[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 6.4.2005 COM(2005) 108 végleges 2005/0033 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2005) 447} INDOKLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE - A javaslat alapja és célja A pénzügyi tervről szóló, 2004. július 14-én elfogadott közleményében[1] a Bizottság európai szintű fellépést sürgetett a különféle eredetű vészhelyzetek hatékony és összehangolt közösségi szintű kezelése érdekében. A fellépés szolidaritásvállalást és gyorsreagálást biztosító lépéseket foglalna magában; az intézkedések révén a súlyos válsághelyzetek kialakulását követően lehetőség nyílna a késedelem nélküli cselekvésre és segítségnyújtásra. E javaslat célja, hogy a szolidaritásvállalással kapcsolatos szempontoknak erőteljesebb érvényt szerezzen a Bizottság összehangolt fellépése során, s így biztosítsa a válaszlépéseket súlyos katasztrófák és közegészséget veszélyeztető vészhelyzetek esetén, függetlenül azok természetétől és kiváltó okaitól. A javaslat kiindulópontjául az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) szolgál jelenlegi formájában[2], melynek azonban bővíteni kell hatáskörét és javítani működési mechanizmusát. Az azonnali válaszlépések előkészítésének és megtételének kérdésével a „Súlyos vészhelyzetekre szolgáló gyorsreagálási és felkészültségi eszköz” tárgyú kiegészítő javaslat[3] foglalkozik. Ezenfelül az Európai Unió Szolidaritási Alapjának jelenlegi formáját létrehozó rendelet 14. cikke úgy rendelkezik, hogy a rendeletet legkésőbb 2006. december 31-ig felül kell vizsgálni. - Általános összefüggések Az Európai Unió külső országokkal kapcsolatos fellépésének hosszú évek óta részét képezi a katasztrófa sújtotta vagy vészhelyzetben lévő harmadik országokkal vállalt szolidaritás. A nagy közép-európai árvizeket követően 2002-ben létrehozták az Európai Unió Szolidaritási Alapját annak érdekében, hogy az Unió megfelelően reagálhasson a tagállamokban vagy a csatlakozási tárgyalásokat folytató országokban kialakuló hasonló helyzetek esetén. Jelenleg azonban az Európai Unió Szolidaritási Alapjának tevékenysége elsősorban a súlyos természeti katasztrófák kezelésére korlátozódik. Évente összesen 1 milliárd euro értékben nyújthat pénzügyi támogatást az arra jogosult államoknak. A meglévő eszközök által biztosított keretek között az Európai Unió szintjén rendkívül nehéz vagy lehetetlen megfelelően reagálni olyan súlyos válsághelyzetekre, amelyeket nem természeti katasztrófák idéznek elő. Jó példát jelentenek erre az ipari balesetek (lásd a Prestige olajszállító tartályhajó elsüllyedését) vagy a terrorista merényletek (2004. márciusi madridi robbantás). Az Európai Unió Szolidaritási Alapján keresztül jelenleg nem lehet támogatást nyújtani olyan, közegészséget veszélyeztető súlyos válsághelyzetekben sem – például egy SARS-hoz hasonló járvány esetleges európai elterjedése vagy egy Csernobilhez hasonló baleset esetén –, amelyek kezelése nagy valószínűséggel meghaladná az egyes államok képességét. Ezenfelül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából történő támogatás igénybevételéhez szükséges küszöbérték, melyet jelenleg (2002-es árakon) 3 milliárd eurót meghaladó közvetlen kárban vagy a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-át meghaladó értékben határoznak meg, rendkívül magas. Ennek eredményeként a támogatásra jogosult államok által eddig benyújtott, EUSZA-támogatásra irányuló kérelmek több mint kétharmadának alapjául az ún. „rendkívüli regionális katasztrófák” esetében biztosítható kivételes támogatás szolgált, ami ellentmond az EUSZA eredeti célkitűzéseinek. Mi több, a feltételek, melyeknek a kérelmezőknek meg kell felelni ahhoz, hogy ilyen kivételes esetben az Európai Unió Szolidaritási Alapjának forrásaiból részesüljenek, meglehetősen homályosak, így a gyakorlatban nehezen alkalmazhatók. Gond továbbá, hogy az ezen a jogcímen adható költségvetési források évente nem haladhatják meg a 75 millió eurót. A szolidaritási alap forrásait általánosságban, nem pedig kivételesen kellene az alapvető kritérium („jelentős katasztrófa”) teljesülése esetén mozgósítani. - A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések A javaslat alapjául a jelenlegi EUSZA-rendelet szolgál, mely a javasolt új rendelet hatálybalépésének pillanatában, azaz 2007. január 1-jén hatályát veszti. A jogi megszövegezés teljes felülvizsgálatán túl a legfőbb jellemzők és tartalmi különbségek a következők: A területi hatály változatlan: továbbra is az Európai Unió tagállamaira és a csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölt országokra terjed ki. Kiterjesztése révén, azonban, a tárgyi hatály nemcsak a természeti katasztrófák következtében kialakult súlyos válsághelyzetekre vonatkozik, hanem kiterjed az ipari/technológiai katasztrófákra, a közegészséget veszélyeztető helyzetekre és a terrorcselekményekre is. Az alap továbbra is csak „jelentős” katasztrófák esetén mozgósítható. Ezek meghatározására egy részben újszerű, kettős megközelítés keretében került sor. (1) A jelenlegi szabályozás értelmében az abszolút és relatív küszöbérték közül az alacsonyabbat meghaladó teljes közvetlen kár értékét veszik figyelembe a katasztrófák által előidézett fizikai károk esetében, melybe beleszámítják a katasztrófák következtében fellépő intervenciós költségeket is. A gyakorlatban a teljes közvetlen kár nemcsak a természeti katasztrófák, hanem a közegészséget veszélyeztető vészhelyzetek, az ipari katasztrófák, illetve a terrorcselekmények által okozott fizikai kárt is magában foglalja. E küszöbértékek 3 milliárdról 1 milliárd euróra, illetve az érintett ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6%-áról 0,5%-ára csökkennek. Az új küszöbértékek megegyeznek a Bizottság által 2002-ben, a pénzügyi eszköz létrehozásakor javasolt értékekkel. A küszöbértékek módosítása révén jelentősen megnő az esélye, hogy a katasztrófa sújtotta ország jogosulttá válik arra, hogy az alapból támogatásban részesüljön. (2) Egy új, politikai megfontolásokon alapuló kritériumnak köszönhetően lehetővé válik, hogy kellően indokolt és kivételes esetben a Bizottság valamely katasztrófahelyzetet akkor is „jelentősnek” nyilvánítson, ha az nem felel meg a mennyiségi kritériumoknak. Így az alapot igénybe lehet venni olyan válsághelyzetekben, amikor a döntés pillanatában az okozott fizikai kár még nem jelentős; ez elsősorban terrorista merényletek vagy a közegészséget súlyosan veszélyeztető helyzetek esetében valószínűsíthető. Ezáltal lehetővé válik, hogy a támogatási juttatások terrorista merényletek áldozatain segítsenek, illetve váratlan egészségügyi válsághelyzetekben a rendkívüli intézkedések költségeit fedezzék, s így hozzájáruljanak a vészhelyzetben használt gyógyszerek és gyógyászati berendezések költségeinek refinanszírozásához is. Ez különösen a világjárványok, elsősorban a hivatalosan bejelentett világméretű influenzajárványok elleni védekezés során jelenthet nélkülözhetetlen segítséget az Unió számára. A múlt század három influenza-világjárványa (1918-ban, 1957-ben és 1968-ban) milliók életét követelte, s számos területen jelentősen visszavetette a fejlődést az érintett országokban. Hatásos védekezést csak a vírusellenes szerek és védőoltások széles körű és azonnali használata biztosíthat. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja segíthet e gyógyszerek költségének refinanszírozásában is. A küszöbérték módosítása, melynek eredményeként a támogatásra jogosultak köre jelentősen bővül, okafogyottá teszi a regionális katasztrófákkal kapcsolatos kivétel további alkalmazását, mivel az új rendelet általános hatálya az Európa szolidaritásvállalásáról tanúskodó valamennyi fellépésre kiterjed. A módosítás azt hivatott biztosítani, hogy az EUSZA továbbra is a súlyos katasztrófák kezelésének eszközeként működjön, miközben a regionális és helyi katasztrófák elhárítását az érintett államok a szubszidiaritás elvével összhangban közvetlenül végezhetik. Az EUSZA-támogatások legsúlyosabb esetekre történő korlátozása mellett szól az az érv is, hogy az alap mobilizálásához szükséges költségvetési eljárás bonyolult, s minden esetben szükségessé teszi a költségvetés módosítását. A kevésbé súlyos katasztrófák következményeinek enyhítése céljából pedig más közösségi eszközök révén is biztosítható közösségi támogatás. Mindazonáltal a nyilatkozattételi mechanizmus továbbra is lehetővé teszi, hogy az alap forrásait valóban váratlan és kivételes helyzetekben mozgósítsák. Ezt a politikai kritériumot azonban csak a Bizottság által is indokoltnak ítélt esetben szabad alkalmazni, különösen a közegészséget súlyosan veszélyeztető helyzetekben és terrorcselekmények kapcsán. Új vonás, hogy bizonyos körülmények között a Bizottságnak módjában áll szolidaritásvállalását azonnal konkrét tettekre váltani: közvetlenül azt követően előleget folyósíthat az érintett államnak, hogy az támogatásért folyamodik. Ez az előleg az elbírálási és költségvetési eljárás lefolytatását követően megítélt támogatás előlegének tekinthető. Abban az esetben, ha kérelmét visszautasítják, a támogatásért folyamodó állam az előleget visszafizeti a Bizottságnak. Az alap forrásait a jelenlegi eljárási rend értelmében csak a támogatásra jogosult államok kérésére lehet mobilizálni. Azt követően, hogy a Bizottság elbírálja a kérelmet, és javaslatot tesz a költségvetési hatóságnak a pénzügyi támogatás összegére, az utóbbi ennek megfelelő pótköltségvetést fogad el. A Bizottság ekkor határozatot hoz a támogatás folyósításáról, melyet a végrehajtásról szóló megállapodás követ, végül pedig sor kerül a támogatás kifizetésére. Bizonyos jogi biztosítékok/határidők bevezetése révén a jövőben lehetővé válik a támogatás gyorsabb folyósítása. A támogatható műveletek köre továbbra is a rendkívüli szükségintézkedésekre korlátozódik. A jövőben azonban támogatás biztosítható a terrorcselekmények áldozatainak fizetett kárpótlás és az egészségügyi válsághelyzetekben nyújtott orvosi segítség céljára is. A technikai segítségnyújtással kapcsolatos költségvetésről szóló rendelkezés megteremti az anyagi lehetőségét annak, hogy a Bizottság a kérelmek elbírálásánál szakértői segítséget vegyen igénybe. - Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A javaslat egy már létező szakpolitikai eszközre épül. Az EUSZA jelenlegi hatályának kiterjesztése révén a javaslat – a Súlyos vészhelyzetekre szolgáló gyorsreagálási és felkészültségi eszköz tárgyában született új, kiegészítő javaslattal együtt – a hatályos jogszabályok vonatkozásában joghézagot pótol, s átfogó közösségi fellépést tesz lehetővé súlyos katasztrófák és válsághelyzetek esetén. Számos, a kettős finanszírozást megakadályozó s a közbeszerzési szabályoknak, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének érvényt szerző jogi rendelkezés biztosítja az összhangot a többi közösségi szakpolitikával, különösen a kohéziós politikával. 2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT - Konzultáció az érdekelt felekkel Lényegét tekintve az alap olyan pénzügyi mechanizmus, mely az érintett állam költségvetését az elszenvedett kárért kárpótlásban részesíti. Ennek következtében a tagállamok töltik be a potenciális kérelmezők, egyben a közvetlenül érdekelt felek szerepét is. 2004 májusában a Bizottság jelentésben számolt be a Szolidaritási Alap forrásainak felhasználásáról. A jelentést, mely az új javaslat szempontjából fontos kérdésekkel foglalkozik, számos alkalommal megvitatták a tagállamokkal a Tanácsban, többek közt a Tanács költségvetési csoportja által szervezett rendkívüli ülésen Írországban. Ezenkívül a jelenlegi formájában működő EUSZA forrásainak mobilizálását célzó bizottsági javaslatok kapcsán a Tanács és az Európai Parlament több ízben fontos felvetésekkel élt, melyeket a javaslat is figyelembe vesz. - Szakértők bevonása Külső szakértők bevonására nem volt szükség. - Hatásvizsgálat A hatásvizsgálat magyarázatot ad a jelenlegi EUSZA-rendelet hatályon kívül helyezésének és az új rendelet megalkotásának okaira, a javasolt szakpolitikai döntésekre, illetve elemzi ezek hatásait. A vizsgálat különösen a jelenlegi formájában működő EUSZA hatályának kiterjesztését magyarázó okokkal és a jogosultsági küszöbértékek javasolt módosításával foglalkozik. Az új rendeletre irányuló javaslatot a vizsgálat során azzal a helyzettel vetik össze, mely akkor állna fenn, ha nem kerülne sor változtatásokra. A jelenlegi helyzetben rejlő legnagyobb veszély az, hogy az EU nem rendelkezik olyan eszközzel, mely számára a nem természeti eredetű katasztrófákat követő válsághelyzetekben gyors fellépést és szolidaritásvállalást tenne lehetővé. Ez elsősorban a technológiai és ipari katasztrófák, a közegészséget veszélyeztető helyzetek és terrortámadások következményeire vonatkozik. Ami a jelenlegi formájában működő EUSZA által támasztott jogosultsági feltételeket illeti, megfigyelhető a kisebb regionális katasztrófákkal kapcsolatos segélykérelmek számának növekedése. Ez azzal a veszéllyel jár együtt, hogy a Szolidaritási Alapból juttatott támogatás célt téveszt: további kiadást jelent többlettartalom nélkül. Alapvető elvárás a javaslattal szemben, hogy hatására az Unió – a jelenlegi helyzettel összevetve – jobban reagáljon majd a nem természeti eredetű katasztrófák okozta válsághelyzetekre. A jövőben lehetővé válik a szolidaritásvállalást tanúsító fellépés az olyan válsághelyzetekben is, mint a közegészséget veszélyeztető, vagy az ipari/technológiai katasztrófák és terrortámadások következtében kialakult helyzetek. Azáltal, továbbá, hogy a támogatások célkeresztjébe a valóban súlyos katasztrófák kerülnek, míg a regionális katasztrófák esetében megszűnik a segélynyújtás jogalapja, a szolidaritásvállalás keretében hozott intézkedések várhatóan célzottabb és hatékonyabb támogatást tesznek lehetővé. A hatásvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a súlyos válsághelyzetekben tanúsított uniós fellépés javítása érdekében tanácsos a Szolidaritási Alap vonatkozásában új rendelet elfogadni. Az új eszköz létrehozásakor irányadónak kell tekinteni az Európai Unió Szolidaritási Alapját annak jelenlegi formájában, hatályát azonban ki kell terjeszteni, tevékenységét pedig a súlyos katasztrófák és válsághelyzetek kezelésére koncentrálni. A Bizottság által végzett s a munkaprogramban szereplő hatásvizsgálatról szóló jelentés megtekinthető a Bizottság InfoRegio honlapján, a következő címen: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/funds/solidar/solid_en.htm. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI - A javasolt intézkedések összefoglalása A javasolt intézkedések az EUSZA forrásaival kapcsolatban jelenleg hozott intézkedések folytatásának és kiterjesztésének tekinthetők: súlyos katasztrófák és válsághelyzetek esetén pénzügyi támogatásban részesítik a tagállamokat és a csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölt államokat. - Jogalap Mivel a javaslat mind a tagállamokat, mind a tagjelölt országokat érintő fellépésre kiterjed, kettős jogalappal kell rendelkeznie, melyet az EK-Szerződés 159. cikkének harmadik és 181a. cikkének második bekezdése biztosít. A tagállamok vonatkozásában a jelenleg hatályos EUSZA-rendelet jogalapjául a 159. cikk szolgált. Noha az új javaslat tárgyi hatálya bővül, az alapját képező megfontolások nem változtak. Ezért továbbra is a 159. cikk tekinthető megfelelő jogalapnak. Az EK-Szerződés 181. cikke révén a Nizzai Szerződés a harmadik országokkal kapcsolatos gazdasági és pénzügyi együttműködés tekintetében külön jogi rendelkezést vezetett be, mely a Bizottság megítélése szerint megfelelő jogalapot biztosít a javaslatban előterjesztett Szolidaritási Alapból a tagjelölt országoknak juttatott támogatás vonatkozásában. Mivel létezik önálló jogalap, ezt kell előnyben részesíteni az EK-Szerződés 308. cikkével szemben, mely régebben útmutatásul szolgált. - A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve annyiban érvényesül, hogy a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a javaslatot illetően. A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani a következő okok miatt. Az egyes tagállamok között létrejött, kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások sokszor igen hatékonynak bizonyulnak, ha létfontosságú felszerelésre vagy mentőcsoportra van szükség. Azok a súlyos katasztrófák, azonban, melyekre a javaslat irányul, olyan pénzügyi szolidaritást is szükségessé tesznek a tagállamok között, melynek hatékony mechanizmusa még nem alakult ki. Ilyen esetben a potenciális pénzügyi teher ugyanis akkora, hogy azzal a tagállamok egyenként nem, csak egyenlő mértékben részt vállalva tudnak megbirkózni. Ezt felismerve hozták létre a tagállamok 2002-ben az Európai Unió Szolidaritási Alapját annak jelenlegi formájában. A javaslat célkitűzéseit közösségi fellépés segítségével hatékonyabban lehet majd megvalósítani a következő okok miatt: Az új alap létrehozásánál elsődleges szempont, hogy az a tagállamoknak és támogatásra jogosult tagjelölt országoknak pénzügyi támogatást nyújtson olyan súlyos válsághelyzetekben, melyeket azok saját erőből nem tudnának megfelelően és hatékonyan kezelni. Csak támogatásra jogosult ország kérésére lehet az alap forrásait felszabadítani, melyek a kérelmező országnak a válság kezelése érdekében tett adminisztratív, pénzügyi és gyakorlati lépéseit hivatottak kiegészíteni. Az alap forrásainak felszabadítására csak az Európai Parlament és a Tanács hozzájárulása esetén kerülhet sor, ezért az a Közösség és a tagállamok egészének pénzügyi szolidaritásvállalását fejezi ki. A források mobilizálásakor ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, milyen pénzügyi eszközök állnak az érintett ország rendelkezésére ahhoz, hogy a helyzettel önállóan megbirkózzék. A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. - Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő okok miatt. A kedvezményezett államok kötelezettségeit az abszolút minimumban határozzák meg, s a vészhelyzet előidézte aktuális körülményekhez igazítják. A támogatás felhasználását illetően a kedvezményezett állam hatóságai szabadon dönthetnek. Különösen fontos, hogy azonnal sor kerül a támogatás teljes összegének folyósítására. A kedvezményezett állam és a Bizottság közötti végrehajtási megállapodás megkötésétől eltekintve nincsenek ütemezési kötelezettségek, sem hivatalos ellenőrzési vagy beszámolási eljárások. A kedvezményezett államnak azonban jelentésben kell elszámolnia azzal, hogyan használta fel a támogatást, s a folyamat végén nyilatkozatot kell kiadnia. Ennek következtében a közösségi, nemzeti, regionális és helyi hatóságokra eső adminisztratív teher nem számottevő, s nem haladja meg az ahhoz szükséges szintet, hogy a Bizottság eleget tehessen a közösségi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos általános kötelezettségének. - Az eszközök megválasztása Javasolt eszközök: Mivel a javaslat egy már létező rendeletet kíván felváltani, a rendeletek alaki jellemzőivel kell rendelkeznie. Más eszközök nem bizonyulnának megfelelőnek, mert a javaslat célkitűzését csak közvetlenül alkalmazandó jogi eszköz segítségével lehet megvalósítani. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A javaslat összhangban van a jelenleg működő Szolidaritási Alappal, amennyiben tagállamok vagy tagjelölt országok kérésére pénzügyi támogatást biztosít azonnali helyreállítási munkálatokra és segítségnyújtás céljára. A Bizottság javasolja, hogy a 2007-2013-as pénzügyi keret „ Citizenship, Freedom, Security and Justice” („Európai polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése”) című harmadik szerkezeti egységében az alap szerepeljen az EU állampolgárainak gondjain enyhíteni kívánó többi rendelkezésre álló pénzügyi eszköz között. Az eljárások megőrzik a költségvetési hatóságok által a források felszabadításában betöltött szerep jelenlegi szabályozását. Nem változtatnak a források jelenlegi elkülönítésén sem a szolidaritásvállalás egyes, pontosan meghatározott formái vonatkozásában. A fel nem használt előirányzatokat nem lehet más célra használni, sem a Bizottság által javasolt „átcsoportosítási eszköz” céljára igénybe venni. Az EUSZA jelenlegi keretein belül szokásos reakcióidő csökkentése érdekében a javaslat megteremti egy olyan mechanizmus feltételeit, melynek révén – bizonyos körülmények között – a támogatható műveletek becsült összegének 5%-át, de legfeljebb 5 millió eurót kérésre előlegként folyósítani lehet „a szolidaritásvállalás azonnali gesztusaként”. Ebben az esetben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokat a megfelelő költségvetési tételekhez kell átcsoportosítani, majd a kérelem jóváhagyását és a módosító költségvetés elfogadását követően visszavezetni. Ez az előleget az elbírálási és költségvetési eljárás lefolytatását követően folyósított támogatás első részletének kell tekinteni. Abban az esetben, ha a kérelmet nem hagyják jóvá, az előleget vissza kell fizetni a Bizottságnak. Az alap vonatkozásában megállapított pénzügyi keretek – évi 1 milliárd euro (jelenlegi árakon) – modelljéül a jelenlegi Szolidaritási Alap szolgál. A szükségesnek ítélt támogatási összeg mobilizálása érdekében minden esetben módosítani kell a költségvetést. Jelenleg minden év október 1-jén a fenti éves összeg legalább egynegyede még rendelkezésre áll, hogy azt szükség esetén az év fennmaradó részében támogatásra lehessen fordítani. 5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK - Jogszabályok egyszerűsítése A javaslat rendelkezik a jogszabályok egyszerűsítéséről. Függetlenül a súlyos válsághelyzetek eredetétől és okaitól, az ilyen esetekben tanúsított szolidaritásvállalásról a jövőben egyetlen jogi aktus rendelkezik. - Hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezését eredményezi. - Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék A javaslat felülvizsgálati záradékot tartalmaz. A javaslat módosító záradékot tartalmaz. 2005/0033 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 159. cikke harmadik és 181a. cikke második bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára[4], tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6], a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[7], mivel: (1) Súlyos katasztrófák és válsághelyzetek esetén a Bizottság szolidaritást vállal az érintett tagállamokkal és azok lakosságával: pénzügyi támogatást nyújtva elősegíti a normális életkörülmények gyors helyreállítását az érintett területeken, illetve hozzájárul a terrorista merényletek áldozatainak juttatott pénzbeli kárpótláshoz. (2) A Bizottság szolidaritást vállal az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölt országokkal is. (3) A súlyos katasztrófákat és válsághelyzeteket előidézhetik természeti, ipari és technológiai események, például tengerszennyezés és sugárveszély, illetve közegészséget veszélyeztető helyzetek, elsősorban a hivatalosan bejelentett világméretű influenzajárványok, valamint terrorcselekmények. A gazdasági és társadalmi kohézió már létező eszközei fedezni tudják a kockázatmegelőző intézkedések költségeit, s képesek a sérült infrastruktúra helyreállításának finanszírozására. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja révén – melyet a 2012/2002/EK tanácsi rendelet[8] hozott létre – a Közösség részt tud vállalni az emberek azonnali szükségleteinek kielégítésére szolgáló segélyszolgálatok mozgósításában, illetve az infrastruktúra legfontosabb elemeit ért károk kijavításában annak érdekében, hogy a katasztrófa sújtotta területeken a gazdasági élet újraindulhasson. Az alap forrásai azonban elsősorban természeti katasztrófák idején mozgósíthatók. A Közösség számára lehetővé kell tenni, hogy nem természeti eredetű válsághelyzetekre is reagálni tudjon. (4) Olyan intézkedésekre van szükség, melyek hozzájárulnak az érintett államok erőfeszítéseihez azokban a súlyos katasztrófa- vagy válsághelyzetekben, melyeket az államok saját erőből nem képesek kezelni. Mivel e célkitűzés tagállami szinten nem valósítható meg kielégítően, s a szükséges intézkedések átfogó volta miatt közösségi szinten könnyebben elérhető, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a szubszidiaritás elvével összhangban, melyet a Szerződés 5. cikke fogalmaz meg. Az arányosság elvének megfelelően, melyet ugyancsak az 5. cikk rögzít, ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. (5) A szubszidiaritás elvével összhangban az e rendelet alapján hozott intézkedéseket súlyos katasztrófahelyzetekre kell korlátozni, melyek meghatározása az érintett terület függvénye. Ugyanakkor, azonban, bizonyos mértékig a politikai megfontolásoknak is teret kell biztosítani annak érdekében, hogy megfelelő válaszlépéseket lehessen tenni olyan különösen súlyos következményekkel járó események kapcsán, melyeket – természetüknél fogva – pusztán az okozott fizikai kár alapján nem lehet megítélni. Ide tartoznak mindenekelőtt a súlyos egészségügyi veszélyhelyzetek és a terrorcselekmények. Figyelembe kell venni, továbbá, a távoli és elszigetelt régiók, pl. a szigetek és peremvidékek sajátos helyzetét. (6) A súlyos katasztrófák, különösen a természeti eredetűek, gyakran több országot érintenek. Amennyiben súlyos katasztrófa sújt egy támogatásra jogosult államot, támogatásban kell részesíteni azt a támogatásra jogosult szomszédos országot is, melyet az adott katasztrófa szintén érint. (7) A közösségi támogatás rendeltetése, hogy a súlyos katasztrófahelyzetben az érintett államok által tett erőfeszítéseket kiegészítse, s a legsürgetőbb szükségintézkedésekre fordított állami kiadások egy részét fedezze. (8) A szubszidiaritás elvével összhangban közösségi támogatás csak az érintett állam kérésére folyósítható. A Bizottság méltányos elbírálásban részesíti az államok által benyújtott kérelmeket. (9) Előfordulhat, hogy a legsürgetőbb mentési munkálatok és vészhelyzeti intézkedések finanszírozásához a kérelmező államoknak azonnali pénzügyi segítségre van szükségük. A támogatást kérelmező állam kérésére ezért – a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében – támogatási előleget kell számára folyósítani kérelmének kézhezvételét követően. (10) Körültekintő pénzgazdálkodás szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság megfelelő válaszlépéseket tudjon tenni, ha egyazon évben több súlyos katasztrófa következik be. (11) Indokolt a döntéshozatal felgyorsítása egyes pénzügyi források meghatározott célokra történő elkülönítése és lehető leggyorsabb felszabadítása érdekében. Az adminisztratív eljárásokat ennek megfelelően kell módosítani, s a szükséges minimumra korlátozni. E célból az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság intézményközi megállapodást fogadott el az Európai Unió Szolidaritási Alapjának finanszírozásáról[9]. (12) Az e rendelet alapján juttatott támogatások kifizetési és felhasználási mechanizmusának tükröznie kell a beavatkozás sürgősségét. Ezért a jóváhagyott pénzügyi támogatás felhasználása vonatkozásában határidőt kell megállapítani. (13) Hasznosnak bizonyulhat, ha a támogatásban részesülő állam – összhangban saját alkotmányos és intézményi viszonyaival, valamint jogi és pénzügyi helyzetével – a regionális vagy a helyi hatóságokat is bevonja a végrehajtási megállapodások megkötésébe és végrehajtásába. Mindazonáltal továbbra is a kedvezményezett állam felelős a támogatás felhasználásáért és a közösségi finanszírozás révén támogatott műveletek irányításáért és ellenőrzéséért az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK tanácsi Euratom rendeletnek[10], (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) megfelelően. (14) Az e rendelet alapján támogatott műveletet nem lehet más közösségi pénzügyi eszköz segítségével pénzügyi támogatásban részesíteni. Abban az esetben, ha valamely művelet kapcsán nemzetközi vagy közösségi eszközök pénzügyi támogatást biztosítanak meghatározott károkkal kapcsolatos kárpótlás céljára, az adott művelet részére ugyanezen célból nem juttatható támogatás ezen rendelet alapján. (15) A közösségi fellépés nem menti fel azt a harmadik felet kötelezettségei alól, aki a „szennyező fizet” elv értelmében leginkább felelős az általa okozott kárért, s nem teszi feleslegessé a megelőző intézkedéseket sem közösségi, sem tagállami szinten. (16) A közösségi pénzügyi támogatás végrehajtása során maximális átláthatóságot kell biztosítani, s megfelelően nyomon kell követni a források felhasználását. (17) Biztosítani kell, hogy a kedvezményezett államok elszámoljanak arról, hogyan használták fel a számukra folyósított támogatást. (18) Különleges esetekben és a szolidaritásvállalást tanúsító fellépésekre e rendelet alapján a katasztrófa évében rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében a következő évre vonatkozó pénzügyi előirányzatok meghatározásakor kiegészítő támogatásról kell gondoskodni. (19) Biztosítani kell, hogy az illetékes közösségi szervek képesek legyenek pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeiknek eleget tenni. (20) A később harmadik fél által megtérített kiadások fedezésére biztosított, illetve a rendelettel nem összhangban felhasznált vagy a károk végösszegét meghaladó támogatást vissza kell téríteni. (21) Az e rendelet alapján tanúsított szolidaritásvállalás megkönnyítésére technikai segítségnyújtást kell biztosítani annak érdekében, hogy a Bizottság jobban el tudja bírálni a hozzá intézett kérelmeket. (22) E rendelet alkalmazásának időpontjában a 2012/2002/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Rendelkezéseit azonban továbbra is alkalmazni kell azon kérelmek esetében, melyeket ezen időpont előtt nyújtottak be. (23) E rendeletet kell alkalmazni attól az időponttól kezdődően, hogy a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv érvénybe lép, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály 1. Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (a továbbiakban: az alap) abból a célból hozták létre, hogy segítségével a Közösség a tagállamokat, illetve az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölt országokat (a továbbiakban: támogatásra jogosult államok) sújtó súlyos katasztrófák esetén megfelelő válaszlépéseket tudjon tenni. 2. Ez a rendelet lefekteti azokat a szabályokat, melyek az alap működtetését szabályozzák az alábbiak esetén: a) természeti katasztrófák; b) ipari és technológiai katasztrófák; c) közegészséget veszélyeztető helyzetek; d) terrorista merényletek. 2. cikk Súlyos katasztrófák E rendelet alkalmazásában egy katasztrófa akkor tekintendő súlyosnak, ha legalább egy támogatásra jogosult államban olyan közvetlen károkat eredményez, melyek becsült összege 2007-es árakon számítva meghaladja az 1 milliárd eurót, vagy az érintett állam bruttó nemzeti jövedelmének 0,5%-át. Mindazonáltal a Bizottságnak kivételes és indokolt esetben módjában áll úgy döntenie, hogy súlyosnak minősíti a támogatásra jogosult állam területét sújtó katasztrófát abban az esetben is, ha az nem felel meg a fenti mennyiségi kritériumoknak. 3. cikk Szolidaritásvállalást tanúsító fellépés 1. Ha egy támogatásra jogosult állam területén súlyos katasztrófa következik be, az állam kérésére a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást ítélhet meg számára. Ha a fenti albekezdésben említett államnak valamelyik, támogatásra ugyancsak jogosult szomszédját is sújtja ugyanaz a súlyos katasztrófa, a Bizottság a szomszédos állam kérésére azt is támogatásban részesítheti az alapból. 2. Bármely katasztrófa esetén egy adott ország csak egy alkalommal részesülhet támogatásban. 4. cikk Támogatható műveletek E rendelet értelmében pénzügyi támogatásban csak olyan műveletek részesíthetők (a továbbiakban: támogatható műveletek), melyeket az érintett állam hatóságai vagy közhasznú tevékenységet végző szervek hajtanak végre, s melyek a következő kategóriákba sorolhatók: a) az energia- és vízellátás, a szennyvízgazdálkodás, telekommunikáció, közlekedés, egészségügy és oktatás területén az infrastruktúra és berendezések működőképességének azonnali helyreállításához nélkülözhetetlen szükségintézkedések; b) azonnali orvosi segítség és a közegészséget közvetlenül fenyegető veszélyek elleni védőintézkedések, úgymint a vészhelyzet folyamán használt védőoltások, gyógyszerek, gyógyászati termékek, felszerelések és infrastruktúra költségeinek fedezése; c) átmeneti szállás biztosítása, valamint a mentőszolgálatok finanszírozása az érintett lakosság azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében; d) a katasztrófaelhárítást biztosító infrastruktúra azonnali biztosításához nélkülözhetetlen szükségintézkedések; e) a kulturális és természeti örökség azonnali megóvását célzó intézkedések; f) a katasztrófasújtotta területek azonnali megtisztítása érdekében nélkülözhetetlen szükségintézkedések; g) a terrorcselekmények közvetlen áldozatainak és azok családjának nyújtott orvosi, pszichológiai és szociális segítség. 5. cikk Kérelmek 1. Az erre jogosult állam támogatást kérelmezhet a Szolidaritási Alapból; kérelmét a lehető legkorábban, de legfeljebb tíz héttel a katasztrófa által okozott első kár bekövetkeztét követően kell benyújtania a Bizottsághoz, s azon az alábbi kérdések vonatkozásában valamennyi rendelkezésére álló információt fel kell tüntetnie: a) a katasztrófa által okozott kár, valamint annak az érintett lakosságra és gazdaságra gyakorolt hatása; b) a 4. cikkben felsorolt kategóriákba tartozó, s az adott katasztrófa esetében szükséges műveletek becsült költségeinek eloszlása; c) bármely más forrásból származó közösségi támogatás, mely segíthet a katasztrófa következményeinek felszámolásában; d) bármely más forrásból származó nemzeti vagy nemzetközi támogatás – beleértve a magán- és állami biztosításból befolyó kártérítést –, mely hozzájárulhat a károk felszámolásának költségeihez, különösen pedig a támogatható műveletek költségeihez. Az első albekezdés a) pontjában megadott információnak tartalmaznia kell a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár becsült összegét. 2. A Bizottság az első bekezdésben említett, illetve minden további, általa kért vagy más módon megszerzett információ alapján elbírálja, teljesülnek-e a pénzügyi támogatás e rendeletben meghatározott feltételei. Abban az esetben, ha az érintett állam saját kezdeményezésre az első albekezdésben előírtakon kívül további információt is szolgáltat, azt a Bizottságnak a kérelem benyújtását követő két hónapon belül meg kell kapnia. Ha azonban a Bizottság az első albekezdésben foglaltakkal összefüggésben az érintett államtól további információt kér, azt a kéréstől számított egy hónapon belül meg kell kapnia. 6. cikk Támogatási előleg 1. A Bizottság az 5. cikk (1) bekezdésében említett kérelem beérkezését követően – a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében – azonnal támogatási előleget ítélhet meg a legsürgetőbb támogatható műveletek vonatkozásában, s az érintett államnak a támogatási előleget egyetlen részletben, késedelem nélkül folyósíthatja. Az első albekezdést csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a kérelemben kifejezetten kérik támogatási előleg folyósítását. 2. Az (1) bekezdés első albekezdése értelmében folyósított támogatási előleg összegének az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség 5%-ának kell megfelelnie, de nem haladhatja meg az 5 millió eurót. 7. cikk A pénzügyi támogatás meghatározása 1. A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a lehető leggyorsabban eldönti, részesíti-e a kérelmezőt támogatásban, s ha igen, meghatározza a rendelkezésre álló források által biztosított kereteken belül folyósítható támogatás megfelelő mértékét. Ez az összeg nem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség 50%-át. 2. Amennyiben az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a támogatás e rendeletben meghatározott feltételei nem teljesülnek, erről az érintett államot értesíti. Az értesítés időpontjától számított három hónapon belül a 6. cikk (1) bekezdése alapján folyósított minden támogatási előleget vissza kell fizetni a Bizottságnak. 8. cikk Költségvetési eljárás 1. Ha a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást ítél meg, a költségvetési hatósághoz benyújtja a 7. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott összegnek megfelelő előirányzatok engedélyezéséhez szükséges javaslatokat. E javaslatok a következőket tartalmazzák: a) az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat eredményét, az elbírálás alapjául szolgáló információk összefoglalásával együtt; b) annak bizonyítékát, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételek teljesülnek; c) a javasolt összegek jogosságát igazoló érveket. 2. Azt követően, hogy a költségvetési hatóság rendelkezésre bocsátja az előirányzatokat, a Bizottság határozatot hoz a támogatás folyósításáról, melynek során figyelembe veszi a 6. cikk (1) bekezdése alapján esetleg már folyósított támogatási előlegeket. 9. cikk A támogatás kifizetése és felhasználása 1. A támogatás folyósításáról szóló határozat elfogadását követően a Bizottság – közvetlenül az után, hogy a 10. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás aláírására sor kerül – egy összegben kifizeti a támogatást a kedvezményezett államnak. 2. A kedvezményezett állam a támogatást annak esetleges kamataival együtt az első káreseményt követő 18 hónapon belül felhasználja azon támogatható műveletek finanszírozására, melyeket a káreset bekövetkezte után végez el. 10. cikk A támogatás végrehajtása 1. A Bizottság és a kedvezményezett állam – saját alkotmányos, intézményi, jogi és pénzügyi rendelkezéseivel összhangban – megállapodást köt a támogatás folyósításáról szóló határozat végrehajtásáról. A megállapodás mindenekelőtt pontosan meghatározza a támogatásban részesítendő műveletek jellegét és helyszínét. 2. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a végrehajtási megállapodásokból eredő kötelezettségek a kedvezményezett államok mindegyike esetében megegyezzenek. 3. A kedvezményezett állam határozza meg, mely konkrét műveletekre fordítja a támogatás, s azt e rendelettel, a támogatás folyósításáról szóló határozattal és a megállapodással összhangban használja fel. Az 1605/2002/EK Euratom rendeletnek (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) megosztott és decentralizált gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban ez a felelősség nem érinti a Bizottságnak az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos felelősségét. 11. cikk A műveletek finanszírozása 1. A részben vagy egészben végrehajtási megállapodás keretében finanszírozott műveletek nem részesülhetnek támogatásban más közösségi vagy nemzetközi pénzügyi eszköz révén. A kedvezményezett állam biztosítja az első albekezdés rendelkezéseinek betartását. 2. A kedvezményezett államok minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy harmadik féltől kárpótlásban részesüljenek. 12. cikk Kompatibilitás más eszközökkel Az alap forrásaiból támogatásban részesülő műveletek megfelelnek a Szerződés rendelkezéseinek és az ennek alapján elfogadott jogi aktusoknak, a közösségi politikáknak és intézkedéseknek, valamint az előcsatlakozási támogatási eszközöknek. 13. cikk Zárójelentés és a támogatási folyamat lezárása 1. A 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszak végét követő hat hónapon belül a kedvezményezett állam jelentésben számol be a Bizottságnak a támogatás pénzügyi felhasználásáról, s nyilatkozatban számol el a kiadásokkal, feltüntetve az érintett műveletek finanszírozására igénybe vett minden egyéb forrást is. A jelentés részletes tájékoztatást ad a kedvezményezett állam által foganatosított vagy javasolt megelőző intézkedésekről, melyek célja a károk minimalizálása, s – lehetőség szerint – a hasonló katasztrófák megismétlődésének megakadályozása. 2. Legkésőbb hat hónappal azt követően, hogy – az (1) bekezdésnek megfelelően – a kért információkat hiánytalanul megkapja, a Bizottság megszünteti a pénzügyi támogatás folyósítását az alapból. 14. cikk Az euro szerepe Az e rendelet alapján megfogalmazott kérelmekben, támogatásfolyósításról szóló határozatokban, végrehajtási megállapodásokban, jelentésekben, s a kapcsolódó dokumentumban szereplő összegeket mindig euróban kell feltüntetni. 15. cikk Forráshiány 1. Abban az esetben, ha a 8. cikknek megfelelően javaslatot nyújtanak be, s az adott évben fennmaradó, az alap számára rendelkezésre álló pénzügyi források nem tudják fedezni a szükségesnek ítélt pénzügyi támogatást, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözetet az alap számára elkülönített következő évi pénzügyi előirányzatok terhére finanszírozzák. 2. A katasztrófa bekövetkezésének évében és az azt követő évben minden körülmények között tiszteletben kell tartani az alap éves költségvetésének felső határát. 16. cikk Közösségi szervek által gyakorolt pénzügyi ellenőrzés A kedvezményezett állam biztosítja, hogy a 10. cikk alapján hozott végrehajtási megállapodással összhangban elfogadott valamennyi finanszírozási határozat, illetve az ezekből következő valamennyi megállapodás és szerződés megteremtse annak lehetőségét, hogy a Bizottság az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) segítségével ellenőrzést végezzen, illetve, hogy a Bizottság vagy a Számvevőszék – a megfelelő eljárásnak megfelelően – helyszíni ellenőrzést tartson. 17. cikk Visszatérítés 1. Abban az esetben, ha a teljes közvetlen kár összege legalább 10%-kal kevesebb, mint az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján becsült kárösszeg, a Bizottság a kedvezményezett államot a részére folyósított pénzügyi támogatás megfelelő arányú visszatérítésére kötelezheti. 2. Ha egy kedvezményezett állam nem tesz eleget a 10. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak, a Bizottság az adott államot a részére folyósított pénzügyi támogatás teljes vagy részleges visszafizetésére kötelezheti. 3. Mielőtt az (1) vagy a (2) bekezdés alapján határozatot fogadna el, a Bizottság kellő alapossággal megvizsgálja az ügyet; mindenekelőtt, azonban, a kedvezményezett állam részére olyan időszakot jelöl ki, melynek során az megteheti észrevételeit. 4. Minden jogtalanul folyósított és visszatérítendő összeget a Bizottságnak kell visszafizetni. A nem a költségvetési rendelet előírásainak megfelelően visszafizetett összegekre késedelmi kamatot lehet felszámítani. 18. cikk Technikai segítségnyújtás bizottsági kezdeményezésre 1. A Bizottság kezdeményezésére az alap felhasználható az ennek a rendeletnek a végrehajtásához szükséges előkészülettel, monitoringgal, adminisztratív és technikai segítségnyújtással, pénzügyi ellenőrzéssel és felügyelettel kapcsolatos intézkedések finanszírozására. E célra legfeljebb az adott évben rendelkezésre álló pénzügyi források 0,20%-a fordítható. A fenti intézkedéseket a költségvetési rendelet 53. cikke (2) bekezdésével, valamint a rendelet és a rendelet végrehajtási szabályainak azon rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani, melyek a költségvetés ilyen jellegű végrehajtására vonatkoznak. Ezen intézkedések elengedhetetlen része olyan szakértői jelentések elkészítése, melyek segítségével a Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elbírálja a támogatási kérelmeket. 2. Ha az alapból támogatást irányoznak elő külső szolgáltatások igénybevétele céljából, a Bizottság határozatot fogad el az (1) bekezdés első albekezdésében felsorolt intézkedések vonatkozásában. 19. cikk Éves jelentés Minden év július 1-je előtt – [a hatálybalépés évét követő év]. évi hatállyal – a Bizottság jelentést terjeszt be az Európai Parlament és a Tanács elé az ennek a rendeletnek alapján az előző évben végzett tevékenységekről. A jelentés elsősorban a benyújtott kérelmekkel, a megítélt támogatások folyósításáról hozott határozatokkal, valamint a pénzügyi támogatás megszüntetésével kapcsolatban nyújt tájékoztatást. 20. cikk Felülvizsgálat A Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács legkésőbb 2013. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet. 21. cikk Hatályon kívül helyezés A 2012/2002/EK rendelet 2007. január 1-jétől hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni. 22. cikk Átmeneti rendelkezés A Bizottsághoz 2006. december 31-én vagy 31-e előtt benyújtott kérelmek vonatkozásában továbbra is a 2012/2002/EK rendeletet kell alkalmazni. 23. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT 1. NAME OF THE PROPOSAL : Proposal for a REGULATION of the European Parliament and of the Council establishing the European Union Solidarity Fund 2. ABM / ABB FRAMEWORK Policy Area(s) concerned and associated Activity/Activities: Citizenship, Freedom, Security and Justice 3. BUDGET LINES 3.1. Budget lines (operational lines and related technical and administrative assistance lines (ex- B.A lines)) including headings : Three budget lines under heading 3 For Administrative Management: 13 01 04 04 For Member States: 13 06 01 For Candidate countries: 13 06 02 3.2. Duration of the action and of the financial impact: Indeterminate, with the possibility of using up to EUR 1000 million per year in current prices to be made available on a case by case basis by the budgetary authority in the event of major disasters upon proposal from the Commission of an amending budget Up to 0.2% of any grant paid under the EUSF may be used for Technical Assistance under 13 01 04 04. Up to 5% of the estimated costs of eligible operation claimed in the application - but no more than EUR5 million in each case – may be granted as advance funding upon request of the affected Member State. In this case, available Commitment Appropriations would have to be transferred to either 13 06 01 or 13 06 02 and re-transferred once the application has been approved and the amending budget becomes effective. The Member State would have to repay the advance payment if the application is not approved. 3.3. Budgetary characteristics (add rows if necessary) : Budget line | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective | 13 01 04 04 | Non-comp | Non Diff | Yes | No | No | No 3 | 13 06 01 | Non-comp | Diff[11] | NO | NO | NO | No 3 | 13 06 02 | Non-comp | Diff | NO | NO | NO | No 3 | 4. SUMMARY OF RESOURCES 4.1. Financial Resources 4.1.1. Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA) EUR million (to 3 decimal places) Expenditure type | Section no. | Year n | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 and later | Total | Operational expenditure[12] | Commitment Appropriations (CA) | 8.1 | a | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | Payment Appropriations (PA) | b | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | Administrative expenditure within reference amount[13] | Technical & administrative assistance (NDA) | 8.2.4 | c | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | TOTAL REFERENCE AMOUNT | Commitment Appropriations | a+c | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | Payment Appropriations | b+c | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | Administrative expenditure not included in reference amount[14] | Human resources and associated expenditure (NDA) | 8.2.5 | d | 0.216 | 0.216 | 0.216 | 0.216 | 0.216 | 0.216 | Administrative costs, other than human resources and associated costs, not included in reference amount (NDA) | 8.2.6 | e | Total indicative financial cost of intervention TOTAL CA including cost of Human Resources | a+c+d+e | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | TOTAL PA including cost of Human Resources | b+c+d+e | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | Co-financing details If the proposal involves co-financing by Member States, or other bodies (please specify which), an estimate of the level of this co-financing should be indicated in the table below (additional lines may be added if different bodies are foreseen for the provision of the co-financing): EUR million (to 3 decimal places) Co-financing body | Year n | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 and later | Total | …………………… | f | TOTAL CA including co-financing | a+c+d+e+f | 4.1.2. Compatibility with Financial Programming X The proposal is compatible with existing financial programming. X The proposal will entail reprogramming of the relevant heading in the financial perspective. X The proposal may require application of the provisions of the Interinstitutional Agreement[15] (i.e. flexibility instrument or revision of the financial perspective). 