[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 3.5.2005

COM(2005) 181 végleges

2005/0090 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Jelentés az új költségvetési rendelet rendelkezéseinek alkalmazásáról

(a Bizottság előterjesztése)

INDOKOLÁS

1. HÁTTÉR

Az átalakított költségvetési rendeletet (KR) egyhangúlag fogadta el a Tanács 2002 júniusában, az Európai Parlamenttel folytatott sikeres egyeztető eljárás után és a Számvevőszék jelentős hozzájárulásával. 2002 decemberében a Bizottság – az intézményekkel folytatott széles körű konzultációt követően – elfogadta az átalakított KR Végrehajtási Szabályait (VSZ). A minden intézményre alkalmazandó rendeletek 2003. január 1-jén léptek hatályba.

Háromévente, illetve szükség esetén bármikor, a KR-t felülvizsgálatnak kell alávetni.

2002-ben, az új KR elfogadásakor a tanácsi jegyzőkönyvben a Bizottság nyilatkozatban vállalta, hogy „2006. január 1-ig jelentést készít az új költségvetési rendelet rendelkezéseinek alkalmazásáról, és különösen a centralizált előzetes ellenőrzések megszüntetéséről, és szükség esetén benyújtja a megfelelő javaslatokat a Tanácsnak” . A jelentés mellékletben található.

2. a bizottsági felülvizsgálat legfontosabb célkitűzései

- A hatékonyság és az átláthatóság növelése a szabályok alkamazásakor. Sok esetben nem feltétlenül a szabályok megváltoztatására van szükség, hanem értelmezésüket és alkalmazásukat kell tisztázni.

- A szerződések és támogatások – különösen az alacsony értékűek – esetében az eljárásbeli és dokumentációs követelmények egyszerűsítése , és annak biztosítása, hogy a követelmények arányban álljanak a költségekkel és a kockázatokkal. Az egyszerűsítés folyamata a VSZ most zajló (gyors) felülvizsgálatával kezdődött; a végrehajtási szabályok és a KR alapos felülvizsgálata teszi teljessé.

- A támogatások tekintetében az előzetes ellenőrzésre és a pénzügyi és jogi biztosítékokra vonatkozó követelmények egyszerűsítése: annak biztosítása, hogy e követelmények és az általuk a kedvezményezettekre rótt igazgatási terhek arányban álljanak a költségekkel és a kockázatokkal.

- A gazdálkodási módszerekre vonatkozó szabályok tisztázása és korszerűsítése.

3. a felülvizsgálat általános megközelítése

3.1. Hatály

A Bizottság hisz abban, hogy ezek a célkitűzések elérhetők a KR alapelvei, fogalmai és felépítése stabilitásának megtartásával, és reméli, hogy ezt a véleményt a többi intézmény is osztani fogja. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz biztos szabályokra van szükség . Ezenkívül a pénzügyi szabályok a támogatások és szerződések kedvezményezettjeire is követelményeket rónak. A szabályok túl gyakori vagy megfelelő indoklás nélkül történő megváltoztatása negatív hatást gyakorolhat e kedvezményezettekre és az Európai Unióról kialakult képre. A felülvizsgálat hatálya tehát korlátozott.

3.2. Menetrend

A cél a módosításokkal kapcsolatos megegyezés elérése, hogy azok 2007. január 1-jén hatályba léphessenek. Ez egybeesik a 2007-2013-as időszakra érvényes pénzügyi keret hatályba lépésével. A VSZ-t is módosítják, és eddig az időpontig kell elfogadni az új VSZ-t is. Az új szabályok elfogadását követően megfelelő időt kell biztosítani az intézmények számára, hogy a szabályok hatályba lépése előtt az intézmények és szervezeti egységek felkészülhessenek a változásokra.

4. a bizottság által a felülvizsgálat során alkalmazott módszer és kritériumok

A Bizottság szigorú kritériumok alapján vizsgálta meg, hogy mely változtatásokra van feltétlenül szükség. 2004 júliusában a Bizottság szervezeti egységeinek pénzügyi egységei saját kezdeményezésükből külön jelentésben fogalmazták meg a szabályokkal kapcsolatos nehézségeiket. Más intézmények is tettek javaslatokat. A Bizottság megfelelő konzultációkat kíván tartani az EK-politikák szabályok által érintett „érdekelt feleivel”.

A Bizottság figyelembe vette a következő megfontolásokat:

a) Jogalkotási változtatást csak akkor kell eszközölni, ha nincs más alternatíva . Ha csak lehetséges, más megoldást kell alkalmazni, például értelmező megjegyzéseket vagy igazgatási intézkedéseket.

b) Elfogadhatatlanok azok a módosítások, amelyek visszafordítják a belső reformokat vagy aláássák azok legfontosabb összetevőit.

c) Jogalkotási változtatást csak valódi nehézségek esetén kell javasolni. A javasolt változtatások eleget tesznek a következőknek:

- megkönnyítik a Bizottság Szerződésből eredő, a költségvetés végrehajtására és annak politikai célkitűzései elérésére vonatkozó kötelezettségét;

- javítják vagy biztosítják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást;

- megerősítik az EU pénzügyi érdekeinek védelmét a csalással és a törvénytelen tevékenységekkel szemben;

- Hozzájárulnak a pozitív igazoló nyilatkozatra irányuló célkitűzéshez.

5. szükségesnek ítélt módosítások

5.1. Költségvetési alapelvek

a) A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyéb jogalkotási aktusoknak meg kell felelniük a KR-nek. Ezt az alapelvet meg kell erősíteni (KR 2. cikke).

b) A teljesség elvét ki kell terjeszteni (KR 5. cikke), annak hangsúlyozása érdekében, hogy a meglévő jogi kötelezettségvállalásokat a költségvetésben az előirányzatok megfelelő elosztásával kell fedezni.

c) A költségvetés egységességének elve tekintetében egyszerűsíteni kell az előfinanszírozásból származó kamatokra vonatkozó szabályt (KR 5. cikkének (4) bekezdése). A jelenlegi szabály szerint az előfinanszírozás és az abból származó kamat a Közösség tulajdona, és azt legalább évente be kell szedni. E szabály meglévő hatálya a Bizottság szervezeti egységei által központilag igazgatott támogatásokra korlátozódik (VSZ 3. cikke). Ez aránytalan terhet ró azokra a programokra, amelyeknél házon belüli igazgatási források szükségesek a beszedési utalványok kezeléséhez. Ezért azt javasoljuk, hogy a kamat mértékét a kedvezményezettnek történő végső kifizetéssel egyenlítsék ki. Így fennmarad az az elv, hogy az előfinanszírozás a Közösség tulajdona és hogy az ebből származó kamatról számot kell adni. Az általános szabály alkalmazásának korlátait a VSZ helyett a KR-be kell beépíteni.

d) Az évenkéntiség elve tekintetében fokozott hatékonyságra és átláthatóságra van szükség a következő igények kielégítése érdekében:

- A mezőgazdasági termelőknek történő közvetlen kifizetésekre fordított kiadások esetében kivételesen engedélyezni kell a nem differenciált előirányzatok átvitelét .

- A kiadásokra vonatkozó előzetes kötelezettségvállalást – „n-1.” év december 15-től – kivételesen engedélyezni kell a KR 110. cikkében említett válságkezelési segély és humanitárius segítségnyújtás esetében.

- A jelenlegi EMOGA Garanciarészleggel szembeni, az („n.” év költségvetésére terhelt) rendszeres igazgatási kiadások fedezésére szolgáló előzetes kötelezettségvállalások („n-1”. év november 15-től) maximális értékhatárára vonatkozó korlátozásokat el kell törölni (KR 150. cikkének (3) bekezdése). Az új Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (COM(2004) 489) értelmében a fizetési kérelmek elsősorban „n.” költségvetési év elejére koncentrálódnak.

- A jelenlegi EMOGA Garanciarészlegre terhelt, állat-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nem differenciált előirányzatokat differenciált előirányzattá kell alakítani, mert ez jobban megfelel a kiadás többéves jellegének (KR 149. cikkének (1) bekezdése).

e) A globális fedezet elve tekintetében két elemmel kell kiegészíteni a célhoz kötött bevételek jegyzékét (18. cikk):

- Lehetőség a tagállamok számára a külkapcsolati programokhoz való ad hoc hozzájárulásra;

- Járművek, felszerelés, berendezések, stb. eladásából származó bevételek.

f) Jelenleg adományok elfogadása előtt a Bizottságnak engedélyt kell kapnia a költségvetési hatóságtól (19. cikk (2) bekezdése). A szükségtelen és bonyodalmas eljárások elkerülése végett érdemes lenne a jelentős költségekkel járó adományokra korlátozni az engedélykérésre vonatkozó követelményt.

g) A költségvetés egyediségének elve tekintetében egyszerűsíteni és tisztázni kell az előirányzatok átcsoportosításáról szóló, bonyodalmasnak vagy homályosnak bizonyult szabályokat.

- „ Értesítési eljárás ” (22. és 23. cikk): a szövegből nem derül ki, hogy mikor kezdődik a költségvetési hatóság határozatára vonatkozó határidő, ezért helyreigazításra van szükség.

- A hatékonyság érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell adni a tartalékból való átcsoportosításra vonatkozó független határozatra, amikor a kérdéses tevékenységre a költségvetés létrehozásakor nem vonatkozik jogalapot megteremtő jogi aktus, de azt az év során elfogadják (23. cikk (1) bekezdés, új (d) pont).

- Az igazgatási előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó szabályokat az új tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) struktúrájához kell igazítani.

5.2. Igazgatási módszerek (53.-57. cikk)

a) A megosztott igazgatás EMOGA-ra és a strukturális alapokra való korlátozását meg kell szüntetni, a meglévő szabályokra és a 2006 utáni jogalapot megteremtő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokra épülő jelenlegi gyakorlatot tükrözendő.

b) A nemzetközi szervezetekkel történő közös igazgatás esetében tisztázni kell és a működési szükségletekkel összhangban ki kell egészíteni a meghatározást és a követelményeket.

c) A nemzeti közszektorbeli szervek („ nemzeti ügynökségek ”) használatára vonatkozó feltételeket és kritériumokat a használat megkönnyítése érdekében egyszerűsíteni kell, és a rendelkezés hatályát ki kell terjeszteni a nemzetközi közszervekre.

d) A Tanács által bizonyos közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) tevékenységek kezelésére kinevezett szaktanácsadók/kiküldetésvezetők különleges esetét szerepeltetni kell a közvetett centralizált igazgatás különleges eseteként.

e) Módosítani kell a költségvetés-végrehajtási feladatoknak a magánjog hatálya alá tartozó szerveknek történő átruházásának tiltását, mert a tapasztalatok szerint a tiltás megfogalmazása szükségtelenül szigorú.

f) Végezetül, figyelembe véve a közös ellenőrző rendszer szükségességét, meg kell erősíteni a Bizottság által végzett, a decentralizált vagy közvetett centralizált igazgatásra, illetve adott esetben a megosztott igazgatásra irányuló ellenőrzéseket: további rendelkezésekre van szükség a tagállamoknak a megosztott igazgatás értelmében viselt felelőssége kapcsán.

5.3. Pénzügyi szereplők

Ki kell igazítani a Bizottság belső ellenőre és az ügynökségek (KR) kapcsolatát (KR 185. cikke). Az utóbbi saját belső ellenőri funkcióval rendelkezik, amely a saját igazgatótanácsának tartozik jelentéssel, míg a Bizottság belső ellenőre a Bizottság eljárásokkal és rendszerekkel foglalkozó testületének jelent.

A számvitelért felelős tisztviselő tekintetében tisztázni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők által neki szolgáltatott pénzügyi információk alapján történő elszámoláshitelesítésben viselt felelősségét.

5.4. Az adósságok behajtása (72.cikk-73.cikk (b) pont)

Az adósságok behajtására vonatkozó szabályokat tisztázni kell és meg kell erősíteni.

a) A végrehajtott behajtás esetében biztosítani kell (KR 72. cikke), hogy a Közösség követelései részesüljenek azokból az eszközökből, amelyeket a Szerződés több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései értelmében fogadtak el (EK-Szerződés 65. cikke).

b) A tagállamoknak ugyanúgy kell kezelniük a behajtásokat, mint az illetékességi területükhöz tartozó saját adóügyi követeléseiket, ugyanazokkal a kiváltságokkal .

c) A Bizottság szervezeti egységeinek gyakorlati tapasztalata szerint a Közösségre – szemben néhány nemzeti joghatóság állami hatóságaival – nem érvényes olyan elévülési határidő, amely elteltével a pénzügyi követelések elévülnek . E határidő bevezetése megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a szereplők egyenlő bánásmódja elvének . Az elévülési határidő már érvényben van a pénzbírságokra és a kényszerítő bírságokra a versenyszabályok végrehajtásáról szóló tanácsi rendelet értelmében.

5.5. Közbeszerzések és szerződések

A 2002-ben elfogadott KR egyik legfontosabb célkitűzése és eredménye az EK közbeszerzésről szóló irányelveinek átültetése volt, annak érdekében, hogy a közösség intézményei a tagállamokkal megegyező szabványokat alkalmazzák. Mivel 2004-ben elfogadták az EK új közbeszerzési irányelvét, módosítani kell a KR-t:

a) Meg kell adni a lehetőséget a közbeszerzés titkossá nyilvánítására.

b) Különbséget kell tenni a kizárást jelentő súlyos okok és a kisebb pénzügyi kockázattal járó egyéb okok között: a kizárást jelentő legsúlyosabb okok legyenek kötelező érvényűek, míg a többi ok alkalmazására szükség esetén kerüljön sor, az ajánlatkérő kockázatértékelése alapján.

