[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.07.2005

COM(2005) 318 végleges

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS 1)A JAVASLAT HÁTTERE |

A javaslat jogalapja és célja Ez a javaslat a legutóbb a 2004. március 8-i 461/2004/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) alkalmazására vonatkozik a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntvények behozatalára vonatkozó eljárásban. |

Általános háttér Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásának részét képezi, és az alaprendelet dologi és eljárásjogi követelményeinek megfelelően lefolytatott vizsgálat eredménye. |

A javaslatra vonatkozó meglévő előírások A javaslatra vonatkozóan nincsenek meglévő előírások. |

Összhang az Unió más politikáival és célkitűzéseivel Nem alkalmazandó. |

2)AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ, HATÁSVIZSGÁLAT |

Érdekelt felekkel folytatott konzultáció |

Az eljárásban érintett érdekelt feleknek a vizsgálat során már lehetőségük volt arra, hogy az alaprendeletben foglaltaknak megfelelően érdekeik védelmében fellépjenek. |

Szakértői vélemények kérése és használata |

Külső szakértői véleményre nem volt szükség. |

Hatásvizsgálat Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásából következik. Az alaprendelet általános hatásvizsgálatot nem ír elő, de kimerítő felsorolást tartalmaz azokról a feltételekről, amelyeket meg kell vizsgálni. |

3)A JAVASLAT JOGI ALKOTÓELEMEI |

A javasolt intézkedés összefoglalása A Bizottság 2004. április 30-án dömpingellenes eljárást indított a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntvények behozatala ügyében. Az eljárás célja annak vizsgálata volt, hogy a Kínai Népköztársaságból történő behozatal dömpingelt-e, és ezáltal kárt okoz-e a Közösség iparának. A vizsgálat megállapította, hogy a Kínai Népköztársaságból származó öntvények behozatala dömpingelt, és a közösségi iparágnak kárt okozott. Ezért az a következtetés született, hogy a Kínai Népköztársaságból származó importra vonatkozóan dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság a tagállamokkal konzultációt folytatott a végleges vámok kivetésére vonatkozó javaslatról. Ezért a Tanácsnak javasoljuk a mellékelt, az Európai Unió Hivatalos Lapjában legkésőbb 2005. július 29-én közzétenni kívánt rendeletre vonatkozó javaslat elfogadását. |

Jogalap A legutóbb a 2004. március 8-i 461/2004/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet. |

Szubszidiaritás elve A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ezért nem alkalmazható. |

Arányosság elve A javaslat a következők miatt eleget tesz az arányosság elvének: |

Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja elő, nemzeti szintű döntésnek nincs helye. |

A Közösségre, a nemzeti kormányokra, a regionális és helyi önkormányzatokra, a gazdasági szereplőkre és az állampolgárokra nehezedő anyagi és adminisztratív terhek minimalizálásának módja, illetve ezen javaslat céljával arányos voltának bemutatása nem alkalmazandó. |

Eszközválasztás |

Javasolt eszköz: rendelet. |

Más eszköz az alábbi ok miatt nem lenne megfelelő: Más eszköz azért nem lenne megfelelő, mert az alaprendelet nem ad lehetőséget alternatív megoldások alkalmazására. |

4)KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT |

A javaslatnak nincsenek a Közösség költségvetésére kiható vonzatai. |

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre[1] (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációját követően beterjesztett javaslatára,

mivel:

A. ELJÁRÁS

(1) 2004. április 30-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben[2] bejelentette a dömpingellenes eljárás megindítását a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó egyes öntvények behozatala ügyében.

(2) Az eljárás megindítására az EUROFONTE (a továbbiakban: a panaszos) által a Közösség teljes öntvénygyártásának jelentős hányadát – jelen esetben több mint 50 %-át – képviselő gyártók nevében 2004 márciusában benyújtott panaszt követően került sor. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből származó jelentős kárra vonatkozóan, melyet az eljárás megindításához elégségesnek ítéltek.

(3) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a panaszost, a panaszban említett közösségi gyártókat, az egyéb ismert közösségi gyártókat, a Kínai Népköztársaság hatóságait, az exportáló gyártókat, importőröket, valamint az érdekelt szervezeteket a vizsgálat megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak álláspontjuk írásban történő kifejtésére, és arra, hogy az értesítésben megadott határidőn belül meghallgatásukat kérjék.

(4) A kérelmező által képviselt számos közösségi gyártó, egyéb együttműködő közösségi gyártó, exportáló gyártó, importőr, szállító és felhasználói szervezet fejtette ki álláspontját. A meghallgatásra lehetőséget kapott az összes érdekelt fél, mely a fenti határidőn belül meghallgatását kérte, és meghallgatása sajátos okait bemutatta.

1. Mintavétel, piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás

(5) A vizsgálatban érintett exportáló gyártók, közösségi gyártók és importőrök nagy számára való tekintettel a vizsgálat megindítására vonatkozó értesítés az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételi technikák alkalmazását irányozta elő.

(6) Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy szükség van-e a mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, az exportáló gyártókat és az azok nevében eljáró képviselőket, a közösségi gyártókat és az importőröket felkérték a jelentkezésre és a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott adatszolgáltatásra. A Bizottság emellett kapcsolatba lépett az exportáló gyártók ismert szervezeteivel és a Kínai Népköztársaság hatóságaival is. Ezek a felek nem kifogásolták a mintavételezés alkalmazását.

(7) Összességében a Kínai Népköztársaságból 33 exportőr/gyártó, valamint 24 közösségi gyártó és 15 importőr válaszolt a mintavételi kérdőívre a megadott határidőre, és adta meg a kért információkat.

(8) Annak érdekében, hogy a Kínai Népköztársaság exportáló gyártóinak – amennyiben kívánják – lehetőségük legyen piacgazdasági elbánásra (PGE), illetve egyéni elbánásra (EE) vonatkozó kérelmet benyújtaniuk, a Bizottság piacgazdasági, illetve egyéni elbánásra vonatkozó igénylőlapokat is kiküldött az ismert érintett kínai vállalatoknak, valamint mindazon egyéb vállalatoknak, amelyek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőig jelentkeztek. Ez alapján 21 vállalat kérte a piacgazdasági elbánást az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdése alapján, és 3 vállalat kérte csak az egyéni elbánást az alaprendelet 9. cikk (5) bekezdése alapján.

(9) Az exportáló gyártókból történő mintavételre a Kínai Népköztársaság együttműködő exportáló gyártóival és a Kínai Népköztársaság hatóságaival folytatott konzultációt követően került sor. Az exportáló gyártókból való mintavétel alapja a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható, legnagyobb Közösségbe irányuló reprezentatív exportmennyiség volt (vagy egyénileg, vagy kapcsolatban álló vállalatcsoport szintjén vizsgálva), valamint az, hogy a vállalat kérelmezett-e piacgazdasági elbánást. A mintában csak olyan vállalatok szerepeltek, melyek piacgazdasági elbánást kérelmeztek, mivel egy átmeneti gazdaság esetén a többi vállalatra vonatkozó rendes értéket egy analóg harmadik ország árai vagy az onnan származó adatok alapján képzett rendes érték alapján kell megállapítani. Ennek alapján egy hét exportáló gyártót tartalmazó reprezentatív minta került kiválasztásra. A mintába beválogatott hét vállalat a mintavételi eljárás során kapott válaszok alapján az összes együttműködő gyártó által exportált mennyiség mintegy 50%-át képviselte.

(10) A közösségi gyártók esetében az alaprendelet 17. cikk (1) bekezdésnek megfelelően a minta kiválasztása az együttműködő gyártókkal folytatott konzultációt követően, azok beleegyezésével, a Közösségen belüli legnagyobb reprezentatív gyártási és értékesítési mennyiség alapján történt. Ennek eredményeként a mintába öt közösségi gyártó került be. A Bizottság kérdőíveket küldött ki az öt kiválasztott vállalatnak, melyekre a megjelölt határidőn belül négy teljes válasz érkezett. Az egyik vállalat határidőn túl küldte be a válaszát, ezért az eljárásból kizárásra került.

(11) Az importőrök esetében az alaprendelet 17. cikk (1) bekezdésének megfelelően a minta kiválasztása az együttműködő importőrökkel folytatott konzultációt követően, azok beleegyezésével, elsődlegesen a Közösségbe történő legnagyobb reprezentatív behozatal, másodsorban pedig a földrajzi megoszlás alapján történt. A 15 vállalatból kettőről kiderült, hogy kapcsolatban állnak Kínai Népköztársaságban működő gyártókkal, így ezek ki lettek zárva a mintavételi eljárásból, mivel őket az exportáló gyártókra vonatkozó mintavételi eljárásban kell figyelembe venni. Ennek eredményeképpen négy importőr került kiválasztásra, melyek közül három küldött vissza hiánytalanul kitöltött kérdőívet.

(12) A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte mindazon információkat, melyeket a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek előzetes megállapításához szükségesnek ítélt. Ellenőrző látogatásokat a mintába beválogatott alábbi vállalatok telephelyén végeztek:

a) Közösségi gyártók

- Saint Gobain PAM, Franciaország,

- Saint Gobain, Egyesült Királyság,

- – Norford, Franciaország és a vele kapcsolatban álló kereskedő vállalat Norinco, Egyesült Királyság,

- Cavanagh, Írország,

- Fudiciones Odena, Spanyolország,

b) Exportáló gyártók a Kínai Népköztársaságban

- Zibo Benito Metalwork Co. Ltd.;

- Benito Tianjin Metal products Co Ltd;

- Qingdao Benito Metal Products Co Ltd.;

- Shandong Huijin Stock Co., Ltd.;

- Shijiazhuang Transun Metal Products Co Ltd.;

- Changan Cast Limited Company of Yixian Hebei;

- Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co. Ltd.

c) Exportáló gyártókkal kapcsolatban álló közösségi importőrök

- Fundicio Ductil Benito, S.L,

- Mario Cirino Pomicino S.p.A;

d) Gyártókkal kapcsolatban nem álló közösségi importőrök

- Hydrotec, Németország,

- Peter Savage, Egyesült Királyság.

(13) Mivel meg kellett állapítani a rendes értéket azokra a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártókra vonatkozóan, akiknek a piacgazdasági elbánás nem adható meg, a rendes érték analóg ország adatai alapján történő meghatározása céljából ellenőrző látogatásra került sor az alábbi vállalat telephelyén:

- Carnation industries Ltd., India.

(14) A dömpingre és kárra vonatkozó vizsgálat a 2003. április 1-től 2004. március 31-ig terjedő időszakot vette figyelembe (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI). A kár megállapítása szempontjából lényeges folyamatok vizsgálata a 2000. januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a vizsgált időszak).

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1. Általános tudnivalók

(15) A öntvények általában egy földbe ágyazott keretből és az azt lezáró fedélből vagy rácsból állnak, mely egy szintben helyezkedik el a gyalogosok és/vagy járművek által használt járófelülettel, és amely közvetlenül ki van téve a gyalogos- és/vagy járműforgalom által kifejtett terhelésnek és behatásoknak. A keret közvetlenül egy betonból vagy téglából kialakított üreg tetején helyezkedik el. Biztosítja a föld alatti üreg megközelítését, illetve az abba való bejutást.

(16) A öntvények a föld alatti üreg lefedésére szolgálnak, és el kell viselniük a gyalogos- és/vagy járműforgalom által kifejtett terhelést. A fedélnek vagy rácsnak a zajszennyezés, a személyi sérülés és a járművek károsodásának az elkerülése érdekében mindig stabilan a keretben kell maradnia. Az öntvénynek lehetővé kell tennie a föld alatti üreg biztonságos és egyszerű megközelítését, akár az oda történő belépésről, akár vizuális ellenőrzésről van szó.

