a veszélye annak, hogy a költségvetés rosszabbul alakul, mint ahogy azt az aktualizálás előrejelzi. Emiatt, noha a programban található kiigazítási pályát és különösen a 2005-re a GDP 3,8 %-ában meghatározott új tervezett hiányt (a GDP 4,7 %-a a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével) megfelelőnek lehet tekinteni a túlzott hiány 2008-ig történő kiigazításához, a program költségvetési megközelítése nem tűnik elégségesnek ahhoz, hogy megvalósítsa ezt a pályát és emiatt esetleg nem biztosítja 2008-ra a hiánynak a GDP 3 %-a alá történő csökkentését. A kiigazítási pálya hitelesebbé tételéhez további intézkedések szükségesek. A 2005. évi cél teljesítése elsőrendű fontossággal bír. A fenti értékelés fényében további, legalább ½ százalékpontnak megfelelő intézkedések lennének szükségesek.

6. Az adóssághányad a becslések szerint 2004-ben a GDP 57,3 %-a (a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével a GDP 59,9 %-át érné el, amely éppen csak a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt van). A program előrejelzése szerint az adóssághányad mintegy 7 százalékponttal csökken a programidőszak folyamán. Az adóssághányadot övező veszélyek megegyeznek a hiánybecslésekre vonatkozó veszélyekkel.

7. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának tekintetében Magyarország némi kockázattal szembesül a népességelöregedés becsült költségvetési költségei folytán. A veszélyek részben a hosszú távú költségvetési trendeket övező bizonytalansághoz kapcsolódnak, amely az egészségügyi ellátás kiadásainak becsléseire vonatkozó információk hiányának köszönhető. A programban vázolt stratégia elsősorban a következő néhány évben zajló költségvetési konszolidáción, valamint a jövőben megvalósítandó pótlólagos reformintézkedéseken alapul. A megreformált nyugdíjrendszer – ideértve a konszolidált második pillér bevezetését is – következetesen hozzájárul a népességelöregedés költségvetési kihatásainak és a nem fenntartható államháztartás kockázatainak csökkentéséhez. Szükséges azonban – különösen az egészségügyi ellátás területén – további reformokat véghezvinni, valamint középtávon határozottan végrehajtani a tervezett költségvetési konszolidációt.

8. A programban vázolt gazdaságpolitikák részben megegyeznek az országonkénti bontású átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal az államháztartást területén. Az államháztartási hiány csökkentésének „többéves keretbe foglalva hiteles és fenntartható módon, a Tanács által a költségvetési felügyelet gyakorlásával összefüggésben meghozandó határozatokkal összhangban” kellett zajlania. Magyarország azonban nem tett eleget a Tanács 2004. július 5-i, 104. cikk (7) bekezdés szerinti, a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében kiadott ajánlásainak, amelyekről a Tanács 2005. január 18-án a Szerződés 104. cikkének (8) bekezdése alapján határozott. A túlzott hiány 2008-ra történő kiigazítására nézve az aktualizálás megtartja a többéves keretet, noha fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetés az előrejelzettnél rosszabban alakul.

* * *

A fenti értékelés és a Tanács által [2005. március 8-án] a 104. cikk (7) bekezdése szerint kiadott ajánlások fényében a Tanács azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarországnak:

(i) közép távú keretbe foglalt lépéseket kell tennie, hogy 2008-ra hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá csökkentse a hiányt (a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével), különösen olyan pótlólagos intézkedéseken keresztül, amelyek a 2005-re a GDP 43,8 %-ában (a GDP 4,7 %-a a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével) illetve 2008-ra a GDP 2,8 %-ában (a nyugdíjreform által jelentett teher figyelembe vételével) meghatározott új tervezett hiányt is magába foglaló új kiigazítási pálya elérésére irányulnak, valamint megragadva minden egyes lehetőséget a költségvetési kiigazítás felgyorsítására;

(ii) bárminemű adócsökkentés időzítését és végrehajtását a 2004. decemberben benyújtott aktualizált konvergenciaprogram tervezett hiányainak elérésétől függővé tenni;

(iii) előrelépni a közigazgatás, az egészségügyi és az oktatási rendszerek tervezett reformjaival, amelyekre amiatt is kötelezettséget vállaltak, hogy javítsák az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

A kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 |

Reál GDP (%-os változás) | KP 2004. december | 3,9 | 4,0 | 4,2 | 4,3 | 4,6 |

COM | 3,9 | 3,7 | 3,8 | nincs adat | nincs adat |

KP 2004. május | 3,3-3,5 | 3,5-4,0 | kb. 4 | kb. 3,5 | kb. 3,0 |

HICP-infláció (%) | KP 2004. december | 6,8 | 4,5 | 4,0 | 3,5 | 3,0 |

COM | 6,9 | 4,6 | 4,2 | nincs adat | nincs adat |

KP 2004. május | kb. 6,5 | kb. 4,5 | kb. 4 | kb. 3,5 | kb. 3 |

Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) | KP 2004. december, kiigazított 1 | -4,5 | -3,8 | -3,1 | -2,4 | -1,8 |