A tapasztalatok alapján a következő módosításokra van szükség:

a) A 93. és 94. cikknek megfelelően kizárt pályázókból vagy ajánlattevőkből álló közös adatbázis megosztásának lehetősége.

b) Az egyszerűsített szabályok kiterjesztése az értékelés és technikai segítségnyújtás céljából felkért külső szakértőkkel kötött szerződésekre (KR 91., 97. cikke).

c) Az intézmények közbeszerzési eljárás vagy szerződés csalás esetén történő felfüggesztésére irányuló kötelezettségeinek tisztázása.

5.6. Támogatások

Egyszerűsíteni kell a szabályokat: az ellenőrzésekkel és biztosítékokkal kapcsolatos követelményeket a pénzügyi kockázatokhoz kell igazítani.

a) A támogatásokról szóló cím hatályát (KR Első részének VI. címe) tisztázni kell (KR 108. cikke), különösen a hiteltevékenységekkel és a részvényekkel összefüggő finanszírozás esetében.

b) A közbeszerzést ki kell egészíteni az arányosság elvével .

c) A nonprofit szabály hatályát és a KR és a VSZ közötti tagolódását tisztázni kell.

d) Egyes helyzetekben a tevékenység jellege nem hagy választási lehetőséget a kedvezményezettek kiválasztásakor. A KR 110. cikke tehát ezzel a kategóriával egészül ki.

e) Egyazon tevékenységért egy kedvezményezett sem részesülhet egy támogatásnál többen . Egyes jogalapot megteremtő jogi aktusok azonban lehetővé teszik a közösségi finanszírozás kombinálását, mert a strukturális alapok esetében például hasznos, ha egyéb programok (például a transzeurópai hálózatok) hozzájárulásával egészülnek ki. Azt is világossá kell tenni, hogy egyazon költség nem finanszírozható kétszer (KR 111. cikke).

f) Amikor a támogatást a működési költségekre adják , szükségtelenül merevnek bizonyult az a szabály, amely szerint a szükséges megállapodás nem írható alá a kedvezményezett pénzügyi évének kezdete után több mint négy hónappal. Mivel a visszamenőleges finanszírozásra szigorú szabályok vonatkoznak, a határidő hat hónap is lehet (KR 112. cikke).

g) A KR szintjén engedélyezni kell az átalány kifizetések használatát, valamint a ténylegesen kifizetett arányos költségek megtérítésének hagyományosabb módszerét (új 113. cikk a) pont).

h) A kedvezményezettek jogosultságával kapcsolatos szigorítások egy részét meg kell szüntetni (KR 114. cikk), hogy természetes személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező társulások bizonyos típusai is részesülhessenek támogatásban .

i) A támogatással kapcsolatos eljárásokban a kizárásra vonatkozó szabályok esetében a súlyossági szint vonatkozásában a közbeszerzéshez hasonló (lásd 5.6, (1) bekezdés b) albekezdés) megkülönböztetést kell tenni (KR 114. cikk).

j) Külön kell rendelkezni arról az esetről, amikor egy tevékenység végrehajtásához harmadik fél számára kell pénzügyi támogatást nyújtani.

5.7. Könyvvezetés

Az első rész VII. címéhez nem javaslunk lényeges változtatást (KR 121.-138. cikke). Csak a következő tisztázásra van szükség: pontosítani kell a konszolidáció hatálya kiterjesztésének lehetőségét az EK számviteli szabályainak megfelelően.

5.8. Konkrét politikai ágazatok a KR második részében

a) I. cím: mezőgazdaság. Egyes változtatásokat az 5.1 pontban említettünk (Költségvetési alapelvek). Továbbá:

- A terminológiát az új Európai Mezőgazdasági Garancialaphoz ( EMGA ) kell igazítani.

- Azokban az esetekben, ahol az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó határozat várható, a tagállamok kiadási kimutatásának kézhezvételétől számított szokásos két hónapos határidőnél később is történhet előzetes kötelezettségvállalás .

- A KR 153. , átcsoportosításokra vonatkozó cikke pontatlan: csak a 23. cikkben említett értesítési eljárásra kell hivatkozni.

b) II. cím: strukturális alapok.

- A 155. cikk (1) és (3) bekezdésében úgy kell kiigazítani a termonológiát, hogy az konkrétan utaljon a strukturális alapokra, a kohéziós alapra, a halászati alapra és a vidékfejlesztési alapra.

- A Bizottság által a 2006-ot követő strukturális intézkedésekre javasolt új jogalapot megteremtő jogi aktusokban az előirányzatok automatikus visszavonására vonatkozó szabályt felfüggesztik a programok végrehajtását súlyosan akadályozó vis maior esetekben. Ebben az esetben tehát nincs szükség az előirányzatok újbóli hozzáférhetővé tételére. A Bizottság azonban indokoltnak tartja megtartani a nyilvánvalóan neki tulajdonítható hiba esetét (157. cikk). Így lehetővé válik, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok a hét éves időszak előirányzatainak átfogó programozásában ne okozzanak zavart.

c) III. cím: Kutatás

A kutatási keretprogram esetében kivételes jelleggel, szigorúan meghatározott feltételekkel lehetővé kell tenni a visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok újbóli hozzáférhetővé tételét; ez lehetővé teszi, hogy a részben vagy egészben végrehajtatlan projektekhez elkülönített visszavont előirányzatokat megfelelő minőségű alternatív projektekhez használják fel.

5.9. Hivatalok

Az intézményközi európai hivatalok számára engedélyezni kell, hogy a más intézmények költségvetésének megfelelő előirányzatok esetében felhatalmazott engedélyezésre jogosult tisztviselőként járjanak el.

5.10. Az alkotmányos szerződés

A Bizottság a javaslat elfogadásának napján érvényes jogszabályoknak megfelelően készítette el ezt a javaslatot. Amikor az alkotmányos szerződést megerősítik, a Bizottság javaslatokat készít a KR szükséges módosításairól.

2005/0090 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

[…]

az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 279. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 183. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

tekintettel a Számvevőszék véleményére[3],

mivel:

(1) Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[4] – a továbbiakban: költségvetési rendelet – megállapítja a pénzgazdálkodási reform jogi alapjait. Ezért az alapvető elemeit meg kell tartani és meg kell erősíteni. A költségvetési rendelet ezenkívül megállapítja a minden jogalkotási aktus által betartandó költségvetési alapelveket, amelyektől csak minimális esetben lehet eltérni.

(2) A gyakorlati tapasztalatok fényében egyes módosítások indokoltak, hogy könnyebbé váljon a költségvetés végrehajtása és az alapjául szolgáló politikai célkitűzések megvalósítása, valamint hogy egyes eljárásbeli és dokumentációs követelmények ki legyenek igazítva és ezáltal a kockázatokkal és költségekkel arányosak legyenek.

(3) A módosításoknak hozzá kell járulniuk a Bizottság reformjai célkitűzéseinek eléréséhez, segíteniük kell a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás fejlesztésében vagy biztosításában és fokozniuk kell a Közösségek pénzügyi érdekeinek csalás és illegális tevékenységek elleni védelmét, hozzájárulva ezzel a pénzügyi műveletek törvényességének és szabályosságának ésszerű biztosításához.

(4) Bizonyos módosításokra van szükség a költségvetés bevételeit és kiadásait végrehajtó rendelkezések — amelyeket a 2007-2013-ra szóló elfogadandó jogalkotási aktusok tartalmaznak — figyelembe vétele érdekében, az aktusok és a költségvetési rendelet közötti koherencia biztosítása céljából.

(5) Meg kell erősíteni azt az elvet, hogy a költségvetés végrehajtására vonatkozó egyéb jogalkotási aktusoknak meg kell felelniük a költségvetési rendeletnek.

(6) Egyes pontokon fokozott hatékonyságra és átláthatóságra van szükség a költségvetési alapelvek alkalmazásakor a működési igények jobb kielégítése érdekében.

(7) A költségvetés egységességének elve tekintetében egyszerűsíteni kell az előfinanszírozásból származó kamatokra vonatkozó szabályt. A kamat beszedésével járó igazgatási terhek nem állnak arányban a kitűzött céllal, ezért hatékonyabb lenne, ha a kamatot a kedvezményezettnek történő végső kifizetéskor egyenlítenék ki.

(8) Az évenkéntiség elve tekintetében fokozott rugalmasságra és átláthatóságra van szükség a funkcionális igények kielégítése érdekében. A mezőgazdasági termelőknek az új Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) értelmében történő közvetlen kifizetésekre fordított kiadások esetében kivételesen engedélyezni kell az előirányzatok átvitelét. A kiadások előzetes kötelezettségvállalását engedélyezni kell a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtás esetében, hogy a Közösség megfelelően reagálhasson, ha a nemzetközi katasztrófa a költségvetési év végén következik be.

(9) Az új mezőgazdasági szabályok értelmében a tagállamok fizetési kérelmei elsősorban az „n.” költségvetési év elejére koncentrálódnak. Ezért az EMGA-val szembeni, az („n.” év költségvetésére terhelt) rendszeres igazgatási kiadások fedezésére szolgáló előzetes kötelezettségvállalások („n-1”. év november 15-től) maximális értékhatárát el kell törölni a legutóbb elfogadott mezőgazdasági költségvetés tekintetében. Az igazgatási kiadások előzetes kötelezettségvállalására vonatkozó korlátok tekintetében a szöveget úgy kell módosítani, hogy az a költségvetési hatóság által elfogadott előirányzatokra utaljon.

(10) Az EMGA-ra terhelt, állat-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nem differenciált előirányzatok használata indokolatlanul hátráltatja e tevékenységek végrehajtását, különösen az átvitel lehetőségére vonatkozó korlátok tekintetében. Ezért ezen kiadások esetében engedélyezni kell a differenciált előirányzatok használatát, mert ez jobban megfelel a programok többéves jellegének.

(11) A globális fedezet elve tekintetében két elemmel kell kiegészíteni a célhoz kötött bevételek jegyzékét. Először is, ahogy arra egyes kutatási programoknál lehetőség van, lehetővé kell tenni a tagállamok számára a Bizottság által irányított külkapcsolati programokhoz való ad hoc hozzájárulást, célhoz kötött bevételként. Másodszor, a lecserélt vagy leselejtezett járművek, felszerelések, berendezések, anyagok és tudományos és technikai berendezések, eladásából származó bevételt célhoz kötött bevételként kell kezelni, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők ösztönzést kapjanak a lehető legjobb ár elérésére.

(12) Jelenleg a költségekkel járó támogatások – ajándékok és hagyatékok – elfogadása előtt a Bizottságnak engedélyt kell kapnia a költségvetési hatóságtól. A szükségtelen és bonyodalmas eljárások elkerülése végett az engedélykérést csak a jelentős költségekkel járó adományok esetén kellene kötelezővé tenni.

(13) A költségvetés egyediségének elve tekintetében egyes pontokon egyszerűsíteni és tisztázni kell az előirányzatok átcsoportosításáról szóló, a gyakorlatban bonyodalmasnak vagy homályosnak bizonyult szabályokat. A költségvetési rendelet 22. cikke szándék szerint a Bizottságon kívüli intézményekre alkalmazandó, mert a Bizottságnak saját szabályrendszere van. Ezt a rendelkezést tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(14) Az „értesítési eljárás” tekintetében a Bizottság és a többi intézmény értesíti az átcsoportosításról szóló javaslatokról a költségvetési hatóságot, amely – amennyiben ellenvetéssel kíván élni – a szokásos eljáráshoz fordulhat. Ezekben az esetekben elméletileg a szokásos határidők érvényesek a költségvetési hatóság átcsoportosításról szóló határozatára nézve. A szövegből azonban nem derül ki, hogy mikor kezdődik a határidő, és ezt a mulasztást pótolni kell.

(15) A költségvetési gazdálkodás egyszerűsítésére irányuló intézkedésként a Bizottságon kívüli intézmények számára lehetővé kell tenni az előirányzatok egy alcímen belül, tételcsoportról tételcsoportra történő átcsoportosítását a költségvetési hatóság előzetes értesítése nélkül.

(16) A hatékonyság érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell adni a tartalékból való átcsoportosításra vonatkozó önálló határozatra, amikor a kérdéses tevékenységre a költségvetés létrehozásakor — a költségvetési rendelet 49. cikke értelmében — nem vonatkozik jogalapot megteremtő jogi aktus, de azt az év során elfogadják.

(17) A Bizottság igazgatási átcsoportosításaira vonatkozó szabályokat az új tevékenységalapú költségvetés-tervezés (TKT) struktúrájához kell igazítani. Az „értesítési eljárást” tehát a minden cím igazgatási alcímén belüli, az év előirányzatainak 10%-át meghaladó tételcsoportok közötti átcsoportosításra kell korlátozni. Az azonos jellegű kiadásokat finanszírozó egyéb címek tételcsoportjai közötti átcsoportosításokról viszont a Bizottság önállóan határozhat.

(18) A költségvetési rendelet 26., 45. és 46. cikkét módosítani kell, mert megszűnt a harmadik országok felé meglévő közösségi hitelekhez és hitelgaranciákhoz kapcsolódó tartalék, és új tartalékolási mechanizmust fogadtak el a külső fellépésekre képzett garanciaalaphoz.