4.1.3. Financial impact on Revenue X The proposal has no financial implications on revenue ( Proposal has financial impact – the effect on revenue is as follows: NB: All details and observations relating to the method of calculating the effect on revenue should be shown in a separate annex. EUR million (to one decimal place) Prior to action [Year n-1] | Situation following action | Total number of human resources | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 5. CHARACTERISTICS AND OBJECTIVES Details of the context of the proposal are required in the Explanatory Memorandum. This section of the Legislative Financial Statement should include the following specific complementary information: 5.1. Need to be met in the short or long term See Explanatory Memorandum 5.2. Value-added of Community involvement and coherence of the proposal with other financial instruments and possible synergy See Explanatory Memorandum 5.3. Objectives, expected results and related indicators of the proposal in the context of the ABM framework 5.4. Method of Implementation (indicative) Show below the method(s)[17] chosen for the implementation of the action. Shared management with Member states Decentralised management with third countries (candidate countries negotiating accession to the Union) 6. MONITORING AND EVALUATION Monitoring and evaluation are limited to reflect the character of the instrument and in order not to impose undue burdens on national administrations in the event of a major disaster. However, monitoring visits around mid-term of the implementation of the grant are foreseen for selected cases. ANTI-FRAUD MEASURES The proposal foresees that control and audit measures are to be carried out by the beneficiary state on the basis of a risk analysis. The beneficiary State has to present a report to the Commission on the financial execution of the grant, together with a statement justifying the expenditure and indicating any other source of funding received for the operations concerned. The proposal foresees the possibility of audits by Community bodies in accordance with the Financial Regulation. 7. DETAILS OF RESOURCES 7.1. Objectives of the proposal in terms of their financial cost Commitment appropriations in EUR million (to 3 decimal places) 7.2.2. Description of tasks deriving from the action Assessment of applications, preparation of grant decisions, monitoring and closure of assistance 7.2.3. Sources of human resources (statutory) Two statutory posts currently allocated to the management of the programme 7.2.4. Other Administrative expenditure included in reference amount (XX 01 04/05 – Expenditure on administrative management) EUR million (to 3 decimal places) Budget line (number and heading) 13 01 04 04, heading 3 | Year n | Year n+1 | Year n+2 | Year n+3 | Year n+4 | Year n+5 and later | TOTAL | Other technical and administrative assistance | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | - intra muros | - extra muros | Total Technical and administrative assistance | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | p.m. | 7.2.5. Financial cost of human resources and associated costs not included in the reference amount EUR million (to 3 decimal places) Type of human resources | Year n | Year n+1 | Year n+2 | Year n+3 | Year n+4 | Year n+5 and later | Officials and temporary staff (XX 01 01) | 0.216 | 0.216 | 0.216 | 0.216 | 0.216 | 0.216 | Staff financed by Art XX 01 02 (auxiliary, END, contract staff, etc.) (specify budget line) | Total cost of Human Resources and associated costs (NOT in reference amount) | 0.216 | 0.216 | 0.216 | 0.216 | 0.216 | 0.216 | Calculation– Officials and Temporary agents Reference should be made to Point 8.2.1, if applicable 2 statutory posts à EUR 108.000 p.a Calculation– Staff financed under art. XX 01 02 Reference should be made to Point 8.2.1, if applicable 7.2.6. Other administrative expenditure not included in reference amount EUR million (to 3 decimal places) XX 01 02 11 02 – Meetings & Conferences | XX 01 02 11 03 – Committees[23] | XX 01 02 11 04 – Studies & consultations | XX 01 02 11 05 - Information systems | 2 Total Other Management Expenditure (XX 01 02 11) | 3 Other expenditure of an administrative nature (specify including reference to budget line) | Total Administrative expenditure, other than human resources and associated costs (NOT included in reference amount) | Calculation - Other administrative expenditure not included in reference amount [1] COM (2004) 101. [2] 2012/2002/EK tanácsi rendelet, HL L 311., 2002.11.14., 3. o. [3] 2005. április 6-i COM (2005) 113. [4] HL C […]., […]., […].o. [5] HL C […]., […]., […].o. [6] HL C […]., […]., […].o. [7] HL C […]., […]., […].o. [8] HL L 311., 2002.11.14., 3. o. [9] Még nem jelent meg. [10] HL L 248., 2002.9.16., 1. o. [11] Differentiated appropriations. [12] Expenditure that does not fall under Chapter xx 01 of the Title xx concerned. [13] Expenditure within article xx 01 04 of Title xx. [14] Expenditure within chapter xx 01 other than articles xx 01 04 or xx 01 05. [15] See points 19 and 24 of the Interinstitutional agreement. [16] Additional columns should be added if necessary i.e. if the duration of the action exceeds 6 years. [17] If more than one method is indicated please provide additional details in the "Relevant comments" section of this point. [18] As described under Section 5.3. [19] Cost of which is NOT covered by the reference amount. [20] Cost of which is NOT covered by the reference amount. [21] Cost of which is included within the reference amount. [22] Reference should be made to the specific legislative financial statement for the Executive Agency(ies) concerned. [23] Specify the type of committee and the group to which it belongs.