P6_TA(2005)0149

Az új tagállamok belső piaca

Az Európai Parlament állásfoglalása az új tagállamok belső piacáról: helyzet, lehetőségek és tanulságok (2004/2155(INI))

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

- tekintettel a Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásáról szóló szerződésre [1],

- tekintettel az Internal Market Scoreboard 13. kiadására ( 2004. július 13.),

- tekintettel a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásra [2],

- tekintettel az 1579 belső piaci irányelvre, melyek átültetésének határideje 2004. november 15. volt,

- tekintettel a Bizottságnak a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára kiadott 2003. május 7-i közleményére: "Belső piaci stratégia - prioritások 2003 és 2006 között" (COM(2003)0238),

- tekintettel a Bizottságnak a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára kiadott 2004. január 21-i közleményére: "A belső piaci stratégia (2003- 2006) végrehajtásáról szóló jelentés" (COM(2004)0022),

- tekintettel a 2004 novemberében a Wim Kok által elnökölt magas szintű csoport által kiadott jelentésre: "Szembenézni a kihívással: a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia",

- tekintettel az Európai Kereskedelmi és Iparkamara (EUROCHAMBRES) és a Szlovén Üzleti és Kutatási Társaság (SBRA) által kiadott jelentésre: "CAPE 2004-es felmérés: a vállalatok készsége Közép-Európában a bővítésre",

- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

- tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A6-0068/2005),

A. mivel a Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a Közösség tevékenységei magukban kell, hogy foglalják a tagállamok közötti, az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok eltörlésén alapuló belső piac kialakítását,

B. mivel a Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének h) pontja kimondja, hogy a Közösség tevékenységei magukban kell, hogy foglalják a tagállamok jogszabályainak közelítését a közös piac működéséhez szükséges mértékben,

C. mivel a Szerződés 10. cikke felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden olyan intézkedést, mely biztosítja a Szerződésből és a Közösség intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségeiket, és előírja, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti a Szerződés célkitűzéseinek megvalósítását,

D. mivel a Szerződés 14. cikke (2) bekezdésének kimondja, hogy a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása,

E. mivel a Szerződés 18. cikke (1) bekezdésének kimondja, hogy bizonyos feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz,

F. mivel a Szerződés 23. és 24. cikke biztosítja az áruk Közösségen belüli szabad mozgását,

G. mivel a Szerződés III. részének harmadik. címe biztosítja a személyek, szolgáltatások és a tőke Közösségen belüli szabad mozgását,

H. mivel az Európai Közösség által létrehozott belső piac tagadhatatlan gazdasági sikernek bizonyult és ez volt a hajtóereje a gazdasági kohézió előmozdításának és a regionális egyenlőtlenségek folyamatos felszámolásának,

I. mivel a belső piac csak akkor lehet igazán teljes, ha az összes tagállam átülteti és végrehajtatja a belső piaci irányelveket,

J. mivel az irányelvek át nem vétele, végre nem hajtása és be nem tartása a belső piac széttöredezését okozza, meggátolja az Európai Közösség további gazdasági fejlődését és fokozza a regionális egyenlőtlenségeket,

K. mivel a késői vagy nem megfelelő átültetés megfosztja az üzleti élet képviselőit és a fogyasztókat a helyesen működő belső piac adta gazdasági előnyöktől,

L. mivel a közösségi jog hatékony átültetése és végrehajtása segít a kormányok, a polgárok és az üzleti élet képviselői közötti kölcsönös bizalom fejlesztésében,

M. mivel a lisszaboni stratégia központi céljaként jelenik meg a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságának megteremtése 2010-ig, több és jobb munkahellyel, erősebb társadalmi kohézióval és magas szintű környezetvédelemmel,

1. meg van győződve arról, hogy az új, megnövekedett európai piac minden lehetőségének kihasználhatósága érdekében az összes olyan belső piaci irányelvet, melyeknek késik az átültetése és végrehajtása, át kell venni és végre kell hajtani, hogy rövid időn belül megszűnjenek a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását akadályozó tényezők;