(17) Az öntvények mérete és formája eltérő. Kialakításuk az üreg méreteihez illeszkedik, mely hozzáférésének biztosítására vagy befedésére szolgálnak. A termék kerete általában kör, négyzet vagy téglalap alakú. A fedelek és rácsok bármely formában kaphatók, többek között háromszög, kör, négyzet vagy téglalap alakúak lehetnek.

(18) Az öntvények lemezgrafitos vagy gömbgrafitos öntöttvasból készülnek. A gyártási folyamattól és a végtermék típusától, azaz attól függően, hogy az anyag lemezgrafitos vagy gömbgrafitos öntöttvas-e, gyártásukhoz különböző mennyiségben használnak fel hulladékacélt, kokszot, nyersvasat, szénport, mészkövet, ferroszilíciumot és magnéziumot. Az öntvények gyártása során kétféle vasolvasztási módszert használnak: vagy elektromos kemencét, vagy kupolókemencét alkalmaznak. A gyártás folyamata a lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvasból készített öntvények esetén hasonló. A gömbgrafitos öntöttvas esetében a fő különbség az, hogy itt a vasban lévő szénhez magnéziumot adnak, hogy lemezes forma helyett gömbszerű legyen a szerkezete, míg a lemezgrafitos öntöttvas esetében ez elmarad. Az olvasztási eljárás befejeztével az olvasztott vasat kézzel vagy géppel formába öntik.

2. Az érintett termék

(19) Az érintett termék nem kovácsolható öntöttvasból készült, földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek lefedésére és/vagy megközelítésének biztosítására használt egyes cikkeket, valamint ezek részeit jelenti, melyek lehetnek géppel vagy nem géppel előállított, bevonattal ellátott, festett vagy más anyaggal készült, a Kínai Népköztársaságból származó termékek (a továbbiakban: az érintett termék), és melyeket rendesen a 7325 10 50 és 7325 10 92 KN-kódok alá, alkalmanként pedig a 7325 10 99 KN-kód alá sorolnak be. Ezek a KN-kódok a termék különböző megjelenési formáinak felelnek meg (csatornafedeleket, víznyelőrácsokat és aknafedlapokat beleértve). Ezek a megjelenési formák kellően hasonlóak ahhoz, hogy az eljárás szempontjából egyetlen terméket alkossanak. Meg kell jegyezni, hogy a föld alatt elhelyezkedő tűzcsapok az alkalmazásuk és a felépítésük következtében lényegesen különböznek az aknafedlapoktól, és ezért nem tekintendők érintett terméknek.

(20) Az öntvények gyártásához az olvasztás során a Kínai Népköztársaságban túlnyomórészt kupolókemencét, míg a közösségi iparágban túlnyomórészt elektromos kemencéket használnak. Emellett a Kínai Népköztársaságban alkalmazott gyártási folyamat abban is különbözik az EU-ban használttól, hogy a Kínai Népköztársaságban a gyártók főként kézi, míg az EU gyártói gépi öntést alkalmaznak. A gyártási folyamattól és a végtermék típusától, azaz attól függően, hogy az anyag lemezgrafitos vagy gömbgrafitos öntöttvas-e, gyártásukhoz különböző mennyiségben használnak fel hulladékacélt, kokszot, nyersvasat, szénport, mészkövet, ferroszilíciumot és magnéziumot. Az öntvények gyártása során kétféle vasolvasztási módszert használnak: vagy elektromos kemencét, vagy kupolókemencét alkalmaznak. A gyártás folyamata a lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvasból készített öntvények esetén hasonló. A gömbgrafitos öntöttvas esetében a fő különbség az, hogy itt a vasban lévő szénhez magnéziumot adnak, hogy lemezes forma helyett gömbszerű legyen a szerkezete, míg a lemezgrafitos öntöttvas esetében ez elmarad. Az olvasztási eljárás befejeztével az olvasztott vasat kézzel vagy géppel formába öntik. A Kínai Népköztársaságban lemezgrafitos és gömbgrafitos öntöttvas anyagú öntvényeket egyaránt gyártanak.

(21) A lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvas között az a különbség, hogy a lemezgrafitos öntöttvasban grafitlemezek találhatók; ettől az anyag merevebb lesz, és az öntvényt végső soron a tömege rögzíti. A gömbgrafitos öntöttvas a gömbgrafit miatt rugalmasabb termék, és jobb ergonómiai tulajdonságokkal rendelkezik, de rögzítő szerkezettel kell biztosítani, hogy a helyén maradjon.

(22) A fent említettek szerint a vizsgálat megállapította, hogy az öntvények minden típusa - a lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvas közötti különbségek ellenére - ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, alapvetően ugyanazokra a célokra használatosak, ezért ugyanazon termék különböző típusainak tekinthetők.

(23) Ezért ebben az eljárásban az érintett termék az általános részben ismertetett, a Kínai Népköztársaságból származó öntvény.

3. Hasonló termék

(24) A vizsgálat semmilyen különbséget nem talált az érintett termék és az Indiában gyártott és értékesített öntvények között, mely utóbbi ország szolgált analóg országként a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték megállapításánál.

(25) A vizsgálat semmilyen különbséget nem talált az érintett termék és a közösségi iparág által a Közösségben gyártott és értékesített öntvények között.

(26) Egyes felek amellett érveltek, hogy a közösségi iparág által gyártott, és a közösségi piacon értékesített öntvények nem hasonlóak az érintett termékhez. Különösen azt állították, hogy az európai szintű normákat az EN124 szabványok határozzák meg, és a nemzeti jogszabályok tartalmazzák ugyan az EN124-et, de általában további részleteket is kikötnek, határozott különbségeket idézve elő az egyes nemzeti piacokon értékesített öntvények között. Emellett egyes felek különösen arra hivatkoztak, hogy ők az úgynevezett „gatic” terméket forgalmazzák, amely a szokásos útburkoló anyagok kereskedelmi forgalomban lévő alternatívája, melyet egy olyan jól elhatárolható piaci résben alkalmaznak, ahol a beruházások műszaki leírásaiban magas szintű teljesítményt követelnek meg. Azzal érveltek, hogy ez a termék egy kiegészítő termék a standard termék mellett, és nem tekinthető helyettesítő terméknek. Ezért kérték, hogy a gatic termék kerüljön kizárásra az érintett termék meghatározásából.

(27) Az első érvet illetően meg kell jegyezni, hogy közösségi piacon történő értékesítéskor mind a hasonló terméknek, mind az érintett terméknek meg kell felelnie az EN124 szabványoknak és nemzeti normáknak. Ez tehát meghatározza a „hasonló termék” meghatározásánál figyelembe veendő szempontokat, melyek a termék fizikai, műszaki és vegyi tulajdonságai, és a termék végső felhasználási célja, illetve funkciója. A közösségi iparág által gyártott, és a közösségi piacon értékesített öntvények anyaga lemezgrafitos öntöttvas vagy gömbgrafitos öntöttvas, és a vizsgálat megállapította, hogy ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságokkal bírnak, mint az érintett termék. Hasonlóan, a nemzeti normákban foglalt eltérések nem szerepelnek a hasonló termék meghatározásában, mivel nem lehet egyértelműen különbséget tenni a termékek között azok alapvető fizikai, műszaki vagy vegyi tulajdonságaik, illetve a végfelhasználás és a felhasználók felfogása tekintetében. Ami a termék fizikai és műszaki jellemzőit illeti, azokat a funkció, a beszerelés módja és helye határozza meg, és főként a terhelhetőséget megadó úgynevezett terhelési osztály, a fedél és a rács stabilitása a kereten belül, és a biztonságos és egyszerű hozzáférés. A termék anyaga lemezgrafitos öntöttvas vagy gömbgrafitos öntöttvas lehet, az akna fedele és/vagy kerete pedig betonnal vagy más anyaggal tölthető ki. Ami a termék felhasználását illeti, az öntvény, azaz a fedél és a keret a föld alatti hálózatok és az út- vagy járdafelület között képez határfelület. Az úgynevezett GATIC-termék is a fent említett tulajdonságokkal rendelkezik, így azt nem lehet megkülönböztetni az érintett terméktől. Az az érv tehát, hogy a GATIC-termék ki legyen zárva az érintett termék köréből, elvetésre került.

(28) Végezetül a vizsgálat nem talált különbséget az érintett exportált termékek és az exportőr belföldi piacán gyártott és előállított öntvények között.

(29) Ezért megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 1. cikk (4) bekezdése szerint és a vizsgálat alkalmazásában a Kínai Népköztársaság belső piacán előállított és értékesített, az Indiában előállított és értékesített, illetve a közösségi iparág által a közösségi piacon előállított és értékesített öntvények minden típusa hasonló az érintett termékhez.

C. DÖMPING

1. Mintavétel

(30) Emlékeztetünk arra, hogy az érintett vállalatok nagy számára való tekintettel a vizsgálat az alaprendelet 17. cikkének mintavételezésre vonatkozó előírásai alkalmazása mellett döntött, és erre a célra a kínai hatóságokkal folytatott konzultációt követően az EU-ba legnagyobb mennyiséget exportáló hét vállalat került mintaként kiválasztásra.

(31) Ezzel kapcsolatban a későbbi elemzés feltárta, hogy az eredetileg kiválasztott hét vállalat közül az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdés b) pontja értelmében a piacgazdasági elbánást egy vállalatnak lehetett megadni, az alaprendelet 9. cikk (5) bekezdésében rögzített egyéni elbánást pedig a mintában szereplők közül három vállalatnak.

(32) A mintavételezésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása ezért a következők szerint történt. A piacgazdasági elbánásban részesített egyetlen vállalat számára megállapított egyéni dömpingkülönbözet került hozzárendelésre a mintában nem szereplő mindazon vállalathoz, melyeknek a piacgazdasági elbánást meg lehetett adni. Azokhoz a vállalatokhoz, amelyek egyéni elbánást kaptak, és nem szerepeltek a mintában, az egyéni elbánást kapott három vállalatra megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga került hozzárendelésre.

2. Piacgazdasági elbánás

(33) Az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdés b) pontjának megfelelően a Kínai Népköztársaságból történő behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket a 2. cikk (7) bekezdés 1-6 pontjában foglaltak szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyek az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelnek.

(34) Röviden, kizárólag a hivatkozás megkönnyítése érdekében az alábbiakban összefoglaljuk a piacgazdasági elbánás feltételeit:

1. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően, és állami beavatkozás nélkül alakulnak;

2. a számviteli nyilvántartást a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban és függetlenül auditálják, és minden célra ezt alkalmazzák;

3. a korábbi nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn jelentős torzulások;

4. a jogbiztonságot és a stabilitást a csődre és a tulajdonra vonatkozó jogszabályok biztosítják;

5. a valutaváltás a piaci árfolyamon történik.

(35) A jelenlegi vizsgálatban 21 exportáló gyártó jelentkezett a Kínai Népköztársaságból, és kérelmezett az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdés c) pontja szerinti piacgazdasági elbánást. Minden PGE-kérelem elemzésre került. Az érintett vállalatok nagy számára való tekintettel csak hét vállalat telephelyén került sor helyszíni vizsgálatra. A többi vállalat esetében a benyújtott adatok részletes irodai elemzésére került sor, valamint kiterjedt levelezést folytattak az érintett vállalatokkal a beküldött adatok hiányosságainak pótlása és az adatok pontosítása érdekében. Ahol a Kínai Népköztársaságban működő gyártó leányvállalata vagy más vele kapcsolatban álló vállalat az érintett termék gyártója és/vagy részt vesz az érintett termék (belföldi vagy külföldi) értékesítésében, a kapcsolatban álló felet is felkértük a piacgazdasági elbánást igénylő nyomtatvány kitöltésére. A piacgazdasági elbánás valójában csak akkor adható meg, ha a fenti követelményeket minden kapcsolatban álló vállalat teljesíti.

