P6_TA(2005)0058

Nepál

Az Európai Parlament állásfoglalása Nepálról

Az Európai Parlament,

- tekintettel Nepálról szóló korábbi állásfoglalásaira,

- tekintettel az Európai Uniónak a nepáli királyi hatalomátvételről szóló 2005. február 3-i nyilatkozatára,

- tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A. mivel 2005. február 1-jén Gyanendra király alkotmánysértő intézkedéssel elbocsátotta a kormányt, átvette a közvetlen hatalmat és szükségállapotot hirdetett,

B. mivel az alapvető jogokat és szabadságjogokat védő sarkalatos alkotmányos rendelkezések felfüggesztése, a pártok vezetőinek házi őrizetbe vétele, politikai és emberi jogi aktivisták, újságírók és szakszervezeti tagok ezreinek bebörtönzése, a média feletti teljes mértékű cenzúra gyakorlása és az összes hírközlési vonal elvágása révén egy államcsínnyel az országot gyakorlatilag katonai ellenőrzés alá vonták,

C. aggodalmát kifejezve, mivel Nepál az egyik legszegényebb ázsiai ország, 23 millió lakosának közel 40%-a szegénységi küszöb alatt él, és mivel a viszály pusztító hatással van az egyébként is kétségbe ejtően szegény vidéki népességre,

D. mivel 2005 januárjában a nepáli kormány elrendelte a tibeti menekültek jóléti hivatalának bezárását Katmanduban, mely az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) végrehajtó partnereként segítséget nyújtott a tibeti menekülteknek,

1. határozottan elítéli a Gyanendra király által 2005. február 1-jén végrehajtott hatalomátvételt és az azt követő, önkényes letartóztatások, cenzúra és általános elnyomás által kísért kampányt, valamint az alapvető alkotmányos jogok, köztük gyülekezési és a szólásszabadság, a tájékoztatáshoz és a magánélet tiszteletben tartásához való jog, és az önkényes fogva tartás tilalmának felfüggesztését;

2. hangsúlyozza, hogy bármely katonai megoldás csak fokozza vagy meghosszabbítja a nepáli nép szenvedését, és szilárd meggyőződése, hogy egy tárgyalásokon és demokrácián alapuló megoldás az egyetlen tartható módja a jelenlegi viszály befejezésének; javasolja, hogy vonjanak be a megállapodás meghozatalába egy semleges harmadik felet, például az ENSZ-et vagy az EU kül- és biztonságpolitkai főképviselőjét, Javier Solanát;

3. felszólítja Gyanendra királyt, hogy vonja vissza a szükségállapotot, és állítsa vissza az alapvető szabadságjogokat, ezt követően pedig arra kéri valamennyi felet, hogy működjenek együtt a parlamenti demokrácia helyreállítása és a fegyveres konfliktus megoldására irányuló folyamat elindítása érdekében;

4. üdvözli a politikai foglyok egy részének szabadon engedését, de továbbra is mélyen aggasztja, hogy politikai vezetők, diákok és emberi jogi aktivisták még mindig fogságban vagy házi őrizetben vannak a királyi hatalomátvétel óta;

5. hangsúlyozza, hogy a cenzúra és a külvilággal való kommunikáció megnehezítése megakadályozza a nyilvánosság ellenőrzését a hadsereg intézkedései felett, illetve a nepáliakat fokozottan veszélyezteti a viszszaélésekkel szemben, és kéri a hírközlés és a médiaszabadság maradéktalan helyreállítását;

6. mély aggodalmát fejezi ki a mind a biztonsági erők, mind a maoisták részéről elkövetett jogtalan kivégzések, gyakori kínzások, a büntetlenség és az emberi jogok egyéb sérelmeinek magas számáról szóló vádak miatt, és a viszályban részes mindkét oldalt felhívja - a népességben aggodalmat és félelmet keltő visszaélések megfékezésének első eszközeként - emberi jogi megállapodások aláírására;

7. felszólítást intéz a katonai segítségnyújtás felfüggesztésére;

8. felszólítja a Tanácsot, hogy alkalmazzon célzott szankciókat a hatalmon lévő kormányzati és katonai elittel szemben a nepáli demokrácia helyreállításáig;

9. felszólítja az Európai Uniót, hogy vizsgálja felül a Nepálnak biztosítandó segítségnyújtást, alaposan ellenőrizze az összes Nepálnak nyújtandó segély címzettjét, a szegénység mérséklésére, az országot súlytó viszály alapvető okainak kezelésére és a konfliktusrendezési programok finanszírozására irányuló alapvető célok biztosítása érdekében;

10. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy támogassa a Nepálról szóló határozatot az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 61. ülésén, és sürgeti az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát, hogy 2005. márciusi genfi ülésén jelöljön ki egy külön előadót a nepáli emberi jogi helyzet nyomon követésére;

11. felszólítja viszályban részes mindekét oldalt, hogy fogadja el az emberi jogi megfigyelők kirendelését az Emberi Jogi Bizottság védnöksége alatt, és felhívja az Európai Uniót és az ENSZ-et, hogy e célból ajánljanak fel technikai és pénzügyi segítséget;

12. felhívja a nepáli kormányt, hogy tegye lehetővé a tibeti menekültek jóléti hivatala és a dalai láma képviselete működésének folyatatását Katmanduban, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a bezárás alku tárgyát képezhette Kínával a szükségállapot tekintetében;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, Gyanendra királynak, Indiának és a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség többi tagállamának, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának és az ENSZ főtitkárának.

--------------------------------------------------