Brüsszel, 11.1.2005

SEC(2005) 14 végleges

Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikke (3) bekezdése értelmében Svédország aktualizált 2004-2007-re szóló konvergenciaprogramjáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet[1] értelmében a kívülálló tagállamoknak, vagyis a közös valutát nem bevezető tagállamoknak a konvergencia-programokat 1999. március 1-jéig kellett benyújtaniuk a Tanácshoz és a Bizottsághoz. A rendelet 9. cikke értelmében a Tanácsnak a Bizottságtól és a Szerződés 114. cikke alapján létrehozott bizottságtól (Gazdasági és Pénzügyi Bizottságtól) kapott értékelés alapján meg kellett vizsgálnia mindegyik konvergenciaprogramot. A Tanács a Bizottságtól kapott ajánlás alapján, és Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően a vizsgálat után véleményezte a programot. A rendelet értelmében a tagállamoknak az aktualizált konvergenciaprogramokat évente kell benyújtaniuk, melyeket a Tanács hasonló eljárások szerint ellenőrizhet.

Svédország első, az 1998-2001 közötti időszakra vonatkozó konvergenciaprogramját 1998. december 23-án nyújtotta be, melyet a Tanács 1999. február 8-án értékelt. A konvergenciaprogram aktualizálását azt követően minden évben benyújtották. Svédország legutóbbi aktualizált konvergenciaprogramját 2004. november 18-án nyújtotta be. A Bizottság szolgálatai a 2004. őszi gazdasági előrejelzésük eredményeinek, a magatartási kódexnek[2], a potenciális kibocsátás és a ciklikus hatásoktól megtisztított egyenlegek értékelésének közös módszertana, a 2003-2005 közötti időszakra szóló átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás ajánlásai, valamint a költségvetési politikák koordinációjának megerősítéséről szóló, a Tanácsnak és Európai Parlamentnek címzett bizottsági közleményben[3] kifejtett elvek figyelembevételével technikailag értékelték az aktualizált konvergenciaprogramot. Az értékelés következtetései:

- A hatodik aktualizált svéd konvergenciaprogramot, mely a 2004-2007 közötti időszakot fogja át november 18-án küldték el a Bizottsághoz. A program a 2005. évre szóló költségvetési törvényen alapul, melyet a Parlament 2004. december 16-án fogadott el. A program részben felel meg a „stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex”[4] által támasztott adatkövetelményeknek, néhány adat nem felel meg teljesen az ESA '95-szabványoknak.

- A 2004-es aktualizált konvergenciaprogramban 2004-ben 3,5%-os, 2005-ben 3,0 %-os, 2006-ban 2,5 %-os és 2007-ben 2,3 %-os GDP-növekedéssel számolnak. A 2004-es nagymértékű növekedés ellenére a foglalkoztatás növekedése negatív volt, az elkövetkezendő években azonban várhatóan helyre fog állni. Összességében a jelenleg rendelkezésre álló információ ismeretében az aktualizált konvergenciaprogram alapjául szolgáló makrogazdasági helyzet elfogadhatónak tűnik, és messzemenően megfelel a Bizottság szolgálatai értékelésének, beleértve a 2004. őszi gazdasági előrejelzést. Ezen túlmenően a későbbi évekre vonatkozó növekedési feltételezések óvatosnak tűnnek és a becsült potenciális növekedési ráták alatt maradnak.

- 2003 eleje óta az infláció fokozatosan visszaesett Svédországban, részben mivel a korábbi energiaár-növekedés kiesik a referencia-időszakból. Az infláció jelenleg nyilvánvalóan a Riskbank által kitűzött szint alatt van. A svéd korona 2003-ban és 2004-ben meglehetősen stabil volt az euróval szemben, nemrégiben azonban felértékelődött, ami a svédországi stabil makrogazdasági környezetben és a stabil várható növekedésben, a magas folyó fizetési mérlegtöbbletben, valamint a 2005 során viszonylag magas irányadó kamatlábakkal számoló piaci várakozásokban fejeződik ki. A svédországi kötvényhozam alakulása az elmúlt évben megfelelt a nagy kötvénypiacokon tapasztalható trendeknek. A svédországi és az euro-övezeti hosszú lekötésű állami kötvények közötti pozitív hozamkülönbözet az elmúlt években 50 bázispont körül ingadozott, 2004 folyamán azonban visszaesett.