Nem kiigazított | -5,3 | -4,7 | -4,1 | -3,4 | -2,8 |

COM | -5,5 | -5,2 | -4,7 | nincs adat | nincs adat |

KP 2004. május | -4,6 | -4,1 | -3,6 | -3,1 | -2,7 |

Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában) | KP 2004. december, kiigazított 1 Nem kiigazított | -0,3 -1,1 | 0,0 -0,9 | 0,3 -0,7 | 0,7 -0,3 | 1,1 0,1 |

COM | -1,1 | -1,2 | -1,1 | nincs adat | nincs adat |

KP 2004. május | -0,5 | -0,2 | 0,1 | 0,3 | 0,4 |

Bruttó államadósság (a GDP %-ában) | KP 2004. december, kiigazított 1 | 57,3 | 55,3 | 53,0 | 50,6 | 48,3 |

Nem kiigazított | 59,9 | 58,6 | 56,8 | 54,9 | 53,2 |

COM | 59,7 | 59,5 | 58,9 | nincs adat | nincs adat |

KP 2004. május | 59,4 | 57,9 | 56,8 | 55,6 | 53,7 |

Megjegyzések: 1 Az Eurostat 2004. szeptember 23-i határozata átmeneti újraosztályozást enged meg, az államháztartás második pillérét képező nyugdíjalapokra vonatkozó 2007. márciusi költségvetési adatbejelentésig. A magyar hatóságok úgy határoztak, hogy élnek ezzel a lehetőséggel és a hiány számadatait úgy nyújtották be, hogy kivonták az államháztartási hiányból az 1998. évi nyugdíjreform által támasztott terhet (második pillér). Ez 2004. és 2008. között 0,8–1 százalékponttal csökkenti az éves hiány-adatokat a májusi programhoz képest. A megelőző programmal és a Bizottság szolgálatainak 2004. őszi előrejelzésével való összehasonlíthatóság érdekében, és tekintettel arra, hogy a 2008-ra kitűzött végső cél szempontjából nem adódnak előnyök ebből az újraosztályozásból, nem csak a kiigazított, hanem a kiigazítatlan számadatok is bemutatásra kerülnek. Források: Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak 2004. őszi gazdasági előrejelzései (COM); a Bizottság szolgálatainak számításai. |

[1] HL L 209., 1997.8.2. Az e szövegben említett valamennyi dokumentum megtalálható a következő internetes oldalon: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm.

[2] Ez a Bizottság 2004. tavaszi gazdasági előrejelzésén alapult, amely tekintetbe vette a 2004 márciusában Magyarország által jelentett adatokat. A 2004. szeptemberi értesítés az államháztartási hiányt 2003 vonatkozásában felfelé, a GDP 5,9%-áról 6,2%-ra korrigálta.

[3] A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a stabilitási és konvergencia programok tartalmáról és formájáról szóló, az ECOFIN-Tanács által 2001.7.10-én jóváhagyott, átdolgozott véleménye.

[4] COM(2002) 668, 2002.11.27.

[5] Ez a számadat ismét csak tartalmazza a nyugdíjreform terhét, mivel ezt a tételt csak a 2007. márciusi költségvetési adatbejelentésig lehet figyelmen kívül hagyni.

[6] A készpénz alapú és az elhatárolás alapú adatok közötti különbség még nem ismert. Az EU-csatlakozással kapcsolatos okokból kifolyólag, főként a Közösségen belüli importokra kirótt áfa beszedésének változásai miatt ez a különbség a feltételezések szerint szokatlanul magas volt – 1,2 és 1,4 százalékpont között – 2004-ben. A mezőgazdasági támogatási kifizetéseket és a közalkalmazottaknak történő 13. havi fizetések folyósítását azonban elszámolási bizonytalanságok övezik. Emiatt a készpénz és az elhatárolás alapú elszámolás közötti különbség alacsonyabb lehet, növelve ezáltal az elhatárolás alapú hiányt 2004-ben. Ha a áfa-visszatérítéseket felgyorsítják, amint azt a magyar hatóságok jelezték, a 2004. évi (elhatárolás alapú) hiány majdnem 0,7 százalékponttal emelkedhet.

[7] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az e szövegben említett dokumentumok megtalálhatók a következő internetes oldalon: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm.

[8] A mezőgazdasági támogatási kifizetéseket és a közalkalmazottaknak történő 13. havi fizetések folyósítását elszámolási bizonytalanságok övezik, ami csökkentheti a készpénz alapú és az elhatárolás alapú hiány közötti különbséget, ezáltal növelve 2004-ben az elhatárolás alapú hiányt. Ha a HÉA-visszatérítéseket felgyorsítják, amint azt a magyar hatóságok jelezték, a 2004. évi hiány majdnem 0,7 százalékponttal emelkedhet.