2. javasolja, hogy az új tagállamok dolgozzanak ki végrehajtási stratégiákat melyek által hatékonyan ültethetik át a közösségi jogot és erősíthetik az új jogi szabályozásról való ismereteket a fogyasztók, a gyártók, a kereskedők és a bíróságok körében;

3. sürgeti, hogy az Európai Tanácsok által javasolt, az irányelvek átültetésének elmaradására vonatkozó 1,5%-os célt vegye komolyan minden tagállam, és hogy erős politikai elkötelezettséggel támogassák az elmaradt irányelvek bizonyos határidőn belüli átültetését;

4. javasolja, hogy a belső piaci irányelvek időszerű és megfelelő átültetése és hatékony alkalmazása mellett a tagállamok - a piaci akadályok lebontásának és a belső piac verseny előtti megnyitásának elősegítése érdekében - végezzék el hazai joguk átvilágítását az EU szabályainak való megfelelés tekintetében;

5. üdvözli a tényt, hogy az új tagállamok megvalósították a kölcsönös elismerés alapelvét a jogrendszerükben, továbbá hogy néhány tagállam elfogadta a horizontális kölcsönös elismerési záradékot is, mely automatikusan elismeri ezt az alapelvet a nem harmonizált területeken; megerősíti azonban a felfelé történő harmonizáció felé haladás szükségességét mint a belső piac kulcsfontosságú céljainak egyikét;

6. különösen gratulál néhány új tagállamnak az európai termékszabványok elfogadása terén sok esetben a régebben csatlakozott tagállamokat is megelőzve tanúsított teljesítményéért;

7. felszólítja az új tagállamok nemzeti hatóságait, hogy fejlesszék és javítsák igazgatási képességeiket a közösségi jognak való alaki megfelelés és a valós végrehajtatási állapot közötti eltérés csökkentése érdekében;

8. javasolja, hogy a lisszaboni stratégia által kitűzött célok elérésének érdekében az új tagállamoknak fokozni kellene a kutatási és fejlesztési befektetéseiket, ami jelenleg igencsak az EU átlaga alatt van, továbbá hogy mozdítsák elő a kutatóintézetek és az üzleti élet közötti kapcsolatok javítását, és fejlesszenek ki hatékonyabb oktatási és képzési rendszereket a munkaerőpiac minőségének javítása érdekében, figyelemmel a "Szembenézni a kihívással: a lisszaboni növekedési és foglalkoztatottsági stratégia" címmel nemrégiben kiadott jelentés ajánlásaira;

9. megállapítja, hogy a hatékony szellemi tulajdonjogi rendszer alapvető fontosságát az innováció ösztönzésében és az új ötletek kereskedelmi kihasználásában, akárcsak a világhálón lévő és azon kívüli kreatív tartalom fejlődésében; bátorítja az új tagállamokat, hogy biztosítsák a szabadalmak és a szerzői jogok védelmi rendszerének hatékony működését és a kalózkodás- és hamisításellenes intézkedéseket megfelelő forrásokkal lássák el;

10. felszólítja a Tanácsot - a digitális technológiát magában foglaló találmányok szerzői jogai védelmének kritikus fontossága miatt - hogy szorosabban működjön együtt az Európai Parlamenttel egy új, szabadalmakkal kapcsolatos intézkedés elfogadásában, amely a műszaki találmányok számára biztosítani fogja a biztonságos szabadalmaztatási lehetőséget ezen a területen;

11. felszólítja az új tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságait, hogy alakítsanak ki rugalmas és dinamikus munkaerőpiacot, a magánszektorbeli foglalkoztatottság növelése és a szerkezeti munkanélküliség és a regionális eltérések problémáinak megoldása érdekében;

12. megállapítja a hatékony szakmai minősítési rendszer kialakításának fontosságát, és bátorítja a kölcsönösen elismert szabványok meghatározását; javasolja, hogy a Bizottság biztosítson további forrásokat és segítse ezzel az új tagállamok szakmai szervezeteit és a magasan képzett munkaerő fejlesztését;

13. hangsúlyozza a belső piac teljessé tételének fontosságát, hogy csökkenjenek a szociális és térségi különbségek a tagállamokon belül;

