[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.9.2005

COM(2005) 375 végleges

2005/0156 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE

a bevándorlásra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat alapja és céljai

A migrációra és a menekültügyre vonatkozó közösségi politikák és jogszabályok fejlődése előtérbe helyezte az átfogó és összehasonlítható európai statisztikák szükségességét, egy sor migrációval kapcsolatos kérdésben. A közös bevándorlási és menekültügyi rendszer jövőbeni fejlődése, végrehajtása és ellenőrzése magában foglalja a jelenleg elérhetőnél sokkal jobb statisztikai információ szükségességét. A 2003. június 20-i thesszaloniki Európai Tanács megállapította, hogy hatékonyabb mechanizmusra van szükség a migrációra és a menekültügyre vonatkozó információk összegyűjtése és elemzése tekintetében az Európai Unióban.

Az Európai Parlament a 2003. november 6-i állásfoglalásában megjegyezte, hogy jogszabályalkotás szükséges a helyes és hatékony közösségi migrációs politikák fejlődéséhez szükséges átfogó statisztikák előállításának biztosítására.

- Általános összefüggések

Az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta jelentős erőfeszítéseket tettek az Európai Unió menekültügyi és bevándorlási közös politikáinak fejlesztésére. Ez fontos részét képezte a szabadság, biztonság és igazságosság térségének létrehozására vonatkozó nagyszabású munkaprogramjának, amely az 1999-es tamperei Európai Tanács prioritása volt. 2003 áprilisában a Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki (COM (2003) 179 végleges)[1], amely rövid és középtávú célokat határozott meg a migrációra és a menekültügyre vonatkozó statisztikai tevékenységeinek fejlesztésére. Ez a javaslat a Bizottságnak a cselekvési tervben megkezdett azon szándékát folytatja, hogy megteremtse e statisztikák jogszabályi alapját.

- Meglévő rendelkezések a javaslat területén / A meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A migrációs és menekültügyi statisztikákra vonatkozó új közösségi igények a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló, 1976. február 9-i 311/76/EGK tanácsi rendelet[2] rendelkezéseit elavulttá teszik, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni.

A JAVASLAT JOGI VONATKOZÁSAI

- A javasolt fellépés összefoglalása

E rendelet célja a nemzetközi migráció és menekültügy közösségi statisztikáinak összegyűjtése és összeállítása közös keretének létrehozása. Felismerték, hogy a tagállamokban nagy különbségek vannak a migrációs statisztikák előállításában, és még abban is, hogy a statisztikákban hogyan határozzák meg a migránsokat. Figyelembe véve a különböző típusú migrációs statisztikák igényeit és a különböző adatforrások elérhetőségét, a helyzet nem állandó. E rendelet megkísérli a közigazgatási rendszerek és az adatforrások tekintetében fennálló európai különbségeket összehangolni, az Európai Unió és tagállamai összehasonlítható migrációs statisztikáinak növekvő igényével. Bár a jogi szabályozás célja a statisztikák összehasonlíthatósága érdekében e fogalom-meghatározási, és az adatforrásokkal kapcsolatos különbség hatásainak csökkentése, nyilvánvaló, hogy az összehangolás irányába történő fejlődésnek fokozatosnak kell lennie. A javasolt jogszabály arra kötelezi a tagállamokat, hogy a rendelkezésre álló adatokat a legjobban használják fel statisztikák előállítására, hogy a lehető leginkább megfeleljenek az összehangolt fogalommeghatározásoknak. Mindamellett nem tanácsos a tagállamokra hárítani a teljesen új adatforrások bevezetését, vagy kikényszeríteni a bevándorlási és menekültügyi igazgatási rendszerek változtatásait. A tagállamoknak azonban meg kell világítaniuk az adatforrás kiválasztását, és az adatforrásnak az összehangolt fogalmaknak való megfelelés mértékére előre láthatóan gyakorolt hatásait. Ez a statisztikák értelmezését segítő információként kerül felhasználásra.

- Jogalap: az EK-Szerződés 285. cikke

A közösségi statisztikák jogalapját a 285. cikk határozza meg. A Tanács az együttdöntési eljárással összhangban intézkedéseket fogad el a statisztikák előállítása tekintetében, ha az a közösségi fellépések hatékonyságához szükséges. Ez a cikk a közösségi statisztikák előállítására vonatkozó követelményeket fogalmaz meg, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, az objektivitás, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai megbízhatóság normáinak való megfelelést.

- A szubszidiaritás elve

A jelenlegi helyzetben a migrációnak több különböző statisztikai fogalommeghatározása és elmélete van. Ez nem teszi lehetővé összehasonlítható migrációs statisztikák előállítását. Több éven át kísérletek történtek az egy sor hallgatólagos megállapodást tartalmazó, összehangolt fogalmakon alapuló adatgyűjtésre, de a tagállamoknak nem sikerült alkalmazni e meghatározásokat. Az EK-Szerződés 5. cikkében szereplő szubszidiaritás elvével összhangban a javasolt cselekvés célja – konkrétan a migrációra és a menekültügyre vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállítása – nem valósítható meg megfelelően az egyenként tevékenykedő tagállamok által, és ezért jobb, ha a Közösség valósítja meg azokat. Az Európai Parlament a 2003. november 6-i állásfoglalásában arra a következtetésre jutott, hogy a migrációra vonatkozó statisztikák javításának további fejlődése jogalkotást igényel. Továbbá a migránsok számára vonatkozó számítások javításához növekvő igény van a migránsokra vonatkozó jobb demográfiai és társadalmi-gazdasági információkra. Például az illegális bevándorlás elleni végrehajtási intézkedésekre vonatkozó statisztikák esetében fontos az adatgyűjtések fejlesztése azért, hogy információt szolgáltassanak az érintett személyek koráról és neméről. Ezek az adatok – amelyek jelenleg nem elérhetők – szükségesek az emberkereskedelem elleni politikák értékeléséhez. Ehhez hasonlóan jobb társadalmi-gazdasági információ szükséges az olyan kérdésekben, mint a migránsok beilleszkedése és a részvételük a munkaerőpiacokon.

A tagállamok egyéni fellépése nem lesz elegendő a korrekt és hatékony bevándorlási és menekültügyi közösségi politikák fejlődéséhez és ellenőrzéséhez szükséges összehasonlítható statisztikák hozzáférhetőségének biztosítására. A migráció – mint sok közérdekű terület tényezője – növekvő jelentősége azt mutatja, hogy a tagállamoknak megbízható és összehasonlítható statisztikákra van szükségük. Például megfelelő információra van szükség a migrációról a munkaerőpiac változásainak jövőbeni előrejelzéséhez. A tagállamok egyéni, Uniós szintű koordináció és összehangolás nélküli fellépése ezen igény eredménytelen és nem hatékony megközelítése lenne.

A migrációra és a menekültügyre vonatkozó összehangolt közösségi statisztikák bevezetése összetett eljárás lesz, amelynek számításba kell vennie a politika statisztikai szükségleteit, a nemzetközi gyakorlatokat és ajánlásokat, valamint annak gyakorlati előnyeit, hogy a meghatározásokat minden tagállamban alkalmazzák. Ez Európai Unió szintű konzultációt, koordinációt és tervezést igényel, amely megvalósítására a Bizottság a legalkalmasabb. Lényeges, hogy hozzáférhető legyen az egész EU-ra vonatkozó információ, a közösségi jogszabályok és politikák fejlődésének és végrehajtásának ellenőrzése céljából. A jelenlegi fő gyakorlat nem biztosítja megfelelően az adatok egységesen szabályos, naprakész és gyors átadását és terjesztését vagy nyilvános hozzáférhetőségét. A javasolt jogszabály hatáskörébe tartozó, összegyűjtésre kerülő statisztikák a lehető leghamarabb összhangba fognak kerülni az Egyesült Nemzetek nemzetközi migrációra vonatkozó statisztikai ajánlásaival. Az ide tartozó statisztikák nagyjából az Eurostat meglévő éves migrációs adatgyűjtésén, valamint a menekültügyre és az illegális migráció elleni végrehajtási intézkedésekre vonatkozó havi adatgyűjtéseken alapulnak. Egy további, migrációval kapcsolatos téma a nem EU-polgárok legális bevándorlása. Ez a tárgya a Bizottság néhány jogalkotási és politikai változtatásának.

Az egyéni cselekvések miatt, és a Bizottság kiterjedt, e terület koordinációja javításának nem jogalkotói jellegű kísérletei ellenére a tagállamok nem képesek eljuttatni a Bizottsághoz a migrációra és a menekültügyre vonatkozó összehasonlítható közösségi statisztikákhoz szükséges összehangolt adatokat. Habár az elmúlt néhány évben történtek változások és fejlődés, nyilvánvaló, hogy a migrációra és a menekültügyre vonatkozó hozzáférhető európai statisztikák nem megfelelőek jogszabályok és politika létrehozásához és ellenőrzéséhez. Különleges vonatkozásai is vannak annak, hogy ilyen nagy mennyiségű adat hiányzik az adatgyűjtésekből. Komoly problémákat okoz a harmonizáció hiánya is – mindkettő a statisztikákhoz alkalmazott adatforrások és fogalommeghatározások szempontjából.

Bár a Bizottság képes a leginkább megszervezni a közösségi statisztikák összegyűjtését, a tagállamok illetékesek a nemzeti statisztikai rendszerek megszervezésében és működtetésében. A javaslat csak a nemzetközi migrációs és menekültügyi statisztikákra vonatkozik, amelyet közösségi statisztikák előállítása céljából a Bizottságnak kell benyújtani. Ennek nincs közvetlen hatása a nemzeti célokra történő statisztika-előállításra vagy más típusú népességstatisztikákra, mint például a tagállamok területén történő belső migráció. A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet[3] megfelelő szabályokat határoz meg.

Ez a jogszabály lényeges lépés egy olyan témakör összehangolt közösségi statisztikái elérhetőségének javítására, amely mind európai, mind tagállami szinten elsőrendű fontosságúként elismert. Amennyiben a rendelet és az azt követő végrehajtási intézkedések bevezetése kudarcot vall, annak komoly negatív hatása lesz a politika fejlődésére és az ellenőrzésre.

- Az arányosság elve

Az arányosság elvével összhangban e rendelet a célja eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lép túl az e cél eléréséhez szükségeseken. Tekintve az EU-n belüli eltéréseket, és figyelemmel a migrációs statisztikák előállításához felhasznált adatforrásokra, nem valósítható meg egy minden tagállamban használandó adatforrás érdekében történő szabályozás. E helyett a cél egy bizonyos mértékű rugalmasság engedélyezése a nemzeti közigazgatások számára, hogy a hozzáférhető legjobb adatforrásokat használják fel az összehangolt meghatározásokon alapuló statisztikák előállítására. Egy másik fontos szempont a részletes metaadatok szolgáltatása a felhasznált adatforrások magyarázatához, és ezen adatforrások lehetséges hatásai felmérésének lehetővé tételéhez olyan mértékben, hogy a statisztikák megfeleljenek az összehangolt meghatározásoknak.

A javasolt rendelet csak összehangolt statisztikai meghatározásokat használ a migráció és a menekültügy tekintetében. A tagállamok szabadon összeállíthatják e statisztikákat bármely megfelelő nemzeti adatforrás felhasználásával, figyelembe véve a nemzeti statisztikai rendszereket és a gyakorlatot. Nem szükséges változtatásokat véghez vinni a migrációra és a menekültügyre vonatkozó közigazgatási rendszerekbe. Nemzeti szinten a migrációra és a menekültügyre vonatkozó statisztikákért való felelősség nagyon változatos a különböző szervek között. Az a felfogás, hogy bizonyos tagállamok jogszabályai fejlesztéseket vezethetnek be a meglévő, migrációra vonatkozó statisztikáikba – például kiegészítő változók gyűjtésében, vagy az adatok hozzáférhetősége határidejének lerövidítésében. Az Eurostat folytatni fogja a szoros munkát a felelős nemzeti hatóságokkal, és arra törekszik, hogy minimalizálja a keretrendelet, és később a bizottsági végrehajtási intézkedések miatti lehetséges nehézségeket.

KÖLTSÉGVETÉSI KIHATÁSOK

A javaslatnak nincsenek kihatásai a közösségi költségvetés tekintetében.

2005/0156 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE

a bevándorlásra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban[7],

mivel:

1. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2001. május 28–29-i következtetéseiben – tekintettel a közös vizsgálatra, valamint a menekültügyre és a migrációra vonatkozó statisztikák javuló cseréjére – úgy értékelte, hogy szükség van egy átfogó és összefüggő keretre a statisztikák javításának jövőbeni fellépéseihez.

2. 2003 áprilisában a Bizottság közleményt adott ki a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amelyben cselekvési tervet határozott meg a bevándorlás területére vonatkozó Közösségi Statisztikák összegyűjtésére és elemzésére[8]. Ez számos jelentős változtatást foglalt magában, amelyek célja e statisztikák teljességének és összehangoltsági fokának javítása volt. A cselekvési terven belül a Bizottság célja jogszabály-alkotási javaslat a migrációra és menekültügyre vonatkozó közösségi statisztikák területén.

3. A 2003. június 20-i thesszaloniki Európai Tanács megállapította, hogy több hatékony mechanizmusra van szükség a migrációra és a menekültügyre vonatkozó információk összegyűjtésére és elemzésére az Európai Unióban.

4. Az Európai Parlament a 2003. november 6-i állásfoglalásában megjegyezte, hogy a jogszabályalkotás szükséges a közösségi bevándorlási politika helyes és hatékony fejlődéséhez szükséges átfogó statisztikák készítésének biztosítására. Az állásfoglalás támogatja a Bizottságot abban, hogy jogszabályalkotást javasoljon a migrációs és a menekültügyi statisztika területén.

5. Az Európai Unió bővítése újabb földrajzi és politikai dimenziót hozott a bevándorláshoz társított jelenség mértékéhez. Ez újabb ösztönzést is adott a pontos, aktuális és összehangolt statisztikai információ iránti igényre. Továbbá növekvő szükség van a bevándorlók szakmájára, oktatására, képzettségére és tevékenységtípusára vonatkozó statisztikai információkra.

6. A bevándorlásra és a menedékjogra vonatkozó összehangolt és összehasonlítható közösségi statisztikák lényegesek a bevándorlásra és a menedékjogra, továbbá a személyek szabad mozgására vonatkozó közösségi jogszabályok és politikák fejlődéséhez és ellenőrzéséhez.

7. Szükség van a menekültügyre és a migrációra vonatkozó statisztikai információcsere megerősítésére, és a közösségi statisztikai gyűjtemények és eredmények minőségének javítására, amelyek mindezidáig egy sor hallgatólagos megállapodáson alapultak.

8. Lényeges, hogy az egész Európai Unióra kiterjedő információ legyen elérhető, hogy vizsgálni lehessen a közösségi szabályozás és politika fejlődését és végrehajtását. A jelenlegi fő gyakorlat nem biztosítja megfelelően az összehangolt adatok egységesen szabályos, aktuális és gyors átadását és terjesztését.

9. A migrációra és a menekültügyre vonatkozó statisztikák területén megjelent új közösségi szükségletek elavulttá tették a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló, 1976. február 9-i 311/76/EGK tanácsi rendelet[9] rendelkezéseit.