(19) A költségvetési eljárás tekintetében a költségvetési rendelet 29. cikkében megállapított követelmény, amely szerint a költségvetést az elfogadást követő két hónapon belül kihirdetik, irreálisnak bizonyult: három hónap megvalósíthatóbb lenne. A 33. cikkbe be kell illeszteni a „tevékenységi nyilatkozat” fogalmát, hogy a TKT egyik kulcseleme hivatalossá váljon. A költségvetés tartalmára vonatkozó 46. cikkben a kifizetések ütemterveit a költségvetés helyett az előzetes költségvetési tervezetet kísérő munkadokumentumokban kell elhelyezni, mert ezek nem érintik a költségvetési eljárást és szükségtelen terhekkel járnak.

(20) Az igazgatási módszerek tekintetében a költségvetési rendelet 53. cikke (3) bekezdésében törölni kell a megosztott igazgatás Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapra (EMOGA) és a strukturális alapokra való korlátozását, mert most már több program is megosztott igazgatással működik. A közös igazgatás 53. cikk (7) bekezdésében megállapított követelményeit tisztázni kell. A nemzeti közszektorbeli szervek használatára vonatkozó, az 54. cikkben megállapított kritériumokat a használat megkönnyítése és a növekvő működési igények kielégítése érdekében egyszerűsíteni kell, és a rendelkezés hatályát ki kell terjeszteni a nemzetközi közszervekre. Az 54. cikkben tisztázni kell a Tanács által bizonyos közös kül- és biztonságpolitikai tevékenységek kezelésére kinevezett szaktanácsadók és kiküldetésvezetők különleges esetét is.

(21) A tagállamok megosztott igazgatás értelmében viselt felelősségét részletesebben kell kifejteni, figyelembe véve az intézmények között a mentesítési eljárásról és a megfelelő ellenőrzési rendszerekről szóló megbeszéléseket, és tükrözve a tagállamok és a Bizottság kölcsönös felelősségét. Figyelembe véve a közös ellenőrzési rendszer szükségességét, meg kellene erősíteni a Bizottság által decentralizált, vagy közvetlen centralizált igazgatás, illetve adott esetben megosztott igazgatás keretében végzett ellenőrzéseket.

(22) A költségvetési rendelet 57. cikkében módosítani kell a költségvetés-végrehajtási feladatoknak a magánjog hatálya alá tartozó szerveknek történő átruházása tiltását, mert a tiltás megfogalmazása szükségtelenül szigorúnak bizonyult. Lehetővé kell tenni például a Bizottság számára utazási iroda vagy konferenciaszervező szolgálatainak felhasználását a konferenciák résztvevői költségeinek megtérítéséhez, amennyiben gondoskodnak arról, hogy a magáncég nem gyakorol mérlegelési jogkört.

(23) A felhatalmazott engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jogában áll a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testület elé vinni az ügyeket, ha megítélése szerint pénzügyi szabálytalanság történt.

(24) A számvitelért felelős tisztviselő tekintetében tisztázni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők által számára szolgáltatott pénzügyi információk alapján történő elszámoláshitelesítésben viselt felelősségét.

(25) A belső ellenőr tekintetében tisztázni kell a Bizottság belső ellenőre és a Közösségek által létrehozott szervek kapcsolatát. E szervek saját belső ellenőri funkcióval rendelkeznek, amely a saját igazgatótanácsának tartozik jelentéssel, míg a Bizottság belső ellenőre az eljárások és rendszerek tekintetében a testületnek jelent. A Bizottság belső ellenőrének csak azt kell hitelesítenie, hogy a szervek belső ellenőri funkciói megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, és ebből a célból minőségi ellenőrzéseket kell tudnia végezni.

(26) A esedékessé váló követelések behajtására vonatkozó szabályokat tisztázni kell és meg kell erősíteni, az ítélkezési gyakorlat figyelembe vétele és a Közösségek pénzügyi érdekeinek fokozott védelme érdekében. A végrehajtott behajtás esetében biztosítani kell a költségvetési rendelet 72. cikkében, hogy a Közösségek követelései részesüljenek azokból az eszközökből, amelyeket az EK-Szerződés több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései értelmében fogadtak el, ami azt jelenti, hogy az egyik joghatóság bíróságai által létrehozott jogosultságot egyszerűsített eljárással máshol is elismerik. A behajtások hatékonyságának javítása érdekében új 73a. cikket kell bevezetni, amelynek értelmében a tagállamoknak ugyanúgy kell kezelniük a közösségi követeléseket, mint a joghatóságukhoz tartozó saját adóügyi követeléseiket.

(27) A követelések érvényességére határidőt kell szabni. A Közösségre – szemben számos tagállammal – nem érvényes olyan elévülési határidő, amely elteltével a pénzügyi követelések elévülnek. A Közösséget nem köti elévülési határidő a harmadik féllel szemben fennálló követelések behajtásában sem. E határidő bevezetése az új 73b. cikkben megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak.

(28) A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok tekintetében bizonyos technikai módosításokra van szükség, hogy a költségvetési rendelet terminológiája tökéletes összhangban legyen az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[5] terminológiájával. Ezen irányelv értelmében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a közbeszerzési eljárásokat titkossá nyilvánítsák és ezt a közösségi intézmények számára is biztosítani kellene a költségvetési rendelet 91. cikkében.

(29) A költségvetési rendelet ajánlattevők kizárására vonatkozó szabályai szigorúbb rendszert kényszerítenek a közösségi intézményekre, mint a 2004/18/EK irányelv. A költségvetési rendelet nem tesz különbséget a kizárást jelentő legsúlyosabb okok és az egyéb okok között. A 2004/18/EK irányelv azonban megkülönbözteti ezeket, és ezt a megkülönböztetést a közösségi intézmények számára is hozzáférhetővé kell tenni. A költségvetési rendelet 93. és 94. cikkében rendelkezni kell a legsúlyosabb esetekben alkalmazandó kötelező jellegű kizárásról, ugyanakkor meg kell adni a lehetőséget az ajánlatkérő számára újabb kizárási esetek hozzáadására, kockázatértékelés alapján. Ugyanígy különbséget kell tenni a költségvetési rendelet 114. cikkében a támogatások tekintetében. A szankciókra vonatkozó, a rendelet 96. cikkében megállapított szabályokat ennek megfelelően ki kell igazítani.

(30) A költségvetési rendelet 93. cikke értelmében kötelezővé kell tenni a pályázók és ajánlattevők számára közbeszerzési eljárásokban, hogy kérésre igazolják az ajánlatot benyújtó jogi személy tulajdoni helyzetét, illetve irányítását, ellenőrzését és képviseletének hatáskörét.

(31) A költségvetési rendelet 95. cikke előírja az intézmények számára, hogy adatbázist tartsanak fenn a 93. és 94. cikknek megfelelően kizárt pályázókról vagy ajánlattevőkről, és hogy hozzáférjenek egymás adatbázisához. Költséghatékonyabb lenne, ugyanakkor ennek az elvnek mégis megfelelne, ha a kisebb, mindössze néhány közbeszerzési eljárással rendelkező intézmények az adatbázis megosztásával tennének eleget e követelménynek.

(32) Az egymást követő kutatási keretprogramok megkönnyítették a Bizottság munkáját, ugyanis egyszerűsített szabályokat állapítottak meg az értékelés és technikai segítségnyújtás céljából felkért külső szakértőkkel kötött szerződésekre. A költségvetési rendelet 91. és 97. cikkében hasonlóan kell rendelkezni minden egyéb olyan programról, amelyben ilyen eljárásra van szükség.

(33) Tisztázni kell az intézményeknek a költségvetési rendelet 103. cikke értelmében a közbeszerzési eljárás vagy szerződés csalás vagy szabálytalanság esetén történő felfüggesztésére irányuló kötelezettségeit, hogy a kötelezettségek érthetőek és alkalmazhatók legyenek.

(34) A támogatások tekintetében egyszerűsíteni kell a szabályokat. Az ellenőrzésekkel és biztosítékokkal kapcsolatos követelményeknek fokozottan arányban kell állniuk a pénzügyi kockázatokkal. Egyes alapvető változtatásokat először a költségvetési rendeletben kell eszközölni, hogy később a végrehajtási szabályokban részletes rendelkezésre legyen lehetőség. A költségvetési rendelet 108. cikkében tisztázni kell a támogatások hatályát, különösen a hiteltevékenységekkel és a részvényekkel összefüggő finanszírozás esetében. Be kell vezetni az arányosság elvét is.

(35) A nonprofit szabály alóli kivételeket – amelyek a végrehajtási szabályokban szerepelnek – a költségvetési rendeletben is szerepeltetni kell. Továbbá a költségvetési rendelet 109. cikkében világossá kell tenni, hogy a bizonyos tevékenységeknek nyújtott támogatások célja a pénzügyi kapacitás megerősítése vagy jövedelem termelése.

(36) Hasznosnak bizonyult az a szabály, amely szerint a támogatásokat ajánlatkérés alapján kell odaítélni. A tapasztalatok alapján azonban egyes helyzetekben a tevékenység jellege nem hagy választási lehetőséget a kedvezményezettek kiválasztásakor, és a költségvetési rendelet 110. cikkében kifejezetten el kell ismerni az ilyen esetek előfordulását.

(37) Ki kell igazítani azt a szabályt, amely szerint egyazon tevékenységért egy kedvezményezett sem részesülhet egy támogatásnál többen, mert egyes jogalapot megteremtő jogi aktusok lehetővé teszik a közösségi finanszírozás kombinálását, és az ilyen esetek száma a jövőben – a kiadás hatékonyságának biztosítása érdekében – nőhet. Meg kell ragadni azonban az alkalmat, és a költségvetési rendelet 111. cikkében világossá kell tenni, hogy egyazon költségek nem finanszírozhatók kétszer a közösségi költségvetésből.

(38) Amikor a támogatást a működési költségekre adják, szükségtelenül merevnek bizonyult az a szabály, amely szerint a szükséges megállapodás nem írható alá a kedvezményezett pénzügyi évének kezdete után több mint négy hónappal, és a költségvetési rendelet 112. cikke hat hónapban határozhatná meg ezt a határidőt.

(39) A világosság és az átláthatóság érdekében a költségvetési rendelet új 113a. cikkében engedélyezni kell az átalány kifizetések használatát, hogy a ténylegesen felmerült költségek megtérítésének hagyományosabb módszere mellett alkalmazható legyen.

(40) A költségvetési rendelet 114. cikkében a kedvezményezettek jogosultságával kapcsolatos szigorítások egy részét meg kell szüntetni, hogy természetes személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező társulások bizonyos típusai is részesülhessenek támogatásban.

(41) Noha a támogatásokat továbbra is a kiválasztási és döntési kritériumok alapján ítélik oda, a gyakorlatban nincs szükség arra, hogy ezeket a kritériumokat egyetlen bizottság értékelje, ezért ezt a követelményt törölni kell a költségvetési rendelet 116. cikkéből.

(42) A támogatások kedvezményezettjei által alkalmazandó közbeszerzési szabványok tekintetében a költségvetési rendelet 120. cikkének jelenlegi szabálya homályos és egyszerűsíteni kell. Továbbá külön kell rendelkezni arról az esetről, amikor egy tevékenység végrehajtásához harmadik fél számára kell pénzügyi támogatást nyújtani.

(43) A könyvvezetésre és a beszámolóra vonatkozó szabályok tekintetében a költségvetési rendelet 121. cikkében lehetőséget kell adni a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára — a nemzetközi szabványokkal összhangban — annak meghatározására, hogy a közösségi támogatásban részesülők mellett mely más szervek esnek a konszolidáció hatálya alá.

(44) Figyelembe véve azt a tényt, hogy létrejött az EMGA és 2007-től az EMOGA helyébe lép, a második rész I. címében, valamint a költségvetési rendelet 148.–151. cikkében ki kell igazítani a terminológiát. A 151. cikkben tisztázni kell, hogy azokban az esetekben, ahol az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó határozat várható, a tagállamok kiadási kimutatásának kézhezvételétől számított szokásos két hónapos határidőnél később is történhet előzetes kötelezettségvállalás. Az átcsoportosításra vonatkozó 153. cikkben tisztázásra van szükség.

(45) A második rész II. címének címe mellett a költségvetési rendelet 155. cikke (1) és (3) bekezdésében is ki kell igazítani a terminológiát, hogy csak a strukturális alapokra, a kohéziós alapra, a halászati alapra és a vidékfejlesztési alapra utaljon. Törölni kell az előcsatlakozási strukturális (ISPA) és mezőgazdasági intézkedésekre (SAPARD) történő utalást, mert ezek a 164. cikknek megfelelően a harmadik országok decentralizált alapú igazgatásával járnak, és végrehajtásuk továbbra is a jelenlegi módszerrel történik. A visszavont előirányzatok újbóli hozzáférhetővé tétele tekintetében, a 2007-2013-as időszakra érvényes strukturális intézkedésekre vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusokkal összhangban — amelyek kitérnek a „ vis maior ” esetekre — a költségvetési rendeletben csak arra az esetre kell megtartani a rendelkezést, amikor a hiba nyilvánvalóan a Bizottságnak tulajdonítható.

(46) A költségvetési rendelet 160. cikkében rendelkezni kell az Európai Szén- és Acélközösség felszámolásából származó célhoz kötött bevételről és a megfelelő előirányzatok hozzáférhetővé tételéről is.