14. megállapítja a dinamikus szolgáltatási piacnak a munkahelyteremtésben és az új cégek alapításában betöltött szerepének fontosságát; hangsúlyozza a belső szolgáltatási piacról szóló, javasolt irányelv nagy fontosságát az új tagállamok gazdaságai szempontjából, ugyanakkor úgy véli, hogy ezt a célt az Unión belüli szociális kohézió és az európai fogyasztók magas szintű védelmének sérelme nélkül kell megvalósítani;

15. sürgeti az új tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságait hogy javítsák és szélesítsék az EU és a belső piac jogával és működésével kapcsolatos információszolgáltatási feladatkörüket; fontosnak tartja, hogy a nagyközönség tagjai tájékoztatást és iránymutatást kapjanak fogyasztói jogaikról és azon lehetőségeikről, hogy a belső piacon belül dolgozzanak és letelepedjenek;

16. felszólítja az új tagállamokat, hogy biztosítsanak a bíróságon kívüli megegyezés és problémamegoldás eszközeinek - például a SOLVIT [3] - fejlődéséhez és működéséhez megfelelő anyagi támogatást, hogy az európai polgárok és vállalatok számára rendelkezésre álljanak olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a belső piac fejlődése során esetleg felmerülő problémáik megoldását;

17. üdvözli a Bizottság által a 2004. május 1-jei irányelv-bevezetési határidőt nem teljesítő új tagállamok ellen 2004. október 20-án bevezetett speciális jogsértési eljárást;

18. meg van győződve arról, hogy a közösségi jog átültetésének megkönnyítése érdekében, az átültetés állapotáról gyakrabban kellene friss információt közreadni. Ezen információknak ki kellene egészíteniük az Internal Market Scoreboard-ot, és egy "szégyenlista" kialakítására kellene felhasználni őket, amelyben nevesítik azokat a tagállamokat, akik elmaradtak az átültetési folyamatban;

19. azon az állásponton van, hogy a Bizottságnak meg kellene kezdenie a jelenlegi közösségi jog egyszerűsítésének felvázolását. Ez nagyban segítené az átültetési és végrehajtási folyamatot, tovább népszerűsítené a Közösségen belüli mozgást és kereskedelmet, és elősegítené az európai gazdaság további növekedését;

20. megjegyzi egy egyszerű és hatékony szabályozási környezet fontosságát, hogy a legkisebbre csökkenjenek az üzleti költségek és a lehető legnagyobb legyen a megfelelés; bátorítja az új tagállamokat, hogy olyan egyszerű módon vegyék át a belső piaci vívmányokat, amennyire csak lehetséges. Javasolja, hogy az új tagállamok tevékenyen támogassák a Bizottságnak a jobb jogszabályok meghozatalát célzó programjait azáltal, hogy adják át jelenlegi tudásukat a mostani vívmányok bonyolultságával kapcsolatban, amíg az frissen él az emlékezetükben;

21. javasolja, hogy a Scoreboard-ot emeljék az Európai Tanács szintjére és ismerjék el politikai szinten az átültetés állásának fő referenciapontjaként;

22. azon a véleményen van, hogy az Európai Parlamentnek aktívabb szerepet kellene játszania a teljesítmény megfigyelésében és a tagállamokra való, az irányelvek átültetésével kapcsolatos nyomásgyakorlásban;

23. felidézi saját elkötelezettségét, hogy aktívan befolyásolja a lisszaboni terv reorientációját, ahol az megfelelő és szükséges, miközben fenntartja az egyensúlyt a lisszaboni és a göteborgi folyamat gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vetületei között, hogy nagyra törő fenntartható fejlődési stratégiát fejlesszen ki;

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

[1] HL L 236., 2003.9.23., 17. o.

[2] HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

[3] A SOLVIT egy önkéntes online problémamegoldó hálózat, amelyben az EU-tagállamok együtt dolgoznak azon, hogy jogi következmények nélkül megoldják azokat a problémákat, melyeket a belső piaci jognak a hatóságok általi nem megfelelő alkalmazása okoz. Minden EU-tagállamban van egy SOLVIT-központ. A SOLVIT-központok segíthetnek a polgárok és a válalatok panaszainak megoldásában. A nemzeti hivatalok részét képezik, és arra hivatottak, hogy a problémákra valós megoldást találjanak tíz héten belül.

--------------------------------------------------