Javaslat a Tanács határozata a 9. EFA keretében rendelkezésre álló feltételes 1 milliárd euróból 18 millió eurónak Kelet-Timor nemzeti indikatív programja 2006-2007 közötti költségeinek fedezésére történő felhasználásáról és felszabadításáról {SEC(2005) 242} /* COM/2005/0051 végleges */

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 17.2.2005

COM(2005) 51 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

EFA teljesítményértékelés és javaslat a 9. Európai Fejlesztési Alap fennmaradó feltételes maradványösszegeinek felszabadításáról

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az AKCS-EK Vízalap második részletére felhasználandó, a 9. EFA keretén belül rendelkezésre álló feltételes 1 milliárd euro második, 250 millió eurós keretösszegének mozgósításáról

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a 9. EFA keretében rendelkezésre álló feltételes 1 milliárd euróból 18 millió eurónak Kelet-Timor nemzeti indikatív programja 2006-2007 közötti költségeinek fedezésére történő felhasználásáról és felszabadításáról

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal való együttműködést célzó 9. Európai Fejlesztési Alap keretében rendelkezésre álló feltételes egymilliárd euróból fennmaradt 482 millió euro felhasználásáról és felszabadításáról

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a hosszú távú fejlesztési keret tartalékának és a kilencedik Európai Fejlesztési Alap beruházási konstrukciója forrásainak az EU Energia kezdeményezés finanszírozására, a nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási programhoz való hozzájárulásokra, az új EU takarmány-, élelmiszer- és növény-egészségügyi szabályozáshoz történő hozzáigazítására, az Afrikai Unió megerősítése és az “Oktatást mindenkinek” elnevezésű gyorsított kezdeményezéshez való hozzájárulás céljára történő felhasználásáról szóló határozatra vonatkozó, az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa ülésének keretén belül a Közösség által elfogadásra kerülő álláspontról

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Közösség által az AKCS-EK Miniszterek Tanácsán belül elfogadásra kerülő, a hosszú távú fejlesztési keret felhasználásáról és a kilencedik Európai Fejlesztési Alap beruházási konstrukciójából az AKCS-EU Vízalap második kiutalására fordítandó forrásokról szóló határozatra vonatkozó álláspontról

(előterjesztő: a Bizottság){SEC(2005) 242}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

EFA teljesítményértékelés és javaslat a 9. Európai Fejlesztési Alap fennmaradó feltételes maradványösszegeinek felszabadításáról

BEVEZETÉS

A Bizottság által, az AKCS-EK partnerségi megállapodás alapján, 2000. március 1-ével kezdődő és a megerősítéstől 2007 végéig tartó, kezdeti ötéves időszakra, az afrikai, karibi és csendes óceáni országok (AKCS-országok) számára a 9. Európai Fejlesztési Alapból (EFA) nyújtott pénzügyi támogatás kezdeti összege 13,5 milliárd eurót tesz ki. E teljes összegből 1 milliárd eurót a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósulási fokát felmérő teljesítményértékelés alapján szabadítanak fel[1].

E közlemény megerősíti, hogy a Bizottság által 2000-ben elindított reformok jobb teljesítményhez vezettek a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósítási fokának tekintetében[2], valamint hogy ez a pozitív tendencia tovább erősödött a 2004-ben végrehajtott félidős értékelési folyamatnak köszönhetően. E közlemény megállapítja továbbá, hogy a 9. EFÁ-t, a korábbi EFÁ-k átcsoportosított maradványösszegeivel együtt, 2007 végéig teljesen lekötik, anélkül, hogy a Közösségnek lehetősége lenne nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljes mértékű teljesítésére és az új nemzetközi kezdeményezésekre történő reagálásra. A közlemény ezért ajánlja a három csatolt határozattervezet: (i) a Vízalap második 250 millió euro összegű részletének felszabadításáról szóló, (ii) Kelet-Timor 2005-ben az AKCS-csoport teljes jogú tagjává való válását követően, annak nemzeti indikatív programjának finanszírozása céljából történő további 18 millió euro felszabadításáról szóló és (iii) a 482 millió euro összegű feltételes maradványösszegek felszabadításáról szóló határozattervezetek, valamint a regionális együttműködési és integrációs eszköz számára a Vízalap második részletének AKCS-n belüli finanszírozását és a 482 millió euro összegű feltételes maradványösszegek egy részének AKCS-n belüli felhasználását lehetővé tevő felszabadított pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó két kiegészítő határozattervezet elfogadását.

Az EFA pénzügyi teljesítménye

Az EFA teljesítménye 2003-ban volt a legjobb. A kötelezettségvállalások magas szintjét részben magyarázhatja az a tény, hogy 2003 volt a 9. EFA végrehajtásának első éve. Mindazonáltal a kifizetések összege is jelentősen magasabb volt, mint korábban bármikor. A kifizetések kedvező alakulása, amely nemcsak a nem ismétlődő, egyszeri műveleteknek köszönhető, már a megelőző években is megfigyelhető volt és azt a 2004-es, provizórikus számok is alátámasztják (további részletekért lásd az 1. mellékletet). Ezeket a biztató eredményeket annak ellenére sikerült elérni, hogy számos AKCS-országban az együttműködést politikai bizonytalanság, válság és/vagy természeti katasztrófák következményei akadályozták.

[pic]

Figyelembe véve a 2004 vége előtt nagy valószínűséggel várható további kötelezettségvállalásokat és a folyamatban lévő programok visszavont kötelezettségvállalásait, amelyek átlaga az elmúlt 5 évben +/- 330 millió euro volt, a konszolidált 9. EFA nem meghatározott rendeltetésű maradványösszegeinek felhasználásához szükséges éves kötelezettségvállalások bruttó szintje 2005 és 2007 között körülbelül 3 445 millió euro. Ezt az elmúlt két év (2003-2004) bruttó kötelezettségvállalásainak átlagával kell összevetni, amely 3 656 millió euro.

A 2004-es félidős értékelés

2004 során minden olyan AKCS-országban végeztek félidős értékelést (FÉ), ahol az EFA programozási feladatának alapját jelentő országos stratégiai dokumentumot (OSD)[3] írtak alá. A Cotonou-i Megállapodás kifejezetten megállapítja, hogy e félidős értékelések stratégiai változáshoz (változás az OSD súlyponti szektoraiban) és/vagy az országoknak járó kiutalások felülvizsgálatához vezethetnek (felfelé vagy lefelé irányuló, illetve a programozható források és az előre nem látható szükségletekre fordítható indikatív források között).

Az országoknak járó kiutalások lehetséges kiigazításáról szóló döntésnél két, „különleges megfontolással” kiegészített fő kritériumot vettek figyelembe.

- Az adott ország közösségi támogatás végrehajtására vonatkozó pénzügyi teljesítményének értékelését; itt a felhasznált mutatók a következők voltak: átlagos kötelezettség vállalás a korábbi évek szerződéskötési és kifizetési rátái és a fennmaradó maradványösszegek felhasználásához elméletileg szükséges évek száma;

- Az adott ország súlyponti szektorokban (és adott esetben a makrogazdasági támogatásban) nyújtott teljesítménye;

- Különleges megfontolások: az adott ország az intézményi reformok, a szegénység csökkentése, valamint az ország, az OSD programozási folyamat kezdete óta tapasztalható szükségleteire, sérülékenységére és teljesítményére befolyást gyakorló sajátos körülmények terén elért haladásának értékelése; ide tartoznak a konfliktus utáni helyzetek, az országszintű végrehajtási kapacitásra vonatkozó tényezők (pl. a decentralizációs folyamat, a küldöttség és/vagy a nemzeti programengedélyező hivatal ideiglenes alkalmazottakkal történő ellátása problémáinak állása), stb.

A félidős értékelési feladatot a globális pénzügyi egyensúly elérésének szem előtt tartásával végezték[4]. Azokat a pénzügyi javaslatokat, amelyeket 2004 őszén nyújtottak be az EFA-bizottsághoz, és amelyekről a végleges bizottsági határozatok decemberben várhatóak, indikatív módon a következőképp lehet összefoglalni:

- 17 ország esetében a keretek semmilyen változtatását sem javasolják.

- 13 ország esetében a programozható pénzeszközök kerete és a nem előre látható szükségletekre fordítható keret közötti átcsoportosítást javasolnak, a források teljes összegének módosítása nélkül; ez a legtöbb esetben a kihasználatlan nem előre látható szükségletekre fordítható keretből a programozható pénzeszközök keretébe történő átcsoportosításként valósult meg, amely így összevonva 226 millió euróval nőtt (ebből 62% a legkevésbé fejlett országok javára jut).

- 17 ország esetében a kiutalások nettó növelését javasolják (sok esetben ez magában foglalja a keretek közötti átcsoportosítást); a nettó összegnövekedés 766 millió euro (989 millió euro növekedés a programozható pénzeszközök kereteiben, amelyet részben ellensúlyoz a előre nem látható szükségletekre fordítható keretek 223 millió eurós csökkenése), amelyből 97% jut a legkevésbé fejlett országok javára.

- 15 ország esetében az összes kiutalás nettó csökkentését javasolják (amelyből két eset az A-keret mérséklését foglalja magában); a nettó összegcsökkenés 432 millió euro (a programozható pénzeszközök 33 millió euro összegű nettó növekedése mellett), amelyből 84% érinti a legkevésbé fejlett országokat.

Mindez összességében a programozható pénzeszközök nettó 17,6 %-os, vagyis 1248 millió eurós növekedését jelenti, amelynek döntő része (91%-a) a magas abszorpciós kapacitással, valamint kielégítő gazdasági és politikai teljesítménnyel rendelkező, legkevésbé fejlett országoknak jut. E túlértékelt, kihasználatlan, előre nem látható szükségletekre fordítható kiutalásokból és a gyengén teljesítő országoktól történő átcsoportosítások fokozottabban a szegénységre irányítják a figyelmet és növelik a 9. EFA globális abszorpciós kapacitását, ezáltal megerősítik a kötelezettségvállalások és kifizetések pozitív tendenciáját.

Előrejelzések a 2004-2007 közötti időszakra

Az EFA keretében vállalt kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó legújabb előrejelzéseket a teljesítményértékelésekkel párhuzamosan készítették elő és 2004 októberében közölték a Tanáccsal[5]. Ezen előrejelzések a nemzeti és regionális indikatív programok végrehajtási szakaszának megerősítésére és az AKCS-n belüli beavatkozásra alapulnak, amelyeket a küldöttségek és a központok szolgálatai által szolgáltatott adatok alapján szeptember és október folyamán alaposan átvilágítottak. A Tanács által 2003 novemberében elfogadott előrejelzésekkel összhangban az említett előrejelzések alátámasztják azt, hogy a 9. EFA pénzeszközeit – a korábbi EFÁ-k maradványösszegeivel és a Vízalap feltételes milliárdból finanszírozott 250 millió euro összegű első részletével együtt – 2007-re, a 9. EFA tárgyidőszakának végére teljes mértékben lekötik (részletekért lásd a 2. melléklet táblázatát). A 2006-os záró értékelés lehetővé teszi a meglévő előrejelzések korrekcióját és a pénzeszközök végleges átcsoportosítását, tovább erősítve annak lehetőségét, hogy 2007 végéig az összes fennmaradó maradványösszeget lekötik.

A Közösség számára az AKCS-országok felé meglévő nemzetközi kötelezettségei és néhány, a Cotonou-i Megállapodásból közvetlenül eredő, teljesítetlen kötelezettségeinek csak akkor tud eleget tenni, ha a feltételes milliárd maradványösszegeit felszabadítja.

Javaslatok a feltételes maradványösszegek felhasználására

A Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, az EU Vízalap jövőbeli fejlesztéséről és egy előzetes EFA teljesítményértékelésről szóló bizottsági közlemény alapján a Tanács 2004. március 22-én hozzájárult ahhoz, hogy mérlegelje a feltételes 1 milliárd euróból az AKCS-országok számára az európai vízkezdeményezés támogatása céljából 500 millió euro elkülönítését[6]. A Tanács továbbá egyetértett abban is, hogy ezen összeg felét haladéktalanul fel lehet szabadítani, és hogy a 2004-ben az országos stratégiai dokumentumokon elvégzett félidős értékelések és egy sokkal részletesebb EFA teljesítményértékelés eredménye tükrében, 2005 márciusáig a második 250 millió euro összegű részlet mozgósításáról és a fennmaradó 500 millió euro felhasználásáról döntést kell hozni. A közös AKCS-EK Miniszterek Tanácsa, amely 2004. május 6-án Gaboronéban ülésezett, megerősítette e megközelítést[7].

A 2004-es félidős értékelések az AKCS-országok közötti teljesítményalapú forrás-átcsoportosításhoz vezettek, amely nem tett szükségessé további finanszírozást. A záró értékelés még inkább a kedvezményezett országok abszorpciós kapacitására fog összpontosítani és az előre nem látható szükségletek keretéből vagy a gyengén teljesítő országok programozható kereteiből felszabadított pénzeszközökön felül várhatóan nem lesz szükség a nemzeti indikatív programok további finanszírozására. Hasonlóképp, a beruházási konstrukció is kis mértékben késedelmes és nem tesz szükségessé további finanszírozást.