(36) Azoknál a vállalatoknál, ahol helyszíni szemlére került sor, a vizsgálat fényt derített arra, hogy a hét kínai exportáló gyártó közül egy esetében teljesülnek a piacgazdasági elbánás feltételei. A fennmaradó hat kérelmet az alábbi táblázatban felsorolt okok miatt el kellett utasítani.

(37) A fennmaradó 14 vállalatnál az egyes vállalatok egyéni alapon történő elemzése azt mutatta, hogy a piacgazdasági elbánás 10 vállalatnak nem adható meg. Ebből a 10 vállalatból három nem tanúsított megfelelő együttműködést a vizsgálat során, vagy azért, mert nem biztosították időben a kért információkat, vagy azért, mert kereskedő vállalatok voltak, és a velük kapcsolatban álló gyártóvállalatok nem működtek együtt. Az ebből a 10 vállalatból fennmaradt hét vállalat esetében is az alábbi táblázatban mutatjuk azokat a feltételeket, melyeknek nem feleltek meg. A fennmaradó 4 vállalatnak sikerült igazolnia, hogy a piacgazdasági elbánás öt feltételét teljesítette.

(38) Az alábbi táblázat összefoglalja a piacgazdasági elbánást nem kapott vállalatokra vonatkozó megállapításokat, az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában foglalt öt feltétel alapján. Meg kell jegyezni, hogy bár a 3. sz. vállalat önmagában minden feltételt teljesített, az alábbi felsorolásban szereplő 1. és 2. számú, a piacgazdasági elbánás feltételeit nem teljesítő vállalattal való kapcsolata miatt a piacgazdasági elbánás mégsem adható meg számára.

Vállalat | Feltételek |

2. cikk (7) bekezdése c) pontjának 1. francia bekezdése | 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának 2. francia bekezdése | 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának 3. francia bekezdése | 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának 4. francia bekezdése | 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának 5. francia bekezdése |

1 | Nem teljesült | Nem teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült |

2 | Nem teljesült | Nem teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült |

3 | Teljesült | Teljesült | Teljesült | Teljesült | Teljesült |

4 | Nem teljesült | Teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült |

5 | Nem teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült | Teljesült |

6 | Nem teljesült | Nem teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült |

7 | Teljesült | Nem teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült |

8 | Nem teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült | Teljesült |

9 | Nem teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült | Teljesült |

10 | Nem teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült | Teljesült |

11 | Nem teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült | Teljesült |

12 | Teljesült | Teljesült | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült |

13 | Nem teljesült | Teljesült | Teljesült | Teljesült | Teljesült |

Forrás: az együttműködő kínai exportőrök kérdőívre adott ellenőrzött válaszai.

(39) Ennek alapján a Kínai Népköztársaságban működő következő exportáló gyártók szerezték meg a piacgazdasági elbánást:

(1) Shijiazhuang Transun Metal Products Co Ltd.

(2) Shaoshan Huanqiu Castings Foundry

(3) Fengtai Handan Alloy Casting Co. Ltd.

(4) Shanxi Jiaocheng Xinglong Casting Co. Ltd.

(5) Tianjin Jinghai Chaoyue Industrial and Commercial Co. Ltd.

3. Egyéni elbánás

(40) Az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdés a) pontja szerint az országos vámot, amennyiben van ilyen, a 2. cikk (7) bekezdése hatálya alá eső országokra kell megállapítani, azon esetek kivételével, amikor a vállalatok igazolni tudják, hogy teljesítik az alaprendelet 9. cikk (5) bekezdésében foglalt, az egyéni elbánás megadásához szükséges feltételeket.

(41) A piacgazdasági elbánást kérelmező 21 exportáló gyártó egyben egyéni elbánást is kért arra az esetre, ha a piacgazdasági elbánást nem adják meg számára. További három exportáló gyártó csak egyéni elbánást kért.

(42) Először, megállapítást nyert, hogy azon 16 vállalat közül, mely kérte, de nem kapta meg a piacgazdaság szerinti elbánást, 5 felelt meg az egyéni elbánásra vonatkozó, az alaprendelet 9. cikk (5) bekezdésében foglalt követelményeknek. Ami a többi vállalatot illeti, 3 vállalat nem tanúsított megfelelő együttműködést a vizsgálat során, vagy azért, mert nem biztosították kellő időben a kért információkat, vagy azért, mert kereskedővállalatok, és a velük kapcsolatban álló gyártóvállalatok nem működtek együtt, amint azt a fenti (37) preambulumbekezdés már ismertette.

(43) A 8 fennmaradó vállalat, mely kérelmezte, ám nem tudta megszerezni a piacgazdasági elbánást, nem teljesítette az alaprendelet 9. cikk (5) bekezdés c) pontjának első mondatában foglalt feltételeket. Ennek következtében ezek a vállalatok nem kaphatják meg az egyéni elbánást.

(44) Másodszor, abból a három vállalatból, amely csak egyéni elbánást kért, kettő az eljárás korai szakaszában beszüntette az együttműködést. A harmadik kérelmezőről kiderült, hogy kereskedővállalat, és a gyártóvállalatok melyekkel kapcsolatban áll nem működtek együtt. Ezért ez a három vállalat nem kaphatja meg az egyéni elbánást.

(45) Következésképpen az alábbi 5 vállalatnak kell megadni az egyéni elbánást:

(1) Shandong Huijin Stock Co., Ltd.

(2) Changan Cast Limited Company of Yixian Hebei.

(3) Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co. Ltd. és a vele kapcsolatban álló Shanxi Yuansheng Industrial Co. Ltd.

(4) Botou City Simencum Town Bai fo Tang Casting Factory.

(5) Hebei Shunda Foundry Co. Ltd.

(46) Az exportáló gyártók egy része ellenezte a piacgazdasági elbánás/egyéni elbánás meghatározását. Ezek a felek azonban nem nyújtottak be semmilyen új információt, ami e tekintetben eltérő következtetésekhez vezetett volna. Ebből kifolyólag ezek a kifogások elutasításra kerültek.

4. Rendes érték

4.1 A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban részesített exportáló gyártók esetén

(47) A Bizottság először megállapította azt, hogy az exportáló gyártónak az összesített belföldi értékesítése reprezentatív-e a Közösség felé történő összesített kiviteli értékesítésével összehasonlítva. Az alaprendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a hasonló termék belföldi értékesítése akkor reprezentatív, ha annak összesített mennyisége legalább 5%-a az érintett termék Közösség felé értékesített összmennyiségének.

(48) Megállapítást nyert, hogy az exportáló gyártó belföldi értékesítése jóval alatta marad a megfelelő Közösség felé történő értékesítés 5%-ának.

(49) Ennek megfelelően az alaprendelet 2. cikk (3) bekezdésével összhangban a rendes érték megállapítása úgy történt, hogy az exportőr exportált termékfajtákra vonatkozó előállítási költségeihez hozzáadták az értékesítés, az általános és adminisztrációs költségek, valamint a nyereség ésszerű összegeit. Mivel ebben az esetben csak egy Kínai Népköztársaságban működő vállalatnak adták meg a piacgazdasági elbánást, az a döntés született, hogy az alaprendelet 2. cikk (6) bekezdés c) pontja értelmében az eladási, általános és adminisztrációs költségek, valamint a nyereség esetében egy analóg országban megállapított összeget kell figyelembe venni. Ezt megelőzően a Bizottság ellenőrizte, hogy a nyereség így megállapított összege ésszerű-e, és nem haladja-e meg a piacgazdasági elbánásban részesített gyártó belföldi értékesítésből származó nyereségét.

4.2 A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban nem részesített exportáló gyártók esetén

a) Analóg ország

(50) Az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdése értelmében a piacgazdasági elbánásban nem részesített vállalatok számára a rendes érték meghatározása egy analóg ország árai vagy képzett értékei alapján történt. A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte abbéli szándékát, hogy Norvégiát kívánja felhasználni megfelelő analóg országként a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték meghatározásához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket. A Kínai Népköztársaság több exportáló gyártója és a Közösség több importőre kifogásolta ezt a javaslatot, és indokolt beadványokat nyújtott be annak kimutatására, hogy Norvégia nem megfelelő analóg ország, és helyette Indiát kellene választani. A Bizottság szervei vizsgálódást követően megállapították, hogy a termékfajták változatossága, a belföldi értékesítés mennyisége, a belföldi piacon fennálló verseny, a nyersanyagokhoz és gyártási folyamathoz való hozzáférés szempontjából India valóban jobb analóg ország a Kínai Népköztársaság esetében, mint Norvégia. Minden érdekelt fél értesítést kapott erről a döntésről, és egyik oldal sem emelt ellene kifogást. A Bizottság ezért egy indiai gyártó teljes körű együttműködését kérte, és meg is kapta.

b) A rendes érték meghatározása

(51) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjával összhangban a piacgazdasági elbánásban nem részesített exportáló gyártók esetén a rendes érték meghatározása egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország gyártójától kapott ellenőrzött információk alapján, vagyis India belföldi piacán fizetett vagy fizetendő árak alapján történt. Megállapításra került, hogy ezek a műveletek i. rendes kereskedelmi forgalomban történtek, valamint ii. reprezentatívak voltak a (47) preambulumbekezdésben ismertetett módszer szerint. A vizsgálat kimutatott bizonyos különbségeket az indiai és kínai gyártók által alkalmazott gyártási folyamatban, amennyiben ez utóbbi kevésbé kifinomult berendezéseket használ és kevesebb energiát igényel. Az indiai belföldi eladási árakat ezért olyan összeggel igazították lefelé, amely tükrözi ezeket a különbségeket. Ahol szükséges volt, az érintett kínai gyártók által a Közösségbe exportált termékfajtákkal való igazságos összehasonlítás biztosítása érdekében ezek az árak kiigazításra kerültek.

(52) Ennek eredményeként a rendes érték az indiai együttműködő gyártó tőle független vevőkkel szemben alkalmazott belföldi eladási árai súlyozott átlagaként került meghatározásra.

5. Exportár

(53) Azokban az esetekben, ahol az érintett terméket közösségbeli független vásárlónak exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikk (8) bekezdésének megfelelően, mégpedig a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján került meghatározásra. Ez volt a helyzet a mintában szereplő három egyéni elbánásban részesített vállalat esetében.

(54) Abban az esetben, ahol a Közösségbe irányuló exporteladás kapcsolódó importőrön keresztül történt, az exportárat a kapcsolódó importőr első független vevővel szemben alkalmazott viszonteladói árai alapján képezték, az alaprendelet 2. cikk (9) bekezdésének megfelelően. A kapcsolódó importőr behozatal és a viszonteladás között felmerülő költségei, köztük az eladási, általános és adminisztrációs költségek, valamint a nyereség ésszerű összege figyelembevétele érdekében kiigazítást tettek. Ez volt a helyzet az egyetlen piacgazdasági elbánásban részesített vállalat esetében, valamint a mintában szereplő, piacgazdasági elbánásban vagy egyéni elbánásban nem részesített három vállalat esetében.