10. Ezért a 311/76/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

11. Mivel a migrációval és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közösségi statisztikák összegyűjtésének és szerkesztésének közös szabályai meghatározása céljából végrehajtandó fellépés nem végezhető el megfelelően a tagállamok által, így a cselekvés, annak hordereje miatt jobban elvégezhető közösségi szinten, ezért a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben szereplő arányosság elvével összhangban e rendelet nem haladhatja meg az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

12. A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet képezi e rendelet előírásainak hivatkozási alapját. Ez különösen megköveteli a pártatlanság, a megbízhatóság, az objektivitás, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás szabályainak betartását[10].

13. Az e rendelet átültetéséhez szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1998. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[11] összhangban kell elfogadni.

14. Az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló, 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal[12] létrehozott statisztikai programbizottsággal az említett rendelet 3. cikkével összhangban való konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet a közösségi statisztikák összegyűjtésének és szerkesztésének közös szabályait határozza meg a következő területeken:

a) a tagállamokba való bevándorlás és az azokból történő kivándorlás, beleértve az egyik tagállam területéről egy másikéba történő, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti áramlást;

b) a tagállamok területén szokásosan tartózkodó természetes személyek állampolgársága és születési helye;

c) a tagállamoknak a bevándorlásra, a tartózkodási engedély megadására, az állampolgárságra, a menedékjogra és a nemzetközi védelem egyéb formáira, valamint az illegális bevándorlás megelőzésére vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásai és folyamatai.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) „szokásos tartózkodási hely” az a hely, ahol a személy rendesen a pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, baráti és rokonlátogatások, üzleti, orvosi kezelési vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre;

b) „bevándorlás” az a cselekmény, amely során a természetes személy – akinek a korábbi szokásos tartózkodási helye egy másik tagállamban vagy harmadik államban volt – a szokásos tartózkodási helyét egy tagállam területére teszi át, amely tartózkodás időtartama legalább 12 hónapos, vagy várhatóan legalább annyi;

c) „kivándorlás” az a cselekmény, amely során a korábbi szokásos tartózkodási helyét az egyik tagállamban elhagyó természetes személy azt egy másik tagállamba teszi azt át legalább 12 hónapos, vagy várhatóan legalább ilyen hosszú időtartamra;

d) „bevándorló” az a természetes személy, aki bevándorlásra vállalkozik;

e) „kivándorló” az a természetes személy, aki kivándorlásra vállalkozik;

f) „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” a 2003/109/EK tanácsi irányelv[13] 2. cikkének b) pontja értelmében a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező;

g) „harmadik ország állampolgára”: mindazon személyek, akik a Szerződés 17. cikke (1) bekezdésének értelmében nem az Unió polgárai, beleértve a hontalanokat is;

h) „nemzetközi védelem iránti kérelem” a 2004/83/EK tanácsi irányelv[14] 2. cikkének g) pontja értelmében a nemzetközi védelem iránti kérelem;

i) „menekült jogállás” a 2004/83/EK tanácsi irányelv 2. cikkének g) pontja értelmében a menekült jogállás;

j) „kiegészítő védelmi jogállás” a 2004/83/EK tanácsi irányelv 2. cikkének f) pontja értelmében a kiegészítő védelmi jogállás;

k) „családtag” a 2003/343/EK[15] tanácsi rendelet 2. cikkének i) pontjában meghatározott minden családtag;

l) „átmeneti védelem” a 2001/55/EK[16] tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott átmeneti védelem;

m) „kísérő nélküli kiskorú” a 2004/83/EK tanácsi irányelv 2. cikkének i) pontja értelmében a kísérő nélküli kiskorú;

n) „letelepedés” harmadik ország állampolgára számára annak engedélyezése, hogy nemzetközi védelem céljából valamely tagállam területén tartózkodjon nemzeti vagy közösségi letelepedési rendszer keretében.

(2) Szükség esetén az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározások a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kiigazíthatók.