Ezért ajánlott, hogy a feltételes maradványösszegek arányosnál nagyobb részét használják fel a teljesítetlen nemzetközi AKCS-EK kötelezettségek teljesítésére.

Vízalap

A Vízalap végrehajtási módozatait a tagállamokkal folytatott intenzív konzultációt követően gondosan előkészítették. Ennek eredményeképp egy 247 millió euróról szóló finanszírozási javaslatot nyújtottak be az EFA-bizottsághoz, amelyre annak 2004 novemberi ülésén kedvező véleményt kaptak. Az októberi EFA-bizottság igen pozitív megbeszélését követően[8], felfüggesztési záradék értelmében ajánlati felhívást tettek közzé. A különféle nemzetközi fórumokon az érdekelt felek érdekeiről történő tájékozódás növeli annak lehetőségét, hogy erre a felhívásra igen pozitív előzetes válasz érkezzen, amelyet az előzetes ajánlatok beérkezésekor, 2005 elején fognak megerősíteni. A benyújtott finanszírozható projektjavaslatok összegei várhatóan meghaladják a felhívásban meghatározott összeget, ami teljes mértékben indokolttá teszi a Vízalap keretében nyújtott második részlet haladéktalan felszabadítását. Egy ilyen gyorsan végrehajtott felszabadítás lehetővé tenné az első felhívás tapasztalataira és tanulságaira építő második ajánlati felhívás gyors, még 2005-ben történő közzétételét.

Ezért a Tanács elfogadására váró két határozattervezetet csatoltak, amelyek közül az egyik a 9. EFA feltételes forrásaiból további 250 millió euro felszabadítását javasolja, a másik pedig a felszabadított pénzeszközöknek a regionális együttműködési és integrációs eszközbe történő átcsoportosításával kapcsolatos, amelynek célja a Vízalap második részletének az AKCS-n belüli keretből történő finanszírozása.

Egyéb feltételes maradványösszegek

A feltételes milliárd fennmaradó 500 millió eurója tekintetében a Bizottság a javaslatokat a Cotonou-i Megállapodásból eredő kötelezettségek és a nemzetközileg még nem teljesített AKCS-EK kötelezettségvállalások alapján nagyon szigorúan és a prioritások megállapításával válogatta ki, amelynek során a sürgősség, a szegénység súlyozottsága, a támogatás koncentrációja és az abszorpciós kapacitás elvét vette figyelembe. Az AKCS-országok katasztrófa-megelőzésben/katasztrófa készültségben és válság utáni kezelésben történő támogatását célzó AKCS-EK katasztrófaprogram létrehozására vonatkozó, az AKCS-csoport által benyújtott javaslatot elvetették, mivel a létező eszközök már lehetővé teszik, hogy a Bizottság foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. Mindazonáltal az AKCS-titkárság és a Bizottság lépéseket tett annak megvizsgálására, hogy hogyan bővítheti tovább a meglévő reagálási mechanizmusokat, valamint, hogy melyek lehetnek a természeti katasztrófák esetén az AKCS-EK együttműködés és az AKCS-n belüli szolidaritás megerősítését szolgáló kiegészítő intézkedések.

A Cotonou-i Megállapodásból eredő kötelezettségek

1. CDE-CTA

A 9. EFA értelmében a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) és a Mezőgazdasági Fejlesztési Központ (CTA) költségvetésének finanszírozása céljából sorrendben 90 és 70 millió eurót tartanak fenn a hosszú távú fejlesztést támogató keretből. Úgy vélik, ezen összegek fedezik e két közös AKCS-EK intézmény költségvetési szükségleteit az első pénzügyi jegyzőkönyv ötéves időszakára (2000-2005). Mivel mindkét intézmény abszorpciós kapacitása megfelelő, és nincs a korábbi EFÁ-kból áthozott maradékösszegük, 2005 végére mindkét intézmény kifogy pénzeszközeiből. A CDE és a CTA jelenlegi végrehajtási szabályának értelmében a két intézmény éves költségvetési szükségleteit sorrendben 18 illetve 14 millió euróra becsülik. Ezért a két intézmény 2006-2007 közötti működési költségeinek fedezésére a Cotonou-i Megállapodás I. és III. mellékletével összhangban, a hosszú távú fejlesztési keretből 64 millió euro elkülönítését ajánlják, amely összeget a fennmaradó feltételes forrásokból szabadítottak fel.

2. Kelet-Timor

A közös AKCS-EK Tanács 2003-ban jóváhagyta Kelet-Timor csatlakozását a Cotonou-i Megállapodáshoz[9]. Míg Kelet-Timor kezdeti fejlesztési szükségleteiről az EK költségvetés gondoskodott, addig 2005 után, amikor Kelet-Timor várhatóan megerősíti a Cotonou-i Megállapodást, nincs rendelkezés az ország további finanszírozásáról, mivel ez összeegyeztethetetlen lenne a jelenlegi ALA-rendelettel, amely nem engedélyezi az AKCS-csoport tagországainak ALA-keretből történő finanszírozását. Ezért a Bizottság a Cotonou-i Megállapodás 62. cikkének (2) bekezdése és 94. cikkének (1) bekezdése alapján a 9. EFA 18 millió euróval történő kiegészítését javasolja, amely megfelel annak az arányos összegnek, amelyet Kelet-Timor számára különítettek volna el, amennyiben a 9. EFA szokásos támogatáskiutalási kritériumait alkalmazzák.

A tagállamok nem voltak egyhangú véleményen e javaslat tekintetében és a Tanács „kifejezte hajlandóságát a „’feltételes milliárd’ kedvezményes felhasználására”, hogy így elégítse ki Kelet-Timor szükségleteit, figyelembe véve, hogy a fent említett okok alapján jelenleg nincs elkülönítetlen pénzeszköz a 9. EFA keretében[10]. Ezért Kelet-Timor nemzeti indikatív programja 2006-2007 közötti költségeinek fedezésére a hosszú tavú fejlesztési keretből 18 millió euro elkülönítését ajánlják, amely összeget a feltételes maradványösszegekből szabadítottak fel.

Nemzetközi kötelezettségvállalások

1. Energiaprogram

Jelenleg az Afrika Szaharától délre fekvő területein élő lakosság 80%-a csak korlátozott mértékben fér hozzá az energia modern formáihoz. A fa és a biomassza egyéb formájának energia célra történő jelenleg nem fenntartható felhasználása korlátozza, sőt holtpontra juttatja a szegény közösségek társadalmi és gazdasági fejlődését. Felismerve a szegények energiához való hozzáférése javításának fontosságát, az EU 2002-ben Johannesburgban a fenntartható fejlődésről tartott világtalálkozón, (WSSD) elindította a szegénység felszámolásáról és a fenntartható fejlődésről szóló EU Energia kezdeményezést (EUEI). Az EUEI célkitűzése az, hogy a szegényeknek történő megfelelő, fenntartható, környezetvédelmi szempontból megfelelő energiaszolgáltatás által hozzájáruljon a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG-k) megvalósításához.

Ebben a vonatkozásban a Bizottság a közelmúltban fogadott el egy javaslatot az AKCS-térségben létrehozandó 250 millió eurós Energiaprogramról[11]. Ezen Energiaprogram létrehozásának módozatai a Vízalap mintáját fogják követni és a tagállamok és egyéb érdekelt felek aktív részvételével fog elkészülni. A Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közlemény következtetéseiben azt javasolja, hogy ezt az új kezdeményezést a feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegeiből finanszírozzák.

Figyelembe véve az EU Energiakezdeményezése által keltett nagy várakozást, az energia rendkívüli jelentőségű szerepét az MDG-k megvalósításában, valamint annak döntő fontosságát, hogy a költséghatékony és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiaszolgáltatásokhoz a szegények is hozzáférhessenek, azt indítványozzák, hogy a javasolt AKCS/EU Energiaprogramot a feltételes maradványösszegekből származó 250 millió eurót kitevő indikatív összeggel finanszírozzák, és hogy a teljes összeget csoportosítsák át az e célból létrehozott AKCS-n belüli keretbe.

2. Árukockázat-kezelés

A nemzetközileg forgalmazott mezőgazdasági áruk árában a közelmúltban bekövetkezett drasztikus csökkenés után és tekintettel arra a tényre, hogy a foglalkoztatás és bevétel szempontjából igen nagy számú szegény ember függ ezen áruk versenyképes előállításától, a nemzetközi közösség arra szólít fel, hogy szenteljenek különös figyelmet e problémának, beleértve a többoldalú kereskedelmi tárgyalások, valamint az EU és az AKCS-térségek közötti gazdasági partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalások problémáit. Válaszul e kihívásra a Tanács 2004 áprilisában egy Bizottság által készített EU cselekvési tervet fogadott el, amely magában foglal egy, az árukockázat-biztosításhoz és kereskedelmi finanszírozáshoz való termelői hozzáférés elősegítésére vonatkozó javaslatot[12].

E kezdeményezés célja, hogy a világbanki technikai segítségnyújtást és az e területen tervezett bizottsági kapacitásbővítő programot[13] egy, az AKCS-országok piacalapú, árukockázat-kezelési eszközökhöz történő hozzáférését azok biztosítási díjainak ideiglenes társfinanszírozása által támogató, nemzetközi finanszírozási programmal egészítse ki. Ez hozzá fog járulni a kedvezményezett AKCS-országok árusokk (áringadozások és természeti katasztrófák) esetén fennálló sérülékenységének csökkenéséhez és az árukockázat-kezelési eszközök további használatát segítő fejlődéséhez. A mezőgazdasági áruk közös EU-AKCS bizottsága fogja felügyelni a program megtervezését és végrehajtási módozatait.

A feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegéből, a Cotonou-i Megállapodás 68. cikkének (5) bekezdésében egyértelműen meghatározott nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási programhoz történő hozzájárulás céljából, 25 millió euro elkülönítését, valamint az összeg az e célra létrehozott AKCS-n belüli keretbe történő átcsoportosítását ajánlják.

3. Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

EU szinten a „Hivatalos Takarmány- és Élelmiszerellenőrzések”-ről szóló új rendelet 2006 januárjában lép hatályba[14]. Ezen új rendelet megköveteli a harmadik országoktól, hogy részletes információt szolgáltassanak a takarmány-, élelmiszer- és növény-egészségügyi ellenőrzési rendszereik általános szerkezetéről és kezeléséről, valamint hogy biztosítsanak kielégítő garanciákat az EU piacra szánt termékek EU biztonsági szabványoknak történő megfelelése tekintetében. Annak érdekében, hogy az AKCS-országok az EU piacokhoz történő hozzáférésüket fenntartsák, és hogy az említett új szabályozásokkal megbirkózzanak, jelentős beruházásokat kell végrehajtaniuk.

A Cotonou-i Megállapodás közösségi politikák közötti összefüggésről szóló 12. cikke úgy rendelkezik, hogy az ilyen esetekben és az AKCS-országok kérésére konzultációkat kell tartani annak érdekében, hogy az intézkedések hatásával kapcsolatos észrevételeiket figyelembe vegyék. A fejlődő országok SPS-sel kapcsolatos kérdéseit vizsgáló szolgálatközi csoport felügyelete alatt végrehajtott, az új szabályozással kapcsolatos előzetes hatástanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az AKCS-országoknak 300 millió eurót kitevő összegre van szükségük ahhoz, hogy megerősítsék alapvető képességüket az új EU követelmények teljesítése tekintetében. Az AKCS-főtitkár támogatásával egy sokkal részletesebb hatástanulmányba kezdtek, de a következő programozási szakasz megkezdődéséig a legégetőbb problémák megoldását már egy 30-40 millió eurós induló keret is lehetővé tenné.

A feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegéből tehát az AKCS-országoknak az új EU-s SPS szabályozáshoz való igazodását segítő kapacitásbővítő program kezdeti szakaszához történő hozzájárulás céljából 30 millió euro elkülönítését, valamint az összegnek az e célra létrehozott AKCS-n belüli keretbe történő átcsoportosítását ajánlják.

4. Afrikai Unió

Tekintettel az Afrikai Unió (AU) növekvő jelentőségére a békefenntartásban és konfliktus-megelőzésben, a regionális integráció és felelősségteljes kormányzás elősegítésében, valamint az EU-Afrika párbeszéd kiszélesítéséről szóló közlemény[15] kedvező tanácsi fogadtatására, helyénvalónak tűnik az AU intézmények fokozottan stratégiai szemléletű támogatása felé való elmozdulás és a pánafrikai támogatási program számára, a 2004 júliusában Addisz Ababában, az afrikai állam- és kormányfők csúcstalálkozóján elfogadott „Vision and Mission of the African Union and Strategic Plan for 2004-2007” keretében történő kiegészítő összeg fenntartása. E program célja többek között az, hogy növelje az AU intézmények hatékonyságát és működési kapacitását, fokozza a civil társadalom részvételét ezen intézményekben és erősítse pánafrikai problémákban való intézményi részvételt.

A pánafrikai támogatási programhoz való hozzájárulás érdekében a feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegéből 50 millió eurót kitevő összeg elkülönítését, valamint az összegnek az e célra létrehozott AKCS-n belüli keretbe történő átcsoportosítását ajánlják.

5. Az „Oktatást mindenkinek” elnevezésű gyorsított kezdeményezés (FTI)

Az „Oktatást mindenkinek” gyorsított kezdeményezés (FTI) egy olyan globális partnerség, amelyet 2002 közepén indítottak az alacsony bevételű országok részére, hogy segítsék őket a 2015-re minden gyermek teljes alapfokú oktatását biztosító, oktatási Millenniumi Fejlesztési Cél megvalósításában. Ez az egyik első olyan eszköz, amely működőképessé teszi az adományozók és a fejlődő országok közötti, hivatalos fejlesztési támogatást hatékonyabbá tevő, hatékony partnerségről szóló monterrey-i konszenzust. Az FTI alapvetően a partnerországokban már meglévő finanszírozási mechanizmusokra támaszkodik. Mindazonáltal, az FTI partnerség további két új konstrukciót hozott létre: az FTI katalizátor alapot, amely ideiglenesen nyújt segítséget azon országoknak, amelyek nem képesek a megfelelő háttér kialakításához szükséges elegendő hazai forrást mozgósítani, hogy így tegyék lehetővé számukra a hosszú távú kiegészítő támogatás kiegyenlítését; valamint egy FTI program előkészítését támogató konstrukciót, amely az elégtelen belső kapacitással rendelkező országok számára oktatási terv készítését segíti elő.

Mivel lehetetlennek bizonyult az FTI szisztematikus támogatása a 2004-es nemzeti félidős értékelési szakasz révén, a gyorsított kezdeményezéshez a feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegéből 63 millió eurót kitevő indikatív összeggel való hozzájárulást, valamint az összegnek az e célra létrehozott AKCS-n belüli keretbe történő átcsoportosítását ajánlják.

Következtetés

A Tanács általi elfogadásra váró három kiegészítő határozattervezetet csatoltak, amelyben a 9. EFA források fennmaradó feltételes maradványösszegeinek összesen 500 millió eurót kitevő felszabadítását javasolják. Az egyik határozat 18 millió euro felszabadítását javasolja, amelyet a hosszú távú fejlesztésre fordítható pénzügyi keretbe utalnak ki annak érdekében, hogy a Cotonou-i Megállapodásból Kelet-Timor számára következő kötelezettségek teljesüljenek. A két további határozat azt javasolja, hogy egyfelől 482 millió euro maradványösszeget szabadítsanak fel kiegészítő támogatás céljából, amely felhasználható a CDE és a CTA 2007-ig történő támogatására, az új EU Energiaprogram elindítására, az árukockázat-kezelési alaphoz történő hozzájárulás céljára, az AKCS-n belüli, az EU új takarmány- és élelmiszerügyi szabályozásának megfelelő, átfogó egészségügyi és növény-egészségügyi kapacitásbővítő támogatási program első szakaszának létrehozására és az Afrikai Unió segítésére abban, hogy az Afrikai Unió és az „Oktatást mindenkinek” gyorsított kezdeményezés számára egy pánafrikai támogatási programot hozzon létre, másfelől pedig, hogy 416 millió euro összegű felszabadított pénzeszközt csoportosítsanak át a regionális együttműködési és integrációs eszközbe annak érdekében, hogy e tevékenységek finanszírozhatók legyenek az AKCS-n belüli keretből, kivéve a CDE-nek és a CTA-nak nyújtott támogatásokat, amelyeket a hosszú távú fejlesztési keretből finanszíroznak.

1. MELLÉKLET

Az EFA pénzügyi teljesítménye

Az EFA teljesítménye 2003-ban volt a legjobb. A kötelezettségvállalások magas szintjét (4127 millió euro) részben magyarázhatja az a tény, hogy 2003 volt a 9. EFA végrehajtásának első éve. Mindazonáltal lényeges azt is figyelembe venni, hogy a kifizetések összege is jelentősen magasabb volt, mint korábban bármikor. E kedvező alakulás, amely nemcsak a nem ismétlődő, egyszeri műveleteknek köszönhető, már a megelőző években is megfigyelhető volt és azt a 2004-es, provizórikus számok is alátámasztják. Ezeket a biztató eredményeket annak ellenére sikerült elérni, hogy számos AKCS-országban az együttműködést politikai bizonytalanság, válság és/vagy természeti katasztrófák következményei akadályozták.

[pic]

1.1 Kötelezettségvállalások

2003-ban a Bizottság 3 761 millió euro összegű kötelezettséget vállalt. Emellett az EBB, amely az új Beruházási konstrukció 9. EFÁ-ból származó pénzeszközeit teljesen autonóm módon kezeli, 366 millió euro értékű kötelezettséget vállalt. Ezzel a kötelezettségvállalások teljes értéke 2003-ban 4 127 millió euro. A múltban mindössze egyetlen évben, 2000-ben értek el hasonló nagyságrendű eredményt, , amikor a kötelezettségvállalások teljes összege 4007 millió euro volt (amelyből hozzávetőlegesen 1000 millió eurót szántak adósságcsökkentésre).

Az EFA-kötelezettségvállalások alakulása hagyományosan egy ciklikus mintát követ, amely szerint az első években magas a kötelezettségvállalások szintje, majd kiegyenlítődik. A kötelezettségvállalások szintjének 2003-as történelmi magasságba szökését, még a HIPC adósságcsökkentési kezdeményezés és az Egészségügyi Világalap által az AIDS, tuberkulózis és malária elleni küzdelem támogatására nyújtott külön hozzájárulások levonását követően is csak részben magyarázhatja az, hogy ez az év a Cotonou-i Megállapodás hatálybalépését követő, új kötelezettségvállalási ciklus elejére esett.

A 2004 októberének közepén rendelkezésre álló számadatok és az értékelt projektek és programok alapján a normál kötelezettségvállalások szintje kezdetben, 2004-ben vissza fog esni, majd 2005-ben ismét emelkedik, és azután 2006-tól fokozatosan csökkenni fog[16].

A 2004-es érték csökkenése részben valószínűleg a 2003-ban tett hatalmas erőfeszítés utóhatásával magyarázható, amely a figyelmet a programozásról a végrehajtás kérdéseire irányította, azonban a decentralizáció utolsó fázisának eredményeképpen bekövetkező nagyarányú munkaerő átcsoportosítás következménye is lehet[17].

A 2004 elején szervezett regionális szemináriumsorozat keretében értékelt, majd a félidős értékelési folyamat során újra megvizsgált és 2004 októberének végéig az EuropeAid által a küldöttségekkel folytatott konzultációt követően folyamatosan frissített programozási folyamat megerősíti, hogy a kötelezettségvállalások szintje 2005-ben ismét gyors emelkedésnek fog indulni.

A legutóbbi számadatok alapján az EBB-nek is csökkentenie kellett a beruházási hitelkeret felhasználására vonatkozó 2004-es előrejelzéseit (az eredeti becsült 500 millió euróról 335 millió euróra), 2005-re vonatkozó előrejelzését azonban a kapcsolatok jelenlegi portfoliója alapján fenntartja.

EFA kötelezettségvállalások

millió € |

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 |

BIZOTTSÁG által kezelt pénzeszközök ÖSSZESEN | 4 007 | 1 921 | 2 115 | 3 761 | 2 850 | 3 500 |

amelyből |

A. Speciális műveletek |

- STABEX | 373 |

- HIPC (súlyosan eladósodott szegény országok) | 1 029 | 60 | 460 |

- Egészségügyi Világalap az AIDS, tuberkulózis és malária elleni küzdelem támogatására | 170 |

- Békeprogram | 250 |

- Vízalap | 3 | 247 |

Részösszeg: | 1 402 | 60 | 630 | 253 | 247 |

MINDÖSSZESEN BIZOTTSÁG + EBB | 4 007 | 1 921 | 2 115 | 4 127 | 3 185 | 4 055 |

(1) A 9. EFA EBB által kezelt eszközei (beruházási konstrukció és kamattámogatás).

Ahogy az a 1.4. pontban található táblázatból is látszik, a legnagyobb mértékben az AKCS-n belüli tartalékok nőttek a kezdeti kiutalásokhoz viszonyítva, ez pedig a nemzetközi kötelezettségvállalások által jelentett nyomásra és az ilyen kezdeményezésekhez csatolt gyorskifizetési mechanizmusokra vezethető vissza. Az alábbi táblázat mutatja, hogy az AKCS-n belüli pénzeszközök magas kötelezettségvállalási szintje részben azok 2003-ban és 2004-ben történt külön kezdeményezésekre való felhasználásával magyarázható, de a jelenlegi vizsgálat alatt álló programok is alátámasztják azt, hogy a maradványösszegek nagy részét 2005 végéig felhasználják.

A Tanács 2004. áprilisi határozata nyomán a Vízkezdeményezés első részletét várhatóan 2005 végéig teljesen lekötik. A tagállamokat és az érdekelt nem állami szereplőket is magában foglaló kiterjedt konzultáció melletti döntésnek köszönhetően a kötelezettségvállalások kismértékben késtek, ezért nemrég nemzetközi ajánlati felhívást tettek közé. Ez lehetővé teszi a 2005 februárjáig történő biztos információhoz jutást a támogatásra jogosult projektek összegei és földrajzi fekvése tekintetében[18].

Az AKCS-n belüli kiutalások és kötelezettségvállalások

millió €

1. | Társadalmi ágazatok | 342,333 | 230,000 | 67,19% | 105,000 | 97,86% |

-egészségügyi ágazat | 229,000 | 50,000 |

-oktatásügyi ágazat | 1,000 | 55,000 |

- alapfokú oktatás | 20,000 |

- felsőoktatás és kutatás | 1,000 | 35,000 |

2. | Módszertani támogatás és kapacitásbővítés | 163,900 | 50,000 | 30,51% | 95,150 | 88,56% |

- kereskedelem és regionális integráció, | 50,000 | 12,350 |

- kutatási kapacitás - fenntartható fejlődés | 0,000 | 50,700 |

- megújuló energia | 0,000 | 7,100 |

- migráció | 0,000 | 25,000 |

3. | Természeti erőforrások | 366,840 | 12,340 | 3,36% | 327,835 | 92,73% |

- növényvédő szerek, járványos állatbetegségek, SPS | 5,000 | 7,500 |

- vízalap | 3,000 | 247,000 |

- többoldalú környezetvédelmi megállapodások | 3,000 | 30,000 |

- halászat | 0,000 | 31,500 |

- megvalósíthatósági tanulmányok és kutatás | 1,340 | 11,835 |

4. | Magánszektor támogatás + IKT | 138,050 | 61,095 | 44,26% | 76,955 | 100,00% |

- magánszektor támogatás - versenyképesség | 60,650 | 3,955 |

- mezőgazdasági áruk - pamut, | 0,000 | 45,000 |

- IKT | 0,445 | 28,000 |

5. | Béketeremtés | 285,000 | 275,000 | 96,49% | 10,000 | 100,00% |

6. | Egyéb összegek | 100,413 | 48,084 | 47,89% | 47,329 | 95,02% |

- AKCS-titkárság | 21,800 | 9,000 |

- műszaki együttműködési program | 19,000 | 10,000 |

- stratégiai partnerség ENSZ | 0,000 | 10,000 |

- kultúra | 0,000 | 7,000 |

- egyéb AKCS támogatási, képzési, tájékoztató tevékenységek | 7,284 | 11,329 |

7. | Adósságcsökkentés (HIPC) | 460,000 | 460,000 | 100,00% | 0,000 | 100,00% |

ÖSSZESEN | 1 856,536 | 1 136,519 | 61,22% | 662,269 | 96,89% |

(*) Magában foglalja a Tanács által elfogadott 170 millió eurót, amelyet az AKCS-országoknak 2004 vége előtt meg kell erősíteniük – COM(2004)208. |

(**) Amelyből 2003-ban 759,2 millió eurót használtak fel |

1.2. Kifizetések

A Bizottság 2003-ban 2 427 millió eurót fizetett ki. Ez az összeg olyan speciális műveleteket is tartalmaz, mint a Stabex eszköz keretében Szudán külön számlájára átutalt 191 millió euro, és a 209 millió euro összegű külön hozzájárulás a súlyosan eladósodott szegény országok számára, valamint a globális alaphoz az AIDS, a gümőkór és a malária elleni küzdelemhez 170 millió euro összeggel való hozzájárulás, amely utóbbi kettőt az AKCS-n belüli tartalékokból finanszíroznak[19]. Az EBB 4 millió eurót fizetett ki a Beruházási konstrukcióból, így a két intézmény kifizetéseinek együttes összege 2 431 millió euro volt.

Míg a kifizetések tekintetében a 2003-as szint (amely 14 %-kal magasabb a 2001-ben elért kiadások szintjénél, amely korábban a legmagasabb volt az EFA történetében) rekordot jelent az EFÁ-nak, addig a 2004-re és 2005-re szóló és a jelenleg is folyó projektek, programok, valamint az új programok körültekintő értékelésén alapuló előrejelzések még magasabbak[20].