6. Összehasonlítás

(55) A rendes érték és az exportárak összehasonlítása ex-works paritás alapján történt. A rendes érték és az exportár igazságos összehasonlításának biztosítása érdekében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket, az alaprendelet 2. cikk (10) bekezdésének megfelelően. Minden olyan esetben, ahol az ésszerű, pontos és bizonylatokkal alátámasztott volt, megfelelő kiigazítás történt a szállítás és biztosítás, hitel, jutalék és bankköltségek figyelembevételére.

(56) Megállapítást nyert, hogy exporteladás esetén a visszatérített ÁFA mértéke alacsonyabb, mint belföldi értékesítés esetén. E különbség figyelembevétele érdekében az exportárakat az exporteladás, illetve belföldi értékesítés esetén visszatérített ÁFA-szint eltérése - 2003-ban 2%, 2004-ben 4% - alapján kiigazították.

7. Dömpingkülönbözet

7.1. A piacgazdasági/egyéni elbánásban részesített együttműködő exportáló gyártók esetében

a) Piacgazdasági elbánás

(57) A mintában szereplő egyetlen piacgazdasági elbánásban részesített vállalat esetében a Közösségbe importált egyes termékfajtákkal kapcsolatos súlyozott átlagos rendes értéket minden esetében összehasonlították az érintett termék Közösségbe importált megfelelő fajtájának súlyozott átlagos exportárával, az alaprendelet 2. cikk (11) bekezdésének megfelelően.

(58) A piacgazdasági elbánásban részesített, de a mintában nem szereplő négy vállalathoz a mintában szereplő fenti vállalatra megállapított dömpingkülönbözetet rendelték hozzá, az alaprendelet 9. cikk (6) bekezdésének megfelelően.

b) Egyéni elbánás

(59) A mintában szereplő három egyéni elbánásban részesített vállalat esetében az analóg országra megállapított súlyozott átlagos rendes értéket vetették össze a Közösségbe irányuló exportnál alkalmazott súlyozott átlagos árral, az alaprendelet 2. cikk (11) bekezdésének megfelelően.

(60) A két egyéni elbánásban részesített, de a mintában nem szereplő vállalat esetében a dömpingkülönbözet megegyezik a mintában szereplő, egyéni elbánásban részesített fenti vállalatokra megállapított súlyozott átlagos dömpingkülönbözet szintjével.

(61) Ennek alapján az egyes vállalatokra vonatkozó dömpingkülönbözetek a CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve, a vám megfizetése előtt:

Shijiazhuang Transun Metal Products Co. Ltd. | 0,0 % |

Shaoshan Huanqiu Castings Foundry | 0,0 % |

Fengtai Handan Alloy Casting Co. Ltd. | 0,0 % |

Shanxi Jiaocheng Xinglong Casting Co. Ltd. | 0,0 % |

Tianjin Jinghai Chaoyue Industrial and Commercial Co. Ltd. | 0,0 % |

Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co. Ltd | 18,6% |

Botou City Simencum Town Bai fo Tang Casting Factory | 28,6% |

Hebei Shunda Foundry Co. Ltd. | 28,6% |

Changan Cast Limited Company of Yixian Hebei | 31,8% |

Shandong Huijin Stock Co. Ltd. | 37,9% |

7.2. Országos dömpingkülönbözet

(62) A minden egyéb exportőrre érvényes országos dömpingkülönbözet meghatározásához a Bizottság először meghatározta az együttműködés szintjét. Ebből a célból kiszámolták a következő hányadost. A számlálóban a sem piacgazdasági, sem egyéni elbírálásban nem részesített együttműködő vállalatok Közösségbe irányuló exportjának a mennyisége szerepel. A nevező a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe irányuló export teljes mennyisége az Eurostat adatai alapján, melyből le kell vonni piacgazdasági és egyéni elbánásban részesített vállalatok exportját. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az együttműködés szintje 22%-os, amely még olyan szétaprózott iparág esetében is alacsony érték, mint amilyen az érintett terméké.

(63) A más exportáló gyártók által exportált mennyiségre vonatkozó országos dömpingkülönbözet megállapítása az alábbiak szerint történt:

(64) A nem együttműködő vállalatok által exportált mennyiségre vonatkozóan a dömping szintjének meghatározása a mintában szereplő, sem piacgazdasági, sem egyéni elbírálásban nem részesülő exportáló gyártóknál megállapított két legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező termékkategória alapján történt.

(65) A sem piacgazdasági, sem egyéni elbírálásban nem részesülő együttműködő vállalatokhoz a jelen számítás céljára az (54). preambulumbekezdésben rögzített módszer szerinti elvi egyedi dömpingkülönbözet kerül hozzárendelésre.

(66) Végezetül az országos dömpingkülönbözet a fenti elvi egyedi dömpingkülönbözetek alapján került kiszámításra, súlyozó tényezőként felhasználva az exportőrök egyes csoportjaira - azaz az együttműködőkre és a nem együttműködőkre - érvényes CIF értéket.

(67) Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a dömping országos szintje a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár 47,8%-a.

D. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG

a) Közösségi termelés

(68) A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a mintában szereplő 4 panaszos közösségi gyártó, valamint a panaszt alátámasztó további 5 közösségi gyártó gyárt öntvényeket.

b) A közösségi iparág meghatározása

(69) A panaszos közösségi gyártók azokkal a panaszt támogató közösségi gyártókkal együtt, melyek a mintavételi megkeresésre válaszoltak, és együttműködtek a vizsgálattal, a hasonló termék közösségi termelésének több mint 60%-át képviselik. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése szerinti értelemben ők alkotják a közösségi iparágat.

(70) Egy panaszos vállalat rögtön a vizsgálat a megindítása után abbahagyta az együttműködést, így őket az eljárásból kizárták. Egy másik, a mintában szereplő vállalat a megállapított határidőn túl küldte be a válaszát. Egy vállalat, mely támogatta a panaszt, a megindítás után azonnal visszavonta támogatását. Következésképpen ez a három vállalat a közösségi iparág meghatározásába nem került bele.

(71) Néhány fél úgy érvelt, hogy a két fő panaszt tevő vállalatot ki kellene zárni a közösségi iparág meghatározásából, mivel azok a Kínai Népköztársaságból származó öntvényeket nagy mennyiségben importáltak. Ebben a vonatkozásban először is meg kell jegyezni, hogy bár régi keletű gyakorlat azon importáló közösségi gyártók közösségi iparágból való kizárása, amelyek vagy védve vannak a dömpinggel szemben, vagy abból előnyük származik, nem kerülnek kizárásra, amennyiben megállapítást nyer, hogy a közösségi gyártóknak ideiglenesen és nagyon korlátozott mértékben a közösségi piac nyomott árai következtében importálniuk kellett. Ebben az esetben ennek a két vállalatnak a teljes importja a vizsgált időszak során alatta volt teljes termelésük 3,5%-ának, és a Közösség bizonyos régióira irányult, amelyek a kínai dömpingelt import következtében különösen válságos helyzetben voltak. Mivel kis mennyiségről van szó, a két közösségi gyártó az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében a közösségi iparág meghatározása részeként tekinthető. Ezen az alapon az érvelés elutasításra került.

E. KÁR

a) Előzetes megjegyzések

(72) Mivel a közösségi iparág vizsgálata mintavételezéssel történt, a kár felmérése az összegyűjtött információkon alapult. Megvizsgálták a közösségi iparág szintjére jellemző termelési, kapacitási, kapacitáskihasználási, termelékenységi, értékesítési, piaci részesedési, foglalkoztatási és növekedési tendenciákat. E téren minden együttműködő közösségi gyártótól további információkat kértek egy kérdőív segítségével, melyet a mintában nem szereplő összes együttműködő közösségi gyártónak kiküldtek. A mintában nem szereplő vállalatok közül összesen öt válaszolt, a tőlük kapott információikat figyelembe vették. Ami a többieket illeti, az együttműködés hiánya miatt kizárásra kerültek az eljárásból. Az összegyűjtött információk alapján, a mintában szereplő közösségi gyártók szintjén elemezték az árakra és a jövedelmezőségre, pénzforgalomra, tőkebevonási vagy beruházási képességre, készletekre, a beruházások megtérülésére és a bérekre jellemző tendenciákat.

(73) A kár elemzése kimutatta, hogy a dömpingelt behozatal nem egyenletesen érintette a közösségi piacot. Míg tizennégy tagállamban magas volt a dömpingelt behozatal hatása, a franciaországi piacot még nem célozta meg a dömpingelt behozatal. Ugyanakkor a mintában szereplő két francia gyártó súlya a közösségi iparág általános helyzetét tekintve különösen magas volt, mivel az általuk Franciaországban végzett öntvénygyártás és értékesítés a közösségi iparág teljes termelésének és értékesítésének körülbelül 36%-át tette ki. E helyzet fényében helyes volt a közösségi iparág egészére vonatkozó kár elemzése mellett egy olyan elemzést is készíteni, mely a megcélzott közösségi piac, azaz a Franciaország nélküli közösségi piac (az EU 14 országa) egyes mutatóinak változását vizsgálja.

b) Nyilvánvaló közösségi fogyasztás

(74) Az öntvények nyilvánvaló közösségi fogyasztásának meghatározása az együttműködő gyártók termelési adatai és más közösségi gyártók termelése alapján történt, hozzáadva az importot és levonva az exportot, az Eurostattól származó adatok és a panaszos által az egyes tagállamok piacának méretére és annak a vizsgált időszak során történő változásaira vonatozóan beküldött adatok alapján.

(75) A fentiek alapján az öntvények nyilvánvaló fogyasztása a közösségi piacon egy 2002-ben történt kisebb visszaeséstől eltekintve meglehetősen stabilan 580 ezer tonna körül volt a vizsgált időszakban. Az öntvények piaca keresletfüggő, melyet a csatorna és vízgazdálkodási szektor viszonylagos dinamizmusa befolyásol, amely az egyes tagállamok általános gazdasági fejlettségével van összefüggésben.

Nyilvánvaló fogyasztás a Közösségben | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Tonna | 584 000 | 597 000 | 568 000 | 577 000 | 578 750 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 102 | 97 | 99 | 99 |

Forrás: a közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott válaszai, panasz, Eurostat

c) Az érintett országból érkező behozatal mennyisége és piaci részesedése

(76) Kínai Népköztársaságból származó érintett termék dömpingelt behozatalának szintjét a nem dömpingelt behozatalnak az Eurostat számadatokból való levonása adta. A dömpingelt behozatal a 2000. évi 122 511 tonnáról a vizsgálati időszak során 179 755 tonnára emelkedett, ami meredek, 47%-os növekedést jelent.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Behozott mennyiség (tonna) | 122 511 | 149 329 | 163 135 | 181 400 | 179 755 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 122 | 133 | 148 | 147 |

(77) A vizsgált időszakban a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal folyamatosan – a 2000. évi 21,0%-ról a vizsgálati időszak során 31,1%-ra – növelte részesedését a közösségi piacon. Tehát a dömpingelt behozatal a vizsgált időszak alatt jelentősen (több mint tíz százalékponttal) nőtt mind abszolút értékben, mind a közösségi fogyasztáshoz viszonyítva.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Piaci részesedés | 21,0% | 25,0% | 28,7% | 31,4% | 31,1% |

d) Nyilvánvaló közösségi fogyasztás az EU 14 országában

(78) Az öntvények az EU 14 országában fennálló nyilvánvaló fogyasztásának megállapítása ugyanazon az alapon történt, mint az egész Közösségre vonatkozó fogyasztás megállapítása, a franciaországi fogyasztás levonásával. Az öntvények nyilvánvaló fogyasztása a vizsgált időszakban mindvégig stabilan kevéssel 460 ezer tonna felett volt az EU 14 országában.

Nyilvánvaló fogyasztás a Közösségben | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Tonna | 464 000 | 480 000 | 458 000 | 462 000 | 462 500 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 103 | 99 | 100 | 100 |

Forrás: a közösségi gazdasági ágazat kérdőívre adott válaszai, panasz, Eurostat

e) Az érintett országból érkező behozatal mennyisége és annak piaci részesedése az EU 14 országában

(79) A Kínai Népköztársaságból származó érintett termék dömpingelt behozatala szintjének meghatározása a nem dömpingelt behozatalnak és a franciaországi importnak az Eurostat teljes behozatalra vonatkozó számadataiból való levonásával történt. Az utóbbi levonása azért volt elégséges az EU 14 országába érkező dömpingelt import mennyiségének helyes kimutatására, mert a panaszos gyártók által átadott információk szerint a francia piacon nem jelent meg jelentős mennyiségű dömpingelt import. A dömpingelt behozatal a 2000. évi 119 818 tonnáról a vizsgálati időszak során 171 946 tonnára emelkedett, ami meredek, 44%-os növekedést jelent.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Behozott mennyiség (tonna) | 119 818 | 145 509 | 158 323 | 172 886 | 171 946 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 121 | 132 | 144 | 144 |

(80) A vizsgált időszakban a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal részesedése az EU 14 országa piacán a 2000. évi 25,8%-ról a vizsgálati időszak alatt 37,2%-re nőtt. A piaci részesedés növekedése itt kissé magasabb, mint a vizsgált időszak során az egész közösségre vonatkozóan megfigyelt növekedés.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Piaci részesedés | 25,82% | 30,31% | 34,57% | 37,42% | 37,18% |

f) A dömpingelt behozatal árai és az árleszorítás

i. Behozatali árak

(81) Az Eurostat adataiból származtatott behozatali mennyiségeken és árakon alapuló, behozatali árakra vonatkozó információk azt mutatták, hogy 2000 és a vizsgálati időszak között a Kínai Népköztársaságból importált termékek CIF alapon számított átlagára 11%-kal csökkent. Az esés különösen meredek volt 2003-ban és a vizsgálati időszakban.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Ár (€/tonna) | 548 | 560 | 531 | 486 | 489 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 102 | 97 | 89 | 89 |

Forrás: Eurostat

ii. Árleszorítás

(82) A vizsgálati időszakban bekövetkezett árleszorítás mértékének kiszámításához a közösségi iparág mintában szereplő gyártói által értékesített hasonló termék árait összehasonlították az együttműködő exportáló gyártók Közösség piacára irányuló dömpingelt behozatala során a vizsgálati időszakban alkalmazott áraival, az egyes öntvénytípusok velük kapcsolatban nem álló vevőkkel szemben alkalmazott, visszatérítések és adók nélküli nettó súlyozott átlagárai alapján. A közösségi iparág árait ex works árak alapon vették figyelembe. Az érintett behozatali árakat CIF alapon számították, és kiigazították a vámoknak és a behozatal utáni költségeknek megfelelően.

(83) Egyes együttműködő importőrök azzal érveltek, hogy a közösségi gyártók által közbeszerzési pályázatok keretében értékesített érintett termékeket ki kell zárni az árleszorításra vonatkozó számításokból, miután a hatóságoknak történő eladások olyan szolgáltatásokat, garanciákat és egyéb költségeket is tartalmazhatnak, melyek miatt a pályázat keretében értékesített termékek objektíven különböznek a szokásos kereskedelmi tárgyalások eredményeként értékesítettektől. Ezzel kapcsolatban először azt kell megjegyezni, hogy ezt az állítást nem indokolták a pályázatok és az egyéb kereskedelmi tárgyalások eredményeként kapott árak különbözőségét alátámasztó bizonyítékokkal. Ezen felül a mintában szereplő együttműködő közösségi gyártók vizsgálati időszak során közbeszerzési pályázatok keretében megvalósult értékesítései mennyiségileg igen kis százalékot tettek ki, így nem lehettek lényeges befolyással az árleszorítási számításokra. Ezen az alapon az igény elutasításra került.

(84) A termékfajták meghatározásánál figyelembe vett elemek elsősorban az érintett termékhez felhasznált nyersanyag (lemezgrafitos vagy gömbgrafitos öntöttvas hozzáadott betonnal vagy anélkül), az érintett termék célja (csatornafedelek, víznyelőrácsok és aknafedlapok), annak méretei és különböző tartozékai, valamint az EN 124 sz. európai szabványnak való megfelelés volt.

(85) Ez az összehasonlítás kimutatta, hogy a vizsgálati időszakban a Kínai Népköztársaságból származó érintett termékeket olyan áron értékesítették a Közösségben, melyek jelentősen, a közösségi iparág árainak százalékában kifejezve 31–60%-kal kínáltak alá az utóbbiaknak.

g) A közösségi iparág gazdasági helyzete

(86) Az alaprendelet 3. cikk (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgálta mindazokat a gazdasági tényezőket és mutatókat, amelyek a közösségi gazdasági ágazat helyzetét 2000-től a vizsgálati időszakig befolyásolták.

i. Gyártókapacitás, termelés, kapacitáskihasználás

(87) A közösségi iparág gyártókapacitása a vizsgált időszak alatt kismértékben növekedett, mely inkább a meglévő kapacitások átszervezésének az eredménye volt, mint az új beruházásoknak. Ugyanezen időszakban a közösségi iparág termelése 7 százalékponttal, kapacitáskihasználásának foka pedig több mint 8 százalékponttal csökkent.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Gyártókapacitás tonnában | 295 287 | 295 987 | 302 487 | 303 487 | 303 487 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 100 | 102 | 103 | 103 |

Termelés tonnában | 244 983 | 236 042 | 211 495 | 217 151 | 227 100 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 96 | 86 | 89 | 93 |

Gyártókapacitás kihasználásának foka | 83,0% | 79,7% | 69,9% | 71,6% | 74,8% |

Forrás: A közösségi iparág kérdőívre adott válaszai.

(88) Az EU 14 országában a közösségi iparág gyártókapacitásának hasonló emelkedését regisztrálták, mint közösségi szinten. A termelés és a kapacitáskihasználás foka azonban meredekebben, 14 százalékponttal csökkent.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Gyártókapacitás tonnában | 188 287 | 188 987 | 191 737 | 191 987 | 191 987 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 100 | 102 | 102 | 102 |

Termelés tonnában | 169 749 | 168 624 | 140 969 | 140 834 | 145 819 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 99 | 83 | 83 | 86 |

Gyártókapacitás kihasználásának foka | 90,2% | 89,2% | 73,5% | 73,4% | 76,0% |

Forrás: A közösségi iparág kérdőívre adott válaszai.

ii. Eladott mennyiség, piaci részesedés és növekedés

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Eladás tonnában | 249 053 | 237 632 | 211 706 | 221 250 | 224 545 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 95 | 85 | 89 | 90 |

Piaci részesedés | 42,6% | 39,8% | 37,3% | 38,3% | 38,8% |

(89) A közösségi iparág eladásai 10%-kal csökkentek, és ezt követően piaci részesedése 3,8 százalékponttal esett a vizsgált időszak során, míg a dömpingelt behozatal szintje 47%-kal, piaci részesedése pedig 10,1%-kal nőtt.

(90) Az EU 14 országában a közösségi iparág nagyobb veszteséget szenvedett el a piaci részesedés terén (5,4%), mivel eladásai a vizsgált időszak során jelentősen visszaestek (-17%).

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Eladás tonnában | 151 987 | 143 367 | 123 504 | 126 896 | 126 492 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 94 | 81 | 83 | 83 |

Piaci részesedés | 32,76% | 29,87% | 26,97% | 27,47% | 27,35% |

iii. Foglalkoztatás és termelékenység

(91) A foglalkoztatás szintje 13%-kal csökkent a vizsgált időszak során a közösségi iparágban. A közösségi iparág egy foglalkoztatottra eső tonnák számában kifejezett termelékenysége a 2000. évi 133 tonnáról a vizsgálati időszakban 141 tonnára nőtt. A kibocsátásnak ez az egy főre eső növekedése főként annak köszönhető, hogy a közösségi iparág igyekezett termelését racionalizálni, és megbirkózni az egyre növekvő dömpingelt behozatallal.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Foglalkoztatottak száma | 1 843 | 1 783 | 1 721 | 1 657 | 1 610 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 97 | 93 | 90 | 87 |

Termelékenység: termelés/ foglalkoztatott fő | 133 | 132 | 123 | 131 | 141 |

Forrás: A közösségi iparág kérdőívre adott válaszai

(92) A foglalkoztatás az EU 14 országában is csökkent a közösségi iparágban a vizsgált időszak során, a csökkenés azonban meredekebb, összesen 16%-os volt. A termelékenység a 2000. évi 132 tonnáról az elemzési időszakban 135 tonnára nőtt.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Foglalkoztatottak száma | 1 290 | 1 238 | 1 187 | 1 128 | 1 084 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 96 | 92 | 87 | 84 |

Termelékenység: termelés/ foglalkoztatott fő | 132 | 136 | 119 | 125 | 135 |

Forrás: A közösségi iparág kérdőívre adott válaszai

iv. Készletek

(93) A közösségi iparág árukészlete a vizsgált időszakban 16%-kal nőtt. Az árukészlet felhalmozódása jelzi, hogy az eladások szintje nagyobb ütemben csökkent, mint a termelés szintje.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Raktárkészlet | 33 815 | 36 964 | 37 510 | 37 455 | 39 375 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 109 | 111 | 111 | 116 |

v. Eladási árak és a belföldi árakat befolyásoló tényezők

(94) A mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat gyártóinak átlagos nettó eladási ára gyakorlatilag nem változott. Ez a stabilitás nem tükrözi azonban a hulladékacél, az érintett termék gyártási költségének fő elemét adó összetevő árának jelentős, 34%-os emelkedését, melyre 2002 és a vizsgálati időszak között sor került. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy a hulladékacél árának bármilyen változása közvetlenül és teljes mértékben tükröződik az érintett termék gyártási költségében, hiszen ez a gyártási folyamat fő kiindulási anyaga. A közösségi iparág tehát ezt az emelkedést nem tudta az eladási árakban érvényesíteni, ami ésszerűen várható lett volna akkor, ha a dömpingelt behozatal nem helyezi őket nyomás alá, már csak azért is, mert a más országokból származó import átlagárai lényegesen magasabbak voltak, mint a Kínai Népköztársaság esetében.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Átlagos eladási ár (EUR/tonna) | 1 131 | 1 157 | 1 153 | 1 141 | 1 153 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 102 | 102 | 101 | 102 |

Forrás: A mintában szereplő közösségi iparág kérdőívre adott válaszai

(95) Hasonló stabilitás volt megfigyelhető az EU 14 országában a közösségi iparág gyártóinak átlagos nettó eladási ára tekintetében is.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Átlagos eladási ár (EUR/tonna) | 1 056 | 1 070 | 1 053 | 1 031 | 1 048 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 101 | 100 | 98 | 99 |

Forrás: A mintában szereplő közösségi iparág kérdőívre adott válaszai

vi. Jövedelmezőség

(96) A mintában szereplő, közösségi iparágbeli gyártók nem kapcsolódó vállalatoknak történő nettó eladásokból származó adózás előtti hozama a közösségi piacon a 2000-es 12,1%-ról a vizsgálati időszakban 9,9%-re csökkent le, ami 18%-os visszaesést jelent a vizsgált időszak folyamán. A visszaesés 2002-ig még meredekebb volt. Azóta a jövedelmezőség inkább pozitív irányba fejlődött, ami első pillantásra azt mutatja, hogy a közösségi iparág rendelkezik némi kapacitással arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzetből talpra álljon. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy számos mutató, így a termelés, kapacitáskihasználás, termelékenység és az eladási mennyiség alakulása azonos folyamatra utalt.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Jövedelmezőség | 12,1% | 10,5% | 8,1% | 9,4% | 9,9% |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 87 | 67 | 78 | 82 |

Forrás: A közösségi iparág mintában szereplő gyártóinak kérdőívre adott válaszai.