(47) Lehetővé kell tenni a visszavont előirányzatok – amelyek azon projektek teljes vagy részleges elmaradása miatt jöttek létre, amelyekre azokat előirányozták – újbóli rendelkezésre állását. Azonban ezt csak szigorú körülmények között lehet megengedni, és kizárólag a kutatás területén, mert a kutatási projektek a többi politikánál nagyobb pénzügyi kockázattal járnak.

(48) A külső tevékenység tekintetében tisztázni kell, hogy a decentralizált igazgatás esetén a harmadik országok által alkalmazandó támogatási eljárást a velük kötött finanszírozási megállapodásban kell kikötni. Ez a meglévő gyakorlat egységes szerkezetbe foglalását jelenti.

(49) Az európai hivatalok tekintetében lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört az intézményközi európai hivatalok igazgatóira ruházza át a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszaiban lévő előirányzatok kezelése, illetve a gazdálkodás megkönnyítése érdekében. Változatlan tartalom mellett némileg át kell strukturálni a költségvetési rendelet 171., 173. és 176. cikkét, hogy világos legyen az engedélyezési hatáskör továbbruházása a hivatalok igazgatói által.

(50) Az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet meghatározza az Európai Közösségek általános költségvetésének – a továbbiakban: a költségvetés – megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.”

2. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Bármely, a költségvetés bevételeinek vagy kiadásainak végrehajtására vonatkozó, más jogalkotási aktusban foglalt rendelkezésnek különösen a II. címben meghatározott költségvetési alapelveknek kell megfelelnie.”

3. Az 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az 5a., 18. és 74. cikkre is figyelemmel, a Közösségek tulajdonát képező pénzeszközökből származó kamatot egyéb bevételként kell a költségvetésben szerepeltetni.”

4. Az első rész II. címének 1. fejezetében a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

(1) Az előfinanszírozásból származó kamatot az érintett programhoz vagy fellépéshez kell besorolni, és a kedvezményezettnek járó esedékes összegek fennmaradó részének kifizetéséből kell levonni.

Az e rendelet végrehajtásának szabályait megállapító rendelet — a továbbiakban: a végrehajtási szabályok — határozza meg azokat a helyzeteket, amelyekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kivételesen évente hajtja be ezt a kamatot beszedési utalvány segítségével. Ezt a kamatot a költségvetésbe egyéb bevételekként kell bejegyezni.

(2) A kamat nem válik esedékessé a Közösségek számára az alábbi esetekben:

a) nem jelentős összegű előfinanszírozás esetén, ahogy azt a végrehajtási szabályokban meghatározták;

b) a 88. cikk értelmében közbeszerzési szerződés alapján fizetett előfinanszírozás esetén;

c) tagállamoknak fizetett előfinanszírozás esetén;

d) előcsatlakozási támogatás értelmében fizetett előfinanszírozás esetén;

e) az intézmények tagjainak és alkalmazottainak az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeinek, (a továbbiakban: a személyzeti szabályzatnak) megfelelően fizetett előlegek esetén;

f) az 53. cikk (1) bekezdésének c) pontjában hivatkozott közös igazgatás keretében fizetett előfinanszírozás esetén.”

5. A 8. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az előlegként kifizetett összegeket a következő pénzügyi év bevételeként kell kezelni.”

6. A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Kellően megindokolt kivételes esetekben azonban, a válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre előirányzott összegek előre leköthetők minden év december 15-étől a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatokra. E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a szóban forgó költségvetési sor folyó pénzügyi évi előirányzatainak egynegyedét.”

7. A 16. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 61. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegelszámoló tisztviselők, és a Bizottság Külszolgálatának igazgatási irányítása igénylésére az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek nemzeti valutában történő végrehajtására, amint azt a végrehajtási szabályok meghatározzák.”

8. A 18. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) A szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa) a tagállamoktól, más támogató országoktól vagy nemzetközi szervezetektől – bizonyos külső segélyezési – a Közösség által finanszírozott és a nevükben a Bizottság által kezelt projektekre vagy programokra szánt pénzügyi hozzájárulások, a vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktus értelmében,”

b) A szöveg a következő ea) ponttal egészül ki:

„ea) járművek, berendezések, felszerelések, anyagok és tudományos és technikai készülékek — amelyeket lecserélnek vagy leselejteznek — értékesítéséből származó bevételek;”.

9. A 19. cikk (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az olyan adományok elfogadásához, amelyek jelentős pénzügyi költséget vonnak maguk után, az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges, amely intézmények az üggyel kapcsolatban a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül járnak el.”

10. A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

(1) Minden intézmény – a Bizottságot kivéve – a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosíthat:

a) egy címből egy másikba a pénzügyi évre vonatkozó azon előirányzatok legfeljebb 10%-áig, amelyek abban a költségvetési sorban jelennek meg, amelyről az átcsoportosítás végzendő;

b) egyik fejezetből a másikba, korlátozás nélkül.

(2) Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítások végrehajtása előtt az intézmények tájékoztatják a költségvetési hatóságot és a Bizottságot szándékaikról. Ezen időszakon belül, a költségvetési hatóságok bármelyike által felvetett megfelelő indokok esetén a 24. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A költségvetési hatóság – a 24. cikkben megállapított határidőn belül – döntést hoz ezekről az átcsoportosításokról, amely határidő kezdetének az az időpont tekintendő, amikor a szándékozott átcsoportosításról az intézmény tájékoztatta a költségvetési hatóságot.

(3) Minden intézmény – kivéve a Bizottságot – javasolhat a költségvetési hatóságnak a saját költségvetési szakaszán belül egy címből egy másikba történő átcsoportosítást a pénzügyi évre vonatkozó azon előirányzatok 10%-át meghaladva, amelyek abban a költségvetési sorban jelennek meg, amelyről az átcsoportosítás végzendő. A költségvetési hatóság tájékoztatja erről a Bizottságot. Az említett átcsoportosítások a 24. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4) Minden intézmény – a Bizottságot kivéve - a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosításokat végezhet fejezeteken belül anélkül, hogy erről a költségvetési hatóságot előzetesen tájékoztatná.”

11. A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) a személyzet és a működési kiadások tekintetében átcsoportosíthat előirányzatokat egyik címből a másikba, de csak azonos jellegű kiadásokat finanszírozó tételcsoportok között”

ii) a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d) előirányzatok átcsoportosítása a 43. cikkben említett „előzetes előirányzatok” címből azokra a helyzetekre, amikor nem létezik jogalapot megteremtő jogi aktus az érintett fellépésre nézve a költségvetés megállapításakor, de a költségvetési év folyamán elfogadásra kerül.”

iii) A második albekezdését el kell hagyni.

b) A szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Bizottság tájékoztatást ad a költségvetési hatóságnak három héttel, mielőtt:

a) tételcsoportokat csoportosítana át a fejezeten belül az ugyanazon címnek megfelelő igazgatási előirányzatokhoz, amelyek meghaladják az előirányzatok 10%-át, amelyek az adott pénzügyi évben abban a tételcsoportban szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említettről csoportosítana át.

Ezen három hetes időszakon belül, a költségvetési hatóságok bármelyike által felvetett megfelelő indokok esetén a 24. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni. A költségvetési hatóság – a 24. cikkben megállapított határidőn belül – döntést hoz ezekről az átcsoportosításokról, amelyek kezdetének időpontjául az az időpont tekintendő, amikor a szándékozott átcsoportosításról a Bizottság tájékoztatta a költségvetési hatóságot.”

c) A (2) bekezdésben az „(1) bekezdés c) pont” helyébe az „(1) és (1a) bekezdés" lép.

12. A 26. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A sürgősségi segélyre képzett tartalékok felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára a költségvetési hatóság hozza meg. Minden egyes műveletre be kell nyújtani egy különálló javaslatot.”

13. A 29. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke hirdetteti ki az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában .

A költségvetést a véglegesen elfogadottá nyilvánításának időpontját követő három hónapon belül kell kihirdetni.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni minden egyes intézmény összevont éves beszámolóját, valamint a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentését.”

14. A 33. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) az előzetesen kijelölt, különböző tevékenységek, illetve mutatókkal mért új célkitűzések eredményeit tartalmazó tevékenységi nyilatkozatokat, értékelési eredményeket át kell tanulmányozni, és ezekre hivatkozni kell, mint a javasolt költségvetési módosítás valószínű előnyeire.”

15. A 40. cikkben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) bevételi és kiadási általános kimutatás;”

16. A 43. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés második albekezdésében a „24. cikk” helyébe a „23. és 24. cikk” lép;

b) A (2) bekezdésben a „24 cikk” helyébe a „23. és 24. cikk" lép.

17. A 44. cikk második bekezdésében a „22, 23. és 25. cikk” helyébe a „23. és 25. cikk” lép.

18. A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

(1) A költségvetés bizottsági szakasza harmadik országok számára sürgősségi segélyre képzett tartalékot kell tartalmazzon.

(2) Ezt az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 24. és 26. cikkben megállapított eljárással összhangban.”

19. A 46. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) Az 1. pont a következőképpen módosul:

i) A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„a bevételi és kiadási általános kimutatásban:”

ii) Az f) pontot törölni kell:

iii) a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g) megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint”.

b) A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. minden egyes intézményre vonatkozó szakaszban a bevételt és kiadást az 1. ponttal azonos struktúrában kell kimutatni.”

c) A 3. pontban a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) a tudományos és műszaki személyzet tekintetében, a besorolások besorolási osztályokon alapulhatnak, az egyes költségvetésekben megállapított feltételekkel összhangban. A létszámtervnek meg kell határoznia a magasan képzett műszaki vagy tudományos személyzet létszámát, akik különleges előnyöket élveznek a személyzeti szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint;”

d) A 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Azon bevételek és kiadások költségvetési sorai, amelyek a külső fellépésekre képzett garanciaalap felhasználásához szükségesek.”

20. A 47. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében az „A1, A2 és A3 besorolási osztály” helyébe az „AD 16, AD 15 és AD 14 besorolási fokozat” lép.

21. Az 52. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„52. cikk

(1) Minden pénzügyi szereplőnek és egyéb, a költségvetés végrehajtásába, igazgatásába, ellenőrzésébe vagy felügyeletébe bevont személynek meg kell tiltani bármely olyan tevékenységet, amely saját érdekeit a Közösség érdekeivel szembeállíthatja. Amennyiben ilyen helyzet állna elő, úgy a szóban forgó személynek tartózkodnia kell az ilyen tevékenységektől, és az üggyel az illetékes hatósághoz kell fordulnia.

(2) Összeférhetetlenség áll fenn, ha egy pénzügyi szereplőnek vagy az (1) bekezdésben hivatkozott egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek miatt veszélyeztetve van.”

22. Az 53. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(3) „Ha a Bizottság megosztott igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A módszer különösen a második rész I. és II. címeiben említett fellépéseknél alkalmazandó.

A megosztott igazgatásban annak biztosítására, hogy a pénzösszegeket az alkalmazandó szabályokkal és alapelvekkel összhangban használják fel, a tagállamok megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy:

a) megbizonyosodjanak arról, hogy a költségvetésből finanszírozott fellépéseket valóban lefolytatják, valamint azokat helyesen hajtják végre.

b) megelőzzék és kezeljék a szabálytalanságokat és a csalást;

c) a szabálytalanságok vagy hibák eredményeképpen tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált vagy elveszett pénzeszközöket visszaszerezzék.

Ennek értelmében a tagállamok rendszeres ellenőrzéseket tartanak és hatékony belső ellenőrző rendszert működtetnek. Ha szükséges, jogi lépéseket tesznek a b) és c) pontban megjelöltek alkalmazására.

(4) „Amennyiben a Bizottság decentralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat harmadik országokra ruházza át, a második rész IV. címének 56. cikkével összhangban.”

b) A (6) bekezdést el kell hagyni.

c) A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Amennyiben a Bizottság közös igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy egyes végrehajtási feladatokat nemzetközi szervezetekre ruház át, a végrehajtási szabályokkal összhangban, a következő esetekben:

a) valahányszor a Bizottságot és a nemzetközi szervezetet egy hosszú távú keretegyezmény kötelezi, amely megállapítja együttműködésük igazgatási és pénzügyi feltételeit;

b) valahányszor a Bizottság és a nemzetközi szervezet közös projektet vagy programot dolgoz ki;

c) amennyiben számos támogató pénzösszegét összevonják, és nem határozzák meg ezeket külön jogcímekre vagy kiadási kategóriákra, azaz többtámogatós fellépések esetén.

E szervezetek elszámolási, könyvvizsgálati, ellenőrzési és beszerzési eljárásaikban olyan szabványokat használnak, amelyek nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelő garanciákkal rendelkeznek.

A nemzetközi szervezettel megkötött, a finanszírozás odaítélésére vonatkozó egyéni megállapodás részletes rendelkezéseket tartalmaz a nemzetközi szervezetre átruházott feladatok végrehajtásáról.”

23. Az 54. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A költségvetés-végrehajtási feladatok átruházásának eleget kell tennie a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeinek, és biztosítania kell a megkülönböztetés-mentesség elvének való megfelelést, valamint a közösségi fellépés átláthatóságát. Az ilyen módon átruházott végrehajtási feladatok nem vezethetnek összeférhetetlenséghez.”

b) A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i) A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy közfeladatot ellátó, a magánjog hatálya alá tartozó szervek, amelyek megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak, és megfelelnek a végrehajtási rendelkezésekben előírt feltételeknek.”

ii) A szöveg a következő (d) ponttal egészül ki:

„d) az EUSz. V. címének értelmében a külön intézkedések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban a 49. cikk értelmében azonosított személyek.”

c) A (3) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen szervek vagy személyek a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak, és szükség esetén jogi lépéseket tesznek a tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére."

24. Az 55. és 56. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk

(1) A végrehajtó hivatalok a közösségi jog szerinti, bizottsági határozat által létrehozott jogi személyek, amelyekre hatásköröket lehet átruházni, hogy a Bizottság nevében és felelőssége alatt az 58/2003/EK tanácsi rendelettel(*) összhangban egy közösségi program vagy projekt egészét vagy egy részét végrehajtsák.

(2) A megfelelő működési előirányzatok végrehajtását az ügynökség igazgatójára kell ruházni.

56. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság közvetett, centralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, először megbizonyosodik a következők meglétéről, helytállóságáról és megfelelő működéséről a végrehajtással megbízott szerveken belül, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szabályainak megfelelően:

a) átlátható beszerzési és támogatás-odaítélési eljárások, amelyek megkülönböztetéstől mentesek, kizárnak mindenféle összeférhetetlenséget, és amelyek összhangban vannak e rendelet megfelelő rendelkezéseivel;

b) egy hatékony belső ellenőrzési rendszer a műveletek igazgatására, amely magában foglalja az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő vagy egyéb, azonos szerepkörök feladatainak tényleges különválasztását;

c) a műveletek elszámolása, valamint eljárások az elszámolások bemutatására, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségi pénzeszközök helyes felhasználásáról megbizonyosodjanak, és hogy e felhasználások valós mértékét tükrözzék a közösségi elszámolásokban;

d) független külső ellenőrzés;

e) információkhoz való nyilvános hozzáférés, a közösségi szabályozásban előírt szinten.

(2) Decentralizált igazgatás esetén az (1) bekezdésben megállapított kritériumok alkalmazandók – teljes mértékben vagy részben – a Bizottság és az érintett harmadik ország közötti decentralizáció megállapodás szerinti mértékétől függően.

Az érintett harmadik ország a következő kötelezettségeket vállalja:

a) e bekezdés első albekezdésétől függően megfelel az (1) bekezdésben megállapított kritériumoknak;

b) biztosítja, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett ellenőrzést egy független külső ellenőrzést végző nemzeti intézmény gyakorolja;

c) rendszeres ellenőrzések során vizsgálja, hogy a költségvetésből finanszírozandó fellépéseket helyesen hajtották-e végre;

d) megfelelő intézkedéseket hoz a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében, és adott esetben jogi lépéseket tesz a tévesen kifizetett pénzeszközök visszaszerzésére.

(3) Az átruházott feladatok végrehajtásának felügyeletét, értékelését és ellenőrzését a Bizottság kell biztosítsa. Amennyiben saját ellenőrzési rendszereit használva végez ellenőrzéseket, úgy figyelembe veszi az ellenőrző rendszerek egyenértékűségét.

_________________

(*) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.”

25. Az 57. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság nem bízhatja a költségvetésből származó pénzeszközök felhasználására vonatkozó intézkedéseket, beleértve a kifizetést és beszedést, külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervekre vagy testületekre, kivéve az 54. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett eseteket; vagy olyan egyedi esetekben, amelyekben az érintett kifizetéseket Bizottság által meghatározott kedvezményezetteknek kell teljesíteni, Bizottság által meghatározott feltételeit és összegek szerint, és amelyek nem érintik a kifizetéseket eszközlő szervek vagy szervezetek általi mérlegelési jogkört.”

26. Az 59. cikk a következőképpen módosul:

a) A szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E cím alkalmazásában a „személyzet” fogalma a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyekre vonatkozik.”

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit kizárólag a személyzetre lehet átruházni és továbbruházni.”

27. A 60. cikk (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a pénzügyi és gazdálkodási információkkal együtt éves jelentés formájában számol be intézménye felé feladatai teljesítéséről, illetve egy igazoló nyilatkozattal igazolja, hogy a jelentésben szereplő információ megbízható és valós képet mutat."

28. A 61. cikk a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az elszámolást a (2) bekezdés értelmében bemutatott információ alapján. A végleges elszámoláshoz, amely a 129. cikk (2) és (3) bekezdése szerint készült el, egy, a számvitelért felelős tisztviselő által kiadott tanúsítványt csatolnak, amelyben ez utóbbi kijelenti, hogy az elszámolás a VII. címmel, illetve a pénzügyi kimutatás mellékletében található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.”

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában egyedül a számvitelért felelős tisztviselő jogosult a készpénz és készpénz jellegű tételek kezelésére. Megóvásukért ő felel.”

29. A 62. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A számvitelért felelős tisztviselő feladatainak teljesítésekor bizonyos feladatokat beosztottjaira ruházhat át.”

30. A 63. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„63. cikk

(1) Kis összegek kifizetésére és a saját forrásokon kívüli egyéb bevételek beszedésére előlegszámlákat lehet létrehozni, a végrehajtási szabályok szerint.

A válságkezelési segélyre és humanitárius segítségnyújtási műveletekre azonban – a 110. cikk értelmében – előlegszámlákat alkalmazhatnak a nagyobb kifizetésék.

(2) Az előlegszámlákat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és ezeket az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által kijelölt előlegelszámoló tisztviselő felelősségi körébe kell rendelni.”

31. A 65. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1) „E fejezet rendelkezései nem érintik a 64. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről, illetve a Közösségek tisztviselőit és a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.”

32. A 66. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint, amely meghatározza, hogy egy tisztviselőtől a feladatai teljesítése folyamán vagy azzal kapcsolatban részéről elkövetett súlyos kötelezettségszegés eredményeképpen a Közösségek által elszenvedett károk teljes vagy részleges jóvátétele követelhető, különösen ha követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat ad ki, kiadásokat vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy azok e rendeletnek és a végrehajtási szabályoknak megfelelnének.”

b) A szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a (4) bekezdésben említett testülethez utalhatja az ügyet, ha úgy véli, hogy egy pénzügyi szabálytalanság következett be.”

33. A 72. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az intézmény végrehajtási utasítást is kaphat az illetékes hatóságtól rendes bírósági eljárással. Ezen kitétel alkalmazásában az esedékessé váló követelések polgári és kereskedelmi jogi értelmében vett esedékessé váló követelésekké minősülnek az EK-Szerződés 65. cikke alapján elfogadott jogi aktusok értelmében.”

34. A 73. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett az esedékessé váló követelést törölheti vagy kiigazíthatja a végrehajtási szabályokban meghatározott feltételekkel összhangban.”

35. A szöveg a következő 73a. és 73b. cikkel egészül ki:

„73a. cikk

Pénzügyi érdekeik védelmére a Közösségek általi, esedékessé váló követelések ugyanazokat a kiváltságokat élvezik a nemzeti jogrendszerben, mint a fiskális természetű jogosultságok, amelyekkel a tagállamokban a közszektor szervei rendelkeznek.

73b. cikk

A különös rendeletek rendelkezéseinek, illetve a Közösségek saját forrásainak rendszerére vonatkozó tanácsi határozat sérelme nélkül, a Közösségeknek harmadik országokkal szembeni, valamint harmadik feleknek a Közösségekkel szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

Az elévülési időszak számításának dátumát és ezen időszak megszakításának feltételeit a végrehajtási szabályokban állapítják meg.”

36. A 75. cikk (2) bekezdésében a „49. cikk (2) bekezdésével” helyébe a „49. cikk (2) bekezdés d) pontjával” szöveg lép.

37. A 77. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely megfelel egy jogi kötelezettségvállalásnak, amelyre - a 81. cikk értelmében - nem történt kifizetés a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő három éves időszakban, vissza kell vonni.”

38. A 87. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, úgy a személyzeti szabályzatban megállapítottak és a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint vállal felelősséget.”

39. A 88. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A közbeszerzési szerződések egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között, a 104. és 167. cikk értelmében, visszterhesen, írásban megkötött szerződések, amelyeket részben vagy egészben a költségvetésből történő ár kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházások vagy szolgáltatásnyújtás céljából kötnek.”

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E cím nem vonatkozik a támogatásokra, a 93-96. cikk sérelme nélkül.”

40. A 90. cikk (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ajánlati felhívásokat előzetesen ki kell hirdetni, kivéve e rendelet 91. cikkének (2) bekezdésében említett eseteket és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(**) II. B. mellékletében említett szolgáltatási szerződéseket.”

_________________

(**) HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

41. A 91. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A közbeszerzési eljárások a következő formák egyikét öltik:

a) nyílt eljárás;

b) meghívásos eljárás;

c) versenytárgyalások;

d) tárgyalásos eljárás;

e) versenypárbeszéd;”

b) Az (2) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

c) A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A végrehajtási szabályok meghatározzák az (1) bekezdésben említett közbeszerzési eljárást, amely a 2004/18/EK irányelv II. B. mellékletében hivatkozott szolgáltatási szerződésekre, illetve a titkosnak minősített szerződésekre alkalmazandó, és külön szabályokat kell tartalmazzon a külső, értékelési vagy technikai segítségnyújtást biztosító szakértőknek történő szerződés-odaítélésekkel kapcsolatban.”

42. A 93. és 94. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„93. cikk

(1) Az (5) bekezdésre is figyelemmel, azon pályázókat vagy ajánlattevőket, amelyek a következő helyzetek bármelyikében vannak kizárják a közbeszerzési eljárásban való részvételből:

a) csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás vagy bármely más, a Közösségek pénzügyi érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben;

b) a 96. cikkben említett közigazgatási szankció hatálya alá tartoznak jelenleg.

(2) Az (5) bekezdésre is figyelemmel, és a kockázatelemzés alapján az ajánlatkérő úgy határozhat, hogy kizárja a közbeszerzési eljárásban való részvételből azokat a pályázókat vagy ajánlattevőket, akik a következő helyzetek bármelyikében vannak:

a) csődeljárás, felszámolási eljárás vagy bírósági felügyelet alatti, hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás alatt állnak, vagy gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, vagy a tagállamok jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezései szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

b) jogerősen a szakmai hitelüket megkérdőjelező jogalapon ítélték el őket;

c) súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit az ajánlatkérő bármely eszközzel bizonyíthat;

d) nem teljesítették társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az ajánlatkérő országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell.

(3) A kizárási helyzeteket előre meg kell fogalmazni, illetve közölni kell ezeket a pályázókkal és ajánlattevőkkel.

(4) A pályázóknak és ajánlattevőknek bizonyítaniuk kell, hogy nincsenek az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem, és adott esetben, hogy nincsenek a (2) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem.

Ha a pályázó, illetve ajánlattevő jogi személy — amikor ezt az ajánlatkérő megköveteli — tájékoztatást kell adni a jogi személy tulajdoni helyzetéről, illetve irányításáról, ellenőrzéséről és képviseletének hatásköréről.

(5) A végrehajtási szabályok meghatározzák azt a maximális időszakot, amely során az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említett helyzetek a pályázóknak és ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásból történő kizárásához vezetnek.

94. cikk

A szerződések nem ítélhetők oda olyan pályázóknak vagy ajánlattevőknek, akik a közbeszerzési eljárás során:

a) összeférhetetlennek minősülnek;

b) az ajánlatkérő által kért – a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételét jelentő – információk nyújtása terén hamis nyilatkozatot tettek, vagy elmulasztják ezen információk nyújtását.

c) e közbeszerzési eljárásból való kizárás helyzetében találhatók;

d) lényeges hibákat vagy szabálytalanságokat, illetve csalást követnek el.”

43. A 95. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Költséghatékonysági okokból azonban kettő vagy több intézmény megegyezhet abban, hogy közös adatbázist használnak.”

44. A 96. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„96. cikk

(1) Az ajánlatkérő közigazgatási és pénzügyi szankciókat szabhat ki a következőkre:

a) pályázókra és ajánlattevőkre, a (94) cikk b) és d) pontjában hivatkozott esetekben;

b) ajánlatkérőkre vagy kedvezményezettekre, akikről megállapították, hogy a költségvetés szerződéses vagy támogatási megállapodásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségeiket súlyosan megsértették,

Az ajánlatkérőnek azonban minden esetben először lehetőséget kell adnia az érintett személyeknek arra, hogy észrevételeiket ismertessék.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott szankcióknak arányban kell állniuk a szerződés fontosságával és a kötelességszegés súlyosságával és a következőkből állhatnak:

a) az érintett pályázó vagy ajánlattevő vagy szerződő kizárása legfeljebb tízéves időtartamra a költségvetés által finanszírozott szerződésekből és támogatásokból;

b) az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben a pályázó vagy ajánlattevő, illetve az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben az szerződő általi pénzbírságok fizetése, amennyiben valóban súlyos esetekről van szó és a bírságok nem lépik túl a szóban forgó szerződés értékét.”

45. A 97. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A szerződéseket a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni, vagy a szerződések külső, értékelési vagy technikai segítségnyújtást biztosító szakértőknek történő odaítélése esetén, a pályázók alkalmassága alapján.”

46. A 98. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ajánlattételre vagy pályázatra vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy a pályázatok tartalma titkos marad azok egyidejű kibontásáig.”

b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A bizottság által a megállapított feltételeket kielégítőnek nyilvánított pályázatokat vagy ajánlatokat az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban megállapított kiválasztási és döntési kritériumok alapján egy, e célból kinevezett bizottság értékeli annak érdekében, hogy javaslatot tegyen az ajánlatkérőnek arra, hogy a szerződést kinek ítélje oda, vagy mielőtt az elektronikus árverést tartana.”

47. A 103. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„103. cikk

Amennyiben a közbeszerzési eljárást lényeges hibák vagy szabálytalanságok, vagy csalás csorbítja, úgy az intézmények felfüggesztik a szerződés teljesítését, és az általuk szükségesnek ítélt bármilyen intézkedést megtehetnek, beleértve az eljárás törlését is.

Amennyiben, a szerződés odaítélése után, a közbeszerzési eljárásról bebizonyosodik, hogy lényeges hibák vagy szabálytalanságok, vagy csalás csorbította, vagy a szerződés teljesítése jelentősen csorbult, úgy az intézmények – az eljárás előrehaladtának stádiumától függően – eltekintenek a szerződés megkötésétől, vagy felfüggesztik a szerződés teljesítését.

Amennyiben az ilyen hibák, szabálytalanságok vagy csalás a szerződőnek tulajdoníthatók, úgy az intézmények elutasíthatják a kifizetést, vagy visszaszerezhetik a már kifizetett összegeket, vagy felmondhatják az összes, a szerződővel kötött szerződést, a hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságának arányában.”

48. A 104. cikk a következő mondattal egészül ki:

„Átruházzák az ajánlatkérői feladat gyakorlásához szükséges hatáskört, összhangban az 59. cikkel.”

49. A 105. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„105. cikk

E rendelet második részének IV. címére is figyelemmel a 2004/18/EK megállapítja azt az értékhatárt, amely meghatározza:

a) a 90. cikkben említett közzétételre vonatkozó intézkedéseket;

b) a 91. cikk (1) bekezdésében említett eljárások kiválasztását;

c) a megfelelő határidőket.”

50. A 108. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E cím értelmében nem képeznek támogatást a következők:

a) az intézmény személyi jellegű kiadásai,

b) hitelek, hitelgaranciák, a 88. cikkben említett közbeszerzési szerződések, valamint a makro-segítségnyújtásként és költségvetési támogatásként fizetett segélyek;

c) részvénybefektetések magánbefektetői elvi alapon, valamint részvénytulajdonok vagy tőkerészesedések nemzetközi pénzügyi intézményekben, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) vagy az Európai Beruházási Alapban (EIF);

d) a Közösségek által olyan szerveknek fizetett tagdíjak, amelyekben a Közösségek tagsággal rendelkeznek;

e) azon kiadások, amelyeket az 53. cikk értelmében megosztott, decentralizált vagy közös igazgatás részeként teljesítettek;

f) az 54. és 55. cikkben említett, a Bizottság átruházott hatáskörökkel rendelkező szerveinek és a 185. cikkben említett közösségi szerveknek teljesített kifizetések,

g) az intézmények által meghívott vagy megbízott személyek utazási és ellátási költségeinek visszafizetése.”

b) A szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az alábbiak támogatásokká minősülnek, és ennek megfelelően e cím az irányadó:

a) meghatározott hitelekre nyújtott kamattámogatásból származó nyereség;

b) a (2) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő részvénybefektetések vagy részesedések.”

51. E rendelet első része VI. címe 2. fejezetének címe helyébe a következő lép:

„Alapelvek”

52. A 109. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„109. cikk

(1) A támogatásokra az átláthatóság, arányosság és egyenlő bánásmód elvét kell alkalmazni.

A támogatások nem lehetnek halmozottak, nem ítélhetők oda visszamenőlegesen és társfinanszírozást kell tartalmazniuk.

(2) A támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható az alábbiakra:

a) természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási vagy képzési ösztöndíjak,

b) vetélkedőket követően odaítélt díjak;

c) olyan fellépések, amelyek célkitűzése egy kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése vagy bevétel képzése;"

d) a 113a. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában vagy azok kombinációjában hivatkozott formát öltő alacsony értékű támogatások, a végrehajtási szabályokkal összhangban.”

53. A 110. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E munkaprogramot ajánlatkérések közzététele útján kell megvalósítani, kivéve a megfelelően indokolt, kivételesen sürgős eseteket, vagy azon eseteket, amikor a kedvezményezett vagy a fellépés jellemzői nem hagynak más választási lehetőséget egy adott fellépésre.”

54. A 111. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„111. cikk

„Egy és ugyanazon tevékenységre meghatározott kedvezményezett számára a költségvetésből csak egyszer ítélhető oda támogatás, kivéve, ha a vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktus ettől eltérően rendelkezik.

Egy kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy működési támogatás ítélhető oda.

A költségvetés egyik esetben sem finanszírozza ugyanazokat a költségeket kétszer.”

55. A 112. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ilyen esetekben a finanszírozásra jogosult költségek nem eszközölhetők a támogatás iránti pályázat benyújtásának dátuma előtt, kivéve a jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott, kellően megindokolt kivételes esetekben vagy a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek megfelelő végrehajtásához szükséges kiadások esetében a végrehajtási szabályokban megállapítottak szerint.”

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A működési támogatásra vonatkozó megállapodás nem írható alá a kedvezményezett költségvetési évének kezdete után több mint hat hónappal. A finanszírozásra jogosult költségek nem eszközölhetők a támogatás iránti pályázat benyújtását vagy a kedvezményezett költségvetési évének kezdetét megelőzően.”

56. A szöveg a következő 113a. cikkel egészül ki:

„113a. cikk

(1) A támogatások a következők formáját ölthetik:

a) a ténylegesen felmerülő, elszámolható költségek meghatározott arányának visszatérítése;

b) átalányösszegek;

c) átalány-finanszírozás;

d) az a), b) és c) pontokban említettek kombinált formája.

(2) A támogatásoknak be kell tartaniuk egy összesített, abszolút értékben kifejezett felső határt. Bármely esetben a 109. és 111. cikk alkalmazandó.”

57. A 114. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„114. cikk

(1) A támogatás iránti pályázatokat írásban kell benyújtani.

(2) A támogatás iránti pályázatok támogathatók, ha az alábbiak valamelyike nyújtja be:

a) jogi személyek;

b) természetes személyek, amennyiben ezt a tevékenység jellemzői vagy a pályázó által kitűzött célkitűzés megköveteli;

Kivételesen, támogatás iránti pályázatok támogathatók, ha a Közösségben letelepedett, nemzeti jogszabályok alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervek nyújtják be, feltéve, hogy képviselőik jogképességgel rendelkeznek, hogy az ő nevükben jogi kötelezettséget vállaljanak, és pénzügyi felelősséget vállalnak.

(3) Nem nyújtható támogatás azon pályázóknak, akik a támogatás-odaítélési eljárás idején a 93. cikk (1) bekezdésében és a 94. cikkben említett helyzetek egyikében vannak, vagy – adott esetben – a 93. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikében.

A pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy nincsenek az első albekezdésben említett helyzetek egyikében sem.

(4) A 96. cikkel összhangban az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatékony, arányos és visszatartó jellegű pénzbírságokat róhat ki a pályázókra.

Ilyen bírságok róhatók ki azokra a kedvezményezettekre is, akik – a támogatási megállapodás végrehajtása során - hamis nyilatkozatot tettek az engedélyezésre jogosult tisztviselő által igényelt információk tekintetében vagy nem adtak ilyen információkat.”

58. A 116. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(1) „Az ajánlatokat az előre közzétett kiválasztási és döntési kritériumok alapján értékelik annak meghatározása érdekében, hogy melyik ajánlatot finanszírozzák.”

59. A 120. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„120. cikk

(1) Amennyiben a tevékenység végrehajtása a kedvezményezett általi közbeszerzési szerződések odaítélését követeli meg, úgy a vonatkozó eljárásokat a végrehajtási szabályok szerint kell meghatározni.

(2) Amennyiben a tevékenység végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatást követel meg, a közösségi támogatás kedvezményezettje akkor adhat pénzügyi támogatást, ha a következő feltételeknek eleget tesznek:

a) a pénzügyi támogatás nem a tevékenység elsődleges célja;

b) a támogatás megadásának feltételeit a kedvezményezett és a Bizottság közötti támogatási megállapodásban szigorúan meghatározzák, és nem marad hely mérlegelésre;

c) kis összegeket érint.

(3) Minden támogatási megállapodás kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket jelöli meg a dokumentumok és helyszínek tekintetében a közösségi forrásokból részesülő minden kivitelező és alvállalkozó feletti ellenőrzési hatáskör gyakorlására.”

60. A 121. cikk a következőképpen módosul:

a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) az intézmények pénzügyi kimutatásai, ahogy azt a 126. cikk meghatározza, a 185. cikkben említett szervek pénzügyi kimutatásai, valamint egyéb szervek pénzügyi kimutatásai, amelyek beszámolóit a Közösség számviteli szabályaival összhangban kell konszolidálni;”

b) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d) a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések, amelyek a c) pontban említett jelentésekben szereplő információkat mutatják be.”

61. A 122. cikkben a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

62. A 128. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„128. cikk

A 121. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az előzetes beszámolókat, a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentéssel együtt.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolásával, és legkésőbb a következő év március 31-éig megküldi a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját az előzetes összevont beszámolóval együtt.

Minden, a 121. cikkben említett intézmény és szerv számvitelért felelős tisztviselője szintén elküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a második bekezdésben meghatározott időpontig."

63. A 129. cikk a következőképpen módosul:

a) Az 1. cikkben a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az intézmények – a Bizottságot kivéve – és az összes, a 121. cikkben említett szerv legkésőbb következő év július 1-jéig elkészítik a végleges beszámolót a 61. cikkel összhangban, és megküldik azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek a végleges összevont beszámolók elkészítése érdekében.”

c) A szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője készíti el a végleges összevont beszámolókat a (2) bekezdés értelmében a többi intézmény által bemutatott információ alapján. A végleges összevont beszámolóhoz egy, a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított tanúsítványt csatolnak, amelyben ez utóbbi kijelenti, hogy a beszámoló a VII. címmel, illetve a pénzügyi kimutatás mellékletében található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.”

d) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A végleges összevont beszámolók és a saját végleges beszámoló jóváhagyása után a Bizottság a következő pénzügyi év július 31-e előtt megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.”

64. A 130. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 126. és 127. cikkben előírt kimutatásokon felül a Bizottság évente kétszer beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési garanciákról és a vonatkozó kockázatokról.”

65. A 131. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdésben a „Bizottság” helyébe a „Bizottság számvitelért felelős tisztviselője” lép.

b) Az (2) bekezdésben a „Bizottság” helyébe a „Bizottság számvitelért felelős tisztviselője” lép.

66. A 133. cikk (1) bekezdésében a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

67. A 134. cikkben a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

68. A 138. cikk (1) bekezdésében a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép.

69. A második rész I. címében a cím helyébe a következő szöveg lép:

„I. CÍM EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP”

70. A 148. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E rendelet első és harmadik részét alkalmazni kell az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra — a továbbiakban: EMGA — vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által eszközölt kiadásokra és bevételekre, ha e cím másként nem rendelkezik.”

71. A 149. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az EMGA minden pénzügyi évre nem differenciált előirányzatokat tartalmaz, kivéve azokat a kiadásokat, amelyek az xxxx/xxxx/EK tanácsi rendelet(***) 3. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozó kiadások, amelyeket differenciált előirányzatokkal fedeznek.

_________________

(***) HL L [..], […]., [..] o.

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az xxxx/xxxx/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott fellépésekhez kapcsolódó, előre le nem kötött előirányzatokat csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

Az ilyen átvitel nem haladhatja meg – az első albekezdésben említett előzetes előirányzatok 3%-os korlátján belül – az 1782/2003/EK tanácsi rendelet(****) 11. cikkében hivatkozott közvetlen kifizetés kiigazításának összegét, amelyet a legutóbbi pénzügyi év során alkalmaztak.

Az átvitt előirányzatok kizárólag abba a költségvetési sorba kerülhetnek vissza, amely az xxxx/xxxx/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában hivatkozott fellépéseket fedezi.

Az ilyen átvitel további kifizetésekhez vezethet kizárólag a végső kedvezményezettek számára, akiket – a legutóbbi pénzügyi évben – a közvetlen kifizetések kiigazítása érintett, a 1782/2003/EK rendelet 11. cikkével összhangban.

Az átvitelre vonatkozó határozatot a Bizottság legkésőbb azon év február 15-éig meghozza, amelyre az átvitel történik, és erről tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

__________________

(****) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.”

72. A 150. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az e kifizetések összegét megállapító bizottsági határozatok globális előzetes kötelezettségvállalásokat képeznek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA-ba bejegyzett összes előirányzatot.

(3) November 15-től az EMGA rendszeres igazgatási kiadásai előre leköthetők a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok ellenében. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a költségvetési hatóság által a legutoljára elfogadott költségvetés számára meghatározott előirányzatokat. Csak olyan kiadásokra alkalmazhatók, amelyekre alapelvet állapítottak meg egy meglévő jogalapot megteremtő jogi aktusban.”

73. A 151. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A hatóságok és szervek által eszközölt, az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett kiadások a tagállamok által elküldött igazolások kézhezvételét követő két hónapon belül kötelezettségvállalás tárgyát képezik fejezet, tételcsoport és jogcím szerint. Ilyen kötelezettségvállalás e két hónapos határidő után is megtehető, valahányszor egy, a kérdéses költségvetési sorokat érintő előirányzat-átcsoportosítási eljárásra szükség van. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállam még nem teljesítette a kifizetést, illetve amikor a jogosultság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belül kifizetésként kell elszámolni.”