- Svédországban a költségvetési keret a ciklusban átlagként a GDP 2 %-át tűzte ki államháztartási többletnek, a központi állami kiadások tekintetében többéves nominális plafont foglal magában, és a helyi közigazgatást költségvetésük kiegyenlítésére kötelezi. Az aktualizált program 2004-ben 0,7 %-os, 2005-ben 0,6 %-os, 2006-ban 0,4 %-os és az utolsó évben (2007-ben) 0,9 %-os államháztartási többletet helyez kilátásba. A kiadási és bevételi hányadok az előrejelzési időszakban fokozatosan eső trendet mutatnak. A közös módszertan alkalmazásával a ciklus becsült kihatását illetően elmondható, hogy a ciklikus hatásoktól megtisztított költségvetési egyenleg többletet mutat fel az előrejelzési időszakban. Korábbi aktualizálásokhoz képest a 2005-ös és 2006-os költségvetési célt a jelenleg lényegesen magasabb növekedési feltételezések ellenére lefelé módosították. Mindez legutóbbi eredményeknek megfelelően részben az alacsonynak előre jelzett adóbevételekkel magyarázható. A 2004. évi tavaszi törvénnyel és a 2005-ös költségvetéssel bevezetett adócsökkentések is hozzájárulnak a 2005-2006-ra előre jelzett enyhe csökkenéshez. Miközben a nyugdíjrendszer és a helyi közigazgatási alágazat az előrejelzések szerint stabil többletet fog felmutatni, a központi államadósság 2005-2006-ban növekszik, ami ezekben az években az államháztartási helyzet romlásához vezet. 2007-re alacsonyabb állami kiadást jósolnak.

- A programban a költségvetési előrejelzésekre vonatkozó kockázatok összességében kiegyensúlyozottak. Egyrészről a költségvetési előrejelzések valószínűsíthetőek, és Svédország ez idáig jó eredményeket mutatott fel a kiadási felső határ betartását illetően. Emellett a helyi közigazgatás pénzügyi helyzete javulóban van. Másrészről az adóbevételek az elmúlt néhány évben elég változékonyak voltak. Azonkívül a központi állami kiadások felső határaival szemben a költségvetési mozgástér nem csak 2004-ra, hanem a 2005. évi költségvetés szerint 2005-2006-ra is nagyon szűk. A 2006-ra tervezett választások még inkább befolyásolhatják a 2006-os költségvetést. Tekintettel e kockázatértékelésre a programok költségvetési irányultsága elégségesnek tűnik az „egyensúlyhoz közeli vagy többlettel jellemezhető” költségvetési irányvonal középtávú fenntartásához, mint ahogy azt megköveteli a Stabilitási és Növekedési Paktum a program teljes időszakában. Elegendő biztonsági sávot nyújt továbbá a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben normál makrogazdasági ingadozás esetén. A programidőszak alatt a ciklikus hatásoktól megtisztított költségvetési pozíciók és az átlagtöbbletek azonban a Svédország által kitűzött 2 %-os GDP-többlet alatt maradnak.

- A bruttó adóssághányadot illetően – ami 2000 óta a GDP 60 %-a alatt van – az előrejelzések további hanyatlást jeleznek, 2007-ben pedig a GDP 49 %-a lesz. Adósságot főként a központi állami ágazat eredményez – a költségvetési hiány innen ered –, és a nyugdíjrendszerből eredő többletet elsősorban nem közvagyonba fektetik be, ebből fakadóan lelassul a bruttó adóssághányad csökkenése. A befektetett pénzügyi eszközök nélküli adóssághányad az előrejelzések szerint javulni fog a GDP körülbelül -2 %-áról (2004-ben) -4 % alá (2007-ben). Ezen előrejelzések elfogadhatónak tűnnek.

- A program áttekinti a kormány széleskörű strukturális reformprogramját, ami a munkaerőpiac működésének javítására, a foglalkoztatás növelésére és a betegszabadságok miatt elvesztett munkanapok számának csökkentésére összpontosul. Számos intézkedést végrehajtottak, az elért eredmények azonban ez ideig vegyesek. További lépést tettek az adóreform befejezésére és a „green tax swap” (ökológiai célú adórendszer) stratégia keretében a munkaadó további enyhítésére, mindez részben felemésztődött viszont a helyiadó-emelés miatt 2003-ban és 2004-ben. Az adóreform befejezése és központi jellegű politikai célok eléréséért tett erőfeszítések, mint például a foglalkoztatás növelése, a szociális juttatásokban részesülők és a betegszabadságon töltött napok számának csökkentése továbbra is prioritást élvez a rendezett államháztartás keretében.

- Svédország viszonylag kedvező helyzetben van az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára nézve, melyben fontos szerepet játszik az elöregedő népesség és az ahhoz kötődő előre jelzett költségvetési kiadás. A GDP kb. 2 %-ára kitehető eltérés mutatkozik, amennyiben Svédország biztosítani kívánja a hosszú távú teljes fenntarthatóságot. E megállapítások az idős függő személyek arányának várható növekedésén és az egészségügyhöz kapcsolódó kiadások jelenlegi trendjén, a munkavállalói részvétel és a foglalkoztatottak közötti arányon alapulnak. Az e trendeket módosító további reformok hiányában a GDP 2 %-ával egyenlő költségvetési többletet célzó törekvés (ami megegyezik a kormány költségvetési céljával) az elkövetkezendő 10 évben a hosszú távú fenntarthatóság biztosításának központi tényezője lesz.