(97) A jövedelmezőség az EU 14 országában a 2000. évi 9,4%-ról 5,3%-ra esett vissza a vizsgálati időszakban, mely 44 index pontos esést jelent a vizsgált időszakban. Bár 2002 után pozitív fejlődés látható, a jövedelmezőség nem tért vissza arra a 2000. évi szintre, mely egy ilyen típusú iparágban megfelelőnek tekinthető.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Jövedelmezőség | 9,4% | 5,9% | 1,0% | 4,3% | 5,3% |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 63 | 11 | 46 | 56 |

Forrás: A közösségi iparág mintában szereplő gyártóinak kérdőívre adott válaszai.

vii. Beruházások és a beruházások megtérülése

(98) A közösségi iparág mintában szereplő gyártói érintett termékek gyártásába történő beruházásainak a szintje a vizsgált időszak során felére, azaz 12 millió euróról körülbelül 6 millióra csökkent.

(99) A mintában szereplő, közösségi iparágbeli gyártók beruházásainak megtérülése, mely az érintett termék előállításához használt eszközök könyv szerinti nyitó és záró értéke átlagának a százalékában kifejezett adózás előtti eredményük, a 2000-2001-es időszakban pozitív volt, de tükrözte jövedelemtermelő képességük csökkenését. Ami a 2001. utáni időszakot illeti, a jövedelmezőséghez hasonlóan ez is helyreállt 2003 és a vizsgálati időszak között, bár 2002-ben csökkenés volt megfigyelhető.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Beruházások értéke ezer euróban | 12 091 | 10 989 | 6 497 | 6 496 | 6 124 |

1999. évi adatok = 100 | 100 | 91 | 54 | 54 | 51 |

Beruházások megtérülése | 32,4% | 29,0% | 23,7% | 30,1% | 33,9% |

Forrás: A mintában szereplő közösségi iparág kérdőívre adott válaszai.

viii. Tőkebevonási képesség

(100) Nem merült fel arra utaló jel, hogy a közösségi iparágnak egészében véve problémát okozott volna a tevékenységeihez szükséges tőke bevonása.

ix. Pénzforgalom

(101) A mintában szereplő, közösségi iparágbeli gyártók a szokásos üzleti tevékenységből származó nettó pénzforgalom csökkenését tapasztalták a vizsgált időszak alatt.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Pénzforgalom ezer euróban | 51 162 | 40 295 | 39 517 | 41 955 | 40 824 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 79 | 77 | 82 | 80 |

Forgalom százalékában kifejezett pénzforgalom | 19% | 16% | 17% | 18% | 17% |

Forrás: A közösségi iparág mintában szereplő gyártóinak kérdőívre adott válaszai

(102) Az EU 14 országában a közösségi gazdasági ágazat mintában szereplő gyártóinak szokásos üzleti tevékenységből származó pénzforgalma a vizsgált időszak alatt szintén csökkent. Ez a csökkenés azonban jóval meredekebb volt, hasonlóan a Közösség egészében végzett tevékenységükhöz kapcsolódó forgalom százalékában kifejezett nettó pénzforgalom (4%) csökkenéséhez.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Pénzforgalom ezer euróban | 23 869 | 18 081 | 13 468 | 15 724 | 15 556 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 76 | 56 | 66 | 65 |

Forgalom százalékában kifejezett pénzforgalom | 17% | 13% | 12% | 13% | 13% |

Forrás: A közösségi iparág mintában szereplő gyártóinak kérdőívre adott válaszai

x. Bérek

(103) A vizsgált időszak alatt az egy foglalkoztatottra jutó átlagbér 9%-kal nőtt. A bérek 2000-ben és 2001-ben stagnáltak, majd 2002-ben 2%-kal, 2003-ban és a vizsgálati időszakban pedig további 5%, illetve 2%-kal nőttek. A foglalkoztatottak számának csökkenése miatt azonban a közösségi iparág mintában szereplő gyártóinak összesített bérköltsége a vizsgált időszak során viszonylag állandó maradt.

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | Vizsgálati időszak |

Egy foglalkoztatottra jutó bér euróban | 42 470 | 42 504 | 43 474 | 45 336 | 46 203 |

2000. évi adatok = 100 | 100 | 100 | 102 | 107 | 109 |

Forrás: A mintában szereplő közösségi iparág kérdőívre adott válaszai

xi. A dömpingkülönbözet nagysága

(104) A tényleges dömpingkülönbözet közösségi iparágra gyakorolt hatása a Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyisége és árai mellett számottevő.

xii. Korábbi dömping utáni helyreállás

(105) A közösségi iparág nem volt olyan helyzetben, hogy a korábbi dömping okozta kárt követően talpra kellett volna állnia.

h) A kárra vonatkozó következtetés

(106) A fenti tényezők vizsgálata kimutatta, hogy 2000 és a vizsgálati időszak között a dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése erősen megnőtt. A mennyiség a vizsgált időszak során 47%-kal nőtt, a behozatal piaci részesedése pedig 31% körülire emelkedett a vizsgálati időszakban. Megjegyzendő, hogy a dömpingelt behozatal az érintett termék közösségbe történő teljes behozatalának körülbelül 80%-át tette ki a vizsgálati időszakban, lényegesen (akár 60%-kal is) alákínálva a közösségi iparág eladási árainak. Emellett a kárt jelző egyéb mutatók, például a termelés (-7%), a kapacitáskihasználás (-10%), az eladás mennyisége (-10%), a beruházások (-49%) és a foglalkoztatás (-13%) szintén negatív irányba változtak a vizsgált időszakban.

(107) Ugyanakkor a közösségi iparág elvesztette piaci részesedése egy részét. Valójában az érintett behozatal háromszorosan növelte piaci részesedését ahhoz viszonyítva, amennyit a közösségi iparág veszített a vizsgált időszak alatt. Ezért okkal feltételezhető, hogy a kínai behozatal a közösségi iparág által elveszített piaci részesedésen felül más európai öntödék piaci részesedésének egy részét is elvette, melyek vagy beszüntették működésüket, vagy importőrré/kereskedővé alakultak át.

(108) A közösségi iparág jövedelmezősége csak részben tükrözte az általános negatív képet. Abszolút értékben számolva a profit 18%-kal esett. A nyereségesség (az értékesítési bevételből származó profit százalékban) 12,1%-ról 9,9%-ra csökkent. Az alákínálás jelentős mértékét tekintve nagyobb kárra lehetett volna számítani. Maga a nyereségesség azonban nem tükrözi a teljes helyzetet.

(109) A közösségi iparágnak választania kellett, hogy szoros árversenybe kezd-e a kínai behozatallal vagy megpróbálja az árakat azok hagyományos szintjéhez közel tartani. Az áresés mértéke, amely a dömpingelt behozatallal való közvetlen versenyhez lett volna szükséges, egyértelműen túlmutatott volna azon a mértéken, amit a közösségi termelők megfontoltak volna, ahhoz hogy nyereségesek maradjanak. Bár valamilyen mértékben csökkentették áraikat, nem törekedtek a dömpingelt behozatalnak megfelelő árszintre.. Ebből következően elfogadták a csökkentett mennyiséget és a költségek leszorításával igyekeztek a mennyiségveszteséget ellensúlyozni. Az értékesítési bevételből származó profit százalékban kifejezett értéke így nem csökkent olyan drasztikus mértékben, azonban az értékesítési mennyiség és a piaci részesedés csökkent.

(110) Ezenkívül az EU 14 országa helyzetének külön vizsgálata kimutatta, hogy a közösségi szinten viszonylag magas globális jövedelmezőség a vizsgálati időszak során elsősorban az egyik olyan tagállamban, nevezetesen Franciaországban működő és a mintában szereplő egyes vállalatok kiemelkedő teljesítményének köszönhető, ahol a dömpingelt behozatal hatása korlátozottan jelent meg. Az EU 14 országában – ahol a dömpingelt behozatal hatása különösen erős volt – a mintában szereplő vállalatok tevékenységükből következő pénzügyi helyzetének alakulása egyértelműen negatív tendenciát mutatott, jövedelmezőségi szintjük pedig 6% alá esett. Az EU 14 országa esetében a kár mutatói, így a termelés (-14%), a kapacitáskihasználás (-14%), az eladás mennyisége (-17%), a beruházások (-56%), a foglalkoztatás (-16%), a pénzforgalom (-45%) negatív irányba változtak a vizsgált időszak során.

(111) A közösségi iparág egésze veszített piaci részesedéséből a vizsgált időszak során, miközben a dömpingelt behozatal mind a mennyiség, mind a piaci részesedés tekintetében jelentősen nőtt. A dömpingelt behozatal jelentette növekvő nyomással szembesülve a közösségi iparág a foglalkoztatás csökkentésével próbálta növelni a termelékenységet. Ugyanakkor vissza kellett fogni a beruházásokat, melyek szintje meredeken csökkent. Ez tükröződött egyes mutatóknak a vizsgált időszak során tapasztalt alakulásában. A jövedelmezőség és hasonlóképpen az eladások, továbbá a termelés mennyisége a 2000–2002 közötti erős visszaesést követően valójában meglehetősen pozitív irányba fejlődött, egészen a vizsgálati időszakig. Az első időszakra vonatkozóan jogosan feltételezhető, hogy a folyamatosan növekvő dömpingelt behozatal által kifejtett nyomás következtében a közösségi iparág tevékenységi szintje és eredményei visszaestek. A mutatók második időszakban bekövetkezett viszonylagos erősödése azt jelzi, hogy a közösségi iparág a gyártó létesítmények átszervezésével és így a kapacitások kihasználtságának növelésével, valamint a beruházások és a foglalkoztatás csökkentésével, így a gyártási költségek mérséklésével igyekezett ellensúlyozni a dömpingelt behozatal rövid távú pénzügyi helyzetére gyakorolt negatív hatását. Ez azonban veszélyezteti az ágazat hosszú távú pénzügyi állapotát, mivel piaci részesedése csökken, és lemond a termelékenység és versenyképesség hosszú távon való fenntartásához, sőt javításához szükséges beruházásokról.

(112) A fentiek fényében és annak ellenére, hogy a francia piacot a dömpingelt behozatal agresszív támadása még nem célozta meg, meg lehet állapítani azt, hogy a közösségi iparág egésze jelentős kárt szenvedett. Általános helyzete az erőteljes romlás jeleit mutatta. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a közösségi iparág jelentős kárt szenvedett.

F. OKOZATISÁG

a) Bevezetés

(113) A közösségi iparágat érintő kár okára vonatkoztató következtetése levonásához a Bizottság az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálta minden ismert tényező és azok következményeinek az iparág helyzetére gyakorolt hatását. A dömpingelt behozatal mellett egyéb olyan ismert tényezőket is figyelembe vett, melyek egyúttal kárt okozhattak a közösségi iparágnak, hogy biztosítani lehessen, hogy az e tényezők okozta lehetséges kárt nem tulajdonítják a dömpingelt behozatalnak.

b) A dömpingelt behozatal hatásai

(114) A vizsgált időszak során a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal jelentősen nőtt mind a mennyiség (47%), mind a piaci részesedés terén (a 2000-es 21,0%-ról 31,1%-ra a vizsgálati időszakban).

(115) A dömpingelt behozatal árai a vizsgált időszakban mindvégig a közösségi iparág árai alatt voltak. Emellett olyan nyomást gyakoroltak a közösségi iparágra, melynek következtében az arra kényszerült, hogy árait az alapanyagárak jelentős emelkedése ellenére gyakorlatilag ne változtassa. A Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal árai jelentősen a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínáltak, az árkülönbség 31% és 60% között volt. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az öntvények piaca egy piaci versenyre épülő, átlátható piac. Az alákínálás egy ilyen piacon olyan hátrányos tényező, amely a forgalmat a kínai dömpingelt behozatal felé tereli.

(116) A dömpingelt behozatal hatásait mutatja annak a számos közösségi gyártónak az a döntése is, hogy leállítják saját gyártósoraikat, és átállnak az öntvények importálására.

(117) Összességében a közösségi iparág 2000 és a vizsgálati időszak között elvesztett 3,8 százalékos piaci részesedését teljes mértékben felszívta a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal piaci részesedésének növekedése.

(118) A közösségi iparág piaci részesedésének csökkenése egybeesett az iparág általános gazdasági helyzetét jellemző egyéb negatív fejleményekkel a termelés, a gyártókapacitás kihasználása, az eladás, a beruházások és a foglalkoztatás terén.

(119) Emellett a közösségi iparágban a jövedelmezőség meredek esése nyilvánult meg – a 2000. évi 12,1%-ról a vizsgálati időszakban 9,9%-ra. Ezek a tényezők, párosulva azzal, hogy a közösségi iparág a dömpingelt behozatal jelentette árverseny miatt nem tudta árait úgy emelni, hogy ellensúlyozza az alapanyagok árának emelkedését, ahhoz vezettek, hogy a racionalizálás és a termelékenység javítása ellenére kárhelyzetben találta magát. A dömpingelt behozatal piaci részesedésének a bővülése és az árak visszaesése egybeesett a közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó feltételek jelentős változásával.

(120) Egyes együttműködő importőrök azzal érveltek, hogy míg a Közösségbe érkező kínai behozatal mennyiségének emelkedése közvetlenül az érintett termék iránti kereslet növekedésének eredménye, a közösségi iparág piacán egy általános csökkenő tendencia jelentkezett, mivel 2002-ben csökkent a távközlési piac öntvények iránti kereslete. Ez a piac a 2002-t megelőző években érte el csúcspontját, mely torzította a kár elemzését, mivel a 2000-es és 2001-es év kivételesen jó év volt. A 2002-t követő időszakban pedig javultak a közösségi iparág eredményei, ami egészséges állapotokra utal.

(121) Ezzel kapcsolatban először azt kell megjegyezni, hogy a vizsgálat nem mutatta ki a kereslet bővülését, hanem azt találta, hogy a vizsgált időszakban a változatlan fogyasztás mellett folyamatosan nőtt az import. Ami a távközlési piac 2002. évi hatását illeti, ez nem tükröződött az érintett termék kínai importjában, mely a dömpingárak mellett folyamatosan nőtt. Emellett az állítást bizonyítékokkal nem támasztották alá. Végezetül, a vizsgálat megállapította azt, hogy a közösségi iparág jelentős kárt szenvedett a vizsgált időszakban. Ennek alapján a fenti érvet elutasították.

c) Más tényezők hatásai

Egyéb harmadik országból származó import

(122) Az egyéb harmadik országból származó behozatal a 2000. évi 70.600 tonnáról 49.000 tonnára esett a vizsgálati időszakban, míg a megfelelő piaci részesedés a 2000. évi 12%-ról 8,5%-ra mérséklődött a vizsgálati időszakban. Ennek az importnak a legnagyobb része Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból és Indiából származott. Az Eurostat adatai alapján azonban megállapítható, hogy a harmadik országból importált öntvények átlagára jelentősen meghaladta a megfelelő Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal árait (a 2000. évi 12%-ról a különbség 55%-ra nőtt a vizsgálati időszakban). Emellett az egyéb országok árai átlagosan 16 százalékponttal emelkedtek a vizsgált időszakban. Ezek a behozatalok ezért nem okozhattak kárt a közösségi iparágnak.

Más közösségi gyártók teljesítménye

(123) Ami az egyéb közösségi gyártók termelési és eladási volumenét illeti, piaci részesedésük körülbelül 18,5% volt a vizsgálati időszakban. A vizsgált időszakban eladásaik a mennyiséget tekintve meredeken (21%-kal) visszaestek, piaci részesedésük pedig számottevően (4,9 százalékponttal) csökkent. Nem volt arra utaló jel, hogy a más közösségi gyártók árai alacsonyabbak lettek volna az együttműködő közösségi iparág árainál. Ezért okkal állapítható meg, hogy a más közösségi gyártók által előállított és értékesített termékek nem okoztak jelentős kárt a közösségi iparágnak.

(124) Az érdekelt felek nem vetettek fel egyéb olyan tényezőt, mely a közösségi iparágnak egyúttal kárt okozhatna, illetve a vizsgálat során nem merült fel egyéb ilyen tényező.

d) Okozatiságra vonatkozó következtetés

(125) A közösségi iparág sebezhető helyzete egybeesett a Kínai Népköztársaságból származó behozatal erőteljes emelkedésével és a behozatal jelentős árleszorító hatásával.

(126) Ami az egyéb harmadik országokból származó behozatalt illeti, figyelembe véve azok csökkenő piaci részesedését a vizsgált időszakban, valamint azt, hogy a vizsgálati időszakban átlagáraik jelentősen meghaladták a dömpingelt behozatal árait, megállapítható, hogy valószínűtlen, hogy ezek a tényezők bármilyen fenyegetést jelentenének a közösségi iparág helyzetére.

(127) Ezért megállapítást nyer, hogy a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott közösségi iparágnak, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(128) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem állna-e ellentétben a Közösség egészének az érdekével. A közösségi érdek megítélése a különféle érintett érdekek, így a közösségi iparág, az importőrök és kereskedők, valamint az érintett terméket felhasználók érdekeinek a vizsgálatán alapult

(129) A közösségi érdek megállapítása céljára a Bizottság megvizsgálta a dömpingellenes intézkedések bevezetésének, illetve be nem vezetésének várható hatásait az érintett gazdasági szereplőkre. A közösségi gyártók és importőrök mellett a Bizottság információkat kért minden ismert érintett és érdekelt féltől, így a felhasználóktól és a fogyasztói szervezetektől.

a) A közösségi iparág érdeke

(130) A közösségi iparágat nagy, valamint kis- és középvállalkozások alkotják.

(131) Az intézkedések bevezetése várhatóan megakadályozza a piac további torzulását és az árak további romlását. Ez lehetővé tenné a közösségi iparág számára az elveszített piaci részesedés visszanyerését, miközben továbbra is olyan áron értékesíthet, mely fedezi a költségeit, ami a jobb termelékenységnek köszönhetően ismét az egységnyi előállítási ár csökkenéséhez vezet majd. Összességében az várható, hogy főként az egységre eső előállítási költségek (a jobb kapacitáskihasználás és következésképpen a jobb termelékenység miatti) csökkenése, valamint bizonyos mértékben az árak kismértékű emelkedése lehetővé fogja tenni a közösségi iparág számára, hogy a fogyasztói piac torzulása nélkül javítson pénzügyi helyzetén.

(132) Másfelől, amennyiben nem kerül sor a dömpingellenes intézkedések bevezetésére, a közösségi iparág pénzügyi helyzetének negatív tendenciája várhatóan tovább folytatódik. A közösségi iparág helyzetét a vizsgálati időszakban kiemelten jellemzi a leszorított áraknak köszönhető bevételkiesés és a piaci részesedés további csökkenése. A bevételek csökkenését tekintve több mint valószínű, hogy a közösségi iparág pénzügyi helyzete intézkedések hiányában tovább romlik. Ez végül a termelés visszafogásához és további gyárbezárásokhoz vezet majd, amely veszélyezteti a foglalkoztatást és a beruházásokat a Közösségben.

(133) Ennek megfelelően megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tenné a közösségi iparág számára a kárt okozó dömpingből talpra álljon.

b) A független közösségi importőrök /kereskedők érdekei

(134) Amint az a (10) preambulumbekezdésben szerepelt, tizenöt (15) vállalat küldte be a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben kért, a minta kiválasztására szolgáló információkat az erre a célra megjelölt határidőn belül. Ezek közül reprezentatív minta céljára négy importőr került kiválasztásra. Mind a négy vállalat kapott kérdőívet.

- A mintában szereplő független közösségi importőrök /kereskedők

(135) A mintában szereplő négy vállalat közül az egyik nem válaszolt a kérdőívre, ezért ki lett zárva az eljárásból. A többi kiválasztott vállalat teljes körűen, hiánytalanul kitöltött kérdőívet juttatott vissza. Ezek a vállalatok importálták a vizsgálati időszakban a Kínai Népköztársaságból behozott öntvények teljes mennyiségének 19%-át.

(136) Egyes együttműködő importőrök azt állították, hogy az egyik mintában szereplő importőrt nem lett volna szabad kiválasztani, mivel az egy másik cég leányvállalata, mely állítólag a legnagyobb egyedi vevője az egyik panaszos vállalatnak, és ennek a panaszos vállalatnak a szállítója. Ez az állítólagos kapcsolat a kifogás szerint elegendő ok ennek az importőrnek a mintából való kizárásához, mivel összeférhetetlenséget jelent. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az importőr és a panaszos vállalat közötti állítólagos kapcsolat nem lép túl a független gazdasági szereplők közötti szokásos üzleti viszonyon, ezért nem indokolja az összeférhetetlenséget. Emellett a kifogást nem támasztották alá. Az érv ezért elutasításra került.

(137) Felhozták továbbá azt, hogy az intézkedések bevezetése minden valószínűség szerint hatással lesz a foglalkoztatásra a közösségi felhasználó iparágban és az importőrök körében. Azt állították, hogy miután az utóbbiaknak nincs olyan árrésük, amely a vámot fedezhetné, kénytelenek lennének azonnal beszüntetni üzleti tevékenységüket és elbocsátani alkalmazottaikat. Azzal érveltek továbbá, hogy a Közösségben lényegesen emelkedik a termékek iránti kereslet, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a tíz új tagállamot, mely gyors fejlődése során tovább fogja azt emelni. Ebben az összefüggésben a vámok bevezetése hiányhoz, és ennek következtében nagy áremelkedéshez vezethet az európai piacon. Emellett ebben az esetben - lényeges konkurencia hiányában - a közösségi gyártók szabadon ellenőrzésük alatt tarthatnák a piacot.

(138) Az intézkedések közösségi felhasználó iparágban és az importőrök körében a foglalkoztatásra gyakorolt hátrányos hatásait nem támasztották alá. Ami a közösségi felhasználókat érő hátrányt illeti, amint az alább olvasható (154), az eljárás során egyetlen felhasználó vagy felhasználói szervezet sem jelentkezett. Ami az importőröket érő negatív hatást illeti, a közösségi piacon elfoglalt szilárd pozíciójuk a felhozott állítással szemben inkább azt tükrözi, hogy helyzetük egészséges és megingathatatlan, mint törékeny. Emellett meg kell jegyezni, hogy a vám árrésből történő fedezése éppen a vám kivetésének célját tenné semmissé, azaz azt a célt, hogy a dömpinget alkalmazó szereplők versenyt sértő magatartása által torzított piacon helyreálljanak a tisztességes verseny feltételei. A tíz új tagállam miatti keresletbővülésből adódó állítólagos hiánnyal kapcsolatban először azt kell megemlíteni, hogy a közösségi iparága nem használja ki teljes kapacitását, így az esetleges hiány a kapacitáskihasználás fokozásával és a készletek csökkentésével kiküszöbölhető lenne. Emellett egyes új tagállamok jelenlegi termelése, valamint a harmadik országokból származó import együttesen továbbra is ellátja majd a piacot méltányos árú termékekkel, hozzájárulva ezzel az átlátható, versenyre épülő környezet megvalósulásához.