(3) Ha az az e rendeletben meghatározott statisztikák összehangolásának biztosításához szükséges, a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban az (1) bekezdésben szereplőkhöz kiegészítő fogalommeghatározások fogadhatók el.

(4) Az a tény, hogy valamely tagállamot az (1) bekezdésben szereplő egy vagy több jogszabály valamelyike nem köti, nem mentesíti a tagállamot az e rendelet hatálya alá tartozó statisztikák szolgáltatása alól.

3. cikk

A nemzetközi migrációra, a szokásos tartózkodási hellyel rendelkező népességre és az állampolgárság megszerzésére vonatkozó statisztikák

(1) A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következők számarányára vonatkozó statisztikákat:

a) a tagállam területére költözött bevándorlók a következő bontásban:

i. állampolgárság kor és nem szerint;

ii. születési hely kor és nem szerint;

iii. a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti ország kor és nem szerint;

b) a tagállam területéről elköltözött kivándorlók a következő bontásban:

i. állampolgárság kor és nem szerint;

ii. születési hely kor és nem szerint;

iii. a következő szokásos tartózkodási hely szerinti ország kor és nem szerint;

c) a tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek a következő bontásban:

i. állampolgárság kor és nem szerint;

ii. születési hely kor és nem szerint;

d) a tagállamban állampolgárságot szerzett természetes személyek, akik korábban más tagállam vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkeztek, vagy korábban hontalanok voltak, kor és nem, az érintett személyek korábbi állampolgársága és a korábban hontalan személyek szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdésben említett statisztikáknak egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és a referenciaév elmúltát követő tíz hónapon belül el kell juttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2006.

4. cikk

A nemzetközi védelemre vonatkozó statisztikák

(1) A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következők számarányára vonatkozó statisztikákat:

a) nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtott személyek, vagy ilyen kérelembe családtagként belefoglalt személyek;

b) a referencia-időszak végéig a nemzeti illetékes hatóság által elbírálásra kerülő nemzetközi védelem iránti kérelmek hatálya alá tartozó személyek;

c) első fokú határozattal elutasított nemzetközi védelem iránti kérelmek, beleértve az elfogadhatatlanság vagy megalapozatlanság miatti határozatokat;

d) menekült jogállást elismerő vagy visszavonó elsőfokú határozatok;

e) a kiegészítő védelmet elismerő vagy visszavonó elsőfokú határozatok;

f) az átmeneti védelmet elismerő vagy visszavonó elsőfokú határozatok;

g) humanitárius vagy egyéb, a nemzeti jog körébe tartozó okok miatt tartózkodást engedélyező, elutasító vagy visszavonó más első fokú határozatok;

h) visszavont nemzetközi védelem iránti kérelmek.

E statisztikákat kor és nem, valamint az érintett személyek állampolgársága szerinti bontásban kell megadni. Egy naptári hónap referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és azokat a referencia-hónap végét követő két hónapon belül el kell juttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referencia-hónap 2006 januárja.

(2) A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következők számarányára vonatkozó statisztikákat:

a) az illetékes hatóság által kísérő nélküli kiskorúnak tekintett nemzetközi védelem iránti kérelmező;

b) a nemzetközi védelem iránti kérelmet visszautasító határozatok, beleértve a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során a kérelmet elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak ítélő határozatokat is;

c) a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, menekült jogállás megadásáról vagy visszavonásáról szóló határozatok;

d) a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, kiegészítő védelem megadásáról vagy visszavonásáról szóló határozatok;

e) a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, átmeneti védelem megadásáról vagy visszavonásáról szóló határozatok;

f) a közigazgatási vagy bírósági szervek által fellebbezés vagy felülvizsgálat során hozott, humanitárius vagy a nemzeti jog körébe tartozó más okokból tartózkodás engedélyezésének megadásáról, visszautasításáról vagy visszavonásáról szóló határozatok;

g) a 343/2003/EK rendelet és az 1560/2003/EK bizottsági rendelet[17] hatálya alá tartozó átadások és átvételek;

h) a tagállamba történő letelepedésre kiválasztott személyek.

E statisztikákat kor és nem, valamint az érintett személyek állampolgársága szerinti bontásban kell megadni. Egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és a referenciaév végét követő három hónapon belül el kell juttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2006.

5. cikk

Az illegális belépés és tartózkodás megelőzésére vonatkozó statisztikák

(1) A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következők számarányára vonatkozó statisztikákat:

a) harmadik ország állampolgárának a külső határon a tagállamok területére való belépésének elutasítása;

b) a bevándorlásra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a tagállam területén illegálisan tartózkodó harmadik ország állampolgárai.

E statisztikákat kor és nem, valamint az érintett személyek állampolgársága szerinti bontásban kell megadni.

(2) Egy naptári év referencia-időszakra kell vonatkozniuk, és a referenciaév végét követő három hónapon belül el kell juttatni a Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2006.

6. cikk

A tartózkodási engedélyre és harmadik országok állampolgárainak tartózkodására vonatkozó statisztikák

(1) A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostat) a következőkre vonatkozó statisztikákat:

a) harmadik országok állampolgárai számára kiállított tartózkodási engedélyek száma a következő bontásban:

i. a referencia-időszakban kiállított engedélyek, amely révén a személy először kap engedélyt tartózkodásra állampolgárság, az engedély kiállításának oka, és az engedély érvényességének időtartama szerinti bontásban;

ii. a referencia-időszakban kiállított, és a személy bevándorlói jogállása vagy a tartózkodási ok megváltozása alkalmával megadott engedélyek állampolgárság, az engedély kiállításának oka és az engedély érvényességének időtartama szerinti bontásban;

iii. a referencia-időpontban érvényes engedélyek (a vissza nem vont és le nem járt kiállított engedélyek száma) állampolgárság, az engedély kiállításának oka és az engedély érvényességének időtartama szerinti bontásban;

b) hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők száma állampolgárság szerinti bontásban.

(2) Amennyiben a tagállam nemzeti jogszabályai vagy közigazgatási gyakorlata lehetővé teszi a tartózkodási engedély helyett a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a bevándorló jogállás különleges kategóriáinak megadását, az ilyen vízumok és jogállások megadását bele kell érteni az (1) bekezdésben előírt statisztikákba.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikák egy naptári év referencia-időszakra vonatkoznak, és a referenciaév végét követő hat hónapon belül el kell juttatni azokat Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2006.

7. cikk

A visszatérésekre vonatkozó statisztikák

(1) A tagállamok statisztikákat juttatnak el a Bizottsághoz (Eurostat) harmadik országok azon állampolgárainak számáról, akik akár önkéntesen, akár – közigazgatási vagy bírói határozat, vagy a visszatérésre kötelezést előíró jogi aktust követő – kitoloncolás miatt visszatérnek a származási országukba, átutazási vagy más harmadik országba, a visszatért személyek kora, neme és állampolgársága szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott statisztikák egy naptári év referencia-időszakra vonatkoznak, és a referenciaév végét követő három hónapon belül el kell juttatni azokat Bizottságnak (Eurostat). Az első referenciaév 2006.

8. cikk

További bontások

(1) A Bizottság a következő statisztikákra a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban további bontásokat határozhat meg az alábbiak szerint:

a) a 3. cikkben előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontások:

i. alkalmazotti helyzet,

ii. foglalkozás,

iii. iparág,

iv. oktatási és képzési szint,

v. az első érkezés éve;

b) a 3. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontások:

a jelenlegi szokásos tartózkodási hely régiója;

c) a 4. cikkben előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontások:

i. a közigazgatási határozat által érintett személyek száma,

ii. a kért védelem kategóriája,

iii. a kérelem benyújtásának éve;

d) az 5. cikkben előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontások:

i. a visszautasítás vagy az elfogás oka,

ii. a visszautasítás vagy az elfogás helye;

e) a 6. cikkben előírt statisztikák esetében a következők szerinti bontások:

i. az az év, amikor a tartózkodási engedélyt először megadták,

ii. foglalkozás,

iii. gazdasági tevékenység,

iv. kor,

v. nem;

f) a 7. cikkben előírt statisztikák esetében a következő szerinti bontás:

a visszatérés oka.