Az alapul szolgáló rendszeres kifizetések növekvő tendenciát mutatnak, még akkor is, ha beszámítjuk a 2003-ról, kincstári korlátozásoknak köszönhetően áthozott 270 millió eurós kifizetések hatását. Október közepéig a bizottsági kifizetések elérték az 1812 millió eurót (amely magában foglalja a számviteli rendszerben még nem érvényesített, de már kifizetett 117 millió eurót), amely az éves célkitűzés 73 %-a és jelentősen magasabb, mint ugyanezen időszak 2002-ben és 2003-ban tapasztalt értékei. Mindez a javított szerződéskötéssel együtt alátámasztja a javított kifizetési teljesítmény strukturális jellegét.

A beruházási konstrukció terhére vállalt kötelezettségvállalások vártnál alacsonyabb szintjének köszönhetően az EBB által kezelt pénzeszközök kifizetésére vonatkozó előrejelzéseket lefelé, a 2004 májusában előre jelzett 168 millió euróról 90 millió euróra kellett módosítani.

EFA kifizetések

millió € |

2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 |

BIZOTTSÁG által kezelt pénzeszközök ÖSSZESEN | 1 640 | 2 124 | 1 902 | 2 427 | 2 475 | 2 760 |

amelyből |

A. Speciális műveletek |

- STABEX | 82 | 353 | 2 | 191 |

- HIPC (súlyosan eladósodott szegény országok) | 356 | 350 | 180 | 209 | 100 | 200 |

- Egészségügyi Világalap az AIDS, tuberkulózis és malária elleni küzdelem támogatására | 170 |

- Békeprogram | 22 | 61 |

- Vízalap | 57 |

Részösszeg: | 439 | 703 | 182 | 570 | 122 | 318 |

MINDÖSSZESEN BIZOTTSÁG + EBB | 1 640 | 2 124 | 1 902 | 2 431 | 2 565 | 2 995 |

(1) A 9. EFA EBB által kezelt eszközei (beruházási konstrukció és kamattámogatás).

1.3. A fennálló kötelezettségvállalások („Reste à Liquider” (RAL))

A hátralékos (kifizetetlen) kötelezettségvállalások teljes készlete nagymértékben, a 2003 elején meglévő 8385 millió euróról, ugyanazon év végére 9410 millió euróra (12%-kal) nőtt. Ez a Cotonou-i Megállapodás hatályba lépését és az új kötelezettségvállalási ciklus (9. EFA) kezdetét követő nagyon magas szintű kötelezettségvállalásoknak köszönhető. Mindazonáltal a kifizetések magas szintjének hatására a RAL felhasználásához szükséges évek számát kifejező együttható 4,41-ről (2002 vége) 3,88-ra (2003 vége) csökkent. Ez a kedvező tendencia 2000-ben kezdődött, amikor a RAL felhasználáshoz szükséges időtartama a legmagasabb, öt év feletti volt.

A 2004-es alacsonyabb bruttó kötelezettségvállalási arány, a korábbi programok visszavont kötelezettségvállalásainak normális szintjével és a kifizetések további emelkedésével párosulva 2004 végére stabilizációhoz, vagy akár a RAL abszolút értékben kifejezett, kismértékű csökkenéséhez, valamint a felhasználásához szükséges évek számának további csökkenéséhez is vezethet.

Habár a magasabb kötelezettségvállalási arány 2005-ben a RAL kismértékű, abszolút értékű növekedéséhez vezethet, a RAL 2007 végére a 2004-es szinten fog stabilizálódni, amely a 2005-ben tapasztalható ideiglenes növekedést kiegyenlítő, 2007-ben bekövetkező jelentős csökkenés következménye lesz. Figyelembe véve a növekvő kifizetési arányt, a RAL felhasználási ráta 3,5 év alá fog esni.

1.4. A pénzügyi helyzet 2004 végén

Az AKCS-országok részére szánt EFA-források végrehajtásának állapotát az alábbi táblázat mutatja.

A Cotonou-i Megállapodás hatályba lépése óta a korábbi EFÁ-kból a 9. EFÁ-ba átcsoportosított teljes összeg 2607 millió euro.[21]. E források többségét a nemzeti indikatív programokba csoportosították át, azonban arányát tekintve a legnagyobb emelkedést az AKCS-n belüli együttműködés keretében jegyezték be.

Azáltal, hogy a feltételes milliárd egy hányadát az EU Vízalap elindítása céljából részlegesen felszabadították, a konszolidált 9. EFA keretében rendelkezésre álló teljes finanszírozási összeg jelenleg 15 367 millió euro[22].

Az AKCS-országok rendelkezésére álló EFA-források

kiutalások | %-ban | maradványösszegek |

9. EFA |

1. Hosszú távú fejlesztések | 9 072 150,000 | 10 369 136,300 | 3 050 342,532 | 29,42% | 7 318 793,769 |

- nemzeti indikatív programok | 8 523 200,000 | 1 663 109,463 | 10 186 309,463 | 3 012 464,532 | 29,57% | 7 173 844,931 |

- CDE-CTA-JAA (*) | 164 000,000 | -99 101,000 | 64 899,000 | 37 878,000 | 58,36% | 27 021,000 |

- tartalék | 384 950,000 | -267 022,163 | 117 927,838 | 0,000 | 0,00% | 117 927,838 |

2. Regionális együttműködés | 1 204 000,000 | 2 773 679,752 | 1 319 629,084 | 47,58% | 1 454 050,668 |

- AKCS csoporton belül (**) | 300 000,000 | 1 556 536,248 | 1 856 536,248 | 1 059 122,656 | 57,05% | 797 413,592 |

- regionális együttműködés | 643 000,000 | 274 143,505 | 917 143,505 | 260 506,428 | 28,40% | 656 637,076 |

- tartalék | 261 000,000 | -261 000,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

A Bizottság által kezelt pénzeszközök részösszege | 10 276 150,000 | 13 142 816,053 | 4 369 971,616 | 33,25% | 8 772 844,437 |

3. Az EBB által kezelt pénzösszegek |

- beruházási konstrukció | 2 037 000,000 | 0,000 | 2 037 000,000 |

- kamattámogatások | 186 850,000 | 0,000 | 186 850,000 |

Az EBB által kezelt pénzösszegek részösszege | 2 223 850,000 | 2 223 850,000 | 485 000,000 | 21,81% | 1 738 850,000 |

9. EFA összesen | 13 500 000,000 | 5 483 332,106 | 16 116 666,053 | 4 854 971,616 | 11 261 694,437 |

6., 7. és 8. EFA (***) | 32 389 204,304 | -2 607 910,427 | 29 781 293,877 | 29 717 936,821 | 99,79% | 63 357,056 |

(*) CDE – Vállalkozásfejlesztési Központ; CTA – Mezőgazdasági Fejlesztési Központ; JPA – Közös Parlamenti Közgyűlés. |

(**) Ez a számadat azt a Tanács által jóváhagyott, COM(2004)208 átcsoportosítási javaslatot vetíti előre, amellyel kapcsolatban decemberben AKCS megerősítést várnak. |

(***) A korábbi EFÁ-kból történő átcsoportosítás és a 9. EFA változtatásai közötti különbség alkotja az átcsoportosítatlan STABEX pénzeszközök kamatát. |

Kötelezettségvállalások céljából 2004 utolsó negyedévére és az azt követő három évre rendelkezésre álló teljes összeg, a feltételes milliárd maradványösszegei nélkül, nettó 10512 millió euro, amelyből 8773 millió euro a Bizottság által kezelt támogatásokra jut, ahol a maradványösszegeket az EBB kezeli. Figyelembe véve a folyamatban lévő kötelezettségvállalásokat és a 2004 utolsó negyedévében nagy valószínűséggel várható kiegészítő kötelezettségvállalásokat, az év végére 9345 millió euro, azaz átlagban évente 3115 millió euro marad felhasználatlanul a 9. EFA fennmaradó felhasználási időtartamára. Tekintettel a folyamatban lévő programok visszavont kötelezettségvállalásaira, amelyek az elmúlt öt év során átlagosan +/- 320-340 millió eurót tettek ki[23], a konszolidált 9. EFA felhasználatlan maradványösszegeinek hasznosításához szükséges évi kötelezettségvállalások bruttó szintje hozzávetőlegesen 3445 millió euro, amelyből indikatívan 2945 millió euro vonatkozik a Bizottság által kezelt pénzeszközökre és 550 millió euro az EBB által kezelt pénzeszközökre.

Arányait tekintve a kötelezettségvállalások többsége az AKCS-n belüli tartalékok keretében már megvalósult, ami tükrözi az EFA flexibilitását az új nemzetközi kezdeményezésekre történő reagálás tekintetében. A legtöbb feladat a nemzeti indikatív programok tekintetében várható azon országos stratégiai dokumentumok és a regionális indikatív programok félidős értékelései eredményeképpen, amelyek esetében a 2004-es évet elsődlegesen a különböző régiók részletes megvalósíthatósági tanulmányainak készítésére használták.

A hosszú távú fejlesztési tartalékokat elsődlegesen a decentralizációból 2006-2007-ben származó végrehajtási költségek esetében jelentkező pénzügyi hiányosságok fedezésére különítették el[24]; továbbá, mivel a decentralizáció elsődleges célkitűzése a közösségi támogatás rendelkezésre bocsátásának javítása, a Bizottság megbízást kapott a Tanácstól, hogy kezdjen tárgyalásokat a Cotonou-i Megállapodás felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy lehetővé váljon az ilyen kiegészítő decentralizációs kiadások EFÁ-ból történő finanszírozása[25].

2. MELLÉKLET

A 9. EFA terhére vállalt kötelezettségek és kifizetések előrejelzése

a 2006 -2009 évekre

millió €

|2003* |2004e |2005e |2006f |2007f |2008f |2009f |2003-‘07 | |Kötelezettségvállalások a rendelkezésre álló pénzeszközök terhére

amelyből

- korábbi EFA

- visszavont kötelezettségvállalások

- 9. EFA, nettó** |

4.127

574

365

3.188 |

3.185

340

2.865 |

4.055

340

3.735 |

3 500

320

3.180 |

2 750

320

2.430 |

- |

17.617

574

1.685

15.358 | |Kifizetések |2.431 |2.565 |2.995 |3 400 |3 100 |2 900 |2 650 | | |(*) A 2003. évi kötelezettségvállalások összege tartalmazza a korábbi EFÁ-kból származó 574 millió eurót, amelynek terhére 2004. április 1-e előtt történt kötelezettségvállalás (amely időpont óta minden maradványösszeget, – eddig 2 608 millió eurót – a 9. EFÁ-ba csoportosítottak át).

(**) A rendelkezésre álló EFA-források táblázatának 1.4. pontjától való 8,7 millió euro összegű eltérés az átcsoportosítatlan STABEX pénzeszközök el nem különített, felhalmozott kamatait mutatja.

e) : becslés, az EFA projekt részletes átvilágítása alapján

f) : előrejelzés

INDOKLÁS

A 2000. június 23-án Cotonouban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz 1. mellékletként csatolt pénzügyi jegyzőkönyv a (2) bekezdésében egy összesen 13,5 milliárd euro összegű 9. Európai Fejlesztési Alapot hoz létre az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok javára. A pénzügyi jegyzőkönyvről szóló EU Nyilatkozatban – az AKCS-EK partnerségi megállapodás záróokmánya szerinti XVIII. nyilatkozatban – meghatározottak szerint a 13,5 milliárd eurós teljes összegen belül csak 12,5 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre a pénzügyi jegyzőkönyv hatályba lépésének alkalmával (2003. április 1.) A fennmaradó 1 milliárd eurót a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósulási fokának felmérése révén, az EFA teljesítményértékelése alapján szabadítják fel. E teljesítményértékelést 2004-ben, bizottsági javaslat alapján, az AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz csatolt XVIII. nyilatkozattal, valamint az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és adminisztrációjáról szóló, a tagállamok kormányainak képviselői közötti belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

A Tanács 2004. március 22-én beleegyezett az AKCS-országok számára szánt "EU Vízalap" létrehozásába, valamint abba, hogy mérlegelje a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euróból e Vízalapra fordítandó 500 millió euro elkülönítését, és egy 250 millió eurós első kiutalás felszabadítását. E döntést arra alapozták, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések 2003. év végi szintje, továbbá a Bizottság által előterjesztett, a 2004-2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések azt mutatták, hogy a kilencedik EFA AKCS-országoknak szánt forrásait teljes mértékben fel lehet használni, valamint, hogy a feltételes milliárd első részlete az eddigi teljesítmény alapján felszabadítható.

Az országos stratégiák félidős értékelései és a Tanács EFÁ-ra vonatkozó teljesítményértékelése eredményének tükrében a Tanácsnak döntenie kell a második 250 millió eurós részletnek a Vízalap számára történő mozgósításáról, valamint a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euro fennmaradó 500 millió eurós részének megegyezésen alapuló felhasználásáról.