(139) Ennélfogva megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetésének valószínűsíthető hatásai a független importőrökre/kereskedőkre nézve nem lennének jelentősek.

c) A felhasználók és fogyasztók érdekei

(140) A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőig egyetlen felhasználó vagy fogyasztói szervezet sem jelentkezett. A részükről mutatott együttműködés hiánya alapján megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem befolyásolná méltánytalanul a helyzetüket.

d) Verseny- és kereskedelemtorzító hatások

(141) A lehetséges intézkedések közösségi versenyre gyakorolt hatásai kapcsán valószínűsíthető, hogy az érintett exportáló gyártók, mivel piaci helyzetük szilárd, továbbra is el tudják majd adni az öntvényeket, noha olyan áron, ami az iparág számára nem jelenti majd jelentős kár veszélyét. A közösségbeli gyártók nagy számával és az egyéb harmadik országokból származó importtal együtt ez biztosítja majd, hogy továbbra is méltányos árakat kínáló öntvényforgalmazók széles választéka álljon a felhasználók és kiskereskedők rendelkezésére. Egyes együttműködő importőrök azzal érveltek, hogy a közösségi iparág nem piaci versenyen alapul, hanem olyan helyi és regionális piacok jellemzik, amelyeket monopóliumok, illetve duopóliumok uralnak. Közölték azt is, hogy az egyik közösségi együttműködő gyártót korábban elmarasztalták erőfölénnyel való visszaélésért, mellyel akadályozta az érintett termék bejutását a francia piacra.

(142) Ezzel kapcsolatban elsőként azt kell megjegyezni, hogy a monopóliumok, illetve duopóliumok által uralt helyi és regionális piacok létére vonatkozó érvet semmilyen bizonyítékkal nem támasztották alá, ezért az elutasításra került. Az erőfölénnyel való visszaélés miatti elmarasztalás pedig egy olyan múltbeli esetre vonatkozott, amely teljes mértékben kívül esik a vizsgált időszakon és az ennek a vizsgálatnak a tárgyát képező termékkörön. Emellett egy importőr ugyanazon gyártó ellen benyújtott panasza ügyében hozott későbbi döntés a vizsgált időszakon belül nem marasztalta el a gyártót a francia piacon tanúsított versenyellenes magatartása miatt, és ezt az eljárást meg is szüntették. Ennek alapján a fenti érv elutasításra került.

(143) Jelentős számú szereplő marad tehát a piacon, akik képesek lesznek kielégíteni a keresletet. A fentiek alapján ezért megállapítható, hogy a verseny minden valószínűség szerint a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően is erős marad.

e) Következtetés a közösségi érdekről

(144) A fentiek fényében megállapítható, hogy a jelen ügyben nem áll fenn kényszerítő ok az intézkedések bevezetése ellen, és hogy az intézkedések alkalmazása a Közösség érdekeit szolgálná.

H. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. A károkozás megszüntetésének szintje

(145) A dömpinggel, az abból következő kárral, az okozatisággal és a közösségi érdekkel kapcsolatban tett megállapításokra tekintettel intézkedéseket kell hozni annak megelőzése érdekében, hogy a dömpingelt behozatal a jövőben kárt okozzon a közösségi iparágnak.

(146) Ebből a célból először összehasonlításra kerültek az importárak és a közösségi iparág árai, a megfelelő haszonkulcsot figyelembe vevő kiigazítás nélkül. Az összehasonlításba az összehasonlítható termékfajtákra terjedt ki. A különbség kifejezése a megfelelő exportból származó forgalom százalékában történt. Ez az elemzés mindegyik exportáló gyártónál olyan különbözetet eredményezett, amely már meghaladta a megfelelő dömpingkülönbözetet. Ezért a kisebb összegű vám alkalmazására vonatkozó szabály teljesüléséhez nem volt szükséges meghatározni azt a haszonkulcsot, amit a közösségi iparág a dömpingelt behozatal hiányában elérhetett volna, mivel a megfelelő amúgy is kárkülönbözet magasabb lett volna a dömpingkülönbözetnél.

(147) A fentiek fényében, az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes vámokat kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó öntvények behozatalára a megállapított dömpingkülönbözetek szintjén, mivel ezek minden esetben alacsonyabbak, mint a kárkülönbözet.

(148) A piacgazdasági elbánásban részesített, ebben a rendeletben meghatározott vállalatokra megállapított egyedi dömpingellenes vám mértékének megállapítása a jelen vizsgálat eredményein alapul. Ennek megfelelően azt az állapotot tükrözi, amelyet a vizsgálat a vállalatra vonatkozóan megismert. Ezek a vámtételek (szemben a “minden egyéb vállalatra” vonatkozó, egész országra érvényes vámmal) ezért kizárólag a Kínai Népköztársaságból származó, e vállalatok által gyártott termékek behozatalára alkalmazandók, az itt megadott jogi személyek által. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten – név és cím megadásával – nem említett egyéb vállalatok által – ideértve az ezzel a külön megemlített vállalattal kapcsolatban álló vállalatokat is – gyártott termékére nézve ez a vámtétel nem jelent előnyt, ezért ezekre az országos vámtétel vonatkozik.

(149) Az egyedi dömpingellenes vámtétel alkalmazására vonatkozó kérelmeket (pl. a társaság névváltozását követően, vagy új termelési vagy értékesítési társaságok létrehozása esetén) haladéktalanul a Bizottságnak kell benyújtani, megadva minden szükséges információt, különösen azokat, amelyek a például az adott névmódosításhoz vagy termelő vagy értékesítő társaságok módosításához kapcsolódóan a vállalat termeléssel, belföldi vagy export értékesítéssel kapcsolatos tevékenységeiben bekövetkező változásokra vonatkoznak. Adott estben a rendeletet ennek megfelelően módosítani kell az egyedi vámtételre jogosult vállalatok felsorolásának módosításával.

(150) Tekintettel a fentiekre, a dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország | Vállalat | Dömpingellenes vám (%) |

Kínai Népköztársaság | Shijiazhuang Transun Metal Products Co. Ltd. | 0,0% |

Shaoshan Huanqiu Castings Foundry | 0,0% |

Fengtai Handan Alloy Casting Co. Ltd. | 0,0% |

Shanxi Jiaocheng Xinglong Casting Co. Ltd. | 0,0% |

Tianjin Jinghai Chaoyue Industrial and Commercial Co. Ltd. | 0,0% |

Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co. Ltd | 18,6% |

Botou City Simencum Town Bai fo Tang Casting Factory | 28,6% |

Hebei Shunda Foundry Co. Ltd. | 28,6% |

Changan Cast Limited Company of Yixian Hebei | 31,8% |

Shandong Huijin Stock Co. Ltd. | 37,9% |

All other companies | 47,8% |

(151) Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyeken a végleges dömpingellenes vámok kivetésének javaslata alapul. Kaptak egy bizonyos időt, melyen belül ezt a tájékoztatást követően kifogással élhettek. A felek szóbeli és írásbeli megjegyzései kellőképpen figyelembe lettek véve, és a megállapítások adott esetben azoknak megfelelően módosításra kerültek. Minden fél részletes választ kapott az általa benyújtott megjegyzésekre.

I. AZ INTÉZKEDÉS FORMÁI

(152) Négy egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártó jelezte, hogy kötelező árajánlatot tenne, de az alaprendelet 8. cikke (2) bekezdésében rögzített határidő előtt nem tudott kellően megalapozott árajánlatot benyújtani. Ebből következően a Bizottság nem tudott árajánlatot elfogadni. A Tanács azonban, tekintettel a szóban forgó gazdasági szereplők (elsősorban kis- és középvállalkozások) szempontjából fennálló összetett kérdéskörre, valamint arra, hogy a végleges közzétételt nem előzte meg ideiglenes közzététel, úgy ítéli meg, hogy kivételesen engedélyezni kell az árajánlatuk kiegészítését a fent említett határidőn túl.

(153) A kínai hatóságok azt is kérték, hogy az eljárásban érintett számos kínai exportáló gyártó számára az előző preambulumbekezdésben említett négy exportáló gyártó esetében talált megoldáshoz hasonló megoldást lehessen találni. Amennyiben a megbeszéléseket követően kiderül, hogy az intézkedések formájában az árajánlatok elfogadásától eltérő változtatást kell végrehajtani, helyénvaló egy ideiglenes felülvizsgálat lehető leggyorsabb lefolytatása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1. Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 7325 1050, 7325 1092 és ex 7325 10 99 KN-kód (7325 10 99 10 Taric-kód) alá tartozó, nem kovácsolható öntöttvasból készült, földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek lefedésére és/vagy megközelítésének biztosítására használt, géppel vagy nem géppel előállított, bevonattal ellátott, festett vagy más anyaggal készült öntvényeknek, a tűzcsapokat kivéve, valamint ezek részeinek behozatalára.

2. Az alább felsorolt vállalatoknak az (1) bekezdésben leírt és Kínai Népköztársaságban gyártott termékei vám megfizetése előtti, nettó közösségi határparitásos árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat | Dömpingellenes vám (%) | Taric kiegészítő kód |

Shijiazhuang Transun Metal Products Co. Ltd., Xinongcheng, Liulintun, Luancheng County, Shijiazhuang City, Hebei Province, 051430 PRC | 0,0 | A675 |

Shaoshan Huanqiu Castings Foundry, Fengjia Village, Yingtian Township, Shaoshan, Hunan, PRC | 0,0 | A676 |

Fengtai Handan Alloy Casting Co. Ltd., Beizhangzhuang Town, Handan County, Hebei, PRC | 0,0 | A677 |

Shanxi Jiaocheng Xinglong Casting Co. Ltd., Jiaocheng County, Shanxi Province, PRC | 0,0 | A678 |

Tianjin Jinghai Chaoyue Industrial and Commercial Co. Ltd., Guan Pu Tou Village, Yang Cheng Zhuang Town, Jinghai District, 301617 Tianjin, PRC | 0,0 | A679 |

Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co. Ltd.,No. 8 DiZangAn, Taiyuan, Shanxi, 030002, PRC | 18,6 | A680 |

Botou City Simencum Town Bai fo Tang Casting Factory, Bai Fo Tang Village, Si Men Cum Town, Bo Tou City, 062159, Hebei Province, PRC | 28,6 | A681 |

Hebei Shunda Foundry Co. Ltd., Qufu Road, Quyang, 073100, PRC | 28,6 | A682 |

Changan Cast Limited Company of Yixian Hebei, Taiyuan main street, Yi County, Hebei Province, 074200, PRC | 31,8 | A683 |

Shandong Huijin Stock Co. Ltd., North of Kouzhen Town, Laiwu City, Shandong Province, 271114, PRC. | 37,9 | A684 |

Minden egyéb vállalat | 47,8 | A999 |

3. Ha másképp nincs meghatározva a vámok vonatkozásában a hatályban levő rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel módosított (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) rendelet.

[2] HL C 104., 2004.4.30., 62. o.