(2) Amikor arról születik döntés, hogy az (1) bekezdéssel összhangban további bontásokat határoznak meg, a Bizottságnak meg kell ítélnie ezen információnak a közösségi politikák fejlődése és ellenőrzése céljaihoz való szükségességét, valamint értékelnie kell a megfelelő adatforrások hozzáférhetőségét.

9. cikk

Adatforrások és minőségi normák

(1) A statisztikáknak a tagállamokban való hozzáféréssel, valamint a nemzeti jogszabályokkal és a gyakorlattal összhangban a következő adatforrásokon kell alapulniuk:

a) a közigazgatási és a bírósági intézkedések nyilvántartásai;

b) a közigazgatási intézkedésekkel kapcsolatos nyilvántartások;

c) a természetes személyek népességére, vagy e népesség valamely alcsoportjára vonatkozó nyilvántartások;

d) népszámlálások;

e) mintavételes felmérések;

f) más megfelelő források.

(2) A tagállamoknak jelentést kell készíteniük a Bizottság (Eurostat) számára a felhasznált adatforrásokról, a források kiválasztásának indokairól, és a kiválasztott adatforrásoknak a statisztikák minőségére gyakorolt hatásáról.

(3) A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a jelentést a statisztikai információk minőségének, összehasonlíthatóságának és teljességének értékeléséhez szükséges minden tájékoztatással együtt nyújtják be.

(4) A tagállamok késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) az e rendelet értelmében szolgáltatott statisztikák felülvizsgálatáról és kijavításáról, valamint a felhasznált módszerek és adatforrások bármilyen változásáról.

(5) Az adattovábbítás megfelelő formáit a 11. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell megállapítani.

10. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket – beleértve a gazdasági és műszaki változások figyelembevételére vonatkozó intézkedéseket – a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni Az ilyen intézkedéseknek tartalmazniuk kell különösen:

a) a 2. cikkben szereplő fogalommeghatározások kiigazításait és további fogalommeghatározások elfogadását;

b) a változókra alkalmazandó további bontásokat és bontási szinteket, a 8. cikkben meghatározottak szerint;

c) a Bizottsághoz történő adattovábbítás határidőit;

d) a pontosságot és a minőségi normákat meghatározó szabályokat;

e) a 9. cikkben meghatározott adattovábbítás megfelelő módjait meghatározó szabályokat.

11. cikk

Eljárás

(1) A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határoztat 1. cikkével létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2) Amikor e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott szabályozási eljárást kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszakot három hónapban kell meghatározni.

(3) A Bizottság elfogadja az eljárási szabályzatát.

12. cikk

Jelentés

E rendelet hatálybalépését követő öt éven belül, és azután háromévenként a Bizottság jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet értelmében összeállított statisztikákról és azok minőségéről.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 311/76/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] A Bizottság 2003.4.15-én fogadta el.

[2] HL L 39., 1976.2.14, 1. o.

[3] HL L 52., 1997.2.22., 61. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL C , o.

[5] HL C , o.

[6] HL C , o.

[7] HL C , o.

[8] COM (2003) 179.

[9] HL L 39., 1976.2.14., 1. o.

[10] HL L 52., 1997.2.22., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1.o.) módosított rendelet.

[11] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[12] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

[13] HL L 16., 2004.1.23., 44. o.

[14] HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

[15] HL L 50., 2003.2.25., 1. o.

[16] HL L 212., 2001.8.7., 1. o.

[17] HL L 222., 2003.9.5., 3. o.