Központi makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

2004 | 2005 | 2006 | 2007 |

Reál GDP (változás %-ban) | Konvergenciaprogram (KP), 2004. november | 3.5 | 3.0 | 2.5 | 2.3 |

A Bizottság őszi előrejelzése (COM) | 3.7 | 3.1 | 2.9 | nincs adat (n.a.) |

KP, 2003. november | 2.0 | 2.6 | 2.5 | n.a. |

HICP-infláció (%) | KP, 2004. november2 | 1.3 | 1.5 | n.a. | n.a. |

COM | 1.1 | 1.5 | 1.9 | n.a. |

KP, 2003. november2 | 1.7 | n.a. | n.a. | n.a. |

Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) | KP, 2004. november | 0.7 | 0.6 | 0.4 | 0.9 |

COM | 0.6 | 0.6 | 0.8 | n.a. |

KP, 2003. november3 | 0.6 | 1.4 | 1.9 | n.a. |

Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában) | KP, 2004. november1 | 2.8 | 2.8 | 2.7 | 3.3 |

COM | 2.7 | 2.8 | 3.0 | n.a. |

KP, 2003. november | 0.9 | 1.7 | 2.1 | n.a. |

Ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg (a GDP %-ában) | KP, 2004. november4 | 0.8 | 0.5 | 0.5 | 1.2 |

COM | 0.7 | 0.4 | 0.6 | n.a. |

KP, 2003. november4 | 1.3 | 1.8 | 2.0 | n.a. |

Bruttó államadósság (a GDP %-ában) | KP, 2004. november | 51.7 | 50.5 | 50.0 | 49.0 |

COM | 51.6 | 50.6 | 49.7 | n.a. |

KP, 2003. november | 51.5 | 50.0 | 48.3 | n.a. |

1 Az aktualizált programban a svéd hatóságok az elsődleges egyenleget a nettó kamat nélkül adják meg a szokásos bruttó kamat helyett. Az elsődleges egyenlegek a programban lévő adatok felhasználásával a táblázatban azonban a bruttó kamat nélkül kerülnek. 2 Változás %-ban decembertől decemberig. 3 Összehasonlítási szándékkal, a 2002-es és 2003-as aktualizált programokban a megadott nettó hitelnyújtás olyan értékekre vonatkozik, melyeket az adók teljes periodizációjának figyelembevételével számítottak ki (habár e számviteli módosítást hivatalosan csak 2004-ben vezették be). 4 A Bizottság szolgálatainak számításai a programban megadott információk alapján. Forrás: Aktualizált svéd konvergenciaprogram, 2003. november és 2004. november (KP); a Bizottság szolgálatai által készített 2004. őszi gazdasági előrejelzés (COM); a Bizottság szolgálatai által készített számítások. |

A Bizottság ezen értékelés alapján fogadta el a mellékelt, Svédország aktualizált konvergenciaprogramjáról szóló ajánlást (tanácsi véleményre), melyet továbbít a Tanácsnak.

Ajánlás

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikke (3) bekezdése értelmében Svédország aktualizált 2004-2007-re szóló konvergenciaprogramjáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[5] és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT HOZTA:

1. A Tanács 2005. [január 18-án] megvizsgálta Svédország 2004-2007-re szóló aktualizált konvergenciaprogramját. A program részben megfelel a „stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex” által támasztott adatkövetelményeknek. Néhány adat nem felel meg teljesen az ESA '95-szabványoknak. Következésképpen felkérik Svédországot, hogy az adatkövetelményeket illetően érje el a teljes megfelelést.

2. A program alapjául szolgáló makrogazdasági helyzetnek megfelelően a reál GDP-növekedés 2004-ben erős 3,5 %-ról 2005-ben 3,0 %-ra, 2006-2007-ben pedig átlagosan 2,4 %-ra esik vissza. A jelenleg rendelkezésre álló információk ismeretében a helyzet valószínűnek tűnő növekedési feltételezéseket tükrözi vissza. A program inflációra vonatkozó előrejelzései valószerűnek tűnnek.