74. A 152. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„152. cikk

A költségvetési számvitelben a kiadásokat a pénzügyi év számláira kell lekönyvelni a Bizottság által a tagállamoknak legkésőbb az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig megkapta a kifizetési utalványt.”

75. A 153. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a Bizottság a 23. cikk szerint átcsoportosíthat előirányzatokat, úgy legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig meghozza határozatát, és erről tájékoztatja a költségvetési hatóságot három héttel a 23. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett átcsoportosítások megtétele előtt.”

76. A 154. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„154. cikk

(1) Az e cím szerinti célhoz kötött bevételeket eredet szerint kell hozzárendelni, összhangban a 18. cikk (2) bekezdésével.

(2) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, xxxx/xxxx tanácsi rendelet(*****) 30. cikkében hivatkozott, a végső elszámolást megállapító határozatok eredményét egy különálló tételcsoportba kell elkönyvelni.”

________________

(*****) HL L [..], […]., [..] o.

77. A második rész II. címének címe helyébe a következő szöveg lép:

„II. CÍM STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, HALÁSZATI ALAP ÉS MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP"

78. A 155. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E rendelet első és harmadik részét alkalmazni kell az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA), a Kohéziós Alapot (KA), az Európai Halászati Alapot (EHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) (a továbbiakban: az Alapok) szabályozó rendeletekben hivatkozott hatóságok és szervek által eszközölt kiadásokra és bevételeikre, amennyiben e cím másként nem rendelkezik.”

b) A (3) bekezdést el kell hagyni.

79. A 157. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A visszavont előirányzatokat újra rendelkezésre lehet bocsátani egy nyilvánvalóan kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén.”

80. A 158. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„158. cikk

Tekintettel az e címben említett működési kiadásokra, a Bizottság — az EMVA-t kivéve — átcsoportosíthat egyik címből a másikba, feltéve, hogy a szóban forgó előirányzatok ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak a 155. cikkben hivatkozott alapokra irányadó rendeletek értelmében, vagy azonos besorolású kiadások a következők közül:

a) közösségi kezdeményezések;

b) technikai segítségnyújtás és innovatív tevékenységek."

81. A 160. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az olyan bevételekre vonatkozó előirányzatokat, amelyeket a Szén- és Acélipari Alap teremtett meg, amelyet az EK-Szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés és a Szén- és Acélipari Alap lejáratának pénzügyi következményeiről szóló jegyzőkönyv határozott meg, célhoz kötött bevételként kell kezelni a 18. cikk értelmében. Az e bevétel által megteremtett kötelezettségvállalási előirányzatok igénybe vehetőek, amint az esedékessé váló követelésre vonatkozó becslés rendelkezésre áll, illetve a kifizetési előirányzatok igénybe vehetők, amint a bevételek beérkeztek.”

82. A szöveg a következő 160a. cikkel egészül ki:

„160a. cikk

(1) Azok a kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek a kutatáshoz kapcsolódó projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalás összegének felelnek meg, kivételes és kellően megindokolt esetekben újból rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben elengedhetetlen az eredetileg tervezett program végrehajtása, hacsak a folyó pénzügyi év költségvetése nem tartalmaz forrásokat e célra.

(2) Az (1) bekezdés céljából a Bizottság minden pénzügyi év kezdetén megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és – a szükségletek alapján – értékeli a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességét.

Ezen értékelés alapján a Bizottság – legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-éig – megfelelő javaslatokat terjeszt a költségvetési hatóság elé, minden költségvetési jogcímre meghatározva azokat az indokokat, amelyek miatt ezeket az előirányzatokat újból hozzáférhetővé teszi.

(3) A költségvetési hatóságnak a Bizottság javaslatairól hat héten belül dönt. Ha e határidőn belül nem születik határozat, úgy a javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

Az „n.” évben hozzáférhetővé teendő kötelezettségvállalási előirányzatok összege egyetlen esetben sem haladhatja meg az „n-1.” év azonos költségvetési sorában visszavont teljes összeg 50%-át.

(4) Az újból hozzáférhetővé váló kötelezettségvállalási előirányzatok nem vihetők át.

Az újból hozzáférhetővé tett kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az „n.” év december 31-éig kell megkötni.

Az „n.” év végén ezen ismét hozzáférhetővé tett kötelezettségvállalási előirányzatok fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.”

83. A 164. cikket el kell hagyni.

84. A 166. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés a) és b) pontjában előírt szerződések és megállapodások megállapítják azon feltételeket, amelyek alapján a kedvezményezettek vagy az ajánlatkérők a külső támogatást kezelik."

85. A 167. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) egy nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szerv, vagy természetes vagy jogi személy, aki a Bizottsággal egy külső fellépés végrehajtására vonatkozóan támogatási megállapodást írt alá."

86. A második rész IV. címében a 4. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„4. FEJEZET TÁMOGATÁSOK”

87. A szöveg a következő 169a. cikkel egészül ki:

„169a. cikk

A decentralizált igazgatásban, kedvezményezett harmadik országok által alkalmazandó támogatási eljárásokat a 166. cikkben említett finanszírozási megállapodásban kell megállapítani. E rendelkezések az első rész VI. címében megállapított szabályokon kell alapuljanak.”

88. A 171. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E címet az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) működésére is alkalmazni kell, a 174., 174.a cikkek és a 175. cikk (2) bekezdése kivételével.”

89. A 173. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„173. cikk

Az egyes európai hivatalok számára a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a szóban forgó európai hivatal igazgatójára ruházza át, az 59. cikkel összhangban.”

90. A 174. cikk (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A hivatal igazgatója – az igazgatási bizottság jóváhagyása után – elfogadja azokat a kritériumokat, amelyeken a számviteli rendszer alapul."

91. A szöveg a következő 174a. cikkel egészül ki:

„174a. cikk

(1) Minden intézmény átruházhat engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört egy intézményközi európai hivatal igazgatójára azoknak az előirányzatoknak az igazgatására, amelyek azok egy szakaszában jelennek meg, illetve meghatározza a hatáskör átruházásának korlátait és feltételeit.

(2) A Bizottság belső ellenőre valamennyi, az első rész IV. címének 8. fejezetében megállapított felelősséget gyakorolja.

92. A 175. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdést el kell hagyni.

b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben egy európai hivatal megbízása harmadik félnek történő visszterhes szolgáltatások nyújtására is kiterjed, úgy az igazgatási bizottság jóváhagyása után, annak igazgatója megállapítja az arra vonatkozó különös rendelkezéseket, hogy e szolgáltatásokat hogyan teljesítsék, és a vonatkozó számlákat hogyan vezessék.”

93. A 176. cikket el kell hagyni.

94. A 178. cikk a következőképpen módosul:

a) A (1) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a költségvetési hatóság által meghatározott, a szóban forgó költségvetési sor folyó pénzügyi évi előirányzatainak egynegyedét.”

b) A (2) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Ebben az esetben, az (1) bekezdésben említett korlát nem alkalmazandó.”

95. A 185. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Minden, az (1) bekezdésben említett szerv létrehoz egy belső ellenőrzési funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. A Bizottság belső ellenőre kell igazolja, hogy az ellenőrzési funkció működése a nemzetközi ellenőrzési szabványokat betartja, és minőségi ellenőrzéseket folytathat ezen értelemben.

(4) A 121. cikkben említett szerveknek a 133. cikkben meghatározott számviteli szabályokat kell alkalmazniuk azért, hogy számláik a Bizottság számláival konszolidálhatóak legyenek.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én, […]

a Tanács részéről

az elnök […]

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Jelentés az új költségvetési rendelet rendelkezéseinek alkalmazásáról

1. A költségvetési rendelet (KR) 85. cikkével kapcsolatos nyilatkozatban a Bizottság vállalta, hogy „2006. január 1-ig jelentést készít az új költségvetési rendelet rendelkezéseinek alkalmazásáról, és különösen a centralizált előzetes ellenőrzések megszüntetéséről, és szükség esetén benyújtja a megfelelő javaslatokat a Tanácsnak”.

AZ INTÉZMÉNYEK IGAZGATÓSÁGAINAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI A NAPRÓL NAPRA TÖRTÉNő PÉNZGAZDÁLKODÁS KAPCSÁN

a) A Bizottság pénzügyi egységei hálózatának jelentése

2. A Bizottság pénzügyi egységeinek hálózata (RUF) jelentést készített az új KR és a végrehajtási szabályok (VSZ) bevezetését követően felmerült igazgatási nehézségekről. A Bizottság pénzügyi egységeit képviselő tisztviselők csoportja által készített jelentés csaknem 100 olyan pontot tartalmaz, amely hatással van a napi gazdálkodásra, és értékes belső visszajelzést jelentett a Bizottság számára.

3. Az alacsony értékű szerződések , vagyis az 50 000 eurónál alacsonyabb értékűek egyes szolgálatoknál a szerződések 75%-át is kiteszik, és értékben ugyan kevesebbet jelentenek, ám a szolgálatokat és az érintett gazdasági szereplőket egyaránt súlyos gazdálkodási problémák elé állítják. A RUF megítélése szerint ezen a területen a végrehajtási szabályok megfogalmazása szükségtelenül merev, és a VSZ egy sor rendelkezésének módosítását javasolja az alacsony értékű szerződésekre vonatkozó különleges gazdálkodási környezet létrehozása céljából.

4. A támogatások tekintetében a RUF olyan szabályokat sürget, amelyek alkalmazkodnak az alacsony értékű, illetve a kis méretű vagy speciális profillal rendelkező kedvezményezetteknek szóló támogatásokhoz. A Bizottság több, nagy számú, kisméretű projekteket érintő programokat irányító szervezeti egysége szeretné, ha a támogatásokra vonatkozó rendelkezések lehetővé tennék, hogy a kedvezményezettek és az engedélyezésre jogosult tisztviselők kötelezettségei arányosak legyenek a kedvezményezettek számával, méretével és jellegével.

5. Az előfinanszírozás a Közösségek tulajdona marad, hacsak a jogalapot megteremtő jogi aktus másképp nem rendelkezik (VSZ 3. cikkének (1) bekezdése). A RUF olyan értelmezést javasol, amely szerint az új jogalapot megteremtő jogi aktusok eltérést engedélyeznek ettől az elvtől, és a rendelkezések kiigazítását javasolja, hogy a bizonyos összegnél alacsonyabb előfinanszírozásból származó kamatok ne képezhessék megállapítás vagy behajtás tárgyát.

6. A RUF szerint a költségvetési rendelet a közösségi alapok kedvezményezettjei kapcsán gazdálkodási nehézségeket és jogi problémákat felvető jelentős joghézagot jelent, nevezetesen az elévülés területén érvényes közösségi jogszabályok hiányát . A RUF a közösségi alapokra alkalmazandó általános elévülési rendszer bevezetését javasolja, mind a bevétel, mind a kiadás területén.

7. A RUF véleménye szerint a finanszírozási döntéssel kapcsolatos alkalmazandó normákat a VSZ szintjén alaposan felül kell vizsgálni és konszolidálni kell a megfelelő és stabil gazdálkodási környezet biztosítása érdekében. A költségvetés végrehajtási módszereinek tekintetében a RUF a szabályok egyszerűsítését és naprakésszé tételét kéri, valamint a hatósági feladatok végrehajtásával megbízott nemzeti köz- vagy magánszervekhez való fordulás megkönnyítését.

8. Ami a költségvetés végrehajtására irányuló feladatok átruházását illeti, a RUF azt javasolja, hogy – megfelelő felügyelet feltételével – a magánjog hatálya alá tartozó szervek megtéríthessék a különböző szemináriumok/konferenciák résztvevői útiköltségét és napidíját. Az ilyen eseményekkel kapcsolatos gazdálkodás arra kényszerítené a Bizottság szervezeti egységeit, hogy – noha erre nincs módjuk – közvetlenül irányítsanak egy sor kis tranzakciót.

9. A RUF a székhelyen kívül alkalmazandó rendelkezések és eljárások felülvizsgálatát sürgeti, legyen bár szó képviseletekről, delegációkról vagy működési költségekről.

b) Más intézmények és szervek igazgatásától származó információk

10. 2004 novemberében felkérték más intézmények igazgatását, hogy osszák meg a KR és a VSZ végrehajtásakor felmerült tapasztalatokat és problémákat. A benyújtott információ nem sérti az adott intézmény álláspontját.

11. Az Európai Parlament igazgatása elmagyarázza, hogy az előzetes ellenőrzések alapvető decentralizálása felvetett bizonyos problémákat, különösen a képzett személyzet hiányát. Az EP-ben az új rendszer még nem bontakozott ki teljes egészében, ezért még nem hasonlítható érdemben össze a korábbi rendszerrel. Az EP igazgatása nem fogalmaz meg javaslatokat a reform alapelveinek felülvizsgálatára és a centralizált előzetes ellenőrzésekhez való visszatésére.

12. Az EP igazgatása úgy ítéli meg, hogy – az új szabályozás többi rendelkezése tekintetében – a szervezeti egységeknek nehézséget okozó problémák többsége már a VSZ gyors módosítási eljárásának tárgya. Az EP szolgálatai mindazonáltal a KR 9. cikke (6) bekezdésének módosítását javasolják, hogy a személyzeti kiadások előirányzatai átvitelének tiltását korlátozzák a személyzet tagjainak díjazására és költségtérítésére, és hogy a célhoz kötött bevételek jegyzékét egészítsék ki az ingó javak eladásából származó nyereséggel, beleértve azt is, amikor az eladás a régi ingóság értékének beszámítása formájában történik. Módosítani kívánják a KR 22. cikkének (1) és (2) bekezdését a tételcsoportok és alcímek között történő átcsoportosítás érdekében, de meghagyják a lehetőséget a költségvetési hatóság számára a lényegesebb módosításokkal kapcsolatos határozatra. A KR 47. cikkének (1) bekezdése tekintetében az EP igazgatása azt javasolja, hogy az A1, A2, A3 besorolási osztályt váltsák át az új személyzeti szabályzat besorolási osztályaira (A16, A15, A14, A13), és hogy rendeljenek el kivételt az egységes aláírás szabálya alól, annak érdekében, hogy az előlegelszámoló tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselő által aláírt költségvetési kötelezettségvállalást követően szerződést köthessen a jogi kötelezettségvállalásról. Az EP szervezeti egységei intézményközi szinten a különböző jelentések összehangolását (60. cikk (7) bekezdése és 122. cikk) és az információ megkettőzésének korlátozását javasolják.

13. Az EP igazgatása megállapítja, hogy a többéves kiadások esetében az elszámolások nem tükrözik a szerződésben szereplő jogi kötelezettségvállalásokat, ezért az igazgatási költségvetésből származó többéves kiadások vonatkozásában pontos rendelkezések megfogalmazását javasolja Az EP a több intézményt érintő ajánlati felhívások megkönnyítését javasolja, olyan kivétel elfogadásával, amely lehetővé teszi az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára más intézmény alkalmazottjának átadni a gazdálkodást, még támogatások esetében is.

14. Az EP szervezeti egységeinek javaslata szerint el kell gondolkodni a nyelvek használatáról a pályázati eljárásokban , mert olyan rendelkezésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a nyelvek közötti egyenlőség elvének tiszteletben tartását, de – hacsak nem feltétlenül szükséges –nem növelik az igazgatási terheket. Egyszerűsített rendelkezéseket javasolnak továbbá a Bizottságon kívüli intézményeket érintő kis értékű adományok vonatkozásában , amennyiben azok nem járnak további költségekkel.

15. Az EP igazgatósága rávilágít bizonyos nehézségekre, amelyekre a KR felülvizsgálata megoldást kínálna. A támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket ki kívánja terjeszteni az EP-re , az európai politikai pártoknak szóló támogatások tekintetében pedig olyan mechanizmust javasol, amely lehetővé teszi a támogatás egy részének korlátozott és ellenőrzött átvitelét a következő költségvetési évre (ha például az n év decemberére tervezett nagy konferenciát át kell vinni az „n+1”. év januárjára/februárjára). Az EP szerint megoldást jelentene, ha a végleges eredménykimutatásban elfogadható lenne a már felmerült, ám az „n+1.” költségvetési évre vonatkozó céltartalék. Ez a céltartalék ugyanekkora összeggel csökkentené a források esetleges többletét a kiadásokhoz képest, tehát a „nyereség” esetén visszafizetendő összeget is.

16. Az EP szolgálatai azt javasolják, hogy a KR tartalmazza a képviselőcsoportok kivételre irányuló rendelkezésekhez vezető sajátosságai elismerésének lehetőségét a képviselőcsoportok kiadásaival kapcsolatos előirányzatok felhasználását és különösen az előirányzatok átvitelére és a közbeszerzések magasabb küszöbértékére vonatkozó eltéréseket szabályozó rendszert meghatározó speciális szabályozás keretében. Az igazgatás végezetül azt javasolja, hogy a tájékoztatáspolitkával összefüggő alacsony értékű szerződések esetében csökkentsék az európai parlamenti tájékoztató irodák gazdálkodási megkötéseit .

17. A Tanács igazgatása szerint az EU-n kívüli alacsony értékű szerződések esetében a szállítók a jogi kötelezettségvállalás előtt nem adtak megfelelő választ a szükséges banki adatokra irányuló kérésre (harmadik személy aktája). A Tanács azt javasolja, hogy ezt a kötelezettséget korlátozzák a bizonyos összeget, például 3500 eurót meghaladó szerződésekre. A KR létszámtervre vonatkozó 47. cikke (1) bekezdésének tekintetében a Tanács igazgatása megállapítja, hogy említést kell tenni az új személyzeti szabályzatban előírt megfelelő besorolási osztályokról (A*16, A*15, A*14).

18. A költségvetési gazdálkodás optimalizálása érdekében a Tanács igazgatása azt javasolja, hogy hangolják össze a rendszeres igazgatási kiadások előzetes kötelezettségvállalásainak alapját, vagyis a folyó költségvetési év megfelelő költségvetési tételeinél szereplő előirányzatok negyedét, az ideiglenes tizenkettedekre előírt határig, azaz az adott alcímben engedélyezett előirányzatok negyedéig. Ezenkívül a Tanács igazgatása pontosítást javasol: a folyó előirányzatok egynegyedét jelentő határ (KR 13. cikke és 178. cikkének (1) bekezdése) nem alkamazandó a KR 178. cikkének (2) bekezdésére , amely azokra a kiadásokra vonatkozik, amelyek a jogi vagy szerződéses rendelkezések szerint előre fizetendők – például bérleti díjak –, és amelyek december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők.

19. A Bíróság igazgatása szerint rendkívüli nehézségekbe ütközött a KR és a VSZ 2003. január 1-jétől történő alkalmazása. Figyelembe véve jogi és igazgatási következményeit és a hatására a szolgálatok felépítésében és működésében, valamint az emberi erőforrásokkal kapcsolatos feladatok elvégzésében végrehajtandó módosításokat, egy ilyen mértékű reform nem hajtható végre hat hónappal a főbb irányvonalak meghatározása és egy héttel a végrehajtási szabályok kidolgozása után.

20. A Számvevőszék főtitkára kijelenti, hogy az intézmény kis mérete miatt központi előzetes ellenőrzési sejtet hoztak létre, és azt közvetlenül a felhatalmozott engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz csatolták. A sejt a gazdálkodási szervezeti egységekben folyó előzetes ellenőrzés fokozatos megerősítését segíti. Az ellenőrzések eredményeit felügyelik, és azok hozzájárulnak a gazdálkodási szervezeti egységek belső ellenőrzésének fejlesztésére irányuló cselekvési tervekhez. Lehet, hogy a jövőben decentralizálják az előzetes ellenőrzéseket, de a Számvevőszék főtitkára szerint a Számvevőszék mérete ez ellen szól.

21. A Számvevőszék igazgatása bizonyos rendelkezések tisztázását kéri – a KR 22. cikke, a VSZ 16. cikke (előirányzatok átcsoportosítása) és a KR 178. cikke –, és hasznosnak találná, ha pontosítanák a „haladéktalanul” kifejezéssel jelölt határidőt a KR 179. cikkének (3), az építési tervekkel kapcsolatos véleménynyilvánítási szándékról történő értesítésre vonatkozó bekezdésében. Tapasztalata szerint a VSZ 129. cikkében szereplő, az alacsony értékű szerződésekre vonatkozó küszöbök túl alacsonyak, és további igazgatási eljárást feltételeznek, ugyanakkor nem járnak előnyökkel a belső ellenőrzésre nézve. A Számvevőszék „szerződési sejtje” egy sor további javaslatot tett, többek között azt, hogy azon intézmények kérésére, amelyek a kis számú szerződés következtében nem rendelkeznek a KR 95. cikkében előírt adatbázissal, a Bizottságnak kellene rögzítenie az eseteket.

22. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Bizottsága főtitkára kijelenti , hogy a két bizottság hozzákezdett az engedélyezés fokozott decentralizálásához, az engedélyezésre jogosult tisztviselők képzésének és felkészítésének szükséges biztosítékaival. Jelzik, hogy a kis méretű intézmények esetében az ellenőrzési feladatokat végző emberi erőforrások mennyisége jelentősen megnőtt, ami súlyos költséget jelent. A bizottságok szerint az új KR bevezetése nem hozott alapvető változást a bizottságok költségvetési műveletei előzetes ellenőrzésének színvonalában, de megállapítják, hogy az ellenőrzések alaposabbak lettek és több időt jelentenek a pénzügyi szereplők számára, ami a pénzgazdálkodás súlyában érezteti hatását.

23. Az EGSZB megkérdőjelezi a teljesítménymutatók jelentőségét az igazgatási kiadásokban és azok eltörlését javasolja; megállapítja az építési munkák és a költségvetés évenkintéségére vonatkozó elv összehangolásának nehézségét, valamint a jelentések ésszerűsítését javasolja, mert jelentősen megnőtt az intézmények jelentéskészítési kötelezettsége. Közös infrastruktúra létrehozását sürgeti a központi adatbázis kialakítása céljából (KR 95. cikke). A Régiók Bizottsága hangsúlyozza a belső ellenőrzési szabványok bevezetéséből eredő hatalmas igazgatási terheket, amelyek meghaladják a kizárólag igazgatási költségekkel rendelkező kis intézmények lehetőségeit.

24. Az Európai Adatvédelmi Biztos megjegyzi, hogy hivatala 2004-ben kezdi meg munkáját. Nem találkozhatott tehát az új rendszer bevezetésével összefüggő problémákkal, de nem telt el elég idő ahhoz, hogy következtetéseket vonjon le a tapasztalataiból.

KÖVETKEZTETÉSEK

25. Az új KR megteremtette a decentralizálásra összpontosító tekintélyes igazgatási és ellenőrzési rendszer jogi alapjait. Megtörténtek a szükséges szervezeti lépések, és általában sikerült elérni a formális megfelelést. Ezen a ponton a hatékony végrehajtás kielégítőnek mondható, és a tapasztalatok fényében, az érintett szereplők aktív elkötelezettségével és részvételével tovább erősíthető és javítható. Ebben a folyamatban alapvető fontosságú, hogy a végrehajtás fáradságos munkával járó kezdeti szakaszában a szolgálatok magabiztosan, stabil jogi környezetben működhessenek. Hosszabb időre lesz szükség a gazdálkodási kultúra változásához és a kockázatkezelés beépítéséhez a napról napra történő gazdálkodásba. A Bizottság közös kockázati módszer kidolgozásával folytatja ez irányú erőfeszítéseit.

26. Az általános értékelés alapján a centralizált előzetes ellenőrzések megszüntetése és azok helyettesítése az előzetes ellenőrzések pontos követelményeivel a véglegesített projektek kifizetés előtt történő validálása esetén növelte az engedélyezésre jogosult tisztviselők felhatalmazását és felelősségét. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők elszámoltathatóságának egyik alappillére gazdálkodásának évenkéni értékelése, elsősorban az éves tevékenységi jelentéseken keresztül.

27. Egyik intézmény vagy intézményi igazgatás sem javasolt változtatást a pénzgazdálkodás KR-ben foglalt reformjának felépítésével és alapvető összetevőivel kapcsolatban. (Tisztázni kell a számvitelért felelős tisztviselő szerepét a rendszerbeli és általános, az elszámolások integritásáért való felelősség viselésében, az engedélyzésre jogosult tisztviselők felelősségének korlátozása nélkül.)

A belső ellenőrzés észlelt hiányosságai a KR rendelkezéseinek végrehajtására vonakoznak, az intézmény szintjén foganatosított intézkedésekkel orvosolhatók, és nem igénylik a következetesnek és egyértelműnek bizonyult jogi keret módosítását. A Bizottság ezért nem javasolja a pénzügyi szereplők kötelességei és a belső ellenőrzési rendszer módosítását.

28. A KR és a VSZ felülvizsgálatakor figyelembe kell venni a többi intézmény igazgatása és a RUF megjegyzéseit a felügyeletre és az ellenőrzésre vonatkozó követelmények újbóli meghatározásának szükségességéről.

A változásoknak meg kell könnyíteniük a Bizottság számára a költségvetés végrehajtására és a politikai célok elérésére vonatkozó kötelezettség betartását, ugyanakkor ésszerű biztosítékot kell nyújtaniuk a kiadások törvényességére és a szabálytalanság kockázatának arányos igazgatási költségen történő minimalizására nézve.

A szabályok és eljárások egyszerűsítésének célja a székhelyen kívül végrehajtott pénzügyi tranzakciók hatékonyságának növelése a harmadik országoknak nyújtott külső támogatás megkönnyítése érdekében.

29. Az egyszerűsítés iránti igény különösen érezhető volt a kis értékű szerződések és támogatások esetében. Első lépésként a Bizottság a VSZ korlátozott, folyamatban lévő vizsgálata keretében – amelyet a közbeszerzésről szóló összehangolt irányelv átültetése érdekében indítottak el – élt a lehetőséggel, hogy az alacsony értékű szerződések és támogatások esetén a költségskála és átalányösszegek használatára vonatkozó rendelkezések korszerűsítésével orvosolja a közbeszerzések és a támogatások területén tapasztalt problémákat. Ez tekinthető az első intézkedésnek a pénzgazdálkodás szükségleteinek kielégítéséhez. A KR és a VSZ most következő felülvizsgálata teljessé teszi majd a kis értékű műveletekre vonatkozó eljárásbeli és dokumentációs követelmények egyszerűsítését.

[1] HL C […], […]., […] o.

[2] HL C […], […]., […] o.

[3] HL C […], […]., […] o.

[4] HL L 248, 2002.9.16., 1. o.

[5] HL L 134, 2004.4.30., 114. o. A 1874/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 326, 2004.10.29., 17. o.) által módosított irányelv.