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 310. cikkére, annak 300. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodásra,

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS-EK partnerségi megállapodás végrehajtása céljából teendő lépésekről és a követendő eljárásokról szóló belső megállapodásra[26],

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS-EK partnerségi megállapodás 2000. szeptember 18-án aláírt pénzügyi jegyzőkönyve értelmében nyújtandó közösségi támogatás adminisztrációjáról és finanszírozásáról szóló belső megállapodásra, és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére (belső megállapodás)[27],

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

1. A belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint az AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz XVIII. nyilatkozatként csatolt, pénzügyi jegyzőkönyvről szóló EU Nyilatkozattal összhangban, a 9. EFÁ-ból az AKCS-országok részére szánt teljes, 13,5 milliárd euro összegből csak 12,5 milliárd eurót szabadítottak fel a pénzügyi jegyzőkönyv 2003. április 1-i hatályba lépésének alkalmával.

2. A belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az 1 milliárd eurót kitevő összeget kizárólag a Bizottságtól érkező javaslat alapján a Tanács által 2004-ben elvégzett teljesítményértékelést követően lehet felszabadítani. A pénzügyi jegyzőkönyv (7) bekezdése és a XVIII. nyilatkozat meghatározza, hogy e teljesítményértékelés a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósítási fokának értékeléséből áll.

3. A Tanács 2004. március 22-én beleegyezett az AKCS-országok számára szánt Vízprogram létrehozásába, valamint abba, hogy mérlegelje a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euróból e Vízalapra fordítandó 500 millió euro elkülönítését, és egy 250 millió eurós első kiutalás felszabadítását. E döntést arra alapozták, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések 2003 év végi szintje, továbbá a Bizottság által előterjesztett, a 2004-2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések azt mutatták, hogy a 9. EFA AKCS-országoknak szánt forrásait teljes mértékben fel lehet használni.

4. Az első 250 millió eurós összeget felszabadították és a belső megállapodás 2. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban a következőképpen osztották el: 185 millió euro a hosszú távú fejlesztési támogatási keretbe, 24 millió euro a regionális együttműködési és integrációs keretbe és 41 millió euro a beruházási konstrukciós keretbe.

5. Ugyanezen határozat keretében a Tanács úgy döntött, hogy az országos stratégiák félidős értékelései és saját, EFÁ-ra vonatkozó teljesítményértékelése eredményének tükrében a Tanács 2005 márciusáig dönt a 250 millió eurós második részletének mobilizációjáról, valamint a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euro fennmaradó 500 millió eurós részének megállapodás szerinti felhasználásáról.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az országstratégiák félidős értékelései és a Tanács EFÁ-ról készített teljesítményértékelése eredményének tükrében a Tanács hozzájárul az AKCS-országok számára szánt, Vízalapra fordítandó 250 millió euro összegű második kiutalás mozgósításához.

2. cikk

A 250 millió euro összegű második kiutalást felszabadítják és a következőképp osztják fel:

6. 185 millió eurót a belső megállapodás 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában és a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdésének a) pontjában említett hosszú távú fejlesztési támogatási keretbe;

7. 24 millió eurót a belső megállapodás 2. cikke (1) bekezdése b) pontjában és a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdésének b) pontjában említett regionális együttműködési és integrációs keretbe;

8. 41 millió eurót a belső megállapodás 2. cikke (1) bekezdése c) pontjában és a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdésének c) pontjában említett beruházási hitelkeretbe.

3. cikk

Az AKCS Miniszterek Tanácsát tájékoztatják e határozatról.

4. cikk

E határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, [...]

a Tanács részéről

az elnök

INDOKLÁS

Az országstratégiák félidős értékelései és a Tanács EFÁ-ra vonatkozó teljesítményértékelése eredményének tükrében a Tanácsnak döntenie kell a 250 millió eurós második részlet Vízalap számára történő mozgósításáról, valamint a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euro fennmaradó 500 millió eurós részének megegyezésen alapuló felhasználásáról.

A közös AKCS-EK Tanács 2003-ban jóváhagyta Kelet-Timor csatlakozását az AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz. Míg Kelet-Timor kezdeti fejlesztési szükségleteit az EK költségvetése fedezte, addig 2005 után, amikor Kelet-Timor várhatóan megerősíti a Cotonou-i Megállapodást, nem rendelkeznek az ország további finanszírozásáról, mivel ez összeegyeztethetetlen lenne a jelenlegi ALA-rendelettel, amely nem engedélyezi az AKCS-csoport tagországainak ALA-keretből történő finanszírozását.

Ezért a Bizottság a Cotonou-i Megállapodás 62. cikkének (2) bekezdése és 94. cikkének (1) bekezdése alapján a 9. EFA 18 millió euróval történő kiegészítését javasolja, amely megfelel annak az arányos összegnek, amelyet Kelet-Timor számára különítettek volna el, amennyiben a 9. EFA szokásos támogatás kiutalási kritériumait alkalmazzák.

Az AKCS-csoport Miniszterek Tanácsában folytatott megbeszélés során a tagállamok között e javaslat tekintetében nem alakult ki egyhangú vélemény és a Tanács „kifejezte hajlandóságát a feltételes milliárd kedvezményes felhasználására, hogy így elégítse ki Kelet-Timor szükségleteit, figyelembe véve, hogy a fent említett okok alapján, jelenleg nincs elkülönítetlen pénzeszköz a 9. EFA keretében[28].”

A 9. EFA keretében rendelkezésre álló feltételes 1 milliárd euróból ezért 18 millió euro felszabadítását és Kelet-Timor nemzeti indikatív programja 2006-2007 közötti költségeinek fedezésére szolgáló hosszú távú fejlesztési keret elkülönítését ajánlják

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 310. cikkére, annak 300. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodásra,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint az AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz XVIII. nyilatkozatként csatolt, pénzügyi jegyzőkönyvről szóló EU Nyilatkozattal összhangban, a 9. EFÁ-ból az AKCS-országok részére szánt teljes, 13,5 milliárd eurót kitevő összegből csak 12,5 milliárd eurót szabadítottak fel a pénzügyi jegyzőkönyv 2003. április 1-i hatályba lépésének alkalmával.

(2) A belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az 1 milliárd eurót kitevő összeget kizárólag a Tanács által, a Bizottságtól érkező javaslat alapján 2004-ben elvégzett teljesítményértékelést követően lehet felszabadítani. A pénzügyi jegyzőkönyv (7) bekezdése és a XVIII. nyilatkozat meghatározza, hogy e teljesítményértékelés a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósítási fokának értékeléséből áll.

(3) A Tanács 2004. március 22-én beleegyezett az AKCS-országok számára szánt Vízalap létrehozásába, valamint abba, hogy mérlegelje a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euróból e vízalapra fordítandó 500 millió euro elkülönítését, és egy 250 millió eurós első kiutalás felszabadítását. E határozatot arra alapozták, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések 2003. év végi szintje, továbbá a Bizottság által előterjesztett, a 2004-2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések azt mutatták, hogy a 9. EFA AKCS-országoknak szánt forrásait teljes mértékben fel lehet használni.

(4) Ugyanezen határozat keretében a Tanács úgy döntött, hogy az országstratégiák félidős értékelései és saját, EFÁ-ra vonatkozó teljesítményértékelésének eredménye tükrében a Tanács 2005 márciusáig dönt a 250 millió eurós második részletnek a Vízalap számára történő mozgósításáról, valamint a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euro fennmaradó 500 millió eurós részének felhasználásáról.

(5) Az AKCS-EK Miniszterek Tanácsának 2003. május 16-i 1/2003 számú határozata értelmében Kelet-Timor az AKCS-EK partnerségi megállapodás aláírójává vált. E határozat előírta, hogy Kelet-Timor nem juthat haladéktalanul hozzá a 9. Európai Fejlesztési Alap (EFA) forrásaihoz, hanem ideiglenes különleges szabályozás keretében csak a regionális együttműködésre elkülönített pénzeszközökből részesülhet. A határozat nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a Cotonou-i Megállapodás megerősítése után Kelet-Timor már nem jogosult azon fejlesztési célú támogatásra, amelyet eddig a 443/92 számú tanácsi rendelet (az ALA-rendelet) biztosított számára. Míg az ALA pénzeszközei 2005-ig fedezik a fejlesztési szükségleteket, addig az ALA pénzeszközei keretében történő további finanszírozás nem lenne lehetséges azután, hogy Kelet-Timor 2005 folyamán megerősíti az AKCS-EK partnerségi megállapodást.

(6) Ezért a Bizottság az AKCS-EK partnerségi megállapodás 62. cikkének (2) bekezdése és 94. cikkének (1) bekezdése alapján a 9. EFA 18 millió euróval történő kiegészítését javasolta[29], amely megfelel annak az arányos összegnek, amelyet Kelet-Timor számára különítettek volna el, amennyiben a 9. EFA szokásos támogatás kiutalási kritériumait alkalmazzák.

(7) A Miniszterek Tanácsában folytatott megbeszélés során a tagállamok között e javaslat tekintetében nem alakult ki egyhangú vélemény és a Tanács „kifejezte hajlandóságát a feltételes milliárd kedvezményes felhasználására, hogy így elégítse ki Kelet-Timor szükségleteit, figyelembe véve, hogy jelenleg nincs elkülönítetlen pénzeszköz a 9. EFA keretében[30].”

(8) A 9. EFA keretében rendelkezésre álló feltételes 1 milliárd euróból ezért 18 millió euro felszabadítását és Kelet-Timor nemzeti indikatív programja 2006-2007 közötti költségeinek fedezésére szolgáló hosszú távú fejlesztési keret elkülönítését ajánlják.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az országstratégiák félidős értékelései és a Tanács EFÁ-ról készített teljesítményértékelése eredményének tükrében a Tanács egyetért az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal való együttműködést célzó 9. Európai Fejlesztési Alap keretében rendelkezésre álló feltételes 1 milliárd euróból fennmaradt 18 millió euró felszabadításával és felhasználásával.

2. cikk

A 18 millió eurós kiutalást felszabadítják és a belső megállapodás 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában és a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdésének a) pontjában említett hosszú távú fejlesztési támogatási keretbe elkülönítik.

3. cikk

Az AKCS Miniszterek Tanácsát tájékoztatják e határozatról.

4. cikk

E határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, [...]

a Tanács részéről

az elnök

INDOKLÁS

A 2000. június 23-án Cotonouban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz 1. mellékletként csatolt pénzügyi jegyzőkönyv a (2) bekezdésében kijelenti, hogy a Bizottság által a 9. EFÁ-ból az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok számára nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege 13,5 milliárd euro. A pénzügyi jegyzőkönyvről szóló EU Nyilatkozatban – az AKCS-EK partnerségi megállapodás záróokmánya szerinti XVIII. nyilatkozatban – meghatározottak szerint a 13,5 milliárd eurós teljes összegből csak 12,5 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre a pénzügyi jegyzőkönyv 2003. április 1-i hatályba lépésének alkalmával. A fennmaradó 1 milliárd eurót a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósulási fokának felmérése révén, az EFA teljesítményértékelése alapján szabadítják fel. E teljesítményértékelést 2004-ben, bizottsági javaslat alapján, az AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz csatolt XVIII. nyilatkozattal, valamint az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és adminisztrációjáról szóló, a tagállamok kormányainak képviselői közötti belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

A Tanács 2004. március 22-én elfogadta az AKCS-országok számára szánt „EU Vízalap” létrehozását, valamint azt, hogy mérlegelje a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euróból e vízprogramra fordítandó 500 millió euro elkülönítését, és egy 250 millió eurós első kiutalás felszabadítását. E döntést arra alapozták, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések 2003 év végi szintje, továbbá a Bizottság által előterjesztett, a 2004-2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések azt mutatták, hogy a 9. EFA AKCS-országoknak szánt forrásait teljes mértékben fel lehet használni, valamint, hogy a feltételes 1 milliárd euro első részlete az eddigi teljesítmény alapján felszabadítható.

Az országstratégiák félidős értékelései és a Tanács EFÁ-ra vonatkozó teljesítményértékelés eredménye tükrében a Tanácsnak döntenie kell a 250 millió eurós második részlet Vízalap számára történő mozgósításáról, valamint a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euro fennmaradó 500 millió eurós részének megegyezésen alapuló felhasználásáról.

A feltételes milliárd 482 millió eurós része tekintetében az ajánlatok kiválasztása az AKCS-EK partnerségi megállapodásból eredő kötelezettségek és az egyelőre teljesítetlen közös AKCS-EK nemzetközi kötelezettségvállalások alapján, a sürgősség, szegénységi súlyozottság, a támogatási koncentráció és az abszorpciós kapacitás elveinek figyelembe vételével történt.

Ezért a 482 millió euro felszabadítását és annak az AKCS-EK partnerségi megállapodásból eredő kötelezettségek alapján, valamint nemzetközi kezdeményezésekhez, kötelezettségvállalásokhoz való hozzájárulásokra történő elkülönítését ajánlják.

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 310. cikkére, annak 300. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodásra,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(3) A Tanács 2004. március 22-én egyetértett az AKCS-országok számára szánt Vízalap létrehozásával, valamint azzal, hogy mérlegelje a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euróból e vízprogramra fordítandó 500 millió euro elkülönítését, és egy 250 millió eurós első kiutalás felszabadítását. E döntést arra alapozták, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések 2003 év végi szintje, továbbá a Bizottság által előterjesztett, a 2004-2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések azt mutatták, hogy a 9. EFA AKCS-országoknak szánt forrásait teljes mértékben fel lehet használni.

(4) Ugyanezen határozat keretében a Tanács úgy határozott, hogy az országstratégiák félidős értékelései és saját, EFÁ-ra vonatkozó teljesítményértékelésének eredménye tükrében a Tanács 2005 márciusáig dönt a 250 millió eurós második részletnek a Vízprogram számára történő mozgósításáról, valamint a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euro fennmaradó 500 millió eurónak a megállapodás tárgyát képező célokra történő felhasználásáról.

(5) A 9. EFÁ-t, a korábbi EFÁ-k átcsoportosított maradványösszegeivel együtt, 2007 végéig teljesen lekötik, anélkül, hogy a Közösségnek lehetősége lenne nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljes mértékű teljesítésére és az új nemzetközi kezdeményezésekre történő reagálásra.

(6) A teljes 482 millió eurós összeg tekintetében az ajánlatok kiválasztása az AKCS-EK partnerségi megállapodásból eredő kötelezettségek és az egyelőre teljesítetlen közös AKCS-EK nemzetközi kötelezettségvállalások alapján, a sürgősség, szegénységi súlyozottság, a támogatási koncentráció és az abszorpciós kapacitás elveinek figyelembe vételével történt.

(7) A Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) és a Mezőgazdasági Fejlesztési Központ (CTA) jelenlegi végrehajtási módozatainak értelmében ezen intézmények éves költségvetési szükségleteiket sorrendben 18 illetve 14 millió euróra becsülik. Ezért a CDE és a CTE 2006-2007 közötti működési költségeinek fedezésére, az AKCS-EK partnerségi megállapodás I. és III. mellékletével összhangban, a hosszú távú fejlesztési keretből 64 millió euro elkülönítését ajánlják, amely összeget a fennmaradó feltételes forrásokból szabadítottak fel.

(8) A Bizottság által a Tanács és az Európai Parlamenthez intézett, az EU Energia kezdeményezésének jövőbeli fejlesztéséről és egy Energiaprogram AKCS-országok számára történő létrehozásának módozatairól szóló, 2004. október 28-i COM(2004)711 közlemény a kezdeményezés számára 250 millió euro mozgósítását javasolta. A közlemény következtetéseiben azt javasolja, hogy ezt az új kezdeményezést a feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegeiből finanszírozzák. Figyelembe véve az EU Energiakezdeményezése által keltett nagy várakozást az energia az MDG-k megvalósításához való alapvető fontosságú hozzájárulását, valamint a költséghatékony és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiaszolgáltatáshoz való hozzáférés szegények számára jelentett kiemelkedő jelentőségét, azt indítványozzák, hogy a javasolt AKCS/EU Energiaprogramot a feltételes maradványösszegekből származó 250 millió eurót kitevő indikatív összeggel finanszírozzák, és hogy a teljes összeget csoportosítsák át az e célból létrehozott AKCS-n belüli keretbe.

(9) A Tanács 2004 áprilisában elfogadta a Bizottság által készített, mezőgazdasági árucikkekre vonatkozó EU cselekvési tervet, amely magában foglal egy, az árukockázat-biztosításhoz és kereskedelmi finanszírozáshoz való termelői hozzáférés elősegítésére vonatkozó javaslatot[31]. E kezdeményezéshez történő bizottsági hozzájárulás célja, hogy a világbanki technikai segítségnyújtást e területen az AKCS-országok piacalapú, árukockázat-kezelési eszközökhöz történő hozzáférését azok biztosítási díjainak ideiglenes társfinanszírozása által támogató, nemzetközi finanszírozási programmal egészítse ki. Ez hozzá fog járulni a kedvezményezett AKCS-országok árusokk általi sérülékenységének csökkenéséhez és árukockázat-kezelési eszközök további használatát segítő fejlődéséhez. Az AKCS-EK partnerségi megállapodás 68. cikkének (5) bekezdésével összhangban, a nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási programhoz történő hozzájárulás céljából, a feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegéből 25 millió euro elkülönítését, valamint az összeg az e célra létrehozott AKCS-n belüli keretbe történő átcsoportosítását ajánlják.

(10) A takarmány- és élelmiszerügyi jogszabályoknak, az állat-egészségügyi és állatjóléti szabályozásnak való megfelelés hitelesítésének biztosítása érdekében elvégzett hatósági ellenőrzésekről szóló, 2006-ban hatályba lépő, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[32] megköveteli a harmadik országoktól, hogy részletes információt szolgáltassanak a takarmány-, élelmiszer- és növény-egészségügyi ellenőrzési rendszereik általános szerkezetéről és kezeléséről, valamint hogy biztosítsanak kielégítő garanciákat az EU piacra szánt termékek EU biztonsági szabványoknak történő megfelelése tekintetében. Az AKCS-országoknak nagymértékű beruházásokat kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy fenntartsák EU piacokhoz való hozzáférésüket és megfeleljenek az új szabályozásnak. Az AKCS-EK partnerségi megállapodás közösségi politikák közötti összefüggésről szóló 12. cikke azt irányozza elő, hogy az ilyen esetekben és az AKCS-országok kérésére konzultációkat kell tartani annak érdekében, hogy az intézkedések hatásával kapcsolatos észrevételeiket figyelembe vehessék. A feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegéből tehát az AKCS-országoknak az új EU-s egészségügyi és növény-egészségügyi szabályozáshoz való igazodását segítő kapacitásbővítő program kezdeti szakaszához történő hozzájárulás céljából, 30 millió euro elkülönítését, valamint az összeg az e célra létrehozott AKCS-n belüli keretbe történő átcsoportosítását ajánlják.

(11) Tekintettel az Afrikai Unió (AU) növekvő jelentőségére a békefenntartásban és konfliktus-megelőzésben, a regionális integráció és felelősségteljes kormányzás elősegítésében, valamint az EU-Afrika párbeszéd kiszélesítéséről szóló közlemény[33] kedvező tanácsi fogadtatására, helyénvalónak tűnik az AU intézmények fokozottan stratégiai szemléletű támogatása felé való elmozdulás és a pánafrikai támogatási program számára, a 2004 júliusában Addisz Ababában, az afrikai állam- és kormányfők csúcstalálkozóján elfogadott „Vision and Mission of the African Union and Strategic Plan for 2004-2007” keretében történő kiegészítő összeg fenntartása. A pánafrikai támogatási programhoz való hozzájárulás érdekében, a feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegéből 50 millió euró összeg elkülönítését, valamint az összeg az e célra létrehozott AKCS-n belüli keretbe történő átcsoportosítását ajánlják.

(12) Az „Oktatást mindenkinek” elnevezésű gyorsított kezdeményezés (FTI) egy olyan globális partnerség, amelyet 2002 közepén indítottak az alacsony bevétellel rendelkező országok részére, hogy segítsék őket a 2015-re minden gyermek részére teljes alapfokú oktatást biztosító, oktatási Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításában. Ez az egyik első olyan eszköz, amely működőképessé teszi az adományozók és a fejlődő országok közötti, hivatalos fejlesztési támogatás hatékonyságát növelő, hatékony partnerségről szóló monterrey-i konszenzust. Az FTI alapvetően a partnerországokban már meglévő finanszírozási mechanizmusokra támaszkodik. Mivel lehetetlennek bizonyult az FTI rendszeres támogatása a 2004-es nemzeti félidős értékelési szakasz révén, a gyorsított kezdeményezéshez a feltételes milliárd fennmaradó maradványösszegéből 63 millió eurót kitevő indikatív összeggel való hozzájárulást, valamint az összeg az e célra létrehozott AKCS-n belüli keretbe történő átcsoportosítását ajánlják.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az országstratégiák félidős értékelései és a Tanács EFÁ-ról készített teljesítményértékelése eredményének tükrében a Tanács elfogadta az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal való együttműködést célzó 9. Európai Fejlesztési Alap keretében rendelkezésre álló feltételes 1 milliárd euróból fennmaradt 482 millió euro felszabadítását és felhasználását.

2. cikk

A 482 millió euro kiutalását felszabadítják és a következőképp osztják fel:

1. 352 millió eurót a belső megállapodás 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában és a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdésének a) pontjában említett hosszú távú fejlesztés támogatásának keretébe;

2. 48 millió eurót a belső megállapodás 2. cikke (1) bekezdése b) pontjában és a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdésének b) pontjában említett regionális együttműködési és integrációs keretbe;

3. 82 millió eurót a belső megállapodás 2. cikke (1) bekezdése c) pontjában és a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdésének c) pontjában említett beruházási konstrukció keretébe;

3. cikk

A belső megállapodás 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii) és iii) alpontjában és a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdése a) pontjának i) és ii) alpontjában említett hosszú távú fejlesztési támogatási keretből a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) és a Mezőgazdasági és Vidéki Együttműködés Technikai Központ költségvetésének finanszírozására 64 millió eurót különítenek el.

4. cikk

A fennmaradó 418 millió euro a következő intézkedésekhez áll rendelkezésre:

9. 250 millió eurót kitevő összegig az EU Energiaprogramhoz;

10. 25 millió eurót kitevő összegig az AKCS-országok javára a nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási programhoz történő hozzájárulás céljából;

11. 30 milliós indikatív összeg az AKCS-országok, az új egészségügyi és növény-egészségügyi szabályozásnak való megfelelésük támogatására;

12. 50 millió eurót kitevő összegig az Afrikai Unió pánafrikai mandátuma végrehajtásának megerősítésére

13. 63 millió euro indikatív összeg az „Oktatás mindenkinek” gyorsított programhoz való hozzájárulás céljából.

5. cikk

Az AKCS Miniszterek Tanácsát tájékoztatják e határozatról.

6. cikk

E határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, [...]

a Tanács részéről

az elnök

INDOKLÁS

A 2000. június 23-án Cotonouban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz 1. mellékletként csatolt pénzügyi jegyzőkönyv a (2) bekezdésében kijelenti, hogy a Bizottság által a 9. EFÁ-ból az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok számára nyújtott pénzügyi támogatásának teljes összege 13,5 milliárd eurót tesz ki. A pénzügyi jegyzőkönyvről szóló EU Nyilatkozatban – az AKCS-EK partnerségi megállapodás záróokmánya szerinti XVIII. nyilatkozatban - meghatározottak szerint a 13,5 milliárd eurós teljes összegen belül csak 12,5 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre a pénzügyi jegyzőkönyv 2003. április 1-i hatályba lépésének alkalmával. A belső megállapodásnak megfelelően a fennmaradó 1 milliárd eurót a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósulási fokának felmérése révén, az EFA teljesítményértékelése alapján szabadítják fel és osztják el a hosszú távú fejlődés, a regionális együttműködés és integráció és a beruházási konstrukció keretei között. E teljesítményértékelést 2004-ben, bizottsági javaslat alapján, az AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz csatolt XVIII. nyilatkozattal, valamint az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és adminisztrációjáról szóló, a tagállamok kormányainak képviselői közötti belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

A Tanács 2004. március 22-én elfogadta az AKCS-országok számára szánt "EU Vízalap" létrehozását, valamint azt, hogy mérlegelje a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euróból e vízalapra fordítandó 500 millió euro elkülönítését, és egy 250 millió eurós első kiutalás felszabadítását. E döntést azon az alapon hozták, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések 2003. év végi szintje, továbbá a Bizottság által előterjesztett, a 2004-2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések azt mutatták, hogy a 9. EFA AKCS-országoknak szánt forrásait teljes mértékben fel lehet használni, valamint, hogy a feltételes 1 milliárd első részlete az eddigi teljesítmény alapján felszabadítható.

Ebben az összefüggésben a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács hagyja jóvá az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa ülésének keretén belül, a Közösség által elfogadásra kerülő, 288 millió eurónak a 9. EFA hosszú távú fejlesztési keretéből és 82 millió eurónak a 9. EFA beruházási konstrukciójából az AKCS-n belüli együttműködés rendelkezésére bocsátott, e kezdeményezések finanszírozására felhasználandó keretösszegbe történő átcsoportosítására vonatkozó álláspontról szóló csatolt határozatot. A regionális együttműködés és integráció számára történő kiutalás 48 millió euro összegű növelésével együtt kialakul a teljes, 418 millió eurós összeg.

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 310. cikkére, valamint annak 300. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára[34],

mivel:

(1) A belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az 1 milliárd € összeget kizárólag a Bizottságtól érkező javaslat alapján a Tanács által 2004-ben elvégzett teljesítményértékelést követően lehet felszabadítani, majd a hosszú távú fejlesztés, a regionális együttműködés és integráció, valamint a beruházási konstrukció számára kiosztani. A pénzügyi jegyzőkönyv és a XVIII. nyilatkozat (7) bekezdései meghatározzák, hogy e teljesítményértékelés a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósítási fokának értékeléséből áll.

(2) A Tanács 2004. március 22-én hozzájárult az AKCS-országok számára szánt Vízalap létrehozásához, valamint ahhoz, hogy mérlegelje a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euróból e vízalapra fordítandó 500 millió euro elkülönítését, és egy 250 millió eurós első kiutalás felszabadítását. E döntést arra alapozták, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések 2003 év végi szintje, továbbá a Bizottság által előterjesztett, a 2004-2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések azt mutatták, hogy a 9. EFA AKCS-országoknak szánt forrásait teljes mértékben fel lehet használni.

(3) Ugyanezen döntés keretében a Tanács úgy határozott, hogy az ország-stratégiák félidős értékelései és saját, EFÁ-ra vonatkozó teljesítményértékelésének eredménye tükrében a Tanács 2005 márciusáig dönt a 250 millió eurós második részletnek a Vízalap számára történő mozgósításáról, valamint a fennmaradó 500 millió euro felhasználásáról.

(4) A feltételes milliárd 482 millió eurós része tekintetében az ajánlatok kiválasztása az AKCS-EK partnerségi megállapodásból eredő kötelezettségek és az egyelőre teljesítetlen közös AKCS-EK nemzetközi kötelezettségvállalások alapján, a sürgősség, szegénységi súlyozottság, a támogatási koncentráció és az abszorpciós kapacitás elveinek figyelembe vételével történt.

(5) Az utóbb említett összegből, a belső megállapodás 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii) és iii) alpontjában és a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdése a) pontjának i) és ii) alpontjában említett hosszú távú fejlesztési támogatási keretből a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) és a Mezőgazdasági és Vidéki Együttműködés Technikai Központ költségvetésének finanszírozására 64 millió eurót különítenek el. A 418 millió eurót az EU energia-kezdeményezés, egy nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási program, valamint az AKCS-országoknak az új EU takarmány-, élelmiszer- és növény-egészségügyi szabályozáshoz történő hozzáigazításának AKCS-n belüli finanszírozására különítik el.

(6) A 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodás 15. cikke létrehozza a megállapodásnak megfelelő határozatok meghozatalára hatáskörrel felruházott AKCS-EK Miniszterek Tanácsát, továbbá e megállapodás I. mellékletének (8) bekezdése lehetővé teszi az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa számára, hogy megfelelő lépéseket tegyenek, amennyiben a megállapodás bármely okmányában meghatározott pénzeszközök kimerülnek.

(7) A 9. EFA regionális együttműködésre és integrációra szánt keretének pénzeszközei kimerültek. Ezért a Közösség AKCS-EK Miniszterek Tanácsán belüli álláspontját az EU Energia kezdeményezésének, egy nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási programnak, az AKCS-országoknak az új EU takarmány-, élelmiszer- és növény-egészségügyi szabályozáshoz történő hozzáigazításának, az Afrikai Unió megerősítésének és az Oktatást mindenkinek elnevezésű gyorsított kezdeményezéshez való hozzájárulásnak a hosszú távú fejlesztési keret tartalékából és a kilencedik EFA beruházási konstrukciójából történő finanszírozásához való bizottsági hozzájárulásról szóló döntés elfogadására tekintettel kell meghatározni.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Közösség az AKCS-EK Miniszterek Tanácsán belül a hosszú távú fejlesztési keret tartalékának és a 9. EFA beruházási konstrukciója forrásainak az EU Energia kezdeményezés finanszírozására, a nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási programhoz való hozzájárulásokra, az új EU takarmány-, élelmiszer- és növény-egészségügyi szabályozáshoz történő hozzáigazítás, az Afrikai Unió megerősítése és az „Oktatást mindenkinek” elnevezésű gyorsított kezdeményezéshez való hozzájárulás céljára történő felhasználásáról, a csatolt AKCS-EK Miniszterek Tanácsa általi határozattervezet alapján a következő álláspontot foglalja el.

Kelt Brüsszelben, [...]

a Tanács részéről

az elnök

TERVEZET

AZ AKCS-EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK HATÁROZATA

a hosszú távú fejlesztési keret tartalékának és a kilencedik Európai Fejlesztési Alap beruházási konstrukciója forrásainak az EU Energia kezdeményezés finanszírozására, a nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási programhoz való hozzájárulásokra, az új EU takarmány-, élelmiszer- és növény-egészségügyi szabályozáshoz történő hozzáigazításra, az Afrikai Unió megerősítéséhez és az „Oktatást mindenkinek” elnevezésű gyorsított kezdeményezéshez való hozzájárulás céljára történő felhasználásáról

AZ AKCS-EK MINISZTEREK TANÁCSA,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodásra és különösen annak I. melléklete (8) bekezdésére,

mivel:

(1) (1) Az EU Miniszterek Tanácsa a 2004. március 22-én tartott 2527. ülésén megállapodásra jutott az AKCS-országoknak szánt Vízalap létrehozásáról, valamint a 9. EFA keretében rendelkezésre álló feltételes egymilliárd euróból a Vízalapra fordítandó 500 millió euro megítéléséről. Megállapodásra jutott továbbá a feltételes egymilliárd euróból az első 250 millió eurós összeg azonnali felszabadításáról, valamint a második 250 millió eurós összeg mozgósításáról, illetve a feltételes egymilliárd euróból fennmaradó 500 millió eurós összeg felhasználásáról szóló határozat legkésőbb 2005 márciusáig, az országstratégiák félidős értékelései és a Tanács EFÁ-ra vonatkozó 2004 végére elkészülő teljesítményértékelése fényében történő meghozataláról.

(2) A EU Energia kezdeményezés finanszírozása, a nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási programhoz való hozzájárulások, az új EU takarmány-, élelmiszer- és növény-egészségügyi szabályozáshoz történő hozzáigazítás, az Afrikai Unió megerősítése és az „Oktatást mindenkinek” elnevezésű gyorsított kezdeményezéshez való hozzájárulás támogatásának biztosítása érdekében helyénvaló egy összesen 418 millió eurós forrás elkülönítése az AKCS-n belüli együttműködésre, amely az EU Miniszterek Tanácsa által felszabadított forrásokból tehető hozzáférhetővé. Az AKCS-EK partnerségi megállapodás I. mellékletének (3) bekezdése b) pontjában meghatározottak szerinti regionális együttműködési és integrációs keret azonban kimerült. A szükséges forrásokat ezért a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdése b) és c) pontjában említett 9. EFA hosszú távú fejlesztési támogatási keretének felhasználatlan forrásaiból, illetve a beruházási konstrukcióból kell átcsoportosítani.

(3) A 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodás 15. cikke létrehozza a megállapodásnak megfelelő határozatok meghozatalára hatáskörrel felruházott AKCS-EK Miniszterek Tanácsát.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 9. EFA hosszú távú fejlesztési támogatási keret tartalékából származó 288 millió euróból és a 9. EFA beruházási konstrukciós keretéből származó 82 millió eurós összegből álló, összesen 370 millió eurós összeget a regionális együttműködési és integrációs kereten belül rendelkezésre álló AKCS-n belüli kiutalásba csoportosítják át és az AKCS-EU Vízalap létrehozására használják fel. Az AKCS-n belüli együttműködés keretében már rendelkezésre álló 48 millió euró összeggel együtt így egy összesen 418 millió eurós összeg válik hozzáférhetővé az EU Energia kezdeményezés finanszírozására, a nemzetközi árukockázat-kezelés finanszírozási programhoz való hozzájárulásokra, az új EU takarmány-, élelmiszer- és növény-egészségügyi szabályozáshoz történő hozzáigazításra, az Afrikai Unió megerősítésére és az „Oktatást mindenkinek” elnevezésű gyorsított kezdeményezéshez való hozzájárulásra.

2. cikk

Az AKCS-EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 13. cikke (2) bekezdésével összhangban, az AKCS Miniszterek Tanácsa felkéri a Bizottságot az AKCS-n belüli együttműködés keretében a programok rendelkezésére álló támogatás és az 1. cikkben említett indikatív összegek finanszírozására.

Kelt Brüsszelben, [...]

az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa részéről

az elnök

INDOKLÁS

A 2000. június 23-án Cotonouban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz 1. mellékletként csatolt pénzügyi jegyzőkönyv a (2) bekezdésében egy 13,5 milliárd euro maximális összegű kilencedik Európai Fejlesztési Alapot hoz létre az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok javára. A pénzügyi jegyzőkönyvről szóló EU Nyilatkozatban – az AKCS-EK partnerségi megállapodás záróokmánya szerinti XVIII. nyilatkozatban – meghatározottak szerint a 13,5 milliárd eurós teljes összegen belül csak 12,5 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre a pénzügyi jegyzőkönyv hatályba lépésének alkalmával (2003. április 1.) A belső megállapodásnak megfelelően a fennmaradó 1 milliárd eurót a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósulási fokának felmérése révén, az EFA teljesítményértékelése alapján szabadítják fel és osztják el a hosszú távú fejlődés, a regionális együttműködés és integráció és a beruházási konstrukció keretei között. E teljesítményértékelést 2004-ben, bizottsági javaslat alapján, az AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz csatolt XVIII. nyilatkozattal, valamint az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve értelmében a közösségi támogatás finanszírozásáról és adminisztrációjáról szóló, a tagállamok kormányainak képviselői közötti belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

A Tanács 2004. március 22-én hozzájárult az AKCS-országok számára szánt „EU Vízalap” létrehozásához, valamint ahhoz, hogy mérlegelje a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euróból e Vízalapra fordítandó 500 millió euro elkülönítését, és egy 250 millió eurós első kiutalás felszabadítását. E döntést arra alapozták, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések 2003. év végi szintje, továbbá a Bizottság által előterjesztett, a 2004-2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések azt mutatták, hogy a kilencedik EFA AKCS-országoknak szánt forrásait teljes mértékben fel lehet használni, valamint, hogy a feltételes milliárd első részlete az eddigi teljesítmény alapján felszabadítható.

Ebben az összefüggésben a Bizottság azt javasolja, hogy a Tanács fogadja el az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa ülésének keretén belül, a Közösség által elfogadásra kerülő, 185 millió eurónak a 9. EFA hosszú távú fejlesztési keretének tartalékából (felhasználatlan források) és 41 millió eurónak a 9. EFA beruházási konstrukciójából az AKCS-n belüli együttműködés rendelkezésére bocsátott, e kezdeményezések finanszírozására felhasználandó keretösszegbe történő átcsoportosítására vonatkozó álláspontról szóló csatolt határozatot. Mindez az AKCS-n belüli kiutalás fent említett 24 millió eurós növelésével együtt, egy összesen 250 millió eurós összeget bocsát az AKCS-EU Vízalap második kiutalásának rendelkezésére.

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 310. cikkére, annak 300. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára[35],

mivel:

(1) A belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az 1 milliárd euro összeget kizárólag a Bizottságtól érkező javaslat alapján a Tanács által 2004-ben elvégzett teljesítményértékelést követően lehet felszabadítani, majd a hosszú távú fejlesztés, a regionális együttműködés és integráció, valamint a beruházási konstrukció számára kiosztani. A pénzügyi jegyzőkönyv és a XVIII. nyilatkozat (7) bekezdése meghatározza, hogy e teljesítményértékelés a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósítási fokának értékeléséből áll.

(2) A Tanács 2004. március 22-én hozzájárult az AKCS-országok számára szánt Vízalap létrehozásához, valamint ahhoz, hogy mérlegelje a belső megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében említett feltételes 1 milliárd euróból e Vízalapra fordítandó 500 millió euro elkülönítését, és egy 250 millió eurós első kiutalás felszabadítását. E döntést arra alapozták, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések 2003. év végi szintje, továbbá a Bizottság által előterjesztett, a 2004-2007 közötti időszakra vonatkozó előrejelzések azt mutatták, hogy a 9. EFA AKCS-országoknak szánt forrásait teljes mértékben fel lehet használni.

(3) Az első 250 millió eurós összeget felszabadították és a belső megállapodás 2. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban a következőképpen osztották el: 185 millió euro a hosszú távú fejlesztési támogatási keretbe, 24 millió euro a regionális együttműködési és integrációs keretbe és 41 millió euro a beruházási konstrukciós keretbe.

(4) Ugyanezen döntés keretében a Tanács úgy határozott, hogy az országstratégiák félidős értékelései és az EFÁ-ra vonatkozó tanácsi teljesítményértékelés eredményének tükrében a Tanács 2005 márciusáig dönt a 250 millió eurós második részlet Vízalap számára történő mozgósításáról.

(5) A 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodás 15. cikke létrehozza a megállapodásnak megfelelő határozatok meghozatalára hatáskörrel felruházott AKCS-EK Miniszterek Tanácsát, továbbá e megállapodás I. mellékletének (8) bekezdése lehetővé teszi az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa számára, hogy megfelelő lépéseket tegyenek, amennyiben a megállapodás bármely okmányában meghatározott pénzeszközök kimerülnek.

(6) A 9. EFA regionális együttműködésre és integrációra szánt keretének pénzeszközei kimerültek. Ezért a Közösség AKCS-EK Miniszterek Tanácsán belüli álláspontját a hosszú távú fejlesztési keret tartalékából és a kilencedik EFA beruházási konstrukciójából az AKCS-EU Vízalap létrehozásához történő bizottsági hozzájárulásról szóló határozat elfogadására tekintettel kell meghatározni.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Közösség az AKCS-EK Miniszterek Tanácsán belül a 9. EFA hosszú távú fejlesztési keret tartalékának és beruházási konstrukciója forrásainak az AKCS-EU Vízalap második kiutalására történő felhasználásáról, a csatolt AKCS-EK Miniszterek Tanácsa általi határozattervezet alapján a következő álláspontot foglalja el.

Kelt Brüsszelben, [...]

a Tanács részéről

az elnök

TERVEZET

AZ AKCS-EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK HATÁROZATA

a hosszú távú fejlesztési keret tartalékának és a 9. EFA beruházási programjából az AKCS-EU Vízalapjának második kiutalására fordítandó források felhasználásáról

AZ AKCS-EK MINISZTEREK TANÁCSA,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodásra és különösen annak I. melléklete (8) bekezdésére,

mivel:

(1) Az EU Miniszterek Tanácsa a 2004. március 22-én tartott 2527. ülésén megállapodásra jutott az AKCS-országoknak szánt Vízalap létrehozásáról, valamint a 9. EFA keretében rendelkezésre álló feltételes egymilliárd euróból e Vízalapra fordítandó 500 millió euro megítéléséről. Megállapodásra jutott továbbá a feltételes egymilliárd euróból az első 250 millió eurós összeg azonnali felszabadításáról, valamint a második odaítélhető 250 millió eurós összeg mozgósításáról, illetve a feltételes egymilliárd euróból fennmaradó 500 millió eurós összeg felhasználásáról szóló határozat legkésőbb 2005 márciusáig történő meghozataláról. A második 250 millió eurós összeget a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyve (3) bekezdésében említett pénzügyi keret alapján a következőképpen kell elosztani: 185 millió euró a hosszú távú fejlesztési támogatási keretre, 24 millió euró a regionális együttműködési és integrációs keretre és 41 millió euró a beruházási konstrukciós keretre.

(2) Az AKCS-országoknak szánt EU vízkezdeményezés végrehajtása támogatásának biztosítása érdekében helyénvaló egy összesen 250 millió euró összegű forrás elkülönítése az AKCS-n belüli együttműködésre, amely az EU Miniszterek Tanácsa által felszabadított forrásokból tehető hozzáférhetővé. Az AKCS-EK partnerségi megállapodás I. mellékletének (3) bekezdése b) pontjában meghatározottak szerinti regionális együttműködési és integrációs keret azonban kimerült. A szükséges forrásokat ezért a pénzügyi jegyzőkönyv (3) bekezdése b) és c) pontjában említett 9. EFA hosszú távú fejlesztési támogatási keretének felhasználatlan forrásaiból, illetve a beruházási konstrukcióból kell átcsoportosítani.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 9. EFA hosszú távú fejlesztési támogatási keret tartalékából származó 185 millió euróból és a 9. EFA beruházási konstrukciós keretéből származó 41 millió eurós összegből álló, összesen 226 millió eurós összeget a regionális együttműködési és integrációs keretben rendelkezésre álló AKCS-n belüli kiutalásba csoportosítják át és az AKCS-EU Vízalap létrehozására használják fel. Az AKCS-n belüli együttműködés keretében már rendelkezésre álló 24 millió euró összeggel együtt, így egy összesen 250 millió eurós összeg válik hozzáférhetővé az AKCS-EU Vízalap második részletére.

2. cikk

Az AKCS-EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 13. cikke (2) bekezdésével összhangban, az AKCS Miniszterek Tanácsa felkéri a Bizottságot, hogy az AKCS-n belüli együttműködés keretében rendelkezésre álló, és az 1. cikkben említett összeggel finanszírozza az AKCS-EU Vízalap támogatást.

Kelt Brüsszelben, [...]

az AKCS-EK Miniszterek Tanácsa részéről

az elnök

[1] A 2000. június 23-án aláírt AKCS-EU partnerségi megállapodás, pénzügyi jegyzőkönyv, I. melléklet, 7. pont és EU Nyilatkozat az AKCS-EK Partnerségi Megállapodáshoz csatolt pénzügyi jegyzőkönyvről szóló EU Nyilatkozat A Belső Megállapodás (HL L 317. szám, 2000.12.15.) előírja, hogy ezt a teljesítményértékelést a Tanácsnak kell elvégeznie 2004-ben a Bizottságtól érkező javaslat alapján.

[2] A SEC(2005) 242 számú, a Bizottság szervezeti egységeinek munkadokumentuma a reformok minőségibb értékelését teszi meg, ezzel is bemutatva a javított teljesítmény strukturális természetét, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.

[3] Kilenc ország esetében az országos stratégiai dokumentumot nem írták alá az érintett időszak kezdetekor: Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Guinea, Haiti, Libéria, Szomália, Szudán, Togo és Zimbabwe. Öt kisebb, csendes-óceáni országot nem vizsgáltak felül, mivel ők a Cotonou-i Megállapodás új felei és csak nemrég váltak az EFA pénzeszközök kedvezményezettjeivé: Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Niue és Palau.

[4] A pénzügyi egyensúlyt az azon országok számára fenntartott keretekben végrehajtott módosítások figyelembevételével érték el, amelyek esetében a 9. EFA összegét nem jelentették be vagy későn jelentették be, azaz a Haitire, Libériára és Togóra vonatkozó C(2003)2471 határozat alapján, amely 242,6 millió eurót eredményezett összeg, valamint az országos stratégiai dokumentumot még nem aláíró országok vonatkozásában az EFA-bizottság által 2004 szeptemberében jóváhagyott további nettó 96,8 millió eurós csökkenés által.

[5] COM (2004)763, 2004.11.19.

[6] A Tanács 2004. március 22-i 2004/289. számú határozata.

[7] Az AKCS-EK Miniszterek Tanácsának a hosszú távú fejlesztési keret tartalékai és a 9. EFA Beruházási programjából az AKCS-EU Vízalapjának létrehozására fordítandó források felhasználásáról szóló, 1/2004-es határozata.

[8] Az AKCS-n belüli tájékoztatási, kommunikációs és értékelési célokra fordítható műszaki együttműködési program keretében már 3 millió euro terhére vállaltak kötelezettséget.

[9] Az közös AKCS-EU Miniszterek Tanácsa által, 2003. május 19-én hozott, 1/2003 határozata.

[10] A 2004. október 26-i AKCS-munkacsoport jegyzőkönyveinek eredményéről szóló, 2004. november 4-i 13890/04 tanácsi dokumentum.

[11] Az EU Energia kezdeményezésének jövőbeli fejlesztéséről és egy Energiaprogram AKCS-országok számára történő létrehozásának módozatairól szóló, 2004. október 28-i COM(2004)711 dokumentum.

[12] Mezőgazdasági Áruláncok, függőség és szegénységről szóló – egy EU cselekvési tervre vonatkozó 2004. február 12-i COM(2004)89 javaslat. Lásd még a pamut szektor fejlődését támogató EU-Afrika partnerségről szóló javaslatról szóló, 2004. február 12-i COM(2004)87 dokumentumot.

[13] A 9. EFA hosszú távú fejlesztési kerete tartalékának felhasználásáról szóló, 2004. március 29-i COM(2004)208 dokumentum már 45 millió eurót irányoz elő az AKCS-EU mezőgazdasági árukra vonatkozó cselekvési tervének támogatására.

[14] A meglévő általános élelmiszerügyi jogszabályról szóló EU rendeletet (EU 178/2002) kiegészítő 882/2004 számú EU rendelet.

[15] Az EU-Afrika párbeszédről és a 2003. július 21-i GAERC ülés következtetéseiről szóló, 2003. június 23-i COM(2003)316 számú dokumentum.

[16] COM(2004)763 (2004. november 19.) az Európai Fejlesztési Alapról (EFA), a határozatok, kifizetések és a tagállamok által fizetendő hozzájárulások becslése a 2004. és 2005. évre és a határozatok és kifizetések előrejelzése a 2006-2009 időszakra. Az előrejelzések véglegesítését követően úgy tűnt, hogy politikai és gazdaságirányítási problémák miatt fennáll a kockázata annak, hogy egyes nagy összegű támogatási, terv- és helyreállítási program jóváhagyása akár 2004 utánra is elhúzódhat. Ezért lehetséges, hogy a 2004-re vonatkozó kötelezettségvállalások összegét akár 250 millió eurót kitevő összeggel is túlbecsülték. A bizonytalanság az időszakos tényezőkkel magyarázható, amelyek enyhébb formában ugyan, de az utóbbi években bevezetett különböző reformok ellenére is fennmaradtak, ezért fordulhat elő, hogy nagy mennyiségű kötelezettségvállalást készítenek elő az év első felében, a nyári szünetet követő határozatokra „várva”, miközben a kötelezettségvállalási határozatok nagy részét az év utolsó negyedévében hozzák (2004 augusztusának végén a kötelezettségvállalási arány az évi célkitűzés 45%-a felett volt, szemben az előző évek átlagosan kevesebb mint 25%-ával). A döntéshozatali folyamatban bekövetkező kis halasztások azt eredményezhetik, hogy bizonyos kötelezettségvállalások átkerülnek a következő évre.

[17] Az AKCS-hoz kapcsolódó végrehajtást segítő EuropeAid alkalmazottak száma 2004-ben egyharmadával csökkent, azonban ennél nagyobb létszámmal bővült a decentralizáció által érintett küldöttségek személyi állománya, de az átmeneti időszakban tapasztalható kivételesen magas cserélődési arány hatással volt a projektciklus megszokott végrehajtására.

[18] Az EFA-bizottság 2004. október 25-i 386. ülésén üdvözölték a Bizottság átfogó szemléletmódját, 2005. februárjáig 500 millió eurót meghaladó összegre várható javaslat.

[19] A STABEX pénzeszköze számviteli értelemben véve nem kifizetés. Mindazonáltal, annak érdekében, hogy összhangban legyen a korábbi kimutatásokkal, továbbra is szerepel. Elméletileg ezt az átcsoportosítást az utolsók között kell elvégezni ezen eszköz esetében.

[20] COM(2004)763 (2004. november 19.) 2004-ben történt először, hogy a tényleges kifizetések a Bizottság kifizetésekre vonatkozó előrejelzéseinek megfelelően alakultak, ami kincstári gondokhoz vezetett azokban a tagállamokban, amelyek az előrejelzésben szereplő hozzájárulást nem foglalták bele a költségvetésbe - lásd COM(2004)647 (2004. október 8.), az EFÁ-hoz történő pénzügyi hozzájárulásait meghatározó tanácsi határozati javaslat (2004. évi harmadik részlet)

[21] A Vállalkozásfejlesztési Központ és a Mezőgazdasági Fejlesztési Központ számára történt negatív átcsoportosítás azt mutatja, hogy tevékenységeik folytonosságának biztosítása érdekében, a Cotonou-i Megállapodás késedelmes ratifikálását megelőzően, a 8. EFA szerinti átmeneti intézkedésekre volt szükség.

[22] [..]

[23] A legmagasabb értéket, 365 millió eurót 2003-ban érték el, amely a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szokatlanul magas értékének csökkentésére tett erőfeszítések eredménye (azaz olyan RAL esetében, amely egyes projekteknél vagy programoknál több évig változatlan volt).

[24] C(2003)1181 (2003. április 2.) az AKCS-területen 2006/2007-ben végrehajtott decentralizáció finanszírozásáról.

[25] A hosszú távú fejlesztési eszköz értelmében 242,6 millió euro elkülönítetlen tartalék is maradt, amely a C(2003)2471 számú bizottsági határozat 96. cikke szerinti országok bejelentetlen nemzeti indikatív programjainak csökkentéséből jött létre. Ezt az összeget azonban mozgósították a nemzeti félidős értékelési folyamat kiegyensúlyozására és ezért nem tartozik a hosszú távú fejlesztési tartalékok közé, hanem csak a nemzeti indikatív programok közé.

[26] HL L 317., 2000.12.15.

[27] HL L 317., 2000.12.15.

[28] A 2004. október 26-i AKCS-munkacsoport jegyzőkönyveinek eredményéről szóló, 2004. november 4-i 13890/04 tanácsi dokumentum.

[29] 2004. szeptember 27-i COM(2004)610 dokumentum: javaslat tanácsi határozat meghozatalára a 9. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi forrásainak kiigazításáról, Kelet-Timor Demokratikus Köztársaságnak az AKCS-EK partnerségi megállapodáshoz való csatlakozását követően.

[30] A 2004. október 26-i AKCS-munkacsoport jegyzőkönyveinek eredményéről szóló, 2004. november 4-i 13890/04 tanácsi dokumentum.

[31] Mezőgazdasági áruláncok, függőség és szegénység – egy EU cselekvési tervre vonatkozó javaslatról szóló, 2004. február 12-i COM(2004)89 dokumentum.

[32] E rendelet azt a 2002. január 28-i, 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet egészíti ki, amely megállapítja az élelmiszerügyi jogszabályok általános elveit és követelményeit, létrehozza az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot és meghatározza az élelmiszerbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos eljárásokat.

[33] Az EU-Afrika párbeszédről és a 2003. július 21-i GAERC ülés következtetéseiről szóló, 2003. június 23-i COM(2003)316 számú dokumentum.

[34] HL L ., , o.

[35] HL L ., , o.

52005PC0051(02)