3. A költségvetési keret a ciklusban átlagként a GDP 2 %-át tűzte ki államháztartási többletnek, a központi kormányzati kiadások tekintetében többéves nominális plafont foglal magában, és a helyi közigazgatást költségvetésük kiegyenlítésére kötelezi. Az aktualizált program 2004-ben 0,7 %-os, 2005-ben 0,6 %-os, 2006-ban 0,4 %-os és az utolsó évben (2007-ben) 0,9 %-os államháztartási többletet helyez kilátásba. A kiadási és bevételi hányadok az előrejelzési időszakban fokozatosan eső trendet mutatnak. A közös módszertan alkalmazásával a ciklus becsült kihatását illetően elmondható, hogy a ciklikus hatásoktól megtisztított költségvetési egyenleg többletet mutat fel az előre jelzett időszakban. A programidőszak alatt a ciklikus hatásoktól megtisztított költségvetési pozíciók és az átlagtöbbletek azonban a Svédország által kitűzött 2 %-os GDP-többlet alatt maradnak. Miközben a nyugdíjrendszer és a helyi közigazgatási alágazat az előrejelzések szerint stabil többletet fog felmutatni, a központi kormányzati hiány 2005-2006-ban növekszik, ami ezekben az években az államháztartási helyzet romlásához vezet. 2007-re alacsonyabb állami kiadást jósolnak.

4. A programban a költségvetési előrejelzésekre vonatkozó kockázatok összességében kiegyensúlyozottak. Egyrészről a költségvetési előrejelzések valószínűsíthetőek, továbbá Svédország ez idáig jó eredményeket mutatott fel a kiadási felső határ betartását illetően. Emellett a helyi közigazgatás pénzügyi helyzete javulóban van. Másrészről az adók az elmúlt néhány évben elég változékonyak voltak. Azonkívül a központi állami kiadások felső határaival szemben a költségvetési mozgástér nem csak 2004-re, hanem a 2005. évi költségvetés szerint 2005-2006-ra is nagyon szűk. A 2006-ra tervezett választások még inkább befolyásolhatják a 2006-os költségvetést.

5. Tekintettel e kockázatértékelésre a program költségvetési irányultsága elégségesnek tűnik ahhoz, hogy a 2004-2007 közötti időszakban a Stabilitási és Növekedési Paktum középtávú célkitűzésének megfelelően (egyensúlyhoz közeli vagy többlettel jellemezhető költségvetési irányvonal) fenntarthatóak legyenek a többletek. Elegendő biztonsági sávot nyújt a GDP 3 %-ában rögzített hiányküszöb átlépésével szemben normál makrogazdasági ingadozás esetén a program időszaka alatt.

6. Az adóssághányad a becslések szerint 2004-ben a GDP 51,7 %-a volt, ami jóval a Szerződésben előirányzott referenciaérték (a GDP 60 %-a) alatt van. A program szerint az adóssághányad 2007-re a GDP 49,0 %-ára csökken.

7. Svédország az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára nézve az elöregedő népességhez kötődő előre jelzett jelentős költségvetési kiadás ellenére viszonylag kedvező helyzetben van. A GDP kb. 2 %-ára kitehető eltérés mutatkozik, amennyiben Svédország biztosítani kívánja a hosszú távú teljes fenntarthatóságot. E megállapítások az idős függő személyek arányának várható növekedésén és az egészségügyhöz kapcsolódó kiadások jelenlegi trendjén, a munkavállalói részvétel és a foglalkoztatottak közötti arányon alapulnak. Az e trendeket módosító további reformok hiányában a GDP 2 %-ával egyenlő költségvetési többletet célzó törekvés (ami megegyezik a kormány költségvetési céljával) az elkövetkezendő 10 évben a hosszú távú fenntarthatóság központi tényezője lesz.

Svédország aktualizált konvergenciaprogramjának legfontosabb előrejelzései

2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 |

Reál GDP-növekedés (%) HICP-infláció (%) Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában) Ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg (a GDP %-ában)1 Bruttó államadósság (a GDP %-ában) | 1.6 1.8 0.5 2.7 1.4 52.0 | 3.5 1.3 0.7 2.8 0.8 51.7 | 3.0 1.5 0.6 2.8 0.5 50.5 | 2.5 n.a. 0.4 2.7 0.5 50.0 | 2.3 n.a. 0.9 3.3 1.2 49.0 |

1A Bizottság szolgálatai által végrehajtott számítások közös módszertant alkalmaznak a programban lévő információkra nézve.

[1] HL L 209., 1997.8.2. Az e szövegben említett összes dokumentum megtalálható a következő weboldalon: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm.

[2] A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság felülvizsgált véleménye a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról, melyet az ECOFIN-Tanács 2001.7.10-én hagyott jóvá.

[3] COM(2002) 668, 2002.11.27.

[4] A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság felülvizsgált véleménye a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról, dokumentumszám EFC/ECFIN/404/01–REV 1 (2001.6.27.), az ECOFIN-Tanács 2001.7.10-én hagyta jóvá.

[5] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az e szövegben említett összes dokumentum megtalálható a következő weboldalon: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm.